„ legek ” a kémiában

17
Legeka kémiában Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI

Upload: dolan-lowery

Post on 02-Jan-2016

18 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

„ Legek ” a kémiában. Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI. Hidrogén. Több szempontból is "legnek" számít a  periódusos rendszer  legelső, legegyszerűbb eleme. Az egyetlen olyan  elem, amely nem tartalmaz neutront  (bár van két olyan  izotópja, - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: „ Legek ”   a kémiában

„Legek” a kémiában

Kémia

Hornyák Anett

Neptun-kód: XIGGLI

Page 2: „ Legek ”   a kémiában

Hidrogén

Több szempontból is "legnek" számít a periódusosrendszer legelső, legegyszerűbb eleme. Az egyetlen olyan elem, amely nemtartalmaz neutront (bár van két olyan izotópja,amelyek tartalmaznak egy, illetve két neutront)A legkönnyebb elem.A leggyakoribb elem avilágmindenségben. A Világegyetem 90%a hidrogén. (a Földön csak a 9. leggyakoribb - de ígyis minden hatodik földi atom hidrogén.)

Page 3: „ Legek ”   a kémiában

Az IC1396 egy főleg ionizált hidrogénből álló felhő a Cepheus csillagképben.

Page 4: „ Legek ”   a kémiában

Hélium

A következő a 2-es rendszámú hélium, több szempontból is a "legek" közé tartozik.A legkönnyebb nemesgáz.A "legnemesebb" nemesgáz. Semmilyenismert vegyülete nem létezik. Az egyetlen anyag, amelynek normál nyomásonnincs szilárd halmazállapota, még az abszolút nullaFok közelében sem.Sőt 2 K körül olyat "tesz", amit semmilyen más

anyag."Szuperfolyékonnyá" válik. "Kimászik" akár azedényből is.

Page 5: „ Legek ”   a kémiában
Page 6: „ Legek ”   a kémiában

Oxigén

A földkéreg felső részében aleggyakoribb elem az oxigén (50,5%-

a levegőtés vízburkot is beleértve).

A víz és a légkör melletta kőzetek (szilikátok, karbonátok, stb.) isrengeteg oxigént tartalmaznak.

Page 7: „ Legek ”   a kémiában
Page 8: „ Legek ”   a kémiában

Legritkábbak

A földkéreg legritkább elemére többen ispályáznak:Francium - néhány tucat grammnyi lehet azegész földkéregben.Radon - Nyomokban radioaktív kőzetek közelébentalálható meg a levegőben. Folyamatosan keletkezik atermészetes radioaktív bomlás eredményeképpen, ésa légkörbe kerül. 1 liter levegő átlagosan 1000 radon atomot

tartalmaz. (1 rész a 1020-ból.)Xenon - a légkör kb. 0,000009%-át alkotja.

Page 9: „ Legek ”   a kémiában

Francium

Radon

Xenon

Page 10: „ Legek ”   a kémiában

Urán

A természetben - a Földön és talán azegész Világegyetemben –előforduló legnagyobb rendszámú (92-es) elem az urán.

Page 11: „ Legek ”   a kémiában

Vas

Az atomszerkezetileglegstabilabb elem a vas (26-os). Eddig épülhetnek

fel energiafelszabadulásmellett fúzióval az elemek. Az ennélnagyobb rendszámú elemek fúzióval

csak igennagy energiabefektetéssel,

a szupernóvákbankeletkeznek.

Page 12: „ Legek ”   a kémiában

A legnagyobb fajsúlyú(22,661 g/cm3) elem az ozmium.

A legkönnyebb fém a lítium.Sűrűsége szobahőmérsékleten az összes szilárd anyag közül a legkisebb (0,53 g/cm3).

Page 13: „ Legek ”   a kémiában

Arany

A korróziónak legellenállóbb az arany. A természetben is általában elemi

állapotbantalálható.

Page 14: „ Legek ”   a kémiában

Polónium

• A legsugárzóbb a rövid felezési idejű, a rádiumnál 5000-szer radioaktívabb polónium.A bomlásakor felszabaduló energia olyan nagy (140W/g), hogy egy kb. fél grammot tartalmazó kapszula 500°C fölötti hőmérsékletet ér el.

• Erős radioaktivitása miatt a polónium valószínűleg kiérdemli a legmérgezőbb "megtisztelő címet" is. A testbe bekerülő megengedett polónium mennyiség legfeljebb 0.03 microcurie, ami 6,8x10-12 grammnak felel meg. 2,5x1011-szer mérgezőbb, mint aciánhidrogén.

Page 15: „ Legek ”   a kémiában

Az elemek közül a legkeményebb a szén egyik allotrop módosulata a gyémánt.

A fémek közül talán a kálium a legpuhább.Késsel is könnyen vágható. 

Page 16: „ Legek ”   a kémiában

A legmagasabb olvadáspontú fém (3380°C fölött) a volfrám.

A legalacsonyabb olvadáspontú fém (-39°C) a higany.Forráspontja is mindössze 357°C. Az egyetlen szobahőmérséklete folyékonyként ismert fém.

Page 17: „ Legek ”   a kémiában

Köszönöm a figyelmet!