1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - meg-változtassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása kö-vetkeztében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. Az Alkotmány 2. § (1) alapján a jogállam rendes működése a népfelség elvén, a többpárti demokrácián és az államhatalmi ágak megosztásán alapszik. Az Alkotmány tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartásokat. Ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. Jogi tárgya: A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje. Az elkövetési mód: Erőszakkal vagy ezzel fenyegetve. Személy ellen irányul, A fegyveres erő igénybevétele Bármilyen olyan eszköz, amely az erőszak bekövetkezése lehetőségének nyoma-tékot adhat, tehát nem a honvédelemről szóló törvényben meghatározott fegyveres erők értendők itt, A bűncselekmény immateriális, csak szándékosan követhető el és a magatartás befejezésével a befejezetté válik. Kísérlet csak az erőszak/fenyegetés megkezdését közvetlenül megelőző magatartás lehet. Az előkészülete is büntetendő. Alanya bárki lehet, nem magyar állampolgár is akár. Hazaárulás

144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, te-rületi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, c) háború ide-

jén, d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el. (3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hazaárulás a Magyar Köztársaság iránti kötelező állampolgári hűség megszegése. Jogi tárgy Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje. Függetlenség Külső szuverenitás, melynek lényege, hogy az, hogy a Magyar Köztársaság saját államisággal bír, Területi épség: A Magyar Köztársaság térségének sérthetetlensége, amelyen az állami főhatalom érvényesül. Elkövetési magatartás A külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel történő kapcsolatfelvétel -fenntartás. Külföldi szervezeten meghatározott célt szolgáló, szabályok szerint működő csoport, intézmény értendő. A kap-csolatfelvétel kétoldalú viszonyt feltételez. Történhet írásban, szóban, közvetítő eszközön keresztül. A bűncselekmény célzatos, ezért csak egyenes szándékkal valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy külföldi szervezettel vett fel illetve tart kapcsolatot Alanya Tettesként csak magyar állampolgár lehet, mely ténynek az elkövetéskor kell fennállnia. Immateriális bűncselekmény, a tárgyalt magatartások tanúsításával befejezett. Kísérlet előfordulhat. Az előkészületet is büntetendő, háború idején súlyosabban ráadásul. Minősített esetek: Súlyos hátrány okozása: ha a célzott érdekek sérülnek. Állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával történő elkövetés Háború alatt azt az időszakot kell érteni, mikor az Országgyűlés által kinyilvánított hadiállapot áll fenn, vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető akár külső, akár belső veszély esetén. Ezt a Btk. 137. § 10. mondja ki. A külföldi fegyveres erő behívásánál az ország területén kívül vagy belül lévő nagyobb létszámú felfegyverzett csoportot kell érteni külföldi fegyveres erő alatt, melyben külföldiek vannak. A behívás az ország területén kívül található külföldi fegyveres erőre, az igénybevétel a belföldön állomásozóra vonatkozik. Előkészület büntetendő. Kémkedés

147. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevé-kenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtől ti-zenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hír-szerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a kül-földi kapcsolatát teljesen feltárja.

1

Jogi tárgy A Magyar Köztársaság állambiztonságához fűződő érdek. Elkövetési tárgy Lehet bármely adat, amely alkalmas a Magyar Köztársaság elleni felhasználásra. Nem kizárólag a szoros érte-lemben vett titok, hanem a magyar állam területén tágabb vagy szűkebb embercsoport számára ismert informáci-ók és adatok megfelelő rendszerezése, elemzése is felhasználható a Magyar Köztársaság ellen. Nem szükséges, hogy a megszerzett adatok a valóságnak mindenben megfeleljenek, továbbá az sem, hogy az idegen hatalom vagy a szervezet számára abszolút újdonságot jelentsenek. Az adat megjelenhet bármely információhordozón, fényképen, rajzon, írásban, de rögzítés nélkül is birtokolható. Elkövetési magatartás Hírszerző tevékenység végzése. Ez több mint titkos adatszerző, adatszolgáltató tevékenység, magában foglalja az olyan tevékenységeket is, mint a hírszerző szervezet részére megfelelő személy felkutatása, meggyőzése. Csak aktív magatartással követhető el, de nem kell, hogy folyamatos vagy nagyobb számú információra vonat-kozó legyen. Egyetlen adat megszerzése is tényállásszerű. A tevékenység átfogja az adatok megszerzését, birtoklását, gyűjtését, kiszolgáltatását, illetve minden aktív maga-tartást, mely a hírszerző szervezet részére előnyösebb helyzetet teremthet. Az idegen hatalom alatt külföldi kor-mányt kell érteni. Immateriális bűncselekmény, mely szándékos, de nem célzatos. Lényeg, hogy az elkövető felismerje az adat Magyar Köztársaság elleni felhasználhatóságát. Az egyéni cél a büntetés kiszabása során juthat jelentőséghez. Alanya tettesként bárki lehet. A bűncselekmény a hírszerző tevékenység végzésével befejezett. Kísérlet valósul meg akkor, ha az adatszerzés, adatgyűjtés megkezdődik, de az adathoz az elkövető nem jut hoz-zá. Az előkészületet is büntetendő. Önkéntes elállás CSAK akkor lehet önként elállni, ha a hírszerző ajánlkozott vagy vállalkozott a cselekményre, ÉS még nem gyűjtött adatot, nem végzett hírszerző tevékenységet. Ekkor a hatóságnak bejelentés és a külföldi kapcsolat teljes feltárása mentesít. Ergo a kémkedésre felhívás és a közös elkövetésben megegyezés esetében NINCS lehetőség önkéntes elállásra. Lex speciali derogat generali alapján. A bűncselekmény az államtitoksértéshez képest speciális, így nem állhat vele bűnhalmazatban. Minősített eset Az államtitok kiszolgáltatásával elkövetett kémkedés. A kiszolgáltatás az idegen hatalom vagy idegen szervezet részére történő ismertté válást, ahhoz történő eljuttatás megkezdését jelenti.

2

2. Az emberölés 166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteten-dő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból vagy c) más aljas indokból, illetőleg célból, d) különös kegyetlen-séggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen, f) több emberen, g) sok ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel bün-tetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont]; b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont]; c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra al-kalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]. Az emberölés tényállása nyitott tényállás, nem határoz meg időt, helyet, módot stb. Jogi tárgy Más ember élete. Büntetőjogi értelemben emberi életről, mint embertől származó, az anyaméhből kivált lény létéről beszélünk. Mindegy, hogy a születő lény életképes-e vagy sem, lényeg az élve születés. Alany Passzív alanya az élő ember. Közömbös a neme, életkora, egészségi állapota; torzszülött elpusztítása is emberölés. Ugyancsak emberölés a gyógyíthatatlan beteg halálának meggyorsítása vagy előidézése szenvedései-nek megrövidítése céljából (eutanázia). Büntetőjogilag az emberi élet kezdete a tolófájás kezdete, császármetszés esetén a beavatkozás megkezdése, vége pedig a biológiai halál, amikor légzés, keringés és agyműködés teljes megszűnése miatt megindul a szerve-zet irreverzibilis bomlása. Ezen kívül van még agyhalál, ami az agy és agytörzs működésének teljes és visszafor-díthatatlan megszűnése, klinikai halál pedig ha átmenetileg megszűnik a légzés, keringés vagy az agyműködés. Eutanázia Görög eredetű kifejezés, szép halált jelent. Köznapi értelemben minden olyan tevékenység, mely célja a halálközeli állapotban levő, az emberhez méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése. Két fajtája az önkéntes és a nem önkéntes. Mindkét formája szándékos emberölés. Az 1997. évi 154. törvény a beteg számára biztosította az önrendelkezéshez való jogot, ennek keretében szabá-lyozza annak módját, hogy a beteg hogyan utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást. Elkövetési magatartás Az elkövetési magatartás mind tevéssel (fizikai vagy pszichikai ráhatás), mind mulasz-tással elkövethető. A halálos eredmény elhárítására való jogi kötelezettség akkor áll fenn, ha az elkövetőnek az áldozathoz fűződő személyes viszonyán pl. szülő-gyermek, szerződésen vagy munkaviszonyon pl. orvos, ápoló-nő alapszik. A szándékosság lényege, hogy az elkövető tudata átfogja a törvényi tényállás objektív ismérveit. Eredmény Az emberölés eredmény bűncselekmény; a felelősség alapja az elkövetési magatartás és az eredmény között fennálló okozati összefüggés. ha az elkövető indította el a halálhoz vezető folyamatot, A mulasztással elkövetett emberölés esetén akkor beszélünk okozatosságról, ha a halál bekövetkezésének oka maga a mulasztás. Az emberölésnek a testi sértéstől való elhatárolása A Legfelsőbb Bíróság 15. Irányelve szerint a kiindulópont, hogy az elkövető szándéka mire irányul. Az ölési szándék megállapításához azt kell vizsgálni a tárgyi oldalon, hogy * a használt eszköz * a cselekvés módja (azaz a támadás iránya és ereje) * a sérülés helye és minősége az általános élettapasztalat szerint alkalmas volt-e a halál előidézésére. Alanyi oldalon pedig hogy az elkövetőnek oka volt-e a sértett életének kioltására. Elvétés Nincs kihatással a büntetőjogi megítélésre, ha az elkövető tévedés folytán mást öl meg. Az eredeti cél-személy ellen szándékos emberölés kísérlete, a tényleges sértettel szemben gondatlan emberölés. Tettesség A tettes cselekménye lehet közvetlen és közvetett. Társtettességben elkövetett emberölés állapítható meg, ha 2 vagy több személy, egymás tevékenységéről tudva, szándék-és akarategységben úgy oltja ki a sértett életét, hogy mind megvalósítják a tényállás egy részét. Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha az egyik lefogja a sértettet, a másik pedig megöli, az is társtettesség. Részesség Szándékos emberölésre való felbujtás miatt felel az a személy, aki olyan személyt bír rá emberölésre, akinél a felbujtó fellépéséig fel sem merült az emberölés szándéka. A felbujtás akkor állapítható meg, ha az ölési szándék a felbujtó magatartásának hatására alakul ki a tettesben. Stádium Az emberölés befejezett, ha a törvényi tényállásban meghatározott eredmény, a sértett halála bekövetkezett. Kísérlet valósul meg, ha a szándékosan véghezvitt ölési magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, vagy a halál egyéb okból elmaradt.

3

Az emberölés előkészületét is bünteti a törvény. Minősített esetek: PASSZÍV ALANYRA TEKINTETTEL:

- hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt - közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során - hivatalos, külföldi hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt sze-

mély ellen, - több emberen elkövetett emberölés (Legalább kettőn kísérli meg. Törvényi egység. Időben és térben el-

különülhet, lényeg hogy egyszerre bírálják el.) - sok ember életét veszélyeztetve

ALANYI OLDALON LÉVŐ KÖRÜLMÉNYEK - előre kitervelten - nyereségvágyból - aljas indokból vagy célból - különös kegyetlenséggel - különös visszaesőként

Előre kitervelt emberölés csak egyenes szándékkal követhető el. Nyomon kell követni a szándék kialakulását. Magában foglalja az ölési szándék kialakulását, annak erősödését, a végrehajtás körülményeinek kitervelését is. Nyereségvágy a közvetlen anyagi haszonra való törekvés. (A közvetett anyagi haszon miatti emberölés aljas indokból elkövetett.) A nyereségvágyból elkövetett emberöléshez tartozik a rablógyilkosság. Aljas indokból vagy cél, ha erkölcsileg elvetendő motívumból öl embert az elkövető. Ide tartozik a bosszú, félté-kenység, szexuális indok, más bűncselekmény elkövetése, felfedezés meghiúsítása miatt elkövetett emberölés. Az ügy körülményeinek meg kell erősítenie a szándék aljasságát. Az indok és cél abban különbözik, hogy a cél CSAK EGYENES szándékkal valósítható meg. pl. vérbosszúból elkövetés célzatos, így kizárólag egyenes szán-dékkal lehet elkövetni. Különösen kegyetlen módon elkövetett az emberölés, ha a cselekmény végrehajtása rendkívüli kegyetlenséggel történik, vagy az élet kioltásával rendszerint együtt járó testi szenvedést vagy lelki gyötrelmet meghaladó módon valósul meg. Szükséges, hogy az elkövető tudata átfogja a különös kegyetlenséget. NEM annak van jelentősége, hogy a sértett ténylegesen érzett-e fájdalmat, hanem hogy általában ilyen-e a tevékenysége. Különös visszaeső az olyan visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselek-ményt követ el. Hasonló bűncselekmény

- az erős felindulásban elkövetett emberölés - a népirtás - az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei - a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra al-

kalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el

Nem alapozza meg a különös visszaesést a korábbi gondatlan emberölés, ill. az emberölés előkészülete miatti korábbi elítélés.

4

3. Az erős felindulásban elkövetett emberölés Az emberölés előkészülete Az erős felindulásban elkövetett emberölés

167. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgya Emberi élet Passzív alanya Bárki, az elkövetőn kívül.Menthető felindulás Az erős felindulásnál az indulatnak az elkövetőn kívülálló ok hatásaként kell előállnia, erkölcsileg méltányolha-tónak, intenzívnek kell lennie. Az indulat két fajtája a patológiás és a fiziológiai. Fiziológiás (ép-lélektani) indulatról akkor beszélünk, amikor az érzelmek rövid idő alatt olyan mértékben ural-kodnak el az egyénen, hogy az akarat-elhatározási folyamat időbelileg jelentősen lerövidül, és a tudat mély elbo-rulása nem jön létre. Az erős felindulás fennállását és fokát az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni. A patológiás indulat sajátossága, hogy az egyén kóros elmeállapota miatt az indulat túlméretezett, sem intenzitá-sában, sem időtartamában nem felel meg a kiváltó oknak, vagyis tudatborulás jön létre. Amennyiben ez képte-lenné teszi az elkövetőt cselekménye következményeinek a felismerésére, nem büntethető. Ha csak korlátozza a beszámíthatóságot, akkor a büntetés korlátlanul enyhíthető. Kiváltó ok Az, hogy mi tekinthető méltányolhatónak vagy menthetőnek mindenkor a társadalom erkölcsi néze-tei, törvényi normái alapján dönthető el. Az összes körülmény kölcsönhatásukban és folyamatosságukban való elemzése szükséges. Aki saját tudatos tevékenységével váltotta ki az erős felindulást megalapozó okot és ebben az állapotban követi el a szándékos emberölést, nem hivatkozhat erős felindulásra. Kizárja az erős felindulás megállapítását, ha az elkövető garázda magatartásával mást megbotránkoztat, illetve aki saját magát hozza ittas állapotba és ittassága szolgál alapul az erős felinduláshoz. A méltányolható jelleg erkölcsi, emberi menthetőséget is feltételez. Leggyakoribb kiváltó ok a sértett provokatív magatartása, amely az elkövető vagy hozzátartozója ellen irányuló jogellenes cselekményben valósul meg. A megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak. Az elkövető sérelmére a sértett által elkövetett bűncselekmény általában megalapozza a méltányolható okot, néha nem jogellenes magatartása is. A féltékenységet vagy szerelemféltést a bírói gyakorlat akkor tekinti méltányolható oknak, ha az indulatot vala-mely külső ok lobbantja fel. Pl. tényleg okkal féltékenykedik mert rajtakapja őket, és a rajtakapott házastárs provokálja, megalázza az elkövetőt. Szándékosság A cselekményt nyomban az erős felindulás állapotában kell elkövetni, azaz a szándéknak rögtönösnek kell len-nie. Az erős felindulásban elkövetett emberölés eredmény-bűncselekmény, így az eredmény elmaradása esetén a kísérlet szabályai az irányadóak. Az előkészület fogalmilag kizárt. Tevéssel és mulasztással egyaránt elkövethe-tő, s a szándék elvileg lehet egyenesen kívül eshetőleges is. Folytatólagos elkövetés kizárt. Tettesség-részesség A társtettesség nagyon ritkán fordul elő, ekkor valamennyi elkövetőnél fenn kell állnia a méltányolható okból származó erős felindulásnak. Elhatárolás Az erős felindulásban elkövetett emberölés és a jogos védelmi helyzetben az elhárítás szükséges mértékének menthető felindulásból való túllépése gyakran elhatárolási nehézséget okoz. Ebben a körben azt kell vizsgálni, hogy a jogos védelem feltételei fennállnak-e és csakis ennek hiányában kerülhet szóba a privilegizált emberölési cselekmény megállapítására. Az erős felindulásban elkövetett emberölés rendbeliség a passzív alanyok számától függ. Az emberölés előkészülete Az emberölés előkészületét is bünteti a törvény. Az emberölésre felhívás ennek körében a felbujtás kísérlete, és felbujtásért felel, ha a felbujtott a cselekményt legalább kísérleti szakba juttatta. Csak egyenes szándékkal követhető el az emberölés előkészülete, mivel vala-mennyi magatartás célzatos. Ha a felhívottban az ölési szándék már kialakult a felhíváskor, pszichikai bűnsegélyért felelős. A lőfegyver célra tartása előkészület, míg az elsütőszerkezet mozgásba hozatalának megkezdése kísérlet. (Azaz ha elkezdi húzni a ravaszt, de még nem sült el.) Szúró eszköznél akkor kísérlet, ha már az eszközt felemelte, a szúró mozdulatot megindította és a passzív alany testközelben van. Az emberölés előkészületét a 18.§ szerinti általános szabályok szerint kell megítélni. 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése cél-jából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállal-kozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése;

5

b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törek-szik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűn-cselekmény miatt büntetendő. Az elkövetéshez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek pl. a helyszín felderítése, terv készítése. A gyakorlatban eltérő álláspontok voltak arról, hogy az emberölés előkészületének rendbelisége függ-e a sértet-tek számától. Az ellentétes döntések után az LB. 5/1999. Büntető jogegységi határozatában kimondta, hogy az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősül, ha az elkövető célja több ember ellen irányul. A jogegységi tanács úgy foglalt állást, hogy egy adott előkészületi cselekmény a szerint egy, vagy több rendbeli, hogy az elkövető célja egy, vagy több bűncselekmény megvalósítása. Amikor a sértettek száma jelentőséggel bír a rendbeliség szempontjából, az előkészület rendbelisége is ehhez igazodik. Ezért ha az emberölés előkészülete több ember ellen irányul, az emberölés előkészületének bűntette több rendbeli, függetlenül attól, hogy a megkí-sérelt, vagy befejezett több emberen elkövetett emberölés törvényi egység folytán egy rendbeli bűncselekmény lenne. Előkészület büntetlensége Önkéntes elállás folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, ha az elkövetés elhárítása céljá-ból valaki visszavonja felhívását, ajánlkozását, vállalkozását. Többes elkövetés esetén ez nem elég, arra kell törekednie, hogy a többi közreműködő elálljon az elkövetéstől. Ha ezt nem teszi, csak akkor nem büntethető, ha a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése bármely okból elmarad. Az se büntethető, aki a hatóságnál felje-lentést tesz.

6

4. Az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás Az öngyilkosságban való közreműködés 168. § Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Azért külön tényállással büntetendő, mert az öngyilkosság önmagában nem bűncselekmény, így nincs törvényi szabályozása. Ez tehát egy sui generis tényállás emiatt. Jogi tárgy Az emberi élet védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alany Bárki lehet, kivéve a beszámíthatatlan személyt, mert ilyenkor közvetett tettességgel elkövetett emberölés valósul meg. Ilyen a gyermekkorú, kóros elmeállapotú ezen belül akár ittas személy. Elkövetési magatartás Másnak öngyilkosságra történő rábírása, illetve az ahhoz való segítségnyújtás. Rábíráson felbujtói jellegű tevékenységet kell érteni. Ennek hatására kell, hogy a passzív alany elhatározza az öngyilkosságot és azt legalább megkísérelje. Ha a passzív alanyban már megvolt az öngyilkosság szándéka és azt az elkövető tevékenysége csak erősítette, a második fordulat szerinti minősítést kell alkalmazni; az ilyen cselekmény pszichikai bűnsegély. Az eredménytelen rábírás nem bűncselekmény, mert kísérlete fogalmilag kizárt, illetve előkészülete is. Az öngyilkosság elkövetéséhez való segítségnyújtás bűnsegédi jellegű tevékenység, amely átfogja mind a fizikai mind a pszichikai bűnsegély eseteit. Az öngyilkosság színhelyén való puszta jelenlét nem tekinthető közreműködésnek. Ilyen magatartás adott eset-ben a segítségnyújtás elmulasztását valósítja meg. Szándékosság A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Mivel nem célzatos cselekmény, akár egyenes akár eshetőleges szándékkal is elkövethető. Az elkövető tudatának át kell fognia magatartásának jellegét és oko-zatiságát, valamint a sértett öngyilkosságának lehetőségét. Társtettesség Megvalósítható társtettességben is. Lehetséges a felbujtás és a bűnsegély is. Pl. valakit ráveszek, hogy győzze meg Feri bácsit, ugorjon a Dunába. Elhatárolás Az öngyilkosságban közreműködést el kell határolni az öngyilkosságba kergetéstől, mely pszichikai ráhatás útján elkövetett emberölést valósít meg. A magzatelhajtás 169. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-tendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást

a) üzletszerűen, b) a nő beleegyezése nélkül, c) súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz. (4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesz-

téssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy A terhes nő egészsége, és a méhmagzat élete. Elkövetési tárgy A magzat. Célzatos a bűncselekmény, és a cél a magzat megölése. A magzat a női és férfi ivarsejt egyesülésétől számít, egészen a tolófájdalmak jelentkezéséig. Passzív alany Passzív alanya csak nő lehet. Az orvosilag indokolt, továbbá a törvény szerint engedélyezett művi beavatkozás nem érinti a büntetőjogi felelősség kérdését. Társtettesség A magzatelhajtás alanyának a törvény által tett megkülönböztetése kihatással van a tettesség és a részesség ala-kulására is. Amikor a terhes nő maga hajtja el magzatát, ebben az esetben a társtettesség fogalmilag kizárt, mivel itt a törvény speciális alanyt jelöl meg. Abban az esetben azonban, mikor a kívülálló személy a terhes nő beleegyezésével valósítja meg az elkövetési magatartást: az elkövető az (1) bekezdés szerint vonható felelősségre, a terhes nő pedig a magzatelhajtás vétségét valósítja meg. Ebben az esetben a kívülálló személy és a terhes nő társtettessége megállapításának akkor sem lehet helye, ha közöttük teljes szándék- és akartategység áll fenn. A társtettesség megállapítható viszont abban az esetben, ha a más magzatának az elhajtásában két vagy több személy működik közre. Ha a terhes nő eredményesen bír rá kívülálló személyt magzatának elhajtására, tettese a (4) bekezdés szerinti magzatelhajtásnak, amibe beleolvad a felbujtás. Elkövetési magatartás (1) esetén más magzatának elhajtása, (4) esetén saját magzat elhajtása vagy elhajtatása. Csak aktív tevékenység lehet, és mesterséges beavatkozás. Spontán vetélés nem, mert se nem aktív se nem mesterséges. A magatartásnak jogellenesen kell kioltania a magzat életét. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. tv. lehetőséget teremt a terhesség megszakítására, s ez kizárja a jogellenességet. Ilyen indikációs ok:

6. § (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja; b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;

7

c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. (2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az

egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot.

(3) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a mag-zat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.

(4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.

A magzatelhajtás a nyitott törvényi tényállás tipikus esete, mert nem határozza meg a bűncselekmény elkövetési módját és eszközét. A magzatelhajtás materiális bűncselekmény, akkor válik befejezetté, ha a korábban élő mag-zat elpusztul. Szükséges az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés fennállása. Csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia azt, hogy létezik élő magzat és a magatartás alkalmas a terhes nő magzatának az elhajtására, az érzelmi oldalon pedig következményt kifejezetten kívánva, vagy ebbe belenyugodva kell cselekednie. (Eshetőleges vagy egyenes szándék.) Kísérlet Ha az elkövető a magzat elhajtását megkezdte, de az eredmény nem jött létre, a magzatelhajtás kísérlete valósul meg. Kísérlet megállapításának van helye akkor is, ha az elkövető kifejtette a magzat elhajtására objektíve al-kalmas tevékenységet, de a magzat elpusztítása nem ennek következtében, hanem más okból következett be. Abszolút alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet, ha a beadott szer nem alkalmas a magzat elhajtására és a nő egészségére sem veszélyes. Ez nem büntethető. A relatív alkalmatlanság, ha olyan eszközzel hajtja végre, ami elvileg alkalmas a magzat elpusztítására, de az adott esetben vagy az eszköz alkalmazása, vagy a beadott szer mennyiségének elégtelensége folytán az ered-mény nem következik be. Alkalmatlan tárgyon (ha a nő nincs teherben) véghezvitt magzatelhajtás kísérlete esetében a Btk. Általános Ré-szében foglalt szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítésének illetőleg a büntetés kiszabása mellőzésé-nek lehet helye. Minősített esetek

- üzletszerűség (Ugyanilyen vagy hasonló jellegű bűncselekmény elkövetése révén rendszeres haszon-szerzésre törekszik.)

- a nő beleegyezése nélkül - súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva - terhes nő halálát okozva

A bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb következmények akkor alkalmazhatók, ha az elkö-vetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Ha az elkövető szándéka legalább eshetőlegesen az életveszélyt vagy a halált – mint minősítő körülményt – is átfogja, és az elkövető ebbe a lehetőségbe belenyugodva cselekszik: nem a magzatelhajtásnak az említett minősí-tett esete, hanem életveszélyt okozó testi sértés, vagy emberölés megállapításának van helye. A magzatelhajtás ugyanis praeterintencionális cselekmény ebből a szempontból. Halmazat A magzatelhajtás, mint az egészséget szükségszerűen veszélyeztető magatartás természetes velejárója a 8 napot meg nem haladó gyógytartamú testi sértés okozása, ehhez képest a könnyű testi sértés vétsége mindenkor bele-olvad a magzatelhajtás (1) bekezdésében meghatározott alapesetbe, így bűnhalmazat megállapítására nem kerül-het sor. A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés, a gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés, valamint a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége nem állhat bűnhalmazatban a magzatelhajtás említett minősített eseteivel.

8

5. A testi sértés – kivéve az életveszélyt okozó és a halált okozó testi sértést 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül

gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű mun-kával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képte-len személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életve-szélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. Jogi tárgy Az ember testi épségéhez és egészségéhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alany Az elkövetőn kívül bárki. Az öncsonkítás tehát nem bűn, kivéve, ha Honvédelmi kötelesség meg-tagadására irányul, ekkor azonban más bűncselekményt valósít meg. (Honvédelmi kötelezettség elleni bűncse-lekmények.) Elkövetési magatartás Testi épségen és egészségen nem az orvosi fogalmat, hanem azt a testi és szellemi állapotot értjük, amelyben a sértett a jogtalan támadás előtt volt, s amelyben annak eredményeként hátrányos változás következett be. Az elkövetési magatartása a testi épség vagy egészség megsértése, amely testi bántalmazásában vagy az egész-ség sértésében nyilvánul meg. Testi bántalmazás: a testet érő külső behatás, amely a testen, illetve annak egy részén nyomokat hagyó sérülést okoz. A sérülés okozása egy folyamat, amelyet külső behatás indít el, s amelynek következtében a szervezet sejtjeiben, szöveteiben alaki eltérés, működési zavar keletkezik. A fájdalom okozása nem feltétele a test bántalmazásának. A testi bántalmazás létrejöhet közvetlen, közvetett módon is. Egészségsértés az, mikor az egészség sérelme nem a test közvetlen bántalmazása által, hanem más okból áll elő, mikor a tevékenység eredményeként betegségnek jön létre. Létrejöhet akár közvetett akár közvetlen módon is. Eredmény Az eredmény a testi épség megsértése, egészségsértés, amelynek okozati összefüggésben kell lennie az elkövető magatartásával. Egyes minősített esetek elhatárolása A testi sértés eseteit a gyógytartam határolja el egymástól. Ennek során általában a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. Csak az az idő számít, ameddig a sérülés vagy az egészségkárosodás hatott. Anatómiailag akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt. Vagyis, a seb-szélek összetapadtak, a sebváladék már nem ürül, a hámosodás befejeződött, a pörk levált, csonttörés esetén a törött végeket csontos callus rögzíti. Funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés által károsodott funkció maradéktalanul helyreállt. A testi sértés okozásánál a tényleges gyógytartamot kell figyelembevenni, ami általában azonos az anatómiai gyógyulás időtartamával. Ha mégsem, akkor a tényleges gyógytartam hosszabb és a sérülés következményei elsődleges orvosi ellátása befejeződésének időpontjáig tart. Nem a tényleges gyógytartam alapján minősítendő az elkövető cselekménye, ha az szándékosan súlyosabb sérülés vagy betegség előidézésére irányult, mert ekkor a szándékolt bűncselekmény kísérletéért felel. A rehabilitációs orvosi kezelés ideje a tényleges gyógytartam idejébe nem számítható be. Nem állapítható meg a tényleges gyógytartam olyan kísérlet esetén, amikor sérülés vagy betegség nem is következett be, vagy amikor a gyógyulási folyamat elkezdődött, de nem fejeződött be, mert pl. a sértett meghalt más oknál fogva. Akkor sem állapítható meg a tényleges gyógytartam ideje, ha a gyógyulási folyamat tartama a sértett magatartása vagy más ok következtében nem adekvát az okozott sérüléssel vagy betegséggel. A könnyű testi sértés vétsége és a súlyos testi sértés bűntette csak szándékosan követhető el. Az elkövető szán-dékának a bántalmazáson felül a testi sértés okozására is ki kell terjednie. Társtettesség Megállapítható, ha az egyik elkövető lefogja a sértettet, a másik bántalmazza. Kizárt, ha az elkövetésben részt-vevők nem azonos törvényi tényállás alá tartozó bűncselekményben vesznek részt, pl. az egyik elkövető szándé-ka testi sértés okozására, míg a másiké emberölés elkövetésére irányul.

9

Elhatárolás A bűncselekmény befejezett, ha az elkövetési magatartás következtében a sérülés vagy betegség beállott. A könnyű testi sértés vétségének a súlyos testi sértés bűntette kísérletétől való elhatárolása problémás lehet. Az elhatárolás során az elkövető tudattartalmának van jelentősége, azaz, hogy az átfogta-e a hosszabb gyógytartamot és ezt kívánta vagy ebbe belenyugodott. Kísérlete lehetséges mindegyik testi sértésnek. A testi sértés ugyanazon személy sérelmére folyamatosan véghezvitt szándékos emberölésbe és nemi erőszakba beolvad; a becsületsértés is beolvad a testi sértésbe. Folytatólagosság is megállapítható. Halmazat Ha az elkövető akár egy, akár különböző magatartásával több sértettnek okozott testi sértést. Halmazatban áll a hivatalos személy elleni erőszakkal, személyi szabadság megsértésével, a súlyos testi sértés pedig az erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel. (Csak a könnyű olvad be.) Minősített esetek:

- aljas indokból vagy célból - védekezésre illetve akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el (A 12. életévét be nem

töltött védekezésre képtelen, ellenbizonyítás nincs. Ilyen az is, aki bármilyen okból nem képes ellenál-lás kifejtésére.)

- ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. - ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el; - ha a súlyos testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

Maradandó fogyatékosság: a testi sértés következtében a sértett testének valamely tagját elveszti, vagy bizonyos képességét veszti el. Súlyos egészségromlás: egészségromlás az a kóros állapot, egészségkárosodás, amely a testi sértés folytán alakul ki, tartósan fennáll, a megelőző állapothoz képest romlást jelent. Az egészségromlás akkor súlyos, ha a cselekmény krónikus vagy gyógyíthatatlan betegséget okoz. Minden esetben orvos-szakértő véleménye szükséges annak eldöntéséhez, hogy súlyos egészségromlásról vagy maradandó fogyatékosságról van szó. Általában a 6 hónapot meghaladó, krónikus betegség tartozik ide.

10

6. Az életveszélyt okozó és a halált okozó testi sértés 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül

gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű mun-kával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képte-len személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életve-szélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. Az életveszélyt okozó testi sértés Életveszély a halál bekövetkezésének reális lehetősége. Ez a bűncselekmény eredménye. materiális bcs. Életveszély Itt a testi sértési cselekmény eredményeként megindul az az okfolyamat, amely a halálos eredmény irányába halad, de fennáll annak lehetősége, hogy ebbe az okfolyamatba orvosilag beavatkozva az életveszély megszűnjék és a halál ne következzék be. Az életveszély fennállásának megállapítása mindenkor orvosi kérdés. Közvetlen az életveszély, ha létfontosságú szervek, sérülnek, vagy külső illetve belső vérvesztés, légmell, vérmellkas, koponyaűri vérzés következik be. Közvetett az életveszély, amikor a sérülésekhez sokk járul, amely sokktalanítást igényel, illetve a gyulladásos megbetegedés bekövetkezésének a lehetősége is ilyen. Elkövetési magatartás Önmagában szándékos testi sértés, az életveszély mint minősítő eredmény pedig a testi sértési alapcselekmény-nyel okozati összefüggésben van. Az elkövető bűnössége a minősítő eredmény viszonylatában legalább gondat-lanság formájában fennáll. Ha az alapcselekmény szándékos, az teljesen mindegy, hogy az életveszélyre mi terjed ki, mert akár gondatlan-ság, akár szándék, a vegyes bűnösség szabályai alapján szándékos minősített esetért felel. (Az életveszélyre csak eshetőleges szándék terjedhet ki, mert elképzelhetetlen, hogy ha az életveszély egyben halálveszély is, miközben ezt kívánja, a halál vonatkozásában még csak közömbösség sem terheli. Ilyenkor szándékos emberölés kísérlete a megállapítható.) Az életveszély, mint minősítő eredmény vonatkozásában lehet, hogy az alapcselekmény és a minősítő körülmény vonatkozásában az elkövető bűnösségét a szándékosság jellemzi. Kísérlet Megállapítható, ha az életveszély nem következik be. Halált okozó testi sértés A minősítés alapja olyan magatartás, ami önmagában szándékos testi sértést valósít meg. (Ergo, gondatlan súlyos testi sértés esetén nincs ilyen. A halált okozó testi sértés ugyanis praeterintencionális cselekmény.) A halálos eredmény a testi sértés folytán, azzal okozati összefüggésben áll be, az elkövető bűnössége a halálos eredmény viszonylatában pedig csakis a gondatlanság formájában áll fenn. Azaz nem lehet szándékos, mert az emberölés, és ha még gondatlanság sem terjed ki rá, akkor pedig csak az eredeti szándékának megfelelő alakzat valósul meg. Pl. ha ellökök egy részeget, aki beveri a fejét a betonba és meghal, akkor halált okozó testi sértés valósul meg. DE, ha egy józan embert lökök el, aki elvileg képes az ütődés csillapítására, s azért hal meg, mert beüti a fejét egy kiálló hegyes tárgyon, pl. pódium szélén, akkor nem terjed ki a gondatlanságom sem erre, és max. könnyű testi sértésért felelek.

11

12

7. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és a gondozás elmulasztása Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egész-ségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egész-

ségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okoz-

za, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés ese-

tén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabá-lyok is. Jogi tárgy Az élet, testi épség, egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya Az elkövetőn kívül bárki lehet. Elkövetési magatartás A foglalkozási szabály megszegése. Nincs jelentősége, hogy azt a munkát ellenszolgáltatásért vagy anélkül vég-zi, hogy rendszeresen, alkalomszerűen, hivatásból vagy kedvtelésből, és az sem releváns, hogy arra bármilyen jogosítvánnyal, szakképzettséggel rendelkezik. Pl. ha lövöldözöm, elítélnek ezért, hiába nincs lőfegyvertartási engedélyem. Általában tevőleges magatartással valósul meg, de nem kizárt mulasztás útján sem. Ekkor nem a veszélyhelyzet előidézése róható fel az elkövető terhére, hanem az, hogy a foglalkozási szabályok szerint munkaköréből adódó kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása vagy annak enyhítése, de mulasztása folytán a veszélyhelyzetet továbbra is fenntartja, vagy azt súlyosbítja. A foglalkozás gyűjtőfogalom, bármely írott vagy íratlan szabályokhoz kötött tevékenységet is foglalkozásnak kell tekinteni. Foglalkozási szabály: munkavédelmi és balesetelhárító szabályok, műszaki statikai szabályok, biztonsági előírá-sok, lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok. A bűncselekmény szándékosan és gondatlanul is elkövethető. Ha elkövető a passzív alanynak úgy kíván testi sértést okozni, hogy foglalkozási szabályt szeg meg, szándékos testi sértést valósít meg. Ha a sérülés nyolc na-pon belül gyógyul, figyelemmel arra, hogy a könnyű testi sértésnek gondatlan alakzata nincs, foglalkozás köré-ben elkövetett szándékos veszélyeztetésért büntetendő. Ha nyolc napon túli, halmazatban gondatlan súlyos testi sértés is jár. Eredmény Az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése, a testi sértés okozása. A veszélyhelyzetnek közvetlen-nek kell lennie, mert a közvetett veszélyeztetés az szabálysértés. Közvetlen veszély az élet, testi épség, egészség sérelmének reális lehetőségét, az adott helyzetben és személyre konkretizált veszélyt jelent. Az elkövető szándéka csak a közvetlen veszélyhelyzet előidézésére terjed ki, testi sértésre nem, vagy a halál előidézésére. (limitált veszélyeztetési szándék) Elkövető Tettesként bárki lehet, de csak olyan személy, aki foglalkozási szabályok hatálya alatt tevékenykedik, annak írott vagy íratlan szabályait szegi meg. Az egészségügyi szakdolgozók a foglalkozási szabályok alatt állnak, de az orvostanhallgatók nem, hibájukért a felügyelő orvos felel. Ugyanez a helyzet például a tanulóvezetővel. Társtettesség Fogalmilag kizárt gondatlan veszélyeztetésnél, itt több önálló tettes van. Szándékos esetén lehetséges, ha valamennyi elkövető ugyanazon foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Felbujtás és bűnsegély is lehetséges ilyenkor. Stádium A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés befejezett, ha az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyez-tetése, a testi épség sérelme beállt. A kísérlet kizárt. Halmazat Magzatelhajtással nem állhat halmazatban. A törvényi tényállásban meghatározott több ember kitétel azt fejezi ki, hogy több ember életének veszélyeztetése sem halmazat. (törvényi egység)

13

Minősített esetek: - maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás - tömegszerencsétlenség - halál - kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség

Tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember súlyos testi sérülést és legalább 9 legalább könnyű testi sértést szenved. Halálos tömegszerencsétlenség esetén 1 ember meghal, további 9 megsérül. A halál tekintetében az elkövető szándéka nem terjedhet ki a halálos eredményre, mert ha igen, akkor a szándé-kos emberölés alap- vagy minősített esete áll fenn. Gondozás elmulasztása

173. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Materiális bűncselekmény. Jogi tárgy Élet, testi épség, egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya Az állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személy. A gyermeket ki kell zárni ebből a körből, rájuk a kiskorú veszélyeztetése áll gondozásuk elmulasztása esetén. Elkövetési magatartás Gondozás elmulasztásánál kötelezettségellenes nem tevésről van szó. A kötelezett nem vagy nem a szükséges mértékben tesz eleget gondozási kötelezettségének. (A gondozás tartalma az erre rászoruló állapotától függ, és benne foglaltatik az étellel, itallal ellátás, lakóhely és megfelelő lakókörülmények biztosítása, a gyógykezelés lehetővé tétele, az állandó felügyelet biztosítása.) A bűncselekmény szándékos, az elkövetőnek tudnia kell, hogy milyen kötelezettség terheli a sértett irányába. Egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. Eredmény A sértett életének, testi épségének, egészségének veszélybe kerülése. Elkövető Csak az lehet, akit a sértettel szemben konkrét gondozási kötelezettség terhel. A gondozási kötelezettségnek jogi alapon kell nyugodnia; fakadhat: jogszabályi rendelkezésből, szerződésből, a sértett és az elkövető között fennál-ló személyes viszonyból. Stádium Befejezett, ha a mulasztás folytán a passzív alany élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül. A tartás elmulasztása önmagában nem alapozza meg a gondozási kötelezettség elmulasztásának megállapítását, de ha a gondozót tartási kötelezettség is terhelte, ennek elmulasztása akkor viszi át a cselekményt a gondozás elmulasztásába, ha ezáltal a gondozott személy élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül. Ez lát-szólagos halmazat, csak a gondozás elmulasztása valósul meg.

14

8. A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás A segítségnyújtás elmulasztása

172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy tes-ti épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segít-ségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a ve-szélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alap-ján köteles a segítségnyújtásra. Jogi tárgy Más ember életéhez, és testi épségéhez fűződő társadalmi érdek védelme. Passzív alanya A sérült vagy olyan személy, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Sérült, akinek az egészsége, testi épsége sérelmet szenvedett. A testi épség, élet közvetlen veszélybe kerülése olyan helyzet, amikor a sérülés még nem következett be, de annak közeli beállása fenyeget. Elkövetési magatartás Az elkövetőtől elvárható segítségnyújtás elmulasztása. Ez egy tiszta mulasztásos bűncselekmény, tevéssel nem követhető el. Az elvárhatóság megítélése bírói feladat. Senkitől sem várható el, saját vagy más személy élete, testi épsége, egészsége kockáztatásával nyújtson segítséget. Pl. ha nem tudok vízből menteni, nem kell utána ugranom. A segítségnyújtás elmulasztása csak szándékos elkövetés esetén valósul meg. A szándék tartalmi ismérve annak tudata, hogy valaki segítségre szorul. A segítségnyújtás elmulasztása tiszta mulasztásos bűncselekmény, a mulasztással a bűncselekmény befejezetté válik, a kísérlete fogalmilag kizárt. Fázisok: meggyőződés, hogy került-e valaki sérült állapotba segítségnyújtás felajánlása segítségnyújtás vagy mások igénybevétele(helyszínen maradás) A megfelelő segítség mindig a kötelezetthez mért segítség. Nem kötelező a segítségnyújtás, ha a balesetet szenvedett vagy sérült már más részéről segítségben részesül. Az, hogy a sértett segítségre szorul-e, negatív irányból kell vizsgálni. A segítségnyújtási kötelezettség nem áll fenn, ha a sértett meghalt, vagy akkor, ha a sérült, veszélyben lévő sze-mély nem szorul segítségre, de ebben az esetben is fel kell ajánlani a segítségnyújtást. Elkövető A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, kivéve a sérülést, veszélyhelyzetet okozó szándékos cselekmény elkövetője, pl. az emberölés kísérletének az elkövetője a segítségnyújtás elmulasztása miatt nem vonható felelős-ségre, mivel szándéka éppen a beállott következményekre irányult, ill. ilyenekbe belenyugodott. Az ítélkezési gyakorlat szerint a bűncselekményt elköveti a gépkocsi utasa is, aki észlelve, hogy a balesetet elő-idéző gépkocsivezető nem áll meg, passzív marad. Egyébként a balesetet okozó járműben utasként való puszta jelenlét nem alapozza meg a bűncselekményt. Halmazat Halmazat jön létre, ha mellette közúti baleset okozása, ittas járművezetés, közúti veszélyeztetés is szerepel. Minősített esetek:

- ha a sértett meghal és a segítségnyújtás életét megmenthette volna. Ebben az esetben feltétel az elköve-tő mulasztása és a sértett halála közötti okozati összefüggés, azaz, hogy a segítségnyújtás megmenthette volna a sértett életét. Ha a sértett abban az esetben is meghalt volna, ha az elkövető részére segítséget nyújt, nem a minősített eset, hanem az általános vagy különös segítségnyújtási kötelezettség alapján van helye a bűnösség megállapításának.

- ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő. Csak az büntetendő, aki gondatlan vagy vétlen magatartá-sával idézi elő a veszélyhelyzetet.

- ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles Pl. orvos, tűzoltó, óvónő. Különös segítségnyújtási kötele-zettség fennállhat a sértetthez fűződő kapcsolat folytán is pl. szülő és gyermek.

Ha a járművezető vétlen a közlekedési balesetet előidézésében, és nem nyújt segítséget, akkor az általános segít-ségnyújtás alapján felel, míg ha ő idézte elő a balesetet, akkor különös segítségnyújtás alapján felel.

15

Cserbenhagyás:

190. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávo-zik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A cserbenhagyás a közlekedési bűncselekmények körében található, szubszidiárius jellegű tényállás. Jogi tárgy A közlekedés biztonságához, valamint az élet és a testi épséghez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a baleset helyszínén történő megállás elmulasztása, ill. a baleset hely-színéről való eltávozás a nélkül, hogy meggyőződne, hogy valaki megsérült-e; van-e olyan személy, aki az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul. A cserbenhagyás tiszta mulasztásos bűncselekmény, így csak szándékosan követhető el, eshetőleges szándékkal is megvalósítható. A bűnösség megállapításának feltétele, hogy az elkövető észlelje a közlekedési balesetet, felismerje az ebből folyóan reá háruló kötelezettségeket és ezek ismeretében szándékosan kell az őt terhelő köte-lezettségeket elmulasztania. Ha az elkövető a baleset színhelyén nem áll meg, de oda később visszatér, ez a bűnösséget nem érinti, legfeljebb a büntetés kiszabása során vehető figyelembe. A megállás elmulasztásával, a baleset helyszínéről való eltávozással, a meggyőződés elmulasztásával, eredmény-re tekintet nélkül a bűncselekmény befejezett. A baleset büntetőjogi fogalma szűkebb a köznapinál; olyan, a közlekedés körében bekövetkezett esemény, bal-eset, amelynek hatókörében egy vagy több személy is volt. Az önmagában anyagi kárral járó ütközés nem alapozza meg a büntetőjogi felelősséget. Elkövető A közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, aki részese a balesetnek, ill. az a járművezető, akinek magatartá-sa közrehatott a balesetnél. Utasa, gyalogos tettes nem lehet. Elhatárolás A különbség még a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás között az, hogy a segítségnyújtás elmulasz-tásának bárki alanya lehet; a cserbenhagyásnak csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet a tettese. A további különbség, hogy van-e a helyszínen segítségre szoruló személy. Nem érvényesül a szubszidiaritás, ha a járművezető a cserbenhagyáson felül egyéb közlekedési bűncselekményt is megvalósít.

16

9. A kényszerítés, a személyi szabadság megsértése és az emberrablás, a terrorcselekmény és elhatárolása Kényszerítés

174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy el-tűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény alternatív jellegű (akkor valósul meg, ha más bűncselekmény nem állapítható meg) materiális bűncselekmény, mely szándékos elkövetés esetén büntetendő. Jogi tárgy Az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek A cselekvési szabadság 2 részből áll: az akarat-elhatározás szabadsága, és a cselekvési szabadság. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a sértettnek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére kényszerítése. Eredmény Eredmény egyrészt, hogy a passzív alany valamit tesz, nem tesz, vagy eltűr, másrészt az, hogy ezzel jelentős érdeksérelem következik be. Elkövető A bűncselekmény alanya a hivatalos személy kivételével bárki lehet. Passzív alany A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet. Stádium Mint eredmény-bűncselekmény a kényszerítés befejezett, ha jelentős érdeksérelmet okozott. Elhatárolás Nem a terrorcselekményt vagy a közveszélyokozás bűntettét, hanem a kényszerítés bűntettét való-sítja meg az elítélt, ha azért, hogy kierőszakolja a nevelőtiszt általi azonnali meghallgatást, az épület felgyújtásá-val fenyegetőzik. Személyi szabadság megsértése

175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabad-ságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sér-tett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadság-vesztés, ha a bűncselekményt

a) aljas indokból vagy célból, b) hivatalos eljárás színlelésével, c) a sértett sanyargatásával, d) jelentős érdeksérelmet okozva, e) a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

Csak szándékosan (eshetőlegesen és egyenesen) elkövethető, materiális (eredmény) bűncselekmény. Jogi tárgy A szabad mozgáshoz, helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A személyi szabadságtól bármilyen módon való megfosztás. Általában aktív magatartás, de lehet mulasztás is, ha pl. az elkövető az általa gondatlanul vagy tévedésből bezárt személyt annak akarata ellenére nem engedi el, Elkövető A bűncselekmény alanya bárki lehet a hivatalos személyt kivéve. Társtettesség-részesség A bűncselekményhez társtettesi és részesi magatartás egyaránt járulhat. Mivel állapot bűncselekményről van szó, ezért a társtettesség megvalósulhat a bűncselekmény befejezettsége után is, egészen a bevégzettségig, amikor a passzív alany visszanyeri szabadságát. Felbujtás és bűnsegély szintén lehetséges. Passzív alany Bárki, akinek a cselekmény elkövetésekor a cselekvési szabadsága megvolt. Hivatalos személy cselekvési vagy mozgási szabadságának megsértése a hivatalos személy elleni erőszak tényállása alá tarozik. Stádium Befejezetté válik abban a pillanatban, amikor beáll a sértett mozgásszabadságának korlátozása; Kísérlet elvileg megvalósulhat. A személyi szabadság megsértése tartós bűncselekmény, amely addig tart, amíg a sértett a mozgási szabadságát vissza nem nyeri. Elhatárolás Ha a személyi szabadság megsértése erőszak alkalmazásával kerül sor, a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett erőszakos bűncselekménybe a személyi szabadság megsértése beleolvad. Ha az összetett bűncselekmény tekinte-tében a büntethetőségi akadályt a magányindítvány hiánya jelenti, a törvényi egység nem bomlik fel, és a szemé-lyi szabadág megsértése miatt sem indulhat meg a büntetőeljárás hivatalból. A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik. Bűnhalmazatban áll a testi sértéssel. Azon cselekmények, melyek tényállása eszközcselekményként foglalja magába a személyi szabadság megsérté-sét, a személyi szabadság megsértése anyagi halmazatban állhat. Ez van pl. a nemi erkölcs eleni bűncselekmé-nyek esetében is. Minősített esetek: a tv szövegből olvasd ki Emberrablás:

175/A. § (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva meg-foszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást

17

a) bűnszövetségben, b) fegyveresen, c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást a) különösen súlyos hátrányt, b) halált okozva követik el. (4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás

szándékos emberölést is megvalósít. (5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesz-

téssel büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény

származott volna - önként abbahagyja. (7) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett

személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő sza-badságvesztéssel büntetendő, ha az emberrablást legalább megkísérelték. Jogi tárgy Egyrészt a személyi szabadság, másrészt a közrend és a közbiztonság. Elkövetési magatartás Egyrészt a passzív alany személyi szabadságától való megfosztása, másrészt szabadon bocsátásának valamely követeléstől függővé tétele. Csak egyenes szándékkal követhető el, mivel célzatos bűncselekmény. Elkövető Bárki. Ha hivatalos személy, az emberrabláson felül esetleg hivatali bűncselekmény miatt is felel. Passzív alanya Bárki, akit személyi szabadságától az elkövető a tényállásban meghatározott módon és célzattal megfoszt. Stádium A követelés közlése juttatja a befejezettség állapotába. Az erőszak alkalmazása kísérletet valósít meg. Feljelentési kötelezettség A hozzátartozót is terheli. Az érintett személy értesítése megfelel a feljelentési kötelezettség teljesítésének. A feljelentési kötelezettséget csak az emberrablás elkövetése előtt szükséges megkövetelni, elmulasztása csak ak-kor büntethető, ha az emberrablást legalább megkísérelték. Minősített esetek: A terrorcselekény

261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne te-

gyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg

nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesz-téssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szerve-zethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos kö-

vetkezmény származott volna, és b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.

(4) Aki elkövetésére irányuló előkészületet követ el, terrorista csoportban történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el,

(8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a ható-ságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(9) E § alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bcselekmény pl. az emberölés b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan mű-

ködő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése. A tényállást a 2003. évi II. tv. teljesen átszabta. Szándékos, immateriális bűncselekmény, melyet kizárólag egye-nes szándékkal lehet elkövetni. Jogi tárgy 1) Az állami szervek, társadalmi szervezetek kényszermentes cselekvősége, Elkövetési magatartás Általában 2 mozzanatból tevődik össze: a (9) bekezdésben meghatározott magatartások közül egynéhány megvalósítása, + állami szervhez vagy társadalmi szervezethez követelés intézése Az állami szerv fogalmát a Btk. értelmező rendelkezése határozza meg: Elkövető Akár közvetlen egyedüli tettesként is – bárki lehet. Társtettesség-részesség Felbujtás és részesség a cselekmény befejezetté válásáig lehetséges. Előkészület: Szintén büntetendő.

18

10. A magánlaksértés, a magántitok megsértése és a levéltitok megsértése Magánlaksértés

176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tar-tozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel

a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) csoportosan bemegy vagy ott bent marad. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon mást

megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre be-menjen.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el. Ez a bűncselekmény magánindítványra üldözendő közvádas bűncselekmény. Jogi tárgy A lakás, lakáshoz tartozó egyéb helyiség vagy bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, azaz az ún. házijog. (Ezek a helyiségek egyben az elkövetési tárgyak is.) Lakás: minden olyan zárt hely, amely az emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál. Így pl. a csőszkunyhó nem lakás, de a sátor, lakókocsi, kajüt igen. Egyéb helyiség: emberi tartózkodás helyéül szolgáló olyan épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál, vagy amelyet emberek összejövetelére használnak attól, függetlenül, hogy kapcsolatban áll-e a tulajdon-képpeni lakással. E fogalom alá tartozik a lakással szorosan összefüggő, ahhoz tartozó helyiség, pl. padlás, pince. Bekerített hely: falakkal, kerítéssel, élő sövénnyel vagy más módon körülvett terültet, amely a lakás vagy egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti. A bűncselekmény csak másnak a lakása stb. tekintetében követhető el. A lakás céljára szolgáló, de nem meghatá-rozott személy rendelkezése alatt álló helyiség esetén csak szabálysértés valósul meg. (Pl. önkormányzati lakás, ha nincs kijelölt bérlője) Elkövetési magatartás Másnak lakásába, egyéb helyiségébe vagy bekerített helyre bemenetel vagy bent maradás az ott lakó, vagy azzal rendelkező akarata ellenére, illetve annak megtévesztésével. A lakással rendelkező akarata ellenére azt jelenti, hogy a sértett az elkövető előtt félreérthetetlenül kifejezésre juttatja személy szerinti tiltó akaratát. Az elkövetés módja az erőszak, fenyegetés, hivatalos eljárás színlelése. (az erőszak irányulhat személy vagy dolog ellen is) Felfegyverkezve követi el, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkal-mas eszközt tart magánál. És az nem lőfegyver vagy robbanóanyag ugyebár, mert ezen esetben fegyveresen követné el. Csoportos elkövetés, ha az elkövetésben legalább 3 személy veszt részt. A másik elkövetési az, ha a sértettet az említett módokon megakadályozza abban, hogy a lakásába stb. bemenjen. A bemenetel csak aktív magatartással valósítható meg; a bent maradás passzív magatartás, amely addig tart, amíg az elkövető a lakást stb. teljesen el nem hagyja. Ez az elkövetési magatartás csak akkor állapítható meg, ha a bemenetel egyébként jogszerű volt. Csak szándékosan követhető el. Amennyiben az elkövető azt hiszi, hogy jogos indoka volt, vagy a sértett beleegyezését kellő alappal feltételez-hette, tévedés folytán nem büntethető. Tettesség-részesség A bűncselekmény alanya lehet bárki, a cselekmény társtettességben is elkövethető, a részes-ség valamennyi formája előfordulhat. Stádium A magánlaksértés befejezett, ha az elkövető másnak a lakásába stb. a tényállásban leírt módon bement vagy bent maradt, ill. a sértettet megakadályozta a bemenetelben. Kísérlet csak szűk körben fordulhat elő. Halmazat Ha a magánlaksértés más súlyosabb bűncselekmény eszközcselekményeként jött létre, akkor a célcselekmény ezt magába olvasztja. Ha a lakáson belül több lakrész van és ezek felett több különböző személy rendelkezik önálló-an, annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány lakrész tekintetében elkövették a cselek-ményt (ahány “házijog” sérül). Amennyiben az elkövető lopási szándékkal vonul be, nem rongálás, nem magánlaksértés hanem lopás minősített esete megállapításának van helye. Magántitok megsértése

177. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncse-lekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

19

Jogi tárgy A sértettnek a titka megőrzéséhez fűződő személyiségi joga. Elkövetési tárgya a magántitok. A magántitok fogalmát törvény nem határozza meg. A közfelfogás alapján magántitok minden olyan csak keve-sek, beavatottak előtt ismert tény, amelynek megőrzésére a jogosítottnak méltányolható érdeke fűződik. Elkövetési magatartás A magántitok alapos ok nélküli felfedése, amely felölel minden olyan aktív vagy passzív magatartást, melynek folytán a titok illetéktelen személy tudomására jut. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Elkövető A tettes csak az lehet, aki valamely foglalkozást gyakorol, vagy közmegbízatást teljesít. A foglalkozás köznapi értelemben értendő, a közmegbízatás a politikai, társadalmi, kulturális életben valamely funkció betöltése, amely nem minősül foglalkozásnak, de lehet alkalmi feladat elvégzésére való felkérés is. Stádium Befejezetté válik a magántitok felfedésével. Kísérlet az írásban történő elkövetés esetén fordulhat elő. Pl. postára adja a felfedő levelet de nem jut el a címzetthez. A cselekmény jogellenességét kizárja a sértett beleegyezése, mert csak magánindítványra üldözendő. Levéltitok megsértése:

178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbont-ja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekez-désben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

(3) A büntetés a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselek-

mény jelentős érdeksérelmet okoz.

Jogi tárgy A sértettnek a magánjellegű közlése titokban maradásához fűződő személyiségi joga. Elkövetési tárgya másnak közlést tartalmazó zárt küldeménye. Lehet levél, zárt irat vagy távirat, ill. minden olyan egyéb technikai eszköz, amely alkalmas a gondolat rögzítésére és annak továbbítására. Nem tartozik ide közlést nem tartalmazó postai csomag. A tényállás második fordulatának elkövetési tárgya a távbeszélő vagy bármely más távközlési berendezés útján továbbított közlemény, addig amíg a továbbítás tart. Elkövetési magatartás A küldemény felbontása, megszerzése, annak illetéktelen személy részére történő átadása. Felbontás: olyan magatartás, amelynek következtében annak tartalma hozzáférhetővé válik. Az elkövetőnek a tartalomról történő tényleges tudomásszerzése a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös. Megszerzés: a küldemény bármiféle meg nem engedett módon történő birtokba vétele. Nem tartozik ide a még el nem küldött és le nem zárt közlemény birtokba vétele. Átadás: olyan magatartás, melynek következtében a közlemény illetéktelen 3. személy birtokába jut. A második fordulat elkövetési magatartása a közlemény kifürkészése, amely alatt olyan magatartás értendő, amelyet a közlemény tartalmának jogellenes megszerzése céljából hajtanak végre. A tartalom véletlen megisme-rése nem kifürkészés. Csak egyenes szándékkal követhető el, célzatos cselekmény. Elkövető Bárki lehet, hivatalos személy is, de ha a hivatalos személy ezzel a minőségével visszaélve a jogtalan előny szer-zése vagy jogtalan hátrány okozása végett követi el a bűncselekményt, akkor hivatali visszaélés miatt felel. Önálló tettesség valósul meg abban az esetben, ha egyik az személy a másiknak a közleményt a megismertetés célzatával átadja, és az a neki átadott közleményt felbontja. Stádium Befejezett, ha az elkövető a küldeményt felbontja, megnézi vagy másnak átadja. A második fordulat akkor válik befejezetté, ha az elkövető a továbbított közlemény tartalmának birtokába jut. Kísérlet mind a két fordulatnál megvalósulhat. A kifürkészés befejezetté válik a közlemény tartalmáról való tudomásszerzéssel. Halmazat A levéltitok megsértése az okirattal való visszaéléssel halmazatban áll.

20

11. A rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés. A valóság bizonyítása, valamint a magánindítvány-ra és a kívánatra vonatkozó rendelkezések

Rágalmazás 179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesz-téssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Immateriális bűncselekmény (így elég maga a sérelem veszélye, nem kell annak bekövetkezése is), mely egye-nes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető. A szándéknak át kell fognia a tényállítás becsület csorbítá-sára alkalmas voltát. Kizárólag magánindítványra büntethető. Jogi tárgy A személy társadalmi megbecsülésének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, … Tény: olyan esemény, történés, amely a múltban játszódott le, jelenben folyik, az érzékelés körébe vonható. Tényállítás: nyilatkozat, valamely végbement vagy végbemenő eseményre ill. jelenségre utal. (saját tudomás) Híresztelés: mások által tett tényállítás továbbadása. Kizárt a bűnösség megállapítása Ha az elkövető téved cselekménye társadalomra veszélyességében, nem is-merte fel a tény becsület csorbítására alkalmas voltát. Nem bűncselekmény, ha a hivatalos személyek hivatali hatáskörükben eljárva fogalmazzák meg (1.fok, 2. fok) Elkövető A bűncselekmény alanya bárki lehet. Hiv szem jogtalan előnyszerzés céljából hivatali visszaélés Társtettesség-részesség Általános szabályok szerint elképzelhető. Passzív alanya lehet természetes személy, jogi személy vagy társadalmi feladatot ellátó személyösszesség Emberi méltósága a jogi személynek nincs, csak a képviseletében eljáró egyes személyeknek. Stádium A rágalmazás immateriális bűncselekmény, mely akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, annak tudomására jutott. Itt a kísérlet fogalmilag kizárt. Elhatárolás Ha a terhelő tényállítás hatóság előtt történik akkor a hamis vádat (ha bcs-t állít). A rágalmazás csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel, míg a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazásnak más előtt kell történnie, de a rágalmazó jellegű tényállítás is becsületsértésnek minősül, ha az a sértettel szemben négyszemközt vagy írásban történik. A rágalmazás beleolvad az élet elleni, a testi épség elleni és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekbe. Egység Bűncselekmény-egységként értékelendő az ugyanazon személy sérelmére folytatólagosan elkövetett rágalmazás, és egységnek minősül akkor is, ha a rágalmazó tényállításokkal egyidejűleg ugyanazon személy sérelmére be-csületsértő kifejezések is elhangzottak. Halmazat Különböző személyek sérelmére akár egy, akár több magatartással megvalósított rágalmazás és annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány személy sérelmére elkövették. Minősített esetek: nagy nyilvánosság előtt: egyszeri rátekintésre nem megállapítható emberek csoportja, ill. Jelentős érdeksérelmet okozva: a sértettet ért mindennemű személyi, családi, erkölcsi jellegű, hátrányos köv. Becsületsértés 180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységé-vel összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. Csak szándékosan elkövethető immateriális bűncselekmény. Magánvád szükséges az eljárás lefolytatására. Jogi tárgy A személy emberi méltóságának védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, vagy cselekmény elkövetése, ill. tettleges elkövetés. valamely kifejezés alkalmas-e a becsület csorbítására, az objektív értelmezés az irányadó. Ennek megítélésénél az elkövető és a sértett között fennálló személyi viszony fontos. A kritika, bírálat nem nyújt alapot a bcs-re. Elkövető Bármely beszámítási képességgel rendelkező természetes személy. Társtettesség-részesség Mindegyik alakzat előfordulhat. Stádium A bűncselekmény befejezett, ha a becsület csorbításra alkalmas kifejezés vagy cselekmény használata mással szemben megtörtént, s ezt a sértett vagy más személy érzékelte. immatariális bűncselekmény; kísérlet csak szűk körben fordulhat elő, a gyakorlatban nem jellemző. Halmazat Több sértett léte, függetlenül attól, hogy egy vagy több cselekménnyel valósult-e meg halmazat. Szabálysértési alakzata: A Sztv. 138. §-ában található, ahol kimondja, aki mással szemben becsület csorbításá-ra alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést valósít meg.

