1 · web viewműszaki rajzok segítségével közli a tervező az alkatrészre, részegységre...

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVaz

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a

XXII KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZÁGAZATHOZ

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2013.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az

54 525 01

AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZSZAKKÉPESÍTÉSHEZ,

valamint aXXII KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ

ÁGAZATHOZ

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a(z) Közlekedésgépész ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

azonosítószám megnevezés54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész54 525 01 Autóelektronikai műszerész54 525 02 Autószerelő54 525 03 Avionikus54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője54 525 05 Repülőgépész54 525 06 Repülőgépsárkány szerelő54 525 07 Vasúti villamos jármű szerelője54 525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője54 841 01 Hajózási technikus

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a(z) 54 525 01 Autóelektronikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 525 01

A szakképesítés megnevezése: Autóelektronikai műszerész

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés

1

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 50 %

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

4+1 évfolyamos képzés esetén: 315 óra, két évfolyamos képzés esetén: 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

vagy iskolai előképzettség hiányában -

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak, a hatályos jogszabálynak megfelelő melléklet szerint

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:

2

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyamheti

óraszám szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv

nélkülheti óraszámszabadsávval

éves óraszám szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/évÖgy. 70 óra 70 óra10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/évÖgy. 105 óra 105 óra11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/évÖgy. 140 óra 140 óra12. évfolyam 10

óra/hét320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

évfolyamheti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/évÖgy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/évÖsszesen: 2268 óra 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

3

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymod

ulokTantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosanÁgazati

szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/135/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

0,5 0,5

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési ismeretek 1 1Műszaki Rajz 1,5 1 2,5Mechanika 2 2Gépelemek-géptan 2 1 3Technológiai alapismeretek 1 1 2 4Elektrotechnika-elektronika 2 2 4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

2 70 2 105 2 140 2 10 80Mérési gyakorlatok 3 4 80

11499-12 Foglalkoztatás II Foglalkoztatás 0,511498-12 Elhelyezkedést- 2

4

Foglalkoztatás I.munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10418-12 Járműkarbantartás

Járműkarbantartás 1Gazdasági ismeretek 0,5Járműkarbantartás gyakorlata 4

10419-12 Járműszerkezetek javítása

Gépjármű szerkezettan 3Járműszerkezetek javítása gyakorlat 4Jármű diagnosztika és javítás 1Járműdiagnosztika gyakorlata 2

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

Autóelektronika elmélete 5Autóelektronika gyakorlata 4Autóelektronikai diagnosztika 2Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat 2

összes óra 3 2 70 4 2 105 5 2 140 5 5 17 14 160 15 16összes óra 5 6 7 10 31 31

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

5

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

6

2. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakközépiskolai képzés

összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépisko

lai képzés óraszáma a közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus szakképzésóraszáma5/13. és

2/14.

A szakképz

ésösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1150

0-12

M

unka

hely

i eg

észs

ég é

s bi

zton

ság

Munkavédelmi alapismeretek 18 18 18 18

1041

6-12

Köz

leke

dést

echn

ikai

al

apok

Közlekedési ismeretek 36 36 36 36Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak

8 8 8 8

A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája

20 20 20 20

A járművek menetellenállásai

8 8 8 8

7

Műszaki rajz 54 36 90 90 90Síkmértani szerkesztések

és vetületi ábrázolás

18 18 18 18

Metszeti ábrázolás 18 18 18 18Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések

18 18 18 18

Jelképes ábrázolás 36 36 36 36

Mechanika 72 72 72 72

Merev testek általános statikája

18 18 18 18

Síkbeli egyensúlyi szerkezetek

18 18 18 18

Szilárdságtan 24 24 24 24 24Kinematika-kinetika 12 12 12 12 12

Gépelemek-géptan 72 32 104 10

8 108Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások

20 20 20 20

Rugók és lengéscsillapítók

6 6 6 6

8

Csövek és csőszerelvények 10 10 10 10

Tengelyek 8 8 8 8Csapágyazások 12 12 12 12Tengelykapcsolók 10 10 10 10

Fékek 6 6 6 6Hajtások, hajtóművek 32 32 36 36

Technológiai alapismeretek 36 36 64 136 14

4 144

Alapfogalmak 12 12 12 12Fémes szerkezeti anyagok

12 12 14 14

Nemfémes szerkezeti anyagok

12 12 12 12

Öntészet, melegalakítások, hőkezelések

18 18 18 18

Kötések 12 12 14 14Forgács nélküli hidegalakítások 6 6 8 8

Forgácsolás 12 12 12 12Felújítási technológiák 10 10 10 10Anyag és hibakereső vizsgálatok

22 22 24 24

Szereléstechnika 20 20 20 20

9

Elektrotechnika-elektronika 72 64 136 14

4 144Villamos alapfogalmak 22 22 22 22Egyenfeszültségű áramkörök 16 16 16 16Váltakozó áramú áramkörök

12 12 12 12

Villamos gépek 14 14 14 14Szűrő áramkörök és póluselmélet

8 8 8 8

Félvezetők és alkalmazásuk 22 22 26 22Száloptika, elektronikus kijelzők

6 6 10 10

Digitális áramkörök 36 36 36 36

1041

7-12

Köz

leke

dést

echn

ikai

gy

akor

lato

k

Karbantartási gyakorlatok 72 70 72 10

5 72 140 64 595 360 80 440Mérés és előrajzolás 24 20 5 5 54 30 5 35

Megmunkálás I. 48 50 30 20 148 62 10 72Kötések 72 70 35 177 92 20 112Megmunkálás II. 48 55 103 62 10 72Anyagvizsgálatok 24 25 49 30 10 40

Szerelés 64 64 84 25 109Mérési gyakorlatok

96 96 144 80 224

10

Villamos méréstechnikai alapismeretek

20 20 30 25 55

Egyenáramú villamos alapmérések

28 28 42 20 62

Váltakozó áramú villamos alapmérések I.

32 32 48 25 73

Váltakozó áramú villamos alapmérések II.

16 16 24 10 34

11499-12Foglalkozta

tás II.

Foglalkoztatás 16 16

témakör 1

témakör 2

témakör 3

1149

8-12

Fogl

alko

ztat

ás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

64 64

témakör 1

témakör 2

témakör 3

11

1041

8-12

Járm

űkar

bant

artá

sJárműkarbantartás 32 32

Dokumentációs ismeretek 16 16

Ápolási és szervizműveletek

6 6

Gépkocsi vizsgálati műveletek

10 10

Gazdasági ismeretek 16 16

Adózási ismeretek 8 8

Munkajogi ismeretek 4 4

Gazdasági társaságok 4 4

Járműkarbantartás gyakorlata 128 128

Dokumentációs ismeretek 16 16

Ápolási és szervizműveletek

40 40

Gépkocsi vizsgálati műveletek

72 72

1041

9-12

Já

rműs

zerk

ez Gépjármű szerkezettan

96 96

12

etek

javí

tása

Otto-motorok szerkezete, működése

16 16

Dízelmotorok szerkezete, működése

16 16

Motorok hűtése, kenése 8 8Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei

20 20

Erőátviteli berendezések 30 30Futóművek, kormányberendezések

30 30

Fékrendszerek 30 30Járműszerkezetek javítása gyakorlat 96 96Motorok javítása 48 48Tüzelőanyag-ellátó rendszereinek javítása

24 24

Levegő és feltöltő rendszer javítása

12 12

Emisszió rendszer javítása

12 12

Jármű diagnosztika és javítás

32 32

13

Hengertömítettség és hengerüzem összehasonlító vizsgálatok

5 5

OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika)

5 5

Dízel motorok diagnosztikája 5 5Otto motorok gázelemzése 5 5Futómű és lengéscsillapító diagnosztika

5 5

Fékberendezés, ESP rendszer diagnosztikája és a kerékkiegyensúlyozás

7 7

Járműdiagnosztika gyakorlata 64 64Levegő és emisszió rendszerek

10 10

Erőátviteli berendezések 10 10Futómű, fék és kormányberendezés

10 10

Hűtő- és kenő rendszerek 6 6Tüzelőanyag-ellátó rendszere

10 10

14

Menetdinamikai rendszerek 18 18

1042

0-12

Aut

óele

ktro

nika

i műs

zeré

sz fe

lada

tai

Autóelektronika elmélete 160 160

A gépkocsi villamos hálózata

10 10

A villamos energiaellátó rendszer

20 20

Indító berendezések

8 8

Világító, fény és hangjelző berendezések

10 10

Szélvédőtörlő és mosó berendezések, a fűtő és légkondicionáló berendezés elektromos elemei

10 10

A gépjármű üzemét ellenőrző műszerek és visszajelző berendezések

8 8

15

Gyújtóberendezések

22 22

Benzinbefecskendező és motorirányító rendszerek

28 28

Elektronikusan irányított dízelbefecskendező rendszerek

20 20

A jármű biztonsági, vagyonvédelmi és vezetőtámogató asszisztens rendszerei

18 18

Alternatív hajtású járművek

6 6

Autóelektronika gyakorlata 128 128Villamos hálózati-, töltési-, és indítórendszer hibakeresése, javítása

42 42

Motorirányító rendszerek hibakeresése és javítása

44 44

A jármű villamos alrendszereinek

42 42

16

hibakeresése, javításaAutóelektronikai diagnosztika 96 96A villamos hálózatok diagnosztikája és javítása

12 12

Indító és áramellátó rendszer diagnosztikai vizsgálata, javítása

10 10

Világító és fényjelző berendezések ellenőrzése, beállítása

10 10

Elektronikusan irányított rendszerek diagnosztikai vizsgálata

18 18

Motorirányító rendszerek vizsgálata

36 36

Biztonsági, komfort és kényelmi rendszerek diagnosztikája és javítása

10 10

Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

64 64

17

Villamos hálózati-, energia-, indító-, és világítási rendszer diagnosztikai vizsgálata

21 21

Elektronikusan irányított rendszerek diagnosztikai vizsgálata

22 22

Motordiagnosztikai vizsgálatok 21 21

Összesen 108 72

70144 72 10

5

180 72

140 160

160 1283 61

2 504 160

512 480 2268

Összesen 180 216 252 320 1283 1116 992 2268Elméleti óraszámok/aránya 1124 50%Gyakorlati óraszámok/aránya 1144 50%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

18

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A 11500-12 azonosító számú

Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

19

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

tém

akör

1

tém

akör

2

tém

akör

3

tém

akör

4

FELADATOKTudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségétBetartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeketBetartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeketBetartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeketA munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása Munkahelyek kialakításának alapvető szabályaiA munkavégzés általános személyi és szervezési feltételeiMunkaeszközök a munkahelyekenMunkavédelmi feladatok a munkahelyekenMunkavédelmi szakemberek igénybevétele és feladatai a munkahelyekenA munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése Biztonsági szín- és alakjelek Olvasott szakmai szöveg megértése

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

20

Felelősségtudat Szabálykövetés Döntésképesség

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Körültekintés, elővigyázatosság Helyzetfelismerés

21

1. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy 0,5óra/0,5 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3. Témakörök

1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra

A témakör részletes kifejtése..







1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás): tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.6. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

22


Közlekedéstechnikai alapokszakmai követelménymodul


23

A 10416-12 azonosító számú Közlekedéstechnikai alapokmegnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák


Közlekedési ismeretek Műszaki Rajz Mechanika Gépelemek-géptan

Köz

leke

dést

örté

net,

közl

eked

ési f

ogal

mak

A kö

zúti,

a v

asút

i, a

vízi

és

a lé

gi k

özle

kedé

s te

chni

kája

A já

rműv

ek m

enet

elle

nállá

sai

Síkm

érta

ni s

zerk

eszt

ések

és

vetü

leti

ábrá

zolá

s

Met

szet

i ábr

ázol

ás

Mér

etm

egad

ás, f

elül

etm

inős

ég, t

űrés

ek é

s ill

eszt

ések

Jelk

épes

ábr

ázol

ás

Mer

ev te

stek

álta

láno

s m

echa

niká

ja

Síkb

eli e

gyen

súly

i sze

rkez

etek

Szilá

rdsá

gtan

Kin

emat

ika-

kine

tika

Köt

őgép

elem

ek, k

ötés

ek, b

izto

sítá

sok

Rug

ók é

s le

ngés

csill

apító

k

Csö

vek

és c

sősz

erel

vény

ek

Teng

elye

k

Csa

págy

azás

ok

Teng

elyk

apcs

olók

Féke

k

Haj

táso

k, h

ajtó

műv

ek, m

echa

nizm

usok

FELADATOKMűszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít, használ x x x xSzabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről, villamos berendezésekről x x x x x x x x x x

Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x x

Összegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x x

24

Összetett műszaki terveket értelmez és használ x x x x x xKözlekedésgépészeti berendezések műszaki jellemzőit számítással ellenőrzi x x x x x x x x x x x x xKözlekedéselektronikai áramkörök jellemző adatait meghatározzaDokumentálja a számításokat x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKGéprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok x x x x x x x x x x x x

Mértékegységek x x x x x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárásokKéplékenyalakítási alapismeretekForgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiákKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközökGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainak ismereteHegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközökKorrózióvédelemi alapismeretekGyártási utasítások értelmezése x x xMűszaki fizika x x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretekMűszaki mérés eszközei x x x x x x x xDigitális technikák és elektronikus műszerekMérési utasítások értelmezése xÉrintésvédelmi alapismeretekSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásaiGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályai

25

Környezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretekMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők

SZAKMAI KÉSZSÉGEKGépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x x x x x x xMűszaki fizika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x x x x x x xElektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x xElektrotechnika, elektronika, digitális technika alapösszefüggéseinek alkalmazásaMérési jegyzőkönyvek készítése

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMegbízhatóság xPontosság x x x x x x x x x x x x x x x x xÖnállóság x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság x x x xMotiválhatóság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x x x x x x x x x x x

26


Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika

Alap

foga

lmak

Fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Nem

fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Önt

észe

t, m

eleg

alak

ításo

k, h

őkez

elés

ek

Köt

ések

Forg

ács

nélk

üli h

ideg

alak

ításo

k

Forg

ácso

lás

Felú

jítás

i tec

hnol

ógiá

k

Anya

g és

hib

aker

eső

vizs

gála

tok

Szer

elés

tech

nika

Villa

mos

ala

pfog

alm

ak

Egy

enfe

szül

tség

ű ár

amkö

rök

Válta

kozó

ára

mú

áram

körö

k

Villa

mos

gépe

k

Szűr

ő ár

amkö

rök

és p

ólus

elm

élet

Félv

ezet

ők é

s al

kalm

azás

uk

Szál

optik

a, e

lekt

roni

kus

kije

lzők

Dig

itális

ára

mkö

rök

FELADATOKMűszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít, használ x x x x x x x x x x x x x x xSzabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről, villamos berendezésekről x x x x x x x x x x x

Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x x x x x x x

Összegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x x x x x xÖsszetett műszaki terveket értelmez és x x x x x x x x x x x

27

használKözlekedésgépészeti berendezések műszaki jellemzőit számítással ellenőrzi x x x x x x x xKözlekedéselektronikai áramkörök jellemző adatait meghatározza x x x x x x x x

Dokumentálja a számításokat x x x x x x xSZAKMAI ISMERETEK

Géprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok x x x x x x x x x x x

Mértékegységek x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárások x x x x x x xKéplékenyalakítási alapismeretek x x xForgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiák x xKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközök x xGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainak ismerete x xHegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközök x

Korrózióvédelemi alapismeretek x xGyártási utasítások értelmezése x x x x xMűszaki fizika x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretek x x x x x x x x x x xMűszaki mérés eszközei x x x x x x x xDigitális technikák és elektronikus műszerek x x x x x x x x xMérési utasítások értelmezése x x x x x x xÉrintésvédelmi alapismeretek x x xSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásai x x x x x xGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályai x x x x x x

Környezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretek x x x x xMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők x x x x x x x

28

SZAKMAI KÉSZSÉGEKGépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x xMűszaki fizika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x xElektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x x x x x xElektrotechnika, elektronika, digitális technika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x x x x x

Mérési jegyzőkönyvek készítése x x x x x x x


Megbízhatóság x x x x x x x xPontosság x x x x x x x x x x x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Határozottság x x x xMotiválhatóság x x x x x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Logikus gondolkodás x x x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x x x x x

29

2. Közlekedési ismeretek 36óra/36 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.2.1. A tantárgy tanításának célja

A közlekedési alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb közlekedési alágazatok, nevezetesen a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés legfontosabb technikai jellemzőit.A tanulók a tanulási folyamat során sajátítják el az egyes közlekedési alágazatoknál alkalmazott technikai megoldásokat, azok történeti fejlődését azok jelenségeit és folyamatait.Továbbá ráirányítani a tanulók figyelmét az egyes közlekedési alágazatok közötti kapcsolatrendszerre.Ismerjék meg a tanulók az egyes ágazatok előnyei és hátrányait más ágazatokkal való összehasonlítás kapcsán, mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi, valamint a szállítandó személyek illetve áruk mennyiségének figyelembevétele alapján.Felhívni a tanulók figyelmét a biztonságos közlekedés megvalósításának feltételeire, valamint a közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkre.Lehetőséget biztosítani a tanulók számára, hogy az egyes közlekedési területek megismerése során el tudja dönteni, hogy tanulmányait mely szakirányban kívánja folytatni.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Történelem (közlekedéstörténet, gazdaságtörténet, technikatörténet, tudománytörténet);Fizika, kémia, biológia

2.3. Témakörök 1.1.1. Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak

8óra/8 óra

KözlekedéstörténetA közúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA vízi közlekedés kialakulása és fejlődéseA vasúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA légi közlekedés története

A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmakA közlekedés fogalma, feladata, értelmezéseA közlekedés felosztásaKözlekedési alapfogalmakA közlekedési alágazatok átfogó jellemzése

A közúti közlekedésA vasúti közlekedésA vízi közlekedés

Közlekedésbiztonság

30

A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkAz aktív biztonságA passzív biztonság

1.1.2. A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája20óra/20 óra

A közúti közlekedés technikájaA közúti pálya

A közutak osztályozásaA közúti pályával kapcsolatos alapfogalmak

A közúti járművekA közúti járművek csoportosításaA közúti járművek szerkezete és felépítéseOtto- és dízelmotorok működéseA közúti közlekedés kiszolgáló létesítményeiTehergépjárművekA közúti járművek fontosabb paraméterei

A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményeiA vasúti közlekedés technikája

A vasúti közlekedés felosztásaA vasúti pálya

Az alépítményA felépítmény részeiA felépítmény alapfogalmaiVágánykapcsolásokKülönleges felépítmények

A vasúti járművekVasúti vontatójárművekA vasúti vontatott járművek szerkezeteA vasúti vontatott járművek típusai

A vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményeiA vízi közlekedés technikája

A vízi közlekedés csoportosításaA vízi közlekedés pályája, vízi utak

Belvízi hajóutakTengeri hajóutak

A vízi közlekedés járműveiA hajók felépítéseA hajók fő méreteiA hajók haladása, irányítása és egyéb berendezéseiA mai hajók csoportosítása

A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményeiKikötő, dokkokHajógyárak

A légi közlekedés technikájaA légi közlekedés felosztásaA légi közlekedés pályájaA légi közlekedés járművei

A légi járművek csoportosítása

31

A repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezete

A légi közlekedés kiszolgáló létesítményeiA repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezete.

1.1.3. A járművek menetellenállásai8 óra/8 óra

A gördülési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményA légellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményAz emelkedési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményA hajtómű ellenállásA járművek menetdinamikájaA gépjármű haladása ívmenetben-kicsúszási és kiborulási határsebesség számítása

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem



Sorszám

Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK

6. pont lebontása, pontosítása)

egyéni

csoport

osztály

1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. szemléltetés x1.6. házi feladat x


Sor-szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete(differenciálási

módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása)

Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló x

32

feldolgozása1.3. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

1.6. Információk önálló rendszerezése x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x

2.2. Tesztfeladat megoldása x2.3. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x

2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajzelemzés, hibakeresés x

4. Komplex információk körében

4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x

5. Csoportos munkaformák körében

5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x

6. Gyakorlati munkavégzés körében

6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján x

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x

8. Vizsgálati tevékenységek körében

8.1. Tárgyminták azonosítása x

2.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

3. Műszaki rajz 90 óra/90óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.2.3.


Műszaki rajzok segítségével közli a tervező az alkatrészre, részegységre vonatkozó kialakítási, megmunkálási előírásait a kivitelező

33

szakmunkásokkal. Javításkor, felújításkor az eredeti állapot visszaállításához szükséges, hogy a javítást végző szakember az eredeti vagy a felújítási dokumentációban szereplő műszaki rajzokat olvasni, használni tudja. Szintén fontos, hogy egy alkatrész legyártásához olyan, szabványosan beméretezett, a szakrajzi előírásoknak megfelelő vázlatot, vagy műszaki rajzot tudjon készíteni a tanuló, amely alapján azt az alkatrészt le tudják gyártani. A tantárgy fejleszteni igyekszik a tanuló térszemléletét is.A tantárgy célja, hogy a gépészeti rajzok mellett a szakmaspecifikus villamos kapcsolási rajzok sajátosságait is megismertesse a leendő szakemberekkel, mivel a jó kapcsolási rajzolvasási készség feltétele az eredményes hibafeltárási folyamatnak.Az alapismeretek elsajátítása után mutassa be a tanulóknak a korszerű számítógépes rajkészítési eljárásokat.


Kapcsolódó közismereti tartalmak: Matematika tantárgyból:

Geometriai mértékegységekElemi geometria, síkidomok és szerkesztésük: nevezetes szögek,

szögszerkesztések, szögfelezők, háromszög, négyszögek, sokszögek, kör, körcikk. Síklapú testek, görbefelületű testek.

3.3. Témakörök

3.3.1. Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás18 óra/18 óra

A műszaki ábrázolás eszközei: rajzlapméretek ismertetése, feliratmezők fajtái és kialakításuk, darabjegyzék, rajzeszközök (rajztábla, ceruzák, vonalzók, görbevonalzók, betűsablonok, körző stb.)

A műszaki ábrázolás alapelemei: vonalfajták, vonalvastagság, szabványosítás, méretarány. Szabványírás alkalmazása a géprajzokon. A méretmegadás elemei, méretarány.

Műszaki vázlatkészítés, szabadkézi vázlat.Síkmértani szerkesztések: szögek, szakaszok, merőlegesek és

párhuzamosok, síkidomok és szerkesztésük.Térbeli alakzatok, térelemek ábrázolása: Síklapú és a forgástestek

fajtáinak bemutatása, a különböző alakzatok ábrázolási módjai. Vetítési módok.

Két-, és három képsíkos ábrázolássíklapú testek (kocka, hasáb, gúla) vetületi ábrázolása teljes és

csonkolt kivitelnélforgásfelületek ábrázolása( henger, kúp, gömb).Axonometrikus ábrázolás: az axonometrikus kép keletkezése

módszerei,Síklapú testek (kocka, hasáb, gúla) ábrázolása axonometrikusan

teljes és csonkolt kivitelnél

34

Görbe felületű testek ( henger, kúp, gömb) axonometrikus ábrázolásaSíklapú testek (hasáb, gúla) döfése egyenessel, síkmetszése,

palástkiterítése, áthatásaForgástestek döfése egyenessel, síkmetszése, palástkiterítése,

áthatása

3.3.2. Metszeti ábrázolás 18 óra/18 óra

A metszet keletkezése és ábrázolásaAz egyszerű metszet fajtáiTeljes metszet létrehozása, vízszintes, függőleges és ferdesíkú

metszetek készítése, jelölési módokRészmetszet, kitörés ábrázolásaFélmetszet, félnézet, félnézet-félmetszet ábrázolási módokÖsszetett metszetek: lépcsős metszet, befordított metszet, befordított

lépcsős metszet, kiterített metszetSzelvények rajzolásának módozatai: A nézet kontúrvonalain belül

megrajzolt szelvény. A vetületen kívül rajzolt szelvények: a metszősík nyomvonalán, elcsúsztatott helyzetben és a párhuzamos metszősíkú szelvények.

A metszeti ábrázolás sajátos szabályai: az anyagfajtától független metszetjelölések, nem metszendő alkatrészek, részletek (küllők, bordák, csapok, csavarok, csigák, ékek, fogantyúk, görgők, golyók, huzalok, karok, láncok, lemezek, orsók, rudak, szegecsek, szegek, tengelyek)

Összeállítási rajz készítése az előzetesen tanult szabályok alkalmazásával

Tárgyrészletek rajzolása: Kiemelt részlet, ismétlődő elemek, síkfelületek jelölése, mozgó alkatrészek szélső helyzete, csatlakozó alkatrészek

3.3.3. Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések18 óra/18 óra

A témakör részletes kifejtéseA méretmegadás általános szabályai: méretvonal, méretsegédvonal,

méretszám elhelyezése, megadása Különleges méretmegadások, egyszerűsítések: méretmegadások

érintőkkel, kiadandó, magától értetődő és tájékoztató méretek megadása, egyenlő osztású távolságok méretmegadása, fél méretvonalak alkalmazása, éltompítások megadása stb.

átmenő-, zsák-, süllyesztett furatok méretmegadásaLejtés és kúposság jelölése Recézés, felületkikészítés és hőkezelés megadásaKözpontfurat, lekerekítés, beszúrás méretmegadásaMérethálózat felépítésének általános és speciális szabályai: láncszerű

méretmegadás, bázistól induló méretmegadás, táblázatos és kombinált méretmegadás. Méretek elosztása a rajzon.

35

Felületminőségi alapfogalmak. Egyenetlenségek, felületi érdesség értelmezése. A felületi érdesség megadása gépészeti rajzokon, jelölési módok.

A mérettűrés értelmezése, alapfogalmak (méret, névleges méret, tényleges méret, felső-, és alsó határméret, közepes méret, tűrés, felső határeltérés, alsó eltérés, tűrésezett méret)

A tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz viszonyítvaHosszméretek és szögméretek tűrése, lejtés és kúposság

tűrésmegadásaTűrés alapsorozatok táblázatos megadása, tűrésezetlen méretek

pontosságaAz illesztés alapfogalmai, az egységes tűrés-, és illesztési rendszerek

felépítése (alapeltérések, illesztési rendszerek, az illesztések jelölése, csap és lyuktűrések táblázata)

Alak és helyzettűrések értelmezése, jelölései, megadása .

3.3.4. Jelképes ábrázolás36 óra/36 óra

Csavarmenetek ábrázolása: csavarvonal csavartest, csavarmenet képzése. Orsó és anyamenet ábrázolások. Menetes furatok áthatásának ábrázolása. Menetkifutás, szerszámkifutás jelölése. Menetek méretmegadása, csavarmenetek tűrésének, illesztésének megadása.

Balmenetű gépelemek jelölése.Hatlapfejű csavar és anya rajzainak szerkesztése. Csavarvégződések

és csavarfejek ábrázolása.Menetes furatok és kötőelemek egyszerűsített ábrázolása.Fogazatok és fogazott alkatrészek ábrázolása: jellemző méretek

meghatározása, a különböző fogazatok ábrázolása, műhelyrajza (pl.: hengeres kerék és kerékpár, csavarkerékpár, kúpkerék, csigahajtás, fogasléc-fogasív). Fogazott alkatrészek rajzjelei kinematikai ábrákon.

Bordás tengelykötések ábrázolása: A bordástengely és a bordás furatjellemző adatai, méretei, mérettáblázatok használata. Bordástengely és bordás furat rajza. Bordáskötés ábrázolása, műhelyrajz.

Csapágyak ábrázolása: siklócsapágy-persely rajza, mérettáblázat használata. Gördülőcsapágyak különböző típusainak egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módja.

Tömítések ábrázolása: záró fedelek és a mozgó alkatrészek tömítései (pl.: radiális tengelytömítő gyűrű) részletes és jelképes ábrázolása, mérettáblázatok használata.

Rugók ábrázolása: hengeres húzó csavarrugók, nyomó csavarrugók metszeti, nézeti, részletes vagy jelképes ábrázolása.

Nem oldható kötések ábrázolása: szegecs-, és hegesztett kötések. Szakma specifikus rajzi ábrázolások elméleti ismeretei, rajzkészítési

gyakorlatok.

36

Számítógépes rajzkészítési eljárások bemutatása, fejlesztési lépések, irányzatok.




Sorszám



Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása)egyén

icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x x x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x

1.3. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x


1.5. Információk feladattal vezetett rendszerezése x



2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x

37

3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajzkészítés tárgyról x3.4. Rajz kiegészítés x3.5. Rajzelemzés, hibakeresés x3.6. Rajz készítése rendszerről x3.7. Rendszerrajz kiegészítés x4. Csoportos munkaformák

körében4.1. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x


4. Mechanika 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A mechanika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását. A tanulók tanulási folyamata fejlessze tovább a fizika tantárgyban megismert természettudományos szemléletet, alakítson ki általános műszaki szemléletmódot. Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszaki fogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel és azok alkalmazásaival, készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok) értelmezésére és használatára, alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével legyenek képesek képzeletük, gondolatuk, adott szerkezetek egyszerűsített Rajzi megjelenítésére.Alapozó tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget. A gyakorlati feladatok közös megoldása mutasson rá az adott feladatok többféle megoldási lehetősége által felkínált önellenőrzés fontosságára, fejlessze a tanulók számolási készségét, biztonságát és a nagyságrendi érzék kialakulását.Ki kell fejleszteni a műszaki életben alkalmazott mértékegységek alkalmazásának készségét, a tanulók esztétikai érzékét a szerkesztési és számítási feladatok áttekinthető, szép kivitelű megoldásaira.Az alapösszefüggések gyakorlatias alkalmazásával alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók egyszerűbb alkatrészek terhelésének megállapítására


38

A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára és a fizikára épül.

