05 sartre let es semmi

11
Egzisztencializmus Jean-Paul Sartre: A lét és a semmi Kísérlet egy fenomenológiai ontológiára 1. Bevezető: A lét nyomában VI. Az önmagában-létező „A tudat a létezők megnyilvánl megnyilvánulása, a létezők pedig létük alapján jelennek meg a tudat előtt. Ám a létező létére az jellemző, hogy ez a lét maga, személyesen, nem leplezi le magát a tudat számára…” „A tudat azonban mindig meghaladhatja a létezőt, nem ugyan léte irányában, de e lét értelme irányában. Ezért lehet a tudatot ontiko-ontologikusnak neveznünk, mert transzcendens voltának alapvető jellegzetessége, hogy az ontikust az ontologikus irányában haladja meg. A létező létének értelme, amennyire az a tudat számára megmutatkozik, a létezés jelensége.” „A létezés jelensége, mint minden elsődleges jelenség, közvetlenül lepleződik le a tudat előtt… Most tehát ezt a jelenséget kell megvizsgálnunk, a megpróbálnunk ilyen módon rögzíteni a létezés értelmét.” Megjegyzések: 1. „A létezés értelmének e megvilágítása csakis a jelenség létezésére érvényes. A tudat létezése gyökeresen más lévén, értelme külön megvilágítást igényel, egy másik jellegű létezés, az önmagáért-létező megnyilvánult megnyilvánulásából kiindulva, amely – a jelenség önmagában-létezésével ellentétes jellegű – önmagáért-létezőt, a későbbiekben fogunk meghatározni.” 2. „Az önmagában-létező értelmének alább megkísérelt megvilágítása csupán ideiglenes jellegű lehet.” „Az önmagát nem tételezetten állító tudat megvizsgálása útján ugyanis megállapítottuk, hogy a jelenség létezése semmiképpen sem hathat a tudatra. Ezzel elvetettük a jelnség és a tudat közötti kapcsolatok realista felfogását. De a nem reflexív cogito spontán jellegének vizsgálata során kimutattuk azt is, hogy a tudat nem léphet ki szubjektivitásából, ha ez számára elve adott, nem hathat a hozzá képest trenszcendens létezésre… ezzel kiküszöböltük a probléma idealista megoldását.„A létezés nem lehet causa sui sem, minként a tudat. A létezés önmaga.” „Nevezetesen: a létező nem aktív, mert annak, hogy cél legyen, hogy eszközök legyenek, a létezés az előfeltétele. Még kevésbé lehet passzív a létező, mert ahhoz, hogy passzív legyen, lennie kell.” „A létező önmagában- létező valósága túlesik az aktivitáson és a passzivitáson. Túl van a tagadáson és az állításon is.” „A létezés azonban nem önmagához való viszony, hanem önmaga. Olyan immanencia, amely nem valósulhat meg, olyan állítás, amely nem állítható, olyan cselekvés, amely nem tud cselekedni, mert telítve van önmagával.” „E legelső eredmény úgy foglalhatjuk össze, hogy a létező önmagában van.„A létezés valójában éppen azért átlátszatlan önmaga számára, mert telítve van önmagával. Jobban fejezzük ki ugyanezt, ha azt mondjuk: a létező az, ami.” „A mi alapelvünk mindenek előtt a létezés egy saját területére vonatkozik: az önmagában-létezésre. Mint majd látni fogjuk, az önmagáért-létező ezzel szemben úgy határozható meg, hogy az, ami nem ő, és nem az, ami.” „Az önmagában- létezőnek nincsenek titkai: tömör és egységes.” „Elvileg nem tartalmazhat semmiféle átmenetet, semmiféle alakulást, olyasmit, aminek alapján azt mondhatnánk, hogy a létező még nem az, ami lesz majd, s már olyasvalami, 1

Upload: adamszegner

Post on 23-Sep-2015

6 views

Category:

Documents


3 download

DESCRIPTION

A lét és a semmi

TRANSCRIPT

Egzisztencializmus

Jean-Paul Sartre: A lt s a semmi

Ksrlet egy fenomenolgiai ontolgira

1. Bevezet: A lt nyomban

VI. Az nmagban-ltez

A tudat a ltezk megnyilvnl megnyilvnulsa, a ltezk pedig ltk alapjn jelennek meg a tudat eltt. m a ltez ltre az jellemz, hogy ez a lt maga, szemlyesen, nem leplezi le magt a tudat szmra A tudat azonban mindig meghaladhatja a ltezt, nem ugyan lte irnyban, de e lt rtelme irnyban. Ezrt lehet a tudatot ontiko-ontologikusnak neveznnk, mert transzcendens voltnak alapvet jellegzetessge, hogy az ontikust az ontologikus irnyban haladja meg. A ltez ltnek rtelme, amennyire az a tudat szmra megmutatkozik, a ltezs jelensge. A ltezs jelensge, mint minden elsdleges jelensg, kzvetlenl leplezdik le a tudat eltt Most teht ezt a jelensget kell megvizsglnunk, a megprblnunk ilyen mdon rgzteni a ltezs rtelmt.

Megjegyzsek:

1. A ltezs rtelmnek e megvilgtsa csakis a jelensg ltezsre rvnyes. A tudat ltezse gykeresen ms lvn, rtelme kln megvilgtst ignyel, egy msik jelleg ltezs, az nmagrt-ltez megnyilvnult megnyilvnulsbl kiindulva, amely a jelensg nmagban-ltezsvel ellenttes jelleg nmagrt-ltezt, a ksbbiekben fogunk meghatrozni.

