3

A 9. évfolyamon megkezdett időutazás folytatódik. Most rövidebb időszakot járunk be, alig több mint 350 évet, a tér azonban jóval nagyobb; nemcsak Európa és Ázsia egy része, hanem Amerika, Afrika és a világóceánok is a látóterünkbe kerülnek. Tanúi lesznek Európa felemelkedésének, olyan vallások, eszmék és politikai intézmények megszületésének, amelyek ma is jelen vannak életünkben, akárcsak az időszak épületei, szobrai és más alkotásai. A változások gyorsaságát, jelentőségét a közlekedésben is lemérhetjük: időszakunk kezdetén merészkednek ki az európaiak a nyílt óceánra, a szárazföldön pedig még szekerekkel róják az úttalan utakat, az időszak végén viszont már gőzhajók szelik a vizeket és va-sutak acélcsápjai nyújtóznak újabb és újabb területek felé. E tankönyvre jut a magyar történelem talán legküzdelme-sebb szakasza, melynek határait a mohácsi tragédia és a világosi fegyverletétel jelzi, de az időszak bővelkedik fényes győzelmekben is. Találkozhatnak Bocskai Istvánnal, Bethlen Gáborral, Pázmány Péterrel, zrínyi Miklóssal, rákóczi Ferenc-cel, Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, hogy csak néhá-nyat említsünk nemzeti nagyjaink közül.

A rendelkezésünkre álló kb. 70 tanóra bizony nagyon ke-vés ehhez. Tankönyvünket azonban úgy írtuk meg, hogy az időutazás ne legyen túl fárasztó, és a lehető legtöbbet tanul-hassanak belőle.

Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír és amit mi fontosnak és érdekesnek tartunk, 46 leckébe foglaltuk bele. A leckék nagyjából azonos terjedelműek (ötoldalasak), és öt nagy fejezetre tagoltak. Egy-egy leckén belül sok minden található. A legfontosabb eseményeket, folyamatokat, össze-függéseket a tankönyv szerzője írja le, szakszerűen, érthető-en, olvasmányosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a „tanulnivaló”. A szövegben vastag betűkkel emeltünk ki egy-egy kulcsfogal-mat, nevet vagy évszámot: ezek segítenek a szöveg áttekin-tésében, felidézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információkat kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt csak akkor kell tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik igazán tartalmassá, érdekessé a történelemtankönyvet.

KEDVES DIÁKOK!

Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem. Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a „régi” Forrásköz-pontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet szánunk. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek, amelyekkel eligazodhatnak a manapság ránk zúduló infor-mációözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli, hogy könnyebben használhassuk és később a tankönyvhöz kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag) egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre.

Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, fo-lyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intéz-ményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket, esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt szánni tanulmányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyo-lultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják, tartalmasabbá teszik az időutazást, ahogyan a különböző té-májú rajzos térképek is.

A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv egyértelműen mutatja (vékony vonalak).

Az időutazásban is szükséges megpihenni, visszatekinteni. Erre a nagy fejezetek végén található rövid összegzések ad-nak módot. A szerző az éppen megtárgyalt korszaknak csu-pán egy-egy lényeges kérdését tekinti át szöveggel, ábrákkal, térképekkel, mintát mutatva más fontos témák áttekintésé-re. Az ismétlést, összevetést szolgálja a tankönyv végi szink-rón időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalmazó gyűjtemény is.

Kívánjuk, hogy tankönyvünkből szerezzenek minél alapo-sabb, minél használhatóbb tudást, hogy új, saját utakon is elindulhassanak a múlt felfedezésére!

A szerző és a kiadó

előszó

4

I. a kora újkor története

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

I. a kora újkor története 1. A nagy földrajzi felfedezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 2. A reformáció kibontakozása és hatásai . . . . . . . . . . 11 3. A Habsburgok felemelkedése és

a katolikus megújulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 4. A tőkés termelés kibontakozása Hollandiában

és Angliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 5. Az angol polgárháború és az alkotmányos

monarchia kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 6. A francia abszolutizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 7. A Német-római Birodalom és a Habsburgok

dunai monarchiája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 8. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században . . . . . 43 9. Az Oszmán Birodalom és az Európán kívüli világ . . . 4810. Életmód és művelődés a kora újkorban . . . . . . . . . . 53 Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

II. a kora újkor története magyarországon11. A középkori magyar állam bukása . . . . . . . . . . . . . . . 6012. A kényszerpályára került ország . . . . . . . . . . . . . . . . . 6613. A három részre szakadt ország . . . . . . . . . . . . . . . . . 7114. A reformáció Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . 7515. Bocskai Habsburg-ellenes mozgalma . . . . . . . . . . . . 8016. Erdély aranykora és összeomlása . . . . . . . . . . . . . . . 8517. A királyi Magyarország a XVII. században . . . . . . . . . 9018. A török kiűzése Magyarországról . . . . . . . . . . . . . . . 9519. Élet és halál a török háborúk korában . . . . . . . . . . . 10020. A rákóczi-szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

III. a felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora21. Szellemi forradalom – a felvilágosodás . . . . . . . . . . 11222. Anglia és amerikai gyarmata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11723. A hatalmi egyensúly százada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12224. Meghiúsult reformok és forradalom

Franciaországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12725. Kísérlet az alkotmányos monarchia

megszilárdítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

tartalom

26. A forradalom zsarnoksága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13727. Napóleon birodalma és bukása . . . . . . . . . . . . . . . . . 14228. Az ipari forradalom és következményei . . . . . . . . . . 14829. A XIX. század uralkodó eszméi . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15230. Hatalmi politika és forradalmi hullámok

a XIX. század első felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15731. A népek tavasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16232. Európa és a világ a XVIII–XIX. században . . . . . . . . . 167Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 IV. az újjáépítés kora magyarországon33. Magyarország új helyzete a Habsburg

Birodalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17434. A XVIII. századi népességnövekedés és etnikai

következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17935. A magyar gazdaság újjáépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . 18436. reformok és felvilágosult abszolutizmus

Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18937. A kompromisszum helyreállítása a rendek

és a Habsburg-dinasztia között . . . . . . . . . . . . . . . . . 194Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198

V. a reformkor, forradalom és szabadságharc magyarországon 38. A napóleoni háborúk hatásai Magyarországon . . . . 20039. A reformok megindítói: Széchenyi István

és Wesselényi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20540. Politikai irányzatok a reformkorban . . . . . . . . . . . . . 21141. Politikai küzdelmek az 1840-es években . . . . . . . . . 21642. A nemzeti ébredés Magyarországon . . . . . . . . . . . . . 22143. Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet . . . 22644. A fegyveres harc kirobbanása, a védelem

megszervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23045. Önvédelmi harc és fényes diadal . . . . . . . . . . . . . . . . 23546. Fényes győzelmek és a túlerő diadala . . . . . . . . . . . . 240Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245

Idegen nevek, kifejezések kiejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246

Szakszavak jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248

Időrendi táblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

MiÉRT LÉPETT ÁT AZ EMBERiSÉG A KÖZÉPKORBÓL A KORA ÚJKORBA?

■ MErT ÚJ kONTiNENSEkET FEDEzTEk FÖl?■ MErT a kErESzTÉNy EUróPa ValláSilaG SOkSzÍNŰVÉ VálT?■ MErT MEGJElENTEk a TŐkÉS TErMElÉS alaPJai?■ MErT a HaTalMUkaT MEGErŐSÍTŐ UralkODók kiÉPÍTETTÉk

a MODErN állaMSzErVEzET alaPJaiT?■ MErT VOlTak OrSzáGOk, aHOl Már MEGSzÜlETETT

az alkOTMáNyOS kOrMáNyzáS?■ MErT EkkOr VálTak NyilVáNValóVá a kÜlÖNBSÉGEk EUróPa CENTrUMa

ÉS PEriFÉriáJa kÖzÖTT?

i. a kora újkor története

6

A VÁLTOZÁS KÉNYSZERE ÉS LEHETŐSÉGE A XIV. századi válságot követően a nyugat-európai gaz-daság a XV. században gyorsuló ütemben fejlődött . A növekvő forgalom nagy mennyiségben igényelte a pénzt, amelyet abban az időben nemesfémekből vertek. A keleti árucikkek növekvő fogyasztása miatt a Kelet továbbra is kiszivatt yúzta Európából a nemesfé-meket. (Az árukat Európa nem tudta árukkal ellentéte-lezni.) A levantei kereskedelem költségeit tovább nö-velték az oszmánok által megemelt adók. Nehezített e a helyzetet, hogy a korszakban kezdtek kimerülni a magyarországi és csehországi bányák.

A XIV. században felfutó csehországi és magyar nemes-fémbányászat kitermelte a könnyen elérhető ércteléreket. Újabb lelőhelyeket egyre inkább csak a talajvízszint alatt ta-láltak. Ám erőgép híján a szivatt yúkat csak állati és vízi ener-giával tudták hajtani, ami csak korlátozott mértékben volt elégséges.

