1.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................. 3

I.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK

4

I.2. ISKOLA ADATAI ................................................................................................... 4

I.3. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................. 4

I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK .................................................................................. 6

I.4.1. Tárgyi, dologi feltételek .................................................................................. 6

I.4.2. Személyi feltételek .......................................................................................... 7

I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA .................................. 8

I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM

FÓRUMAI ......................................................................................................................... 9

I.6.1. Közalkalmazotti Tanács ................................................................................... 9

I.6.2. Az Intézményi Tanács...................................................................................... 9

I.6.3. Szülői szervezetek ......................................................................................... 10

I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI .............................................................................. 10

II. NEVELÉSI TERV ....................................................................................................... 12

II.1. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ........................................ 13

II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK .................................................................................................................. 18

II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................... 20

II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................... 20

II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-OKTATÁS

FOLYAMATÁBAN ......................................................................................................... 25

II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ...................................................... 28

II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ

RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ................................................ 33

II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI

KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ................................................................................. 34

II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA

SZABÁLYAI ................................................................................................................... 36

II.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .................................. 38

II.11. AZ ELSŐSEGÉLY – NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TÉR.................................................................................... 39

II.12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK –

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS

TEVÉKENYSÉGÉRE ..................................................................................................... 41

2.

II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

ÖSSZESÉGE ................................................................................................................... 44

III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ........................... 46

III.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS – OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI ........................ 47

III.1.1. A kulcskompetenciák fejlesztése ............................................................... 47

III.1.2. A kiemelt fejlesztési feladatok ................................................................... 54

III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A

KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK

ÓRASZÁMAI ................................................................................................................. 60

III.2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon ............................ 63

III.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon ............................ 63

III.3. Emelt szintű informatika oktatás ....................................................................... 64

III.3.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok 2016/2017-es tanévtől kezdődően

felmenő rendszerben az 1–8. évfolyamon emeltszintű informatika oktatás ................ 65

III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS

TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE ........................................................ 66

III.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE ..................................................................................................................... 68

III.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI

FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................... 77

III.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ................................................................................ 78

III.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A

PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................................................. 78

III.9. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................................................................. 79

III.10.A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ................................................................... 93

III.9.1. A magatartás értékelésének elvei ............................................................... 93

III.9.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................... 95

III.10. A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ........................................... 96

III.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK

MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK ................................................................ 96

III.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ................. 97

III.13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ............................ 103

III.14. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK . 111

III.15. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZŰKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI

FELADATOK ................................................................................................................ 112

III.16. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK

HARMONIZÁLÁSA .................................................................................................... 113

3.

IV. Legitimációs nyilatkozat, legitimációs záradék...................................................... 123

V. HELYI TANTERV TANTÁRGYANKÉNT BONTÁSA .......................................... 127

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4.

I.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI

ELŐÍRÁSOK

Az Epreskerti Általános Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati

fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről.

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról,

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelvéről

16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

I.2. ISKOLA ADATAI

Az intézmény elnevezése:

Epreskerti Általános Iskola

Az intézmény címe:

4030 Debrecen, Epreskert u. 80.

Tel/fax: 52/427-363

Az iskola fenntartója:

Debreceni Tankerületi Központ

A pedagógiai program benyújtója:

Szabó Gyula intézményvezető

I.3. HELYZETELEMZÉS

Elhelyezkedés: Intézményünk Debrecen DK-i városrészében található. A körzetünkben az

iskoláskorú tanulók száma erőteljesen növekszik, mivel az Epreskert, Tégláskert,

Kerekestelep, Lencz-telep megújuló kertségi városrészek. A zártkertekbe történő

költözések tovább növelik a tanulóink létszámát (Mészáros Gergely kert). A városkörnyéki

kis települések külterületi részéről is (Mikepércs, Gugyori, Hosszúpályi, Szabó-tiszta)

egyre több gyermeket hoznak az iskolánkban.

5.

Tanulói összetétel: Epreskerti intézmény létrejötte sajátságos módon ment végbe. A

rendszerváltás után a Simonffy utcai épületet az Izraelita Egyház visszaigényelte.

Veszélybe került a Fazekas Általános Iskola léte. Az akkori iskolavezetés, egy alulról jövő

kezdeményezéssel (lakossági támogatással) a kivonuló szovjet csapatok után itt maradt

általános iskolát kérte felújítani az Önkormányzat által. Ez az iskola egyébként magyar

iskolának épült a második világháború előtt. iskola utáni vágya, és a Fazekas Mihály

Általános Iskola nevelőtestületének szándéka, találkozott. A Fazekas Mihály Általános

Iskola felvállalta, hogy az 1992/93-as tanévben kihelyezett osztályt létesít az Áchim

András utcai bölcsödében, mintegy "csírájaként" a leendő iskolának. Debrecen Megyei

Jogú Város Önkormányzata 1992-ben biztosította a kihelyezett osztályok indításához

szükséges tárgyi feltételeket. Az epreskerti iskolaépület felújítása három évig váratott

magára azonban az évfolyamokat beindították. 1995-ben elkészült az iskola épületének

egyharmada, majd 1996-ban a teljes épület felújítása is megtörtént. Így egy 8 tantermes 3

szaktantermes, tornaszobával ellátott épületegyüttes alakult ki.

1995-ben tagintézményi minősítést kapott az iskola melynek élére tagintézmény vezető lett

kinevezve, a központi igazgatói irányítás továbbra is a Fazekas Mihály Általános Iskolából

történik.

2001-ben DMJV Önkormányzata kinyilvánította az Epreskerti Tagintézmény

önállósításának szándékát.

2000 októberében iskolánk egy bitumenes, szabványos sportpályával gazdagodott,

önkormányzati beruházásból.

2012-ben műfüves pályával gazdagodott az intézmény.

Miután a szülők vágytak erre az iskolára, sokkal jobban törődnek annak alakulásával,

folyamatosan bizalommal fordulnak az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz és

tevékenyebben vesznek részt az iskola életében. Az epreskerti tanulók nagyobb része

átlagos egzisztenciájú, kertségi körülmények között élő szülők gyermekei.

Az etnikum aránya 2% körüli. A szülők közül néhányan viszonylag szerény jövedelemmel

rendelkező emberek, akik azonban gyermekeikért képesek több áldozatot hozni, illetve

magasabb követelményeket támasztani a tovább tanulásukkal kapcsolatban. A gyerekek jó,

illetve átlagos képességűek, osztályonként mindig van több kiemelkedő teljesítményt

nyújtó tanuló is.

A partneri igényfelmérés kérdőívei alapján világossá vált, hogy a szülők elvárják

iskolánktól, hogy gyermekeik sikeresen tanuljanak tovább. Itt már nemcsak a

szakmunkásképzőket, illetve szakközépiskolákat kell megcéloznunk, hanem a városi

gimnáziumokat is. Ennek érdekében kell iskolánknak mindent megtennie. Intézményünk

továbbtanulási mutatói jelzi, hogy a gyerekek 20%-a gimnáziumba nyer felvételt, 70%-a

szakközépiskolába, 10%-a pedig szakmunkásképzőbe helyezkedik el. Tovább nem tanuló

tanulónk eddig nem volt. Tanulólétszám: az elmúlt évek során, minden évben egy-egy

évfolyammal bővült. Intézményünk az 1997/98-as tanévtől indított két párhuzamos első

osztályt. 2015. szeptember 1-től 16 tanulócsoportban közel 400 gyerek tanul iskolánkban.

A napközis foglalkozásokat illetve az egész napos foglalkozásokat 10 csoport segíti.

Tornaszobája, kicsi mindenképpen megoldásra vár egy tornaterem építése. A tornaterem

építése az iskolaépítés 3. ütemében benne volt, de anyagi okok miatt 1996-ban elmaradt.

Az elmúlt 2 évben, Debrecen város támogatását is élvezve, központi pénzforrásra is

6.

pályáztunk a Minisztériumnál, de sajnos eredménytelenül. 2004-ben a város saját

költségvetésének felhasználásával, a tornaterem építését betervezte, de sajnos ez is

elmaradt. Várjuk a megfelelő pályázati lehetőséget. A mindennapos testnevelést felmenő

rendszerben történt bevezetése napjainkba már ellehetetlenedik a tornaterem hiányában.

I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK

Iskolánk helyiségeinek kimutatása:

Tantermek (50-60 m2 között): 8 db

Szaktantermek (kémia, informatika) 50-60 m2 között: 2 db

Szaktantermek (informatika) 20 m2: 1 db

Könyvtár (60 m2

) :1 db

Tornaszoba (80 m2 ): 1 db

Csoportszobák (30-40 m2 között): 6 db

Szertárak (20-30 m2 között): 2 db

Orvosi szoba (25 m2 ): 1 db

Ebédlő (összenyitott 2 db, összesen 110 m2 )

Konyha és kiszolgáló (4 db, egyenként 20 m2 alatt)

WC-k-mosdók (10 m2 ): 11 db

Egyéb helyiségek (raktár, műhely) 30-40 m2 : 2 db

Alagsori sportszoba (90 m2 ): 1 db

Iskolánk jelenlegi beiskolázási ütemterve alapján, hosszú ideje tanterembővítésre szorul.

Legfőképpen a szertár helyiségek kialakítása lenne fontos, illetve csoportbontások és

hittanórák felekezet szerinti beosztása. Az Epreskerti iskolához, az épülettel egybefüggően

tálalókonyha és egy ebédlő tartozik. Az ebédlő és a tálalókonyha kapacitása 300 főben lett

megállapítva.

Az ebédszállítás a Sodexo konyhájáról, korszerű konténeredények segítségével történik.

Az ebédkiosztás tálaló konyháról történik.

I.4.1. Tárgyi, dologi feltételek

Intézményünk alapfelszereltsége megfelelő. A bútoraink nagy része újszerű, részben pedig

más intézményektől kapott használt bútorzataink vannak. Padok, asztalok, székek,

szekrények, egy része erősen használtak, cserére felújításra szorulnak. Egyes tárgyak

eszközellátottsága jó. A könyvtári állomány kialakítása teljes mértékben adakozásból és

önerőből történt, s az óta minden évben fejlesztjük a könyvtári állományt.

A nyelvoktatáshoz célszerű lenne egy nyelvi labor kialakítása. Az informatika

szaktantermek kialakítása is pályázatból történt.

Fizika és kémia szaktanteremben, 1999-ben modern vegyi fülke került kialakításra.

Iskolánkhoz tartozó udvarterületen van még egy részben aszfaltozott játszóudvar, valamint

parkosított felület és műfüves pálya.

Ma már (2013) két informatika teremmel és minden emelt szinten informatikát oktató

osztályban interaktív táblával rendelkezik az iskola.

7.

I.4.2. Személyi feltételek

I.4.2.1. Tanulók

Tanulólétszámunk az elmúlt tanévekben folyamatos növekedést mutat. A növekedés

legjobban a beiratkozó első osztályosok számánál jelentkezik, másrészt a felsőbb

évfolyamokon is növekszik az osztálylétszám, mert folyamatosan költöznek be a környező

kertségbe.

Tanulócsoportok szerveződése: alsó tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, felső tagozaton, 4

évfolyamon 8 osztály, napközi száma: alsóban 8 csoport, felsőben 2 csoport. A napközis

csoportokat 8 esetben homogén, egy osztályba járó gyerekek alkotják, a felső tagozatban

alakult csoportok, különböző osztályokból tevődnek össze.

Gyerekeink első osztálytól tanulhatnak angol vagy német nyelvet. A tanulók 80%-a angol,

20%-a német nyelvet választ.

I.4.2.2. Pedagógusok

Szakmai, pedagógiai felkészültségük igen jó színvonalú, többségük elkötelezettsége

példaértékű. A tanítási órákon és azon túl, az iskolai élet egyéb területein sokat dolgoznak,

önként vállalnak feladatokat.

Szakos ellátottság 100%-os.

2012. szeptemberétől fejlesztő pedagógus: 1fő

I.4.2.3. Nevelő - és oktató munkát közvetlenül segítők

pedagógiai asszisztens,

iskolatitkár,

rendszergazda

I.4.2.4. Működtetési munkát végzők

Jelenleg a Debreceni Tankerületi Központ végzi.

8.

I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA

9.

I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM

FÓRUMAI

I.6.1. Közalkalmazotti Tanács Epreskerti Általános Iskola Közalkalmazotti Tanácsa – áll egy választott elnökből és két fő

választott tagból. Működési szabályzatuk alapján az érvényes jogszabályi keretek közt

végzik munkájukat. Az egyes dolgozót, a dolgozók kisebb vagy nagyobb csoportját érintő

kérdésben kezdeményeznek egyeztetést, konzultációt a munkáltatóval. A munkáltató

valamennyi hasonló esetben véleményt, javaslatot kér a KT-tól. Mindkét félnek törekednie

kell az olyan álláspont, döntés kialakítására, mely az érintett felek megegyezését

eredményezi. Egyik fél sem helyezkedhet olyan álláspontra, mely az iskola funkciójával

ellentétes, a nevelő-oktató munka sérelmével járna.

A véleménykülönbséget szóbeli tárgyalás /sorozat/ útján kell egymáshoz közelíteni,

kialakítani a közös álláspontot. E folyamatba mindkét fél külső tanácsadót, szakértőt

igénybe vehet. Az egyeztetés folyamatáról, végeredményéről írásbeli feljegyzést

/jegyzőkönyvet/ kell felvenni.

A szakalkalmazottak körét jelenleg a szakszervezeti érdekképviselet nem érinti.

Iskolánkban sem a Pedagógus Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus

Szakszervezete nem tevékenykedik.

A Nemzeti Pedagógus Karnak a pedagógusaink a tagjai.

I.6.2. Az Intézményi Tanács

Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre,

ügyrend alapján működik.

Az Epreskerti Általános Iskola Intézményi Tanácsa feladatait a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet 121. §-a alapján végzi:

Az intézményi tanács dönt

működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az

intézményi tanácsra átruházza.

Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a

pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a

köznevelési szerződés megkötése előtt.

Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

10.

I.6.3. Szülői szervezetek

A szülők egyéni kezdeményezésükre önként osztály, évfolyam, tagozat illetve iskolai

szintű szülői közösséget hoztak létre. Az osztályszintű szervezetek iskolai szintű szülői

szervezetet alkotnak (osztályonként 2 fő delegált). Az iskolai szülői szervezet 3 fős

vezetőséget alakított ki. Kapcsolataikat, jogosítványaikat, hatáskörüket az iskolavezetés

bevonásával az intézményi szabályzatok, az érvényes rendeletek, törvények alapján

határozzák meg.

Elsősorban a nevelő-oktató munkát segítik. Maguk közül vezetőt, helyettest és gazdasági

felelőst /pénztárost/ választottak. Ők hárman alkotják a szülői szervezet vezetőségét.

Bármikor kezdeményezhetnek megbeszélést az érintett szaktanárral, osztályfőnökkel és az

iskola vezetőségével az osztályt érintő, a szülőket érintő kérdésekben.

Ők tartják a kapcsolatot az Intézményi Tanács szülői delegáltjaival. Egyeztetési, tárgyalási

mechanizmus megegyezik az előző pontokban írtakkal.

A tanulói érdekérvényesítés történhet Intézményi Tanácson, a Diákönkormányzaton, az

osztályfőnök illetve bármely pedagóguson keresztül, de részletesen a házirend

szabályozza.

Az iskolai diákönkormányzat működése lehetőséget és módot ad a demokratikus

gondolkodás, viselkedés tanítására, gyakorlására, a jogok és kötelességek megértésére,

tevékeny alkalmazására s nem utolsó sorban fejlesztésére.

A diákönkormányzat az osztályokra, azok tagjaira szerveződik, s innen építkezik felfelé –

kiépítve felelősi rendszerét. Egy-egy terület diákfelelősei osztály, illetve iskolai szintű

bizottságokat hoznak létre, melynek élére felelőst választanak.

Tevékenységi területek

ügyeleti

kulturális, iskolarádió

sport

egészségvédelem

környezetvédelmi, turisztikai

Az iskolai diákönkormányzat önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik,

mely részletesen ismerteti jogosítványait, szervezeti kereteit, működésének rendjét stb.

I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI

Fenntartó a Debreceni Tankerületi Központ. Főleg szakmai kérdésekben a nevelő-oktató

munka egészét illetve részproblémákat érintő kérdésekben támaszkodtunk, támaszkodunk

a szervezet segítségére. Jónak mondható, kiegyensúlyozott kapcsolat áll fenn,

együttműködésünk zavartalan.

11.

Áchim András Utcai Óvoda - célunk a kapcsolat tartalmi elemeinek folyamatos

figyelemmel kísérése, aktualizálása. Kialakult hagyományaink szervezeti kereteink és a

vonzáskörzet elvárásainak további közelítése.

Szivárvány Óvodával, Ispotály utcai Óvodával, Tégláskerti Tagóvodával: kapcsolatunk

folyamatos.

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola- Debrecen

Kapcsolatunkban kiemelt terület a csoportos szakmai terepgyakorlati tevékenységek

biztosítása a hallgatók számára.

Nem közoktatási intézmények illetve egyéb szervezetek, szerveződések

Az alábbi szervezetekkel évek óta kapcsolata van az iskolának. Az együttműködésben a

folyamatosságra helyezzük a hangsúlyt. Ebből adódóan az eseti kapcsolatok nem kerülnek

említésre az alábbiakban:

Boldogkerti Kertbarátok Köre

Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat

Pedagógiai Oktatási Központ

Epreskerti Iskoláért Alapítvány

Iskolafogászat, iskolaorvos /egészségügy/

Családsegítő és Gyermekjóléti központ

Freedoom Közösségi Ház- BIT Egyesület

Homokkerti Közösségi Ház

ECDL Vizsgaközpont- Mechwart

IT Service

12.

II. NEVELÉSI TERV

13.

II.1. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

Alapelvek Iskolánk pedagógiai alapelveit személyi adottságaink, a már kialakult

hagyományaink és célkitűzéseink alapján határozzuk meg.

Általános, örök emberi értékeket közvetítő irányelveink:

Mindennapi munkánkban érződjön az általános emberi értékek tisztelete, szeretete: az

emberiesség, a család, a haza szeretete; kultúrértékeink megbecsülése; környezetünk,

egészségünk védelme; tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése;

identitástudatuk formálása.

Különös gondot kell fordítani tanulóink erkölcsi nevelésére. A becsületesség, őszinteség,

tolerancia, barátság tiszteletére. Ismerjék meg és gyakorolják is az általános udvariassági

szabályokat, viselkedési normákat, mindennapi életükben, iskolai ünnepélyeken,

különböző rendezvényeken.

A pedagógus felelőssége, hogy mire irányítja tanulói figyelmét: küzdenünk kell a

felületesség, igénytelenség ellen!

Még jobban tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy alapvető feladatuk a tanulás. Ehhez

minden lehetséges ösztönző rendszert meg kell mozgatnunk.

Ajánlatos a célnak megnyerni azon tanulókat, akikre osztálytársaik hallgatnak, netán

példaképeik.

A tanítási anyagot lehetőleg az órákon és a délutáni tanulás keretében kell elsajátítaniuk.

Differenciált fejlesztés vagy differenciált foglalkozások keretében egyénre szabottan.

Fontos cél kell, hogy legyen a családi életre való nevelés. Hiszen napjainkban a nemzet

alappillére a család. Lehetséges módja: osztályfőnöki órák tananyagába beépíteni, illetve

olvasás és környezet és hit- és erkölcstan órákon.

Még céltudatosabban kell törekedni az általános iskolai fegyelem megszilárdítására, amely

azonban nem "poroszos" merevséget, hanem a társadalmi együttélés szabályait kell, hogy

következetesen közvetítse. Fontos az egységes nevelői szemlélet, eljárás, a következetes

végrehajtás.

Fejleszteni kell tanulóink önismeretét, ítélőképességét, hogy képesek legyenek

önértékelésre (egy hosszú folyamat végén) az önnevelésre. Megvalósítás módja: alsó

tagozattól kezdve a tanulók önismeretének fejlesztése, képességeinek reális értékelése a

közösségen belül, környezetismereti órán; külső előadó (Családsegítő illetve pszichológus)

bevonásával önismereti tréningek.

Meggyőződésünk, hogy tanulóink képességei, erőtartalékai koránt sincsenek teljes

mértékben kihasználva. Ennek érdekében növelni kell az órák hatékonyságát, fegyelmét,

jobban be kell vonni a szülőt az otthoni feladatok ellenőrzésébe, a még jobb

együttműködésbe (fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások folyamatossága,

interaktív fórumok, online felületek).

Nevelőtestületünk legnagyobb erénye az a szeretetteljes, szinte szülői gondoskodás és

bánásmód, ahogyan tanulóinkhoz viszonyulnak.

Tilos a tanulók bármilyen hátrányos megkülönböztetése, mely az egyenlő bánásmód

megszüntetését, vagy akadályozását illetve a tanuló zaklatását eredményezné.

14.

Az értékek, amelyek kialakítását, megvalósulását célul tűztük ki:

Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság,

érzelmi gazdagság

Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése

A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése

Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség

Önfejlesztés, önnevelés

Felelős döntéshozatal képessége

Nevelés, nevelhetőség

Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság

Egészséges életmód

Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés

A természeti értékek tisztelete, szabadidős kultúra, felelős környezetalakítás

Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság

Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, szolidaritás

A társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása

Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítása

Digitális kultúra fejlesztése.

Idegen nyelvi kommunikáció fontossága

Más kultúrák megismerése, elfogadása

Az internet helyes etikai szabályainak kialakítása

Célok:

Iskolánkban olyan készségek, képességek, ismeretek kialakítása, fejlesztése a cél, melyek

segítik a gyermek minél sokoldalúbb személyiségének kibontakoztatását, fejlődését. A

tehetség a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem

az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik.

Magas színvonalú szakmaiság az érték és ismeretközvetítésben.

Szilárd alapismeretek nyújtása.

Digitális kompetencia fejlesztése.

Demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása.

Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és

közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan.

Az eltérő adottságok és képességek, az eltérő érdekek figyelembe vétele.

Az ember tisztelete a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, fejlesztése

különös tekintettel a türelemre, a figyelemre, az empátiára.

Szeretetteljes, empatikus és munkakapcsolat tanárok és diákok között.

Önmaga és mások által létrehozott tárgyi és szellemi értékek megbecsülése.

A közösségben való viselkedés alapvető módozatainak elsajátítása

15.

Iskolánk küldetésnyilatkozata

Alapvető feladatunk, a tehetséggondozás illetve felzárkóztatás tudatos alkalmazásával a

tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek

birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, eszközképes tudás kialakítására, mely biztos

alapokat, nyújt a tanulók számára a megfelelő középfokú iskolai felvételihez.

Intézményünk a régióban továbbra is emelt szinten oktatja az informatikát, s kiemelten

kezeljük az idegen nyelv oktatását.

Referenciaintézmény szolgáltatás célja

Alapvető feladata a megfelelő hátránykompenzálás illetve a tehetséggondozás tudatos

alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk

ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, ezzel megalapozzuk a mai kor

követelményét, az égész életen át tartó tanulást.

Szeretnénk lehetőséget adni, a tapasztalatok átadására, utat szeretnénk mutatni a hasonló

összetételű intézményeknek a továbblépésre, azzal, hogy intézményünkben bemutató

órákat, továbbképzéseket szervezünk az IKT eszközök használatának módszertani

oktatására, digitális tananyag készítésére, lehetőséget adunk az alapfokú emeltszintű

informatikai oktatás megismertetésére, szakmai tanácsadásra.

