Ú t m u t a t Ókozgazd.hu/kozoktatasivezeto/2felev/szakdolgozattemak/... · 7. a leírtak...

BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Gazdaságtudományi Kar

Alkalmazott Pedagógia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék

---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 0 | 24

Ú T M U T A T Ó

A ……………………………….. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

SZAKDOLGOZATÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

2015




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 1 | 24

Tartalomjegyzék

1. Miért is kell szakdolgozatot írni? ...................................................................................................................... 2

2. A szakdolgozattal szemben támasztott követelmények..................................................................................... 2

3. Témaválasztás ..................................................................................................................................................... 3

4. A témavezető és a hallgató együttműködése ...................................................................................................... 3

5. A szakdolgozat elkészítése .................................................................................................................................. 5

5.1. A szakdolgozat készítésének munkafázisai ...................................................................................................... 5

5.1.1. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás ................................................................ 5

5.1.2. A kutatási cél meghatározása, pontosítása ............................................................................................ 5

5.1.3. Témavázlat ........................................................................................................................................... 6

5.1.4. Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása ........... 6

5.1.5. A dolgozat elkészítése, megfogalmazása, formába öntése ................................................................... 7

5.1.6. A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése ...................................................................... 9

6. A dolgozat formai követelményei ....................................................................................................................... 9

6.1. A szakdolgozat formai követelményei ....................................................................................................... 9

6.1.1. A dolgozat formai tagolása: ..................................................................................................................... 9

6.1.2. A borítólapok kivitele és felirata: ......................................................................................................... 10

6.1.3. A szakdolgozat terjedelme ..................................................................................................................... 10

6.1.4. A szöveg megjelenítése ........................................................................................................................ 11

6.2. A szemléltető anyagok formai elvárásai ........................................................................................................ 11

6.2.1. Táblázatok szerkesztése ........................................................................................................................ 11

6.2.2. Diagramok, grafikonok szerkesztése .................................................................................................... 11

6.2.3. Egyéb ábrák, képek felhasználása ........................................................................................................ 12

7. Hivatkozások és a szakdolgozat készítés egyéb fontos kérdései ....................................................................... 12

7.1. Irodalmi hivatkozások .................................................................................................................................... 12

7.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei ................................................. 13

7.2.1. A felhasznált irodalomra vonatkozóan a következő adatokat kell lejegyezni: ..................................... 13

7.2.2. Időszaki kiadványok cikkei, folyóiratcikkek: ........................................................................................ 13

7.2.3. Konferencián elhangzott, de nem publikált kéziratok ........................................................................... 13

7.2.4. Köznevelési intézményből származó irodalom/dokumentum (beszámolók, programok szabályzatok,

stb.) címleírásában feltüntetendő legfontosabb adatok: ................................................................................... 13

7.2.5 . Jogszabályok......................................................................................................................................... 14

7.2.6 Világhálóról letöltött források: ............................................................................................................... 14

8. A szakdolgozat védését támogató bemutató .................................................................................................... 14

8.1. A bemutató elkészítésének folyamata ..................................................................................................... 14

8.1.1. Első lépés: a bemutató vázlatának elkészítése. ..................................................................................... 14

8.1.2 Második lépés: a bemutató megtervezése: ............................................................................................. 15

9. A szakdolgozat, annotáció benyújtása............................................................................................................... 15

9.1. A szakdolgozat benyújtásának módja és határideje .................................................................................. 15

9.1.2. Annotáció ............................................................................................................................................ 16

10. A szakdolgozat minősítése ............................................................................................................................. 16




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 2 | 24

Tisztelt Hallgatónk!

Eddigi felsőoktatási tanulmányai során már átesett a szakdolgozat készítésének nem

kis erőfeszítést igénylő munkáján. Ezzel az útmutatóval szeretnénk emlékeit felidézni, se-

gítséget nyújtani, valamint pontosítani az elvárt tartalmi és formai követelményeket.

1. Miért is kell szakdolgozatot írni?

A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (BME TVSZ 20 §. (1) bek.) alapján Önnek

szakdolgozatot kell készítenie.1

A BME TVSZ 29. § (1) bek. c./ pontja szerint: „ A BME TVSZ alkalmazásában az NFtv.

108. § értelmező pontjain túl az alábbi értelmezést kell használni: diplomamunka vagy

szakdolgozat: összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó al-

kalmazását követeli meg.”

Ez az Útmutató nem csupán a szakdolgozatíráshoz kapcsolódó elvárásokat, kötelezettsége-

ket és feladatokat kívánja rendszerbe foglalni, hanem jó tanácsokkal, segítő megjegyzé-

sekkel, javaslatokkal szeretné megkönnyíteni az Ön előtt álló sok nehézséggel és kihívás-

sal járó szellemi alkotófolyamatot.

Az Útmutatóban való eligazodást a következő ikonok segítségével szeretnénk megkönnyí-

teni:

a fontos figyelmeztetéseket, előírásokat tartalmazó részek,

a javaslatokat, tanácsokat megfogalmazó részek,

míg a határidőkre figyelmeztető részek.

Munkájához sok sikert, kiváló eredményt és a szellemi alkotófolyamat élményét kívánjuk!

2. A szakdolgozattal szemben támasztott követelmények

1 BME TVSZ 20. § Szakdolgozat, szakdolgozat

(1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az MSc/MA képzésben, az egyetemi és az osztatlan egyetemi

képzésben és a BSc/BA szinten 240 kredites képzésben diplomamunkát (diplomadolgozatot, diplomatervet -

továbbiakban diplomamunkát), a BSc/BA szinten 210 vagy kevesebb kredites képzésben és főiskolai kép-

zésekben szakdolgozatot kell készítenie.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 3 | 24

A szakdolgozat célja, hogy Ön a választott témakörben bizonyítsa, hogy megfelelő szinten

és hatékonyan elsajátította a tananyag súlyponti részeit, tájékozott a hazai és a nemzetközi

szakirodalomban, rendelkezik elemző és értékelő készséggel.

