Dr. Hegedős Gábor BARKÁCSOLÁS, MINT KOMPLEX ISMERESZERZÉSI LEGETİSÉG Bevezetés Jelen tanulmányban a barkácsolást, mint a komplex tapasztalat- és ismeretszerzés lehetıségét mutatjuk be hasznosítható példákon keresztül, kiterjesztve modellezést a megfigyelésre és a kísérletezésre. A barkácsolás nem cél, hanem eszköz a tevékenység által való tanulás folya-matában. Ez a tevékenység látványossá, érdekessé, vonzóvá teszi a tanulást mind a tehetsé-ges, mind a kevésbé tehetséges gyermekek, hallgatók, felnıttek számára egyaránt, prioritást biztosítva a természettudományos ismeretek iránti pozitív attitődök kialakulásának. Többször fordul elı, a komplexitás és a projektpedagógia sajátosságai miatt, hogy kísérlete-zéssel vezetjük be a barkácsolást, illetve az elkészített modellekkel végzünk kísérletezéseket. Ajánljuk, hogy iskolákban lehetıség szerint kerüljük a tanórába szorított idıbeli korlátozáso-kat. A komplexitás miatt érdemes a különbözı tanórákat egész napos, vagy több napos fog-lalkozásokba összevonni. Mint látni fogjuk, egy-egy jól szervezett foglalkozásban különbözı tantárgyak ismeretanyaga tükrözıdik vissza. Konstruáló játékok a pedagógiai gyakorlatban a gázok témakörben A levegı és széndioxid témakörben, három témában óvodásoknak, kisiskolásoknak, hallga-tóknak, óvodapedagógusoknak és tanítóknak tartottunk foglalkozásokat. A foglalkozások után az óvodásoknál a beszélgetés és kikérdezés módszerével, a többi esetben kibıvítve kérdıíves módszerrel érdeklıdtünk, mennyire tetszettek a foglalkozások. Nyújtottak-e új tapasztalatokat, ismereteket, illetve egyes megfigyelt jelenségnél kíváncsiak voltunk a jelen-ség, az esemény, a mőködés fizikai törvényszerőségeire, azok ismereteire. A hallgatóknál, a felnıtteknél kíváncsiak voltunk arra is, fogják-e, tudják-e alkalmazni a foglalkozásokon megismert tapasztalatszerzési, ismeretátadási stratégiákat, módszereket. A három témakör a következı:

− Vitálkapacitás mérése; − Repülı eszközök készítése. Játék és kísérletezés; − Forgómozgást végzı modellek készítése. Játék és kísérletezés.

Vitálkapacitás mérése A foglalkozásokon a kapacitásmérésnek több formáját alkalmaztuk. Az általunk bemutatott mérések tárháza bıvíthetı. Arra is mutatunk példát, a kapacitásmérés kiinduló alapja a leve-gıvel kapcsolatos problémafelvetéseknek és megoldások keresésének. Pl.: mik a hangképzés feltételei? A következı méréseket, játékokat végeztük el: Kapacitásmérés szónyújtással, szívószállal, szívószállal készült síppal.

− A gól szó kimondása egy levegıvétellel. Ki bírja tovább? Ki a gyıztes? A jól láthatóság miatt a játék kezdetén mindenki emelje magasba az egyik kezét. Akinél elfogyott a leve-gı, leteszi a kezét.

− Beénekléshez a dó, re, mi, stb. közül egynek, vagy többnek a skálázása szintén egy leve-gıvétellel, minél hosszabb ideig kitartva a hangadást.

− Befogott orral és csukott szájjal dúdolni. Meddig tudsz ezen a módon dúdoló, morgó hangot kiadni? Kérdések: Miért tudsz egyáltalán rövid ideig hangot adni? Miért csak rö-vid ideig tudsz hangot kiadni? Mi akadályozza a hangadást? Egyetlen gyermek, sıt egyetlen hallgató sem tudta, hogy a különbözı koponyaüregekbe levegıt tudunk juttatni, és addig tart a hangadás, amíg ezek telítıdnek levegıvel. A hangadás a gyermekhit-vizsgálatok része. A nagycsoportos óvodások, a kisiskolások már helyes, logikus vála-szokat adtak, illetve többségében megértették a magyarázatokat. Egyértelmően fogal-mazták meg, a hangadáshoz levegı szükséges.

− Befogott orral és csukott szájjal meddig tudod a levegıt visszatartani, meddig bírod lé-legzetvétel nélkül? Közben az irányító hangosan számol. Számosság és idımérés alapo-zása a kisebb gyermekeknél (1. sz. kép). A képen jól látható, minden gyermek aktív ré-szese a közös tevékenységnek.

− Több, legalább öt vékony és öt vastagabb (gégecsöves) szívószál hosszirányú össze-ragasztása cellux segítségével. Ezen ke-resztül történı lélegzés. Melyikkel tudsz tovább lélegezni? Miért? Meglepı, hogy az egyszerő kérdésre milyen téves vála-szokat adnak a gyermekek. Például észre-veszik, hogy a megnövelt szívószálon át áramló levegıt hidegebbnek érzik a szá-jukban, de az okot nem tudják magyaráz-ni. Gyermekhit-vizsgálat alapozása. A pe-dagógus következtetésként megfogalmaz-hatja: „hasonló módon jutnak levegıhöz az asztmások asztmarohamnál, illetve a cigaret-tázók, ha több emeletet kell lépcsın felgyalogolniuk. Ezt a látszólagos játszadozást, be-szélgetést nem érdemes korlátok közé szorítani. Egyéb ismerethez jutnak a beszélgetés folyamán a gyermekek, fejlıdik kommunikációs képességük. Aktívak lesznek, mert sa-ját tapasztalataikat kell elmondani. Ezt nevezzük mi személyes érintettségének az isme-retszerzésben.

Kapacitásmérés luftballonnal, levegıfúvással, hangelıállítás

− Mekkorára tudunk egy levegıvétellel egy luftballont felfújni? Összehasonlítás a gyer-mekek, felnıttek teljesítménye között. Térfogatmérés-elıkészítése, alapozása.

− Mekkorára tudunk öt (felnıtteknél három) levegıvétellel egy luftballont felfújni? Ösz-szehasonlítás a gyermekek-gyermekek, gyermekek-felnıttek teljesítménye között (2. sz. kép)

− . Melléktermék. Hangadás a felfújt lufival Hasonlítás a hangszalagok mőködéséhez. Vizsgálataink szerin még a felnıttek jelentıs része sem tudja, hogy csak két hangszalag-gal rendelkezünk.

− További melléktermék: a felfújt lufi elengedése. A lökhajtás, a rakétahajtás elvének ala-pozása.

1. sz. kép

2. sz. kép

− Kipukkadásig fújjunk fel egy-két luftballont! A hangérzékelés magyarázatának keresése. A dobhártyánkon hirtelen megnövekszik a levegı nyomása, és ezt érzékeljük hangként. Befıttes üvegre nedves celofánt feszítsünk ki, és rögzítsük gumival. A megszáradt celo-fánra szórjunk cukrot vagy sót. A „hangrob-banáskor” a cukor, a só megmozdul. Fi-gyelmeztetés! A Folpack nem megfelelı anyag a kísérlethez. A beszélgetés folya-mán eljuthatunk a hangos zene károsító ha-tásáig.