Oktatási és nevelési célkitűzéseink a tanórákon kívül

Nevelőtestületünk tanulóinknak komplex személyiség fejlesztésére törekszik, mely a

gyermekek aktív tevékenykedtetésével valósul meg. Ezért folyamatosan erősítjük a tanórán

kívüli szakköri és szabadidős tevékenységeket. A határon túl élő magyarokkal való

kapcsolattartás érdekében külföldi testvériskoláink vannak.

Gyermek- és ifjúságvédelem

Fő feladata: a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése. Az osztályfőnököknek fel kell venni a

kapcsolatot az érintett családokkal, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal és

legvégső esetben a megfelelő hatóságokkal. Egy gyermek és ifjúságvédelmi nevelő fogja

össze ezt a feladatot az iskolavezetéssel együtt. Az évek során egyre több feladat hárul rá,

mivel növekedett azon családok száma, akik igénylik ezt a szolgáltatást.

Iskolán belül próbáljuk meg a család gondoskodását valamelyest pótolni, illetve

kapcsolatot tartunk az Önkormányzat Szociális és Családvédelmi Osztályával, a

Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, az iskolaorvossal, védőnővel és a

Rendőrséggel. Igény szerint egész napos foglalkozást biztosítunk a 1-8. osztályokban.

Könyvtár

Intézményünkben közadakozásból, és iskolai keretből alakítottuk ki könyvtárunkat. Az

állományt folyamatosan bővíteni kell. A gyerekek igényeinek megfelelő a nyitva tartás.

Szakképzett tanító-könyvtáros működteti.

Feladatok

Folyamatosan fejleszteni kell – az életkori és egyéni sajátosságok

figyelembevételével – a tanulók logikai készségét, gondolkozásuk rugalmasságát.

Ismerjék meg és alkalmazzák az alternatívákban való gondolkozást, legyenek

képesek optimális döntéseket hozni.

16.

Szervezzenek ismereteket a magyar és egyetemes kultúra leghaladóbb értékeiről,

a tudományok alapvető vívmányairól. Fontos a magyarságtudat kialakítása,

nemzeti örökségünk megbecsültetése.

Tudják megfigyelni környezetük tárgyait, jelenségeit. Ezek alapján elemzéseket,

következtetéseket legyenek képesek tenni.

Lássák meg az egyes tárgyak, jelenségek, folyamatok közti összefüggéseket

tudják a lényeget kiemelni.

Sajátítsák el a hatékony tanulási technikákat.

Folyamatosan fejleszteni kell a tanulói önállóságot, öntevékenységet.

Fokozott figyelem kísérje az egyes tanulók fejlődését.

Különös gondot kell fordítani a differenciált képességfejlesztésre

/tehetséggondozásra és esélyegyenlőség teremtésre/.

Elő kell segíteni az egészséges életmód – életvitel kialakításához ismeretek

megszervezését, készségek és képességek kialakítását, fejlesztését. Előtérbe kell

helyezni az egészség védelmének fontosságát, a káros hatásokkal szembeni

megelőzési technikák elsajátítását.

Tanulja meg és alkalmazza az emberi együttélés, a tanuló-tanulókhoz, a tanuló-

tanárhoz, ill. az iskola egyéb dolgozójához való helyes magatartás szabályait.

Alakuljon ki a természet, a környezet tiszteletének és védelmének igénye. Ismerje

meg közvetlen és közvetett környezetének káros hatásait. Tanulja meg ezen

hatások mérséklésének, megszüntetésének, de főleg megelőzésének módjait.

Felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos

szerepet kap. Így a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése

megvalósítandó feladat.

Reális értékelési képesség kialakítása.

A tanulóinkkal hangsúlyosan ismertetjük meg az informatika világát.

Tanórán kívüli tevékenység

A tanév során a szülői igényeket figyelembe véve – az iskola egész napos foglalkoztatást

biztosít alsó- és felső tagozatban egyaránt. Az iskola 1-8. osztályaiban önmagában menzát

is tudunk biztosítani a konyhai kapacitásból fakadóan. Az egész napos

foglalkoztatottságban folyó nevelő-oktató munka összhangban kell lennie az iskola

általános nevelő-oktató célkitűzéseivel, alapelveivel.

Tanulják meg a kulturált étkezés szabályait, s a mindennapi étkezés során

alkalmazzák ezen ismereteket.

Alakuljanak ki az életkornak megfelelő csoportszokások

Tanulják meg a szabadidő hasznos eltöltésének sokoldalú módját. Lehetséges

módja: a működő szakkör jellegű foglalkozások (furulya, sakk, technika)

tovább folytatása, fejlesztése.

Fokozatosan ki kell alakítani az idővel való gazdálkodás képességét. Tanulási

foglalkozások során tervezzék meg a tantárgyak sorrendjét és a ráfordítandó

időt.

17.

Ismerjék meg szűkebb lakóhelyük történetét, értékeit és gyarapítsák is azt.

Vetélkedők szervezése, múzeum és könyvtárlátogatás.

Egészséges életmódra nevelés – különös tekintettel az egészség megóvására

és a napi testedzés igényére

Szintén ezt szolgálják szakkör jellegű foglalkozásaink: foci, kézilabda, zenés

gimnasztika, néptánc.

Egyre több csoportban mosnak a gyerekek fogat minden nap ebéd után.

Évenként megrendezzük a már hagyománnyá vált „SALÁTABÁR-t”.

Városi, megyei szintű informatika versenyeket szervezünk. Belső informatikai

vetélkedőket rendezünk.

Nevelési módszereink

Két nagy csoportba oszthatók:

Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó, beidegző

módszerek.

Számonkérés.

Gyakoroltatás.

Segítségadás.

Ellenőrzés.

Ösztönzés.

A tanulói közösség tevékenységének

megszervezése.

Közös célok kitűzése, elfogadtatása.

Hagyományok kialakítása.

Számonkérés.

Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

Magatartási modellek bemutatása,

közvetítése.

A nevelő személyes példamutatása.

Elbeszélés.

Érzelmi megnyilvánulások

kezelésének tanítása.

Tények és jelenségek bemutatása.

Műalkotások bemutatása.

A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösségi életből.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Magyarázat‚ beszélgetés.

A tanulók önálló elemző munkája.

Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat

sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén:

18.

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy

tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg

az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal,

amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben

megfeleljen.

Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.

Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Az emelt szintű informatika tagozatos osztályainknak, nyolcadik évfolyamon lehetővé

tesszük az ECDL vizsga letételét.

II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK

A személyiségfejlesztés, mint pedagógiai feladat nevelő-oktató munkánk meghatározó

sikerkritériuma. Az ép személyiség testi, lelki és szociális egészséget, harmóniát jelent.

Célunk, hogy a tanulókat érő, pozitív értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, közösségi és

egyéb élmények, tapasztalatok, magatartásformák épüljenek be személyiségükbe, s

váljanak életvitelük meghatározójává.

Személyiségfejlesztő munkánkat az alábbi elvi megfontolások vezérlik:

A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek

legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a

pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről.

A képességek és készségek fejlődését folyamatosan segítjük.

Fontos feladatnak tartjuk az elismerés, megerősítés olyan módjainak kimunkálását,

mely segíti, mintegy "újratermeli" a belső szükségletből fakadó motiváltságot,

önfenntartó motivációt alakít ki.

A tanulók személyiségfejlesztésének bármely keretét tekintjük, alapvető feladat:

a társadalmi együttműködés alapjainak kialakítása

a pozitív egyéni értékrend kialakítása

a környezettel való harmonikus együttélés

a kulturált környezet iránti idény kialakítása

értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismertetése, kötődések,

azonosulások kiépítése

az érdekérvényesítés feltételrendszereinek kialakítása

a kommunikáció

19.

infokommunikációs csatornák fejlesztő használata

a digitális kompetencia fejlesztés során a diákok etikai normáinak erősítése

önképviselethez és véleménynyilvánításhoz

a közösségi tevékenység szabályainak betartása

önmaga és társai másságának felismerése és elfogadása

az akarat és kitartás, az állóképesség edzése

a lelki és testi egészség megóvása

önismeret, önértékelés fejlesztése

a helyes önismeret, az önbizalom, a sikervágy és kudarcfélelem kezelése

A személyiségfejlesztés az iskolai nevelés-oktatás bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő

szakaszában, a tanítási órákon és azokon túl szervezett foglalkozásokon (egész napos

foglalkozások, szakkörök, felzárkóztatók, kirándulások, kulturális rendezvények) illetve

ezekre való eljutás, versenyeztetés, pályázatok, diákönkormányzat, iskolai sportkör, stb.

együttesen, egymást kiegészítve és erősítve valósul meg.

A személyiségfejlesztés elsődleges kerete a tanóra.

A tananyag tartalma, a feldolgozás módja, az összefüggések megláttatása

megalapozza a tanulók műveltségét, elősegíti világszemléletük, világképük

formálódását, s ily módon alapját, bázisát adja a személyiségfejlesztésnek.

Az egyes tantárgyak sajátos szakmai, tartalmi lehetőségei speciális módon

járulnak hozzá a tanulók fejlesztéséhez.

A korábban megfogalmazott feladatok egy jelentős részét:

a helyi tantervben 1-8. évfolyamon biztosított osztályfőnöki, hit- és erkölcstan

órák tematikájában, valamint

az 1-8. évfolyamon az egész napos foglalkozás keretében szervezett

foglalkozásokon dolgozzuk fel.

A tanórai fejlesztő munkához szervesen kapcsolódik a különböző tanórán kívüli

tevékenységek rendszere, melyek kiegészítik, illetve árnyaltabbá teszik a folyamatot.

Különböző szintű versenyeken, (házi, városi, megyei, országos) illetve az ezekre történő

felkészülés, felkészítés során folyik személyiségfejlesztő munka.

Tanórán kívüli személyiségfejlesztés:

A környezet megóvására való nevelés:

papírgyűjtő akciók szervezése,

az iskola környékének tisztán tartása, szemét összeszedése

környezetvédelmi hét és vetélkedők szervezése

Biológiai Tisztítómű, Depónia meglátogatásának szervezése

20.

A tanórákon kívüli szabadidős és sportolás lehetőségének biztosítása:

labdarúgó edzések az iskolai pályán (Bozsik program)

városi diáksport versenyek

korcsolya

néptánc

határon túli testvériskolák meglátogatása

Szakkörök biztosítása az iskolában: a tantárgyfelosztásnak megfelelően.

II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés.

Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják,

hogy miként: állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti

elkötelezettségnek

ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait

legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával

tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló

hatását

legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni

ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását,

érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát

A részletes egészségnevelési programunk beépült az iskola dokumentumainkba.

II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Közösségfejlesztés céljai

Nevelő oktató munkánk egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata a gyerekek

közösségben, közösség által történő nevelése. A közös célok érdekében létrejött

gyermekcsoportok közösséggé integrálása, az igazi közösséget jellemző legalapvetőbb

ismérvek kialakítása.

Legfontosabbnak az alábbi jellemzők és képességek folyamatos kialakítását tartjuk:

az együttélés alapvető szabályainak tisztázása, ezek betartása

alapvető magatartási és viselkedési normák megtanulása

a többség akaratának tiszteletben tartása

felelősi rendszer kialakítása a közösségek elvárásainak figyelembe vételével

életkornak megfelelő feladatok biztosítása, munkamegosztás

a csoport többségének érdekeit megjelenítő közös cél érdekében megvalósuló

összehangolt fellépés elsajátítása

a tudatos cselekvés vállalása

a szabályok tiszteletben tartása

21.

A képességeket illetően:

az önképviselethez és véleménynyilvánításhoz tartozó

a konfliktusok elviseléséhez és kezeléséhez szükséges

a kritikához és önkritikához

az önértékeléshez

az alkalmazkodáshoz szükséges képességek előhívása és gondozása a cél

az informatikai virtuális térben kialakult közösségek fejlesztése

Az osztályfőnök közösségfejlesztő szerepe mind az osztályfőnöki órákon, hit-erkölcstan

órákon , mind a tanórán kívüli tevékenységek során nagyon fontos a saját

osztályközösségben.

A közösségfejlesztés döntően szociális folyamat, melynek során az egyén /a tanuló/ és a

közösség /iskola, társadalom, stb./ közötti kapcsolat kialakult, fejlődik és értékek,

szokások, elvárások stb. közvetítődnek, melyhez az egyénnek /tanulóknak/ közelednie,

azonosulnia kell.

A közösségfejlesztés elsődleges iskolai kerete az osztály. Ezt egészítik ki az egész napos

foglalkoztatottság.

Napközben folyó közösségfejlesztés lehetőségei:

Az iskolának, mint munkakörnyezetnek és az ennél kisebb közösségeknek –

mint mikrokörnyezet, szokásaiba bevezetni a tanulókat. Ezt követően bevonni

a közösség működését /tevékenységét fenntartó folyamatokba.

Megbízási / felelősi rendszer kialakítása az iskola és a közösség levárásainak

figyelembe vételével.

Feladat biztosítás – életkornak megfelelően.

Segítségnyújtás a feladat sikeres elvégzéséhez.

Értékelés /érintettek/.

Problémák felvetése, megbeszélése – adott szinten.

Együttműködés más közösségekkel, közösségi szintekkel.

Tanulói kezdeményezések kritikus segítése.

A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe fontos a diákönkormányzat és a tanulói

közösségekkel kapcsolatos közösségfejlesztésben.

Diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztési feladatok: tanulók delegálása a

felsős osztályokból a diákönkormányzatba. Figyelembe kell venni azt az életkori

sajátosságot, hogy az általános iskolai korosztály még nehezen látja át, s nehezen találja

meg feladatait és tevékenységi területeit az önigazgatás és önkormányzatiság területén.

Iskolarádió üzemeltetése és műsorok szervezése.

Szabadidő-szervező feladatai: ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, a hagyományok

ápolásával, szabadidős programokkal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység

22.

Hagyományőrző rendezvények

A hagyományőrző tevékenységnek és rendezvényeknek igen jelentős és erős

közösségteremtő hatásuk van. Erősítik a valahová tartozás tudatát, folyamatot teremtenek,

és ezzel mintegy ébren tartják, megerősítik az összetartozás érzését, hozzájárulnak a

hagyományok és az alapvető értékek tiszteletben tartásához és megbecsüléséhez.

Hagyományos iskolai nagyrendezvényeink:

Tanévnyitó ünnepség: a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, az első

osztályosok ünnepélyes köszöntése. az iskola polgáraivá fogadása abból az

alkalomból, hogy az iskola közösségének tagjaivá lettek.

Őszi, tavaszi erdei iskola nap.

Tanulmányi kirándulások: Évente egy alkalommal, egy napos kirándulás az

osztályok szervezésében. A nevelőtestület fontosságot tulajdonít ennek a

rendezvénynek.

Aradi vértanúkról megemlékezés.

Köztársaság ünnepe: Október 23. Iskolai szintű megemlékezés.

Mikulásünnepség.

Jótékonysági GÁLA műsor.

Advent időszaki programok (gyertyagyújtások-énekek)

Karácsonyfa ünnepély: a szeretet, az összetartozás, a család ünnepeként

szervezzük. Az ünnepséget megelőző időszakban az osztályok adventi koszorút

készítenek, ismerik a hozzá fűződő hagyományokat. Az iskolában fenyőfát állítunk.

Szaktantárgyi versenyek (városi szintű).Elsősorban informatikai versenyek.

Farsang: A rendezvény keretében felelevenítjük a farsang, hagyományait. Farsangi

felvonulás a városrészben.

Március 15. A legnagyobb nemzeti ünnepünk. Megrendezésével a szabadságharc

máig ható eszméit, az összefogás, a hazafiság, a hősei és az elkötelezettség példáját

kívánjuk tanulóink elé állítani.

Apáczai Vers és prózamondó verseny (megyei szintű).

Gyermeknap

Méltóság mezeje Program

Tanévzáró ünnepség és ballagás: a tanév értékelése, a tanulók jutalmazása, a 8.

osztályosok elbúcsúztatása.

Az nagyrendezvényeink közösségteremtő erejét csökkenti a tornaterem, illetve

nagyobb közösségi tér hiánya. Programjainkat létszámbontásban tudjuk

megtartani, vagy egyszerre, de drága terembérléssel.

Szabadidős tevékenységek:

Szabadidős tevékenységünk kialakításánál elsődleges célunk az volt, hogy minden

tanulónk találjon legalább egy kapcsolódási pontot az iskolával, hogy sikerélményeket

érjenek el.

23.

Ebben a tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolai Diákönkormányzatnak, ahol a

gyermekek önmaguk szervezik programjaikat tanári segítséggel.

Iskolánkban csak olyan programokat szervezünk, melyet tanulóink kezdeményeznek, így

biztosítva a tanulók minél nagyobb részvételét ezeken a programokon.

Iskolarádiónk több éve működik, amelynek stábja 5-6 főből áll, és a hét minden napján

hírekkel és információkkal szolgál a diákoknak.

Az iskola és a diákönkormányzat által szervezett szabadidős tevékenységek teljes

mértékben "lefedik" a tanulók igényét, s mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő

értelmes és hasznos tevékenységet, amelynek esetenként a pályaválasztásban is jelentősége

lehet.

Iskolánk első emeleti folyosóján a Diákönkormányzat tanulói rendszeresen nagyon szép,

esztétikus faliújságot szerkesztenek.

Iskolánkban hagyományteremtőnek szánjuk a hobbi- és karácsonyfadísz kiállítást, az

óvodások műsorral való megajándékozását, a decemberi jótékonysági estet.

Szabadidős programjainkat szabadidő szervező bonyolítja. Sajnos az intézményünk

Debrecen belvárosától messze van, így a városi programokon való részvételt korlátozza a

tanulóink utaztatása és ennek a költsége.

Az iskola szereplőnek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a

tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a

tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői

közösség aktív részvétele.

Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony

együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén

érhető el.

A tanulók, annak érdekében, hogy:

megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit

érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak

gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség

szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez

a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát

Intézmény feladata:

az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés

működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni

a hit-erkölcstan,valamint az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus

célok meghatározása

az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és

tanórán kívüli programjainak meghatározása

24.

A pedagógusok, annak érdekében, hogy:

képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos

kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket,

javaslataikat;

rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-,

döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel

Fejlesztik a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolattartásban az onlaine csatornákat.

Intézmény feladata:

kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs ( kiemelve a webes felületeket és az

onlaine ) csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni;

a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai

együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív

részvételével;

a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának

tereit megteremteni;

a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása

vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői

fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat);

a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait

szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a

továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.

a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel

kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű

bevonásával;

megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal

kapcsolatos

intézményvezetői tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:

A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:

mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy

problémáikkal a pedagógusokhoz;

kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;

együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében

a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek

pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a

véleményét;

a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

25.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a

közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő

fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai

élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói

közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a

tanulóközösségek fejlesztésében.

Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell

az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró –

személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes –

személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért

összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a

tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a

közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek,

és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz

tapasztalatokat gyűjthetnek.

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása,

ápolása.

II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-

OKTATÁS FOLYAMATÁBAN

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának,

képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a

26.

munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott

munkarend alapján.

A nevelőtestület minden tagjának feladata

a legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni,

oktatni iskolánk tanulóit

a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és

feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése

szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát

a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni

A pedagógusok feladatai

A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok,

rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb. / az iskola színvonalas működéséhez

szükséges mértékben oly módon, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és

eredményessége mellett biztosítsa a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az

iskola általános működési biztonságát.

Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős

ezért.

Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát,

eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok

teljesítése.

A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások

kötelezik és az iskola szűk vezetősége (intézményvezető, intézményvezető helyettesek)

utasíthatja.

Tételesen:

a tantervek végrehajtása

a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása

a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott

feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/

a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő

hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt

az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok

elsajátításáról meggyőződik

a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet

szenved, vagy ennek veszélye fennáll

a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket

megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget

tesz

a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon részt vesz

baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi

a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén

27.

gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű

kiürítéséről

kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének

betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

Az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnököt az intézményvezető jelöli ki.

Munkáját a NAT, Pedagógiai Program, valamint az iskolai Munkaterv alapján

végzi.

Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.

Felelős vezetője az osztály közösségének.

Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése,

differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük

és önkormányzó képességük fejlesztése.

Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és

figyelemmel kíséri tevékenységüket.

Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.

Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.

Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait.

Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.

Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét,

neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.

Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a

gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra,

tehetséggondozásra.

A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család

nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.

A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.

Családlátogatást a hátrányos tanulóknál tanév elején ajánlott elvégeznie az

ifjúságvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az intézményvezető, a

szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői-

gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt.

Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a

családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni.

Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.

Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.

Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról,

tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit

tudomásul vették-e.

Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket,

kitölti a bizonyítványokat és félévi értesítőket.

28.

Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az

órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat

összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.

A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések

bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. Elektronikus naplóba bejegyzésről

gondoskodik.

A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első

tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.

Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján

tevékenykedik.

Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését,

indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.

Figyelemmel kíséri az egész napos iskolába járás alóli felmentés jogosságát,s

jelzéssel él az intézményvezető felé.

A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői

közösségét.

Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése:

A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos,

hallássérült, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a

rehabilitációs foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani.

A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján készült fejlődési terv

szerint dolgozunk.

Beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló

Elsősorban az első osztályba lépőknél illetve az iskola magasabb évfolyamára érkezőknél

tapasztalt jelenség. Lehet átmeneti és tartós. Ebből adódóan elsődleges és kiemelt szerepe

alsó tagozatban az osztálytanítónak, felső tagozatban az osztályfőnöknek van. Életkortól

függetlenül az átlagosnál nagyobb odafigyelést és tervszerű pedagógusi tevékenységet

igényel a probléma megszüntetése.

Főbb feladatok:

29.

a tanuló sokoldalú megismerése,

szülőkkel /gondviselővel/ való azonnali kapcsolatfelvétel, és folyamatos

kapcsolattartás,

a tanuló személyiségfejlődésével kapcsolatos – iskolánkba lépés előtti –

információk begyűjtése előző iskolából, óvodából,

családlátogatás,

információcsere a tanulóval kapcsolatban lévő kollegákkal, szaktanárok,

iskolaorvos, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, stb.

egyéni beilleszkedési terv készítése /negyed évre osztályfőnök/ folyamatos

értékelés, szükséges korrekciók végrehajtása,

rendszeres tájékoztatás az iskolavezetés felé,

osztályközösség, pedagógusok és a tevékenységet segítők bevonása a probléma

megoldásába, tartós zavarok esetén /pl. negyedév/ külső szakértői segítség

igénylése /pl. Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető

mentesítheti az értékelés és minősítés alól, részére az egyéni adottságokhoz

igazodó egyéni továbbhaladást engedélyezhet/.

A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló

Egyre több tanulónak van sikertelensége tanulási nehézsége miatt.

A probléma tünetei és következményei lehetnek:

szétszórt figyelem

rövid idejű koncentráció

fáradékonyság

emlékezetük fejlesztésre szorul

magatartásuk sokszor kiszámíthatatlan

nem tudják megoldani a frusztrációs helyzeteket

teljesítményük tartósan alacsony szinten marad

Felzárkóztatás

Célja, funkciója

A program kidolgozását teszi szükségessé az a tény, hogy néhány tanuló kudarcot él át a

tanulási nehézsége miatt. E probléma következményei lehetnek az alacsonyszintű

teljesítmény, viselkedészavarok, antiszociális személyiségfejlődés.

Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és egyéni fejlettségéből eredő hátrányok

ellensúlyozására képesség kibontakoztató felkészítést szervez.

A felkészítésben részt vehetnek azok a tanulók, akiknek szülei legfeljebb alapfokú iskolai

végzettséggel rendelkeznek és a gyermek után kiegészítő családi pótlékban részesülnek. A

tanulók értékelése legalább háromhavonta a nevelő, tanuló, szülő és a gyermek és ifjúság

védelmi felelős részvételével történik.

