13.2.5. történelem mesterképzési szak tantárgytematikái...

13.2.5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái

* A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül

jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők).

1 Szakmai törzstárgyak és szakmai differenciált képzés tárgyai (a szakmai törzstárgyakból és a szakmai

differenciált képzés tárgyaiból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ.

86. § (3) b)

MTD 0010 Historiográfia

Tantárgy felelőse:

Gergely András

Féléves óraszám:

N: 30

L:

Kredit:

2

Előtanulmányi kötelezettség:

Tantárgy előadója/i:

Dusnoki József,

Gergely András,

Ö. Kovács József,

Nagy Zsombor

Tantárgy besorolása:

kötelező

Meghirdetés féléve:

őszi

Oktatás nyelve:

magyar

Értékelés módja:

V

Ajánlott félév:

I.

Értékelés módszere:

írásbeli

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy korszakonként és ebből fakadó nagy témánként ismerteti a történetírás és a történeti módszertan fejlődését.

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A görög történetírás fejlődése a logográfusoktól Hérodotoszon át Thuküdidészig. A római történetírás az annalisztikus

hagyományoktól kezdve a bizánci világkrónika megszületéséig. A középkorban a lineáris történetszemlélet kerekedett

felül. Számolni kell az arab tudomány hatásával és az egyetemek kisugárzó szerepével.

A reneszánsz és a reformáció új történelemképe. A felvilágosodás és a természettudományos világkép hatása a

történettudományra. A 19. században kialakultak a történettudomány legfontosabb szakágai, belső vitáik a

történettudományon belül el¬foglalt hierarchikus pozíciókért.

A 20. századi historiográfia: az Annales köre, a Gesellschaftsgeschichte, a New Urban History, fogalomtörténet. Az

elméleti megújulás: egzisztencializmus, a marxizmus csődje, elméletellenesség, relativizmus, „emlékezetkultúrák”,

hermeneutikai közelítések. A magyar történettudomány a 19–20. században. Legfontosabb irányzatok: pozitivizmus,

szellemtörténet, gazdaság- és művelődéstörténeti iskola. A magyar történettudomány erősségei és gyenge pontjai.

Évközi tanulmányi követelmények:

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Bódy Zs. – Ö. Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp.

2003/2006.

Breisach, E.: Historiográfia. Bp. 2004.

Gunst P.: A magyar történetírás története. Bp. 2000.

Gyurgyák J. – Kisantal T. (szerk.): Történetelmélet I-II. Bp. 2006.

Kristó Gy.: Magyar historiográfia. Bp. 2002.

Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe (Al-Muqaddima). Ford., bev., kommentálta Simon Róbert. Bp. 1995.

Ajánlott irodalom:

MTD 0020 A történelem kutatás módszertana


Bognár Zalán


N: 30

L:

Kredit:

2



F. Romhányi Beatrix,

Fehér Bence,


Makkai Béla,

Semsey Viktória


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


írásbeli



A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát.

A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig.

Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig.

A szövegkritika megjelenése és „kötelezővé” válása. Az újkori szervezett történeti kuta¬tások módszertani bázisa, az első

kritikai szövegkiadások.

Új történeti források felfedezése és „hamisítása”. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a

történelem tudományban.

Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet,

filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak

szintetizátora.

A 20. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a

történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history,

mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek.

A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani

kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing)

módszertanának elsajátítására.



Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia

változata. Bp. 2007.

Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 2006

Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996.

Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok,

módszerek. Bp. 2003/2006.

Faragó Tamás – Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 2000. Bp. 2000.

Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980.

Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986.

Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 2004.

Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1–2. Bp. 2003.

Scott, Eddie M.: Ami „köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás

gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996.

Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 2000.

Ajánlott irodalom:

MTD 0110 Latin I.


Imregh Monika


N: 30

L:

Kredit:

2



Csízy Katalin,


Fehér Bence,

Imregh Monika,

Várady Zoltán


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

I.


írásbeli



Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve

folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti

szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA

képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve

témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat.



Ferenczi A. – Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).

Nagy I. – Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).

Nagy F. – Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).

Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp. 2006.

Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp. 2000.

Ajánlott irodalom:

MTD 0120 Gazdasági és társadalmi struktúrák Európában


Gergely András


N: 30

L:

Kredit:

3




Gergely András,

Ö. Kovács József


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



A tantárgy feldolgozásokra és forráselemzésekre támaszkodva vizsgálja az európai gazdaság fejlődését a társadalmi

szerkezet változásaival összefüggésben az ókortól a legújabb korig. Hangsúlyt kap az ókori Mediterraneum egységének

bemutatása, valamint felbomlási folyamatának ábrázolása a késő antikvitás – kora középkor századaiban. Kiemelten

foglalkozunk a hűbériség és az uradalmi rendszer kialakulásával, helyi változataival, bemutatásra kerül az a jelentős

középkori agrotechnikai fejlődés („mezőgazdasági forradalom”), amely lehetővé tette a termelékenység gyors

növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Súlypontot képez ezen felül a korai újkori szellemi és

társadalmi átalakulás vizsgálata, amelyet a földrajzi, csillagászati felfedezések, a reneszánsz, a könyvnyomtatás és a

reformáció megjelenésének kontextusába helyezve végzünk. Vázoljuk a polgári forradalmak, majd a javarészt azt követő

ipari forradalom gazdasági és társadalmi hátterét, alkalmat kerítve a nemzetállami fejlődés lehetőségeinek és kihívásainak

bemutatására valamint egyes regionális specifikumok kiemelésére. A 20. század konfliktusainak korábban elsajátított

részletes ismeretére alapozva bemutatjuk a társadalom újjászerveződésének európai mintáit, a társadalmi szolidaritás

működtetésének különböző lehetőségeit, gazdasági támaszait és akadályait.



Alföldy G.: Római társadalomtörténet, Bp. 2002.

Bloch, M.: A feudális társadalom. Bp. 1996.

Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a

lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.

Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I–III. Bp. 1996.

Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978.

Duby, G.–Wallon, A. (eds.): Histoire de la France rurale 1-2. Seuil, Tours, 1975.

Furet F.:Egy illúzió múltja: esszé a 20. század kommunista ideológiájáról. Bp. 2000.

Habermas, J.: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Bp. 2006.

Hobsbawn E.: A forradalmak kora. Bp. 1964.

Hoffmann T.: Európai parasztok. I–II. Bp. 1998, 2001.

Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.

Pounds, N.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.

Szűcs J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983

Weber, M.: Gazdaság és társadalom. Bp. 1967.

Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1997.

Ajánlott irodalom:

MTD 0150 Történeti ökológia, környezettörténet


Gálffy László


N: 30

L:

Kredit:

3



Gálffy László,

Várady Zoltán


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti

régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti

viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének

vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A

történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A

környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti

változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a

környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós

projektekkel.



Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 1982.

Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani

vizsgálatok alapján. Bp. 2001.

Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp. 1993.

Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz.

Közleményei 2001–2004. Bp. 2004. 73–92.

Poroszlai, I.–Vicze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1–2.

Százhalombatta, 2000, 2005.

Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 2001.

Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 2003.

R. Várkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp. 1998.

R. Várkonyi Á.–Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp.

1993.

R. Várkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp. 2000.

„A táj változásai a Kárpát-medencében” I–VI. konferencia, 1996–2006. Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, 1997–2007.

Ajánlott irodalom:

MTD 0180 Idegen nyelvű forrás- és szakszövegolvasás


Kun Miklós


N: 30

L:

Kredit:

2




Fábián Zoltán,

Imregh Monika,

Kurucz György,

Makkai Béla,


Sárközy Miklós,

Semsey Viktória


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

I.


írásbeli



A tantárgy célja a történettudomány műveléséhez elengedhetetlen idegennyelvű szakirodalom értő olvasásának, valamint

a források elemzésének és értelmezésének elsajátítása. Ennek keretében a hallgatók a saját leendő kutatási területükön

legalább egy nyugati nyelven aktív, és egy másik, nyugati vagy más nyelven legalább passzív szinten elsajátítják a

szaknyelvet.



Az egyes specializációk tematikájának megfelelő, a szakirány-felelőssel és az oktatókkal egyeztetett

szakirodalom.

Ajánlott irodalom:

MTD 1110 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben


Sárközy Miklós


N: 30

L:

Kredit:

3




Gálffy László


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet–

gazdaság–társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom

mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással

(termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A

gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy

foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek

ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő

gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi

intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a

tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a 19–20.

századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti

néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi

források segítségével ismerhetjük meg.





Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp. 1979.

Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.

Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983.

Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a magyar nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó

Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. – Újváry Z. Debrecen, 1982. 15–20.

Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp.

1987.

Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.

Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 3–4 (1991) 180–194.

R. Várkonyi Á. – Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 1993.

Ajánlott irodalom:

MTD 1111 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben


Sárközy Miklós


N: 30

L:

Kredit:

2




Gálffy László


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

I.


írásbeli



Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet–

gazdaság–társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom

mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással

(termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A

gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy

foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek

ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő

gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi

intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a

tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a 19–20.

századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti

néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi

források segítségével ismerhetjük meg.





Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp. 1979.

Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.

Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983.

Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a magyar nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó

Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. – Újváry Z. Debrecen, 1982. 15–20.

Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp.

1987.

Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.

Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 3–4 (1991) 180–194.

R. Várkonyi Á. – Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 1993.

Ajánlott irodalom:

MTD 1160 Az egyházak gazdasági, kulturális és társadalmi szerepe


F. Romhányi Beatrix


N: 30

L:

Kredit:

3



Csoma Zsigmond, F.

Romhányi Beatrix,

Imregh Monika,


kötelezően választható


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



A Római Birodalom széthullása idején Nyugaton az egyetlen többé-kevésbé működő igazgatási egység a keresztény

egyház maradt. Ennek következtében az egyház Európa újonnan érkező népei számára nemcsak a keresztény hit, hanem

tágabb értelemben a kultúra közvetítőjévé is vált, ideértve a latin nyelven és íráson túl a városiasodást és a technikai

vívmányokat is. A középkori gazdálkodásnak az egyházi intézmények alapvető és integráns részei voltak, a kolostori

birtokok az új agrártechnikák bevezetésében és elterjesztésében élenjártak. A középkorban emellett a szegénygon-dozás,

az árvaellátás és a betegellátás feladatát is jelentős részben az egyház vállalta magára, mind Keleten, mind Nyugaton. Az

újkorban az arányok ugyan eltolódtak, az egyházak azonban továbbra is nagy arányban vettek részt a társadalmi és

gazdasági életben, a művelődés területén pedig még sokáig érvényesült meghatározó szerepük, különösen az oktatás

révén. A protestantizmusnak ráadásul az új, kapitalista gazdálkodás kialakulására is tagadhatatlanul hatása volt. A 19–20.

században az egyházak gazdasági szerepe ugyan jelentősen csökkent, társadalmi és kulturális hatásuk azonban még

mindig nem elhanyagolható. A tantárgy célja az egyházak szerepének bemutatása a gazdasági, társadalmi és kulturális

életben a kora középkortól napjainkig, különös tekintettel az antik hagyományok átörökítésére, a technikai újítások

elterjesztésére, valamint a szociális és kulturális szerepvállalásra.



A reformer Tessedik (Tessedik Sámuel összegyűjtött írásai). Főszerk: Bálint P. Szarvas, 2002.

Böszörményi E.–Makkai L.: A reformátusok és a reformátusság a magyarországi kapita¬lista társadalomban. In:

Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből 1867–1878.

Evans, G. R.: The Church in the Early Middle Ages. New York, Tauris, 2007.

F. Romhányi B.: A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn. Pálos gazdálkodás a középkori Magyarországon.

Bp. 2010.

Günther, F.: Geschichte des deutschen Gartenbaues. Deutsche Agrargeschichte VI. Stuttgart, 1984.

Kaposi Z.: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest–Pécs, 2002.

Lékai L. OCist: Ciszterciek. Eszmény és valóság. Bp. 1991.

Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808–1866. Szerk. Hudi J. Pápa, 2004.

Schmitz, Ph.: A ben¬cé¬sek civilizációs tevékenysége a XII-től a XX. századig. I. Pannonhalma, 1998.

Tessedik–Berzeviczy: A parasztok állapotáról Magyarországon. Szerk: Zsigmond G. Bp. 1979.

Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1982.

Ajánlott irodalom:

MTD 1210 Demokratikus és monolitikus politikai rendszerek


Kun Miklós


N: 30

L:

Kredit:

3



Bognár Zalán,

Fábián Zoltán Imre,

Kun Miklós,

Sárközy Miklós


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



A tantárgyban feldolgozott kérdéskör alapfogalmai: a politikai rendszer, a hatalmi ágak és azok elválasztása egymástól, az

állam és az állami intézményrendszer, a civil társadalom. A modern kori politikai rendszerek történelmi előzményei: az

ókori Görögország és a keresztény Európa államszervezése. A kálvinista államfelfogás. Az abszolutizmus Európában. A

polgári átalakulás és a polgári politikai rendszerek kialakulása. – Az államalapítás és a középkori magyar állam. A három

részre szakadt ország államszervezési sajátosságai. A magyar rendi állam intézményei és átalakulásuk 1848/49-ben. A

modern polgári államberendezkedés alapjainak lerakása és az intézményrendszer változásai az I. világháborúig

Magyarországon. A modern politikai pártok kialakulása és társadalmi bázisuk. A nagy társadalmi csoportok parlamenti

reprezentációja a 20. század első felében. – Diktatúrák Európában: Szovjetunió és Németország. – A 21. századi hazai

diktatúrák. A „proletárdiktatúra” a gyakorlatban: egy szűk csoport diktatúrája – a népszuverenitás ellentéte. A hatalmi

ágak elválasztása és általában a jogállamiság elvének tagadása a szocializmusban. Az 1956. évi forradalom, mint a

hatalom feletti társadalmi ellenőrzés megvalósításnak kísérlete.



Belényi Gy.: A sztálinizmus Magyarországon: a Rákosi rendszer. Korunk, 2003/2.

Bihari M.: Magyar politika 1944–2004. Bp. 1994.

Connor, W. D.: The Accidental proletariat. Princeton, 1991.

Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő 2010.

Dunn, J.: A demokrácia. Bp. 1990.

Easton, D.: The Analysis of Political Structure. New York, 1990.