2. Az nmagban-ltez rtelmnek albb megksrelt megvilgtsa csupn ideiglenes jelleg lehet.

Az nmagt nem ttelezetten llt tudat megvizsglsa tjn ugyanis megllaptottuk, hogy a jelensg ltezse semmikppen sem hathat a tudatra. Ezzel elvetettk a jelnsg s a tudat kztti kapcsolatok realista felfogst. De a nem reflexv cogito spontn jellegnek vizsglata sorn kimutattuk azt is, hogy a tudat nem lphet ki szubjektivitsbl, ha ez szmra elve adott, nem hathat a hozz kpest trenszcendens ltezsre ezzel kikszbltk a problma idealista megoldst.A ltezs nem lehet causa sui sem, minknt a tudat. A ltezs nmaga. Nevezetesen: a ltez nem aktv, mert annak, hogy cl legyen, hogy eszkzk legyenek, a ltezs az elfelttele. Mg kevsb lehet passzv a ltez, mert ahhoz, hogy passzv legyen, lennie kell. A ltez nmagban-ltez valsga tlesik az aktivitson s a passzivitson. Tl van a tagadson s az lltson is. A ltezs azonban nem nmaghoz val viszony, hanem nmaga. Olyan immanencia, amely nem valsulhat meg, olyan llts, amely nem llthat, olyan cselekvs, amely nem tud cselekedni, mert teltve van nmagval. E legels eredmny gy foglalhatjuk ssze, hogy a ltez nmagban van.

A ltezs valjban ppen azrt tltszatlan nmaga szmra, mert teltve van nmagval. Jobban fejezzk ki ugyanezt, ha azt mondjuk: a ltez az, ami. A mi alapelvnk mindenek eltt a ltezs egy sajt terletre vonatkozik: az nmagban-ltezsre. Mint majd ltni fogjuk, az nmagrt-ltez ezzel szemben gy hatrozhat meg, hogy az, ami nem , s nem az, ami. Az nmagban-lteznek nincsenek titkai: tmr s egysges. Elvileg nem tartalmazhat semmifle tmenetet, semmifle alakulst, olyasmit, aminek alapjn azt mondhatnnk, hogy a ltez mg nem az, ami lesz majd, s mr olyasvalami, ami nem . A vgtelensgig nmaga s ebben merl ki. Ebbl a szempontbl, mint majd ltni fogjuk, nincs alvetve az idlegessgnek. Van, s ha sszeomlik, mg azt sem mondhatjuk rla, hogy mr nincsen. Vagy leglbb is csak a tudat vehet rla, mint mr nem ltezrl tudomnst, ppen azrt, mert a tudat idleges.

Vgl pedig s ez harmadik jellemz az nmagban-ltez van. Ez azt jelenti, hogy a ltezt nem lehet sem a lehetsgesbl leszrmaztatni, sem a szksgszerre visszavezetni. Ez az, amit a tudat gy fejez kis, hogy feleslegesen van, azaz, hogy a tudat semmikppen sem tudja levezetni a smibl, de msik ltezbl, vagy lehetsgbl, vagy szksgszer trvnybl sem.

A ltez van. A ltez nmagban van. A ltez az, ami.

Els rsz: A semmi problmja

Els fejezet: A tagads eredete

V. A Semmi eredete

a Semmit nem lehet a ltezsen kvl elgondolni, sem mint elvont s kiegszt fogalmat, sem mint vgtelen krnyezetet, amelyben mintegy ott lebeg a ltezs. A Semminek a Ltezs kell kzepn kell adva lennie, hogy meg tudjuk ragadni a valsgjelensgek ama sajtos tpust, amelyet Negativitsok nvvel jelltnk.

Mert br a semmteni igt azrt kpeztk, hogy lehmozzuk a Semmirl a ltezs legcseklyebb ltszatt is, be kell ismernnk, hogy csak a Ltezs kpes nmagt semmteni, mert a semmtshez valamilyen mdon ltezni kell. A Semmi pedig nincsen azrt beszlhetnk tla, mert amolyan ltszat-lttel, klcsnltezssel rendelkezik. A Semmi nincsen, a Semmi ltezett volt, a Semmi nem semmti magt, hanem semmtdtt. Az a ltez, amelyen keresztl a Semmi a vilgba kerl, olyan akinek ltezsben sz van a Ltezs Semmi voltrl: annak a Lteznek, amelyen keresztl a Semmi vilgra jn, a sajt Semmijnek kell lennie.

a szabadsg, mint a semmi semmtsnek szksges felttele, nem olyan tulajdonsg, amely msokkal egytt az emberi lny lnyeghez tartozik. Az emberi szabadsg, megelzi az ember lnyegt, s azt lehetv teszi, az emberi ltezs lnyege szabadsgban lebeg. A kpnek (egy elmlt dologrl a fejnkbe) szerkezetileg kell magban foglalnia egy semmt ttelt. gy jn ltre, mint kp, amely trgyt msutt lteznek, vagy nem lteznek ttelezi. Kett tagadst hordoz magban: elszr a vilg semmtst (amennyiben nem a vilg az, amely jelenleg nyjtan, valsgosan szlelt trgyaknt a kp idzte trgyat), azutn a kp trgynak semmtst (amennyiben nem jelenlev trgyknt ttelezzk), s ugyanakkor nmagnak semmtse is (amennyiben nem konkrt s teljes lelki folyamat). Egyszval az res intenci olyan tagads tudat, amely a tvollevnek vagy nem-lteznek ttelezett trgy irnyban transzcendlja magt. A semmts minden lelki folyamata magban foglalja teht a kzvetlen pszichikai mlt s jelen kztti szakadst. s ppen ez a szakads a semmi.