A Matematika tantárgyból:az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletekés a vektorok témaköreire épít a Mechanika tantárgy.

A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörökre épít a Mechanika tantárgy

4.3. Témakörök

4.3.1. Merev testek általános statikája18 óra/18 óra

Bevezetésa mechanika tárgyaa mechanika felosztása, elemeia tantárgy tanulásának célja, jelentőségemértékegységek a mechanikábana számító- és szerkesztő eljárások parallel alkalmazása

Statikai alapfogalmak,Erő

fogalmafajtáijelölésekmértékegységektulajdonságok

Forgató nyomatékfogalmameghatározásaértelme

Erőpárfogalmahatásaforgatónyomatéka

Erőrendszerekfogalmaösszetevőifajtáiaz erőrendszer eredője

A statika alaptételeierőháromszög tételekét erő egyensúlyának feltételeegyensúlyi erőrendszer hozzáadása, eltávolításahatás-ellenhatás törvénye

Az erő összetevőkre bontásaszerkesztéssel (vektorháromszög módszer)szerkesztéssel (paralelogramma módszer)

39

számítássalSíkbeli erőrendszerek

Az erő áthelyezéseAz erők összegzéseKözös hatásvonalú erők eredőjeKözös metszéspontú erők eredője

meghatározás vektorsokszög módszerrel,meghatározás számítással.

Közös metszéspontú erőrendszer egyensúlyahárom erő egyensúlya,a testek egyensúlyának meghatározása szerkesztéssel,a testek egyensúlyának meghatározása számítással.

Párhuzamos erők eredőjemeghatározás számítással a nyomatéki tétel segítségével,meghatározás vektor- és kötélsokszög segítségével,a nyomaték szerkesztése kötélsokszöggel.

A súlypont és a súlyvonal fogalmaTetszőleges síkidom statikai (elsőrendű) nyomatékának kiszámítási elveEgyszerű síkidomok statikai nyomatékaA síkidomok súlypont meghatározásának elveEgyszerű síkidomok súlypontjának meghatározása

összetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározása számítással,összetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározása szerkesztéssel.

A stabilitás (állékonyság) fogalma és gyakorlati jelentősége

4.3.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 18 óra/18óra

A kényszerek fajtái és jellemzőiA reakcióerő támadáspontjának nagysága és értelme

támasz,kötél,statikai rúd,csukló és befogás esetén

Három, közös síkban fekvő erő egyensúlyának feltételeiAz egyensúly feltételének meghatározása számítássalHárom erő egyensúlyának meghatározási módszere szerkesztésselKéttámaszú tartókAlapfogalmak

fogalma,szabványos jelölések,támaszköz (fesztáv),konzol,terhelési módok.

Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,

40

a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Egyenletesen megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel és számítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Vegyes terhelésű kéttámaszú tartóA reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel és számítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Egyik végén befogott tartókAlapfogalmak

a befogott tartó fogalma,szabványos jelölések,terhelési módok,a befogás reakciói.

Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Egyenletesen megoszló terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Vegyes terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

41

4.3.3. Szilárdságtan 24 óra/24óra

A szilárdságtan tárgyaIgénybevételek

egyszerű igénybevételek,összetett igénybevételek.

Feszültségeknormál feszültség,csúsztató feszültség.

Hooke-törvényA megengedett feszültség

fogalma,jelölése,meghatározása számítással,meghatározása táblázat segítségével,terhelési módok Wöhler- szerint.

Méretezési eljárásokaz alkatrész terhelhetőségének meghatározása,a szükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,az alkatrész anyagminőségének megválasztása,adott igénybevételnek való megfelelés ellenőrzése.

A méretezés alapvető szempontjaiHúzó igénybevétel

a húzó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,a megnyúlás meghatározása,egyenszilárdságú húzott rúd,kazánformula és alkalmazása.

Nyomó igénybevétela nyomó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,a rövidülés meghatározása,a felületi nyomás,a palástnyomás,hőmérséklet változás okozta feszültségek.

Hajlító igénybevételAlapfogalmak

a hajlító igénybevétel vizsgálata,jellemző fogalmak és elnevezések (rugalmas vonal, semleges réteg, húzott szál, nyomott szál, alakváltozások).

A hajlító igénybevétel feszültségeA hajlítás alapegyenlete

a Navier-féle összefüggés,a szélső szál távolsága,ekvatoriális másodrendű nyomaték,keresztmetszeti tényező.

Ekvatoriális másodrendű nyomatékok és keresztmetszeti tényezők

42

tetszőleges keresztmetszet x és y tengelyekre számított másodrendű nyomatéka,téglalap-, négyzet-, kör-, körgyűrű keresztmetszetek ekvatoriál másodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinek meghatározása,különböző területelemekből álló keresztmetszet ekvatoriális másodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinek meghatározása,a Steiner-tétel és alkalmazása,hengerelt szelvények ekvatoriális másodrendű nyomatékainak és keresztmetszeti tényezőinek meghatározása szabványok és táblázatok segítségével.

Hajlításnál fellépő alakváltozásokegyik végén befogott tartó végének lehajlása, szögelfordulása,különböző terhelésű kéttámaszú tartó közepének behajlása, a végeinek szögelfordulása.

Tartók méretezése hajlításraa nyíró igénybevétel elhanyagolása,a tartó anyagának meghatározása táblázat segítségével,a tartó keresztmetszeti méreteinek meghatározása,a maximális terhelhetőség megállapítása,a tartó igénybevételre való megfelelésének ellenőrzése,

Egyenszilárdságú tartóegyenszilárdságú tartó-megoldások,

Nyíró igénybevételTiszta nyíró igénybevétel

a tiszta nyírás jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,a feszültség eloszlása.

Hajlítással párosult nyíró igénybevételaz igénybevétel jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,az alaktényező értékei.

Méretezés nyírásrahajlítással párosult nyíró igénybevételű alkatrész terhelhetőségének, a keresztmetszet méreteinek meghatározása, hajlítással párosult nyíró igénybevételű alkatrész anyagminőségének megválasztása, ellenőrzés palástnyomásra.

Csavaró igénybevételAlapfogalmak

a csavaró igénybevétel jellemzői, vizsgálata, jellemző elnevezések, alakváltozás a csavaró igénybevételnél.

A csavaró igénybevétel feszültségeFeszültség eloszlás az igénybevételnél,

43

adott keresztmetszetben ébredő feszültség meghatározása.

A csavarás alapegyenletePoláris másodrendű nyomatékok és poláris keresztmetszeti tényezők

tetszőleges keresztmetszet poláris másodrendű nyomatéka,összefüggés a poláris és ekvatoriális másodrendű nyomatékok között,kör-, körgyürű és négyzet alakú szelvények poláris másodrendű nyomatékának és poláris keresztmetszeti tényezőjének meghatározása.

A csavaró igénybevétel alakváltozásaa keresztmetszet szögelfordulásának meghatározása,a folyóméterenkénti maximális elcsavarodás.

Méretezés csavarásraforgó tengelyeket terhelő csavaró nyomaték meghatározása az átvitt teljesítmény és a fordulatszám ismeretében,a csavarásra igénybe vett tengely terhelhetőségének, a szükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,a csavaró nyomatékkal terhelt tengely igénybevételnek való megfelelésének ellenőrzése,a csavarásra igénybevett tengely megfelelő anyagminőségének kiválasztása,a tengely szögelfordulásának meghatározása és ellenőrzése.

Kihajlása nyomó igénybevételű karcsú rúd vizsgálata,a karcsúsági tényező,a kihajlási hossz a rúd megfogásától függően,az inerciasugár,rugalmas és rugalmatlan kihajlás,a törőfeszültség meghatározása Euler és Tetmayer szerint,ellenőrzés kihajlásra,a kívánatos kihajlási biztonsági tényezők.

Összetett igénybevételekEgyirányú összetett igénybevétel

fogalma, értelmezése és fajtái,húzás+hajlítás eredő feszültsége,nyomás+hajlítás eredő feszültsége,feszültségábrák,méretezési módok.

Többirányú összetett igénybevételfogalma, értelmezése és fajtái,a redukált feszültség meghatározása Mohr-szerint,a redukált nyomaték,méretezési módok.

44

4.3.4. Kinematika-kinetika 12 óra/ 12óra

Kinematika alapfogalmaka kinematika tárgya,a mozgások csoportosítása,a mozgások jellemzői.

A pont kinematikájaEgyenes vonalú mozgások

egyenes vonalú, egyenletes mozgás,egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgások,kinematikai diagramok.

Görbevonalú mozgásokegyenletes körmozgás,egyenletes körmozgást végző pont gyorsulása,egyenletesen változó körmozgás.

Merev test kinematikájaA merev test mozgásának jellemzéseA merev test elemi mozgásaiÖsszetett mozgások

a test egyidejűleg többféle haladó mozgást végez,a test egyidejűleg haladó és forgómozgást végez,hajítás függőlegesen, vízszintesen és ferdén.

Kinetika alapfogalmaka kinetika tárgya,a kinetika alaptörvényei.

Az inercia- és gyorsuló rendszerekaz inerciaerő és gravitációs erő ekvivalenciája,a súlyos és tehetetlen tömegek azonossága.

A D'Alembert-elvA centripetális - és centrifugális erőMerev test forgása rögzített tengely körül

A forgómozgás alaptörvényeTömegtehetetlenségi nyomaték

fogalma, mértékegysége,értékét meghatározó tényezők,egyszerű, homogén testek tömeg-tehetlenségi nyomatéka,

Steiner-tétel és alkalmazása,redukált tömeg,tehetetlenségi sugár.



45


Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. szemléltetés x1.6. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret



1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x






felkészüléssel x


3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz elemzés, hibakeresés x



5. Csoportos munkaformák

46

körében5.1. Információk rendszerezése

mozaikfeladattal x








47

5. Gépelemek-géptan 104óra/108óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A gépelemek-géptan tantárgy tanításának célja, a közlekedéstechnikai gyakorlatban szükséges készségek megszerzése, a gépészeti dokumentációk olvasásának, értelmezésének elősegítése.Az alapösszefüggések gyakorlatias alkalmazásával alakítson ki olyan szemléletet, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók alkatrészek terhelésének megállapítására, felhasználhatósági területeinek beazonosítására, az igénybevételeknek megfelelő karbantartási, üzemeltetési tapasztalatok megszerzésére. Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátításához, szükséges kötőelemeket, kötési és biztosítási módokat.A tantárgy feladata a műszaki életben előforduló alkatrészek, gépek, hajtásláncok felépítésének ismertetése. Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához. Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára és a fizikára épül, valamint a közlekedés technikai alapok modul tantárgyaival alkot szerves egységet.

MatematikaFizikaMűszaki rajz

Metszeti ábrázolásMéretmegadásJelképes ábrázolás

MechanikaStatikaSzilárdságtanKinematika

Technológiai alapismeretekSzereléstechnika

Közlekedéstechnikai gyakorlatokKötésekMegmunkálás

Szerelés5.3. Témakörök

5.3.1. Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások20óra/20 óra

48

Bevezetés, a tantárgy tanulásának célja, témakörei, mértékegységek, szabványok.Kötések feladata, osztályozásuk.Szegecskötések, szegecsfajták.

Szegecsek anyaga, osztályozásuk.Szegecsek igénybevételei.Szegecskötések méretezése, kialakítása.Szegecskötések fajtái, szegecsek típusai alkalmazási

területei.Szegecskötésekkel kapcsolatos szabványok.

Csavarok, csavarfajták.Csavarmenettel ellátott gépelemek.Csavarok feladata, fajtái.Csavarmenet modellek, menetprofilok csavarmenetek felosztása geometriai jellemzőik alapján.Erőhatások csavarkötésekben.Csavarok igénybevételei, anyagok megválasztási szempontjai.Csavarkötések méretezése.Meghúzási nyomatékok.Csavar és csavaranya biztosítások.Csavarokkal, csavarkötésekkel kapcsolatos szabványok

Mozgató orsók alkalmazása, szerkezeti kialakítása.Csapszegek, szegek és rögzítő elemek.

Helyzetbiztosítási elemek feladata, és követelményei.Csapszegek, szegek felosztása, igénybevételei.Csapszegek méretezése.

Ék és reteszkötések.Forgó alkatrészek oldható kötőelemeinek, feladata, fajtái.Ékkötés jellemzői, alkalmazhatósági feltételei.Felületi minőség, tűrés, illesztés, lejtés számítása.Ékkötés méretezése.Reteszkötések gyakorlati megoldásai, méretezése.

Sajtolt és zsugorkötések.Kötések alkalmazási területe.Illesztés-technikai számítások.

5.3.2. Rugók és lengéscsillapítók 6 óra/6 óra

Rugók feladata, alkalmazási területük.Rugók anyaga és jellemzőik.Hajlításra terhelt rugók.Csavarásra terhelt rugók.Húzó és nyomórugók.Rugókarakterisztikák.Egyszerű lengőrendszer, lengések, rezgések káros

következményei.Lengéscsillapítók feladata.

49

Lengéscsillapítók csoportosítása, kialakítása, működésük

5.3.3. Csövek és csőszerelvények 10 óra/10 óra

Csövek anyaga, és gyártása.Csővezetékek felhasználási területei, és

követelményrendszere.Csővezetékek méretezése.Különböző anyagú csővezetékeknél alkalmazott csőkötési

eljárások.Csővezetékek idomai, felfüggesztései.Csőkiegyenlítők, zajcsökkentők kialakítása.Áramlást szabályozó szerelvények feladata, fajtái.Csapok, szelepek szerkezeti kialakítása, működésük.Nagynyomású tartályok feladata, szerkezeti kialakítása.Kisnyomású tartályok feladata, szerkezeti kialakítása

5.3.4. Tengelyek 8 óra/8 óra

Tengelyek feladata, felosztása, szerkezeti kialakítása.Tengelyek igénybevételeinek meghatározása.Tengelyek méretezése.Hajlításra igénybevett tengelyek számítása lehajlásra.Csavarásra igénybevett tengelyek számítása.Csavaró nyomatékra igénybevett tengelyek számítása.Egyenszilárdság fogalma és kritériumai.Kritikus fordulatszám fogalma.Kifáradás fogalma, élettartam növelés lehetőségei

5.3.5. Csapágyazások 12 óra/12 óra

Csapágyazások feladata, kiválasztásának jellemző szempontjai.

Siklócsapágyak felépítése, szerkezeti elemei, típusai.Siklócsapágyak anyagai.Siklócsapágyak súrlódási viszonyai.Siklócsapágyak kenése, a csapágykenés hidrodinamikai

elmélete.Siklócsapágyak méretezése.Gördülőcsapágyak felépítése, szerkezeti elemei,

csoportosítása.Csapágyak csoportosítása a terhelés iránya szerint.Csapágyak csoportosítása a gördülőelemek kialakítása

szerint.Elasztomer csapágyak.Csapágyak méretezése.Csapágyak illesztése beépítési megoldásai.Csapágyak tömítési és porvédelmi megoldásai.

50

Csapágyakkal kapcsolatos szabványok.

5.3.6. Tengelykapcsolók 10 óra/10 óra

Tengelykapcsolók feladata, felosztása.Tengelykapcsolókkal szemben támasztott követelmények, jellemzőik.Merev tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Kiegyenlítő tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Rugalmas tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Tengelykapcsolók felosztása kapcsolási mód szerint.Önműködő tengelykapcsolók.Szabadonfutók.

5.3.7. Fékek. 6 óra/6 óra

Fékberendezések feladata elvi működése.Fékek rendeltetése (rögzítő, üzemi, automata, vészfék)Mechanikus elven működő súrlódó felületpárok szerkezeti kialakításai.Fékek működtetésén megoldásai (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos rendszerek).Fékerők, féknyomatékok számítása.

5.3.8. Hajtások, hajtóművek. 32 óra/36 óra

Nyomaték, és teljesítmény átvitel megoldásai, szerkezeti kialakításuk.DörzshajtásDörzshajtás súrlódási viszonyai.Dörzskerekek szerkezeti kialakítása.Végtelenített súrlódásos hajtások.Végtelenített hajtások előfeszítésének megoldásai.Szíjhajtások.Szíjhajtások súrlódási viszonyai.Szíjcsúszás hatása, és csökkentése.Lapos-,bőr és gumiszíj hajtás.Ékszíjhajtás.Ékszíjak fajtái, szerkezeti kialakításuk, ékszíjtárcsák kialakítása.Ékszíjhajtás kiválasztása, méretezése.Fogasszíj-hajtás.Lánchajtások.

51

Láncok és lánckerekek szerkezeti kialakítása.Lánchajtások jellemzői, alkalmazási területei.Fogaskerékhajtás feladata, csoportosítása.Fogaskerékhajtás alapfogalmai, alaptörvényei.Evolvensprofil származtatása, és kapcsolódása.Hengeres fogaskerékhajtások (elemi és kompenzált fogazat)Profileltolások felosztása.Ferde fogazat.Belső fogazat.Csavarkerékhajtás.Kúpos hajtások, kúpkerekek kapcsolódása.Fogaskerék hajtóművek osztályozása.Bolygóművek felépítése, működése.Csigahajtás szerkezeti kialakítása, csiga és csigakerék kapcsolódása.Forgattyús hajtóművek alkalmazása.Hajtóművek csoportosítása.Forgattyús hajtóművek felépítése, szerkezeti elemei.Dugattyú, hajtórúd, és forgattyús tengely kialakítása.Vezérlő mechanizmusok.Huzalos, bowdenes, teleflex kábeles vezérlések szerkezeti elemei.Tolórudas vezérlés szerkezeti elemei

1.2.3.4.5.

5.1.5.2.5.3.5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Multimédiás oktatóterem, lehetőség szerint szemléltetésre alkalmas alkatrészek, szerkezeti elemek, modellek bemutatása.



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x x1.4. megbeszélés x

52

Sorszám





pontosítása)

egyéni

csoport

osztály

1.5. szemléltetés x1.6. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel x


3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajzelemzés, hibakeresés x









53




54

6. Technológiai alapismeretek 136 óra / 144 óra ** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását,a hagyományos, a műszaki gyakorlatban használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.A rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakításával a tanulók értsék meg az anyag kiválasztása, megmunkálása, igénybevétele, hőkezelése, üzemeltetése, karbantartása, és a felújítási mód megválasztása közti összefüggéseket.Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.A hagyományos és az aktuális javítási, karbantartási és megmunkálási eljárások alapos elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai fejlődés várható kihívásainak megfelelni.Alakítson ki a tanulókban kellő szakmai hivatástudatot, olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges.


A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára, a fizikára és a kémiára épül.A Matematika tantárgyból:

az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletek

A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörök épít.

A Kémia tantárgyból:

55

atomok szerkezetefémek és vegyületeiknemfémes elemek és vegyületeikműanyagok

6.3. Témakörök 6.

6.1.6.2.6.3.6.3.1. Alapfogalmak 12 óra/ 12 óra

Alapfogalmakgépészetben gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag

Fémtani alapfogalmakfémek kristályrendszereiszínfémek kristályosodásának főbb jellemzői

kristályosodási sebesség- és képességpolikrisztallin dermedés,rácshibák, diszlokációa vas allotróp átalakulása lehűlési és hevítési görbéjével

ötvözet fogalma, az ötvözés módja, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolata

a kétalkotós ötvözettípusok lehűlési folyamatakétalkotós egyensúlyi diagram fogalma, lényegea lehűlési görbe felvételének módszerekétalkotós egyensúlyi diagram szerkesztését lehűlési

görbékbőlkétalkotós egyensúlyi diagramok olvasási szabályaikét fém egyensúlyi diagramjai, ha a képződő szövetelem:

szilárd oldat, eutektikumszilárd oldat és eutektikum

az acél gyors hűtésekor bekövetkező változások, C-görbék

6.3.2. Fémes szerkezeti anyagok 12 óra/ 14 óra

Nyersvasak és jellemző összetételükAcélok csoportosítása, jelölése összetétel, tulajdonság és

felhasználás szerintAcélok szerkezeti elemek céljára

képlékeny alakításra alkalmas acélokautomata acélokbetonacéloksínacélokrugóacélok

56

golyóscsapágy acélokszelepacélokbevonatolt acélok

Acélok szerkezetépítés céljáramelegen hengerelt acélokfinomszemcsés szerkezeti acélok

Hőkezelési célú acélokfelületedzhető acéloknemesíthető acélokbetétben edzhető acéloknitridálható acélok

Különleges tulajdonságú acélokmelegszilárd acélokhidegszívós acélok korrózióálló acélokhőálló acélok

Szerszámacélokhidegalakító szerszámacélokmelegalakító szerszámacélokműanyag megmunkáló szerszámacélokgyors acélok

Acélöntvényekötvözetlen acélöntvényekötvözött acélöntvények

Öntöttvasaklemezgrafitos öntöttvasakgömbgrafitos öntöttvasakötvözött öntöttvasaktempervasak

Alumínium tulajdonságai, a szennyező- és ötvöző anyagok hatása, Az alumíniumötvözetek csoportosításának alapja, felhasználási területükRéz tulajdonságai, előállítása, ötvözetei, felhasználási területeiÓn és az ólom tulajdonságai, ötvözetei, jellemző felhasználási területei

6.3.3. Nemfémes szerkezeti anyagok 12 óra/ 12 óra

Műanyag fogalmaMűanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságaiMűanyagok fő csoportjai és legjellemzőbb tulajdonságai

termoplasztokduroplasztokelasztomerekegyéb nemfémes anyagokkerámiákkompozit anyagoküvegfa

57

papírtextilanyagokbőrkenőanyagok

6.3.4. Öntészet, melegalakítások, hőkezelések 18 óra/ 18 óra

ÖntészetAz öntés célja, jelentőségeAz öntészet munkafolyamatai

formakészítésolvasztás, öntésöntvénytisztítás, kikészítés

HomokformázásPrecíziós öntésÁllandó formába öntések

gravitációs öntés,nyomásos öntés,a centrifugál öntés

Képlékeny melegalakításokCsoportosításuk

kovácsolássajtoláshengerlés

Egyéb melegalakító eljárásokSzabadon alakító kovácsolás szerszámai, műveleteiSüllyesztékes kovácsolásHengerlés berendezése, anyagai, technológiájaSajtolás berendezései, anyagai, technológiája

HőkezelésekHőkezelések csoportosítása, műveleteiHőkezelő berendezésekAcél hőkezelése

keményítő hőkezelésekegyneműsítő izzításokszívósságfokozó hőkezelésekkérgesítő eljárásoknitridálásötvöző hőkezelések

Öntöttvas hőkezeléseszürkeöntvények hőkezelésefehéröntvények hőkezelése

Ötvöző anyagok befolyása az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira

Dekarbonizációs jelenség hatásaiAlumínium és ötvözeteinek hőkezelése

58

6.3.5. Kötések 12 óra/14óra

HegesztésHegeszthetőség fogalmaHegesztő eljárások csoportosítása

bevont elektródás ívhegesztésfogyó elektródás, semleges védőgázos ívhegesztésfogyó elektródás, aktív védőgázos ívhegesztésvolframelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés

Lánghegesztés és lángvágás technológiájaEgyéb ömlesztő hegesztő eljárások

fedettívű hegesztésplazmahegesztéselektronsugaras hegesztéslézersugaras hegesztésaluminotermikus hegesztés

Ellenállás hegesztésekponthegesztésvonalhegesztésdudorhegesztéstompahegesztésfólia- és iker fóliahegesztéssajtoló hegesztési eljárásokacél- és vasöntvények hegesztése

Alumínium- és ötvözetei hegesztéseRéz- és ötvözetei hegesztéseMűanyaghegesztő eljárásokA hegesztés előkészítő- és utólagos munkálataiHegesztési hibák

ForrasztásForrasztás meghatározása, technológiájaForraszanyag fogalma, megválasztásának szempontjaiForrasztási technológiák csoportosítása a forrasztás hőmérséklete szerintFolyasztószer feladata, jellemző tulajdonságaiForrasztópákával végzett forrasztő eljárásokLángforrasztási eljárások

FémragasztásA fémragasztás célja, alkalmazási területeiRagasztóanyagokA ragasztás technológiájaKülönféle anyagok ragasztása

6.3.6. Forgács nélküli hideg alakítások6 óra/ 8 óra

Forgács nélküli hidegalakítások jelentősége és gazdaságosságaHidegalakító műveletek

59

vágásdaraboláskivágás, lyukasztáshajlításmélyhúzás

Térfogatalakításokhidegzömítéshidegfolyatás

6.3.7. Forgácsolás 12 óra/ 12 óra

Térfogat csökkentéses javítások, forgácsolás

Forgácsolás elméleteforgácsképződésforgácsoló szerszámok élgeometriájaforgácsolási erőforgácsolás közbeni hőképződésszerszámkopás és élettartam

Forgácsolási technológiákesztergálásfúrás, furatbővítésgyalulás, vésésüregelés, alakhúzásmarásfűrészelésabrazív megmunkálásokmenetmegmunkálásokfogazásokkülönleges anyagleválasztási technológiák

szikraforgácsoláselektrokémiai megmunkálásokultrahangos forgácsolásplazmasugaras megmunkálásoklézeres megmunkálások

6.3.8. Felújítási technológiák 10 óra/ 10 óra

Térfogat növeléses alkatrész felújítási technológiákFelrakó hegesztési eljárásokFémszórás

fémszórás lánggalnagyfrekvenciás fémszórásfémszórás gyakorlati alkalmazási területei

Galvanizálásoknikkelezéskrómozáskadmiumozásfoszfátozás

60

Műanyagozásbevonások technológiáilángszórásos műanyagozáslebegtetett poros műanyagozásgázégő nélküli porszórásbemártásos eljárás

Fémkitteléshárom alkotós gyantás fémkittelésfémkittelés műgyanta kittekkelpoliészter bázisú fémgyanta kittelés

6.3.9. Anyag és hibakereső vizsgálatok 22 óra/ 24 óra

AnyagvizsgálatokAnyagvizsgálati módszerek felosztásaSzakítóvizsgálatok

elvepróbatest alakja, méreteszakítógép szerkezeti felépítéseszakítóvizsgálattal meghatározható anyagi jellemzőkszakítóvizsgálat magas hőmérsékletenszakítóvizsgálat hűtött állapotban

KeménységmérésekBrinell-keménységmérésVickers-féle keménységmérésRockwell-féle keménységmérésDinamikus keménységmérési módszerek

Törésmechanikai vizsgálatokütve hajlító vizsgálatok

Fárasztó vizsgálatokfárasztóvizsgálat forgó- hajtogatássalfárasztóvizsgálat húzás – nyomássalfárasztóvizsgálat hajlítássalfárasztóvizsgálat csavarással

Nyíró vizsgálatNyomó vizsgálatHideg alakíthatósági vizsgálatok

hajlító próbákmélyhúzhatósági próbákhajtogató próbákcsavaró vizsgálatcsövek vizsgálatai

Melegalakíthatósági vizsgálatokduzzasztási próbahajlító próbaönthetőségi próbavéglap edzhetőségi próbahegeszthetőségi próba

61

Hibakereső vizsgálatok Szemrevételezéses vizsgálatokPenetrációs vizsgálatokMágneses repedésvizsgálatokÖrvényáramos vizsgálatokUltrahangos vizsgálatokRadiológiai vizsgálatokIzotópos vizsgálatokFüstgázelemző vizsgálatok

füstgáz elemzési módszerekQrsat- módszerinfravörös abszorpciós módszerelektrokémiai elven működő módszerek

6.3.10. Szereléstechnika 20 óra/ 20 óra

Szerelési alapfogalmakgépipari szerelésszerelési méretláncoka teljes cserélhetőség módszere,a részleges cserélhetőség módszere,a kiválasztás vagy válogatás módszere,az utólagos illesztés módszere,a beszabályozás vagy mozgó kiegyenlítés módszere

Szerelési rendszereka munkadarabok mozgási módja,a szerelés térbeli elrendezése,a szakosítás mértéke,a szerelés ütemessége,a szerelés szervezése, szerelés és alkatrészgyártás összefüggésea szerelés dokumentációja

Alkatrészek tisztítása A tisztítás fontossága, alkalmazásaAlkatrészekre tapadó szennyeződések osztályozása

vegyi összetételük (szerves, szervetlen, zsíros, lúgos, semleges)halmazállapotuk (szilárd, cseppfolyós)eredetük (az érintkező munkaközeg lerakódásai, korrózió, felületre való tapadásuk mértéke alapján (por, hámló festékréteg) is

A tisztítás fizikai és kémiai alapjaiA tisztítás leggyakoribb módszerei

fizikai tisztítás módszerei:lángsugaras tisztításoldószeres mosásgőzsugár-tisztítás

kémiai tisztítási módszerek:

62

festék lemaratáspácoláslúgos tisztításoksavas tisztítások

mechanikai tisztítási módszerek:tisztítás kézi, vagy gépi kefével, csiszolásszemcseszórásfolyadéksugaras tisztításalkatrész tisztító berendezések




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x

1.11. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret





1.6. Információk önálló x

63

rendszerezése2. Ismeretalkalmazási gyakorló

tevékenységek, feladatok2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x2.4. Tesztfeladat megoldása x3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajz készítés tárgyról x3.4. Rajz kiegészítés x3.5. Rajz elemzés, hibakeresés x










8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x


64

7. Elektrotechnika-elektronika 136 óra/144 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés7.


fejlessze a tanulók logikai készségét,alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását,fejlessze a tanulók számolási készségét, biztonságát és a nagyságrendi érzék kialakulását,alapozza meg a tanulók villamossággal és elektronikával kapcsolatos szakmai ismereteit

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakMatematika: aritmetikai, algebrai és geometriai ismeretekFizika: anyagismereti, mechanikai, termodinamikai, optikai, hullámtani ismeretek

7.3. Témakörök 7.3.1. Villamos alapfogalmak

22óra/22óra

Villamos alapfogalmakElektronelmélet

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

Statikus elektromosság és elektromos vezetésStatikus elektromosság és az elektrosztatikus töltések eloszlása. A vonzás és taszítás elektrosztatikus törvényei. A töltés egységei, Coulomb-törvény. Elektromos vezetés szilárd anyagokban, gázokban és vákuumban.

