** (Nagyszerü adakozás.) Alisa Anasztazie-vics, szerb őrnagy, Csernovics Arzén ipa, 100,000aranyat érő belgrádi palotáját, a szerb egyetemszámára ajándokozá, s tanodává alakitásának költ-ségeit is magára vállalta.

** (A gyöngyösi műkedvelők) husvét hétfőjénszini előadást rendeznek s a jövedelmet LisznyaiKálmán árvái segélyzésére szentelték. Egyrészrőlóhajtjuk, hogy e példát több vidéki város is kövesse,másrészről nem kétkedünk, hogy Gyöngyös éskörnyéke az előadásnak meleg pártolója leend.

** (Az adóbehajtók, Krijáván) egy szegényparaszttól, ki nem tudott fizetni, marháját elhaj-tották eladás végett. A tulajdonos, elkeserültsé-gében baltával rohant a marhahajtókra s jószágáttőlök visszavette. Ekkor nagyobb erővel törtekházára, de a pór töltött fegyverrel várta őket sközölök egyet agyonlőtt. Elfogták, most Zágráb-ban börtönben ül.

** (A „Györi történelmi s régészeti füzetek")Il-ik kötetének 3-ik füzete megjelent. A szer-kesztők Ráth Károly és Römer Flóris szorgalmasanbúvárkodnak a mult kor emlékeiben, hogy válla-latukat minél életrevalóbbá tegyék. E füzetnek arégiség és történelem barátai előtt Zrinyi a költőlevelezései nagy érdeket kölcsönöznek

— Szilágy-Somlyóról, febr. 27-ről irják :Anyagi helyzetünk nyomasztó volta miatt tengő-dünk ugyan ; de épen ezen mostoha körülményekközt vigasztaló azon tény, hogy az irodalom hasz-nát felfogni tudó nehány polgárai kisvárosunknak,mintegy másfél évvel ezelőtt polgári olvasóegyle-tet alakitanak, mely mai nap 96 tagot szám-lál; s már eddig is örvendetes jeleit adta életre-valóságának. — Hordát ez egylet folytonosan hathirlapot; van száz kötetet meghaladó könyvtára;— és itt helyén látom megemlitni a müveltebburi osztály előzékeny részvétét, melylyel mindenalkalommal a kezdő egyletet gyámolitá. Ugyanisa mult őszön a városi-műkedvelő urak és hölgyek,az egylet könyvtárának gyarapitására szini elő-adást adtak, melynek jövedelme 45 forint volt; —e farsangi időszakon pedig az egylet javára annakigazgatósága két tánczvigalmat rendezett; me-lyek . . . utóbbija sorshúzással vala egybekapcsolva.Különös elismerést érdemelnek azon hölgyek,kik személyes jelenlétökkel, fesztelen vidorsággal,e tánczvigalmakat élvezetesekké, — a sorshúzásrakészitett nyereménytárgyakkal pedig, jövedelme-zőkké tevék. — A két tánczvigalomból fennmaradttiszta haszon : 103 ft. és 32 kr. o. é. — Egy iparos.

** (Egy bécsi franczia lap) a „Nouvelliste"mely hetenkint egyszer szépirodalmi tartalommaljelenik meg, érdekes és jóakaratu czikket hoz amagyar közéletről, „Scene et caractéres de la viehongroise" (Képek és jellemvonások a magyar élet-ből) czim alatt. E lap ára félévre 4 ft; ajánljuk aközönség figyelmébe.

— (Figyelmeztetés.) Alólirott szives tisztelet-tel figyelmeztetem mindazokat, kik „Dalvirágok''czim alatt 40 zenedarabot taralmazó füzetemregyűjteni szíveskedtek, avvagy, példányonkint 2 ft-tal, azt birni óhajtják : miszerint megbizottam,Szalay Alajos h. ügyvéd urhoz (fehérhajó-utcza,7. sz., 2. em.), az előfizetési pénzeket bezárólag f.hó 20-ig beküldeni méltóztassanak; nehogy a ké-sedelmezés miatt a nyomatandó példányok számafelől magamat nem tájékozhatván : vagy a műnekjuniusbani megjelenhetését gátolják, vagy pediga később jövők kielégítetlenül maradni kénytele-nittessenek. Kelt Pesten 1863-ki mártius 13-án. —Simonffy Kálmán.

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez mult héten beküldetett:

Az irói segélypénztár számára : Mező-Bánd-ról (Erdély), febr. 3-án és 5-én tartott két táncz-estély tiszta jövedelme Kövesdi Gyula és EgerháziLajos rendezők által 5 ft.

100

Nemzeti szinház.Péntek, márt. 6. ,.A kísértés" Vigj. 4. felv.

Feuillet Oktár után forditotta Radnótfay Samuel.Szombat, márt. 7. „Mártha, vagy a richmondi

vásár" Vig opera 4 felvonásban. Irta Friedrich,forditotta Szerdahelyi.

Vasárnap, márt. 8. „Dobó Katicza" 3 felvo-násban. Irta Tóth Kálmán.

Hétfő, márt. 9. „Tartuffe" Vigjáték Irta Mo-liére.

Kedd, márt. 10. „Borgia Lucretia" opera 3felvonásban. Irta Bidera, forditotta Jakab István.

Szerda, márt. l l . Először : „A kiadó lakás."Eredeti vigjáték 3 felv. Irta Kövér Lajos.

Csötörtök, márt. 12. „Férj az ajtó elött" ope-rette 1 felv. „Fortunio dala" vig opera 1 fev.

Budai népszinház.Márt. 6. '„A szerelmes kántor." Operette 1

felv., zenéjét szerzette Alaga Géza, szövegét Bé-nyei. Ezt követte a „Dajka." Operette 1 felv.Offenbachtól.

Márt. 7. „A repülő csizmadia." Bohózat 3szakaszban.

Márt. 8. és 9. „A nyomorultak." Dráma 2szakaszban, elő és utójátékkal. Hugo Victor regé-nye után irta Hugo Károly. Forditotta TarnayPál és Bodor Károly. A világhirü regényből ké-szitett darab bir a regényből alkotott drámákelőnyeivel és hibáival. Nem hiányzanak ugyanbenne a hatásos jelenetek : de a benne előfordulóalakok legnagyobb része igen elmosódottan, hal-ványan van jellemezve. A ki a regényt nem olvasta,sok jelenettel nincs tisztában; a ki pedig olvasta,sajnálja, hogy igy elrontva kell látnia. Az előadáskielégitő volt. Legkitűnőbben volt betöltve Co-sette, a 7 éves kis leány szerepe Vincze Mariáltal, ki szivreható kis szerepében meglepő ügyes-séget tanusitott.

Márt. 10. „Kverausz." Bohózat 3 felv. Ben-kőtől és „Sobri/' Némajáték 1 felv.

Márt. l l . és 12. „Dunanan apó és fia uta-zása." Operette 3 felv. Offenbachtól. A közönségtömeges látogatásában még mindig nem történtváltozás. Ellenkezőleg van a szereposztással. Leo-kádia szerepét Szerdahelyi Nelli helyett Molnárnéadta, ami, a szereplő könnyed játékát, elevensé-gét tekintve, a darabnak csak előnyére válik.

Szerkesztői mondanivaló.6497. S. J. nr, ki a V. U. f. é. 9-ik számában meg-

jelent, s az „orgonákról" szóló czikket irta, kéretik, hogypesti orgonakészitó Fazekas urat a király-utczában láto-gassa meg.

6498. Debreczen. K.K. Vettük a csinos rajzot, s előreis örvendünk a folytatásnak. Most már a többi igéret tel-jesedését óhajtjuk.

6499. Lemberg. R. J. További tudósításait szivesenveszszük, csak használhatók legyenek. A táTolban fölébredthazafiui érzésének igen örvendünk.

6500. Csertő. M. J. A beküldött védő czikkneksemmi szükségét nem látjuk. A megjelent adomában senkimegnevezve és sértve nem volt, s távolról sem volt az egé-szen ártatlan esemény oly szándékkal közölve, hogy akárkiis rosz néven vehesse. Épen ugy megtörténhetett volnaazon eset a legtudósabb és legbölcsebb férfiuval. Tudjunkmár egyszer nevetni a magunk furcsaságain is,s ne legyünkmindig oly „ne bántsd-virágok", — különben a manószerkeszszen nekünk ujságot.

6501. Kim.-Sz.-Miklós. K. G. Az ajánlotthoz hasonlóczikk lapunk korábbi évfolyamaiban már közölve volt.Egyébiránt elolvasása után határozottabban nyilatkoz-hatnánk.

6502. Alexandria. fEgyiptom) E. J. A lapok ponto-san megrendeltettek, elindultak, s eddig bizonyosan meg isérkeztek. Nagyon sajnáljuk a hibánkon kivül történt kése-delmet. A pénzből 2 ft. maradt kezünknél ön javára.

6503. Rimaszombat. Bánfi. Köszönettel vettük a kül-deményt, bár kissé bővebb volna. Az ajánlott czikket kér-jük mielébb kezünkhez juttatni.

6504. Hidvég. Sámlás. A küldött 6 ftból ön kivánataszerint meg lőn rendelve a M. Ember könyvtára 2 ft. 50. kr.

Vas. Ujság '/s évre 3 ft., összesen 5 ft. 50 kr., maradt ke-zünkben ön javára 50 kr; mely iránt rendelkezni szivesked-jék. A kivánt Pol. Újdonságokra nem jutott belőle. (Kia-dóhivatalt)

6505. Mohács. H. F. K. Mult számunkban nyilatkoz-tunk a kivánt tárgyban. Most még közelebb vagyunk aczélhoz, s egy hét mulva talán a végeredményt is jelent-hetjük.

6506. Törők-Sz.-Miklós. R. N. Hamarjában a kér-désre nem adhatunk kimeritő választ. De hadd feleljünkegyelöre, mig okosabbat tudunk, egy másik kérdéssel: hátaz a sok derék takarékpénztár mire való? Az is csak agazdag embereken segit?

6507. Hajós. T. Gy. Az ismertetést szivesen elolvas-suk, s nem kétkedünk rajta, hogy közölni is fogjuk.

SAKKJÁTÉK.168-ik számu feladvány.— Novotny A n t a l t ó l

(Varasdon).Sötét.

gb e d eVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

A 163-dik számu feladvány megfejtése.(Bayer Konrádtól.)

Világos, Sfitét.1) H c 4 — d 2 H h 6 - g 4 A )2 ) B d 6 - d 7 H g 4 - e S C )3) B d 7 — d 4 tetszés szerint.4)H-T.gy.-4:

A)1) F f 1 — g 2 B)2) V h 5 — h 4 F f 8 — d 6 :3) F g 4 — e 6 tetszés szerint.4)H-v.V.-;j:

B)1) h 7 - g 6 :2) e 5 — e 6 f g 6 — h ö :3) B d 6 — d 4 tetszés szerint.4) H - £

C)2) H g 4 — f 6 :3) e 5 — f 6 : f B g 1 — g 54) V h 5 — g 5 £

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Kis-Kürtösön : Csemiczky Károly. — Kun-Szent-Miklóson :Bankos Károly. — Jász-Berényben : Scopian Sándor. —Gyepesen : Kun Sándor. — Debreczenben: Zagyva Imre. —Parabutyban : Rothfeld József. — Pesten : Cselkó György.Egerben : Tilkovszky F. — Váczon : Niczky Pál. — Szege-den : Galyasi Imre.ff* Rövid értesítés. Azok kedveért, kiket a nagyvilágisakkélet érdekel, megemlítjük, hogy a londoni feladvány-versenyen a dij-kiosztásnál változások történtek. UgyanisCampbell feladványai közt, ki amásodik dijat nyerte volna,— s kinek egyik pályázó remek feladványa közlésévelmég a londoni lapokat is megelőztük, — egy hibásnakbizonyult be, s igy a bíráló-választmány, mely ezuttal tisz-tében nagyon hanyagul járt el. azáltal akarta hibáját némi-kép jóvátenni, hogy Campbelltől a dijat elvonta s az utánakövetkezöket elsőbb dijakra méltatván, a negyedik jutal-mat Grimshawn&k itélte oda. Igy tehát mostani feladvá-nyunk Novotnytól, a 3-ik dijat kapta, de szépsége miattazt valóban meg is érdemelte. — Gyula-Fehérvár : H. L.Az első táblán Világos 82-ik lépése H d 6 — c 8 : f.A második táblán Sötét 24) e 4 — d 3 :

és

15161718192021

Hó-hetinap

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsötört.PéntekSzomb.

