„ fényesebb a láncnál a kard …”

„Fényesebb a láncnál a kard …”

BUDAVÁR VISSZAVÉTELE

1849

TÜNDÖKLŐ CSILLAGUNK

BEVEZETÉSA dicsőséges tavaszi hadjárat megkoronázása Buda bevétele1849 májusában 17 napig tartott Buda ostroma, végül május 21-én 4 órás küzdelemben felszabadult a fővárosA nemzet diadalmámorban úszottBudavár régóta nemzeti létünk, függetlenségünk, nemzeti öntudatunk megtestesítője

PROBLÉMAFELVETÉSTörténetírásunk egyik kedvelt vitatémája : mi lett volna, ha nem Budát támadjuk?Buda bevételének ellenzői a vár ostromát elpocsékolt időnek tartják, szerintük:

katonailag nem volt létkérdés eljátszottuk a helyzeti előnyt nem csikartuk ki a döntő győzelmet módot adtunk az ellenségnek, hogy rendezze sorait ha elfoglaljuk Bécset, minden másként alakul

Rossz döntés volt-e Buda ostroma?Igazuk van-e azoknak, akik azt állítják, hogy Bécs bevétele számunkra sikeresen dönthette volna el a szabadságharc sorsát?

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS1833 Münchengrätz osztrák-porosz-orosz

titkos szerződés:kölcsönös segítség forradalom esetén 1849. márc. 23. Novara:osztrák győzelem, olasz konfliktus veszélye elhárul1849.ápr. 13. porosz konfliktus veszélye elhárul1849.ápr.21. osztrák kormány cári segítséget kér1849 máj. 1. a császár is segítséget kér1849.máj.9. a cár kiáltványban közli: fegyveres segítséget ad az osztrákoknak

I. Miklós

I. Ferenc József

HAZAI ELŐZMÉNYEK1848. dec.2. V. Ferdinándot lemondatják, a 19 éves Ferenc József lesz a császár, aki Magyarországnak törvényesen nem uralkodója, és akinek birodalmát szétszakadással fenyegetik a forradalmak1849.febr.26-27. kápolnai vesztes csata1849. márc. 4. olmützi alkotmány

Magyarország feldarabolása, beolvasztása a birodalomba Hatására Kossuth dönt: az első komoly katonai győzelem után kimondatja az országgyűléssel a trónfosztást

1849.ápr.2.–ápr.26. tavaszi hadjárat sikerei1849.ápr.14. Debrecen Habsburg-ház trónfosztása, függetlenség kikiáltása1849. ápr. 26. komáromi győzelem

HOGYAN TOVÁBB?1849.máj. 28. komáromi haditanács

BÉCSnyugati offenzíva

folytatásaeddigi sikerek kihasználásaBayer JózsefGörgei Artúr

BUDAfőváros felszabadításaa függetlenség szimbólumaKossuth LajosKlapka György

döntés : Buda

Kossuth

MIÉRT BUDA? KATONAI OKOK

osztrák erőfölénysúlyos lőszerhiánysereg kifáradásasorainak feltöltésemegismétlődhet a schwechati vereségnincs tétlen veszteglésa sereg hátában nincs számottevő ellenséga közelben lévő Jellasics szándékait nem tudni

fősereg a Buda mellett hagyott erők nélkül gyenge200 km-rel rövidebb utánpótlási útvonalgyors siker reménye: 8 nap alatt bevehető a vára Budán felhalmozott hadikészlet megszerzése a trónfosztás híre megosztja a tisztikartdunai hajózás biztonságossá tétele

MIÉRT BUDA? POLITIKAI OKOKKossuth kezdettől Buda visszavételét akarja

független országnak szabad főváros kellNyomatékot ad a Függetlenségi Nyilatkozat betűjénekKossuth az ország függetlenségének nemzetközi elismerését remélivisszaköltözhetnek Debrecenből az országgyűlés, a kormány és a kormányhivatalokközvélemény elvárásaKossuth és Görgei közti jó viszony megőrzése (Klapka)

A DÖNTÉS A hadvezetés

elsősorban katonai okok miatt döntött Budavár ostroma mellett, és ez egybevágott a politikai vezetés céljaival.

