Logisztikai ügyintéző speciális feladatai1. tételMutassa be példákon keresztül, hogy milyen tevékenységek jelennek meg a logisztikai láncban! Mit jelent a visszutas (reverz) logisztika fogalma? Említsen tipikus termékcsoportokat, amelyeknél fontos a visszutas logisztika megszervezése! Mutassa be a logisztikai döntések szempontjából fontos költségcsoportokat! Mondjon olyan döntéseket, amikor az egyes költségcsoportok átváltást kell mérlegelni! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentumot!

Információtartalom vázlata:

Logisztika fogalma

A logisztika jelentősége a vállalati versenyképességben

Logisztikai tevékenységek

Visszutas (reverz) logisztika

Példák: csomagolóanyagok, göngyölegek

Példák a logisztikai költségekre és az átváltásokra:

o Szállítási, rendelésfeldolgozási és készletezési költségek és elmaradt értékesítés költsége

o Készletezési pontok számának növekedésével nő a készlettartási költség, csökken a szállítási költség

o Termelési sorozatnagyság növekedésével nő a készlettartási költség, csökken az átállítási költség

A logisztika jelentőségek nemzetgazdasági és vállalati szinten is kimutatható.A logisztikának a fogyasztó elégedettség elérésében nagy szerepe van. Segítségével érhető el, hogy a fogyasztó abban az üzletben és akkor vásárolhatja meg az adott terméket, amikor azt akarja. Ahhoz, hogy mindez teljesüljön, a beszerzésnek, a szállításnak, a készletgazdálkodásnak, a disztribúciónak (elosztás) és a raktárgazdálkodásnak, azaz a vállalati logisztikai tevékenységeknek integráltan kell működniük.

Logisztika fogalma: A logisztika a vállalati tevékenységek azon csoportja, amely biztosítja, hogy a vállalat zavartalan működéséhez szükséges anyagok/termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban, megfelelő áron (költségen) álljon rendelkezésre.

Logisztikai a vállalati versenyképességben: Az egyes vállalatok nem egymástól elszigetelten hanem egymással összekapcsolódva működnek. Ezen kapcsolatok elhanyagolása számos probléma ( rossz kiszolgálási színvonal) forrása lehet.

Logisztikai tevékenységek:

A logisztika három területre osztható:

Áruismeret: Az áru rendszerekben való eligazodás, mert szakszerűen kell tárolni, kezelni és szállítani őket (törékeny áru kikötése).

Raktározás: A szükséges árukat tárolni, mozgatni, illetve be kell illeszteni a vállalat különböző folyamataiba. ( alapanyag, félkész, késztermék raktárak)

Áruszállítás: Megszervezi a megfelelő áru be – és kiszállítását a fuvarozási és a közlekedésföldrajzi adottságok ismeretében. Tudni kell értelmeznie az adott szállítási módhoz kiállított okmányokat.

A logisztika egyéb tevékenységei:

Tervezés, fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás, karbantartás, kiürítés, és az anyagok kiosztása.

Személyszállítás

Létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása

A szolgáltatások megszervezésére vagy nyújtására irányuló tevékenység

Az orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása

Mindhárom tevékenységet magába foglalja a logisztika gyakorlat: A logisztikai folyamatokról bizonylatokat állítunk ki, árkalkulációkat végzünk. Piackutatást, elemzést, útvonaltervezést, szállítási versenyeztetést.

Valamint különleges területként a környezetvédelem: Nem elhanyagolható szempont. A logisztika minden területén előnyben kell részesíteni. Az áruszállítás oldalán is arra törekszünk, hogy környezetbarát fuvarozási eszközök és ágak között válasszunk. A beszerzés oldalán pedig a környezetbarát termékek beszerzésére törekszünk. A termelés területén zöld technológiákat alkalmazunk. Az értékesítésnél pedig környezetbarát csomagolást.

Visszutas (reverz) logisztika= hulladékkezelés logisztikája

A reverz logisztika feladata, hogy a használat után feleslegessé vált árukat, anyagokat olyan formában gyűjtse vissza és hasznosítsa, hogy:

Azok ne váljanak környezetterhelővé

Pótlólagos alapanyag forrást biztosítsanak

E kettős feladat eleget tesz a környezetvédelemnek és a gazdasági szempontoknak is egyaránt

A reverz logisztika elsődleges feladata a hulladék újrahasznosítása.

Az újrahasznosítás fokozatai:

Eredeti funkcióban való újrafelhasználás

Más funkcióban való újrafelhasználás

Alapanyagként való újra felhasználás

Nyersanyagként való hasznosítás

Energianyerésre való hasznosítás

Ha az árus semmilyen formában nem hasznosítható, akkor ártalmatlanításra kerül.

A logisztikai költségek és átváltások

A logisztika nagyon fontos a vállalat életében. A logisztikai költségek számottevő részt képviselnek a vállalati költségekből. Ez arra utal, hogy a logisztikai költségek csökkentése révén emelni lehet a profitot.

A logisztikai rendszer célja a versenyképes szolgáltatás biztosítása a lehető legalacsonyabb költségek mellett.

A logisztikai költségek a következők:

1. Kiszolgálási színvonal (elmaradt értékesítés költsége): Ez a költség a nem megfelelő kiszolgálási színvonal miatt a jelenlegi, illetve jövőbeni elvesztett költséget méri.

2. Szállítási költség: Ebbe a csoportba a szállításhoz kapcsolódó költségek tartoznak. Mérése történhet vevőnkénti, termékenkénti szállításként.

3. Raktározási költségek:

Két nagy csoportja van:

Kibocsátási költség: A termék be és kitárolásához kapcsolódik

Tárolási költség: A tárolási helyhez kapcsolódnak

4. Rendelés - feldolgozási és információs költségek: Ide tartoznak a rendelés továbbításához, a rendelés beviteléhez, és a feldolgozáshoz kapcsolódó illetve a belső és külső kommunikációhoz kapcsolódó költségek.

5. Sorozatnagyság költségek: A termelési sorozatnagysághoz (átállítás, anyagmozgatás) és a beszerzési tételnagysághoz (eltérő beszerzési mennyiségek) kapcsolódó költségek.

6. Készlettartási költségek: Ebbe a csoportba tartozik a tőkeköltség, a készlethez kapcsolódó szolgáltatások költségei (például biztosítás) a tárolási hely költségei és a készlet kockázati költségei (például elavulás, sérülés).

A kiszolgálási színvonalhoz kapcsolódó döntésekhez tehát a fogyasztói és piaci igények mellett a logisztikai költségeknek nagyon fontos szerepe van. A költségeket együttesen kell vizsgálni.. Oka, hogy a logisztikai költségek között ún. átváltások (trade – off) vannak, azaz bizonyos költségek csökkentése maga után vonja más költségek emelkedését. (Például nagy mennyiségű beszerzés során a mennyiségi árkedvezményből elért megtakarítás kevesebb lehet, mint az ehhez kapcsolódó készlettartási költségemelkedés.)