Elektromosságtani fogalmakAz alábbi fogalmak, mértékegységeik és a rájuk ható tényezők: feszültségkülönbség, elektromotoros erő, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetés, töltés, egyezményes folyásirány, elektronok áramlása.

Elektromos áram keltéseFeszültség keltése az alábbi módszerekkel: fény, hő, súrlódás, nyomás, kémiai folyamatok.

Villamos áram hatásaiHőhatás

ellenállások melegedése, fajhő, hőmennyiség, felhasználás.

Vegyi hatáselektrolízis, Faraday-törvény, elektrokémiai korrózió, korrózió-védelem.

Élettani hatás

65

fogalma, áram hatása ideg és izom rendszerre.Mágnesesség

Időben állandó mágneses terekA mágnesesség elmélete. Mágnesek tulajdonságai. A Föld mágneses terében felfüggesztett mágnes viselkedése. Mágnesezés és demagnetizálás. Mágneses árnyékolás. Mágneses anyagok különböző fajtái. Elektromágnesek felépítése és működési elve. Jobbkéz-szabály áramvezető körüli mágneses tér meghatározására. Mágneses fluxus, térerősség, mágneses indukció, gerjesztés, permeabilitás. Mágnesezési hiszterézis-görbe, remanencia, koercitív erő, telítési pont.

Időben változó mágneses terekFaraday-törvény. Lenz-törvény és a polaritást meghatározó szabályok. Mozgási indukció. Nyugalmi indukció. Önindukció, tekercs önindukciós tényezője. Kölcsönös indukció, tekercsek kölcsönös indukciós tényezője. Örvényáram

7.3.2. Egyenfeszültségű áramkörök16óra/16óra

Egyenfeszültség forrásokPrimer elemek és szekunder elemek (akkumulátorok) fajtái, felépítésük, kémiai folyamataik, jellemzőik. Sorba és párhuzamosan kötött cellák. Belső ellenállás és hatása a telepre. Termoelemek felépítése, anyagai, működése és jellemzői. Fotocellák, fényelem felépítése, működése és jellemzői.

Villamos törvényszerűségekOhm-törvény, Kirchoff első és második törvénye. Az ellenállás, feszültség és áramerősség kiszámítása a fenti törvények segítségével. Ideális és valós feszültség források, belső ellenállás, üresjárási feszültség, kapocs feszültség. Feszültség forrás helyettesítő kapcsolások, Thevenin, Norton helyettesítő kép. Üzemállapotok, üresjárás, terhelés, rövidzárás. Kapcsolások, soros, párhuzamos, vegyes jellemzői.

EllenállásEllenállás és az azt befolyásoló tényezők. Fajlagos ellenállás. Ellenállások színkódolása, értékei és tűrései, szokásos értékei, névleges teljesítménye wattban. Soros és párhuzamos ellenállások. Az összes ellenállás kiszámítása soros, párhuzamos és soros-párhuzamos kapcsolásoknál. Potenciométerek és szabályozó ellenállások működése és alkalmazása. Wheatstone-hidak működése. Pozitív és a negatív hőmérsékleti együttható. Termisztorok (NTK, PTK), feszültségfüggő ellenállások.

Villamos teljesítmény és munkaVillamos teljesítmény és munka fogalma, mértékegysége és meghatározása az áramkör adataiból. A teljesítmény

66

mérésének módja. A hatásfok, villamos készülékek jellemző hatásfoka. Az ellenállások terhelhetősége.

Kapacitás-kondenzátorKondenzátorok működése és funkciója. Lemezek feltöltődési felületét meghatározó tényezők, lemezek közötti távolság, lemezek száma, dielektrikum és dielektromos állandó, üzemi feszültség, névleges feszültség. Kondenzátor-fajták, felépítés és funkció. Kondenzátorok színkódolása. Kapacitás- és feszültség-számítások soros és párhuzamos áramköröknél. Kondenzátor exponenciális feltöltődése és kisülése, időállandók. Kondenzátorok vizsgálata

7.3.3. Váltakozó áramú áramkörök12óra/12óra

Váltakozó áram elmélete:Szinusz-hullám: fázisszög, periódusidő, frekvencia, körfrekvencia. A feszültség pillanatnyi, átlag-, négyzetes közép, csúcs- és csúcstól csúcsig mért értékei és ezek kiszámítása a feszültséggel, áramerősséggel. Egyfázis- /háromfázis előállítása jellemzői. Váltakozó áramú teljesítmények, hatásos, meddő, látszólagos teljesítmény egy- és háromfázis esetén. Váltóáramú munkavégzés, hatásfok. Háromszög- és négyszöghullámok.

Ohmos (R), kapacitív (C) és induktív (L) áramkörök:A feszültség és az áramerősség fázisviszonya L-, C- és R-áramkörökben, párhuzamos, soros és soros-párhuzamos kapcsolásnál. Teljesítmény-leadás L-, C- és R-áramkörökben. Eredő impedancia, fázisszög, teljesítménytényező, feszültség és áramerősség számítása. Hatásos, látszólagos és meddő teljesítmény számítása. Rezgőkör

7.3.4. Villamos gépek14óra/14óra

TranszformátorokTranszformátorok felépítése és működése; Transzformátor-veszteségek és leküzdésük módszerei; Transzformátor működése terhelés mellett és terhelés nélkül; Teljesítmény átvitel, hatásfok, polaritás-jelölések; Vonali és fázisfeszültségek és áramok számítása; Teljesítmény-számítás háromfázisú rendszereknél; Primer és szekunder áram, feszültség, tekercsszám viszony, teljesítmény, hatásfok; Feszültségváltó

Egyenáramú forgógépekA motor és a generátor alapelve. Egyenáramú generátor alkotórészeinek felépítése és célja. Egyenáramú

67

generátorok működése és azok a tényezők, amelyek a teljesítményt és az áramot befolyásolják az egyenáramú generátorokban. Egyenáramú motorok működése és azok a tényezők, amelyek az egyenáramú motorok teljesítményét, forgatónyomatékát, fordulatszámát és forgásirányát befolyásolják. Külső, soros, mellékáramköri és vegyes gerjesztésű motorok; Indítógenerátorok felépítése.

Váltóáramú forgógépekváltakozó áramú generátorok

Tekercs forgása mágneses erőtérben és a keletkező hullámforma. Szinkron generátor. Forgó armatúrás és forgó mágneses mezős váltakozó áramú generátorok működésmódja és felépítése. Egyfázisú, kétfázisú és háromfázisú generátorok. Háromfázisú csillag- és delta-kapcsolások előnyei és alkalmazása. Állandó mágneses generátorok

Váltakozó áramú motorokEgy- és többfázisú váltakozó áramú szinkronmotorok és aszinkron motorok felépítése, működési elvei és jellemzői. A fordulatszám és a forgásirány ellenőrzésének módszerei. Forgó mágneses mező létrehozásának módszerei: kondenzátor, induktor, árnyékolt vagy osztott pólus

7.3.5. Szűrő áramkörök és póluselmélet8óra/8óra

Szűrő áramkörökAlul áteresztő, felül áteresztő, sáváteresztő, sávzáró szűrők működésmódja, jellemzői, alkalmazása és használata.

Kétpólus, négypólus elméletKétpólus helyettesítés: aktív és passzív kétpólusok helyettesítése.Négypólus helyettesítés: impedancia, admittancia és hibrid paraméteres helyettesítés

7.3.6. Félvezetők és alkalmazásuk22óra/26óra

DiódákAnyagok, elektronkonfiguráció, elektromos tulajdonságok. P és N típusú anyagok: a szennyezések hatása a vezetésre, többségi / kisebbségi töltéshordózókra. PN-átmenet félvezetőkben. Potenciál kialakulása PN-átmeneteknél előfeszültség nélkül, nyitó és záró irányú előfeszültség mellett. Egyenirányító diódák fő jellemzői és alkalmazása. Sorba és párhuzamosan kapcsolt diódák. Vezérelt egyenirányítók (tirisztorok), Világító diódák (LED),

68

fotódiódák, Zener dióda, Shottky-dióda. Feszültségfüggő ellenállások (varisztorok). Ezek alkalmazása. Diódák jelölései. Diódák működésének ellenőrzése.

TranzisztorokPNP és NPN tranzisztorok felépítése működése és jellemzői. Térvezérlésű tranzisztorok felépítése működése és jellemzői. Tranzisztorok alkalmazása: erősítő-osztályok (A, B, C). Egyszerű áramkörök: erősítő, kapcsoló és stabilizáló. Többfokozatú áramkörök: kaszkádkapcsolású, ellenütemű erősítők, oszcillátorok, multivibrátorok, jelformáló áramkörök.

Integrált áramkörökanalóg integrált áramkörökMegjelenési formái, felépítése, jellemzői. Műveleti erősítő

jelölése, felépítése, jellemzői. Műveleti erősítős kapcsolások: invertáló, nem invertáló erősítő, integráló, differenciáló áramkör, oszcillátor, multivibrátor kapcsolások.

Digitális integrált áramkörökMegjelenési formák, felépítés, jellemzők, jelölésmód.

Nyomtatott áramkörökFelépítése, jellemzői, felhasználása

7.3.7. Száloptika, elektronikus kijelzők6óra/10óra

SzáloptikaFénnyel kapcsolatos alaptörvények. Optikai adók, közvetítő közegek (optikai szálak) optikai vevők működése, jellemzői.

Katódsugárcsőves kijelző (CRT)Felépítés, működés, jellemzők.

Világító diódás kijelző (LED)Felépítés (kialakítás), működés, jellemzők.

Folyadék kristályos kijelző (LCD)Fajták, felépítés (kialakítás), működés, jellemzők.

Plazma kijelzőFelépítés (kialakítás), működés, jellemzők

7.3.8. Digitális áramkörök36óra/36óra

Digitális technika alapjaiSzámrendszerek

Bináris, oktális, decimális, hexadecimális számrendszerek. Műveletek számrendszerekben. Átváltás számrendszerek között.

Kód rendszerekNumerikus kódok, karakteres kódok.

69

Logikai algebraLogikai változó, alapműveletek, logikai függvények. Boole algebra. Logikai függvények egyszerűsítése. Carnaught-tábla.

Digitális áramkörökKombinációs hálózatok

Digitális kapu áramkörök alap fajtái, jellemzőik és felhasználása logikai függvények megvalósítására.

Sorrendi hálózatokDigitális tároló áramkörök alap fajtái, jellemzőik és felhasználása számlálók, léptető áramkörök megvalósításához.

Multiplexerek, demultiplexerekKódoló, dekodoló áramkörök megvalósítása kapu és speciális áramkörökből.

Analóg-digitál (A/D), digitál-analóg (D/A) átalakítókPasszív és aktív elemek felhasználása, közvetett és közvetlen átalakítók, pillanatérték és átlag érték átalakítók. Súlyozott ellenállás hálózat, műveleti erősítős D/A. Kompenzációs, feszültség-idő átalakítós, kettős meredekségű A/D.

Számítógépek alapvető felépítése, működéseDigitális számítógép felépítése

Neumann-elv, BUS rendszerek.Mikroprocesszorok

Felépítése, kiviteli formák, jellemzők, működés alapjaiMemóriák

ROM, EROM, EPROM, RAM. Kiviteli formák, jellemzők, működés.

Illesztő egységekPCI, SATA, IDE, USB.

PerifériákBe- és kimeneti egységek. Adattárolás (FDD, HDD, SDD, CD, DVD, Blueray, Pendrive, memória kártya), adatmegjelenítés (grafikus kártya, nyomtató), egér, billentyűzet

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Multimédiás tanterem.



70

Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x x1.4. megbeszélés x1.5. szemléltetés x1.6. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel x


3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajz elemzés, hibakeresés x x






6.1. Munkamegfigyelés adott x

71




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

szempontok alapján7. Üzemeltetési tevékenységek

körében7.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján x




72

A10417-12 azonosító számú

Közlekedéstechnikai gyakorlatokmegnevezésű



73

A 10417-12 azonosító számú Közlekedéstechnikai gyakorlatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

Mérési gyakorlatok

Mér

és é

s el

őRaj

zolá

s

Meg

mun

kálá

s I.

Köt

ések

Meg

mun

kálá

s II

.

Anya

gviz

sgál

atok

Szer

elés

Villa

mos

mér

éste

chni

kai a

lapi

smer

etek

Egy

enár

amú

villa

mos

ala

pmér

ések

Válta

kozó

áram

ú vi

llam

os a

lapm

érés

ek

I. Válta

kozó

áram

ú vi

llam

os a

lapm

érés

ek

II.

FELADATOKGépipari alapméréseket végez x x x x xAlak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel x x x x

Anyagvizsgálatokat végez x x xVillamos méréseket végez analóg és digitális műszerekkel x x x xAlakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal x xAlakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal x xKéplékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel x x

Darabol kézi és gépi műveletekkel x xAlakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal x x

Szerelési műveleteket végez xOldható és nem oldható kötéseket készít x xElektromos vezetékeket, csatlakozókat szerel x x x x xÁramköröket készít kapcsolási Rajz alapjánElőkészíti a feladat végrehajtásához szükséges anyagokat, szerszámokat x x x x x x x xEllenőrzi az alkalmazott gépek, berendezések működőképességét x x x x x x x x x xAlkalmazza a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírásokat x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKMechanikai mérőműszerek kezelése x x x x xMechanikai mérőműszerek felhasználási területe x x x x x

Anyagvizsgálati eszközök xAnalóg műszerek kezelésének és x x x x

74

pontosságának ismereteDigitális műszerek kezelésének, felbontóképességének és pontosságának ismerete

x x x x

Kézi forgácsoló szerszámok alkalmazása x xForgácsoló és daraboló gépek kezelése x xSzerelő szerszámok, készülékek alkalmazása x xHegesztő, forrasztó szerszámok, berendezések kezelése xGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályai x x xMunkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKMechanikai mérések végrehajtása x x x x x xVillamos mérések végrehajtása x x xKülönböző anyagok megmunkálása x x xGépelemek, gépek szerelése x x xÁramkörök készítése x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMozgáskoordináció x x x x x x x xPrecizitás x x x x x x x x xMegbízhatóság x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKSegítőkészség x x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁKRendszerező képesség x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x x x x

75

8. Karbantartási gyakorlatok 280 óra/ 360 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A szakmai gyakorlati képzés célja az, hogy a tanulókat az adott szakmában felkészítse az önálló, megfelelő minőségű munkavégzésre. A szakmai gyakorlat tanítása során fel kell eleveníteni az adott tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó elméleti ismereteket is. A tanulók tudatos, nem csak utánzáson alapuló tevékenységéhez szükség van arra, hogy a munkavégzés elméleti alapjaival is tisztában legyenek. Ez lehetővé teszi azt, hogy a feladatot más-más körülmények között is végre tudják hajtani. A képzés végére a tanulónak el kell érni, hogy mind a minőség, mind a mennyiség terén olyan teljesítményt nyújtson, mint a frissen végzett szakmunkás szintje.Alapozó tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget.A gyakorlati képzés céljait figyelembe véve a gyakorlati képzés feladata, hogy sajátíttassa el a szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit az önálló munkavégzéshez szükséges szinten, biztosítsa a munkavégzés minőségének állandó javulását, és a munkavégzés időszükségletének fokozatos csökkenését. A tananyag tartalma olyan legyen, hogy fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, a módszeres hibakeresés képességét. A munkafeladatok értékelése segítse, illetve fejlessze a tanulók önismeretét, önértékelő képességét. A tanulók szakma iránti érdeklődésének felkeltése elsősorban a szakma jellegzetes termékeinek, munkaműveleteinek bemutatása révén érhető el.A gyakorlati képzés során alapvetően három tananyag-feldolgozási eljárás kerül alkalmazásra: a tárgyi eljárás, a műveleti eljárás és a műveleti komplex eljárás.


A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tárgyak közül a matematikára és a fizika tantárgyra épül (geometriai alapfogalmak és alapszerkesztések, erő, alakváltozás).A gyakorlati képzés szorosan kapcsolódik a 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok modul tantárgyaihoz:

műszaki rajzmechanikagépelemek-géptantechnológiai alapismeretekelektrotechnika-elektronika

8.3. Témakörök

76

8.3.1. Mérés és előrajzolás (ögy) 24 óra/ 30 óra

A munkahely és környezetemunkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatása tanműhely bemutatásaaz oktatási kabinet rendjének ismertetésetisztségviselők megválasztása

Mérés és ellenőrzésa mérés és ellenőrzés céljaegyszerűbb mérő- és ellenőrzőeszközök felosztásamértékrendszerek, mértékegységekállítható és nem állítható mérőeszközökmérés tolómércévelmérés mozgószáras szögmérővelellenőrzőeszközök csoportosítása és használatukmérés és ellenőrzés összetett munkadarabokon

Bonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökfelosztásukmérés mikrométerrelmérés mérőórávalmérés egyetemes szögmérővelellenőrzőeszközökidomszerek

ElőRajzolás síkbanelőrajzolás célja, műveleti sorrendjeelőkészítéselőrajzoláselőrarjzolásnál előforduló szerkesztésekpontozásellenőrzéselőrajzolási feladatok

Térbeli előrajzolásszerszámai, segédeszközeibázisfelület megválasztásatérbeli előrajzolás szabályaitérbeli előrajzolási feladat

8.3.2. Megmunkálás I. (ögy) 48 óra/ 62 óra

A kalapács használata, a nyújtásképlékenység, képlékeny alakításrugalmas és maradó alakváltozáskézikalapácsoka kalapács használatanyújtásegyenes- és íveltnyújtási feladatbaleseti veszélyek

77

Egyengetésaz egyengetés céljaidomvasak egyengetésecsövek egyengetéselemezek egyengetésebaleseti veszélyek

Hajlítása hajlítás célja, elméletelemezek és rúdanyagok hajlításaaz idomacél hajlításacsövek hajlításaa hajlított alkatrész kiterített méretének kiszámításabaleseti veszélyekhajlítási feladat

Vágás, harapás, faragás, vésésa vágás és harapás céljaa vágóvágásharapásfaragásvésésbaleseti veszélyekvágási, harapási, faragási és vésési feladatok

Nyírása nyírás célja, elméletenyírás kézi lemezollóvalnyírás emelőkaros gépi ollóvalnyírás közben betartandó szabályokbaleseti veszélyeknyírási feladatok

Lyukasztáslyukasztás célja, elvekézi lemezlyukasztáslyukasztás géppelkülönböző lyukasztószerszámokbaleseti veszélyeklyukasztási feladat

Fűrészelésfűrészelés céljaa fűrészlap élképzésea fűrészlap befogásakülönböző fémfűrészekkézi fűrészelésaz idomfűrészelés és szerszámaigépi fűrészelésbaleseti veszélyekfűrészelési gyakorlat

Reszelésreszelés céljaa reszelő fogazata és fajtái

78

a reszelők kiválasztásaa reszelés folyamataa reszelők megóvásaa reszelés gépesítésebaleseti veszélyekreszelési feladat

Fúrás és süllyesztésa fúrás céljafúrószerszámokforgácsolás alapfogalmaia fúrógépek és a fúróeszközöksüllyesztéscsigafúró köszörülésebaleseti veszélyek furatmegmunkálás közben

Kézi menetvágása kézi menetvágás céljaa csavar, mint gépelem

a csavarvonal keletkezéseaz önzárás fogalmatöbb-bekezdésű menetekmenetrendszerekmenetelemekjobb- és balmenetmenetszelvények (profilok)

különböző csavar- és csavaranyafajtákkézi menetfúrás

menetfúróka menetfúró részeia kézi menetfúrás gyakorlataa menetfúrás munkaszabályai

külső csavarmenetek vágásamenetmetszőmenetmetszés gyakorlataa külső menetvágás munkaszabályai

csavarmenetek gépi megmunkálásabaleseti veszélyek kézi menetvágás közben

8.3.3. Kötések (ögy) 72 óra/ 92 óra

Szegecselésa szegecselés céljaszegecskötésekszegecsek igénybevételea szegecs méreteinek meghatározásaa szegecselés szerszámaiszegecselés műveletegépi szegecselésbaleseti veszélyek szegecselés közbenösszetett szegecselési feladat

79

Csavarozása csavarkötések szerelésének céljaa csavarkötések fajtái és rendeltetésüka csavarkötések szerelésének szerszámaicsavarbiztosításoka csavarkötések szerelésének munkaszabályaibaleseti veszélyek csavarozás közben

Csapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztás

a forrasztás céljaa forrasztás fajtáiforrasztó kéziszerszámoka forrasztás előkészítése

a forrasztópáka előkészítéseforraszokforrasztó segédanyagok

a lágyforrasztás munkaszabályaibaleseti veszélyek lágyforrasztás közben

Fémragasztása fémragasztás jelentőségeragasztóanyagoka ragasztott kötések alkalmazásaa ragasztás folyamataa ragasztandó felületek előkezelésea ragasztásbaleseti veszélyek ragasztás közben

Keményforrasztása keményforrasztás céljaa keményforrasztás folyamataa keményforrasztás segédanyagaia munkadarabok előkészítése keményforrasztáshoza forraszanyag megolvasztásaa munkadarabok utókezelésea keményforrasztás munkaszabályaibaleseti veszélyek keményforrasztás közben

Gázhegesztésa hegesztés célja és alkalmazási területehegesztőgázoka gázhegesztés berendezései, szerelvényei, segédanyagaivarratfajtáka gázhegesztés munkafolyamataihegesztési módszereka gázpalackok kezelése, tárolása, szállításabaleseti veszélyek gázhegesztés közben

Ívhegesztésaz ívhegesztés alkalmazási területe

80

a villamos ív és hőhatásaaz ívhegesztés gépei, felszerelései, segédeszközeiaz ívhegesztés folyamata

bevont elektródás ívhegesztésfogyóelektródás ívhegesztés (MIG-MAG)argon védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés (AWI)

ívhegesztéskor előforduló hibákbaleseti veszélyek ívhegesztés közbenívhegesztési feladatok

8.3.4. Megmunkálás II. (ögy) 48 óra/ 62 óra

Hántolása hántolás és a csiszolás céljakézi hántolószerszámoka hántolást ellenőrző eszközöka hántolás munkaszabályaia hántolók élezésecsiszolásbaleseti veszélyek hántolás és csiszolás közbenhántolási és csiszolási feladat

Kovácsolás és hőkezelésa kovácsolás és hőkezelés céljaa kovácsolás berendezései és szerszámaia kovácsolás alapműveleteihőkezelés

edzésmegeresztéslágyítás

baleseti veszélyek kovácsolás és hőkezelés közbenSzerszámélezés, köszörülés

a szerszámélezés céljaköszörűgépköszörűkorongok jellemzőiszerszámok hűtéseköszörülés menetekülönböző szerszámok köszörülésebaleseti veszélyek köszörülés közben

Dörzsölés (dörzsárazás)a dörzsölés céljadörzsára dörzsölés munkaszabályaibaleseti veszélyek dörzsölés közben

Esztergálásaz esztergálás céljaaz esztergagép és főbb részeia forgácsolás alapfogalmaiesztergakések

81

az esztergakés és a munkadarab befogásaaz esztergagép kezelése és beállításaegyszerűbb esztergálási műveletekesztergálási feladatbaleseti veszélyek esztergálás közben

Marása marás és a gyalulás célja és alkalmazási területemarógépek és marószerszámoka marószerszámok és a munkadarabok befogásaa munkadarab be-, illetve felfogásaa marási művelet technológiai folyamatabaleseti veszélyek marás közben

Gyalulásgyalugépek és gyalukéseka gyalukés és a munkadarab befogásaa gyalulási művelet folyamatabaleseti veszélyek gyalulás közben

8.3.5. Anyagvizsgálatok (ögy) 24 óra/ 30 óra

Szerkezeti anyagok csoportosításaszerkezeti anyagok tulajdonságaivasfémekszínes-, könnyű- és nehézfémekműanyagok

Technológiai próbákkovácsolhatóság (lapítási próba)mélyhúzhatósági próbatechnológiai hajlítópróbacsőtágítási próbacsőperemezési próbaszikrapróbareszelési próbahegesztési varrathajlító vizsgálata

Szakítóvizsgálatszerkezeti fémek vizsgálatafogalmak

próbatestek alakjahúzóerő és megnyúlásszakítófeszültségnyúlásteljes nyúlásrugalmassági nyúlásmaradandó nyúlásrugalmas nyúlásképlékeny alakváltozás

a szakítódiagram (feszültség – nyúlás diagram)arányossági határHooke-törvény

82

rugalmassági határfolyáshatárszakítószilárdságszakítási nyúlás

egyéb anyagvizsgálati kísérletekKeménységmérés

statikus keménységmérésdinamikus keménységmérésBrinell-féle keménységmérés HBVickers-féle keménységmérés HVRockwell-féle keménységmérés HR

HRAHRCHRBHRF

egyéb keménységmérési eljárásokRoncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek

mágneses repedésvizsgálatultrahangos vizsgálatfelületi hajszálrepedésvizsgálat a Met-L-Check eljárássalanyagvizsgálat röntgen vagy gamma sugarakkal

8.3.6. Szerelés (ögy) 64 óra/ 84 óra

Kötőelemek szerelésekötőelemek szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat

Csapágyak szerelésecsapágyak szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat

Fogaskerekek szerelésefogaskerekek szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat

Csőkötések szerelésecsőkötések szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat

Dugattyús motor szerelésedugattyús motorok szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Forgattyús hajtómű szereléseforgattyús hajtómű szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Lánc- és szíjhajtás szereléselánc- és szíjhajtás szerelésének szabályai

83

szétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Tengelykapcsolók szerelésetengelykapcsolók szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Hajtóművek szerelésehajtóművek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Futóművek szerelésefutóművek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Fékek szerelésefékek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Kormányzási rendszerek szerelésekormányzási rendszerek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyKisüzemi termelőhelyNagyüzemi termelőhely



Sorszám




felszerelések (SZVK egyén csopo osztál

84

i rt y 6. pont lebontása, 1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. szemléltetés x1.6. projekt x1.7. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret










2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Tesztfeladat megoldása x2.3. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x



3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajz készítés tárgyról x3.4. Rajz kiegészítés x3.5. Rajz elemzés, hibakeresés x

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x

85

4.2. Elemzés készítése tapasztalatokról x



5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x

5.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x

5.3. Csoportos helyzetgyakorlat x5.4. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés

körében6.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység x6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott




7.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x

7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x


8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x8.4. Anyagminták azonosítása x9. Szolgáltatási tevékenységek

körében9.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,

esetmegfigyelés x9.2. Szolgáltatási napló vezetése x9.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x

9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x


86

9. Mérési gyakorlatok 96 óra/ 144 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

7.8.9.


A tantárgy olyan műszaki módszereket és eszközöket mutat be, amelyek meghatározó szerepet játszanak a környező materiális világ megismerésében, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzésében. Mindezt azzal az igénnyel teszi, hogy valamennyi hallgatójának méréselméleti, méréstechnikai és műszertechnikai alapismereteket adjon és szemléletmódjával jelentős mértékben segítse valamennyi műszaki ismeretanyagának elsajátítását. Egy ilyen megalapozás elsősorban a tudatos modellalkotás és problémamegoldó készség fejlesztését jelenti. A tárgy mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el jelentős mértékben támaszkodva az analógiák elvének következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre. További cél annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben igényli a mérések pontosságával kapcsolatos adatszolgáltatást is.