A gondokkal azonban a reneszánsznak köszönhe-tően egy nyitott abb világ nézett szembe. Ptolemaiosz nyomán a Földet ismét sokan gömb alakúnak tartot-ták. (Ezt tükrözte Toscanelli 1474-es világtérképe és Behaim földgömbje.) A Levante és a Hanza közötti ten-geri összekött etés megteremtett e az óceáni hajózás előfeltételeit: a magas oldalfalú, jól kormányozható, nagy vitorlafelületű hajókat (karavella), a tájékozódás eszközeit (iránytű) és a messzi vizeknek bátran nekivá-gó hajósokat.

1.1.1. „Arról tudósítasz, hogy ama útra vonatkozó gyakori eszme-„Arról tudósítasz, hogy ama útra vonatkozó gyakori eszme-„Arról tudósítasz, hogy ama útra vonatkozó gyakori eszme-cserénk után, amely Európa és India közt kell hogy létezzen cserénk után, amely Európa és India közt kell hogy létezzen cserénk után, amely Európa és India közt kell hogy létezzen

(ez az út véleményem szerint sokkal rövidebb, mint az, amit a por-(ez az út véleményem szerint sokkal rövidebb, mint az, amit a por-(ez az út véleményem szerint sokkal rövidebb, mint az, amit a por-tugálok Guinea partjai mellett hajózva rendszerint követnek), ôfel-tugálok Guinea partjai mellett hajózva rendszerint követnek), ôfel-tugálok Guinea partjai mellett hajózva rendszerint követnek), ôfel-sége ezen útra vonatkozólag még további felvilágosításokat óhajt, sége ezen útra vonatkozólag még további felvilágosításokat óhajt, sége ezen útra vonatkozólag még további felvilágosításokat óhajt, mégpedig azért, hogy az ô hajói is kipróbálják azt. Jóllehet semmi mégpedig azért, hogy az ô hajói is kipróbálják azt. Jóllehet semmi mégpedig azért, hogy az ô hajói is kipróbálják azt. Jóllehet semmi kétségem sincs a felôl, hogy a földkerekség tanulmányozása nem kétségem sincs a felôl, hogy a földkerekség tanulmányozása nem kétségem sincs a felôl, hogy a földkerekség tanulmányozása nem szolgáltat bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a Föld valóban szolgáltat bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a Föld valóban szolgáltat bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a Föld valóban gömb alakú, mégis, hogy észrevételeimet elfogadhatókká tegyem, gömb alakú, mégis, hogy észrevételeimet elfogadhatókká tegyem, gömb alakú, mégis, hogy észrevételeimet elfogadhatókká tegyem, úgy vélem, hogy helyén való itt egy, a tengeren használatos tér-úgy vélem, hogy helyén való itt egy, a tengeren használatos tér-úgy vélem, hogy helyén való itt egy, a tengeren használatos tér-képekhez hasonlatos térképet mellékelni. E térkép nyugat felé az képekhez hasonlatos térképet mellékelni. E térkép nyugat felé az képekhez hasonlatos térképet mellékelni. E térkép nyugat felé az Írországtól Guineáig terjedô partokat foglalja magába. Ezen fölvá-Írországtól Guineáig terjedô partokat foglalja magába. Ezen fölvá-Írországtól Guineáig terjedô partokat foglalja magába. Ezen fölvá-zolom mindazokat a szigeteket, amelyek az én véleményem sze-zolom mindazokat a szigeteket, amelyek az én véleményem sze-zolom mindazokat a szigeteket, amelyek az én véleményem sze-rint ama útvonalon találhatók, amely nyugatról Indiába kell hogy rint ama útvonalon találhatók, amely nyugatról Indiába kell hogy rint ama útvonalon találhatók, amely nyugatról Indiába kell hogy vezessen, egészen addig, ahol az ázsiai kontinens keleti végpontja vezessen, egészen addig, ahol az ázsiai kontinens keleti végpontja vezessen, egészen addig, ahol az ázsiai kontinens keleti végpontja is kell legyen, mindama szigetekkel és kikötôkkel, amelyeket körül is kell legyen, mindama szigetekkel és kikötôkkel, amelyeket körül is kell legyen, mindama szigetekkel és kikötôkkel, amelyeket körül kell hajózni.” kell hajózni.” kell hajózni.” (Toscanelli levele Fernando Martinezhez, Firenze, (Toscanelli levele Fernando Martinezhez, Firenze, (Toscanelli levele Fernando Martinezhez, Firenze, 1474 – lehetséges, hogy hamisítvány)1474 – lehetséges, hogy hamisítvány)1474 – lehetséges, hogy hamisítvány)

A nagy földrajzi felfedezésekhez vezetô tényezôk

Gyűjtse össze az új hajótípus jellemzőit, amelyek lehetővé tet-ték az óceáni hajózásra!

csoportosítsa táblázat segítségével a tényezőket több szempontból (lehetőség – kényszer, politi-

kai-gazdasági tényezők stb.)!

Az új hajótípusok, összefoglaló nevükön karavellák2.3.

Fogalmazza meg, milyen okai voltak a kortársak úttal kapcso-latos félelmeinek! Határozza meg, mely útvonal helyett merül

fel a nyugat felé való hajózás! Nevezze meg az elérendő országot!

a nagy földrajzi felfedezések

7

Fra Mauro világtérképe (4.) 1499-bôl és Ptolemaiosz vi-lágtérképének 1482-es kiadása (5.)

A nagy földrajzi felfedezések kezdete (7.) és a Jákob-pálca használata (6.)

A világ mely területeiről rendelkeztek ismeretekkel? Az új kereskedelmi utakat kereső kortársak milyen informá-

ciókat nyerhettek ezekről a térképekről?

Kövesse nyomon a felfedezések menetét! Mely tényezők befolyásolhatták az irányokat? Mi mindentől függött, hogy mely te-rületeken tudtak behatolni, s megvetni lábukat? Nézzen utána az asztrolábium és a Jákob-pálca eredetének és használatának!

Mennyiben jellemző a felfedezések egészére e két eszköz története?

Fra Mauro világtérképe (4.) 1499-bôl és Ptolemaiosz vi-

A PORTUGÁL FELFEDEZŐK A portugál hajósok már a XV. század közepétől felfedezőutakat indított ak Afrika partjai mentén az arany és a fűszerek megszerzésének re-ményében.

Hajózási tapasztalataikat Tengerész Henrik portugál herceg is-kolájában összegyűjtött ék, és ezek ismeretében a portugál hajósok egyre délebbre merészkedtek az ismeretlen vizeken. Bartolomeu Diaz elérte az Afrikai konti nens egyik déli pontját, a Jóreménység fokát (1487).

4. 5.

7.

6.

8

Vasco da Gama Afrika megkerülése után elérte Indiát (1498). A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak lét-re Indiában, majd keletebbre hatolva Kínában is (Macao). Hatalmuk e kikötővárosokra korlátozódott . Nagyobb terü-leteket nem vett ek birtokba, mivel Ázsia népes és fejlett országait az európaiak még hosszú ideig nem tudták alá-vetni sem katonailag, sem gazdaságilag. A portugálok óriási jövedelemre tett ek szert a levantei kereskedelem megke-rülésével megszerzett fűszer-kereskedelem révén. A keleti luxuscikkekért az európaiak továbbra is csak nemesfémmel tudtak fi zetni.

A SPANYOL FÖLFEDEZŐK Ismeretlenebb úton in-dult el a mesés Kelet irányába a spanyol királynő támoga-tásával egy olasz (genovai) tengerész, Kolumbusz Kristóf. A passzátszeleket kihasználva – embereiben a lelket nehezen tartva – két hónapos hajózás után, 1492. október 12-én elérte az amerikai konti nens előterében fekvő Bahama-szigeteket.

További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd a konti nens partvidékét, és abban a hitben halt meg, hogy Indiába érkezett . Honfi társa, a konti nensnek nevet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel. Igaz, állítása egy tévedé-sen alapult: a La Plata mély torkolatát az új konti nens legdélebbi csücskének vélte.

Az első felfedezőket sokan követt ék. A Föld első körül-hajózására a csendes-óceánon a Fűszer-szigetek (a mai Indonézia része) felé rövidebb utat kereső Magellán tett kí-sérletet (1519–1521). A kapitányt a Fülöp-szigeteken meg-ölték a bennszülött ek, de egy hajója Afrika megkerülésével visszajutott Európába. Ezután expedíciók sorát indított ák el új területek és tengeri utak felfedezésére. A XVIII. század elejéig jelentősen bővült az európaiak által megismert világ.