A szakdolgozaton keresztül Önnek tanúságot kell tennie arról, hogy önálló munkával ké-

pes adatgyűjtésre, értékelésre és mindezekből helyes következtetések levonására. Ennek

megfelelően a szakdolgozatot úgy kell kidolgozni, hogy a választott témakörhöz közvetle-

nül kapcsolódó ismeretanyag karakterisztikusan, míg a többi tantárgy keretében elsajátítot-

tak szintetizálva jelenjenek meg.

Csak az önálló munka eredményeként létrejövő, eredeti, a szakdolgozatírás alapvető for-

mai, tartalmi és etikai előírásainak, kritériumainak megfelelő, előzőleg nyomtatásban meg

nem jelent dolgozat fogadható el szakdolgozatként!

A legfontosabb kitétel a munka eredetisége és önállósága. Nem

megengedett, sőt, súlyosan szankcionált bármely korábban készült

szakdolgozat átvétele, másolása, a hivatkozás nélküli átvételeket

tartalmazó szakdolgozat beadása!

Mindez a szakdolgozat elutasítását és a záróvizsgára bocsátás

megtagadását vonja maga után!

3. Témaválasztás

Szakdolgozatának elkészítése során Ön a tanszék által meghirdetett, ajánlott szakdolgozati

témákból. Élhet – a tanulmányi területeken belül - az önálló témaválasztás lehetőségével.

Ennek azonban kapcsolódnia kell a szakirány valamelyik tantárgycsoportjához tartozó is-

meretanyaghoz!

A témaválasztás regisztrálása az 1. sz. melléklet formanyom-

tatványának a MOODLE rendszerre történő feltöltésével tör-

ténik, melyet a tanév rendjében előírt határidőig, a választott

témavezető (konzulens) elfogadó nyilatkozatával együtt kell

feltöltenie a MOODLE rendszerbe.

Az aktuális határidők az adott félévre érvényes tanulmányi

rend alapján a MOODLE rendszeren érhetők el.

4. A témavezető és a hallgató együttműködése

A szakdolgozat elkészítésének szakmai irányítását a témáért felelős, a tanszék által megbí-

zott témavezető konzulens végzi.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 4 | 24

A témavezető konzulenssel történő kapcsolatfelvétel és rendszeres

kapcsolattartás az Ön személyes feladata és egyben felelőssége!

Az Ön témavezető konzulense a BME APPI Műszaki Pedagógia Tanszék valamelyik okta-

tója vagy az oktatásban résztvevő külső szakember, óraadó lehet.

Leendő témavezető konzulensét célszerű már a jelentkezés, illetve

a témaválasztás előtt felkeresnie. Érdemes előre egyeztetni, hogy

az oktató (leterheltségének, elfoglaltságának megfelelően) tudja-e

vállalni az Ön szakdolgozatának témavezetését. Amennyiben a té-

mavezető konzulens nem tudja fogadni jelentkezését, lehetősége

van arra, hogy tanszéken belül más oktató témavezetésével, segít-

ségével dolgozza fel a választott témakört.

A témavezető konzulens kiválasztásánál tudnia kell, hogy a témavezető konzulensek sze-

mélye nem azonos a szakdolgozat bírálójának személyével!

A témavezető konzulenssel való kapcsolattartás fő formája a konzultáció, amely történhet

személyesen, telefonon vagy e-mailen keresztül. Ezek gyakorisága a hallgató és a konzu-

lens megállapodásától függ, de félévente minimálisan három konzultáció kötelező. Ennek

megtörténtét a 3. sz. mellékletben található formanyomtatványon rögzíteni kell, amit a

konzulens aláírásával igazol.

A témavezetőhöz eljuttatott vázlatok áttekintésére, javítására cél-

szerű legalább egy hetet hagyni, s azt követően érdemes a konzu-

lenst újból keresni. A dolgozat véglegesnek gondolt, a témavezető-

höz eljuttatott változatának leadása - az esetleges utómunkálatok,

javítások miatt - legalább egy hónappal előzze meg a szakdolgozat

leadásának határidejét!

A szakdolgozati konzultáció a 3. és a 4. félévben gyakorlati

jeggyel zárul! Ennek feltétele a harmadik félévben a szakdolgo-

zati témavázlat elkészítése és a szakirodalom feltárása, a negye-

dik félévben a folyamatos – minimum 3 - szakdolgozati konzul-

táció, amelyeket a konzulens értékel. A szakdolgozat konzultá-

ció követése a MOODLE rendszerre történő feltöltéssel követ-

hető!




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 5 | 24

5. A szakdolgozat elkészítése

5.1. A szakdolgozat készítésének munkafázisai

A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos munka alapvetően nyolc nagyobb fázisra tagol-

ható:

1. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás

2. A kutatási cél meghatározása

3. Témavázlat elkészítése

4. Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének

meghatározása

5. A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása

6. Formába öntés, megfogalmazás, a dolgozat elkészítése

7. A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése

8. Az dolgozat digitális formában történő rögzítése, feltöltése a MOODLE rendszer-

re.

5.1.1. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás

A témaválasztást követően (a szakdolgozati témaválasztással kapcsolatos feladatok, kérdé-

sek az Útmutató 2. pontjában találhatók) a szakdolgozat témájának véglegesítése előtt

ajánlott a feldolgozásra váró témát megismerni, „körüljárni". Ez a munkafázis a téma fo-

galmi tisztázását, a témában való általános tájékozódási pontok kijelölését jelenti.

5.1.2. A kutatási cél meghatározása, pontosítása

A kutatási cél meghatározásakor a választott témával kapcsolatos előfeltevéseinket, mun-

kahipotéziseinket fogalmazzuk meg. Érdemes itt azt is főbb vonalakban kijelölni, hogy mi-

lyen adatokkal, milyen anyagokkal kívánunk munkánk során dolgozni, s azok feldolgozá-

sának segítségével előzetesen milyen eredményekre számíthatunk. A problémafelvetés

megformálása alkalmat kínál arra is, hogy kijelöljük a szakdolgozatírás, a kutatás során al-

kalmazni kívánt módszereket és technikákat, a témával kapcsolatos megfigyelési és kísér-

leti lehetőségeket.