Easton, D.: The Political System. New York, 1953.

Gergely J. – Izsák L.: A huszadik század története. Bp. 2000.

Gerics J.: A korai rendiség Európában és Magyarországon, Bp. 1987.

Hegyi K.: Török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995.

Izsák L.: Rendszerváltástól rendszerváltásig 1944–1990. Bp. 1998.

Palasik M.: A jogállam megteremtésének kísérlete Magyarországon 1944–1949. Bp. 2000.

Pölöskei F. – Ránki Gy. (szerk.): A magyarországi polgári államrendszerek. Bp. 1981.

Püski L.: A Horthy rendszer 1919–1945. Bp. 2006.

Romsics I.: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999.

Sashalmi E.: A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 2006.

Ajánlott irodalom:



Kun Miklós


N: 30

L:

Kredit:

2



Bognár Zalán,


Kun Miklós,

Sárközy Miklós


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

I.


írásbeli
































Ajánlott irodalom:

MTD 1240 Társadalmak, hadseregek, hadszínterek


Bognár Zalán


N: 30

L:

Kredit:

3



Bognár Zalán,

Hermann Róbert, Papp

Sándor


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



A tantárgy a hadseregek szervezésének és működtetésének társadalmi össze-függéseivel foglalkozik, a hadseregek

társadalmi bázisával, fegyverzetével, továbbá a hadtörténet földrajzi alapjaival kapcsolatos elméleti kérdésekkel, az egyes

földrajzi és környezeti tényezőknek a hadviselésre gyakorolt hatásával. Az ókori és középkori hadviselés ilyen irányú

vonatkozásainak bemutatása után elemezzük a zsoldosság kialakulásának társadalmi bázisát, valamint a tűzfegyverek

elterjedésének és az állandó hadsereg megjelenésének hatását a hadművészetre. A 18–19. század társa-dalmi változásai is

hatással voltak a hadseregek feladatrendszerére, szervezetére, a háborúk pedig életmódbeli és környezeti változásokat is

generáltak. Fontos az állam és a fegyveres erők viszonya, a haderők szervezeti felépítésének változása, a gazdaság hatása

a fegyveres erők tagozódására, belső struktúrájára, feladatrend¬szerére, vezetési mechanizmusára. A második világháború

eseményeit a hadszín¬terek sajátosságainak tükrében elemezzük.

A második világháború után a hidegháborús időszaknak közvetlen társadalmi és katonai hatásai mutathatók ki. A magyar

haderő 1945 utáni szerepéről a társadalmi viszonyok változásainak tükrében kell szólni.



A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk.: Király B.–Veszprémy L. Bp. 2003.

Clausewitz, C. von: A háborúról. Veszprém, 1999.

Fischer F.: A megosztott világ. Bp. 1992.

Gábor I. – Horváth Á.: A haditérképek históriája. Bp. 1979.

Niehorster, L. W. G.: The Royal Hungarian Army 1920–1945 I: Organization and History. Bayside, N.Y. 1998.

Szántó I.: Az európai hadszínterek katonaföldrajza. Bp. 1964.

The Hungarian Revolution and War of Independence, 1848/49. A Military History. New York, 1999.

The World at War, history of WW 1939–1945. A Military Historical website

Ajánlott irodalom:

MTD 1241 Társadalmak, hadseregek, hadszínterek


Bognár Zalán


N: 30

L:

Kredit:

2



Bognár Zalán,

Hermann Róbert, Papp

Sándor


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

I.


írásbeli



A tantárgy a hadseregek szervezésének és működtetésének társadalmi össze-függéseivel foglalkozik, a hadseregek

társadalmi bázisával, fegyverzetével, továbbá a hadtörténet földrajzi alapjaival kapcsolatos elméleti kérdésekkel, az egyes

földrajzi és környezeti tényezőknek a hadviselésre gyakorolt hatásával. Az ókori és középkori hadviselés ilyen irányú

vonatkozásainak bemutatása után elemezzük a zsoldosság kialakulásának társadalmi bázisát, valamint a tűzfegyverek

elterjedésének és az állandó hadsereg megjelenésének hatását a hadművészetre. A 18–19. század társa-dalmi változásai is

hatással voltak a hadseregek feladatrendszerére, szervezetére, a háborúk pedig életmódbeli és környezeti változásokat is

generáltak. Fontos az állam és a fegyveres erők viszonya, a haderők szervezeti felépítésének változása, a gazdaság hatása

a fegyveres erők tagozódására, belső struktúrájára, feladatrend¬szerére, vezetési mechanizmusára. A második világháború

eseményeit a hadszín¬terek sajátosságainak tükrében elemezzük.

A második világháború után a hidegháborús időszaknak közvetlen társadalmi és katonai hatásai mutathatók ki. A magyar

haderő 1945 utáni szerepéről a társadalmi viszonyok változásainak tükrében kell szólni.



A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk.: Király B.–Veszprémy L. Bp. 2003.

Clausewitz, C. von: A háborúról. Veszprém, 1999.

Fischer F.: A megosztott világ. Bp. 1992.

Gábor I. – Horváth Á.: A haditérképek históriája. Bp. 1979.

Niehorster, L. W. G.: The Royal Hungarian Army 1920–1945 I: Organization and History. Bayside, N.Y. 1998.

Szántó I.: Az európai hadszínterek katonaföldrajza. Bp. 1964.

The Hungarian Revolution and War of Independence, 1848/49. A Military History. New York, 1999.

The World at War, history of WW 1939–1945. A Military Historical website

Ajánlott irodalom:

MTD 1310 A klasszikus ókor népeinek mitológiája I.


Sárközy Miklós


N: 30

Kredit:

3


L:


Csízy Katalin,

Fábián Zoltán,

Fehér Bence,

Kopeczky Rita


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



A tantárgy célja a nagy klasszikus ókori kultúrák vallásának bemutatása. A tantárgy keretében a hallgatók

megismerkednek a egyiptomi, görög, etruszk, római, kelta és germán vallás mítoszaival és tárgyi emlékeivel. Külön

hangsúllyal szerepelnek, az adott vallási képzetekre vonatkozó legfontosabb források, azok értelmezése, lehetőségei, és

nehézségei. Természetesen az írott források és a tárgyi emlékek aránya témánként változó, az egyiptomi, görög, római

vallás esetében nagyobb súlyt kap a forrásfeldolgozás (mind a három nyelvet oktatjuk a karunkon), míg az etruszk, kelta

és germán vallások esetében pedig a tárgyi anyag dominál. A vallástörténet elméleti kérdései közül kiemelt hangsúlyt kap

a vallási szinkretizmus, mint az ókori világ globalizálódásának egyik fontos bizonyítéka. Tematikában érintjük a

misztérium vallásokat és az pogány római vallás utóvédharcát a kereszténységgel szemben.



Beard, M. – North, J. – Price, S.: Religions of Rome. Vol. II. A Sourcebook. Cambridge, 1998.

Burkert,W.: Ancient Mystery Cults. Harvard Univ. 1989.

Jones, P.–Pennick, N.: A History of Pagan Europe. Routledge, London–New York, 1997.

Kerényi K.: Halhatatlanság és Apollón-vallás. Bp. 1984.