Amerika felfedezése óriási jelentőséggel bírt: itt bonta-kozott ki a gyarmatosítás. Az új konti nensen – ellentétben Afrikával – természetes állapotban és tömegesen fordultak elő a nemesfémek. Hatalmas trópusi ültetvények kialakítá-sára alkalmas földek álltak rendelkezésre. Mindez az euró-paiak számára elérhető volt, mert Ázsiával ellentétben az it-teni kultúrák az európaiaknál sokkal fejletlenebbek voltak. (A legfejlett ebbek is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjét érték el.) Ugyanakkor meghaladták Afrika törzsi kultúráit, melyek felett éppen fejletlenségük miatt nem tudták kiépí-teni gyarmati rendszerüket a hódítók.

A közép-amerikai Yukatán-félszigeten egykor virágzó maja kul-túra (piramisok, fejlett matemati kai és csillagászati ismeretek) már az európaiak érkezése előtt lehanyatlott .

Az aztékok a XV. században hozták létre a Közép-Amerika nagy részére kiterjedő birodalmukat. Intenzív földművelést folytatt ak, kukoricát, babot, tököt, paradicsomot, kakaót, gyapotot és do-hányt termesztett ek. Fővárosukban, Tenochti tlanban hatalmas épületeket emeltek. A despoti kus állam a meghódított népektől emberadót követelt a nagy tömegek előtt gyakorta bemutatott áldozati szertartásokhoz.

A dél-amerikai inkák az Andok hegyeiben teraszos, öntözéses fölműveléssel foglalkoztak. Fejlett volt építészetük és matemati kai ismereteik. Államukat a Nap fi aként ti sztelt inka vezett e. A des-poti kus uralkodó hatalmas birodalmat hozott létre, de fegyvereik fából és kőből készültek.

Az elsöprő katonai fölény birtokában (az indiánok nem ismerték a fémeket, a puskaport, sőt a lovat sem) a spanyol konkvisztádorok (hódítók) kis erőkkel is gyorsan elfoglalták az őslakók birodalmait. A vezetőket (uralkodókat) kezükbe

A spanyolok partraszállása az amerikai kontinensen

Az indián kultúrák gyarmatosítása és egy emberáldoza-tokhoz használt kovakô kés (9.)

Vesse össze a kép alapján a két kultúra jellemzőit! Sorolja fel, milyen különbségeket ábrázol a kép! Hová vezettek a

két kultúra közötti különbségek?

Azonosítsa az indián kultúrákat és gyarmatosításukat! Mely tényezők tették lehetővé a gyarmatosítást, és me-

lyek szabtak határt a folyamatnak?

8.

10.

9.

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

két kultúra közötti különbségek?

9.

9

kaparintva az államhatalom birtokában kirabolták értékei-ket. Néhány évti zed alatt elpusztí tott ák a magas szintű in-dián kultúrákat.

Hernando cortez ötszáz katonával hódoltatt a az Azték Birodalmat (1519–1521). Győzelmét elősegített e, hogy az azté-kok a partra szálló spanyolokban az egyik legfontosabb istenük, az egykor keletre távozott Tollaskígyó leszármazott ait látt ák. Az Inka Birodalmat 1532-ben Pizarro mindössze 150 emberrel igázta le.

A felfedezéseket és hódításokat megindító két hatalom, Spanyolország és Portugália a pápaság közvetí tésével felosztott a egymás között az új területeket (tordesillasi és zaragozai szerző-dések, 1494 és 1529). A zöldfoki-szigetek környékén húzódó hosz-szúsági körtől nyugatra a spanyoloknak, keletre a portugáloknak volt joguk terjeszkedni. A többi európai hatalom kimaradt a fel-osztásból.

A spanyolok és Brazíliában a portugálok bányákat és ültetvényeket létesített ek. A kegyetlen bánásmód és még inkább az európaiak által behurcolt betegségek (ezekkel szemben az őslakók szervezete nem tudott védekezni) az indián népesség tömeges pusztulásához vezett ek. A mun-kaerőt Afrikából behurcolt feketékkel biztosított ák.

Tollaskígyó az aztékoknál többek között a tudás és bölcs törvények istene. Más természetû volt, mint a többi is-ten (például nem kívánta az emberáldozatot), ezért azok kitaszították maguk közül. Keletre ment, de az aztékok visszavárták

11.

12.12.12. „[…] három hónapig és húsz napig hajóztunk [Csendes-„[…] három hónapig és húsz napig hajóztunk [Csendes-„[…] három hónapig és húsz napig hajóztunk [Csendes-óceán] anélkül, hogy friss élelmiszert vehettünk volna óceán] anélkül, hogy friss élelmiszert vehettünk volna óceán] anélkül, hogy friss élelmiszert vehettünk volna

magunkhoz. Kétszersültön éltünk, amely már teljesen szét-magunkhoz. Kétszersültön éltünk, amely már teljesen szét-magunkhoz. Kétszersültön éltünk, amely már teljesen szét-porladt, összekeveredett a férgekkel és az egérpiszokkal, s porladt, összekeveredett a férgekkel és az egérpiszokkal, s porladt, összekeveredett a férgekkel és az egérpiszokkal, s borzalmasan bûzlött. A vizünk is poshadt volt és rossz szagú. borzalmasan bûzlött. A vizünk is poshadt volt és rossz szagú. borzalmasan bûzlött. A vizünk is poshadt volt és rossz szagú. […][…][…]

A szigetlakók mintegy ezerötszázan voltak, három csapat-A szigetlakók mintegy ezerötszázan voltak, három csapat-A szigetlakók mintegy ezerötszázan voltak, három csapat-ra oszlottak, és azonnal szörnyû üvöltéssel ránk támadtak. ra oszlottak, és azonnal szörnyû üvöltéssel ránk támadtak. ra oszlottak, és azonnal szörnyû üvöltéssel ránk támadtak. […] Végül is egy szigetlakónak sikerült lándzsája végével a […] Végül is egy szigetlakónak sikerült lándzsája végével a […] Végül is egy szigetlakónak sikerült lándzsája végével a kapitány [Magellán] homlokára vágni, aki feldühödve a sa-kapitány [Magellán] homlokára vágni, aki feldühödve a sa-kapitány [Magellán] homlokára vágni, aki feldühödve a sa-játjával átdöfte, és azt testében hagyta. Ekkor kardot akart játjával átdöfte, és azt testében hagyta. Ekkor kardot akart játjával átdöfte, és azt testében hagyta. Ekkor kardot akart rántani, de ez lehetetlen volt, mivel jobb karja már súlyosan rántani, de ez lehetetlen volt, mivel jobb karja már súlyosan rántani, de ez lehetetlen volt, mivel jobb karja már súlyosan meg volt sérülve. Az indiánok ezt észrevették, és mindnyájan meg volt sérülve. Az indiánok ezt észrevették, és mindnyájan meg volt sérülve. Az indiánok ezt észrevették, és mindnyájan rárohantak.” rárohantak.” rárohantak.” (Antonio Pigafetta naplójából)(Antonio Pigafetta naplójából)(Antonio Pigafetta naplójából)

13.13.13. „[…] amikor kiléptek a kincsek házába, mintha magu-„[…] amikor kiléptek a kincsek házába, mintha magu-„[…] amikor kiléptek a kincsek házába, mintha magu-kon kívül lettek volna. Minden zugot felkutattak, min-kon kívül lettek volna. Minden zugot felkutattak, min-kon kívül lettek volna. Minden zugot felkutattak, min-

dent maguknak akartak. A mohóság kerítette hatalmába ôket. dent maguknak akartak. A mohóság kerítette hatalmába ôket. dent maguknak akartak. A mohóság kerítette hatalmába ôket. […][…][…]

Mindent összeszedtek, mindent birtokukba vettek, min-Mindent összeszedtek, mindent birtokukba vettek, min-Mindent összeszedtek, mindent birtokukba vettek, min-dent elraboltak: mindent sajátjuknak tekintettek, mindent dent elraboltak: mindent sajátjuknak tekintettek, mindent dent elraboltak: mindent sajátjuknak tekintettek, mindent kisajátítottak, mintha tulajdonuk lett volna. És azután, hogy kisajátítottak, mintha tulajdonuk lett volna. És azután, hogy kisajátítottak, mintha tulajdonuk lett volna. És azután, hogy mindent megfosztottak aranydíszétôl, amikor minden ara-mindent megfosztottak aranydíszétôl, amikor minden ara-mindent megfosztottak aranydíszétôl, amikor minden ara-nyat kiválogattak, az összes többit egy helyre gyûjtötték, ösz-nyat kiválogattak, az összes többit egy helyre gyûjtötték, ösz-nyat kiválogattak, az összes többit egy helyre gyûjtötték, ösz-szehordták az udvar közepére, a belsô udvaron: minden tele szehordták az udvar közepére, a belsô udvaron: minden tele szehordták az udvar közepére, a belsô udvaron: minden tele volt drága tollal.” volt drága tollal.” volt drága tollal.” (Indián krónika, XVI. század elsô fele)(Indián krónika, XVI. század elsô fele)(Indián krónika, XVI. század elsô fele)