Itt érdemes végiggondolnia, hogy munkája során milyen kutatási

módszereket, adatgyűjtési eljárásokat kíván alkalmazni. A kuta-

tási módszerek kijelölésekor ügyeljen arra, hogy a témának meg-

felelően milyen típusú (feltáró, elemző-értékelő jellegű) dolgoza-

tot szeretne írni, illetve az alkalmazott módszerek melyikével ér-




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 6 | 24

heti el a kívánt eredményeket. A tanultak alkalmazása, illetve ku-

tatásai során bátran támaszkodjon a tankönyvek, jegyzetek által

leggyakrabban használt, vagy korábban kipróbált módszerekre!

Ajánlott irodalom:

Varga Lajos (szerk.): Kutatás-módszertan, Bevezetés a pedagó-

giai induktív kutatás módszereibe és útmutató a szakdolgozat el-

készítéséhez, BME GTK APPI Műszaki Pedagógia Tanszék, Bu-

dapest 2006;

Schmercz István – Varga Lajos: Kutatás-módszertan II., Beveze-

tés a pedagógiai deduktív és szociálpszichológiai kutatás mód-

szereibe, BME GTK APPI Műszaki Pedagógia Tanszék, Buda-

pest 2008.

5.1.3. Témavázlat

A szakdolgozatírás elengedhetetlen része a témavázlat elkészítése. Ezt ajánlatos előkészí-

teni már a témaválasztást követően. Ez a vázlat nem kőbe vésett mű, s még egyáltalán nem

a kész szakdolgozat rövid összefoglalása! A vázlat értelemszerűen inkább főbb probléma-

felvetéseinket, motivációinkat, munkahipotéziseinket tartalmazza. A vázlat egy képlékeny,

számos változtatást, továbbfejlesztést, utánajárást, kidolgozást igénylő segédeszköz.

Egyáltalán nem baj, ha a munka e fázisában több kérdése, mint kész véleménye, ítélete

van, hiszen a szakdolgozat ebben a fázisban az érlelődés, formálódás szakaszában van. A

felmerülő gondolatokat azonban érdemes azonnal papírra vetni, hogy a későbbiekben ér-

demi munkánk során is felhasználhassuk ötleteinket.

5.1.4. Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének

meghatározása

A szakdolgozatírás következő munkafázisában a témavázlat alapján kijelölt célkitűzése-

inknek megfelelően összegyűjtjük, feltárjuk és kiválogatjuk a fellelhető és munkánk során

alkalmazni kívánt, szükséges szakirodalmat. Ennek a munkafolyamatnak a következő főbb

összetevői vannak:

A téma pontos körülhatárolása elengedhetetlen feltétele a szakszerű irodalomjegyzék ösz-

szeállításának.

A bibliográfia elkészítése a kutatómunka elsőszámú és legfontosabb lépése, célja a feltárt

források cél szerinti válogatása, rendezése. A szakdolgozathoz elkészített bibliográfiának

rendszerezettnek és pontosnak kell lennie, amely magában foglalja az adott forrás (legyen

az könyv, folyóiratcikk, vagy eddig még nem publikált adat) legfontosabb jellemzőit, fel-

lelhetőségének helyét, (könyvészeti) adatait (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, helye, forrás

helye, fellelhetősége, keletkezés helye, ideje, stb.).




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 7 | 24

Az Internetes anyaggyűjtésénél figyelembe kell venni a keresőprog-

ramok nyújtotta lehetőségeket, idegen nyelvű programok esetében a

megfelelő helyesírást, s számolni kell a keresés során a túlzottan

nagy találatlista esetén a megfelelő szűrőfeltételek alkalmazásával is.

Az Internetes adatgyűjtéssel kapcsolatos másik fontos szabály: a pub-

likációk megfelelő forráskritikával történő kezelése! Az Interneten

fellelhető adatoknak sok esetben megkérdőjelezhető a hitelessége,

pontossága, szakmai minősége, ezért érdemes megfelelő óvatosság-

gal, fenntartásokkal kezelni az így szerzett információkat!

Ne feledkezzen meg az Internetes források felhasználása során arról,

hogy jegyzeteiben feltüntesse - a folyamatos frissítés, változás miatt -

a letöltés dátumát is.

5.1.5. A dolgozat elkészítése, megfogalmazása, formába öntése

Előkészítő munkálatok

A dolgozat formába öntése, megírása előtt a szerzőnek célszerű az egyes fejezetek alapján

a munka vázlatát elkészítenie. A vázlat a készülő fejezetek alapján egy logikus gondolati

irányt szab a formálódó dolgozatnak. A dolgozat összeállításánál fontos szempont az is,

hogy az egyes szerkezeti egységekben foglaltakat olyan részletességgel tárgyaljuk, amint

azt a jelentősége megköveteli, s így a tartalmi mondanivaló megfelelő arányban legyen a

terjedelemmel.

A szakdolgozat áttekinthetőségét, logikus felépítését a mondanivaló, a tartalom megfelelő

tagolásával érhetjük el. A fejezeteket, alfejezeteket decimális rendszerben szokás tagolni, s

a tagolást mindig egyezményes jelekkel kell jelölni.

A szakdolgozat javasolt felépítése:

a.) Tartalomjegyzék:

A feltüntetett címeknek, alcímeknek szó szerint egyezni kell a szakdolgozat szövegében

található (fejezet) címekkel. A fejezetek, alfejezetek, stb. ugyancsak a szövegben alkalma-

zott jelölést követik, az oldalszámok megadása mellett. Mindez az olvasónak a dolgozat-

ban való eligazodását segíti. Túlzottan kis terjedelmű részeket ne építsünk be a tartalom-

jegyzékbe, mert ez rendkívül tagolttá, szétesővé tenné a tartalomjegyzéket és a dolgozat

szerkezetét is. A tartalomjegyzék elkészítésénél használjuk a szövegszerkesztő tartalom-

jegyzék-készítő opcióját! A dolgozat követhetősége érdekében a fejezetek címeit, alcímeit




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 8 | 24

a dolgozat oldalainak fejlécében is megjeleníthetjük. /Terjedelme lehetőleg ne haladja

meg az egy oldalt!/

b.) Bevezetés

A bevezetés a téma választásának indoklása, a szakdolgozat megoldandó feladatainak,

célkitűzésének megfogalmazása. A bevezetés a téma felvetése, a felvetett hipotézisek

konkrét megfogalmazása, a használni kívánt kutatási módszerek felvázolása.

