! a delegÁlÁs, mint a legsokoldalÚbb€¦ · az időgazdálkodás eszköze" addig, amíg a...

14
A DELEGÁLÁS, MINT A LEGSOKOLDALÚBB VEZETŐI ESZKÖZ www.HorvathMarta.hu

Upload: others

Post on 18-Oct-2020

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • � "!!

    A DELEGÁLÁS, MINT A"LEGSOKOLDALÚBB"VEZETŐI ESZKÖZ"

    !!

    !!!

    www.HorvathMarta.hu"

    !

    http://www.HorvathMarta.hu

  • Bevezetés"Kevés vezető vallja magáról, hogy nincsenek gondjai a delegálással kapcsolatban."

    Ráadásul a vezetőnek is van vezetője, és saját élményként élheti meg, milyen érzés

    delegált feladatot kapni, és azt elvégezni."

    Ha képesek lennénk a saját tapasztalatainkat átfordítani, akkor talán sikeresebbek

    lennénk a delegálás terén is, és nem mondanánk le róla arra hivatkozva, hogy

    önállótlan, megbízhatatlan, pontatlan és körülményes a beosztottunk. Azzal a

    kifogással élünk, hogy mire elmagyarázzuk, addigra meg is tudjuk csinálni mi

    magunk is. Így kerülünk abba a csapdába, hogy vezetőként nem, vagy nem elég jól

    delegálunk."

    !!! !

    �1

  • Mit értünk delegálás alatt?"Fontos megjegyezni, hogy a munkatárs számára kiadott olyan feladat, ami az ő

    saját munkaköréhez, hatásköréhez tartozik, nem nevezhető delegálásnak. Ez

    csupán feladatkiadás, amit a munkatársnak el kell végeznie – a munkakörének

    megfelelően."

    Akkor beszélünk delegálásról, amikor a vezető a saját felelősségi köréhez tartozó

    feladatok egy részét, vagy egészét delegálja a beosztottjának. A végső felelősség

    azonban a vezetőé marad, azt nem lehet átruházni. A delegált feladatot is a vezetőn

    fogják számon kérni."

    A delegálás a vezető számára sokoldalú és nagyszerű eszköz."

    !

    ! !�2

  • Miért jó delegálni?"

    Az időgazdálkodás eszköze"Addig, amíg a munkatársam a delegált feladatot végzi, olyan feladatra

    fókuszálhatok, ami bonyolult, összetett, az én felkészültségemmel oldható csak

    meg. Sokszor azzal is tudok időt megtakarítani, hogy az összetett feladat apróbb

    részeit delegálom, amihez nem szükséges az összefüggések ismerete."

    A szakmai fejlesztés eszköze"Mi magunknak is fejlődnünk kell, ha sikeresek szeretnénk lenni a szakmánkban, a

    pozíciónkban. Célokat kell elérnünk a saját csapatunkkal, és ez annak a függvénye

    is, hogy milyen kompetenciákkal bírnak a munkatársaink. Ha feladatot delegálunk,

    akkor egy olyan „ingyenes” szakmai fejlesztést is végzünk, ami kineveli akár az

    utódunkat is. Vezetőként sokszor erre marad a legkevesebb időnk."

    A bizalom kifejezésének eszköze"Az a tudat, hogy a főnök megbízik bennem, értékeli a felkészültségemet, és ezért

    bíz rám fontos feladatot, emeli a szakmai önbizalmunkat. Erre nagy szükségünk

    van a munka világában is. Ha vezetőként több emberre is delegálok, mindezt

    egyszerre több munkatársam felé közvetítem."

    A motiválás eszköze"Tévesen azt hihetnénk, hogy a munkatársainkat csak pénzzel lehet motiválni. Pedig

    mi magunk számára is a belső hajtóerőt sokkal inkább az jelenti, ha magasra teszik

    elénk a lécet, vagy ha kikérik a véleményünket, ha biztosak lehetünk, hogy

    pozitívan értékelik a munkánkat, ha megbíznak bennünk, ha önállóan

    dolgozhatunk, ha az átlagnál összetettebb feladatot végezhetünk, ha biztonságban

    érezhetjük magunkat."