(

Katholikus cs

2fi?HETI MAProtestáns

naptár

MártiusD 4 LaetareHeribert, Abrah.Gertrud, FöldesSándor, EdeJózsefJoachim, Klaud.Benedek apát

D LaetareCyriakFöldikeEduárdJózsefNicetasBenedek

Görög-orosznaptár

Mártius (ó)3 F 3 böjtben4 Gerasim5 Syropus6 42 vértanu7 Chersonin8 Theophil9 40 vértanu

PT AR.Izraelitáknaptára

Adar242526272829

1 Nisz Sab.Holdnegyed : # Ujhold 19-én, 3 óra 53 p!

kél

ó.6666666

jrcz

p-16141210864

N

)

* Fdelel

P-9888877

este.

m.l l543719

14325

-nyüg.

ó.6666666

P-34679

1012

kél

ó.3445566

P-3813431086

127

H o ldelel

ó.89

10l ll l12

1

P-252013

3524130

d -nyug.

ó.1235678

P-1936538

223454

TARTALOM.Kolozsváry Mihály (arczkép). K. — Népdalok. Tompa

Mihály. — A szép kun leány (folytatás). Milesz B. — Hír-lapirodalmunk a 19-ik században (vége). Szinnyei József.—Szaláncz vára (képpel). Zombory G. — A lengyel fölkelők(képpel). — Nehány szó a víz-iszonyról. Menezey Ignácz.— Egyveleg. B. L. — Tárház : Egyház és iskola. — Ipar,gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. — Köz-lekedés. — Mi ujság? — Nemzeti szinházi napló. — Budainépszinház. - Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. —Heti naptár.

Melléklet: Egy fél iv hirdetések.

Felelős szerkesztő Pákh Albert (lak. magyar-utcza 1. sz.».)

Kiadó-tulajdonos Heckeiast Gasztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-ut«z» 4-ik szám alatt Pesten 1868.

Pest, mártius 22-én 1863.

10 ft, Fél

E l ö f i z e t é s i f A l t é t e l e k 1 8 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

ivre (január—junius) 5 ft

Csupán Politikai Újdonságok :íár—december)

Fél évre (január—junius) 3 ft

Egész évre (január—december) .Csupán Vasárnapi Ujság :

Egész évre (január-december) 6 ft. i Egész évre (január—december) ~ c «.Fél évre (január—junius) 3 ft. ' VA\ A,„„ r\ _̂ 5....;..^ ' on.

A Forgách- családról azt tartják, hogy aHunt-Pázmán os nemzetség sarjadéka. Nevö-ket állitólag IV. Béla király idejéből veszik,midőn Ivánka János, ki majd egyben majdmásban volt segélyére az üldözött fejede-lemnek, egyszer a kísérőitől elmaradt Bélaszámára, hogy tudassa vele, merre keljenfutását irányoznia, egy nagy rakás forgácsotgyujtatott meg, s a király ily-kép megszabadulván, a for-gács-gyujtót „Forgách"-naknevezte el.

Forgách Ádám, kiről mostszólunk, 1601-ben született, ifjukorában több évet külföldöntöltött el, honnét szép készült-séggel tért honába, és katonaipályára lépett. 1627-ben márkir. kamarás és Szécsényvár fő-kapitánya volt; 1643-ban kas-sai tábornok. Birjuk ez év sept.22-röl egy levelét, melybenkirályának panaszkodik, hogyha a török rá üt, nincs mivelellentállani; emberei is, kivévea r. katholikusokat, nem tar-tanak vele, gyanusak. Van egylevele ez év okt. 17-ről is,melyben irja, hogy Rákóczycsábítgatja embereit, és mertmeztelenek, ágyúik roszak,fize-tésök pontatlanul jár ki, nekikét millió vagyonára 100 ft.hitele sincs, fővezéri állásat ü r h e t e t l e n . ••'•

1643—4. Rákóczy Györgyellen, Kassánál szerencsétlenülcsatázott; a város Rákóczynakhódolt, és neki ki kellett vo-nulnia.

Ekkor k ü l d t e fel azontudósitást, hogy a felső me-gyék Rákóczy ellen fegyvertfogni nem akarnak, s a paran-csai alatt álló hadak is elpártolnak. Cl 644febr. 2.)

Katona megjegyzi Forgách Ádámról,hogy sok kisebb nagyobb csatában volt je-len ; személyes és tettleges része volt a tö-rökök ellen viselt harczokban.

1646. sept. 25-én az országgyülési ná-

Régi magyarok régi arczképei.IV. F o r g á c h Á d á m .

dorválasztáskor a katholikus jelöltek köztmásodik helyen volt, de csak 55 szavazatotnyert, 1647. jún. 16-án IV. Ferdinánd koro-názása alkalmával főpohárnoki szerepet vi-selt az udvari ebédnél, e naponüttetett arany-sarkantyús vitézzé is.

Része volt több nevezetes követségbenigy járt Lengyelországban. 1649. ápr.is .

LVD1 1 [\MV\1A\I<

F ORGÁCII ÁD Á M.

hóban ismét nádorjelölt volt, de Pálffy[Pállett nádor.

1652-ben mint érsekujvári kapitány,(ápr. végén) N.-Vezekénynél a 4800 lovas-ból álló rabló török hadra csapott, s 800 el-lent teritett le a csatapiaczon, de ö is 70 ma-gyart, köztök négy hős Eszterházyt, veszitett.

1655-ben az udvar hidegségét érezte,mert a kitüzött nádorválasztásra a jelölteksorából is kihagyatott, és midőn e miatt pa-naszt emelt, egyéb rangokban is mellözte-tést tapasztalt.

1653-ban IV. Ferdinánd római császárrákoronázásakor Regensburgban, 1655-ben III-dik Ferdinánd harmadik neje Eleonora ko-

ronázásán volt jelen. — 1662-ben ő is protestáns-üldöző lett,ezek templomait a római kath.hitüeknek adta és alattvalóit ehitre szoritotta.

1663-ban Kara Mustafa Ér-sekujvár alá jővén, e váratFor-gách erősen tartotta. Budai er-ről igy ir : „Midőn a törökök,"julius elején 150,000 emberrelEszéknél, — aug. 13-án pedigÉrsekujvár alatt táboroztak, evárba Montecuculi negyedfélezer főből álló katonasággalküldötte vala Forgách Ádá-mot, nem is mulasztott el ezsemmit annak ótalmazására,de a sokkal nagyobb erőnekmegfelelni lehetlen volt, —igyÉrsekujvár 1663. september25-én feladás által török kézrejutott."

Zeiler n é m e t történetíróm e gj e gyzi, hogy Forgáchnak,ha feladja a várat, azt igértea török, hogy seregével, va-gyonával szabadon mehet, kü-lönben semmi irgalom. — ErreForgách visszautasitólag felelt,mire aug. 11-én a külváros fel-gyujtatott, s a törökök a várba22, 35, 48, 65 fontos golyók-kal, naponkint 350 lövést istettek. Most már hiában köte-lezte esküre Forgách a kato-náit; a bátorság meglankadott,

magyarok kimondották, hogy mivelés aMontecuculi segélyt nem küld, a vár fel-adandó. Igy történt, hogy a nevezett napona vár feladatott, és abból 2472 főből állóőrség vonult ki. A kivonulás, zeneszóval,fegyveresen, vagyonkivitellel történt, és anagyvezér bizonyságot adott Forgáchnak,

Tizedik évi folyam.12-ik szám.

hogy kötelességének, a mint lehetett, meg-felelt; — de a bizonyság daczára (talánmiatta is?) Forgách Győrött egy évig tar-tatott fogságban, de kitisztítván magát, avád alól a haditörvényszék felmentette. Ezügyben adott önvédelme a N.-Muzeum kéz-iratai közt találtatik.

1667-ben szó levén az idegen hadakkiviteléről, a várkapitányi állomásoknakmagyarokkal leendő betöltéséről, ForgáchÁdámot, mint várkapitányt találjuk.

1668-ban ismét nádorjelölt volt. Részt-vett 1670. márt. 27-én a Leopold király ál-tal Beszterczebányára hirdetett eredmény-telen gyülésen, ekkor már tárnok volt.1680-ban ápril elején a N -Szombatban tar-tott tanácskozmányban, mint országbiró sze-repelt ; ekkor inditványozta, hogy a közhi-vatalok magyarokkal töltessenek be.

Meghalt 1681-ben, életének 80-ik évében.Neje három volt 1) Széchy Borbála. 2) RévayJudit. 3) gróf Rechberg Anna Katalin.

Jelszava volt : Ludit in humanis divinapotentia rebus; amit a magyar példabeszédekép fejez ki : „Szegény ember dolgát bol-dog Isten végzi." Ifj. E. S.

Mutatvány

N á n d o r - F e h é r v á rczimü öt énekes költöi beszélyböl.

(Harmadik ének.)

örül a kivívott győzelemnek minden;Gazdag a zsákmány is, fegyverekben, kincsben,

Es a vett sebeket felejtik hirtelen.Hajh! egész öröme csak Lászlónak nincsen!

A haza mellett is rád gondol szüntelen,Kisértő arczoddal, édes bás szerelem!

Szeme előtt lebeg mindig Máriája,Majd könynyel busitja, majd csókkal kinálja.

Mint fehér galambok szállanak seregben,Gyors szárnyuk a légbe föncsapongva lebben :

Ugy László szeméből száll vágyó pillantás.Szem, madár elfárad; annál sebesebben

Küldi szálló lelkét; százezer sóhajtásViszi azt szárnyain, mint a szél a sajkást;

És mindaddig röpül, meg sem áll röptiben,Mig Buda ormain hő keblen nem pihen.

Ott a vár kertjében búsong a leányka,Maga a szép kertnek legszebbik virága,

Vidám rózsa egykor, most hóarczu liljom.Jár is körülötte lepkék sokasága

Zsongó méhek lesik mézes ajkit titkon,Kérik, esdve kérik : hogy számukra nyíljon;

De lepkére, méhre a virág nem hallgat;Nem nyithatja semmi mosolyra ez ajkat.Király udvarában, hol mosolylyal kinaiMinden óra, — zene s tánezok vigalminál,

Sok szép urfi kéjéig, szerelemben, borban.De legszebb, legifjabb maga László király:

Szép mint zsenge lányka . . . . Hajh! ily ifjukorban

Kéjek örvényébe van már bcsodorva!De . . . hiszen ő király . . . s királynak, — gon-

dolja —Hizelgői mondják, — mi szabad nem volna? . . .Rosz tanácsosoktól szitva az indulat,Gyermek László szive könnyen lángra gyulád,

Gara szép leánya vágyainak tárgya.Mária megérti. — Ah! hogy szabadulhat?

Kemény megvetéssel nézzen a királyra?Vagy megtépve legyen tiszta szűzi fátyla ?

Szerelméből merit bátorságot, erőt :S büszke nemes arczczal áll a király előtt.

„Uram király!" igy szól — s egész teste remeg,S kebelén a csipke fodrai lengenek,

Mint a fehér tajték a reszkető habon.„Nézd, miattad égnek könyüben e szemek;

Es nincsen nyugalmam, sem éjem, sem napom;Ah de szólhatok-e előtted szabadon?

Nem kell-e félnem : hogy a mitől tartottam,Azt beteljesíted rajtam haragodban?"

— „Mi ez, Mária? Szólj! Te szenvedsz miattam?Minő szemrehányás reszket halk szavadban?

Én vonnék-e felhőt tiszta homlokodra?Galambjó szivedben ellenem harag van?

102

Kinek hü szerelmem, mint a repkény fodraHű vágygyal fonódik kebledre, karodra,

Kinek a korona becsnélküli ékszerHa neked nem nyújtom...Oh szólj:megelégszel?',

— „Elég, László! Elég, — felséges királyom!Minden-egy szavad tőr, melytől jő halálom.

Ah! igazat mondasz : szerelmed a repkény;Ölelő indáin, minden gyönge szálon

Láthatatlan ajkak csókja közeledvén,Hervad a szegény fa; és ereje vesztén

Koronája fonnyad, törzse lassu beteg . . .Reszketek előtted, ah, mert mást szeretek!"

— ,,Te szeretsz? és apád —" — >>Oh király, nekivánd

Apja ellen vádra kényszeritni a lányt;Apám azt jól tudja, hiszen ő jegyzett el.