Elektrotechnika-elektronika tantárgy valamennyi témaköre

9.3. Témakörök

9.9.1.9.2.9.3.9.3.1. Villamos méréstechnikai alapismeretek 20

óra/30 óra

Műszer és méréstechnikai alapfogalmakA mérés célja és feladataA mérőeszközök csoportosításaA mérőműszerek elvi felépítéseAz érzékelő szervA mérőjel továbbító szervA mérőjel átalakító szervMérőműszerek kijelzői

Mérési hibákA hiba fogalmaA hibák okaiCsoportosítás a hibák forrásai szerint

87

Csoportosítás a hibák jellege szerintA hiba meghatározásaA mérési eredmények feldolgozása

Mérőműszerek meteorológiai jellemzőiA méréshatárMérési tartomány vagy mérési terjedelemAz érzékenység A pontosságA fogyasztás, a mérőéig A túlterhelhetőség A csillapítottság Használati helyzet

Méréshatár, méréshatár kibővítéseA méréshatár kibővítése Ampermérő méréshatárának kibővítése Voltmérő méréshatárának kibővítése Áramváltó, feszültségváltó Univerzális műszerek Lakatfogó

A nemzetközi mértékegységrendszer alapjaiKialakulásának körülményei Alapmennyiségek és mértékegységei Származtatott egységek A prefixumok

A laboratóriumi mérések fontosabb szabályaiA laboratórium rendjeMunkavédelmi és biztonsági szabályok Villamos áram élettani hatásaiElsősegélynyújtás villamos balesetek esetébenA mérések szervezése és menete A mérési jegyzőkönyv

ÉrintésvédelemÉrintésvédelem módjaiÉrintésvédelem szükségességeMunkavégzés feszültség alatti berendezésen

9.3.2. Egyenáramú villamos alapmérések 28 óra/ 42 óra

Ellenállás mérése Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával Ellenállás mérése Wheatstone - híddal A fajlagos ellenállás mérése Az ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata

88

Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

Ellenállások, vegyes kapcsolásának vizsgálata Feszültségosztók vizsgálata Potenciométerek vizsgálata

A villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálata

Az egyenáramú teljesítmény mérése A vízforraló hatásfokának meghatározása Ellenőrző kérdések

Energiaforrások vizsgálata, méréseEnergiaforrások belső ellenállásának leadott teljesítményének és hatásfokának vizsgálata mérés

Energiaforrások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

9.3.3. Egyenáramú villamos alapmérések 32 óra/48 óra

Mérések egyfázisú váltakozóáramú hálózatban Induktivitás méréseKondenzátor kapacitásának méréseTekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésévelInduktivitások soros kapcsolásának vizsgálataInduktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálataKondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálataKondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálataEllenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálataEllenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálataEllenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálataEllenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Egyfázisú váltakozóáramú teljesítmény mérése

9.3.4. Váltakozóáramú villamos alapmérések I. 16 óra/24 óra

Mérések háromfázisú váltakozóáramú hálózatokbanFeszültség és áramerősség mérése háromfázisú rendszerbenHáromfázisú fogyasztó hatásos teljesítményének méréseHáromfázisú fogyasztó meddő teljesítményének mérése


Elektrotechnikai laboratóriumi helyszín.

89

9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás):

Sorszám






icsopo

rtosztál

y

1.1 magyarázat x x Villamos mérőműszerek és eszközök

1.2. elbeszélés x1.3. megbeszélés x x1.4. szemléltetés x1.5. házi feladat x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás):A mérésekben való önálló munkavégzés megvalósítása és az elvégezendő feladatok útján történő megfelelő szintű mérési gyakorlat megszerzése. Mindez (a nagyrészt a tanulmányok elején) szaktanári segítségnyújtás és felügyelet mellett.




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel x


3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz elemzés, hibakeresés x

90












91


Foglalkoztatás II. megnevezésű



92

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

tém

akör

1

tém

akör

2

tém

akör

3

tém

akör

4

FELADATOK

SZAKMAI ISMERETEK

SZAKMAI KÉSZSÉGEK




93

10. Foglalkoztatás tantárgy 16 óra/ 16 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

4.5.6.7.8.9.10.



10.3. Témakörök

10.3.1. Témakör 1…óra/…óra




10.3.3. Témakör 3… óra/…óra







94

Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat1.2. elbeszélés1.3. kiselőadás1.4. megbeszélés1.5. vita1.6. szemléltetés1.7. projekt1.8. kooperatív tanulás1.9. szimuláció

1.10. szerepjáték1.11. házi feladat1.12. egyéb





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

1.6. Információk önálló rendszerezése

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése


2.1. Írásos elemzések készítése2.2. Leírás készítése2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre2.4. Tesztfeladat megoldása2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel

95

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése3.2. Rajz készítése leírásból3.3. Rajz készítés tárgyról3.4. Rajz kiegészítés3.5. Rajz elemzés, hibakeresés3.6. Rajz készítése Z-rendszerről3.7. rendszerRajz kiegészítés3.8. Rajz elemzés, hibakeresés

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról4.3. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján4..4. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után4.5. Utólagos szóbeli beszámoló5. Csoportos munkaformák

körében5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás5.2. Információk rendszerezése

mozaikfeladattal5.3. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással5.4. Csoportos helyzetgyakorlat5.5. Csoportos versenyjáték6. Gyakorlati munkavégzés


munkatevékenység6.2. Műveletek gyakorlása6.3. Munkamegfigyelés adott



szempontok alapján7.2. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés7.3. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése7.4. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről8. Vizsgálati tevékenységek

körében8.1. Technológiai próbák végzése8.2. Technológiai minták elemzése8.3. Geometriai mérési gyakorlat8.4. Vegyészeti laboratóriumi

alapmérések8.5. Anyagminták azonosítása

96

8.6. Tárgyminták azonosítása9. Szolgáltatási tevékenységek


esetmegfigyelés9.2. Szolgáltatási napló vezetése9.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett9.4. Önálló szakmai munkavégzés

közvetlen irányítással


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

97


Foglalkoztatás I.megnevezésű



98

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást

segítő idegen nyelv (5-ös szint)

tém

akör

1

tém

akör

2

tém

akör

3

tém

akör

4

FELADATOK

SZAKMAI ISMERETEK

SZAKMAI KÉSZSÉGEK




99

11. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) tantárgy

…óra/…óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



11.3. Témakörök


A témakör részletes kifejtése.








11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat1.2. elbeszélés1.3. kiselőadás1.4. megbeszélés1.5. vita1.6. szemléltetés1.7. projekt1.8. kooperatív tanulás1.9. szimuláció

1.10. szerepjáték1.11. házi feladat1.12. egyéb

100





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

1.6. Információk önálló rendszerezése

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése


2.1. Írásos elemzések készítése2.2. Leírás készítése2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre2.4. Tesztfeladat megoldása2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel2.6. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban2.7. Tapasztalatok helyszíni

ismertetése szóban3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése3.2. Rajz készítése leírásból3.3. Rajz készítés tárgyról3.4. Rajz kiegészítés3.5. Rajz elemzés, hibakeresés3.6. Rajz készítése Z-rendszerről3.7. rendszerRajz kiegészítés3.8. Rajz elemzés, hibakeresés

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról4.3. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján

101

4..4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után

4.5. Utólagos szóbeli beszámoló5. Csoportos munkaformák


szövegfeldolgozás5.2. Információk rendszerezése


munkavégzés irányítással5.4. Csoportos helyzetgyakorlat5.5. Csoportos versenyjáték6. Gyakorlati munkavégzés


munkatevékenység6.2. Műveletek gyakorlása6.3. Munkamegfigyelés adott



szempontok alapján7.2. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés7.3. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése7.4. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről8. Vizsgálati tevékenységek

körében8.1. Technológiai próbák végzése8.2. Technológiai minták elemzése8.3. Geometriai mérési gyakorlat8.4. Vegyészeti laboratóriumi

alapmérések8.5. Anyagminták azonosítása8.6. Tárgyminták azonosítása9. Szolgáltatási tevékenységek


esetmegfigyelés9.2. Szolgáltatási napló vezetése9.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett9.4. Önálló szakmai munkavégzés

közvetlen irányítással


102

A10418-12 azonosító számú

Járműkarbantartás megnevezésű



103

A 10418-12 azonosító számú Járműkarbantartás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10418-12 Járműkarbantartás

Járműkarbantartás

Gazdasági ismeretek

Járműkarbantartás gyakorlata

Dok

umen

táci

ós

ism

eret

ek

Ápol

ási é

s sz

ervi

zműv

elet

ek

Gép

kocs

i viz

sgál

ati

műv

elet

ek

Adóz

ási i

smer

etek

Mun

kajo

gi

ism

eret

ek

Gaz

dasá

gi

társ

aság

ok

Dok

umen

táci

ós

ism

eret

ek

Ápol

ási é

s sz

ervi

zműv

elet

ek

Gép

kocs

i viz

sgál

ati

műv

elet

ek

FELADATOKÁtveszi a javításra hozott járművet x x xElvégzi az átvett jármű azonosítását x x xSzakszerűen és célorientáltan kommunikál az ügyféllel x x xMegbízás alapján próbaútra megy és elvégzi az esetleg szükséges vizsgálatokat

x x

Kitölti a munkafelvételi adatlapot x x xÁrajánlatot készít, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat, ráfordított munkaidőt és a vállalási határidőt

x x x x x

Vezeti a szervizkönyvet x xElvégzi a szükséges (garanciális, km-futáshoz kötött, esetenkénti) szervizműveleteket

x

A szervizintervallum kijelző nullázását elvégzi, beállítja a következő átvizsgálások optimális ütemezését

x

Ellenőrzi az autó feltöltési mennyiségeit, a feltöltött folyadékok állapotát, és adott esetben cseréli, illetve utántölti azokat

x

Ellenőrzi a jármű műszereinek, kezelőszerveinek állapotát, szükség szerint beállítja, javítja azokat

x x

Megvizsgálja a kézifék működtetését, ha lehetséges beállítást végez

x x

A gépkocsi első és hátsó szélvédőtörlő és mosóberendezéseinek állapotfelmérését elvégzi, cseréli a kopó alkatrészeket, pótolja az elhasznált mosófolyadékot

x x

Biztosítja a világítási és jelzőberendezések hatósági előírásoknak megfelelő működését

x x

A fényszórómosó berendezés x x

104

előírás szerinti működését ellenőrzi, pótolja az elhasznált mosófolyadékotElvégzi a gumiabroncsok állapotellenőrzését, szükség esetén nyomásbeállítást végez

x x

A fűtő-, légkondicionáló berendezés hatásosságának ellenőrzését és - szükség esetén - a légutak tisztítását végrehajtja

x

Elvégzi a kötelező tartozékok ellenőrzését xAlkalmazza a szakterülethez kapcsolódó elektronikus és nyomtatott adatbázisokat

x x x

Ellenőrzi a jármű további, közlekedésbiztonság szempontjából lényeges szerkezeteinek állapotát

x x

SZAKMAI ISMERETEKA járműazonosító adatok felépítése, jellemző elhelyezési módjai (alvázszám, típustábla, gyártási szalag, forgalmi engedély, stb.)

x x x x

A gépjárművekben alkalmazott folyadékok, olajok jellemzői x xFeltöltési mennyiségek, feltöltési eszközök és műveletek x xA folyadékok összetételének, állapotának ellenőrzési módszerei x xAz időszakos szervizműveletek (kötelező és esetenkénti, illetve javítás utáni)

x x

A járműszerkezetekre vonatkozó jogszabályi, rendeleti előírások x xA járművek időszakos hatósági felülvizsgálatának követelményei és folyamata

x x

A gumiabroncsok vizsgálata és karbantartása x x x xA világító és elektromos berendezések vizsgálati és karbantartás módszerei

x x x x

Munkafelvételi ismeretek x xÜgyfélkommunikációs ismeretek (szóbeli és írásbeli kommunikáció) x x xA bemutatkozás, megszólítás (tegezés, magázás, Önözés) alkalmazandó módjai

x x x

Telefonálás szabályai x xHivatalos/üzleti levél, elektronikus levél elkészítési szabályai x x xA hiba-megállapítás (munkafelvételi diagnosztika, próbaút) módszerei, a munkalapírási szabályok

x x x x x x

Az árajánlat elkészítésének folyamat x x xA szakterületen alkalmazott elektronikus és nyomtatott x x x x x x x x x

105

adatbázisokSZAKMAI KÉSZSÉGEK

Folyadék-, olaj-feltöltő berendezések szakszerű használata xInformációforrások, adatbázisok használata x x x x x x x x xVonatkozó jogszabályok és technológiák alkalmazása x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKPontosság x x x x x x xMegbízhatóság x x xDöntésképesség x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKSegítőkészség x xKapcsolatteremtő készség x x xHatározottság x

MÓDSZER KOMPETENCIÁKFigyelem összpontosítás x x xLogikus gondolkodás x x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x

106

12. Járműkarbantartás 32 óra/ 32 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A járműkarbantartás tantárgy tanításának célja, hogy olyan elméleti ismeretek birtokába jusson a tanuló, amely alapján képes a közúti jármű szakterületen karbantartási és javítási munkát ellátni. Ehhez fontos, hogy megismertessük a munkakörben elvégzendő feladatokat, az ahhoz szükséges tulajdonságokat, alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket és képességeket. Ismernie kell a korszerű gépjármű-szerkezeteket, szerkezeti egységek felépítését, működését, beállításának technológiáját.Szakmai tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget.Meg kell tanítani a szakmai specialitásokat. Ismerni kell a munkafelvételi és ügyfélkezelési technikákat: jármű átvétele és munkafelvételi adatlap kitöltése, árajánlat készítése, szervizkönyv vezetése, ügyféllel történő kommunikáció, tájékoztatás szóban, írásban és telefonon keresztül. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkezni a különböző gépjárművek karbantartási műveleteiről, a mechanikus, a villamos és elektronikus berendezések javítási, ellenőrzési, diagnosztikai és szervizműveleteiről.Fontos didaktikai feladat az elmélet és gyakorlat egységének biztosítása. A megalapozott elméleti tudás nélkülözhetetlen a gyakorlati tevékenység magas szintű végzéséhez.


Informatika: word, excel, adatbázis kezelő, internet használataMűszaki rajz: jelképes ábrázolásKözlekedéstechnikai gyakorlatok: szerelésGépjármű-szerkezettanGépjármű-villamosságtan

12.3. Témakörök

12.3.1. Dokumentációs ismeretek 16 óra/ 16 óra

Gépjármű adatbázisok használatanyomtatott adatbázisokszámítógépes adatbázisok (Autodata)

Gépjármű és főegységeinek azonosításaalvázszám azonosításamotorszám azonosításatípusbizonyítvány tartalma

Általános gépjármű adatbázisok használata

107

számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyeréseadatbázisok tartalmaadott gépjármű beazonosítása, adatainak munkadokumentumba való kinyerése

Gyári alkatrész azonosító adatbázisok kezeléseaz alkatrész azonosítás logikai sorrendjenyomtatott alapú adatbázisokelektronikus adatbázisok

Autóvillamossági kapcsolási Rajz és adatgyűjtemények használataadott gépjármű villamos hálózatának beazonosítása a villamos kapcsolási rajza alapjánvillamos szerkezeti egységek azonosításavillamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján

Járműjavítási utasítások kezelésejárműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése

Futómű- járműkerék és gumiabroncs adatbázisok kezelésefutómű adatok azonosításaadott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

Gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációibiztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)értékesítési dokumentáció (Eurotax)használt gépjárművek állapotlapjai

A gépjármű és fődarabjainak bontási technológiájának dokumentációi

a tulajdonjog ellenőrzése a gépjármű okmányainak ellenőrzésebontási szerződésa hatóságok felé tett intézkedésekveszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

12.3.2. Ápolási és szervizműveletek 6 óra/ 6 óra

Ápolási műveletekalsómosásfelsőmosásmotormosásbelső kárpittisztításkenési műveletekkülönféle szintellenőrzések és utántöltésekkülönböző folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek„0” revíziógaranciális felülvizsgálatok,időszakos karbantartási vizsgálatokgarancián túli vizsgálatokesetenkénti felülvizsgálatokrendszeres felülvizsgálatok

108

napi gondozás, vagy vizsgálatszemleműveletek

12.3.3. Gépkocsi vizsgálati műveletek 10 óra/ 10 óra

Hatósági felülvizsgálatRendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások

5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és módosításai)6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és módosításai)egyéb előírások

Forgalmi engedélyFogalom meghatározások

járműkategóriákműszaki jellemzők

TípusbizonyítványJárművek összeépítéseGépjárművek és ezek pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatokIdőszakos vizsgálat, érvényességi időJárműalkatrészek, tartozékok jóváhagyásaA forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiájaAz általános technológia vizsgálati tárgya, köre, az alkalmazott követelmények, eszközök és módszerek

okmányoka jármű azonosításatükrökhangjelzésműszereksebességmérőmenetíró (tachográf)sebességkorlátozózavarszűrésfűtéstartozékokvilágító berendezésfényjelző berendezésvisszajelzés/kapcsolókfényvisszaverőkáramforráskormányozhatóságkormánymű rásegítőkormányrudazat/csuklóküzemi/biztonsági/rögzítőfékfékműködésjelzések

109

fékcsövekkerékfékszerkezettengelyek/felfüggesztésgumiabroncsokkeréktárcsákcsapágyazásalváz/segédalvázvezetőtér/utastérkülső kialakításraktér/rakfelületvontatáserőátvitelméretektüzelőanyag-ellátó berendezéskipufogórendszer/környezetvédelemmozgáskorlátozott járműmegkülönböztető, figyelmeztető lámpák

MinősítésEgyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei

a fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálataa gépjármű fényszóró ellenőrzésének műveletea gépkocsik lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveleteia gépkocsi szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveleteia gépkocsi kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

Otto-motoros gépkocsik kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérésea dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátás mérése

közeltéri zajszint mérésA TANÚSÍTVÁNY tartalma, kitöltéseA Műszaki adatlap tartalma




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x

110

1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x x1.5. vita x1.6. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret








2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz kiegészítés x3.3. rendszerRajz kiegészítés x3.4. Rajz elemzés, hibakeresés x

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról x


4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Csoportos munkaformák


szövegfeldolgozás x


111

5.3. Csoportos helyzetgyakorlat x



112

13. Gazdasági ismeretek 16 óra/ 16 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A témakör keretében a tanulók alapfogalmakat, továbbá olyan fontos ismereteket sajátítanak el, amely a munkaviszony létesítésekor, valamint a már létrejött munkaviszony folyamán segítségükre lehet. A tanulóknak el kell sajátítani a számla kiállításával kapcsolatos tudnivalókat. Kialakításukat tekintve többféle számlatömb nyomtatvány van forgalomban, ezért csak akkor biztosított a helyes kitöltésük, ha a fogalmakkal - a különböző ÁFA besorolásokkal, nettó és bruttó árakkal, mennyiség és mennyiségi egység (stb.) fogalmakkal – teljesen tisztában vannak, azok ismeretei készség szinten elsajátítottak.Meg kell tanítani a szóbeli és írásbeli kommunikáció alapvető technikáit, etikai normáit és az etikett alapvető előírásait. A tanulónak ismerni kell a munkahelyen történő telefonálásra vonatkozó alapvető szabályokat.A tanulók az iskolapadból kikerülve munkát vállalnak, vállalkozók lesznek, a munkáltató a munkabérből adót, járulékot von le, a vállalkozó adót fizetni köteles.A témakör elsajátítása azt a célt szolgálja, hogy a tanulók az adózással kapcsolatos alapvető fogalmakat, valamint az egyes adófajtákat alapjaiban megismerjék.A tananyag oktatásának célja: a tanulóknak rálátást biztosítani az egyes vállalkozási formák előnyeire, hátrányaira, kockázataira. Alapvető ismereteket átadni az egyes társasági formák alapításával, működésével kapcsolatban.Az alábbiakban felsorolt témaköröket, fogalmakat a tanár döntése szerinti mélységben mindenképpen tanácsos a tanulóknak elmagyarázni, gyakorlati példán keresztül bemutatni.


Gépjármű fenntartás gyakorlataMűszaki dokumentációs ismeretekSzámítástechnika gyakorlat

13.3. Témakörök

13.3.1. Adózási ismeretek8 óra/ 8 óra

adóhatóságok és feladataikáltalános forgalmi adóaz adó alanya, tárgya, mértékementesség az adó alólaz adóalany bizonylat kibocsátási kötelezettsége

113

nyugta kötelező tartalmi elemeia számla kötelező tartalmi elemei, számlakibocsátás gyakorlati példán keresztül bemutatvabizonylat kibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókszemélyi jövedelemadó adóelőleg számításalevonások a munkabérbőlegyéni vállalkozó adózási formáivállalkozói személyi jövedelemadótársasági adóegyszerűsített vállalkozói adóaz adó választásának feltételeiaz adóelőleg fizetése, az adó bevallásakisvállalkozások tételes adója, ezen adózási forma választásának feltételeihelyi adók

13.3.2. Munkajogi ismeretek4 óra/ 4 óra

a munkaviszony alanyaimunkaviszony létesítése, munkaszerződés tartalmi elemeia munkáltató tájékoztatási kötelezettségepróbaidő kikötés, szabályaimunkaköri leírása munkaviszony megszűnése, megszüntetésefelmondási idő, végkielégítéseljárás a munkaviszony megszűnése, megszüntetése eseténmunkáltató-, munkavállaló jogai, kötelezettségeimunka díjazása: alapbér, bérpótlékokbéren kívüli juttatásokkészenlétrendkívüli munkamunkaidő, pihenőidőrendes szabadságalapszabadság, pótszabadságügyfélkommunikációs ismeretek (szóbeli és írásbeli

kommunikáció)a bemutatkozás és megszólítás alkalmazandó módjaihivatalos/üzleti levél, elektronikus levél elkészítési szabályaitelefonálás szabályai

13.3.3. Gazdasági társaságok4 óra/ 4 óra

gazdasági társaságok csoportosításagazdasági társaságok közös szabályailétesítő okiratok fajtái, tartalmi követelményei

114

gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokaz egyes társaságok tőkeigényekorlátolt felelősségű társaság fogalma, alapítása, működéseaz ügyvezető, a taggyűlés hatáskörerészvénytársaság fogalma, alapításaa részvénytársaság működési formáinak meghatározásakülönbség a nyilvánosan, illetve zártkörűen működő részvénytársaság közötta részvény fogalma, jellemzői fajtái, osztalékbetéti társaság fogalma, alapítása, működésehasonlóság, különbség a betéti társaság és az egyéni vállalkozás közöttgazdasági társaságok megszüntetése, végelszámolás, felszámolásegyéni vállalkozás alapítása, működéseaz egyéni vállalkozás alapítását kizáró okokaz egyéni vállalkozás működésének jellemzőiegyéni vállalkozás megszűnése, megszüntetése

13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. szemléltetés x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Hallott szöveg feldolgozása x

115

jegyzeteléssel1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x




2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Tesztfeladat megoldása x3. Csoportos munkaformák







116

14. Járműkarbantartás gyakorlata 128 óra/ 128 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A járműkarbantartás gyakorlata tantárgy tanításának célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretek birtokába jusson a tanuló, amely alapján képes a közúti jármű szakterületen karbantartási és javítási munkát ellátni. Ehhez fontos, hogy megismertessük a munkakörben elvégzendő feladatokat, az ahhoz szükséges tulajdonságokat, alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket és képességeket. Ismernie kell a korszerű gépjármű-szerkezeteket, szerkezeti egységek felépítését, működését, beállításának technológiáját.Szakmai tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget.Meg kell tanítani a szakmai specialitásokat. Ismerni kell a munkafelvételi és ügyfélkezelési technikákat: jármű átvétele és munkafelvételi adatlap kitöltése, árajánlat készítése, szervizkönyv vezetése, ügyféllel történő kommunikáció, tájékoztatás szóban, írásban és telefonon keresztül. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkezni a különböző gépjárművek karbantartási műveleteiről, a mechanikus, a villamos és elektronikus berendezések javítási, ellenőrzési, diagnosztikai és szervizműveleteiről.Fontos didaktikai feladat az elmélet és gyakorlat egységének biztosítása. A megalapozott elméleti tudás nélkülözhetetlen a gyakorlati tevékenység magas szintű végzéséhez.


Informatika: word, excel, adatbázis kezelő, internet használataMűszaki rajz: jelképes ábrázolásKözlekedéstechnikai gyakorlatok: szerelésGépjármű-szerkezettanGépjármű-villamosságtanSzerelési gyakorlatJárműdiagnosztika gyakorlata

14.3. Témakörök

14.3.1. Dokumentációs ismeretek 16 óra/ 16 óra

Gépjármű adatbázisok használatanyomtatott adatbázisokszámítógépes adatbázisok (Autodata)

Gépjármű és főegységeinek azonosítása

117

alvázszám azonosításamotorszám azonosításatípusbizonyítvány tartalma

Általános gépjármű adatbázisok használataszámítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyeréseadatbázisok tartalmaadott gépjármű beazonosítása, adatainak munkadokumentumba való kinyerése

Gyári alkatrész azonosító adatbázisok kezeléseaz alkatrész azonosítás logikai sorrendjenyomtatott alapú adatbázisokelektronikus adatbázisok

Autóvillamossági kapcsolási Rajz és adatgyűjtemények használataadott gépjármű villamos hálózatának beazonosítása a villamos kapcsolási Rajza alapjánvillamos szerkezeti egységek azonosításavillamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján

Járműjavítási utasítások kezelésejárműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése

Futómű- járműkerék és gumiabroncs adatbázisok kezelésefutómű adatok azonosításaadott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

Gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációibiztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)értékesítési dokumentáció (Eurotax)használt gépjárművek állapotlapjai

A gépjármű és fődarabjainak bontási technológiájának dokumentációia tulajdonjog ellenőrzése a gépjármű okmányainak ellenőrzésebontási szerződésa hatóságok felé tett intézkedésekveszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

A jármű javításával kapcsolatos dokumentumokjármű átvételemunkafelvételi adatlap kitöltéseárajánlat készítéseszervizkönyv vezetéseszámlakészítés

14.3.2. Ápolási és szervizműveletek 40 óra/ 40 óra

Ápolási műveletekalsómosásfelsőmosásmotormosásbelső kárpittisztításkenési műveletek

118

különféle szintellenőrzések és utántöltésekkülönböző folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek„0” revíziógaranciális felülvizsgálatok,időszakos karbantartási vizsgálatokgarancián túli vizsgálatokesetenkénti felülvizsgálatokrendszeres felülvizsgálatoknapi gondozás, vagy vizsgálatszemleműveletek

Karbantartási ütemtervgyártmányi előírások (kisszerviz – nagyszerviz)főellenőrzés

jármű - a földönjármű – teljesen felemelvejármű – félig felemelveműveletek a motortérbenutolsó tételek ellenőrzése

a jármű forgalombiztonsági ellenőrzésetevékenység: ellenőrzés, szakvéleményezés, beállítás, feltöltés, kenés és cserevezérmű fogazottszíj vagy vezérműlánc csereperiódusakarbantartási illusztrációk

leeresztő- és feltöltőhelyekemelési pontokszíjvezetésutastér szűrőa légkondícionáló berendezés szervizcsatlakozásai

kiegészítő karbantartási pozíciókx km-enként vagy y havonta

karbantartás jelző visszaállításaakkumulátor lekötésének és csatlakoztatásának előírásaielektromos rögzítőfékabroncsméretek és nyomásértékekgumiabroncsnyomás ellenőrző rendszerkulcsok programozása, illesztése

14.3.3. Gépkocsivizsgálati műveletek 72 óra/ 72 óra

Hatósági felülvizsgálatRendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások

5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és módosításai)

6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és módosításai)

egyéb előírások Forgalmi engedély

119

Fogalommeghatározásokjárműkategóriákműszaki jellemzők

TípusbizonyítványJárművek összeépítéseGépjárművek és ezek pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki

vizsgálatokIdőszakos vizsgálat, érvényességi időJárműalkatrészek, tartozékok jóváhagyásaA forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános

technológiájaAz általános technológia vizsgálati tárgya, köre, az alkalmazott követelmények, eszközök és módszerekMinősítésEgyes járművizsgálatok részletes technológiai műveleteia fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálataa gépjármű fényszóró ellenőrzésének műveletea gépkocsik lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveleteia gépkocsi szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveleteia gépkocsi kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

Otto-motoros gépkocsik kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérésea dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátás mérése

közeltéri zajszintmérésfutómű holtjátékvizsgáló berendezés használataA TANÚSÍTVÁNY tartalma, kitöltéseA Műszaki adatlap tartalmaA gépjármű tanúsításának végrehajtása, gyakorlása




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x x1.4. megbeszélés x x1.5. vita x x1.6. szemléltetés x

120

1.7. projekt x x1.8. kooperatív tanulás x1.9. szimuláció x x

1.10. szerepjáték x x1.11. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel x



3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajzkészítés tárgyról x3.3. Rajz kiegészítés x3.4. Rendszerrajz kiegészítés x3.5. Rajzelemzés, hibakeresés x


tapasztalatokról x




5.2. Információk rendszerezése x

121


munkavégzés irányítással x5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x5.5. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés


munkatevékenység x6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott




7.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x


8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x8.4. Tárgyminták azonosítása x9. Szolgáltatási tevékenységek


esetmegfigyelés x9.2. Szolgáltatási napló vezetése x9.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x

9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x



122


Járműszerkezetek javítása megnevezésű



123

A 10419-12 azonosító számú, Járműszerkezetek javítása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10419-12 Járműszerkezetek javítása

Gépjármű szerkezettanJármű-

szerkezetek javítása

gyakorlat

Jármű diagnosztika és javítás

Járműdiagnosztika gyakorlata

Ott

o-m

otor

ok s

zerk

ezet

e, m

űköd

ése

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

e, m

űköd

ése

Mot

orok

hűt

ése,

ken

ése

Mot

orok

tüze

lőan

yag-

ellá

tó

rend

szer

ei

Erő

átvi

teli

bere

ndez

ések

Futó

műv

ek, k

orm

ányb

eren

dezé

sek

Fékr

ends

zere

k

Mot

orok

javí

tása

Tüze

lőan

yag-

ellá

tó r

ends

zere

k ja

vítá

saE

mis

szió

ren

dsze

r ja

vítá

sa

Leve

gő é

s fe

ltöl

tő r

ends

zer

javí

tása

Hen

gert

ömíte

ttsé

g és

hen

gerü

zem

ös

szeh

ason

lító

vizs

gála

tok

OB

D, E

OB

D (f

edél

zeti

diag

nosz

tika)

Díz

el m

otor

ok d

iagn

oszt

ikáj

a

Ott

o m

otor

ok g

ázel

emzé

se

Futó

mű

és le

ngés

csill

apító

di

agno

sztik

aFé

kber

ende

zés,

ESP

ren

dsze

r di

agno

sztik

ája

és a

ke

rékk

iegy

ensú

lyoz

ásM

otor

, lev

egő

és e

mis

szió

ren

dsze

rek

Erő

átvi

teli

rend

szer

Futó

mű,

fék

és k

orm

ányb

eren

dezé

s

Hűt

ő- é

s ke

nő r

ends

zere

k

Tüze

lőan

yag-

ellá

tó r

ends

zer

Men

etdi

nam

ikai

ren

dsze

rek

FELADATOK Belsőégésű motoron szerelési műveleteket végez x x x x Elvégzi a belsőégésű motor alkatrészcserés javítását, beállítását x x x x x x x x x x Használja a beállításhoz szükséges eszközöket, műszereket x x x x x x x x x x Diagnosztizálja, javítja és beállítja az Ottó- és dízelmotor tüzelőanyag-ellátó rendszerét

x x x

Elvégzi a motorok levegőellátó, feltöltő rendszereinek vizsgálatát, alkatrészcserével történő javítását, beállítását

x x

Ellenőrzi a motor kenő- és x

124

hűtőrendszerétEllenőrzi, diagnosztizálja az emissziótechnikai rendszereket, gázemisszió-mérést végez

x x

Ellenőrzi, cseréli a vezérlés alkatrészeit, elvégzi a beállításokat x xElvégzi a motor állapotfelmérését, kompresszió- és veszteségmérést végez x xSzámítással meghatározza a motor főbb jellemzőit (pl. főbb méretek, teljesítmény, hatásfok, tüzelőanyag-fogyasztás)

x x

Ellenőrzi a hajtáslánc egyes elemeit x xFeltárja a futómű, lengéscsillapítók hibáit x x

Felméri a fékrendszer állapotát x xJárművizsgáló próbapadokon (pl. fék, lengéscsillapító) mérést végez, a mérési eredményeket értékeli

x xMenetdinamikai szabályzórendszereken diagnosztikai vizsgálatot végez (ABS, ASR, ESP)

x x

Elvégzi a különböző villamos elemek, alkatrészek kiszereléséhez, javításához szükséges karosszéria-, és kárpitelemek megbontását, leszerelését, majd az eredeti állapot visszaállítását

x

Értékeli, feldolgozza a mérési eredményeket, dokumentációt készít x x x x x x x x x xAdatbázisból beállítási, mérési adatokat keres x x x xÖsszetett műszaki dokumentációkat értelmez és használ (műszaki leírást, műszaki Rajzokat, blokkvázlatot, elvi működési vázlatot, stb.)