14.14.14.14.14.14. „Tehát az a véleményünk, hogyha a spanyolok birtokába „Tehát az a véleményünk, hogyha a spanyolok birtokába „Tehát az a véleményünk, hogyha a spanyolok birtokába adjuk mint hûbérest, vagy egyéb módon a bennszülöt-adjuk mint hûbérest, vagy egyéb módon a bennszülöt-adjuk mint hûbérest, vagy egyéb módon a bennszülöt-

teket, az oly ártalmas, oly mértéktelen, oly rendkívüli és oly teket, az oly ártalmas, oly mértéktelen, oly rendkívüli és oly teket, az oly ártalmas, oly mértéktelen, oly rendkívüli és oly teket, az oly ártalmas, oly mértéktelen, oly rendkívüli és oly teket, az oly ártalmas, oly mértéktelen, oly rendkívüli és oly teket, az oly ártalmas, oly mértéktelen, oly rendkívüli és oly szörnyû szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg-szörnyû szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg-szörnyû szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg-szörnyû szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg-szörnyû szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg-szörnyû szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg-geszti, megalázza ôket, vagy a szabad emberek és teljes jogú geszti, megalázza ôket, vagy a szabad emberek és teljes jogú geszti, megalázza ôket, vagy a szabad emberek és teljes jogú geszti, megalázza ôket, vagy a szabad emberek és teljes jogú geszti, megalázza ôket, vagy a szabad emberek és teljes jogú geszti, megalázza ôket, vagy a szabad emberek és teljes jogú népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb szolgák sorába veti ôket, hanem a közönséges állati sorba ta-szolgák sorába veti ôket, hanem a közönséges állati sorba ta-szolgák sorába veti ôket, hanem a közönséges állati sorba ta-szolgák sorába veti ôket, hanem a közönséges állati sorba ta-szolgák sorába veti ôket, hanem a közönséges állati sorba ta-szolgák sorába veti ôket, hanem a közönséges állati sorba ta-szítja ôket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz-szítja ôket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz-szítja ôket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz-szítja ôket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz-szítja ôket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz-szítja ôket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz-nek. […]nek. […]nek. […]nek. […]nek. […]nek. […]

És tegyük hozzá: a mondott alávetettség és elidegenedés És tegyük hozzá: a mondott alávetettség és elidegenedés És tegyük hozzá: a mondott alávetettség és elidegenedés nem csupán az értelem, a természeti törvény, az igazság és a nem csupán az értelem, a természeti törvény, az igazság és a nem csupán az értelem, a természeti törvény, az igazság és a nem csupán az értelem, a természeti törvény, az igazság és a nem csupán az értelem, a természeti törvény, az igazság és a nem csupán az értelem, a természeti törvény, az igazság és a könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, ha-és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, ha-és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, ha-és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, ha-és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, ha-és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, ha-nem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bemocs-nem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bemocs-nem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bemocs-nem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bemocs-nem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bemocs-nem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bemocs-kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet megzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék, megzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék, megzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék, megzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék, megzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék, megzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék, amint azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé-amint azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé-amint azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé-amint azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé-amint azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé-amint azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé-liumi törvény beteljesedjék.” liumi törvény beteljesedjék.” liumi törvény beteljesedjék.” liumi törvény beteljesedjék.” liumi törvény beteljesedjék.” liumi törvény beteljesedjék.” (Las Casas spanyol domonkos (Las Casas spanyol domonkos (Las Casas spanyol domonkos rendi szerzetes, XVI. század)rendi szerzetes, XVI. század)rendi szerzetes, XVI. század)rendi szerzetes, XVI. század)rendi szerzetes, XVI. század)rendi szerzetes, XVI. század)

Nézzen utána, ki volt a naplóíró! Mely konkrét esemény jelenik meg a naplóban? Mutassa be a forrás alapján a

felfedező hajósok életkörülményeit!

Mi vezette elsősorban a hódítókat? Határozza meg, milyen okok miatt ítéli el a spanyolok tetteit a dominikánus atya!

Cortez és az aztékok találkozása

Hasonlítsa össze a kép alapján az európaiak és az indiá-nok öltözetét, viselkedését! Milyen okai lehettek a kü-

lönbségeknek?

15.

10

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

A VILÁGKERESKEDELEM KIBONTAKOZÁSA Az Újvilágból beáramló nagy mennyiségű nemesfém az arany és az ezüst leértékelődéséhez vezetett . Ezzel össze-függésben emelkedtek más termékek árai. A folyamatot árforradalomnak nevezzük. Az új piacok és az árak növeke-dése ösztönözte a termelést.

Amerikából nemesfémet és gyarmatárut (gyapot, cu-kor, dohány) szállított ak Európába, míg az öreg konti nens-ről a gyarmatosítóknak szükséges iparcikkek (textí liák, fegyverek, szerszámok) hajóztak visszafelé. Ugyanakkor Európából cukorból készített alkoholt (pl. rumot) és ipar-cikkeket exportáltak Afrikába, hogy ezekért rabszolgákat vásároljanak és Amerikába, az ültetvényekre szállítsák. Ez a körforgás vált a kibontakozó világkereskedelem motorjává.

Ázsiával a korábbi, főleg a szárazföldön és a Földközi-tengeren bonyolódó kereskedelem fellendült az új óceáni útvonalakkal, a kapcsolat jellege azonban nem változott : Európa aranyat adott a keleti fűszerekért és luxuscikkekért (kínai selyem, porcelán stb.). Az óceáni útvonalak új kikö-tők virágzását indított ák el: ezek közül a legfontosabbak Lisszabon, Amszterdam és La rochelle.

A levantei kereskedelem lassú hanyatlásnak indult, és fokozatosan átalakult. A XVII. századtól a távol-keleti fű-szerek helyett már a Közel-Kelet nyersanyagai vándoroltak Európába, iparcikkekért cserébe.

A Hanza-útvonal (Balti - és Északi-tenger) forgalma fel-lendült, és árucikkei sem változtak: keletről élelmiszere-ket és nyersanyagokat szállított ak a nyugati iparcikkekért cserébe.

A világkereskedelem kibontakozása, az Európába érkezô arany mennyisége és az árak változása

Állapítsa meg a térképről, hogy milyen útvonalakból állt a világkereskedelem! Jellemezze a különböző kereskedelmi utak forgal-mát! Elemezze az egyes térségek szerepét a világkereskedelemben!

18.

17.17.17. „„„[[[1504. február1504. február1504. február]]] ötödik napján Alexandriából visszatérôben ötödik napján Alexandriából visszatérôben ötödik napján Alexandriából visszatérôben Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru Velencébe érkezett három gálya. […] Ezek üresen, áru

nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza. megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza. megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza.

Az Alexandriából visszatért kereskedôk azt is beszélték, hogy Az Alexandriából visszatért kereskedôk azt is beszélték, hogy Az Alexandriából visszatért kereskedôk azt is beszélték, hogy a szultán úr nagy erôfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban a szultán úr nagy erôfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban a szultán úr nagy erôfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban [Kalkutta] a portugálokat és gályáikat ne fogadják be.[Kalkutta] a portugálokat és gályáikat ne fogadják be.[Kalkutta] a portugálokat és gályáikat ne fogadják be.

[[[1506. június1506. június1506. június]]] Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levél- Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levél- Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levél-bôl megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én bôl megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én bôl megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én áruval megrakott négy caravella érkezett, melyek az indiai útról áruval megrakott négy caravella érkezett, melyek az indiai útról áruval megrakott négy caravella érkezett, melyek az indiai útról tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera [[[1 cantera kb. 72 kg1 cantera kb. 72 kg1 cantera kb. 72 kg]]]bors és szantálfa volt. bors és szantálfa volt. bors és szantálfa volt.

Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott, Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott, Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott, mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rend-világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rend-világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rend-szeressé válik, […].” szeressé válik, […].” szeressé válik, […].” (Girolamo Priuli naplójából a levantei ke-(Girolamo Priuli naplójából a levantei ke-(Girolamo Priuli naplójából a levantei ke-reskedelem helyzetérôl)reskedelem helyzetérôl)reskedelem helyzetérôl)

Határozza meg, milyen gazdasági (kereskedelmi) folya-matot bizonyít a forrás! Miért váltottak ki Velencében

riadalmat a fenti hírek?

Azték piramis. Az ilyen épületek tetején végezték az em-beráldozatokat16.

spanyol arany

11

1.1.1. „A templomban felállított búcsúkereszt a pápa címeré-„A templomban felállított búcsúkereszt a pápa címeré-„A templomban felállított búcsúkereszt a pápa címeré-vel ugyanolyan erôvel bír, mint Krisztus keresztje. vel ugyanolyan erôvel bír, mint Krisztus keresztje. vel ugyanolyan erôvel bír, mint Krisztus keresztje.

