Bevezetés (Dr. Nagy Géza) Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének, Ivanics Ferenc úrnak 01/1101-21/2000. számú levelében foglaltak szerint a megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozására a "Tisztább Termelés Győr Regionális Központja" ajánlatát választották ki. Ajánlatunk értelmében - amelyet a vállalkozói szerződés részletesen rögzít - a Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Programját az alábbi három - egymást követő és egymásra épülő - tanulmány kidolgozásával készítjük el. I. munkarész: Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának bemutatása, értékelése (a Megbízó által rendelkezésre bocsátott információk és dokumentumok, a szakértők saját ismeretei, valamint további tájékozódás keretei között beszerzett információk kritikai elemzése és összegző vizsgálata alapján) II. munkarész: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának környezetvédelmi stratégiája, környezetvédelmi célok-célállapotok (az I. résztanulmány problémakatasztere, valamint ennek megvitatása során elhangzó észrevételek, javaslatok figyelembevételével, a Nemzeti Környezetvédelmi Program szempontrendszeréhez igazodva készül) III. munkarész: Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programja (a Megyei Közgyűlés által elfogadott környezetvédelmi stratégiát tartalmazó II. résztanulmány és az aktuális hazai jogszabályi háttér, illetve EU direktívák alapján készül) Jelen tanulmány az első munkarész a vállalkozói szerződés és annak mellékletét képező ütemterv, ill. tematika alapján. Elöljáróban célszerűnek tartjuk itt rögzíteni, hogy a környezetvédelmi programok készítését az 1995. évi LIII. a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 40.§-a írja elő. A környezetvédelmi programok országos, települési, megyei szinten készülnek, hatéves időtartamra, folyamatos (1-2 évenkénti) felülvizsgálat, kiegészítés, egyszóval aktualizálás mellett. A programok alapvető célja a fenntartható fejlődés útjának szolgálata, a gazdasági érdekek és a környezetvédelmi szempontok összehangolása.

2

1. Győr-Moson-Sopron megye általános társadalmi, gazdasági és földrajzi helyzetének bemutatása E fejezet a környezetvédelmi tevékenység keretét és lehetőségeit vázolja, így a tágabb értelemben vett bevezetés szerepét tölti be.

1.1. Győr-Moson-Sopron megye földrajza (Dr. Alexay Zoltán) A megye az ország északnyugati szöglete, Szlovákiával és Ausztriával határos. Szlovákia felé a Duna középvonala a határ, a nyugati határvonal a Trianonban született szerződés következményeként nem követi a földrajzi tájegységeket, a Fertő-tó és a Hanság területét megosztja. A megye délen Vas és Veszprém megyével, keleten Komárom-Esztergom megyével határos. A déli térségekkel érintkező, elsősorban Veszprém megyéhez tartozó települések közül több szeretne csatlakozni Győr-Moson-Sopron megyéhez, ennek a törekvésnek eredményeként Bakonypéterd, Csikvánd 1998-ban már átlépett, most van folyamatban további 6 helység (Veszprémvarsány stb.) kérelmének elbírálása. Győr-Moson-Sopron megye területe 4012 km2, az ország területének 4,5%-a, itt él a lakosság 4,3%-a. [3]

1.1.1. A megye tájai A megye területén találkozik az ország három makrorégiója (nagytája), a Kisalföld, a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-magyarországi peremvidék.

1. sz. ábra: A megye tájfelosztása [3]