A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, személyre szóló és minden évfolyamon

indítható.

Célja:

személyiségfejlesztés

30.

közösség fejlesztés

felzárkóztatás

szociális hátrányok enyhítése

A program célja mindezek a másodlagos tünetek kialakulásának a megelőzése, illetve

súlyosságának csökkentése az érintett tanulók sikerhez juttatásával.

A gyerekek ilyen jellegű problémájának felismerése és korrekciója az 5-6. életévben lenne

a legoptimálisabb, hogy az iskolakezdés idejére a fejlődési egyenlőtlenségek

kiegyenlítődjenek. Azonban, ha ez az óvodában elmarad, akkor az iskolai évek legelején,

1–2. osztályban pótolni kell. A program tehát főként 1–2. osztályos tanulók fejlődésére

lenne a leghatékonyabb. Az ilyen jellegű foglalkozásokon legfeljebb 8-10 fővel lehetne a

leghatékonyabban dolgozni, hetente két alkalommal rendszeresen egész évben.

A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, sajátos felépítésű speciális

feladatrendszer kidolgozását igényli (sajátos feladatlapok, fejlesztő játékok, speciális

könyvek és eszközök, állandó helyiség).

Ezeknél a tanulóknál a tanulási zavar típusa utal a lemaradás terültére. Ilyenkor nem

közvetlen, direkt módszereket kell használni, hanem a problémát előidéző alacsonyszintű

funkciókat kell fejleszteni, illetve a korábban keletkezett hiányosságokat kell rendezni.

Például az írászavar estén nem írásgyakorlást kell végezni, hanem annak okát kiderítve a

fejletlen észlelési területet kell fejleszteni.

Tehát a program tartalma nem a tanórai anyag gyakorlása, hanem a tanuláshoz szükséges

képességek fejlesztése.

Ezek a fejlesztési területek a következők:

nagymozgások, egyensúlyérzék, finommozgás,

szem –kéz-láb koordinációja,

téri tájékozódás, testséma,

percepció (látás, hallás, tapintás)

beszédkészség, gondolkodás, emlékezet, figyelem,

általános tájékozottság,

én –kép, önbizalom.

A program hatékonyságát befolyásolja a foglalkozások légköre, a pedagógus és a

gyerekek, illetve a társak közötti kapcsolat milyensége. A program lehetőséget ad a

nehézségekkel küzdő illetve a kudarcokat átélő tanulóknak az előbbre jutására és

önértékelésük javulására. Remélhetőleg ezzel megelőzhetjük, javíthatjuk a tanulók

magatartási és teljesítménybeli problémáját, ami meghatározza egyben az iskola arculatát

is.

31.

Felmentett tanulók

Egyes tantárgyak osztályozása alól felmentett tanulók:

Azok a tanulók, akik valamilyen tantárgy /pl. magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv,

matematika stb./ osztályozása alól – a pedagógiai szakszolgálat ill. egyéb szakszolgálat

véleménye, javaslata alapján – mentességet kaptak, kötelesek a tanórákon részt venni, az

óra menetébe képességeiknek megfelelően bekapcsolódni, a feladatokat megoldani.

A tanulók munkájáról félévkor és tanév végén a szülő írásbeli tájékoztatást kap. Ez

történhet az ellenőrző könyvbe történő bejegyzéssel, illetve egyéb úton. Az érdemjegyek

rovatba a „részt vett” jelölést kell alkalmazni.

Azok a tanulók, akik a felmentésük megszüntetését kérik, különbözeti vizsgát tesznek. A

különbözeti vizsga anyagát legalább egy hónappal a vizsga előtt írásban közli a szaktanár a

szülővel és a gyerekkel. A vizsga időpontját 15 nappal megelőzően szintén írásban kell

közölni a szülővel és a tanulóval.

Korrepetálások

Az átmeneti tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára szervezhető korrepetálás

( tartós hiányzás).

Elsősorban magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból 1-8.

évfolyamon.

Első osztályban: heti két alkalom

Második – negyedik osztályban: heti egy alkalom.

Felső tagozaton pedig matematika és magyar tantárgyakból évfolyamonként : heti egy

alkalom.

Ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második

alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor lehetővé kell tenni, hogy hetente két

alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt.

Magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló

Magatartási nehézségekkel, problémákkal a tanulók részéről ritkábban találkozhatunk. A

probléma kialakulásának sokféle oka, előzménye lehet. Tartóssága, megnyilvánulása

változó.

Kiemelten kell kezelni az önmagára és környezetére veszélyt hordozó megnyilvánulásokat.

Ezen tanulói magatartás azonnali intézkedést kell, kapjon.

A magatartási nehézségekkel kapcsolatos feladatok megegyeznek a 4.1. pontban foglalt

feladatokkal.

32.

Ha az előbbi feladatok végrehajtása nem szüntette meg a zavart a Pedagógiai Szakszolgálat

vagy a Szakértői Rehabilitációs Bizottság segítségét kell kérni. Ők döntik el, hogy a

gyermek beilleszkedési zavarral küzd, vagy sajátos nevelési igényű.

A bizottság ajánlása alapján:

A tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

A tanuló részt vesz az adott tárgy óráján, bekapcsolódik az óra menetébe. Félévkor és a

tanév végén haladásáról írásbeli, szöveges tájékoztatást kap. Az érdemjegyek rovatba „

részt vett” megjegyzést kell tenni.

A Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az

igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezhet. Ebben az esetben a pedagógus a közösségi

életbe való beilleszkedésre készítse fel a tanulót.

Ha a beilleszkedési magatartási zavar súlyossága indokolja (súlyos antiszociális

magatartás, társak veszélyeztetése) magántanulói státusz megvalósítását kezdeményezheti.

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú

kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,

elkötelezettség,

A tehetséges gyerekek számára elsődleges cél a gyerekek képességeinek intenzív

fejlesztése a rendelkezésre álló pedagógiai eszközökkel.

Az iskola nem kötelező foglalkozásokat szervez a tehetség kibontakoztatása céljából.

Egyéni foglalkozást tart 1-3. osztályok tehetséges tanulói részére.

Közvetlen célkitűzésünk, hogy a 7-8. osztályban, a fejlesztő szakaszban minél jobban

felkészítsük a tanulókat a középiskolai tanulmányaik sikeres végzésére.

Fontos része a programnak a személyiségfejlesztés, pl. önismeret, alkalmazkodás,

moralitás, viselkedéskultúra. Két fő szempont érvényesítése áll munkánk középpontjában:

az egyik a tanulók megfelelő motiválása, másik az egyéni differenciálás. A differenciált

munkára az egész napos tanórákon és foglakozásokon van lehetőség.

A tehetséggondozás színterei

tanóra

szakkör

kulturális verseny

szabadidős programok

tanulmányi és sportverseny

ECDL és nyelv vizsga központ

Iskolánkra jellemző tehetséggondozási lehetőségek:

33.

Kiemelt figyelmet kap az alapkészségek, képességek (különös tekintettel az anyanyelv)

fejlesztése.

Alsó tagozaton már első évfolyamon kezdő idegen nyelvoktatást vezettünk be heti 1

órában. Az informatika tantárgyat szintén első osztálytól tanítjuk, csoportbontásban .

Az alábbi tevékenységi keretekkel kívánjuk segíteni a tehetség kibontakoztatását, illetve a

lemaradók felzárkóztatását:

Szakkörök

korrepetálások /főleg magyar irodalom, anyanyelv és matematika

tantárgyakból/,

felvételi előkészítő tanfolyam /elsősorban magyar irodalom és anyanyelv

tantárgyakból és matematikából/,

tanulók versenyeztetése /iskolai, városi, megyei, országos/

tanulók bevonása az ünnepségek, iskolai és egyéb rendezvények előkészítésébe,

lebonyolításába.

Emelt informatikai óraszám biztosítása a kerettantervnek megfelelően

.ECDL vizsgára felkészítés

nyelvvizsgára való felkészítés

aktív tevékenység a diákönkormányzat működtetésében.

II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ

RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A 2011.évi CXC köznevelési törvény 48.§ (3) értelmében „A tanulók,diákkörök, a tanulók

érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat

munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű

személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves

időtartamra.” A 48.§ (4) szerint a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt

az iskolai szociális juttatások elosztási elvének meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

a házirend elfogadása előtt

DÖK felépítése, működése

A szervezet felépítése:

Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak.

A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK vezetőség végzi. Minden

felsős osztály két főt delegálhat a vezetőségbe. Havonta egyszer ülésezik.

A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét

és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól.

34.

A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet, ekkor új választásra kerül sor.

Az iskolai DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő pedagógus irányítja.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

saját működéséről

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról

hatáskörei gyakorlásáról

egy tanítás nélküli munkanap programjáról

az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület

hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-

oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben

meghatározottakon túl ki kell kérni:

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező,

a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint

a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább

tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY

PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI

Családlátogatás

Feladata: a gyermek családi körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek

fejlesztésének érdekében.

Szülői értekezlet

Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés

kialakítása, a szülők tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről

35.

a helyi tanterv követelményeiről

az értékelő munkáról

gyermeke tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, az iskola

eredményeiről

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola szűk vezetősége felé .

Fogadóóra

Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy

tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Nyílt tanítási nap

Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskola mindennapjaiba, tájékozódjon

gyermeke iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató

Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi eredményeiről,

magatartásáról, különféle programokról

Szóbeli tájékoztató

Feladata: a tanulók tájékoztatása az iskola egyes eseményeiről, programjairól.

A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok rendjét az iskolai munkaterv évente

határozza meg.

Elektronikus Napló- Internetes web oldalak

2016.szeptember 01- től áttértünk az elektronikus napló vezetésére. Létrehoztunk

innternetes közösségeket. Iskolánk Honlapján naprakészen tartjuk.

Szülők és pedagógusok együttműködése

intézményvezető SZM tagokat tájékoztatja választmányi ülésen összevont

szülői értekezleten

félévente

évente

osztályfőnök szülőket tájékoztatja szülői értekezleten folyamatosan

szaktanár szülőket tájékoztatja szóban, írásban folyamatosan

szülő intézményvezetőhöz,,

nevelőtestülethez, SZM -hez

kérést, véleményt, javaslatot

intézhet

személyesen vagy képviselő

útján szóban, írásban

folyamatosan

A tanulók együttműködése

intézményvezető a tanulók egészét tájékoztatja diákközgyűlésen évente

diák

önkormányzati

vezető

diák önkormányzati tagokat

tanulókat

diák önkormányzati ülésen

hirdetményeken

havonta

folyamatosan

osztályfőnök tanulókat osztályfőnöki órán folyamatosan

szaktanár tanulókat szóban és ellenőrzőn

keresztül

folyamatosan

Tanulók intézményvezetőkhöz,

nevelőtestülethez, SZM -hez

személyesen, képviselők

útján szóban, írásban

folyamatosan

36.

kérést, véleményt, javaslatot

intézhet

II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI

VIZSGA SZABÁLYAI

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

osztályozó vizsga

pótló vizsga

javítóvizsga

különbözeti vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha:

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése

alapján osztályozó vizsgát tehet,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen

osztályzatot kapott.

Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az intézményvezető határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja

elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből

kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett

évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele

a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg

kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő

szabályok szerint kell megszervezni.

37.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben

szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik

tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv

életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

2013-2014. tanév szeptember: Az első és az ötödik évfolyamon.

2014-2015. tanév szeptember: A második és a hatodik évfolyamon.

2015-2016. tanév szeptember: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

2016-2017. tanév szeptember: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli

vizsgarészeket kell tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Erkölcstan SZÓBELI

Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

Hon- és népismeret SZÓBELI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Informatika ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

38.

II.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI

Tanulói jogviszony létesítése

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján

történik. A jogviszony létesítéséről az intézményvezető dönt a jogszabályok figyelembe

vételével. A felvétel illetve az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola

Pedagógiai Programját, helyi tantervét és házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a

házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek

teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót, illetve ettől kezdve kérhető számon.

Elsősök beíratása, minden évben a tankerület által meghirdetett időpontban történik.

A szülőnek a beíratáskor hoznia kell:

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított

személyi azonosító vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványt

és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai

szakvéleményt

a családi állapotot és szülői felügyeletet igazoló dokumentumot

hit- erkölcstan igénylő nyilatkozatot

diákigazolvány kérelmet

A beírást az intézményvezető, elsős tanítók, iskolatitkár végzi.

Felvételi kérelem elutasítása:

Az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani csak férőhelyhiány miatt

lehet,de ekkor a körzetben lévő valamelyik intézményeknek biztosítania kell a felvételét.

Körzeten kívüli tanuló kérelmét indokolt esetben az intézményvezető elutasíthatja.

Azokon az évfolyamokon, ahol csak emelt szintű informatikai osztályok indulnak, a

magatartási és tanulási zavarral küzdő, speciális szakvéleménnyel rendelkező gyerekek

felvétele nem ajánlott. Esetükben szintén a körzeten belül kell helyet kiajánlani.

Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor

átvehet az intézmény amennyiben a férőhely ezt lehetővé teszi. Ezekben az esetekben az

átjárhatóság miatt (idegen nyelv, informatika) különbözeti vizsgát lehet előírni. Ebben az

intézmény vezetője dönt.

Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia:

Születési anyakönyvi kivonatát

az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat.

Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi

tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az

iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van (informatika, idegen nyelv).

39.

Különbözeti vizsgánál a felkészülést a szülőnek kell biztosítani.

A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a

szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje

félév.

A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az

osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük.

A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony

létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR- nek. Az Iroda a tanulónak 11

jegyű azonosító számot képez. A fogadó iskola visszaigazolást küld az

elbocsájtó intézménynek.

Tanulói jogviszony megszűnik;

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján az általános iskola utolsó

évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

A tankötelezettségi felső korhatár évében, a tanév befejezése után.

A tanulói jogviszony megszűnését dokumentáljuk: beírási napló, törzskönyv,

osztálynapló, bizonyítvány.

Az intézmény vezetője, vagy titkár a tanulói jogviszony megszűnését 5 napon

belül közli a KIR- be.

Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai:

Az iskolai követelmények teljesítésének nem minden gyermek képes egyformán

megfelelni. Ezért az oktatás és a nevelés eredményei attól is függnek, hogy idejében

felismerjük a tanulók közötti különbségeket, s rendelkezzünk olyan pedagógiai

eszközökkel és módszerekkel, melyek figyelembe veszik a tanulók adottságait. Ennek

ismeretében célunk, hogy minden gyermek a képességeihez, tehetségéhez, adottságához,

hátrányaihoz, fogyatékosságához igazodó sajátos, egyéni bánásmódot, nevelést kapjon. Az

emelt szintű informatika osztályok megszervezésénél előzetes képességfelmérés

lehetséges.

II.11. AZ ELSŐSEGÉLY – NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TÉR

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely

sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy

megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott

kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az

iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a

sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az

elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan, osztályfőnöki, biológia, órákon,

szakkörökön az ismeretek elsajátítására.

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti

szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

40.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával

rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények

(pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási

alapismeretek területén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás

alapismereteit;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében:

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia rovarcsípések

légúti akadály

artériás és ütőeres vérzés

41.

komplex újraélesztés

Kémia mérgezések

vegyszer okozta sérülések

savmarás

égési sérülések

forrázás

szénmonoxid mérgezés

Fizika égési sérülések

forrázás

testnevelés magasból esés

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők

hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat

(iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik

évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

II.12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

FELADATOK – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI

FELELŐS TEVÉKENYSÉGÉRE

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a

jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást

folyósítanak.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a tanuló, akinek a hátrányos helyzetű

csoporton belül törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a

gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata

szerint – tankötelezettség beállásának időpontjában- legfeljebb az iskola nyolcadik

évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű

az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2013. szeptember 1-től a HH és a

42.

HHH gyermek, tanuló fogalmának meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvény szerint történik (4§ 12.b).

A családi és szociális körülményeket az alábbi státusdimenziók alapján lehet

meghatározni:

életmód (kultúra)

iskolázottság

lakás

lakókörnyezet

fogyasztás

anyagi színvonal

munkamegosztás

érdekérvényesítő képesség

etnikai hovatartozás

egészségi állapot

életkor

Jogszabályok által meghatározott iskolai gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

Az iskoláknak gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, továbbá el kell látnia a

gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

Közreműködnie kell a gyermekek, a tanulók veszélyetetettségének megelőzésében és

megszűntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, intézményekkel és

hatóságokkal.

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához

szükséges feltételekről.

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol

kereshető fel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és

ifjúságvédelmi munkáját.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

Tájékoztatni a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak

hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt

kereshetnek fel.

A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján

megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismerni a tanuló családi

környezetét.

43.

Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető,

veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti

szolgálatot.

Részt vesz az esetmegbeszéléseken a gyermekjóléti szolgálat felkérésére.

Egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozását segíti

végrehajtását figyelemmel kíséri, szűkség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az

intézmény vezetőjénél. Tájékoztatást nyújt a tanuló, a szülők és pedagógusok részére.

Az ifjúságvédelemi feladatokkal megbízott pedagógus tevékenysége a gyakorlatban:

Megelőzést és általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok:

Teendők a tanári közösségen belül:

Szemléletformálás, belső továbbképzések szervezése

Ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, szakirodalom ajánlása

Intézményvezetővel, intézményvezető helyettesekkel, osztályfőnökökkel,

pedagógusokkal való folyamatos együttműködés

Teendők a szülők körében:

Tájékoztatás, segítségnyújtás

Szükség esetén családlátogatás

Fórumok, előadások szervezése szülők részére

Teendők a tanulók körében:

Bemutatkozás, tájékoztatás a fogadóórák rendjéről, elérhető egyéb segítségről

Ismeretterjesztő programok (előadások, vetélkedők) szervezése

Kapcsolattartás a diákönkormányzattal, tájékoztató anyagok rendelkezésre

bocsátása

Segítő kisközösségek önszerveződésének támogatása

A támogatásokhoz, segítő szervezetekhez, szakemberekhez való hozzájutás,

elérhetőség megszervezése, folyamatos tájékoztatás

Felvilágosító programokat kell szervezni hasznos tudnivalókról (pl.: családon belüli

erőszak, bántalmazás, drog-, terhesség-, AIDS fertőzés megelőzése), egészséges

életmódról (drog, alkohol, dohányzás megelőzésére). A gyermekek hátrányos

helyzetének felismerése Segítségnyújtás illetve a hátrány megszüntetésében való

részvétel (fogadóóra, családlátogatás)

Együttműködési és jelzési kötelezettség

A gyermekjóléti- gyermekvédelmi rendszerrel

Hatósági intézkedés kezdeményezésére irányuló kötelezettség

Dokumentációs feladatok- törvényi megfeleltetés

44.

II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE

Az anyagi problémák leggyakoribb megnyilvánulásai:

Étkezéssel kapcsolatos gondok (étkezési díjhátralék, iskolai étkezést nem

igénylő, otthon nem megfelelően étkező gyermek)

Megfelelő felszerelés hiánya (füzet, írószer, testnevelés, rajz)

Akik felzárkóztatásra szorulnak, de fejlesztésük, korrepetálásuk anyagi

okból elmarad

Akiknek kiemelkedő a tehetsége, de a fejlesztés, előremenetel anyagi okból

akadályozott

Akinek a családja nem tud megfelelő ruházatot biztosítani

Akik iskolai programokról, kirándulásról, szakkörről, sportkörről anyagi

okból maradnak ki.

internetes etikai vétségek, internetfüggőség.

Az anyagi hátrány felmérésére az alábbi technikák közül érdemes választani:

Tanulók, szülők egyéni segítségkérésének elősegítése.

Tájékoztatás szülői értekezleten, osztályfőnöki órán, faliújságon,

iskolarádióban:

Az ifjúságvédelmi felelős fogadóórájáról, illetve elérhetőségéről

A területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat elérhetőségéről

A segítséget igénylő tanulók, szülők meghallgatása során (illetve családlátogatások

alkalmával) törekedni kell az anyagi problémák felismerésére is (a tájékoztatás,

információadás a szülő és a gyermek részéről önkéntes)

Megoldott-e a család tartós lakhatása?

Megfelelő-e a lakás a gyermek neveléséhez (fűtés, világítás, berendezés).

Igényelnek, elfogadnak-e anyagi segítséget?

Milyen támogatásokban részesül a család?

Történt-e a családban olyan rendkívüli esemény, ami miatt a család

átmenetileg vagy tartósan anyagi segítségre szorul?

A gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül szerzett információk.

45.

A pedagógusok jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezések alapján Kt. 19.§ (7) a

pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a

tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében.

Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről

rendszeresen tájékoztassa, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása

vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

- Tanulmányi munka segítése:

Fokozottabb differenciálás, ellenőrzés a hátrányos veszélyeztetett tanulók esetében .

Önálló tanulási szokás kialakítása, tanulási készségek, tanulási tempó fokozása, tanulási

technikák megismerése.

- Nevelő célzatú szabadidős foglalkozások, tevékenységek:

- A korosztálynak megfelelő szabadidős foglalkozások, tevékenységek biztosítása

/rendszeres könyvtári órák, szakkör/.

- Családi életre nevelés /családi ismeretek óra/

- Életvezetési ismeretek, készségek /önismereti csoport formában/ viselkedés módosító

eljárások alkalmazása

- Egészségvédő programok /drog – alkohol – dohányzás/

- Szünidőben táborok, programok szervezése

- Az Epreskerti Általános Iskola Alapítványa segítségével külföldi tanulmányúton való

részvétel támogatása (hátrányos helyzetűek).

Tanácsadás: gyerekeknek, felnőtteknek váratlanul fellépő élethelyzetekben. Hol

igényelheti a megfelelő szakember segítségét? Támogatás nyújtása az egyéni érdekek

figyelembe vételével, rendkívüli helyzetekben.

Szülőkkel való kapcsolattartás formái:

Fogadóóra, szülői értekezlet, levelezés, telefon, ellenőrző, klub, családi kör, stb.

Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. Internetes közösségi fórumok. Honlap.

46.

III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI

TANTERVE

47.

III.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS – OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI

III.1.1. A kulcskompetenciák fejlesztése

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás

alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert

az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges

elemek támogatják a másik terület kompetenciáit.

Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési

feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat

összetett rendszerben jelenítik meg.

Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a

kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a

kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

A kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és

vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott

szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és

kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben

és a szabadidős tevékenységekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely

természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az

anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes

nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak,

az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő

sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle

helyzetekben.

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben,

szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek

megfelelően, alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú

szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző

48.

segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon

meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az

esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a

nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése

szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős

tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció

olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén

nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség,

olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális

háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak,

valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos

a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és

változatosságának az ismerete is.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek

megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a

szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően.

Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az

egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő

elsajátítására is.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek,

kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának

képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A

kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,

mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai

gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai

modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a

törekvést ezek alkalmazására.

49.

Matematika esetében szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és

struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a

matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését,

amelyekre a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy

alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és

a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és

értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket,

megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint

alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik,

hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló

kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és

szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E

kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az

ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az

alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak,

valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre

gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a

tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások

és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a

döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani

természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben

felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új

technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos

eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok

elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések

meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes

megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés

feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

50.

A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések

iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában

foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra,

közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information

Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a

kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:

információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és

cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését,

alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában

foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok,

adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az

elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő,

az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az

egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az

elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST

interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és

feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő

eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való

kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az

interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti

továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és

hálózatokban való részvétel.