c.) Tárgyalás (kifejtő rész)

A tárgyalás az egész írásmű gerince, középpontja. A tárgyalás szövegrésze - mint ez váz-

latunk felépítéséből is kitűnik - két vagy három fő fejezetből, s ezeken belül több, egymást

logikus sorrendben követő alfejezetből áll. Fontos, hogy a tartalom szempontjából önálló

fejezetek között meglegyen az összefüggés, ne legyen az anyag széteső vagy töredezett. A

tárgyalás részének tekintjük a témával összefüggő irodalom áttekintését, a feldolgozás

anyagát, módszerét és elemzését. A dolgozat tárgyát képező szorosabb értelemben vett

szakmai kérdések kidolgozása mellett a téma által megkívánt számításokat és elemzéseket

is itt kell elvégezni. A kutatás eredményeit, tapasztalatait, az adatok elemzését, bemutatá-

sát is ezekben a fejezetekben kell kibontani.

d.) Befejezés, összefoglalás

Összegezni kell a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, következtetéseket, javasla-

tokat. Összefoglaló funkciója: a célkitűzésből a szerző mit és milyen eredménnyel oldott

meg. Ebben a részben kell röviden összefoglalni a dolgozat főbb megállapításait, érdemes

újra felvillantani a vitatott kérdéseket, a témában kialakított állásfoglalásunkat, következ-

tetéseinket, illetve a dolgozat elméleti és gyakorlati eredményeit. Ebben az esetben is tö-

rekedni kell a tömör és világos megfogalmazásra. A befejező, összefoglaló rész javasolt

terjedelme a szakdolgozat méretének 5-8%-a, de bizonyos esetekben - ha az eredmények

összefoglalását korábban fejezetenként, vagy a tárgyalás végén is megfogalmaztuk - ennél

rövidebb (1-2 oldalas) összefoglalást is alkalmazhatunk.

e.) Bibliográfia (irodalomjegyzék)

A dolgozat utolsó arab számmal sorszámozott lapjai, ahol a dolgozat megírása, a téma fel-

dolgozása, kutatásaink során a legtágabb értelemben felhasznált forrásokat, szakirodalmat

gyűjtjük össze alfabetikus sorrendben. Ha sok forrást használtunk fel a bibliográfia külön-

böző szempontok szerinti csoportosítását (javasolt a betűrend). Az irodalomjegyzék ösz-

szeállításakor (a címek leírásánál) alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pon-

tosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatelemeket, amelyek alapján a beazonosítás

biztosítható.

f.) Függelék, mellékletek

A szemléltető anyagok elhelyezése történhet a szöveg között, ott, ahol első ízben tettünk

róla említést (maximum A/5 terjedelmű méretig), vagy beilleszthetjük függelékként is a




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 9 | 24

szakdolgozatba, közvetlenül a bibliográfia után. A függelékként elhelyezett anyag oldal-

számozása (római számozással) I-től kezdve, folyamatosan történik. A függelékek össze-

állításánál ügyelnünk kell arra, hogy a felhasznált források, képek, fényképek, táblázatok,

vagy diagramok követhetők, jól láthatók-olvashatók és esztétikailag kifogástalanok legye-

nek. Külön figyeljünk arra, hogy a MOODLE rendszer korlátozza a szakdolgozat elektro-

nikus formátumának feltölthető méretét (15 Mbyte)!

5.1.6. A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése

A szakdolgozat megírásának utolsó szakaszában a véglegesnek szánt változat esetében is

indokolttá válik a leírtak áttekintése, pontosítása, illetve a formai megoldások egységes

szempontok alapján történő véglegesítése.

A munka e fázisában a dolgozatot érdemes „külső szemlélőként" új-

ra áttekinteni. A feladatok elsősorban a leírtak stilisztikai, helyesírá-

si ellenőrzésére, a fejezet-sorszámozások, táblázatok, ábrák formai

megoldásainak egységesítésére terjednek ki. Használja a számító-

gépes szövegszerkesztő programok által nyújtott lehetőségeket!

Ügyeljen a pontos oldalbeállításra, a fejezetek, ábrák pontos sor-

számozására, a hivatkozások precizitására, a tartalomjegyzék, a

mellékletek formai követelményeire!

6. A dolgozat formai követelményei

A szakdolgozat formába öntésénél, külső megjelenítésénél figyelembe kell venni a dolgo-

zattal szemben támasztott formai követelményeket.

6.1. A szakdolgozat formai követelményei

A dolgozatot számítógépes szövegszerkesztő programmal, nyomtatva kell elkészíteni.

6.1.1. A dolgozat formai tagolása:

Címlap

Tartalomjegyzék

Szakdolgozat feladat (2. sz. melléklet)

Konzultációs lap és nyilatkozat (3. sz. melléklet)

Bevezetés

Kidolgozás, vagy tárgyalás

Összefoglalás, befejezés




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 10 | 24

Irodalomjegyzék, bibliográfia

Egyéb kiegészítő részek

Függelék,

Mellékletek

A „Bevezető” és „Összefoglaló” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket decimális rend-

szerű számozással, egyértelmű jelöléssel történjenek.

6.1.2. A borítólapok kivitele és felirata:

Külső borítólap (4. sz. melléklet)

SZAKDOLGOZAT

A szerző neve

Alul és középen szerepeljen a készítés éve

Amennyiben a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a „BIZALMAS" feliratot a

borító jobb felső sarkán kell elhelyezni.

Címlap feliratai (5. sz. melléklet):

Az oktatási intézmény megnevezése (felül)

Intézet, tanszék és szakirány (felül)

A dolgozat címe (középen)

A szerző neve

A témavezető konzulens neve

A benyújtás helye (Budapest)

A benyújtás éve (alatta)

Amennyiben a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a „BIZALMAS" feliratot a

dolgozat jobb felső sarkában kell elhelyezni.

Bizalmas minősítést csak az a dolgozat kaphat, amelynek szerzője a

dolgozatban szereplő (érintett) intézmény vezetőjének írásos kérelme

alapján ezt az érintett tanszék vezetőjétől hivatalosan kérelmezte!