21

Kegyeletsértés 181. § Aki halottat vagy emlékét a 179. vagy a 180. §-ban meghatározott módon meggya-lázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. Csak szándékosan követhető el, s az elkövető tudatának át kell fognia azt, hogy a meggyalázott halott. Jogi tárgy A halott emlékének a hozzátartozók kegyeleti jogainak védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövető Bárki. Elkövetési magatartás cselekmény, amely- ha élne - rágalmazás vagy becsületsértés miatt lenne büntetendő. Elhatárolás Amennyiben az elkövető élő személyt vél halottnak, rágalmazásért, vagy becsületsértésért felel, míg ha holtat vél élőnek, ez alapján a tényállás alapján vonható felelősségre. A tévedés a felelősséget nem zárja ki. Halmazat Bűnhalmazatban áll a kegyeletsértés és a rongálás, ( síremléket szándékosan megrongálja.) A valóság bizonyítása 182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetle-nül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. A rágalmazás, becsületsértés egyaránt elkövethető való tény állításával is. A valóságbizonyítás tárgya A valóság bizonyításának tárgya csak a tényállítás lehet, női becsület megsértésére vonatkozóan nem lehet valóság bizonyítást kérni. A valóság bizonyításának lehetősége Csak kivételesen engedi meg a törvény a valóság bizonyítását; csupán olyan tényekre vonatkozhat, amelyek a sértett társadalmi megbecsülése szempontjából jelentősek. A valóság bizonyításának eredménye A csel büntethetőségét kizárja, ha a tényállítás valónak bizonyult. A valóság bizonyítása körében a bizonyítási teher megfordul: a vádlottnak kell bizonyítania, igazat mondott Magánindítvány, kívánat

183. § (1) A 176-177. és a 178-181. §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetői magánindítványra büntethetők. (2) A 181. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója és örököse terjesztheti elő.

(3) A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. Magánindítványra büntethető bűncselekmények: * a magánlaksértés; * a magántitok megsértése; * a levéltitok megsértése; * a rágalmazás; * a becsületsértés; * a kegyeletsértés. A jogi személlyel vagy személyösszességgel szemben elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés esetén a magán-indítvány megtételének joga a jogi személyt vagy a személyösszességet illeti meg. Ekkor a sértettek képviselője gyakorolja a jogot. AB. 36/1994. határozat A hatóság vagy hatóságot képviselő hivatalos személy ellen elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés esetén az eljárás nem feljelentésre, hanem magánindítványra indul meg. A magánindítványt a hatóságot képviselő szerv vezetője, hivatalos személy terjesztheti elő. A Be. szabályai A Be. értelmében a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűntett miatt megindított büntetőeljárásban a tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség még nem évült el. Ez a rendelkezés az ún. viszonvád feltételeként a kölcsönösséget, ill. az egyik fél sérelmére elkövetett cselek-mény miatti büntetőeljárás befejezetlenségét kívánja meg. A kölcsönösség egyrészt jelenti a sértő és sértett személyek egybeesését, másrészt a cselekmények közötti tárgyi összefüggést. A 2 cselekménynek nem kell feltétlenül időben egybeesnie vagy azonos helyen történnie; feltétel, hogy az egyik becsületsértést a másik miatt kövessék el. Ha a felsorolt kölcsönösen elkövetett cselekmények egyike bűncselekmény, a másik a becsületsértés szabálysér-tése, indokolt, hogy a szabálysértést is a bíróság bírálja el. Kegyeletsértés esetén a magánindítvány előterjesztésére a meghalt hozzátartozója és örököse jogosult. A kívánat: A diplomáciai testülethez tartozó személyeknél nem magánindítvány, hanem kívánat kell a felelősségre vonás-hoz. (a kívánat magában foglalja a magánindítványt is)

22

12. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. Vasúti, vízi, légi és Közúti veszélyeztetés A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

184. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, meg-tévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy más, ha-sonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el, és há-rom évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, sú-

lyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy

évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatá-rozott esetekben, az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. A bűncselekmény alapesete szándékosan elkövethető materiális bűncselekmény. Jogi tárgy Jogi tárgy valamennyi közlekedési ágazat biztonságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy A közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés, vagy ezek tartozékai, közlekedési jelzés. A közlekedési útvonal fogalmát a jogszabály nem határozza meg. Jármű: a vasúti, vízi, légi közlekedési eszköz és a közúti szállító, vontatóeszköz, önjáró, vontatott munkagép. Üzemi berendezés: műszaki szerkezetek, felszerelések és készülékek, Közlekedési jelzések: különböző közlekedési ágazatok forgalmi szabályaiban meghatározott jelek, A jármű vezetője: szűkebb értelemben az a személy, aki az adott közlekedési eszközt a saját tevékenységével ténylegesen vezeti. A kerékpáros is jármű vezetője. Elkövetési magatartás A tényállás példálódzó jelleggel sorolja fel. Általában aktív magatartással követhető el, de nem kizárt a mulasz-tásosban megnyilvánuló magatartás sem. Rongálás: csak meghatározott, a közlekedés biztonságát szolgáló tárgyak tekintetében lehet releváns a bűncse-lekmény megállapításához. Akadály létesítése: a közlekedési útvonalon minden olyan magatartás, amely miatt nem lehetséges a közlekedés biztonságos lebonyolítása, folyamatosságának biztosítása, pl. útburkolat felbontása. Erőszak: akaratot bénító és hajlító egyaránt lehet. Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. a jármű vezetője ellen kell irányuljon, A bűncselekmény eredménye A közlekedés biztonságának veszélyeztetése; olyan helyzet előidézése, mellyel mások élete, testi épsége megsér-tésének vagy jelentős anyagi kárt okozó baleset létrejöttének reális lehetősége keletkezik. Elkövető Csak kívülálló lehet, vagyis olyan személy, aki nem áll az adott közlekedési ágazatra vonatkozó közle-kedési szabályok hatálya alatt Passzív alanya A közlekedő jármű vezetője. A bűncselekmény alapesete a veszély, a baleset bekövetkezésének reális lehetőségével vagy a könnyű testi sértés bekövetkezésével befejezetté válik; a további, ennél súlyosabb eredmény már a minősített esetet valósítja meg. Halmazat A halmazati kérdések vonatkozásában a lopás és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény ese-tén halmazat megállapításának van helye. A büntetés korlátlanul enyhíthető Ha az elkövető a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszüntette. Minősített esetek: tv Tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú, legalább 9 személy leg-alább könnyű testi sértést szenved. Halálos tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember meghalt és legalább 9 más személy megsérült. Vasúti, légi vagy vízi veszélyeztetés

185. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

23

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, sú-lyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy

évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatá-rozott esetekben az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Jogi tárgy a vasúti, légi, vízi közlekedés működésének biztonságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A vasúti, légi, vízi közlekedés szabályainak megszegése. A bűncselekmény eredménye A veszélyhelyzet előidézése; a törvény az élet, testi épség távolabbi veszélyezte-tését elégnek tartja a bűncselekmény megállapításához. Okozati összefüggés kell Szándékosság-gondatlanság A bűncselekmény alaptényállása csak szándékosan követhető el; a szándéknak ki kell terjednie a következményekre is, a más vagy mások életének, testi épségének veszélyeztetésére is, A bűncselekménynek van gondatlan alakzata is, ha a veszélyre csak az elkövető gondatlansága terjed ki. Elkövető A bűncselekmény tettese csak a vasúti, légi, vízi közlekedési szabályok megtartására kötelezett, Passzív alanya “Más vagy mások” Stádium Ha a veszélyhelyzet kialakul, a bűncselekmény befejezetté válik; kísérleti alakzata fogalmilag kizárt. Halmazat A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények és a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette halma-zatban áll, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a baleset folytán sérülés is történt, és az elkövető a sérültet segítség nélkül hagyja. Minősített esetek: tv Közúti veszélyeztetés

186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, sú-

lyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okoz-

za, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Jogi tárgy A közúti közlekedés biztonsága, az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő érdek. Elkövetési magatartás A közúti közlekedési szabályok megszegése. A bűncselekmény eredménye Az élet, testi épség közvetlen veszélye. A közvetlen veszély az élet, testi épség sérelmének reális lehetőségét jelenti; személyre és helyzetre konkretizált veszély. Az absztrakt vagy távolabbi veszély a bűncselekmény meg-valósulásához nem elég. Az alapeset miatti felelősség végső pontja az a közlekedési helyzet, amelyben egy vagy több személy 8 napon belül gyógyuló testi sérülést szenved. okozati összefüggés. Szándékosság-gondatlanság Csak szándékosan valósítható meg; az elkövető szándékának a szabályszegésre, a közvetlen veszély okozására kell kiterjednie, de a súlyosabb következményeket illetően csak gondatlanság lehet. Elkövető A bűncselekmény tettese csak az lehet, aki a KRESZ hatálya alatt áll, de nem kell, hogy jogosítvány-nyal rendelkezzen. Az utasok, gyalogosok csak mint részesek lehetnek a közúti veszélyeztetés alanyai. Passzív alanya Passzív alanya egy vagy több ember. Stádium A cselekmény a közvetlen veszély előidézésével befejezetté válik; a kísérlet kizárt. Halmazat A közúti veszélyeztetésnek a garázdasággal való halmazata kizárt. (szubszidiaritás miatt) Az ittas járművezetés és az eközben megvalósított közúti veszélyeztetés bűnhalmazatban áll. Segítségnyújtás elmulasztásával is megállapítható a halmazat, ha az elkövetőt a közvetlen veszélyen túli ered-mény tekintetében csupán gondatlanság terheli. Minősített esetek: Megegyeznek a 184.§ (2), és a 185.§ (2) bekezdésébenben foglaltakkal, azoktól csak annyiban tér el, hogy itt a törvény minősítő körülményként értékeli, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, amely leg-alább 3 ember ténylegesen bekövetkezett halála esetén állapítható meg. A minősített esetekre is csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki.(limitált veszélyeztetési szándék)

24

13. Ittas járművezetés és járművezetés tiltott átengedése Ittas járművezetés

188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer be-folyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészség-

romlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza,

vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása

alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. Szándékos bűncselekmény, az elkövetőnek tisztában kell lennie, hogy szeszes ital, vagy bódító hatású szer került a szervezetébe. Jogi tárgy Az élet, testi épség védelméhez, ill. a közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás a törvényben meghatározott járművek szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy kábí-tószer hatása alatt való vezetése. Az alkoholos befolyásoltság mértékét emeli, időtartamát meghosszabbítja a pótlólagos alkoholfogyasztás, az ún. ráivás. A ráivás bizonyítására szolgál a kettős vérvétel vagy az egy időben történő vér- és vizeletvétel. ElkövetőA szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő, ill. a kábítószer hatása alatt álló járművezető. StádiumA jármű mozgásba hozatala megtörtént-e. A befejezettséghez pár méter távolság megtétele is elegendő. Halmazat A halmazati kérdéseket tekintve: azonos alkalommal, egyazon italfogyasztás eredményeként, több mozzanatban ittas járművezetéssel okozott közúti baleset során még több személy sérülése esetén sincs helye többrendbeli bűncselekmény, sem pedig a folytatólagos törvényi egység megállapításának. A közúti baleset gondatlan okozása vts és az ittas járművezetés vétsége bűnhalmazatban nem állapítható meg. Az ittas járművezetés és a segítségnyújtás elmulasztása bűntette halmazatban áll Minősített esetek: Az elkövető csak akkor vonható felelősségre a minősített esetek miatt, ha a szeszes italtól befolyásolt állapota okozati összefüggésben áll a minősítő körülmények valamelyikével és erre az eredményre gondatlanság terheli. Szabálysértési alakzat: Az ittas vezetés szabálysértési alakzatát valósítja meg az, aki

a.) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében sze-szes ital egy fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban levő sze-mélynek engedi át,

b.) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt. Járművezetés tiltott átengedése

189. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közér-dekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egész-

ségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okoz-

za, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Jogi tárgy A közlekedés biztonságához, ill. a közlekedésben résztvevő személy(ek) életének, testi épségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A a jármű vezetésének átengedése, mely valamennyi közlekedési ágban megvalósulhat.

25

A KRESZ értelmében járművet az vezethet, aki biztonságos vezetésre képes állapotban van, ill. aki vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti át olyan személynek, aki az előbbi feltételeknek nem felel meg. A jármű biztonságos vezetésére az képtelen, aki a forgalmi helyzetek felismerését és ennek megfelelő vezetési műveletet nem képes végrehajtani, ill. arra csak az átlagos járművezető számára szükséges időnél lényegesen hosszabb idő alatt képes. A vezetésre való alkalmatlanság vizsgálatánál a tényleges és nem a jogi alkalmatlanság az irányadó. Egyéb okból alkalmatlan, aki fizikai, biológiai vagy pszichikai körülmény folytán képtelen a biztonságos veze-tésre; így pl. gyermek, meghatározott betegségben szenvedők. Az átengedett járművek körét az ittas járművezetés alaptényállásában foglaltakkal egyezően sorolja fel a tör-vény, ezért az ott kifejtettek az irányadóak. Szándékosság-gondatlanság A járművezetés tiltott átengedése csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia azt a tényt, hogy vezetést átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotban van, ill. a vezetésre egyéb okból al-kalmatlan. Nem büntethető az átengedő személy, ha az átvevő vezetési alkalmassága tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha erre alapos oka volt. Ha az átvevő a vezetés során más szándékos bűncselekményt is elkövet (pl. segítségnyújtás elmulasztása), ezért az átadó személy nem felel. Elkövető Nemcsak a járművet jogszerűen üzemben tartó lehet, aki a vezetést engedélyezi, hanem az a járművezető is, aki másnak a jármű vezetését - amelyet esetleg ő megelőzően vezetett és a jármű feletti tényleges rendelkezési lehe-tőséggel bír - átadja. Alanya lehet a jármű ideiglenes őrzője vagy birtokban tartója. Stádium A bűncselekmény befejezett, ha a járművezetés átengedését követően a jármű ténylegesen mozgásba lendül, azaz az átvevő a vezetést megkezdte. Halmazat Annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány személy részére a tiltott átengedés megtör-tént. A vezetés átengedője ittas járművezetésért is felelősségre vonható, ha ő maga is ilyen állapotban vezette a járművet az átengedés előtt vagy után. A nem gépi meghajtású vízi jármű és az úszó munkagép, közúton nem gépi meghajtású járműnek az átengedése esetén legfeljebb a vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése gondatlan alakzatáért, ill. a közúti baleset okozá-sáért vonható felelősségre. Minősített esetek: Megegyeznek az ittas járművezetés eseteivel, azzal az eltéréssel, hogy a súlyos testi sérülés még az alapeset körében értékelendő. Nélkülözhetetlen az okozati összefüggés vizsgálata. Ha az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő személynek engedi át a járművezetést, de a baleset kizárólag a sértett neki felróható közreható magatartása idézte elő, az elkövető csak a járművezetés tiltott áten-gedése miatt felel. Ez esetben az ittasan vezető is a 188.§ alapesetéért vonható felelősségre, mivel a baleset be-következésének nem az ittas állapot volt az oka.

26

14. Közúti baleset okozása 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból

súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egész-

ségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okoz-

za, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Jogi tárgy A közúti közlekedés rendjéhez, az emberi élet, testi épség védelméhez fűződő érdek. Passzív alany A járművezető kivételével bárki. Elkövetési magatartás A közúti közlekedésre vonatkozó valamely konkrét szabály megszegése. Aktív és passzív magatartással egyaránt megvalósítható. A veszélyhelyzetre és az eredményre csak gondatlanság terjedhet ki. Ha a közúti közlekedési szabályszegés az elkövetőnek nem róható fel, a felelősség megállapítására nem kerülhet sor. (Ez a baleset.) Eredmény A közúti közlekedési veszélyhelyzetből keletkező súlyos testi sérülés. A közúti baleset okozásának eseménysorozata ugyanúgy megy végbe, mint a közúti veszélyeztetésé: közúti közlekedési szabály megszegése, melynek következtében közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, melyből testi sérü-lés keletkezik. Ha csak a szabályszegő járművezető sérül meg, a közúti baleset okozásának vétsége nem állapítható meg, hiszen nem más személy sérülése következett be. A súlyos testi sértésnél kisebb súlyú következmény esetén szabálysér-tés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása valósul meg. A bűncselekmény létrejöttének feltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés. Elkövető Csak az lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. Gyalogos és utas nem. Stádium Az eredmény bekövetkezésével válik befejezetté. Kísérlet kizárt, mert gondatlan. Halmazat Ha az esetek térben és időben elkülönülnek, az halmazatot képez. Az is, ha az egyik közlekedési ágazat kereté-ben elkövetett szabályszegés egyszersmind a másik közlekedési ágazat biztonságát is sérti. Minősítés Ha a közúti balesetet során a sértett életveszéllyel járó sérülést szenved - minthogy ilyen minősített eset nem szerepel - ezt a körülményt csak a büntetés kiszabása során lehet értékelni. A minősített esetekre is csak gondat-lanság állhat fenn.

27

28

15. Kettős házasság, családi állás megváltoztatása, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, kiskorú veszé-lyeztetése, tartás elmulasztása

Kettős házasság Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házassági kötelékben levő személlyel köt házasságot, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy A monogám házasság intézménye. Elkövetési magatartás Az olyan házasságkötés, amikor legalább a házasságra lépők egyike már fennálló házassági kötelékben él. Csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy házasságkötés történik Elkövető Minden házasságkötésre jogilag képes személy lehet, feltéve, hogy a házasulók egyikének az elköve-téskor a korábbi házassága fennáll. Önálló tettes mindkét fél, ha tudnak a dologról. Amennyiben az anyakönyvvezető a kettős házasság megkötésénél szándékosan működik közre, fogalmilag bűn-segély, de rendszerint a hivatali visszaélés bűntettét is megvalósítja. Stádium Az újabb házasságkötéssel befejezetté válik. Immateriális bűncselekmény, megvalósulásához ered-mény, vagy a tényleges házassági együttélés megkezdése nem szükséges. Kísérlet igen előkészület nem bünt. Halmazat Szükségszerű összefüggés folytán nem értékelhető halmazatban az intellektuális közokirat-hamisítás. (Ilyen, mikor nőtlennek vallja magát az anyakönyvvezető előtt.) Családi állás megváltoztatása

193. § (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében, b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles

személy követi el. (3) Ha a bűncselekményt a gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében gondatlan-

ságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbünte-téssel büntetendő. Jogi tárgy A családi állás. Passzív alany Bárki, így akár felnőttkorú személy is, de gyakorlatilag a gyermek sérelmére van jelentősége. Elkövetési magatartás Más családi állásának a megváltoztatása. A más családba csempészés megtévesztő magatartással valósítható meg, amikor az elkövető a befogadó család tagját a gyermek valósi családi állását illetően téveszti meg és ez a gyermek új családba kerül. Szándékosság Az alapeset csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Ha az alapesetként szabályozott bűncselekményt a gyógy-vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétségért felel. Stádium Onnan kísérlet, mikor az elkövető közvetlenül a passzív alany családi állása megváltoztatását, a tényle-ges családi helyzet megmásítását célzó tevékenységet megkezdi. Befejezett a családi állás megváltoztatásával. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

194. § Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyez-te, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy A kiskorú megfelelő testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosító határozat érvényesülése Passzív alany Olyan kiskorú, akinek az elhelyezéséről végrehajtható hatósági határozat rendelkezik. Elkövetési magatartás A kiskorú elvitele, elrejtése és titokban tartása. Mindhárom tevéssel fejthető ki, mindhárom elkövetési magatartás realizálásához a jogosított előzetes vagy egy-idejű beleegyezésének a hiánya is szükséges. Csak szándékosan követhető el, célzatos Stádium A kiskorú elvitelével a vétségi változat befejezetté válik. Kiskorú veszélyeztetése

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűn-tettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.

(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet.

29

(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattar-tásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles sze-mélynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői fel-ügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él. Jogi tárgy A kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődése. Elkövetési magatartás A súlyos kötelességszegés. Súlyosan veszélyezteti a kiskorú testi fejlődését annak éheztetése, kíméletlen verése, hidegben mezítláb járatása, szellemi fejlődését az iskolába nem járatása, erkölcsi fejlődését a kiskorú előtti trágár beszéd rendszeres folytatá-sa, szeme láttára nemi aktus végzése. Negatív eleme az elkövető szándékának az ölési szándék hiánya: amennyiben az elkövető számol a kiskorú halálának a bekövetkezésével is és abba belenyugszik: egyedül emberölés miatt vonandó felelősségre. A rábírás eredményes, a rábírni törekvés eredménytelen tevékenységet jelent. Elkövető Csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet. A kötelesség alapul-hat családjogi rendelkezésen, hivatáson, szerződésen. Tartás elmulasztása

196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2)

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése kor-látlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz. Jogi tárgy A tartási kötelezettség, a tartásra jogosultnak az eltartáshoz való joga. A jogosított ezen jogát jogszabályon ala-puló és végrehajtható hatósági határozat írja elő. Elkövetési magatartás A tartási kötelezettség nem teljesítése. Csak a végrehajtható hatósági határozat meghozatalát követően és csak szándékosan valósítható meg. A szándékosság feltétele a tartási kötelezettség elkövető általi ismerete és az önhi-ba. Önhiba akkor állapítható meg, ha akár maga a mulasztás (a tartásdíj nem fizetése), akár a mulasztás objektív oka a kötelezettnek felróható. A hátralék részleges megfizetése, valamint a másodfokú határozat meghozatala előtti teljesítés csupán enyhítő körülményként értékelhető. Elkövető Csak az a személy lehet, akit a hatóság végrehajtható határozatával tartásra kötelezett. Stádium Alapesete tiszta mulasztásos bűncselekmény, azaz a mulasztás egymagában, eredményre, egyéb káros követ-kezményre tekintet nélkül büntethető. Befejezetté válik a kötelezettség esedékességét követően nyomban, vagyis ha lejárt az a határidő, ameddig az elkövetőnek a kötelezettségét teljesítenie kellett volna. Bűnhalmazat Egység vagy bűnhalmazat szempontjából a bírói gyakorlat szerint a hatósági határozatok száma, illetve a fizetési kötelezettségek jogcímének különbözősége irányadó. Azaz ha két gyerek miatt kell fizetnem egy anyának, akkor egy rendbeli a mulasztás.

30

16. Erőszakos közösülés. Szemérem elleni erőszak Erőszakos közösülés

197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel kö-zösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre

kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti erősza-

kos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. Jogi tárgy A nemi szabadság, kiskorú sérelmére elkövetés esetén az ifjúság egészséges nemi fejlődése is. Passzív alany Bárki lehet személyes tulajdonságaira, Ha halott személy - kegyeletsértés valósul meg. Elkövetési magatartás Kényszerítés: olyan tevékenység, amely alkalmas a sértett komoly (akaratot megtörő: vis absoluta) kifejtett vagy várható ellenállásának a leküzdésére, amelynek eredményeképpen a sértett képtelenné válik valódi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására. Két elkövetési módját határozza meg a törvény a kényszerítésnek: Erőszak A passzív alany ellenállásának leküzdésére irányuló, a teste ellen intézett erős fizikai kényszerbehatás, amely alkalmas a sértett ellenállásának megtörésére, megbénítására, a közösülésre kényszerítésre. Fenyegetés - élet vagy testi épség ellen irányuljon - közvetlen legyen a fenyegetés, Közösülés – a férfi nemi szervnek a női nemi szervvel (szeméremajkakkal) való belső érintkezése. Relatív közösülési képtelenség esetén megállapítható az erőszakos közösülés kísérlete, ha az elkövető szándéka a közösülésre irányult. Az elkövető abszolút közösülési képtelensége esetén csak szemérem elleni erőszak valósul meg. Védekezésre képtelenség Olyan állapot, amely a sértett számára lehetetlenné teszi, hogy akaratának érvényt szerezzen. Akaratnyilvánításra az a személy képtelen, akinek pszichikai vagy fizikai állapotánál fogva nincs jogi érte-lemben figyelembe vehető akarata. Pl. ájulás, teljes részegség, hipnotikus állapot, kóros elmeállapot. Szándékosság Csak szándékosan követhető el, aminek megállapításához szükséges, hogy az elkövető tudata kiterjed a kényszerítéssel történő közösülésre, Elkövetők Önálló és közvetlen tettes bárki lehet, aki a sértettel ellentétes nemű. Stádium Az első fordulat esetén befejezett a bűncselekmény, amennyiben az elkövető mindkét elkövetési magatartást kifejti, azaz kényszerítést alkalmaz a közösülés szándékával, és Az első fordulatnál mindaddig kísérleti szakban marad a cselekmény, míg a tényállási elemként szabályozott konjunktív elkövetési magatartások közül az elkövető – közösülési szándékkal – kifejti a kényszerítést, de a közösülés elmarad. A második fordulatnál kísérleti stádiumról beszélhetünk, ha az elkövető megteremti a szóban forgó állapotot a közösülés lehetővé tétele érdekében, tehát az elkövető közvetlen célja a közösülés végrehajtása. Az erőszakos közösülés előkészülete nem büntetendő, de ha már önmagában megvalósít más bűncselekményt, az elkövető ezen maradék bűncselekményért vonható felelősségre pl. aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése. Halmazat Természetes egység az ugyanazon sértett sérelmére ugyanazon alkalommal ugyanazon elkövető részéről megva-lósított több erőszakos közösülés. Bűnhalmazat, ha az elkövető több sértett sérelmére valósítja meg az erőszakos közösülést. Azonos alkalommal ugyanazon sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszaknál csak az előbbi állapítható meg, az erőszakos közösülés ugyanis abszorbeálja a szemérem elleni erő-szakot. Halmazatba kerül az erőszakos közösüléssel a vérfertőzés vétsége, ha a sértett az elkövetőnek testvére vagy féltestvére. Beolvad az erőszakos közösülés bűntettébe az azzal kapcsolatban elkövetett könnyű testi sértés, személyi sza-badság megsértése, s amennyiben időben és térben nem különül el, a kiskorú veszélyeztetése. Ha az erőszakos közösülés érdekében az elkövető súlyos testi sértést okoz: halmazat megállapításának van helye, de a kétszeres értékelés tilalma folytán a testi sértést nem lehet aljas indokból elkövetettnek minősíteni. Emberölés akkor kerülhet az erőszakos közösüléssel halmazatba, ha a közösülési szándék az emberölés véghez-vitele során keletkezik és ennek folytán megtörténik a közösülés a magatehetetlenné vált sértettel.

31

Az erőszakos közösülés alapesete csak magánindítványra üldözendő és büntetendő, aminek jogpolitikai indoka a sértett kímélete. Ha azonban ezzel összefüggésben megvalósul más, hivatalból üldözendő bűncselekmény: az iménti követelmény már nem áll fenn. Minősített esetek A 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetés kiemelését az alacsony életkorból eredő könnyebb viktimalizáció (fizikai, értelmi képességüknél fogva nehezebben tudnak védekezni) indokolja, valamint, ha egy ilyen korú gyermek egy ilyen bűncselekmény áldozatául esik, az egész további életét súlyosan károsíthatja. A sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állhat, e viszony alapulhat jog-szabályon, egyeneságbeli rokoni kapcsolaton, munkaköri előíráson stb. Feltétele, hogy a viszony az elkövetés időpontjában fennálljon. A törvény ún. szuper minősített esetként szabályozza azt az esetet, ha a 12. életévét be nem töltött sértett sérel-mére az erőszakos közösülés a b) vagy a c) pont szerint is minősül. A törvény hibájaként említhető a 210. §-ban foglalt értelmező rendelkezés, amely szerint a 12. életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. Ez a szabályozás azt eredményezi, hogy ha ilyen korú a sértett, akkor megvalósul mind az alapeset második fordulata, mind pedig a minősített eset. A helyes minősítés ilyenkor az alapeset második fordulatának megállapítása. Csak akkor kell minősített esetként értékelni, ha az első fordulat alapján mindez erőszakkal vagy fenyegetéssel valósult meg. Szemérem elleni erőszak

198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel faj-talanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy

ennek eltűrésére kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti szemé-

rem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. A jogi tárgy egyezik az erőszakos közösüléssel. Elkövetési magatartás Fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerítés, tehát két konjunktív magatartás. A kényszerítés két elkövetési módja az erőszak vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés. fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésé-re vagy kielégítésére szolgál. Súlyosan szeméremsértő cselekmény: ha a társadalom tagjainak nemi vonatkozású erkölcsi érzékét sérti, ahol is meghatározó a társadalomban uralkodó erkölcsi szabályok és szokások. A második fordulat a más személy védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotának fajtalanságra való felhasználása. Az erőszakos közösüléstől való elhatárolása a szemérem elleni erőszaknak a szándék alapján történhet, tehát ha nem volt közösülési szándéka az elkövetőnek, a szemérem elleni erőszak megállapításának van helye. Szándékosság Csak szándékosan követhető el. Az elkövető szándékának át kell fognia a fajtalanságot, az első fordulat esetén a fajtalanság eltűrésének kikényszerítését is. A fajtalanság tudatánál az elkövetőnek cselekménye véghezvitelekor saját nemi vágyának felkeltésére vagy kielégítésére szolgáló tevékenységet kell ismernie. Elkövetők Bárki lehet, aki a sértettől különböző nemű. Társtettes lehet a sértettel azonos nemű személy is. Befejezettség Az első fordulat befejezett a kényszerítés és a fajtalanságnak minősülő cselekmény együttes kifejtésével. A má-sodik fordulat befejezett a fajtalanság elkövetésével. Az első fordulat esetén közvetlenül a fajtalanság lehetővé tételére irányuló erőszak vagy kvalifikált fenyegetés kifejtése a kísérlet. Halmazat Ha az elkövetett cselekmény fajtalanság, de a tettes eredeti szándéka kiterjedt a közösülésre: az erőszakos közö-sülés kísérlete állapítandó meg. Bűnhalmazat jön létre, ha a szemérem elleni erőszakkal összefüggésben súlyos testi sértést vagy magánlaksértést követtek el. A szemérem elleni erőszak alapesete csak magánindítványra üldözendő és büntetendő, kivéve, ha azzal össze-függésben más, hivatalból üldözendő bűncselekményt is elkövettek.