Iskolánkban kiemelt figyelmet kap a digitális kompetencia fejlesztése.

Formái:

első osztálytól történő informatika oktatás

az emelt szintű informatika képzés emelt óraszámai

interaktív táblák hangsúlyos tanórai alkalmazása

ECDL vizsga letétele 8.osztályban

egyedi iskolai tanmenetek az emelt szintű informatika oktatás tartalmi követelményéhez

informatikai szakgimnáziumokba irányitás preferálása az informatikai osztályokból.

51.

A hatékony, önálló tanulás kompetencia

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását

megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való

hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás

folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt

útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a

tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek

sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A

motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő

ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról,

képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén

ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge

pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési

lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás,

olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek,

elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját

tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem

összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az

egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására

saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához

elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási

lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben

alkalmazzuk.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári

kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti

elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az

egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre

sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az

állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a

közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

52.

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és

mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben

játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében

elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási

szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti

egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak

multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális

identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk

kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat,

tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a

stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök

vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb.

Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti

érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes

előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az

állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi

Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi,

regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában

foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő

eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak,

értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU

struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai

sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való

hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti

szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző

szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és

kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az

egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális

sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és

általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus

döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi

összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a

kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az

állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható

fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

53.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben

- a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a

kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást

és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket

készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek,

amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti

tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a

gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják

magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi

feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés,

irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése,

kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és

társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő

motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy

munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve

különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a

mozgóképet.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az

európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a

világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző

ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik

Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének

a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum

mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

54.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások

elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben

rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása

A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai

érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság

fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális

életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat,

eligazodjunk a világban.

III.1.2. A kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti Alap Tanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.

Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső

diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a

személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg

tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az

önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott

elvárásoktól. A Nemzeti Alap Tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak

akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a

tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik

következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését,

felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba

integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat,

a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre

kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az

önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye

és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes

méltóság.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a

kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,

sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát,

55.

történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az

egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és

népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.

Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi

környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése

és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek,

népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a

fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek,

hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi

tevékenységre ösztönzi.

Kiemelt feladatként kezeljük a határon túl élő magyarság megismerését, a testvériskolákkal

való kapcsolattartást.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió

kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika

szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett

lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell

gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott

társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és

elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású

eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák,

vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális

problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről.

Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási

lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy

közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, pályázatokon.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének,

boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a

civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai

életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak

kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia

értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik

alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek

biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság

szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre

56.

koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai

tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári

magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek

felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a

konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége),

értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság,

tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív

részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet

demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket

körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános

műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan

gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem

életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és

szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak

legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban

pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a

gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját

fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká

váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak

a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb

távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló

erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az

egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy

megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során

kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek

fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás

képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak,

szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak

fenntartható fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével

tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak,

eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és

57.

felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha

különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának

fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek

lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi

szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és

megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik

gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő

magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és

közösségi szinten egyaránt.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat,

amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.

Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre

gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a

fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék

meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös

kezelése és megoldása terén.

Iskolánk Örökös ÖKO iskola címet nyert. A környezetvédelmi, természetvédelmi nevelés

szintén kiemelt feladat.

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum, tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán

ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja

valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola

alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag

elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a

gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek

szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek)

kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját

pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az

elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más

információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az

alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése). Az előzetes

tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások

kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése,

célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés

igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek

megismerése, módszereinek elsajátítása.

58.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A

hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási

formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár

használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a

tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a

nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén.

Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb

dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El

kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az

interneten való keresés stratégiáját.

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér, pl. a múzeum, a kiállító

terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is.

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus

oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a

kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait,

stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni

jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg

a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű

tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a

rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a

következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis,

szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban

történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet

alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.

Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák

végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az

értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a

konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az

értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő

kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program

összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt

pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő

kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges

életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi,

lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a

fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

59.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít,

hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való

tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló,

életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges

életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a

beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék

meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –,

egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a

veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata

az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök

használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes

anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére,

tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros

függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen

táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy

foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős,

örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt

megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos,

hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a

pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános

célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni

adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb

pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a

megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy

életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell

nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell

biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket,

elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és

pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a

különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán

alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság

kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos,

pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és

erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A

szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel,

vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és

társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos

60.

fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl.

vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Digitális kompetenciák fejlesztése.

Informatikai pályák, munkahelyek megismertetése a tanulóinkkal. Továbbtanulásnál az

informatika előtérbe helyezése.

III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A

KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS

AZOK ÓRASZÁMAI

Az idegen nyelv oktatását, már az első osztályban elkezdjük. Angol és német idegen

nyelvet tanítunk.

2008.09.01-től emeltszintű informatika oktatását indítottunk az egyik első osztályban

felmenő rendszerben. A nem emeltszintű informatika oktatása is első osztályban kezdődik

el, de felmenő rendszerben alacsonyabb óraszámban.

A mindennapos testnevelést a heti három testnevelés órával, a sportkör foglalkozásaival és

egész napos foglalkozások keretében valósítjuk meg. A testmozgást közvetlen a tanítási

órák után kapcsolódva tartjuk meg, s így minden gyerek részt vesz rajta. A felmenő

rendszerű mindennapos testnevelés bevezetését el lehetetleníti a tornaterem hiánya.

Az integráltan oktatott modulok osztályozása együtt történik a másik integrált tárggyal, s

félévkor és év végén egy közös osztálytatot kap a tanuló.

Az önállóan oktatott modulokat is osztályozzuk, ha a modult csak az első félévben tanulták

az eredményt a bizonyítványba is be kell vezetni. A modulok eredménye is beleszámít a

tanuló iskolai évfolyamának sikeres befejezésébe.

Az iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek

közül az alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”

valamint,

2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai

és követelményei teljes egészében megegyeznek a miniszter által kiadott kerettantervekben

meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt

tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven

százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk egyrészt a kerettantervben

szereplő tantárgyi tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói

képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére, másrészt idegen

nyelv, emeltóraszámú illetve az emeltszintű informatikaoktatásra használja fel.

61.

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával

az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a

készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett

megnövelve a szabadon

tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a

szabadon tervezhető órák

óraszámából?

1.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Idegen nyelv angol/német 1 óra

Informatika 1óra

1.évfolyam (emelt

óraszámú informatika)

Idegen nyelv angol/német 1 óra

Informatika 1 óra

2.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Idegen nyelv angol/német 1 óra

Informatika 1 óra

2. évfolyam

(emelt óraszámú

informatika)

Idegen nyelv angol/német 1 óra

Informatika 1 óra

3.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Idegen nyelv angol/német 1 óra

Informatika 2 óra

3.évfolyam

(emelt óraszámú

informatika)

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Idegen nyelv angol/német 1 óra

Informatika 1 óra

4.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Informatika 2 óra

4.évfolyam

(emelt óraszámú

informatika)

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Informatika 1 óra

5.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Informatika 2 óra

5. évfolyam

(emelt óraszámú

informatika)

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Informatika 1 óra

6.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Informatika

4 óra

6. évfolyam

(emelt óraszámú

informatika)

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Informatika 1 óra

7.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Informatika

4 óra

7. évfolyam

(emelt óraszámú

informatika

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Informatika 1 óra

62.

8.évfolyam (emelt

szintű informatika)

Informatika

4 óra

8. évfolyam

(emelt óraszámú

informatika)

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Informatika 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat”

illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam Biológia B változat

5-8. évfolyam Fizika B változat

5-8. évfolyam Kémia B változat

5-8. évfolyam Ének-zene A változat

7. évfolyamon Technika életvitel és gyakorlat B változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása,

illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai

munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok

feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

2013 szeptember: Az első és az ötödik évfolyamon.

2014 szeptember: A második és a hatodik évfolyamon.

2015 szeptember: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

2016 szeptember: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához,

illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az

egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított

helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő

alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Iskolánkban a

tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy német nyelvet tanulják.

63.

III.2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

III.2.1.1. 2013/2014-es tanévtől kezdődően

Tantárgyak

1.

évfolyam

2013/2014

2.

évfolyam

2014/2015

3.

évfolyam

2015/2016

4.

évfolyam

2016/2017

a b a b a b a b

Magyar nyelv és

irodalom 7 7

Magyar nyelv 3 3 2 3 3 3

Magyar irodalom 4 4 4 4 4 4

Angol nyelv/Német

nyelv 1 1 1 1 1 1 2 2

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 5

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2

Informatika 1 1 1 1 2 1 2 1

Technika, életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Összes heti óra 25 25 25 25 25 25 27 27

III.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

III.2.2.1. 2013/2014-es tanévtől kezdődően

Tantárgyak

5.

évfolyam

2013/2014

6.

évfolyam

2014/2015

7.

évfolyam

2015/2016

8.

évfolyam

2016/2017

a b a b a b a b

Magyar nyelv 2 2 2 2 1 2 2 2

Magyar irodalom 2 3 2 3 2 2 2 3

Angol nyelv/Német

nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika 4 4 3 4 3 4 3 4

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

2 2 2 2 2 2 2 2

Természetismeret 2 2 2 2 - - - -

Fizika - - - - 1,5 1,5 1,5 1,5

Kémia - - - - 1,5 1,5 1,5 1,5

Biológia-egészségtan - - - - 1,5 1,5 1,5 1,5

Földrajz - - - - 1,5 1,5 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

64.

Hon- és népismeret 1 1 - - - - - -

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Informatika 2 1 4 2 4 2 4 2

Technika, életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1 1 1 - -

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Összes heti óra 28 28 28 28 31 31 31 31

Az „a” betűvel az emelt szintű informatika oktatást a „b” betűvel az emelt óraszámú

oktatást jelöljük.

A testnevelés és sport tantárgyat a következő képen osztjuk meg:

- testnevelés és sport 3 óra

- sportkör (mindennapos testnevelés és sport) 2 óra

III.3. EMELT SZINTŰ INFORMATIKA OKTATÁS

A Debreceni Tankerület engedélyével a 2016/2017-es tanév kezdetétől mindkét

osztályunkat emelt szintű informatikai tanterv alapján indítjuk. Az Epreskerti Általános

Iskolában DMJV önkormányzata a 2008/2009-es tanévtől kezdődően engedélyezte az

évfolyamonként egy osztály emelt szintű informatika oktatását. Beiskolázási

tapasztalataink alapján elmondható, hogy a szülők igénylik az ilyen képzésünk bővítését.

Ez is indokolja, hogy mindkét osztályunkban emelt szintű informatika oktatást folytassunk.

Tekintettel arra, hogy ez a képzési forma városi beiskolázású, Debrecen város más

körzeteiből is jelentkezhetnek ide.

A Kerettanterv változása miatt a helyi tantervünk elfogadásánál nagy hangsúlyt fektettünk

az informatika tantárgy megerősítésére. Folyamatosan, jelenleg is lehetőségeinkhez mérten

a szabadon felhasználható órakeret terhére oldottuk meg.

Az egyik osztályunk az emelt szintű informatika tanterv (a táblázat első sora) szerint halad,

míg a másik osztály az emelt óraszámú informatika tanterv (a táblázat második sora)

alapján tanul. Mindkét osztály emelt szintűvé válása esetén alsóban mindösszesen, felmenő

rendszerben 9 óra többlet igény jelentkezne csak (a táblázat harmadik sora).

2015/2

016

tanév

2016/2

017

tanév

2017/2

018

tanév

2018/2

019

tanév

2019/2

020

tanév

2020/2

0201

tanév

2021/2

022

tanév

2022/2

023

tanév

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Emelt szintű informatika tantervű 1 1 2 2 2 4 4 4

65.

osztály informatika tantárgyának

óraszámai

2013/2014 tanévtől kezdődően

Emelt óraszámú informatika tantervű

osztály

informatika tantárgyának óraszámai

2013/2014 tanévtől kezdődően

1 1 1 1 1 2 2 2

A másik osztály emelt szintű

informatika tantervű válása esetén a

többletóra igény - - 1 1 1 2 2 2

A másik osztály emelt szintű

informatika tantervű válása esetén a

többletóra igény CSOPORTBONTÁS

esetén

2 2 4 4 - - - -

Összesen többlet óra igény felmenő

rendszerben 2 2 5 5 1 2 2 2

Az alsó tagozaton jelenleg egy fél státuszban lévő tanító-informatika műveltségterülettel

rendelkező kolléga látja el az informatika tanítását. A Pedagógiai Program alapján teljes

státuszára lenne szükség. Ez felmenő rendszerben valósul meg a 2018/2019-es tanévre a

táblázat negyedik és ötödik sorának megfelelően.

Jelenleg egyetlen osztályban sem tudjuk bontani az informatika órát. A magas

osztálylétszámok miatt így nem tudjuk használni csak az egyik informatika tantermünket.

A maximum 16 főt befogadó informatika tantermünk használatát, továbbá az alsó

tagozaton való csoportbontást a teljes emelt szintű informatika oktatás bevezetése teszi

lehetővé.

III.3.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő

rendszerben az 1–8. évfolyamon emeltszintű informatika oktatás

Tantárgyak

2016/

2017

tanév

2017/

2018

tanév

2018/

2019

tanév

2019/

2020

tanév

2020/

2021

tanév

2021/

2022

tanév

2022/

2023

tanév

2023/

2024

tanév

1.

évfolyam

2.

évfolyam

3.

évfolyam

4.

évfolyam

5.

évfolyam

6.

évfolyam

7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 7 - - - - - - -

Magyar nyelv - 3 2 3 2 2 1 2

Magyar irodalom - 4 4 4 2 2 2 2

Angol nyelv/Német nyelv 1 1 1 2 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

- - - - 2 2 2 2

Környezetismeret 1 1 1 1 - - - -

66.

Természetismeret - - - - 2 2 - -

Fizika - - - - - - 1,5 1,5

Kémia - - - - - - 1,5 1,5

Biológia-egészségtan - - - - - - 1,5 1,5

Földrajz - - - - - - 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Hon- és népismeret - - - - 1 - - -

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Informatika 1 1 2 2 2 4 4 4

Technika, életvitel és

gyakorlat

1 1 1 1 1 1 1 -

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki - - - - 1 1 1 1

Összes heti óra 25 25 25 27 28 28 31 31

A testnevelés és sport tantárgyat a következő képen osztjuk meg:

- testnevelés és sport 3 óra

- sportkör (mindennapos testnevelés és sport) 2 óra

III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS

TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE

Tankönyvek választása az „Országos tankönyvjegyzék”-ből történik.

Tankönyv, tankönyvcsalád kiválasztását a szakmai munkaközösségek végzik.

Választásukkor figyelembe kell venni:

az idevonatkozó érvényes jogszabályokat

az iskola pedagógiai programját, középtávú terveit, célkitűzéseit

a tankönyv tartósságát, árát

a könyvtári állományban szereplő tankönyvi készlet használhatóságát /tartalom,

állag, készlet nagysága/

a szülők igényeit, elvárásait

a választott tankönyvvel kapcsolatos iskolai, iskolán kívüli tapasztalatokat

intézményünkben a szabad tankönyvválasztás mellett a kísérleti tankönyveket is

preferáljuk.

A szakmai munkaközösség vezetőjének a tankönyv kiválasztásával egyeztetnie kell a

választott tankönyvvel kapcsolatban:

a munkaközösség tagjaival

a tankönyvfelelőssel

az iskolavezetéssel /igazgató /

67.

az iskolai szülői szervezetével

A választott tankönyv akkor rendelhető meg, ha a választott tankönyvvel egyetértenek:

a szakmai munkaközösség tagjainak 2/3-a

az iskola vezetője

a szülői szervezet

Nézetkülönbség esetén további egyeztetéseket kell folytatni, amíg a közös megegyezés az

iskola érdekeinek megfelelően eredményre nem vezet. A vitás kérdések megoldásába külső

szakértő is bevonható véleményezési, tanácsadási joggal.

Tanulmányi segédletek, taneszközök rendelésénél figyelembe kell venni:

az iskola pedagógiai programját

az egyes tantárgyak eredményes tanításához a minimálisan szükséges eszközigényt

a már rendelkezésre álló segédleteket, taneszközöket

a rendelési igény összeállításánál fontossági sorrendre kell törekedni

időben /tanévekben/ ütemezve kell az igényeket megfogalmazni

fontos szempont továbbá a tartósság, az ár, a könnyű használhatóság, minőségi,

szavatossági garanciák.

A tanulmányi segédletek, taneszközök rendelési mechanizmusa megegyezik a

tankönyvrendelés folyamatával, elveivel, ugyanitt:

a szükséges eszközök listáját a szakmai munkaközösségek állítják össze

ezt megelőzően a munkaközösség vezetője egyezteti a munkaközösség szándékát

az iskola vezetőjével.

A tényleges megrendelést az igazgató bonyolítja a munkaközösség-vezető által

leadott és elfogadott igénylista alapján.

68.

III.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS

FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Magyar 1-4. évfolyam

Nyomtatott grafikai eszközök:

hívóképek 1.oszt.

tanítói betűkészlet 1.oszt.

tanítói szótagkártyák 1.oszt.

faliképek a beszédfejlesztéshez 1.oszt.

kép és szókártya gyűjtemény az olvasás fejlesztéséhez 1.oszt.

kép és szókártya gyűjtemény a helyesírás fejlesztéséhez 2.-4.oszt.

eseményképek a szófajok és a szövegalkotás tanításához.

Az iskola könyvtárában az alábbi szótárak, lexikonok szükségesek:

A magyar helyesírás szabályai XI. Kiadás Akadémia K. Bp. 1998.

Ablak-zsiráf gyermeklexikon Móra K. 1987.

Magyar értelmező kifejezések szótára Akadémia K. Bp. 1983.

Magyar szinonimaszótár Akadémia K. Bp. 1999.

Egyéb információhordozók:

*Írásvetítő, *magnó, *videó, televízió, *diavetítő, *Cd lemezek, kazetták az egyes irodalmi

művek anyagához, *diafilmsorozat, *diapozitívek, írásvetítőfóliák, *vetítővásznak,

videófilmek, projekt.

Matematika 1-4. évfolyam

Számok nagyságviszonyait bemutató munkaeszköz

Fali számegyenes

Táblai vonalzó

Táblai körző

Sík és térmértani modellező készlet

Mérleg és súly sorozat

Méterrúd

Környezetismeret 1-4. évfolyam

„Kísérleti tálca”

Terepasztal

Rovargyűjtemények

Mérleg

69.

Környezetvédelmi detektív koffer /

Környezetvédelmi oktatótábla

Gyógynövények

Védett növények I-II

Veszélyeztetett környezetünk

Környezetvédelmi diafilmek

Lakott terület, kertek védett madarai

Erdők védett madarai

Puszták védett madarai

Tópartok védett madarai

Nedves rétek madarai

Írásvetítő

Ének-zene 1-4 évfolyam

Hangszerek: xilofon, furulya, cintányér, dob, triangulum

Hordozható / 5 vonalas / ének-zene tábla

CD-lejátszós magnók, kazetták, CD-k

Kodály Zoltán: Ötfokú

Rajz 1-4. Évfolyam

Rajzbakok

Nagyméretű tábla / sima /

Rajztáblák

Különböző méretű posztamensek

Drapériák: különböző méretű és anyagú

Diavetítő, diasorozatok, vetítővászon

Képzőművészeti könyvek, reprodukciók

Természeti formák: koponya, csontváz, termések, stb.

TV, Video, videokazetták, magnetofon

Nyomdafestékek, ecsetek, különböző festékek,

agyagos láda, agyag, gipsz, szobrászati segédeszközök, mintázófák, stb.

Zárható szekrények, rajzgyűjtő táblák

Mértani testek: kockák, téglatestek, hengerek, gúlák, gömbök

Technika 1-4. évfolyam

Cikk-cakk olló

Kés

Ráspoly

Csőfogó

Csavarhúzó

70.

Harapófogó

Lemezolló

Laposfogó

Testnevelés 1-4. évfolyam

ugrózsámoly

mérőszalag /30 m/

stopperóra

ásó, gereblye

gumilabda

medicinlabdák / 3 kg /

tornabot

kézilabda kapu

kosárlabdaháló

kosárlabda palánk plexi

mezek

Magnó,

Televízió, video

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam

A magyar nyelv történetének fejlesztése, nyelvvált. és nyelvsorok szemléltető.

Az irodalmi műnemek és műfajok jell. bemutató eszköz

A magyar és világirodalom fejl. főbb korszakait szemléltető eszközök

Irodalmi emlékhelyeket feldolgozó ismeretszerzésre, tájékozódásra alkalmas

eszközök

Kötelező olvasmányok megfelelő példányszámban

Video anyag - kötelező olvasmányok feldolgozása

Írók, költők életrajza

Irodalmi CD-ROM-ok a tananyaghoz kapcsolódóan

Irodalmi tablók

Videó: János vitéz, Ludas Matyi, Egri csillagok, Kőszívű ember fiai, Légy jó mindhalálig

Történelem 5-8 évfolyam

Térképek:

A magyar nép vándorlása és honfoglalás 160 x 120

Az ember kialakulása / az emberiség az őskorban

Az ókori kelet

Az ókori Görögország

71.

Róma a köztársaság korában

Róma a császárság idején

A népvándorlás

Magyarország a X.-XI. században

Bibliai országok

Videó: Az ókori népekkel / Mezopotámia, Egyiptom, Hellász, Róma, A biblia

világa / kapcsolatos kazetták

Európa Nagy Károly korában

Európa 1000 körül

Európa XI. sz -XIII. sz.-ban

Magyarország XI. - XIII. sz.-ban / Tatárjárás /

Magyarország az Anjouk korban

Magyarország a Hunyadiak és Jagellók korában

Nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás

Európa a XVI.- XVII. sz.-ban

Magyarország a X.-XI.sz.-ban

Az USA történelme a XIX. sz.-ban

Európa a Szent Szöv. időszakában 1815-48.

Az Ipari forradalom Európában

Magyarország a XIII. sz.-ban

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Európa a XIX. sz. II. felében

O.M.M. 1867-1914-ig

Az I. világháború 1914-18-ig 2db

A Trianoni béke és következményei

Európa a két világháború között

A II. világháború 2 db

A megosztott Európa 1945 után

Magyarország közigazgatása és területgyarapodása 1938-41-ig

72.

Videó:

Életrajzi filmek magyar és egyetemes történelem nagy alakjairól / Kossuth, Deák,

Hitler, Sztálin, Károlyi, stb. / és eseményeiről

CD-ROM:

Trianonra és a határon túli Magyarországra vonatkozó adatok.

A forradalom és a szabadságharccal kapcsolatos események, stb.