Kerényi K.: Görög mitológia. Bp. 1977.

Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és mondatörténetbe. Bp. 1995.

Sarkady J. (szerk): Görög vallás – görög istenek, Bp. 1977.

Simon, E.: Die Götter der Griechen. München, 1985.

Simon, E.: Die Götter der Römer. München, 1990.

Ajánlott irodalom:

MTD 1311 A klasszikus ókor népeinek mitológiája II.


Sárközy Miklós


N: 30

L:

Kredit:

3



Csízy Katalin,

Fábián Zoltán,

Fehér Bence,

Kopeczky Rita


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli






















Ajánlott irodalom:

MTD 1313 A klasszikus ókor népeinek mitológiája


Sárközy Miklós


N: 30 + 0

L:

Kredit:

3



Csízy Katalin,

Fábián Zoltán,

Fehér Bence,

Kopeczky Rita


kötelezően választható


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

II.


írásbeli






















Ajánlott irodalom:

MTD 1320 Az Ó- és Új szövetségi iratok történeti és kulturális háttere


Pecsuk Ottó


N: 30

L:

Kredit:

2



Balla Péter,

Kopeczky Rita,

Papp Ferenc,


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

I.


írásbeli

Pecsuk Ottó



A tárgy bevezetéseként az ókori Mezopotámia, Szíria, és Palesztina vallástörténetét tekintjük át vázlatosan. Különös

hangsúllyal tárgyaljuk a vallástörténet ikonográfiai forrásanyagát, valamint történeti antropológiai aspektusait.

Továbbiakban az egyes újszövetségi iratok, iratcsoportok, szerzők egyedi teológiájának csomópontjait, jellegzetességeit

sajátíthatják el a hallgatók. A források vizsgálata mellett nagy hangsúlyt kap az óegyház kialakulása és korai

szervezetének bemutatása. A szemináriumokat forrásolvasás egészíti ki, melyen részben eredeti nyelven, részben

fordításban sajátítják el a hallgatók a szövegek értelmezését, elemzését és értékelését.



Jones, P.–Pennick, N.: A History of Pagan Europe. London–New York, 1997.

Albertz, R.: Religionsgeschichte Israels in der alttestamentlichen Zeit. I–II. Göttingen, 1994.

Hutter, M.: Religionen in der Umwelt des Alten Testaments. Stuttgart, 1994.

Schweitzer, E. Teológiai bevezetés az Újszövetségbe. Bp. 2004.

Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása 200–1000. Bp. 1999.

Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 1983.

Szókratész egyháztörténete. Ford. Baán I. Bp. 1984.

Septuaginta – Morphologically tagged Edition. Ed. Alfred Rahlfs. Stuttgart 1979 (reprint: 1996).

Novum Testamentum Graece et Latine. Ed. Nestlé–Alland. Stuttgart, 1993

Ajánlott irodalom:



Pecsuk Ottó


N: 30

L:

Kredit:

2



Balla Péter,

Kopeczky Rita,

Papp Ferenc,

Pecsuk Ottó


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

II.


írásbeli




















Ajánlott irodalom:



Pecsuk Ottó


N: 30

L:

Kredit:

2



Balla Péter,

Kopeczky Rita,

Papp Ferenc,

Pecsuk Ottó


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

III.


írásbeli




















Ajánlott irodalom:

MTD 1340 Nem keresztény világvallások


Fehér Bence


N: 30

L:

Kredit:

3



Fábián Zoltán,

Fehér Bence,

Kopeczky Rita,

Sárközy Miklós


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



Az egyes társadalmak és államok életét évezredeken keresztül alapvetően meghatározta a vallás. Az eurázsiai térségben

több olyan vallási eszmerendszer is kialakult, mely részben missziós törekvései (pl. iszlám, budhizmus), részben az adott

vallási rendszer követőinek nagy száma (pl. kínai univerzalizmus) miatt különösen nagy hatást gyakoroltak a tágabb

értelemben vett kultúrára. Az évszázadok folyamán ezek a nagy, világvallásnak nevezhető eszmerendszerek egymással is

rendszeresen kapcsolatba kerültek, hol megtermékenyítve egymást, hol egymással élesen szemben állva. Az európai

keresztény kultúra is számos alkalommal találkozott ezen nem-keresztény vallásokkal, hozzájuk való viszonya az

évszázadok során sokszor és sokat változott. A globalizált világ kialakulása a vallások számára is új helyzetet teremtett,

ezért alapvető fontosságú az emberek gondolkodását ma is mélyen befolyásoló vallási rendszerek megismerése.

A tárgy nagy vonalakban ismerteti a mai világvallásokat (iszlám, hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzalizmus,

sintoizmus). Bemutatja szent könyveiket, főbb tanításaikat, vallásos életvitelük szabályait, figyelembe véve a vallások

közötti párbeszéd jelenlegi tendenciáit. Különösen nagy figyelmet szentelünk e vallások kialakulásának, történetének,

földrajzi elterjedésüknek, a külső misszióhoz való viszonyuknak, valamint az egyes vallások és kultúrák viszonyának. Az

előadásokon a hallgatók példákon keresztül ismerkednek meg a vallási konfliktusok kulturális gyökereivel, jellegével,

következményeivel, ill. a feloldásuk lehetőségeivel.



Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története. I–III. Bp. 1994-1996.

Glasenapp, H. van: Az öt világvallás. Bp. 1975.

Ions, V.: Indiai mitológia. A mítoszok világa. Bp. 1991.

Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia. Bp. 1992.

Küng, H.–Ess. J. van: Párbeszéd az iszlámról. Kereszténység és világvallások. Bp. 1998.

Küng, H. – Ess, J. van: Párbeszéd a hinduizmusról. Kereszténység és világvallások. Bp. 1999.

Reader:, I.: A Sintoizmus. Vallások világa. Bp. 2000.

Lin Yu Tang: Mi kínaiak. Bp. 1991.

Sati Bhante: A sintoizmus. Bp. 1990.

Simon, R.: A Korán – A Korán világa. Bp. 1987.

Ajánlott irodalom:

MTD 1371 Egyetemes és magyar protestáns művelődéstörténet és forrásai


Csoma Zsigmond


N: 30

L:

Kredit:

3



Csoma Zsigmond,

Kurucz György,

Nagy Zsombor


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



A középkori Egyháznak a kultúrában, oktatásban betöltött szerepéhez képest a reformáció teljesen átalakította az egyház

és ember kapcsolatát és merőben új társadalmi értékítéletet hirdetett. Ennek hatása a művelődéstörténetben jól

kimutatható, a kultúra protestáns vonulatában a kálvini esztétika alapjaitól 400 éven keresztül. Részletesebben elemezzük

ennek tükröződését a művészetben és a zenei kultúrában, az alkotásokon, írott forrásokon és tárgyi emlékeken keresztül.

