1. tétel mutassa be az eu költségvetésének jellemzői
TRANSCRIPT
1. Mutassa be az EU költségvetésének jellemzőit!(Órai anyag alapján)
Az EU költségvetése
Az EU költségvetésének alapelvei
10 alapelvet határoz meg, amely 1999. január 1-től él. A teljes anyag 1 dokumentumként kezelhető. Ettől az időponttól az elszámolási egység az euró hivatalosan is.
1. Egységesség elvekivételek:• rugalmassági mechanizmus• Szolidaritási Alap• Európai Fejlesztési Alap• EU hitelfelvételei és hitelnyújtásai• Európai Beruházási Bank
2. Bruttó költségvetés elve: (minden ki és befizetés egy nagy kalapba megy)kivételek:• mezőgazdasági felelősség-megosztási illeték• vámhatárokon beszedett jövedelem (25%-ot az államok visszakapják)
3. Éves költségvetés elve: Mindig az adott év január 1-től december 31-ig tart.kivétel:• több éves projektek
4. Részletesség elve
5. Költségvetési egyensúly elveáltalában deficites a mérleg, amelyet rendkívüli kiadásként rögzítenek a költségvetésben.
6. Gondos pénzkezelés elveÁr-Érték figyelése, ellenőrzés
7. Externalitás elveKülső határok, amelyek lehetnek + és – hatásuak.
8. Oszthatatlanság elveAlapvető cél az egységesség. Fontos a környezetvédelem, amely szintén csak egységes fellépéssel végezhető. (elvek,célok,végrehajtási utak meghatározása stb.)
9. Kohézió elve Az EU által támogatott államok gazdagodjanak, fejlődjenek és a szociális helyzetük is javuljon.
10. Szubszidiaritás elveA pénzt oda kell adni, ahol a legjobban tudja hatékonyan felhasználni.
A költségvetés bevételei
1.Vámok – VÁMUNIÓ
2. Közös Agrárpolitika alapján kivetett vámterhek, lefölözések, cukoradó (cukor és izoglükóz) pl.: Ipari és agrárvámok.(Traditional Own Resources – TOR)
1
3.Általános Forgalmi Adó (VAThozzájárulás) átutalás, amelyet havi gyakorisággal fizetnek be a tagországok. Jelenleg 0,5%,(remélem nem írtam el) amit befizetnek. Éves szinten megnézve általában a befizetett összegek jan.-nov-ig magasabbak, mint decemberben.
4. GNP-forrásA GNI források mértéke a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmével arányos, minden tagállamban egyforma kulcsot alkalmaznak, így a befizetések az egyes országok teherviselő képességét is figyelembe veszik.
5. egyéb bevételek: EU alkalmazottak jövedelem adója, vállalatok büntetései, késedelmi kamatok (marginális). Ezek értéke elhanyagolható.
A költségvetés kifizetései
1. Versenyképesség és kohézió (ez a tétel a legnagyobb érték)2. Természeti erőforrások (néha a vidékfejlesztés is ide tartozik, illetve benne van)3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és jogérvényesülés4. Az EU mint globális szereplő5. Közösségi szervek igazgatása
Az EU kiadásainak megoszlása 2007-2013
Közösségi szervek igazgatása 5,9 %Versenyképesség és kohézió 44,2% CARPE 34 % (mezőgazdaság)Állampolgárság, szabadság, biztonság és jogérvényesülés 1,2%Az EU, mint globális szereplő 5,7%Vidékfejlesztés 11 %
Az európai költségvetés reformjai
Legtöbbet vitatott kérdések:• mezőgazdaság• struktúrapolitika (A régió fejlesztésről szól leginkább. A vita azon arról folyik, hogy kinek kellene többet befizetni és kit kellene leginkább fejleszteni!?)• többletköltségek elosztása
(nettó haszonélvező: többet kap vissza, mint amennyit befizet.nettó befizető: azok az országok, amelyek a közös költségvetésbe többet fizetnek be, mint amennyit onnan különböző jogcímeken visszakapnak.)