32

17. A gondatlanságból elkövetett emberölés. Az euthanázia problémája. A gondatlanságból elkövetett emberölés

166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-tendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő. A tételt elsősorban lásd a 2. tételnél. Ami a gondatlanságra vonatkozik, az van itt. Elkövetési magatartás Lehet tudatos vagy hanyag gondatlanság is. Luxuria esetén az elkövetőnek a halálos eredmény tekintetében könnyelműen kell bizakodnia annak elmaradásá-ban, azaz kell reális tény alapjának lennie. Ha alaptalanul bízik az elmaradásban, az már dolus eventualis. Pl. a magatehetetlen passzív alanyt az utcára viszi közösülési céllal, majd otthagyja éjszaka a hidegben, s az kihűlés miatt meghal. Csupán a véletlenre bízta az eredmény bekövetkezését, s ez a közöny az eshetőleges ölési szán-dékra utal. Negligencia esetén szükséges az objektív gondossági kötelesség megszegése és a szubjektív előreláthatóság fennállása. Objektív gondosság pl. a szülő gondozási kötelessége, szubjektív előreláthatóság pedig az, hogy az eredmény előrelátásban terheli-e az elkövetőt felróható mulasztás. Pl. mérgező hatású permetezőszer borosüveg-ben tárolása az italosszekrényben. Az azonban nem felróható, ha néhány perci magára hagyja a szülő a gyerme-keit és az egyik kinyitja az ablakot és kiesik. Stádium Gondatlanság esetén nincsen. Eutanázia Görög eredetű kifejezés, szép halált jelent. Köznapi értelemben minden olyan tevékenység, mely célja a halálközeli állapotban levő, az emberhez méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes meg-rövidítése. Két fajtája az önkéntes és a nem önkéntes. Mindkét formája szándékos emberölés. Büntetőjogi értelemben kizárólag az orvos és beteg olyan kapcsolata értendő eutanázia alatt, amikor a gyógyítha-tatlan betegségben szenvedő, elviselhetetlenül nagy fájdalmat átélő embert saját, kérésére az orvos halálba segíti. Eutanáziáról csak akkor lehet szó, ha kifejezetten a beteg akaratából kerül sor és a beavatkozást orvos végzi, vagy a kezelést, ami meghosszabíthatná életét, orvos mulasztja el. Az 1997. évi 154. törvény a beteg számára biztosította az önrendelkezéshez való jogot, ennek keretében szabá-lyozza annak módját, hogy a beteg hogyan utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást. Ha a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül az előírt egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet, akkor az életet meghosszabbító kezelést a beteg visszautasíthatja. Háromtagú orvosi bizottságnak kell megvizsgálnia, és ha egybehangzóan írásban úgy nyilatkoznak, hogy a beteg a következmények ismeretében hozta meg döntését és a beteg az orvosi nyilatkozatot követő harmadik napon két tanú előtt ismét kinyilvánítja visszautasítási szándékát, nyilatkozatát közokiratba vagy teljes bizonyítási erejű magánokiratba kell foglalni, s végrehajtani kérését. Nem utasíthatja vissza, ha várandós és előreláthatóan képes a gyermek kihordására. 2. tételből Eredmény Az emberölés eredmény bűncselekmény; a felelősség alapja az elkövetési magatartás és az eredmény között fennálló okozati összefüggés. ha az elkövető indította el a halálhoz vezető folyamatot, A mulasztással elkövetett emberölés esetén akkor beszélünk okozatosságról, ha a halál bekövetkezésének oka maga a mulasztás. Jogi tárgy Más ember élete. Büntetőjogi értelemben emberi életről, mint embertől származó, az anyaméhből kivált lény létéről beszélünk. Mindegy, hogy a születő lény életképes-e vagy sem, lényeg az élve születés. Alany Passzív alanya az élő ember. Közömbös a neme, életkora, egészségi állapota; torzszülött elpusztítása is emberölés. Ugyancsak emberölés a gyógyíthatatlan beteg halálának meggyorsítása vagy előidézése szenvedései-nek megrövidítése céljából (eutanázia). Büntetőjogilag az emberi élet kezdete a tolófájás kezdete, császármetszés esetén a beavatkozás megkezdése, vége pedig a biológiai halál, amikor légzés, keringés és agyműködés teljes megszűnése miatt megindul a szerve-zet irreverzibilis bomlása. Ezen kívül van még agyhalál, ami az agy és agytörzs működésének teljes és visszafor-díthatatlan megszűnése, klinikai halál pedig ha átmenetileg megszűnik a légzés, keringés vagy az agyműködés. Tettesség A tettes cselekménye lehet közvetlen és közvetett. Társtettességben elkövetett emberölés állapítható meg, ha 2 vagy több személy, egymás tevékenységéről tudva, szándék-és akarategységben úgy oltja ki a sértett életét, hogy mind megvalósítják a tényállás egy részét. Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha az egyik lefogja a sértettet, a másik pedig megöli, az is társtettesség. Részesség Szándékos emberölésre való felbujtás miatt felel az a személy, aki olyan személyt bír rá emberölésre, akinél a felbujtó fellépéséig fel sem merült az emberölés szándéka. A felbujtás akkor állapítható meg, ha az ölési szándék a felbujtó magatartásának hatására alakul ki a tettesben. Stádium Az emberölés befejezett, ha a törvényi tényállásban meghatározott eredmény, a sértett halála bekövetkezett. Kísérlet valósul meg, ha a szándékosan véghezvitt ölési magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, vagy a halál egyéb okból elmaradt.

33

34

18. A megrontás. A vérfertőzés. Az életkor jelentősége a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél. A megrontás

201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt ar-ra törekszik rábírni, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.

202. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt ar-ra törekszik rábírni, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és három évig terje-dő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Jogi tárgy A serdületlen személyek egészséges nemi fejlődése. Passzív alany 12. életévét betöltött, de a 14. életévét be nem töltött személy. A törvény csak a felső korhatárt állapítja meg, az alsó korhatár (12.) a 210. §-ból következik. Elkövetési magatartás A közösülés, a nemi és a természet elleni fajtalanság. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, de a tettesnek ismernie kell a passzív alany életkorát is. A második esetben a büntethetőség körét tágította a jogalkotó a 201. § (2) bekezdésének a megalkotásával, ami-kor az eredménytelen felbujtás esetét rendeli büntetni. Ez tulajdonképpen egy előkészületi cselekményt minősít büntetendővé. A második paragrafusba azon cselekmények tartoznak, melyek más számára kívánják a meghatározott nemi cselekményt lehetőségét megteremteni. Ez akkor tekinthető megvalósultnak, ha a törvényi tényállásban körülírt cselekményeket (mással közösül vagy fajtalankodik) a passzív alany elköveti, vagy legalább megkísérli azok elkövetését. Ha az elkövető arra bírja rá, illetőleg arra törekszik rábírni a kiskorút, hogy állattal fajtalankodjék vagy önkielé-gítést végezzen, nem a 202. § szerinti megrontásért, hanem a 195. § alapján kiskorú veszélyeztetéséért büntethe-tő, hiszen a “mással” élő emberi személyt jelent. Elkövető Bárki lehet. A részesség is elképzelhető felbujtás vagy bűnsegély formájában. Felbujtó azonban csak az lehet, aki a tettest veszi rá a bűncselekmény elkövetésére. Aki a 14. életévét be nem töltött személyt vesz rá, hogy e cselekményt mással elkövesse, a 202. § (2) bekezdésé-ben foglaltak szerint lesz büntetendő. A bűnsegély kapcsolódhat a tettes cselekményéhez és a passzív alany tevékenységéhez egyaránt. A bűnsegély megállapíthatóságának a lényege, hogy ez által váljék könnyebbé a tettes számára a bűncselekmény megvalósí-tása. Vérfertőzés

203. § (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

(3) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy A nemi kapcsolatok társadalmunkban kialakult rendje, emellett a bűncselekmény elkövetése veszélyezteti a rokoni kapcsolatok tisztaságát, az egészséges utódok megszületését is. Elkövetési magatartás Mind a közösülés, mind pedig a fajtalankodás, ami jelenti a nemi és a természet elleni fajtalankodást is. A (3) bekezdés elkövetési magatartása a közösülés és a természet elleni fajtalanság. Csak szándékosan követhető el, aminek feltétele a vér szerinti rokonság ismerete. Elkövető

35

Akik között a törvényben meghatározott rokoni kapcsolat áll fenn. E rokoni kapcsolat az (1) bekezdés esetén fel- és lemenő viszony, a (3) bekezdésben a testvéri viszony. A Csjt. rendelkezései szerint egyenesági rokonok azok, akik közül az egyik a másiktól származik. [Csjt. 34. § (1) bek.]. Passzív alany E bűncselekmény esetén általában nincs, mert az elkövetők egyaránt elkövetőként felelnek magatartásukért. Kivétel ez alól, amikor a vérfertőzés erőszakos közösüléssel, szemérem elleni erőszakkal, természet elleni erő-szakos fajtalansággal vagy megrontással találkozik. A fel- és a lemenők, valamint a testvéri kapcsolat megállapításánál a vérségi, és nem a jogi kapcsolat a meghatá-rozó. Megvalósul tehát a bűncselekmény akkor is, ha a rokonság házasságon kívüli születésen alapszik, viszont nem követi el a bűncselekményt az, aki örökbefogadott fiával vagy lányával viszi véghez a tényállásban értékelt tevékenységet. Testvérek esetén elég az egyik szülő közössége is. Halmazat Az ugyanazon személyek között véghezvitt vérfertőzés folytatólagos bűncselekménynek minősül akkor is, ha az egyik esetben közösüléssel, máskor fajtalansággal valósították meg. Ha a felmenő a nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló lemenőjével erőszakkal, kvalifi-kált fenyegetéssel vagy a törvényben meghatározott állapot felhasználásával követ el vérfertőzést, úgy az erő-szakos közösülés, szemérem elleni erőszak vagy természet elleni erőszakos fajtalanság minősített esete(i) állapí-tandó meg egyedül; egyéb esetekben e bűncselekmények alapesetét kell a vérfertőzéssel halmazatban megállapí-tani. Ha a vérfertőzés a megrontással találkozik, ez utóbbi megállapításának van helye, tehát a megrontás alaptényál-lása és minősített esetei elnyelik a vérfertőzést. Eszerint a vérfertőzés akkor állapítható meg önálló bűncselek-ményként, ha a leszármazó ill. testvér a 14. életévét már betöltötte de a 18. még nem és a tényállásszerű cselek-mény beleegyezésével történt. Bonyolult helyzet adódik, ha a vérfertőzés a természet elleni fajtalansággal találkozik: a felmenő a 18 évnél fiatalabb azonos nemű lemenőjével, ill. a 18 évnél idősebb testvér a 18 évnél fiatalabb azonos nemű testvérével követi el a természet elleni fajtalanságot: a vérfertőzéssel halmazatban kell megállapítani. Az életkor jelentősége a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél A nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében a jogalkotó a 12., a 14. és a 18. életévnek tulajdonít jelentősé-get. A 12. életév betöltésének a jelentősége: Az erőszakos közösülésnek, a szemérem elleni erőszaknak és a természet elleni erőszakos fajtalanságnak egy-aránt minősített esete, ha a sértett a 12. életévét még nem töltötte be. Ehhez kapcsolódik a 16. tételnél említett 210. §, amely e három bűncselekmény esetén a 12. életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek tekinti. Ugyanezen bűncselekmények szuper minősített esete, ha a 12. életévét be nem töltött személy az elkövető neve-lése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, továbbá ha ilyen korúval több elkövető egymás cse-lekményéről tudva azonos alkalommal fejti ki a tényállásszerű cselekményt. A megrontás valamennyi tényállása esetén a sértett kizárólag a 12. életévét betöltött, de a 14. életévét be nem töltött személy lehet. A 14. életév betöltésének a jelentősége: A 14. életév betöltéséig (12 év felett) a megrontás valamelyik tényállása állapítható meg. A természet elleni fajtalanság sértettje csak az elkövetővel azonos nemű 14. életévét betöltött, de a 18. életévét be nem töltött személy lehet. A 18. életév betöltésének a jelentősége: A vérfertőzés esetén a törvény büntethetőséget kizáró okként szabályozza, ha a leszármazó a felmenőjével tör-tént közösülés vagy fajtalanság elkövetésekor még nem töltötte be a 18. életévét. Az üzletszerű kéjelgés elősegítésének minősített esete, ha a bordélyházban 18. életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést. A kerítés minősített esete, ha az elkövető haszonszerzés céljából 18. életévét be nem töltött személyt másnak közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez.

36

19. A prostitúciós bűncselekmények. A szeméremsértés és a tiltott pornográf felvétellel visszaélés. Üzletszerű kéjelgés elősegítése

205. § (1) Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig ter-jedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést. (4) Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, az (1) bekezdés szerint büntetendő.

“,Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik.” Jogi tárgy A nemi erkölcs és a nemi kapcsolatok társadalmi rendje. Elkövetési magatartás Épület vagy egyéb hely alatt a lakáson túl minden olyan helyiség értendő, amely alkalmas a nemi érintkezés véghezvitelére, a rendelkezésre bocsátásnak nem feltétele a helyiség feletti rendelkezési jog megléte. A rendelkezésre bocsátás más részére történik, azaz ha valaki a saját lakásán folytat üzletszerű kéjelgést, e bűn-cselekményért nem felel. Bordélyháznak minősül az a vállalkozás, melynek keretében a vállalkozó által fizetett prostituáltak anyagi ellen-szolgáltatásért bárkinek a rendelkezésére állnak szexuális vágyaik kielégítésére. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Stádium Az (1) bekezdés szerinti alakzat immateriális bűncselekmény, azaz az épület vagy egyéb helyiség biztosításával a bűncselekmény befejezett. (4) Ha a rábírás eredménytelen marad: kísérlet állapítható meg. Halmazat (1) egy alkalommal több üzletszerű kéjelgést folytató személynek, vagy több alkalommal ugyanannak vagy több ilyen személynek állandó jelleggel bocsátja rendelkezésre az épületet üzletszerű kéjelgés céljára, nem kerülhet sor tehát folytatólagosság vagy többrendbeli bűncselekmény megállapítására. (4) bekezdés esetén a rábírt személyek száma határozza meg a büntetőjogi értékelést Ha 14 és 18 év közötti személyt vesz rá az elkövető az üzletszerű kéjelgésre - kiskorú veszélyeztetése. Kitartottság Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Jogi tárgy A nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje. Elkövetési magatartás A “kitart” szóval van meghatározva, ami anyagi juttatás elfogadását jelenti, ami az elkövető megélhetési forrásá-nak tekinthető. nem feltétel, hogy az üzletszerű kéjelgést folytatót e tevékenysége miatt elítéljék. A bűncselekmény tettese bárki lehet, kivéve, aki a törvénynél fogva jogosult arra, hogy őt az üzletszerű kéjelgést folytató személy eltartsa. A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni; fontos, hogy az elkövető legyen tisztában azzal, hogy aki kitartja, az üzletszerű kéjelgést folytat. Kerítés

207. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntet-tet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyol-

cadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet v. testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és há-rom évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy A nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje. Elkövetési magatartás Valakinek más részére történő megszerzése meghatározott célra, ahol megszerzés alatt a közvetítés értendő. Megszerzés, hogy az elkövető valakit olyan személy részére szerez meg, akivel annak a nemi cselekményre vonatkozólag megállapodása nincsen, és közösülésre vagy fajtalanságra közvetlenül hozzáférhetővé tesz. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Elkövető A bűncselekmény tettese bárki lehet. Társtettesség akkor képzelhető el, ha többen beszélnek rá valakit Stádium Befejezett a kerítés a nemi cselekményekkel, tehát ha az megtörténik, amire valakit megszereznek.

37

Elhatárolás Ha megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el a cselekményt, nehéz elhatárolni a társtettességben elkövetett erőszakos közösüléstől, szemérem elleni erőszaktól és a természet elleni erőszakos fajtalanságtól. Támpontot nyújthat, ha az erőszak vagy fenyegetés csak azt szol-gálja, hogy a sértett más részére váljék hozzáférhetővé, de az elkövető a nemi cselekmények véghezvitelét már nem segíti elő. Halmazat Az üzletszerű kéjelgésre rábírás és a kerítés között csak látszólagos alaki halmazat jöhet létre, mivel mindegyik bűncselekmény azonos jogi tárgyat sért Szeméremsértés

208. § Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy A közszemérem, illetőleg a társadalom nemi erkölcse. Elkövetési magatartás Az elkövető szeméremsértő magamutogatása. Csak szándékosan követhető el. Lényeges, hogy a nemi vágy kielégítése a nemi szerv mutogatásától következik be és nem másik nemi cselekmény előzménye. Sértett Bárki lehet, elég egy embernek is észlelnie a cselekményt. Elkövető Bárki lehet. Stádium Befejezett a bűncselekmény az önmutogatás más előtti célzatos megvalósításával. Halmazat A nemi szerv többszöri mutogatása azonos alkalommal természetes egység. Folytatólagosság állapít-ható meg, ha az elkövető szeméremsértő cselekményt más személy előtt, több alkalommal, rövid időközökben, egységes akaratelhatározásból fakadóan valósítja meg. Tiltott pornográf felvétellel visszaélés

195/A. § (1) Aki kiskorú személyről pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt, vagy ilyen képfelvéte-leket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki kiskorú személyről pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt, vagy ilyen képfelvételeket, ille-tőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket kínál, átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki kiskorú személyről pornográf video-, film-, fényképfelvételt vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készít, forgalomba hoz, azzal kereske-dik, illetőleg ilyen képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltet. (5) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (3)-(4) bekezdésben írt bűncse-

lekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában pornográf képfelvétel, illetve pornográf jellegű műsor a nemisé-

get súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés, ábrázolás. Elkövetési tárgy Pornográf felvétel, melyet a (4) bekezdés értelmez. rajz vagy festmény nem bűncselekmény. Elkövetési magatartás Kereskedés Felöleli a haszonszerzésen felül a kiegészítő tevékenységeket is. (pl. csomagolás) Passzív alany 18 éven aluli kiskorú. Elkövető A kiskorún kívül bárki lehet. A kiskorú akkor sem követi el, ha maga terjeszti. A kiskorú törvényes képviselőjé-nek hozzájárulása: nem zárja ki a jogellenességet, sőt maga is elkövetőként felelősségre vonható. A tettesi cse-lekményhez bűnsegély is járulhat, de a bűnsegédi magatartás nem lehet anyagi eszközök szolgáltatása. Stádium A kísérlet fogalmilag nem tekinthető kizártnak. Halmazat Ha több kiskorúról készítenek felvételt. Más nemi erkölcs elleni bűncselekménnyel is halmazatban állhat, pl. a kiskorú veszélyeztetésével.

38

20. Az embercsempészés 218. § (1) Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon

történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-tendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva

követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerűen

követik el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

Jogi tárgy A határrendészet zavartalan működése. Elkövetési magatartás A segítségnyújtás. Segítségnyújtásként értékelendő minden olyan magatartás, amely egyébként bűnsegély meg-állapítását eredményezhetné. Az elkövetés módját értékeli a törvényhozó a következőkkel: vagyoni haszonszerzés végett, szervezet tagjaként, megbízásából. Ezeknek a feltételeknek a hiánya esetében a segítségnyújtást nem az itt tárgyalt § alapján, hanem a 217. § alapján, a tiltott határátlépéshez nyújtott bűnsegélyként lehet értékelni. A törvényhozó minkét alapesetben az elkövető céljaként értékeli a haszonszerzést. A bűncselekményt csak szán-dékosan lehet elkövetni. Elkövető Bárki lehet, nincs akadálya a társtettesség megállapításának sem, ha többen, egymás tevékenységéről tudva és egymás tevékenységét kiegészítve nyújtanak a tárgyalt módon segítséget másnak a határ átlépéséhez. Stádium A bűncselekmény a magatartás tanúsításával, a segítségnyújtással befejezetté válik. A törvényhozó büntetni rendeli az eddig felsorolt esetek mindegyikében az előkészületet is, és lehetővé teszi az elkövetővel szemben mellékbüntetésként kitiltás alkalmazását is.

39

40

21. Államtitoksértés és a szolgálati titok megsértése 221. § (1) Aki a) az államtitkot jogosulatlanul megszerzi, b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy

részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra,

vagy súlyos hátrányt okozva követik el, b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére

válik hozzáférhetővé. (3) Aki az államtitoksértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig, a (2) bekezdés eseteiben, az

ott írt megkülönböztetés szerint, két évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott államtitoksértésre irányuló előkészületet követ el, az ott írt

megkülönböztetés szerint bűntett miatt három évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteten-dő.

222. § (1) Aki a) a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi, b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetékte-

len személy részére hozzáférhetővé teszi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos hátrányt

okoz. (3) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a szolgálati titok, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a katonai szolgálati

titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válik.

Jogi tárgy Az államtitoksértés és az államtitoksértés feljelentésének elmulasztása esetében a Magyar Köztársaság minden olyan érdeke, melynek megóvása céljából valamely adat államtitokká nyilvánítható, a szolgálati titok megszerzé-se esetében pedig az államigazgatás rendje, közelebbről az állami vagy közfeladatot ellátó azon szervek zavar-mentes működése, melyek érdekében valamely adat szolgálati titokká nyilvánítható. Elkövetési tárgy az államtitkok ill. a szolgálati titok. Mind az államtitok, mind a szolgálati titok: meghatározott minőségű adat, amely nemcsak önmagában tárgya a titokvédelemnek, hanem a titokvédelem kiterjed azokra a dolgokra is, amelyekről vagy amelyekből a titkot jelen-tő adat a megfelelő technikai eszközök és eljárások segítségével előhívható és megismerhető. Elkövetési magatartás Az államtitok vagy szolgálati titok jogtalan megszerzése, vagyis az a tevékenység, amely az adat megismerésére vagy az adatot hordozó tárgy birtokbavételére irányul, annak jogosulatlan felhasználása, vagyis a titok lényegét alkotó ismeretnek a minősítő által el nem ismert érdekek szolgálatába állítása. Elkövetési magatartás továbbá annak illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele a titkot alkotó adat közlésével, államtitok illetékes sze-mély részére hozzáférhetetlenné tétele, vagyis olyan ténykedés, amelynek eredménye az, hogy az illetékes sze-mély részéről az adat megismerése és/vagy az adatot hordozó dolog birtokbavétele átmenetileg vagy végleg elmarad. Az államtitoksértés szándékosan és gondatlanságból egyaránt, a szolgálati titoksértés csak szándékosan követhe-tő el. Elkövető Egyedüli tettese csak az adott titok megismerésére jogosulatlan személy lehet. A birtokba jutott titok jogosulat-lan felhasználását vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetetlenné tételét bárki elkövetheti. Stádium Az államtitoksértés súlyosabban minősülő eseteinél annak előkészülete is büntetendő. Ehhez – a szándékosság körében – a súlyosabb következmények elkövetéskori tudata és ezek iránti közöny szükséges. Kísérletté válik a cselekmény mindkét § esetén a titok jogosulatlan megszerzése esetében, ha az elkövető közvet-lenül a titkos adatot hordozó dolog birtokbavételére vagy az adat megismerésére irányuló tevékenységébe kezd, a birtokba jutott titok jogosulatlan felhasználása vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetetlenné tétele ese-tében pedig akkor, ha belekezd abba a ténykedésbe, amelynek eredményeként létrejön az a helyzet, melyben az ismeret illegális érdeket szolgál.

41

Halmazat Ugyanazon titokra vonatkozóan több elkövetési magatartás kifejtése , ill. egyazon alkalommal több titok meg-szerzése, és ezekre több elkövetési magatartás kifejtése: természetes egység. Egyazon tevékenység keretében állami és szolgálati titokra elkövetett bűncselekmények valódi anyagi bűnhal-mazatot alkotnak.

42

22. A hivatali bűncselekmények hivatalos személy: a) az országgyőlési képviselı, b) a köztársasági elnök, c) a miniszterelnök, d) a Kormány tagja, a politikai államtitkár, e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, biztosok, g) a helyi önkormányzati testületek tagja, h)1 a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes, i)2 az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, k) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el; Hivatali visszaélés

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy A hivatali apparátusba vetett bizalom; a bűncselekény zavarja a hivatali szerv szab.szerű működését. Elkövetési magatartás Kötelességszegésnek minősíthető minden olyan magatartás, amely ellentétben áll azzal a magatartással, amely-nek tanúsítását a jogszabály vagy egyéb rendelkezés az elkövető számára előírta. aktív és passzív magatartás is. Célzatos bűncselekmény, célja: a hátrányokozás, ill. magának vagy másnak előnyszerzés. Stádium A hivatali visszaélés mindhárom magatartás vonatkozásában befejeződik a magatartás tanúsításával. Elkövető Csak hivatalos személy lehet tettes, a társtettesség fogalmilag kizárt, Halmazat A hivatalos személy kötelességellenes magatartását két bűncselekményként sohasem lehet értékelni, ha a hivata-los személy kötelességszegése megfelel egy másik törvényi tényállásnak is, a halmazat csak látszólagos, és a speciális rendelkezés alkalmazandó. (Kettős értékelés tilalma. A jogi tárgy sérelmét egyszer értékeljük.) Bántalmazás hivatalos eljárásban

226. § Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy A hivatali apparátusba vetett bizalom és az egyes személyek emberi méltósága, a becsülete. Elkövetési magatartás A tettleges bántalmazás. A tettleges bántalmazás más testének szándékos, jogellenes és célzatos érintése, mely gyakorolható közvetlenül és közvetve is (pl. kutya ráuszításával) de csak aktív magat.sal Az a hivatalos személy, aki jogszerűtlenül helyzete magát szolgálatba, nem valósíthatja meg a hivatalos eljárás-ban való bántalmazást, mivel ebben az esetben az egész eljárása jogszerűtlen. Ilyen esetben már megvalósul a hivatali visszaélés, még mielőtt a tettleges bántalmazásra sor kerülne. A bűncselekmény csak szándékosan Stádium A magatartás tanúsításával befejeződik, nem szükséges eredmény bekövetkezése, sérülés létrejötte. Elkövető társtettese nem hivatalos személy is lehet. A társtettesség objektív feltétele, hogy az elkövetők mind törvényi tényállási elemet valósítsanak meg. Halmazat A hivatali visszaéléshez képest a bántalmazás hivatalos eljárásban törvényi tényállása a speciális, ezért ez a tör-vényi tényállás kerül alkalmazásra és a halmazat megállapítása kizárt. Ugyanakkor valódi halmazat forog fenn, ha a tettleges bántalmazás testi sérülést eredményez. Kényszervallatás

227. § Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, ille-tőleg ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy A hivatali apparátusba vetett bizalom és a személyi szabadság. Elkövetési magatartás Az erőszak, a fenyegetés vagy más hasonló módszer alkalmazása. Közös sajátossága a módszerek alkalmazásának, hogy a sértett az elkövető magatartása következtében olyan vallomást vagy nyilatkozatot tehet, amilyet az elkövető cselekménye nélkül nem tenne. Csak szándékosan való-sítható meg, célzatos bűncselekmény. Az, hogy a vallomás esetleg tényleg bűncselekményt derít fel, NEM minősül enyhítő körülménynek. Ha a kény-szervallatás megvalósult, amúgy sem használható fel az így nyert bizonyíték. Stádium A bűncselekmény pusztán az itt meghatározott eszközök alkalmazásával befejezetté válik. Elkövető Társtettes lehet nem hivatalos személy is. Halmazat A meg nem engedett eszközök, módszerek alkalmazása szükségszerűen egyben kötelességszegés: a hivatali visszaéléssel ily módon létrejövő halmazat csak látszólagos; ebben az esetben a kényszervallatás speciá-lis tényállása alkalmazandó. A kényszervallatás alaki halmazatba kerülhet a testi sértéssel. Abban az esetben, ha vallomás kikényszerítése céljából valakit jogellenesen fogva tart: a kényszervallatás a jogellenes fogvatartással látszólagos halmazatban áll! Ilyenkor a jogellenes fogvatartásnak aljas indokból elkövetett esete valósul meg.

43

Jogellenes fogvatartás 228. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt,

bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból vagy célból, b) a sértett sanyargatásával, c) súlyos következményt okozva követik el.

Jogi tárgy Közvetlen tárgya a személyes szabadság, közvetett tárgya a hivatali szervekbe vetett bizalom. Elkövetési magatartás A személyes szabadságtól való megfosztás. Régebben konkrétan meg volt határozva, hogy ez történhet elfogás-sal, letartóztatással, vagy fogvatartással, ma már általános a kitétel. Ez a mozgási, helyzetváltoztatási lehetőség hatalmi rendelkezés alapján történő, kikényszeríthető megszüntetését jelenti. A személyes szabadságtól való megfosztásnak jogellenesnek kell lenni, azaz törvényes előfeltételeinek hiányoz-nia kell. A törvényi tényállás megvalósulásához szándékosság szükséges. Szándékosság állapítható meg abban az eset-ben, ha az elkövető nemcsak cselekményének szabadságfosztó jellegével van tisztában, hanem a cselekmény törvényi előfeltételeinek a hiányával is. (Mivel az anyagi érvényességét az utasításnak nem vizsgálhatják az alárendeltek, csak az alaki érvényességről van szó: tehát hogy megfelelő parancsnok megfelelő formában és jogszerű utasítást adott ki. Azt nem, hogy valóban folyik-e a büntetőeljárás és valóban terhelt-e az illető.) Stádium A bűncselekmény az említett magatartás tanúsításával befejeződik. Elkövető Ezt kivételesen csak hivatalos személy követheti el, minden tekintetben. Méghozzá olyan, aki fogvatartás foga-natosítására jogosult. Igaz, az utasítás kiadója is felel vele együtt, aki a parancsot adta, és ő nem biztos hogy jogosult. Az utasítás kiadásával mégis már tényállási elemet valósít meg. Ergo ha megtévesztette alárendeltjét, közvetett tettes, egyébként vele szándékegységben cselekszik, s társtettesek. Tettes azonban semmi esetre sem lehet. Minősített esetek Aljasnak tekintjük a társadalom elismert erkölcsi felfogásával ellentétes motívumokat és célokat. Sanyargatással történik a bűncselekmény elkövetése, ha az ilyen cselekményekkel általában együtt járó testi-lelki gyötrődések mértékét jelentősen meghaladó szenvedéseket idéz elő a szabadságtól való megfosztás.

44

23. Hivatalos – és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak Hivatalos személy elleni erőszak

229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő sza-badságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivata-los személy, vagy nem külföldi hivatalos személy.