3

A Kisalföld A Kisalföldhöz tartozik a megye területének legnagyobb része. A makrorégió három középtája a Győri-medence, a Komárom-Esztergomi síkság és a Marcal-medence. A terület törésvonalának mentén kialakult süllyedék, amelynek alját variszkuszi és mezozóos kőzetek építik fel, ezekre pannon-tengeri, majd folyóvízi üledékek rakódtak. A felszínen ma kizárólag a Duna és mellékfolyói által szállított hordalék található. A Győri-medence 4 kistájból (mikrorégió) áll. Ezek a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Fertő-Hanság medence és a Rábaköz. Mindegyikre jellemző, hogy víz teremtette és zömében víz uralta táj volt a lecsapolásokig és folyamszabályozásokig. A Komárom-Esztergomi síkság három kistája közül kettőnek - a Győr-Tatai teraszvidéknek és az Igmánd-Kisbéri medencének - a nyugati része tartozik a megyéhez. A teraszvidéket a Duna felsőpleisztocén teraszai alkotják (II.a, II.b terasz), a kavicsra lösz és homokos lösz települt - a sajátos száraz élőhelyen karakteres pusztai társulások élnek. A Marcal-medencének csak kis területe, a Pannonhalmi-dombság és a Rába közötti északi rész tartozik a megyéhez. Felszínét folyóvízi üledék borítja. A Pannonhalmi-dombság A dombvidék a Dunántúli-középhegység, közelebb a Bakony részének tekinthető, szerkezeti és morfológiai alapon egyaránt jól elkülöníthető tőle. Az újabb csatlakozási törekvések sikeres esetén egész területe a megyéhez fog tartozni. A dombság ÉNy-DK irányú, három vonulatát két tektonikus árok választja el. Legmagasabb pontja a középső-Ravazd-Csanaki vonulat területén található 317 m magas Szent Pál (Nyúli hegy). A dombvidék képét változatossá teszik az eróziós és deflációs völgyek. A Nyugat-magyarországi peremvidék A Répce-völgytől nyugatra eső nagytáj két középtájra sorolható - ezek az Alpokalja és a Sopron-Vasi síkság. Az Alpokaljához a megye területén három kistáj tartozik, a Soproni-hegység, a Fertő-melléki dombság és a Soproni-medence. A Soproni-hegység az Alpok központi, kristályos vonulatának keleti pereme, amelyet a földtörténeti múltban bekövetkezett tektonikus mozgások lepusztult tönkhegységgé alakítottak. A Fertő-melléki dombság területén kialakult tengerben keletkezett a Fertőrákosnál régóta bányászott lajtamészkő. A Soproni-hegység és a Fertő-melléki dombság között lévő tektonikus völgyben fekszik az Ikva teraszos völgye, amelynek ÉNy-i tágulata a Soproni-medence. A medencét az Ős-Ikva vastag kavicstakarója fedi.

4

A Soproni-Vasi síkságnak csak egyik kistája, a Répce-síkság tartozik a megyéhez. A kristályos kőzetekből álló aljzatra pannon tengeri üledék, majd folyóvízi homok és kavicstakaró települt. Összegezve: a megye területe geológiailag és morfológiailag talán a legváltozatosabb az országban, ez meghatározza a térség tájképi arculatát, élővilágát és a gazdaság lehetőségeit.

1.1.2. A megye éghajlata A térség éghajlatára az Alföld éghajlatához képest kevesebb szélsőség a jellemző, ami a nyugatibb fekvésnek köszönhető, mert jobban érvényesül az óceáni hatás. Ez különösen a megye nyugati részén érzékelhető, míg a keleti területeken már a kontinentális hatások a jellemzőek. A különbségek minden klimatikus faktor esetében jelentkeznek.

1. sz. táblázat: A hőmérséklet havi középértékei [3]

ÁLLOMÁS

Hónap Győr Kapuvár Mosonmagyar-óvár

Sopron

I. -1,1 -1,0 -1,6 -1,3 II. 0,5 0,6 -0,5 0,2 III. 5,6 6,0 4,9 4,8 IV. 10,7 10,6 9,9 9,6 V. 16,0 16,0 15,0 14,5 VI. 19,0 18,9 17,9 17,6 VII. 21,0 21,0 20,0 19,7 VIII. 20,0 19,9 19,1 18,9 IX. 16,2 15,8 15,4 15,3 X. 10,6 10,7 9,9 9,7 XI. 5,0 4,8 4,4 4,2 XII. 0,9 1,8 0,5 0,5 Év 10,4 10,5 9,6 9,5

Ingás 22,1 22,0 21,6 21,0 A csapadék évi átlaga (70 év adatai alapján) Győrben 605 mm, Mosonmagyaróváron 600 mm, Kapuváron 660 mm, Sopronban viszont már 694 mm, Brennbergbányán pedig 794 mm. [3] Az évi középhőmérséklet Sopron környékén 9°C, a Hédervár-Kapuvár vonaltól K-re már 10°C. A napsütéses órák száma Ny-on 1800, addig Győr térségében már 2000. [3] A megye északi része, a Győri-medence az ország legszelesebb tájai közé tartozik. Uralkodó szélirány az É-i, ÉNy-i.

