10 kérdés És válasz a grafológiáról

10 kérdés és válasz a grafológiáról

Copyright: Szabó Szilvia 2008. www.azirastukreben.hu

1.

10 kérdés és válasz a

grafológiáról

… amit feltétlenül tudnod kell, mielıtt grafológushoz vinnéd az

írásodat



2.

Elıszó helyett…

„ Én nem hiszek a grafológiában. Ezt az írást megnézte egy grafológus, és megállapította: nem hiszek a grafológiában. Ez igaz. Tehát hiszek a grafológiában. „

/Karinthy Frigyes/



3.

1. „Hogyan alakul az anyagi helyzetem, karrierem, szerelmi életem az elkövetkez ı idıszakban?”

Fogalmam sincs, mivel a grafológia nem jóslás , vagy jövendımondás, hanem tudomány . A grafológia kristálygömb helyett egyértelmő fogalmakkal és módszerekkel dolgozik, vagyis kizárja a jelenségek önkényes felfogását. Tudományos tényekre támaszkodva térképezi fel a jellemet, és az állításait tényekkel támasztja alá. A grafológiai vizsgálat méréseken alapszik, ettıl lesz az eredmény objektív, megbízható és megismételhet ı. A grafológia a pszichológia társtudománya . Szerte a világon mőködnek tudományos tanszékek és intézetek, amelyek a grafológiával foglalkoznak. Pl.: Franciaországban egyetemi szinten oktatják. Mit tud megállapítani? A múltat és a jelent . Minden, ami történt és történik veled, az hatással van rád, lenyomatot hagy a lelkedben, és megjelenik az írásodban is. Az írásban - különösen a gyerekírásban - felfedezhetık a családi háttérre, a szülıkhöz való viszonyra, a lelki traumákra, illetve a test-lelkibántalmazásra utaló jelek. A grafológus nem fogja a jövıdet megjósolni az írásból, azt viszont meg tudja mondani, hogy egy bizonyos cél eléréséhez szükséges képességek benne rejlenek-e a személyiségedben, fejleszthetık-e vagy sem. Az már rajtad múlik, hogy mire és hogyan hasznosítod ezeket. Miért t őnhet néha mégis úgy, hogy a grafológus eltalálja, mi fog veled történni? A grafológus a tanulmányai során sok pszichológiai ismeretre tesz szert. Munkája révén rengeteg embert és sorsot ismer meg, így könnyen észreveszi a sorsok közötti összefüggéseket, amelyek



4.

gyakran hasonló élethelyzetet eredményeznek. A tapasztalatai alapján elırevetítheti, hogy milyen irányt vehet az életed, ha a jelenlegi életvitelt folytatod.

2. „Mondja meg, mit tegyek? Hogyan döntsek?”

A mai rohanó, stresszes világban több helyen kell megfelelned és teljesítened egyszerre. Nem csoda, ha elbizonytalanodsz a képességeid vagy a döntéseid helyességét illetıen, különösen akkor, ha komolyabb életvezetési fordulópont (pl.: pálya vagy párválasztás) elıtt állsz, vagy az életed válsághelyzetbe került. Dönteni kell, ami nem könnyő. Sıt, gyakran nyomasztó feladat, hiszen rengeteg kérdés kavarog a ilyenkor fejedben:

„Vajon jó lesz az nekem? Mit veszítek, mit nyerek, ha így döntök? És, ha nem jön be? Mit mondok, miért

döntöttem így?” Kockázatot kell vállalnod, és felelısséggel tartozol a következményekért nemcsak önmagad, hanem a külvilág elıtt is, hiszen lehet, hogy a döntésed több ember életére is kihat. Milyen jó is lenne, ha valaki átvállalná a döntés terhét… Ha azt gondoltad: „Készítettetek egy grafológiai elemzést, majd a grafológus megmondja, mit tegyek”, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak. A grafológia legnagyobb „hátránya”, hogy a grafológus egyáltalán nem hoz , és nem is hozhat helyetted döntést . Nem fog direkt útmutatást adni, hogy mi legyen a következı lépésed, és nem cselekszik helyetted. Viszont ha nyitott vagy, és változtatni szeretnél, ha tudatosan akarod irányítani az életedet, vagy legalábbis megpróbálsz tenni valamit a fejlıdés, a változás érdekében, akkor a grafológia