(6) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. Jogi tárgy A hivatalos személy eljárása, szabályszerű működése. Elkövetési magatartás A hivatalos személy jogszerű eljárásának akadályozása, intézkedésre kényszerítése, bántalmazása. Az akadályozás olyan tevékenység, amelynek következtében a hivatalos személy nem tudja tovább folytatni a hivatali eljárását. Az akadályozás megnyilvánulhat a mozgás, a továbbjutás, valaminek a megtétele korlátozásá-ban. Erőssége nem befolyásolja a bűncselekmény megállapítását, így pl. megvalósul a bűncselekmény akkor is, ha az akadályozás a hivatalos személy részéről elhárítható lett volna. Az elkövetési magatartások közös sajátossága, hogy azok csak aktív magatartással valósíthatóak meg. Passzív magatartás, a hivatalos személy felszólítására valaminek a meg nem tétele sosem minősíthető hivatalos személy elleni erőszaknak. Ami elég sok problémát is felvet, ugyanis akadályozza a hivatalos személy eljárását is, ha betámasztok az ajtóba és nem tud emiatt előállítani a rendőrségre mert nem tud betuszkolni. Az intézkedésre kényszerítés esetében az elkövető meghatározza a hivatalos személy aktív tevékenységét; a tevékenység következtében a hivatalos személy kénytelen valamilyen jogilag értékelt tevékenység kifejtésére is. A bűncselekményt megvalósító harmadik magatartás a bántalmazás, amely mindig testre irányuló, tettleges cse-lekmény. Az elkövetés módja az intézkedésre kényszerítésnek erőszakkal vagy fenyegetéssel történhet. Az erőszak külön-böző irányban és módon nyilvánulhat meg, legtipikusabb esete, ha a hivatalos személy irányában valósul meg. Az is előfordulhat azonban, hogy az elkövető ráhatása más személyre nehezedik, de a lényeg az, hogy az erőszak mindig személyre hasson. A bírói gyakorlatban kialakult felfogás szerint a dologra gyakorolt erőszak is megvalósíthatja ezt a bűncselek-ményt, de csak akkor, ha az így gyakorolt erőszak a dologról áttevődik a hivatalos személyre. Pl. nem engedik kiszállni a kocsiból. A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. §-a határozza meg: fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az intézkedésre kényszerítés tekintetében semmiféle időbeli feltétel nem állítható fel. Megvalósul tehát a hivata-los személy elleni erőszak akkor is, ha az eljáráson kívül levő (pl. lakásán pihenő) hivatalos személyt kényszerít az elkövető. A bántalmazás vonatkozásában a cselekményt vagy a hivatalos személy hivatalos eljárása alatt, vagy azt követő-en kell elkövetni. Ez utóbbi esetben csak akkor minősíthető a cselekmény hivatalos személy elleni erőszaknak, ha a bántalmazás oka a hivatalos személy korábbi hivatalos eljárása volt. Pl. ha nyugdíjas rendőrt megtalál az akit miatta csuktak le. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Szándékos az elkövetés akkor, ha az elkövető tisztában van a cselekményének a jellegén túl a sértett hivatalos személyi minőségével. Elkövető Bárki lehet. Halmazat Nem kerülhet sor halmazati minősítésre abban az esetben, ha egy hivatalos személy eljárásában részt vevő több hivatalos személyt ér a támadás. Tehát nem a megtámadott hivatalos személyek száma, hanem a hivatalos eljárá-sok száma határozza meg a bűncselekmények számát.

45

Ha a bántalmazott hivatalos személy testi sérülést szenved, a hivatalos személy elleni erőszakkal halmazatban megállapítható az elkövető felelőssége a testi sértés éppen megvalósult alakzata miatt. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. A közfeladatot ellátó személy fogalmát a Btk. értelmező rendelkezés határozza meg. Lásd 2. tétel, nincs az az isten, hogy miattam haljanak ki az esőerdők, nem írom ide. 137.§ 2.

46

24. Hamis vád. Hatóság félrevezetése Hamis vád

233. § (1) Aki a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. (3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. 234. § Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból

nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

235. § Aki a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság előtt szabálysértés, illetőleg nyo-

mozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hami-san vádol,

b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntető-eljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is a hamis vád elkövetőjé-nek a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja. Jogi tárgy Az igazságszolgáltatás tisztasága, ezen belül az igazságszolgáltatási szervek működésébe vetett bizalom. Passzív alany Minden olyan személy sérelmére elkövethető, aki ellen büntetőeljárás indítható. Ne próbáljatok 5 éves gyerekre vizes lepedőt húzni, mert nem jön össze. ☺ Elkövetési magatartás Kétféle magatartással lehet megvalósítani: vádolással és koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozásá-val. A vádolás olyan tevékenység, amely büntetőeljárás megindítására alapul szolgálhat. A vádolás maga a terhelő tényállítás, negatíve értékelhető cselekmény elkövetésének állítása másról. Alakszerű-ségekhez nem kötött; megvalósítható szóban, írásban, konkludens tettekkel. Ez a ráutaló magatartás szuahéliül… ☺ Egyetlen lényeges feltétele van: a vádnak alkalmasnak kell lennie büntetőeljárás megindítására. A másik elkövetési magatartás a koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozása. Bizonyítéknak nevezzük azt a tényt, amely a bizonyítandó tény megállapítására szolgál. A koholt szó már önmagában is arra utal, hogy a valóságnak meg nem felelő jelenségről van szó. Lehetséges, hogy a bizonyítandó tényt maga az elkövető állítja elő (pl. okiratot hamisít), és előfordulhat, hogy már meglévő tárgyat használ fel célja érdekében. A hamis vádnak minősíthető cselekmény második mozzanata a koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozása. Nem feltétlenül annak kell ezt a tevékenységet is kifejteni, aki a bizonyítékot koholta, s sokféleképpen valósulhat meg. Pl. átadja a hatóságnak, elhelyezi valahol ahol rátalálnak… A lényeg mindig olyan összefüggés megteremtése – összefüggés egy koholt bizonyíték és egy személy között - , amelynek lapján meghatározott személy bűncselekmény elkövetésének gyanújába kerül. Az elkövetési cselekmény két mozzanata tehát nemcsak időbelileg, hanem az elkövetők tekintetében is elválhat egymástól. Hamis a vád akkor, ha az előadott tények nem felelnek meg a valóságnak, továbbá, ha a való tényekből levont következtetések térnek el a valóságtól. A valóságtól való eltérésnek olyan tények, körülmények, következtetések vonatkozásában kell fennállnia, amelynek jelentősége van a büntetőeljárás megindításánál. Bármilyen hatóság előtt megtehető, így akár szabály-sértési ügyben is. Szándékosan követhető el, ekkor az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy mást vádol hatóság előtt hamisan bűn-cselekmény elkövetésével. Ha gondatlanul követik el, akkor tudatának csak a gondatlanság ismérveit kell átfog-nia. Hadd ne részletezzem… Stádium A tárgyalt magatartások tanúsításával a bűncselekmény befejezetté válik. Elkövető

47

Bárki elkövetheti. Elkövetheti a vádlott is, ha mást vádol meg a bűncselekmény elkövetésével hamisan. A törvényhozó büntetni rendeli a gondatlan vádolást is. A szándékos elkövetés megállapításának fent felsorolt feltételei közül bármelyik hiánya eredményezheti a gondatlan elkövetés szerinti minősítést. Halmazati minősítéssel Mivel a bűncselekmény elkövetésével való hamis vádolás mindig megfelel a rágalmazás vagy a becsületsértés törvényi tényállásának is, az utóbbiak megállapítására nem kerülhet sor. Ugyancsak egységi minősítésre kerül sor a hamis vádnak a hivatali visszaéléssel történő találkozása esetében: a hivatali kötelesség megszegésével történő hamis vádolást csak hamis vádként kell értékelni, mivel a hivatali visszaéléssel összefüggő érdeksérelem éppen az igazságszolgáltatás területén jelentkezik. A hatóság félrevezetése

237. § Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valót-lan - amennyiben a 233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy Az igazságszolgáltatási szervek szabályszerű munkája, zavartalan működése. Elkövetési magatartás Bejelentés tétele. A bejelentés: meghatározott tényeknek, adatoknak a hatóság tudomására hozása. Történhet szóban, írásban egyaránt. A bejelentést a hatóságnál kell tenni, de közömbös az, hogy az adott hatóság illetékes-e a büntetőeljárás megindítására vagy sem. A bejelentés tartalmát tekintve már a bűncselekmény látszatának a keltése is minősülhet a hatóság félrevezetésé-nek; szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének az állítása nem büntethető. Csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy a bejelentést hatóság előtt teszi, bejelentése alkalmas büntetőeljárás megindítására, a bejelentése nem felel meg a valóságnak. Ezen kívül előre látja a büntetőeljárás indításának a lehetőségét, amit vagy kíván vagy belenyugszik abba. Elkövető Bárki lehet. Stádium Csak a büntetőeljárás megindításával válik befejezetté. Halmazat Nyilvánvalóan akkor forog fenn a hamis vád esete, ha az elkövető bejelentése nem “másra” vonatkozik, hanem konkrét személyre. Ezt hamis vádként kell értékelni. A hatóság félrevezetésének tehát csak olyan bejelentések minősíthetők, amelyek egyedileg meg nem határozott “más” személyről vagy a bejelentést tevő saját magáról állítja a bűncselekmény elkövetését.

48

25. Hamis tanúzás. Hamis tanúzásra felhívás. Hamis tanúzás

238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy

hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje. (4) A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés.

Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

(5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tár-gya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

241. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy

akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben,

aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. Jogi tárgy Az igazságszolgáltatás tisztasága, az igazságos ítélethozatal. Elkövetési magatartás A valótlan vallomástétel vagy a való elhallgatása. A 238. § (2) bekezdése a fent idézett rendelkezés alkalmazását rendeli a következőkre is: hamis szakvélemény adása, hamis szaktanácsadói felvilágosítás adása, hamis tolmácsolás, hamis fordítás, hamis okirat vagy hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása. A vallomás jogilag szabályozott eljárási cselekmény. Mivel a terhelt vallomása kiesik a hamis tanúzás köréből, gyakorlatilag csak a tanúként kihallgatott személy vallomástételével valósulhat meg a bűncselekmény. A vallomás elhallgatása körében az elhallgatás passzív magatartás, azonban szorosan kapcsolódik egy aktív magatartáshoz, a tanúvallomáshoz, csak ennek kertében valósulhat meg, önmagában nem állhat meg. A bűncselekmény elhallgatás útján történő megvalósítása feltételezi azt, hogy az elkövető tesz tanúvallomást. A hamis tanúzás törvényi tényállása a valóság feltárásának elő nem segítését csak abban az esetben értékeli, ha az az eljáró szervek megtévesztésében nyilvánul meg. Nem minősíthető hamis tanúzásnak az elhallgatás olyan módon, amely nem jár együtt az eljáró szerv megtévesz-tésével. Így pl. ha a tanú nem hajlandó vallomást tenni vagy egyes feltett kérdésekre válaszolni, nem téveszti meg az eljáró szervet, csak felvilágosításukat tagadhatja meg. A tanú feladata, kötelessége az, hogy az általa észleltekről adjon számot. Nem tartozik feladatkörébe az, hogy az általa észlelteket értékelje és azokból követ-keztetéseket vonjon le. A hamis tanúzás megállapítása azokra az esetekre korlátozódik, amikor a tanú köteles-ségellenesen jár el, vagyis ha a vallomása eltér az általa észleltektől. A következtetések levonása nem alkalmas a hamis tanúzás megvalósítására. Más a helyzet a szakvélemény hamisságának kérdésénél: a szakértőnek az a feladata, hogy a rendelkezésére bocsátott tényekből különleges szakértelme alapján következtetéseket vonjon le, és az így kialakított véleményé-vel segítse az eljáró hatóságot. Így azt a szakvéleményt is hamisnak kell tekinteni, amelynek véleményi rész nem fedi le a valóságot. A törvényhozó felsorolja azokat az ügyeket, hatósági eljárásokat, amelyekben elkövetett hamis vallomások ha-mis tanúzásként értékelhetők. Ez befolyásolja a büntetés mértékét is: a büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás általában súlyosabban büntethető, mint a polgári ügyben elkövetett. Büntető ügynek tekintendő az az ügy, amelyben büntető bíróság jár el.

49

Polgári ügynek tekinthetjük a polgári bíróság előtt folyó ügyet. Hatályos jogunk szerint csak az “ügy lényeges körülményére” tett hamis vallomás, illetőleg ilyen körülmény elhallgatása minősíthető hamis tanúzásnak. Lényeges minden olyan körülmény, amely akár a cselekmény vagy az alany minősítése, akár az alkalmazható joghátrány vagy intézkedés kiválasztása vagy mértéke szempontjából a bírói meggyőződés kialakítására befo-lyással bírhat. Stádium A bűncselekmény stádiumai kérdésében a hamis tanúzás a hamis vallomás, hamis szakvélemény, hamis felvilá-gosítás, hamis tolmácsolás, hamis fordítás előterjesztésével befejeződik. A kísérlet elvileg lehetséges ugyan, gyakorlatilag azonban elhanyagolható. A vallomás megkezdését, a szakvélemény, szaktanácsadói felvilágosítás előterjesztését megelőző minden cse-lekmény csak előkészület és mint ilyen nem büntethető. Elkövető Csak olyan személy lehet, akit tanúként ki lehet hallgatni, illetve akit szakértőként, tolmácsként, fordítóként igénybe vesznek. A társtettesi minősítés fogalmilag kizárt; közvetett tettesként kell viszont felelősségre vonni azt a személyt, aki büntetőjogi felelősségre nem vonható, tanúként viszont kihallgatható személyt hamis vallomás tételére vesz rá. A felbujtás megállapításának feltétele az, hogy a hamis tanúzás elkövetése megtörténjék, ennek hiányában csak a hamis tanúzásra felhívás vétsége kerülhet megállapításra. Szándékosság A tanú akaratlanul is eltérhet a valóságtól észlelési, emlékezési és nyelvi hiányosságok miatt. A szándékos elkö-vetéshez megkívánt bármelyik feltétel hiánya esetében kerülhet sor a gondatlan hamis tanúzás megállapítására, amelyet a törvényhozó büntetni rendel. A gondatlanság azonban soha nem az észlelésnél, hanem mindig a tanú-vallomás megtételénél forog fenn. Halmazat Ha valaki ugyanabban az ügyben több alkalommal tesz hamis vallomást, folytatólagosan elkövettet bűncselek-mény valósul meg. A hamis váddal alaki halmazatban állhat a hamis tanúzás. A halmazat azonban csak látszóla-gos, a jogtárgy azonosságára tekintettel mellőzhető a halmazati büntetés. Hamis tanúzásra felhívás

242. § (1) Aki mást büntetőügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt két évig terjedő szabad-ságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy Megegyezik a hamis tanúzáséval, a különbség csak a jogtárgy közelebbi ill. távolabbi veszélyeztetésében van. Elkövetési magatartás A hamis tanúzásra “rábírni törekvés”. Törekvésen a cselekvő személy valamilyen cél elérése érdekében kifejtett tevékenységét értjük. A hamis tanúzásra felhívás megvalósulhat a hamis szakvéleményre, hamis tolmácsolásra, hamis fordításra stb. adására irányuló törekvéssel. A bűnösség kérdésében a hamis tanúzásra felhívás lényegében megegyezik a hamis tanúzással. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal is, hogy az általa befolyásolni kívánt személyt tanúként, szakértőként vagy tolmács-ként, fordítóként kívánják igénybe venni. A bűncselekmény célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el. Elkövető Bárki lehet, kivéve azokat a hivatalos személyeket, akik törvényellenes eszköz alkalmazásával törekszenek mást hamis tanúzásra rábírni. Stádium Az elkövető mást törekszik rábírni, a bűncselekmény akkor válik befejezetté, amikor az elkövető törekvése eljut a címzettig. A más csak egyedileg meghatározott személy lehet, olyan személyt, akit tanúként hallgatnak, vagy hallgattak ki. Elhatárolás A hamis tanúzásra felhívás eltérése a hamis tanúzástól az, hogy a felhívás a felbujtói cselekményt rendeli sui generis tényállással büntetni. Kezdem úgy érezni magam, mint egy jogtudós… huhh… veszélyes, mikor értem hogy miről írok. A hamis tanúzásra felhívás tehát kétféleképpen valósulhat meg. Lehetséges, hogy a befolyásolni kívánt személy azonnal visszautasítja az elkövető rábírási törekvését, de lehetséges az is, hogy hajlandónak mutatkozik a felké-résnek eleget tenni, de a hamis tanúzás valamilyen oknál fogva elmarad.

50

26. Bűnpártolás és az orgazdaság Bűnpártolás

244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés

végett követi el. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lá-

zadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesz-téssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el,

b) hivatalos személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. (5) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságá-

nak a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmaz-ni. Jogi tárgy Az igazságszolgáltatás rendje. Elkövetési magatartás A bűnpártoló által segített “elkövető” az alapbűncselekménynek akár tettese, akár részese lehet, feltéve, hogy a segítségnyújtás idején fennáll vele szemben a büntetőeljárás folytatásának a lehetősége. Az elkövetőtárs személyének a puszta fel nem fedése nem bűnpártolás. A bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés az alapbűncselekmény eredményeként létrehozott helyzet fenntartása. Az 1. és utolsó eset szándékosan, a középső csak egyenes szándékkal (Célzatos.) Elkövető Bárki lehet, de tettes nem lehet annak a bűncselekménynek az elkövetője, amellyel kapcsolatban a bűnpártolás megvalósul. Stádium A kísérlet fogalmilag nem kizárt, de a gyakorlatban nem fordul elő. Elvileg a bűnpártolás kísérletének minősül, ha a bűnpártolót a bizonyíték tervezett megsemmisítése közben tettenérik Halmazat Az ugyanazon ügyben egyazon személy javára elkövetett több rendelkezésbe ütköző bűnpártolás egység. Ha a tettes segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön és ezt több személy javára követi el, homogén anyagi bűnhalmazat akkor valósul meg. Ha a büntetőeljárás sikerét törekszik meghiúsítani, az akkor is egység, ha több bűncselekményt illetően ugyan, de egy büntetőeljárás sikerének meghiúsítására irányul. Ugyanakkor ugyanazon személy javára több büntetőeljárás meghiúsítására irányuló törekvés homogén bűnhal-mazat. Amikor az elkövető közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, az az alapcselekmények számától függetlenül egység. Az orgazdaság

326. § (1) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az orgazdaságot

a) kisebb értékre, b) a szabálysértési értékre üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot nagyobb értékre

vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) jelentős értékre, b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre,

51

b) jelentős értékre üzletszerűen követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen jelentős értékre, b) különösen nagy értékre üzletszerűen követik el.

Jogi tárgy A tulajdon sérthetetlensége. Az orgazdaság elkövetési tárgya a kilenc tettesi alapcselekményből származó idegen ingó dolog. Az alapcselek-ményből származó dolgon nem csak azt kell érteni, amelyre nézve a cselekményt elkövették, hanem minden olyan dolgot, amely az alapcselekmény elkövetéséből közvetlenül vagy közvetve származik. Így pl. ebbe a körbe tartozik az alapcselekmény elkövetése után feldolgozott, átalakított dolog, valamint az elidegenített dolog ellen-értéke is. Az elkövetési tárgynak az elkövető szempontjából idegennek kell lennie, nem valósíthatja meg az orgazdaságot, aki felismerve a saját dolgát, azt a tolvajtól megvásárolja. Elkövetési magatartás A megszerzés, az elrejtés és az elidegenítésben közreműködés. A megszerzés a dolog ingyenes vagy ellenszolgáltatás fejében történő birtokba vételét jelenti. Az alapcselekmény befejezése időben meg kell hogy előzze a megszerzést. Ha ugyanis az alapcselekmény befe-jezése és a megszerzés egybeesik, nem orgazdaság, hanem az alapcselekményben való elkövetői magatartás valósul meg. Az elrejtés a dolog birtoklásának leplezése, mindenekelőtt a tulajdonos és a hatóság elől. Az elidegenítésben közreműködés arra irányul, hogy a dolog a jelenlegi birtokosától más rendelkezése alá kerül-jön.(ilyen lehet pl. a dolog eladásának közvetítése, vevő felkutatása stb.) Az orgazdaság eredményt nem tartalmazó immateriális bűncselekmény, amelyet értékre követnek el. A minősí-tés szempontjából a megszerzett stb. dolog értéke az irányadó, nem pedig az orgazda tényleges haszna. Szándék A szándékosság megállapításához nem szükséges, hogy az elkövető pontosan tudja, hogy az alapcselekmény melyik vagyon elleni bűncselekmény volt; elegendő annak ismerete, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot valamilyen vagyon elleni tiltott cselekménnyel szerezte. Ha az elkövető nem tudta, hanem csak gyaníthatta, hogy a dolog a kilenc alapcselekmény valamelyikéből szár-mazik – értékre tekintet nélkül – az orgazdaság szabálysértése valósul meg. Ha az elkövető nem tudta és nem is gyaníthatta a dolog eredetét, bűnösség hiányában őt sem szabálysértésért, sem bűncselekményért felelősségre vonni nem lehet. Az orgazdaság miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Elkövető Nem kell hozzá egyetemi diploma. Tettesként bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát és az alapcselekmény elkövetőjét. Akik ugyanarra a dologra nézve az elkövetési magatartást szándék – és akarategységben megvalósít-ják: társtettesek. Stádium Az elkövetési magatartás tanúsításával befejeződik. Az orgazdaság kísérlete elvileg lehetséges, de gyakorlati jelentősége nincs. Elhatárolás A tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság között két alapvető különbség van: az alapcselekmények köre és a haszon-szerzési célzat. Érték 138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járu-lék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevétel csökkenésének összege a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg, d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.

52

27. A vesztegetés. A vesztegetés aktív és passzív oldala. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselek-mények. Befolyással üzérkedés

Passzív vesztegetés A passzív és aktív vesztegetés esetei közötti megkülönböztetés alapja az, hogy hivatalos személy-e az vagy más dolgozó, aki a cselekményt elköveti, ill. akinek a működésével kapcsolatban elkövetik.

250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűn-tettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét meg-szegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövet-ségben vagy üzletszerűen követi el.

251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgo-zója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegé-séért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzlet-szerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önál-ló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, b) a bcst bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. Jogi tárgy A lakosságnak az államapparátusba, a hivatali szervekbe vetett bizalma, mint az apparátus szabály-szerű működésének feltétele. Elkövetési magatartás Nem feltétele a vesztegetés megvalósulásának az, hogy a hivatalos személy eljárása megtörténjék, sem az, hogy az eljárás során valóban részrehajló döntés szülessék; Elkövető Csak hivatalos személy lehet. Aktív vesztegetés A vesztegetés alapkonstrukciójából következik, hogy megvalósulásához 2 személy szükséges: az egyik, akit megvesztegetnek, a másik, aki veszteget ez utóbbi az aktív vesztegető.

253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy fel-ügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőr-zési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával bünte-tendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.

255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

53

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvé-nyes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el.

255/A. § (1) Nem büntethető a 250. § (1)-(2) bekezdésében, a 251. § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekez-désében és a 255. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

(2) Nem büntethető a 253. §-ban, 254. §-ban és 255. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Jogi tárgy A hivatali apparátusba vetett bizalom. Elkövetési magatartás Az előny adásának tulajdonképpen nem az a célja, hogy a hivatalos személy kötelességét megszegje stb. hanem az, hogy a hivatalos személy az elkövetőnek megfelelő döntést hozzon. Ez a döntéshozatal kötelességszegő jel-legű, vagy a hivatalos személy hatáskörének túllépésében áll, vagy helyzetével egyébként visszaélést jelent. Elkövető Bárki lehet. Szándék Csak szándékosan követhető el. Befolyással üzérkedés

256. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tag-

jával kapcsolatban követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követi el, bűntett miatt, az ott tett megkülönböztetéshez képest három évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-tendő. Jogi tárgy A közélet tisztasága. Elkövetési magatartás Elkövető Bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki állása vagy beosztása folytán gyakorolhatna befolyást Stádium Az előny kérésével vagy elfogadásával befejezett, a kísérlet gyakorlatilag kizárt. Halmazat Több ügyben ugyanazon befolyás érvényesítéséért akár azonos, akár különböző személyektől előny kérése (elfogadása) valódi homogén bűnhalmazat. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények * Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban

258/B. § (1) Aki külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) 1-5 , ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a külföldi hivatalos személy a hivatali kötelessé-gét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési köte-lezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(4) 2 p km, a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dol-gozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

258/C. § (1) Aki külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel más-nak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) 3, ha a jogtalan előnyt külföldi gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, il-letve tagjának adják vagy ígérik.

Az a külföldi hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, 1-5.

(2) 2-8, ha az előnyért a hivatali kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. * Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban

258/E. § Aki arra hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

54

28. Közveszélyokozás. Közérdekű üzem működésének megzavarása. Rongálás. A közveszélyokozás

259. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését aka-dályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a

közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő. (4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy

ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig ter-jedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Jogi tárgy A közbiztonság, közelebbről pedig a személy – és vagyonbiztonság. Eredmény Közveszély – mint eredmény – olyan állapot, amelyben már kibontakozóban lévő természeti folya-matok következtében több egyedileg meghatározatlan személy vagy személyek nagyobb létszámú csoportja és/vagy dolgok meg nem határozott, de nagy értékű köre van pusztulás reális lehetőségének kitéve. Elkövetési magatartás A cselekmény mind szándékos, mind gondatlanságból történő elkövetés esetén büntetendő. Az utolsó változatnál annak tudata szükséges a szándékossághoz, hogy közveszély van, vagy volt, hogy a pusz-tulás mértékének korlátozására irányuló tevékenység folyik, hogy ezt a tervezett magatartás gátolja, és ennek kívánása vagy közöny iránta. A gondatlanság esetén elvileg hiányozhat mindannak a tudata, ami a szándékossághoz követelmény, de mind a magatartás mind a következmények lehetőségének tudatában is elképzelhető a következmények tényleges elma-radásában való könnyelmű bizakodás. A halál előidézése olyan következmény, amelyet a szándékosság nem foghat át, viszont a gondatlanságnak ki kell terjednie rá. Elkövető Bárki lehet. Stádium Eredmény-bűncselekmény, a közveszély tényleges kialakulásáig Az előkészület is büntetendő. Halmazat A közveszély előidézése, majd elhárításának, ill. a következmények enyhítésének akadályozása – egység. A rongálás és a garázdaság a közveszélyokozásba beleolvad. Közérdekű üzem működésének megzavarása

260. § (1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-tendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát, vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. Jogi tárgy A közbiztonság, ezen belül a lakósság közszolgáltatásokkal való ellátásának, továbbá a hadianyag, - energia és alapanyag- ellátásának a zavartalansága. A közérdekű üzem fogalmát az olyan termelőegység, ill. szolgáltató vállalat, amely az ipar, a mezőgazdaság vagy a lakósság víz-, gáz-, gőz, - villanyáram-, hő és egyéb energiaellátását szolgálja; Elkövetési tárgy lehet a közérdekű üzem berendezése vagy vezetéke. Elkövetési magatartás Az elkövetés módja lehet az üzemei berendezés vagy vezeték megrongálása (megsemmisítése), de lehet más is (pl. az indulásra kész vonat előtt a síneken való csoportosulás útján az indulás megakadályozása stb.). A cselekmény mind szándékos mind gondatlanságból történő elkövetés esetén büntetendő. Eredmény A működésében bekövetkező zavar. Akkor büntetendő, ha a zavar – mértékét tekintve – jelentős. Elkövető Bárki lehet. Stádium Amikor az előidézett működési zavar mértéke jelentőssé válik, akkor befejezett.

55

Rongálás 324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ

el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást

bűnszövetségben követik el. (3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a) nagyobb kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a

halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás a) jelentős kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a

halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

Jogi tárgy A vagyoni viszonyok fennálló rendje. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy. Ez a vagyontárgy lehet ingó vagy ingatlan és ér-tékkel kell bírnia. A közös vagyon megrongálása nem bűncselekmény. Elkövetési magatartás A megsemmisítés a vagyontárgyak olyan mérvű és jellegű megrongálása, amelynek következtében az már nem állítható vissza az eredeti állapotába, korábbi rendeltetésének megfelelő célra már nem használható. Az elkövetési magatartás tipikusan tevéssel valósul meg, de nem kizárt a mulasztással elkövetett rongálás. A rongálás eredménye az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkező tényleges kár, azaz a dologban beállott értékcsökkenés. Elkövető Bárki lehet, kivéve a vagyontárgy tulajdonosát. Stádium A bűncselekmény a kár bekövetkezésével válik befejezetté. A kísérlet a dologra irányuló fizikai ráhatás megkez-désével kezdődik és a kár beállásáig tart. Kísérlet esetén vizsgálni kell az elkövető szándékát, hogy az milyen mértékű kér okozására irányult. Halmazat A Btk.-ban több olyan bűncselekmény található, amelynek tényállásában is szerepel a dologrongálás. Ezek közül a rombolást az elkövető állam ellenes célzata és az ott felsorolt elkövetési tárgyak jellege határolja el a rongálás-tól. A közveszélyokozás nem meghatározott vagyontárgyat fenyeget, hanem előre fel nem becsülhető értékű anyagi javakat, és ezen keresztül elsődlegesen a közbiztonságot sérti. Az okirattal visszaélés tényállásával a Btk. a közbizalmat védi. A rongálással akkor mutatható ki összefüggés, ha olyan okiratot semmisítenek meg vagy rongálnak meg, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja. Az ilyen okirat ugyanis dolognak minősül a vagyon elleni bűncselek-mények körében. Általánosságban megállapítható, hogy a rongálás nem kerülhet valóságos alaki halmazatba az olyan bűncselek-ményekkel, amelyeknek speciálisan megfogalmazott tényállása a rongálást is felöleli. Halmazat keletkezik vi-szont, ha a rongálás nem benne rejlő eleme az adott bűncselekmény tényállásának.

56

29. Légi jármű hatalomba kerítése. Rémhírterjesztés. Közveszéllyel fenyegetés. Garázdaság Légi jármű hatalomba kerítése

262. § (1) Aki légijármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkal-mas jármű ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, avagy másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével a jármű ellenőrzését magához ragadja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény egy vagy több ember halálát okozza.

(3) Aki légijármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő sza-badságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna. A 2003. II. tv kibővítette a tényállást, mely egyenes szándékkal megvalósítható materiális bűncselekmény. Jogi tárgy légi közlekedésben részt vevő személyek és vagyontárgyak biztonságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A légi jármű ellenőrzésének “magához ragadása”. Közömbös, hogy polgári vagy katonai, személy – vagy teherszállító stb. légi járművet érint a cselekmény; “ellenőrzés” a jármű üzemeltetése feletti rendelkezési lehetőség, “magához ragadása”: önhatalmú megszerzése. Az elkövetés módja - erőszakkal, fenyegetéssel - másnak öntudatlan állapotba helyezésével - másnak védeke-zésre képtelen állapotba helyezése a fizikai ellenállási képességtől való megfosztás fizikai ráhatás révén. Az elkövetés helye A légi jármű fedélzete, vagyis a légi jármű személyek tartózkodásra rendelt része, nem felté-tel azonban, hogy a légi jármű a levegőben legyen. Elkövető Bárki lehet. Társtettesség-részesség A bűncselekmény bevégzettségig mindegyik válfaja megvalósítható. Az előkészület A jogalkotó büntetni rendelte az előkészületet. Stádium Az elkövetési mód függvényében az erőszak, fenyegetés stb. megkezdésével a cselekmény kísérletté válik, és csak az ellenőrzés megszerzésével válik befejezetté. Korlátlan enyhítés A súlyos következmény bekövetkezése előtti “abbahagyás” korlátlan enyhítést ad. Minősített esetek a cselekmény egy vagy több ember halálát okozza Halmazat A testi sértéssel és a rongálással halmazatban állhat, csakúgy mint a robbanóanyaggal vagy robbanó-szerrel, illetve a lőfegyverrel, vagy lőszerrel visszaéléssel. Elhatárolás Más bűncselekmény állapítandó meg, ha az elkövető a jármű felett a hatalmát nem erőszakkal vagy fenyegetéssel, avagy másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen álapotba helyezésével szerzi meg. A rémhírterjesztés

270. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly mó-don elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugta-lanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 18/2000 ABH megsemmisítette a törvényi tényállást, s a 2000. évi CXXV. Törvény fogalmazta újra. Egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt megvalósítható immateriális bűncselekmény. Jogi tárgy A köznyugalom, mint a zavart keltő hírektől mentes társadalmi együttéléshez fűződő társi érdek. Elkövetési tárgya Nincs Elkövetési magatartás Az állítás és a híresztelés. A rémhír az olyan részben vagy egészben valótlan hír, amely a valóságtól való eltérése folytán alkalmas a köz-nyugalom megzavarására. Az elkövetés helye és módja A “nagy nyilvánosság előtt”, vagyis egyszeri rátekintéssel meg nem állapítható számú, együttesen jelenlévő személy előtt, vagy - a rémhír nagyszámú ember részére válik megismerhetővé. Szándékosság-gondatlanság Csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. A szándékosság tartalma az állított vagy híresztelt tény (teljes vagy részleges) valótlanságának, valamint a köznyugalom megzavarására alkalmasságának tudata és annak aka-rása, hogy a rémhír ezek ellenére mások tudomására jusson. Elkövető Bárki lehet. Stádium A bűncselekmény az elkövetési magatartás kifejtésével befejeződik. (vagyis a “nagy nyilvánosság” számára hozzáférhetővé válással ) Kísérlet, ha ez a helyzet létrejön ugyan, de meg is szűnik, mielőtt a közön-ségből bárki megismerkedne a közleménnyel. Egység-többség Több (többféle) rémhír több közönség előtti állítása és/vagy híresztelése egység.