A FELDUNAI HADSEREG

Sikeres, csatákban edződött, kiváló harci értékű sereg, amely tűzbe megy vezéréért.Fővezér: Görgei Artúr Buda ostromakor az I-II-III. és a VII. hadtestből áll.

Komáromi csata: Görgei a huszárok élén

GÖRGEI ARTÚR „A SZENT ÁRULÓ"

A 19. sz. legnagyobb magyar hadvezéreVegyésztudós katonatiszt31 évesen, néhány hónap alatt villámgyors katonai karriert fut beDöntéseiben józan, megfontolt Kiválóan ért a katonák nyelvén (csitít és lázít, ha kell)Kossuth mellett a szabadságharc meghatározó egyénisége Utolsó katonai feladata a reménytelenné vált küzdelem feladásaEzért igaztalanul árulóvá kiáltják ki, és a bukás minden felelősségét rá hárítják.Rehabilitálása napjaink feladata

Három arckép

I. HADTEST II. HADTESTNAGYSÁNDOR JÓZSEF

AULICH LAJOS

Korábbi parancsnok:Klapka György

8199 gyalogos1322 huszár35 löveg


Nagysándor Aulich

Klapka

III. HADTEST KNÉZICH KÁROLYKorábbi parancsnok:Damjanich JánosIdeiglenes parancsnok:Leiningen-WesterburgKároly


Knézich

Damjanich

Leiningen-Westerburg

VII. HADTEST KMETY GYÖRGY

3350 gyalogos700 huszár16 lövegKmety

BUDA KÖNNYŰ GYŐZELMET ÍGÉR

Téves információk a várról: katonai felderítés hibájanem tudnak a vár megerősítéséről

közvetlen roham előkészítő ágyúzással sikert hoz várvédők ellátása nem megfelelőezért elkeseredettek

olaszok, lengyelek készek a megadásraReménytelen helyzet: hatszoros magyar túlerő,nincs külső segítségNem számolnak Hentzi képességeivel, hűségévelFeltételezik a vár feladását vagy gyors bevételét: 8 nap

BUDAVÁRA 167 m magas Várhegy fennsíkján húzódik1,5 km hosszú, 400 m széles Kapui: É:Bécsi kapu, K:Vízi kapu, D:Várkapu,

NY:Fehérvári kapu A 13. sz. óta van fontos szerepe az ország

irányításában A török elleni 1686-os ostromakor sem számít

modernnek, 1848-ra végképp elavultDe:kedvező védelmi pozíciókat rejt magában1849-ben 12. ostromának néz elébe

BUDAVÁR

A VÁRHEGY ÉS KÖRNYÉKE

BUDAVÁR ALAPRAJZA

A VÁR FOGYATÉKOSSÁGAI

nincs kútja (saját,önálló vízellátása)külső vízellátása igen sebezhetővé teszi elővédművek nincsenek várfalak, bástyák megerősítésre szorulnakkörnyező hegyekről tökéletesen belőhetőDE: jó kezekben jól védhető ( lásd korábbi ostromok!)

BUDA OSZTRÁK KÉZEN

1849. jan. 5. Windischgrätz bevonul BudáraHenrik Hentzit kinevezi várparancsnoknak, megbízza a várerődítés munkálataival1849. ápr. 14. Windischgrätz elhagyja Budát Windischgra

tz

BUDA OSZTRÁK KÉZEN1849.ápr.15-19. várúr

Jellasics: a védelmi rendszer felrobbantására, a hadianyag Eszékre küldésére utasítja Hentzit

1849.ápr.20. Welden Hentzire bízza a vár védelmét

Jellasics

Welden

WELDEN UTASÍTÁSA HENTZINEK

Akadályozza meg a magyar átkelést a DunánPestet csak akkor bombázza, ha az ellenség a Duna bal partjáról lövetné a várat, vagy ha a lakosság felkelése egyértelműen a vár ellen irányulna.