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Dokumentálja a javítási és beállítási tevékenységeket x x x x x x x x x x

Az előírt biztonsági követelmények x x x x x x x x x x

125

teljesítését ellenőrziSZAKMAI ISMERETEK

Belsőégésű motorok felépítése, működési elve, működése x x x x x Erőátviteli berendezések felépítése, működése x Futóművek, lengéscsillapítók, rugózás felépítése, működése x x Kormányberendezések felépítése, kormányművek működése x

A fékberendezések felépítése, működése xA szerelési és beállítási műveletek során alkalmazott általános és speciális szerszámok, eszközök x x x x x x x x x xOttó- és dízelmotor tűzelőanyagellátó-, szívó- és feltöltő rendszere x x x x xA nyomás, áramlás, hőmérséklet mérés mérési elvei, jeladói, műszerei és mérési eljárásai

x x x

A motor mechanikai állapotvizsgálatának eljárásait, azok berendezéseinek használata

x x x x

A motor hűtő- kenőrendszerének felépítése, az egyes részegységek és a rendszer működése

x x

Az Ottó- és dízelmotor emissziótechnikai rendszerei x x x x xA gázelemző műszerek felépítése, mérési elve és használata x xA motor főbb jellemzőinek kiszámításához szükséges összefüggések x xA járművizsgáló próbapadok (fék és lengéscsillapító) használata x xA jármű mechanikai rendszereinek (erőátviteli berendezés, felfüggesztés, kormánymű, fékberendezés, stb.) elektronikus vezérlési, szabályozási lehetőségei

x x x x

126

A méréstechnikai alapeljárások x x x x x x x x x x xMechanikai diagnosztikai mérések x x x x x x x x x x xVillamos diagnosztikai mérések x xAz adatbázisból nyert beállítási, mérési adatok x x x x x x x x x xKülső célberendezéssel végzett diagnosztikai eljárások x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Gépek, berendezések, szerszámok, célszerszámok szakszerű használata x x x x x x x x x x Információforrások, adattárak és javítási leírások kezelése x x x x x x x x x x Mérőműszerek, diagnosztikai eszközök használata x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Döntésképesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Felelősségtudat x x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság x x Kompromisszum-készség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xVisszacsatolási készség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelem-összpontosítás x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Módszeres munkavégzés x x x x x x x x x x Körültekintés, elővigyázatosság x x x x x x x x x x

127

15. Gépjármű szerkezettan96óra/96óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A gépjármű-szerkezettan tantárgy tanításának célja, hogy olyan elméleti ismeretek birtokába jusson a tanuló, amely alapján képes a közúti jármű szakterületen karbantartási és javítási munkát ellátni. Ehhez fontos, hogy megismertessük a munkakörben elvégzendő feladatokat, az ahhoz szükséges tulajdonságokat, alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket és képességeket. Ismernie kell a korszerű gépjármű-szerkezeteket, szerkezeti egységek felépítését, működését, beállításának technológiáját.Szakmai tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget.Fontos didaktikai feladat az elmélet és gyakorlat egységének biztosítása. A megalapozott elméleti tudás nélkülözhetetlen a gyakorlati tevékenység magas szintű végzéséhez. Csak magasan kvalifikált szakember képes a műszaki hibás jármű esetében a különböző adatbázisok és típusfüggő diagnosztikai rendszerek felhasználásával a gépkocsi meghibásodását megállapítani, a hibát kijavítani és kipróbált állapotban visszaadni az üzemeltetőnek.A képzés végére a tanulónak el kell érni, hogy olyan elméleti alapokkal rendelkezzen, mint ami követelmény egy frissen végzett szakmunkásnál.


A tantárgy komplex jellegénél fogva több közismereti és szakmai tantárggyal külső koncentrációs kapcsolatban van:Kapcsolódó közismereti tartalmak:matematika

számítási-tervezési (méretezési) feladatokszakmai összefüggések elsajátítása

fizikafizikai alapfogalmak (súrlódás, erő, gyorsulás, lassulás)

Kapcsolódó szakmai tartalmak:Járműszerkezetek javítása gyakorlat tantárgy kapcsolódó tananyagtartalmaiAutóelektronika tantárgy kapcsolódó tananyagtartalmai

15.3. Témakörök

128

15.15.1.15.2.15.3.

15.3.1. Otto-motorok szerkezete, működése16óra/16óra

A négyütemű Otto-motor indikátor diagramjaa belső égésű motorok csoportosításaaz Otto-motor elméleti körfolyamataaz Otto-motor valóságos körfolyamataa működési ciklus vagy munkafolyamat leírásageometriai jellemzők és a sűrítési arányindikált középnyomás és az abból származó jellemzők meghatározása

A négyütemű Otto-motor hatásfokaia hatásfokok értelmezése és a közöttük levő kapcsolata fajlagos fogyasztás meghatározásaa légviszony fogalmatöbbhengeres motorok, a hengerek számozásaa gyújtási sorrend megállapítása

A négyütemű Otto-motor jelleggörbéiaz égés lefolyása az égéstérbena kopogásos égés és okaiteljes terhelési és részterhelési jelleggörbék a fordulatszám függvényébena jelleggörbék alakulása a légviszony függvényében, optimális légviszonyokmotorok mechanikai állapotvizsgálataa motorok kompresszió végnyomás-mérés technológiai sorrendje

A négyütemű Otto-motor szerkezetea négyütemű Otto-motor felépítésea dugattyú feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti

kialakításaa dugattyúgyűrűk feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti

kialakításaa dugattyúcsapszeg feladata, igénybevétele, anyagai,

szerkezeti kialakításaa hajtórúd feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti

kialakításaa forgattyús tengely feladata, igénybevétele, anyagai,

szerkezeti kialakításaa lendkerék feladata, anyagai, szerkezeti kialakításaa dugattyú gyorsulása a főtengely elfordulásának függvényébena forgattyús mechanizmusra ható forgó és alternáló tömegerőkaz egyhengeres motor tömegkiegyenlítésea négyhengeres motor tömegkiegyenlítésea forgattyús tengelycsapágyak feladata, igénybevétele,

anyagai, szerkezeti kialakítása

129

a henger és hengerfej feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti kialakítása

az égéstér kialakításaa hengerfejtömítés feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti kialakításaa szívócső és forgattyúház feladata, szerkezeti kialakítása, a kipufogórendszer feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti kialakítása

A kétütemű Otto-motoroka háromcsatornás kétütemű motor szerkezeti felépítése, működésea háromcsatornás kétütemű motor forgattyúházban és az égéstérben lezajló folyamatok és azok indikátordiagramjaia háromcsatornás kétütemű motor vezérlési diagramjaa keresztáramú és a hurkos öblítést megvalósító szerkezeti megoldásokaz aszimmetrikus vezérlési diagram és az azokat megvalósító konstrukcióka forgattyúház, kenés, forgattyús tengely, hajtórúd, dugattyú, csapszeg, henger, gyújtógyertya és a kipufogórendszer szerkezeti különlegességei

15.3.2. Dízelmotorok szerkezete, működése16óra/16óra

A négyütemű dízelmotor működése és szerkezeteaz elméleti dízel körfolyamata négyütemű dízelmotor indikátordiagramja és munkafolyamataa dízelmotor működésével kapcsolatos alapfogalmakösszehasonlítása a benzinmotorral és alkalmazási területea dízelmotor szerkezeti felépítésea dízelmotor alkatrészeinek a benzinmotorhoz viszonyított eltérő kialakításaia keverékképzés típusai: közvetlen befecskendezési rendszereka keverékképzés típusai: közvetett befecskendezési rendszerek

A négyütemű motor töltéscsere vezérlésea vezérlés feladata, vezérlési diagrama motorvezérlés szerkezeti kialakítása és csoportosítása a

szelepek és a vezérműtengely elhelyezkedése alapjána szelepek feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti

kialakításaa szelephézag és állításának módjaia szelepek megvezetése, szelepülés, szeleprugó, szelephimbák

és a szelepforgató szerkezetek feladata és kialakításahézagmentes vezérlés és a hidraulikus szelepemelők feladata

és kialakításaa vezérműtengely feladata, igénybevétele, anyagai, szerkezeti

kialakításaa vezérműtengely hajtási módjai

130

a vezérműszíj, a vízszivattyú és a feszítőgörgők cseréjének technológiai sorrendje

A motorok feltöltésea feltöltés célja, töltési elveka feltöltött négyütemű motor működési diagramjaa kipufogógáz-turbófeltöltés elvi alapjai, szabályozásaa turbófeltöltő szerkezeti kialakításaa feltöltő és a motor együttműködésea turbófeltöltés dinamikai problémái, változtatható geometriájú turbótöltők, kétfokozatú turbófeltöltőka Comprex feltöltő töltési folyamata, szerkezeti kialakítása, jellegzetességeia mechanikus feltöltők típusai, alkalmazásuk jellegzetességeia dinamikus feltöltés elve, megoldásai, előnyeia turbófeltöltés üzemeltetési tudnivalói

15.3.3. Motorok hűtése, kenése8 óra/8óra

A motorok hűtésea hűtés feladata, fajtáia léghűtés szerkezeti kialakítása, előnyei és hátrányaia folyadékhűtés szerkezeti megoldásai, szerkezeti elemeinek feladata, működésea hűtés intenzitásának szabályozása, a ventilátor-viszkotengelykapcsoló és táguló anyagos termosztát működésea folyadékhűtés előnyei és hátrányai

A motorok kenésea kenés feladata, súrlódási módoka kenőolaj igénybevétele és jellemzőia motor kenésrendszerének felépítése: frissolaj-kenés, keverékolajozásszivattyús nyomóolajozásszárazteknős nyomóolajozásaz olajszivattyúk szerkezeti kialakításaiaz olajszűrők típusai és beépítése az áramkörbeaz olajhűtése és az olajhűtési módoklevegőszűrőktüzelőanyag-szűrők

15.3.4. Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei20 óra/20óra

Az Otto-motor tüzelőanyag ellátó rendszereA tüzelőanyagellátó rendszer általános felépítése (a tartály, vezetékek, szűrők, tápszivattyú)A karburátorok feladata, a porlasztás elve, elemi karburátor működése

131

A főfúvóka rendszer feladata és szerkezeti kialakítása, működéseA karburátor segédberendezései: indítórendszer, alapjárati berendezés, gyorsító szerkezet, dúsító berendezés

Benzinbefecskendező rendszerek áttekintéseA benzinbefecskendező rendszer feladatai, előnyeiA benzinbefecskendező rendszerek csoportosításaA hidromechanikusan vezérelt K-Jetronic rendszer felépítése, általános működés

Az elektromechanikus benzinbefecskendezés (KE-Jetronic)A KE-Jetronic rendszer felépítéseA beszívott levegő mennyiségének mérését és a légviszonyt

meghatározó szerkezetek működéseA rendszernyomás, nyomásdifferencia nyomásértékének

jelentősége és azt meghatározó szerkezeti elemekA rendszer működése hideg és meleg indításkor,

bemelegedéskor, alapjáraton, részterhelésen, teljes terhelésen, gyorsításkor és motorfék üzemben

Egyéb korszerű befecskendező rendszerekL, LH, Jetronic rendszerek általános felépítése, működése,

tüzelőanyag ellátó és levegő rendszer részei, működési jellemzők

Központi befecskendező rendszerek általános felépítése, működése, tüzelőanyag ellátó és levegő rendszer részei, működési jellemzők

Közvetlen benzinbefecskendező rendszerek általános felépítése, működése, tüzelőanyag ellátó és levegő rendszer részei, működési jellemzők

A kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentéseA kipufogógáz összetételeA kipufogógáz összetételének változása a légviszony

függvényébenA kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentése a motorra

vonatkozó megoldásokkalA kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentése a

kipufogógáz visszavezetésselA kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentése katalitikus

utókezelésselA katalizátor szerkezeti felépítése, működése, a működés

feltételeiEgyéb korszerű emissziócsökkentő megoldások

A Bosch VE rendszerű soros befecskendezőszivattyúaz elosztós befecskendezőszivattyú rendszer felépítésea tüzelőanyag szállítása az elosztódugattyúbana befecskendezés kezdetének állításaaz alapjárati és legnagyobb fordulatszámot szabályzó szerkezet működése

132

a hidegindító, az alapjárati fordulatszámot a hőmérséklet függvényében változató, a ciklusadagot töltőnyomástól függően változtató szerkezetek felépítése, működése

Elektronikus szabályozású radiáldugattyús forgóelosztós befecskendezőszivattyú VP-44Szivattyú-porlasztó egység (PDE) befecskendezőrendszerPLD-befecskendezőrenszerKözös nyomásterű dízelbefecskendező rendszerek

alkalmazási területük, főbb szerkezeti egységeitüzelőanyag-ellátás (kisnyomású rész)tüzelőanyag-ellátás (nagynyomású rész), mágnes szelep vezérelt injektor szerkezete és működésePiezo-inline injektor szerkezete és működésenagynyomású szivattyúk és tartozékai, nyomásszabályozók, porlasztók

Dízelmotoros járművek károsanyag emisszió korlátozása, rendeletek, határértékek

kipufogógáz-utókezelés oxidációs katalizátorralnitrogénoxidok csökkentése a dízelmotoroknál NOX-tároló katalizátorral (NSC)nitrogénoxidok csökkentése a dízelmotoroknál katalitikus redukciós eljárással (SCR)AdBlue adalék szerepeRészecskeszűrők és regenerációs eljárásokEgyéb korszerű emisszió csökkentő megoldások

15.3.5. Erőátviteli berendezések 30 óra/30óra

Az erőátviteli rendszer általános felépítése, az egyes részegységek feladataiA tengelykapcsoló

A tengelykapcsoló feladata, követelmények, csoportosításaz egytárcsás száraz súrlódó tengelykapcsoló szerkezete, működése, csavarrugós és tányérrugós kivitela kéttárcsás és a lamellás tengelykapcsoló felépítésea tengelykapcsoló-tárcsák szerkezeti kialakításaa tengelykapcsoló hidraulikus és mechanikus működtetése, a holtjátékA tengelykapcsolók méretezésea hidrodinamikus tengelykapcsoló felépítése, működése, szlip, hatásfok

Nyomatékváltógépjárművek menetellenállásai: gördülési ellenállás és teljesítményszükséglete, légellenállás és teljesítményszükséglete, emelkedési ellenállás és teljesítményszükséglete, gyorsítási ellenállás és teljesítményszükséglete, motorok jelleggörbéi, menetteljesítmény diagram, vonóerő diagram

133

A nyomatékváltómű feladata, csoportosítása, áttételek meghatározásaa szinkronszerkezet nélküli toló fogaskerekes, vonóékes, kapcsolókörmös, kapcsolóhüvelyes nyomatékváltók felépítése és működéseSzinkronszerkezettel szerelt nyomatékváltók felépítése, működési elveötfokozatú direkt nyomatékváltónégyfokozatú indirekt nyomatékváltóa szinkronszerkezetek feladata, működéseaz elé-és utána kapcsolt szorzóváltó felhasználási területe, kialakítása, működése

Automata nyomatékváltóművekaz egyszerű bolygókerekes hajtómű felépítése, a nyomatékmódosítás lehetőségeinek meghatározásaa bolygómű áttételi fokozatainak meghatározása (lassító áttételek)a bolygómű áttételi fokozatainak meghatározása (gyorsító áttételek)a bolygómű áttételi fokozatainak meghatározása (forgásirány-váltó áttételek)a hidrodinamikus nyomatékváltó felépítése, az olajáramlás körfolyamataa nyomatékmódosítás keletkezése és az azt meghatározó tényezők, hatásfoka a mozgásviszonyok függvényében, a hidrodinamikus nyomatékváltó tulajdonságaia vezetőkerék szabadonfutózása és az áthidaló kapcsoló alkalmazásaa hidraulikusan vezérelt, többfokozatú automata nyomatékváltó felépítésea hidraulikus vezérlés elemei és azok működéseaz olajos lemezes tengelykapcsolók és fékek, valamint a szalagfék kialakítása és működése, váltómű olajoka hidraulikusan vezérelt, többfokozatú automata nyomatékváltó működésének meghatározása a választókar „D1” helyzetébena hidraulikusan vezérelt, többfokozatú automata nyomatékváltó működésének meghatározása a választókar „R” helyzetében

Kardánhajtások, kiegyenlítőműveka csuklós tengely, függesztőcsapágy és csuklók feladataa kardáncsuklók kialakítása, a szöghiba-mentes elrendezés feltételeia kettős szinkron kardáncsukló működésea szárazcsuklók alkalmazásának oka és típusaia szöghiba-mentes, tengelyirányú eltolódást lehetővé és nem lehetővé tevő golyós csuklók kialakítása, felhasználási területea háromkarú csuklók kialakítása, felhasználási területükféltengelyek javítása, cseréjea féltengelyek hajtásának (a differenciálmű hajtása) feladatai, szerkezeti kialakításai, a hipoid hajtás előnyei

134

a differenciálmű feladata, felépítése, működése és a működését leíró összefüggések alakulása különféle üzemi körülmények közötta differenciálzár feladata, felépítésea lemezes tengelykapcsolóval kialakított önzáró differenciálmű feladata, felépítése és működéseautomatikusan záró differenciálmű

15.3.6. Futóművek, kormányberendezések 30 óra/30óra

Rugózás és lengéscsillapítása rugózás feladata, a lengések irányai, lengés és rugójellemzők, a rugózott és rugózatlan tömegaz acélrugók típusai, kialakításuk és műszaki jellemzőika gáz- és gumirugók típusai, kialakításuk és műszaki jellemzőiklengéscsillapítók feladata, működése elveaz egy és kétcsöves lengéscsillapító kialakítása és műszaki jellemzőimás elemekkel kombinált lengéscsillapítók (szintszabályzós lengéscsillapító, lengéscsillapító légrugóval, lengéscsillapító hidropneumatikus rugóval)

A kerékfelfüggesztéshajtott és nem hajtott merevtengelyes felfüggesztések típusai, működésükkeresztlengőkaros független felfüggesztések típusai, működésükhosszlengőkaros független felfüggesztések típusai, működésükferdelengőkaros független felfüggesztések típusai, működésük

A kerekek és gumiabroncsoka kerék felépítésea kerékpántok feladata, kialakításai, jelöléseigumiabroncsok szerkezete, mérete és jelölésea szlip fogalma, tapadás, csúszás, kúszás

Az alváz és az önhordó karosszériaaz alváz feladata és változataiaz önhordó építési módaz aktív biztonság és jellemzőia passzív biztonság, külső és belső biztonsági zóna elemei

A kormányzása kormányzás feladata, szerkezeti változatai, a tengelycsonk kormányzás geometriája, kormánytrapéza kerék helyzetét meghatározó geometriai jellemzők, a beállítás oka, értékea kerék kúszásának oka, hatása a kormányzási tulajdonságra;a kormányművek feladata, a fogasléces, globoid csigás, golyósoros kormánymű szerkezeti kialakítása, működésea kormányrudazat feladata, részei, nyomtávrúd elrendezéseia kormánymű szerelése, javításaa kormányrásegítés alkalmazásának oka, kialakításának jellemzése

135

a fogasléces hidraulikus szervokormánymű szerkezeti felépítése, működésea rásegítés mértékének és a jármű haladási sebességének kapcsolataszervokormánymű szerelése, javításakorszerű szervokormányok

elektro-hidraulikus szervokormányokelektro-mechanikus szervokormányok

15.3.7. Fékrendszerek 30 óra/ 30 óra

A fékezés feladata és a hidraulikus fékfékek feladata és osztályozása a használat szerint, hatósági előírásoka hidraulikus erőátviteli fék szerkezeti felépítése, működésea főfékhenger feladata, szerkezeti kialakításai, működésea kétkörös fékrendszer elrendezéseikerékfék szerkezetek: a dobfék szerkezete és változatai, működéseutánállító szerkezeteka tárcsafék szerkezetek, működésüka fékbetétek és a fékfolyadékok tulajdonságaifékszerkezetek javításafékszerkezetek vizsgálata, fékerőmérés

A depressziós fékrásegítés és a hidraulikus blokkolásgátló rendszera depressziós fékrásegítő működésea fékerő felosztása és ennek hatása a stabilitásra, felosztás vezérléseerőhatás a gumiabroncs és az útfelület között, szlipaz ABS feladata, a rendszerek típusai, működésük, a szabályzási kör értelmezésea mechanikus fékek feladata, kialakítása, a lassító fékberendezések feladata, típusai és azok működéseelektro-mechanikus rögzítőfékektartós lassító fékek, retarderek

Légfékeka légfékszerelvények szerkezete és működésea terheléssel arányos fékerő-szabályozáskerékfék-működtető berendezésekpótkocsifékekkipufogófék

Gépjárművek menetstabilizáló rendszereikipörgésgátláselektronikus menetstabilizáló rendszerek (ESP)elektronikus vészfékasszisztens (EBA)elektronikus fékerő-elosztó (EBV)


136



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x x1.4. megbeszélés x x1.5. vita x x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x x1.8. kooperatív tanulás x1.9. szimuláció x x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret










2.1. Írásos elemzések készítése x

137



felkészüléssel x3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajzkészítés tárgyról x3.3. Rajz kiegészítés x3.4. Rajzelemzés, hibakeresés x3.5. Rendszerrajz kiegészítés x3.6. Rajzelemzés, hibakeresés x


tapasztalatokról x





A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

138

16. Járműszerkezetek javítása gyakorlat96óra/96óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés16.1. A tantárgy tanításának célja

A járműszerkezetek javítása gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti képzés során elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazva legyenek képesek a különböző feladatokat ellátó járműszerkezetek hibáinak felismerésére, azok javítására. A javítási gyakorlaton a tanulók ismerjék meg a korszerű javítási technológiákat, legyenek képesek megtervezni a javítási folyamatokat, tudják alkalmazni a javításokhoz használt általános és speciális eszközöket, berendezéseket. Ismerjék meg és alkalmazzák a járművek papíralapú és elektronikus műszaki dokumentációit.

16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy komplex jellegénél fogva több közismereti és szakmai tantárggyal külső koncentrációs kapcsolatban van:Kapcsolódó közismereti tartalmak:fizika

fizikai alapfogalmak (súrlódás, erő, gyorsulás, lassulás)Kapcsolódó szakmai tartalmak:

Gépjármű szerkezettan tantárgy kapcsolódó tananyagtartalmaiAutóelektronika tantárgy kapcsolódó tananyagtartalmai

16.3. Témakörök

16.16.1.16.2.16.3.