− Hangadás szívószálból készített „síppal”. A gégecsöves szívószál egyik végét ellaposít-va, két oldalról hegyesre nyírjuk, (1. sz. rajz) A szívószál hosszának változtatásával változ-tatjuk a hangmagasságot. Gyermekek és fel-nıttek számára egyaránt szórakoztató tevékenység. Iskolások fogalmazták meg; Szil-veszterkor már nem kell pénzt költeni szilveszteri furulyára, maguk is egyszerően elké-szíthetik azt. Cellux segítségével növeljük meg a szívószál hosszát! Játék a vitálkapacitáshoz. Ki tud tovább sípolni egy levegıvétellel?

− Egy vízzel teli kádban egy vízzel teli, lefelé fordított flakonból mennyi vizet tudunk gé-

gecsöves szívószállal egy levegıvétellel kifújni? Együttes mérése a tüdınk teljesítmé-nyének. Gyermekeknél ezen a módon láthatóvá tesszük a levegıt, és mérhetıvé a térfo-gatát. Ez még a felnıttek számára is egy izgalmas próba. A mérést elvégezzük termé-szetes levegıvétel után, és elvégezzük, ha tele-szívtuk a tüdınket levegıvel (3. sz. kép). Kér-dés: Ki tud több levegıt tárolni a tüdejében? Hogyan növelhetı a tüdı vitálkapacitása? (Szintén gyermekhit vizsgálat). A gyermekek elvárják, mi, felnıttek is próbáljuk ki, mekkora a vitálkapacitásunk. Ezzel a tekintélyünket is növeljük a gyermekek körében, mivel egy fel-nıtt tüdejének kapacitása átlagban több mint kétszerese egy kisiskolás gyermekéhez viszo-nyítva.

Kapacitásmérés ping-pong labdával Táncoltassunk ping-pong labdát gégecsöves szívószállal (4. sz. kép). Ki mennyi ideig tudja a labdát a levegıben tartani? Könnyebb-e teljesíteni a feladatot, ha a szívószálat rövidebbre nyírjuk? Mi történik, ha két-három, vagy több szívószálat hosszirányban celluxszal összera-gasztunk? A kérdésekre a választ a gyermekeknek kell a próbálgatásokkal megtalálniuk. A Bernoulli törvényt alkalmazva egyszerő játékot készíthetünk kicsiknek. (5. sz. kép)

1. sz. rajz

3. sz. kép

4. és 5. sz. kép

Végkövetkeztetés megfogalmazása a vitálkapacitás méréséhez: A mozgással, a testneveléssel növelhetı az életerınk, a vitálkapacitásunk. Ha megfigyeljük a fenti feladatokat, akkor látha-tó, a gyermekek az áramló levegıvel kapcsolatban jutnak tapasztalatokhoz, a fizika tanulásá-hoz szükséges interiorizált ismeretekhez. Repülı eszközök készítése. Játék és kísérletezés. Végtelen számú, siklásra, repülésre képes modellt tudunk a gyermekekkel közösen elkészíte-ni, és azokkal játszani, modellezni. Ezekbıl most négyet mutatunk be.

− Általunk lopakodónak nevezett siklórepülık; − Egyszerő papírrepülık; − Sárkányok mőanyag fóliából;

A modellek többsége elkészíthetı ún. hulladékpapírból (színes reklámújságok lapjaiból). Külön beruházást nem igényelnek. Ismételten hangsúlyozni szeretnénk, a modell készítése számunkra csak eszköz, és soha nem cél. A barkácsolás által a gyermek ügyesebb, tapasztal-tabb és okosabb lesz. Fejlıdik motiváltsága a tevékeny alkotás, az ismeretszerzés iránt. Nyi-tottabbá válik a világ jelenségei iránt. Érdekes volt egy jogász-közgazdász édesapa viccesnek szánt megjegyzése 2010. április 24-én. a Budapesten tartott ún. Barkácskuckó foglalkozásun-kon, amelyre talán harmadikos gyermekével jött el. „Annak idején azért nem a Kecskeméti Fıiskolára mentem tanulni, mert ott fizikát tanítanak.” Kijelentése minısíti az embereknek a természettudományokhoz való viszonyát. Megnyilvánulása ellenére, jól szórakozva, fél napot töltött a standunknál feleségével és gyermekével a különbözı eszközök elkészítésével, kísér-letezgetésekkel. Lopakodók készítése A jól modellezhetıség, az összehasonlító kísérle-tezgetés és a kreativitás fejlesztése érdekében a lopakodónak három változatát szoktuk elkészíteni. Derékszögő háromszög, négyzet és téglalap alakú papírból. Ezzel biztosítjuk egyrészrıl a különbözı geometriai formákkal való ismerkedést, másrészrıl

6. sz. kép

az optimálisnak tartható megoldás keresésének lehetıségét. (Hegedős, 2005.)1 A 6. sz. képen látható, miként készül az A4-es lapból (reklámújságból, újságlapból) a lehetı legnagyobb derékszögő háromszög, illetve négyzet. Ha az A4-es lapot a rövidebb szimmetriatengelyénél megfelezzük, akkor a téglalap alakú lopakodó készíthetı el. Az elkészítés módja azonos a háromszög alakú papírból készült lopakodó elkészítéséhez. (2. sz. rajz.) Háromszög alapú lopakodó készítése Tudatosan használjuk a háromszög alapú kifejezést a háromszög alakú kifejezés helyett. A kiindulási forma derékszögő háromszög, a lopakodó végsı formája trapéz alakú lesz.

1. A szimmetriatengelyénél félbehajtjuk, majd visz-szahajtjuk az egyenlı szárú derékszögő háromszö-get2;

2. A derékszögnél lévı csúcsot a szimmetriatengely alapon lévı talppontjához hajtjuk;

3. A hajlítási élnél (az elıbb kapott egyenlı szárú trapéz rövidebb oldala) 5-7 mm szélességben két-szeres ún. palacsintahajtogatást végzünk. Így kap-juk meg az úgynevezett orrsúlyt, illetve elırébb hozzuk a lopakodó súlypontját a stabilizálás érde-kében;

4. A rajz szerint két oldalt lefelé irányba behajtjuk az ún. függıleges vezérsíkokat. Ezzel az oldalirányú stabilitást biztosítjuk. A kísérletezés közben próbál-juk ki a lopakodót felfelé hajtott vezérsíkokkal is;

5. Az elsı hajlítási élnél újra összehajtjuk a már kész lopakodót. A röptetésnél a 7. sz. képen látható módon a hosszabb oldal közepén fogva a magasra tartott lopakodót elengedjük. Nem dobjuk, csak elengedjük. A lopakodónk gyönyörően siklik. A siklás javítása érdekében a függıleges vezérsíkok helyzetét, a palacsintahajtás szélességét, mennyiségét és természetesen az alapanyag papír minıségét változtathatjuk.

1 A kreativitás a mi felfogásunk szerint az optimális megoldás keresését, megtalálását jelenti, amely függ a helytıl, az idıtıl, az alkalmazás módjától és mennyiségétıl. 2 Fontosnak tartjuk, amennyire csak lehetséges a geometriai szakkifejezések következetes és he-lyes használatát. Ezzel is biztosítva a szakmai szókincs fejlesztésének alapozását, a matematika tantárgy felsıbb osztályokban lévı tananyagának alapozását. Magunk ezt tartjuk a kompetencia alapú oktatásnak.