Pest klasszicista Dunasor

HENRICH HENTZI VON ARTHURMideális várparancsnok: magyarellenes forradalomellenes kiváló műszaki szakember nagy tapasztalata van mindhalálig hű

Budát rövid idő alatt megerősítiszívósan, leleményesen védekezik

reménytelen helyzetben (hatszoros túlerő) 17 napig ellenáll a magyarok csak a holttestén át vonulhattak be Budára

Welden áldozatként dobja a magyaroknakelismerésre méltó ellenfél

Hentzi

HENTZI ERŐDÍTÉSI MUNKÁLATAI

Bástyákat, falakat kijavíttatta, megerősíttette: vár 2-3 sor palizáddal elkerítve,sáncolva bástyák új réteggel megerősítve várkör futóárokkal övezve

Vízmű erősítésére cölöpvédművet építtetett, melyet összeköttetett a Lánchíd budai hídfőjével.Várfalakra 85 majd 92 ágyút telepíttetett.

VÁRVÉDŐK Várparancsnok: Henrich Hentzi Helyettese: Alois Allnoch Erődítés:Carl Trattnem Tüzérség telepítése: Joseph Dietrich Létszám: 4914 fő (jelentős haderő) Csapatok: gyalogság (4 zászlóalj), lovasság (293 ló), komoly tüzérség (92 ágyú), utászok Katonák: olaszok, lengyelek, horvátok,osztrákok

FOGALMAK SEREGRÉSZEKHADTEST (3-5 hadosztály)

HADOSZTÁLY (2-4 ezred)

EZRED (3-4 zászlóalj)

ZÁSZLÓALJ (4-6 század)

SZÁZAD (2-8 szakasz)

FOGALMAKTábori ágyú: könnyen

mozgatható,gyakran kocsira szerelt ágyúfajta,amely főleg csatában kapott szerepet. Nálunk a 3, 6, 12 fontos lövegeket használták.

Ostromágyú: kis hatótávolsá-gú, nagy romboló erejű tűzfegyver, főleg ostromnál használatos. A honvédseregben a 18 és 24 fontosakat használták.

Ostromágyú:

FOGALMAKRöppentyű: gyújtólövedék, a petárdához

hasonlítható, ekkor még egzotikusnak számító tűzfegyver. Feladata az ellenséges objektum felgyújtása. Az aknavető és az irányítás nélküli rakéta ősének tekinthető.

Font: a tömeg mérték- egysége, kb. fél kilo- gramm. Az ágyúkat nevezik meg azzal, hogy hány fontos go- lyó kilövésére képesek.

FOGALMAKÜteg: a tábori tüzérség alapegysége leszerelő üteg: saját ütegeit védő tüzérség, az

ellenséges falat, ágyúkat, lövészeket célozza romboló üteg: támadó tüzérség, falak, kapuk,

épületek,boltozatok robbantását végzi Palizád: cölöpvédmű, egy objektum cölöpökkel,

árkokkal,sáncokkal való megerősítéseSánc: földből készült mesterséges fedezék a

lövedékek felfogására, hatásának gyengítésére

AMIKOR SZAVAK CSATÁZNAK

közli, a vár nem volt erősség, de ő azzá tette (gúnyos)ajánlatát visszautasítja: nincs feladásfelszólítja,ne lövesse a váratfenyegeti Pest bombázásával , a Lánchíd felrobbantásával (azzal,amitől a magyarok a legjobban félnek)

HENTZI GÖRGEINEK

GÖRGEI HENTZINEK

felszólítja, adja fel a várat (gúnyos)tisztességes hadifogságot ajánlígéri, Pest felől nem támadfelszólítja, mellőzze Pest és a Lánchíd lövetésétfenyegeti: különben nincs kegyelemkövet: Adalbert Steffan fogoly tiszt

BUDA SZOROS OSTROMGYŰRŰBEN1849.máj.4.Zárt ostromgyűrű a vár körül: K: Víziváros −Kálvária-hegy VII. hadtest Kmety György É: Kálvária-hegy – Kis-Sváb-hegy III. hadtest Knézich Károly D: Kis-Sváb-hegy – Kis-Gellért-hegy I. hadtest Nagysándor József NY: Kis-Gellért-hegy – Duna II. hadtest Aulich Lajos