16.3.1. Motorok javítása48óra/48óra

Motorok ki- és beszerelése, javításaa motorok szétszerelése, hiba felvételezése, javításaa hengertömb (forgattyús ház) ellenőrzése, javításaa hengerhüvely hiba felvételezése, javításaa hengerhüvely felújítási lehetőségeka hengerek fúrásaa hengerek köszörülésea hengerek hónolása

Dugattyú és hajtórudak hiba felvételezése, javításadugattyúátmérő, súlykülönbségeka dugattyú és henger illesztési hézag ellenőrzésea dugattyú és csapszeg illesztési hézag ellenőrzésea dugattyúgyűrűk

139

a dugattyú gyűrűhorony illesztési hézagszerelési hézag ellenőrzése a gyűrűvégeknéla hajtórúd méretének és alakhelyességének vizsgálataa hajtórúd javítási lehetőségeia dugattyúcsapszeg szerelésea hajtórúd-csapszeg-dugattyú csoport szét- és összeszerelése, javításaa hajtórúd csapágyak szerelése

Forgattyús tengely és csapjainak javításaméret, és alakhelyesség vizsgálatafelújítási lehetőségeka lendítőkerékcsapágyazások ellenőrzése, javításaa forgattyús tengely axiális hézagának ellenőrzése

Hengerfej és a szelepek ellenőrzése, javításaa hengerfej le- és felszerelésea hengerfej szét- és összeszerelésea hengerfej javítási lehetőségeia szelepülések ellenőrzése és csiszolásaa szelepeka szelepek ellenőrzése, javítási lehetőségei, csiszolásaa szelepzárás, tömítettség ellenőrzésea szelepvezető perselyeka szelepszár játékának ellenőrzésea szeleprugók ellenőrzésea szelepemelő berendezés egyéb elemei

Vezérműtengely és hajtóelemeinek ellenőrzése és javításaa vezérműtengely ellenőrzése és javításaa vezérműtengely csapágyházaa vezérműtengely meghajtásaszíjhajtáslánchajtásfogaskerékhajtása vezérlés szét- és összeszereléseszíj- és láncfeszítőka szelephézag ellenőrzése, beállításaa hidraulikus szelephézag-kiegyenlítő javítása

16.3.2. Tüzelőanyag-ellátó rendszerek javítása24óra/24óra

Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszereinek javításaa karburátor beszabályozási, javítási munkáia tüzelőanyag szivattyúk javításabenzinbefecskendező rendszerek javításaközponti befecskendező rendszerek javításahengerenkénti befecskendező rendszerek javítása

140

közvetlen befecskendezésű rendszerek javításabefecskendezési nyomás méréseérzékelők, jeladók és beavatkozók ellenőrzése, cseréje

Dízelbefecskendező berendezések javításatüzelőanyag szűrő és előmelegítő rendszer javításatüzelőanyag rendszer légtelenítése

Befecskendező fúvókák javításabefecskendező fúvókák szét- és összeszerelésebefecskendező fúvókák javítása, beállítása, visszaszerelése

A befecskendezőszivattyúk javítása, szállításkezdetének ellenőrzése, beállítása (statikus, dinamikus)

Korszerű befecskendező rendszerek javításaközös nyomásterű dízelbefecskendező rendszerszivattyú-porlasztó egység (PDE)elektronikus szabályozású, axiál, radiál dugattyús, forgóelosztós adagoló

16.3.3. Levegő és feltöltő rendszer javítása12 óra/12óra

A motorok levegőrendszerének ellenőrzése, javításaA levegőrendszer tömítetlenségi vizsgálata, tömítetlenségi hibák helyreállításaFojtószelep-egység szerelése, javítása, beállításapótlevegő tolattyú ellenőrzése, szerelése, cseréjemechanikus, elektromechanikus fojtószelep állító ellenőrzése, cseréjevillamos működtetésű fojtószelep állító ellenőrzése, cseréjepneumatikus, elektronikus működtetésű szívócső levegőterelő szerkezetek ellenőrzése, cseréjeléptető motoros alapjárati fordulatszám szabályozó ellenőrzése, cseréjeszabályozó mechanizmusok vizsgálata, javítása

Szekunder levegő rendszer javításaszekunderlevegő szivattyúszekunderlevegő szelep és levegőrendszerelektronikus vezérlés

Feltöltő rendszerek és szerkezetek szerelése, javításamechanikus feltöltő rendszerek (Roots-fúvó, stb.)kipufogógáz turbófeltöltő rendszerek és elemeikhőcserélő rendszerek (levegő-levegő, levegő-víz)feltöltőnyomás szabályozó rendszerelektronikus vezérlés

16.3.4. Emisszió rendszer javítása12 óra/12óra

Kipufogó és katalizátorrendszer ellenőrzése, javítási lehetőségek, szerelési műveletek, alkatrészcserék

141

Lambda szonda ki és beszerelése, cseréje, speciális szerelési eljárásokKipufogórendszerben elhelyezett jeladók vizsgálata, ki és beszerelése, cseréje, speciális szerelési eljárásokKipufogógáz visszavezető rendszer alkatrészeinek vizsgálata, a rendszer működőképességének ellenőrzése, alkatrészcserék. Tömítettség ellenőrzés, javítások.Tüzelőanyagtartály-szellőztető rendszer vizsgálata, működőképességének ellenőrzése, alkatrészcserék. Tömítettség ellenőrzés, javításokRészecskeszűrő rendszer regenerálása. A részecskeszűrő le és felszerelési műveletei, tisztítási műveletek, eljárások.SCR rendszerek vizsgálata, szerelési műveletek, alkatrészcserék

16.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyNagyüzemi termelőhelyKisüzemi termelőhely



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.9. szimuláció x x

1.10. szerepjáték x x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó

142

tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x






2.1. Írásos elemzések készítése x2.3. Tesztfeladat megoldása x3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajzkészítés tárgyról x3.3. Rajz kiegészítés x3.4. Rajzelemzés, hibakeresés x x3.5. Rendszerrajz kiegészítés x


tapasztalatokról x





143

17. Jármű diagnosztika és javítás32óra/32óra


17.1. A tantárgy tanításának céljaA képzés folyamatában a tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a gépjárműveken végzendő mechanikai és elektromos diagnosztikai feladatok végrehajtásához. Ismerjék meg a diagnosztika és javítás során alkalmazott technológiai eljárásokat, az alkalmazható általános és speciális mérőműszereket és eszközöket. Sajátítsák el a gépjárművek emisszió csökkentő rendszerével kapcsolatos diagnosztikai és javítási ismereteket, a környezetvédelmi vizsgálat végrehajtásának folyamatát.


Kapcsolódó közismereti tartalmak: Fizika tantárgyból:

Az erő fogalma, méréseA forgatónyomaték fogalmaA harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó,

frekvenciaKapcsolódó szakmai tartalmak:

Gépjármű szerkezettan tantárgynak az adott témakörökhöz kapcsolódó ismeretei

17.3. Témakörök

17.17.1.17.2.17.3.

17.3.1. Hengertömítettség és hengerüzem összehasonlító vizsgálatok 5óra/5óra

A diagnosztika alapfogalmaia műszaki diagnosztikaa gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség és hengerüzem összehasonlító vizsgálatokhengertömítettség és a hengerüzem összehasonlító vizsgálatok

csoportosításakompresszió-végnyomás mérésnyomásveszteség-mérésekartergáz mennyiség-méréshengerteljesítmény-különbség mérésüresjárati hengerteljesítmény-különbség mérésüresjárati hengerteljesítmény-különbség mérés ΔHC méréssel terheléses hengerteljesítmény-különbség mérés

144

elektronikus relatív kompresszió mérésjavítástechnológiák, javítási lehetőségek

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata és javításaa levegőellátó rendszera turbófeltöltő ellenőrzése a kipufogórendszer vizsgálata

17.3.2. OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika)5óra/5óra

Emisszió-történeti áttekintés: az OBD rendszer bevezetésének lépéseiA kipufogógáz technika és a fedélzeti állapotfelügyelet

A kipufogógáz összetétel szempontjából fontos alkatrészek ellenőrzésnek folyamataiA katalizátor és a lambda szonda fedélzeti állapotfelügyelete Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyeleteA kipufogógáz visszavezetés fedélzeti állapotfelügyeleteA szekunder-levegő rendszer fedélzeti állapotfelügyeleteA tüzelőanyaggőz kipárologtató rendszerek fedélzeti állapotfelügyeleteAz OBD csatlakozó kialakítása, csatlakozási pontok funkciói, elhelyezési előírások. Típusspecifikus elhelyezések áttekintése adatbázis alapján

OBDII, EOBD kommunikációs formákA rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

Hibakódokra vonatkozó előírások, a hibakódok értelmezése, hibakódolvasás. Időszakos, állandósult hibák. Gyártófüggő és gyártófüggetlen hibakódok áttekintése adatbázis alapjánFreeze Frame adatok értelmezése, alkalmazásával elérhető előnyökA hibakódok törléseA műszerfali ellenőrző lámpára (MIL) vonatkozó előírások, üzemállapotai

Readiness kódok alkalmazásának indokai, értelmezése. Menetciklusok alkalmazása az ellenőrzések során

17.3.3. Dízel motorok diagnosztikája5 óra/5óra

Dízeldiagnosztikaa dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságainem fedélzeti dízeldiagnosztikafordulatszámmérésaz adagolás időzítésének mérésenyomáshullám elemzés

A közös nyomásterű ( CR ) befecskendező rendszerek vizsgálataaz alacsony-nyomású rendszer vizsgálataa nagynyomású rendszer vizsgálataa rendszernyomás ellenőrzésea befecskendező szelepek ellenőrzése

145

a nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzéseCommon rail porlasztó hidraulika-diagnosztikaa visszafolyó mennyiség ellenőrzéseporlasztóhiba és a szennyezésvizsgálatok próbapadon

A szivattyú-porlasztó egység ( PDE ) befecskendező rendszer vizsgálataFedélzeti (EDC) diagnosztika

A dízelmotorok füstölésmérésea füstölésmérés elvi alapjaia füstölés mérőszámaia füstölésmérő műszerek felépítésemintavevő szondaelektromos időállandóprogramozott mérésa vizsgálathoz szükséges járműadatokelektronikus tanúsítványa füstölésmérés technológiájaszemrevételezéses ellenőrzésa mérés előkészítésea környezetvédelmi állapot ellenőrzése

17.3.4. Otto motorok gázelemzése5 óra/5óra

Otto-motorok gázelemzésének elvi alapjaia vizsgált emissziós komponenseka mérőműszerek felépítése és működésemért jellemzőkhatósági környezetvédelmi felülvizsgálata hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálataszabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik

felülvizsgálataszabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD rendszerrel

felszerelt gépkocsik felülvizsgálatagázemisszió-diagnosztikaCO-korrigált mérésΔHC-mérés

17.3.5. Futómű és lengéscsillapító diagnosztika5 óra/5óra

Futómű-diagnosztikaa futóműbemérés vonatkozási rendszerea kerékbeállítási paramétereka tengelyhelyzet hibákfutóműellenőrző műszerek

méréstechnikai alapelveka korszerű futóműellenőrző műszerek felépítése

146

a mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítésefutóművek bemérése

előkészítő munkák a futóműbemérés előttkeréktárcsaütés-kompenzációfutóműméréskülönleges mérési eljárásokkülönleges mérőműszerek

Lengéscsillapító-diagnosztikalengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésévellengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésévela dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)

a mérés eredményét befolyásoló tényezőkEUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítéseEUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat

17.3.6. Fékberendezés, ESP rendszer diagnosztikája és a kerékkiegyensúlyozás

7 óra/7óra

Fékberendezések diagnosztikai vizsgálataa fékvizsgálat módszereinek csoportosításaa minősítés elméleti alapjaia görgős fékerőmérő próbapadgörgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés

a kerékfékszerkezet működésének hatásosságaa kerékfékerő-eltérésa kerékfékszerkezet erőingadozása

a fékvizsgálat végrehajtásahasznos tudnivalóka fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája

a fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezésaz M1, N1 kategóriájú gépkocsik vizsgálati technológiájaa nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája

Menetdinamikai szabályzórendszerek diagnosztikai vizsgálata (ABS, ASR, ESP)A jármű elektronikusan irányított, működtetett mechanikai

rendszereinek (pl. szervokormány, felfüggesztési rendszer, kézifék, stb.) ellenőrzése, beszabályozása

Kerékkiegyensúlyozása kiegyensúlyozatlanság fajtái és megszüntetésének lehetőségei

statikus kiegyensúlyozatlanságkvázistatikus kiegyensúlyozatlanságnyomaték- kiegyensúlyozatlanság

147

dinamikus kiegyensúlyozatlansága kiegyensúlyozatlanságot meghatározó mérőszámokkiegyensúlyozó gépek szerkezete és használata

stabil kiegyensúlyozó berendezésekmobil kiegyensúlyozó berendezések

kiegyensúlyozás és kerékfutás-optimalizálási eljárások„Matching-eljárás”kerékgerjesztési erő határértékre történő kiegyensúlyozási eljárásradikális talperőingadozást okozó kerékszerkezeti rendellenességek feltáró mérése

a keréksúlyok




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x x1.4. megbeszélés x x1.5. vita x x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x x1.8. kooperatív tanulás x1.9. szimuláció x x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló x

148

feldolgozása1.2. Olvasott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása x







2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajzkészítés tárgyról x3.3. Rajz kiegészítés x3.4. Rajzelemzés, hibakeresés x3.5. Rendszerrajz kiegészítés x3.6. Rajzelemzés, hibakeresés x


tapasztalatokról x





18. Járműdiagnosztika gyakorlata64óra/64óra*



A járműdiagnosztika gyakorlata tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti képzés során elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazva legyenek képesek a különböző feladatokat ellátó

149

járműszerkezetek hibáinak felismerésére, azok javítására. A diagnosztikai gyakorlaton a tanulók ismerjék meg a korszerű diagnosztikai eljárásokat, technológiákat, legyenek képesek megtervezni a diagnosztizálási folyamatokat, tudják alkalmazni a járműdiagnosztikához szükséges általános és speciális eszközöket, berendezéseket. Ismerjék meg és alkalmazzák a járművek papíralapú és elektronikus műszaki dokumentációit és adatbázisok használatát.


Kapcsolódó közismereti tartalmak: Fizika tantárgyból:

Az erő fogalma, méréseA forgatónyomaték fogalmaA harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó,

frekvenciaKapcsolódó szakmai tartalmak:

Gépjármű szerkezettan tantárgynak az adott témakörökhöz kapcsolódó ismereteiGépjármű diagnosztika tantárgynak az adott témakörökhöz kapcsolódó ismeretei

18.3. Témakörök

18.18.1.18.2.18.3.

18.3.1. Levegő és emisszió rendszerek10óra/10óra

Feltöltő rendszerek és szerkezetek diagnosztikájamechanikus feltöltő rendszerek (Roots-fúvó, stb.)kipufogógáz turbófeltöltő rendszerek és elemeikhőcserélő rendszerek (levegő-levegő, levegő-víz)feltöltőnyomás szabályozó rendszerelektronikus vezérlés

A kipufogórendszer vizsgálata és javításaa turbófeltöltő ellenőrzése a kipufogórendszer vizsgálata

Fojtószelep-egység diagnosztikájaSzekunder levegő rendszer diagnosztikája

szekunderlevegő szivattyúszekunderlevegő szelep és levegőrendszerelektronikus vezérlés

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztikakipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyeleta katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyeleteaz égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

150

kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyeleteszekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyeletea tüzelőanyaggőz kipárolgás gátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyeleteaz ODB csatlakozókommunikációrendszertesztera rendszerteszter vizsgálati üzemmódjaihibakódokfreeze framehibatároláshibakódok törlésehibajelzőlámpa-aktiválásReadiness-kódok (vizsgálati készenlét)

Az Otto-motorok gázelemzésea gázelemzés elvi alapjaia vizsgált emissziós komponenseka mérőműszerek felépítése és működésemért jellemzőkhatósági környezetvédelmi felülvizsgálata hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálataszabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálataszabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD rendszerrel

felszerelt gépkocsik felülvizsgálatagázemisszió-diagnosztikaCO-korrigált mérésΔHC-mérés

18.3.2. Erőátviteli berendezések10óra/10óra

Tengelykapcsoló szerkezetek diagnosztikájaa tengelykapcsoló vizsgálataa tengelykapcsoló működtetésenyomó működtetésű tengelykapcsoló szerkezethúzó működtetésű tengelykapcsoló szerkezetautomatikus utánállítású tengelykapcsoló a tengelykapcsoló hibatáblázataönműködő tengelykapcsolók

Nyomatékváltóa nyomatékváltó vizsgálataolajszint ellenőrzésnyomatékváltó hibatáblázata

Automata nyomatékváltóa hajtómű folyadékszintjének ellenőrzéseaz automatikus hajtómű hibatáblázata

Kardánhajtása kiegyensúlyozás ellenőrzéseközbenső csapágyazás ellenőrzése

Féltengelycsuklók

151

féltengelycsukló vizsgálataKiegyenlítőművek

kúpkerekes kiegyenlítőmű ellenőrzésehomlokkerekes kiegyenlítőmű ellenőrzésekapcsolható kiegyenlítőmű-zár, önzáró kiegyenlítőművek ellenőrzése

18.3.3. Futómű, fék és kormányberendezés10 óra/10óra

Fékberendezések diagnosztikai vizsgálata a fékvizsgálat módszereinek csoportosításaa minősítés elméleti alapjaia görgős fékerőmérő próbapadgörgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítésa kerékfékszerkezet működésének hatásosságaa kerékfékerő-eltérésa kerékfékszerkezet erőingadozásaa fékvizsgálat végrehajtásaa fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája

a fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezésaz M1, N1 kategóriájú gépkocsik vizsgálati technológiája

a nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája

Lengéscsillapító-diagnosztikalengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésévellengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésévela dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)a mérés eredményét befolyásoló tényezőkEUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat

Futómű-diagnosztikaa futómű bemérés vonatkozási rendszerea kerék beállítási paramétereka tengelyhelyzet hibákfutómű ellenőrző műszerekméréstechnikai alapelvekfutóművek beméréseelőkészítő munkák a futómű bemérés előttkeréktárcsaütés-kompenzációfutómű méréskülönleges mérési eljárásokkülönleges mérőműszerek

a hidraulikus rendszerek diagnosztikájazárt rendszerű hidraulikus körök ellenőrző mérésenyitott rendszerű hidraulikus körök ellenőrző mérése

szervokormány-diagnosztika

152

18.3.4. Hűtő- és kenő rendszerek6 óra/6óra

A motorok hűtőrendszerének diagnosztikájaa léghűtés rendszereka folyadékhűtés rendszereka hűtés intenzitás szabályozásának, a ventilátor-viszko tengelykapcsoló és táguló anyagos termosztát vizsgálata

A motorok kenésea motor kenésrendszerének vizsgálataszivattyús nyomóolajozás vizsgálataszárazteknős nyomóolajozás vizsgálata

18.3.5. Tüzelőanyag-ellátó rendszerek10 óra/10óra

Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszereinek diagnosztikájaa karburátor beszabályozási, ellenőrzési munkáia tüzelőanyag szivattyúk ellenőrzési munkáibenzinbefecskendező rendszerek diagnosztikájaközponti befecskendező rendszerek diagnosztikája hengerenkénti befecskendező rendszerek diagnosztikájaközvetlen befecskendezésű rendszerek diagnosztikájaérzékelők, jeladók és beavatkozók diagnosztikai munkái

Dízelbefecskendező berendezések diagnosztikájatüzelőanyag szűrő és előmelegítő rendszer ellenőrzése

Befecskendező fúvókák diagnosztikája befecskendező fúvókák diagnosztikai munkáia befecskendezőszivattyúk diagnosztikája korszerű befecskendező rendszerek diagnosztikájaközös nyomásterű dízelbefecskendező rendszerszivattyú-porlasztó egység (PDE) diagnosztikájaelektronikus szabályozású, axiál, radiál dugattyús, forgóelosztós adagolók diagnosztikája

18.3.6. Menetdinamikai rendszerek 18 óra/18óra

A jármű elektronikusan irányított, működtetett mechanikai rendszereinek (pl. szervokormány, felfüggesztési rendszer, kézifék, stb.) ellenőrzése, beszabályozásaIrányított rendszerek diagnosztikai vizsgálatasoros diagnosztikaellenőrzési feladatcsoportoka rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozóvezetőtájékoztatás

153

a fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálatapárhuzamos diagnosztikabeavatkozó tesztperiféria diagnosztika




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x x1.4. megbeszélés x x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.9. szimuláció x x

1.10. szerepjáték x x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret








154

2.1. Írásos elemzések készítése x2.3. Tesztfeladat megoldása x3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajzkészítés tárgyról x3.3. Rajz kiegészítés x3.4. Rajzelemzés, hibakeresés x x3.5. Rendszerrajz kiegészítés x


tapasztalatokról x



18.6. A tantárgy értékelésének módja19.A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja

szerinti értékeléssel.

155


Autóelektronikai műszerész feladataimegnevezésű



156

A 10420-12 azonosító számú, Autóelektronikai műszerész feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10420-12 Autóelektronikai

műszerész feladatai

Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika

Autóelektronika diagnosztikai

gyakorlat

A gé

pkoc

si v

illam

os h

álóz

ata

A vi

llam

os e

nerg

iael

látó

ren

dsze

r

Indí

tó b

eren

dezé

sek

Vilá

gító

, fén

y és

han

gjel

ző b

eren

dezé

sek

Szél

védő

törl

ő és

mos

ó be

rend

ezés

ek, a

fűtő

és

légk

ondi

cion

áló

bere

ndez

és e

lekt

rom

os e

lem

ei

A gé

pjár

mű

üzem

ét e

llenő

rző

műs

zere

k és

vi

ssza

jelz

ő be

rend

ezés

ek

Gyú

jtóbe

rend

ezés

ek

Ben

zinb

efec

sken

dező

és

mot

orir

ányí

tó r

ends

zere

k

Ele

ktro

niku

san

irán

yíto

tt d

ízel

befe

cske

ndez

ő re

ndsz

erek

A já

rmű

bizt

onsá

gi, v

agyo

nvéd

elm

i és

veze

tőtá

mog

ató

assz

iszt

ens

rend

szer

ei

Alte

rnat

ív h

ajtá

sú já

rműv

ek

Villa

mos

hál

ózat

i-, tö

ltési

-, és

indí

tóre

ndsz

er

hiba

kere

sése

, jav

ítása

Mot

orir

ányí

tó r

ends

zere

k hi

bake

resé

se é

s ja

vítá

sa

A já

rmű

villa

mos

alr

ends

zere

inek

hib

aker

esés

e,

javí

tása

A vi

llam

os h

álóz

atok

dia

gnos

ztik

ája

és ja

vítá

saIn

dító

és

áram

ellá

tó r

ends

zer

diag

nosz

tikai

vi

zsgá

lata

, jav

ítása

Vilá

gító

és

fény

jelz

ő be

rend

ezés

ek e

llenő

rzés

e,

beál

lítás

aE

lekt

roni

kusa

n ir

ányí

tott

ren

dsze

rek

diag

nosz

tikai

vi

zsgá

lata

Mot

orir

ányí

tó r

ends

zere

k vi

zsgá

lata

Biz

tons

ági,

kom

fort

és

kény

elm

i ren

dsze

rek

diag

nosz

tikáj

a és

javí

tása

Villa

mos

hál

ózat

i-, e

nerg

ia-,

indí

tó-,

és v

ilágí

tási

re

ndsz

er d

iagn

oszt

ikai

viz

sgál

ata

Ele

ktro

niku

san

irán

yíto

tt r

ends

zere

k di

agno

sztik

ai

vizs

gála

ta

Mot

ordi

agno

sztik

ai v

izsg

álat

ok

FELADATOKGépjármű villamos

hálózatán hibakeresést, javítást végez

x x

Soros kommunikációs kapcsolatot létesít a jármű elektronikusan irányított rendszereivel

x x x x x x x

Az irányító egységek x x x x

157

adat és üzemi paramétereinek kiolvasását, törlését, módosítását végzi, adatot visz be, programfrissítést hajt végre Elektronikusan irányított jármű rendszereken párhuzamos és periféria vizsgálatot hajt végre, diagnosztizál, beazonosítja a hibás elemet, meghatározza a javítás módját

x x

A jármű áramforrásainak kezelését, karbantartását, diagnosztikai vizsgálatát és javítását végzi

x x x

A töltési és indító rendszer állapotát ellenőrzi, kiszerelt vagy beszerelt állapotú javításokat, beállításokat végez

x x x

Motorkód alapján adatbázisból beállítási, mérési adatokat keres

x x x x x x

Motorirányító rendszereket diagnosztizál, elvégzi a szükséges alkatrészcseréket, beállításokat,

x x x

158

javításokatDízel hidegindítórendszert és elemeit diagnosztizálja

x x x

Ellenőrzi a világító, fény és hangjelző berendezéseket, ezeken javításokat, beállításokat végez

x x x

Ellenőrzi, javítja a szélvédő törlő- és mosóberendezést, a fűtő- és légkondicionáló rendszer elektromos elemeit

x x x

Az aktív és passzív biztonsági rendszerek diagnosztikai vizsgálatát, javítását végzi

x x x

Vezetőtámogató asszisztens rendszereken diagnosztikai vizsgálatot és beállítást végez

x x x

Elvégzi a jármű vagyonvédelmi rendszereinek utólagos beszerelését, karbantartását és javítását

x x

Kényelmi, kiegészítő elektromos rendszerek utólagos beépítését, beállítását, karbantartását végzi

x x

Alternatív hajtású x

159

járműveken a képzettségének megfelelő szintig hiba megállapítást, javítást, beállítást végezHatósági műszaki vizsgálatokra előkészíti a gépjárművet, ellenőrzi az előírásoknak megfelelő működést

x x x x x x

Kiválasztja a szükséges mérési, vizsgálati módszert, gondoskodik a szükséges segédeszközökről, célszerszámokról

x x x x x x

Összetett műszaki dokumentációkat értelmez és használ (műszaki leírást, blokkvázlatot, elvi kapcsolási Rajzot, áramút-rajzot stb.)


Meghatározza a műveleti sorrendet és az anyagszükségletet

x x x x x x

Mechanikus és elektromos mérőeszközökkel, műszerekkel méréseket végez, értékeli, feldolgozza a mérési eredményeket

x x x x x x

Gondoskodik a javítás feltételeiről, elvégzi a javítással kapcsolatos adminisztrációs munkát

x x x x x x

160

Figyelemmel kíséri a szakirodalmat, és a járműtechnikai fejlesztéseket, változásokat (pl. új járműtípusok, illetve részegységek, új javítási technológiák és anyagok stb.)


A jármű villamos rendszeréhez kapcsolódó szakmai számításokat végez

x x x x x x x

Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, technológiai előírásokat

x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK A belső égésű motorok működési elve és folyamata

x x x x x x x x

A jármű villamos hálózatának felépítése, az áramköri elemek, az alkalmazott adatátviteli módszerek

x x x x x

Az áramköri alaptörvények, az áram hatásai

x x x x x x x x x x x x x

A villamos gépek és készülékek működési elvei, kialakításuk

x x x x x x x x x x x

Az elektronikai alapkapcsolások x x x x x x x xA digitális technikai alapfogalmak és az integrált áramkörök

x x x x x x x x

161

működésének alapjaiA méréstechnikai alapokAz elektromechanikus és digitális műszerek használatával

x x x x x x

Gépjármű villamos hálózatán hibakeresés, javítás

x x

A jármű elektronikusan irányított rendszere x x x x x x x xAz irányító egységek adat és üzemi paramétereinek kiolvasása, törlése

x x x x

Elektronikusan irányított jármű rendszereken párhuzamos és periféria vizsgálata

x x x

A jármű áramforrásainak kezelése, karbantartása, diagnosztikai vizsgálata, javítása

x x x x

A töltési és indító rendszer ellenőrzése, kiszerelt vagy beszerelt állapotú javítások, beállítások

x x x

Motorkód alapján adatbázisból beállítási, mérési adatokat keres

x x x x x x

Motorirányító rendszereket diagnosztizál

x x x x

Dízel hidegindító x x x x x

162

rendszer és elemeiA világító, fény és hangjelző berendezések

x x x x

A szélvédő törlő- és mosóberendezés, a fűtő- és légkondicionáló rendszer elektromos elemei

x x x x

Az aktív és passzív biztonsági rendszerek diagnosztikai vizsgálata, javítása

x x x x

Vezetőtámogató asszisztens rendszereken diagnosztikai vizsgálat

x x x x

A jármű vagyonvédelmi rendszereinek utólagos beszerelése, karbantartása és javítása

x

Kényelmi, kiegészítő elektromos rendszerek utólagos beépítése, beállítása, karbantartása

x

Alternatív hajtású járműveken a képzettségének megfelelő szintig hiba megállapítás, javítás, beállítás

x x x

Hatósági műszaki vizsgálatok x x x x xA szükséges mérési, vizsgálati módszerek, segédeszközök,

x x x x x x x x x x x x

163

célszerszámokÖsszetett műszaki dokumentációk (műszaki leírás, blokkvázlat, elvi kapcsolási rajz, áramút-rajz)


Mechanikus és elektromos mérőeszközök

x x x x x x x x x x x x

A javítás feltételei, a javítással kapcsolatos adminisztrációs munkák

x x x x x x

A jármű villamos rendszeréhez kapcsolódó szakmai számítások

x x x x x x x

A munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, technológiai előírások

x x x x x x

Az univerzális villamos mérőműszerek, az oszcilloszkópok és ezek használata

x x x x x

A távolság, elmozdulás és szögelfordulás mérőátalakítóinak ismerete

x x x x x x x

A nyomásmérés, az áramlásmérés módszerei és mérőátalakítói

x x x x x x x

A rezgés, yorsulás/lassulás mérésének és mérőátalakítóinak ismerete

x x x x x x x

Az irányítástechnikai x x x x x x x x x x x x x

164

alapismeretekA jármű áramforrásainak kialakítása, működése, kezelése, karbantartása, vizsgálata

x x x x x

A töltési és indító rendszer elemeinek működési elve

x x x x x

A benzinmotor-irányítórendszer kialakítása, alkatrészeinek feladata, működése

x x

A dízelmotor-motorirányító rendszereinek ismerete

x

A motorirányító rendszerek diagnosztikai vizsgálata, beállítása és javítása

x x x x

A kényelmi és biztonsági berendezések kialakításának, működésének ismerete

x

A vezetőtámogató asszisztens rendszerek xA riasztó-, indításgátló- és központi zár rendszerek működési alapelveinek és felépítésének ismerete

x

Az alternatív hajtású járművek különböző kialakítása, ellenőrzési és javítási lehetőségei

x x x x

165

A járműre vonatkozó hatósági műszaki előírások

x x x x x

A diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges soros-, párhuzamos- és perifériadiagnosztikai eljárások ismerete

x

Az elektronikus és nyomtatott adatbázisok x x x x x x x xA jármű villamos rendszeréhez kapcsolódó számításokhoz szükséges összefüggések

x x x x x x

A munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, technológiai előírások

x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK A jármű villamos rendszereinek műszeres hibakeresése, diagnosztizálása

x x x x x x

A villamos hálózat egészének és elemeinek javítása, beállítása

x x

Villamos fődarabok felújítása x Adatbázisok használata x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődő képesség, önfejlesztés x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Döntésképesség x x x x x x

166

Precizitás x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xTÁRSAS KOMPETENCIÁK

Határozottság x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Kapcsolatfenntartó készség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Motiválhatóság x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xMÓDSZERKOMPETENCIÁK

Áttekintő képesség x x x x x x x x x x x xRendszerekben való gondolkodás x x x x x x

Lényegfelismerés x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

167

19. Autóelektronika elmélete160óra/160óra*


19.1. A tantárgy tanításának céljaAz elektronikusan irányított rendszerek az autóban egyre nagyobb számban jelennek meg, ezek a jármű legdinamikusabban fejlődő területei. Az autóelektronikai rendszerek felépítését, működési logikáját, egymással való kapcsolataikat ismertetjük meg a tananyag elsajátítása során.A tantárgy tanulása során az áramforrásoktól a legkorszerűbb elektronikai rendszerekig bemutatásra kerül a hagyományos és a legkorszerűbb járműtechnika. Minden területen az alapismeretek tárgyalásánál kapcsolódni kell az egyéb közismereti vagy szakmai tartalmakhoz. Az egyes részterületek feldolgozása során biztos alapismeretet szeretne nyújtani tantárgyunk a diagnosztikai és javítási műveletekhez. Ezért a gyakorlatból vett példákkal támasszuk alá az elméleti ismereteket.A tantárgy foglalkozik a járműipari - környezetvédelmi fejlesztésekkel. Az alternatív hajtási módok bemutatásával a környezetbarát, energiatakarékos konstrukciók megismertetése a cél. Ezt segítheti a tanulók kutatómunkája, majd szóbeli beszámolója is.