6.1.3. A szakdolgozat terjedelme

A szakdolgozat terjedelmére előírt követelmény: a szakirányú továbbképzésben ( a beveze-

téstől kezdődően) a minimálisan 30 oldal, borítólap, címlap, tartalomjegyzék, mellékletek

és függelék nélkül. A szövegben a szükséges ábrák és táblázatok elhelyezhetőek, de azok

terjedelme hozzávetőlegesen nem haladhatja meg a 10%-os részarányt.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 11 | 24

6.1.4. A szöveg megjelenítése

A szakdolgozatot Times New Román betűtípussal, 12-es betűmérettel és másfeles, azaz

1,5-es sortávolsággal kell elkészíteni. Egy oldalnak kb. 32-36 sort kell tartalmaznia. A

szakdolgozat esetében alapértelmezett margóbeállítást (felső 2,5 cm, alsó 2,5 cm, jobb ol-

dalán 2,5 cm) kell alkalmazni. A dolgozat digitális formájánál a kötésmargóra nem kell fi-

gyelemmel lenni!

Az adott kereteken belül fejlécet is alkalmazhatunk. Az oldalak számozása esetén a lapok

számát arab számozással, lent, jobb oldalon kell megjeleníteni.

6.2. A szemléltető anyagok formai elvárásai

A dolgozat tartalmi és esztétikai értékét növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák, grafi-

konok, diagramok, fényképek stb. Minden grafikont, táblát, ábrát címmel és sorszámmal

kell ellátni úgy, hogy a táblázatok címét és számát a táblázat fölött, az ábrák címét és szá-

mát az ábrák alatt kell közölni. A szemléltető anyagok alján minden esetben fel kell tüntet-

ni a táblázatban, diagramban szereplő adatok, a képek, fényképek pontos forrását.

6.2.1. Táblázatok szerkesztése

A számszerű adatokat - a jobb áttekinthetőség kedvéért - célszerű oszlopokba rendezve táb-

lázatba foglalni. A táblázatoknak logikus, áttekinthető formát érdemes adni, hiszen a táblá-

zatok célja, hogy segítségükkel az adatok között valamilyen tendenciát, folyamatot, válto-

zást lehessen bemutatni, s ez által valamilyen következtetést tudjunk segítségükkel levon-

ni. Az egyes oszlopokat fejrovattal lássuk el, az esetleges kiegészítéseket a táblázat alatt,

az adatok forrásának megjelölése fölött közöljük. A táblázatoknak adjunk címet és sorszá-

mot, s azt a táblázat tetején helyezzük el, a táblázat alján pedig minden esetben jelöljük az

adatok forrását.

A táblázatoknak a tartalmazott adatok alapján mindig adjunk címet. Az adatok megnevezé-

sét tartalmazó oszlopokban mindig jelöljük az adatok mértékegységét, az összegző rova-

toknál ügyeljünk az összegek helyes kiszámítására. Ügyeljünk arra, hogy szakdolgoza-

tunkban táblázataink és ábráink egységes formátumban jelenjenek meg.

6.2.2. Diagramok, grafikonok szerkesztése

A kutatás, az adatfeldolgozás eredményeit a jobb áttekinthetőség, szemléletesség, az időbe-

li változások bemutatása, az összefüggések, kapcsolatok érzékletesebbé tétele végett diag-

ramok, grafikonok segítségével is közzé tehetjük. A diagramok, grafikonok esetében (önál-

ló adatfelvétel adatainál is) szintén pontosan hivatkozni kell az adatok forrására. A grafi-




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 12 | 24

konok, diagramok szerkesztése esetében figyelembe kell venni, hogy az adatok és az ösz-

szefüggések szemléletessé tételére melyik diagram típus (kör-, oszlop-, sáv-, vonaldiag-

ram), melyik grafikon formátum felel meg leginkább.

6.2.3. Egyéb ábrák, képek felhasználása

A szakdolgozat ábrái lehetnek saját szerkesztésű vázlatok, folyamatábrák, rajzok, fényké-

pek, térképek, vagy diagramok is. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ábrák nyelve nem tér-

het el a dolgozat nyelvétől (tehát magyar nyelvű dolgozatba ne illesszünk pl. angol feliratú

ábrát vagy térképet).

7. Hivatkozások és a szakdolgozat készítés egyéb fontos kérdései

A felhasznált irodalom bibliográfiai adatainak közlése minden esetben követelmény; nem-

csak az olvasó tájékoztatása, hanem állításaink alátámasztása, a tudományos etika és má-

sok munkájának tiszteletben tartása, valamint a szellemi termékek jogi védelme szempont-

jából is. Tudományos munkák esetében a hivatkozások nélküli (szószerinti, vagy gondola-

ti) átvétel tulajdonképpen idegen szellemi alkotásoknak az eltulajdonítása, más szóval plá-

gium. Plágium lehet pl. más szerző művének, vagy annak egyes részleteinek saját név alatt

való közlése, más eredeti gondolatainak (tehát nemcsak idézetek!) hivatkozás nélküli átvé-

tele, átfogalmazása, vagy a szakdolgozat több szerzőtől való, hivatkozások nélküli „össze-

ollózása". A hivatkozások, valamint az irodalomjegyzék és a bibliográfia elengedhetetlen

része a tudományos munkáknak.

7.1. Irodalmi hivatkozások

A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén mindig hivatkozni kell! A hi-

vatkozás leggyakrabban szokásos módjai a következők:

a.) Hivatkozás lájegyzetben

Ez esetben a szöveg megfelelő helyén (szó szerinti idézetnél az átvételt záró idézőjel után,

tartalmi idézetnél a kölcsönzött gondolat végén, ami lehet mondat, vagy bekezdés vége is)

felső indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó lábjegyzet közli a hivatkozott forrás bibli-

ográfiai adatelemeit. A láb- vagy végjegyzetek alkalmazása a számítógépes szövegszer-

kesztők segítségével egyszerűen és gyorsan kezelhető hivatkozási mód. A szövegszerkesz-

tő program „Beszúrás" menüjében található opció segítségével dolgozatunkban folyamato-

san számozott hivatkozásokat készíthetünk úgy, hogy bármikor kibővíthetjük munkánkat

és jegyzeteinket.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 13 | 24

7.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei

7.2.1. A felhasznált irodalomra vonatkozóan a következő adatokat kell lejegyezni:

A szerző vezetékneve, keresztneve (ha három szerzőnél nem több a szerzők száma, ki-

írjuk a neveket és a nevek közé kötőjelet teszünk). Háromnál több szerző esetén az el-

ső név után „etal" jelölést használunk. A szerző(k) tudományos fokozatát, vagy címét

(pl. Dr., akadémikus), munkaköri beosztását (pl. tanszékvezető) nem tüntetjük fel.

