Név: Barnaki BernadettSzak, évfolyam: Turizmus-vendéglátás, III. évfolyamTanév: 2016/2017 I. félévCélország, város: Portugália, PortoFogadó intézmény: Universidade Portucalense Infante D. Henrique

Először gimnazista koromban hallottam az Erasmusról, már akkor elhatároztam, hogy az egyetemi éveim alatt jelentkezek a programra. Így 2016 szeptemberében Portugália lett az úti célom. És hogy miért Portugália? Közel áll hozzám a spanyol-portugál nyelv, illetve a kultúrájuk is megfogott, de mivel spanyolul már beszéltem, úgy gondoltam Portugália egy kicsit nagyobb kihívás lesz és amellett döntöttem. Sok jót hallottam Portóról, de sosem gondoltam volna, hogy ennyire bele fogok szeretni ebbe a városba. És körülbelül ugyanezt tudom elmondani Portugáliáról is.

Rossz szokásomhoz híven az Erasmusos ügyek intézését az utolsó pillanatokra hagytam, ahogy a lakásnézést is, így három nappal kiutazás előtt foglaltam le az albérletet. Portóban egyébként is elég nehéz jó albérletet találni, talán egy vagy esetleg két embert tudok felsorolni az ismeretségi

körömben, akik egyből megfelelő szállást találtak. Én az uniplaces.com oldalon találtam egy szép albérletet elérhető áron és közel az egyetememhez. Egy kis félreértés volt az albérlettel kapcsolatban, egy anyuka a lányával lakott ott és a lány nem is tudott arról, hogy az egyik szoba ki lesz adva. Mivel ez nem az én hibám volt, megengedték, hogy maradjak pár napot, amíg nem találok másik szállást. Öt napig maradtam a házban, ez idő alatt nagyon megszerettek és a későbbiekben is többször hívtak meg vacsorára, sőt még Karácsonyra is. Végül egy Erasmus házra esett a választásom, ami hét percre volt az egyetemtől. A szállás ára sem volt rossz, 270 euró plusz rezsi. Tizenhárom Erasmusos diákkal laktam együtt, spanyol, holland, lengyel, brazil, olasz és román nemzetiségűek. Akikkel nagyon jól kijöttem, jókat főztünk és izgalmas programokat csináltunk együtt.

A közlekedés egyébként zónás rendszerben működik, két zóna 27 euró, nekem ezt kellett vásárolnom, hogy a központba könnyen bejussak, de én sokszor gyaloglással váltottam fel a metrózást. A metró bérlet egyébként a buszokra is jó, ami igen hasznos tud lenni éjszaka, amikor a metrók nem, csak a buszok járnak, így egy-egy buli után könnyen haza lehet jutni.

„Monday Ribeira!”- hangzott el sokszor a felszólítás. A Douro folyó partján, a borospincékkel szemben terül el egy kis pub, ahol hétfőnként az Erasmusos diákok összegyűlnek. Az ESN kártyát

Név: Barnaki BernadettSzak, évfolyam: Turizmus-vendéglátás, III. évfolyamTanév: 2016/2017 I. félévCélország, város: Portugália, PortoFogadó intézmény: Universidade Portucalense Infante D. Henrique

érdemes kiváltani, mivel a legtöbb szórakozóhelyre így ingyenes a belépés (ezen a helyen pedig hétfőnként fél áron van az ital), de ezen felül az ESN csapata több érdekes programot, kirándulást szervez, melyhez a kártya is szükséges. Részt vehetünk különböző ismerkedős és csapatépítő programon, esteken és városnéző túrákon is.

Az egyetemen fel lehetett venni egy Portugália kultúrája nevű órát, aminek köszönhetően jobban megismerhettük a várost. Templomokba, múzeumokba, borospincékbe és különböző közeli városba látogattunk el az óra keretein belül. A portugál diákokkal viszont nem sokat találkoztam, mivel az Erasmusos diákoknak az egyetemen külön órákat tartottak, de én olykor meglátogattam a portugál órákat is, hogy kicsit tanuljam a nyelvet is. Egyébként az egyetemen heti kétszer két órában tartottak nekünk, Erasmusosoknak külön portugál nyelvórát is. Az egyetemmel kapcsolatban az egyetlen nehézséget az adta, hogy a portugál egyetemen felvett órák mellett a magyar egyetemi órákat is teljesítenem kellett.

A rengeteg utazás mellett az egyik legnagyobb élményem egy novemberi naphoz kötődik, amikor délután kettőkor az egyetemi óráink után pár barátommal pizsamába visszaöltözve karácsonyi reggelit készítettünk. Természetesen minden volt, karácsonyi zene, karácsonyfa, mikulás sapkák…

Amikor megkérdezi valaki, hogy hogy tetszett az Erasmus, egyszerűen nem tudok rá egy mondattal válaszolni. Aki már volt kint, az szerintem nagyon jól tudja mire is gondolok… Hirtelen talán nem is tudunk egy bizonyos dolgot kiemelni a félévből, de egy szimpla „jó volt” nem elég kifejező. Európa másik felén rátalálni olyan barátokra, akik egy félév erejéig a családodnak tekinthetőek, szörfözés, piknik az óceánparton decemberben, egy finom francesinha, egy kis séta a gyönyörű városban, kirándulás, borkóstoló, utazás, egy spontán ötletből jött karaoke… és még kérdés, hogy miért vágj bele?