CD-ROM:

A magyar nép történetével és az államalapítással kapcsolatban

Tabló: A középkori társadalom

Videó:

Magyarország történetével kapcsolatos videó anyag. Egyetemes kultúra és

gazdaságtörténelemmel kapcsolatos kazetták

CD - ROM:

Államalapítással, a magyar kultúrával foglalkozó CD-ROM

Tabló:

Természetismeret 5-6. évfolyam

rágcsáló koponya /vagy tabló /

iránytű / 6 db tanulói, 1 db tanári /

Debrecen és környéke térkép

Debrecen térkép

kézi nagyító / 3 db /

Denevér kitömött állat / vagy tabló /

Hőmérő

légnyomásmérő, páratartalom mérő

Az erdő, a rétek életközössége tabló

A folyók és tavak életközössége tabló

Földrajz 7-8. évfolyam

A Föld felszíne földgömb

A Föld szerkezetét, felépítését bemutató modell vagy tabló

Földtörténeti tabló

Lemez tektonikai folyamatokat szemléltető tabló

Közép-Európa domborzata térkép

Magyarország védett területei térkép

Dél-Európa domborzati térképe

Nyugat-Európa domborzati térképe

Észak-Európa domborzati térképe

FÁK domborzati térképe

73.

A természetismeret, biológia, földrajz 5-8. évfolyamig igényli:

diavetítő

vetítő vászon

Biológia 7-8. évfolyam

Távoli tájak diasorozat

Tulipán virágmodell

Alma virágmodell

Emberi csontváz

szem modell

agy modell

Metszetkészletek: anatómia, zoológia, botanikai

Matematika 5-8. évfolyam

Írásvetítő

Fóliák

Falitablósor / alg.-i készlet/

Körzők, vonalzók /2 készlet/

Testek /műanyag/

Mágneses törtek

Tábla 1-2 mágneses, négyzetrácsos

Falitablósor /geom. készlet/

Korong mágnes /50 db/

Geometriai szemléltető készlet /Hajdú/

Fizika 7-8. évfolyam

Mechanika I. tanuló kísérleti készlet

/különböző tömegű, térfogatú testek, hőtani készlet/

Mechanikai II. tanuló kísérleti készlet

/sík kiskocsi, rugók/

Erőmérők: 0,25 N-os ; 0,5 N-os ; 25 N-os

Stopperóra

Metronóm

Hőmérő /-100C - 100

0C/

Karos mérleg 100g / 0,05g

Üvegkád 200x100x100 mm

Merülőforraló

Ebonitrúd

Üvegrúd

Állati szőrme

Bőr

74.

Gyapjúszövet

Krokodil csipesz

vezetékek elektrovariához

Elektroszkóp

Elektroszkóp méter

Zsebizzó

Karácsonyfaizzó

Mágnes rúd készlet

Kisméretű iránytű átlátszó tokban

egyenáramú demonstrációs mérőműszer

váltóáramú demonstrációs mérőműszer

Optikai pad tartozékokkal

Fényforrás optikai kísérletekhez

Kémia 7.8. évfolyam

üvegkád

csipesz

szarukanál

főzőpohár /100, 150, 200, 250/

vízbontó készülék egyszerű

üvegcső /egyenes, hajlított/

kallott modell

mérleg

dugófúró készülék

gázfelfogó henger

szike

gázfejlesztő készülék

főzőpohár /100,150,200,250/

szarukanál

csipesz

Technika 5-8. évfolyam

harapófogó

kombinált fogó

illesztő fűrész

lemezolló

ráspoly

pillanatragasztó páka

kalapács

táblai vonalzó, körző

fúrógép állvánnyal

elektronikai építőkészlet

csavarhúzó

75.

géptani szerelőkészlet

gyártástechnológiai folyamatábrák

Diapozitívok

/ energia előállítása, hulladék kezelés, információ átadás története/

Video anyagok /ld. az előbb felsoroltak/

Tolómérő

Motormetszetek

Fémfűrész

Reszelő

Menetvágó, menetmetsző

kerékpár és segédmotor alkatrészek

Írásvetítő transzparens /Közl. házt.tan. 8.o. techn./

Nem javítható háztartási kisgépek

Feszültség-áramerősség mérő

elektronikai szerelvények kapcsolók, foglalatok, csengők, relék, dug aljak

Továbbá:

Konyhasarok kialakítása

Konyhai felszerelések

Informatika 5-8. évfolyam

Hálózatkialakítás

Internet –

Ismeretterjesztő CD lemezek

Windows Operációs rendszer jogtiszta

CD-ROM-al rendelkező, modern multimédiás számítógép

Rádióhálózat (erősítő, hangszórók, mikrofonok)

Asztali számítógépek, laptopok.

Pendrive

Ének-zene 5-8. évfolyam

Ritmushangszerek:

o triangulum

kisdob

réztányér

Dallamkirakó

Ritmus- és kottaolvasó készlet

Zenei lexikon

Szintetizátor

Hangvilla

Metronóm

Kottaállvány

76.

Testnevelés 5-8. évfolyamig

Tornatermi berendezések:

ugrózsámoly

váltóbot

mérőszalag /30 m/

stopperóra

ásó, gereblye

gumilabda

medicin labdák/ 3 kg /

tornabot

kézilabda kapu

kosárlabdaháló

kosárlabda palánk plexi

mezek

Magnó,

Televízió, video

Tánc és dráma 5-6. évfolyam

paraván

Mozgókép és médiaismeret

Filmvetítő (8mm szalagos)

Videó-kamera

Digitális fényképező

Projektor

Interaktív white board

Házi mozi rendszer

DVD lejátszó

Folyóiratok

Informatika

laptopok

számítógépek

projektorok

interaktív tábla

Minden tantárgyhoz rendelkezésünkre áll saját készítésű és tankönyvkiadók által készített

interaktív tananyag. Pedagógusaink az Suli Digitális Tananyagot is rendszeresen

használják. Egyre több pedagógusunk dolgozik saját készítésű digitális tananyaggal.

77.

III.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT

PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

Az alsó tagozat első két évében a legfontosabb feladatok a következők:

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az

iskolai tanulás tevékenységeibe

A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek

pedagógiai kezelése.

Az alapvető tanulási módszerek szokások kialakítása.

Az iskolai fegyelem és figyelem kialakítása.

Az elemi kötelességérzet kialakulása

Az alsó tagozat harmadiknegyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan

előtérbe kerül a Nemzeti alaptanterv elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés

folyamat. Ezért ebben a szakaszban kiemelten törekedni kell a következőkre:

A tanulók motivációjának erősítése.

Különféle, változatos tanulásszervezési módok alkalmazása, bejáratása.

A tanulói teljesítmények növelése.

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása a helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

A felső tagozaton folyó nevelésoktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges készség képesség együttesek és ismeretek

megalapozásának folytatása.

Ötödik, hatodik évfolyamon az alábbi teendőket

A Nemzeti alaptantervben meghatározott képesség területek ezen belül kiemelten a

szövegértési, a matematikai és az elemi gondolkodási (logikai) képességek

megalapozása. Az együttműködési készség fejlesztése.

A tantárgyi (szak) ismeretek megalapozása.

A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés;

a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló,

fejlesztő értékelésük.

Digitális ismeretek és készségek bővítése.

A felső tagozat hetedik nyolcadik évfolyamán folyó nevelésoktatás alapvető feladata

A változó és egyre összetettebb ismerettartalmakkal is összefüggésben a már

megalapozott képességek tovább fejlesztése, bővítése, a hosszú távú tanulás és

fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra,

pályaorientációra.

Ezért mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;a mozgásigény

kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás

fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az

egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni.

78.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre

építő kooperatív

interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Digitális ismeretek és kompetenciák bővítése.

hozzájárulunk a személyiség fejlődéséhez az önismeret alakításával, a fejlesztő

értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve az együttműködés értékének

tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban

megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét.

III.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési törvény

27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Sajnos ez intézményünk a tárgyi feltételek hiányában nehezen tudja megteremteni a

tanulók mindennapi testnevelés, testmozgás működéséhez szükséges feltételeket.

A heti 5 testnevelés és sport órából heti hármat testnevelés és sport és heti 2 óra sportkör

(mindennapos testnevelés és sport) tanórák keretében, valósítjuk meg. A mindennapos

testnevelés színterei a 2012/2013-as tanévtől a következők: tömegsport foglalkozás,

sportkör atlétika, labdarúgás, kosárlabda, tollaslabda, korcsolyázás, gyermek aerobic

úszásoktatás megszervezése, szabadidő foglalkozások. A testmozgás ideje legalább napi 45

perc. A sportkörök foglalkozásain házi bajnokságokat szervezünk és bonyolítjuk le.

Mindezek olyan tevékenységek, amelyek sem személyi, sem anyagi többlet kiadást nem

eredményeznek.

Összességében a mindennapi testnevelés, testmozgás minden tanuló számára megvalósul.

III.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A

PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI

Az iskola helyi tanterve nem határoz meg szabadon választható tantárgyat.

A kötelezően választandó tantárgyak közül az iskola ötödik évfolyamon a hon és

népismeretet építi be kötelező jelleggel helyi tantervébe, erről a tényről beíratáskor a szülőt

tájékoztatja.

Az első évfolyamos tanuló (szülőjének írásbeli nyilatkozatával) a tankönyv-rendelés

időszakában nyilatkozik, hogy a következő tanévtől kezdődően melyik kötelezően

választandó idegen nyelvet kívánja tanulni.

Az iskola a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet14. § (5) b) pontja szerint minden év május

20-áig felméri, hogy a tanuló valamely egyház által szervezett hittanoktatáson vagy

kötelező erkölcstanórákon kíván e a következő tanévben részt venni. Erről a szülő írásban

nyilatkozik. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy

megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a

79.

tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a

kurzus vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy

az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell

tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

III.9. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

Az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal

kell értékelni a tanulókat, kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyam tanulói valamint a 2.

évfolyamosok az első félévben. Az első évben és a második év első félévében a tanulóknak

olyan szöveges értékelést kell kapnia, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak

éppen megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul.

A tanulók értékelése

Órai értékelés:

szóbeli: dicséret:

kártyák

elmarasztalás

állandó biztatás

írásbeli:

pontok

csillag

nyomda

szöveges értékelés

érdemjegyek

Ellenőrzés, értékelés

szóbeli feladat

Félévben egy alkalommal

Cél:

Ismeretek ellenőrzése

Beszédkészség fejlesztése

Kommunikáció

Nyelvhelyesség korrekciója

írásbeli:

80.

Diagnosztizáló felmérés

Cél: helyzetfeltárás, hiányosságok kiszűrése

Témazáró dolgozat:

Cél: ismeretanyag elsajátításának, és elsajátításának feltárása

100% - 90% 5

89% - 75% 4

74% - 50% 3

49% - 30% 2

29% - 0% 1

Félévi felmérés

Cél: a féléves munka értékelése

Év végi felmérés

Cél: az éves munka értékelése

Azon tantárgyaknál, amelyeket legalább heti két órában tanítunk, azoknál a tanulóknak

havonta legalább egy érdemjegyének kell lenni.

Azon tantárgyaknál, amelyeket heti két óránál kevesebb óraszámban tanítunk, azoknál a

tanulóknak félévente legalább három érdemjegyének kell lenni.

A témazáró dolgozat íratását egy héttel előtte kell jelezni a tanulók felé. Egy nap csak egy

témazáró dolgozatot lehet íratni. A pedagógusok egyeztessenek, a témazárók írásával

kapcsolatosan. Az írásbeli munkákat két héten belül ki kell javítani.

Szöveges értékelés

Az 1. évfolyam félévkor és évvégén, valamint a 2. évfolyam első félévében a tanulókat

szövegesen kell értékelni.

A szöveges értékelés szabályozása:

A folyamat megnevezése: a szöveges értékelés folyamat szabályozása

A folyamat tartalmának leírása: A tanuló önmagához mért fejlődése a tantárgyi

követelményeket alapul véve a következő területeken:

Beszédkészség

Írás-olvasás képesség

Társaihoz, nevelőihez való viszonya

Számolási készség

Logikai készség

Kreativitás

Problémamegoldó gondolkodás

Havonta rövid visszajelzés táblázatos formában. Félévkor és évvégén hosszabb összefüggő

tájékoztató a szeptemberben közölt szempontok alapján.

81.

Alkalmazás területe:

A folyamat leírása:

Tevékenység Módszer / forma Ki Mikor Ellenőrzést végző

személy

Szeptemberben

bementi állapot

mérése

Diagnosztizáló

felmérés

Osztálytanító, tanuló szeptember 1 hete intézményvezető

A fejlődés mérése a

folyamat

tartalmának leírása

alapján

Szóbeli, írásbeli

formában

osztálytanító, tanuló havonta, félév intézményvezető-

helyettes

munka

közösségvezető

A továbbhaladás

feltételeinek

teljesítése

szóbeli, írásbeli

szummatív

felmérések

osztálytanító, tanuló év vége intézményvezető

Dokumentáció:

mérési lapok, táblázatok havi értékelésre – munkaközösség által összeállított

félévkor tájékoztató füzet

évvégén bizonyítvány, anyakönyv

A folyamat megnevezése: A szöveges értékelés folyamatszabályozása

A folyamat leírása:

Tevékenység Módszer / forma Ki Mikor Ellenőrzést végző személy

Helyzetelemzés –

bemenő képességek

vizsgálat 1.

osztályban

októberi mérés

alapján

1. osztályos

tanító

szeptember intézményvezető-helyettes

Munkaközösség vezető

A helyzetelemzés

eredményéről a

szülők tájékoztatása

Szóbelei megbeszélés osztálytanító,

szülők

szeptember vége intézményvezető-helyettes

Továbblépés a

szülők segítségével:

fejlesztés

megbeszélése

Szóbeli megbeszélés osztálytanító -

szülő

szeptember vége intézményvezető-helyettes

Egyéni fejlesztés,

differenciálás

Szóbeli megbeszélés osztálytanító,

szülő

havonta intézményvezető-helyettes

Tantárgyankénti

értékelés - havonta

írásban, táblázatos

formában

tanító havonta intézményvezető-helyettes

Féléves és év végi

szöveges értékelés

ellenőrzőben,

bizonyítványban

írásban, hosszabb

formában összefüggő

)

tanító félévkor és

évvégén

intézményvezető

Dokumentáció:

értékelő lap

táblázatos forma, szöveges értékelés

bizonyítvány, ellenőrző

82.

Értékelési szempontok az egyes tantárgyakra vonatkozóan

Magyar nyelv és irodalom 1 évfolyam 1. félév

Teljesítmény

Terület

kiváló jó megfelelt felzárkóztatásra szorul

Szavak bontása

hangokra

hibátlanul 1-2 hibával 2-5 hibával nem tudja

Hangok ejtése minden hangot

tisztán ejt

tisztán ejti a hangokat esetenként téveszt logopédia segítségre szorul

Tanult betűk

felismerése

A tanult betűket

biztosan felismeri

A tanult betűket

biztosan felismeri

2-3 betűt téveszt 3-tól több betűt téveszt

Olvasás hibátlanul

szótagolva olvas,

ütemesen

hibátlanul szótagolva

olvas

betűzve olvas betűcsere, kihagyás

Betűkapcsolás,

betűalakítás

szabályos

vonalvezetés,

helyes kapcsolás

helyes kapcsolás egyes betűalakok

torzítottak

legtöbb betűje torzított,

nehezen olvasható

Másolás hibátlanul másol

szavakat írott és

nyomtatott

szövegről

1-2 hibával másol 3-4 hibával másol 4-nél több hibával másol

Írásbeli

munkája

tetszetős,

esztétikus

többnyire tiszta maszatos, rendetlen

Tollbamondás rövid szavakat

hibátlanul ír

1-2 hibával ír 3-4- hibával ír 4-től több hibával ír

Helyzetfelismerő

,

problémamegol

dó képessége

kreativitása

logikus

gondolkodás,

önálló

feladatmegoldás

logikus gondolkodás kevés segítséget

igényel

folyamatos segítséget igényel

Órai munkája

csoportos

tevékenysége

aktív, társait

segíti

a munkában általánosan

részt vesz

részvétele hullámzó nincs feladattudata

Tanítóhoz való

viszonya

udvarias,

figyelmes

udvarias változó nem adja meg a kellő

tiszteletet

Ismerete az

aktuális

témakörben

sokoldalúan

tájékozott

jól tájékozott hiányosak az

ismeretei

nem érdeklődő

Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam 2. félév

Teljesítmény

Terület

kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul

83.

Szavak bontása

hangokra

hibátlanul 1-2 hibával 3-4 hibával nevelői segítséggel

Hangok ejtése minden hangot

tisztán ejt

helyes hangoztatás 1-2 hangot hibásan

ejt

logopédiai segítségre szorul

Tanult betűk

felismerése

minden betűt

biztosan felismer

biztos betűfelismerés 1-2 betűt téveszt

Olvasás hibátlanul,

szóképekben,

kifejezően olvas

hibátlanul, szóképekben

olvas

szótagolva olvas betűcsere, kihagyás

Betűkapcsolás szóközöket,

betűarányokat

megtartja

Másolás szavakat, rövid

mondatokat

helyesen másol

1-2 hibával másol 3-4 hibával másol 4-től több hibával másol

Írásbeli

munkája

tetszetős,

esztétikus

többnyire tiszta maszatos, rendetlen

Tollbamondás rövid mondatokat,

hibátlanul ír

1-2 hibával ír 3-4 hibával ír 4-től több hibával ír

Emlékezetből

való írás

logikus

gondolkodás,

önálló

feladatmegoldás

logikus gondolkodás kevés segítséget

igényel

folyamatos segítséget igényel

Helyzetfelismer

ő,

problémamegol

dó képessége,

kreativitása

aktív, társait segíti a munkában általánosan

részt vesz

részvétele

hullámzó

nincs feladattudata

Órai munkája

Csoportos

tevékenysége

udvarias,

figyelmes

udvarias változó nem adja meg a kellő

tiszteletet

Tanítóhoz való

viszonya

sokoldalúan

tájékozott

jól tájékozott hiányosak az

ismeretei

nem érdeklődő

Magyar nyelv és irodalom 2. év I. félév

Teljesítmény

Terület

kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul

Szavak bontása

hangokra

hibátlan 1-2 hibával sok hibával képtelen

Hangok ejtése tiszta, érthető -kor, 1-2 artikulációs

hibát ejt

-nél, időnként vét,

segítséggel javítja

-nél, sok hibát ejt vagy

beszédhibás

Mondatok

tagolása

szavakra

hibátlan 1-2 hibával sok hibával segítséggel is nehézkes

Szövegértés -e, hibátlan

feldolgozás

-e, kisebb hibával

megfelelő

-t, tanítói

segítséggel old

meg

-t nem érti

Szöveg

tartalmának

visszavonása

összefüggő nem minden esetben

összefüggő

csak tanítói

kérdések

segítségével tudja

-t képtelen elmondani

84.

Betűkapcsolás

betűalakítás

-a, hibátlan és

szabályos

-ánál 1-2 hibát ejt -nál időnként vét a

szabályos alakítás

és kapcsolás ellen

-a nem megfelelő

Másolás -a, hibátlan -ánl 1-2 hibát ejt -nál sok hibát ejt -ra képtelen

Írásbeli

munkája

tiszta rendes, írása

tetszetős

általában, tiszta rendes nehezen olvasható,

de tiszta

olvashatatlan

Tollbamondás -nál nem ejt súlyos

hibát

-nál időnként 1-2 hibát

ejt

-nál sok hibát ejt -ra képtelen

Emlékezetből

való írás

-nál nem ejt súlyos

hibát

-nál időnként 1-2 hibát

ejt

-nál sok hibát ejt -ra képtelen

Nyelvi

szabályok

alkalmazása,

helyesírás

hibátlanul

alkalmazza

-nál időnként 1-2 hibát

ejt

-nál sok hibát ejt -ra képtelen

Helyzetfelismer

ő képessége

tökéletes jó elfogadható elfogadhatatlan

Problémamegol

dó képessége

nagyon jó jó átlagos átlagon aluli ( rossz )

Kreativitása kiemelkedő bátorításra szorul bizonytalan nincs

Órai munkája folyamatosan aktív többnyire aktív biztatásra szorul passzív, közömbös

Csoportos

tevékenysége

vezéregyéniség aktív résztvevő együttműködő visszahúzódó, érdektelen

Tanítóhoz való

viszonya

folyamatosan

együttműködő

együttműködő kielégítő nem megfelelő

Ismerete az

aktuális

témakörben

széleskörű tájékozott részben tájékozott tájékozatlan

Tanórai

viselkedése

példás, dicséretes során időnként

figyelmeztetésre szorul

változó elfogadhatatlan

Matematika 1. évfolyam 1. félév

Teljesítmény

Terület

Kiválóan jól megfelelően felzárkóztatásra szorul

Számfogalom biztos

számfogalom a 10

számkörben

biztos számfogalom a

10-es számkörben

1-2 esetben

bizonytalan a 10-es

számkörben

számfogalma bizonytalan

Számok

nagyságszerinti

összehasonlítás

a

Relációs jeleket

megfelelően

alkalmazza

helyesen alkalmazza a

relációs jeleket

1-2 esetben téveszt bizonytalanul alkalmazza a

relációs jeleket

Számjegyei

írása, olvasása

pontosan alakítja

és felismeri a szám

nevét és jelét

A számok nevét és jelét

felismeri

1-2 hibával alakit több esetben téveszt

Páros-páratlan

számokat

biztosan felismeri hibátlanul felismeri segítséggel

felismeri

bizonytalan a felismerésben

Művelet

fogalom

biztos művelet

fogalom

biztos művelet fogalom 1-2 esetben téveszt segítséget igényel

Számok

bontása

önállóan,

hibátlanul

hibátlanul 1-2 hibával csak segítséggel

Írásbeli

munkája

tetszetős,

esztétikus

többnyire tiszta elfogadható rendetlen

85.

Szám

szomszédok

teljes önállósággal

felismeri

felismeri számegyenesen

felismeri

eszköz segítségével felismeri,

bizonytalan

Sorozat

folytatása

önállóan felismeri

és a szabálynak

megfelelően

alkalmazza

felismeri és alkalmazza

a szabályt

segítséggel

dolgozik

nem képes a sor folytatására

Feladat

megoldási

tempója

megfelelő ütemű jó ütemű lassú nem megfelelő ütemű

Helyzet

felismerő,

probléma

megoldó

képessége,

kreatívitása

logikus

gondolkodása

fejlett

összefüggéseket

felismeri

kevés tanítói

segítséget igényel

az összefüggéseket nem

ismeri fel

Órai munkája,

csoportos

tevékenysége

aktív, kitartó, segíti

társait, irányít

általában aktív órákon a

teljesítménye

hullámzó

nincs feladattudata

Tanítóhoz való

viszonya

Figyelmes,

segítőkész

udvarias változó tiszteletlen

Ismerete az

aktuális

témakörben

sokoldalúan

tájékozott

jól tájékozott ismeretei

hiányosak

nagyon kevés ismerete van

Tanórai

viselkedése

példamutató fegyelmezett változó fegyelmezetlen

Matematika 1. évfolyam 2. félév

Teljesítmény

terület

Kiválóan jól megfelelően felzárkóztatásra

szorul

Számfogalom biztos számfogalom a

20 számkörben

biztos számfogalom a

20-es számkörben

1-2 esetben bizonytalan

a 20-es számkörben

számfogalma

bizonytalan

Számok

nagyságszerinti

összehasonlítása

Relációs jeleket

megfelelően

alkalmazza

helyesen alkalmazza a

relációs jeleket

1-2 esetben téveszt bizonytalanul

alkalmazza a

relációs jeleket

Számjegyei

írása, olvasása

pontosan alakítja és

felismeri a szám nevét

és jelét

A számok nevét és jelét

felismeri

1-2 hibával alakit több esetben téveszt

Páros-páratlan

számokat

biztosan felismeri hibátlanul felismeri segítséggel felismeri bizonytalan a

felismerésben

Művelet fogalom biztos művelet

fogalom

biztos művelet fogalom 1-2 esetben téveszt segítséget igényel

Számok bontása önállóan, hibátlanul hibátlanul 1-2 hibával csak segítséggel

Írásbeli

munkája

tetszetős, esztétikus többnyire tiszta elfogadható rendetlen

Szám

szomszédok

teljes önállósággal

felismeri

felismeri számegyenesen

felismeri

eszköz segítségével

felismeri,

bizonytalan

Sorozat

folytatása

önállóan felismeri és a

szabálynak

megfelelően

alkalmazza

felismeri és alkalmazza

a szabályt

segítséggel dolgozik nem képes a sor

folytatására

86.