Annak teht, hogy az emberi valsg rszben vagy egszen tagadni tudja a vilgot, az a felttele, hogy magban hordja a semmit, mint azt a semmisget, amely elvlasztja a jelent egsz mltjtl. A semmi, mint fent mr lttuk, azrt alapja a tagadsnak, mert a tagadst magban hordja, mert a semmi: a tagads, mint lt. A tudatos lteznek teht gy kell nmagt viszonytani mltjhoz, mint akit egy semmi vlaszt el e mlttl; a ltben jelentkez e szakads tudatnak kell lennie, mg pedig nem mint jelensgnek, amely rknyszerti magt, hanem mint tudatbeli struktrnak, amely azonos vele. A szabadsg az, hogy az emberi lny kikapcsolja nnn mltjt, mintegy kivlasztva magbl sajt semmijt. a tudat folyamatosan li t nmagt mlt lte semmtse gyannt.

a szorongs az az llapot, amelyben az ember tudatra bred szabadsgnak, vagy ha jobban tetszik: szabadsgnak mint a lt tudatnak ltezsi mdja a szorongs, a szorongsban vlik a szabadsg ltben krdsess nmaga szmra.

Azt akartuk csupn megmutatni, hogy a szabadsgnak megvan a maga sajtos tudata, s ki akartuk mutatni, hogy ez a tudat a szorongs.

A szorongsban megmutatkoz szabadsg annak a semminek a ltezsvel jellemezhet, amely belopdzik az indokok s a cselekvs kz. mihelyt feladjuk a tudatban lv tartalmakra vonatkoz feltevsnket, el kell ismernnk, hogy az indok sohasem a tudatban van, hanem mindig csak a tudat szmra. Az indokot s a tudatot elvlaszt semmi ilyen mdon gy jellemezhet, mint az immanenciba irnyul transzcendencia; a tudat nmagt immanencinak ttelezi, s gy semmti azt a semmit, amely nmagt sajtmaga szmra transzcendenciaknt ltezteti.

a tagads vgleges magyarzata nem adhat meg az nmagatudat s az idbelisg lers nlkl.

S a szorongs azt jelenti, mint a szabadsgh megnyilvnulsa nmagunkkal szemben, hgoy az embert mindig elvlasztja nnn lnyegtl a semmi. Az ember mindig magban hordja nnn lnyege elre megfogalmazott megrtst, de ppen ezrt mindig elvlasztja ettl a lnyegtl a semmi. A lnyeg mindaz, amit az emberi valsg megragad nmagbl, mint voltat. s ppen itt lp fel a szorongs: az ember gy ragadja meg nmagt, mint az rks elszakads llapott attl, ami van; vagy jobban mondva gy ragadja meg nmagt, hogy rks elszakadsknt ltezteti nmagt attl ami van.

Msodik rsz: Az nmagrt-ltez

Els fejezet: Az nmagrt-ltez kzvetlen struktri

1. Az nmagnak val jelenltA tudat lte, rtuk jelen m bevezetjben, olyan lt, amely ltben hordja a ltre irnyul krdst. Ez azt jelenti, hogy a tudat lte nem esik egybe nmagval teljes azonosulsban. Ez az azonosuls, amely az nmagban-lteznl jellemz, a kvetkez egyszer formulval fejezhet ki: a ltez az, ami. az nmagban-ltez vgtelen srsg, azaz nincsenek rszecski. Az azonossg elvt szintetikusnak nevezhetjk, nemcsak azrt, mert ez rvnyt a lt egy meghatrozott terletre korltozza, hanem fleg azrt, mert magban foglalja a srsg vgtelen voltt.A tudatra ezzel szemben az jellemz, hogy a ltezs srsge felolddik. A tudatot lehetetetlen nmagval val egyezsknt meghatrozni. Azt hisszk azonban, sikerlt kimutatnunk, hogy minden reflexivitsnak egy prereflexv cogito az elfelttele. Ez a cogito termszetesen nem ttelez trgyat, hanem a tudaton bell marad.

Keletkezsben ragadjuk meg teht e ketts egymsrautalst: a hit-tudat: hit, a hit pedig: a hit tudata. Semmikppen sem mondhatjuk azonban, hogy a tudat: tudat, vagy hogy a hiz: hit. Mindkt fogalom a msikra utal, s tmegy a msikba, m mindemellett klnbzik is tle.

Ilyen formn teht a hit tudat(a) s a hit egy s ugyanaz a ltez, amelyre az abszolt immanencia jellemz. De mihelyt meg akarjuk ragadni e ltezt, kisiklik ujjaink kzl, s amolyan kettssg-fle ll elttnk. a prereflexv tudat nmaga-tudat. Ez hatrozza meg a tudat ltt.

A maga teht, az alany immanencijn bell, nmagtl val eszmei tvolsgot jelent, annak egyik mdjt, hogy ne essg egybe nmagval, hogy kijusson az azonossgbl, de ugyanakkor ttelezze is, mint egysget, teht lland s llandan bizonytalan egyensly, egyfell az azonossg, mint a klnbzsgnek nyomt sem tartalmaz sszefggs, s msfell a sokszersg szintzist jelent egysg kztt. Ezt fogjuk nmagnak val jelenltnek nevezni. Az nmagrt-ltez lt-trvnye, mint a tudat ontolgiai alapja ppen az, hogy az nmagnak val jelenlt alakjban nmaga.