    Ha a főnök bennünket bíz meg a saját feladatkörébe tartozó dologgal, ha őt

    „helyettesíthetjük”, az bennünket is motivál."! !�3

  • Az önállóság és a felelősségvállalás fejlesztésének eszköze"Sokszor hallani vezetőt így nyilatkozni a beosztottjairól: „Képtelenek önállóan

    dönteni”, „mindenben megkérdeznek, állandóan berohangálnak hozzám”, „nem

    mehetek el szabadságra sem”."

    Ezek a mondatok biztosan jelzik, hogy nem a munkatársakban van a hiba!

    Valószínű, hogy egy olyan főnök beszél, aki meg van arról győződve, hogy csak ő

    tud mindent jól, azért ő a vezető, mert ő a legokosabb."

    Egy vezetőnek nem kell a legokosabbnak lennie. Azért ő a vezető, mert ő képes a

    munkatársaiban lévő tudást a közös célok érdekében mozgósítani. Ha jól vezet."

    Kisgyerekként mi is lázadtunk, ha a szüleink még akkor is fogták a seprűnyelet a

    biciklink mögött, amikor már rég egyedül is képesek voltunk megmaradni a két

    keréken. Ha még mindig megfogták a kezünket egy zebrán áthaladva, pedig az

    iskolába már egyedül mentünk, és óvodás korunk óta tudtuk, hogy merre kell

    nézni, mielőtt lelépünk a járdán."

    Vezetőként bátran elengedhetjük a seprűnyelet, ha már kipróbáltuk, hogy

    felelősséggel és önállóan tud dolgozni a munkatársunk a saját hatáskörében."

    Az értékelés eszköze"Az éves teljesítményértékelés időszaka a legtöbb vezető számára különös kihívást

    jelent. Mintha nem lenne elegendő és alapos információja arról, ami alapján reális,

    mozgósító, motiváló erejű visszacsatolást adhatna."

    Ha jól delegálunk, akkor csupán a delegált feladatok révén a napi rutint

    meghaladóan is értékelni tudjuk a felkészültségét, motiváltságát, kapacitását. A

    delegált feladatok segítségével a fejlődés és a fejlesztés irányát is pontosabban

    tudjuk meghatározni."

    !

    ! !�4

  • Mi az, amit ne delegáljunk?"Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vezetői pozíciónkban lévő feladataink a

    munkatársainkénál összetettebbek."

    Mások a prioritásaink, nagyobb rálátást

    igényelnek a gazdaság-politikai összefüggésekre,

    az üzletpolitika és stratégia szempontjából más

    kapcsolati rendszert jelentenek. A felelőségi

    körünk szélesebb, és következményekkel járó

    döntéseket igényelnek."

    A feladataink közül ne delegáljuk:"

    A válsághelyzetet"Ha szűkösek az erőforrásaink, akkor biztos, hogy az eddigiektől eltérően kell

    működnünk. Döntéseket kell hoznunk, sokszor olyanokat, amiknek negatív

    következményei vannak. Át kell csoportosítanunk, megszorításokat kell

    alkalmaznunk, esetleg embereket kell elküldenünk. Ezt a felelősséget nem szabad

    átengednünk."

    A túl bonyolult, összetett kompetenciát igénylő feladatot"Egyértelműnek tűnik, hogy azok a feladatok, ahol soktényezős összefüggések

    ismeretére van szükség, nem delegálhatók. Ettől még elképzelhető, hogy szükség

    esetén a részfeladatok közül kiadhatunk párat, de csak abban az esetben, ha

    azokhoz elegendő a munkatárs meglévő kompetenciája (pl. adatgyűjtés)."

    A bizalmi ügyeket"A bizalmas információk csak ránk tartoznak, aki megosztotta velünk, csak nekünk

    szólt. Gondoljunk a pletyka terjedésére, amikor valami elejtett információ milyen

    téves következtetést, és milyen variációkat eredményez. A csak vezetők számára

    meghirdetett találkozón nem tud más képviselni bennünket."! !

    �5

  • A teljesítményértékelést"sem szabad delegálni. A munkatárs a vezetőtől vár visszacsatolást, az ő minősítése

    a meghatározó. A vezetőm foglalkozik velem, fontos a munkám, a személyem neki.

    Nem örülnénk mi sem, ha a főnökünk csupán megüzenné, hogy mi a véleménye

    rólunk. Sem a pozitív, sem a negatív értékelést nem szabad delegálnunk."