5.

rendkívül hatékony segítséget nyújt neked: megkönnyíti a döntést, segít a választásban . Hogyan? A grafológiai vizsgálat révén fejlıdik az önismereted, ami a sikeres élet és a helyes döntéshozatal alapja. Meglehet, hogy az nehezíti számodra a döntést, hogy nem látod tisztán a probléma okát és emiatt a kivezetı utat sem. A grafológia segít abban, hogy szembesülj olyan tulajdonságaiddal, amelyek elıidézıi lehettek az aktuális helyzet kialakulásának. Gyakran már ez a tisztánlátás is felszabadító erejő, és magában hordozza a megoldás lehetıségét. Ha pályaválasztás, vagy pályamódosítás elıtt állsz, akkor segít, megtalálni a saját utad, megkímél a „vakvágányoktól”, hiszen objektív képet kapsz önmagadról, megismerheted rejtett képességeidet, adottságaidat, azt, hogy miben vagy tehetséges. Ha párválasztás elıtt állsz, vagy szeretnéd harmonikusabbá tenni a kapcsolatotokat, vagy esetleg gondjaitok vannak, akkor a kettıtök írásának összevetésével kideríthetık a kettıtök közti hasonlóságok, különbségek. Kiderül, hogy kapcsolatotokban melyek azok a kritikus pontok, amelyek a konfliktusok forrásai lehetnek. A grafológus tanácsot ad, hogyan orvosolható ez, hogyan kerülhetitek el - vagy legalábbis - csökkenthetitek az összeütközéseket.

3. „Vannak az írásomban betegségre utaló jelek?”

A grafológiai vizsgálat az író személy szellemi, lelki és fizikai állapotára is kiterjed. A Klinikai, illetve a Holisztikus grafológia kutatásai azt bizonyítják, hogy több jele is lehet annak, hogy egy-egy betegség tünetei jelen vannak a vizsgált személy kézírásában.



6.

De fontos, hogy tudd! A grafológia nem diagnosztikai eszköz , és nem helyettesíti a szakszerő orvosi kivizsgálást, állapotfelmérést. A grafológus nem ad, és nem is adhat diagnózist orvosi szakterületet érintı kérdésekben. Ezért, ha valamilyen betegség megjelenésére gyanakszol, vagy betegség tünetét észleled a testedben, akkor elıször mindenképpen orvoshoz fordulj a panaszoddal. Ha nincs panaszod, akkor is érdemes részt venni az éves szőrıvizsgálatokon, hogy megelızhesd a bajt. A grafológiában is jártas orvosoknak, pszichológusoknak, vagy pszichiátereknek sokat segíthet egy beteg írásának a vizsgálata egy nehezen meghatározható kórkép esetén, vagy akár a kiváltó okok feltárásában is. Sok depressziós beteg ugyanis kevésbé együttmőködı és kitér bizonyos vizsgálatok elıl, magába zárkózik. Ilyenkor könnyítést adhat a grafológiai ismeret.

4. „Grafológus = írásszakért ı?”

Bár mindketten az írást vizsgálják, és gyakran hasonló eszközökkel dolgoznak (pl.: vonalzó, szögmérı, nagyító), munkájuk mégsem azonos. A grafológus és az írásszakértı más okból és más célból vizsgálja az írást.

Nézzük, mire kíváncsiak! A grafológus arra kíváncsi, hogy milyen személyiségő a kézírást adó ember. Azt kutatja, hogy milyen személyiségvonásokkal, képességekkel rendelkezik. Az írásszakért ı (más néven írásazonosító) nem foglalkozik az írás készítıjének a lelkével, személyiségével. Az alapvetı feladata az, hogy megállapítsa, kinek a kezétıl származik az adott kézírás, amelynek eredete ismeretlen, kétes vagy vitás.



7.