2. sz. rajz

7. és 8. sz. kép Ha egyszer a gyermekek megérezték a kísérletezés lényegét, akkor maguk fogják végtelen módon változtatni a feltételeket, és vizsgálni a repülési tulajdonságokat, mindaddig, amíg munkájukkal saját maguk nem lesznek elégedettek. A kísérletezés tetıpontja, amikor a lopa-kodónkat függılegesen tartva engedjük el, és a leesés helyett átmegy sikló repülésbe. A gyermekhit-kutatások keretében kérdezhetjük a gyermekeket, mit gondolnak, miért megy át siklórepülésbe az eszközünk, és nem esik le egyenesen a talajra. Helyes választ még felnıttek esetében is ritkán kapunk. A kísérletezés közben kialakul a kíváncsiság. A kísérletezések hatására ez a kíváncsiság szervezıdik érdeklıdéssé (Hegedős, 2009. 48). A lopakodó egyszerően alakítható át vitorlázó madárrá. Fehér papírból készítve a lopakodót, a hátrahajtott kis háromszöget elırehajtjuk, majd megrajzolva, kiszínezve vitorlázó madarat röptethetünk (8. sz. kép). A rajzolás és a színezés gyermekeknél a finommotorikus mozgást, a szem kéz koordinációjának fejlesztését biztosítja. Óvodásoknál az írás-elıkészítést, iskolá-soknál az írásbiztonságot alapozza. Négyzet alapú lopakodó készítése Az önálló elkészíttetés elsısorban iskolásoknak ajánlott. Ez nem zárja ki annak lehetıségét, hogy óvodások felnıtt segítségével ne készítsék el a lopakodót. A kísérletezgetés számukra is mozgáslehetıség, így örömforrás. 1. A négyzet alakú papírlapot az átlói mentén összehajtjuk és az összehajtott háromszöget a

3. sz. rajznak megfelelıen a vastag vonal mentén benyírjuk kb. kétharmad hosszig. 2. Majd a kihajtott négyzeten a nyírás melletti egyik háromszöget 7-10 mm szélességő

palacsintahajtogatással meghajtogatjuk, egészen a nyírás vonaláig. A hajtásokat élezzük le!

3. A nyírásvonal mások oldalán lévı háromszögnek hajtsuk meg a magasságvonalát. Jól élezzük le a hajlítási vonalat!

4. A magasságvonallal párhuzamosan a kapott kisháromszögek harmadánál szimmetriku-san hajlítsuk vissza a szárnyakat (vízszintes vezérsíkokat)! (9. sz. kép. )

5. A képen látva tartjuk a lopakodónkat, magasra emeljük és elengedjük.

6. A siklás minıségét módosíthatjuk, ha eggyel visszahajtjuk a palacsintahajtogatást, illetve a szárnyak végén felfelé hajtjuk a függıleges vezérsíkokat. A kísérletezgetést az elıre elkészített minták alapján bízzuk a gyermekekre. Ajánlott különbözı mérető és minısé-gő papírból elkészíteni a lopakodót. Érdekes eredményeket tapasztalhatnak meg mind a gyermekek, mind a felnıttek.

A lopakodók reptetését elvégeztettük három évestıl felnıtt korig minden korosztállyal. A siker átélése kortól függetlenül meghatározó volt. A három-négy éves gyermekek még képte-lenek dobás nélkül elengedni a lopakodót. Vagy-is a mozgáskoordinációjuk még ebben a formá-ban is bizonytalan. Örülnek a felnıtt által elen-gedett siklórepülésnek, szaladnak a lopakodó után a mozgás öröméért, de a saját sikertelen kezdeményezéseiket is sikerként élik meg. Ara-nyos volt egy, három évesnél alig fiatalabb kis-lány, amikor a nagymamájától várta a siklóröpte-tés kezdeményezése után a siker megerısítését, minden egyes próbálkozásnál feltéve a kérdést: sikerült mama? A természet maga is megalkotta a maga siklóre-pülıit. A 10. sz. képen a termése látható, amely egy levélhez hasonló képzıdménybıl növekszik ki. Ez önmagában is érdekes, de sokkal érdekesebb, hogy a termés a levéllel együtt, csak a levél és termés elszáradása után esik le a fáról , a szél segítségévek isikló mozgással, ezzel biztosítva, hogy a fa terméseinek egy része kikerüljön a fa kevés fényt biztosító árnyékából. Ezzel növeli saját szaporodásának a valószínőségét. Egyszerő repülıgépek készítése Szabóová Edita (Szabóová, 2010. 83) a papír-repülık mozgását és a modellezı gyermekek mozgását komplexitásában mutatja be. Mi jelen keretek között a modellek elkészítésével, és a kísérletezés lehetıségével foglalkozunk. A cél a tevékenységben rejlı tapasztalat- és

10. sz. kép

3. sz. rajz 9. sz. kép

11. sz. kép

ismeretszerzés lehetıségeinek kihasználása, hogy a gyermekek ügyesebbek, tapasztaltabbak, nagyobb tudásúak legyenek. Kisgyermekeknél a repülı elkészítése utánzásos tanulással történik. Nagyobbaknál, illetve gyakorlottabbaknál rajz és a mőveleti sorrend leírásának olvasása az iránymutató. Az utóbbi módszerrel a fizika és a kémia tantárgynál fontos folya-matábrák, szimbólumok és mőveleti sorrendek értelmezését alapozzuk. Ezek a kifejlesztett kompetenciák nélkülözhetetlenek ezeknek a tantárgyaknak az értelmezı sikeres tanulásához. A barkácsolás így biztosítja a tanulásban a konstruktív ismeretelmélet érvényesülését. A mozgáskoordináció és a képzelet fejlesztésének kiteljesedése, ha a gyermekekkel megraj-zoltatjuk a repülı ablakait, a pilótafülkét, illetve magukról elnevezik a repülıt (11. sz. kép). Orrsúlyos papírrepülı Az elkészítés menetét a 4. sz. rajzon láthatjuk. A hajtogatást a hajlítási éleken jelölt sorszá-mozásnak megfelelı sorrendben kell elvégezni.

1. Az A4-es papírlapot a hosszabb szimmetriatengely mentén két egybevágó téglalappá hajtjuk (12. sz. kép). Ismerkedés a szimmetriatengely és egybevágóság fogalmával. Nem megtanítjuk ezeket az ismereteket ebben az életkorban, csak hozzákapcsoljuk az általuk végzett tevékenységhez;

2. A rövidebb oldalhoz tartozó csúcsokat a szimmetriatengelyhez hajtjuk; 3. A szimmetriatengellyel párhuzamosan a tengelytıl egyenlı távolságra meghajtjuk a víz-

szintes vezérsíkokat (szárnyakat); 4. Nem kötelezı jelleggel a négyes hajlítási élnek megfelelıen függıleges vezérsíkokat

hajtunk. Ezekkel stabilizálhatjuk a papírrepülı mozgását. Az így meghajtogatott repülınek egyetlen hibája, hogy sem repülni, sem siklani nem tud. Viszont szépen repül, ha az orrészre két gémkapcsot rögzítünk, vagy vastagabb kartondarab-kákat ragasztunk. Ezzel a repülı súlypontját elırébb hozzuk, képessé téve a repülésre. A repülés minıségét a vízszintes vezérsík szélességének, a nehezékek tömegének változtatásá-val, függıleges vezérsíkok készítésével, módosításával javíthatjuk. A repülés minıségét befolyásolja az is, ahogy eldobjuk, eleresztjük. Meg kell tapasztalniuk, a gyermekeknek, repülıjük akkor repül a legszebben, ha az orrát enyhén lefelé billentve, gyen-

4. sz .rajz 12. sz. kép

ge mozdulattal dobjuk, inkább engedjük el. Itt kimondottan a mozgáskoordináció fejlesztésé-hez szükséges szabálytudat alkalmazásáról van szó. Deltaszárnyú repülı Ez a papírrepülı nem a súlypontáthelyezés elvén, hanem a vízszintes vezérsík elülsı félhosz-szúságának megnövelése elvén mőködik. Hasonlóan a valóságos deltaszárnyú repülıkhöz. A hajtogatás menete az 5. sz. rajzról követhetı, olvasható le.

