10. nap hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre
DESCRIPTION
10. nap Hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre. REgionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3./08/2 KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT képzés. Európai kulturális együttműködési projektek generálása és menedzsmentje. PCM. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
10. nap
Hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre
REgionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3./08/2KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT képzés
Európai kulturális együttműködési projektek generálása és menedzsmentje
PCM
a projekt ciklus menedzsment (részletesen ld. 11. nap) alkalmazása rendszerszemléletű módszertant nyújt a projektek generálásának folyamatában: strukturált rendszerbe foglalja a meghozandó legfontosabb döntéseket, adatokat, dokumentumokat
a PCM projektgenerálási „kényszerpályát” testesít meg a döntéshozatali folyamatban: a menedzsment rendszeresen minősíti a projektet a tervezés aktuális szakaszában: érdemese-e, megéri-e, lehetséges-e folytatni az adott projekt tervezését
egy tudatos tervezés, mely egy ötletet visz végig a megvalósításon át a lezárásig
témánk szempontjából kiemelendő a PCM kidolgozás/ tervezés és finanszírozási szakaszai, ugyanis ekkor történik a projekttervek és a formális (forrásigényt is tartalmazó) projektjavaslatok készítése és finanszírozási források, pályázatok keresése a projekthez
Együttműködés
együttműködési projekt azt jelenti, hogy nem egy szervezet, hanem több működik közre a projekt tervezési és megvalósítási szakaszában
partnerség valósul meg, mely:– egyenrangú viszony – gyors és pontos információszerzés színtere– új feladatok, megrendelések és források
megszerzésének lehetősége– az innovációk, ötletek, új látásmód forrása– visszajelzés saját munkánkról– a növekedés lehetősége
Együttműködés előnyei
A partnerség előnyei: több lehetőség a tanulásra és innovációra intézményi kapacitások fejlődése menedzsment hatékonyságának növekedése lehetővé teszi az egyes partnerek
tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását
(a partnerség kiszélesítése nem feltétlenül jár együtt a hatékonysággal)
Együttműködés formái
Az együttműködés megvalósulhat különböző formákban:
azonos vagy különböző jogi formában és működési területen tevékenykedő szervezetek, intézmények között
azonos vagy különböző országban (nemzetközi együttműködés) működő szervezetek, intézmények közöttstb.
Források
Források
ebben az értelemben: fejlesztések, programok megvalósításához szükséges pénzeszközök
forráskombináció: eltérő eredetű források összessége
forrás
saját forrás idegen forrás
vissza nem térítendő visszatérítendő
hazai EU-s egyéb
Források konkrét esetre
a kultúra témájával kapcsolatban számos típusú hazai és nemzetközi pályázati forrás áll rendelkezésre
egy adott pályázati felhívásban való részvétel lehetőségét többek közt behatárolja a szervezet jogi formája, működési területe és a földrajzi elhelyezkedése (régió, település)
Az EU költségvetése és támogatási forrásai
A EU költségvetés bevételei:
vámbevételek: harmadik országból származó import után fizetendők, teljes egészében a közös költségvetést illetetik
mezőgazdasági lefölözések és a cukor-hozzájárulás: harmadik országokból való behozatal után
áfaalapú forrás: nem része e nemzeti áfakulcsnak, az adott tagállamban beszedett áfa alapjára vetített kulcs alapján számítják, 2007-től az áfaalap 0,3%-a
GNI (bruttó nemzeti jövedelem, a GDP-ből származtatott mutató)-alapú forrás: lényege, hogy a többi forrás által nem fedezett kiadásokat finanszírozza, egységes kulcsát évente határozzák meg
Az EU költségvetés kiadási oldala:
a pénzügyi perspektíva: a közösség több éves kereteit határozza meg, ez képezi az éves költségvetési tervezés kereteit, fejezetekre bontva tartalmazza a kötelezettségvállalási előirányzatok számszerű nagyságának felső határát
a pénzügyi keretek 2007-2013-as szerkezete:– fenntartható növekedés (versenyképesség és kohézió
a növekedés és foglalkoztatás érdekében)– természeti erőforrások megőrzése és a velük való
gazdálkodás (mezőgazdasági politika, fenntartható környezet)
– az Unió a polgárai szolgálatában (belügyek, az európai kultúra és sokszínűség megőrzése, stb.)