Azon túl, hogy megállapítja a „kézeredet-azonosságot” (azaz, hogy a két írás vagy aláírás egy embertıl származik-e), a vizsgálat az író személy azonosítására is kiterjed, vagyis, hogy a lehetséges „elkövetık” közül, melyik személy hamisított. Az írásazonosító tudását elsısorban a rendırség illetve a bíróság veszi igénybe fenyegetı, rágalmazó levelek esetén, illetve, ha csekken, számlán, végrendeleten vagy szerzıdésen szereplı aláírás hitelességét kell hitelt érdemlıen megállapítani. A grafológus-szakért ı segítségét kérik hivatalos ügyekben, amikor azt kell felmérni, hogy a kézírás elkészítése során, milyen pszichés és vegetatív állapotban volt az író személy, mi zajlott le benne. Például az öngyilkos által hátrahagyott búcsúlevélrıl nemegyszer kiderült, hogy az illetınek esze ágában nem volt véget vetni az életének, de kényszeríttették a levél megírására. Az is megállapítható, ha az illetı valamit fenyegetettség, lelki trauma, vagy (pl. alkohol vagy drog által kiváltott) módosult tudatállapot hatására követte el. A grafológus-szakértı pszichés-fantomképet is tud készíteni az ismeretlen elkövetırıl a kézírás alapján. Hozzávetıleges pontossággal, becsléssel meg tudja állapítani az illetı nemét, életkorát, iskolai végzettségét, mőveltségi szintjét, illetve, hogy milyen családi környezetbıl származik.

5. „Nekem nagyon csúnya az írásom… ”

Nap, mint nap hallom ezt a mondatot – hol mentegetızve, hogy elégedetlenül, hol szégyentıl telve. Mindenki számára mást jelent az, hogy mi a szép, és mi a csúnya. Lehet, hogy egyikünknek csúnya a patkány, a másikunk házi kedvencként dédelgeti…



8.

Jó hírem van! A grafológusnál nem kapsz fekete pontot a külalakra! A grafológusnak ugyanis nem az a feladata, hogy ízlésének megfelelıen minısítse az írásodat, hanem, hogy az összes írásjel együttes vizsgálatával feltárja az írásodból egy tulajdonság meglétét vagy hiányát. A grafológia szempontjából tehát nincs „csúnya írás”. A grafológus számára egyszerően csak írás létezik - ami lehet olvasható vagy olvashatatlan, „eredeti” vagy „sablont követı”, különleges, egyszerősített vagy díszített. A betőformák lehetnek elnagyoltak vagy aprólékosan kidolgozottak, egyformák vagy változatos alakúak. A grafológus számára az egyik legfontosabb szempont az, hogy mennyire és hogyan térsz el a tanult írásmintától , mivel ezekben, a kis eltérésekben, különbségekben rejlik személyiséged egyedisége, megismételhetetlensége. Így végül az általad „randának” tartott, de egyéni írásod elınyös megvilágításba kerülhet, és a grafológus pozitívan értékelheti.

6. „Többféle írásom is van. Most akkor melyiket mutassam?”

Az írást, mint tevékenységet több tényezı is befolyásolja, és ez meglátszik az írásképen is. Nézzük, mi változtathat az írásképen?

• Küls ı körülmények, íráshelyzet

Képzeld el, hogy nyári melegben, zötyögı buszon ülve írsz. A rázkódástól nehezebben fókuszálsz, és minden zöttyenésnél megcsúszik a tollad, amitıl az írásod szabálytalanná, rendezetlenné válik. Ráadásul a kezed is izzad a melegtıl, így szétmaszatolod a tintát (fıleg, ha a tollad is folyik). Mennyivel rendezettebb és tisztább az íráskép, ha asztalnál ülve, kényelmesen írsz.



9.

• Pszichés és fizikai állapotoddal összefügg ı tényezık A fáradság, a kimerültség jellegzetes nyomokat hagy az írásban: a sorok, a szavak lefelé tartanak, vízszintesen megnyúlik az írás. Míg a feldobott érzelmi, hangulati állapot hatására gyakran felfelé haladnak a sorok, és megnınek a függıleges kilengések

• Az írás célja Ha mondjuk, a szerelmes levelet írsz a kedvesednek, vagy meghívót, képeslapot küldesz a barátnıdnek, akkor elıveszed a „szebbik vagy ünneplıs” írásodat, míg ha csak magadnak jegyzetelgetsz, az inkább egy „macskakaparásra” hasonlít.