Létszám: 31 277 fő – 137 ágyúTábori ütegek telepítése a környező magaslatokra, a várhoz legközelebbi a 720 méterre levő Nyárs-hegyen telepített üteg5 000 fős lovasság egy esetleges felmentő sereg ellenFőhadiszállás: Zugliget → Kálvária-hegy → Sváb-hegy


közli, a vár nem volt erősség, de ő azzá tette (gúnyos)ajánlatát visszautasítja: nincs feladásfelszólítja,ne lövesse a váratfenyegeti Pest bombázásával , a Lánchíd felrobbantásával (azzal,amitől a magyarok a legjobban félnek)

HENTZI GÖRGEINEK

GÖRGEI HENTZINEK

felszólítja, adja fel a várat (gúnyos)tisztességes hadifogságot ajánlígéri, Pest felől nem támadfelszólítja, mellőzze Pest és a Lánchíd lövetésétfenyegeti: különben nincs kegyelemkövet: Adalbert Steffan fogoly tiszt

ROHAM „MENETBŐL”1849.máj.4. „gyors kézcsapás”

hevenyészett roham a vízvédmű ellen VII. hadtest Kmety heves ellentűz szemből, oldalról sok sebesült, halott

vár lövetése a környező hegyekből tábori ágyúkkalsikertelen támadás elveszett a „gyors kézcsapás” esélyekiderült: alábecsülték a vár és a védők erejétszabályos ostromra kell felkészülniprobléma: nincs ostromágyú, ostromtüzérség

ÉG PEST! ARCUL CSAPJÁK A NEMZETET1849.máj.4. Hentzi válasza:Pest bombázása

először az ostromot szemlélő tömegbe lövet majd Pest szembetűnő épületeit bombázza 2 óra alatt 316 ágyúlövés sok civil áldozat további bombázások: máj.9., 11., 13. közben nem figyel a tüzérség telepítésére a

nyugati oldalon

Lloyd palota és a Rakpiac

+Vigadó

Képviselőház

Nemzeti Kaszinó

cc

Angol Királyné fogadó

Német Színház

Magyar Színház

cc

Redout

cc

A szétlőtt Redout romjai

VOLT, NINCS A PUSZTÍTÁS MÉRLEGENem volt ok a megtorlásra, katonailag is indokolatlan

tett.Reformkori büszkeségünk, a pesti klasszicista Dunasor 32 palotája megsemmisült vagy romosNégy évtized építészeti remekei vesztek el: Pollack Mihály, Hild József, Ybl Miklós kiváló alkotásaiKözépületek: Lloyd-ház, Német Színház, Magyar Színház, Vigadó, Redout, lipótvárosi templom,Nemzeti Kaszinó, Angol Királyné fogadó,görög templom, képviselőházMagánépületek: Trattner-Károlyi ház

MIÉRT BOMBÁZZA HENTZI PESTET?

Pestről lőhető a vára vízmű birtoklása létkérdésosztrák módi lőni a civileket (Arad, Pozsony)Hentzi állítja, Pestről lőtték a vízművet magyarok tagadjákTény: a Gellérthegyről kilőtt néhány lövedék célt tévesztve a Lánchíd oszlopán megpattant és a vízműbe csapott be. Hentzinek ezt Pest felől kilőtt lövedékként jelentették.

MEGINT HOGYAN TOVÁBB?1849. máj. 5. főhadiszállás haditanácsdöntés: várostrom

nehéztüzérség kell Komárombólréstörő és leszerelő üteget kell

telepíteni a Nyárs-hegyenrés helye a Fehérvári kapunála védők figyelmét elvonni a munkálatokról: sötétedés után minden nap hadtestenként 4 század nyugtalanítsa az ellenségeta nehéztüzérség telepítését Psotta Móric irányítja

NEHÉZTÜZÉRSÉG „RENDEL”1849. máj.6.