Gyűjteményes kötetek, vagy többkötetes művek esetén, ha a szerkesztők száma nem

több mint három, akkor a szerkesztő(ket) tesszük a tétel elejére. A szerkesztő(k) neve

után ebben az estben fel kell tüntetni a "(szerk.)" kifejezést is. Ha a könyvnek nincs

szerzője, vagy szerkesztője, vagy jelöletlen, vagy háromnál több szerzője (szerkesztő-

je) van, akkor a cím kerül a tétel elejére.

A könyv címe a címoldal alapján.

A könyv alcíme(i) a címoldal alapján.

A kiadás sorszáma. Csak akkor kell feltüntetni, ha a mű több kiadást ért meg. A meg-

jelölés arab számmal történik (pl. 2. kiad.).

Ha többkötetes műről van szó, akkor a kötetjelzést is fel kell tüntetni. Amennyiben a

kötetek teljes sorozatára hivatkozunk, akkor: 1-4. köt., ha csak egy konkrét kötetre,

akkor: 2. köt.. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a kötet címét is (lásd alább).

A kiadó megnevezése.

A kiadás helye, éve.

Az oldalterjedelem „p” – azaz, az első és utolsó oldal számának közlése.

7.2.2. Időszaki kiadványok cikkei, folyóiratcikkek:

A szerző neve (mint a könyveknél).

A cikk címe eredeti nyelven (zárójelben a cikk címe magyarul).

A folyóirat címe rövidítés nélkül. A folyóirat évfolyama római számmal.

A megjelenés éve. Napilap esetén a megjelenés teljes dátuma, tehát pld: (1999. márci-

us 23.). Az évet ül. dátumot zárójelek közé kell tenni.

Hónap, illetve évszakmegjelölés, amennyiben a folyóiratnak nincs száma, pld: Tavasz.

Folyóirat száma.

Az oldalterjedelem „p" - azaz, az első és utolsó oldal számának közlése.

7.2.3. Konferencián elhangzott, de nem publikált kéziratok

Szerző neve, mint a könyveknél. Az előadás címe. A konferencia címe. A konferencia

helye, ideje, rendezője.

7.2.4. Köznevelési intézményből származó irodalom/dokumentum (beszámolók,

programok szabályzatok, stb.) címleírásában feltüntetendő legfontosabb adatok:

A közoktatási intézmény teljes neve, a kiadványon közölt névalakban.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 14 | 24

A közoktatási intézmény címe.

A dokumentum címe

Műfaj (pl. Pedagógiai Program Évkönyv).

7.2.5 . Jogszabályok

A jogszabály száma, kibocsátója

Megnevezése

A jogszabályt megjelentető közlöny pontos megjelölése, név, év, éven belüli sorszám.

7.2.6 Világhálóról letöltött források:

A hivatkozott link teljes terjedelmében

A letöltés pontos ideje

8. A szakdolgozat védését támogató bemutató

A szakdolgozat kötelező tartozéka a szakdolgozat védését támogató bemutató elkészítése. A

védést támogató bemutatót a MOODLE rendszerre, illetve a záróvizsgán használt központi

számítógépre a védés alkalmával kell feltelepíteni.

A szakdolgozat védését támogató bemutató célja egyrészről, hogy a dolgozat témaválasztásá-

ról, a téma feldolgozásának módszertanáról, a dolgozat tartalmáról, illetve egy-egy mérés

eredményéről a vizsgabizottság tagjait röviden tájékoztassa. Másrészről annak bebizonyítása,

hogy a szerző önállóan készítette el munkáját, és annak lényegéről összefogott, a kitűzött cél

elérésének fázisait bemutató tájékoztatást képes adni.

A bemutató eszköz az Ön kezében arra, hogy a fentebb megfogalmazott céloknak biztos tám-

pontokra támaszkodva tehessen eleget.

8.1. A bemutató elkészítésének folyamata

A bemutató elkészítését nagyban segíti a szakdolgozathoz kötelezően csatolandó és a

MOODLE rendszerre feltöltött annotáció. Az annotációt csak a dolgozat megírását követő-

en érdemes elkészíteni, hiszen ez az egy (max. másfél) oldalas összefoglaló a dolgozatról

ad átfogó képet.

8.1.1. Első lépés: a bemutató vázlatának elkészítése.

Célja: az annotáció elkészítése során a szerző kiemelte, megfogalmazta dolgozatának lé-

nyeges tartalmi elemeit. Az annotációról készült vázlat alapján megtervezhetőek a bemuta-

tó anyag kockái. Az annotáció a „mankó” ahhoz, hogy a hallgató a lényeg mentén építse

fel mondandóját. Maximális támogatást nyújt ahhoz, hogy az elkészült anyagba a vetítés

során kapaszkodhasson a szerző, illetve csökkenti vagy kizárja a témától való „elkalando-




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 15 | 24

zás esélyét, továbbá alkalmas arra, hogy a záróvizsga bizottság tagjainak az érdeklődést a

feldolgozott téma módszertana, eredménye, a feldolgozás logikája iránt.

Az annotációt max. 5-6 vázlatponttá célszerű átformálni, amely szükség szerint, de max.

4-5 alponttal bővíthető. A vázlatpont rövid, tömör, maximum 4-5 szó legyen. Az vázlathoz

tartozó alpontok egy-egy egyszerű mondatot, vagy felsorolást tartalmazzanak.

(Megjegyzés: leíró jellegű dolgozatnál célszerű a hagyományos vázlatszerkezethez ragasz-

kodni, míg egy-egy méréssel alátámasztott elemző munkánál csak a konkrét mérés, elem-

zés bemutatására is vállalkozhat a szerző.)