El akarnak adni hitvány áru gyanánt;S melyek megkötötték, ép azon kezekkelDúlják most a szivnek szép reményeit fel,

S ártatlanságodat, mely nem sejt semmit se —Hivják üdvöm ellen, hogy megsemmisitse!

Nem; ne szakíts félbe! Igen, ara vagyok,Menyasszonykoszorum most könyektől ragyog,

De e könyek is csak táplálják virágit,Mert harmattól vesz a virág táplálatot . . .

Ah! hogy a reménytől a kész boldogságigOlyan véghetetlen, oly setét köz ásít!

De én ara vagyok, — Hunyady arája . . .S melyik királynő ne volna büszke rája?

Ö deli, nemes, hős . . . De minek festeném ?Csak azt hagyd mondanom, hogy szive is enyém,

S csupán a hazával osztozom felette.Övé — vagy a siré vagyok, — megesküvém;

S esküjét, magyar hölgy, szólj, mikor feledte?S te, kit Isten jónak, nemesnek teremte,

Kit jobban ékesit szived koronádnál,Te két szivet, esküt — összetépni vágynál ?

Hallgat László; szive fájva összeszorul,Arczára hirtelen támadt felhő borul,

S görcsösen ragadja meg a leány kezét.Aztán gyermeki köny reszket pilláirul,

Szégyene, boszuja e könyben törve szét,Mint a csiga kínja, melyről példabeszéd :

Hogy mikor magában drága gyöngyét készit —Fényébe olvasztja sötét szenvedésit. . . .

S szól, hanem szavai még most is reszketnek :— „Értelek, leányka! Légy nyugodt, ne rettegj!

László ma először — s érted lesz királylyá!Ma erős leend a máskor gyönge gyermek,

Bár öngyőzelmében önvesztét találná . . .— Hallani fogsz rólam; bizalommal várj rá ! "

S mielőtt Mária magához jöhetne —László messze van már — nem vár feleletre . . .

Benn pedig ajtaját maga után zárja,Lerogyik, leborul fehér vánkosára;

Melyen imádsághoz térdepelni szokott.Tej-arczát áztatja sürü könyek árja,

Forróság emészti a gyönge homlokot.De mikor már soká térdepelt, zokogott :

Fölugrik hirtelen, — leül, — tollat ragad,S ir egy pergamenre imilyen szavakat :

— ,,LÁSZLÓ, parancsolom, hű nádorom Gara!Miután megértem, hogy leányod ara,

S Nándornál várja őt vitéz vőlegénye :Siess vele rögtön Nándor tájaira,

S ha mentve lesz a vár, mi szivem reménye,Tedd le a virágot hive kebelére/'

Rajta ragyog szépen a királyi pecsét —De az a köny rajta : az adja meg becsét!

Szász Károly.

103

A szép kun leány.Elbeszélés, irta Milesz Béla.

(Vége.)

IV.Másnap reggel Kun Péter uram jó villás

reggeli után derült arczczal hagyta el Gaz-dag Miklós uram udvarát, ki azonnal behivtaleányát.

~ Édes leányom Julcsa! — igy szólitámeg leányát — meghallgasd azokat, melye-ket most fogok neked mondani, mert azoknem haszontalan dolgok. — Jövendő bol-dogságod függ azoktól, miket most fogszhallani tőlem. Mi itt Kun Péter urammaltegnap este jövö boldogságodat forgattuk

eszünkben, azaz, hogy nemcsak te, hanem aző Lőrincz fia is vala beszédünknek tárgya.Felgondolván mi azt, hogy Isten kezébe vanletéve hamar elmúló életünk s nem tudjuk,mikor szólit ki a végzet bennünket, hogyjó állapotban hagyjunk benneteket s nyu-godtan halhassunk meg : itt az este barátsá-gos uton azt határoztuk el, hogy minél ha-marább ugy láthassunk benneteket, mintegy párt. Én odadtam kezedet Kun urainfiának Lörincznek, remélvén, hogy nem leszkifogása ez ellen leányomnak, s ugy-e édeslányom, ez igy rendén vagyon ? Lakodalmatcsapunk még az idei farsangon.

— Jaj édes apám, ezt nem jól cselekedtekend —- mond Julcsa határozott hangon— én Kun Lörincznek felesége soha sem le-szek.

— Mit kell hallanom? Hát ez a gyer-meki szeretet? Hát azért neveltelek én fel,hogy ne engedelmeskedjél apádnak? Eztkellett nekem megérnem, mi ?

— Hogy mindig engedelmes gyermekevoltam, azt tapasztalhatta mindezideig. Deebben az egyben, megengedjen édes apám,nem engedelmeskedhetem, tiltja szivem —-szól mintegy esdőleg Juliska könyes sze-meit kötényébe rejtve.

— Tudom már, mi itt a bökkenő — szólapja boszusan, — hallottam már felőle va-lamit, elbolonditotta már szived Nagy Pista;de biz abból semmi sem lesz, egy kolduskö-lyök csak nem fog lányom után ólálkodni.Csakhogy tudom, már most kijelentem, hogyén adott szavamat többé vissza nem vonom,ugy lesz, a mint én akarom s a leányasszonyKun Lörinczné fog lenni.

— Ne öljön, ne gyilkoljon meg, oh édesapám, hogy menjek én ahhoz feleségül, kitnem szeretek, kit utálok, gyülölök — esengzokogva Juliska. De apja többé nem hallga-tott rá, hanem ott hagyta boszusan lányátbánatával.

Kun Péter uram, a mint haza ért, ö isrögtön egyetlen fiának esett; elöadta, hogymár megházasitotta s megmutatta, hogyszent az ö akarata. Itt volt még csak a nagypatália! Lőrincz urfi amint ezeket meghal-lotta, rettenetes dulást vitt véghez a háznál,tört, rontott mindent, azt gondolta, hogy aztalán fog valamit használni. De biz az nemváltoztatott semmit a dolgon. Apja meg-mondta és annak ugy kell lennie. Végrenagynehezen mégis eszére tért s a mi nagycsoda, illően kijelenté apjának, hogy biz önem bánja, lemond a fogadós lányáról s örö-mest elveszi Gazdag Juliskát. Hiszen ő issokat hallott a szép kun leányról, s a szépkun leánynak roppant gazdagsága mellettelbúhat a fogadósnak czifra lánya. Azutánigy okoskodott : mit ér a czifra asszony aháznál? a fözökanál nem illenék kezébe. Az-tán meg hogy fogna hozzá a sütéshez, főzés-hez, inikor egyszer nincs szokva ezekhez ?Hát a fonást, szövést, varrást ki végezné el,ha lánykorában nem tanulta? Mindezekagyában a mi Lörinczünknek szépen meg-fordultak, s fogadós Lizinek ezekhez nemértő finnyás személye egészen a semmiséghomályába merült előtte, s e percztől fogvaGazdag Miklós szőke szép leánya volt min-den gondolata.

Nem is várt Lőrincz sokáig s kézfogóramentek Karczagra.

Nagy volt a kézfogó, hét országra szó-lott. Jelen volt ott szegény, gazdag; boldog,boldogtalan. Hanem Kun Lörincznek szépszőke mátkája igen szomoru volt, nem tudtasenki, hogy mi baja. Nem lehetett öt felvidí-tani, nem használtak semmit vőlegénye szépszavai sem. Hogy is volt volna vig szegény

Juliska, mikor kényszerülve tette kezét Kun j a szép birtoknak csakhamar nyakára hágtak' ' ' " " ' " ' s igen szegény, boldogtalan állapotra ju-

tottak. MLőrincz kezébe . . Hogy is volt volna vig,mikor oly emberhez kellé férjhez mennie,kit ö nem szeret . . . De búskomolyságátaztán föl sem vették. Leányszokás — igyszólának, — s hozzá még ki is nevették.Hej pedig ha beláttak volna szivébe, lát-hatták volna, hogy nem szokásból tette ö azt.

Végre, mint minden hosszunak meg vana maga vége, a kézfogónak is vége lett. El-némult a zene Gazdagoknál, a vendég elszé-ledt. A násznép is elment másnap haza Ma-darasra.

A szép kun leánynak két piros orczája,hej de meghalaványult a kézíogó óta!

V.A kézfogó után mintegy harmad napra

átment Juliska a szomszédba Nagy Rébéknénjóhez. Átment, hogy fölvidámitsa szo-moru szivét s megláthassa már három napóta nem látott Pistáját. De mit kellé látnia,mit kellé hallania, midőn a kisded szobábabelépett.. ? kedvesének anyja sir, jajveszékeltkönyei záporként ömlenek alá orczáján.

— Jaj Juliskám — mond zokogásokközt — jaj nekem. Nincs már többé fiam,oda van egyetlen gyermekem. A mint meg-tudta, hogy a másé lettél, elbujdosott messzea széles világba. Elment katonának s ebbenaz életben soha többé erre a vidékre visszanem tér.

A mint e szavakat hallotta Juliska, mégfehérebb lett már most is halavány arcza.Nem tudott egy szót sem szólani, egyszerreösszerázkódott s egy nagyot sikoltva eszmé-letlenül rogyott össze.

A sikoltásra többen jöttek be, dörzsölték,locsolták s ugyan sok munkába került, migmagához hozhatták valamennyire. Haza vit-ték, ágyba fektették, melyből ö többé fölnem kelhete. Igen nagy betegség lepte mega szegény leányt s még nagyobb szomorusága jó édes apát. Meg is bánta már tettét s halehetne, egyetlen leányát be örömest meg-mentené, kerülne bár mibe. De már késő,leánya közelebb van a sirhoz, mint azélethez. Beteg gyermeke ágyánál ül a jó apaés nagy szomorusággal szomorkodik s nagybánatában igy szól a beteghez :

— Ne busulj, gyermekem, Isten nem hagyel, meggyógyít ö még tégedet. Ne halj meg,ne halj meg, ne hagyd szegény jó apádatmagára . . . . Haza jőn Nagy Pista nemso-kára . . . . hozzá adlak feleségül . . . csak nehalj meg. . . .

A beteg erre kétkedve rázta fejét.

Ez volt története a szép kun leánynak.Még mintha most is látnám azt az ezüst-

haju öreg bácsit, a kit mi vasárnap délutá-nonkint, mint gyermekek körülvettünk, sszájtátva hallgattuk a történeteket, melyekető hiven elö tudott adni, mindig hozzá tevén avégén : nem mondanám, ha nem tudnám,de lássátok, ezek mind az én fiatalkori éveim-ben történtek.

ö töle hallottam a szép kun leány törté-netét is, a mit itt elbeszéltem. Hallottam éntöle még igen sok szép történetet, melyeketelbeszélendek majd, ha Isten éltet.

A jó öreg bátya is már a karczagi temető-ben aluszsza örök álmát.

Nem telt bele egy hét s Gazdag Juliská-nak rózsás ablakára utolsó sugarait veté abucsuzó nap s Gazdag Juliskának halaványorczája nem pirosodik meg többé. A nap le-hunytával ő is becsukta szemeit örökre . . .kiszenvedett . . . meghalt . . .

Nagyszerü volt a temetés; jelen volt azegész város, s nem volt szem, mely könyetne ejtett volna koporsója felett.

Jó apja nem sokáig gyászolá őt, szivenem hordozhatá sokáig a nagy bánatot, el-ment leánya után.

Roppant birtoka, mivelhogy rokonai nemvalának, a városra és a környék szegényeireszállott, kik aztán még sokáig áldották s jóemlékét a jelenkor számára föltartották.

Kun Péter uram házáról kell méff egyszot szólanom. Midőn megtörtént a gyászoseset Karczagon, Lőrincz ismét Lizihez szegő-dött. Midőn pedig apja nem sok idö mulvaelköltözött volna "ez árnyékvilágból, beült abirtokba, Lizit, mint nejét vitte be abba. De

A föld képződéséről.Mozes, az isteni mindenhatósághoz leg-

méltóbb módon, igy adja elő a föld előállá-sának jtörténetét : Isten mondá : „legyen!"és lett. Valóban fenséges gondolat! A rómaiköltők a chaosból hagyják előállani a földet.A régi kor bölcsészei is iparkodtak ezenkérdésre : miből és miképen lett ez a miföldünk V megfelelni. De a természetbúvár,kutatásai által mindinkább beljebb hatvána természet titkainak csarnokába, látta, hogyezen megfejtések leginkább csak az emberiész képzelődésének játékai; láttá, hogy földés világ nem egy fogalom; látta, hogy azonfényes pontocskák az égen, melyek a miszemeink gyönyörködtetésére, vagy legfel-jebb az éjjeli sötétség megvilágítására lát-szanak teremtve lenni, mindmegannyi ésa legtöbben a mi földünknél sok milliomszornagyobb földek. — Mind ennek tudásábólegyszersmind azt is következtették, hogy aföldnek kettős története van : kosmücus,összefüggésben a többi égi testtel, és tel-

I lurikus, mely azon átalakulásokat tárgyalja,melyeken a föld már mint önálló egész ke-resztülment, mig jelenlegi alakját elnyerte.