Az azonossg elve tagad mindennem viszonylatot az nmagban-ltezn bell. Az nmagnak val jelenlt ezzel szemben azt felttelezi, hogy a ltezsben valami nem is rzkelhet repeds tmadt. Ha jelen van nmagnl, ez azt jelenti, hogy nem egszen nmaga. A jelenlt az azonossg lebontsnak kzvetlenl legels foka, mert elvlasztst ttelez fel. Az nmagrt-lteznek teht a sajt semmijnek kell lennie. A tudatnak, mint tudatnak a ltezse abban ll, hogy nmagtl bizonyos tvolsgban mint nmagnl val jelenlt ltezik, s ez a semekkora tvolsg, amelyet a ltez ltben hordoz, ez ppen a Semmi. Ahhoz, hogy az nmaga ltezzk, az kell, hogy e lt egysge magban foglalja sajt semmijt, mint az azonos semmtst. Mert a hitbe besurran semmi a hit sajt semmije, a hit, mint nmagban ltez hit, mint vak s teljes hit, mint az egyszer ember nav hitnek a semmije. Az nmagrt-ltez az a ltez, amely nmaga hatrozza meg sajt ltezst, amennyiben nem eshet egybe nmagval.

A semmi teht az a lyuk a ltezsben, az nmagban-lteznek az a zuhansa a maga fel, amely lehetv teszi az nmagrt-ltez ltrejttt. m ez a semmi csakis akkor ltezhet lteztetettknt, ha klcsnztt ltezse a ltez semmt aktusval korrelatv. Ezt az rks aktust, amelynek rvn az nmagban-ltez nmagnl val jelenltt fokozdik le, ontolgikus aktusnak fogjuk nevezni. A semmi: a ltez krdsess-tevse a ltez ltal, teht ppen a tudat, vagy az nmagrt-ltez.

Harmadik rsz: A msvalakirt-val-lt

Els fejezet: A msvalaki lte

III. Husserl, Hegel, Heidegger

1. A szolipszizmus elvetsre ugyanis csupn az lehet elgsges ok, hogy a szolipszizmus lehetetlen, vagy, ha gy tetszik, senki sem igazn szolipszista. Ha teht a msvalaki nem kzvetlenl jelenval szmomra, s ltezse nem ugyanolyan bizonyos, mint az enym, akkor tkletesen rtelmetlen minden re vonatkoz feltevs. De ppen arrl van sz, hogy nem felttelezem a msvalaki ltezst, hanem lltom. mindig is tudatban voltam a msvalaki ltezsnek, hogy ltrl mindig tkletes, br csak magtl rtetd megrtsem volt, s hogy ez a preontologikus megrts a msvalaki jellegnek

2. Az nmagrt-lteztl kell teht kvetelnnk a Msvalaki szmra val kiszolgltatst, az abszolt immanencitl az abszolt transzcendenciba vettsnket: nmagam legmlyn kell megtallnom nem msvalakiban val hit indokait, hanem a msvalakit magt, mint aki nem n.

3.

4. A msvalakinek gy kell megjelennie a cogito szmra, mint nem lvn n. a msvalaki sokasga nem lehet puszta sszeg, hanem totalitsnak kell lennie ebben a vonatkozsban teht igazat adunk Hegelnek , mivel minden egyes msvalaki a msiktl szrmaztatja ltezst; de ez a totalits olyan jellegt is jelenti, hogy elvileg lehetetlen az egsz llspontjra helyezkednnk.

IV. A tekintet

Kukucskls a kulcslyukon t. Egyedl vagyok, s a nem-ttikus nmagam-ntzdat skjn. Azaz nincs jelen n. E cselekedetek teht egyltaln nem ismertek, hanem n k vagyok, s pusztn ennek rvn nmagukban hordjk igazolsukat. Tudatom cselekedeteimhez tapad, azonos cselekedeteimmel; e cselekedetek csakis az elrend clok s a felhasznland eszkzk irnytjk.A sorrend ppen fordtottja az oksginek: az elrend cl szervezi meg mindazon mozzanatokat, amelyek megelzik; a cl igazolja az eszkzket, az eszkzk nmaguk szmra, a cltl fggetlenl nem lteznek. Fltkeny vagyok Ezt a vilgi egyttest fogjuk, ketts s fordtott determinltsgval egytt az ajt mgtt csakis azrt van ltni val, mert fltkeny vagyok, fltkenysgem azonban semmi egyb, mint az az objektv tny, hogy valami ltni val van az ajt mgtt szitucinak nevezni. Ez a szituci visszatkrzi tnyszersgemet is, s szabadsgomat is

Valaki megzavarja a feloldd leskeldst... lpsek a folyosn Mit jelent ez? Azt, hogy ltemben rintett vagyok.

Elszr is: hirtelen ltezni kezdek, mint n, nem-gondolkod ntudatom szmra. Ez az nnek az a bizonyos betrse, amelyet nagyon gyakran lertak mr: ltom magamat, mert msok ltnak, rhattk e jelensgrl. Ez gy nem egszen pontos. Azzal a klnbsggel, hogy a reflexv tudat trgya kzvetlenl az n, a nem-gondolkod tudat ellenben nem a szemlyt ragadja meg kzvetlenl, s nem a maga trgyaknt: a szemly gy van jelen a tudat szmra, mint msvalaki trgya. n csak mint msvalakire val puszta utals ltezem a magam szmra nem msvalakire irnyulok, mint trgyra, nem is egmra, mint nmagamnak val trgyra, st mg csak res szndkot sem irnythatok az egp fel, mint jelenleg szmomra elrhetetlen trgy fel; tudniillik elvlasztja tlem egy semmi, amelyet nem tudok kitlteni, mert csak annyiban tudom megragadni, amennyiben nem az n szmomra van, s elvileg a msik szmra ltezik; teht nem mint olyasmire irnyulok re, ami valamikor tadja magt nekem, hanem ppen ellenkezleg, mint olyasmire, ami elvileg menekl ellem s sohasem lesz az enym. s mgis, n vagyok, nem tasztom el idegen kp gyannt, gy van jelen szmomra, mint n, amely vagyok, anlkl, hogy ismernm, mert szgyen (vagy ms esetben, bszkesg) kzeette fedezem fel. A szgyen vagy a bszkesg mutatja meg nekem a msvalaki tekintett, s e tekintet clpontjban magamat, mint amelyek tletik, de nem ismertetik meg velem a szemlltsg szitucijt. a nem-gondolkod tudatom s szemllt egm kztti kapcsolat kezdettl fogva nem ismereti kapcsolat, hanem lt-kapcsolat. gy azutn olyan vilg kzepn vagyok a msik szmra a magam egja, amely vilg a msik fel folyik.Milyen fajta kapcsolatokat tarthatok fenn ezzel a lnnyel, aki n vagyok, s akit a szgyen fed fel elttem?