Feladat

megoldási

tempója

megfelelő ütemű jó ütemű lassú nem megfelelő

ütemű

Helyzetfelismerő

, probléma

megoldó

képessége,

kreativitása

logikus gondolkodása

fejlett

összefüggéseket

felismeri

kevés tanítói segítséget

igényel

az összefüggéseket

nem ismeri fel

Órai munkája,

csoportos

tevékenysége

aktív, kitartó, segíti

társait, irányít

általában aktív órákon a teljesítménye

hullámzó

nincs feladattudata

Tanítóhoz való

viszonya

Figyelmes, segítőkész udvarias változó tiszteletlen

Ismerete az

aktuális

témakörben

sokoldalúan tájékozott jól tájékozott ismeretei hiányosak nagyon kevés

ismerete van

Tanórai

viselkedése

példamutató fegyelmezett változó fegyelmezetlen

Matematika 2. évfolyam 1 félév

Teljesítmény

Terület

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra

szorult

Számfogalom,

számok

nagyságrendi

összehasonlítás

biztos stabil biztos 1-2 hibával hiányos kialakulatlan

Számjegyek

írása, olvasása

100-as

számkörben

Matematikai

jelek felismerése

pontos, helyes,

rendezett

jártas 1-2 hibával elfogadható 4-5 hiba segítséggel is

nehézkes

Művelet fogalom önálló értelmezés,

megoldás

önálló értelmezés,

megoldás 1-2 hibával

tanítói segítséget

igényel

nem tudja

értelmezni

Számok bontása önálló értelmezés,

megoldás

önálló értelmezés,

megoldás 1-2 hibával

tanítói segítséget

igényel

nem tudja

értelmezni

Számok közötti

reláció

felismerése

határozott egyértelmű -ban ritkán hibázik -ben segítséget igényel nem ismeri fel

Írásbeli munkája tiszta áttekinthető,

önálló

áttekinthető pontatlan hibás áttekinthetetlen

Számok sorba

rendezése

Számszomszédok

Sorozatok

folytatása

pontos, biztos,

szabályok felismerése

és folytatása

biztos 1-2 hibával,

szabályok felismerése és

folytatása 1-2 hibával

hiányos, segítséget

igényel

kialakulatlan,

képtelen a

folytatásra

87.

Szöveges

feladatok

értelmezése

Egyenlőtlenségek

megoldása

önállóan értelmezi,

megoldja

minimális segítséggel

biztosan megoldja

gyakran igényel

segítséget

nem tudja

értelmezni

Szorzó-

bennfoglaló

táblák ismerete

biztos, stabil biztos 1-2 hibával hiányos nagyon hiányos

Feladat

megoldási

tempója

gyors, határozott határozott lassú, nehézkes elfogadhatatlan

Helyzetfelismerő

képessége

Probléma

megoldó

képessége

gyors, határozott,

logikus

pontos, határozott irányításra szorul kialakulatlan

Órai munkája folyamatosan aktív többnyire aktív gyenge passzív

Csoportos

tevékenysége

vezéregyéniség aktív résztvevő együttműködő nem együttműködő

Tanítóhoz való

viszonya

példás, tisztelettudó jó, tisztelettudó elfogadható tiszteletlen,

elfogadhatatlan

Ismerete az

aktuális

témakörben

biztos, jártas biztos készségszintű hiányos tájékozatlan

Tanórai

viselkedése

kimagasló, példás példás elfogadható elfogadhatatlan

Szöveges

feladatok

Egyszerű. összetett

szöveges feladatok,

nyitott mondatok

hibátlan értelmezése,

megoldása,

ellenőrzése

Egyszerű. összetett

szöveges feladatok,

nyitott kis hibával

mondatok értelmezése,

megoldása, ellenőrzése

Egyszerű. összetett

szöveges feladatok,

nyitott mondatok

nevelői segítséggel

történő értelmezése,

megoldása, ellenőrzése

sok hibával, csak

nevelői segítséggel

Környezetismeret – 1. osztály

Teljesítmény kiváló jó megfelelt felzárkóztatásra

szorult terület

fogalom ismerete biztos jó bizonytalan nem megfelelő

naptáron való

tájékozódás

teljes biztonsággal jól tájékozódik 1-2 esetben téveszt sokat hibázik

foglalkozások sokoldalúan

tájékozott, érdeklődő

jól tájékozott hiányosak az ismeretei kevés az ismerete

érzékszerveink biztosan felismeri jól felismeri általában felismeri többször téveszt

lakóhely ismeret sokoldalúan tájékozott jól tájékozott megfelelően tájékozott hiányosak az

ismeretei

testünk részei pontos a megnevezés

és a felismerés

felismeri, megnevezi 1-2 esetben téveszt többször téveszt

tisztálkodás ismeri és helyesen

alkalmazza a

ismeri és általában

helyesen alkalmazza a

Ismeri, de nem mindig

alkalmazza a

Hiányosak az

ismeretei

88.

tisztálkodás alapvető

szabályait

tisztálkodás szabályait tisztálkodás szabályait

közlekedés ismeri a gyalogos

közlekedés alapvető

szabályait

ismeri a szabályokat és

jeleket

ismeretei hiányosak nem ismeri vagy

sok esetben téveszt

Környezetismeret – 2. osztály első félév

Teljesítmény

Terület

kiváló jó megfelelt felzárkóztatásra

szorult

az erdő szintjei,

élővilága

széleskörű ismeretei

vannak

tájékozott hiányosak az ismeretei tájékozatlan

anyagok

tulajdonsága

biztosan felismeri, az

összefüggéseket látja

felismeri, de nem

mindig tudja az

összefüggéseket

tapasztalással látja csak

az összefüggéseket

nem ismeri és nem

lát összefüggéseket

egészséges

táplálkozás

jártas benne készségszintűek az

ismeretei

hiányosak az ismeretei terén tájékozatlan

vadon élő és

háziállatok

tudja és biztosan

megfogalmazza a

jellemző jegyeket

tudja a jellemző

jegyeket

bizonytalan a

felismerésben

nem ismeri fel a

jellemző jegyeket

testünk működése ismeri az élettani

jellemzőket és

megfogalmazza az

összefüggéseket

Ismeri az élettani

működéseket, érti

azokat

ismeri, az élettani

jegyeket, de nem lát

összefüggéseket

nem ismeri az

élettani jeleket

mező élővilága széleskörű ismeretei

vannak

tájékozott ismeretei hiányosak tájékozatlan

Rajz, vizuális kultúra tantárgy – 1 évfolyam és 2 évfolyam első félév

Teljesítmény

Terület

Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra

szorul

Rajz, vizuális

kultúra

A környező világtéri,

formai és színbeli

összefüggéseit

felismeri. A

megfigyelés útján

szerzett ismereteit

munkáiban nagyon jól

alkalmazza. Rajzaiban

minden lényeges elem

meg van és valósághű

az ábrázolása

Munkái esztétikai

szempontból is

kifogástalan.

A környező világtéri,

formai és színbeli

összefüggéseit felismeri.

A megfigyelés útján

szerzett ismereteit

munkáiban jól

alkalmazza. Munkái

szépek

A felmerülő képi

összefüggéseket a

pedagógus segítségével

felismeri. Rajzainak

egészében és

részleteiben is hibák

találhatók. Munkája

esztétikai szempontból

kifogásolható.

Órai munkája aktív aktív hullámzó

Tanítóhoz való pozitív pozitív negatív

89.

viszonya

Testnevelés 1évfolyam és 2 évfolyam első félév

Teljesítmény

Terület

kiváló jó megfelelő Felzárkóztatásra

szorul

testnevelés Mozgás, játék és

sportműveltség terén

kiemelkedő.

Ügyessége cselekvés

gyorsasága,

állóképessége nagyon

jó.

Mozgás, versengési,

játék igénye magas.

Aktív,

kezdeményező,

fegyelmezett.

Mozgás, játék és

sportműveltség terén

jó. Ügyessége

cselekvés gyorsasága,

állóképessége jó.

Mozgás, versengési,

játék igénye jó.

Aktív, fegyelmezett.

Mozgás, játék és

sportműveltség terén

megfelelő. Ügyessége

cselekvés gyorsasága,

állóképessége

megfelelő.

Mozgás, versengési,

játék igénye

megfelelő.

Nem elég aktív,

kezdeményező,

fegyelmezett.

Ének-zene 1 évfolyam és 2 évfolyam első félév

Teljesítmény

terület

kiváló jó megfelelő

Éneklés A dalokat hibátlanul,

kifejezően, megfelelő

tempóban énekli hallás után

A dalokat jól, kifejezően, jó

tempóban énekli hallás után

A dalokat kevés hibával énekli

hallás után.

Zenei hallás A tanult ritmusértékeket,

ritmusképleteket, hibátlanul

felismeri, olvassa.

A tanult ritmusértékeket,

ritmusképleteket, kevés

hibával felismeri, olvassa

A tanult ritmusértékeket,

ritmusképleteket, segítséggel

ismeri fel és olvassa.

Zenei olvasás - írás A tanult dallam és ritmikai

elemeket hibátlanul

felismeri betűkottáról és

kottaképről

A tanult dallam és ritmikai

elemeket kevés hibával

felismeri betűkottáról és

kottaképről

A tanult dallam és ritmikai

elemeket sok hibával felismeri

betűkottáról és kottaképről

Zeneértés A meghallgatott

zeneműveket hibátlanul

felismeri, a művekben

megszólaló hangszereket

megnevezi.

A meghallgatott zeneműveket

kevés hibával felismeri, a

művekben megszólaló

hangszereket megnevezi.

A meghallgatott zeneműveket

sok hibával felismeri, a

művekben megszólaló

hangszereket megnevezi.

Az értékelésről adott információ

Az értékelés közlésére a tanév során az OM által rendszeresített nyomtatványokat

használjuk.

90.

osztálynaplót, napközis csoport naplót, melybe a tanító, tanár, napközis nevelő ír

ellenőrző könyvet, melyet a tanár-tanító, napközis nevelő ír és a szülőt láttamozásra

kéri, ill. a szülő, orvos bejegyzését megteheti

üzenő füzet, melybe a tanító ír s a szülőt láttamozásra kéri ill. a szülő hivatalos

megjegyzéseit, teheti meg.

írásbeli értesítés a gyermek szorgalmáról, magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről –

rendkívüli esetben

Osztályfőnök feladata, hogy a tanulók ellenőrző könyvét kéthavonta ellenőrizze.

Az évközi teljesítmények értékelésénél az alábbi szempontokat érvényesítjük:

Az osztálynaplókban dokumentált jegyek száma tantárgyanként havonta egy jegy, ha

legalább heti két órás az adott tantárgy.

A heti két óránál kevesebb órában tanított tárgyaknál fél év alatt legalább három

érdemjegyet szerezzen a tanuló.

A kapott érdemjegyeket szükség esetén szóban is indokolni kell. Ha a tanuló vagy

szülő kéri.

Minden nagyobb témát témazáró dolgozattal kell befejezni, a tanulók munkáit az adott

tanévben, illetve plusz egy évig meg kell őrizni!

A szóbeli és írásbeli feleleteknek arányban kell lenniük!

Egy nap csak egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A témazáró dolgozatok íratásának

időpontját a tanárnak egy héttel előtte be kell jelenteni. Amennyiben előzetesen nem

jelentette be, akkor a diák dönthet, hogy elfogadja-e a témazáróra kapott érdemjegyet

A dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, s az érdemjegyeket a tanulók tudomására

kell hozni! Amennyiben a tanár nem javítja ki két héten belül akkor a tanuló, dönthet,

hogy a dolgozatra kapott érdemjegyet beíratja vagy nem

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tanítási napokon megfelelő arányú legyen az írásbeli és szóbeli házi feladat. A házi

feladat már tanult ismeretekre épüljön.

Hétvégén a tanulók a pénteki házi feladatot a napköziben elvégzik. A nem napközis

tanulók egyéni illetve szülői belátás szerint valamint órarend szerint végzik el.

A házi feladat mennyiségének adásánál egy átlagos képességű és átlagos felkészültségű

tanuló napi terhelhetőségét kell figyelembe venni.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

91.

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés otthoni (egész napos iskolai) időintervalluma nem lehet több 1,5

óránál.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az első évfolyamba lépés feltételei – beiratkozáshoz szükséges feltételek

Adminisztratív feltételek

életkor –Közoktatási Törvény szerint

óvodai szakvélemény, szükség szerint kiegészítve szakértői vizsgálat

eredményével, „normál létszámú osztályközösségben képezhető” javaslattal

egészségügyi törzslap

Teljesítmény

képességfeltételek

Felsőbb évfolyamba lépés feltételei

Az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló,

ha tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása

miatt nem tudta teljesíteni.

Hasonlóan kell eljárni az idegen nyelv tanulásának első évében függetlenül az

évfolyamtól.

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az

esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamra léphetne. A szülő kérésére az első

évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, ha az előírt tanulmányi követelményeket

teljesítette.

Teljesítmény feltételek:

A szaktárgyaknál maghatározott minimum teljesítése a tanév során, illetve a javítóvizsgán

elért elégséges eredmény. A minimális követelményt a helyi tanterv tartalmazza.

Továbbhaladásról döntő személyek

tanító, szaktanár

nevelőtestület – osztályozóértekezlet

92.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen

osztályzatok száma meghaladja a hármat, akkor a tanuló évismétlésre kötelezett, de

nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet.

A döntés helye az osztályozóértekezlet.

Javítóvizsga letétele tanév végéig, a nevelőtestület határozata alapján. Ettől eltérni szülői

kérelem alapján intézményvezetői engedéllyel lehet /pl. egészségi állapot, külföldi

tartózkodás stb./.

Végbizonyítvány kiadásának feltételei

nyolcadik évfolyam sikeres elvégzése

életkor a közoktatási törvény szerint

Átjárhatóság évfolyamon belül

A tanuló évfolyamon belüli osztályváltozását a tanuló illetve a szülő/gondviselő

kezdeményezheti, melyet meg kell indokolnia írásban. Kérelmét az iskola

vezetőjének kell benyújtani.

A kérelem elbírálásához az igazgatónak ki kell kérnie az érintett osztályfőnökök és

szaktanárok véleményét. Szükség esetén külső szakértői véleményt kérhet.

Tanulói kezdeményezés esetén a szülőt/gondviselőt értesíteni kell a kérelemről,

melyet az érintett osztályfőnök végez.

A kérelem elbírálását szóban és írásban is közölheti az intézmény, de az írásbeli

közlésről nem tekinthet el.

Az osztályváltásnál figyelembe kell venni a fogadó osztály létszámát és egyéb

sajátosságait

A tanuló más iskolából történő átvételének lehetőségei és feltételei:

Másik általános iskolából érkező körzetes tanulót, ha az adott évfolyamon a

törvényi maximumot eléri el az osztályok átlaga, fizikailag férőhelyet nem tudunk

biztosítani, akkor nem vagyunk kötelesek felvenni.

Az idegen nyelv és informatika tantárgy tanulására külön figyelemmel kell lenni.

Ha nem ,vagy kevesebb órában tanulta eddig az idegen nyelvet, vagy az

informatikát ,akkor a szülőnek kell megoldani a felzárkóztatását. Amikor nincs

esély a felzárkózására,vagy különbözeti vizsgák letételére, az idegen nyelvi vagy

informatikai ismeretek pótlására, akkor a körzetben más iskolába kell irányítani a

tanulót.

vidéki tanulót, vagy más körzetest felveszünk, ha az osztály létszáma megengedi és

a tanulóval nincs magatartási probléma (példás, jó) és tanulmányi eredménye

legalább közepes.

93.

III.10.A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI

III.9.1. A magatartás értékelésének elvei

A tanulói magatartás és szorgalom értékelése első osztálytól kezdődően az alábbiak alapján

történik:

A magatartást minősítő osztályzat tartalma:

Magatartás Példás Jó Változó Rossz

1 Aktivitás, példamutatás igen magas fokú közepes gyenge negatív vagy

romboló

2 A közösségi célok

érdekeinek figyelembe

vétele, munkában való

részvétel

igen

élen jár

ellene nem vét.

aktívan részt

vesz

ingadozó

közömbös

szemben áll

érdektelen

3 hatása a közösségre pozitív befolyást nem

gyakorol

nem árt negatív

4 Törődés társaival gondos,

segítőkész

segítőkész ingadozó közömbös, gátló

5 Házirend betartása betartja, arra

ösztönös

betartja részben sokat vét ellene

6 viselkedés, hangnem kifogástalan kívánnivalót

hagy maga után

udvariatlan,

nyegle

durva, goromba

7 Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen

Magatartásból adott érdemjegyek feltételei 1-8. évfolyam:

példás: Pozitív módon, aktívan vesz részt a közösség életében / osztály, szakkör,

egész napos foglalkozás /. Ötleteivel hozzájárul a közösség fejlesztéséhez, betartja

a házirendet. Társaival, felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó. Ünnepélyeken

az alkalomhoz illő ruházatban jelenik meg, példásan viselkedik. Tanulmányi és

sportversenyeken képességeihez mérten képviseli az iskolát. Fegyelmi vétsége

nincs.

jó: A közösség életében rendszeresen részt vesz. Irányító szerepet nem tölt be, de

következetesen teljesíti feladatát. A közösség érdekei ellen nem vét, a házirendet

betartja. A vitákban a helyes kezdeményezések mellett áll, támogatja azt.

Fegyelmezett, udvariasan beszél, viselkedik. Szaktanári figyelmeztetésnél nagyobb

fegyelmi büntetése nincs.

változó: Magatartásával sérti a közösség/ek/ érdekeit. A rábízott feladatokat nem

rendszeresen végzi el. Hol a közösség érdekeit követi, hol rossz magatartásnak

befolyása alá kerül – sodródik. A házirendet nem mindig tartja be /pl. késés,

94.

igazolatlan mulasztás, gyakori fegyelemsértés az órákon, beírások az órán kívül.

Társaival, felnőttekkel néha udvariatlan. Osztályfőnökitől nagyobb fegyelmi

büntetése nincs.

rossz: A közösség érdekeit szándékosan megsérti, árt a közösségnek. Társait rossz

irányba befolyásolja. Az órákat zavarja, társai figyelmét elvonja. Társaival,

felnőttekkel szemben goromba, sértő szavakat használ. Az iskolai berendezéseket,

társai felszerelését szándékosan rongálja. A házirendet nem tartja be. Igazolatlan

hiányzásai vannak. Igazgatói fegyelmi beírása van.

A fenti jellemzők döntő többsége adja a tanuló minősítését, a nevelőtestület egyetértésével.

A beírások fokozatai:

három késés – 1 szaktanári figyelmeztetés

háromszor nincs ellenőrző – 1 szaktanári figyelmeztetés

három szaktanári figyelmeztetés – 1 osztályfőnöki figyelmeztetés

három osztályfőnöki beírás – 1 igazgatói figyelmeztetés

Amennyiben a tanuló fegyelemsértésének súlyossága indokolja, akkor át lehet ugrani a

fokozatokat.

Tanítási órán kívüli értékelés

Tanulás

A tanuláshoz való viszonya kiemelkedő, feladattudata példamutató. Feladatait

önállóón hibátlanul megoldja

feladatai felidézésében néha segíteni kell. Az önálló tanulásban is kevés segítséget

igényel

Többször nem tudja mi a feladata, a megoldásban tanulásban a nevelő segítségét

igényli

Csak a nevelő segítségével, dolgozik, tanulását felnőtt irányításával is gyengén

végzi. Nincs feladattudata

Foglalkozások

A foglalkozások levezetésében, szervezésében aktív szervező, kezdeményező és

kivitelező

Foglalkozásokon aktív szívesen részt vesz benne, de a szervezést nem vállalja.

95.

A foglalkozásokon unszolásra vesz részt, de a feladatokat elvégzi, nem bomlasztó

hatású.

Foglalkozásokon nem vesz részt, társai játékait, foglalkozásait zavarja, bomlasztja.

Udvari, tantermi és társas viselkedés

Játékokban és foglalkozásokban példamutató magatartású és aktivitású. Társaira

serkentőleg hat, segíti őket.

Nem mindig vesz részt közös játékokban, de a társait nem zavarja, önálló játékra és

elfoglaltságra képes.

A közös játékokban, foglalkozásokban nem vesz részt, társait zavarja, kineveti,

bomlasztja a közösséget,

Étkezés

Az étkezés illemszabályait betartja, társait is arra ösztönzi.

Az étkezés illemszabályait igyekszik betartani, más társa étkezését nem zavarja. 3.

Az étkezés illemszabályai ellen sorozatosan vét, mások étkezését is zavarja.

Beszéd

Folyamatosan kommunikál, szókincse életkorának megfelelő, az udvariassági

szabályokat betartja, szívesen beszélget a felnőttekkel és társaival.

Kérdésekre mondatokkal válaszol, szívesen beszélget; de nem kezdeményező

Válaszai szavaltra korlátozódnak, nem szívesen beszél, véleményt csak ritkán

nyilvánít:

Egyáltalán nem nyilvánít véleményt, kérdésekre is csak egyszavas válasz adnak.

Az első három esetben az értékelés együttesen történik a másik tantárggyal.

Az informatikát önálló tantárgyként tanítjuk, s osztályozzuk is.

A mozgókép és médiaismeret tantárgyat osztályozzuk.

III.9.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma

szorgalom példás jó változó hanyag

1 Tanulmányi munka igényes figyelmes ingadozó hanyag

2 Munkavégzés kitartó, pontos

megbízható

rendszeres rendszertelen megbízhatatlan

3 Általános tantárgyi

munkavégzés

mindent elvégez ösztönzésre

dolgozik

önállótlan feladatát nem

végzi el

4 Többféle feladatot

vállal-e?

igen keveset ritkán nem

5 Munkabeosztás: igen, jó jó közepes gyenge vagy

nincs

6 Tanórán kívüli igen sokszor, előfordul ritkán egyáltalán nem

96.

információk felhasználása rendszeresen

A szorgalom érdemjegyei:

példás /5/

jó /4/

változó /3/

hanyag /2/

1-8. évfolyam:

példás: Munkavégzése pontos, minden tantárgyban a képességeihez,

lehetőségeihez mérten a maximumot adja a tanulmányi munkában. Igyekszik a

tananyagon kívül plusz ismereteket is szerezni. Rendszeresen készül a tanórákra,

azokon figyel, ismeretanyagot gyűjt. Önmagát ellenőrzi. Iskolai versenyeken

önként részt vesz.

jó: Az órákra rendszeresen felkészül, figyel, házi feladatot készít. Tanulmányi

eredménye képességeinek megfelelő. Versenyeken részt vesz.

változó: Az órákra nem készül fel rendszeresen, házi feladatait több ízben nem

készíti el vagy hiányos. Felszerelése is többször hiányos. Önmagát nem ellenőrzi,

pontatlan. A tanulmányi munkára ösztönözni kell.

hanyag: Tanulmányi munkája rendszertelen, megbízhatatlan. Kötelességtudata és

feladattudata nincs. Sok esetben tudatosan, rossz irányba befolyásolja az osztály

tanulmányi munkáját. Az órákon nem figyel, közömbös. Házi feladatait

sorozatosan nem készíti el. Felszerelése gyakran hiányzik.