5

1.1.3. A megye vízrajza Győr-Moson-Sopron megye egész területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Vizekben az ország leggazdagabb tája. A Duna a Dévényi kapun keresztül lép be a Kisalföld területére. Itt az eséscsökkenés és a víz szétterülése miatti energiavesztés következtében az Alpokból hozott hordalékának egy részét lerakva hatalmas hordalékkúpot épített, amelyen szigetek és zátonyok közt, ezer ágra szakadva folytatta útját. Két nagyobb mellékága, a Kis-Duna és a Mosoni-Duna határolják a hordalékkúp közepén lévő két hatalmas szigetet, a Szigetközt és a Csallóközt. A Duna szigetközi szakaszának felső részén viszonylag nagy a meder esése (25-35 cm/km), Szapnál ez 15-20 cm/km-re csökken, Gönyütől pedig csak 8-10 cm/km. [1] A Duna vízjárását az Alpok időjárása befolyásolja. A koratavaszi hóolvadás következménye az ún. jeges ár, a nyári hőmérsékletemelkedés miatti olvadás és a csapadék együttesen okozzák a nyáreleji ún. "zöldár" kialakulását. Ősszel és télen általában a kisvizek jellemzőek. A folyó vízjárása szélsőséges, a legkisebb vízhozam mindössze 570 m3/sec, a középvíz 2000 m3/sec, a legmagasabb árvízkor (1954) 8900 m3 víz folyt le a hullámtéren másodpercenként. Az ősi vízivilágot az 1886-1896 közötti folyamszabályozási és ármentesítő munkálatok alakították át. Ettől kezdve Szigetköz az árvédelmi töltésen kívüli mentett/védett oldalán kialakult egy mezőgazdasági kultúrtáj, a víz uralma csak a töltések által határolt hullámtéren maradt fenn. Újabb nagy átalakulást hozott a táj életében a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése és 1992 októberében a Duna elterelése. Ettől kezdve a vízhozam átlag 80%-a az üzemvíz-csatornába folyik, a régi meder 30 km hosszan csak a vízmennyiség töredékét kapja. Az elterelés miatt sok változás történt, a kiszáradó mellékágakban, mentett oldali csatornákban elpusztultak a vízi élőlények, az áradások elmaradása megváltoztatta az életközösségek biológiai ritmusát, a mocsárrétek szárazabbá válása miatt több védett növény- és állatfaj eltűnt. A természetben bekövetkezett károk mellett érzékeny veszteségeket okozott a vízerőmű üzembehelyezése az erdőgazdaságnak (fahozam csökkenés, kártevők elszaporodása) a halászatnak, a talajvízszint süllyedése hátrányosan érintette a mezőgazdaságot. A károkat az 1995-ben üzembe helyezett fenékküszöbös vízpótlás bizonyos területeken enyhítette, és lehetőség nyílt a hullámtéri élővilág rehabilitációjára, de ez csak ideiglenes megoldás. A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete alapján napjainkban is tart a két ország között a tárgyalás a vízmegosztásról, a rendszer üzemeltetéséről. [1] A Mosoni-Duna 1907 óta a rajkai zsilipen keresztül kapta a vizet, jelenleg a dunacsúnyi műtárgy látja el vízzel, így közel 100 éve mesterségesen szabályozott mellékág, amelynek nincsenek árvizei. A Nagy-Duna magas vízállása Dunaszentpálig duzzaszt vissza, idáig kísérik töltések a partjait. [1] A Mosoni-Duna mellékfolyói, a Lajta, a Rába, a Rábca is Ausztriában erednek. A Rábába ömlik két kisebb vízfolyás, a Pándzsa-ér és a Marcal.