A fentiek miatt érezheted hát úgy, hogy folyton változik az írásod, azaz többféle írásod van. Ám az eltérést valójában csak néhány jegy változása okozza, míg az írás számtalan lényeges vonása ugyanaz marad, ami minden esetben jellemzı lesz rád. A grafológus egy elemzés folyamán kb. 200 különbözı írásjegyet értelmez. Leszámítva azt az 5-10-et ami az eltérést okozza, még mindig marad elegendı ahhoz, hogy az állandó személyiségvonásaidat feltárja. Válaszolva hát a címbeli kérdésre: Írj úgy, ahogy éppen jól esik, ahogy egyébként írnál . Azért, mert majd a grafológus megnézni az írásodat még nem kell szebben vagy rendezettebben írnod. Tipp: Ha grafológiai célból írsz, akkor a legjobb, ha kényelmesen,

asztalnál ülve és jó megvilágítás mellett írsz. Tehetsz néhány lapot, vagy újságot a papír alá, hogy ne legyen túl kemény az írófelület. Érdemes olyan idıpontot választani, amikor senki sem zavar.



10.

7. „A grafológia nem félrevezethet ı?... És, ha szándékosan megváltoztatom az írásomat?”

A grafológiai elemzést is csak ember végzi, és mivel senki sem tévedhetetlen, így a tévedés sem kizárható. Ám egy rutinos grafológus a vizsgálat során elıbb-utóbb észreveszi a „turpisságot”. Hogy miért? Miután elsajátítottad a betővetés tudományát, az írás a sok gyakorlás révén automatikussá válik. Ilyenkor az írást az agy olyan területe vezérli, amely nem áll közvetlenül a tudatos irányítás alatt. Már nem azon gondolkodsz, hogyan kerekítsd az „o” betőt, hanem csak írod a szavakat, a mondatokat egymás után. Vagyis arra figyelsz, amit írsz, és nem arra, hogyan . Természetesen megteheted, hogy akaratlagosan megváltoztatod az írásodat. Mondjuk, más irányba döntöd a betőket, vagy az addiginál kisebb betőkkel, esetleg lassabban és az iskolában tanult módon írsz. Mi történik ilyenkor? Mivel nem a személyiségedbıl adódóan írsz, az írásod elveszti természetességét és ellentmondásossá válik. Hacsak nem vagy profi „kézírásmővész” vagy íráshamisító, akkor valószínőleg csupán néhány írásjellemzıt fogsz megváltoztatni. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az emberi elme 7-9 dologra tud figyelni egy idıben. A grafológus az elemzés során kb. 200 írásjellemzıt vizsgál külön-külön és egymáshoz viszonyítva. Nos, melyik hetet választod ebbıl? És folyamatosan 20 soron vagy akár több oldalon keresztül, és azonos módon? A grafológus az ellentmondásos jeleket kiszőri, és még mindig marad elég ahhoz, hogy valós következtetéseket vonjon le.



11.

8. „Majd másolok egy-két sort, és elküldöm e-mailben vagy faxon, rendben?”

Ez így nem túl szerencsés, mert…

1. Nem elég egy-két sor!

Egy valamirevaló grafológiai vizsgálathoz minimum 15-20 sornyi, összefügg ı, spontán szöveg szükséges. Ha menet közben nagyon elkap az ihlet, a fogalmazási láz, nyugodtan írhatsz akár több oldalt is – az csak jó! Lehetıleg A/4-es üres lapot használj, és tollal írj. A legjobb, ha levélformában írsz, mert az írásmintában kell, hogy legyen megszólítás és aláírás , esetleg dátum.

