Logisztikai ügyintéző speciális feladatai14. tételEgy terméket (melyet folyamatosan értékesítenek) különféle alkatrészekből szerelik össze egy üzemben. Mutassa be, hogy a termeléstervezés egyes fázisaiban milyen tevékenységeket kell elvégezni! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentum tartalmát!

Információtartalom vázlata:

A termelés tervezés célja

A termeléstervezés lépései és ezek tartalma, elkészítési módja

Keresetelőrejelzés (módszerek, technikák)

Aggregált tervezés (lényege, időtáv, részletezettség, módszere)

Anyagszükséglet számítás (lényege, milyen termékeknél, számításának menete, számításához felhasznált információk, a számítás outputjai, a módszer előnyei, a módszer alkalmazhatóságának feltételei)

Termelés ütemezés (célja, és számítása)

Az idegen nyelvű dokumentum ismertetése

A termelés tervezés célja: A tervezés gazdasági értelemben a jövőre vonatkozó elképzelések számszerű megfogalmazását jelenti. Ezek a számok jelentik a jövőben a tevékenységek végzésének alapját, segítségükkel érzékeltethetjük, hogy mennyire sikerült az elkpzeléseinket a gyakorlatban megvalósítanunk. A termelési rendszer irányításának is fontos eszköze a tervezés, több terv is készül különböző célok megvalósítására.

Kereslete – előrejelzés

Fogalma: A kereslet – előrejelzés olyan becslési folyamat, amelynek célja az eladható, letermelhető mennyiség meghatározása.

Minden logisztikai tevékenységnek szüksége van valamilyen szintű kereslet – előrejelzésre. Ezt a tevékenységet nem maga a logisztika végzi, hanem hanem például a marketing osztálytól kapja az információkat.

Csoportosítása:

1. Időtáv szerint:

Rövid táv: Kevesebb, mint hat hónap. Meghatározza a termelés ütemezését, a beszerzést stb.

Középtáv: Hat hónaptól három évig terjedhet. Meghatározza a raktár- és disztribúciós központok kapacitását stb.

Hosszútáv: Három évnél hosszabb időszakot ölel fel. Segítséget nyújt a különböző logisztikai létesítmények elhelyezéséről szóló döntésekhez, a logisztikai infrastruktúrába való beruházás szükségességéhez.

2. A kereslet - előrejelzés módszertana szerint:

Kvantitatív módszer: Ezek olyan technikák, melyek főleg statisztikai eszközökkel, a múltbeli eseményeket felhasználva határozzák meg a jövőbeni keresletet. Eszköze: a mozgó átlagolás: A jelenlegi adatokat felhasználva

határozza meg a jövőbeni periódus keresletét. Előre rögzített tagszámú átlagot hoz létre, és ez adja meg az előrejelzést.

Kvalitatív módszer: Ezek olyan technikák, amelyek elsősorban hosszú távra és stratégiai döntésekhez nyújtanak támogatást. Akkor használják, amikor múltbeli adatok korlátozottan állnak rendelkezésre és/vagy a külső (piaci) hatásoknak fontos szerepük van. Alapvetően az emberi tapasztalatokra, véleményekre alapoznak.

Az aggregált tervezés: Lényege, hogy az értékesítési lehetőségeket össze kell hasonlítani a rendelkezésre álló forrásokkal. Az aggregált tervezésben arra keressük a választ, hogy hogyan reagáljunk a várható kereslet (és annak ingadozásainak) kielégítésére.

Az aggregáltság azt jelenti, hogy a változó egyedi keresleteket homogén egységekre redukálva vesszük számba. (Például: ha egy terméket három féle kiszerelésben gyártunk, akkor itt nem foglalkozunk az egyes kiszerelések önálló keresletével, hanem összevontan a háromra együtt készítjük el a tervet).

Információt kaphatunk: az előrejelzésből és a feladott rendelésből

Az aggregált tervből vezethető le az operatív termelési program, melyben már a specifikált végtermék jelenik meg. Azonban a tervezés során nemcsak a végtermék jelenik meg, hanem az azt alkotó elemek részletesen is megjelennek a konkrét gyártási programban. Azért készül el minden egyes alkatrészre vonatkozóan a terv, hogy lássuk, hogy az egyes alkatrészek mennyi idő alatt készülnek el. Összesítve az alkotóelemek aggregált terveit egy időhorizontra, megkapjuk a végtermék előállításához szükséges időtartamot.

A tervezésben fontos kérdés, hogy a tervezés milyen időhorizontot fogjon át. Elvileg ennek az időtávnak a hosszát az határozza meg, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk az alkalmazkodási folyamatot a munkaerőre, a készletre, és a termelési kibocsátásra. A gyakorlatban ez az időszak három hónap és egy év között mozog.