19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakKapcsolódó közismereti tartalmak:Fizika tantárgyból:

A kinematika és a dinamika alapfogalmaiAz erő, munka, energia, energia-megmaradás, nyomaték, forgatónyomaték, teljesítményHőtani alapismeretekEgyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség, ellenállás, teljesítmény, villamos munkaFénytani alapok

Kapcsolódó szakmai tartalmak:Elektrotechnika tantárgyból:

Egyenfeszültségű áramkörökVillamos áram hatásaiVillamos gépekDiódákTranzisztorokIntegrált áramkörökDigitális technika alapjaiDigitális áramkörökMikroszámítógépek felépítése, működése

Gépjármű szerkezettan tantárgyból : Belsőégésű motorok (Otto és Dízel) működése, alkatrészei, tüzelőanyag ellátó rendszereiMotorok hűtéseFutóművek, Fékrendszerek

19.3. Témakörök

19.19.1.19.2.19.3.

19.3.1. A gépkocsi villamos hálózata10óra/10óra

A villamos hálózat általános jellemzői:Az „egyvezetékes” hálózat elveA hálózat egyszerűsített tömbvázlata, a rendszer meghatározó

elemeiA villamos hálózat feszültségei

A hálózat alkatrészei:A villamos energia előállítására és tárolására alkalmazott eszközök,

energiaforrásokFogyasztók csoportosítása (állandó-, tartósan bekapcsolt-,

időszakosan működő fogyasztók) és jellemzőikEgyéb alkatrészek:

Vezetékek: kialakítás, típusai, méretezés feszültségesésre és melegedésre, vezeték kiválasztás, szabványos keresztmetszeti sor, kábelkötegek

Csatlakozók kialakításai, szerelési módszerekKapcsolók csoportosítása, kialakításokMágneskapcsolók, relék: alkalmazási területek, kialakítások,

típusok, működés, X-relé alkalmazásaA hálózat túlterhelés és zárlatvédelmét ellátó rendszerelemek

típusai, kialakításai, elhelyezések, működésElektronikus irányítóegységek csoportosítása

A villamos hálózat ábrázolási módozatai, vezetékek szín-, és számjelölései. Csatlakozási pontok és készülékek jelölései.

A gépkocsi villamos hálózatának energiaegyensúlya, energiafelügyelet az akkumulátor állapotának figyelésével

Soros adatkommunikációs rendszerekA soros adatkommunikáció alkalmazásának indokaiDigitális technikai alapfogalmakA kommunikációs rendszerek csoportosítása, felépítés, működésAdatátvitel a különböző kommunikációs hálózatok között (CAN-

Gateway)Rádiózavarszűrés a villamos hálózatban

Zavarforrások a gépkocsibanA rádiózavarások terjedési útvonalaiA zavarszűrés módszerei, eszközei

19.3.2. A villamos energiaellátó rendszer20óra/20óra

AkkumulátorokAz akkumulátorok csoportosítása, főbb jellemzőik

1

Követelmények az akkumulátorokkal szembe006EA hagyományos indítóakkumulátorok:

működési elve, savas akkumulátorok kémiai folyamataSzerkezeti felépítés, az alkalmazott elektrolit jellemzőiAz indítóakkumulátorok jellemzői: feszültségek, belső ellenállás, áramerősségek, kapacitások, hatásfokokKülső körülmények hatása az akkumulátorraAz akkumulátorok jelölése

Gondozásmentes akkumulátorokA gondozásmentesség feltételei, típusokSzerkezeti és működési eltérések a hagyományos akkumulátoroktól

Indítóakkumulátorok töltése, kisütése, üzembe helyezése és üzemen kívül tartása

Indítóakkumulátorok kiválasztásaVáltakozó áramú gépjármű-generátorok

FeladataA gépjármű generátorokkal szemben támasztott követelményekMűködési elveA háromfázisú csillag-, és háromszög-kapcsolású generátorok

működése, egyenirányításGenerátorok belső kapcsolási lehetőségei, előgerjesztő, gerjesztő és

töltőáramkörökKörmös pólusú generátor szerkezeti felépítése Különleges gépjármű generátorok szerkezeti felépítése, működése:

pl.: Kiálló pólusú generátor, Két-két párhuzamos kapcsolású diódából álló egyenirányító egység, Indukcióvonal-vezetős gépjármű-generátor, Állandó mágnesű generátor, folyadékhűtésű generátor stb.

Váltakozó áramú generátorok feszültségszabályzozásaA feszültségszabályzás feladata, a szabályozás elveAz elektronikus feszültségszabályzók csoportosítása, tömbvázlatEgy tetszőleges típus működéseA szabályozott feszültség hőmérsékletfüggése, feszültségszabályzók hőkompenzálásaGépjármű generátorok multifunkciós feszültségszabályzói

Kapcsolata a jármű villamos hálózatával, kommunikáció a hálózat irányítóegységeivel

Működési funkciók, üzemállapotok, szabályozási stratégiákAlkalmazási példák

Töltésjelzés megoldásai, a töltésellenőrző lámpa kiegészítő kapcsolásai

19.3.3. Indító berendezések 8 óra/8óra

Az indító berendezések feladataA belsőégésű motorok indítási lehetőségei Az indítási fordulatszám, határhőmérséklet, indítási nyomatékszükséglet

2

A motorindítás folyamataAz indítómotorral szemben támasztott követelményekAz egyenáramú motorok működési elve, a különböző gerjesztési módok jellemzőiA soros gerjesztésű motor jelleggörbéiAz indítási áramfelvétel változása az indítás időtartama alattMotorindító áramkörök:

Otto-motoros gépjárművek motorindító áramköreDízelmotoros gépjárművek motorindító áramköreElektronikus indításreteszelő relével felszerelt motorindító

berendezés Akkumulátorátkapcsoló-relés motorindító berendezés (soros-

párhuzamos kapcsoló)Az indítómotorok típusai:

Soros és vegyes gerjesztésű csúszó-fogaskerekes indítómotor: Felépítése, szerkezeti és kapcsolási vázlatai, működése

Állandó mágnessel gerjesztett csúszó fogaskerekes indítómotor: Előnyei, felépítése, kapcsolási vázlata, működése

Belső áttételű indítómotor: Fajtái, előnyei, felépítése, működéseA toló-fogaskerekes indítómotor: Felépítése, szerkezeti és kapcsolási vázlatai, működéseAdatbázis, műszaki dokumentáció alapján indítómotorok működtetésére vonatkozó kapcsolási Rajzok elemzése

19.3.4. Világító, fény és hangjelző berendezések10 óra/10óra

Fénytani alapfogalmakA világító és fényjelző berendezések csoportosítása, történeti

áttekintésFényforrások csoportosítása, jellemzőik, működésűk, típusaik,

összehasonlítás: hagyományos izzólámpák, halogén izzók, gázkisüléses fényforrások, LED.

Fényszóró általános felépítése, a főbb szerkezeti elemek Fényszóró-rendszerek és fényeloszlásuk

Paraboloid fényszórókEllipszoid (DE) fényszóróSzabadfelületű fényszórókTükröző-vetítő fényszórók Super DE (szabadfelületűvel kombinálva)

Xenonfény-technológiaEurópai és az amerikai fényszórórendszer jellemzőiA fényszórókra vonatkozó hatósági előírásokA fényszórók és a világítóberendezések jelöléseiA megvilágítási távolság szabályozásának megoldásaiFényszórótisztítás megvalósításaKanyarvilágítások feladata, statikus és dinamikus kiviteli formákAdaptív fényszóró-szabályozási módok

3

Helyzetjelző lámpák, féklámpák, rendszámvilágítás, tolatólámpák, nappali menetjelző fény hatósági előírásai, kialakításuk, működésükVilágító-, és jelzőberendezések áramköreinek elemzéseMultiplex rendszerrel működtetett világítási hálózat Ködfényszórók és a hátsó helyzetjelző ködlámpák hatósági előírásai, működésükIrány és elakadásjelzők

hatósági előírásaiIrányjelző ütemadóval (hődrótos, elektronikus) készített rendszer vázlata, működéseKözponti ütemadóval (multitimer), és multiplex rendszerrel működtetett irány-, elakadásjelzők működéseEgyüttműködés más rendszerekkel: pl.: Automatikus vészvillogó bekapcsolás vészfékezéskor, ütközéskor

Hangjelző berendezésekhatósági előírásaiA kürtök típusai, működésükA kürtök működtetése: hagyományos és multiplex rendszerű hálózatban

19.3.5. Szélvédőtörlő és mosó berendezések, a fűtő és légkondicionáló berendezés elektromos elemei

10 óra/10óra

Szélvédőtörlő és mosó berendezések:A gépkocsiba épített rendszer szerkezeti elemei, A mozgás átalakító szerkezet és a törlő motorok kialakítása, típusaiVégálláskapcsoló feladata, működéseKétfokozatú és fokozatmentes fordulatszámszabályozások a hagyományos szélvédőtörlő berendezéseknélSzakaszos üzemmód megvalósítására alkalmazott ütemadó kapcsolásokEsőérzékelő működési elve, beépítése, működéseSzélvédő mosóberendezés működtetése, alkatrészeiMultiplex rendszerben működtetett szélvédőtörlő és mosó

berendezésFűtő és légkondicionáló berendezés:

A hagyományos fűtési rendszer alkatrészeiElektronikus fűtésautomataFűtőkészülékekLégkondicionálás feladata, a rendszer alkatrészeiMűködési elv megértését segítő tömbvázlat készítéseAz expanziós szeleppel kialakított rendszer működéseHűtőközegekA rendszerelemek kialakításai, működésük : kompresszor, kondenzátor, folyadékgyűjtő-szárító, expanziós szelep, párologtató,szervizcsatlakozók stb.

4

A rendszer elektromos működtetéséhez szükséges alkatrészek: hűtőközeg-nyomáskapcsolók, hűtőközeg-nyomásérzékelő, hőkapcsolók és érzékelők, vezérlőkészülékek stb.Kapcsolási Rajz alapján konkrét típuson áramköri elemzés, üzemállapotokA fűtő és légkondicionáló rendszer fejlesztése: megvalósított és fejlesztés alatt álló elképzelések

19.3.6. A gépjármű üzemét ellenőrző műszerek és visszajelző berendezések

8 óra/8óraHatósági előírásokHagyományos kialakítású műszerek, műszerfalkialakítások

Örvényáramú és elektromos meghajtású sebességmérőkFordulatszámmérőkTüzelőanyagszintjelző műszerek és jeladóik típusai és működésükHőmérsékletmérők, olajnyomásmérők és jeladóinak típusai és működésükVisszajelző lámpák és működtetésükFeszültségstabilizátorok a hagyományos műszerfalakon

Digitális kialakítású (CAN hálózathoz illesztett) műszerfalak elvi felépítése, működése

TömbvázlatMűszerfalak áramellátásának biztosítása, feszültségstabilizálás digitális műszerfalhozLéptetőmotorral működtetett műszerekLCD és egyéb kijelzők alkalmazása a műszerfalon

Fedélzeti számítógépekSzélvédőre mint kijelzőre kivetített információkEgyéb korszerű rendszerek kialakítása, működéseFejlesztési irányzatok: alkalmazott és fejlesztés alatt álló

megoldások

19.3.7. Gyújtóberendezések 22 óra/22óra

BevezetésGyújtóberendezések feladata, a velük szemben szemben támasztott követelmények Történeti áttekintésA gyújtóberendezések csoportosítása

Akkumulátoros gyújtóberendezés Felépítés, primer és szekunder áramkör elemei, működéseA primer áram és a gyújtásenergia kialakulása, értéküket befolyásoló tényezőkPrimer feszültség, szekunder áram, szekunder feszültség alakulása a különböző üzemállapotokban

5

A gyújtóberendezés alkatrészeinek kialakítási, működési sajátosságai (gyújtótranszformátor, gyújtáselosztó, gyújtókábelek, gyújtógyertya sztb.)Előgyújtás fogalma, szükségessége. Az előgyújtás mértékét befolyásoló tényezőkGyújtási időpont vezérlése mechanikus előgyújtás állítással: Röpsúlyos és depressziós előgyújtás-vezérlők, Depressziós elő- és utógyújtás-vezérlő kialakítása, működése, jelleggörbéik

Elektronikus gyújtási rendszerekMegszakítóval vezérelt tranzisztoros gyújtás elve, kapcsolási vázlata, előnyei, hátrányaiJeladóval vezérelt tranzisztoros gyújtásokRendszervázlatok, bekötésekJeladók kialakításai, működési elvük, működésük, jelalakok A gyújtómodulok fajtái, bekötésük, funkciói (zárásszög szabályozás, primer áram határolás, Primer áram lekapcsolás)Tranzisztoros gyújtóberendezések primer és szekunder áramai és feszültségei, oszcilloszkópos jelalakokMegvalósított gyújtóáramkörök elemzése

Mikroszámítógéppel vezérelt gyújtóberendezésekA mikroszámítógépes gyújtásvezérlés elveA motor optimális előgyújtásának meghatározásaA rendszer tömbvázlata, részeiAz előgyújtás meghatározásához használt jeladók:

Fordulatszám és szöghelyzetjeladókA motorterhelés érzékelése, szívócsőnyomás érzékelőkA motor és a beszívott levegő hőmérsékletének érzékeléseA fojtószelep helyzetének érzékeléseKopogás érzékelése, kopogásszabályozásEgyéb, a gyújtási rendszerekben alkalmazott érzékelők

Gyújtáselosztó nélküli gyújtóberendezésekAlkalmazásának előnyeiTípusai:

Hengerenként külön transzformátorral készített rendszerKettős szekunder kivezetésű transzformátorral megvalósított rendszerek

Az ionáram-méréses gyújtás alapismereteiMegvalósított gyújtóáramkörök elemzése

A mágneses gyújtásMűködési elv, elvi felépítés, működés.Szerkezeti elemek feladataiA motorkerékpár gyújtás megoldásaia mágneses gyújtóáramkörök kapcsolási Rajzai, az egyes áramköri elemek szerepe

A kondenzátoros (tirisztoros) gyújtás működése, fajtáiIndukciós jeladóval vezérelt nagyfeszültségű kondenzátoros

gyújtásLendkerékmágneses nagyfeszültségű kondenzátoros gyújtás

6

Egyéb, alkalmazott megoldások kialakítása, működéseGyújtási rendszerek fejlesztési irányai

19.3.8. Benzinbefecskendező és motorirányító rendszerek 28 óra/28óra

Benzinbefecskendező rendszerek csoportosításaElektronikusan irányított hengerenkénti-, szívócső-befecskendezéses rendszerek

Rendszervázlat, szerkezeti részekA tüzelőanyag-rendszer főbb szerkezeti elemei, azok felépítése,

típusai és működése: tüzelőanyagszivattyú, szűrő, tüzelőanyag-nyomásszabályzó, befecskendező szelepek

A levegőrendszer főbb szerkezeti elemei, azok felépítése és működése: A beszívott levegő mennyiség meghatározásának módszerei

az elektronikusan irányított rendszerekbenA levevegőmennyiség és légtömegmérők kialakítása,

működéseA befecskendező rendszer elektromos érzékelői, beavatkozói:

A motor fordulatszámnak érzékeléseVezérműtengely szöghelyzet érzékelőkA motor és a beszívott levegő hőmérsékletének méréseA fojtószelep helyzetének érzékelése: fojtószelep kapcsolók

és potenciométerekAlapjárati fordulatszám szabályozásának eszközeiFojtószelep-egységekGázpedál helyzetének érzékeléseLambda szonda működési elve, típusai

A befecskendezési idő meghatározásaAz irányítóegység elvi felépítése, működéseA befecskendezési alapidő meghatározása, majd a korrekciós

tényezők figyelembe vételével a tényleges befecskendezett mennyiség kiszámítása

Lambda szabályozási kör működéseA motorirányító rendszerek további - károsanyag-kibocsátást csökkentő – alrendszerei:

Kipufogógáz visszavezetésSzekunder levegő rendszerAz elpárolgott tüzelőanyag visszavezetése

Motorirányító rendszerek kapcsolási Rajzainak elemzéseElektronikusan irányított hengerenkénti-, közvetlen befecskendezéses rendszerek

Rendszervázlat, szerkezeti részekA szállítási mennyiség-igény által működtetett tüzelőanyagszivattyúNagynyomású szivattyúk típusai, működésükA befecskendező szelep és működtetéseA keverékképzés sajátosságaiA rendszer üzemállapotai

7

A különböző típusokban alkalmazott közvetlen befecskendezésű rendszerek áttekintése

Központi befecskendező rendszerekA Mono-Jetronic és Multec rendszerek rendszervázlata,

érzékelők és beavatkozók működéseA rendszerek villamos kapcsolási vázlatainak elemzése

19.3.9. Elektronikusan irányított dízelbefecskendező rendszerek 20 óra/20óra

Elektronikusan irányított forgóelosztós dízelbefecskendező rendszerek villamos hálózataBosch VE-EDC blokkvázlata, részei

A rendszer főbb érzékelői, bemeneti információi: tűmozgás-érzékelő, hőmérséklet-érzékelők, a szabályzótolóka útadója, gázpedál helyzet érzékelő, forgattyústengely helyzetérzékelő, sebességjeladó, pedálkapcsolók stb.

Beavatkozók: Befecskendezés állítómű, Befecskendezés-kezdet mágnesszelep, Üzemanyag elzáró mágnesszelep stb.

A VE EDC szabályozási körei:A befecskendezett tüzelőanyag mennyiségének meghatározásaBefecskendezéskezdet meghatározásaKipufogógáz visszavezetésMenetsebesség szabályozása

Bosch VP-44 EDC rendszer blokkvázlata, részeiA befecskendezett tüzelőanyag mennyiség és a befecskendezés

kezdet elektronikus szabályozásaA rendszer főbb érzékelői és beavatkozóiA befecskendezőszivattyú vezérlőegység és a motorirányító

egység funkciói, kapcsolat a két irányítóegység közöttKözös nyomásterű dízel befecskendező rendszerek villamos

hálózataBosch Common Rail rendszer blokkvázlata, részeiAz általános működés áttekintése: kisnyomású-, nagynyomású rendszerek részei, működése különböző üzemállapotokban A rendszer főbb érzékelői, bemeneti információiBeavatkozók működése A rendszer kapcsolási Rajzának elemzése

Dízelmotorok előmelegítő áramköreiLángizzító-gyertyás és elektromos fűtőbetétes megoldásokSorosan kapcsolt izzítógyertyás előmelegítés kapcsolási Rajza,

működésePárhuzamosan kapcsolt izzítógyertyás előmelegítésAz izzítógyertya jellemzői, felépítése, típusaiIzzítóautomaták (Vezérlő- és kapcsolóegység)Izzítógyertya állapotának figyeléseMotorirányító egység által vezérelt párhuzamos izzítógyertyás

előmelegítés

8

19.3.10. A jármű biztonsági, vagyonvédelmi-, és vezetőtámogató asszisztens rendszerei

18 óra/18óra

Gépjárművek utas visszatartó rendszereiÖvfeszítő rendszerek

Energiatároló nélküli mechanikus övfeszítő (AUDI PROCON-TEN)Energiatárolós mechanikus övfeszítőkPirotechnikai övfeszítőkMotoros övelőfeszítő

LégzsákokAz Európai és az USA légzsákrendszerLégzsák egység kialakítása, részei, működés, vezető és utasoldali változatokLégzsák vezérlőegységek generációi, működésükÜtközésérzékelők és lassuláskapcsolók fajtái, működési elvükÜlésfoglaltság érzékelőKormánykerék spirálLégzsák ellenőrző lámpa működés Egyéb légzsák rendszerek: oldallégzsák, függönylégzsák stb.Légzsák, övfeszítő rendszerek kapcsolási Rajzai, áramkör-elemzésFejlesztési irányok

Központi zárakMűködési alapelvElektro-pneumatikus rendszerElektromos központi zárakRendszerelemek jellemzői és működésük (működtető motorok, vezérlőkapcsolók, vezérlő elektronika)Gyári beépítésű és Utólagosan beszerelhető központi zárakEgyüttműködés más járműelektronikai rendszerekkelKülönböző rendszerekre vonatkozó műszaki dokumentációk elemzése, utólagos beépítési előírások

A gépkocsik lopás és feltörés elleni védelmeA védelmi rendszer feladatai, csoportosításMechanikus lopás elleni védelemEgyszerű elektromos védőeljárásokElektronikus riasztók: nyílászárók védelme, feszültségesés érzékelése, emelésérzékelés, belsőtéri mozgásérzékelés stb.Nyomkövető és azonosító rendszerekMűholdas járműfelügyeletA jeladás módszereiIndításgátló készülék

Gumiabroncs-nyomás ellenőrző rendszerekA jármű vezetőtámogató asszisztens rendszerei

Környezetfigyelő rendszerekAdaptív sebességtartó rendszerek

9

A holttéri információrendszer, sávváltás asszisztens Sávelhagyás asszisztens

Parkolóasszisztens-rendszerÜtközéses balesetek megelőzésére alkalmazott prediktív

asszisztens rendszerek Kiegészítő biztonsági eszközök: pl.:

Éjszakai vezetést segítő rendszerek (pl.:Night Vision rendszer)Megelőző gyalogosvédelemVezetőfigyelő, fáradtságra figyelmeztető rendszerek

Egyéb, alkalmazott és fejlesztés alatt álló vezetőtámogató rendszerek

Környezetérzékelők kalibrálása

19.3.11. Alternatív hajtású járművek 6 óra/6óra

Az alternatív hajtású dízel és Ottó motoros járművek alkalmazott és fejlesztés alatt lévő tüzelőanyagai

Energiafelhasználás és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének vizsgálataHibrid hajtások

Hibridhajtások alapelve, csoportosításMikro hibrid

Start/stop funkció: működési elv, szerkezeti egységek, megvalósított változatok

Mildhibrid Fullhibrid Plug-in (tölthető) hibrid

Hibrid hajtás üzemmódjai A villamos hajtás rendszerelemeiA hibridjárművek vizsgálatára, szerelésére vonatkozó

ismeretekBeazonosításBiztonsági előírások: áramtalanítás, a véletlen visszakapcsolás megelőzése, védőkesztyű használata

Kizárólag elektromos hajtású járművekTörténeti áttekintésAz elektromos gépkocsihajtás előnyeiAz elektromos hajtással épített gépkocsi felépítése, főbb szerkezeti elemek (akkumulátor, meghajtó villamos motor, inverter, fedélzeti töltőegység, a hajtás mechanikai elemei, kiegészítő elektromos és mechanikus rendszerek stb.)A különböző gyártók már alkalmazott vagy kísérleti modelljeinek, rendszereinek bemutatása

10

11.12.13.14.15.16.17.18.19.




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x x x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x x x1.4. vita x1.5. szemléltetés x x1.6. kooperatív tanulás x1.7. szimuláció x1.8. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret



1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x


11



1.6. Információk önálló rendszerezése x x

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x


2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x



3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajzkészítés tárgyról3.4. Rajz kiegészítés x3.5. Rajzelemzés, hibakeresés x x x3.7. Rendszerrajz kiegészítés x x x

4. Komplex információk körében4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Csoportos munkaformák





6.2. Műveletek gyakorlása x x6.3. Munkamegfigyelés adott



7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x x

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x x


12

20. Autóelektronika gyakorlata128óra/128óra*



A tantárgy tanítása során tanulóink az elméletben megtanult autóelektronikai ismereteket és megismert eszközöket valóságos vizsgálatokkal, mérésekkel, szerelési gyakorlatokkal szilárdíthatják meg. Ezáltal a gyakorlati tevékenység tudatos, logikus hibakereséssel indul, és a szerelési, javítási tevékenység során tanulóink eredményes munkát végezhetnek.Törekedni kell arra, hogy a feladatokat a tanulók egyedül, vagy kis csoportokban oldják meg, az adatbázisok, műszaki dokumentációk alkalmazása mellett.A gyakorlatok során a tanulók dolgozhatnak gépkocsin, oktatómotoron, vagy a hiba szimulációkat megtekinthetik oktató-demonstrációs eszközökön. A kisebb fődarabok vizsgálatát autóvillamossági próbapadon célszerű elvégezni. Azokat a speciális ellenőrzési, beállítási módszereket, amelyhez a képzőhely nem tud eszközt biztosítani, javasolt márkaszervizben megtekinteni. Ezzel is szeretnénk azt a célt elérni, hogy a képzés végén diákjaink olyan elméleti – gyakorlati tudással rendelkezzenek, amely segíti a közvetlen elhelyezkedésüket.

20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakKapcsolódó közismereti tartalmak:

Fizika tantárgyból: A kinematika és a dinamika alapfogalmaiAz erő, munka, energia, energia-megmaradás, nyomaték,

forgatónyomaték, teljesítményHőtani alapismeretekEgyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség, ellenállás,

teljesítmény, villamos munkaFénytani alapok



Autóelektronika elmélete tantárgyból : Autóelektronika elmélete tantárgy elméleti tananyagtartalmi részei, amelyek az adott fejezet alapismereteit adják

13

Gépjárműszerkezettan tantárgyból : Belsőégésű motorok (Otto és Dízel) működése, alkatrészei, tüzelőanyag ellátó rendszereiMotorok hűtéseFutóművek, Fékrendszerek

20.3. Témakörök

20.20.1.20.2.20.3.

20.3.1. Villamos hálózati-, töltési-, és indítórendszer hibakeresése, javítása

42óra/42óra

A villamos hálózat:A hibakeresés eszközei és műszereiVezetékhibák keresése és javítása: Vezetékszakadás, zárlat, átmeneti ellenállás növekedésCsatlakozók javítása, cseréjeBiztosítók ellenőrzése és cseréjeKapcsolók ki és beszerelése, esetleges javítása, cseréje

Akkumulátorok:Az akkumulátor ki és beszereléseKiszerelt állapotú vizsgálatokAkkumulátortöltés gyakorlata különböző típusú akkumulátorokonAkkumulátor karbantartás és tárolásÚj akkumulátorok üzembe helyezése

Generátor és feszültségszabályzóBeépített rendszerben hibakeresés, hibaszétválasztásKi-, és beszerelési műveletekTípusazonosítás, ellenőrzési, javítási paraméterek meghatározásaA generátor próbapadi vizsgálataA generátor szétszerelése, alkatrészeinek ellenőrzése, javítási műveletek, alkatrészcserék, összeszerelésA feszültségszabályzók beazonosítása, működési, ellenőrzési paramétereinek meghatározása,Feszültségszabályzó kiszerelt állapotú ellenőrzése, esetleges javításaGenerátor összeszerelése, majd a javítás utáni ellenőrzések elvégzése

Indítómotor Beépített állapotú vizsgálatAz indítómotor ki és beszereléseTípusazonosítás, ellenőrzési, javítási paraméterek meghatározásaSzétszerelés, alkatrészenkénti ellenőrzések, javítási-felújítási műveletek, alkatrészcserék, összeszerelés, esetleges beállítási műveletek

14

Az indítómotor próbapadi vizsgálata, jellemző paramétereinek mérése

20.3.2. Motorirányító rendszerek hibakeresése és javítása44óra/44óra

Gyújtási alrendszer alkatrészeinek vizsgálata, javításaGyújtáselosztó típusazonosítása, ellenőrzési és javítási adatainak megállapításaGyújtáselosztó ki és beszerelési, beállítási műveletei, szét és összeszerelése Gyújtáselosztóba épített jeladók (fotoelektromos, indukciós, hall,) ellenőrzése, ki és beszereléseGyújtótranszformátorok, gyújtómodulok, végfokozatok típusazonosítása, ellenőrzési adatainak meghatározása adatbázisból, ellenőrzéseGyertyakábelek, gyertyapipák, gyújtógyertyák ellenőrzése, alkatrészcserés javításokGyújtási rendszer próbapadi ellenőrzéseHibafeltárás, szerelési, javítási műveletek végzése különböző gyújtási rendszerekkel felszerelt oktatóeszközökön, gépkocsikon

Benzinbefecskendező alrendszer elektromos alkatrészeinek vizsgálata, szerelési, javítási műveletek

Tüzelőanyagszivattyú elektromos és hidraulikus ellenőrzéseOtto és Dízel motorok motorirányító rendszer- jeladóinak és beavatkozóinak ki és beszerelése, vizsgálata

Fordulatszám és szöghelyzet jeladókVezérmű szöghelyzet jeladókLevegőmennyiség és légtömegmérőkSzívőcsőnyomás érzékelőkMotor hűtőfolyadék-, tüzelőanyag-, és a beszívott levegő hőmérsékletérzékelőkFojtószelep-helyzetérzékelőkGázpedálhelyzet-jeladókKopogásérzékelőkBefecskendező szelepekEGR szelepekAlapjáratállítókFojtószelepegységekstb.