Továbbá, ha Szent Péter most jelen volna, áldása és hatal-Továbbá, ha Szent Péter most jelen volna, áldása és hatal-Továbbá, ha Szent Péter most jelen volna, áldása és hatal-ma nem volna nagyobb a pápáénál. ma nem volna nagyobb a pápáénál. ma nem volna nagyobb a pápáénál.

Továbbá, ô [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a Továbbá, ô [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a Továbbá, ô [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a mennyben, mert a búcsúk által több lelket mentett meg, mint mennyben, mert a búcsúk által több lelket mentett meg, mint mennyben, mert a búcsúk által több lelket mentett meg, mint Szent Péter a prédikálással.Szent Péter a prédikálással.Szent Péter a prédikálással.

Továbbá, ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótûzben Továbbá, ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótûzben Továbbá, ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótûzben szenvedô lelkekért, amint a pfennig leesik a mélybe, a lélek szenvedô lelkekért, amint a pfennig leesik a mélybe, a lélek szenvedô lelkekért, amint a pfennig leesik a mélybe, a lélek azonnal a mennybe száll. A búcsú áldása különben még az azonnal a mennybe száll. A búcsú áldása különben még az azonnal a mennybe száll. A búcsú áldása különben még az áldás is, amely kibékíti az embert Istennel.áldás is, amely kibékíti az embert Istennel.áldás is, amely kibékíti az embert Istennel.

Továbbá, ha megveszik a bûnbocsánatot, illetôleg a bûnbo-Továbbá, ha megveszik a bûnbocsánatot, illetôleg a bûnbo-Továbbá, ha megveszik a bûnbocsánatot, illetôleg a bûnbo-csánatot hirdetô levelet, akár a jövô bûnökért sincs szükség a csánatot hirdetô levelet, akár a jövô bûnökért sincs szükség a csánatot hirdetô levelet, akár a jövô bûnökért sincs szükség a bûnbánatra, magába szállásra vagy bûneink fölötti fájdalom-bûnbánatra, magába szállásra vagy bûneink fölötti fájdalom-bûnbánatra, magába szállásra vagy bûneink fölötti fájdalom-ra.”ra.”ra.” (Tetzel tételeibôl, 1517) (Tetzel tételeibôl, 1517) (Tetzel tételeibôl, 1517)

Határozza meg a búcsúcédula funkcióját! Állapítsa meg, milyen hitelveket sértett Tetzel fellépése! Mely kijelen-

tések kelthettek fölháborodást a hívők körében? Emelje ki a szövegből a hitélet üzletté válását bizonyító részleteket!

EGYHÁZ ÉS REFORM A római katolikus egyház törté-nete során számos válságot élt át. Többször megrendült a hívek hite az egyház erkölcseiben és a hitélet ti sztaságában. Azonban az egyháziak rendre megújulást hirdett ek, refor-mokat vezett ek be (clunyi reform, VII. Gergely reformjai, a kolduló rendek megjelenése), melyek segítségével az egy-ház úrrá lett a problémákon. Időnként az eretnekmozgal-mak miatt kényszerült változtatásra az egyházi vezetés.

Válságok és reformok a középkori egyházban

Kortárs karikatúra a búcsúcédulák árusításáról. A képen látható szerzetes Tetzelt, a búcsúcédulákat népszerûsítô dominikánus szerzetest mintázza

Kövesse nyomon a középkori válságokat és az azokra adott egyházi válaszokat! Mennyiben jelentkezett új

helyzet a XVI. század elején?

Bizonyítsa be, hogy a karikatúra valóban a búcsúcédulák árusítását gúnyolja ki!

2.

3.

A konstanzi zsinaton (1414–1418) sikerült felszámolni a nyugati egyházszakadást, azonban a reform ügyét (Wyclif és Husz) lesöpörték az asztalról. A XV. század végére az egy-ház tekintélye tovább csökkent. A reneszánsz Itáliában a pápák úgy éltek, mint a világi fejedelmek, udvaruk a fény-űzés, a pompa egyik központja volt, ahol nem vetett ék meg a testi élvezeteket. X. Leó pápa (aki azt írta: „élvezzük az Isten által reánk ruházott pápaságot”) a római Szent Péter-székesegyház építési költségeit, a német egyházfők pedig méltóságuk megvásárlását búcsúcédulák árusításával kí-vánták fedezni. A ti sztí tótűz elkerülésére korábban is árul-tak búcsúcédulákat, azonban akkor nem volt ilyen nyilván-való az anyagi haszonszerzés vágya. Mindezek fokozták a pápasággal szembeni elégedetlenséget.

A búcsú a katolikus hitélet része. A lati n „felmentés” szóból ered. A magyar búcsú kifejezés a hívőre váró büntetéstől való elvá-lásra, búcsúra utal. A katolikus felfogás szerint a gyónás szentsége által az egyház képviselője mentesítheti a híveket a bűnökért járó büntetés, az örök kárhozat alól. Előbb azonban a bűn elkövetése miatt a ti sztí tótűzben (purgatórium) kell vezekelniük. A búcsúval a ti sztí tótűz alól biztosít felmentést az egyház. Szükséges hozzá a gyónás, a bűnbánat és a kiszabott büntetések teljesítése. A búcsút a görögkeleti egyház nem ismeri el, míg a protestáns felekezetek egyenesen bűnnek tartják.

A bűnbocsánathoz kapcsolódik másik jelentése is: kegyhelyen (egy szent ereklyéje, csoda színhelye) tartott ünnep, amelyre tör-ténő zarándoklat biztosítja a bűnbocsánatot.

Idő Válságjelenségek Megoldási kísérletekXI. század szimónia, laza erkölcsök clunyi reformXII. század eretnekmozgalmak –

XIII. század eretnekmozgalmak, elvilágiasodó egyház

kolduló rendek,inkvizíció

XIV. század

nagy nyugati egyházszakadás

(avignoni és római pápák), elvilágiasodó

egyház

elszigetelt újítók (pl. Wyclif)

XV. század első fele

eretnekmozgalmak (pl. husziti zmus)

konstanzi zsinat, a pápai hatalom megszilárdítása

XV. század második fele

a világi élet, az élvezetek felé fordulás

(reneszánsz)nincsenek reformok

a reformáció kibontakozása és hatásai

12

Nézzen utána, hogy az építkezés költségeinek előteremtése milyen politikai következményekkel járt! Melyek a reneszánsz stílus jegyei az épületen?

LUTHER MÁRTON ÉS EGYHÁZA Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes római zarándoklata során meg-győződött a pápai udvar romlott erkölcseiről. 1517. októ-ber 31-én Witt enbergben közzétett e az egyházat bíráló és annak megújítását célzó 95 pontját. Az egyház teljes mér-tékben elutasított a javaslatait. Erre a Lutherrel egyetértők – akik között nagyurak, sőt német fejedelmek is voltak – nem ismerték el a pápa és a katolikus egyházfők hatalmát, és új felekezetet hoztak létre. Kialakult a Luther nevéhez kötődő új felekezet, az evangélikus (lutheránus) egyház ta-nítása és szervezete.

Luther a Bibliához nyúlt vissza. Felfogása szerint az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözülhet. Elvetett e az egyház gazdagságát és fényűzését, ezért le-mondott az egyházi adókról, és pártolta az egyházi birto-kok világi kézbe kerülését (szekularizáció). Tagadta a pápa különleges hatalmát és a szerzetesrendek szükségességét. Elvetett e a cölibátust (a papi nőtlenséget), amelyet a kép-mutatás egyik forrásának tartott .

Növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitéletben. Emiatt pártolta a két szín alatti ál-dozást, s lefordított a német nyelvre a Bibliát, hogy a nép számára is hozzáférhető legyen.

A katolikusok hét szentségéből (keresztség, bérmálás, oltá-riszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kett őt (keresztség, úrvacsora) tartott meg. Az úrvacsorát – a katolikus felfogáshoz hasonlóan – ő is úgy értelmezte, hogy a szertartás során a kovásztalan kenyér és a bor lényegileg átváltozik Krisztus testévé és vérévé.

A római Szent Péter-székesegyház és egy búcsúcédula (5.). A székesegyház a kereszténység második legnagyobb temploma: belsô hossza 211 méter, kupolájának magassága 132 méter, és 60 000 embert tud befogadni. Építése a XVI. század elején kezdôdött, és mintegy 120 évig tartott. Reneszánsz stílusban indult az építkezés, de befejezésekor már a barokk lett a korstílus

4.