A fenti jellemzők döntő többsége adja a tanuló minősítését, a nevelőtestület egyetértésével.

III.10. A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI

Iskolánkban első évfolyamon, csoportbontásban tanítjuk az informatikát.Ezt felmenő

rendszerben 2016/17-es tanévtől tovább bővítjük.

Célunk ezzel, hogy az informatikai ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a

kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

III.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK

MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK

97.

A fizikai és motorikus képességek mérésére megmutatják a gyerekek fizikai

felkészültségének mértékét

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja az oktatás területén:

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző

szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek

területén mutatkozó hiányosságok. 2014- től kezdődően az intézményünkben Nemzeti

Egységes Tanulói Fittségi Teszt mérést végzünk az ötödik évfolyamtól.

Célunk a hiányosságok feltárása, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos

fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása.

A tesztek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényelnek. Sportfelszerelésben

kell végrehajtani. Minden: gyorsaság, állóképesség, motorikus próba elvégzését általános,

és speciális bemelegítés előzze meg! A tesztek eredményeit a gyermeknek személyre

szólóan kell megadni, hogy lássa

hol áll korábbi teljesítményéhez képest,

az osztály átlaghoz képest,

az országos átlaghoz képest.

A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért

képességhez megfelelő pontos, gyors, és egyenletes teszt végrehajtásra. A tesztek között a

tanulók pihenjenek!

A próbarendszerek magukba foglalják, és egyértelműen mutatják a tanulók egészségi és

bizonyos mértékig edzettségi állapotát.

III.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját

egészségüket felügyeljék, javítsák.

Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan

létrehozott tanulási lehetőség, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti.

Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben

mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására,

begyakorlására.

Pedagógiai programban megfogalmazott cél:

Rész cél(ok), melyek eléréséhez az egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek

szükségesek:

- A gyermekek egészséges fejlődése: testi, lelki harmónia

- Egészséges táplálkozás, táplálkozási szokások kialakítása

- Napirend, rendszeresség kialakítása

Az egészségnevelő munka célja: (ezen belül konkrétan a drogprevenciós munka célja)

A gyerekek testi, lelki egészségének megóvása, dohányzás, alkohol, drog fogyasztásának

megelőzése.

98.

Bontása: (távlati cél, középtávú cél, rövid távú cél)

Célja: megelőzés tájékoztatással, eseti kezelés → megfelelő intézményhez, szakemberhez

irányítás.

A célok érdekében végzett tevékenységek:

Tanórai tevékenységek

Tanórán kívüli tevékenységek

Egészségtan: káros szenvedélyek, táplálkozás, életmód Kirándulások, kötetlen beszélgetések.

Biológia: testi egészség megóvása Meghívott vendégek, szakemberek

Testnevelés: egészséges testi fejlődés biztosítása

Osztályfőnöki: tapasztalatcsere, érvek, ellenérvek,

viták

Technika-életvitel: baleset megelőzés, egészséges

táplálkozás

Helyzetelemzés

A társadalmi környezet jellemzése:

A családok anyagi helyzete, a szülők iskolázottsága változó.

A tanulók nagy része (70 %) a iskola 1000 méteres körzetén belül él.

Zöldövezetben a tanulók 80%-a lakik.

Családok jellemzése:

Vegyes összetételű .

A csonka családokban legtöbbször a gondviselő az édesanya.

Nagycsaládosok aránya (20 %)

A diákokkal kapcsolatos megállapítások:

A diákok többsége tisztelettudó.

Előfordulnak problémás esetek. Tanulmányi munkájuk többnyire személyfüggő.

Vannak nagyon jó képességű szorgalmas diákok. A tanulók 10 %-a gyenge képességű és teljesítményű.

Szerepelni nyilvánosság előtt többségük szeret (figyelemfelkeltés).

A humánerőforrás jellemzői: (egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek, speciális végzettség,

különleges módszer stb.)

Van egészségfejlesztő mentálhigiénikus diplomával rendelkező pedagógusunk.

Biológia szakos kollegák, osztályfőnökök egészségneveléssel kapcsolatos tanfolyamon vettek részt.

99.

Segítő kapcsolatok

Intézményen kívüli segítők

Szervezet neve Címe Kapcsolattartó neve Milyen témában

segíthet?

Debreceni Tehetséggondozó

Központ Pedagógiai

Szakszolgálat

Faraktár u. Szabó Gyula

intézményvezető,

intézményvezető

helyettesek,

osztályfőnökök

Deviáns viselkedés

Dislexsia

Disgrafia

Discalculia

Magatartászavar

Figyelemzavar

Tanulási zavar

Magyar Vöröskereszt

Simonffy út 44. Adománygyűjtés

Családsegítő Ifjúságvédelmi felelős,

osztályfőnökök

Gyámügy

Nevelés

Anyagi problémák

Debreceni Rendőrkapitányság

Budai É. u. intézményvezető,

osztályfőnökök

Drog prevenció

Bűnmegelőzés

Felvilágosítás

KRESZ

Családsegítő

és Gyermekjóléti Központ

Intézményvezető,

intézményvezető

helyettesek,

gyermek és ifjúságvédelmi

felelős.

Iskolaorvos Osztályfőnökök,

vezetőség

ECDL vizsgaközpont Mechwart András

Informatikai

Szakgimnázium

Informatika tanárok ECDL vizsga

bizonyítvány megszerzése,

vizsgák lebonyolítása.

Intézményen belüli segítők:

Foglalkozás Milyen témában segíthet?

Tanár, gyermek és ifjúság véd. fel. Kapcsolatfelvétel

Iskolatitkár Adminisztráció

Pszichológus Kapcsolatfelvétel

Drog prevenciós tevékenység segítő Felvilágosítás, szervezés

Tanító Szervezés

Tanár, gyermek és ifjúság védelmi felelős Szervezés

Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos állapot felmérés

Feladat megnevezése Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök,

100.

határidők

Személyi tisztaság

Változó:

fürdés zuhanyzás nem

mindennapos

kéz és körömápolás hiánya

szájhigiénia hiánya

hajápolás-fejtetű

Higiénés szokások, beszélgetés:

osztályfőnökök

fogászat

fogászati előadás

Egészséges öltözködés

réteges öltözködés ismerete

rendben van

óraközi szünetekben az

öltözködés nem mindig

évszaknak megfelelő

osztályfőnökök

szülők

Egészséges napirenddel kapcsolatos mérések (életmód, időmérleg)

Mérés helye (osztály, csoport

tagozat)

Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök,

határidők

1-4 osztály

5-8 osztály

A tanulók napirendje nem

állandó, nem rendszeres.

Tanulásra kevés időt szánnak

Családi beszélgetések, közös

programok hiánya szembeötlő

Szülők, osztályfőnökök, egész

napos foglalkozást tartó nevelők

Lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések:

Személyiségfejlesztéssel

kapcsolatos mérések

Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök,

határidők

Önismeret

Nincsenek tisztában saját

képességeikkel, tulajdonságaikkal.

Egészséges énkép

kialakítása

Osztályfőnökök

Gyermek és Ifj. Véd. Fel.

Társismeret

Társakkal szemben kritikusak. Társas kapcsolatok

kialakítása, fejlesztése

Családban való kapcsolat

Családban való szerep alárendelt.

Sok szülő csak az anyagiakat

biztosítja.

Szülők

Osztályfőnökök

Gyermek és Ifj. Véd. Fel.

A gyermek és ifjúságvédelem adatai

Hátrányos helyzetű tanulók száma

Iskolán belül működő prevenciós csoportok

7-8 osztály rendőrségi tájékoztató, pszichológiai

előadások, személyes beszélgetések szervezése.

101.

A drog prevenciós munkához szükséges állapotfelmérés:

Megnevezés Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök,

határidők

Ismeretszint felmérés

Alsó tagozat: hallotta a szót, tudja

rossz dolog

Felső tagozat: ismeri hatását,

kíváncsiság (cigaretta, alkohol)

Szülők

Osztályfőnökök

Gyermek és Ifj. Véd. Fel.

Attitűd vizsgálat

Elméletben figyelnek, az

újrahasznosításra, megvalósítás még

nem mindennapos. Tisztában

vannak a víz tisztaságának

szükségességével, az

energiapazarlás feleslegességével.

Állatszeretetük: az állatkísérleteken

felháborodnak, segítő szándék

elképzelés szinten nagy.

Pedagógusok körében végzett

vizsgálatok

Szemléletük a tanulókéval hasonló,

véleményük határozottabb.

Példamutatásban nem jeleskednek

(dohányzás). Újrahasznosítható,

szelektív hulladékgyűjtés

Káros szenvedélyek nagy részét

érzelmi okoknak nyilvánítják (rossz

beidegződés-kávé) Megengedett

helyen és időben!!!

A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos információhordozók

(mentálhigiénével kapcsolatos irodalom, személyiségfejlesztés, pedagógus, mint segítő)

Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó,

kiadás éve)

Mire használható?

Buda Béla: Szenvedélyeink (Sub Rosa, 1998)

Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek

az iskolában (Nemzeti Tankönyv K.)

Mérei V. Binet: Gyermeklélektan (Gondolat, 1978)

A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos mérések eredményei, megállapításai:

Szülők:

102.

Jellemző szülői magatartások, káros szülői magatartások, példaadás tapasztalatai

(dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszer)

Szülők kisebb része dohányzik.

Alkoholfogyasztók száma elenyésző

A szülői példa a diákoknak nagyon fontos

internetfüggőség

Diákok:

Megjelenő deviáns viselkedések

Magatartászavar: hyperaktivitás, figyelemzavar – kismértékben

7-8 osztályos tanulók kisebb része kipróbálta a cigarettát.

Alkoholfogyasztás nem jellemző.

internetfüggőség

Pedagógusok:

Drog prevenciós munkához ki, milyen ismeretszinttel rendelkezik, milyen

problémakezelési módszereket, technikákat ismernek, használnak a kollégák.

Osztályfőnökök szerepe:

Előadások szervezése

Spontán beszélgetések kezdeményezése

Megelőzés, meggyőzés személyes beszélgetéssel

Személyes példamutatás

A tevékenységek színterei:

Tanórai tevékenységek, módszerek

Alsó tagozat:

Évfolyam Tanóra megnevezése Tartalom Módszer

1-4 Természetismeret - Egészséges táplálkozás

- Öltözködés

- Orvoshoz fordulás

- Viselkedés a rendelőkben

- Elsősegélynyújtás

- Játékból adódó balesetek

- Segítségkérés

Beszélgetés, közlés, szituációs

játék

Testnevelés - Állóképesség fejlesztés

- Balesetveszély

- Segítségnyújtás, kérés

Folyamatos gyakorlás

Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos órák (drog prevenció)

103.

1-4 Természetismeret Drog szerepe

Beszerzés, hozzájutás aggályai,

figyelmeztetés (cukros bácsi)

Beszélgetés, közlés, szituációs

játék

Az egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos programok (drog prevenció)

Előadások felső tagozatban Orvos, rendőr

DADA alsó tagozatban Harmadik osztályban

Környezetvédelmi hét Tavasszal a Föld Napja körül

Egészségvédelmi hét Ősszel

Internetezés szabályai Etikai Kódex (tanárok, szakemberek)

III.13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve

települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program

elkészítésénél figyelembe kell venni.

2012- től az Epreskerti Általános Iskola Örökös ÖKO iskola címmel rendelkezik.

Helyzetkép

Lásd a “Helyzetelemzés” című első fejezetben.

Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb

legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési

munkánk tartalmát, lehetőségeit.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és

lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a

tapasztaltabb kollegák együttműködésére.

Iskolánkban már vannak olyan hagyományok, amelyek kifejezetten a környezeti nevelést

szolgálják, például minden évben ősszel és tavasszal részt veszünk a lakótelep

takarításában, hulladékgyűjtésben.

Az iskolában jelenleg a tantestület túlnyomó része foglalkozik intenzíven környezeti

nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban,

munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi

területhez.

A környezeti nevelés célja

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék

104.

képes legyen a környezeti váltság, elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő

természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete:

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet

minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A

fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A

diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai

képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást

kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell

kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását,

megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk

kialakítani.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha

minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink

ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s

benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának

megteremtése fontos feladatunk volt és marad is. A kémia, a biológia, a földrajz és a

fizika tantárgyak között már megvalósul az együttműködés.

Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is.

Tanórán, erdei iskolai napokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet,

gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy

a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő

összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet

féltő, óvó felnőttekké.

A környezeti nevelés tartalmi elemei:

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat,

amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.

Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és

negatív környezeti következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,

gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk

megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat

az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos

magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a

diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

105.

Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése

olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek

kielégítését

A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó

korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi

javainak folyamatos gyarapodását.

Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a

túléléshez, szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő

hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség

megvalósítására.

Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is

figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó

döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden

körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont

megosztott.

Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is)

között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti

rendszerekben.

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk.

Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell

világítanunk:

környezettudatos magatartás és életvitel segítése

egészség és a környezet összefüggései

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

a fenntartható fejlődés;

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

alapvető emberi szükségletek;

életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotónak keresése, fogyasztás helyébe

életminőség

létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák

A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet

állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek,

információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a

döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A

környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok

minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk

alkalmazzák.

A környezeti nevelés módszerei:

Természettudományos megfigyelések

106.

Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról

Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása

Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.

Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.

Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel.

Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok

munkamegosztással).

Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Fogalmak, jelenségek,

összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.

Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása

Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok

megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.

Viták, szituációs játékok,

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása)

Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés)

Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi

program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése)

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis

fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak

tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt;

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

a rendszerszemléletet;

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,

módszereket.

Rövidtávú célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek:

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy

témához tartozó ismereteket.

A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

107.

Az iskola tisztaságának javítása

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat,

ápolják a hagyományokat.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló

ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást.

Az erdei iskolai napok megszervezése, megvalósítása;

Külföldi tanulmányutakon, természetjárás.

A környezeti nevelés szinterei:

Iskolán belül:

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozásokon

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet

közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen.

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes

képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

bel és külföldi tanulmányi kirándulások, akadályversenyek,

városismereti játékok stb.

kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött

“akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves

felmérés,

iskolarádió működtetése,

“látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep,

depónia, szennyvíztisztító stb.

versenyek;

szakkörök;

erdei iskolában

Méltóság mezeje program

Hagyományos tanórai szervezésben

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat.

Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel.

Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a

diákoknak is köze van.

Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet

kap az önálló ismeretszerzés is.

A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk,

alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert

véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet

megóvásáért. A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl.

ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési

módszerei) A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a

108.

környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre).

Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet).

Problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) Tanórán kívüli szakórák szervezése.

Természetvédelmi versenyekre felkészítés. Multimédiás módszerek alkalmazása

szakórákon. A számítógép felhasználása a tanórákon.

Egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelés lehetőségei

Magyar nyelv és irodalom a környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva –

nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen

fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a

híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek

a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől

különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások

módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt –

ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

házi dolgozat készítése;

poszterek készítése és bemutatása;

iskolarádió felhasználása híradásra;

faliújságon közölt információk készítése;

szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az

illetékes önkormányzattal.

internetes felületeken való helyes kommunikáció, jogvédelem,

személyiségvédelem.

Nem hagyományos tanórai keretben

A tanév során az iskolánk egy erdei iskolai napot tölt el Debrecen környékén, s ekkor

ismerkedik meg az adott Debrecen környéki táj növény és állatvilágával.

Tanórán kívüli programok:

109.

A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem

fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat

Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, papírgyűjtés)

szervezünk.

Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra a tanulók munkáiból a Föld Napján a

Víz napján

Környezetvédelmi hetet szervezünk minden évben a Föld napjának hetében,

melyen az alsó és felső tagozatnak külön programokat szervezünk.

Tanulmányi kirándulások (belföld, külföld).

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával

példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill.

oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább

kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik

most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb

kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.

Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse

társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt

különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

Tanárok és diákok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka

során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy

szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskolai napoknak, a

hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a

környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti

tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési

tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

Tanárok és szülők

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola

harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a

környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt

azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon

is alkalmazzák a tanulók.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai

adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges

110.

papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas

fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a

kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének

takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész

életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos.

Az iskola intézmény vezetőjének feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a

lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények.

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a

különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból

kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok, Hortobágyi

Nemzeti Park. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai

során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell

vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára

tartja.

Hivatalos szervek

A hivatalos egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra,

véleményükre szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és

építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Erőforrások

A Tankerület iskolánkra szabott költségvetése.

Alapítványi támogatásból finanszírozzuk az ÖKO vetélkedők jutalmazását.

Pályázatok

A pályázat-megjelenések figyelése intézményvezető helyettesi feladat. Az

intézményvezető tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok

elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a

kiírás szólt.

Tankerületi támogatással a külföldi,természetjáró és tanulmányi utak megszervezése

(testvériskolák).

Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az

iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a

111.

szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy

viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében

kerülnek mérésre is.

III.14. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ

INTÉZKEDÉSEK

Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a

közoktatásban kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)

gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő

hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és

megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint

esélyegyenlőségi alapfeltételnek a közoktatási intézményen belül érvényesülnie kell.

Céljaink

A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja

Az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása.

Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség

ifjúságvédelmi osztályával az intézmények, a közoktatáshoz kapcsolódó

intézmények és a civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a

prevenciós munkában

A HHH tanulók eredményes oktatása, szociális hátrányaik kompenzálása,

esélyegyenlőségük előmozdítása.

Szemléletváltás: az ember társadalmi "hasznosságának" fokmérője ne elsősorban a

teljesítmény legyen, hanem az a hozzáállás, mely szerint az embertársai javát

éppúgy akarja, min a magáét.

A családi háttérből fakadó esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésére irányuló feladatok

Családi háttér megismerése:

A fogadóórák, a szülői értekezletek, családlátogatások keretén belül az osztályfőnök

feladata. Amennyiben az osztályfőnök szükségesnek tartja, a szaktanárok megszervezik a

differenciálást, illetve a felzárkóztatást. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel valamint a

pedagógiai szakszolgálat munkatársaival (pszichológus, családgondozó stb.) való

folyamatos kapcsolattartás szintén az osztályfőnök feladata, melyet az intézményvezetővel

együtt folyamatosan végez.

A család szociális, anyagi helyzete:

A szülőkkel való kapcsolattartást, az igénybe vehető támogatásokról való tájékoztatást az

osztályfőnökök és intézményvezető, intézmény vezető helyettesek a tanév során

folyamatosan végzik.

112.

A rászoruló tanulók részére a támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, gyűjtés,

stb.) az intézményvezető, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.

Az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódó akció terv

Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra,

esélyegyenlőségi kockázatokra kell reagálnia. Az elemzésekből nemcsak a hiányosságokra,

hanem a pozitívumokra is fókuszálnunk kell. Az elért eredmények megtartása

mindenképpen fontos célkitűzés, ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat

gyűjtünk, és a kapott tények alapján, szükség estén, beavatkozást kezdeményezünk. A fő

feladat a folyamatos javítás mellett a prevenció, illetve olyan megoldások keresése,

amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. Akcióterv a bukások

megszüntetésével kapcsolatban: bár intézményünkben nagyon alacsony a tanév végi

elégtelen osztályzatok száma, mégis a tantestület célul tűzte ki, hogy az individualizáció

lehetőségeit jobban kihasználva tovább csökkentsük, vagy teljesen megszüntessük. Ennek

érdekében az évi két nevelési értekezletet a bukásra álló tanulók fejlődésének

megbeszélésére szánunk, az első határideje a bukásveszélyről való értesítések időhatárát

követő első tanári értekezlet. A második féléves megbeszélés határideje a második féléves

bukásveszélyről szóló értesítés határidejét követő első tanári értekezlet. Emellett az

osztályfőnökök fokozottabb figyelmet fordítanak arra, hogy a szülők mindenképp

értesüljenek gyermekeik tanévközi érdemjegyeiről, ezzel kapcsolatban tervezzük a jövőben

egy elektronikus értesítő rendszer bevezetését.

Megvalósítás

Minden iskolai dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és

esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. A közoktatási

intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok vizsgálata

fontos feladat. A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és

esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése valósul meg. Az értékelést,

visszacsatolás megtervezését, munkaterv készítését, és az ütemezett feladatok végrehajtását

az intézményvezető végzi évente. Felkészült szakemberek, döntéshozók, pedagógusok,

intézményvezető helyettesek véleményezhetnek az érintett területen.

III.15. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZŰKSÉGESNEK TARTOTT

TOVÁBBI FELADATOK

Ahhoz, hogy a pedagógiai programunkat teljesíteni tudjuk, szükségünk van a

fenntartó segítségére van szűkségünk, amely többlet kiadást jelent majd.

113.

Kötelező úszásoktatást intézményünk csak többletköltséggel tudja megoldani, mert

uszodával nem rendelkezünk- uszoda megközelítése buszköltséggel jár. A többletköltség a

szülőre nem terhelhető.

A mindennapos testnevelés változatosabb megoldása érdekében a gyermekeket

korcsolyázni tanítjuk, tornaterem hiány és a korcsolya pálya megközelítése buszköltséggel

jár. A többletköltséget a szülő vállalja.

Belföldi tanulmányi kirándulás – buszköltség – kísérő tanár költségei - az egyéb kiadásokat

a szülő vállalja, vagy pályázatokból fedezzük.

Ingyenes korcsolyaoktatást biztosít a Debreceni Tankerületi Központ a második

évfolyamos tanulóknak.

Külföldi tanulmányi kirándulás- a Tankerület támogatja ezeket a tanulmányi

kirándulásokat. Az egyéb kiadásokat a szülő vállalja. Alapítványi forrásokból kiegészítjük

a keretet.

Informatikai eszközök pótlása. Debrecenben egyedüli emeltóraszámú és emeltszintű

informatikaoktatás – referenciaintézmény – szükséges a digitális tábla. Továbbképzés

biztosítása a pedagógusoknak. Szükséges több számítógép. Szakirányú továbbképzés

biztosítása a pedagógusoknak.

III.16. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK

HARMONIZÁLÁSA

Intézményünk szakmai alapdokumentumába bekerült az egyéb pszichés fejlődés zavarral

küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása. Ennek érdekében

Pedagógiai Programunk és a szakmai alapdokumentum koherenciáját biztosítani kell, mert

sajátos elvek alkalmazásával bővül iskolai munkánk.

Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, azt a tanulási képességeket vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye tartalmazza.

Ha a sajátos nevelési igény organikus okokra visszavezethető, meg kell keresni a

gyógypedagógiai ellátásának lehetőségeit, meg kell szervezni a tevékenységet.

Dokumentációját „Habilitációs tervben”(2/2005.(III.1.) OM r. Tü.356, 357) kell

megvalósítani.

Ha a sajátos nevelési igény nem organikus, rendszeres intézményi fejlesztő intézményi

folyamatot kell biztosítani számára. Egyéni fejlesztési terv készül számára,

dokumentációja a foglalkozások témájának, eszközeinek, módszereinek naprakész

vezetésében, házilag összeállított fejlesztési naplóban történik. A terv elkészítésének alapja

a szakvélemény, amelyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készített.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának sajátos elvei

114.