1. Az A4-es papírlapot a hosszabb szimmetriatengely mentén két egybevágó téglalappá hajtjuk;

2. A rövidebb oldalhoz tartozó csúcsokat a szimmetria-tengelyhez hajtjuk;

3. Az X-szel jelült új csúcsokat szintén a szimmetriaten-gelyhez hajtjuk;

4. A szimmetriatengellyel párhuzamosan a tengelytıl egyenlı távolságra meghajtjuk a vízszintes vezérsí-kokat (szárnyakat);

5. A kismérető függıleges vezérsíkok meghajtása; 6. Nem kötelezı jelleggel a 6. sz, hátsó stabilizátor be-

hajtása. A deltaszárnyú repülıt az elızıtıl eltérıen, lendületes mozdulattal röptetjük. A kísérletezgetést érdemes a papír-minıség változtatására korlátozni. Fecskerepülı Ha két repülıt közösen elkészítettünk a gyermekekkel, ez számukra felszólítás, hogy az álta-luk ismert repülıt is elkészítsenek. Nem szabad ıket korlátozni. Egyrészrıl, egymást tanítják a különbözı papírrepülık készítésére, erısítve az egymás közti szocializációt. Másrészrıl bonyolult mőveleti sorrendeket jegyeznek meg, erısítve memorizáló képességüket, emlékezetüket. Ilyen közös tevékenységnek lehet az egyik ered-ménye a fecskerepülı, (13. sz. kép) kapcsolatot teremtve a projektszemlélet által, a lopakodókhoz hasonlóan a technikai alkotások és a madarak röpte között. A repülık készítése közben tudunk beszél-getéseket kezdeményezni, mesélni a repülés törté-netérıl, erısítve a történelemszemlélet alapozását. Tapasztalataink szerint ezen a területen a hallgató-ink elég tájékozatlanok. Megint nem megtanítok a gyermekeknek, csak kapcsolatot terem-tünk a való világ egyéb területeihez. Így tudjuk a barkácsolást komplex tudássá alakítani. A fecskerepülı elkészítésének módját nem ismertetjük, mert bizonytalan, hogy a gyermekek behozzák az elkészítését a közös tevékenységbe. De nem is kizárt. Az utóbbi esetben pedig megtanulják egymástól az elkészítését.

5. sz .rajz

13. sz. kép

Sárkányok készítése A papírsárkányok ezer és ezer módon készíthetık. A legkisebb gyermektıl a felnıttekig mindenki élvezettel ereget sárkányt. A sárkányeregetésnek akkor nagy az értéke, ha az ember

a saját maga által készített sárkányt tudja kipróbálni, éli meg az alkotás örömét. Ezt igazolja évekkel ezelıt-ti tapasztalatunk. Talán tíz éve készítettünk elıször tanító és óvodapedagógus szakos hallgatókkal sár-kányt. Nehéz volt meggyızni a hallgatókat, ne tartsák a feladatot retardációs kényszernek. Szinte kényszerí-tı kötelezettségként építették meg elsı egyszerő sár-kányaikat. A röptetésnél megérezték a sikert. A barká-csolás foglalkozás utáni órára nem is akartak bemenni, annyira lekötötte ıket a sárkányeregetés. A sikeres alkotás adta az igazi értékelést, nem az, ami érdemje-gyekben tükrözıdik vissza. A ma hallgatói, óvodásai,

kisiskolásai, továbbképzéseken résztvevı pedagógusok ugyanazt az örömet élik át. A barkácskuckóban3 a hallgatók segítenek a gyermekeknek elkészíteni a sár-

kányukat, így náluk az alkotás öröme mellett megjelenik a sikeresen alkalmazott módszertan öröme. Együtt örülni a gyermekekkel. Kétfajta „papírsárkányt”4 szoktunk készíteni. Mindkettı elkészítése nagyon egyszerő. A szükséges anyagok: mőanyag fólia, (ez többnyire szemetes zacskó, de lehet vékony csoma-golópapír), hurkapálca (esetleg mőanyag szívószál), cellux és damil. Természetesen nem korlátozzuk, ha valaki saját tervek alapján szeretné elkészíteni a sárkányát. A sárkány, mint interdiszciplináris projekt is téma lehet. A sárkánykészítés egyik változata látható az 14. sz. képen. A sárkányt készítı kislány nyolc éves. A sárkánytéma szinte minden mőveltségterületet magába foglalhat. (Bıvebben Barabási 2010. Hegedős 2002. és 2010.) Kereszt-hurkapálcás sárkány A 6. sz. rajzon látható az elkészítés menete, mérete. A sárkány más, nagyobb mérettel is készülhet, a hurkapálca helyett vékony nádszálat, vagy gallyat alkalmazva. Szokás szerint krepp papír-ból készült, a repülést stabilizáló farokkal látjuk el, bár nélküle is kiválóan reptethetı. A levegı relatív mozgását modellezhetjük, ha nagy teremben (tornateremben) a gyermekek saját futásukkal biztosítják a sárkány levegıbe emelkedését. Óvodásoknál érdekes megfigyelni, ha csak egy, vagy két sárkány készül, a sárkányt tartó gyerekkel fáradhatatlanul le-fel rohangál a többi gyermek is. Még azt sem nagyon igénylik, hogy ık is röptethessék a sárkányt. A mozgás öröme ebben a korban még önmagában meghatározó. (Claparede, 1974.)

3 Kecskeméten a Tanítóképzı Fıiskolai Karon gyermekek és felnıttek részére heti két alkalommal szervezünk barkácsolás foglalkozásokat, amelyeken bárki részt vehet. Ezeket a foglalkozásokat neveztük el barkácskuckónak. 4 Az eredeti név megmaradt, de többségében mőanyag fóliából készítjük a sárkányt.

14. sz. kép

6. sz. rajz

Az iskoláskorban már az eszköz a fontos, és ehhez párosul a kipróbálás és a mozgás élménye. A modellezés, kísérletezés, összehasonlítás több módon kivitelezhetı. Különbözı anyagok alkalmazása, különbözı méret és a farok hosszának, anyagának, készítési módjának változta-tása. Párhuzamos hurkapálcás sárkány készítése A 7. sz. rajz mutatja az elkészítés menetét, méretét. A kreati-vitás itt is mindenféle változtatást megenged. Egyszerősége miatt már négy-ötéves gyermekek is képesek kis segítséggel elkészíteni. A farok a két oldalról levágott darabból is elké-szíthetı, a sárkány alsó részéhez történı ragasztással (vonal-kázott rész). Azt tapasztaltuk, ha a két, a repülést stabilizáló lyukat nem nyírjuk ki, hanem farokkal stabilizáljuk a röptetést, jobb eredményt kapunk. Hogy mennyire lenyőgözı a sárkányröptetés hatása, az a 15. sz. képen megfigyelhetı. Minden gyermek figyelme, szeme a repülı sárkányra koncentrálódik. A sárkányépítés magában hordozza a geometriai formákkal, az anyagok tulajdonságaival, a megmunkálás módjaival, és bár túlzónak hangzik, az aerodinamikai törvényekkel való ismerkedést, tapasztalatszerzést, fejlesztve a gyermekek kreativitását. A lecketanulás helyébe az alkalmazásképes, a praktikus tudás elsajátítása lép. Forgómozgást végzı modellek készítése Számtalan módon tudunk forgómozgást végzı modellt készíteni. Ebbıl egyet, a hıkígyót a Naturbild I. kötetben bemutattuk. (Hegedős, 2010. 54-55) Jelen keretek között kettıt, a kockásfülő nyulat és egy papírpropellert ismerte-tünk. A mőködésük hasonló, mégis az összehasonlító kísér-letezés miatt mindkettı elkészítését ajánljuk. Kockásfülő nyúl készítése. A projektszemléletet erısíti, hogy Magyarországon kb. húsz évvel ezelıtt készült egy rajzfilmsorozat, amelynek fıszereplıje egy kockásfülő nyuszi volt. A füleit, egy helikopter rotorjához hasonlóan használva, képes volt repülni. A rajzfilmsorozat mind a gyermekek, mind a felnıttek körében népszerő volt. Ez adta