57

Közveszéllyel fenyegetés 270/A. § (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy köz-

veszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselek-ményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el.

(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Szándékosan (eshetőleges és egyenes egyaránt) megvalósítható immateriális bűncselekmény. Jogi tárgy A valótlan tartalmú, zavart keltő fenyegetésektől mentes köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás Valótlan tény állítása. Tényt állít az, aki az elvileg érzékelhető múltbeli vagy mostani jelenség létezését személyes észlelet alapján közli. ( közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.) Elkövető Bárki Társtettesség-részesség Bármelyik alakja bárki által megvalósítható. Az elkövetés helye Más – azaz legalább egy személy - előtt. Elhatárolás Ez a bűncselekmény a rémhírterjesztés kiemelt változata; “a valótlan tény” jelentése és az külön-bözteti meg, hogy már egy személlyel való közlés esetén is megvalósul. Minősített esetek - Ha az állítólagos közveszély oka radioaktív anyag pusztító hatásának elszabadulása vagy kiváltása lenne,

továbbá, - ha a köznyugalom megzavarása súlyos. Ez utóbbi akkor következik be, ha a közlés hatására sok embernek

tartósan vagy igen sok embernek kell a hely és az idő által meghatározott szokásszerű tevékenységével fel-hagyni; pl. forgalmas áruházat, nagyüzemet kell kiüríteni stb.

A két minősítő körülmény találkozása még súlyosabb büntetés kiszabására ad módot. Garázdaság

271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétsé-get követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel bünteten-dő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

Egyenes és eshetőleges szándékkal megvalósítható immateriális bűncselekmény, mely szubszidiárius jellegű. Jogi tárgy A köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás Bármely olyan tevékenység lehet, amely - kihívóan közösségellenes, vagyis nyíltan szembeszegül az adott helyen, időben szokványos és a rendszerint

jelenlévő közösség által köztudomás szerint elvárt viselkedés szabályaival; - erőszakos – ideértve az erőszak alkalmazására vonatkozó közvetlen fenyegetést is, és - megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas, vagyis a közönségben – esetleg ijedtséggel vegyes –

érzelmi elutasítást vált(hat) ki. A gyakorlatban elfogadott álláspont szerint a megbotránkozás vagy riadalom keltésére a kihívóan közösségelle-nes magatartás erőszakos elemének alkalmasnak kell lennie ahhoz, hogy e bűncselekmény megvalósuljon, de ha az erőszakos elem olyan változásokat idéz elő, melyekből a tett félreérthetetlenül rekonstruálható ( pl. ledőlt köztéri szobrok, összetört padok ), a bűncselekmény akkor is megállapítható, ha magát a cselekményt közvetle-nül senki semmilyen módon nem érzékelte. Elkövető Bárki lehet. Társtettesség-részesség Általános szabályok szerint lehetséges. Stádium A bűncselekmény az elkövetési magatartás kifejtésével befejezett. Halmazat A törvényi tényállás a vele együtt megvalósuló azonos vagy enyhébb büntetési tételű bűncselekmé-nyekkel (pl. testi sértés, rongálás) alaki bűnhalmazatot alkot, míg ugyanezen bűncselekmények súlyosabb bün-tetés alá eső változataiba beleolvad. Minősített esetek Ha a garázdaságot csoportosan vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. - A csoportos elkövetés fogalmát a Btk. értelmező rendelkezése határozza meg: csoportosan követik el a bűn-

cselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt, - A köznyugalom súlyos megzavarása akkor következik be, ha a közlés hatására sok embernek tartósan vagy

igen sok embernek kell a hely és az idő által meghatározott szokásszerű tevékenységével felhagyni.

58

30. Az okirat-hamisítás esetei és az egyedi azonosító jel meghamisítása A közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a visszaélés okirattal és az egyedi azonosító jel meghamisítása a Btk. XVI. fejezet “A közrend elleni bűncselekmények” III. cím “A közbizalom elleni bűncselekmények”. A közokirat-hamisítás

274. § (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vo-

natkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészüle-tet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.

275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) lényeges tényt hamisan foglal

közokiratba, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságá-

nak a külön törvény alapján a Magyar Közt. területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. Jogi tárgy A közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya A közokirat, mely a bíróság vagy más hatóság által ügykörén belül, a megszabott alakban kiállított olyan irat, amelynek az a rendeltetése, hogy bizonyítsa valamely jog vagy kötelezettség fennállását, változását, megszűné-sét avagy jogilag jelentős tény megtörténtét. Elkövetési magatartás tv Az elkövetés módja Az elkövetés módja a 275. § körében a hivatali hatáskörrel való visszaélés. Az eredmény a a hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú közokirat. Szándékosság-gondatlanság mindkettő elkövetés egyaránt büntetendő. Elkövető A hatáskörében eljáró hivatalos személyt kivéve bárki lehet, kivéve a 275. §-ban szabályozott változa-tokat; ezek tetteseként csak hivatalos személy jöhet szóba, akinek feladatkörébe tartozik a közokiratok készítése. Társtettesség-részesség Elvileg bármelyik elkövetési magatartásnál megvalósulhatnak. Stádium A bűncselekmény a 274.§ (1) bekezdés a) és c) pontjaiban (hamis közokirat készítése vagy közokirat tartalmá-nak meghamisítása, ill. közreműködés abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy meg-szűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba), valamint a 275. §-ban szabályozott esetekben a hamis közokirat létrejöttével, míg a 274. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott eset (hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokirat felhasználása) az elkövetési magatartás kifejtésével válik befejezetté. Az előkészület A hamis közokirat készítésére és a (valódi) közokirat tartalmának meghamisítására irányuló előkészület büntetendő. Az előkészület az alapanyagok, eszközök stb. célzatos megszerzésével valósul meg. Halmazat A közokirat hamisítás rendbelisége a közokiratok számától függ. Halmazatban állhat a rossz minőségű termék forgalomba hozatalával. Az intellektuális közokirat-hamisítással a hamis vád halmazatban megáll, ha más személy adatait diktálja be a rendőrnek a terhelt. Elhatárolás Ha valaki, mikor ittas járművezetésért elveszik a jogosítványát, azzal az indokkal kér újat, hogy a régit elveszet-te, akkor nem közokirat-hamisítás, hanem magánokirat-hamisítás vétsége állapítható meg. Magánokirat-hamisítás

276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására ha-mis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő sza-badságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Immateriális bűncselekmény. Jogi tárgy A magánokiratokba vetett bizalomhoz fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat felhasználása. Magánokirat az olyan irat, melyet nem bíróság vagy más hatóság állított ügykörén belül és megszabott alakban ki valamely jog vagy kötelezettség léte-zésének, megváltozásának vagy megszűnésének az igazolására. Szándékosság-gondatlanság A cselekmény a célzatos –csak egyenes szándékú elkövetés esetén büntethető. Elkövető Bárki lehet. Társtettesség-részesség Bármelyik alakzat megvalósulhat bárki által. Az előkészület A hamis okirat (célzatos) elkészítése előkészület, amint nem büntet a Btk.

59

Egység-többség Azonos jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének stb. bizonyítására több hamis magánokirat felhasználása folytatólagos egység. Egyébként több hamis magánokirat célzatos felhasználá-sa az okiratok számához igazodó bűnhalmazat. Visszaélés okirattal

277. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közér-dekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy A köz-, illetve magánokirat bizonyító erejének érvényesíthetőségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya A legalább részben idegen közokirat vagy magánokirat. Elkövetési magatartást tv Az elkövetés módja A megszerzésre,: “mástól”, annak “beleegyezése nélkül” és “jogtalanul” kell történnie. Szándékosság-gondatlanság A cselekmény csak szándékos – magánokirat esetében a célzatosság követelménye folytán csak egyenes szán-dékú - elkövetés esetén büntetendő. A közokirattal visszaélés mind egyenes-, mind eshetőleges szándékkal elkö-vethető. A magánokirat esetén csak egyenes szándék megléte esetén büntetendő a cselekmény. Elkövető Bárki lehet. Stádium A bűncselekmény az elkövetési magatartás kifejtésével válik befejezetté. A birtokbavétel az új birtok-állapot létrejöttéig csak kísérlet. Egység-többség Ugyanazon elkövetési tárgyra több elkövetési magatartás kifejtése egység, több elkövetési tárgyra több elkövetési magatartás kifejtése az okiratok számához igazodó rendbeli bűnhalmazat. Az egyedi azonosító jel meghamisítása

277/A. § (1) Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg

amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el.

Az 1998. évi XXII. törvény a gépkocsi-lopások visszaszorítása érdekében hozta létre ezt a bűncselekményt, mivel a gépkocsi-lopások elkövetése általában szervezetten történik és az elkövetők eltávolítják vagy meghami-sítják a gépkocsik azonosítására szolgáló gyártói, hatósági jelzéseket. A gyártó feladata az, hogy a dolgot egyedi azonosító jelzéssel lássa el. Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya az ingók beazonosítását célzó gyártói, illetve hatósági jelölések védelméhez fűző-dő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya Maga az azonosítási jel. Az egyedi azonosítási jel a Btké. értelmében: az olyan dolgok vonatkozásában, melyek-nek birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát a jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon ill. az alkatrészén alkalmazott azonosító jelölése. Elkövetési magatartás Az egyedi azonosító jel: - eltávolítása vagy meghamisítása; - a megszerzése vagy felhasználása, melyek birtokbavételt jelentenek. Elkövető Bárki lehet. Társtettesség-részesség Általános szabályok szerint lehet. Szándékosság-gondatlanság 5) A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntethető; megvalósulhat mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal. Minősített esetek 6) A minősített esetek körébe tartozik, ha a cselekményt: üzletszerűen, bűnszövetségben követik el.

60

31. Visszaélés kábítószerrel a 2003. II. tv rendelkezései szerint, és az Alkotmánybíróság 2004. évi decem-ber 13-i AB határozata alapján /244/B/1999 AB határozat

282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. a) 2-8, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személlyel, b) 5-10, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (3) Aki a) az (1) bek.ben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncse-lekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi

(5 Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés 1 bek 2év, 2a 3 év

zal kereskedik, bűntettet követ el, és ké

ar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a bün-te

lete 3 év, b) a (3) bek előkészülete 5 év 5) ua. anyagi eszközöket szolgáltat.

kábítószert kí

illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalom-ba

yiségű kábítószerre, bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy

anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik, 3 év.

zt, előállít, megszerez, tart, az or

, 3 év

büntetés, b) a (3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.

ületén átvisz

ig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, ábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy egelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

eszközöket szolgáltat. ) 282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azt évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) 5-10 , ha bűnszövetségben, kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) hivatalos vagy közfeladatot

ellátó személyként, e minőséget felhasználva, c) a Magytés-végrehajtási szervezet létesítményében követik el. (3) 5-15 jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (4) Aki a) az (1) vagy (2) bek előkészü ( 282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött

személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) 5-10 ha a 18. életévét betöltött személy 18. életévét be nem töltött személynek

nál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, b) ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellá-

tására rendelt épület területén, hoz vagy azzal kereskedik, c) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követik el. (3) 5-15 jelentős menn (4) előkészület 3 év. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek

kábítószernek nem minősülő kábító hatású

282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termesszágba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, 2 év. (2) A kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik(3) (1) bek 3 év (2) bek 5 év, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (4) (1) bek 5 év (2) bek 2-8 év, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (5) Ha a bűncselekményt a kábítószerfüggő személy csekély mennyiségre követi el, a büntetés vétség

miatt a) az (1) vagy a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénz-

283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart e) az a kábítószerfüggő személy, aki jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját hasz-

nálatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország terf) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) pontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben -

kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozatalákm

61

Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal

283/A. § (1) Aki nemzetközi szerződés végrehajtására kiadott jogszabályban a kábítószer tiltott előállí-tásához használt vegyi anyagként meghatározott anyagot előállít, megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz, azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, úgyszintén, aki jogsza-bá

a-mba vagy kereskedelembe hozott, az ország területén átvitt, vagy az országból kivitt anyag tekintetében

ás személy kilétének megállapítását.

ban földön, levegőn, vízen, élővilágon, valamint ezek ösz-sz

ezmény módosításá-ró

. és II. Jegyzékében meghatározott anyagokat,

írt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszé-ly

0-án, Bécsben kelt Egyezmény 12. Cikkének végrehajtására iadott, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anya-

zhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló jogszabály 1. számú mellékletének 1. kategó-

lyi előírás megszegésével ilyen anyagot átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a cselekményét a hatóság előtt felfedi, az előállított, megszerzett, tartott vagy az ország terü-letére behozott dolgokat a hatóságnak átadja, illetőleg a más részére átadott, valamint a felhasznált, forglolehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő m

Továbbá jelentősnek mondhatóak az alábbi értelmező rendelkezések:

286/A. § (1) A 280. § és a 281/A. § alkalmazásáetevőin a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell

érteni. (2) A 282-283. § alkalmazásában kábítószeren a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyl és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített,

az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I

b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján alá

es pszichotróp anyagokat, valamint c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott

pszichotróp anyagokat kell érteni. (3) A 283/A. § alkalmazásában kábítószer tiltott előállításához használt vegyi anyagon az 1998. évi L.

törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 2kgokkal végeriájában meghatározott anyagot kell érteni. Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya az állampolgárok egészségének sértetlenségéhez fűződő társadalmi érdek, azaz a közegészség védelme. Elkövetési tárgyai Az egyes alapeseteknek eltérő. Lehet maga a kábítószer, a kóros élvezetre alkalmas anyag, a kábítószer készíté-

atlanság

séhez szükséges, vagy azt könnyítő anyag, berendezés…, prekurzor anyag, de akár anyagi eszköz is. A kábító-szer fogalmát utaló szabállyal manapság már meghatározza a Btk. Szándékosság-gond

ény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. A szándékosság tartalma annak tudata, hogy az A cselekmelkövetési tárgy kábítószer, és az ennek ellenére való- a következmények iránti közöny, vagy azok kívánása által vezérelt cselekvés. Elkövető Általában lehet bárki, bár egyes esetekben a törvény speciális alanyt kíván meg: pl.: kóros szenvedélykeltésnél

etöltöttnek kell lennie az elkövetőnek. 18. életévé bAz előkészület A törvény egyes súlyosabb eseteiben büntetni rendeli Stádium Miután a kábítószerrel visszaélés – a “termesztés”-től és “előállítás”-tól eltekintve – alaki bűncselekmény, amely

tartás kifejtésével befejeződik, a kísérlet lehetősége gyakorlatilag igen szűkre szabott. az elkövetési magaNem büntethető: Az elkövető egyes esetekben. Ez a kör jóval tágabb, mint az 1998-as módosításnál volt. Minősített esetek A következő oldal segít a minősített és privilegizált esetek elhelyezésében.

62

32. Csődbűntett. Hitelező jogtalan előnyben részesítése Csődbűntett

290. § (1) Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatat-

lanná teszi, b) színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább foly-

tatja, d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg

csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cse-lekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.

(3) Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné vá-lást vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott cse-lekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.

(5) Aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszá-molási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. Jogi tárgy A gazdálkodási kötelességek megtartásához fűződő társ.i érdek, a csődeljárás, a hitelezők érdeke. Elkövetési magatartás A 290.§ a fizetésképtelenséget illetően keretjogszabály, amelyet a Cstv. tölt ki. A hatályos rendelkezés szerint fizetésképtelen az a gazdálkodó, aki az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem teljesítette, illetve a vele szemben indított végrehajtás eredménytelen, vagy a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesítette. Nem szükséges azonban a fizetésképtelenségnek a bíróság által történő megálla-pítása. A (3) és (4) bekezdésekben írt bűncselekmények a fizetésképtelenséget megelőzően követhetők el. Az (5) bekezdés a számviteli fegyelem megsértéséhez hasonló elkövetési magatartást tartalmaz. A Cstv., de más jogszabály is előírhat beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettséget a felszámolás elrende-lését követően. A csődbűntettnek ez a fordulata csak a felszámolási eljárás elrendelését követően valósítható meg. A bűncselekmény elkövetési időpontjától elválhat a büntetőjogi felelősségre vonás megnyílásának időpontja. A (6) bekezdésben meghatározott objektív büntethetőségi feltétel a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás meg-indítása., továbbá az, ha a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. A két eljárás kezdő időpontját a Cstv. határozza meg. Ettől eltér a fizetésképtelenség beálltának időpontja. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövethető a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás megindítása előtt, azzal egyidőben és utána is. A (3) és (4) bekezdésben írt cselekmények csak a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás előtt követhetők el. Az (5) bekezdés esetében az elkövethetőség időpontja és a büntethetőség egybeesik: mind-kettő a felszámolási eljárás megindításához kötődik. A Cstv.-nek a csődeljárásban köthető egyezségre vonatkozó rendelkezése lényegében fizetési moratóriumot jelent az elkövető részére. Ha azonban a bűncselekmény eredménye, a hitelező igényének részbeni vagy egészbeni meghiúsítása már bekövetkezett, az egyezség megkötése nem lehet akadálya a bűncselekmény megál-lapításának. Szándékosság-gondatlanság A csődbűntet minden elkövetési formája szándékos, elkövethető egyenes és eshetőleges szándékkal is. Az elkö-vető tudatának át kell fognia az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tényállási elemeket, a (6) bekezdésben írt büntethetőségi feltételekre azonban nem kell kiterjednie. Elkövető

A Btk 291/A (291/A. § (1) A 290. és a 291. §-ban meghatározott bűncselekményt tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetéskép-telenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. (2) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a va-gyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.) alapján a bűncselekmény tettese a vagyon-nal vagy annak egy részével ténylegesen rendelkezni jogosult személy lehet. Rendelkezésre jogosult személynek az tekinthető, aki jogszabály, bírósági határozat vagy egyéb jogviszony alapján jogosult e tevékenységre, így

63

különösen a gazdálkodó szervezet vezetője, vezető tisztségviselője, a kívülálló személyek közül pedig a vagyon-felügyelő, a felszámoló, a végelszámoló. Stádium A bűncselekmény az eredmény bekövetkezésével befejezett. Az (1)- (4) bekezdés esetén a hitelező kielégítésé-nek részben vagy egészben meg kell hiúsulnia, az (5) bekezdés esetén pedig a felszámolás eredményét hiúsítja meg részben vagy egészben az elkövető. A fizetésképtelenségnek a Cstv-ben meghatározott kritériumai nem feltétlenül jelentik, hogy az elkövető nem rendelkezik olyan vagyonnal, amely lehetőséget adna a hitelezői igények kielégítéséhez. Egység-többség Ha az elkövető az (1) bekezdésben írt elkövetési magatartások közül többet is megvalósít – abban az esetben is, ha ez időben eltér egymástól -, az ugyanazon csőd, illetve felszámolási eljárás vonatkozásában egyrendbeli bűn-cselekményt valósít meg. Tehát a bűncselekmény rendbeliségét a csőd (vagy felszámolás) alatt álló gazdálkodó szervezetek száma határozza meg. Az (5) bekezdésbe szereplő bűncselekmény azonban állhat halmazatban, az (1)-(4) bekezdésben írt bűncselekményekkel. A csődbűntett egyes vagyon elleni bűncselekményekhez képest, így a csaláshoz, a rongáláshoz viszonyítva speciális bűncselekmény, tehát a csődbűntett valósul meg. Minősített esetek A (2) és (4) bekezdés szerint súlyosabban minősül a csődbűntett, ha az (1), illetve a (3) bekezdésben meghatáro-zott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. A bűncselekmény elkövetése akkor jár sú-lyos következményekkel, ha nagy számú hitelező megkárosítását vonja maga után, továbbá, ha egy hitelezőnél olyan jelentős összegű elvonást eredményez, hogy az alapvetően megrendíti a hitelező gazdasági helyzetét és ezzel a hitelezővel kapcsolatban álló emberek sokaságának egzisztenciáját veszélyezteti vagy éppen csődhullá-mot indít el. A hitelező jogtalan előnyben részesítése

291. § (1) Aki a fizetésképtelenségének tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára jogta-lan előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámo-lási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. A bűncselekmény immateriális bűncselekmény. Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya azonos a csődbüntettével.

Elkövetési magatartás A jogtalan előnyben részesítés. Ez történhet pénzfizetéssel, de bármilyen egyéb szolgáltatásban is megnyilvánul-hat, amit a hitelező tartozás fejében elfogad. Pusztán az a körülmény azonban, hogy az adós több hitelezője kö-zül egyiket vagy másikat előnyben részesíti, holott a meglévő vagyona nem elegendő az összes tartozása fedezé-sére, nem alapozza meg a büntetőjogi felelősséget, mivel az előnyben részesítésnek jogtalannak kell lennie. A Ptk. a tartozások kiegyenlítésére nem ír el sorrendiséget, éppen ezért a sorrend be nem tartása jogtalan előnyben részesítésnek csak akkor minősülhet, ha ilyen kötelezettséget jogszabály ír elő, pl. végrehajtási eljárás, csődeljá-rás, felszámolási eljárás során.

A bűncselekmény a fizetésképtelenség beállta után követhető el. Ekkor a hitelező jogtalan előnyben részesítésé-nek minősülhet az egyéb hitelezők minden olyan teljes vagy részleges kielégítése, amely annak a szerződésben ki nem kötött előnyére szolgálhat. A ténylegesen privilegizáló, de szabályszerű teljesítés viszont nem jogtalan előnyhöz juttatás.

Szándékosság-gondatlanság A hitelező jogtalan előnyben részesítése szándékos bűncselekmény. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy fizetésképtelen, és hogy egyik hitelezőjét a többiek hátrányára jogtalanul elégíti ki.

Elkövető Az elkövetőkre érvényes mindaz, ami a csődbűntett esetében. Az előnyben részesített hitelező részesként bünte-tendő, ha az adós a cselekményre rábírta vagy a bűncselekmény elkövetéséhez egyéb módon segítséget nyújtott.

Stádium Az előnyben részesítéssel befejezetté válik.

64

33. A pénz- és bélyeghamisítás Pénzhamisítás

304. § (1) Aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan

kivisz, az ország területén átvisz, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, btt 2-8 (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt

el nem érő értékű pénzre követik el. (4) Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés-

sel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Pénzhamisítás elősegítése

304/A. § Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

305. § A 304. § alkalmazása szempontjából a) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forga-

lomban levő pénz látszatát keltse, b) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását is, amely annak

megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá a pénz nemesfémtar-talmának csökkentését is. A 2001. CXXI. tv számos ponton megváltoztatta a tényállást. Jogi tárgy A pénzhamisítás jogi tárgya a pénz- és értékpapír forgalom biztonságához, a kibocsátott, illetve meghatározott jövőbeni időponttól törvényes pénzbe vetett bizalom megóvásához és a pénzgazdálkodás törvé-nyes rendjének megtartásához fűződő társadalmi érdek védelme. Elkövetési tárgya A pénz. Pénz a fém- vagy a papírpénz és a bankjegy. Az 1933. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a pénzhamisítás elnyomásáról szóló nemzetközi egyezmény előírásainak tesz eleget a Btké. 24.§ (3) bekezdése, amikor a külföldi pénzt, illetve értékpapírt a belföldivel azonos védelemben rendeli részesíteni. A Btké. 24. §-a szerint a Btk. 304-306 §-ának alkalmazása szempontjából pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy. A papírpénzzel azonos megítélés alá esik a.) az állam által kibocsátott értékpapír, b.) a kötvény, letéti jegy, befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, a csekk és az utazási csekk, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházása jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza. Elkövetési magatartás Az utánzás, a meghamisítás, a megszerzés, illetve a forgalomba hozatal. A 305.§ kiterjesztő rendelkezést tartal-maz arra nézve, hogy mit kell tekinteni utánzásnak, illetve a pénz meghamisításának. A pénzhamisításnak, a hamis pénz forgalomba hozásával elkövetett fordulatát csak akkor lehet megállapítani, ha a forgalomba hozatal céljából való utánzás vagy megszerzés nem állapítható meg. A megszerzés birtokbavételt jelent, amely történhet jogügylet útján, de jogosulatlan módon is. A forgalomba hozatal alatt a fizetésre felhasználás mellett a pénz átadását, ajándékozását és minden olyan hozzá-férhetővé tételt kell érteni, amelynek eredményeként a pénzt más felhasználhatja. A hamis külföldi fizetőeszköz találása a pénzhamisítás szempontjából nem esik a forgalomba hozatal céljából való megszerzés fogalma alá. Szándékosság-gondatlanság A pénzhamisítás szándékos bűncselekmény, az első két fordulata célzatos, ezért csak egyenes szándékkal, a harmadik fordulata – a forgalomba hozatal – eshetőleges szándékkal is elkövethető. Elkövető A bűncselekmény tettese bárki lehet. Stádium A pénzhamisítás az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett. A előkészülete is büntetendő. Egység-többség Ha a folytatólagosság feltételei fennállnak, több hamis pénz készítése egységet képez. A papírpénzzel azonos megítélés alá eső értékpapírok meghamisítása nem valósít meg halmazatban okirat-hamisítást. A hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatala mellett a csalás nem képez halmazatot, viszont a pénzhamisítás helyett csalást kell megállapítani a nyerőautomatába bedobott fémkorongok esetén.

65

Privilegizált eset A pénzhamisításnak privilegizált és minősített esete is van. Enyhébben büntetendő, ha a pénzhamisítást váltó-pénzre, illetve nem jelentős mennyiségű vagy értékű pénzre követik el. Súlyosabban büntetendő a pénzhamisítás, ha bűnszövetségben, illetve nagy mennyiségű vagy értékű pénzre követik el. Hamis pénz kiadása

306. § (1) Aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre követik el. Jogi- és elkövetési tárgya Ugyanaz, mint a 304.§ esetén. Elkövetési magatartás Az elkövetési magatartás a forgalomba hozatal. A hamis vagy hamisított pénz megszerzésével kapcsolatban két konjunktív feltétel van: a hamis pénz kiadásának elkövetője a hamis vagy meghamisított pénzt egyrészről valódi, illetve hamisítatlan gyanánt, másrészről jogszerűen szerzi meg. Birtokba kerüléskor nem ismeri fel, hogy a pénz hamis, erre csak később jön rá, s ennek tudatában hozza forgalomba. Szándékosság-gondatlanság A bűncselekmény szándékos. A forgalmazáskor az elkövető szándékának ki kell terjednie arra, hogy hamis vagy hamisított pénzt hoz forgalomba. Ha a szándék erre nem terjed ki, nem valósít meg bűncselekményt, még abban az esetben sem, ha gondatlanság miatt nem ismerte fel a hamisítást. Elkövető Tettese csak az lehet, aki a hamis vagy meghamisított pénzt jogszerűen és valódiként szerezte. Minősített esetek Minősített esete: ha nagy mennyiségű vagy nagy értékű pénzre követik el. Egység-többség Egy alaklommal megszerzett pénz egységes akarat-elhatározásból, de különböző alkalmakkor – azonos vagy különböző személyek útján – történő forgalomba hozatala a folytatólagosság egységébe tartozhat. Bélyeghamisítás

307. § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget mint

valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz, vagy felhasznál. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű bélyegre, b) bűnszövetségben

követik el. (4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha

a bélyeghamisítást kisebb, vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el. 308. § (1) A 307. § alkalmazásában forgalomba hozáson a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást,

meghamisításon pedig a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell. (2) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.

Jogi tárgy A bélyeg hamisítás jogi tárgya hasonló a pénzhamisításhoz. Elkövetési tárgya Az elkövetési tárgya: a bélyeg. A Btké. 25.§-a határozza meg a bélyeg fogalmát. (Korábban a postai telefon-szolgáltatás igénybevételére szolgáló érmék bélyegnek minősültek; mivel a telefonszolgáltatás már nem postai szolgáltatás, ezért a telefonkártyák nem tekinthetők bélyegnek.) A bélyeghamisításnál a pénzhamisításhoz hason-lóan a külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül. Elkövetési magatartás Elkövetési magatartásai: az utánzás, a meghamisítás, a megszerzés, illetve a forgalomba hozatal vagy felhasz-nálás. Szándékosság-gondatlanság A bélyeghamisítás szándékosan követhető el. Az (1) bekezdés célzatos bűncselekmény. A célzat a forgalomba hozatal vagy felhasználás, míg a (2) bekezdésben foglalt tényállás – célzat hiányában – eshetőleges szándékkal is elkövethető, mivel ebben az esetben a forgalomba hozatal, illetve a felhasználás nem cél, hanem elkövetési ma-gatartás. Elkövető A bélyeghamisítást bárki elkövetheti, a 308.§ kiterjeszti a 307.§ alkalmazását a bélyeggyűjtés területére is.

66

34. Adócsalás, Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás Adócsalás

310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan va-lótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más meg-tévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adó-bevétel nagyobb mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel je-lentős mértékben csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyúj-tásáig az adótartozását kiegyenlíti. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás

310/A. § (1) Az a munkáltató, aki a) munkaszerződés nélkül, b) színlelt szerződéssel

alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmu-lasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményez.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen jelentős adóbevétel-csökkenést eredményez.