Az antropológiai szemléletű újabb társadalom- és kultúrtörténeti kutatások eredményeivel is megismerkedünk. A 16.

század elejétől megjelenő protestáns irányzatok, majd a kialakuló új felekezetek számos elemmel gazdagították a magyar

kultúrát is. Hatásuk kimutatható a polgárosodásban, a gazdasági, társadalmi, kulturális életben. Jelentős volt a protestáns

közösségek szerepe az ország függetlenségéért küzdő mozgalmakban. A protestáns szellemiség az ellenreformáció után is

meghatározó volt. A protestantizmus magyarországi elterjedése kapcsán tárgyaljuk annak nyugat-európai gyökereit, az új

hitelvek befogadására kész magyarországi társadalmat, a lutheri és a helvét irányú egyházak egymás mellett élését, a főúri

pártfogókat, az erdélyi unitárius-helvét hitvitákat, majd a helvét és lutheránus egyházak elkülönülését.



Chadwick, O.: A reformáció. Bp. 1998.

Dülmen, R. van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. I–III. München, 1990–1994.

Heussi, K.: Az egyháztörténet kézikönyve. Bp. 2000.

Im Hof, U.: A felvilágosodás Európája. Bp. 1995.

Bucsay M.: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp. 1985.

Magyar művelődéstörténet. Szerk. Kósa L. Bp. 1999.

Mezőváros, reformáció és irodalom 16–18. század. Szerk. Szabó András. Bp. 2005.

Péter K.: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél

évszázadból. Bp. 1995.

Péter K.: Reformáció: kényszer és választás. Bp. 2004.

Radvánszky B.: Magyar családélet és háztartás a 16. és 17. században. Bp. 1986.

G. Szabó B.–Fekete Cs.–Bereczki L. (szerk.): Egyház és művelődés. Fejezetek a reformátusság és a művelődés

XVI-XIX. századi történetéből. Debrecen, 2000.

Szakály F.: Mezővárosok és reformáció. Tanulmányok a korai polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és

reformáció) Bp. 1995.

Szentírás, hagyomány, reformáció. Szerk. F. Romhányi B. – Kendeffy B. Bp. 2009.

Zimányi V. (szerk.): Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században.

Bp. 1994.

Zoványi J.: A magyarországi protestantizmus története 1895-ig. Bp. 2004 (reprint).

Ajánlott irodalom:

MTD 1371 Egyetemes és magyar protestáns művelődéstörténet és forrásai II.


Dusnoki József


N: 30

L:

Kredit:

3



Csoma Zsigmond,

Kurucz György,

Nagy Zsombor


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


szóbeli



A középkori Egyháznak a kultúrában, oktatásban betöltött szerepéhez képest a reformáció teljesen átalakította az egyház

és ember kapcsolatát és merőben új társadalmi értékítéletet hirdetett. Ennek hatása a művelődéstörténetben jól

kimutatható, a kultúra protestáns vonulatában a kálvini esztétika alapjaitól 400 éven keresztül. Részletesebben elemezzük

ennek tükröződését a művészetben és a zenei kultúrában, az alkotásokon, írott forrásokon és tárgyi emlékeken keresztül.

Az antropológiai szemléletű újabb társadalom- és kultúrtörténeti kutatások eredményeivel is megismerkedünk. A 16.

század elejétől megjelenő protestáns irányzatok, majd a kialakuló új felekezetek számos elemmel gazdagították a magyar

kultúrát is. Hatásuk kimutatható a polgárosodásban, a gazdasági, társadalmi, kulturális életben. Jelentős volt a protestáns

közösségek szerepe az ország függetlenségéért küzdő mozgalmakban. A protestáns szellemiség az ellenreformáció után is

meghatározó volt. A protestantizmus magyarországi elterjedése kapcsán tárgyaljuk annak nyugat-európai gyökereit, az új

hitelvek befogadására kész magyarországi társadalmat, a lutheri és a helvét irányú egyházak egymás mellett élését, a főúri

pártfogókat, az erdélyi unitárius-helvét hitvitákat, majd a helvét és lutheránus egyházak elkülönülését.



Chadwick, O.: A reformáció. Bp. 1998.

Dülmen, R. van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. I–III. München, 1990–1994.

Heussi, K.: Az egyháztörténet kézikönyve. Bp. 2000.

Im Hof, U.: A felvilágosodás Európája. Bp. 1995.

Bucsay M.: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp. 1985.

Magyar művelődéstörténet. Szerk. Kósa L. Bp. 1999.

Mezőváros, reformáció és irodalom 16–18. század. Szerk. Szabó András. Bp. 2005.

Péter K.: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél

évszázadból. Bp. 1995.

Péter K.: Reformáció: kényszer és választás. Bp. 2004.

Radvánszky B.: Magyar családélet és háztartás a 16. és 17. században. Bp. 1986.

G. Szabó B.–Fekete Cs.–Bereczki L. (szerk.): Egyház és művelődés. Fejezetek a reformátusság és a művelődés

XVI-XIX. századi történetéből. Debrecen, 2000.

Szakály F.: Mezővárosok és reformáció. Tanulmányok a korai polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és

reformáció) Bp. 1995.

Szentírás, hagyomány, reformáció. Szerk. F. Romhányi B. – Kendeffy B. Bp. 2009.

Zimányi V. (szerk.): Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században.

Bp. 1994.

Zoványi J.: A magyarországi protestantizmus története 1895-ig. Bp. 2004 (reprint).

Ajánlott irodalom:

MTD 0021 A történelem kutatás módszertana


Bognár Zalán


N: 30

L:

Kredit:

2




Fehér Bence,

Makkai Béla,


Semsey Viktória


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

II.


írásbeli


A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani

kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing)

módszertanának elsajátítására.


A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az

ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig.

A szövegkritika megjelenése és „kötelezővé” válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első

kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és „hamisítása”. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az

első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző

történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek

hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 20. század újabb módszertani impulzusai:

szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A

természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória,

diszkurzív módszerek.



Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia

változata. Bp. 2007.

Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 2006

Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996.

Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok,

módszerek. Bp. 2003/2006.

Faragó Tamás – Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 2000. Bp. 2000.

Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980.

Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986.

Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 2004.

Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1–2. Bp. 2003.

Scott, Eddie M.: Ami „köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába.

Debrecen, 1996.

Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 2000.

Ajánlott irodalom:

MTD 0112 Latin II.


Imregh Monika


N: 30

L:

Kredit:

2



Csízy Katalin,


Fehér Bence,

Imregh Monika,

Várady Zoltán


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

II.


írásbeli















Ajánlott irodalom:

MTD 0113 Latin III.


Imregh Monika


N: 30

L:

Kredit:

2



Csízy Katalin,


Fehér Bence,

Imregh Monika,

Várady Zoltán


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

III.


írásbeli















Ajánlott irodalom:

MTD 0130 Elit kultúra és népi kultúra Európában


Dusnoki József


N: 30

L:

Kredit:

3



Csoma Zsigmond,

Dusnoki József,

Imregh Monika,


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli



A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok

összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra

kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális

participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források)

segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához.



Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp. 1982.

Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 2006.

Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. 1991.

Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993.

Dülmen, R. van–Schindler, N.(eds.): Volkskultur. Frankfurt/M., 1987.

Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp. 1991.

Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa 1500–1800. Göttingen, 2000.

Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp. 1987.

Hein, D.–Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, 1996.

Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London. 1988.

Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat,

Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, 1999.

Le Roy Ladurie, E.: Montaillou… Bp. 1997.

Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 2004.

Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 2004.