Anyagszükséglet számítás: Lényege, hogy a termelés tervezése és végrehajtása integrált szervezési szokás a menedzsment filozófiájában.

Jelentősége azért van, mert szükséglet kielégítés megvalósulhat:

o Nagyobb mennyiségben, mint a keletkező igény, így felesleges erőforrás lekötés, elfekvő készlet keletkezik.

o Ha kevesebb, mint keletkező igény, akkor a termelésben hiányokhoz majd vevői igény elmaradásához vezet. Ezért fontos, hogy a jelentkező szükségleteket éppen időben pontosan tudjuk kiszolgálni.

Az anyagszükséglet tervezése az MRPI rendszerrel történik.

Az MRP működésének inputjai:

Az első input a meghatározott időhorizonton előre definiált periódusokra bontott, a fogyasztói szükségletet biztosító termékek termelési terve, amit a termelés vezérprogramjának, vezértervének nevezünk. Ebben rögzítjük az olyan terméktermelési szükségletet, amelynek keresletét a vállalat a piaci igények alapján határoz meg.

Az MRP második inputja a termék felépülésének leírása, amelyet BOM- nak gyártási anyagjegyzéknek vagy rajzos formában gyártmányfának

Az MRP harmadik inputja a készletállapot nyilvántartása. Az anyagok időbeli felhasználását ennek segítségével lehet nyomon követni. Minden az anyaglistában szereplő termék készletváltozását követnie kell. Itt kell rögzíteni az egyes anyagok beszerzési átfutási idejét, és a saját gyártások időszükségletét.

Az MRPI logikája: Logikája a szükségletszámítás termékszintenkénti lebontására épül. Ez az eljárást nettósításnak nevezzük. A nettósítás eredménye a termékek adott időperiódusra vonatkozó beszerzési vagy gyártási terve.

AZ MRP használat

1. Az MRPI rendszer lényege, hogy a felmerülő szükségleteket, annak kielégítését a JIT elvre épülve a késztermék előállítása során megtervezze. Az anyagszükséglet meghatározása után el kell készíteni a termék gyártmányfáját, melyet BOM – nak hívnak.

2. BOM: Az anyagjegyzék alapján a termék összetételének, felépülésének leírása vagy rajzos ábrázolása. Megadja, hogy 1 végtermékhez, annak 1 egységéhez milyen részegységre (ami beépül) és mekkora mennyiségben kell a végtermékhez.(ahol A termék jelzi a vezérterméket, B és C pedig azt felépítő alkatrészeket)

3. Ezután elkészítjük az MRP táblát, melynek lépései:

Az MRP tábla abban nyújt segítséget, hogy meghatározzuk, hogy mennyit és mikor rendeljünk a C termékből és mennyit termeljünk A és B termékből.

Szükség van a termelési vezérterv megadására: A termékek egymáshoz való kapcsolódását mutatja.

Szükség van kiegészítő információkra:

o Van e a C termékből raktárkészlet

o Mennyi B és C termék rendelési tételnagysága

o Mennyi A terméket szeretnénk előállítani és milyen ütemezésben. ( Az MRP tábla első sora adja meg rá a választ).

Az MRP akkor tekinthető hatékony eszköznek, amikor a kereslet viszonylag kiszámítható, a szállítók és termelők kapcsolatrendszere stabilnak tekinthető, a tervezett és tényleges termelés nem tér el egymástól. Kétségtelen azonban, hogy számos területen és iparágba ezek a feltételek nem teremthetők meg.

A termelés ütemezés:

A tervezés alsó szintjén a feladatok munkahelyekre történő lebontása áll. Középpontjában az ütemezés áll.

Célja: Hogy biztosítsa a rendelkezésre álló berendezések, munkaerő, hely stb. magas szintű hasznosítását. Az ütemezés meghatározza a termelési készletek nagyságát.

Az ütemezés biztosítását sokféle eljárással alakíthatjuk ki. Leggyakoribb a prioritási szabályok és kétgépes műveletek ütemezése.

Prioritási szabályok: A műveletütemezés leggyakoribb módja, Ekkor a sorrendbeállításhoz valamilyen prioritási szabályt állítanak fel.

A leggyakrabban alkalmazott prioritási szabály

A legrövidebb műveleti idő: Ekkor a feladatok a műveleti idők szerint követik egymást

A termelés ütemezés számítása:

A feladatok elvégzésének ütemezése sok feladat esetén nagyon bonyolult. Két gép esetére az úgynevezett Johnson szabály alkalmazható, amely a rendelések teljesítésének minimális átfutási idejét biztosítja.