    A munkaerő kiválasztást"Mi tudjuk eldönteni, hogy kit szeretnénk a csapatunkba. Pontosan milyen

    kvalitású, személyiségű munkatársra van szükségünk. Azt is mérlegelnünk kell,

    hogy a csapatmunka szempontjából milyen egyéb körülményt akarunk figyelembe

    venni. A döntés joga legyen a mienk, a kiválasztás folyamatában a szűrést azonban

    nyugodtan delegálhatjuk."

    A nem szeretem munkákat"„A nem szeretem munkákat delegálom” – mondják sokan. A munkatárs meg ezt

    mondja: „persze, a főnök rám sózza, mert ő utálja, én meg csináljam meg, amikor

    én sem szeretem”."

    Ezek sem nem motiválók, sem nem a bizalomról szólnak."

    Akkor delegáljunk a nem szeretem munkánkból, ha az a másik számára olyan

    feladatot jelent, amit szívesen csinál. Akkor motiváló!"

    Csapda, hogy legtöbbször a szeretem munkánkat akkor sem delegáljuk, amikor azt

    mások könnyebben, gyorsabban is meg tudnák csinálni. De ragaszkodunk hozzá,

    mondván „legalább nekem is legyen olyan, amit szívesen csinálok”. Pedig időt

    tudnánk vele spórolni! 


    ! !�6

  • Hogyan delegáljunk? A helyes delegálás lépései"

    1. A feladat meghatározása"Gondoljuk végig, hogy melyik az a feladat, amelyik alkalmas arra, hogy részben

    vagy egészben delegálható. Ne felejtsük el, hogy a delegálás sokfunkciós vezetői

    eszköz: időt akarok csupán nyerni, vagy más funkciót is szánok ezzel?"

    2. Az eredmény, a célok meghatározása"Én tudom, hogy, hogy ezzel a feladattal mi a célom, milyen eredményhez fog

    hozzájárulni, de azt a munkatársammal is közölnöm kell majd. Pl. így: „Ez az

    eredmény-kimutatás a vezetői meetinghez kell majd, minél látványosabban

    szeretném megjeleníteni a fejlődésünket.” Vagy: „Egy régi ügyfelünkről van szó, és

    azt szeretném, ha érzékelné, hogy a nehézségek ellenére továbbra is a VIP

    ügyfélnek kijáró bánásmódban részesül.”"

    Sokszor azt feltételezzük, hogy ez nyilvánvaló mindenkinek, de csak az én

    fejemben van így, tehát azt majd ki is kell mondanom."

    3. A megfelelő személy kiválasztása"Megfelelő az a személy, akit alkalmasnak tartunk a delegált feladat elvégzésére.

    Van hozzá megfelelő képessége és tapasztalata. Arra azonban nem szoktunk

    gondolni, hogy terhelhető-e? Tipikus hiba sokszor, hogy ugyanarra a munkatársra

    pakoljuk mindig a plusz terheket, tönkretéve a saját feladataihoz szükséges

    energiát és időt. Pedig alkalmas lehet rá más is."

    Azt is érdemes végiggondolnunk, hogy ezzel a delegálással mi a célunk? Időt

    akarunk csak nyerni, vagy esetleg motiválni is akarunk? Az értékeléshez van

    szükségem rá, esetleg az önállóságot szeretném fejleszteni vele? Vagy az utódom

    kineveléséhez van rá szükség?"

    ! !�7

  • 4. A feladat jellemzőinek megfogalmazása"Itt szoktuk a legtöbb hibát elkövetni."

    A feladat egyik jellemzőjéről sohasem felejtkezünk el, ez"

    • a határidő."

    Vigyázat, reális határidőt szabjunk! „Tegnapra”, ez komolytalan. Fontos, hogy

    teljesíthető, reális és konkrét legyen a határidő: Pl.: „Legkésőbb holnap 10-re”. Nem

    szabad elfelejtenünk, hogy a munkatársunknak saját feladatai is vannak, beosztotta

    a munkaidejét előre. A mi delegált feladatunk váratlan helyzet lesz számára,

    aminek függvényében át kell majd szerveznie a saját időbeosztását, esetleg

    túlóráznia kell."

    • az eszközök, erőforrások elérése"

    Mit hol talál a feladat elvégzéséhez, ha szükséges, kinek a segítségét veheti igénybe."