Ajánlott irodalom:

MTD 0131 Elit kultúra és népi kultúra Európában


Dusnoki József


N: 30

L:

Kredit:

3



Csoma Zsigmond,

Dusnoki József,

Imregh Monika,


kötelező


Őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


szóbeli



A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok

összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra

kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális

participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források)

segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához.



Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp. 1982.

Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 2006.

Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. 1991.

Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993.

Dülmen, R. van–Schindler, N.(eds.): Volkskultur. Frankfurt/M., 1987.

Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp. 1991.

Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa 1500–1800. Göttingen, 2000.

Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp. 1987.

Hein, D.–Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, 1996.

Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London. 1988.

Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat,

Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, 1999.

Le Roy Ladurie, E.: Montaillou… Bp. 1997.

Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 2004.

Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 2004.

Ajánlott irodalom:

MTD 0140 Történeti demográfia, történeti statisztika


Balaton Petra


N: 30

L:

Kredit:

3



Dusnoki József


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli



A tantárgy a történeti demográfia és a történeti statisztika legjelentősebb irányzatait és kutatási módszereit mutatja be. Az

előadások érintik az európai és magyarországi népesség fejlődésének fontosabb korszakait és azok kvantitatív

kutatásainak lehetőségeit. A történeti statisztika legfontosabb képviselőinek és irányzatainak elemzésén túl foglalkozunk a

történettudomány különféle ágazataiban (pl. hadtörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet stb.) alkalmazott statisztikai

módszerekkel, így külön hangsúlyt fektetünk a politikai és katonai gondolkodás demográfiai és statisztikai aspektusaira,

azok fejlődési mechanizmusának vizsgálatára. Megismerkedünk a magyar történeti statisztikai és történeti demográfiai

kutatás legfontosabb eredményeivel.



Acsádi, Gy.–Nemeskéri, J.: History of Human Life Span and Mortality. Bp. 1970.

Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp. 1987.



Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp.

2005.

Fényes E.: Magyarország statisztikája. I–III. Pest, 1842–1843.

Katus L.: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. Történelmi Szemle 1980/2. 270–

287.

Kovacsics J. (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957.

Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963.

Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecen¬tenáriumi előadások. Bp.

1997.

Livi-Bacci, M.: A világ népességének rövid története. Bp. 1999.

Clark, P. - Souden, D. C.: Migration and Society in Early Modern England. Totowa, N.J., 1988.

Noiriel, G.: Population, immigration et identité nationale en France. Paris, 1992.

Pfister, Ch.: Bevölkerungsgeschichte und historische Demographie. München, 2007.

Thirring G.: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938.

Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem. Bp. 1973.

Ajánlott irodalom:



Balaton Petra


N: 30

L:

Kredit:

3



Gálffy László,

Várady Zoltán


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli











projektekkel.








Közleményei 2001–2004. Bp. 2004. 73–92.







1993.



Ajánlott irodalom:



Balaton Petra


N: 30

L:

Kredit:

2


Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja:

Gálffy László,

Várady Zoltán

kötelező

tavaszi

magyar GYJ

Ajánlott félév:

II.


írásbeli











projektekkel.








Közleményei 2001–2004. Bp. 2004. 73–92.







1993.



Ajánlott irodalom:

MTD 0170 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig


Semsey Viktória


N: 30

L:

Kredit:

3



Gálffy László,

Gergely András


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli



Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek

összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer

/rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi

korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság,

köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló

személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam

működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv

formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált,

decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva.



Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.

Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában.

I–III. Bp. 1996.

Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp. 1971.

Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2010.

Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada 1789–1939, Bp. 1994.


Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 1939.

Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp.

1999.

Picq, J.: Une histoire de l'Etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 2009.

Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 2006.

Szűcs, J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983.

Ajánlott irodalom:



Semsey Viktória


N: 30

L:

Kredit:

3



Gálffy László,

Gergely András


kötelező


Őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


szóbeli
















I–III. Bp. 1996.







1999.




Ajánlott irodalom:



Semsey Viktória


N: 30

L:

Kredit:

3



Gálffy László,

Gergely András


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

IV.


szóbeli
















I–III. Bp. 1996.







1999.




Ajánlott irodalom:

MTD 1120 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben


Sárközy Miklós


N: 30

L:

Kredit:

3



Gálffy László,

Gergely András,


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév: Értékelés módszere:

Imregh Monika,

Ö. Kovács József

II. szóbeli



A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7–8 ezer évvel ezelőtt. Ezek

mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a

gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges

szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú

városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az

urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári

szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak.

Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció

összefüggéseivel az ókortól napjainkig.



Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the

Euphrates. Chicago–London, 1981.

Berend T. I.–Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987.

Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996.

Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó

államig. Bp. 1995.

Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974.

Granasztói Gy.: A középkori magyar város. Bp. 1980.

Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957.

Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d’Europe du XIVe au XVIII

e siècle. I–III. 1954–

1956.

Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I–II. Paris–Bruxelles, 1939.

Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998.

Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és

Eperjesen. Bp. 2004.

Szűcs J.: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955.

Ajánlott irodalom:



Sárközy Miklós


N: 30

L:

Kredit:

2



Gálffy László,

Gergely András,

Imregh Monika,

Ö. Kovács József


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

II.


írásbeli



















államig. Bp. 1995.






1956.






Ajánlott irodalom:



Sárközy Miklós


N: 30

L:

Kredit:

3



Gálffy László,

Gergely András,

Imregh Monika,

Ö. Kovács József


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


szóbeli



















államig. Bp. 1995.






1956.






Ajánlott irodalom:



Sárközy Miklós


N: 30

L:

Kredit:

2



Gálffy László,

Gergely András,

Imregh Monika,

Ö. Kovács József


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

IV.


írásbeli



















államig. Bp. 1995.






1956.






Ajánlott irodalom:

MTD 1130 Agrártörténet és népesedési folyamatok Európában az ókortól a 20. század végéig


Csoma Zsigmond


N: 30

Kredit:

3


L:


Csoma Zsigmond,

Dusnoki József,

Fehér Bence


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


szóbeli



A preindusztriális társadalmakban a mezőgazdaság volt a meghatározó termelési ágazat. Az ókortól kezdve nyújtunk

áttekintést a társadalmanként és területenként változó mezőgazdasági termelésről, az egyes régiók gazdálkodási

sajátosságairól és az ezektől nagy mértékben függő demográfiai viszonyokról. A mezőgazdaság több ezer éves

fejlődésében csúcspontot jelentett a Római Birodalom agrotechnikája, üzemszervezése és az erre alapozódó árutermelés,

ami biztosította a jelentős városi lakosság és a hadsereg ellátását. A középkorban az agrárgazdaság szerkezeti felépítése

megváltozik: kiépül az uradalmi rendszer, létrejönnek a paraszti függés különféle változatai. A 10–11. században

bekövetkező ugrásszerű agrotechnikai fejlődés („középkori mezőgazdasági forradalom”) tette lehetővé a termelékenység

gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Európában a fő élelmezési cikket a 18. századig a

gabonafélék jelentették. A kapitalista világgazdaság kialakulásával, majd az ipari forradalom eredményeinek

elterjedésével gazdasági szerkezetváltás következett be: új technológiák, munkaszervezés, növényfajták jelentek meg, s az

intenzív gazdálkodás hatására mind kevesebb termelő látta el a növekedő népességet. A szétnyíló agrárolló hátrányosan

érintette a rurális hagyományú régiókat, így Kelet-Európát is. A 20. században a mezőgazdasági termelésben egyre inkább

a tudományos szempontok és a fejlett agrotechnika érvényesültek. Fontossá vált a nemzetközi intézmények szerepe, a

környezetvédelem ügye. A szemináriumokon megismerkedünk az agráriummal kapcsolatos forrásokkal és a legfontosabb

történeti feldolgozásokkal.