– az Unió mint globális partner (harmadik országoknak nyújtott támogatások
– adminisztratív kiadások
Magyarország és az EU költségvetés
Magyarországnak (mint minden tagállamnak) „tagdíjat” kell fizetnie, amely meghatározó elemeit a GNI forrás és az áfa-alapú befizetések képezik
a befizetésekkel szemben a lehívható források állnak: 2007 és 2013 között hazánk részére az Európai Unió (2004-es árakon számítva) 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett, ami alatt a hét év alatt hazánknak 8,3 milliárd euró a befizetési kötelezettsége
Magyarország jelenleg a nettó haszonélvező országok közé tartozik: nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez
(2007-ben Magyarország 870,2 millió eurót fizetett be a közös költségvetésbe, míg a közös költségvetésből 2,43 milliárd euró tényleges kifizetésre került sor)
Az Európai Unió támogatási rendszere
napjainkra egyszerű, átlátható, bizonyos területekre koncentráló mechanizmus
egyes belső szakpolitikákhoz kapcsolódó pénzügyi alapokból és programokból áll
az Európai Unió legfontosabb politikai céljainak egyike a tagállamok és a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése
Az EU pénzügyi alapjai
A Strukturális Alapok működésének alapelvei
addicionalitás koncentráció partnerség programozás
Strukturális Alapok
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):– főbb támogatott tevékenység: termelő beruházások,
gazdasági infrastruktúra
Európai Szociális Alap (ESZA):– foglalkoztatás, humán erőforrás fejlesztés
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA):
– vidékfejlesztés (agrár)
Halászati és Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE):
– halászat, halfeldolgozás
Európai Szociális Alap (ESZA)
fő célja az munkanélküliség elleni küzdelem, az emberi erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatással összefüggő szociálpolitikai intézkedések, a magas szintű foglalkoztatás elérése, a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása, a fenntartható fejlődés és a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése
célterületei 2007 után:– munkavállalók és vállalkozók
alkalmazkodóképességének fejlesztése– munkakeresők és inaktívak munkaerőpiacra
jutásának támogatása, munkanélküliség megelőzése,
– nők és bevándorlók munkaerő-piaci jelenlétének erősítése, a munkaélettartam hosszítása
– hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésének javítása, diszkrimináció megelőzése
– a foglalkoztatás és a beilleszkedés területén reformok érdekében történő mobilizálás, partnerségek és szövetségek kiépítése nemzeti, regionális és helyi szinteken
– humán tőkébe történő beruházások javítása– a közigazgatási szervek kapacitásának és a
közszolgáltatások hatékonyságának javítása központi, regionális és helyi szinten
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
célja: társadalmi-gazdasági kohézió előmozdítása, a regionális különbségek csökkentése és a regionális szerkezeti hiányosságok felszámolása, továbbá a fenntartható fejlődés és a tartós munkahelyteremtés elősegítése
támogatott területei:– beruházások támogatása az alábbi területeken:
kutatás és technológiafejlesztés, információs társadalom fejlesztése, idegenforgalom-fejlesztés, a természeti és kulturális örökség, oktatás, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő vagy megtartó beruházásai, stb.
– regionális versenyképesség és foglalkoztatás – európai területi együttműködés
Kohéziós Alap
dimenzióját tekintve nem regionális, hanem tagállami orientációjú
a felzárkóztatást szolgálja nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatásával
azon tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át
A támogatások felhasználása
a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételéhez a tagállamok tervet nyújtanak be az Európai Bizottsághoz
a tervek több évre szólnak (most 2007-2013) a forrás a hazai költségvetés, annak
célirányzatai és egyéb keretei, ezt társfinanszírozza az EU pénzügyi alapjain keresztül
az EU támogatások felhasználáshoz meg kell határozni a fejlesztési célokat, az ezek eléréséhez szükséges stratégiát és munkaprogramokat
a terveket (NFT, ÚMFT, OP, Akcióterv) a tagországok egyeztetik az Európai Bizottsággal
majd a tervek elfogadását követően megjelenhetnek a pályázati felhívások
Új Magyarország Fejlesztési Terv (Támogatási Keret)
Operatív Programok
Akciótervek
Pályázati kiírások
Új Magyarország Fejlesztési Terv: az adott több éves periódusra (2007-13) tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit.