6.6.6. „5. A pápa nem akar elengedni és nem is engedhet el „5. A pápa nem akar elengedni és nem is engedhet el „5. A pápa nem akar elengedni és nem is engedhet el semmiféle büntetéseket, mint amiket ô saját belátása semmiféle büntetéseket, mint amiket ô saját belátása semmiféle büntetéseket, mint amiket ô saját belátása

szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt. […]szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt. […]szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt. […]21.Tévednek tehát mindazok a búcsúhirdetôk, akik azt állít-21.Tévednek tehát mindazok a búcsúhirdetôk, akik azt állít-21.Tévednek tehát mindazok a búcsúhirdetôk, akik azt állít-ják, hogy a pápai búcsú folytán az ember minden büntetéstôl ják, hogy a pápai búcsú folytán az ember minden büntetéstôl ják, hogy a pápai búcsú folytán az ember minden büntetéstôl megszabadul – üdvözül. […]megszabadul – üdvözül. […]megszabadul – üdvözül. […]36. Minden igaz, bûnbánó keresztyén elnyeri a büntetéstôl és 36. Minden igaz, bûnbánó keresztyén elnyeri a büntetéstôl és 36. Minden igaz, bûnbánó keresztyén elnyeri a büntetéstôl és a bûntôl való teljes feloldozást, s ebbôl ô a bûnbocsátó cédulák a bûntôl való teljes feloldozást, s ebbôl ô a bûnbocsátó cédulák a bûntôl való teljes feloldozást, s ebbôl ô a bûnbocsátó cédulák nélkül is részesül. nélkül is részesül. nélkül is részesül. 37. Minden igaz keresztyén – akár él, akár már halott – ré-37. Minden igaz keresztyén – akár él, akár már halott – ré-37. Minden igaz keresztyén – akár él, akár már halott – ré-szese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket szese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket szese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket Isten ugyancsak bûnbocsátó cédulák nélkül adott. […]Isten ugyancsak bûnbocsátó cédulák nélkül adott. […]Isten ugyancsak bûnbocsátó cédulák nélkül adott. […]43. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot 43. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot 43. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot mûvel az, aki a szegényeknek alamizsnát ad vagy a nyomorgót mûvel az, aki a szegényeknek alamizsnát ad vagy a nyomorgót mûvel az, aki a szegényeknek alamizsnát ad vagy a nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol. […]segíti, mint az, aki búcsút vásárol. […]segíti, mint az, aki búcsút vásárol. […]82. […] ha a pápa a Szent Péter-székesegyház felépítéséhez 82. […] ha a pápa a Szent Péter-székesegyház felépítéséhez 82. […] ha a pápa a Szent Péter-székesegyház felépítéséhez szükséges nyomorult pénzért – ami gyenge indoklás – szám-szükséges nyomorult pénzért – ami gyenge indoklás – szám-szükséges nyomorult pénzért – ami gyenge indoklás – szám-talan lelket vált ki a tisztítótûzbôl, akkor miért nem üríti talan lelket vált ki a tisztítótûzbôl, akkor miért nem üríti talan lelket vált ki a tisztítótûzbôl, akkor miért nem üríti ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és a lelkek iszonyú ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és a lelkek iszonyú ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és a lelkek iszonyú gyötrôdésére való tekintettel, ami pedig mindennél igazsá-gyötrôdésére való tekintettel, ami pedig mindennél igazsá-gyötrôdésére való tekintettel, ami pedig mindennél igazsá-gosabb indok lenne. […]” gosabb indok lenne. […]” gosabb indok lenne. […]” (Részletek Luther 95 pontjából, (Részletek Luther 95 pontjából, (Részletek Luther 95 pontjából, Wittenberg, 1517. október 31.)Wittenberg, 1517. október 31.)Wittenberg, 1517. október 31.)

Gyűjtse ki, hogy a korabeli hitélet mely jellemzőit em-líti a dokumentum! Mit kifogásol ezekkel kapcsolatban

Luther? Milyen érvei vannak? Miért voltak hatásosak ezek az érvek? Emelje ki a dokumentumból a katolikus hitelveket ta-gadó részeket! Állapítsa meg, miben kívánja megváltoztatni Luther az egyház szerepét! Magyarázza meg, miért váltott ki éles ellenállást a korabeli katolikus egyházfőkből Luther alap-tétele, „a hit által való üdvözülés” tana!

A REFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA ÉS HATÁSAI

5.

13

A pápa kiátkozta Luthert, majd V. Károly német-római császár is ellene fordult. A császárral szemben álló fejedel-mek azonban ti ltakoztak (protestáltak – innen a protestáns elnevezés), és a reformátor mögé álltak. Így Bölcs Frigyes szász választófejedelem oltalma alatt Wartburg várában tudta lefordítani a Bibliát.

A császár és a protestáns fejedelmek között kitört a há-ború. Miután a szemben álló felek kimerültek az öldök-lő küzdelemben, megkötött ék az augsburgi vallásbékét (1555). Az egyezség értelmében a fejedelmek szabadon választhatt ak vallást, és alatt valóiknak is követniük kellett őket (cuius regio, eius religio = akié a föld, azé a vallás). A békét követően az északi és a keleti német területeken a lutheránusok kerültek többségbe. Az új vallás német földön kívül Skandináviában vált uralkodóvá, és jelentős pozíciókat szerzett Ausztriában, valamint csehország és Magyarország német ajkú lakossága körében.

11.11.11. „Hogy a vallásszakadás dolgában a béke, amelyet […] a „Hogy a vallásszakadás dolgában a béke, amelyet […] a „Hogy a vallásszakadás dolgában a béke, amelyet […] a német nemzet római szent birodalmának nagy ínsége német nemzet római szent birodalmának nagy ínsége német nemzet római szent birodalmának nagy ínsége

megkíván, a római császári felség – mi –, a német nemzet megkíván, a római császári felség – mi –, a német nemzet megkíván, a római császári felség – mi –, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, […] sem mi, a római császári fel-rendjei között létrejöjjön, […] sem mi, a római császári fel-rendjei között létrejöjjön, […] sem mi, a római császári fel-ség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és ség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és ség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi hitval-rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi hitval-rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi hitval-lás [az evangélikusok hitvallása], tanítás okából vallása és hite lás [az evangélikusok hitvallása], tanítás okából vallása és hite lás [az evangélikusok hitvallása], tanítás okából vallása és hite miatt erôszakos módon meggyôzni, megsérteni, vele hatal-miatt erôszakos módon meggyôzni, megsérteni, vele hatal-miatt erôszakos módon meggyôzni, megsérteni, vele hatal-maskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata maskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata maskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére ettôl az augsburgi hitvallástól, vallástól, hittôl, […] ellenére ettôl az augsburgi hitvallástól, vallástól, hittôl, […] ellenére ettôl az augsburgi hitvallástól, vallástól, hittôl, […] amint ezek fejedelemségeinkben, tartományainkban és ura-amint ezek fejedelemségeinkben, tartományainkban és ura-amint ezek fejedelemségeinkben, tartományainkban és ura-dalmainkban jelenleg érvényben vannak vagy lesznek, elkény-dalmainkban jelenleg érvényben vannak vagy lesznek, elkény-dalmainkban jelenleg érvényben vannak vagy lesznek, elkény-szeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem szeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem szeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. Ellenkezôleg, ezen vallásnál […], továbbá vagyonuk, fogunk. Ellenkezôleg, ezen vallásnál […], továbbá vagyonuk, fogunk. Ellenkezôleg, ezen vallásnál […], továbbá vagyonuk, ingó és ingatlan javaik, tartományuk, alattvalóik, uradalmaik, ingó és ingatlan javaik, tartományuk, alattvalóik, uradalmaik, ingó és ingatlan javaik, tartományuk, alattvalóik, uradalmaik, joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és békén megmaradhatnak. […] Azonban mindazok, akik a fent békén megmaradhatnak. […] Azonban mindazok, akik a fent békén megmaradhatnak. […] Azonban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek.”értetnek.”értetnek.” (Az 1555-ös augsburgi vallásbéke) (Az 1555-ös augsburgi vallásbéke) (Az 1555-ös augsburgi vallásbéke)

Állapítsa meg, mely kérdéseket rendezte a megállapo-dás! Foglalja össze, mi a rendezés lényege! Határozza

meg, kikre vonatkoznak az elfogadott pontok! Mely csoportok dönthették el a vallásbéke alapján, hogy melyik felekezethez csatlakoznak?

Luther Márton (1483–1546) és bibliafordítása, valamint a Lutherrôl készült karikatúra

Luther Márton tanai és a lutheránus vallás kialakulása

Készítsen szöveget a karikatúrához! Mi tette lehetővé a vallási vitákban a karikatúrák megjelenését és a lefordí-

tott Biblia tömeges terjesztését?