    • minőségi szempontok"

    Erről rendszeresen megfeledkezünk. A mi fejünkben ez egyértelmű, de a

    munkatársunk nem tud róla. Ezért jó, ha ezeket is megfogalmazzuk, pl. így: „Ez az

    eredmény-kimutatás maximum egy A/4-es oldalra férjen rá, és csupán ezeket az

    összefüggéseket tartalmazza”. Vagy: „Akkor leszek elégedett, ha az ügyfél

    elégedetten távozik.” “Azt szeretném ezzel a találkozóval elérni, hogy tudjon róla a

    partner, hogy nehézségeink vannak a szállítás területén, de továbbra is kiemelt

    partnerként kezeljük az igényeiket”."

    • jogkör"

    Meddig mehet el az önállóságban, a döntésekben. Nem is gondolnánk, milyen

    félreértésekhez vezet, ha erről nem beszélünk. A mi fejünkben ez is egyértelmű, de

    ő egy teljesen új helyzetben nem tudhatja, hogy meddig mehet el az önállóságban.

    Talán már megéltük, amikor mi kaptuk meg: „Ki engedte meg, hogy….?” „Ki

    ! !�8

  • mondta, hogy ilyen legyen?” Pedig mi büszkék voltunk arra, hogy felelősséggel

    döntöttünk így, vagy úgy a feladat közben."

    • az együttműködésünk módja"

    Ha arra panaszkodunk, hogy a delegált feladatnál állandóan zaklat a munkatárs a

    kérdéseivel, akkor bizonyos, hogy ezt nem beszéltük meg. Milyen legyen az

    együttműködésünk? Pl.:"

    „Rád bízom az egészet, tegyél belátásod szerint.”"

    „Csak akkor hívj, ha végképp elakadtál.”"

    „Hívhatsz, de csak délután 5 után leszek elérhető.”"

    „Ha ehhez a részhez érsz, küldd át az addigi eredményeket, hogy a biztonság

    kedvéért én is láthassam.”"

    5. A megértés ellenőrzése"Elhadarjuk gyorsan a feladatot, azt, ami a mi fejünkben nyilvánvalóan világos. A

    tipikus hibák, ahogy ellenőrizni szoktuk a megértést: „Világos?” Hogy lenne az,

    még össze sem állt a fejében."

    „Van kérdésed?” Nem lesz, mert sokan azért nem kérdeznek, mert akkor a másik

    azt hiszi, hogy nem értette meg. Most még biztosan nincs kérdése."

    Az, hogy egyformán értsük, miben is állapodtunk meg, rendszeresen használjuk a

    tárgyalásaink, megbeszéléseink végén – szerencsés esetben. Összefoglaljuk, hogy

    ki, mit, mikorra, hogyan fog tenni. De hogyan lehet diplomatikusan visszakérdezni,

    hogy az ne legyen sértő?"

    „Szeretném, ha összefoglalnád, mit is kértem tőled. Lehet, hogy kifelejtettem

    valamit.” Az ő visszajelzéséből pedig megértjük, hogy mit értett meg az

    információkból az ő szűrőjén keresztül. Ráadásul saját magunkat is

    kontrollálhatjuk, milyen szükséges információt kell még megosztanunk a feladat

    elvégzéséhez."! !�9

  • 6. A feladat követése"A hosszabb és összetettebb delegált feladatnál – ahol tudjuk, hogy hol vannak

    kritikus pontok –, érdemes csak úgy, futólag rákérdezni: “hogy halad a dolog?”"

    Nem lesni minden lépését, hiszen akkor sérül az önállósága, amit éppen fejleszteni

    szeretnénk. Csak úgy, mint ahogy szülőként titokban belesünk a gyerekszobába,

    hogy békésen alszik-e a gyermekünk."

    7. Értékelés"Elhagyhatatlan. Az értékelés nem csak a munkatársunk számára fontos, de

    számunkra is fontos, hogy a delegálással kapcsolatos szándékunkról visszacsatolást

    nyerjünk."

    A delegált feladat végeredménye kétféle lehet: vagy pozitív, vagy negatív."

    Hogyan adhatunk úgy visszacsatolást, hogy az megerősítő, motiváló, fejlesztő

    legyen?"

    Bizonyára mindkettőt átéltük már olyankor, amikor mi kaptunk egy delegált

    feladatot a vezetőnktől. Büszkék voltunk, ha jól sikerült, és elkeserítő volt megélni

    azt az élményt, amikor valamit nem jól csináltunk. Ilyenkor érdemes feleleveníteni

    az akkori lelkiállapotunkat, hogy vezetőként építő jellegű visszacsatolást

    adhassunk."