A viszony mindenek eltt ltezs-viszony. n ez a lny vagyok. (a msvalaki szabadsgt annak a lnynek a nyugtalant meghatrozatlansga leplezi le elttem, aki az szmra vagyok.) Olyan az egsz, mintha volna egy olyan lt-dimenzim, amelytl egy gykeres semmi vlaszt el: s ez a semmi a msvalaki szabadsga; msvalaki dolga, hogy az n -szmra-ltez lnyem lteztesse, amennyiben az dolga, hogy sajt ltt lteztesse; gy minden egyes szabad magatartsom olyan j krnyezetbe sodor, amelyben lnyem legsajtabb anyaga egy msik elrelthatatlan szabadsga. (m a szgyen felfedi elttem, hogy ez a lt n vagyok. Nam a voltam mdjn, nem is a lennem kell mdjn, hanem mint nmagban-ltez.)

(A msik szmra gy hajlok a kulcslyukhoz, mint egy fa hajlik a szlben:) A msik szmra teht levetkztetem transzcendencimat. Tudniillik mindenki szmra, aki tanjv vlik, teht gy hatrozdik meg, mint aki nem ez a transzcendencia, az pusztn megllaptott transzcendenciv, adott transzcendenciv lesz, azaz bizonyos termszetre tesz szert, pusztn abbl, hogy a msik, nem valamilyen torzts, vagy kategrii ltal reknyszertett trs rvn, hanem magval ltvel bizonyos klst tulajdont neki. a szgyen, miknt a bszkesg is , nmagam, mint termszet felfogsa, br e termszet maga kisiklik a kezembl; s mint olyan, megismerhetetlen. Nem arrl van sz tulajdonkppen, hogy gy rzem: elvesztettem a szabadsgomat, s dologg vltam, hanem a szabadsg ott van valahol az tlt szabadsgon kvl mint arra a lnyre raggatott sajtossg, aki a msik szmra vagyok. A msik tekintett tettemen bell fogom fel, mint sajt lehetsgeim kikristlyosodst s elidegenedst. S a msik, mint tekintet, semmi ms, mint ppen ez: az n transzcendentalt transzcendencim. amennyiben n a lehetsgeim vagyok, az vagyok, ami nem vagyok, s nem vagyok az, aki vagyok, s most vagyok valaki. A msvalaki: sajt lehetsgem rejtett halla, amennyiben e hallt a vilg kells kzepn rejtzve lem t.

Ebbl kt kvetkezmny: 1. lehetsgem rajtam kvl valsznsgg vlik. 2. nmagam eszkz-lehetsg-egyttest, az eszkzzel szemben, tlhaladottnak ltom, s olyannak, amit msvalaki szervezett meg a vilgban. A msvalaki tekintete kvetkeztben a szituci kisiklik a kezembl, vagy, hogy elcspelt, de gondolatunkat jl kifejez szlamot hasznljunk: nem vagyok tbb a helyzet ura.A msvalaki tekintete trbelisggel ruhz fel. Tekintettknt felfogni magt az embernek annyit jelent, mint trbeliv tevnek s trbeliv tettnek felfogni.

De a msvalaki tekintett nem csupn trbeliv tevknt fogja fel az ember: ez a tekintet idbeliv is tesz. A msvalaki tekintete, amennyiben n felfogom, j, ms kiterjedst klcsnztt az n idmnek. Jelenltemnek, amelyet a msvalaki az n jelenemnek fog fel, most mr kls fellete is van; ez a jelentt, amely jelenn vlik az n szmomra, olyan jelenn idegenedik el tlem, amelyben msvalaki teszi magt jelenlvv; bele vagyok vetve az egyetemes jelenbe, azzal, hogy msvalaki szmomra val jelenltt vlik.

Mint a vilgban lev idbeli-trbeli trgy, mint a vilgban lev idbeli-trbeli szituci lnyeges szerkezeti eleme, a msvalaki rtkelseinek trgyv vlok.

Az tlet a szabad lny transzcendentlis cselekedete. Az, hogy ltnak, olyan lnny tesz, akinek nincsen vdelme a szabadsg szmra, amely nem az szabadsga. ppen ebben az rtelemben tekinthetjk magunkat rabszolgnak, amennyiben a msvalaki szmra jelennk meg.