Mely tényezők hatottak a vallási reform megindítására? Hogyan válaszolt az egyház a kritikára? Hogyan hatott ez

Luther tanaira? Mennyiben játszott szerepet az új egyház kiala-kulásában a politika? Értelmezze az új hit tanait!

7. 8.

9.

10.

14

Kálvin János (1509–1564)

13.

A KÁLVINI REFORMÁCIÓ A reformáció másik jelentős irányzatának létrehozása a Svájcba menekült francia Kálvin János nevéhez fűződik. Tanait A keresz-tény vallás tanítása (röviden Insti tuti ónak említett ) című művében foglalta össze (1536). Az új felekezetet mint Genf prédikátora szervezte.

Lutherhez hasonlóan Kálvin is a Bibliához nyúlt visz-sza, de radikálisabban eltávolodott a katolikus hagyo-mányoktól. A fő kérdés számára is az üdvözülés, de Kálvin szerint a Mindenható már eleve eldöntött e, hogy ki üdvözül, ki jut kárhozatra. Ez az eleve elrendelés (la-ti nul predeszti náció) tana, amely Isten teljes, az emberi cselekedetektől befolyásolhatatlan hatalmát támasztja alá. Az embereknek hinniük kell, hogy Isten üdvözülésre választott a ki őket, és ti sztes, dolgos életvitellel kell en-nek megfelelniük.

Kálvin is elvetett e az egyházi fényűzést és vagyont. A kálvinista templomokat egyszerű, puritán belső jellemzi (ti ltott ák a képi ábrázolást). A dolgos életet megbecsül-te, s nem ti ltott a a munkával szerzett pénz kölcsönzése után a méltányos kamat szedését (az uzsorát elítélte). A Kálvin által kiépített református egyházban nincs hierar-chia. Minden közösség önálló volt, melynek vezetésébe a választott világiak (presbiterek) is beleszólhatt ak.

A kálvinizmus Svájcban, Németalföldön, Magyar-országon, Skóciában és Angliában többségbe került, és elterjedt Franciaországban is.

Kálvin elfogadta, hogy az uralkodók hatalma Istentől szár-mazik, de jogosnak tartott a – a nép választott vezetőinek ré-széről – a hatalmával visszaélő, zsarnokká lett uralkodó elmoz-dítását. Gondolataiban az ellenőrzött hatalom jelenik meg, mivel Kálvin a nép zsarnokságát is elítélte.

A reformáció alapvetően hitújítás volt, de nagy ha-tást gyakorolt a társadalmi mozgásokra is. Így a polgá-ri erények (mértéktartás, szorgalmas munka, a vagyon gyarapítása) beemelése a pozití v emberi értékek közé elősegített e a polgári rendszer kialakulását.

AZ ANTITRINITÁRIUSOK Az újítási lázban a reformáció-nak egyre több irányzata született . Egy spanyol orvos, Miguel Serveto (Szervét Mihály, 1511–1553) az őskeresztényi hagyo-mányokat keresve a következetes egyistenhit alapjára helyez-kedett . Elvetett e a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni ter-mészetét és a Szentlélek létezését. A szentháromság-tagadók (anti trinitáriusok) így tagadták Jézus isteni voltát.

Az üldözések miatt jelentősebb szerepet csak Lengyel-országban és Erdélyben játszott ak. Egyházzá Erdélyben szer-veződtek (unitáriusok).

Az egymást követő irányzatok viszonyát jól jellemzi Szervét sorsa. Genfb e, Kálvinhoz menekült oltalomért, azonban a születő kálvini egyház megerősítésén munkálkodó Kálvin – az inkvizícióhoz hasonlóan – nem tűrte az övétől eltérő vélemé-nyeket, így máglyára küldte Szervét Mihályt (1553).

AZ ANABAPTISTÁK A reformáció egyik irányzata, az anabapti zmus (újrakeresztelő) azt hirdett e, hogy az ember csak felnőtt fejjel dönthet arról, csatlakozni akar-e Krisztus egyházához. Felkarolták a társadalmi elégedetlenséget. Vezetőjük, Münzer Tamás (kb. 1490–1525) radikális társadal-mi programot hirdetett : hívei az államhatalom megszünteté-sét és vagyonközösséget követeltek. Nézeteiket erőszakosan kívánták megvalósítani. Jobbágyok tömegei követt ék őket Németországban, ami a német parasztháború kitöréséhez ve-zetett (1524–1526). A tartományonként kirobbanó mozgalmat a fejedelmek leverték.

12.12.12. „Akik az eleve elrendelést fürkészik, az isteni bölcsesség „Akik az eleve elrendelést fürkészik, az isteni bölcsesség „Akik az eleve elrendelést fürkészik, az isteni bölcsesség legbelsô rejtekébe hatolnak, s ha valaki gondatlanul és vak-legbelsô rejtekébe hatolnak, s ha valaki gondatlanul és vak-legbelsô rejtekébe hatolnak, s ha valaki gondatlanul és vak-

merôen ront be ide, nem nyeri el, amivel kíváncsiságát jóllakathat-merôen ront be ide, nem nyeri el, amivel kíváncsiságát jóllakathat-merôen ront be ide, nem nyeri el, amivel kíváncsiságát jóllakathat-ná, hanem olyan útvesztôbe lép be, amelynek nem találja majd a ná, hanem olyan útvesztôbe lép be, amelynek nem találja majd a ná, hanem olyan útvesztôbe lép be, amelynek nem találja majd a kijáratát. Mert nem is illô dolog, hogy az ember büntetlenül vizs-kijáratát. Mert nem is illô dolog, hogy az ember büntetlenül vizs-kijáratát. Mert nem is illô dolog, hogy az ember büntetlenül vizs-gálhassa azt, amit az Isten önmagában akar elrejteni. Igéjében ki-gálhassa azt, amit az Isten önmagában akar elrejteni. Igéjében ki-gálhassa azt, amit az Isten önmagában akar elrejteni. Igéjében ki-jelentette akaratának azokat a titkait, amelyekrôl azt tartotta, hogy jelentette akaratának azokat a titkait, amelyekrôl azt tartotta, hogy jelentette akaratának azokat a titkait, amelyekrôl azt tartotta, hogy velünk közölni kell, s csak annyit tartott közlendônek, amennyirôl velünk közölni kell, s csak annyit tartott közlendônek, amennyirôl velünk közölni kell, s csak annyit tartott közlendônek, amennyirôl látta, hogy számunkra fontos, és nekünk használ. […]látta, hogy számunkra fontos, és nekünk használ. […]látta, hogy számunkra fontos, és nekünk használ. […]

Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.”mi történjék minden egyes emberrel.”mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztény vallás (Kálvin: A keresztény vallás (Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536)tanítása, 1536)tanítása, 1536)

14.14.14. „A királyságból könnyû a zsarnokságba átsiklani, de nem „A királyságból könnyû a zsarnokságba átsiklani, de nem „A királyságból könnyû a zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb az elôkelôk uralmából a kevesek pártural-sokkal nehezebb az elôkelôk uralmából a kevesek pártural-sokkal nehezebb az elôkelôk uralmából a kevesek pártural-

mába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jut-mába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jut-mába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jut-ni. […] Az emberek bûne és hibája idézi elô […] azt, hogy bizto-ni. […] Az emberek bûne és hibája idézi elô […] azt, hogy bizto-ni. […] Az emberek bûne és hibája idézi elô […] azt, hogy bizto-sabb és tûrhetôbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, sabb és tûrhetôbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, sabb és tûrhetôbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egy-hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egy-hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egy-mást tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy, mást tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy, mást tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy, többen legyenek bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére. többen legyenek bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére. többen legyenek bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére. […][…][…]