Dízelmotorok előmelegítő rendszereinek vizsgálata, javításaAz izzító gyertyák ellenőrzése az áramfelvétel alapjánAz izzító áramkör vezérlőelektronikájának azonosítása és

ellenőrzéseA lángizzító gyertyás előmelegítő rendszer azonosítása és

ellenőrzéseAlkatrészek cseréje

15

20.3.3. A jármű villamos alrendszereinek hibakeresése, javítása 42 óra/42óra

Világító fény és hangjelző berendezésekHibakeresés a világítási hálózatbanIzzócserék különböző típusú gépkocsikbanVilágítási hálózat alkatrészeinek bekötéseIrányjelző, hangjelző, féklámpa áramköri ellenőrzések, javítások, alkatrészcserék

Szélvédő törlő és mosóberendezésekMűködésellenőrzés különböző üzemállapotokbanKarbantartási, beállítási műveletekAz ablaktörlő mechanizmus ki és beszerelése különböző típusú gépjárművekbenAz ablaktörlő motor cseréje, esetleges javítási lehetőségekAz ablakmosó rendszer javításaAz elektromos ablakfűtés ellenőrzése, javítása

Fűtés, szellőzés, hűtőrendszer, légkondicionálás Fűtő-, szellőzőrendszer ellenőrzése, a hibás alkatrészek cseréje, beállításaHűtőventillátor és a thermokapcsoló vizsgálata, a hibás alkatrész cseréjeKlímaberendezés rendszerhőmérséklet-vizsgálat, rendszernyomás-vizsgálat, szivárgásvizsgálat a biztonsági előírások betartásával

Aktív, passzív biztonsági eszközök:Légzsák és övfeszítő rendszerek azonosítása, adatbázis alapján rendszerelem elhelyezkedés, vizsgálati- szerelési műveletek, alkatrészcserék a biztonsági előírások betartásával

Vagyonvédelmi és komfortelektronikai rendszer:Központi ajtózár és elektromos ablakemelő működésellenőrzés, ki és beszerelési műveletek, beállítások. Utólagos beépítésekElektronikus vezérlésű riasztó és indításgátló rendszerek működésellenőrzése, ki és beszerelési műveletek, beállítások. Utólagos beépítésekAutórádiók szerelése, utólagos beépítése, beállítási műveletekMobiltelefon és kihangosító készlet beépítése, javítások, beállítások

Vezetőtámogató rendszerek ellenőrzése, beépítési, javítási műveletek, beállításaAlternatív hajtású járműveken végzett azonosítási, áramtalanítási, ellenőrzési, szerelési műveletek

20.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Autóelektronikai tanműhely

20.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos

16

módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x x1.2. megbeszélés x x1.3. vita x x1.4. szemléltetés x x1.5. projekt x1.6. szimuláció x x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret




1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x


1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x




3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.4. Rajz kiegészítés x x3.5. Rajzelemzés, hibakeresés x x

17



4.2. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x


körében5.1. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x



szempontok alapján x x



7.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x x


7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x x


8.1. Technológiai próbák végzése x x9. Szolgáltatási tevékenységek

körében9.1. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x x

9.2 Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x x


18

21. Autóelektronikai diagnosztika 96 óra/96óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

21.1. A tantárgy tanításának céljaA korszerű gépjárművek szinte minden rendszere elektronikus irányítás alá került. A járművek villamos hálózata is egyre összetettebb, ezen a területen is előtérben van a digitális technika. Ezzel párhuzamosan a megjelenő hibák száma is nagyobb, a hibaokok is összetettebbek. Célunk, hogy a tanulók az egyszerű hibakeresési módszerektől a korszerű diagnosztikai műszerekkel végzett hibafeltárásokig a lehető legtöbb vizsgálati lehetőséget ismerjék meg, és az ismereteiket a javítások során használni tudják. Ezáltal pontosan meg tudják majd határozni a hiba helyét, a hibás alkatrészt, majd a hiba jellegéből adódóan eldönthetik, hogy javítás vagy csere szükséges.Az előzőekhez feltétlenül szükséges az egyes rendszerek pontos ismerete, amit a kapcsolódó szakmai tartalmakból szerezhet meg a tanuló. Alapvető feltétel az is, hogy a rendelkezésre álló adatbázisokból a szükséges információkat ki tudják nyerni az ellenőrzés és javítás során a leendő Autóelektronikai műszerészek, ezért a tananyagtartalomban többször támaszkodunk, utalunk a kapcsolódó adatbázis-tartalomra. Törekedni kell több, márkaszerviz által használt és független adatbázis használatára.Tantárgyunk célja még, hogy a tanulók nyitottak legyenek az új diagnosztikai módszerek elsajátítására, a legkorszerűbb diagnosztikai berendezések megismerésére, ezért az alkalmazott módszerekkel ösztönözzük őket a szakmai folyóiratok tanulmányozására, az új ismeretek önálló megszerzésére, feldolgozására


Fizika tantárgyból: Az erő, munka, energia, energia-megmaradás, nyomaték, forgatónyomaték, teljesítményHőtani alapismeretekEgyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség, ellenállás, teljesítmény, villamos munkaFénytani alapok


Egyenfeszültségű áramkörökVillamos áram hatásaiVillamos gépekDiódákTranzisztorokIntegrált áramkörökDigitális technika alapjai

19

Digitális áramkörökMikroszámítógépek felépítése, működése

Autóelektronika elmélete tantárgyból: Autóelektronika elmélete tantárgy elméleti tananyagtartalmi részei, amelyek az adott fejezet alapismereteit adják

21.3. Témakörök 21.

21.1.21.2.21.3.

21.3.1. A villamos hálózatok diagnosztikája és javítása12 óra/12 óra

A hibakeresés és javítás általános szempontjai:A hálózat ellenőrzésénél használható eszközök és berendezések

ismertetése, működési, alkalmazási ismereteik (hagyományos vagy LED-es vizsgálólámpa, zümmer, áthidaló vezeték, multiméter stb.)

A hibakereséshez alkalmazott dokumentáció, kapcsolási Rajz, kábelezési terv ismeretének, használatának szerepe. A különböző adatbázisokban lévő információk bemutatása, adatbáziskezelési gyakorlatok.

A jármű-üzemeltető tapasztalatainak felhasználása a hibakeresés során

A villamos hálózatokra vonatkozó hibakód ellenőrzés, üzemállapot szimuláció, vagy próbaút során végzett diagnosztikai műszeres hibafeltárás

Óvintézkedések a villamos áramkörök ellenőrzésénél, javításánálÁltalános, a villamos hálózatokra vonatkozó ellenőrzési, javítási

ismeretek:Hibakeresési módszerek:

Egy alkatrészre korlátozódó hibajelenségek eseténTöbb alkatrészt érintő hibajelenségek eseténIdőnként jelentkező, véletlenszerű hibák esetén

Hibakeresési stratégiák felállításaA jellegzetes hibák behatárolása:

VezetékszakadásZárlatÁtmeneti ellenállás növekedés

A villamos hálózat javítása:Javítási módszerek vezetékszakadás, zárlat, átmeneti ellenállás növekedés eseténA javításnál alkalmazott kémiai és egyéb segédanyagok

A soros adatkommunikációs hálózatokra vonatkozó speciális ellenőrzési és javítási ismeretek

.21.3.2. Indító és áramellátó rendszer diagnosztikai vizsgálata,

javítása 10 óra/10 óra

20

Indítóakkumulátotok vizsgálataHibabehatárolás az indítómotor működtetése közben:

Az indítómotor áramfelvételének, az akkumulátor kapocsfeszültségének, a hálózati feszültségesések vizsgálata

Kiszerelt akkumulátor vizsgálata:Az elektrolit savsűrűségének mérése: Vizsgálat hagyományos úszós savsűrűségmérővel és refraktométerrelAz akkumulátor nyugalmi kapocsfeszültségének méréseÜzemi kapocsfeszültség mérése terhelés alatt

Az akkumulátor startkapacitásának méréseIndítóképesség ellenőrzése terhelő-ellenállás segítségével: Terhelővillák, Hordozható akkumulátor teszterekProcesszorvezérlésű akkumulátor teszterElektronikus akkumulátor teszterek

Indítómotorok vizsgálataKiszerelt állapotú, próbapadi vizsgálatok: Üresjárati és lefékezett állapotú kapocsfeszültség, áramfelvétel és fordulatszám mérése, mágneskapcsoló vizsgálata, fogaskerekek kapcsolódásának ellenőrzése, tengelykapcsoló ellenőrzéseSzétszerelt állapotú vizsgálatok: a forgórész és az állórész tekercseinek ellenőrzése, a kommutátor vizsgálata

Generátor és a feszültségszabályzó vizsgálataA töltőfeszültség és a töltőáram ellenőrzése különböző üzemállapotokbanOszcilloszkópos vizsgálat: hibátlan és hibás jelalakokA generátor és a feszültségszabályzó hibáinak szétválasztásaPróbapadi vizsgálati lehetőségek, a vizsgálat végrehajtásaA generátor szétszerelt állapotú vizsgálata: forgórész, állórész fázistekercsei, diódái, Feszültségszabályzó kiszerelt állapotú vizsgálata

A fedélzeti energiamenedzsment és akkumulátorfelügyeleti rendszer ellenőrzése, diagnosztikai vizsgálata

21.3.3. Világító és fényjelző berendezések ellenőrzése, beállítása10 óra/10 óra

Fényszórók ellenőrzése, beállításaA helytelen fényszóró beállítás következményeiA fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzeteDiagnosztikai ellenőrzés fényszóró ellenőrző készülékkel

A mérőhely és a gépkocsi előkészítéseA fényszórók előírásoknak megfelelő kialakításának, jelölési rendszereinek, mechanikai állapotának ellenőrzéseA megvilágítási távolság automatikus szabályozásával rendelkező járműveknél a működésellenőrzés elvégzése, diagnosztikai készülékkel beállítási pozícióba állításaA készülék tájolása a gépkocsihozAz ellenőrzés folyamata: a tompított és a távolsági fényszóró ellenőrzése, beállítása

21

Ködfényszórók ellenőrzése, beállításaA helyzetjelzőkre, irányjelzőkre, féklámpákra, rendszámtábla

megvilágító lámpákra, hátsó helyzetjelző ködlámpákra, hátrameneti lámpákra vonatkozó elhelyezési, kialakítási, működési előírások ellenőrzése

21.3.4. Elektronikusan irányított rendszerek diagnosztikai vizsgálata 18 óra/18 óra

Az irányított rendszerek diagnosztikai eljárásainak csoportosítása: Irányítóegység kapcsolatú rendszerdiagnosztika: Soros és

párhuzamos diagnosztika Perifériadiagnosztika Az elektronikusan irányított rendszerek információs szintjei

Soros diagnosztikaEllenőrzési feladatcsoportokA rendszerteszterek csoportosításaA diagnosztikai csatlakozó, kommunikációs lehetőségekVezetőtájékoztatás, hibajelző lámpákA fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

Jeladó áramkörök ellenőrzése: vezetékszakadás, pozitív vagy negatív zárlat, jel-elfogadhatósági vizsgálat Beavatkozó áramkörök ellenőrzése

Párhuzamos diagnosztikaVizsgálati lehetőségek különböző üzemállapotokbanBeavatkozó teszt

Periféria diagnosztikaAz irányítóegység tápfeszültség ellátásának, testcsatlakozásának ellenőrzéseA rendszer jeladóinak, beavatkozóinak ellenőrzése műszaki dokumentációk, adatbázisok alapján

21.3.5. Motorirányító rendszerek vizsgálata 36óra/36 óra

Rendszerszemléletű diagnosztikai ellenőrzésSoros diagnosztikai eljárások a motorirányító rendszer hibafeltárásához: hibakód olvasás, hibakód törlés, működési paraméterek vizsgálata, beavatkozó tesztPerifériadiagnosztika alkalmazása a motorirányító rendszereknél egy kiválasztott típus példája alapján

Gyújtási alrendszer és alkatrészeinek diagnosztikai és kiszerelt állapotú vizsgálata

Oszcilloszkópos gyújtásvizsgálat a primer és szekunder áramkörökben

Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgálat elveAz oszcilloszkóp elvi felépítése, egyes-, sorozat-, szuperponált, raszter kép értelmezése, megjelenítése

22

A gyújtásvizsgáló oszcilloszkóp bekötése a különböző gyújtási rendszerek esetén (forgóelosztós és gyújtáselosztó nélküli típusok)Normál oszcillogramok értelmezése, hibalehetőségek megjelenése az oszcilloszkópos képeken

Primer áramköri műszeres vizsgálatok: zárásszög, zárási idő mérésének, meghatározásának lehetőségei

Gyújtási időpont ellenőrzése és beállítási lehetőségeiGyújtási rendszer alkatrészeinek vizsgálata

A különbözőtípusú gyújtótranszformátorok vizsgálata Fordulatszám és vonatkoztatási jeladók ellenőrzése: indukciós és hall jeladók gyújtáselosztóba épített és különálló kiviteleiVezérműtengely szöghelyzetérzékelő ellenőrzéseGyújtómodulok és végfokozatok működésellenőrzéseGyújtókábelek és gyújtógyertyák vizsgálataSzívócsőnyomás-érzékelő ellenőrzéseMotor hűtőfolyadék hőmérsékletérzékelő ellenőrzéseFojtószelep helyzetérzékelők vizsgálataKopogásérzékelő ellenőrzése

Benzinbefecskendező alrendszer tüzelőanyag-, levegőellátó rendszerének elektromos vizsgálata

A tüzelőanyag ellátó rendszer ellenőrzéseA rendszernyomás és szállított tüzelőanyag mennyiség

vizsgálataA tüzelőanyag szivattyú elektromos ellenőrzése ( működésvizsgálat, a szivattyú kapocsfeszültségének, áramfelvételének mérése)Befecskendező szelepek hidraulikus és elektromos ellenőrzése, a szelepek tisztítási lehetőségei

A levegőellátó rendszer ellenőrzése:A szívórendszer ellenállásának, tömítettségének vizsgálata

Motorirányító rendszer további jeladóinak, beavatkozóinak ellenőrzése adatbázisok felhasználásával:Levegőmennyiség-, és légtömegmérők vizsgálata Gázpedál-jeladók ellenőrzéseLambda szonda és szabályzókörének vizsgálataKipufogógáz visszavezető rendszer és alkatrészeinek ellenőrzéseÜresjárati fordulatszám-szabályozó eszközök ellenőrzéseFojtószelepegységek alkatrészeinek vizsgálata

Dízelmotorok motorirányító rendszereinek elektromos ellenőrzése (Common Rail rendszer példáján)

Ellenőrzési lehetőségekA tartályban elhelyezett tápszivattyú működésének vizsgálata

23

Jeladók és beavatkozók ellenőrzése adatbázis információi alapján

Dízel izzító rendszer ellenőrzése:A dízel izzító rendszerre vonatkozó hibakód-ellenőrzésAz izzítás visszajelző lámpa alapú hiba megállapításElőizzítási idő méréseUtánizzítási idő méréseAz izzítógyertyák áramfelvételének ellenőrzéseAz izzítóautomata ellenőrzéseAz izzítógyertyák ellenállásának mérése, működésellenőrzés

Az alternatív hajtású járművek ellenőrzési és javítási lehetőségei

21.3.6. Biztonsági, komfort és kényelmi rendszerek diagnosztikája és javítása

10óra/10 óraA légzsák és övfeszítő rendszerek diagnosztikai vizsgálata

A műszerfali ellenőrző lámpa előírásos működésének ellenőrzéseDiagnosztikai hibakód olvasása és törléseBiztonsági előírások a rendszerelemek átvizsgálására vonatkozóanA rendszer hatástalanítása a rendszerelemek átvizsgálása, szerelése előttRendszerelemek ellenőrzése, cseréje

Klímaberendezés diagnosztikai vizsgálataKlímaberendezés működőképességének ellenőrzése: rendszerelem hőmérsékletek vizsgálata és a befúvott levegő hőmérsékletének méréseKlímaberendezés karbantartása

Kényelmi rendszerek diagnosztikai vizsgálataKözponti zár ellenőrzéseElektromos ablakmozgatás vizsgálataAutomatikus ablaktörlő és mosóberendezés ellenőrzéseElektromos ülésállítás vizsgálata




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x x x

24

1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x x x1.5. vita x x1.6. szemléltetés x x1.9. szimuláció x x x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret








1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x


2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x x2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x


3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajzkészítés tárgyról3.4. Rajz kiegészítés x x3.5. Rajzelemzés, hibakeresés x x



4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x x

25






6.3. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján x x








26

22. Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat 64 óra/64 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A szerkezetmegbontás nélküli, vagy csak kis megbontással járó vizsgálatok az autóelektronika területén is előtérbe kerültek. Egyre több autóelektronikai diagnosztikai készülék kerül forgalomba, melyek vizsgálati lehetőségei is bővülnek. Célunk, hogy a tantárgy keretein belül ezeket a vizsgálatokat a tanulók megismerjék, begyakorolhassák, ezáltal eredményes hibafeltárást végezzenek. Így pontosan meghatározható a hibás alkatrész, vagy a behatárolható a hibás terület. A vizsgálatok során törekedjünk arra, hogy a tanulók egyéni feladatok végzése mellett minden diagnosztikai készüléket megismerhessenek.A diagnosztikai vizsgálatok során különböző adatbázisok használata szükséges, melyekből az ellenőrzési, beállítási adatokat, kapcsolási vázlatokat meg lehet határozni. Ezzel az adatbázis megismerését is segíthetjük.A vizsgálatok elvégezhetőek működőképes vagy hibás gépjárműveken, demonstrációs eszközökön, oktatóeszközön. Törekedjünk arra, hogy a tantárgy elsajátítása során minél több, különböző típusú gépjárművet vizsgáljanak tanulóink, mellyel típusismeretük is fejlődik.


Fizika tantárgyból: Az erő, munka, energia, energia-megmaradás, nyomaték, forgatónyomaték, teljesítményHőtani alapismeretekEgyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség, ellenállás, teljesítmény, villamos munkaFénytani alapok



Autóelektronika elmélete tantárgyból: Autóelektronika elmélete tantárgy elméleti tananyagtartalmi részei, amelyek az adott fejezet alapismereteit adják

27

22.3. Témakörök

22.22.1.22.2.22.3.

22.3.1. Villamos hálózati-, energia-, indító-, és világítási rendszer diagnosztikai vizsgálata

21óra/21óra

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN hálózatok diagnosztikai vizsgálataA hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása – törlése Ellenállás és feszültségmérések a CAN hálózatbanOszcilloszkópos vizsgálatok

LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálataA hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása – törlése Oszcilloszkópos vizsgálatok

A MOST és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai

Generátor és a feszültségszabályzó diagnosztikai vizsgálataA háromfázisú generátor vizsgálata a töltésellenőrző lámpa

megfigyelésévelA töltőfeszültség és a töltőáram ellenőrzése különböző

üzemállapotokban, különböző terhelések mellettOszcilloszkópos vizsgálat: hibátlan jelalak bemutatása,a hibás

jelalakok alapján feltárni a generátor alkatrészeinek hibáit: zárlat vagy szakadás a gerjesztőköri-, pozitív vagy negatív teljesítménydiódáknál

A fedélzeti energiamenedzsment és az akkumulátorfelügyeleti rendszer ellenőrzése, diagnosztikai vizsgálata: hibakód olvasás és törlés, rendszervizsgálat

Indítórendszer diagnosztikai vizsgálataHibabehatárolás az indítómotor működtetése közben: Az indítómotor áramfelvételének, az akkumulátor kapocsfeszültségének, a hálózati feszültségesések vizsgálata

Fényszórók diagnosztikai vizsgálata, beállításaA mérőhely és a gépkocsi előkészítéseA fényszórók előírásoknak megfelelő kialakításának, jelölési

rendszereinek, mechanikai állapotának ellenőrzéseA megvilágítási távolság automatikus szabályozásával rendelkező

járműveknél a működésellenőrzés elvégzése, diagnosztikai készülékkel beállítási pozícióba állítása

A készülék tájolása a gépkocsihozAz ellenőrzés folyamata: a tompított és a távolsági fényszóró

ellenőrzése, beállításaKödfényszórók ellenőrzése, beállítása

28

22.3.2. Elektronikusan irányított rendszerek diagnosztikai vizsgálata22óra/22óra

Soros diagnosztikaA diagnosztikai csatlakozó kialakítása, lábkiosztás alapján a bekötés ellenőrzése Kommunikációs lehetőségekVezetőtájékoztatás, hibajelző lámpák funkció,

működésellenőrzéseSoros diagnosztikai vizsgálatok végrehajtása elektronikusan

irányított rendszerekenA diagnosztikai gyakorlat során vizsgálandó rendszerek: Otto

motoros járművek elektronikus motorirányító rendszerei, Dízelmotoros járművek elektronikus motorirányító rendszerei, Menetdinamikai szabályzó rendszer (ABS, ASR, ESP), Automata váltó elektronikus irányító rendszere, Elektronikus szintszabályzó rendszerek, Elektronikusan irányított szervokormány, Klímaberendezés, Légzsák és övfeszítő rendszerek, Világítási rendszer, Vezetőtámogató asszisztensek, Alternatív hajtású járművek stb.

Az elvégzendő irányítóegység-kommunikációs diagnosztika: Rendszerazonosítás, Hibatároló lekérdezés, A tárolt hibakódok és a tanult érték tárolók törlése, Motorüzemi paraméterek megjelenítése, Beavatkozó-egységek működtetése, Alapbeállítás végrehajtás, Hibakörnyezeti adatok olvasása, Irányítóegység vagy alrendszer kódolás-illesztés.

Párhuzamos diagnosztikaMűködő vagy működőképes rendszerben (feszültség alá helyezett

rendszernél, indítómotorral forgatott motornál, vagy járó motornál) Y-kábel és mérődoboz (Prüfbox, Breakout-Box) segítségével történő vizsgálatok az előző pontban említtet rendszereknél, adatbázisok felhasználásával

Beavatkozó teszt a vizsgált irányítóegység által felkínált alkatrészeknél

Periféria diagnosztikaAz irányítóegység tápfeszültség ellátásának, testcsatlakozásának

ellenőrzéseA rendszer jeladóinak, beavatkozóinak ellenőrzése műszaki

dokumentációk, adatbázisok alapján

22.3.3. Motordiagnosztikai vizsgálatok 21 óra/21óra

Otto motorok diagnosztikai vizsgálata motordiagnosztikai készülék segítségével műszaki dokumentációk, adatbázisok alapján

29

A készülék bekötése különböző gyújtási rendszerek esetén, motorspecifikus adatok beállítása

A hálózati feszültség, áram, fordulatszámmérés, kenőolaj hőmérsékletmérés

Mérések a gyújtási rendszer primer áramkörében: zárási szög, zárási idő, zárási százalék meghatározása

Előgyújtási szög mérése, beállításaHenger összehasonlító vizsgálatok: Hengerteljesítmény

különbségmérés, Dinamikus kompresszió vizsgálat, Delta HC mérés, stb.

Benzinbefecskendező rendszer vizsgálata: befecskendezési idő, lambda szonda feszültségének mérése, kapcsolási viszony vizsgálata stb.

Dízeldiagnosztikai vizsgálatok (pl.: nyomásváltozás a nyomócsőben, befecskendezés kezdet, befecskendezés állítás stroboszkóp segítségével, Dízel izzító rendszer stb.)

A készülék alkalmazása multiméter funkcióbanOszcilloszkópos gyújtásvizsgálat a primer és szekunder

áramkörökbenAz oszcilloszkóp funkció beállításai, egyes-, sorozat-, szuperponált, raszter kép értelmezése, megjelenítéseNormál oszcillogramok értelmezése Hibalehetőségek megjelenése a primer és a szekunder oszcilloszkópos képeken

Motordiagnosztikai készülék alkalmazása általános oszcilloszkóp funkcióban

A készülék alkalmazása adatbázis segítségével vezetett hibakeresés funkcióban

A készülék együttműködése a vezérlőegység-diagnosztikai modullal

22.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Autóelektronikai tanműhely



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x x1.4. vita x x

30

1.5. szemléltetés x x1.6. szimuláció x x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret




1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x



1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x



2.2. Tesztfeladat megoldása x2.3. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x x

2.4. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x x3.2. Rajz készítése leírásból x x3.3. Rajz kiegészítés x x3.4. Rajzelemzés, hibakeresés x x3.5. Rendszerrajz kiegészítés x x

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x x4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról x x

4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x x




31


szempontok alapján x x








32

Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Öt évfolyamos oktatás közismereti képzéssel1/9. évfolyamot követően 70 óra

2/10. évfolyamot követően 105 óra3/11. évfolyamot követően 140 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10417-12Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatokMérés és előrajzolásMegmunkálás I.KötésekMegmunkálás II.Anyagvizsgálatok

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése*10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

*Öt évfolyamos oktatás esetén az 1/ 9. évfolyamot követően

Karbantartási gyakorlatok tantárgy

Témakörök

Mérés és előrajzolásMérés és ellenőrzésBonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökElőrajzolás síkbanTérbeli előrajzolás

Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztésKézi menetvágás

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése*

33

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok*Öt évfolyamos oktatás esetén a 2/10. évfolyamot követően


Témakörök



Kötések SzegecselésCsavarozásCsapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztásFémragasztásKeményforrasztásGázhegesztésÍvhegesztés

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése*10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

*Öt évfolyamos oktatás esetén a 3/11. évfolyamot követően


Témakörök

Mérés és előrajzolásMérés és ellenőrzésBonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközök

34

Előrajzolás síkbanTérbeli előrajzolás


Kötések SzegecselésCsavarozásCsapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztásFémragasztásKeményforrasztásGázhegesztésÍvhegesztés

Megmunkálás II.HántolásKovácsolás és hőkezelésSzerszámélezés, köszörülésDörzsölés (dörzsárazás)EsztergálásMarásGyalulás

AnyagvizsgálatokSzerkezeti anyagok csoportosításaTechnológiai próbákSzakítóvizsgálatKeménységmérésRoncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek

35

II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül1. évfolyamot követően 160 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10417-12Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatokMérés és előrajzolásMegmunkálás I.KötésekMegmunkálás II.AnyagvizsgálatokSzerelésMérési gyakorlatokVillamos méréstechnikai alapismeretekEgyenáramú villamos alapmérésekVáltakozóáramú villamos alapmérések I.Váltakozóáramú villamos alapmérések II.

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok


Témakörök


Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztés

36

Kézi menetvágásKötések

SzegecselésCsavarozásCsapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztásFémragasztásKeményforrasztásGázhegesztésÍvhegesztés

Megmunkálás II.HántolásKovácsolás és hőkezelésSzerszámélezés, köszörülésDörzsölés (dörzsárazás)EsztergálásMarásGyalulás

AnyagvizsgálatokSzerkezeti anyagok csoportosításaTechnológiai próbákSzakítóvizsgálatKeménységmérésRoncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek

SzerelésKötőelemek szereléseCsapágyak szereléseFogaskerekek szereléseCsőkötések szereléseDugattyús motor szereléseForgattyús hajtómű szereléseLánc- és szíjhajtás szereléseTengelykapcsolók szereléseHajtóművek szereléseFutóművek szereléseFékek szereléseKormányzási rendszerek szerelése

Mérési gyakorlatok tantárgy

TémakörökVillamos méréstechnikai alapismeretek

műszer és méréstechnikai alapfogalmakmérési hibákmérőműszerek metrológiai jellemzői

37

méréshatár, méréshatár kibővítésea nemzetközi mértékegységrendszer alapjaia laboratóriumi mérések fontosabb szabályaiérintésvédelem

Egyenáramú villamos alapmérésekellenállás méréseA villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálataenergiaforrások vizsgálata, mérése

Váltakozóáramú villamos alapmérések I.Mérések egyfázisú váltakozóáramú hálózatban

Váltakozóáramú villamos alapmérések II.Mérések háromfázisú váltakozóáramú hálózatokban

38

1 · web viewműszaki rajzok segítségével közli a tervező az alkatrészre, részegységre...

Documents