Görgei Komáromból, Guyon Richárdtól ostromágyúkat kér levélbenGuyon bevádolja Görgeit Kossuthnál, hogy gyengíti Komárom védelmétKossuth dörgedelme: Guyon azonnal engedelmeskedjékMáj.6. Guyon 4 db 24 és 1db 18 fontos ágyút és lőszert küld a Dunán az osztrák hadizsákmánybólMáj. 8. az ágyúk megérkeznek

Guyon Richárd

ÜTEGÁLLÁSOK KIÉPÍTÉSE1849.máj. 5-14. Nyárs-hegyelőször a leszerelő üteg tüzelőállásait építették ki és

telepítették,majd a nehéztüzérségéta látszattámadások és az előrelátó óvatosság ellenére is kilőtt a várvédelem 2 db 4 fontos ágyúta leszerelő üteg a tábori tüzérséget is védtemáj.14. ütegállások készek

KITÖRÉS A VÁRBÓL1849.máj. 11.

Hentzi a Víziváros kórházaiban ápolt osztrákokat akarja menteniaz első kitörés sikertelen, a második sikeres

OSTROMÁGYÚK BEVONTATÁSA1849. máj. 15-16. éjjelaz ostromágyúkat a kész ütegállásokba

vontatjáka lovak patáit ronggyal, szalmával burkolják, hogy ne csapjanak zajtfigyelemelterelő támadásokkal kötik le az ellenséget

TÖRIK A RÉST1849.máj.16-17.

máj.16-án a réstörő üteg megkezdte az ostromtüzetfolyamatosan lőtték a falatmáj.17-re a Fehérvári kaputól délre rés keletkezetta királyi palota tetőszerkezete is kigyulladt, sok várbeli épület égett illetve romossá vált

ÉG BUDA!

xxxxÉG A VÁRPALOTA!

ELSŐ ROHAM „PRÓBAÜZEM”1849. máj. 17-18. éjjelfelderítő roham, amely a rés

járhatóságát, a legmegfelelőbb támadási pont meghatározását szolgáltakedvező esetben a vár elfoglalása a célSikertelen , de fontos információkat ad:

rés magas és szűk helyenként a terep nehezen járható várkertnél rossz az előkészítés ostromlétrák rövidek az északi oldal 13 méter magas falaihoz

sok áldozata következő napokban kijavítják a hibákat

TÖMIK A RÉST1849. máj. 18-20.

Máj. 18. éjjel Hentzi próbálja betömetni a 18 méter széles rést, ám egy felhőszakadás mindent elmosMáj.19. a Fehérvári bástyán leszerelő üteget állíttat fel a magyar réstörő üteggel szembenMáj.20. a rés tetején 1,7 méter vastag rögtönzött mellvédet építtet, a rést pedig tűz alatt tartja az egyik bástyáról

DÖNTŐ ROHAM 1849. máj. 21.

hajnali 3-kor általános roham (támadás minden oldalról)rohamjel a röppentyűk 6 lövésefő támadási irány: Ny Fehérvári kapu a rést Máriássy János egy önkéntes századdal támadja elsőként hajnali 4 órakor az első honvédek bejutnak Budára, 5 órára 9 zászlóalj van a várban, 6 órakor magyar zászlót lenget a szélfő célpontok: fegyvertár, Nándor-laktanya, Sándor-palota, nádori istállóka harc utcáról utcára folytaz olasz zászlóalj megadta magátHentzi is elesik az utcai harcbana vár 7 órára a magyarok kezén vanutoljára a Várpalotában harcolókat győzik le

HENTZI HALÁLAHentzi a Víziváros felől várta a fő támadást, ezért ott harcolta magyarok betörésekor a Szent György térre sietett egy zászlóaljjal, ahol hősiesen küzdötthaslövést kapotta magyar katonák fel akarták koncolni, Leiningen-Westerburg mentette meg ettőla haldokló Hentzit Görgei is felkeresteéjjel 1 órakor halt meg

HÁT ROBBANTSUK FEL A LÁNCHIDAT!