az alapötletet az elkészítéséhez. Elıször 1995-ben készítet-tük el hallgatókkal közösen, de akkor még kizárólag a játékos munkadarabra helyezve a hangsúlyt. Az évek folyamán fejlıdött ki az a tapasztalat, hogy ezzel az egyszerő eszközzel összehasonlító kísér-leteket lehet elvégezni és végeztetni. Papírból elkészítjük (kisebb gyermekeknél elırajzoljuk) a kockásfülő nyulat (8. sz. rajz). Legalább három, jól érzékelhetıen különbözı méretben. Mőveletek: rajzolás, nyírás, színezés. A nyuszi ábrázatát egyszerő vonalakkal alakítjuk ki, hogy a gyengébb kézügyességgel rendelkezı gyermekek is könnyen leutánozhassák a sémát. A négyzetrács színezése kihagyhatatlan a folyamatból, mivel a síkháló színezése a gráfok, a

7. sz. rajz

15. sz. kép

16. és 17. sz. képek

koordinációs rendszerek, különbözı matematikai ismétlıdı sorok alapozását biztosítja, ezekhez szükséges kompetenciákat fejleszt. Ha-sonlóan a színes gyöngyökbıl való gyöngyfőzéshez. A mozgásstabili-zálás miatt a nyuszik lábát alul gemkapoccsal súlyozzuk5. A nyuszival való kísérletezés (16-17. sz. képek.) lehetıséget biztosít a gyermekhitek vizsgálatához, illetve a tévhitek korrigálásához. A kö-vetkezı kísérleteket végezhetjük, végeztetjük el6:

− A különbözı mérető nyuszikat a fülek behajtása nélkül magasra tartott kézbıl, ha lehet-séges magas lépcsıkrıl, egyszerre engedjük el. Megfigyeltetjük a különbözı mérető nyulak talajra érkezési idejét, „sebességét”7. Elıtte lehet kérdésként feltenni, melyik mé-rető nyuszi ér elıbb a földre. A gyermekek háromnegyed része a nagy nyuszit nevezi

5 Az egyik foglalkozáson (2010. április 15.) elfogyott a gemkapocs, és gyermekek találták ki, rövidre vágott, egyik végén benyírt szívószállal helyettesíthetı a gemkapocs. Természetesen ezek-kel a gyermekekkel korábban elkészítettük a szívószál sípot. Ezt nevezzük mi szétágazó, divergens gondolkodásnak. Kilépni a pedagógus által megmutatott sémákból. 6 A kísérletezést, és az irányított beszélgetést elsısorban kisiskolásokkal érdemes elvégeztetni. Tapasztalataink szerint az óvodások az alkotás és a mozgás öröméért játszanak a kockásfülő nyu-szikkal. 7 Valójában nem a sebességet figyeljük meg, hanem, szabadesésrıl lévén szó, a gyorsulását.

8. sz. rajz

meg gyıztesnek. Az azonos idejő landolást elvétve említi egy-két gyermek. Szeretnénk hangsúlyozni, nem is szükséges tudniuk a helyes választ. Erre a megfigyelésre a késıbbi kísérletekhez az összehasonlíthatóság miatt van szükség.

− A további kísérletezést a behajtott fülő nyulakkal végezzük. A behajtott fülő nyúl forgó mozgást végezve ér a talajra. Vizsgáljuk a különbözı mérető nyulaknál a forgási sebes-séget. Következtetéseket vonunk le a gyermekekkel közösen a forgási sebességrıl, gyor-saságról. Magasról egyszerre elengedve a különbözı mérető nyuszikat, megfigyeljük, melyik éri el elıbb a talajt. Az eredményre közösen megkeressük a választ. Következte-téseket fogalmazunk meg. Próbáljuk megkeresni az összefüggéseket a nyuszi (a nyuszifől) mérete, a forgási és a zuhanási sebesség között. Visszautalunk a nem behajtott fülő nyuszik esési sebességére. Engedjünk el egyszerre behajtott fülő és nem behajtott fülő nyuszit. Mit tapasztalunk? Utoljára megvizsgáljuk a nyuszik forgási irányát. Meg-vizsgáljuk, hogyan lehet a forgásirányt megváltoztatni.8 Hagyjuk, hogy erre a gyerme-kek maguk jöjjenek rá a megoldásra.

8 Az óvodások maguk is kitaláltak kísérletezési módot. A nyuszit elhelyezték az orrsúlyos papírre-pülıjükbe. Annak is örültek, ha a nyuszi kiesett a repülıbıl, és forgómozgással landolt a földön. Ugyanakkor azt szerették volna elérni, hogy a nyuszi álló helyzetben a repülıben maradjon. Több gyermek kitapasztalta, ha nem eldobja, hanem siklatja a repülıt, nagyobb az esély a sikerre. Az iskolások már ezt nem játszották. İket már lekötötte az ismertetett tudatos kísérletezés.

Papírpropeller készítése A készítés menete a 9. sz. rajzról leolvasható. Az 18. sz. képen pedig az elkészült munkada-rab látható. A X-szel jelölt helyeken gemkapoccsal (szívószállal) a papírcsíkokat egymáshoz rögzítjük.

A különbözı mérettel elkészített papírpropellerekkel ugyanazokat a kísérleteket végezzük, végeztetjük, mint a kockásfülő nyulakkal. A látszólagos felesleges kísérletezésismétlésnek a tapasztalatok megerısítése a kizárólagos célja. Természetesen az élı környezetnek is adottak a maguk forgó mozgást végzı produktumai. A juharfa megszáradt termései (19. sz. kép) oldalirányban ható forgómozgással biztosítják, hogy az érett mag a fa árnyékától távolabb érje el a termıtalajt, ezzel biztosítva az utód szá-mára a növekedéshez szükséges fényt. A termés mozgásának bemutatása után problémameg-oldásként kaphatják a kisiskolás gyermekek; a nyuszit, a papírpropellert úgy kiegészíteni, átalakítani., hogy ne függılegesen, hanem oldalirányba elmozdulva érjen talajt. A megoldás egyik módja, az orrsúlyos repülıhez hasonlóan a súlyközéppont áthelyezése valamilyen technikai megoldással. Más megoldás is lehetséges. A gyermekek maguk fogják kiválasztani a legjobb (opti-mális) megoldást. A kísérletezésben egyértelmően megjelenik a szociális konstruktivizmus. Nem a peda-gógiai kánon, hanem a legsikeresebb gyermeki megol-dás lesz a követendı minta. A kísérletezés és megfigyelés végeredménye, hogy a gyermekek saját modellezésükön keresztül tapasztalatokhoz, ismeretekhez jutnak a levegı ellenállásával kapcsolatban.