2. Ne másolj, és ne írj diktálás után!

(Hacsak ezt külön nem kéri a grafológus, pl. pályaorientációs, pályaalkalmassági vizsgálat esetén, amikor arra kíváncsi, hogyan reagálsz stressz-helyzetben, illetve hogyan oldod meg a feladatot, ha valamire figyelned kell.) Másolás vagy diktálás során kevésbé figyelsz a tartalomra, és nem a saját belsı tempód szerint írsz. Másolásnál: megállsz – felnézel – írsz – megállsz –felnézel – írsz…, vagyis megtörik a ritmus, megváltozik az íráskép. Jó, de akkor mir ıl írjak? Tulajdonképpen a tartalom nem is annyira lényeges, hiszen nem azt vizsgálja a grafológus, így nem érdemes sokat görcsölni rajta. Írhatsz bármirıl, akár készíthetsz fogalmazást a „Legkedvesebb nyári élményem” címmel is. Tipp: A legtöbb ember szeret levelet kapni. Így a

legkézenfekvıbb, ha leírod a grafológusnak, hogy miért szeretnéd elemeztetni az írásodat, mire szeretnél választ kapni általa, van-e olyan életterület, vagy kérdés, amirıl többet szeretnél tudni, amire választ szeretnél kapni.



12.

3. Ne küldd e-mailben vagy faxon!

Az elemzéshez az eredeti írásminta kell, ezért postán, vagy személyesen juttasd el a grafológushoz. A faxolt vagy szkennelt, illetve nyomtatott írásmintán torzulhatnak a vonalak, és elvész a nyomaték, pedig ezek értékes információkat hordoznak.

9. „Minek kellenek az adataim?”

A grafológus nagyon sok mindent meg tud állapítani a kézírásból, mégis vannak olyan egyszerőnek tőnı dolgok, amelyekkel kapcsolatban bizonytalan. Ezért ne lepıdj meg, ha a grafológus néhány személyes adatod felıl érdeklıdik, még mielıtt megnézné az írásodat. Vajon melyek ezek az adatok, és miért kellenek?

1. Megkérdezi, hány éves vagy .

Az írás alapján lehet következetni arra, hogy az illetı szellemileg – lelkileg milyen érettségi fokon áll, de ez nem mindig egyezik a biológiai életkorral. Bizonyára te is láttál már „fiatalos” nagymamát, illetve „koravén” fiatalt. A grafológus a korodból tudni fogja, hogy mi volt az akkori standardírás, amikor te írni tanultál, és azt is meg tudja állapítani, hogy az életkorodhoz képest vajon milyen dinamikájú és mennyire „kiírt” a kézírásod.

2. Tudnia kell, hogy milyen nem ő vagy .

Persze, ez a legtöbb esetben gyanítható, de talán már veled is elıfordult, hogy a szembejövı emberrıl nem tudtad megállapítani, hogy fiú-e vagy lány.



13.

Minden emberben vannak nıies és férfias jegyek különbözı arányban. A kézírásban az arányokat látja ugyan a grafológus, de azt nem tudja megállapítani, hogy az adott személyiség milyen fizikai testben él. Hiszen élnek köztünk férfias nık és nıies férfiak…

3. Szeretné tudni, hogy jobb vagy balkezes vagy .

A balkezes írások egyik sajátos jellemzıje a balra dıltség, ami gyakran a kéztartásból adódik, így nem biztos, hogy személyiségjellemzıt is takar.

4. Feltehet néhány, az egészségi állapotod dal kapcsolatos kérdést, mint pl.:

Viselsz-e szemüveget? Van-e valamilyen krónikus betegséged? Szedsz-e gyógyszert? Ezek ugyanis befolyásolják a kézírás minıségét, így az írásból levonható következetések megítélését, értékelését is.

5. Az iskolai végzettségedre, illetve a foglalkozás odra is rákérdez.

Az elıbbinek fıleg akkor van szerepe, ha pályaválasztásban kéred a tanácsát, mivel ez segíthet kitalálni, hogy a végzettséged alapján milyen módon és mely területen tudod kamatozatni a képességeidet. A foglalkozásra azért kíváncsi, mert vannak szakmák, amelyekre külön írásmód jellemzı. Pl.: mérnık írás, tanító nénis írás.

10. „Mondana nekem pár szót err ıl az írásról?” vagy „Mondana pár szót a barátom/férjem/f ınököm írásáról?”