Rotterdam szindróma
• az EU vámjainak legfőbb beszedője Hollandia és Belgium• kisebb mértékű befizetést kell teljesíteniük e miatt a GNP hozzájárulásban• a kormány bevételei (25%-os hányad) jelentősebbek, mint más tagállamban
Az európai költségvetés reformjai
1970. Költségvetési Szerződés célja:
• saját forrás biztosítása a Közösségeknek• a Közösségek monetáris függőségének enyhítése• de az EK nem kap adószedési jogot (az EU nem állam, ezért nem szedhet be adót)(Az 1970. április 22-én aláírt Luxembourgi Szerződéssel kiterjesztették a Parlament költségvetési hatáskörét: a közös büdzsét már nemcsak megvitatták a képviselők, hanem azt jóvá is kellett hagynia a testületnek. Az 1975-ös költségvetési szerződés pedig
2
megadta a Parlamentnek azt a jogot, hogy kétharmados többséggel elutasíthatja az egész költségvetési tervezetet, azaz a közös költségvetés az Európai Parlament jóváhagyása nélkül már nem fogadható el.)
MacDougall jelentés
• 1977-ben reform javaslat• az EK-nak, mint pre-föderációnak a GDP 2,5-7,5 %-át kellene elosztania• nincs politikai egyesség(sikertelen lett ez a felülvizsgálat)
Az európai költségvetés reformjai
1984. Fontainbleau-i egyezmény (brit-francia)célja:• VAT forrás növelése• a britek befizetésének visszatérítése (a tagállamok befizetéseit egyenként átnézték és a befizetéseket + és – elosztja.)• mezőgazdaságra fordított összegek arányának csökkentése
1988. Delors - I. csomagcélja:• saját forrás rendszer átfogó reformja (GNPforrásbevezetése), így• a forrásoldal növelése• strukturális kifizetések emelése• mezőgazdasági kiadások fékezése
1992. Delors - II. csomag (elutasítják)célja:• GNP-forrás arányának növelése (1,34 %-ra) (a régiós fejlesztésre akarták költeni)• strukturális kifizetések növelése• ellenállásba ütközik a tagállamoknál
(DELORS-TERV - A Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió (EMU) létrehozásának háromlépcsős terve (1989). Az első szakasz, amely a tőkemozgást liberalizálta, és szorosabb koordinációt helyezett kilátásba e területen, 1990. július 1-jén indult. A második lépcső (1994. jan. 1.- 1999. jan. 1.) fő feladata az Európai Központi Bank létrehozása volt. A harmadik lépcső a tényleges Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió kialakítása, melynek alapvető feltétele a tagországok valutaárfolyamainak végleges rögzítése.)
1999. Agenda 2000 (elfogadták)célja:• mezőgazdasági kifizetések visszaszorítása• strukturális kiadások arányának növelése• keleti bővítést finanszírozó alapok felállítása (SAPARD)• (GNP forrás növelése – elutasítva)
2007-2013 közötti időszak (ez inkább visszalépési szakasz)
• összbevételek a GNP 0,99-1,05 %-ára csökkennek• a mezőgazdaság visszaszorul• a belső politikák aránya növekszik• az új tagállamok felzárkóztatás nem célja a tervezetnek, (Lengyelország kb. 30 év alatt jut el az EU átlag 75 %-ra, Lettország 2041-ben)
3
Visszatérítés (rebate)
• az Egyesült Királyság ragaszkodik fenntartásához• a Bizottság általános rendszerré való átalakítást javasolta:• 4 éves átmeneti időszak alatt szűnne meg az exkluzív brit visszatérítés• (2006-ban 72 millió € a magyar kötelező befizetés)(Ma Svédország rengeteget befizet, de nem kapja vissza szinte a felét sem)
2014-21
• a Bizottság azt javasolja, hogy a bevételek reformjaként az energiahordozók áfáját és a társasági adó meghatározott %-át• közvetlen adóként kelljen befizetni az európai költségvetésbe• a harmadik forrás (VAT) megszűnne és felváltja a GNP forrás
Költségvetési eljárás (speciális eljárás az EU jogban)
• időrendileg legpontosabban szabályozott eljárás• végső szót a Parlament mondja ki• formája: európai rendelet(a 2011. évet úgy indítjuk, hogy a nem létező költségvetést pótolva az előzőt próbáljuk használni, az előző 1/12-ed részét befizetve)
4