(4) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen különösen nagy, vagy ezt meghaladó adóbevétel-csökkenést eredmé-nyez.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyúj-tásáig az adótartozását kiegyenlíti. Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése

310/B. § Jogi tárgy Az állam pénzgazdálkodásának és a társadalombiztosítási önkormányzatok finanszírozásának zavartalanságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya Az adó-, és társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék a nyugdíjjárulék, illet-ve a magánnyugdíjpénztári tagdíj. Az adó-, és társadalombiztosítási csalást a Btk. keretdiszpozícióként határozza meg. Tartalommal a különböző pénzügyi és társadalombiztosítási jogszabályok töltik ki. A Btké. 26.§-a az adó fogalmát kiterjeszti az illetékre, az illeték módjára fizetendő díjra, továbbá az állam javára fennálló fizetési kötelezettségre. Az adó-, és társadalombiztosítási csalás elkövetési tárgyának jelentősége van a nyomozási jogkör szempontjából is: ha adóra nézve követik el a vám- és pénzügyőrség, ha társadalombiztosítási járulékra nézve követik el, a rendőrség nyomoz /Be. 16.§ (3) bek./. Elkövetési magatartás Az (1) bekezdésben a hatóság, vagy a magánnyugdíj-pénztár megtévesztése az adó-, és társadalombiztosítási járulék, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíj megállapításával kapcsolatban. A (5) bekezdésben pedig az elkövetési magatartás a megtévesztés, ami a már megállapított adó, társadalombizto-sítási járulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj meg nem fizetése céljából történik. A bűncselekmény elkö-vethető tevőleges magatartással és mulasztással is. Az (1) bekezdés példálózó felsorolást tartalmaz. Kiemeli az adó-, és társadalombiztosítás járulék, illetve a ma-gánnyugdíj-pénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tény (adat) valótlan előadását vagy ilyen tény (adat) elhallgatását, de megtévesztés lehet minden egyéb magatartás is. Az (5) bekezdés ilyen kiemelést nem tartalmaz, de a megtévesztés itt is történhet tevőleges magatartással és mulasztással is.

67

Eredény A 310.§ (1) bekezdésében írt adó-, és társadalombiztosítási csalás eredménye az adóbevétel, a különböző társa-dalombiztosítási járulék bevétele, illetve a magánnyugdíj-pénztári bevétel összegének csökkenése, az (5) bekez-désnél pedig az adó-, és társadalombiztosítási járulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj behajtásának jelentős késleltetése vagy megakadályozása. A Btké. 27§-a alapján nem valósul meg bűncselekmény, ha az adó-, és társadalombiztosítási csalás (310.§) ese-tén az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjáru-lék, illetőleg a magánnyugdíj-pénztári tagdíj bevétel összegének csökkenése ötvenezer forintot nem halad meg. Ilyenkor az adóhatóságnak, a társadalombiztosítási hatóságnak bírságolási jogosítványai vannak. Az (5) bekezdésben szereplő behajtás megakadályozása a behajtás lehetetlenné tételét jelenti. A jelentős akadá-lyozás több, mint a megállapított adó-, társadalombiztosítási járulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj önkén-tes nem teljesítése, pusztán a végrehajtási eljárás megindítása nem jelentheti a jelentős akadályozást, abban az esetben sem, ha erre az elkövető megtévesztő magatartása folytán került sor. Szándékosság-gondatlanság A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az (1) bekezdésben megállapított bűncselekmény egyenes és esehetőleges szándékkal is elkövethető. Az elkövetőnek ismernie kell a fizetési kötelezettsége szempontjából jelentős tényeket, adatokat és szándékának át kell fognia azt, hogy az adó-, és társadalombiztosítási hatóságot, illetve a magánnyugdíj-pénztárat megtéveszti és ezzel bevételcsökkenést idéz elő. Az (5) bekezdésben szereplő fordulat egyenes szándékkal követhető el, a megtévesztő magatartás célzata a vég-rehajtás jelentős késleltetése vagy megakadályozása. Elkövető A bűncselekmény tettese bárki lehet, aki a megtévesztő magatartást tanúsítja. Mulasztással azonban csak az követheti el a cselekményt, akinek a kötelessége az adó-, és társadalombiztosítási járulék, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíj megállapításának alapját képező adatok, tények közlése az illeté-kes hatósággal, szervvel. Stádium Az (1) bekezdésben foglalt bűncselekmény akkor befejezett, ha az adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegének csökkenése bekövetkezik, illetve, ha a megtévesztett hatóság, nyugdíjpénztár kisebb fizetési kötelezettséget, vagy nagyobb kedvezményt állapít meg. Az (5) bekezdés szerinti csalás pedig a behajtás jelentős késleltetésével, illetve megakadályozásával befejezett. A bűncselekmény kísérletét kell megállapítani, ha az elkövető megtévesztő magatartást megkezdte, de az ered-mény még nem következett be. A bevétel csökkenése: • nagyobb mértékű, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem • jelentős mértékű, ha 2 millió forintot meghalad, de ötvenmilliót nem • különösen nagy, vagy ezt meghaladó, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmilliót nem. Egység-többség Az ítélkezési gyakorlat szerint az adócsalás adófajtánként külön-külön bűncselekményt valósít meg. A különbö-ző járulékokra elkövetett adó-, és társadalombiztosítási csalás halmazatot képez. Elhatárolás Az adó-, és társadalombiztosítási csalás speciális a 318.§-ban meghatározott csaláshoz képest. Ha azonban az elkövető az adóhatóságot megtévesztve általános forgalmi adót igényel vissza, a 318.§-ban meghatározott csalást kell megállapítani. A Btk. 288.§-ában szabályozott jogosulatlan gazdasági előny megszerzését követi el, aki a gazdasági előny meg-szerzése érdekében megtéveszti a döntésre jogosult szervet vagy személyt, és ezáltal jogtalanul szerzi meg az állam által biztosított gazdasági előnyt. Ha ez az állami támogatás adókedvezményben nyilvánul meg és ezt szerzi meg a döntésre jogosult szerv megtévesztésével az elkövető, a Btk. 310.§-ában írt adó-, és társadalombiz-tosítási csalást követi el. 2000. március 1-jével hatályba lépett módosítás szerint egy plusz bekezdéssel (6) bekezdés egészült ki a 310.§, mely szerint az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyúj-tásáig az adótartozást, a társadalombiztosítási járulék tartozást, az egészségbiztosítási járulék tartozást, nyugdíj-járulék-tartozást, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegyenlíti.

68

35. Csempészet és vámorgazdaság 312. § (1) Aki a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy be-

szedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet), b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik

(vámorgazdaság), vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel bün-tetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) jelentős értékű vámárura, d) kulturális javak körébe tartozó tárgyra

követik el. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) különösen nagy értékű vámárura, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura

követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) különösen jelentős értékű vámárura, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura. c)

követik el. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában a) vámáru alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992.

október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 8. pontja szerinti nem közösségi áruk fogalmát, b) vámteher alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló,

1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 9. pontja szerinti vámtartozás, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. §-a (3) bekezdésének 12. pontja szerinti nem közösségi adók és díjak fogalmat kell érteni. Jogi tárgy Az állam pénzgazdálkodása, a vámjogszabályokban írt kötelezettségek teljesítéséhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya A vámáru. A csempészet és vámorgazdaság kerettényállás. A vámáru fogalmát, valamint minden olyan körülményt, amely a vám fizetésére, a vámkezelésre vonatkozik, külön jogszabály határozza meg. Vámáru a vámterületre behozott dolog mindaddig, amíg a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, illetve a törvény rendelkezései alapján nem tekinthető belföldi forgalom számára vámkezeltnek vagy vámáruként külföldre ki nem léptették, tekintet nélkül arra, hogy a behozatal milyen módon és milyen célból történt. Elkövetési magatartás - A csempészet elkövetési magatartása a vámárunak a vámellenőrzés alóli elvonása, valamint a valótlan nyi-

latkozat tétele. A valótlan nyilatkozatot a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lénye-ges körülmények tekintetében kell megtenni.

- A vámorgazdaság elkövetési magatartása a megszerzés, az elrejtés, illetve az elidegenítésben való közremű-ködés.

A megszerzés a dolog ingyenes vagy ellenszolgáltatás fejében történő birtokbavételét jelenti. Az alapcselekmény befejezése időben meg kell, hogy előzze a megszerzést. Ha ugyanis az alapcselekmény befejezése és a megszerzés egybeesik, akkor nem vámorgazdaság, hanem az alapcselekményben való elkövetői magatartás (társtettesség, fizikai bűnsegély) valósul meg. Az elrejtés a dolog birtoklásának leplezése, mindenekelőtt a hatóság elől. Az elidegenítésben közreműködés arra irányul, hogy a dolog jelenlegi birtokosától más rendelkezése alá kerül-jön. Szándékosság-gondatlanság A csempészet és a vámorgazdaság szándékos bűncselekmény. A vámorgazdaság célzatos bűncselekmény ezért a 312.§ (1) bekezdés b) pontja csak egyenes szándékkal valósítható meg. Elkövető A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti. Vámorgazdaság miatt olyan személy vonható felelősségre, aki a csempészet megvalósításában sem tettesként, sem részesként nem vett részt.

69

Elhatárolás A jogtalan elsajátítás útján szerzett, becsempészett vámáru megszerzése nem vámorgazdaságot, hanem orgazda-ságot valósít meg. Ha a csempészetet és vámorgazdaságot ötvenezer forintot meg nem haladó értékű vámárura követik el, nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Minősített esetek

- üzletszerűen; - bűnszövetségben; - jelentős értékű vámárura; - kulturális javak körébe tartozó tárgyra; - különösen nagy értékű vámárura üzletszerűen vagy - bűnszövetségben jelentős értékű vámárura; - különösen jelentős értékű vámárura üzletszerűen vagy - bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura;

70

36. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás, Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, készpénz-helyettesítő eszköz hamisításának elősegítése, Készpénz-hely. fizetési eszköz fogalma /313/E Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás 313/B. § (1) Aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít vagy hamis

készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, köz-érdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást vala-mely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgál-tatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.

(3) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.

jogi tárgya a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz forgalom biztonságához fűződő társadalmi érdek. elkövetési tárgya a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, valamint - a (2) bekezdésben foglalt értelmező rendel-kezésre figyelemmel - a gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártya, amely a kibocsátó áruja vagy szolgál-tatása ellenértékének a kiegyenlítésére alkalmas. Ez az ún. kereskedői kártya. (nem minősülnek készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek), a gyakorlati életben mégis ugyanazt a funkciót töltik be, Ez vélelmezhetően a jog-alkotó szándékával ellentétes joghézag, elkövetési magatartás: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghamisítása, b) a hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készítése. Az előkészületnek elsősorban a bankkártyák és a kereskedői kártyák hamisítása körében van jelentősége. Alany: bárki Elhatárolás, halmazat. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás nem szükségszerű eszközcselekménye a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésnek (Btk. 313/C. §). Ha a hamisítást követően külön elkövetői magatartással a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésre is sor kerül, valódi anyagi halmazat megállapításának van helye. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás a magánokirat-hamisítással halmazatban nem állapítható meg. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés

313/C. § (1) Aki a) hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál, b) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál,

c) a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés kisebb kárt okoz, vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést

a) bűnszövetségben, b) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában

meghatározott módon követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjá-

ban meghatározott módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjá-

ban meghatározott módon követik el. (6) 5-10 a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b)

pontjában meghatározott módon követik el. (7) Aki a) olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól,

ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meg-határozott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közér-dekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(8) A (2)-(7) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.

71

Jogi tárgy bankszámla-tulajdonosoknak a vagyoni érdekeit védi, akik a számlájukon lévő pénzeszközeikről kész-pénz-helyettesítő fizetési eszközök segítségével rendelkezhetnek.

elkövetési tárgy a hamis vagy meghamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, a jogosulatlanul használt valódi (hamisítatlan) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Sértett rendszerint az a bankszámla-tulajdonos, akinek részére a bankszámla-szerződése alapján a pénzügyi intéz-mény bankkártyát, csekkfüzetet, stb. biztosít Bűnösség. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés mellett tényállásszerű. A törvényhozó eredetileg azért iktatta a bankkártyával visszaélést önálló tényállásba, mert természetes személy passzív alany hiányában a csalás megállapítására nem látott lehetőséget. Szabálysértési alakzat.

Az Szív. 157. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében: aki tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva kész-pénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el. úgyszintén, aki e cselekmény elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Elhatárolások. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés enyhébb megítélésű II. alapesete ún. alternatív bűncselek-mény. Kizárólag akkor állapítható meg, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg. Az alternativitás a látszólagos alaki halmazat egyik eseteként kizárja a valóságos alaki halmazat megállapítását. E körben közömbös a másik bűncselekmény büntetési tétele. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése 313/D. § Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétsé-get követ el, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az alaki bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik. Kísérlete a tényállásszerű magatartás megkezdésével állapítható meg. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. A szándékos bűncselekmény egyenes és eshetőlcges szándék mellett egyaránt tényállásszerű. Az elkövető célzata azonban nem irányulhat a Btk. 313/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás elkövetésére, mert ebben az esetben a 313/B. § (3) bekezdése szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás előkészületének megállapítására kerülhet sor. Értelmező rendelkezés

313/E. § A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a külön jogszabály-ban meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, továbbá az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési esz-közzel azonos védelemben részesül.

A bankkártya. 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg immár az Európai Unió Bizottságának az elektronikus fizetési eszközökkel végzett műveletekről szóló ajánlásának megfelelően.

A R. szerint; elektronikus fizetési eszköz: a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és az elektronikus pénzeszköz, amely a Hpt. 2. számú melléklete I. fejezetének 5. pontjában említett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.

Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz: az az eszköz, amellyel birtokosa -rendszerint személyazonosító kód, illetőleg más hasonló azonosító használata révén -rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követeléséről

Elektronikus pénzeszköz: az a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköznek nem minősülő, újratölthető fize-tési eszköz - akár értéktároló kártya, akár számítógépmemória -, amelyen értékegységek elektronikus úton tárol-hatók, lehetővé téve a birtokosnak azt, hogy az értékegységek átadásával közvetlen fizetési műveleteket végezzen. [R. 2. § (1) bek. h) pont]

Kibocsátó: az a hitelintézet, illetőleg a Hpt. 6. §-ának (3) bekezdésében emiitett pénzügyi vállalkozás, amely a birtokossal kötött szerződésben kötelezettséget vállal, hogy az elektronikus fizetési eszköz használatát a birtokos számára biztosítja. [R. 2. § (1) bek. j) pont]

Birtokos az a személy, aki a kibocsátóval kötött szerződés alapján az elektronikus fizetési eszköz használatára jogosult. [R. 2. § (1) bek. k) pont]

72

37. Lopás. Jogtalan elsajátítás. Jármű önkényes elvétele 316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha

a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal,

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és be-leegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával,

h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. (4) 3 év a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a

vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el. (5) 1-5 ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjá-

ban meghatározott módon követik el. (6) 2-8 a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d)

pontjában meghatározott módon követik el. (7) 5-10 a) a lopást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) be-

kezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. Jogi tárgy A lopás jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje; a tulajdonjog és a meglévő birtokállapot. Elkövetési tárgya A lopás elkövetési tárgya: az olyan dolog, amely az elkövető számára idegen, más személy birtokában van és értékkel bír. A dolog általános fogalmát a Ptk. szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. lopás csak ingó dologra követhető el. A dolog fogalmát a 333.§-ának 1.pontja kiterjeszti a villamos és gazdaságilag hasznosítható más energiára, Idegen a dolog, ha az nem az elkövetőé, hanem más természetes vagy jogi személyé. A saját és az uratlan dolog-ra nézve a lopást elkövetni nem lehet. a közös tulajdonban lévő dolog lopás elkövetési tárgya nem lehet. házastárs különvagyonára a lopás elkövethető. Elkövetési magatartás A lopás diszpozíciójában az elkövetés módja nem szerepel, de a bűncselekmény minősítési rendszerében jelentő-séghez jut a dolog elleni erőszakkal, a helyiségbe való jogtalan bemenettel, elhárításra képtelen állapot Szándékosság-gondatlanság Lopás szándékos és célzatos bűncselekmény. Lopás eshetőleges szándékkal, gondatlanságból nem követhető el. A vagyoni haszonszerzés nem tényállási eleme a lopásnak. Ezért e bűncselekmény akkor is megvalósul, ha az elkövető a dolgot akként veszi el, hogy az értékének megfelelő összeget helyette otthagyja. Elkövető A lopást tettesként bárki elkövetheti, kivéve a dolog tulajdonosát és birtokosát. Társtettesség-részesség A tettesség és a részesség körében az alábbi eseti döntések érdemelnek figyelmet: A lopásnak nem pszichikai bűnsegédje, hanem felbujtója az, aki a lakásbetörésben részt vevő társainak rendelke-zésre bocsátja a lehetséges sértettek lakcímét, illetve megjelöli az elkövetés helyét. Stádium A lopás alaki (immateriális), tiszta tevékenységi bűncselekmény, amelynek a tényállásban eredmény (kár, va-gyoni hátrány) nem szerepel. Ezért az elkövetési magatartás megvalósításával – az elvétellel a bcs befejeződik. Egység-többség Ugyanazon sértett sérelmére elkövetett egy- vagy többmozzanatú lopás: természetes egység. Elhatárolás Ha az idegen dolog már az elkövető birtokában van, a lopást nem lehet megvalósítani, legfeljebb a sikkasztás kerülhet szóba. Halmazat A magánlaksértésnek a 176.§ (4) bekezdése szerinti bűntetti alakzata kerül halmazatba a lopás vétségével. Magánindítvány személyi vagyont károsító lopás miatt csak magánindítványra bünthető, ha a sértett hozzátart. Korlátlan enyhítés Ha a lopás elkövetője – mielőtt a felfedezték volna – a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtérí-ti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében. Minősített esetek Meghatározó jelentősége van az elvett dolog értékének. a szabálysértési érték a 10e, a kisebb érték 200e, nagyobb érték 2m, jelentős érték 50m, különösen nagy érték 500m forintot nem haladja meg; a különösen jelentős érték pedig az ötszázmillió forintot meghaladja.

73

Az érték nagysága mellett súlyosabban minősül a lopás, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerű-en vagy dolog elleni erőszakkal valósul meg. a)Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el vagy ebben megállapodik. Jogtalan elsajátítás

325. § (1) Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdo-nítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, 1 év p, km

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tar-tozó tárgyra követik el. Jogi tárgy A vagyoni viszonyok fennálló rendjéhez fűződő társadalmi érdek védelme. Elkövetési tárgya Az elkövetési tárgy a talált, véletlenül vagy tévedésből az elkövetőhöz került idegen ingó dolog. Találni csak elveszett dolgot lehet. Elveszett az a dolog, amelyt a birtokos azzal a szándékkal hagyta el, hogy hosszabb-rövidebb időn belül visszatér és a dolgot magához veszi. Ezért nem tekinthető sem uratlannak, sem elveszettnek az őrizetlenül hagyott jármű. Nem elveszett az olyan – birtokból kiesett - dolog sem, amelynek tulajdonosa még a helyszínen van, s fennáll a reális lehetősége annak, hogy a dolgát újra birtokba vegye. Elkövetési magatartás Az eltulajdonítás vagy az át nem adás. Szándékosság-gondatlanság A jogtalan elsajátítás szándékos bűncselekmény. Az elkövető szándékának át kell fognia, hogy a hozzá került dolog nem elhagyatott, hanem csupán birtokból kiesett. Elkövető Csak az lehet, aki az idegen dolgot találta, vagy az tévedésből vagy véletlenül került hozzá. Stádium A jogtalan elsajátítás eredményt nem tartalmazó alaki bűncselekmény, amely az elkövetési magatartás tanúsításával befejeződik. Kísérlete csak az eltulajdonítással megvalósuló alakzatnak lehetséges. Elhatárolás A lopás és a jogtalan elsajátítás között fontos különbség, hogy a tolvaj az idegen dolgot más birtokából veszi el jogtalan eltulajdonítás végett; a jogtalan elsajátítás tettese pedig a birtokból kiesett dolgot tulajdonítja el. Magánindítvány Hozzátartozó sérelmére elkövetett jogtalan elsajátítás csak magánindítványra büntetendő; és a tevékeny megbánás szabályai is érvényesülnek e bűncselekmény körében. Jármű önkényes elvétele

327. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

5 év ha a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. Jármű önkényes elvétele eredményt nem tart.zó (immateriális) bcs, elkövetési tárgy értékének nincs jelentősége. Jogi tárgy A vagyoni viszony fennálló rendje, s ezen belül a birtoklás és a használat zavartalansága. A jogalkotó e tényál-lással a “használati lopás” (furtum usus) ellen kíván védelmet nyújtani. Elkövetési tárgya Az elkövetési tárgy: az idegen gépi meghajtású jármű. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép (motor) hajt. Elkövetési magatartás ezért nem alapozza meg a büntetőjogi felelősségre vonást. Szándékosság-gondatlanság A jármű önkényes elvétele szándékos és célzatos bűncselekmény. Elhatárolás Ha az elkövetési magatartás nem használati, hanem más célra irányul, e bcselekmény nem jön létre. A jármű önkényes elvételét a lopástól, a sikkasztástól és a rablástól az elkövető célja különbözteti meg. Elkövető Bárki lehet, aki nem jogosult az elvételre, illetve a használatra. Stádium Az elkövetési magatartás tanúsításával befejeződik. Egység-többség A jogtalanul elvett gépjárműre a használatot rövid időközön belüli és ugyanazon elkövető által történő megismétlése: természetes egység. A bűncselekmény annyi rendbeli jármű önkényes elvétele halmazatá-nak minősül, ahány jármű tekintetében valósít meg. Halmazat Ha a szándék a jogtalan használaton túlmenően a gépjárműben található dolgok ellopására is kiterjed: a jármű önkényes elvételével halmazatban a lopást is meg kell állapítani. Magánindítvány és korlátlan enyhítés Csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A tevékeny megbánás e bűncselekmény körében is lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, illetőleg annak mellőzését. Minősített esetek Ha a bűncselekményt erőszakkal, avagy az élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, bűnszövetségben vagy fegyveresen követik el.

74

38. Sikkasztás. Hűtlen kezelés. Hanyag kezelés Sikkasztás

317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sik-kasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást

a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, követik el. (4) 3 év, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) 1-5 év, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon (6) 2-8 , ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon (7) 5-10, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre,

b) a kül.sen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghat módon követik el. A sikkasztás eredményt nem tartalmazó, immateriális bűncselekmény, amelyet értékre követnek el. A kár nem tényállási eleme ennek a bűncselekménynek. Jogi tárgy A sikkasztás jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendjéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya Az elkövetőre bízott idegen dolog. A sikkasztás szempontjából nincs jelentősége a rábízás időtartamának, az lehet hosszabb vagy rövidebb idejű. Az idegen pénz kiadása önmagában nem sikkasztás, feltéve, hogy a megfelelő összeg a tulajdonos részére ren-delkezésre áll, s az neki bármikor visszaadható. Elkövetési magatartás A sikkasztás elkövetési magatartásai: a dolog eltulajdonítása és a sajátjaként rendelkezés. Mindkét elkövetési magatartás jogtalan, ha annak tanúsítását sem a tulajdonos, sem pedig a jogszabály nem engedi meg az elkövető számára. Elhatárolás A sikkasztásnak a lopásoz képest megkülönböztető sajátossága az, hogy az elkövetőnek jogszerűen kerül a dolog a birtokába, mert azt rábízták. A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Szándékosság-gondatlanság A sikkasztás szándékos bűncselekmény. Ha az elkövető szándéka csupán a rábízott dolog rövid idejű használatá-ra terjed ki, e cselekmény sikkasztást nem valósít meg. Elkövető A sikkasztás tettese és társtettese csak az a személy lehet, akire az idegen dolgot rábízták. Más személy felbujtóként vagy bűnsegédként kapcsolódhat e speciális alanyú bűncselekmény elkövetéséhez. Társtettesség-részesség A sikkasztáshoz nyújtott bűnsegélyt az orgazdaságtól és a bűnpártolástól alapvetően az határolja el, hogy a bűn-segéd a tettessel előzetesen megállapodik az elsikkasztandó dolog átvételében, míg a bűnkapcsolat létesítő or-gazdaságnál és bűnpártolásnál éppen ez az előzetes megállapodás hiányzik. Passzív alany Mivel a sikkasztást dologra nézve követik el, a bűncselekménynek passzív alanya nincs, de értelemszerűen van sértettje. A sikkasztás sértettje a dolog tulajdonosa. Stádium A sikkasztás az elkövetési magatartás (eltulajdonítás, sajátjaként rendelkezés) tanúsításával befejeződik. A sikkasztás kísérlete nem kizárt, de a gyakorlatban ritkán fordul elő. Kísérlet megállapítására kerülhet sor, pl. ha az elkövető a rábízott dolog egy részét már jogellenesen eladta, de az összes dolog felett már nem tud a szán-dékának megfelelően rendelkezni, mert leleplezik. Egység-többség A sikkasztás körében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztás az üzletszerűség folytán bűncselekmény. A sikkasztással bűnhalmazatban kell megállapítani az annak a leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamisítást. Magánindítvány A személyi vagyont károsító sikkasztás miatt csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A tevékeny megbánás a sikkasztásnál is lehetővé teszi a büntetés enyhítését, illetőleg különös méltánylást ér-demlő esetben annak mellőzését. Minősített esetek

75

Hűtlen kezelés 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével va-

gyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha

a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) 3 ha nagyobb, 1-5 ha jelentős, 2-8 ha különösen nagy, 5-10 ha kül.sen jelentős vagyoni hátrányt okoz. Jogi tárgy A vagyoni viszonyok fennálló rendjéhez fűződő társadalmi érdek; közelebbről a sértettnek az a joga, hogy va-gyonában – más általi kezelés következtében – hátrányt ne szenvedjen. Elkövetési tárgya Az idegen vagyon. A vagyon tágabb fogalom, mint a dolog, mert felöleli az ingatlan és ingó dolgok mellett a különböző vagyoni jogokat is. Idegen vagyon mindaz, ami nincs az elkövető tulajdonában. Elkövetési magatartás A hűtlen kezelés elkövetési magatartása: a megbízásból folyó kötelesség megszegése, amely tevéssel és mulasz-tással is elkövethető. A vagyonkezelői kötelesség forrása a megbízás. A megbízás alapulhat jogszabályon, belső rendelkezésen, szerződése. Az eredmény A kötelességszegéssel okozati összefüggésben a vagyonban bekövetkezett hátrány. A vagyoni hátrány a vagyon-ban beállott értékcsökkenés (tényleges kár – damnum emergens) mellett az elmaradt vagyoni előnyt (lucrum cessans) is magába foglalja. Szándékosság-gondatlanság A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény. Az elkövető szándékának ki kel terjednie a kötelesség megszegésre és az ezzel okozatosan keletkező vagyoni hátrány bekövetkezésére. Elkövető-társtettes Csak az lehet, akit az idegen vagyon kezelésével megbíztak. Más személyek felbujtóként vagy bűnsegédként kapcsolódhatnak a bűncselekményhez. Stádium A hűtlen kezelés materiális bűncselekmény, amely a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik befej.tté. Magánindítvány A személyi vagyont károsító hűtlen kezelés miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett hozzátartozója. Elhatárolás A hűtlen kezelés a sikkasztástól abban különbözik, hogy a sikkasztó a rábízott dologgal úgy rendelkezik, mintha sajátja volna, s az őt megillető rendelkezési jog kereteit meghaladva vagy ilyen jog híján cselekszik. A hűtlen kezelés esetében az elkövetőnek jogában áll a tulajdonos helyett a dologgal rendelkeznie, ezt a jogát azonban a tulajdonos kárára gyakorolja. a szabálysértési érték a 10e, a kisebb érték 200e, nagyobb érték 2m, jelentős érték 50m, különösen nagy érték 500m forintot nem haladja meg; a különösen jelentős érték pedig az ötszázmillió forintot meghaladja. Hanyag kezelés

320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gon-datlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meg-haladó vagyoni hátrányt okoz. A hanyag kezelésnek nincs szabálysértési alakzata. Jogi tárgy és elkövetési tárgy Ugyanaz, mint a hűtlen kezelés esetében. A hanyag kezelés tényállása minden tulajdoni formára kiterjed, feltéve, hogy az idegen vagyon kezelése vagy felügyelete törvényen alapul. Elkövetési magatartás Az eredmény Az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkezett va-gyoni hátrány, azaz a tényleges kár és az elmaradt vagyoni előny együttes összege. Szándékosság-gondatlanság A hanyag kezelés bűnösségi konstrukciója sajátos, ugyanis a vagyonkezelői kötelesség megszegése mind szán-dékos, mind gondatlan lehet, az elhanyagolás viszont gondatlan magatartás. Stádium A hanyag kezelésnek – mivel gondatlan bűncselekmény – csak befejezett alakzata lehetséges. Elhatárolás A hanyag kezelés a hűtlen kezelés gondatlan alakzata, az alábbi eltérésekkel: - a hűtlen kezelés tettese csak a vagyon kezelője lehet, a hanyag kezelésé pedig emellett a vagyon felügyeletét

ellátó személy is; - a hűtlen kezelésnél a megbízás szólhat bármely idegen vagyon kezelésére, a hanyag kezelés esetén a megbí-

zás csak törvényen vagy az azon alapuló jogszabályban előírt kezelésre vagy felügyeletre vonatkozhat; - a hűtlen kezelés elkövetője a vagyoni hátrányt szándékosan okozza, míg a hanyag kezelésnél az eredményt

gondatlanságból idézi elő.

76

39. Csalás. Hitelezési csalás. Tartozás fedezetének elvonása Csalás

318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el.

(4) 3 év ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.

(51-5 ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.

(6) 2-8, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.

(7) 5-10, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekez-dés a)-c) pontjában meghatározott módon,követik el. Jogi tárgy A csalás a jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendjéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A tévedésbe ejtés, valamint a tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés során az elkövető keletkezteti a tévedést úgy, hogy valótlanságot való tényként tüntet fel, vagy valóságos tényt elferdít, megmásít. A tévedésbe ejtés csak tevéssel valósulhat meg. A tévedésben tartás pedig az elkövető magatartásától függetlenül létrejött tévedés fenn-tartását (megerősítését, el nem oszlatását) jelenti. Az eredmény A csalás eredménye a kár. A kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. A büntetőjogi kár-fogalom így csupán a tényleges kárt öleli fel, az elmaradt hasznot nem. Az elkövetés módja Az elkövetés módja nem tényállási eleme a csalásnak. Így nem csupán a fondorlatos, ravasz tévedésbe ejtéssel, hanem az egyszerű, primitív, könnyen felismerhető magatartással is megvalósítható e bűncselekmény. Szándékosság-gondatlanság A csalás szándékos és célzatos bűncselekmény. Az elkövető célzata a jogtalan haszonszerzésre irányul. A haszon az elkövető (vagy más személy) vagyonában beálló növekedés. A jogtalan haszonszerzési célzat kialakulásának meg kell előznie a megtévesztő magatartást. Elkövető Bárki lehet. Társtettesség Mindazok társtettesek, akik az elkövetési magatartás véghezvitelében – annak legalább egy-egy mozzanata megvalósítása tekintetében – közreműködtek. Passzív alany A csalás passzív alanya a tévedésben lévő személy. Előfordulhat azonban, hogy az elkövető mást téveszt meg, mint akinek a vagyonában kár keletkezik. Ilyen esetben azt a személyt kell sértettnek tekinteni, akinél – a téve-désbe ejtés következtében – a kár bekövetkezik. Stádium A csalás akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben a kár bekövet-kezik. A kísérlet a megtévesztő magatartás tanúsításával kezdődik meg, és mindaddig fennáll, amíg a kár be nem kö-vetkezik. A csalás kísérleténél is vizsgálni kell az elkövető szándékát, hogy az milyen mértékű kár okozására irányult. Halmazat A csalásnál is érvényesül az az elv, hogy a halmazat megállapításának lehetősége alapvetően a sértettek számától függ. A csalás nem kerülhet valóságos alaki halmazatba azokkal a bűncselekményekkel, amelyekkel a specialitás viszonyában áll. A speciális tényállású bűncselekmény megállapítása általában megelőzi a – hozzá képest – általánosan megfogalmazott csalást. Ilyen bűncselekmények pl. az adócsalás, a hamis tanúzás egyik esete, a pénzhamisítás és a befolyással üzérkedés. Elhatárolás Az ÁFA visszaigénylése a vállalkozó részéről tényleges forgalom lebonyolítása nélkül csalásnak és nem adócsa-lásnak minősül. Magánindítvány A személyi vagyont kárósító csalás miatt az elkövető magánindítványra büntethető, ha a sértett hozzátartozója. A tevékeny megbánás a csalásnál is lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, illetve különös méltánylást ér-demlő esetben annak mellőzését. Minősített esetek A csalás minősítése szempontjából alapvető jelentőségű az okozott kár nagysága. További minősítő körülmény a bűnszövetségben, a közveszély színhelyén és az üzletszerű elkövetés.