9. sz.rajz 18. sz.kép

19. sz. kép

Mind a repülıkkel, mind a sárkányokkal, mind a kockásfülő nyúllal végzett barkácsolásra, modellezésre ne sajnálják a pedagógusok az idıt. Érdemes ezekre egész tanítási napokat biztosítani. Egy-egy ilyen foglalkozásban benne van a technika, a matematika, környezetis-meret, a mozgás által a testnevelés, a kommunikáció, a vizuális ábrázolás. Ami a legfonto-sabb, benne van a gyermekek személyes érintettsége. Az válik tananyaggá, ami az élményvi-lágukhoz köthetı. A széndioxid elıállításának módjai és kísérletezések a konyhakémia körében Mint a Naturbild I. kötetben már láthattuk, a barkácsolást tágan értelmezzük. A kísérletezés elıkészítése is a barkácsolás része. És barkácsolásnak tartjuk a konyhai tevékenységeket; a sütést, a fızést. Gondoljunk a tésztafélékre, mint képlékeny anyagokra. (Hegedős, 2010. 53) Mielıtt a széndioxid elıállítás módjaival kísérlete-zünk, gyertya segítségével megvizsgáljuk az égés feltételeit. Égı gyertyát leborítunk befıttes üveg-gel. (20. sz. kép) Kérdés: Miért alszik el a gyertya? Mit tapasztaltál még? Ezek a kísérletezések szintén csak kisiskolásoknál javasolt. Náluk már kialakult a viselkedés szabálytudata, a fegyelem. A gyermekek egy része észreveszi, hogy a befıttes üveg bepárá-sodik.

A kísérletet megismételjük a következı módon. Az égı gyertyát vízzel félig töltött tányérba állítjuk. Kérdés a gyermekhit-vizsgálatokhoz. Mit figyeltél meg? Mit tapasztaltál? Az válaszol helyesen, aki három, szemmel látható jelenséget tud megnevezni. Ezek a követ-kezık:

− Elalszik a gyertya; − Megemelkedik a vízszint az üvegben; − Bepárásodik az üveg fala9.

Egyetlen gyermek sem tudta, és véleményünk szerint nem is kell tudnia mind a három jelenséget felsorolnia. A feleletválasztós kérdésre, hogy mitıl párásodik be az üveg, a válaszolók 48%-a választotta a nem tudom lehetıséget. 11% választotta, hogy a gyertya-viasz égésekor vízpára is keletkezik. A maradék 41% a tányérban lévı víz párolgásához kötötte a jelenség magyarázatát.10 A következı 21-22. sz. kép ásványvizes flakonba juttatott különbözı anyagok segítségé-vel felfújt luftballont ábrázol. Az anyagok a következık:

− Ecetbe szórt szódabikarbóna, − Vízbe szórt sütıpor, − Élesztıre szórt kristálycukor.

9 Bármennyire hihetetlen, elıször óvodások hívták fel a figyelmet a párásodásra. A hallgatók, a nagyobb gyermekek már csak azt észlelték, amit elvártak tılük. 10 A jelenség magyarázatához kapcsoljuk az emberi leheletben lévı pára kicsapódását, ha hideg üvegre lehelünk, vagy a gépkocsik téli kipufogó gázában lévı vízpára látványát.

20. sz. kép

Mindkét képen látható, mennyire szórakoztató mind a másodikos gyermekek, mind a továbbképzésen résztvevı pedagógusok számára a kísérletezés, a gázképzıdés megfi-gyelése. A kémiai akciók intenzitását a luftballonok mérete szemlélteti. A Naturbild I. kötetben írtunk arról, hogy a tésztához hozzáadott sütıpor, élesztı a késztermék süte-ményt lyukacsossá és lágyabbá teszi. (Hegedős, 2010. 53-54) A fejlesztett gáz egyik tulajdonságát szemlélteti, ha a 23. sz. képen látható módon a flakonokból, mintha vizet öntenénk, ráöntjük a láthatatlan gázt a befıttes üvegben lévı égı gyertyára. A gyermekekkel jelen kísérletnél három következtetést vonhatunk le.

1. Az elıállított gáz a levegıhöz hasonlóan nem látható, 2. „Nehezebb” a levegınél, ezért önthetı11, 3. Eloltja az égı gyertyát, helyesen fogalmazva, nem táplálja az égést.

A sőrőség fogalmának újraértelmezéséhez, megerısítéséhez a késıbbiekben egy „búvár-nak” nevezhetı játék, és vastagabb alufóliából hajtogatott hajót használunk. Kiegészítı kísérlet. Lassú kémiai folyamatként érzékelhetı, ha egy flakonba gyümölcsdarabo-kat helyezünk, arra cukrot szórunk. A luftbal-lont a flakonon befıttes gumival stabilizáljuk, ezzel akadályozva meg a keletkezett gáz szö-kését. Két-három nap elteltével a luftballonon látható a gázképzıdés. Csak felnıttek által végzett bemutatásnak javasoljuk. A lufiból szórjunk félliteres teli, de inkább félig teli kólás flakonba kristálycukrot. A gázképzıdés látványos. Helyesebben szólva nem gázképzıdés, hanem gáz-kicsapatás (széndioxid kicsapatás) történik olyan heves módon, hogy a kóla egy jelentıs része átáramlik a luftballonba. Ez a gáz-kicsapódás

11 A gyerekek mind és a nem fizika szakos felnıttek 95%-a a hétköznapokban elterjedt nehezebb kifejezést használja. Nekünk, pedagógusoknak a sőrőség fogalmat kell alkalmazni, nem megróva, mégis korrigálva a gyermekeket. Ez a gyermeki tévhitek korrigálásának egyik módszere.

23. sz. kép

21 és 22. sz. képek

játszódik le a gyomrunkban kólaiváskor12. Alkalom az egészséges életmódra nevelés-hez13. Lökhajtásos hajó A luftballon elengedésekor már megtapasztalhatták a gyermekek a lökhajtás elvét. Tusfürdıs, testápolós vagy samponos flakonból a 24. sz képnek megfelelıen elkészítjük a lökhajtásos hajót14. A flakon tetejét levesszük, papír zsebkendıbe két csomag sütıport becsomagolunk, majd ezt betesszük a flakonba. A papír zsebkendı szabályozza, lassítja a gázképzıdét. A flakon tetején levı kis nyílásba egy megfelelı hosszúságúra vágott szívószálat helyezünk. Kés, vagy olló segítségével úgy meg-görbítve a szívószálat, hogy a vége éppen a vízbe érjen, amikor a mőanyag hajónkat a vízre helyez-zük. Ha lehetséges, gégecsöves szívószálat használ-junk. Ha szükséges, a kis nyílást a mőanyag fla-konnál a szívószál körül valamilyen plasztikus anyaggal (mi gyurmával) tömítjük. Az elkészített hajónkat a vízre helyezzük, a flakont egy kicsit összenyomva, majd elengedve, víz kerül a hajó belsejébe, és ezzel megindul a gázképzıdés. A hajónk siklik a vízen. Ajánlott kiscsoportban elkészíteni és kipróbálni a hajót. Egyszer érdemes kipróbálni a hajó mőködését szódabikarbónával és ecettel. A hajó vízrebo-csátása elıtt ecetet szívatunk a hajó belsejébe. A gyors kémiai reakció miatt a gyermekeknek gyorsnak kell lenniük a hajó vízrebocsátása elıtti pillanatokban. Az eredmény a hajó mőködésén kívül, örömujjongás, sikongás, ecetillat, és a tanterem takarítása. Az utóbbit nem véletlenül írtuk. Fontosnak tartjuk a gyermekeket arra szocializálni, hogy a rend megtartása, a rendcsinálás a barkácsolás, a kísérletezés része. Búvármodell A lökhajtásos hajóval már áttértünk a gáz és víz tulajdonságai-nak együttes vizsgálatára, a velük való együttes kísérletezésre. A képen látható módon két félliteres mőanyag flakonba szem-cseppentıt helyezünk. A szemcseppentıbe a kísérleti eszköz összeállításánál csak kevés vizet szívunk fel. Ebben az esetben a jelenség ok – okozati összefüggése jobban megfigyelhetı. (25.

sz. kép.) A vízzel teli flakont kézzel enyhén összenyomva a szemcseppentıbıl készült búbárunk el kezd süllyedni. A vízzel háromnegyed részig töltött flakonnál nagyobb nyomásra van szükség a búvár mőködéséhez. Ha gyermekek elvégzik az összehasonlító tapasztalatszerzéseket, akkor az iskolásoknál már

12 Növényi eredető táplálékaink nagy része kémiailag hasonló a cukorhoz. Keményítı, sikér, cellu-lóz. 13 A kísérlet és a beszélgetés utáni felméréskor egyetlen gyermek sem vállalta, hogy ezen túl keve-sebb kólát iszik. További megerısítésre van szükség. 14 A lökhajtásos hajót már 1995-ben készítettük. (Hegedős, 1995-96.)