Elıfordul, hogy a fenti mondatok kíséretében hoz el valaki egy darabka irományt, vagy egy setében odafirkantott bevásárló listát



14.

a grafológushoz, amirıl rögtön sejteni lehet, hogy az írás gazdája nem járult hozzá, és nem is tudja, hogy grafológusnak mutogatják az írását. Sokan zokon veszik, ha a grafológus ilyen esetben megtagadja a választ. Pedig bizonyára az ilyen ember sem örülne annak, ha valaki ily módon próbálna meg információhoz jutni ıróla. Sıt, mélyen felháborodna, hogy a grafológus, hogyan adhatott ki olyan információkat a személyiségérıl, amit talán nem állt szándékában megosztani másokkal. A grafológus csak olyan írást elemezhet, amelynek készítıje ehhez hozzájárult , és a vizsgálat eredménye is csak annak adható ki, akit erre a tulajdonos írásban felhatalmazott. A grafológusnak ugyanolyan titoktartási kötelezettsége van, mint egy orvosnak vagy egy ügyvédnek. Tehát jogtalan és etikátlan dolog lenne a férj, a feleség, a barát, a fınök vagy alkalmazott kézírását elemezni, ha az érintett ehhez nem adta beleegyezését. Sıt! Ha a gyermek már elmúlt 18, a szülı csak akkor jogosult betekinteni az elemzésbe, ha ezt a gyermek engedélyezte. 14 – 18 éves gyermek írásának vizsgálatához mind a szülı, mind a gyermek felhatalmazása szükséges. 14 év alatti gyermeknél a szülı beleegyezése szükséges.

+1 „És, mit jelent az, ha…? És, mib ıl látszik az, hogy…?”

Gyakori kérdés, amire nem lehet általánosan válaszolni. Elıfordul, hogy ugyanaz az írásjegy a te, illetve a barátnıd írásában is megtalálható, mégis mást jelenti nálad, mint nála. Vagy lehetséges, hogy mindkettıtök személyiségében megvan ugyanaz a tulajdonság vagy személyiségvonás, de az írásotokban ez különbözı írásjegyekben jelenik meg.



15.

Tehát a grafológia nem úgy mőködik, mint egy szótár, amit felcsapva kikeresed, kigyőjtöd az írásjegyek értelmezését, és máris kész az elemzés… (Ha így lenne, akkor grafológusra sem lenne szükség.) Miért nem m őködik a szótárelv? Mert - ahogy ezt a grafológusok mondani szokták - „egy jel nem jel”. A grafológus az elemzés során egyszerre kb. 200. írásjegyet vizsgál meg külön-külön és egymással kölcsönhatásban is. Egy írásjegynek többféle értelmezése van, és hogy nálad éppen melyik jelentés az igaz, az csak a többi jeggyel való összefüggésbıl derül ki. Egy személyiségvonásnak több írásjegyben is meg kell jelennie ahhoz, hogy biztosan ki lehessen mondani: rendelkezel azzal a tulajdonsággal. Nézzünk egy példát! Tegyük fel, hogy van egy balra dılt az írásunk (a készítıje nem balkezes). Ha szótár elvként mőködne a grafológia, akkor csak fel kellene csapni a „Grafo-szótárt” a D-nél, mint dılés, azon belül: balra. A balra dılés jelentése (a teljesség igénye nélkül): visszafogottság, lassúság, gátlások, passzivitás, múltban élés, egoizmus, de lehet rejtett balkezesség is. Most akkor melyik igaz? A grafológus tovább szemléli az írást, és a balra dılés mellett feltőnik neki, hogy milyen széles a jobb margó, milyen nagyok a szótávolságok, a betők nincsenek összekötve, a betőformák merevek, a kötésmód árkádos, és az egész írás túl szabályos. Ezen fényében már kimondhatja, hogy ebben az írásban a balra dıltség gátlásosságra, a gátlások meglétére utal. De a grafológus még itt sem áll meg. Sıt, ekkor kezd igazán belelendülni, mert tudni akarja: Mi okozza a gátlásokat? Miben nyilvánul ez meg? Mikor és milyen mértékben jellemzı? Az élet mely területén okoz nehézséget? Ezeket pedig csak az tudja megállapítani, akinek részletes ismeretei vannak az írás egészérıl, és az emberi lélek mőködésérıl.

10 kérdés És válasz a grafológiáról

Documents