Hentzi aláaknáztatta a Lánchíd budai hídfőjének bal oldali lánckamrájátvészhelyzet esetén a még teljesen be sem fejezett hidat felrobbantották volnaHentzit halála megakadályozta tervébenhelyette Allnoch cselekedett: égő szivarját a puskaporos hordóba dobtaa híd csak kisebb károkat szenvedett, rögtön a robbantás után járható voltAllnoch a robbanás áldozata lett

ÜNNEPLÉS Máj. 22. Görgei a hősöket kitüntette a katonai érdemrend III. osztályával Görgei altábornagyi előléptetést és I. osztályú katonai érdemrendet kapott az országgyűléstől és Kossuthtól, ezt az egész szabadságharc ideje alatt rajta kívül csak Bem József kapta megKossuth és Szemere köszönő levelet ír Görgeinekünnepli egy ország, amely nemsokára árulóként gyűlöli

KATONAI SZÁMVETÉSVESZTESÉG

370 halott670 sebesült

NYERESÉG4200 hadifogoly – 113 tiszt4 elsőrendű hadosztályt veszítettek el az osztrákok710 halottigen nagy mennyiségű hadianyag

ZSÁKMÁNYOLT HADIANYAG

85 felszerelt löveg – 29 azonnal használható203 különböző méretű lövegcső951 q lőpor5 383 q salétrom894 q kén3 994 db kész ágyútöltet4 227 különböző bomba és gránát8 760 db különböző típusú katonai puska2 829 db puskacső7 288 db szurony2 155 polgári puska

Ilyen mennyiségű hadianyagot még soha nem zsákmányolt a honvédsereg.

JELENTŐSÉGEEgyike a legrövidebb és legsikeresebb ostromműveleteknek a szabadságharc idejénAz egyetlen várharc, ahol ostrommal, nem kiéheztetéssel vettek be váratA zsákmány igen tekintélyes1541 után először és utoljára foglalta vissza magyar hadsereg önerőből a várat

GYÜLEKEZŐ VIHARFELHŐK1849. máj. 21. VarsóI. Ferenc József és I. Miklós megállapodása: a cár 200 000 katonát küld a

szabadságharc leverésére és 80 000 fős tartalékot állít a határraa 19 éves Ferenc József kézcsókkal köszöni meg a segítségetA 180 000 fős osztrák és 200 000 fős orosz sereggel szemben a magyarok 170 000 fős sereget tudtak állítani Anglia: „Talán igazuk van, de végezzenek velük gyorsan.” (Palmerston angol külügyminiszter)

I. Ferenc József

I. Miklós(Botos Miklós)

AZ ALAMIZSNA

Olasz karikatúra

FELELŐSSÉGELHÁRÍTÁS

Az orosz beavatkozás hírére megindul a felelősségelhárítás mind Kossuth, mind Görgei, mind a kortársak részérőlGörgei írja évtizedekkel később Buda ostromáról: „… mert Kossuth Lajos mindenáron akarta; Klapka György a legmelegebben pártolta, s e tettét csak akkor bánta meg, mikor már késő volt; Görgei Artúr pedig újonc tehetsége szerint kivitte.”Így állt elő a paradox helyzet: akkor és azóta is sokan keresik … egy győzelem felelősét!!!

ÖSSZEGZÉSAdott helyzetben az egyetlen reális döntés volt Buda ostroma: egy kényszerű hadműveleti szünet legcélszerűbb kihasználása. Tény viszont, hogy a megvalósítás során számtalan hibát követtünk el.Nem a hadműveleti irány végleges megváltoztatásáról volt szó, éppen annak előkészítése volt a cél.Az osztrák főerők megsemmisítése lehetett volna a legjobb megoldás a szabadságharc számára, ehhez azonban nem rendelkeztünk erőfölénnyelA cári beavatkozás már Buda ostroma előtt eldöntött kérdés volt, amely megpecsételte a szabadságharc sorsát.

KITEKINTÉSA szabadságharc leverése után a bécsi udvar a főváros népének megfélemlítésére a Gellért-hegyen katonai erődöt (Citadella) építtetett. 67 év múlva,1916. május 21-én halt meg Görgei.1992 óta május 21. a magyar honvédelem napja

FILMANIMÁCIÓ HUNGARIAN HEROISM : Siege of Buda 1849

http://www.youtube.com/watch?v=gkIm02Ru8Mc



xxxxAKKOR…

…ÉS MOST

„Egy lángot adok,ápold,add tovább És gondozd híven...”

(Reményik Sándor)

Köszönöm a figyelmet.Jó tanulást,

jó versenyzést kívánok.Széder Ildikó

„ fényesebb a láncnál a kard …”

Documents