25. sz. kép

24. sz. kép

levonhatjuk a következtetést, a folyadékok nem összenyomhatók. Ezért mőködik gyorsabban a csak a vízzel feltöltött palack. A másik palackban a víz felett lévı levegı is összenyomódik, és ez késlelteti, nehezíti a búvár mőködését. Türelmesebbeknek ajánljuk, hogy erısen sós vízzel is végezzék el a kísérletezést! Keressenek magyarázatot a megváltozott mőködésre! Több különbség is észlelhetı. A gyermekek többsége eljut az irányított megfigyeléssel arra a következtetésre, hogy a szem-cseppentıben megemelkedik a víz szintje, és ez által „nehezebb”, sőrőbb lesz a búvárunk. A búvár mőködésével magyarázhatjuk meg a tengeralattjáró mőködését. Vitorlás hajó alufóliából A Naturbild kézikönyv elsı kötetében írtunk a papírhajó készítésérıl. (Hegedős, 2010. 55) Ott a hajtogatás személyiségfejlesztı hatását és a papír tulajdonságait, mint tapasztalatszerzé-si lehetıséget emeltük ki. Jelenleg Arkhimédész tételének tapasztalati igazolására végzünk kísérletezést. Lehetıleg A4-es méretre nyírt vastagabb alufóliából meghajtogatjuk a hajót. Ugyanekkora alufóliát össze-hajtogatunk úgy, hogy a hajtogatáskor ne maradjon levegı a hajtogatott lapok között. A hajó meghajtogatá-sa is, és a lap összehajtogatása is kihívás a gyermekek számára. A hajónál visszafogottan kell bánni a fóliával, mert könnyen szakad. Önfegyelemre van szükség. A laphajtogatásnál pedig, hogy összepréseljük az egymás-ra hajtogatott lapokat. A hajót és a lapot is helyezzük vízre. (26. sz. kép) Mint látható, a hajó a beleöntött cukorral, esetleg sóval együtt is úszik a vízen. Az ösz-szehajtogatott lap lesüllyedt. Az alumínium „nehezebb”, sőrőbb a víznél. A kérdés, miért nem süllyed le a hajto-gatott alumínium hajó. Innentıl Arkhimédész tételéhez számtalan kísérlet kapcsolható hozzá. Csak a problémafelve-téseknél maradunk. A válaszokat találják meg a gyermekek és a felnıttek közösen. Vízzel teli edénybe helyezzük el az üres hajónkat, úgy, hogy a vízzel teli edényt egy nagyobb üres edénybe helyezzük. Ebben az edényben tudjuk felfogni a hajó által kiszorított vizet. Mérleghinta segítségével hasonlítsuk össze a hajóba helyezett cukor (só, homok, búza, kı, stb.) tömegét (helytelenül súlyát) és a kiszorított víz tömegét! Mit tapasztalunk? Hasonlítsuk össze a kiszorított víz tömegét (térfogatát), ha két nagyobb követ a hajóra helye-zünk, és ha a követ nem a hajóra tesszük, hanem a hajó mellett közvetlenül a vízbe helyez-zük. A gyermekek többsége az elızetes kérdésfeltevésnél azonosnak hiszi a kiszorított víz mennyiségét.15 Érdekes ezt a kísérletet nem csupán kıvel, hanem homokkal, búzával, cukorral elvégezni. Az eredmény: problémafelvetések sokaságának lehetısége a fizika témakörében. Szeretnénk hangsúlyozni, óvodásokkal megmaradunk a hajtogatásnál és a vízre, illetve vízbe bocsájtásnál. Az iskolásoknál, csoportokat szervezve, elvégezhetjük a tömeg és térfogat ösz-szehasonlításához szükséges kísérleteket. Nagyobbaknál és hallgatóknál eljutunk az oldódás jelenségéhez kapcsolódó megfigyelésekig.

15 A víz abban is különleges, hogy mérésének egységei azonosan értelmezhetık. Egy köbdeciméter víz térfogata egy liter vízzel azonos, és ennek a tömege 1 kilopond.

26. sz. kép

Sokan gondolhatják úgy, a kísérletezgetések sok idıt rabolnak el a tanulástól. Valóban idı-igényesek a modellezéseink, a kísérletezéseink, de mégis érdemes rá idıt áldozni. Ezt négy magyarázat is igazolja:

− A gyermekek élvezik az ilyen fajta tevékenységeket, ezért számukra kedvelt hellyé vál-tozik az olyan iskola, ahol erre lehetıséget biztosítanak;

− Kisiskolás korban ezen a módon a természettudományok megszerettetése megvalósul. A „krétafizika” helyett a gyakorlatias fizika érdekes jelenségeit könnyebben értelmezik a gyermekek, hasznosítható tudáshoz jutnak;

− Pozitív irányba módosul a természettudományos jelenségek iránti attitődjük. Nem csu-pán megfigyeli a jelenségeket, hanem értelmezi is azokat;

− Hasonlóan a kreativitáshoz, a konvergens gondolkodás áttevıdik a személyiség egyéb kognitív területeire is.

Növényvilág Az elsı kötetben, és már itt is többször jeleztük, a barkácsolást széleskörően értelmezzük. A barkácsolásba beleértjük a konyhamővészetet, a növénytermesztés és az állattenyésztés egyes elemeit is. Az utóbbiaknál a termesztés és tenyésztés egyes feltételeinek megteremtése egyér-telmően a barkácsoláshoz tartozik. A tudomány mai állásfoglalása szerint a víz az élet kialakulásának bölcsıje. Víz nélkül nincs élet. A víz a levegıvel, a fénnyel együtt a legnagyobb kincs a Földön. A következıkben, hogy a víz az élet forrása, két hosszú távú megfigyelésre, kísérletezésre mutatunk be példát. Luca napi búza Magyarországon hagyomány, Luca napján, december 13-án talaj nélkül búzát helyezni egy edényben, és azt karácsonyig nedvesen tartani. (27. sz. kép.) A nedvességmegtartás érdeké-ben az edény aljára sokan helyeznek vattát. A búza-szemek elıször megduzzadnak, majd kihajtanak. A növények növekedése annyira intenzív, hogy azt ajánlatos karácsonyig többször visszanyírni. A nyírás-tól dúsabbá, vastagabbá válnak a búzaszálak. Kará-csony ünnepén az így nevelt búzát kivisszük a halot-taink sírjára, mint az örök élet (az élet körforgásának) jelképét. A magyar szókincsben a búzát életként is nevezik. Ennek egyik legszebb példája, ahogy Ady Endre magyar költı a Grófi szérőn címő versében a következıket írja, az élet szó kettıs értelmezését hangsúlyozva: „A gróf tán épp agarász. Érzik tikon, hogy övék

a bús élet és a kalász.”