a tagállam ezt tárgyalja meg az Európai Bizottsággal, és elfogadása után ebből születik meg a Közösségi Támogatási Keret, ami tartalmazza a több éves költségvetést is
a keret végrehajtását tartalmazó Operatív Programot szintén a Bizottság fogadja el a nemzeti hatóságok ajánlása alapján, melyben az intézkedésekig lebontva szerepel a végrehajtás többéves menete, a programokon belül prioritások szerepelnek
akcióterv: a támogatási konstrukció részletes bemutatását tartalmazza, OP prioritásonként készül, két éves periódusra, meghatározza a támogatások felhasználásának szabályait és eljárásait, kijelöli a szükséges intézményi kereteket
ÚMFT
az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése
ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: – a gazdaságban, – a közlekedésben, – a társadalom megújulása érdekében, – a környezet és az energetika területén, – a területfejlesztésben – és az államreform feladataival összefüggésben
Operatív programok 2007-2013
Prioritások OP-k Forrás
1. Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés OP ERFA
2. Közlekedésfejlesztés Közlekedés OP KA+ERFA
3. Társadalmi megújulás
Társ.-i megújulás OP
Társ.-i infrastruktúra OP
ESZA
ERFA
4. Környezeti és energetikai fejlesztés
Környezet és energia OP
KA+ERFA
5. Területfejlesztés régiókként OP ERFA
6. Államreform Államreform OP
Elektronikus közig. OP
ESZA
ERFA
ÚMFT koordinációja és kommunikációja
Végrehajtás OP KA
TÁMOP Prioritási tengelyek és beavatkozások
1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése
foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása
munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés szociális gazdaság, innovatív és helyi
foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások
2. Alkalmazkodóképesség javítása a képzéshez való hozzáférés segítése a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő
intézményrendszer fejlesztése a szervezetek
alkalmazkodóképességének fejlesztése
3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek
kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása
a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások, együttműködések kialakítása
a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban
az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás
4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében
a felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban
a felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában
5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése a kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, és a
településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása
beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális
ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében
a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása
a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése a társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és
reintegrációs programokkal
6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrásfejlesztés
egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés
egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés
7. Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban
8. Az operatív program prioritási tengelyeinek megvalósítása a Közép-magyarországi régióban
9. Technikai segítségnyújtás a Közép-magyarországi régióban
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritási tengelyek
oktatási infrastruktúra fejlesztése: – iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése– oktatási és a kulturális intézmények
együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése
– szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban
egészségügyi infrastruktúra fejlesztése munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi
befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
TIOP lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás)
GOP KÖZOP KEOP ÁROP EKOP NYDOP, DAOP, ÉAOP, KMOP, ÉMOP,
KDOP, DDOP
Európai Területi Együttműködés (ETE)2007-2013
az ETE keretében az EU belső határai mentén valósulnak meg kétoldalú fejlesztési programok
fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erősítése
Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia
egy következő csoportot képeznek azon az EU külső határai mentén található országok, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak, ill. amelyek taggá válásával középtávon számolni lehet
a területi együttműködések harmadik csoportja azon országok felé irányul, amelyek várhatóan tartósan az EU-n kívül maradnak, ugyanis elkerülendő, hogy az új külső határok mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen (az EU az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből támogatja a külső határokon átnyúló együttműködési programokat)