államig. Bp. 1995.

Hoffmann T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.

Isager, S.–Skydsgaard, J. E.: Ancient Greek Agriculture: An Introduction. London–New York, 1992.

Kloft, H.: Die Wirtschaft des Imperium Romanum. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein, 2006.

Maróti E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Bp. 1981.

Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp., 1983.

Pfister, Ch.: Bevölkerungsgescichte und historische Demographie. München, 2007.

Tracy, M.: Agriculture in Western Europe. London, 1964.

Ajánlott irodalom:



Csoma Zsigmond


N: 30

L:

Kredit:

3



Csoma Zsigmond,

Dusnoki József,

Fehér Bence


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli























államig. Bp. 1995.








Ajánlott irodalom:



Csoma Zsigmond


N: 30

L:

Kredit:

2



Csoma Zsigmond,

Dusnoki József,

Fehér Bence


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

III.


írásbeli























államig. Bp. 1995.








Ajánlott irodalom:

MTD 1140 Magyarország gazdaság- és népesedéstörténete és ezek forrásai




N: 30

L:

Kredit:

3



Balaton Petra,

Csoma Zsigmond,


Popély Gyula


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli



A Kárpát-medence természeti adottságainak és korábbi gazdasági és népesedési viszonyainak áttekintése után a tantárgy a

9–10. századtól foglalkozik a terület gazdálkodásával és demográfiai viszonyaival. Az államalapítás után az egész Kárpát-

medence egységes gazdasági rendszerré szerveződött, amelyben a legfontosabb ágazat hosszú időn keresztül a

mezőgazdaság, de hangsúlyozni kell az európai jelentőségű bányaipart (só, nemesfémek), valamint a városok szerepét az

iparban és a kereskedelemben. Tárgyaljuk a birtokviszonyok alakulását, az adózási és a pénzügyi rendszert. A 16.

századtól Magyarország is bekapcsolódott a kialakuló világ-gazdaságba, elsősorban agrár termékek exportjával. A 18.

századtól a Habsburg birodalom gazdaságpolitikája érvényesült. Az elmaradott társadalmi szerkezet és a tőkehiány az

európai úttól eltérő, késleltetett fejlődést eredményezett, ami a demográfiai helyzetre is jellemző. A 19. század második

felétől gyors iparosodással kezdett felzárkózni az ország gazdasága. 1945 után struktúraváltás következett be. A

tantárgyhoz kapcsolódó legfontosabb történeti források feldolgozása gyakorlati foglalkozáson történik.



Beluszky P.: Magyarország településföldrajza. Bp., 2003.


2005.

Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp. 1963–1998.


Komlós, J.: Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac: Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a

tizenkilencedik században. Bp. 1990.

Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Bp. 1997.

Kubinyi András – Laszlovszky József – Szabó Péter (szerk.): Gazdaság és gazdálkodás a középkori

Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Bp. 2008.

Makkai L.: Der Ungarische Viehhandel, 1550–1650. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas, 1450–1650. Köln–

Wien, 1971.

Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Bp. 1966.

Wellmann I.: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp. 1979.

Zimányi V.: Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Bp. 1976.

Ajánlott irodalom:

MTD 1141 Magyarország gazdaság- és népesedéstörténete és ezek forrásai II.




N: 30

L:

Kredit:

3



Balaton Petra,

Csoma Zsigmond,


Popély Gyula


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


szóbeli

















2005.









Wien, 1971.




Ajánlott irodalom:

MTD 1142 Magyarország gazdaság- és népesedéstörténete és ezek forrásai II.




N: 30

L:

Kredit:

2



Balaton Petra,

Csoma Zsigmond,


Popély Gyula


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

IV.


írásbeli

















2005.









Wien, 1971.




Ajánlott irodalom:



Kun Miklós


N: 30

L:

Kredit:

3



Bognár Zalán,


Kun Miklós,

Sárközy Miklós


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli
































Ajánlott irodalom:

MTD 1230 Háborúk és hadművészet története


Horváth Csaba


N: 30

L:

Kredit:

3



Bognár Zalán,

Hermann Róbert,

Horváth Csaba,

Popély Gyula


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli



A tantárgy az egyetemes és a magyar hadtörténet legfontosabb fejezeteit mutatja be. Foglalkozik az ókori és középkori

államok hadseregeivel, szervezetével, fegyverzetével, harceljárásával, a jelentősebb háborúkkal, csatákkal és azok

hadművészeti értékelésével. A magyar hadtörténetet a honfoglalás kortól tekintjük át, megismerjük a középkori Magyar

Királyság hadszervezetét, fegyverzetét, harceljárását, a korabeli európaitól való eltéréseit. Összegezzük a török- és

Habsburg-ellenes harcok hadművészeti tapasztalatait. Bemutatjuk a katonai irodalom és gondolkodás kialakulását és

fejlődését. Az egyetemes és magyar hadtörténelem a 18. századtól az első világháború végéig. Az ipari forradalom és a

nagy francia forradalom jelentős hatással volt a hadművészet fejlődésére. Értékeljük a kor fontosabb háborúinak az első

világháborúig bezárólag a hadművészeti tapasztalatait, a katonai gondolkodás fejlődését és a fontosabb gondolkodók

munkásságát. Ismertetjük Magyarország hadügyér a Habsburg-birodalom keretei között, az 1848/49-es szabadságharc

katonai történetét és tapasztalatait, majd az első világháborús magyar részvételt.

Az első világháború végétől a második világháború végéig foglalkozunk a fontosabb államok fegyveres erőinek

fejlődésével, katonai elméletekkel és elképzelésekkel a jövő háborújáról. Elemezzük a második világháború hadjáratait és

hadművészeti tapasztalatait, a magyar haderő felkészítésével és részvételével.

Az 1945 után folyó helyi háborúk és hadművészeti tapasztalataik. A hidegháború és a bipoláris világrend kialakulásának

illetve a tudományos-technikai forradalom vívmányainak hatása a fegyveres erők fejlődésére. A magyar haderő 1945 után

a párizsi békeszerződésig, illetve a Varsói Szerződés kötelékében, majd a NATO-ba vezető úton. A tárgy oktatásának

integráns része a tematikához kapcsolódó forrásismeret.



A hadművészet középkori és újkori klasszikusai. Bevezető tanulmányt írta: Rázsó Gy. Bp. 1974.

A hadművészet ókori klasszikusai. Szerk. Haan I. Bp. 1963.

Eisenhower, D. D.: Keresztesháború Európában. Európa, Bp. 1982.

Endrei Walter – Jeszenszky Sándor (szerk.): Technikatörténet 1760-1960. Bp. 1993.

Galántai J.: Az első világháború. Bp. 1980.

Hadművészet a nyugati világban. Bp. 1997.

Kende I.: Napjaink 120 háborúja. Bp. 1976.