A búza hajtatása önmagában egyszerő feladat. Sokkal érdekesebb a természeti jelenségekhez kapcsolva kérdéseket megfogalmazni, és a válaszokat, a magyarázatokat keresni, megtalálni. Az elsı nyilvánvaló válasz, hogy talaj nélkül is lehetséges növénytermesztés. Ha nincs talaj, nem adunk tápanyagot, mitıl fejlıdik a növény? Két lehetséges válasz van. 1.) A búzaszem-ben lévı tartalék biztosítja a tápanyagot. 2.) A locsoláshoz használt vízben van a növekedés-hez szükséges tápanyag. Ha összehasonlító vizsgálatként az egyik edényben lévı búzát desz-

27. sz. kép

tillált vízzel tartjuk nedvesen, a búza akkor is kihajt és növekszik. Tehát a második válasz már nem kielégítı. Az elsı válasszal is baj van, mert egy idı után csökkenni kellene a búza-szemek térfogatának. A képen jól látható, a búzaszem a nedvesség hatására megduzzad, és a búzaszál és a gyökerének növekedésével sem csökken a térfogata. Feltételezhetı-e, hogy a fejlıdéshez szükséges anyag a víz és a levegı? Próbáljuk ki, mi történik, ha annyi vízzel locsoljuk a növényünket, hogy a búzaszemek állandóan víz alatt maradnak. Vigyázzunk, következtetéseink nem minden növényre érvényesek. Gondoljunk a vízben is életképes gyé-kényre, vagy nádra. A búzához kapcsolódó hagyománytisztelı tevékenységünk több érzelmi nevelési lehetıséget tartalmaz. Üvegház befıttes üvegben Az elsı kötetben már leírtuk, miként tudunk egy úgy-nevezett befıttes üvegházat összeállítani. Ott a barká-csolásra (elkészítésre) helyeztük a hangsúlyt. Jelen esetben a megfigyelés, és a gyakorlati alkalmazás kap prioritást. Az üvegházat beültetjük növénnyel, majd légmentesen lezárjuk. (28. sz. kép) A humuszos ned-ves talajba tegyünk öt-hat gilisztát, a talajra két-három kismérető éti csigát. Az állatok táplálásához helyez-zünk a talajba és a talajfelszínre fonnyadt, korhadó lágy növényi maradványokat. A megfigyelt jelenség a víz körforgása. A befıttes üvegünk állandóan párás marad, oly mértékig, hogy az üveg falán vízcseppek keletkeznek, és cseppekben csordulnak vissza a talajba. A Luca napi búzánál levonhattuk azt a következtetést, hogy a víz beépül a növény szervezetébe. Mennyi ideig elegendı a talaj-ban lévı víztartalék? Ha ilyen zárt rendszerekben termeszthetık a növények, akkor miért szükséges a növény- és az üvegházak szellıztetése? Figyeljük meg az állatok viselkedését és esetleges szaporodását. Ha telepítéskor nem telítjük vízzel a talajt, az állatok végig életben maradnak. Figyelmeztetés! Az üveget ne helyezzük tartósan napsütötte helyre, például ablakpárkányra. Attitődvizsgálatok A foglalkozások végén egyszerő kérdésekkel lehet a foglalkozásokat ötös skálán minısíttetni. Ezekhez jelenleg négy kérdés:

− Mennyire tetszett a foglalkozás? − Mennyre tartottad játéknak, és mennyire tanórának (képzésnek) a foglalkozást? − Milyen gyorsan telt el a foglalkozás ideje? − Szeretnél-e még ilyen foglalkozáson (képzésen) részt venni?

Az eredményeket több módon lehet felmérni és értékelni. Jelen tanulmányunkban nem célunk a felmérés eredményeinek bemutatása. Helyette szerepeljen a gyermekek megnyilvánulásai közül kettı az általunk tartott foglalkozások-ról. 1.) Egy második osztályos tanuló: „Ez volt a világ legjobb órája.” 2.) Egy harmadik osztályos tanuló: „Gyorsan elment az idı, mindig ilyen órákat kellene tartani.”

28. sz. kép

Összegzés A komparatív típusú összehasonlító vizsgálatok, saját tapasztalataink megerısítik a feltétele-zéseinket, a konstruáló játék, a barkácsolás, a játékos kísérletezgetés sokkal nagyobb arányú bevitele, megjelentetése az oktatás elemi szintjén csak pozitívan hat a gyermekek iskolával szembeni attitődjeire, az ismeretszerzéshez, a tanuláshoz való viszonyukra, és a tanulási hatékonyságukra. Nagyobb teret kell hagyni az ún. tevékenység által történı tanulásnak, az konkrét alkotó tevékenységnek. Ez elsısorban a pedagógusszerepek átalakítását követeli meg, több lehetıséget biztosítva az uniformizálás helyett az egyéni tanulási-tanítási utaknak, és az interaktív tanulásszervezési formáknak, az Európai Unió Oktatási memorandumában leírt elvárásoknak megfelelıen. (Oktatási memorandum, 2000.) Felhasznált irodalom

CLAPAREDE, E.: A funkcionális nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.

DEWEY, J.: Az iskola és a társadalom. Lampel R., Budapest, (fordította: Dr. Ozorai Frigyes) 1912.

DEWEY, J.: How we think. New York, 1909; magyarul: Hogyan gondolkodunk, Kis-dednevelés, 1931.

HEGEDŐS G: Projektmódszer (Játékos tapasztalatszerzés tömegrıl, súlypontról, tö-megközéppontról) Tanító, 1995/5.

HEGEDŐS G: Projektmódszer (Játékos tapasztalatszerzés tömegrıl, súlypontról, tö-megközéppontról) Tanító, 1995/6.

HEGEDŐS G: Projektmódszer (Játékos tapasztalatszerzés a lendületrıl) Tanító, 1995/7.

HEGEDŐS G.: A levegı megismerése. In: Eltérı igényő gyermek az óvodában és az iskolában. (Szerk.: Szászné dr. Virányi Katalin) Óvodapedagógusok Konferenciája, Kecskemét, 1995–96. 197-209.

HEGEDŐS, G.: Projektpedagógia, Kecskeméti Fıiskola, TFK, 2002.

HEGEDŐS G: Erziehung zur Kreativität und Innovationsfähigkeit. Im Schulfach Technik und Basteln der ungarischen Primarschule. In: SACHE-WORT-ZAHL. Lehren und Lernen in der Grundschule, Heft: 70. 2005. p: 51-57.

HEGEDŐS G: Basteln und Konstruieren mit Luft und Wasser. In: Natur und Technik in frühen Bildungsprozessen, NATURBILD 1, Schneider Verlag, 2010. p: 45-62.

MASZLOW, A.: A lét pszichológiája felé. bevezetés a humanisztikus pszicho-lógiába, Ursus Libris 2003.

KILPATRICK, W. H.: Philosophie der Amerikanischen Erziehung. In: Röhrs, Her-mann- Lenhart, Volker (Hrsg.): Die Reformpädagogik des Auslandes, Düsseldorf, 1965. 136–144.

Momerandum opn Lifelung Learning, Brussels, 30. 10. 2000.

SZABÓOVÁ E.: Uft und Wasser im Bewegungspiel und im ästhetischen Bewegungausdruck der Kinder. In: Natur und Technik in frühen Bildungsprozessen, NATURBILD 1, Schneider Verlag, 2010. p: 77-92.