A föld kosmikus történetét illetőleg megkell jegyeznünk, hogy rendesen napunk kö-rét, naprendszerünket nevezzük világnak,világrendszernek és mind a mellett, hogya számlálhatlan és napunknál sokkal na-gyobb álló csillagok a mi naprendszerünk-hez hasonló rendszerrel birnak, ezek háttérbeszorulnak.

Naprendszerünk előállásáról tarkábbnáltarkább vélemények vannak, — véleményekmondom, mert itt is csak okoskodhatik azemberi elme és ha okoskodásának eredményeellent nem monda tapasztalatnak; azt mond-juk : ha nem is teljes igazságot szült az em-beri ész, de valószínűséget igenis; — ittazonban csak azon egyet említjük, mely alegtöbb valószinűséggel, de egyszersmind alegtöbb pártolóval bir.

Laplace ugyanis, röviden elmondva, igyokoskodik : A mi napunk egy a közepébenfényes és a többi helyeknél sürübb gáz-vagy ködgolyóhoz hasonló alakban lebegetta nagy mindenségben, nemcsak azon térben,melyet naprendszerünk jelenleg elfoglal, dea benne müködő nagy forróság miatt mégaz utolsó bolygó határán is jóval tul ter-jeszkedett.

Ha tehát ama fénymagv (nap-embryo)valamely erő által, p. egy más égi test von-zása által mozgásba hozatott a maga ten-gelye körül : ugy vele együtt az egész köd-golyónak forognia kellett. Ha már most akezdetben oly roppant meleg a legvégsőrétegekben fogyni kezdett : ugy azon végsőrétegeknek gyürü alakjában el kellett vál-

niok, a mi a nap (már most annak nevez-hetjük (körüli forgást meg nem szüntette.Ha továbbá ezen rétegekben sürübb részekléteztek, ezek a gyérebbeket magukhoz von-zották, maguk köré golyó alakjában csopor-tosittották és előállott az első vagy is anaptól legtávolabb bolygó. Ezen elválástöbbször ismétlődvén, lőn a többi bolygó.

A bolygók még ekkor forrók levén, ha-sonló módon származtak a holdak. •— Mivelvégre a bolygókká lett anyagrészek nagyobbsebességgel forogtak, mint maga a nap:azért tengelyeik körül is kellett forognikezdeniök.

Ezen elmélet, mely még az Uranus gyü-rüjét is megfoghatóvá teszi, — t. i. nem lé-teztek sürübb részek az elvált rétegekben,hogy holddá alakuljanak, — szemlélhetövététethetik a Plateau által föltalált és Fara-day által ismételt kisérlet által. Ha kevésolajat egy ezzel egyenlő sürüségü, pohárbanlevő viz- és borszeszböl álló vegyületbe ön-tünk, ez a minden oldalról egyenlő nagyságunyomás miatt golyóalakot vesz fel. Mostezen golyó középpontján keresztülhúzzunkegy finom sodronyt és ezt forgassuk megelöször lassan, majd sebesebben — egy má-sod percz alatt háromszor és kicsinybenszemlélhetjük a bolygók alakulását, t. i. asodronynyal együtt forog az olaj golyó,gyorsabb forgatásnál behorpasztatik sarkai,nál, még gyorsabbnál gyűrűk válnak el-melyek majdan golyókká alakulnak.

Igy lett a mi földünk, mint mindenbolygó, magában önálló egészszé és mostlássuk, mikép lett ezen első állapotábólolyanná, a milyen jelenleg.

Hogy valaha hig állapotban volt a föld,abban minden földtanár megegyezik; deketté oszlanak a vélemények ezen higanyag felett. Némelyek ugyanis azt állitják,hogy a föld szilárd részei vizben voltak fel-oldva és a mostani szilárd részek kiszáradásáltal lőnek ilyenekké; mások a föld emevolt hig állapotának okául a tüzet veszikfel, mely állitás mellett a föld gyomrábanlétező tüz erős bizonyitó érvül szolgál. Igaz,hogy eddig senki sem tudott 3000 lábnálmélyebben földünk belsejébe hatni, de ezenmélységben is elég kisérletet lehetett tenni,melyekből fontos igazságokat lehet követ-keztetni. Ugyanis ha a hévmérő egy 60 lábnyi mély űrbe — a tenger szinétöl számitva— tétetik, az télen nyáron változatlan ma-rad ; kell tehát okának lenni, mely neki ezállandó hőmérséket adja, — azontul min-den 110 lábnyival mélyebb űrben egy-egyfokkal nagyobb hőmérséket mutat, ugyhogy 12 mérfóldnyi mélységben oly hőmér-séknek kell lenni, — 2160°R —, mely mel-lett minden eddig ismert anyag olvad;tehát földünk belsejében most is hig és afelületen levö kemény kéreg oly viszonybanáll az egész földhöz, mint az almahaj az .egész almához.

Ezen és hasonló tüneményekből biztonlehet következtetni, hogy kellett időneklenni, a midőn a föld tüzokozta hig állapot-ban létezett. A légkör akkor sürübb voltmint most, magában foglalván a vizgőzt ésszámos egyület gőzeit, melyek sem szilárd,sem cseppfolyón hig állapotban nem létez-hettek. De mint feljebb a naprendszernél,ugy itt is a földgömb felületén kisebbednikezdett a hőmérsék és először a legnehezeb-ben olvadó együletek megkeményedtek, kér-get képeztek. Ha ekkor már volt viz a földezen felületén, ennek még számos oldatotkellett magában foglalnia, mivel még igennagy volt hömérséke, mely utóbbi ok miattéletmüves lény sein lehetett, a mint va-lóban azon rétegekben, melyekről állítjuk,hogy ezen időszakban képződtek, megkö-

sm®a&i"nzimi «

104

rült növény- vagy állatrészek nem is ta-láltatnak.

Ha a természeti erők a föld továbbkép-zésére megszüntek volna müködni, ugy aföldön nem volnának hegyek, völgyek, emel-kedések, mélyedések; de tudjuk, hogy min-den test kihűlés által kisebb termébe szorit-tatik, ezen törvény következménye tehátitt az lett, hogy a keményedni kezdő felü-letben repedések támadtak, ezen repedé-sekbe behatott a viz, ez azonnal gőzzé vál-ván, hirtelen nyert roppant nagy feszítőereje által iszonyu dulást vitt véghez a föld-gömbön, a nyilasokon ismét áthatott a higanyag; emelkedések, mélyedések támadtak,a viz az előbbeniekről lefolyván az utób-biakra, lőn szárazföld és tenger.

Ezen emelkedések és mélyedések mind

sék és mélyedések azonban annál nagysze-rűbben történtek.

Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogyaz átalakulások közt szoros határt nem lehetvonni, hanem valamint a népek történetében,ugy itt is, egy átalakulásnak vége, már egyújnak kezdete.

Átalában soha sem létezett teljes nyug-vás, söt inkább sok titokban müködő erőbefolyását a kőzetek és képződmények át-alakítására vagyunk kénytelenek elismerni,mint ezt a mi korszakunkban is, a midőnily földforradalomtól már távol állunk, foly-ton tapasztaljuk.

Minden átalakulási korszak azonban az-zal végződött, hogy a föld eme dulás-szültesebei már akár a föld gyomrából feltódulóhig anyag kihűlése, akár viz által képezte-

és haladása karöltve jár a hazai anyagi ér-dekek átalános emelkedésével s az ipar-ér-telmiség folytonos növekedésével is. Nemmondjuk, hogy ezelőtt 8 —10 évvel is, e la-pok keletkeztének elsö éveiben, nem hozhat-tunk volna egyegy leírást a már akkor léte-zett egyes iparintézetekről; de kérdés : ta-lált volna-e közlésünk akkor azon figyelemreés méltánylatra, melyre ily közleményekáltal, a technikai képzettség és fogékonyságmai magasb fokánál s az anyagi haladásiránti közérdekeltségnél fogva, ma már biz-tosan számolhatunk? Mindenesetre örven-detes lépésnek, nyereségnek és vívmánynaktartjuk azt, hogy ma már nemcsak papokbólés prókátorokból áll a magyar olvasóközön-ség, s hogy egyik osztály mindig nagyobbfigyelmet tanusit a másik osztály érdekei

A k a s z e g g y á r k ü l s e j e .

a mellett még nem voltak igen nagyok, aszárazföldnek ép ugy mint a tengernek mégmindig nagy hömérséke volt, a miért is emásodik korszakban csak oly életmüves lé-nyek tenyészhettek, melyek ezen hőmérsé-ket kiállhatták.

Ezen korszak tartamának ideje bizony-talan, a fóldtanárok kutatáson alapuló állí-tásai szerint lehet, hogy évezredeken át léte-zett a föld ez állapotban.

Annyi azonban bizonyos, hogy e kor-szakkal nem volt bevégezve a föld átala-kulásának története, hanem hogy a fennelőadott módon ujabb ujabb rombolásoktörténtek, valamint az is, hogy a föld mind-inkább keményedö kérge miatt mindighosszabb hosszabb idő kellett egy-egy ujátalakulásra és hogy a rombolások mennélkésőbben, annál gyengébben, az emelkedé-

tett oldatok letelepülése által behegesz-tettek.

A tüzokádó hegyek tehát nem egyebek,mint a föld ezen tökéletesen be nem záró-dott nyilasai, melyeknek müködése lényeg-ben a fentebbiből is megmagyarázható, de amelyeket, mint a természet nagyszerü tűzi-játékainak szülőit, nem lesz érdektelen szo-rosabb vizsgálat alá venni egy következőczikkben. Mauritz Rezső.

A kassai szeggyár.Hazánk tájképei és régészeti nevezetes-

ségei mellett, hálistennek, gyakran van máralkalmunk fontosabb gyár- és ipartelepeinkrajzát is bemutathatni, s ugy hiszszük, hogya Vasárnapi Ujság e tekintetbeni figyelme

iránt, minek áldásos végeredménye azutánugyis a közérdek ápolásában, emelkedésébennyilatkozik. Azért tehát jónak látjuk foly-tatni ez iránybani ismertetéseinket.

Egyik figyelemreméltó iparágunk a szeg-gyártás, melynek primitiv mestereit hazánksok vidékén csak a faluszélén ülö czigányokkovácsmühelyében ismerik.

E mindennapi szükséget fedező, s nagyfogyasztással járó, jövedelmes iparág egyikfő termelő helye hazánkban a kassai szeg-gyár, melynek külső s belső elrendezésétmai képeink mutatják. E gyár Kassa város-tól fél órányira fekszik a kies Csermely-völgy nyilasánál, a Szepességbe vezető or-szágut mentében. Keletkezése az 1846-ikévbe esik; alapitói kassai polgárok valának,kik e végett társulatba léptek, s kiknek aváros irányában több más érdemök is rán.

Kassa város szépítésére s emelésére a pénz-es értelmi erő ez egyesülése egyéb tekintetek-ben is jótékonyan hatott; ez teremtette azottani czukorgyárat, a miszlókai vasolvasz-tókat, a takarékpénztárt stb.

A szeggyárnak az elsö években sok aka-dálylyal és nehézséggel kellett küzdenie, smai virágzását csak ezek legyőzése után ér-hette el.

Készül itt az ipar és mesterségek te-rén előforduló mindenféle fajta vas-szeg,de leginkább foglalkozik u. n. lécz-szegekkészitésével. Azt lehet mondani, hogy ez azelső és egyetlen lécz-szeggyár Magyaror-szágon.

A gyár készítményeinek kelete leginkábbErdélyben és Galicziában van; ezen tartomá-nyok felé szállittatik legnagyobb mennyiság-

A népek különböző fogalmai ahalhatatlanságról.

Az ember mihelyt egészen vad állapotábólkiemelkedik, mindenekelőtt azon tárgyakról kezdelmélkedni, melyek érzékeibe ütköznek. Az égena nap, hold és csillagok, a földön az állatok ésnövények különböző nemei; a levegőben a feltünőváltozások, az évszakok változása, időjárás,menny-dörgés és villámlás, ezek az ember gondolkodá-sának első tárgyai.