A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazkodni kell a tanulók sajátos nevelési

szükségleteihez, fejlesztési lehetőségeikhez és korlátaikhoz igazodva a következő elveket

kell alkalmazni:

hosszabb idősávok, szélesebb időkeretek

a sajátos nevelési igénynek megfelelő tartalmak

eltérő fejlesztési követelmények

segítő megkülönböztetés

egyéni differenciálás az iskolai élet minden területén

önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése (ne normaorientáló, hanem

kritériumorientáló értékelést alkalmazzunk)

a követelményektől való eltérés lehetősége (pozitív diszkrimináció alkalmazása)

A sajátos nevelési igény megjelenésének formái és módjai az iskolában

Az érintett minimális tanulók befogadóvá alakítása, az SNI tanuló és a közösség

folyamatos fejlesztése.

Az SNI tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI

tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Az integráció során a nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az

SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja.

A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi

tantervének részeként működnek Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal,

magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget.

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása

tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének

felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz, hogy eredményesen

tudjon közreműködni az „ép” és a sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek

párbeszédében. A befogadó osztály tanulóinak szülei nagy segítséget jelenthetnek a

pedagógiai munkában, ha megfelelő információkkal segítséget kapnak az új helyzet

érzelmi feldolgozásához. A pedagógus akkor számíthat arra, hogy a szülők otthon nem

ellenkező, kirekesztő, hanem toleráns, empatikus, elfogadó magatartást mintáznak

gyermekeik számára, ha megfelelően tájékoztatja őket, segít ellenérzéseiket és

aggodalmaikat felszínre hozni és feloldani. A kommunikáció verbális csatornája csak egy

eszköz a nevelésben, a személyes példa, a metakommunikáció, az érzések és gondolatok

kongruens, hiteles közvetítése jelent a

gyermek számára viselkedési mintát.

Fontos tehát a szülőkkel történő foglalkozás keretében tisztázni, hogy a sajátos nevelési

igényű tanuló nem hátrányt és visszahúzó erőt jelent, hanem előny és többlettudás forrása

lehet. Az „ép” gyermek személyisége gazdagodik azáltal, hogy képessé válik segítve

együttműködni, a másik szükségleteit felismerni és tolerálni, saját „épségét” tudatosítani és

értékelni.

115.

Ezért kell figyelemmel lenni a gyermekek szüleivel való kapcsolattartásra. Az egyéni

figyelem, egyéni bánásmód az összes tanulót megilleti. Ha a szülő érzi, tudja, hogy az ő

gyermekének érdekei ugyanolyan fontosak a pedagógus számára, mint az integrált

gyermeké, megérti és értékeli azt a pedagógiai törekvést, amelyben a differenciált

foglalkoztatás, az egész személyiséget célzó nevelés elsődleges szempont.

Az akadályok elhárításának és az egyéni fejlesztés megvalósulásának lehetőségei az

integrált nevelés-oktatás során

Az integráció során a nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az

SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja.

A gyógypedagógus, készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási

igényére épül, és egyéni tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók

korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási

technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre

irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások

alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a

„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent az SNI igény típusához, az elmaradások

súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

Az integrációnak az egész intézmény megváltoztatására kell irányulnia, ugyanis, ha a

befogadás csak egy vagy néhány elkötelezett szakember "ügye", akkor az integrált nevelés

- oktatás nem fog sikeresen megvalósulni. Ha az egész intézmény felvállalja, akkor

valósulhat meg olyan szintű együttműködés intézményen belül és kívül, amely lehetővé

teszi, hogy az iskola alkalmassá válik a normáktól eltérő, valamilyen szempontból

hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánásmódra.

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az

egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi –

eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök

alkalmazását.

Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű

pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI

tanulók csoportjaira jellemző módosulásait;

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni fejlődési

ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket,

technikákat alkalmaz;

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, a tanulói

teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az

adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

116.

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,

javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló

fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai

tanár/terapeuta az együttműködés során

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges

környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges

megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása

stb.);

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására;

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,

javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval

foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon,

egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben,

ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

A differenciált módszerválasztás és tananyagkezelés

Nagyon fontos szakmai feladat a tananyag- és módszerválasztás tervezése, koordinálása.

Az egysíkú módszerek (jobbára a frontális „oktatás”) és a központilag előírt, kötelező

tanagyag lassan történelemmé válik. Az iskola „jó hírét” kelti a szülők körében, ha az

iskola partnerként kezeli a gyermeket, saját tanítási-tanulási folyamatának részesévé teszi

azzal, hogy kooperatív technikákkal, projektmódszerrel dolgozzák fel a gyermek

képességeihez, adottságaihoz igazított tananyagot, és nemcsak az ismeretátadásra, hanem a

személyiség fejlesztésére és az önnevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek.

A sajátos nevelési igény mindegyik formája, típusa nagyfokú kreativitást igényel a

pedagógustól.

Támpontok adhatók, de recept, pontos folyamatleírás nem, hiszen az osztálytermi

történések az itt és most szintjén zajlanak, a különféle tantervek, az óraterv és az egyéni

fejlesztési terv hatékony összehangolását feltételezik.

A tanulásszervezési formák

Látássérült gyermekek, tanulók

A súlyos fokban látássérült tanulók szociális, életviteli és környezeti kompetenciájának

fejlesztésében olyan módszereket és eljárásokat kell alkalmazni, amelyek keretében a vak

tanuló egyenrangúnak érezheti magát, a legkevésbé másokra utalt, és nem érzi magát

117.

kirekesztettnek sem az órai munkából, sem a közösségből. A vizualitást igénylő

módszereket sem kell teljes mértékben elhagyni, csupán módosítani, adaptálni kell azokat

az adott nevelési-oktatási szituációra. Szem előtt kell tartani az „éppen szükséges, de még

elégséges” segítségnyújtás elvét. Elsősorban a feladatok önálló végzéséhez szükséges

feltételeket kell megteremteni, és a pedagógusnak csak irányítói szerepet kell vállalnia.

Gyengén látó tanulóknál a pedagógusoknak olyan módszerekre, munkastílusra kell

törekedniük, amelyek szubjektíve csökkentik a gyengén látó fizikai terhelését. Ilyenek a

változatosság biztosítása, az érdeklődés felkeltése, a motivációs eszközök széles körű

alkalmazása (játékosság, vidámság, érdekeltté tevés stb.). Ez a pedagógiai alapállás

természetesen más kompetenciák területeire is érvényesek.

A gyengén látó számára ezek a kiegészítő információk (hallás, tapintás, szaglás,

mozgásérzékelés stb.) a látási érzéklet kiegészítésére, tévedéseinek korrigálására vagy

éppen a helyes látási megfigyelés visszaigazolására szolgálnak, tehát látásnevelő,

látásfejlesztő szerepet kapnak. Ha a pedagógia ezekre az ép érzékszervekre támaszkodik,

olyan területre lép, ahol a látássérült társaival teljesen egyenértékű (de megeshet, hogy

gyakorlottsága következtében kiemelkedő) teljesítményt tud nyújtani. Ezeken a

csatornákon keresztül könnyebben tanul, sikeresebb az együttműködése, ami az

önbizalmára is pozitív hatással lesz.

Előfordul, hogy a látássérült tanulót biztonsága érdekében nem szívesen viszik el

kirándulásokra. Ez súlyos hiba. Minden tantermen kívüli program többet ér a gyengénlátó

számára, mint az iskolai tanítási órákon való részvétel. Az oktatási célból szervezett

tapasztalatgyűjtés, a „valóság” megismertetése a gyengénlátó számára rehabilitációs

értékű. Akkor hasznos igazán, ha az ő sajátos szempontjai érvényesülhetnek: mindent

közelről megfigyelhet, és minél több érzékszervét – és eszközét – igénybe veheti a

tapasztalatszerzés során.

Hallássérült gyermekek, tanulók

Az órai munkába való folyamatos bekapcsolódást jól segíti a vázlat megjelenítése, akár

írásvetítőn, akár a hallássérült gyermek számára külön írásban. Hallássérült gyermek

számára problémát jelent a jegyzetelés. Egyszerre nem tud szájról olvasni és jegyzetelni. A

pedagógus bízzon meg valakit, aki indigóval jegyzetel, vagy a jegyzeteket fénymásolja óra

után!

A hallássérült tanulók integrált nevelésében-oktatásában fontos, hogy a padtárs segítsen.

Célszerű megoldás a tanulópári rendszer létrehozása. Ez a feladat önkéntes. Szerencsés, ha

egy ügyesebb gyerek kerül a hallássérült mellé. Természetesnek vehetjük, hogy a tanulópár

egy idő után elfárad, és jelzi, hogy már nem szívesen látja el a feladatot. Tapasztalatok

szerint mindig akad önként jelentkező, aki segít.

A csoportnak adott utasítások nagyon fontosak, mert a feladat pontos megértése a sikeres

munka alapvető feltétele. Hasznos és a nagyothalló gyermeknek jó, ha az utasítások mind

szóban, mind írásban egyszerre jutnak el minden gyermekhez. A tevékenység

strukturálásához illeszkedő utasítások részekre bontottak, „falatnyiak”, esetleg

megmutathatóak legyenek. Ezeknek a módszeres eljárásoknak az alkalmazásával el lehet

118.

érni azt, hogy a hallássérült gyermek is jól értse és értelmezze feladatát, amely az érdemi

munka feltétele.

A kialakult csoport csoporttudatának építésére nagy gondot kell fordítania a pedagógusnak

azért, hogy a tagok büszkék lehessenek kialakult csoportjuk munkájára, az együttműködés

eredményeire.

Ennek hatékony eszköze az ismerkedés, a hasonló tulajdonságok, érdeklődési körök

feltérképezése (egyfelé laknak, ugyanazt az édességet szeretik, ugyanannak a csapatnak

drukkolnak), tudatosítása a tagok között. A nagyothalló gyermeknek, akinek a társas

kapcsolatok, a munka- és baráti kapcsolatok nagyon fontosak, új élményt ad a csoporthoz

való tartozás, a kölcsönös segítségadás és segítségnyújtás lehetősége.

A kölcsönös megbecsülésen, elismerésen és támogatáson alapuló csoportmunka

következtében a nagyothalló gyerekek sikeresen oldják meg a feladatokat. Megtanulnak

ismereteket strukturálni, rendezni rendező elvek szerint, kérdéseket alkotni és a feltett

kérdésekre páros és csoportos megbeszélés után válaszolni. Jártasságot szereznek a

megszerzett ismeretek folyamatábráinak megszerkesztésében, fogalomtérkép és

jelentéstérkép alkotásában és értelmezésében. A tudás ilyen módon való megjelentetése

segíti a nagyothalló gyermeket abban, hogy a logikus elrendezést áttekintve módosítsa

esetleges félreértéseit vagy megerősítse őt előzetes feltevéseiben.

Az információáramlás elősegítésére alkalmazott eljárások is a nagyothalló gyermek

tanulási tevékenységét és szóbeli kommunikációjának fejlődését

Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók

A pedagógusoknak mindenkor szem előtt kell tartaniuk azt a kívánalmat, hogy a

mozgáskorlátozott gyermekeknek elegendő segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy az általuk

elérhető legmagasabb önállósági szintre eljussanak, életviteli, tanulási feladataik

megvalósítására képesek legyenek, de ennél egyetlen mozdulattal sem szabad többet

segíteni, és helyettük semmit nem szabad elvégezni.

Az integráló pedagógusoknak olyan pszichológiai tudással és érzékenységgel kell

rendelkezniük, amely lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek fejlődési

eltéréseit megértsék, az állapotukhoz kapcsolódó viselkedési, magatartási vagy akár

személyiségfejlődési zavaraikat felismerjék, és ehhez megfelelőképpen tudjanak

viszonyulni.

A mozgáskorlátozott gyermekeket mindenkor, minden helyzetben a csoport tagjaiként kell

kezelni.

Újabb személyiségfejlődési problémák kialakulásának megelőzése érdekében nem lehet

sem

pozitív, sem negatív kivételt tenni velük. A gyermekek hamar észreveszik, megtanulják, és

ki is használják, hogy lehetőségük van korlátozottságuk árnyékában kibújni egyes

feladatok elvégzése alól. Ez majdnem olyan nagy baj, mint az ellenkezője, amikor a

mozgáskorlátozottak egyes feladatokból azért maradnak ki, mert sokkal egyszerűbb a

gyermekeket kihagyni, mint a részvétel feltételeit megteremteni.

119.

A gyermekek ettől kezdetben talán csak csalódottságot éreznek, de ha rendszeresen

ismétlődik ez a tapasztalat, kialakul vagy megerősödik bennük saját csökkentértékűségük

tudata.

A pedagógiai tevékenység akkor lehet eredményes, ha az oktató-nevelő munkában részt

vevők az általuk elfogadott célok elérésére egyformán törekszenek, egymás lehetőségeit és

igényeit kölcsönösen figyelembe veszik, együttműködnek a külső és belső partnerekkel.

A mozgáskorlátozott gyermekekkel foglakozó pedagógusok fejlesztő tevékenységét össze

kell hangolni.

A pedagógusoknak ismerniük kell egymás munkáját, és azt a tervezésnél figyelembe kell

venni.

Az első iskolai években lehetőleg minél kevesebb pedagógus tanítsa a gyermekeket. Ha

utazótanár vagy terapeuta is foglalkozik a gyermekkel, meg kell állapodni a

kompetenciahatárokban, tanulásszervezési kérdésekben is.

A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott gyermekek, tanulók

A magatartási zavarral, valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében a szükséges

minimumra kell szorítani a frontális munkaformát (ugyanígy az autisztikus jellegű

tanulóknál is).

Szintén kevésbé célravezető, bár nélkülözhetetlen a kiscsoportban vagy párban végzett

feladatmegoldás (ha elkerülhetetlen, heterogén csoportban).

A programcsomagok elsődlegesen a kooperatív tanulási technikák alkalmazására helyezik

a hangsúlyt, amely együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló

közös munka, a feladatmegoldás és tananyag-feldolgozás közös módszere.

Az együttműködések kialakítása és alkalmazása nem egyszerű feladat a hiperaktív,

valamint magatartási zavarral küzdő tanulók esetében, ugyanakkor segíti és erősíti a

gyermekekben azon szociális készségek és képességek kialakítását, amelyek a

zökkenőmentes társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek.

A problémás tanuló számára gyakran az egyetlen és hatékony szervezeti forma az önálló

feladatmegoldás. Mivel nincs környezetében másik személy, aki zavaró tényezője lehetne a

munkának, így sokkal eredményesebben képes figyelmét egy adott feladatra koncentrálni.

Önálló tevékenységei során minél több felelősséggel ruházzuk fel a tanulót, az annál

inkább igyekszik teljesíteni, elvárásainknak megfelelni.

A magatartási zavarral vagy hiperaktivitással küzdő tanulók esetében a pedagógiai

asszisztencia jelenléte gyakran tovább erősíti a gyermek magatartási problémáit a tanórán.

Stigmaként éli meg a kapott segítséget, amely tovább erősíti negatív önértékelését.

Hatékonyabban valósulhat meg e segítségadás abban az esetben, ha az asszisztencia a

teljes gyermekcsoport rendelkezésére áll, s a problémával küzdő gyermek maga kérhet

segítséget. Kétszemélyes viszonyban azonban ösztönzőleg hathat rájuk egy segítő

120.

szakember jelenléte. Ha egyfajta bizalmi kapcsolat kialakult, azt követően már igyekeznek

eleget tenni a másik fél elvárásainak.

Autisztikus jellegű gyermekek, tanulók

Az autisztikus jellegű tanulók iskolai nevelésében, oktatásában az új ismeretek

elsajátításához leginkább az egyéni fejlesztési forma ajánlott.

Ez nem mindig azt jelenti, hogy a pedagógus elvonul egy külön szobába a gyermekkel,

hiszen a hatékony kommunikáció tanulásához társas helyzetek kellenek.

Személyes segítőre lehet szükség új, szokatlan helyzetekben is (pl. osztálykirándulás,

ünnepség), valamint különböző színhelyeken a társas helyzetekben való megfelelő

viselkedés tanításakor.

A kooperatív munka során a páros és csoportos helyzetekben eleinte szintén szükség lehet

segítőre, különösen akkor, ha a cél maga az emberi együttműködés elsajátítása.

A kooperatív módok közül kezdetektől előnyös az a megoldás, amikor a különböző

képességű gyermekek különböző nehézségű feladatlapokat oldanak meg. Ilyenkor a

gyermekek önállóan dolgozhatnak, de teljesítményük mégis része a csoporténak.

Nem lehet elég nagyra értékelni a kooperatív tanulás során elsajátított, a munkavállaláshoz

feltétlenül szükséges együttműködési formákat. A kooperatív tanulás esetében a tanár által

betöltött szerep is könnyebben elfogadható az autista gyermek számára, mivel a direkt

irányítás, amelyben a teendők szinte a tanár személyes kívánságaként jelennek meg, sok

esetben dühöt, dacot vált ki belőlük. A tanár, mint a tanulási folyamat szervezője, segítője

sokkal kevésbé vált ki ellenállást a gyermekekből. Ezt a szerepet persze nagyon nehéz

megvalósítani, hiszen az autista tanuló sokszor kevéssé önálló, sok segítségre és

instrukcióra szorul. Egyes gyermekek viselkedését úgy kell erőteljesen befolyásolnunk,

hogy számukra ez egyáltalán ne tűnjön fel. Az autizmus súlyosabb formájánál az arra

kijelölt debreceni intézmény szolgáltatásait kell igénybe vennie a tanulónak.

A szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítása

Az integrált oktatás nemcsak az alkalmazott módszerek, hanem az alkalmazott eszközök és

a közreműködő szakemberek tekintetében is gazdag, árnyalt.

Az SNI-gyermek tanulásához számos segédeszköz szükséges, amelyeknek csak egy része

speciális eszköz, más részük hagyományos, ismert játékokat és segédeszközöket ölel fel, s

ezeket – esetenként – speciálisan lehet felhasználni.

A gyógypedagógus új szereplője az integráló nevelési-oktatási színtereknek, hiszen –

kilépve a szegregáló gyógypedagógiai intézményi keretek közül – tanácsaival és időszakos

jelenlétével az integrációs folyamat részese.

Javaslatokat ad a tantervek adaptálásához, a tanmenet és az egyéni fejlesztési terv

elkészítéséhez. Módszertani ajánlásokkal segíti az ellenőrzési és értékelési formák

kialakítását. Szakembertársa a pedagógusnak abban az értelemben is, hogy megbeszélik az

aktuálisan fölmerülő kérdéseket, illetve a gyermek és családja problémáit közös gondként

kezelik.

121.

Az akadálymentesítés lehetőségei az iskolában és a tantermekben

Az Akadálymentesség Európai Eszméje alapelvként fogalmazza meg a mindenki

szükségleteihez igazodó egyetemes tervezést, amely lehetővé teszi, hogy minden ember

egyformán, a lehető legönállóbban használhassa környezetét.

Ezalatt az épületen kívüli és belüli környezet akadálymentességét is érteni kell. Az

egyetemes tervezés során a különböző sajátos szükségletű emberek igényeit összevontan

kell megvalósítani.

Az akadálymentesség komplex fogalom, amely vonatkozik vízszintes

és függőleges, térbeli, ergonómiai, antropológiai és érzékelési akadályok kiküszöbölésére

egyaránt.

Tágabb értelemben ide sorolhatók a mindenki számára használhatóbb környezet

kialakításának és fenntarthatóságának tárgyi és személyi feltételei, valamint az annak

használata során szükségessé váló módszerbeli eltérések, egyéni megoldásmódok

alkalmazása is.

Iskolánk jelenleg nem akadálymentesített.

Értékelés és minősítés alól való mentesítés

A képességvizsgálatot összefoglaló szakvélemény meghatározhatja, hogy a tanuló mely

tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentességet élvez. Ebben

az esetben fontos, hogy számára nagyon pontosan meg kell határozni a továbbhaladás

feltételét. Számára az adott tantárgy, illetve tantárgyrész fejlesztése egyéni tartalommal és

tempóban történik, ezért a tanítók, szaktanárok egyéni fejlesztési tervet készítenek. A

fejlesztendő területek meghatározását és ütemezését rögzítik.

A kedvezmények célja, hogy a gyerekek továbbhaladását segítsük azáltal, hogy

sikerorientált és nem kudarcos tanulási tevékenységet szervezünk számára.

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése

Alapelvek:

fejlesztő hatású legyen (pozitív önértékelés)

diagnosztikus, formatív, segítő célú

egyéni képességstruktúra figyelembevétele (önmagához mért fejlődés)

kritériumorientált értékelés előtérbe kerülése

Értékelés módjai:

szimbólumok

szóbeli értékelés

pontozás

méltányos osztályozás

szöveges értékelés, -minősítés

122.

Értékelőlapok összeállításának szempontjai:

egyediség

fejlesztendő képességek

bekövetkezett változások

Tanulói teljesítményről adott információk:

Azonnali visszajelzések, összegzések, melynek módja személyre szabott és

szöveges.

Számonkérés, beszámoltatás:

szóbeli feleltetés tételmondatok alkalmazásával

kész vázlat segítségével kulcsszavak használatával

nyílt kérdések alapján

a felkészülési idő emelésével

írásbeli számonkérés:

Formái: feladatlapok, tantárgyi tesztek

Módja: rövid szöveg, rajzzal, ábrákkal

Feladattípusok:

a) Feleletválasztásos (zárt végű) feladatok: alternatív választás

b) Feleletalkotó (nyílt végű) feladatok: kiegészítéses, rövid válasz.

Eszközhasználat megengedhető (számológép, helyesírási szótár, szöveggyűjtemény,

lexikonok)

Az időtartam és a tempó igazodjon a szakvéleményben megállapított sajátosságokhoz.

123.

IV. Legitimációs nyilatkozat, legitimációs záradék

LEGITIMÁCIÓS NYILATKOZAT

Alulírott Szabó Gyula, az Epreskerti Általános Iskola (4030 Debrecen, Epreskert

utca 80.) intézményvezetője nyilatkozom, hogy az intézmény módosított Pedagógiai

Programja a fenntartó KLIK Debreceni Tankerületére többletköltséget jelent az alábbi

táblázat megvalósulása alapján:

Kimutatás a tanító-informatika szakos várható óratöbblet és bérigényének alakulásáról

2015/2

01

6 t

anév

2016/2

01

7 t

anév

2017/2

01

8 t

anév

2018/2

01

9 t

anév

2019/2

02

0 t

anév

2020/2

02

1 t

anév

2021/2

02

2 t

anév

2022/2

02

3 t

anév

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Emelt szintű informatika

tantervű osztály

informatika tantárgyának

óraszámai

2013/2014 tanévtől

kezdődően

1 1 2 2 2 4 4 4

Emelt óraszámú

informatika tantervű

osztály

informatika tantárgyának

óraszámai

2013/2014 tanévtől

kezdődően

1 1 1 1 1 2 2 2

A másik osztály emelt

szintű informatika

tantervű válása esetén a

többletóra igény

- - 1 1 1 2 2 2

A másik osztály emelt

szintű informatika

tantervű válása esetén a

többletóra igény

2* 2 4 4 - - - -

124.

csoportbontással

Összesen heti többletóra

igény felmenő

rendszerben: 2* 2 5 5 1* 2* 2* 2*

HETI ÓRASZÁM:

12 óra 14 óra 19 óra 24 óra

Bérkülönbözet/hónap:

- 19.287.- 48.215.- 48.215.-

Bérkülönbözet/év:

- 231.444.- 578.580.- 578.580.-

A pedagógus havi bruttó

bérének változása:

115.718.- 135.005.- 183.220.- 231.435.-

A bérek a jelenlegi besorolást és szorzókat tartalmazzák.

A csillaggal jelölt óraszámok nem igényelnek többletbért.

Szabó Gyula

Debrecen, 2016. január 27. intézményvezető

125.

126.

127.

V. HELYI TANTERV TANTÁRGYANKÉNT

BONTÁSA