„A hulladékgazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatok,

kihívások kezelése”

2013.május 28.

Alaptörvény

XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti

mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt -

törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv.( Htv.)

Htv. hatálya 2013. január 1. illetve 2014.,2015. A hulladékgazdálkodást érintő további törvények: Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, a számvitelről szóló törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, környezet védelmének általános szabályairól szóló

törvény közbeszerzésről szóló törvény fogyasztóvédelemről szóló törvény önkormányzati hatásköri törvény ( 1991. évi XX. tv.)

Központi szabályozás alakulása

1976. évi II. tv. az emberi környezet védelméről 1/1986. (II.21.) ÉVM-Eüm együttes rendelet a

köztisztaság és szilárd hulladék kezeléséről 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról 1991. évi XX. tv. az önkormányzatok hatásköréről 1995. évi XLII. tv. a kötelező közszolgáltatásokról 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelméről 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( Mötv.)

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a hulladékgazdálkodás.Htv. szerint a hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.

Önkormányzat feladata a Htv. alapján

A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét,

elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

Önkormányzat feladata a Htv. alapján A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási

közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval írásban legfeljebb tíz évre kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

Közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik.

A közszolgáltatás ellátására vonatkozó átmeneti szabályok

A meglévő begyűjtésre és tárolásra szóló engedélyek kettő évig hatályosak, ezt követően hatályukat vesztik.

A Htv. szerint, ha a közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel 2013. június 30-ig nem rendelkezik, a települési önkormányzat a 2013. július 30-ig hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel felmondja.

A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

Ht. rendelkezéseinek módosító javaslata

A T/11206 törvényjavaslat módosító rendelkezés célja, hogy az átmeneti szabályok egyértelmű rendelkezéseket tartalmazzanak arra vonatkozólag, hogy a közszolgáltatóknak 2013-ban milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy 2014. január 1-jével a működésükhöz szükséges valamennyi feltétellel rendelkezhessenek, és az új közszolgáltatási rendszer országosan egységes képet mutasson.

2014. január 1-jétől csak az a gazdálkodó szervezet végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, az OHÜ által kiadott minősítő okirattal, valamint a települési önkormányzattal a törvény hatálybalépését követően megkötött érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik,

kivéve azt a speciális esetet, amikor a Ht. hatálybalépésekor működő

hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes szerződése van. Ebben az esetben a közszolgáltatónak a megkötött szerződés időbeli hatályának lejártáig, de legkésőbb 2014. június 30-ig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul el kell látnia.

Baranyai közszolgáltatási szerződések 2013. március

Szerződés tárgya Önk.száma

Hgt. szerint háztartási hulladék gyűjtése szállítására hatályos szerződés/felmondás alatt, vagy várható/ nincs ilyen szerződés

218/19/0

Hgt. szerint háztartási hulladék kezelés, ártalmatlanítás/felmondás alatt, illetve várható/ nincs ilyen szerződés

196/19/18

Hgt. szerinti szelektív hulladékgyűjtés/ felmondás alatt, illetve várható/ nincs ilyen szerződés

89/19/130

Hgt. szerinti teljes körű hulladékgazdálkodás /felmondás alatt, vagy várható / nem rendelkezik ilyen szerződéssel

68/19/151

Htv. szerinti új közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik

64

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a közszolgáltató, illetve a tagok (részes felek) azonosító adatait (név, cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-azonosítók),

b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezését,c) a közszolgáltatási tevékenységgel érintett területet,d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát. Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási

közszolgáltatás ellátására csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet.

Önkormányzati rendeletben állapítja megHtv. 35. §

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határait;

b) a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi;

c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit;

e) az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit; továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit*;

f) az üdülőingatlanokra és „az időlegesen használt ingatlanokra*11206” vonatkozó sajátos szabályokat;

g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

* T/11206

Felhatalmazó szabályok Ör. alkotásra a Htv. 88. § (4) bekezdésében

Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat;

b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;

c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.

A közszolgáltatás díjának alakulása2012. január 1. napjától április 15-ig

Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 196. § (2) bekezdése a 2012. január 1-jétől kiegészítette a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt (Hgt.) az alábbi szakasszal:

„57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.

A közszolgáltatás díjának alakulása2012. április 15. napjától december 31-ig

A hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj mértéke 2012. évre, ha 2011. évre az egyszeri ürítési díj mértéke

a) meghaladta a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, nem haladhatja meg a 2011. évre megállapított egyszeri ürítési díj mértékét,

b) nem haladta meg a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, önkormányzati rendeletben legfeljebb 650 Ft-ig, vagy ennek arányos mértékéig emelhető.

Ha 2012. évre a közszolgáltatási díj alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj megállapításával történik, a közszolgáltatási díj egyszeri ürítésre eső mértéke nem haladhatja meg a nettó 650 Ft-ot.

A közszolgáltatás díjának alakulása2013. január 1-től június 30-ig

Főszabályként a miniszter díjmegállapító rendeletének hatálybalépéséig a közszolgáltató a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat.

Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2012. december 31-én hatályos települési önkormányzati rendelet szerint díjat nem alkalmazott, a közszolgáltató a 2012. december 31-én érvényes közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhatja.

Az a közszolgáltató, amely működését 2013-ban kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.

A közszolgáltatás díjának alakulása2013. január 1-től június 30-ig

jóváhagyással

Ha a 2012. december 31-ig létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján a települési önkormányzat vagy a törvény hatálybalépésekor működő települési önkormányzati társulás hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos beruházás finanszírozásához ISPA vagy Kohéziós Alap társfinanszírozású projekt, illetve a KEOP keretében támogatást vett igénybe, és ilyen támogatásból megvalósult hulladékgazdálkodási rendszert fejleszt vagy üzemeltet, a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló költségeket a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján a díjba beépítheti, és a főszabály szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat is alkalmazhat.

Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybelépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2013. április 4-től az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.

Díj mértéke 2013. július 1-től

a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. évi LIV. törvény 12. §-a módosította 2013. május 10-kei hatállyal a Htv. 91. §-át:

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét 2013. július 1-jétől 2014. december 31-éig az e §-ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani.

A természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.

Rezsicsökkentés végrehajtása

A hulladékgazdálkodási közszolgáltató 2013. május 10. után, első alkalommal 30 napon belül, ezt követően - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a rezsicsökkentésről szóló törvényben foglalt előírások teljesülését.

Társasházak, lakásszövetkezetek A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező társasházat és

lakásszövetkezetet a díjcsökkentés a társasházban, illetve lakásszövetkezetben az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek vonatkozásában illeti meg.

A társasház, illetve a lakásszövetkezet írásban tájékoztatja a közszolgáltatót az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más ingatlantulajdonosok társasházon, illetve lakásszövetkezeten belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követő hónapban esedékes számlájában érvényesíti az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést.

A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető tulajdoni hányadok aránya alapján kell elszámolni.

A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a díjcsökkentés teljesüléséről.

Díjhátralék

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi.

A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

A Kúrai iránymutató döntése

Mulasztásban megnyilvánuló jogsértés önkormányzati rendeleti szabályozás hiánya miatt

Az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az érintett Önkormányzat nem tett eleget a Hgt. 23. § h) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének, mert az Ör.-ben nem szabályozta a gazdálkodó szervezetek kötelező közszolgáltatás igénybevételének helyi sajátosságokon alapuló feltételrendszerét, ezért felhívta e mulasztás pótlására.

A Kúrai iránymutató döntése

Rendeletalkotási eljárás megsértése miatt az Ör hatályon kívül helyezése Az SZMSZ. alapján a képviselő-testületi ülések összehívása során a meghívóban

nemcsak az ülés helyét, napját, és napirendjét kell szerepeltetni, hanem meg kell jelölni az ülés kezdő időpontját is.

Az ülés kezdő időpontjának adott napon belüli megváltoztatására - különösen az előre meghirdetettnél korábbi időpontban történő megtartására - is csak az SZMSZ.-be foglalt szabályok betartása útján van lehetőség, azaz módosított meghívó, a lakosság újbóli tájékoztatása és az újból kezdődő határidők betartása mellett.

A képviselő-testületi ülések nyilvánossága tehát a demokratikus önkormányzati működés előfeltétele. Sérül ezen működési elv akkor, ha a lakosságot nem tájékoztatják az SZMSZ.-be foglalt módon a képviselő-testületi ülés megtartásának helyéről és idejéről.

Jelen ügyben a polgármester az Ötv.-ben és az SZMSZ.-ben meghatározott módon 2011. december 15-én 18 órára (és nem reggel 7 órára) hívta össze a képviselő-testület ülését.

A reggel 7 órai ülés képviselő-testületi ülésként történő megtartása törvénysértő volt.

A Kúrai iránymutató döntése

Jogszabálysértő rendelkezés miatti megsemmisítés Az önkormányzatok a település tisztaságát közszolgáltatásként biztosítják, de

az ahhoz kapcsolódó önkormányzati szabályozást nem helyi közügyként, hanem törvényi felhatalmazás alapján alkotják meg. A tárgykörben szabályozó törvények és más jogszabályok pedig megadják az önkormányzati jogalkotó szabadságának kereteit.

Valamennyi hivatkozott jogszabályi rendelkezésből egyértelmű, hogy a kötelezettség a kérdéses területek rendeltetésszerű használatához szükséges tisztán tartására, a környezet közegészségügyi és környezeti károk megelőzésére irányuló rendben tartására vonatkozhat csupán. Ebbe a körbe a növénytelepítés, avagy növények kertészeti szakmunkának minősülő gondozása, ápolása kötelezettségként már nem tartozik bele.

Az érintett Önkormányzat tehát túllépte a Htv. 21. §-ában, a Hgt. 31. § (2) bekezdésében és a R. 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás kereteit akkor, amikor a tisztán tartáson túl, egyéb, a tisztaság megteremtéséhez és fenntartásához képest további kötelezettségeket rótt a lakóközösségekre.

Köszönöm a figyelmet!

Baranya Megyei Kormányhivatal

2013.05.28.