01 a dohany termesztese
TRANSCRIPT
A DOHÁNY TERMESZTÉSE
DOHÁNY (Nicotiana sp)
Egészségkárosító élvezeti növény
• Származás: Közép- és D-AmerikaMexikó, Brazília i.e. el�tt 5 ezer évvel már
term.
• Trópusi származása ellenére igen sok helyen termeszthet� a Földön a palántázás miatt.
• Összterület: ~ 4.5 millió ha• Össztermés: ~ 7 millió t• Nagy termel�k: Kína USA, India,
Brazília, Törökország, Olasz o.• Európába: 1560-ban Jean Nicot hozta• Magyarország: 1700-as évekt�l, de
1850-t�l terjedt rohamosan• A régi fajtákat a peronoszpóra és vírusok
miatt az 1960-as évekt�l le kellett cserélni.
• Ma: ~ 5800ha, 1.5-2.0 t/ha• Virginia típ. fajták: ~2,3 – 2,5 t/ha• Burley típ. fajták: ~2.3 – 3.2 t/ha
• Feldolgozása hazánkban 1867 ótaállami monopólium.
• A közönséges dohány nemesített fajtái kétökotípusba sorolhatók:
• a kislevelû vagy keleti (oriental) fajtákatkizárólag cigaretta gyártásra termesztik. Levélhosszúság 30 cm alatti, a hasznosíthatólevélszám 25-35 db/tô, kiváló minôség, finomaroma és alacsony (0,5-1 %) nikotin tartalomjellemzi ezeket a fajtákat. Hazánkban nemtermesztik, mert nem adnak jó minôséget. Fôtermelôk: Bulgária, Törökország, Albánia.
• A világ dohánytermésének közel 90 %-át a nagylevelû ökotípusba tartozó fajták adják. Fôbb jellemzôik: 30 cm-nél hosszabb levél, 15-25 db/tô hasznosítható levélszám, nagyterméshozam, változó minôség és nikotintartalom. Hazánkban csak nagylevelûdohányfajtákat termesztenek.
• A nagylevelû dohányfajtákatcsoportosítjuk:
• Felhaszn. szerint megkülönböztetnek:cigaretta dohány- és szivardohányfajtákat.
• Minôség szerint vannak: – világos cigaretta dohányok (Hevesi fajták) – sötét (barna) cigaretta dohányfajták (Tolnai
kerti, Kállói, Pallagi sárga).– A mesterséges szárítású fajták (Virginia és
Hevesi) csak mûszárítással adnak jóminôséget,
– a természetes szárítású fajták (Tolani kerti, Kállói, Pallagi sárga, Havana II. C.) természetes szárítással is jó minôségetadnak.
– Az utóbbi években a hazaidohánytermôterület közel 60 %-án a jegyzékében szereplô 11 fajta közülrendszeresen 8 fajtát termesztenek. Fôbbjellemzôiket a táblázat tartalmazza.
1,5521,3051,652Átlagtermés t/ha
903222036829Felvásárolt tonna
899558212213168867824133Beültetett terület és becsült tonna
888158332465170064164133Szerz�dött terület és tonna
ÖSSZESEN
1,6101,4931,648Átlagtermés t/ha
135160Átlagár Ft/kg
28376402197Felvásárolt tonna
2747176259742921501333Beültetett terület és becsült tonna
2702177263643920661333Szerz�dött terület és tonna
BURLEY
1,5261,2411,654Átlagtermés t/ha
134190Átlagár Ft/kg
619515634632Felvásárolt tonna
624840591616125946322800Beültetett terület és becsült tonna
617940611829126143502800Szerz�dött terület és tonna
VIRGINIA
tonnahatonnahatonnaha
ÖsszesenDOFER Zrt.ULTH Zrt.Megnevezés
• SZÁRMAZÁS:Solanaceae (csucsorfélék) családjaNicotiana nemzetség
• Termesztett fajok:-Nicotiana rustica (kapadohány vagy mahorka)-Nicotiana tabacum (közönséges dohány)
• Közönséges dohány ökotípusai:-Nagylevel� szivardohány-Nagylevel� cigarettadohány-kislevel� cigarettadohány
• Magyarországon ma termesztett fajtatípusok: (nagylevel�ek)-Virginia típ. (Hevesi)Nagy sárga level�, illatos, mesterségesen jól szárítható, sok cukor(10-20%), kevés fehérje(>1,5%), közepes nikotin (1-3%)-Burley típ. (Pallagi)Barna levelek, Közepes fehérje (1,5-2,0%), és nikotin (2-4.5%), alacsony cukor (>1%), csak természetes szárítással jó.-Egyéb nagylevel� fajták (Kerti)-Szivardohányok (Havanna II.C.)Csak természetesen szárítva ad jó min�séget, barna szín.