A tekintet megjelenst gy fogom teht fel, mint egy ek-sztatikus ltviszonylat felbukkanst, amelynek egyik plusa az n vagyok, mint nmagam-szmra-val, aki az, ami nem, s nem az, ami msik plusa pedig ugyancsak n vagyok, de hattvolsgomon kvl, cselekvsem krn kvl, megismersem krn kvl. A msvalaki tekintete ltal gy lem t magamat, mint a vilg kells kzepn megmerevedett, mint veszlyben forg, mint orvosolhatatlan lnyt. De sem azt nem tudom, ki vagyok, sem azt, hogy mi a helyem a vilgban, sem azt, hogy a vilg, amelyben vagyok, melyik arct fordtja msvalaki fel.

Akkor ht mi a msvalaki? Mindenekeltt az a lny, aki fel nem fordtom figyelmemet. Az, aki engem nz, s akit n meg nem nzek, az, aki sajtmagamnak kiszolgltat, mint fel-nem-fedettet, de anlkl, hogy nmagt felfedn, az, aki gy van jelen szmomra, mint aki engem vesz clba, s nem gy, mint akit clba vesznek; konkrt s elrhetetlen plusa szksemnek, lehetsgeim elidegenedsnek, a vilg egy msik vilg fel irnyul folysnak, amely ugyanaz, mint az n vilgom, m kapcsolat mg sincsen kzttk.

A msvalaki tekintete, mint objektivitsom nlklzhetetlen elfelttele, mindenekeltt sztrombol minden szmomra val objektivitst. A msvalaki tekintete a vilgon keresztl r engem, s nem csupn az n megvltoztatsomat jelenti, hanem a vilg teljes talakulst is. amikor tekintettnek rzem magam, akkor szmomra a msvalaki vilgon tli jelenlte valsul meg; a msvalaki nem mint az n vilgomon bell lv tekint engem, hanem mint aki teljes transzcendencijbl jn a vilg fel, s felm, mint akit semmilyen tvolsg, a vilgnak semmi fle, sem valsgos, sem idelis trgya, a vilgban lev semmilyen test nem vlaszt el tlem, hanem csupn msvalaki-jellege.

A msvalaki teht mindenek eltt az a lny szmomra, akinek szmra n trgy vagyok, vagyis akinek rvn trgyi voltomat elnyerem.

A tekintetben ennl fogva az n lehetsgem halla a ms szabadsgt rzkelteti velem; csak e szbadsgon bell valsul meg, n pedig nmagam szmra hozzfrhetetlenl ugyan, de azrt mgis nmagam vagyok, kivetve s elhagyatva a msvalaki szabadsgn bell.

A msvalaki: nmagam, akitl semmi sem vlaszt el, egyltalban semmi, hacsak tiszta s totlis szabadsga nem, teht nmaga determinlatlansga, az egyetlen, aminek lennie kell nmaga szmra s nmaga rvn.

A szolipszizmussal szemben: a msvalaki konkrt s nyilvnval jelenlteknt adott a szmomra, ezt a jelenltet semmikppen sem tudom nmagambl szrmaztatni, sem ksgbe vonni, sem pedig fenoenolgiai redukci, vagy brmely ms epokh trgyv tenni.

Ha ugyanis engem szemllek, akkor tudom, hogy trgy vagyok. Ez a tudat azonban csak a msvalaki ltezsben s ltezse ltal jhet ltre.

((A fenomenolgiai redukci sem rvnyes erre a szitucira, nem zrhatjuk ki a msvalakit, hiszen a fenomenolgiai redukcinak azzal az eredmnnyel kell jrnia, hogy kikapcsolja a szgyen trgyt, s gy emelje ki jobban magt a szgyent, a maga abszolt szubjektivitsban. A msvalaki azonban nem trgya a szgyennek: az n cselekedetem, vagy az n vilgbeli helyzetem a trgya. Ha valamit, legfeljebb e cselekedetet vagy helyzetet lehetne reduklni. A msvalaki mg csak nem is objektv felttele szgyenemnek. s mgis: mintha lte maga volna. A szgyen a msvalaki megnyilatkozsa, nem gy, ahogyan a tudat fed fel valamilyen msik mozzanatot, indoklsa gyannt. Ha sikerlt volna elrnnk a tiszta tudat llapott a cogitval, s ha ez a tiszta tudat pusztn a szgyen tudata volna, a msvalaki tudata, akkor is ksrten mg mindig, megfoghatatlan jelenlt gyannt, s ezzel kisiklank mindenfle redukci ell.))

Mirt lteznek tbben? Elszr lehetsgi vizsglat kell.

Mindenekeltt azt ltjuk, hogy a msvalaki-szmra-val lt az nmagrt-ltez harmadik ek-sztzist jelenti. Az els ek-sztzis ugyanis az nmagrt-ltez hrom dimenzis kivettse egy olyan lt fel, amelyet a nem-lt mdjn kell lteznie. Ez jelenti az els rst, az a semmtst, amelynek az nmagrt-lteznek nmaghoz kpest lennie kell, az nmagrt-val elszakadst mindattl, ami , amennyiben ez az elszakads lte alkoteleme. A msodik ek-sztzis, a reflexv ek-sztzis ettl az elszakadstl magtl val elszakads A gondolkod ek-sztzis teht gykeresebb ek-sztzis, a msvalaki-szmra-val lt fel vezet ton helyezkedik el. A semmts vgs llomsnak, eszmnyi plusnak valban a kls tagadsnak kellene lennie, azaz egy nmagban-ltez ketthasadsnak vagy kzmbs jelleg trbeli klssgnek. De semmikppen nem rheti el a klsleges-tagadst, mert az nmaga-szmra-val nem hozhat ltre magbl valamilyen ms ltezhz kpest tagadst, amelyet magban foglalna, hiszen ezzel megsznnk nmagrt-ltez lenni. A ms-valakirt-val lt alkotelemeihez tartoz tagads teht bels tagads, semmts, amelynek az nmagrt-lteznek lennie kell, ugyangy, mint a gondolkod semmts.