Magára csak utóbb tér át, és a müvelődésnem csekély tökélyére kell emelkednie, midőn alélek saját magára lesz figyelmessé. De mihelyt ezállapotba jutott, annál fáradhatatlanabb saját ne-mesebb részének fürkészésében. íly kérdések : Miaz, mi bennem gondolkozik, érez és akar? meddigfog e működés tartani? Lehetséges-e, hogy ez ahalál pillanatában megszünjék, és e hatalmas erőmegsemmisüljön? Hiszen minden állat, a fa, a fű

hatatlanságának nyomai. Csakhogy a halál utániállapotot ugy képzelik, hogy azon munkákat,melyeket itt végeznek, ott is fogják folytatni;hogy azon örömöket, melyeket itt becsülnek, ottis fogják élvezni, azonban a földi életnek mindenbajai nélkül.

Az északamerikai indián azt hiszi, hogy ha-lála után is vadászni fog, de sokkal nagyobbsükerrel és kevesebb bajjal, mint itt. A grön-landi lakos előre örül azon halzsirnak, melylyelhalála után nagy bőségben fog birni.

Legyenek bár e fogalmak bármi tökéletlenek,mindenesetre magasztos gondolat, hogy az embe-rek atyja, kinek gyermekei az európaiak, afrikaiés ausztráliaiak, e szegény népeknek is juttatottnehány sugárt azon világosságból, melynek miörvendünk.

Ha az amerikai rabszolga egész nap féreg-ként görnyed érzéketlen bakóinak ostorcsapásaialatt; ha éjjel nem kevésbbé kinzott sorsosai tit-kos gyűléséből, hol nyomorúságuk fölött együtt

A k a s s á á r b e l s

ben. A gyár a mellette folyó Csermely patakvizétől nyeri hajtó erejét; e viz egyébiránte völgyben még egy fűrészmalom és papír-gyár szükségeire is felhasználtatik.

Az ujabb időkben e gyár működési erejetetemes gyarapodást nyert azáltal, hogyegy nagyszerü lakatos-mühelyt kötöttekvele össze, melyben minden fajta ablak- ésajtó vasak, lakatok, reteszek, pántok, stb stb.készittetnek nagy választékban és mennyi-ségben. Azonfelül a mult évben egy csont-zuzdát is állitottak itt; ebben csontlisztet ké-szitnek( melyet a ezukorgyár nagy kiterje-désü répa-földeinek trágyázására itt a leg-jobb sikerrel használnak.

•̂gy teremti egyik iparág a másikat, s az•u tS k e z e l é s igy teszi gyümülcsözökké

a beruházott anyagi és értelmi erőket

eléri és betölti rendeltetését; a napsugárban'usz-káló porparány nem semmisül meg. És a lélek ?íly kérdések önként támadnak az elmélkedő lé-lekben, s ezeknek nyomán lehetetlen a lélek hal-hatatknságának meggyőződésére nem jutnia.

És ez eszmét valóban csaknem valamennyinépnél feltaláljuk; azoknál pedig, melyek a nyer-seség és vadság igáját magukról lerázták, okve-tetlenül. De mi roppant a különbség a felfogásban!Ugy hiszszük, nem teszünk hálátlan dolgot, ha ekülönféle felfogásokat a lehető legjobb kútfőkután összeállitva, e lapok olvasói elé terjesztjük.Ha a németek nagy költője Schiller azt mond-hatta, hogy az ember isteneiben jellemzi magát;ha Liebig szerint a szappanfogyasztás (mily anya-gias, korunkat jellemző felfogás ez az előbbihezképest!), mint a tisztaság eszköze ismerteti a népműveltségét: bizonyosan azt még inkább mond-hatjuk, hogy a halhatatlanságról való fogalomhőmérője a nép műveltségének.

Utazók állitása szerint, a mostani fogalmunkszerint vad népeknél is föltalálhatok a lélek hal-

keseregtek, vad kutyák által elüzetik; ha az em-beri ösztönök legnemesbikének kielégítésétől, atársaság iránti ragaszkodástól is eltiltatik, melyaz elnyomottak legédesebb vigasztalása : mi lehetrá nézve megnyugtatóbb, mint egy pillantás ajobb életbe, képzelje azt aztán bármikép ?

Hispaniola régi lakosai azt hitték, hogy ha-láluk után egy völgybe jutnak, melyről mindenkaczikájuk azt tartotta, hogy az az ő birodalmá-ban van.

Itt reméltek szülőikkel és elődeikkel talál-kozni, hol ujra fognak nősülni, enni, inni és min-den gyönyört élvezni.

A régi celták nem mindnyájan egyenlőnképzelték a jövő életet. Némelyek halottjaikkalezeknek minden drágaságait, lovaikat, fegyverei-ket eltemették, azt vélvén, hogy a hallottak lelkeibizonyos helyen, melyet a skaldok, vagy skandi-náv költők Walhallának neveztek, összegyűlvén,ott földi foglalatosságaikat folytatják s Odin iste-nökkel lakmároznak. — Maaok lélekvándorlást

I hittek, mint arról Lücan Pharssliájának egy

helye tanuskodik.*) A költő boldogitónak mondja etévhitet, mivel az eloszlatván a halálfélelmet, bát-rakká és elszántakká teszi öket.**) Ugyanezt mond-hatni az orosz katonáról, ki azon meggyőződésbenvan, hogy ha a czárért meghal, egyenesen amennybe megy.

A skótok felfogását a halálon tuli állapotrólgyanithatjuk Ossián gyönyörű költeményeiből.Elhunyt hősei kardot, dsidát és pajzsot hordanak:de mind ez nem egyéb légtüneménynél. E szépkölteményeket, melyek magyar fordításban is meg-vannak, más tekintetből is ajánlhatjuk.

Chinában a boncok, vagyis a Fohi-feleke-zet papjainak tanitása szerint a legnagyobb üdv,ha az ember halála után a semmivel egyesül; má-eok ismét a léleknek állatok testeibe átvándorlá-sát hiszik. Kon-fu-eze, a chinaiak nagy bölcse,nem foglalatoskodott a lélek halhatatlanságával,azt állitván, hogy az embernek csak a látható tár-gyakat kell vizsgálnia.

A sintok tanitása szerint, mely a Japánbanuralkodó három válás közt a legrégibb, a keszesekholtuk után üdvösségben részesülnek. Poklot nemhisznek. A gonoszok leliíei egy ideig a halál utánbolyongnak, mig végre az istenek lakásába befo-gadtatnak.

Az egyiptomiak, Herodot tanusága szerint,lélekvándorlást hittek, mely abból állt, hogy a lé-lek, miután a föld, viz és levegő valamennyi állatjain300U év alatt átvándorolt, ismét emberi testbe fogvisszakerülni.

A chaldeusokés perzsák a lelket a világszellemrészének tartották, melybe a halál után ismét visz-szatér. Ebből azonban látjuk, hogy ez tulajdonképnem halhatatlanság, mert eszerint a lélek megszünikegyéni lény lenni.

A görögök hamar hittek más életet. A halot-tak tartózkodási helyét lladesnek neveztek, me-lyet azon arányban, amint országismeretök terjedt,lassankint mindig tovább tovább képzeltek nap-nyugatnak. Hoinér még nem ismer az üdv éskárhozat helye közti különbséget. Később <iz Ely-siumot elkülönítették a Tártarustól. Eleinte az üdvhelyét ugy képzelték, mint testi gyönyörök honát,mig fogalmaik lassankint finomultak, mint arrólPhaedon tanuskodik. Ide tartozik azon gépleirásis, melyet Virgil hőskölteménye hatodik könyvé-ben találunk. Azonban a bölcsészek egyrésze ké-telkedett a jövő életről, minek folytán az Ely-siumról való hit mindinkább ingadozván, mind agörögöknél, mind a rómaiaknál, a társadalmi jól-lét nem csekély kárára, végre teljes hitetlenséggéfajult, minek nagyrészben a zophisták vitái ésköltők művei is voltak okai.

Mit hitt Socrates a lélek sirontuli életéről,leginkább kitünik azon beszédéből, melyet halálaelőtt birái előtt tartott. Tökéletesen meg vagyokgyőződve, ugy mond, hogy az csak javamra válik,ha ti, birák, most halálra kárhoztattok. Ennek ok-vetlenül e kettő közöl valamelyik lesz következ-ménye : vagy megfoszt a hálál minden érzéstől,vagy más világba vezet. Ha a halál minden érzé-semtől megfoszt, ha az nem egyéb, mint álmodásnélküli álom, mennyire óhajtom akkora halált! Uapedig igaz, hogy a halál csak átmenetel oly helyekre,hol most azok vannak, kik előttünk éltek, meny-nyivel boldogabb leszek akkoron én, ki azoktól, kikmagukat bíráknak nevezik, azokhoz megyek, kikvalóban azok, Minőshöz, Rhadamantushoz és Aea-kushoz, hogy ott ama férfiakat találjam, kik életök-ben igazságot és igazságosságot gyakoroltak. Nemlátszik-e ez nektek boldog utnak ? Vagy ti épensemmibe sem veszitek, Orpheussal, Homérral ésHesiodussal beszélhetni? Valóban, ezért szeretném,ha több izben meghalhatnék. Milyen gyönyörrelfogok Ajaxszal és Palamedessel beszélni, kik, mintén, igazságtalan birák miatt szenvedtek! Ti pedigbarátim, ne rettegjetek a haláltól. A becsü-letes embert sem életében, sem halálában semmirosz sem érheti. Ügyei mindig az istennek gondvi-selése alatt állanak. Azonban, igy fejezi be beszé-dét, ideje, hogy meghaljak, ti pedig az élet ügyeiután menjetek. Ki találja el közölünk az igaz utat,azt Isten tudhatja, de halandó nem.

Tanítványa, Plato azt hitte, hogy az emberilelkek eredetileg szellemek (daemonok) voltak,s az istenek társaságában éltek, de az anyagot

*) A celta bárdokról ezt irja :— Vobis auctoribus umbraeNon tacitas Erebi sedes, Ditisque profundiPaliida regna petunt; regit idem spiritus artusŰrbe alio longae; (canitis si cognita) vitaeMors média est.

•) — — —. — Inde ruendiIn ferrum mens prona viris; animaeque capaees^{ortis; et ignayunj est rediturae parcere vitae.

megkedvelték. Büntetésül az alsóbbrendű istenekáltal emberi testekbe börtönöztettek. Az ember-nek tehát halhatatlan lelke van két halandónkivül. A halhatatlannak a testtől meg kell szaba-dulnia, vagy pedig az érzékek legyőzésére töre-kednie, mi a szellemi életnek kezdete s egyszers-mind a legfőbb üdv.

,,Aristoteles tagadta a lélek halhatatlanságát.O ridegen ezt mondja : a halál valamennyi dologközt a legborzasztóbb, inert az az életnek vége, sha az ember meghal, sem jó, sem rosz nem érheti.

A stoicusok a lelket a világszellem részénektartották. Némelyek közölök halandónak, másokhalhatatlannak gondolták. De az utóbbiak is azthitték, hogy a gonosz, emberek lelkei nemsokáraa halál után elenyésznek, mintegy elpárolognak;a jó emberekéi pedig csak a végső megégésig tar-tanak. Pythagorasnak és tanítványainak nézete alélek sirontuli életéről a rólok nyilatkozó irókellenmondásai miatt nem egészen világos. Való-szinü azonban, hogy Ő is lélekvándorlást tanított.

Az epikuraeusok egyszerüen tagadták neme-sebb részünk halhatatlanságát. Cicero, mint iratai-ból kitünik, kételkedett. Seneca gyönyörüen nyi-latkozott e tárgyról.

Az elmondottakat röviden áttekintve, külö-nösen pedig a történelem menetét szigoruan vizs-gálva, meggyőződhetünk, hogy a keresztyénvallás e tekintetben is diadalt aratott. Csak azótaterjedt el a nélkülözhetlen igazság, mióta e vallásmegtanította a népeket, hogy addig nyomorult bal-hit járma alatt nyögtek, — mióta a siron tuli vi-lág lélekemelő tana által minden ember méltósá-gáthirdetvén, az elnyomott erényt vigasztalja, a bű-nös gonosztevőt pedig rettenti.

Szeberényi Lajos.

Az u j r a o 11 á s>(Kevacoinnatio.)