    Ha sikeres volt a feladat, mindenképpen köszönjük meg! Ne felejtsük, hogy a

    munkatársunk helyettünk végzett el egy feladatot, és ráadásul jól. Ezt a pozitív

    visszacsatolást, ha lehet, az egész csapat előtt is tegyük meg, így még nagyobb

    értéke lehet. Tudatos vezetői, fejlesztő magatartás, ha azt is kiemeljük, hogy

    konkrétan miért vagyunk elégedettek? Így épül be, így tudatosodik, hogy miért

    sikerült jól az adott feladat."

    A nehezebb feladat az a visszacsatolás, amikor nem sikerült jól a delegált feladat.

    Ha a mi feladatkörünkbe tartozó munkáról volt szó, ha sikertelen volt, ez még

    nagyobb teher a munkatárs számára is."! !�1 0

  • Hogyan történjen ekkor a visszacsatolás?"

    Ez kettőnk ügye volt, ez csakis négyszemközt történhet. Az én feladatomat bíztam

    rá, ami nem sikerült elég jól."

    Egy konkrét kérdéssel a negatív visszacsatolás is építő jellegű lehet:"

    „Mit csinálnál másképp?”"

    Ezzel kifejezzük, hogy máskor is bízunk rá delegált feladatot, nem veszítette el a

    bizalmunkat. Kifejezzük, hogy természetesnek vesszük, hogy hibát lehet elkövetni,

    és a hibát ki is lehet javítani. Gondolkodásra serkentjük, hogy legközelebb másképp

    csinálja. És nagy valószínűséggel így is fog történni."

    Az értékelés itt nem ért véget, mert saját magunkat is értékelnünk kell:"

    • Kellően végiggondoltam-e, hogy milyen feladatot delegáljak?"

    • Megfogalmaztam-e, hogy ennek mi a célja?"

    • A megfelelő embert választottam-e ki?"

    • Elmondtam-e körültekintően a feladat jellemzőit? Mit felejtettem ki?"

    • Gondoskodtam-e arról, hogy megbizonyosodjak, a munkatársam kellően

    megértette a feladatot?"

    • Építő jellegűen sikerült-e a visszacsatolás?"

    • Nekem mit kell másképp csinálnom legközelebb?"

    Így egyre sikeresebben delegálok én, egyre sikeresebb csapat vezetője leszek. 


    ! !�11

  • Záró gondolatok"Több évtizede dolgozom az üzleti világban."

    Kezdő szakemberként volt ilyen és olyan főnököm.

    Dolgoztam kicsi, közepes és nagy cégnél, a gazdaság

    minden ágában. A saját bőrömön élhettem át, milyen

    kihívás beosztottként delegált feladatot teljesíteni.

    Megéltem ezt sikerként is, ami szárnyakat adott és

    azt is, amikor kevésbé sikerült az eredmény. Ezt

    nagyon nehéz megélnem – még most is."

    Szerencsém volt, mert több kiváló, és karizmatikus

    vezetővel dolgozhattam együtt, akiktől nagyon

    sokat tanultam. Akik motiváltak, akiktől elleshettem

    a delegálás tudományát. Ezt a személyes tapasztalatot már csak alkalmaznom

    kellett azokban a helyzetekben, amikor már én is delegálhattam."

    Business coachként és trénerként nagyon sok vezetővel dolgozom együtt.

    Tapasztalom, hogy sokuknak a delegálás komoly problémát jelent. Aztán a közös

    munka eredményeként a pozitív visszacsatolást az adja, amikor a partnerem

    beszámol azokról a sikerekről, amit a csapatával ért el a helyes delegálási

    gyakorlata révén."

    Mert tanulható, és fejleszthető a delegálás gyakorlata."

    Ha nem sikerül egyedül, keress meg bátran!"

    !
http://www.horvathmarta.hu/kapcsolat/
Mobil: +36 30 919 7906 
E-mail: [email protected]

    ! !�1 2

  • Felhasznált fotók"• http://www.flickr.com/photos/pennuja/5363518281/"

    • http://www.flickr.com/photos/vlastimil_koutecky/12361255373/"

    • http://www.flickr.com/photos/wwworks/2397012858/"

    • http://www.flickr.com/photos/misteraitch/2971658475/

    ! !�1 3