8.1.2 Második lépés: a bemutató megtervezése:

Célja: A bemutató anyag vázlatának tipográfiai megtervezése. Ennek a lépésnek a során

kapja meg a bemutató azt a végső formát, amely megjelenik a záróvizsgán történő kívetítés

során. A bemutatót számítógépes háttértámogatással (PowerPoint/*.ppt vagy *.pptx for-

mátumban) kell elkészíteni.

Módszertani ajánlások:

Az annotáció alapján készített vázlat 1-1 pontja adja a bemutató 1-1 kockáját

Arra számítva, hogy a vetítés helye nem jól sötétíthető, ezért úgy kell hátteret és betű-

színt választani, hogy azok között éles legyen a kontraszt.

A betűméret megválasztásánál figyelni kell arra, hogy a kivetítés során a betűk jól lát-

hatóak, jól olvashatóak legyenek.

Az első diára a szakdolgozat címe és készítőjének a neve kerüljön.

A továbbiakban minden diakocka kapjon címet. Ez azonos a vázlatponttal. A dia to-

vábbi tartalmát – a cím már felkerült a diára – az adott vázlatponthoz tartozó alpontok

adják.

A bemutatót „köszönöm a figyelmet” kifejezés zárja.

A tanszék honlapján (www.mpt.bme.hu) további segédanyagok találhatóak, amelyeket a

volt hallgatók prezentációs munkáiból válogattunk.

A szakdolgozat feltöltésével egyidejűleg a bemutató vázlatát is fel kell

tölteni MOODLE rendszerre. A végleges változatot a záróvizsga meg-

kezdése előtt 3 nappal kell feltölteni.

9. A szakdolgozat, annotáció benyújtása

9.1. A szakdolgozat benyújtásának módja és határideje

A jelölt a szakdolgozatot - az előírt határidőre – a témavezető engedélyét követően köte-

les a MOODLE rendszerbe feltölteni, illetve egy példányt kötve/fűzve átadni témavezető-

jének.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 16 | 24

A szakdolgozat leadási határidejét és a MOODLE rendszerbe történő

feltöltését az adott tanév rendje tartalmazza. A MOODLE rendszerbe

történő feltöltés egyetlen *.pdf file-ban tartalmazza a szakdolgozatot.

Mivel az irattár a szakdolgozatok elektronikus formátumát őrzi meg, a

védést követően Ön a köttetett példányt visszakapja.

A tanév rendjében meghatározott határidő lejártát követően a MOODLE

rendszer lezárja a feltöltési lehetőséget. Ezt követően szakdolgozatát

csak a következő záróvizsga időszakban tudja leadni.

A digitálisan rögzített szakdolgozat (*.pdf file) felépítése a következő:

címlap (5. sz. melléklet)

tartalomjegyzék

szakdolgozat feladatalap (2. sz. melléklet)

konzultációs lap, nyilatkozat (3. sz. melléklet)

szakdolgozat tartalmi része

irodalomjegyzék

függelékek, mellékletek.

9.1.2. Annotáció

1-1,5 oldalas ún. „Annotáció"; a szakdolgozat fő mondanivalójának, elért eredményei-

nek, következtetéseinek tömör, világos, áttekinthető ismertetése céljából készül, me-

lyet a szakdolgozattal egyidejűleg a MOODLE rendszerre kell feltölteni (*.pdf formá-

tumban). Az annotáció a szakdolgozat fő mondanivalójának, eredményeinek, a szerző

következtetéseinek rövid, tömör összefoglalása. Ebben a jelölt áttekintést ad munkájá-

ról, dolgozatának legfőbb mondanivalójáról, eredményeiről. Az annotációt csak a dol-

gozat megírását követően, közvetlenül a munka befejezése után érdemes elkészíteni,

hiszen ez az egy-másfél oldalas összefoglalás a dolgozatról átfogó képet kíván nyújta-

ni. Az annotáció célja, hogy a dolgozat tartalmáról, eredményeiről a védés során a zá-

róvizsga bizottság tagjait, illetve a tárolás alkalmával az Intézeti Hallgatói Iroda mun-

katársait röviden tájékoztassa.

10. A szakdolgozat minősítése

A szakdolgozat elkészítéséhez fontos támpontokat nyújt a szakdolgozat általános értékelési

módjának, az értékelés szempontrendszerének bemutatása.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 17 | 24

A szakdolgozatának érdemjegye beleszámít a végzettséget tanú-

sító oklevél minősítésébe.

Emellett a szakdolgozat színvonalas elkészítése, határidőre tör-

ténő beadása a hallgató záróvizsgára bocsátásának egyik fontos

feltétele is. A szakdolgozat végleges érdemjegyét a bírálók véle-

ménye, valamint a záróvizsga során a témából való felkészültsé-

ge alapján a záróvizsga bizottság a záróvizsgán határozza meg.

A szakdolgozatot a témavezető konzulens és az intézetvezető által felkért bíráló minősíti.

A felkért bíráló csak az adott szakhoz kapcsolódó egyetemi, végzettséggel és nagy szakmai

tapasztalattal rendelkező személy lehet. A felkért bíráló személyével kapcsolatban biztosí-

tani kell az elfogulatlanságot és a tárgyilagosságot.

A témavezető konzulens a 6. sz. melléklet alapján értékeli a szakdolgozatot, míg a felkért

bíráló is a 6. sz. melléklet alapján pontoz, valamint szöveges értékelést is készít.

Plagizálás fennállása esetén a szakdolgozat nem értékelhető, a

hallgatóval szemben pedig fegyelmi eljárást kezdeményez a

tanszék.

A szakdolgozat szöveges értékelését a záróvizsga megkezdése előtt 5 nappal a tanszék a

MOODLE rendszeren keresztül az Ön tudomására fogja hozni. Amennyiben a szakdolgo-

zatot az egyik bíráló elutasítja, úgy harmadik bíráló jelölendő ki.

Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, akinek a szakdolgo-

zatra adott minősítésének átlaga nem éri el az elégséges (2,00)

osztályzatot. Ilyen esetben a hallgató csak a következő záróvizs-

ga időszakban nyújthat be újabb szakdolgozatot.