Itt a tavasz a küszöbön, az ujra ébredő ter-mészet készül megmutatni, hogy a téli nyugalomuj erőt kölcsönző neki, és váltózhatlan törvényeiszerint a tenyészélet zabiáját megereszti, hogyszabadon folytassa működését. — A fák kérgealatt bő nedv szivárog, az emberi bőr is a mele-gebb légmérsék és a villanyosság hatása által na-gyobb működést kezd. — Hogy azonban ezen vi-rágzó tény észüzletnek szintén meglegyen ellen-súlyozója, a növényeken rágódik a féreg, a mi bő-rünkre meg rá szokott jőni egyéb bőrkütegek kö-zött a himlő.

Ezen gonosz portéka a 11-dik század végénhozatott be Egyiptomból és Arábiából Európába;megjelenésekor, mint minden uj epidemia, ugylepte meg az emberiséget, és ugy pusztitott, minta pestis, részint mert ellenszerét a tudomány nemismerte, részint mert nagy volt minden emberbenez uj bajra a fogékonyság. De miután ugy vanelrendelve a természetben, hogy a legdühösebbkórok is, melyek milliókat fektettek sirba, végremaguk is kihaljanak : történt, hogy később márelfajzott emez iszonyu betegség is, lett neki t. i.három szeretetreméltó leánykája, névszerint ál-himlő, bárányhiinlő és himlőké kisasszonyok (Va-riola spuria, variolocis, és varicellae.) Azonban nehigyje senki, hogy az öreg atyus, mint más, nyu-galmazta magát, és csak három leányát küldi lá-togatóba, mert ő maga is el szokott látogatni,örül aztán az, kinél az arcz elcsufitásán kivülegyéb jeleit látogatásának nem hagyja, de a va-kok intézete leginkább e látogatás áldozatávalvan tele, az örökös nyomorékok, kiknek végtagjaimegbénulvák, legtöbben a himlőt okozzák nyo-morúságuk okául, hát még a temetők az ujabbidőben is mennyi áldozatát tudnák felmutatni eziszonyu nyavalyának!

Méltó volt tehát, hogy a népek és azok tudó-sai ezen nyavalyát kellő figyelmökre méltaták, ésnem is siker nélkül, mert az orvostudomány egyiklegfényesebb vivmánya a védhimlő beoltása. —Ennek köszönhető, hogy a betegség az eredetidühét elvesztette, de ha az oltás minden emberenvéghezvitetnék, ugy e baj rég ki volna irtva azélők sorából, hanem, fájdalom, találkoznak szülőkmai napig, kik gyermekeiket inkább kiteszik alegnagyobb veszélynek, mint sem beoltatnák,kikre szükség volna hatóságilag ráparancsolni,mert itt nemcsak gyermekük érdeke, de a közjó-lét van veszélyezve. E czikknek azonban nemczélja a himlőoltás kétségbevonhatlan czélszerüsé-gét bízonyitgatni, hanem az ujraoltás szükségesvoltát megmutatni.

Nincs se kór, se gyógyanyag olyan, mely, ha

testünkbe felvétetik,mindenkor ott maradjon, merta természet előbb-utóbb vagy felhasználja aztsaját czéljaira, vagy kiüriti mint szükségtelent, ésigy a himlő-oltás hatása sem tart örökké, mert aznem más, mint a himlő felvételérei hajlam mester-séges eltörlése. Igy vannak gyermekek, kiket azelső oltásnál hiában oltanak be, nem fogamzik ahimlő, nem is félhetnek e betegségtől, mert azjele, hogy nincs fogékonyságuk reá; azonban egyév mulva beoltatván, sikeres lehet az oltás, mertakkor már természete oda fejlődött, hogy a fogé-konyság készen áll benne a baj felvételére. — Igya felnőttek is, kik már gyermekkorukban be let-tek oltva, korán se higyjék azt, hogy örökös biz-tositékot szereztek a himlő ellen, mert ezen bizto-sitásnak is megvan a határa, és pedig az egyik-nél hosszabb, másiknál rövidebb ideig tart az.

Legjobban megmutatja a kisérlet. Tessék be-oltatni magát ujra, ha nem járt még le az assecu-ratio ideje, ugy nem lett az ujraoltásnak semmieredménye, de ha az ujraoltás által limlő-hólyag-csák (pustulae) támadnak, ugy bizonyos az, hogya test szervezete ki volt már téve azon veszélynek,hogy a himlőt megkapja; más szóval: az első oltáshatása elenyészett és a himlőzésre való fogékony-ság visszatért, és nem is vár egyebet, mint kedvezöidőt, vagy egy egy kis fertőzést, ragályozást, hogyazonnal a legnagyobb dühei kitörjön.

Ha egy oly gonosz ellenség ellen, mint ahimlő, a mely testűi,k szépségét, épségét, látá-sunkat, sőt életünket veszélyezi, ily csekély áldo-zattal, mint az ujraoltás, megvédhetjük magunkat;vétkes mulasztás volna az előrelátással felruházottembertől azt elmulasztani. — E dolgot a csa-ládanyáknak legbecsesebb figyelmébe különösenajánlom. Dr. Síkor.

107

Egyveleg.Mennyire nem ismernek az állatok félelmet a

vadonban. Az állatország egykori paradicsomiállapotáról még most is sokat mesélnek, a melybenaz oroszlán és a zerge, tigris és a bárány, a rókaés a galamb barátságosan éltek egymás között ésfüvet legeltek s a növényekből táplálkoztak. Azily mese a tudománynyal átellenben nevetségesnektünik fel. A zoológus igen jól tudja, hogy a füevőoroszlán nem oroszlán többé; minthogy az őélelme oly lényeges valami, melytől az állát egészszervezete, fogainak cs belső részeinek alkotásafügg : már pedig a husevő oroszlán, lehetlen, hogya bárány mellett békésen megmaradjon, anélkül,hogy éhen ne veszszen el. Ha azonban az állatoknakparadicsomi állapota alatt azt értjük, melyben azállatok még semmi félelmet nem ismernek, s belsőéletösztönüknek akadálytalanul járhatnak utána :ugy ilyen kétségkivül létezik még. És ez azon mamár persze nagyon ritka vidékeken található fel,melyeket vadonoknak szoktunk nevezni, hol a ter-mészet még eredeti ártatlanságában pihen, s hováaz ember művelődését és gyilkolási vágyát mégnem ültette át. Mily gondtalan bizalmassággallépnek itt az állatok az ember elébe, arról An-dersson svéd természettudós, ki néhány év előttaz „Eugénia" nevü hadi hajón a földet körülu-tazta, igen érdekes példákat beszél el. — A vul-kánteljes Galopágos szigetek közt a legkopárabbés legvadabb az Albemarle sziget, melyen még atengeri rablók sem kivánnak menedéket keresni.,,E sziget egyik kis öblében, —• beszéli Andersson,— sátrunk előtt, egy egész sereg fóka gyült össze,melyek néhány rőf távolságra tőlünk, testöket fé-lig felegyenesitették, és egész kiváncsisággal néz-ték a szokatlan vendégeket, üdvözletünkre bátranszuszogva, s még attól sem igen félemiének meg,hogy egyik másik közölök életével fizeté meg avakmerő bátorságot. E félelmetlenség még feltü-nőbb volt a madaraknál. Kezünkkel foghattukazokat, oly közel jöttek hozzánk, egészen elbiza-kodva repkedtek és csicseregtek körülöttünk sminden tartózkodás nélkül szálltak le a mellettünkcs felettünk levő fákra, sőt még a velünk levőphisicus eszközeire is, ki azalatt épen vizsgálataitfolytatá. Ugyanezen kiváncsiság és vakmerő biza-lom vala a tengeri madarakon is észrevehető, me-lyek tömegesen tartózkodtak a tengerpartokon. Apelikán, melyhez eddig soha semjuthatánk közel,oly közel bevárt minket, hogy kövekkel lehete aztagyondobálni, sőt kézzel is meg lehete fogni. Pín-guint is fogtunk szabad kézzel ily módón, melyetéletben hagytunk, és mely sokszor megmulattatottminket a hajón sajátságos járása által, mely min-ket egy roppant boszu és idomtalan bő ujju kö-penybe öltözött törpe emberre emlékeztetett."

Dr. B. L.

Egyház és iskola.** (Szász Károly) ismert derék irónkat, s kun-

szent-miklósi ref. lelkészt, a kis-kun-szabad-szál-lási helvét vallásu gyülekezet lelkészévé egyértel-müleg megválasztották.

** (Szatmáron reál- és kereskedelmi-iskola)fölállitását tervezik, mi az elhanyagolt ipar s ke-reskedelmi érdekekre nézve kedvező jelenség.Ilynemü iskola ott eddigelé csak mint magáninté-zet állott fenn.

** (A kecskeméti nyolcz osztályu gymnasium)mely a kegyesrendiek vezérlete alatt eddig is szé-pen virágzott, ujabban a nyilvánosság jogával ru-háztatott föl.

— (Ingyen iskola.) Debreczenben a várositanács tudatta az egyházzal, hogy felhivása kö-vetkeztében még ez évben két utczai elemi iskolátállit a város népesebb részein. A körülmények al-kalmasint ugy parancsolják, hogy egyelőre ez is-kolákban is tandij mellett tanits mak. Ingyenisko-láztatás ! igazán jőne el pedig a te országod! £\

Ipar, gazdaság, kereskedés.

x* (4 rsgi-krajezáros rézpénzek) ez évi sep-tember végével, pénzügyminisztériumi rendeletfolytán, a forgalomból kivétetnek.

— (A debreczeni gb'zmalomtársulat) részvé-nyeseinek 1862-ík évről jutó osztaléknak, ugy ajótékony és hazai czélokra ajánlott összegeknekmennyisége nagyon korán tétetett a V. U. 11-ikszámában közhirré, mert azoknak elhatározásárajogositott közgyülés csak márt. 22-én d. e. 10órakor tartatik meg, s ott a választmány által erészben tett javaslatok változás alá jöhetnek. /\

/• (Putnoki méhész-egylet) czim alatt Gö-mörben társulat alakult, méhészetünk előmozdítá-sára. Egyelőre 200 részvényt bocsátottak ki, 200darab köpü megszerzésére. — Hazánk már éghaj-latánál s virágos rétjei gazdagságánál fogva améhészetre különösen alkalmas; kár, hogy mégisa gazdászatnak épen ezen egyik legszebb s legjö-vedelmezőbb ágát hanyagolják cinálunk legjobban.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) mathe-

matikai és természettudományi osztályainak e hó16-án tartott ülésében Jedlik Ányos érdekes ér-tekezést tartott az 1861-ki aug. 5-kén történt kő-bányai pinczeomlásokról, mely alkalomkor 27,128D ' szőlő sülyedt el, az összes kár 8000 ft. —Utána Pólya J. olvasott fel nehány töredéketStaffenherger Ju&jos elhunyt pesti gyógyszerésznek1861-ről szóló éghajlattani naplójából. St. vagyo-nát nem hagyományozta rokonaira, a miért ezekavval álltak elő, hogy St. a halála előtti háromévben örült volt. Felolvasó szerint e naplóból,mely tudományos szempontból igen sok érdekesadatot tartalmaz, kitünik, hogy St. őrült nem le-hetett. — Végül Szibó József a mult évi, londoni,tudományos czélu léghajózásokról értekezett. Ezenléghajózások egyikén levelező tag maga is jelenvolt. A legnevezetesebb azonban sept. 5-én Wol-verhamptonból történt, mely alkalommal többmint 35,000 lábnyira emelkedtek. A legnagyobbmagasság, hová eddig ember följutott; de a légritkasága és hidegsége (20 % fok Celsius szerint)miatt a vérkeringés már szünni kezdett, az arczelkékült, elfeketedett, a kéz nem mozdulhatotttöbbé s a léghajós csak fogaival tudta meghúznia léggömb szelepét megnyitó fonalat. Ebből azt atanuságot vonták ki, hogy legfölebb öt mérföld-magasság az emberi élet határa. Lehetnek ugyanemberek, kiknek testalkata ritkább leveo-őt ismegbir, de ha a légmérő 11 fokon áll, a léghajó-sok nyissák meg a szelepet, mert a magasabbannyerendő tanuság az élet koczkaztatásával márnincs arányban. Ezuttal a természettudományiosztályt Margó Tivadar, Jendrassik Ernő ésGönczy Pál tagokkal szaporították.