• Magyarországi termesztési körzetei:-K-i (Szabolcs-Szatmár-Bereg) 60%-Hevesi-Duna-Tisza közi (Bács-Kiskun, Csongrád)-Dunántúli (Somogy, Tolna, Fejér)
• Fajtákkal szembeni követelmények:
• -jó term�képesség• -világossárga szín (szárítás után)• -szárazságt�rés• -jó ég�képsség• -alcsony kátránytartalom• -betegség ellenállás (peronoszpóra, vírusok)
• MORFOLÓGIA• Palántázzák, ezért átültetés után járulékos
gyökerek (100-120cm)• Szár: húsos, sz�rös, elfásodik• -N. tabacum 120-220cm• -N. rustica 100cm• Levelek: • -nagylevelüek 18-25db• -kislevelüek 28-32db• Alj- (homok), Anya- (derék), Hegy-levelek• Epidermisz mirigysz�rei: gyanta + illóolaj
• Virág: összetett bogerny� (40-300db) júl.-aug.-ban
• Termés: kétrekeszes tok• -EMT: 0,07 -0,09g• ~ 3000mag/tok, ~ 500 ezer/növény• -35-40% olaj, 24-28% fehérje (lakk és kence
készítmények)
• KÉMIAI ÖSSZETÉTEL:• -K: szénhidrát, éghet�ség,
szárazságt�rés• -Ca: szerves savak lekötése
(pl. citromsav 1-9%)• -N: túl sok nem jó, (b�zös
égéstermék) opt.: < 8%• -Nikotin: 40-60 mg már
halálos• finom levelek: 0,5-1%• durva levelek: 1,6-3%• kapadohány: > 5%• ÉGHAJLATIGÉNY• H�összeg igény: 3000-3500°C,
ebb�l 2600-• 2700 jut a szabadföldre• Napi középh�m.: 20-22°C
TALAJ IGÉNYJó: jól szel�z�d�, laza, mély term�réteg� talajok
• Virginia, Kerti, Szabolcsi: humuszos, csernozjom típusú homok, pH 5,5-7,2
• Burley: középkötött csernozjom, barna erd�talaj, pH 7-8
• Havanna: könny� csernozjom, pH 7-8• Kállói: könny� csernozjom, pH 5,5-7,2
• Kötött talaj � durva levélszerkezet• Laza talaj � finom levélszerkezet
• VETÉSVÁLTÁS• Jó: rozs, búza • Monokultúra: szádor,
betegségek
• VETÉSVÁLTÁS• Nem igényes
• Monokultúra: 2 évig � „dohány-vetésforgó”
• Jó el�vetemény: búza, rozs, tritikále
• Közepes el�vetemény: keveréktakarmányok, csillagfürt (zöldtrágyának is!), somkóró
• Rossz el�vetemény (ne közvetlen el�tte legyen): ével� pillangósok, hüvelyesek, cirok, kukorica, napraforgó, cukorrépa, dinnye
• Kerülend�!: burgonya, paradicsom, paprika, kender, len, uborka
• Jó el�vetemény!• Utána: kalászosok, minden nem rokon
növény
• A dohány nitrogéntartalmúvegyületei közül legfontosabbak azalkaloidok.
• Fô alkaloidja : nikotin.• Mellékalkaloidok: nornikotin,
anabazin, nikotein.• A nikotin a dohány gyökereiben
képzôdik, majd onnan jut a levelekbe, ahol raktározódik.
• A nikotintartalom legkisebb azaljlevelekben és legtöbb a hegylevelekben.
• TÁPANYAG IGÉNY:-N és P: mértékkel
-K: sokat igényel-Cl: káros
N-igény Nmin módszerrel:Y = A – BX
• Y- kiszórandó N• A- a növény N-igénye• B- konstans a H% alapján
(közepes: 1; megfelel�:1,5; jó: 2)• X- tavaszi NO3 tartalom a 0-60cm-n
TALAJM�VELÉS�szi szántás
Bakhátkészítés
PALÁNTA NEVELÉSFóliasátor: vetés márc. közepe (50-70m2/1 ha)
Kézi (homok-fahamu keverék); gépi ( vizes elegy)Kiültetés el�tt edzés, levélcsonkítás
• KIÜLTETÉSÁpr. vége-máj. közepe (talaj 14-16 °C)Kézzel, ma f�leg géppel22-25 ezer t�/ha (110cm x 30-50cm)
ÁPOLÁS-Kultivátorozás, gyomírtás-Tetejezés, kacsozás ( géppel, kézzel,
vegyszeresen)-Hónaljazás-ÖntözésBETAKARÍTÁS
Technikai érettség:-Törés-Szárítás el�készítés-Szárítás: hagyományos, mesterséges80% víz ----- 20%-raFermentálás, vízleadás összhangban legyen a biokémiai folyamatokkal és a jellemz� szín kialakuljonVálogatás szín szerint
A dohány törési övezetei
Dohány éghet�sége a K-adag függvényében
Bakhátm�vel� és ültet�gép
T�sorkeret töltése Nyitott szárítókamra