1

VÁZLATOK

XVIII. A szolgáltatások gyorsan fejlődő ágazatai A KÖZLEKEDÉS

1. A szárazföldi közlekedés technológiai átalakulása

vasút → a szárazföldi közlekedés legnagyobb forgalmat lebonyolító ágazata → előnye: a tömegáruk nagy mennyiségben, nagy távolságra történő szállítása

gépkocsi → háztól házig történő szállítás

→ átrakodás nélküli szállítás

Az 1970-80-as évek: → előtérbe került a közúti személy- és áruszállítás → a világ személy- és teherautóparkja hatalmas emelkedésnek indul → megnőtt a légszennyeződés

↓ napjainkban a vasúti szállítás a „reneszánszát” éli. Egyre jelentősebb a nagysebességű vasútvonalak kiépítése. (Az EU legnagyobb közlekedési vállalkozása a 200 km/h sebességet meghaladó vasúti hálózat kiépítése.)

kombinált fuvarozás: → konténerek (A gyártás helyén megrakodják, darukkal a vasútra rakják

a célállomáson ugyancsak daruval a gépkocsira rakják. Így az áruk többszöri átpakolásának nagy költségei megszűntek.)

→ „gördülő országút” (Vonatra egész kamionokat raknak fel.)

2. A vízi közlekedés

Két fő ága: a belvízi és a tengeri hajózás.

Belvízi hajózás → olcsó, környezetkímélő, viszont lassú. Ezért csak a nem romlandó, és a nem sürgős rendelkezésű áruk szállítására alkalmas. Európa legjelentősebb vízi útja a Rajna (Hollandia és Belgium tengeri kikötőit köti össze a Nyugat. És Dél-Németország, Kelet-Franciaország és Észak-Svájc ipari központjaival)

A közlekedés felosztása

1. szárazföldi

2. vízi

3. légi

4. csővezetékes

szállítás

közúti vasúti tengeri belvízi

állóvízi folyami

2

Európa második legnagyobb folyója a Duna (az Alpok térségét kapcsolja össze a Fekete-tengerrel.) A Majnát a Dunával összekötő mesterséges vízi utat (csatornát) 1992-ben adták át Ezzel létrejött Európa leghosszabb belvízi rendszere a Duna-Majna-Rajna vízi út.

Tengeri hajózás

→ a vízi közlekedés legnagyobb forgalmát lebonyolító ágazata → nagy tömegű árut nagy távolságra szállítani tengeri úton a leggazdaságosabb. (Nyugat-Európából a Földközi-tengeren és a Szuezi–csatornán keresztül vezet az út a Közel-Keletre és a kelet-ázsiai országokba. A nagyméretű tankhajók nem férnek el a Szuezi-csatornában, ezért Afrika megkerülésével jutnak el az ázsiai térségbe. Nagy forgalmat bonyolít le az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő Panama-csatorna is.) → a világ tengeri kikötőinek infrasrukturális kiépítése költséges → a legjelentősebb kikötők jó szárazföldi közlekedési kapcsolattal rendelkeznek.

3. A légi közlekedés

→ napjaink legnagyobb mértékben fejlődő közlekedési ágazata → repülőgéppel 24 óra alatt eljuthatunk a Föld valamennyi országába

→ nemzetközi és tengerentúli utas-szállításban jelentős → teherszállítás: kis tömegű, de nagy értékű cikkek gyors szállítása

4. csővezetékes szállítás

→ gazdasági tevékenység területén jellemző (kőolaj, földgáz, tej)

3

IDEGENFORGALOM

felosztása: belföldi és nemzetközi idegenforgalom

belföldi turizmus → hosszabb történelmi múltra tekint vissza nemzetközi idegenforgalom → még ma is luxustevékenységnek számít.

Az idegenforgalom vonzótényezői:

• természeti tényezők (éghajlati, domborzati, vízrajzi sajátosságok) • történelmi- • muzeális- • kulturális- • települési sajátosságok

A nemzetközi turizmusban résztvevők zöme a hűvös mérsékelt öv fejlett térségeinek lakója (Nyugat-Európa, Észak-Amerika). A hűvösebb zónákból kiutazók kedvelt célterülete a Földközi-tenger medencéje, a Karib-tenger szigetvilága és Délkelet-Ázsia. Keresett idegenforgalmi pontok:

• gyógyfürdőhelyek • a világ legszebb nemzeti parkjai • vallási központok