„. " (Gr. Dessewffy Emil,) mint a magyarföldhitelintézet elnöke, több hazai takarékpénz-tarhoz levelet intézett, melybea azokat a jövő ap-TII hö 15-én Pesten tartandó értekezletre hivjanieg. h,z értekezlet tárgya oly viszony megállapi-tása leend, melynek létesülésé mindkét intézetnekhasznára s könnyebbségére válik.

T Á R H Á Z .** (A pesti kath. legényegylet,) szükségei fe-

dezésére a várostól 100 ft segélyt kapott. '** (Az országos kertészeti társulat) igazgató

választmánya a mult évi novemberi közgyülésneka csarnok ügyre s egy társulati közlönyre vonat-kozó végzését érvényesitni elhatározta. A csarnokfölszerelése a társulati pénztárból ki nem kerülvén,a tagok közöl többen e czélra 5000 ftot irtak össze.Mások pedig a társulati közlöny előleges költségei-nek fedezésére 1000 forintot ajánlottak meg. Ezekután a csarnok berendezésével szakismerő egyéntbiztak meg; a közlönyt illetőleg pedig, Ertl Ká-roly a „Kerti Gazdaság" — s Lukács Sándor, a„Kertészetünk" czimü saját lapjaik tovább folyta-tásáról lemondván, c két lap helyett jövő áprilvégével „Magyar kertészet" czimü, társulati szak-közlöny fog megindulni, s ezt az emlitett két lapelőfizetői, kárpótlásul megkapják.

Közlekedés.

x* (Az alföldi vasut pénztárába) Szabadkavárosa 2000 ftot, — a gyulai vasut-bizottmánymásodizben 1000 ftot, — az orosházi bizottmánymásodízben 700 ftot küldött be. Az összes bevételjelenleg 14,900 ft.

x* (A marmaros-szatmár-debreczeni ország-ut) kiépítése ügyében, helytartói intézkedés foly-tán, már tettleges lépések történtek. A kiépitendőutvonal hossza 38,500 folyó öl, s megközelitőleg560,000 ft. készpénzt, 527',00 igás és 402,000 ké-zi napszámot szükségei. Az előmunkálatok a deb-reczen- n.-károlyi vonalon már megkezdődtek.

Mi lyság?

** {Hangverseny.) A magyar gazdasszonyokegylete a muzeum disztermében ma délután hang-versenyt rendez az itteni árvaleányok javára. Ehangverseny annál érdekesebb leend, mert bennePest előkelőbb köreiből többen a jótékony czéliránti tekintetből műkedvelők gyanánt működnekközre. Fölhivjuk rá a zenekedvelők figyelmét, an-nál is inkább, mert változatos programmja is sokműélvezeteit igér.

** (Az utolsó philharmoniai hangverseny) anemzeti muzeumban e hó 15-én elég látogatottvolt. Legkitünőbb volt benne Volkmann KobertD-moll symphoniája, mely a zeneértő közönségetegészen magával ragadta. Szerzőt ismételve zajo-san magtapsolták. A zenekart Erkel Ferencz ki-tünően vezeté.

** (Kaucsuk-ember.) Pesten a Beleznay-czir-kusban közbámulat tárgya egy ugynevezett „kau-csuk-ember," ki teste minden részét oly könnyü-séggel csavargatja, mintha csontjai sem volnának.Beszélik, hogy testét a párisi orvosi akadémiamár megvásárolta, ugy hogy akár hol hal is meg,holttetemét Párisba fogják szállitani f olbonczo-lás és tudományos vizsgálódások végett.

** (A budai Dunapart szabályozása) a hidfő-től a Császár-fürdőig, el van határozva. A budaitanács közelebbről tartott ülésében bizottmánytnevezett ki az illető terv kidolgozására. Ideje isvolt már e rondaságok eltisztitásáról gondos-kodni; s hasonló intézkedés a Dunapartnak a hi-don aluli részének sem ártana.

** (Ügyvédsegélyzö-egylet) létrehozásán mű-ködnek fővárosunkban. Czélja, az elszegényültügyvédek özvegyeinek s árváinak gyámolitásalenne. Indítványozója Ihász Márton itteni fiatalügyvéd.

— (Debreczeni hirek) : A légszeszvilágitásranézve egy augsburgi szomszéddal csakugyan meg-köttetett a szerződés a város részéről; mint hall-juk, csak aztán fogják kipuhatolni, hogy egyesházbirtokosok mennyiben fogják házaiknál, bolt- \jaiknál stb. igénybe venni a gázt; azt hiszszük,czélszerübb lett volna, ezt előbb kipuhatolni; s amagánosok által fölhasználandott, ugy az utczákvilágositásán szükséges légszeszmennyiség ará-nyához mérten a városház, szinház, kórház, iskoláks más középületek részére kivántató lángokat ta-lán dij nélkül is, de mindenesetre nagyon olcsónlehetett volna megszerezni. — Az ujságszertelantolt vizvezetésnek nem hallik semmi hangja.—A nagytemplom és főiskola közötti téren szorgal-masan munkálkodnak, s ugy hiszszük, még ez idén '

| láthatni fogjuk a pár év mulva diszlendő emlék- I

kertnek formáját, s oda képzelhetjük az emlékeketDebreczen múltjából, melyek e kertnek igazán ne-vet adandnak ; kiknek emlékei fogják e kert egyeshelyeit diszesiteni, az egy Csokonai kivételévelmég nem hallottuk, de még ennek emlékére nézvesem tudunk semmi lépést, mely megrendelése vé-gett történt volna; pedig egy jó szobor, vagyemlék-kő elkészítése nem egy pár hetet veszigénybe, s jó lenne róla egy kissé előre beszél-ge ni. Legközelebb ez emlék-társulat választ-mánya több beérkezett minták közöl egj, Mün-chenből küldött vasrácsozatot fogadott el; a mintaegyszerü, izlésteljes, s vizfektesen menő vasrudakközé illesztett drótból készül, folyó öle, mintMünchenben, itt helyben is 12 ft. oszt.ért. kiállít-ható. Alkalmasint a gőzmalom gépműhelye fogjaa munkát felvállalni, mely a mintát meg is sze-rezte. Sokan gyöngének tartják e rácsozatot; jógondviselés s felvigyázat mellett azonban elégerősnek hiszszük azt; s e rácsozat utóljára is nemerőszakos betörés ellen, de csinosságra van szá-mitva.; s reméljÜK, hogy a rombolni szerető vasár-napi czenk pajkosság magát a csinos vasrácso-zattól visszatartandja. /\

** (A homorod-ujfalusi Matuzsálem) SzékelyTamásról, kiről mi is megemlitettük,hogy 151 éveskorában halt meg, kitünt, hogy nem volt többmint 67 éves. Az egész hir a tudósitó hibás közlé-sén alapult, ki 1796-iki születési évét 1709-nekolvasta.

— (Debreczeni szinház.) A magyar nemzetiszinház tagja és cs. kir. udvari énekes Bignio urlépett fel tegnap először „Ernani'-ban. HogyKeszler a bementi dijakat átalában mintegy két-harmaddal fölemelte, ahhoz semmi szavunk, ha őigy is sok népet becsőditní vélt, legyen az ő hiteszerint; de hogy a szinlapon látható jelentés sze-rint B. ur egyszerre a pesti nemzeti szinház tagja,és udvari énekes lehessen, ezt nem értjük; de azttudjuk, hogy a szinigazgató e nyeglesége egyetlenegyet sem vonzott színházába. /\

— (Felszólítás.) A magyar irók segélyegyleteáltal kiadandó „Részvét könyve" czimü szépiro-dalmi album e hó végén kikerülvén sajtó alól,tisztelettel felszólítom mindazon előfizetési ivtar-tókat, kik a netalán gyüjtött előfizetőket még nemküldötték be, sziveskedjenek e hó végeig bekül-deni, a meddig nálam (Sándorutcza 17. sz.) mégfolyvást előfizethetni : díszpéldány 5 ft., közönsé-ges 4 f. — Gyulay Pál, a ,,Készvét könyve" szer-kesztője.

— (Halálozás.) Váczról irják, hogy főtiszt.Gáspárik Kázmér, váczkáptalani nagyprépostiazon köztiszteletben állott hazafi, kinek arczképéta V. U. mult évi folyama is hozta, mart. 17-énmeghalt. Benne egy igazi emberbarátot s a sze-gények valódi jótevő atyjokat vesztették. Holt-tetemei mártius 19-én a főegyházi sirboltba tétet-tek örök nyugalomra. Béke hamvaira!

— (Adakozások.) A „Vasárnapi Ujság"szerkesztőségéhez mult héten beküldetett :

A magyar irói segélyegylet számára : Bajárólaz ottani mükedvelő társulattól Papp Zsigmondáltal 100 ft.

A Lisznyai árvái számára : Kótajról (Sza-bolcs) többen Tóth János által 22 ft.

(Az egyes „adakozók : Ottlikh Gyula törvsz.tanácsos 5 ft., Orlőssy Sándor szbiró 3 ft., SzabóJózsef eskütt 3 ft., Kelcz Miklós csendbiztos 1 ft.,Samueli Baruch kereskedő 2 ft., a kótaji olvasó-egylet 3 ft. 40 kr., apróbb adakozók 2 ft. 60 kr.,Tóth Johanna gyujtó 2 ft.)

tér. *)— (Felhivás). A Vasárnapi Ujság 1861-ik

évi 41. számu Nyilttérben az Ivánszky János uráltal hirdetett ,, Tudományos nézetek gyüjteménye"uj kiadására, azonnal 2 ft. 40 kr. osztr. ért. küld-tem, azaz : 2 példány árát, a mit is a kezemnéllévő póstavevény által bebizonyíthatok. De azóta aműnek sem nyoma, sem hire nincsen. — Mi-nélfogva bátor vagyok az illető szerző urat meg-kérni, sziveskedjék engem ezen tárgyról tudósí-tani. Kömlő (Heves), márt. 12. Hlavats János,gazdatiszt.

•) E rovatban közlött ••cikkekért e.-upán a. sajtóliatáiBág iranyaL.au vállal l'ele os eget a sz t ik , .

108

Nemzeti szinház.Péntek, márt. 13. „Liguerolles Luiza" dráma

5 felv. Dinaux és Legouve után ford. Tompa Imre.Feleki M. Flóra betegsége után először lépvén föl,a különben nem sokat érő darabnak müvészi játéka által kölcsönzött érdeket. A közönség élénküdvözléssel fogadta, s az előadás alatt többszörzajos tetszés-nyilvánításokban részesitette.

Szombat, márt. 14. „Hunyadi László'' Ere-deti opera 4 felv. Zenéjét irta Erkel F.

Vasárnap, mart. 15. „Szökött katona''. Nép-szinmü népdalokkal, 3 felv. Irta Szigligeti. Zené-jét szerz. Szerdahelyi F. — Szigligetinek e hajdanoly rendkivüli hatást előidéző népszínművét, ügyesszerkezete, B. Bognár Vilma (Julcsa) s különösenFüredi (Gergely) gyönyörü népdalai, Szerdahe-lyi (Lajos) és Tóth Soma (Pista) komikus alakjaimiatt ma is, mint mindig, tetszéssel fogadta a va-sárnapi közönség.

Hétfő, mart. 16. „Gautier Margit". Dráma4 felv. Irta ifj. Dumas. ford. Bulyovszkiné.

Kedd, mart. 17. „Lalla Roukh". Opera 2 felv.Szerda, mart. 18. „Báró és Bankár". Ere-

deti szomorujáték 3 felv. Irta Hugo Károly.Szerző legsikerültebb műve, melyet nem árt gyak-rabban is elővenni.

Csütörtök, márt. 19. „A nó'növelde" és „Egycsésze thea." Százszor elcsépelt operette és fran-czia vigjáték! Minden héten valamelyik operai na-pon előforduló quodlibet, mit a szükséges operaierők hiánya miatt hűségesen elő szoktak rántani.

Budai népszinház.Mart. 13. Először : „Egy kis csel" Vigj. 1

felv. Német Jánostól, és „A dajka" operette.Mart. 14., 15., 16., „Dunanan apó és fia uta-

zása." Operette Offenbachtól 3 felvonásban.Mart. 17. Először : „Jön a franczia." Nép-

színmű 3 felv. Irták Toldy István és Berczik Ár-pád. Gyenge szerkezetű mű, gazdagon megrakvaa jobb érzést sértő kifejezésekkel. Óhajtjuk, hogyaz ehhez hasonló inaesthetikus hang ne kapjonlábra szinirodalmunkban.