Negyedik rsz: Birtokolni, tenni s lenni

Els fejezet: Lenni s tenni: A szabadsg

I. A cselekvs elfelttele a szabadsg

cselekedni annyit jelent, mint megvltoztatni a vilg kpt, rendelkezni bizonyos cl elrshez szksges eszkzkkel (stb.) A cselekvs elvileg intencionlis. (Az az gyetlen dohnyos, aki felrobbant egy lporraktrt, nem cselekszik.) A bnysz kbnyban robbant az cselekvs; de ez nem jelenti azt, hogy elre kell ltnia a kvetkezmnyeket. Constantinus csszr j szkhelyet alapt Keleten. Konstantinpoly megalaptsa csak akkor foghat fel cselekedetnek, ha elszr, az j vros gondolata megelzte magt a cselekvst, vagy legalbb is ez a gondolat az irnyt elgondols minden tovbbi lps sorn.

A cselekvsnek intencionlisnak kell lennie: azaz kell, hogy clja legyen, a cl pedig mindig valamilyen indokra mutat. ppen ebben van a hrom idbeli eksztzis egysge: a cl avagy jvm idbeliv ttele valamilyen (vagy mozgat rug) tartalmaz, teht mltem fel mutat, a jelen pedig a tett felbukkansa. A mozgat rugt csak a cl teszi rthetv, azaz a nem ltez; a mozgat rug teht lnyegileg negatits. Mint ahogyan a jv visszafordul a jelen s a mlt fel, hogy megvilgtsa, gy tr vissza kivettett terveim sszessge, hogy a mozgat rugt rug-jelleggel ruhzza fel. Az indokoknak s a mozgatrugknak csakis egy kivettett rendszeren bell van rtelmk, amely ppen a nem-ltezk rendszere. S ez a rendszer voltakppen n magam vagyok, mint transzcendencia, n vagyok, amennyiben nmagamnak nmagamon kvl kell lennem. Az a semmts, amelynek rvn htra lpnk a szitucitl, azonos azzal az ek-sztzissal, amelyben kivettjk magunkat e szituci megvltoztatsa fel. Ennek kvetkeztben valban nem tallunk olyan tettet, amelynek ne volna mozgat rugja, m ebbl viszont nem kvetkezik, hogy a mozgat rug a tett oka: az nem oka, hanem elvlaszthatatlan alkot rsze. Mert miutn a vltoztats hatrozott szndka nem klnbzik a tettl, a mozgat rug a tett s a cl egytt, egyszerre bukkan fel s jn ltre. A tett dnt cljairl s mozgat rugirl, a tett pedig a szabadsg kifejezse.A szabadsg tett teszi magt, s rendszerint azon a tetten keresztl frhetnk hozz, amelyet a benne foglalt indokokkal, mozgat rugkkal s clokkal szervez meg. Hogyan rjuk le mrmost azt a ltezt, amely rksen nmagt hozza ltre, s amely visszautastja, hogy meghatrozsba foglaljk? Mg a szabadsg elnevezs is veszlyes, ha belertjk azt is, hogy a sz, mint a szavak rendszerint, egy fogalomra utal. S ha a szabadsg meghatrozatlan s megnevezhetetlen, vajon nem lerhatatlan is?

a szabadsg minden lnyeg alapja, hiszen az ember gy fedi fel a vilgon belli lnyegeket, hogy meghaladja a vilgot sajt lehetsgei fel. Most is a cogithoz fordulunk, hogy meghatrozzuk a szabadsgot, amely a mink, mint tiszta tnyszer szksgszersget, teht mint esetleges ltezt, amelyet azonban nem lehet nem rzkelnem. Olyan ltez vagyok ugyanis, aki cselekedetei rvn rtesl szabadsgrl; de olyan ltez is vagyok, akinek egyni s egyetlen ltezse szabadsg gyannt vlik idbeliv. Mint ilyen, n szksgkppen szabadsg-tudat vagyok, mivel a tudatban semmi sem ltezhet msknt, mint a ltezs nem-ttikus tudata. Szabadsgom ily mdon llandan krdses ltemben; nem raggatott tulajdonsg, s nem is termszetem sajtsga, hanem ppensggel ltem anyaga; s miutn ltem krdses ltemben, szksgszeren meg kell lennie bennem a szabadsg bizonyos megrtsnek.

Az nmagrt-lteznek lenni annyit jelent, mint semmteni az nmagban-ltezt, ami. Ilyen krlmnyek kztt a szabadsg nem lehet semmi egyb, mint ez a semmts. A semmts ltal szkik el az nmagrt-ltez mind lttl, mind lnyegtl, a semmts ltal van az, hogy mindig ms, mint amit mondani lehet rla, mert legalbbis az az nmagrt-ltez, ami mg ez elnevezs all is kisiklik, mert tl van a neki adott nven ppgy- mint a neki tulajdontott sajtsg. Pusztn abbl a krlmnybl kifolylag ugyanis, hogy tudatomban vannak azok az indokok, amelyek cselekvsemet kivltjk, ezek az indokok mr transzcendens trgyak tudatom szmra, kvl vannak; hiba is prblnk beljk kapaszkodni puszta ltezsemmel kisiklom kzlk. Arra vagyok tlve, hogy mindrkre lnyegemen tl ltezzem, tl tettem indokain s mozgat rugin: arra vagyok tlve, hogy szabad legyek. Azaz nem ll szabadsgunkban nem-szabadnak lennnk. Az emberi valsg azrt szabad, mert nem elegend, mert rksen el van szaktva nmagtl, mert az, ami volt, egy semmi ltal van elszaktva attl, ami most, s attl, ami lesz. Az ember azrt szabad, mert nem nmaga, hanem nmagnl val jelenlt. Az a lny nem lehet szabad, aki az, ami. A szabadsg ppen az a semmi, amely lteztetettknt van az ember mlyn, s amely arra knyszerti az emberi valsgot, hogy ne legyen, hanem nmagt megvalstsa. A szabadsg ilyetnkppen nem egy ltez: a szabadsg az ember ltezse, vagyis ltezsnek semmije.