Ámde – bármiként ítéltessenek is meg az emberek cselekedetei – Ámde – bármiként ítéltessenek is meg az emberek cselekedetei – Ámde – bármiként ítéltessenek is meg az emberek cselekedetei – az Úr mégis azok által egyformán saját mûvét hajtotta végre, az Úr mégis azok által egyformán saját mûvét hajtotta végre, az Úr mégis azok által egyformán saját mûvét hajtotta végre, akik a fennhéjázó királyok véres kormánypálcáját összetörték, és akik a fennhéjázó királyok véres kormánypálcáját összetörték, és akik a fennhéjázó királyok véres kormánypálcáját összetörték, és tûrhetetlen uralmukat megsemmisítették. Hallják meg ezt a fe-tûrhetetlen uralmukat megsemmisítették. Hallják meg ezt a fe-tûrhetetlen uralmukat megsemmisítették. Hallják meg ezt a fe-jedelmek, és rettegjenek! Nekünk pedig a legnagyobb mértékben jedelmek, és rettegjenek! Nekünk pedig a legnagyobb mértékben jedelmek, és rettegjenek! Nekünk pedig a legnagyobb mértékben óvakodnunk kell attól, hogy a felsôség tiszteletes méltóságának óvakodnunk kell attól, hogy a felsôség tiszteletes méltóságának óvakodnunk kell attól, hogy a felsôség tiszteletes méltóságának azt a teljes tekintélyét, amelyet az Úr a legszigorúbb parancsokkal azt a teljes tekintélyét, amelyet az Úr a legszigorúbb parancsokkal azt a teljes tekintélyét, amelyet az Úr a legszigorúbb parancsokkal szentesített, még ha méltatlanabbaknál látjuk is, […] megsértsük szentesített, még ha méltatlanabbaknál látjuk is, […] megsértsük szentesített, még ha méltatlanabbaknál látjuk is, […] megsértsük […]. Mert ha vannak most a néptôl szerezve bizonyos felsôbbsé-[…]. Mert ha vannak most a néptôl szerezve bizonyos felsôbbsé-[…]. Mert ha vannak most a néptôl szerezve bizonyos felsôbbsé-gek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felál-gek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felál-gek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felál-lítva (aminôk hajdan a lakedaimoniaknál a királyok ellenôrzésé-lítva (aminôk hajdan a lakedaimoniaknál a királyok ellenôrzésé-lítva (aminôk hajdan a lakedaimoniaknál a királyok ellenôrzésé-re rendelt ephoroszok voltak […], és aminô hatalommal talán a re rendelt ephoroszok voltak […], és aminô hatalommal talán a re rendelt ephoroszok voltak […], és aminô hatalommal talán a mostani viszonyok közt mûködik az egyes országokban a három mostani viszonyok közt mûködik az egyes országokban a három mostani viszonyok közt mûködik az egyes országokban a három rend, mikor országgyûlést tartanak), annyira nem vagyok az ellen, rend, mikor országgyûlést tartanak), annyira nem vagyok az ellen, rend, mikor országgyûlést tartanak), annyira nem vagyok az ellen, hogy ezek kötelességszerûleg közbelépjenek a királyok dühöngô hogy ezek kötelességszerûleg közbelépjenek a királyok dühöngô hogy ezek kötelességszerûleg közbelépjenek a királyok dühöngô önkényével szemben.” önkényével szemben.” önkényével szemben.” (Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536)(Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536)(Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536)

Értelmezze a szöveg alapján az eleve elrendelés fogalmát! Tárja fel, milyen logikával érvel Kálvin az eleve elrendelés

mellett! Nézzen utána az interneten, mennyiben jelent eltérést a katolikus felfogástól az eleve elrendelés tana!

Határozza meg, milyen kormányzati rendszert tart jónak, és milyet rossznak Kálvin! Állításait bizonyítsa a forrásból vett

rövid idézetekkel! Állapítsa meg, hogy Kálvin szerint mi korlátozhat-ja az uralkodót! Értelmezze a forrás alapján a „zsarnokölési elmé-letet”!

A REFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA ÉS HATÁSAI

15

A reformáció térbeli kiterjedése Mutassa be a térkép alapján az egyes irányzatok földrajzi elterjedését! Elemezze a kiterjedés

lehetséges okait!16.

A reformáció irányzatai

Gyűjtse össze azokat a hittételeket, amelyek a

reformáció szinte minden irányzatára jellemzőek! Magya-rázza meg az azonosság okait! Elemezze az irányzatok közötti különbségeket!

15.

16

A SPANYOL ABSZOLUTIZMUS Kasztí lia és Aragónia egyesülésével létrejött a rendi felépítésű Spanyolország (1479). Az új állam Amerika felfedezésének idején (1492) si-kerrel fejezte be a reconquistát, a mórok kiszorítását az Ibériai-félszigetről. Miután Aragónia révén Dél-Itália jelentős része is spanyol fennhatóság alatt állt, új nagyhatalom született .

A Habsburgok házassági politi kájuk eredményeként a XV. század vége óta egyre újabb tartományokat és országokat sze-reztek meg. családi kapcsolatok révén került Habsburg Károly Spanyolország élére, ahol I. Károly néven uralkodott (1516–1556). Az Indiák (a frissen gyarmatosított Amerika) aranyára támaszkodva fényes udvart tartott fenn, s az uralkodótól függő zsoldossereget és fl ott át hozott létre. Erre az erőre alapozva és az inkvizíció támogatásával visszaszorított a a rendeket, akik a Németalföldről érkező és kezdetben spanyolul alig be-

a habsburgok felemelkedése és a katolikus megújulás

A katona V. Károly. Lovagi nevelést kapott Németal-földön, majd spanyol király lett, míg spanyol neveltetésû öccse, Ferdinánd Ausztria élére került

A Habsburgok térnyerése

Miksa császár, Szép Fülöp, Burgundiai Mária, a késôbbi Károly, Ferdinánd császár és II. Lajos magyar király

A kibontakozó spanyol abszolutizmus

Derítse fel a családi képen szereplők közötti kapcsolato-kat a családfa (1. forrás) felhasználásával! Ismertesse a

kapcsolatok politikai jelentőségét!

Mutassa be az abszolutizmus és a rendi dualizmus kö-zötti különbségeket! Vitassák meg, hogy erősítette vagy

gyengítette-e a Habsburg Birodalmat politikai felépítése és ha-talmas kiterjedése!

Kövesse nyomon a Habsburgok felemelkedését! Gyűjtse össze az ábrán szereplő országokat és tartományokat!

Hogyan szerezték meg ezeket a Habsburgok?

1.

2.

3.4.

17

A zsidóság vándorlása a XV–XVII. században

A Habsburg–Valois párharc a XVI. században és a korszak legjobb zsoldosai, a német landsknechtek (8.)

A mórok kiüldözése Spanyolországból (1609)

Kövesse nyomon a zsidóság vándorlását a korszakban! Tárja fel a népmozgá-sok politikai és kulturális okait és következményeit!

Miért került szembe egymással a két uralkodóház? Miért Itália volt összecsa-pásuk fő színtere? Mely érdekek hozták össze a cognaci liga tagjait? Nézzen

utána az interneten a német zsoldosok fegyverzetének és harci értékének!

Nézze meg a történelmi atlaszban a táblázat-ban szereplő tartományokat! Milyen okai le-

hettek az elűzöttek számában mutatkozó tartomá-nyok közötti eltéréseknek?

5.

6.

7.

Tartományok Az elüldözött ek számaValenciából 117 000 főKatalóniából 4 000 főAragóniából 61 000 főMurciából 14 000 főAndalúziából 32 000 főKasztí liából 45 000 főAz uraik által a kiüldözéstől megvédett mórok 200 000 fő

szélő uralkodóval amúgy is ellenségesek voltak. Új uralmi rendszer jött létre, az abszoluti zmus. A döntéseket az uralkodó által kinevezett ti tkárok készített ék elő, a végső szót azonban az uralkodó mondta ki.

Az inkvizíció támogatt a a király hatalmát, azonban megőrizte politi kai önállóságát. Az eretnekek mellett elsősorban a muzulmán időkből Spanyolországban maradt és addig nem háborgatott zsidók és a mórok ellen lépett fel. Kezdetben átt érésre kényszerített ék, ám a XVI. század második felétől több hullámban el-üldözték őket a félszigetről. Vagyonuk elkobzá-sa az állam számára bevételt jelentett . Azonban hosszú távon e lépés hozzájárult Spanyolország gazdasági hanyatlásához, mivel a mórok fejlett földművelést, kézműipart űztek, a zsidók pe-dig jelentős szerepet játszott ak az iparban és a pénzügyletek lebonyolításában.

A HABSBURG–VALOIS PÁRHARC A családi hagyományok és a fejedelmeknek kifi zetett hatalmas összegeknek köszönhe-tően V. Károlyt megválasztott ák a Német-római Birodalom császárává (1519–1556). A kezében összpontosuló óriási hatalom félelmet váltott ki riválisaiból.

Károly térnyerése leginkább I. (Valois) Ferenc (1515–1547) francia király terveit keresztezte, aki a központosított és egy-ségesülő Franciaországra támaszkodva Itáliában akart hódítani. (Ferenc a császári trónért is Károly legfőbb vetélytársa volt.) Így a Habsburgok és a Valois-k párharca Itáliában robbant ki. A spanyol zsoldosok legyőzték a lovagi hagyományokat őrző francia sereget (Pavia, 1525).

A Habsburgok további terjeszkedésé-től tartó hatalmak (Franciaország, Velen-ce, Milánó, Firenze és a pápa) a cognaci ligába tö-mörültek (1526). A kilá-tástalan helyzetben Ferenc még az oszmánokkal is szö-vetkezett a Habsburgok ellen. A szultán hadat indított a Habsburg te-rületek (elsősorban Ma-gyarország) ellen, de a fran-ciák alulmaradtak a küzde-lemben (cateau-cambrésis-i béke, 1559), kiszorultak Itá-liából, bár a Német-római Birodalom néhány városát a megkaparintott ák (pl. Ver-dun).

8.