Márt. 18. „A nyomorultak." Népdráma 2 kép-letben, egy elő és utójátékkal. Fordították TarnayP. és Bodor K.

Márt. 19. „A vén parókások." Vigj. 4 felv.Irta Sardou Viktor, forditta Tarnay Pál.

SAKKJÁTÉK.169-ik sz.feladvány. — Engel Imrétől (Pesten).

Sfitét.

a b e d e f g hVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 164-dik számu feladvány megfejtése.(Bayer Konrádtól.)

Világos.1) V g 1 — e 3 :2) F d 7 - e 63) F a 1 — e 54) H f 3 — g 55)H - $

Sötét.d 4 - e 3 : A)

K d 5 — d 6H f 7 — e 5 :tetszés szerint.

A)1)2) K b 5 - b 43) F d 7 - c 6 : f4 ) H f 3 — e ö f5) V e 3 — d 4 : £

B)1)

H f 7 — d 6 fH e 7 — c 6 : +K d ő — c 6 :K c 6 — d 6 B)

F c 7 — e 5K d 5 — d 6K d 6 — c 7K c 7 — b 8

)2) F d 7 - e 6 f3 ) V e 8 — a 3 t4 ) V a 3 — e 7 t5) V e 7 — b 7 $

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Kis-Kiirtösön :Csemiczky Károly. — Gyepesen: Kun Sándor.— Váczon : Niczky Pál. — Parabutyban : Rothfeld József.Pesten : Cselkó György. — Kun-Szent-Miklóson : BankosK.

E feladványnál a két első lépést többen fölcserélték;de V g 1 — e 3 : második lépésre, Sötét 2) B h 3 — f 3:lépése a matot meggátolná.

Szerkesztői mondanivaló.6508. Kótaj. T. J. Az illetők jótékonyságáról tanus-

kodó összeget köszönettel vettük s egyelőre, mig vagymegszaporodik,Vagy az illető gyám rendelkezését megtud-juk, a pesti takarékpénztárba tettük le.

6509. Baja. P. Zs. A mükedvelő társulat nagybecsüküldeményét vettük, s köszönetet mondunk érette az iróisegélyegylet nevében. Részünkről nyugtának kérjük vé-tetni a szám- és névszerinti kimutatást az „Adakozások"fentebbi rovatában. Ezt nemsokára követni fogja az egy-let pénztárnokának hivatalos évnegyedi kimutatása, melyszintén a lapokban szokott közzététetni.

6510. I'utnok. M. B. Mindkét lapunkra előfizettünkon számára apriltöl decemberig. Szives készséggel tettük.A megjelent mü figyelemre méltó tehetséget tpanusií, melymegérdemli, hogy tanulmány és gyakorlat ne kiméltessék.

6511. Kölese. J . I. AV. U.-ot jauuártól juniusig, a P.U. at apriltól juniusig rendeltük meg, lefizetvén a kiadóhi-vatalban. 4 ft. 50 krt. Hogy annak idejében ezen hivatal-ban tévedés ne történjék, e körülmény megemlitésévelegyenesen a szerkesztőhöz kérjük intéztetni a levelet.

6512. B. Gyarmat. P. I. A „Nouvelliste" kiadó-hiva-tala Bécs, Wallnerstrasse 265. Eddig két számot kaptunkbelőle mutatványképen. Elöfizetési dija évnegyedre 2 ft.25 kr. — A kérdezett könyvkereskedés csak önkiadásukönyvek eladásával foglalkozik; a kivánt spanyol könyvekminden más pesti könyvárus utján megrendelhetők.

6513. E. J . . tó. K. I. A felköszöntést élvezettel ol-vastuk; eltettük; talán még egyszer hasznát is veszszük.Addig is magánhasználatul és a hangulat ismertetéséül ilyféle közleményeket mindig szivesen veszünk.

6514. Imádkozzál. Nem közölhető.6515. Pvzsony. Sz. F. J. Fogadja köszönetünket az

ujabb becses küldeményért. — Ugy tudjuk, hogy a „Ko-szoru" mellett megjelent Zrinyi-féle arczkép szintén aWiedemann rajza után készült. Nem értjük ennélfogva,mikép lehet ön egy, szintén Wiedemann-féle(1646-i) igazibbpéldány birtokában, mely a közlöttól lényegesen különböz-zék. — Az általunk közlött egykoru régi arczképek szin-tén a Wiedemann-féle gyűjteményből valók. — A kivántszámokat küldjük.

6516. Győr. R. K. Köszönettel vettük a magyaráza-tokat. Különben jelenthetjük, hogy ama nagyobb, zászlósés látványos képet nem csináltattuk meg, részint technikainehézségek és a költségesség miatt, de leginkább azért,mert a tárgy ily alakban már nagyon későn érkeznék most.A többi készül.

6517. N.-Oroszi. S. E. A. Az elmaradt szám irántintézkedtünk. A czikkek megérkeztek s egy része már kivan szedve s rég várja a megjelenhetést. A többi követ-kezni fog, ott és akkor, hol és midőn nem is áejti ön.

6518. Vadkert. Mindjárt az első közleményt félre-tettük, s ugyan jól tettük, mert már harmadnapra önmagakivánta a lényeges módosítást. — Nem ajánlhatunk elégóvatosságot az oly hirek közlésében, hol afféle kriminálisdolgokról van szó.

6519. A merény. Közölni fogjuk, vagy itt, vagy ott.De nem találna on ftíkfilraasabb czimet a népies be-szélynek?

HETI NAPTÁR.íió-

és hetinapKatholikus és Protestáns

naptár

222324

25262728

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsötört.PéntekSzomb.

MártiusD 5 JudicaVictoria, OttoGábor föangyalGyüin oltó BA.Emánuel (Manó)

D JudicaFidelisGábor GábrisGy. oltó B. A.Emánuel

Rupert püspök j RupertSixtus pápa iVirány

Holdnegyed

Görög-orosznaptár

Izraelitáknaptára

Mártius (ó) Nisz. ó.10 F 4 böjtben 2 611 Sophron 3 612 Theophanus 413 Nicephor 514 Benedek 615 Agapius 716 Sabinus 8 37 Sabb.!) Első negyed 27-én, 10 óra 14 percz reggel.

0 N a p -kél | delel | nyüg.

H o l d

kél | delel | nyüg

ó.

l l ' 32

TARTALOM.Régi magyarok arczképei. Ifj. E. 8. — Nándorfehérvár.

Szász Károly. — A szép kun leány (vége). Milesz Béla. —A föld képződéséről. Mauritz R. — A kassai szeggyár (kétképpel). — A népek különböző fogalmai a lélek halhatat-lanságáról. Szeberényi Lajos. — Az ujra oltás. Dr. Sikor.— Egyveleg. Dr. B. L. — Tárház : Egyház és iskola. —Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. —Közlekedés.— Mi ujság? — Nyilt tér. — Nemzeti szinházinapló. — Budai népszinház. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert (lak.magyar-utczal. sz.a)

Tizedik évfolyam! E l ö f i z e t é s i f ö l h i v á S I SacrkeszWi jutalom-év.

Vasárnapi UjságésPolitikai Ujdonságok1863-ik évi folyamára.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok folyó évi elsö évnegyedi, valamint az 1862—63. évi oktober—mártiusifélévi folyama e hó végével letelvén, — kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetéseiket — a lapok folytatólagos megküld-hetése végett : = mielőbb megujitani sziveskedjenek.

Elöfizetési föltételek: ^ 3 Í .A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokra együttvéve : évnegyedre, azaz : április—juniusra 2 ft. 50 kr., — fél évre, azaz : április—septemberre 5 ft., — háromnegyed évre, azaz : április—decemberre 7 ft. 50 kr. — A Vasárnapi Ujság magában véve : fél évre 3 ft.,

egy negyed évre 1 ft. 50 kr., — A Politikai Újdonságok magában véve : fél évre 3 ft., — egynegyed évre 1 ft 50 kr." "" A Vasárnapi Ujság ezévi január—mártiusi folyamából teljes számu példánynyal még folyvást szolgálhatunk. — Tiz előfizetett

példány után 1 tisztelet-példány jár. — A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala(Pesten, egyetem-uteza 4-ik szám).

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gnsztav. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4-ik szám alatt Pesten 1868.

Pest, mártiusban 1868.

Pest, mártius 29-én 1863.

Elöfizetési föltételek 1863-ik évre:a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva

Egész évre (január—december) 10 ft. | Fél évre (január—junius)Csupán Vasárnapi Uj sas :

Egész évre (január—december) 6 ft.Fél évre (január—junius) 8 ft.

Csupán Politikai Újdonságok:Egész évre (január—december) g ̂Fél évre (január—junius) .'.'.'.'.'.'.,'' 3 ft

Két kiadatlan oklevélII. Rákóczy György erdélyi fejedelem jellemzésére.

A Rákóczy-család Erdély trónjára Rákó-czy Zsigmonddal lép be, kit mint előbbi kor-mányzójokat, a rendek, — Bocskay végrende-lete ellenére, ki Homonnai Bálintot ajánlotta,—feb.8-án 1607-ben fejedelmül választottak.

De Zsigmond, részint Géczy Endre fon-dorkodásai miatt, ki a tö-röknek Homonnai Bálintbeállítását felajánlotta sattól kitüntetésekkel hal-moztatott; részint BethlenGábor müködése miatt, kiBáthori Gábort ajánlá; defőkint magyarországi ter-jedelmes jószágai végett,melyeket mint erdélyi fe-jedelem nem hitt biztos-ságban megmaradandók-nak, — már különben iséltes férfiu lévén — Sze-rencsre, jószágára vissza-vonul s meghal.

Fia, György, nem örö-kölvén atyja önmegtaga-dását, — de annyival in- Z^kább szerzési ösztönét,Bethlen Gábor halálávalannak t e s t v é r e BethlenIstván ellen fellép és hosz-szas tusa után el is üti afejedelemségtől.

I. Rákóczy Györgyneksikerült még Erdély trónjatekintélyét mind a souze-rain török, mind a magyarkirály ellenében fenntar-tani, de telhetetlen vagyon-szomja keserűvé tette or-szágának azon dicsőséget,melyet a harmincz évesháboruba beleelegyedéseés a protestánsok részérekivívott nevezetes előnyökáltal szerzett.

A Rákóczy-családnaknem levén Erdélyben ter-jedelmesebb javai, Györgyminden alkalmat felhasz-nált, hogy jó és rosz utonazokra szert tegyen s eztillető tettei nagy s mond-

hatni egyetlen szennyfoltot képeznek jel-lemén.

Bármilyen volt a vád, a mely valaki el-len felkölt, törvénykezés iitján oda jött adolog, hogy az illető jószágait elveszitse.Igy járt a dús gazdag szombatos Pécsi Si-

1 1 . R Á K Ó C Z Y G Y Ő R G Y .

mon, hitéért; a tehetős Kun Gothárd, egyvigyázatlan szaváért, melylyel a fejedelem-nek épen e tulajdonságára czélozván, őt fosz-togatónak (spoliator) nevezte; még a BethlenGábor által alapitott gyulafehérvári iskolátsem kimélte meg — ennek gyűjteményéből

e nagy fejedelemnek egy8—9000 forintra becsültköves medallionját elsajá-títván. Jaj volt annak, ki-nek birtoka a fejedelemvagy korona javai mellettfeküdt s R á k ó c z y egy-szeri felhívására az átadásiránt meg nem egyezett.

A család-atyában eszerzési szenvedély mégmagasabbra hágott, el-annyira, hogy annak mégfiai érzelmeit is áldozatulhozta, — György urfit azinkább visszatetsző mintszép, de annál gazdagabbBáthori Zsófiával, a jám-bor Zsigmondot Henriettenémet herczegnővel háza-sítván össze.

Zsigmondban azonbanannak kora halála miattnem érhetvén örömet *),most minden figyelmeGyörgy fiára fordult.

Azért ezt, minden ere-jével oda törekedett ne-velni, hogy az ö dicsvá-gyát és emelkedési hajla-

' mait teljes mértékben örö-kölje s azért, miután mégfiatal korában nagyváradikapitányságra, — akkoraz országban a fejedelemután elsö rangra— emelte:azon volt, hogy a trónt mi-előbb biztosítsa számára.

1642-ről Haller Gábor,a fejedelem egyik hive ésbelső embere a követke-zőt jegyzi naplójába: „Fe-

*) Meghalt 1652-ben 20 éve*korában, nejével csaknem egy-

13-ik szám. Tizedik évi folyam.