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 18 | 24

1. sz. melléklet

BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

Műszaki Pedagógia Tanszék

…………………………………………….. Szakirányú Továbbképzési Szak

SZAKDOLGOZAT TÉMA (CÍM) ELFOGADÁS

A hallgató neve:

A szakdolgozat címe:

A szakdolgozat témaválasztás rövid indoklása, tervezett (elgondolt) felépítése:

………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………….

……………………………………………………………………….

……………………………………………………………………….

……………………………………………………………………….

……………………………………………………………………….

……………………………………………………………………….

………………………………………………………………………..

A szakdolgozat témavezetőjének

Neve:……………………………………………….............................konzulens

A szakdolgozat témáját jóváhagyom:

Budapest 201………………………

……………………………………… ………………………………………

konzulens képzésvezető




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 19 | 24

2. sz. melléklet

BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR



………………………………………………………….. Szakirányú Továbbképzési Szak

SZAKDOLGOZAT

FELADAT

A záróvizsgázó neve:


A szakdolgozat készítésének helye: Műszaki Pedagógia Tanszék

Témavezető:

Munkahelye: BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék

Beosztása: konzulens

A záróvizsga tárgyai: 1. Szakdolgozat védése

2. „A” A köznevelés rendszere, a szervezet működtetése, kapcsolatrendszere, pedagógus szerepek,

sajátos nevelési feladatok.

2. „B” A SZAKIRÁNYNAK MEGFELELŐ TÉTELSOR!

A feladat kiadásának időpontja:201…………… Beadási határidő201………………

A szakdolgozat témáját jóváhagyom: Budapest, 201……………………………………

……………………………… ……………………………

dékán tanszékvezető

A feladatot átvettem: Budapest, 201…………………………………………………………

. hallgató

A szakdolgozat értékelése:

Budapest, 201………………… …………………………………

ZVB elnöke




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 20 | 24

3. sz. melléklet

BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar



…………………………………………… Szakirányú Továbbképzési Szak

A hallgató neve:


K o n z u l t á c i ó s l a p

Sorszám A konzultáció időpontja Témavezető aláírása

1.

2.

3.

4.

5.

6.

NYILATKOZAT

Alulírott hallgató, büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazo-

lom, hogy szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és

elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfele-

lően készült.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

- szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

- Tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

- más szerző publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem. Tudomásul veszem, hogy plá-

gium esetén a szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Kijelentem, hogy a szakdolgozat beköttetett és elektronikus formában leadott példányai

mind formátumban, mind tartalomban megegyeznek.

Dátum: 201…………………….

……………………………………….

hallgató aláírása

A szakdolgozat beadható:

Dátum:201…………………..

…………………………….

témavezető aláírása




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 21 | 24

4. sz. melléklet

S Z A K D O L G O Z A T

Valaki Valéria

2015




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 22 | 24

5. sz. melléklet

BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR



…………………………………………………. Szakirányú Továbbképzési Szak

Ide a dolgozat címe kerül

Konzulens: Készítette:

…………(évszám)




---------------------------------------------------------------------------------------

O l d a l 23 | 24

6. sz . melléklet

Hallgató neve: /ide a szakirány megnevezése/

A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATI SZEMPONTJAI

1. A témaválasztás jellemzése: 0-8 pont

a.) periférikusabb probléma megoldásához kapcsolódik, de a tudományágon belül újszerű kérdést vet fel

b.) az adott tudományágban, hazánkban széles körben kutatott, fontos

c.) az adott tudományágban, hazánkban kevésbé kutatott, de fontos

2. A probléma terjedelme: 0-12 pont

a.) egyedi, helyi eseti

b.) regionális vagy országos, korszakos, iskolatípushoz, életkorhoz kötött érvényű, stb.

c.) adatfelvétel mélysége, rendezettsége, stb.

3. Az alkalmazott kutatási módszer sajátossága: 0-12 pont

a.) csak szakirodalomra (másodlagos forrásokra) alapozott

b.) önálló adatgyűjtésre alapozott

c.) A megfelelő mintavételből levont következtetések helytállósága,

4. Kutatási módszer felhasználásának szintje: 0-8 pont

a.) csak általánosan ismert könyvekre, monográfiákra, tanulmányokra hivatkozik

b.) szakmai folyóiratok vagy forrásoknak a témához tartozó kritikai áttekintését is adja

c.) A mintavételből levonta adatok feldolgozásának mélysége, összefüggés-, hipotézisvizsgálat

5. Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása: 0-18 pont

a.) eredménye(i), korábbi megállapítás(ok) megismétlése(i), vagy nem bizonyított minden állítása

b.)

a következtetések újak, de nyilvánvalóak, egyszerűek, a mindennapi tapasztalatból közvetlenül is

adódnak

c.)

kritikai elemzésekkel (hivatkozásokkal, adatokkal, tényekkel, azok összehasonlításával) igazolt új és

eredeti megállapításokat ad

6. A dolgozat szerkezete: 0-10 pont

a.) nehezen áttekinthető, de követhető

b.) megfelelő

c.) jól és ötletesen szerkesztett

7. A dolgozat stílusa: 0-8 pont

a.) nehézkes fogalmazás, de a szakkifejezések használata helyes

b.) szabatos, jól követhető fogalmazás, a szakkifejezések helyes használata

8. Az irodalomjegyzék és a mellékletek: 0-10 pont

a.)

a felvett bibliográfiai adatok pontosak, de nem minden szereplő hivatkozás szerepel bennük, vagy a

mellékletek nehezen kezelhetők, kevésbé áttekinthetőek, esetleg hiányosak

b.) a szövegben említett mű szerepel az irodalomjegyzékben és a mellékletek áttekinthetőek, esztétikusak

9. A bíráló szubjektív megjegyzése (tetszés – nem tetszés) 0-14 pont

a dolgozat egészéről kialakult összegző jellegű vélemény

Köztes pontszámok alkalmazhatóak Összes pont: #HIV!

Javasolt érdemjegy: #HIV!

A szakdolgozat javasolt minősítése:

0 - 50 elégtelen 61 – 74 közepes

51 - 60 elégséges 75 – 88 jó

89 – 100 jeles

…………………, 20 …………………….hó …….nap

a témavezető aláírása

Ú t m u t a t Ókozgazd.hu/kozoktatasivezeto/2felev/szakdolgozattemak/... · 7. a leírtak...

Documents