Newark, Tim: Sorsfordító ütközetek. 50 csata, amely megváltoztatta a modern történelem menetét. Bp. 2004

Perjés G.: Zrínyi Miklós és kora. 2. kiad. Bp. 2002.

Warry, J.: A klasszikus világ hadművészete. Bp. é.n.

Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Bev. Perjés G. Bp. 1976.

Ajánlott irodalom:

MTD 1236 Háborúk és hadművészet története


Horváth Csaba


N: 30

L:

Kredit:

2



Bognár Zalán,

Hermann Róbert,

Horváth Csaba,

Popély Gyula


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

II.


szóbeli

































Ajánlott irodalom:

MTD 1232 Háborúk és hadművészet története II.


Horváth Csaba


N: 30

L:

Kredit:

2



Bognár Zalán,

Hermann Róbert,

Horváth Csaba,

Popély Gyula


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GYJ

Ajánlott félév:

III.


szóbeli

































Ajánlott irodalom:

MTD 1350 Keleti keresztény egyházak története


Fábián Zoltán


N: 30

L:

Kredit:

3



Csízy Katalin,

Fábián Zoltán,

Fehér Bence,

Kendeffy Gábor,

Sárközy Miklós


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


szóbeli



A keleti kereszténység története, mely a Közel-Kelet minden jelentős történelmi, politikai fordulatát a későantikvitástól a

mai napig végigkíséri, sok szálon futó teológiai, krisztológiai, történelmi és kulturális jelenségek halmaza. Keleti

kereszténynek tekintjük szűkebb értelemben azon keresztény egyházakat, melyek a későókorban váltak el teológiai és

krisztológiai téren nyugati testvéregyházuktól, a római birodalomban államvallássá lett katolicizmustól (a görögkeleti

egyház magyar elnevezése ellenére nem tartozik a keleti egyházak közé). A Kr.u. 451-es khalkédóni zsinat döntései

mentén vált el végképp egymástól az utolsó keleti keresztény csoport és a nyugati kereszténység. A legfontosabb

antikhalkédoniánus egyházak az 5. században függetlenedő nesztoriánusok és a monofiziták. Előbbiek a középkor

folyamán Közép- és Belső-Ázsiában nagyon népszerűek lettek, mai napig megtalálhatóak egyes csoportjaik keleten. A

több nagy csoportra oszló monofiziták a legnépesebb mai napig fennmaradt keleti keresztény közösség.

A tantárgy célja a keleti egyházak és a legfontosabb irányzatok megismerése, egyház- és dogmatörténeti vizsgálata. A

tanulmányok témái elsősorban a görög ortodox egyház és az 5. századi egyházszakadások, a nesztoriánus, a monofizita

nemzeti egyházak (jakobita, kopt, etióp) irányzatai és története, kitekintve a szír (káld) és a gregoriánus (örmény)

egyházakra, s a pravoszláv egyház kialakulására is. Kialakulásuk, történetük hangsúlyos tanulmányozásával,

jellegzetességeik, dogmarendszerük, liturgiájuk és a nyelvi eltéréseknek a források segítségével való vizsgálatával

társadalmi, politikai hátterük és fejlődésük követhető nyomon.



Bréhier, L.: Bizánc tündöklése és hanyatlása. Bp. 1999.

Burmester, O.H.E.: The Egyptian or Coptic Church. Cairo, 1967.


Fodor Gy.: Keleti kereszténység: források. Bp. 2008.

Hussey, J.M. – Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 2010.

Kákossy L.: Fény és Káosz. Bp. 1984.

Lang, D. M.: Armenia: Cradle of Civilization. London, 1973.

Meinardus, O. F.: Two Thousand Years of Coptic Christianity. Cairo, 2002.

Meyendorff, J.: Birodalmi egység és keresztény szakadások. Bp. 2001.

Meyendorff, J.: Krisztus az ortodox teológiában. Bp. 2003.

Timkó I.: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Bp. 1971.

Vanyó L.: Az ókeresztény egyház és irodalma. Bp. 1980.

Vanyó L.: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe. Bp. 1998.

Ajánlott irodalom:

MTD 1351 Keleti keresztény egyházak története


Fábián Zoltán


N: 30

L:

Kredit:

3



Csízy Katalin,

Fábián Zoltán,

Fehér Bence,


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


szóbeli

Kendeffy Gábor,

Sárközy Miklós



A keleti kereszténység története, mely a Közel-Kelet minden jelentős történelmi, politikai fordulatát a későantikvitástól a

mai napig végigkíséri, sok szálon futó teológiai, krisztológiai, történelmi és kulturális jelenségek halmaza. Keleti

kereszténynek tekintjük szűkebb értelemben azon keresztény egyházakat, melyek a későókorban váltak el teológiai és

krisztológiai téren nyugati testvéregyházuktól, a római birodalomban államvallássá lett katolicizmustól (a görögkeleti

egyház magyar elnevezése ellenére nem tartozik a keleti egyházak közé). A Kr.u. 451-es khalkédóni zsinat döntései

mentén vált el végképp egymástól az utolsó keleti keresztény csoport és a nyugati kereszténység. A legfontosabb

antikhalkédoniánus egyházak az 5. században függetlenedő nesztoriánusok és a monofiziták. Előbbiek a középkor

folyamán Közép- és Belső-Ázsiában nagyon népszerűek lettek, mai napig megtalálhatóak egyes csoportjaik keleten. A

több nagy csoportra oszló monofiziták a legnépesebb mai napig fennmaradt keleti keresztény közösség.

A tantárgy célja a keleti egyházak és a legfontosabb irányzatok megismerése, egyház- és dogmatörténeti vizsgálata. A

tanulmányok témái elsősorban a görög ortodox egyház és az 5. századi egyházszakadások, a nesztoriánus, a monofizita

nemzeti egyházak (jakobita, kopt, etióp) irányzatai és története, kitekintve a szír (káld) és a gregoriánus (örmény)

egyházakra, s a pravoszláv egyház kialakulására is. Kialakulásuk, történetük hangsúlyos tanulmányozásával,

jellegzetességeik, dogmarendszerük, liturgiájuk és a nyelvi eltéréseknek a források segítségével való vizsgálatával

társadalmi, politikai hátterük és fejlődésük követhető nyomon.



Bréhier, L.: Bizánc tündöklése és hanyatlása. Bp. 1999.

Burmester, O.H.E.: The Egyptian or Coptic Church. Cairo, 1967.


Fodor Gy.: Keleti kereszténység: források. Bp. 2008.

Hussey, J.M. – Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 2010.

Kákossy L.: Fény és Káosz. Bp. 1984.

Lang, D. M.: Armenia: Cradle of Civilization. London, 1973.

Meinardus, O. F.: Two Thousand Years of Coptic Christianity. Cairo, 2002.

Meyendorff, J.: Birodalmi egység és keresztény szakadások. Bp. 2001.

Meyendorff, J.: Krisztus az ortodox teológiában. Bp. 2003.

Timkó I.: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Bp. 1971.

Vanyó L.: Az ókeresztény egyház és irodalma. Bp. 1980.

Vanyó L.: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe. Bp. 1998.

Ajánlott irodalom:

13.2.5. történelem mesterképzési szak tantárgytematikái...

Documents