Közösségi kezdeményezések
az Európai Unió létrehozott különleges programokat, ún. Közösségi Kezdeményezéseket, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érintő problémákra
szintén a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működnek, de míg a strukturális alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálják, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, Brüsszelből irányítják
a közösségi kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása
a Kezdeményezésekben részt vevők kötelezik magukat az eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni a megszerzett tapasztalatokat
pl. LEADER + intézkedés
Közösségi Programok
azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét
az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult közép-kelet európai országok is csatlakozhatnak
Magyarország 1997 óta, 17 közösségi programban vett részt
az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program van folyamatban
Egyes Közösségi Programok
Kultúra 2000 és utóda a Kultúra 2007-2013 Leonardo da Vinci - szakképzés Socrates – oktatás Ifjúság 2000 - ifjúságpolitika (utóda: Youth in Action) Media + - audiovizuális politika (utóda: MEDIA 2007) Közegészségügyi keretprogram - egészségügy Daphne - erőszak elleni küzdelem Gender Equality - egyenjogúság CIP - Versenyképességi és Innovációs Keretprogram LIFE + EU7 K+F Keretprogram Integrated Action Plan in Lifelong Learning
Kultúra (2007-2013) program
három nagy célkitűzés áll a program középpontjában: – a kulturális szektorban dolgozók nemzetközi
mobilitásának elősegítése– a műalkotások és kulturális javak nemzetközi
áramlásának ösztönzése– a kultúraközi párbeszéd ösztönzése a
tagállamok között a keretprogram célja átfogni az egész kulturális
ágazatot, erősítve az európai szintű kulturális együttműködést, ezáltal az európai azonosságtudatot is
a keretprogram három fejezetből áll:– kulturális együttműködések támogatása– európai jelentőségű és méretű kulturális szervezetek
támogatása– tanulmányok készítésének, valamint a kulturális
együttműködéssel kapcsolatos információk gyűjtésének és terjesztésének támogatása
a keretprogram összköltségvetése 400 millió euró a 2007 és 2013 közötti időszakra (pályázati összegek, különböző tanulmányok, programmal kapcsolatos adminisztratív költségek)
a kulturális együttműködések között megkülönböztetnek hosszabb és rövidebb távú együttműködéseket, harmadik országokkal tervezett programokat és különleges akciókat
Külföldi pályázati lehetőségek keresése:
www.nfu.hu (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) www.operativprogram.hu www.esza.hu (ESZA Társadalmi Szolgáltató
Nonprofit Kft.) www.vati.hu www.huro-cbc.eu
Hazai pályázati lehetőségek keresése:
www.nefmi.gov.hu (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) adott Regionális Fejlesztési Ügynökségek honlapja adott megyei és települési önkormányzatok honlapja www.nkth.gov.hu (Nemzeti Kutatási és Technológia
Hivatal) www.nka.hu (Nemzeti Kulturális Alap) www.tka.hu (Tempus Közalapítvány) www.nca.hu (Nemzeti Civil Alap)
Egyéb hasznos linkek:
www.pafi.hu (Pályázatfigyelő) www.kulturpont.hu (Kultúrpont Iroda) www.kultura.hu www.mobilitas.hu (Mobilitás) www.macika.hu (Magyarországi Cigányokért
Közalapítvány) stb.
Otthoni feladat:
saját szervezet, intézmény/ célcsoport részére aktuális pályázati felhívások keresése
Források:
Az Európai Unió Kultúra (2007-2013) keretprogramja, http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=9815
Barkó Judit: Európai Uniós alapismeretek, Forrásteremtés, -feltárás, előadásanyag
Európai Területi Együttműködés: http://www.nfu.hu/europai_teruleti_egyuttmukodes_ipa_enpi_2007_2013
Kádár Krisztián – Andriska Szilvia (szerk.): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2007.
Kende Tamás – Szűcs Tamás - Jeney Petra: Európai közjog és politika, Complex Kiadó, Budapest, 2007.
Közösségi kezdeményezések, http://www.nfu.hu/kozossegi_kezdemenyezesek
Mennyit fizet be Magyarország az EU költségvetésébe és hogyan részesül az uniós forrásokból? http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=292
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Fejlesztési Programok, http://www.nfu.hu/fejlesztesi_programok_2
Nowackiné Tóth Katalin (szerk.): A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában, Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2006.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív program, 2007-2013, http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok
Társadalmi Megújulás Operatív Program, 2007-2013, http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok
Új Magyarország Fejlesztési Terv, http://www.nfu.hu//doc
Köszönöm a figyelmet!