A szabadsg s az akarat viszonynak vizsglata az akaratot, ha fggetlennek kell lennie, lehetetlen adott lelki tnynek, ms szval nmagban-lteznek tekinteni.

Az akarat a szabadsgnak tvolrl sem egyetlen, vagy akr csak kivltsgos megnyilvnulsa; ellenkezleg, mint az nmagban ltez minden esemnye, felttelezi alapknt az eredend szabadsgot, hogy akaratt alakulhasson. Az akarat ugyanis gy ttelezi magt, mint bizonyos clokra vonatkoz meggondolt dnts. m ne teremti a clokat. Elrendeli, hogy e clok fel irnyul trekvs meggondolt s hatrozott legyen. az emberi valsg puszta felbukkansban, s ennek rvn elhatrozza, hogy ltt cljai ltal hatrozza meg. Vgs cljaim ttelezse jellemzi teht ltemet, s azonosul a szabadsgnak, az n szabadsgomnak eredend feltrsvel. s ez a feltrs: egzisztencia nem hasonlt valamifle lnyegre, vagy egy olyan ltez tulajdonsgra, amely egy eszmvel sszefggsben jnne ltre. gy a szabadsg minthogy egzisztencimmal hozhat egy nevezre azon cljaim megalapozsa, amelyeket akarat vagy szenvedly kifejtse tjn ksrelnk meg elrni. A szabadsgot teht nem korltozhatjuk az akarati cselekvsekre. A szabadsg semmi ms, mint akaratunk vagy szenvedlyeink egzisztencija, amennyiben ez az egzisztencia a tnyszersg semmtse, vagyis egy olyan ltez, amelynek sajt ltezst a lennie kell azt mdjn kell lnie.

(Emcik) vgyaink szimblikus kielgtst kivlt, mgikus magatartsokrl van sz, amelyek egyttal a vilg mgikus rtegt is felfedik. Ellenttben ezekkel a magatartsokkal az akarati s racionlis magatarts technikai mdon vizsglja a helyzetet, elutastja a mgikust s arra trekszik, hogy olyan determinlt sorokat s eszkzegytteseket ragadjon meg, amelyek a krdsek megoldst lehetv teszik. Ez kialaktja az eszkzk rendszert. Teht arra van szksg, hogy az nmagrt-ltez kivettdsben olyannak vlassza magt, mint aki ltal a vilg mgikusan vagy racionlisnak fedi fel magt, egyszval az nmagrt-ltez, a mgikus vagy a racionlis egzisztencit sajt szabad kivetdseknt kell nmagnak adnia. ppgy felels az egyikrt, mint a msikrt; mert ez csak akkor ltezhet, ha vlasztotta. Minden ltezsi mdozatom egyarnt szabadsgomat fejezi ki, minthogy mindegyikk sajt semmim ltezsi mdja.

Mi az indtk? Indokon kznsgesen egy cselekedet rtelmt rtik; vagyis a cselekedetet igazol racionlis megfontolsok egyttest. Teht indoknak egy meghatrozott szituci objektv megragadst nevezzk, amennyiben ez a szituci egy meghatrozott cl fnyben alkalmasnak mutatkozik arra, hogy a cl erlrshez eszkzl szolgljon.

Az indtkot ezzel szemben ltalban szubjektv tnyknt rtkelik. Ez azoknak a szenvedlyeknek, rzelmeknek s vgyaknak sszessge, amelyek engem egy meghatrozott cselekedet elvgzsre ksztetnek.

Indok s indtk viszonya Egyszval a vilg csak akkor ad tancsokat, ha krdezzk, krdezni pedig csak egy meghatrozott cl rdekben lehet. Az indok teht legkevsb sem hatrozza meg a cselekedetet: az csak egy cselekedet tervben s terve ltal jelenik meg. Az indok s indtk klcsnssgi viszonyban ll, ppen gy, ahogy a nem-ttikus maga-tudat ontolgiai klcsnprja a trgy ttikus tudatnak. Ahogy valaminek a tudata maga-tudat is, gy az indok nem ms, mint az indtk megragadsa, amennyiben ez a megragads is maga-tudat. Termszetesen kvetkezik ebbl, hogy az indok, az indtk s a cl egy magt a lehetsgei fel kivett, s a lehetsgek ltal meghatroz l s szabad tudat feltrsnek hrom terminusa.

Az akarati cselekedet abban klnbzik a nem-akarati spontaneitstl, hogy ez utbbi az indokoknak a cselekedet puszta projektumn keresztl trtn tisztn nem-tkrztt tudata. Az indtk pedig a nem tkrztt cselekedetben nem trgy nmaga szmra, hanem egyszer, nem pozicionlis maga-tudat. Ezzel szemben az akarati cselekedet szerkezete a tkrz tudat jelenltt kveteli meg, amely kvzi-trgyknt ragadja meg az indtkot vagy pedig mint pszichikai trgyat intencionlja a tkrztt tudaton keresztl. Az indok tle mintegy el van vlasztva, mert az indokot a tkrztt tudat kzvettsvel ragadja meg.3