77

Hitelezési csalás 297/A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének

vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy A gazdálkodás rendjéhez és a hitelezők érdekének érvényesüléséhez fűződő társ.i érdek védelme. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a valótlan tartalmú okirat felhasználása. Az okirat valótlan tartalmú, ha benne foglalt nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, függetlenül attól, hogy az a kiállítóként feltüntetett sze-mély nyilatkozatát tartalmazza-e vagy sem. Az okirat felhasználásának a gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszünteté-sének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében kell történnie. A hitelezők nem kell feltétlenül hitelintézetnek vagy más gazdasági társaságnak lennie, a hitelező magánszemély is lehet. Üzletszerű hitelezési tevékenységet magánszemély nem végezhet, eseti hitel nyújtására azonban ő is jogosult. Célzatos bűncselekmény A hitelezési csalás célzatos bűncselekmény. A cél a hitelkérelem kedvező elbírálása. Elkövető Bárki elkövetheti. Az elkövető a valótlan tartalmú okirat felhasználója, akinek személye eltérhet a gazdasági tevékenység gyakorlójától, a hitel címzettjétől. Elhatárolás A hitelezési csalás a magánokirat-hamisításhoz képest speciális bűncselekmény. Ha a valótlan tartalmú okirat közokirat, a 274.§ a) és c) pontjában (hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja; közremű-ködik abban, hogy a jog vagy kötelezettség megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba) meghatározott esetekben halmazat, míg abban az esetben ha az el-követő a közokirat-hamisítást kizárólag a felhasználással követi el, csak a hitelezési csalás állapítható meg. Ha az elkövető a valótlan tartalmú okirat felhasználásával a visszafizetés szándéka nélkül szerzi meg a hitelt, ebben az esetben nem hitelezési csalás, hanem csalás és okirat-hamisítás halmazata állapítható meg. Tartozás fedezetének elvonása

297. § (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ez-zel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő sza-badságvesztéssel büntetendő.

(2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya a hitelezők érdekének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya Elkövetési tárgya a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. A vagyon lehet az elkövető tulajdona, de lehet másnak a tulajdona is. Olyan vagyonnak kell azonban lennie, amely gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgál. Azt, hogy mi tekinthető ilyen vagyonnak, más jogszabályok – különöse a Ptk., Gt. – rendelkezései mondják meg. A tartozás éppúgy jelentheti a hitelintézettől felvett kölcsönt, mint a gazdasági tevékenység folyamán keletkezett egyéb tartozást. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyon elvonása. Az elvonás olyan tevékenységet jelent, amelynek folytán az adós rendelkezési jogosultsága megszűnik a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon felett. A bűncselekmény eredménye a tartozás kiegyenlítésének meghiúsítása. Szándékosság-gondatlanság A tartozás fedezetének elvonása nem célzatos bűncselekmény, eshetőleges szándékkal is elkövethető. Elkövető A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti, nemcsak a tartozás címzettje vagy az elvont vagyon tulajdonosa. Stádium A bcselekmény az eredmény bekövetkezésével befejezett. A vagyon elvonása kísérletet valósíthat meg. Elhatárolás Ha a tartozás fedezetéül szolgáló vagyont a vagyonnal rendelkezni jogosult személy vonja el és a csődbűntett megállapításának egyéb feltételei is fennállnak, nem a tartozás fedezetének az elvonását, hanem a csődbűntettet kell megállapítani. Ha a vagyonelvonás egy másik hitelező igényének jogosulatlan kielégítésével történik, ez nem a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségét, hanem a tartozás fedezetének elvonása bűntettét való-sítja meg. Büntethetőséget megszüntető ok A törvény a tartozás mielőbbi kiegyenlítéséhez fűződő érdekre tekintettel büntethetőséget megszüntető oknak tekinti, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. Ezt követően a tartozás kiegyenlítése már csak a bünte-tés kiszabásánál vehető figyelembe.

78

40. Rablás. Kifosztás Rablás

321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség el-leni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) 5-10, ha a rablást a) fegyveresen, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó

személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4) 5-15, ha a rablást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy köz-

feladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűn-szövetségben vagy csoportosan,

c) fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során követik el. A rablás összetett bűncselekmény, amelyben a lopás egyesül a személy elleni erőszakkal, illetve az élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel. Jogi tárgy A rablás jogi tárgya kettős: egyrészt a vagyoni viszonyok fennálló rendjéhez, másrészt a személyi szabadság sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya A rablás elkövetési tárgya: az idegen ingó dolog. Ingatlan átadására vagy jogról való lemon-dásra való kényszerítés nem valósít meg rablást. Elkövetési magatartás A rablásnál az erőszak olyan mérvű alkalmazása szükséges, amely alkalmas a sértett ellenállásának megtörésére vagy akaratának lenyűgözésére, megbénítására. Az ilyen erőszak ne, engedi az ellenállás és az alkalmazkodó engedelmesség közötti választás lehetőségét. Az erőszak olyan fokú, amely alkalmas arra, hogy a sértett vagy harmadik személy akaratát megtörje vagy megbé-nítsa (vis absoluta). A rablás másik eszközcselekménye a fenyegetés. A rablási fenyegetéshez nem elegendő a 138.§-ban meghatározott pszichikai ráhatás: olyan súlyos hátrány kilá-tásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A rablás tényállásában szereplő kvalifikált fenyegetésnek az élet vagy testi épség ellen kell irányulnia és közvetlennek kell lennie. A rablás elkövetési magatartásának célcselekménye az idegen dolog elvétele, amely annyiban tér el a lopástól, hogy az elvétel nem csupán a dolognak az elkövető által történő elragadásával valósulhat meg, hanem úgy is, hogy a tettes a sértettet a dolog átadására kényszeríti. Az idegen dolog elvétele esetén a helyes minősítéshez figyelembe kell venni az öntudatlan állapotot előidéző okokat, különösen ha a sértett részeg. Ha ugyanis a sértett az elkövetőtől függetlenül ittasodott le, s a tettes azt az állapotát használja ki, lopásért felel. A tettenért tolvaj a dolog megtartása végett alkalmazza az erőszakot vagy fenyegetést. Ez esetben az erőszak és a fenyegetés nem eszköz-, hanem utócselekménye a lopásnak, amelyet a jogalkotó összefoglalt bűncselekmény-ként (delictum complexum) szemlél. Az eredmény A rablás alaki bűncselekmény, amelynek tényállása eredményt nem tartalmaz. Az elvett dolog értékének nagysága a minősítés szempontjából jelentős. Szándékosság-célzatosság A rablás szándékos és célzatos bűncselekmény. A célzat kétszeresen szerepel a tényállásban, hiszen az elkövető az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett veszi el mástól, és evégből alkalmazza az erőszakot, kvalifikált fenyegetést, illetőleg az öntudatlan vagy védeke-zésre képtelen állapotba helyezést. Ha e kétszeres célzat hiányzik, a rablást megállapítani nem lehet. Elkövető A rablás tettese bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát (saját dolog erőszakos visszavétele önbírásk.) Társtettesség-részesség Több elkövető esetén társtettesek mindazok, akik egymással szándékegységben akár a dolog elvételében, akár az erőszak vagy fenyegetés kifejtésében működnek közre, illetőleg az öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla-potba helyezésben vesznek részt. Pszichikai bűnsegélyt valósít meg az, aki előzetes megállapodás alapján a dologelvételből származó előny bizto-sításában, vagy a tettesnek a helyszínről való menekülésében működik közre anélkül, hogy a rablás elkövetésé-ben részt vett volna. Passzív alany A rablás passzív alanya az erőszak, fenyegetés hatása alatt álló személy, sértettje a dolog tulaja StádiumA rablás eredményt nem tartalmazó, immateriális bűncselekmény, ezért az (1) bekezdésben a dolog elvételével, a (2) bekezdésben az erőszak alkalmazásával, illetőleg a fenyegetés kifejtésével befejezetté válik.

79

Elhatárolás A rablást a lopástól az idegen dolog elvétele végett alkalmazott – személy elleni irányuló – erőszak vagy kvalifi-kált fenyegetés határolja el. (A dolog elleni erőszakkal való elkövetés a lopás minősített esetét valósítja meg.) Kifosztás esetén az elkövető által alkalmazott erőszak eredetileg más bűncselekmény részét képzi, és az elkövető szándéka a dolog elvételére az erőszakos bűncselekmény elkövetése után keletkezik. Rablás valósul meg, ha a fenyegetés közvetlenül az élet vagy testi épség elleni, és a dolog átadására (elvételének tűrésére) irányul; zsarolás valósul meg, ha a fenyegetés nem közvetlenül az élet vagy testi épség elleni, vagy közvetlen ugyan, de nem a dolog átadására irányul. Egység-többség Az ítélkezési gyakorlatból szerint, ha a dolog elleni erőszakkal a sértett lakásába lopási szándékkal behatoló elkövető rablást valósít meg, ez utóbbi bűntettbe beleolvad a lopás, ezért bűnhalmazat megállapításának nincs helye. Egyrendbeli rablás valósul meg, ha az elkövető egyetlen személy ellen alkalmazott erőszak kifejtésével a sértettől több személy tulajdonában lévő dolgokat vesz el. Az erőszak alkalmazása folytán okozott könnyű testi sértés beleolvad a rablási erőszakba. Ha az erőszak folytán halál “keletkezett” és az elkövető szándéka erre is kiterjedt, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette valósul meg, Amely mint törvényi egység a rablást magába olvasztja. Ha a sértett halálát csupán az elkövető gondatlansága fogta át, a rablással a halált okozó testi sértés bűnhalma-zatba kerül. Minősített esetek Kifosztás

322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás véget a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni

közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, btt 5 év. (2) 2-8 év, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b) bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) 5-10, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, bűnszövet-

ségben vagy csoportosan követik el. A kifosztásnak nincs szabálysértési alakzata, ezért bármilyen csekély elkövetési érték esetén a bűntett alapesete valósul meg. Jogi tárgy A vagyoni viszonyok fennálló rendje és a személyi szabadság sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya A kifosztás elkövetési tárgya: az idegen ingó dolog; passzív alanya: az erőszak vagy kvalifi-kált fenyegetés hatása alatt álló személy, aki mint a dolog birtokosa (tulajdonosa) egyben a bűncselekmény sér-tettje is. Elkövetési magatartás Az a) pontban meghatározott fordulatban kettős: az eszközcselekmény a sértett lerészegítése, a célcselekmény pedig az idegen dolog elvétele. A lerészegítés a sértett olyan mértékű alkoholfogyasztásra való ösztönzését jelen-ti, amelynek hatására az ittas állapotba kerül. Nem feltétele a kifosztás megállapításának a sértett öntudatlanságig ittas állapota. Megvalósul a kifosztás akkor is, ha a sértett az erőszakos fenyegetés után a helyszínről elmenekül, miközben a hátrahagyott dolgát veszi el az elkövető. 2/1998. Büntető jogegységi határozat szerint a Btk. 322.§-a (1) bekezdésének b)pontja szerint minősülő kifosztás bűntettét kell megállapítani, ha az elkövető nyomban a sértet megölése után veszi el annak értékeit. Szándékosság-célzatosság A kifosztás szándékos és célzatos bűntett. Az első fordulatban kettős célzat szükséges: a lerészegítésnek azzal a céllal kell történnie, hogy lehetővé tegye a dolog elvételét; a dolog elvételekor pedig fenn kell állnia az eltulaj-donítás célzatának. Elkövető Bárki lehet, aki a lopást megvalósíthatja. Társtettesség lehet Stádium A kifosztás az idegen dolog elvételével válik befejezetté. Elhatárolás Ha a sértett maga akadályozza meg a dolgának elvételét, nem valósulhat meg kifosztás – és annak kísérlete sem -, hiszen az ilyen elhárításra képes sértett nem áll erőszak vagy fenyegetés hatása alatt. Ez esetben az erőszakos bűncselekmény mellett a lopás kísérletét kell megállapítani. A kifosztást a lopástól az eszközcselekmény, vagyis a sértett célzatos lerészegítése határolja el. A rablást és a kifosztást a dolog elvételére irányuló szándék keletkezésének időpontja különbözteti meg. Ha a lopási szándék az erőszakos cselekmény után keletkezett: kifosztást kell megállapítani. erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, erőszakos természet elleni fajtalanság,– mellett a kifosztás hal-mazatban értékelendő.

80

41. Zsarolás. Önbíráskodás Zsarolás

323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) 2-8, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fe-nyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. A zsarolás eredmény bűncselekmény: a kényszerítés közvetlenül arra irányul, hogy az elkövető valakit olyan magatartásra szorítson, amelyből a megfenyegetettnek vagy másnak vagyoni hátránya származik. Jogi tárgy A vagyoni jogok mellett a személyi szabadsághoz fűződő társadalmi érdek is. Elkövetési magatartás Az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával más személynek arra kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A zsarolás elkövetője a passzív alanyt valamilyen vagyoni joggal kapcsolatos magatartásra kény-szeríti. Ez a vagyoni jog vonatkozhat ingó vagy ingatlan dologra, vagyoni követelésre, tartozás elengedésére, vagyoni kötelezettség vállalására stb. A zsarolási erőszak megvalósulásához nem szükséges lenyűgöző erejű fizikai ráhatás. Elegendő, ha az alkalma-zott erőszak az akaratot csupán hajlítja (vis compulsiva). A zsarolás megvalósul, ha az erőszak a passzív alanyt akaratának befolyásolására alkalmas, annak ellenállását legalább annyira csökkenti, hogy enged az elkövető akaratának, bár választási lehetősége van az ellenállás és az engedelmesség között. A zsarolási fenyegetés történhet személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezésével. Nem feltétel a fenyege-tés közvetlensége, de szükséges, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az erőszak és a fenyegetés szempontjából a sértet oldaláról is vizsgálni kell, hogy az elkövető által alkalmazott kényszer akaratot lenyűgö-ző, illetőleg azt csupán hajlító volt-e. A fenyegetés általában megvalósítható jogszerű magatartás kilátásba helyezésével is. A zsarolás során alkalmazott erőszak vagy fenyegetés arra irányul, hogy a kényszerített személy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A “tevés” az erre kényszerített személy részéről valamilyen aktivitást, tevékenységet feltételez. Valaminek a “nem tevése” jelentheti bizonyos korább tevékenységének abbahagyását, vagy valami-lyen jövőbeli tevékenységtől való tartózkodást. Az “eltűrés” passzivitást feltételez. A kár a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz a tényleges kár, amely az elmarad vagyoni előnyt nem tartal-mazza. A kárnak nem szükségszerűen a megfenyegetett személy vagyonában kell jelentkeznie, az más vagyonát is csök-kentheti. A kár tehát bárkit érhet, de okozati összefüggésben kell állnia az elkövetési magatartással. A kár nagy-sága a minősítést nem befolyásolja. Szándékosság-célzatosság A zsarolás szándékos és célzatos bűntett. Az elkövető célzata: a jogtalan haszonszerzés. Jogtalan az a haszon, amelynek megszerzése jogszabályba ütközik, amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek ki, vagy ha nyilvánva-lóan a társadalom érdekeibe ütközik vagy a társadalmi együttélés követelményeibe ütközik. A jogtalan haszon-szerzési célzat akkor is fennáll, ha az elkövető bírósági úton nem érvényesíthető követelést kényszerít ki. A vagyoni haszon: a vagyonban beállott növekedés, nyereség. Vagyoni haszonnak minősül a passzív vagyon csökkenése is. Nem szükséges, hogy az elkövető a saját érdekében kényszerítse a sértettet. Ez a körülmény a cselekmény célza-tosságát nem befolyásolja. Így zsarolást kell akkor is megállapítani, ha az elkövető más részére szerzi meg a jogtalan hasznot. A célzatnak nem kell átfognia a kár keletkezését, a károkozás tekintetében az elkövető eshetőleges szándéka is elegendő. Elkövető Bárki lehet, még az is, aki a saját dolgának átadását kényszeríti ki. Társtettesség-részesség Társtettesek azok, akik szándékegységben részt vesznek az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásában, még akkor is, ha az egyik tettestárs a célbavett vagyoni haszonból nem kíván részesedni. Nem tettese, hanem pszichikai bűnsegédje a zsarolásnak, aki adatok szolgáltatásával a tettest zsarolási szándékában megerősíti. Fizikai bűnsegélynek minősülhet pl. a zsarolólevél megfogalmazása, vagy a tettes által megírt levél postára adá-sa. Passzív alany

81

A zsarolás passzív alanya az a személy, akivel szemben az erőszakot vagy fenyegetést alkalmazzák, sértettje pedig az, akinek a bűncselekmény folytán kára keletkezett. A passzív alany és a sértett személye nem feltétlenül azonos a zsarolás körében. Stádium A zsarolás az eredmény, a kár bekövetkezésével válik befejezetté. A kísérlet az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával kezdődik és a kár bekövetkezéséig tart. Az elkövetési magatartás és az eredmény között viszonylag hosszú idő is eltelhet. Kísérlet forog fenn akkor is, ha a kényszerítés nem volt sikeres, mert a megfenyegetett személy nem teljesítette az elkövető által kierőszakolni kívánt magatartást. Elhatárolás A rablás és zsarolás elhatárolása esetén ki kell emelni, hogy rablás valósul meg, ha a fenyegetés közvetlenül az élet és testi épség elleni és a dolog átadására irányul; zsarolást kell viszont megállapítani, ha a fenyegetés nem közvetlenül az élet vagy testi épség elleni, vagy közvetlen ugyan, de nem a dolog átadására irányul. Az önbíráskodás és a zsarolás elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy az elkövető jogos vagy ilyennek vélt vagyoni igény érvényesítése, vagy pedig jogtalan haszonszerzés végett alkalmazza-e a személyel-len irányuló erőszakot vagy fenyegetést. Halmazat A zsarolás és a rablás alaki halmazata kizárt. Több sértett esetében annyi rendbeli zsarolás halmazata állapítandó meg, ahány sértett van. Ha az erőszak vagy fenyegetés során olyan többletcselekmény valósul meg, amely más bűncselekmény tényállásába is beleillik – könnyű testi sértést kivéve -, azt a zsarolással halmazatban kell megál-lapítani. Egység Ugyanannak a sértettnek a sérelmére megvalósuló több cselekmény a folytatólagosság egységébe olvadhat. Minősített esetek Ha a zsarolást: - bűnszövetségben; - élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel; - hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével; illető-

leg Önbíráskodás

273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésé-nek megengedett eszköze. Jogi tárgy A jogbiztonságba, törvényességbe vetett bizalomhoz fűződő társadalmi érdek védelme. Elkövetési magatartás A tevésre, nem tevésre vagy valaminek az eltűrésére való kényszerítés. Az elkövetés módja Az erőszak, illetve a fenyegetés. Következmény (cselekménytani szempontból nem eredmény) a sértett részéről a várt (kikényszerített) magatar-tás kifejtése. Szándékosság A cselekmény a célzatosság folytán csak egyenes szándékú elkövetés esetén büntetendő. A célzat, vagyis a kényszerítés által megvalósítani kívánt következmény: jogos vagy annak vélt vagyoni igény kielégítése. Jogos vagyoni igény a naturalis obligatióból (pl. játékból, fogadásból) származó követelés is. Elkövető Elkövető – közvetlen egyedüli tettesként is – bárki lehet. Az igény jogosultja nem feltétlenül azonos a tettessel vagy más elkövetővel. Stádium A bűncselekmény a következmény jelentkezésével – vagyis a sértett részéről a kikényszerített cselekvés, vagy tétlenség megtörténtével – válik befejezetté. Az elkövetési magatartás megkezdése (célzatos erőszak vagy fenyegetés alkalmazása) kísérlet mindaddig, amíg a sértett a tettes által kívánt módon nem reagál. Egység-többség Azonos sértettel szemben több igény egyidejű érvényesítése egység; ugyanazon ténybeli alapból fakadó igény több sértettel szembeni érvényesítése a sértettek száma szerinti bűnhalmazat.

82

42. A nemzetközi Büntető Bíróság szervezete és joghatósága. A nemzetközi büntetőjog alapelvei az NBB statútuma alapján.

A nemzetállamok a bűnüldözés jogát és igényét a szuverenitás szerves részének tekintették. Úgy gondolták, a nemzetközi büntetőjog tulajdonképpen azon belső jogszabályok összessége, melyek az anyagi büntetőjog területi és személyi hatályát, illetve a bűnügyi együttműködést szabályozzák. A 2. vgh-t követően változott a felfogás. Eszerint a büntetőjog azokat a jogellenes cselekményeket foglalja magában, amelyeket a nemzetközi szer-ződések vagy a nemzetközi szokásjog nemzetközi bűncselekményeknek minősítenek. Ezek a cselekmények olyanok, melyek közvetlenül a nemzetek közössége által védett érdekek ellen irányulnak vagy csak több állam közreműködésével üldözhetők sikeresen. Pl. rabszolga kereskedelem, légi kalózkodás. A nemzetek közössége nem rendelkezett azonban az üldözéshez szükséges nyomozó, vád- és bírói szervekkel. Ezért kötelezte az államokat arra, hogy e bűncselekményeket a saját belső jogukba transzformálják és gondos-kodjanak üldözésükről. Ez a megoldás nem volt kielégítő, főként a háborús bűncselekmények tekintetében, Az ENSZ látva a problémát, az újabb fejlődésben nemzetközi vádhatóságokat és nemzetközi bíróságokat létesí-tett, ily módon gondoskodott arról, hogy egyes, a nemzetközi közjog ellen elkövetett bűncselekményeket nem-zetközi szinten is üldözni lehessen. Ilyen volt a nürnbergi és tokiói nemzetközi katonai bíróság, Az ENSZ Biztonság Tanácsa később létrehozta a jugoszláviai és ruandai ad hoc nemzetközi bíróságokat, majd 1998. nyarán Rómában a nemzetközi közösség elfogadta az állandó Nemzetközi büntetőbíróság Statútumát E bíróságok statútuma tartalmazza azokat a büntető anyagi jogi tényállásokat, amelyekre a bíróságok hatásköre kiterjed, és tartalmazza az alapvető eljárási szabályokat is. Ezek az eljárási szabályok, valamint az emberi jo-gokra vonatkozó nemzetközi egyezmények képezik az alapját azoknak a nemzetközi jogelveknek, amelyeket ma már a büntetőeljárási jog minimum standardjának tekintenek. A nemzetközi büntetőjog alapelvei 1946. december 11-én erősítette meg az ENSZ közgyűlés egyhangúlag a nürnbergi elveket, amelyek a Nürnbergi Katonai Bíróság szabályzatában és a bíróság gyakorlatában fogalmazódtak meg és időközben nemzetközi szo-kásjoggá váltak. 1947. november 21-én a Közgyűlés megbízta a Nemzetközi Jogi Bizottságot, hogy fogalmazza meg a nemzetkö-zi jognak a szabályzatban és a bíróság ítélkezésében kifejezésre juttatott jogelveket. Ezek a következők.

1. Aki olyan cselekményt követ el, amely nemzetközi bcst képez, felelős e csel.ért és büntetendő. 2. A belső állami jog hallgatása nem mentesíti a cselekmény elkövetőjét a nemzetközi jogi felelősség alól. 3. ha nemzetközi jogi bcst államfő vagy kormánytag - nem mentesít nemzetközi jogi felelőssége alól. 4. kormánya vagy felettese parancsára cselekedett, nem mentesíti őt nemzetközi jogi felelőssége alól, 5. Bárkinek, akit egy nemzetközi jogi bűncselekménnyel vádolnak, joga van pártatlan bírósági eljárásra. 6. Ez az alapelv konkrétan meghatározza azokat a bcsket, amelyek nemzetközi bcsekként büntetendők. 7. A 6. alapelvben felsorolt béke elleni bűncselekményben, háborús bűncselekményben vagy az emberies-

ség elleni bűncselekményben való részesség ugyancsak nemzetközi jogi bűncselekménynek minősül. A nemzetközi anyagi büntetőjog alapelvei az NBB Statútumának rendelkezéseire figyelemmel a következők. Nullum crimen sine lege Senki nem vonható büntetőjogilag felelősségre, kivéve, ha az adott cselekmény elkövetésének időpontjá-ban a Bíróság joghatóságába tartozó bűncselekménynek minősül. Nulla poena sine lege A bíróság által elítélt személy csak a jelen Statútumnak megfelelően büntethető. Visszaható hatály tilalma Senki nem lehet a jelen Statútum szerint büntetőjogilag felelős olyan cselekményért, amelyet a Statútum hatálybalépése előtt követett el. Egyéni büntetőjogi felelősség A nemzetközi bűncselekmény alanya csak természetes személy lehet. Jogi személy bűncselekmény elkövetésére nem képes. Az egyén csak azért a bűncselekményért felelős, amit maga követett el. Hivatalos minőség irrelevanciája A Statútum egyformán vonatkozik minden személyre tekintet nélkül hivatalos minőségére. A parancsnok és más elöljárók felelőssége A Genfi Egyezmények első kiegészítő jegyzőkönyve határozza meg a katonai parancsnokok kötelességeit. Elévülés tilalma Az 1968. évi New Yorki Egyezmény a háborús és emberiség ellen elkövetett bűncselekmények el nem évülésé-ről (kihirdette az 1971. évi 1. tvr.), valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló európai egyezmény (1974) kizárja az ilyen bűncselekmények elévülését. Ezzel összangban az NBB Statútuma kimondja: A Bíróság joghatóságába tartozó bűncselekmények nem évülnek el. Alanyi oldal (bűnfelelősség elve) A Bíróság joghatóságába tartozó bűncselekmény miatt valaki csak akkor felelős büntetőjogilag és bünte-tendő, ha a bűncselekmény tárgyi tényállási elemeit szándékosan és tudatosan követte el. Büntetőjogi felelősséget kizáró okok

83

* elmebetegség * bódult állapot, kivéve ha önként került ilyen állapotba * jogos önvédelem * kényszer és fenye-getés * A Bíróság által alkalmazandó jogszabályban meghatározott egyéb hasonló ok. 18 éven aluli személyek feletti joghatóság kizárása Az NBB Statútuma kimondja, hogy nem rendelkezik joghatósággal olyan személyek felett, akik a bűncselek-mény elkövetésekor 18. életévüket még nem töltötték be. Ténybeli és jogi tévedés Csak akkor zárja ki a felelősséget, ha a bűncselekmény alanyi oldalán a tudatot befolyásolja. Nem számít jogi tévedésnek, ha a tettes abban tévedett, hogy az adott bűncselekmény az NBB joghatósága alá tartozik vagy sem. Az NBB szervezete Az NBB független nemzetközi intézmény, nem az ENSZ szerve. Kapcsolatukat a Bíróság és az ENSZ megálla-podása fogja szabályozni. Nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező állandó intézmény, amelynek székhelye Hága. Szervei: * Elnökség * Tárgyalás előkészítő részleg, Elsőfokú részleg és fellebviteli részleg * Ügyész hiva-tala * Jegyzői hivatal. 18 bíróból áll, akiket olyan személyek közül választanak ki, akik államukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek. Bármely szerződő állam állíthat jelöltet, a választás a szerződő államok gyűlésén titkos szavazással történik. Két bíró nem lehet ugyanazon állam polgára. A megbíza-tás kilenc évre szól. (Magyar bíró a Nemzetközi Törvényszéken Magyar bíró esküdött fel a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék testületébe. A nemzetközi jogi életben jól ismert Prandler Árpád ún. ad litem bíró lett: az állandó bírák 16 fõs testületét kiegészítő, megbízott bírák közé tartozik. A tör-vényszék testületébe mind az állandó, mind az eseti bírókat az ENSZ közgyűlése választja négy évre.) A bírák függetlenek és nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely bírói ügyintézésüket akadályozhatná vagy a függetlenségükbe vetett bizalmat befolyásolhatná. A bíróság hivatalos nyelve az angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol. Az NBB joghatósága A Statútum preambuluma szerint minden állam kötelessége a nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek bünte-tőjogi felelősségre vonása. A bíróság joghatósága kiegészítő jellegű, vagyis kivételes. Csak abban az esetben gyakorolja, ha az államok nem kívánnak büntetőeljárást indítani vagy nem képesek erre, illetve ha a büntetőeljá-rás pártatlansága nincs biztosítva. Joghatóságába az alábbi bűncselekmények tartoznak: * népirtás * emberies-ség elleni bűncselekmények * agresszió. Senki nem állítható a Bíróság elé olyan ügyben, ami miatt az már elítélte vagy felmentette. Ha más bíróság ítélte el, az NBB nem járhat el vele szemben. Ez alól a következő esetek a kivételek:

- a másik bíróság eljárása azt a célt szolgálta, hogy megóvják a Bíróság joghatósága alá tartozó bűncse-lekmény miatti felelősségtől

- az eljárás nem volt a nemzetközi jog által elismert szabályszerű eljárás normáinak megfelelően függet-len vagy pártatlan

- az eljárás olyan módon folyt le, amely az adott körülmények között nem fér össze az illető személy fe-lelősségre vonásának szándékával.

AZ NBB működése A nyomozásra és vádeljárásra vonatkozó rendelkezések alapján senki nem kényszeríthető a statútum szerint arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen és beismerje bűnösségét. Tilos kényszer, erőszak vagy fenyegetés alkal-mazása vagy bármilyen kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód. A gyanúsítottat a kihallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy a bíróság joghatóságába tartozó bűncselekménnyel gyanúsítják. A bíróság tárgyalása általában a székhelyen folyik, általában nyilvános. Kezdetén az elsőfokú tanács ismerteti a vádlottal a vádat A bizonyítást követően a bíróság döntést hoz, A bíróság határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapítja. Elítélés esetén a büntetés kiszabására ítéletben kerül sor. Büntetésként szabadságvesztés, pénzbírság és elkobzás szabható ki. (Utóbbi kettő csak mellékbüntetés.) A sza-badságvesztés maximális tartama 30 év, különös súlyú cselekmény esetén életfogytiglan. A Bíróságnak van egy Tartalék alapja, ami arra szolgál, hogy az elkobzás folytán szerzett dolgot visszajuttatja a sértettnek és családtagjainak. A büntetés végrehajtására az államok hivatottak. Azokat az államokat, amelyek jelezték beleegyezésüket, egy listára veszik fel. A bíróság ebből a listából választja ki, hol kell letölteni a büntetést. A kijelölt államnak külön közölnie kell, hogy elfogadja-e kijelölését. Ha nem fogadja el, ellenvetéseiről a Bíróság dönt. A végrehajtás után a nem saját állampolgár elítéltet át kell szállítani abba az államba, amely köteles őt befogadni, vagy egy olyan államba, amely hajlandó erre. A Bíróság bírságfizetést vagy elkobzást elrendelő határozatát a szerződő államok kötelesek végrehajtani.

84