6

A megye legnagyobb állóvize a Fertő-tó, emellett több kisebb tó is található a Hanságban (Király-tó, Fehér-tó, Barbacsi-tó), valamint a Szigetközben (dunaszegi morotvató, lipóti Holt-Duna stb.). A Fertő-tó 335 km2 területéből hazánkhoz mindössze 82 km2 tartozik. Vízszintje erősen ingadozó - a felesleges vizét a Hanság-főcsatorna vezeti le. [3] A Hanság egykori lápvilágának ma csak a romjai vannak meg, a közel egy évszázadig tartó lecsapolások szinte teljesen eltüntették. Rehabilitációját napjainkban tervezik. A talajvíz szintje a Hanságban és a Duna mentén a legmagasabb, a Szigetközben a Duna elterelése után helyenként csökkent. A Rábaközben 2-4 m, a Mosoni-síkságon 4-6 m, Nyugat felé és a megye keleti szélein már mélyebben helyezkedik el (5-10 m). A Győri-medencében mélyfúrással több helyen (Lipót, Mosonmagyaróvár, Győr, Csorna, Kapuvár, Hegykő, Lébény, Petőháza) termálvizet hoztak felszínre, ezek gazdaságos felhasználása a megye turizmusának fejlődését szolgálhatja. Híresek Balf kénes forrásai, amelyeket már a római korban is használtak.

1.1.4. A megye élővilága A változatos felépítésű tájban változatos és gazdag élővilág alakult ki. Annak ellenére, hogy a megye nagyrészt ipari és mezőgazdasági kultúrtáj, élővilága ma is jelentős értéke, amit bizonyít, hogy egy nemzeti park és három tájvédelmi körzet van a területen. Ezek részletes bemutatására a természetvédelemről szóló fejezetben kerül sor.

1.1.5. A megye talajai A táj változatos felépítése változatos talajtakaró kialakulásának a lehetőségét teremtette meg. A folyók hullámterében és az egykori ártereken a réti és öntéstalajok a jellemzőek (Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence). A Fertő-Hanság medencében a kotus talajok, réti talajok fordulnak elő, a teraszvidéken futóhomok, humuszos homoktalajok találhatók. A Pannonhalmi-dombságra a barna erdőtalajok a legjellemzőbbek. Nyugaton gyakoriak a podzolos barna erdőtalajok, a lajtamészkövön kialakult a rendzinatalaj. A megye fekvése, természeti adottságai kitűnő lehetőséget teremtenek a gazdaság és a turizmus számára, nem véletlen, hogy az ország egyik legfejlettebb térsége. Felhasznált forrásmunkák (1.1. fejezethez) [1] Alexay, Z.: Változó Szigetköz. Hazánk, Győr, 1998. [2] Ádám L. - Marosi S. (szerk.): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. [3] Göcsei, I.: A megye földrajza. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Fekete M. - Ceba Kiadó, 1998.

7

1.2. Győr-Moson-Sopron megye társadalmi-gazdasági helyzete (Dr. Szalay Zoltán) Győr-Moson-Sopron megye hazánk legdinamikusabban fejlődő térségei közé tartozik, a hazai modernizáció egyik élenjárójának / húzó-régiójának tekinthető. [1] A megye kedvező társadalmi-gazdasági trendjei részben levezethetők bizonyos helyzeti előnyökből, de alapvetően az itt élők kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának köszönhetők. A kedvező foglalkoztatási helyzet, a lakossági fogyasztás emelkedése, a beruházási kedv élénkülése, a települések fejlődése érzékelhető eredményeket hozott az elmúlt évtizedben. Nem feledhetjük azonban, hogy a megyén belül jelentősek a területi különbségek, amelyek mérséklése komoly feladatot jelent. A megye igen fontos szerepet játszott, illetve játszik a határmenti kapcsolatok fejlesztésében, a regionális intézményrendszer működtetésében. Az Európai Uniós csatlakozás egyszerre jelent új lehetőségeket és komoly kihívásokat. Különösen igaz ez a környezetvédelemben. A programot feltétlenül egyeztetni kell majd a jövőben készülő regionális programmal, amely a szakmai okokon túl azért is fontos, mert a megye belépésünk esetén sem lehet kedvezményezettje az Uniós támogatásoknak. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az EU ugyanis a régiókat támogatja.

1.2.1. Meghatározó társadalmi-gazdasági jellemzők Népesség A megye népesedési helyzete, ismerve a hazai negatív tendenciákat, az országosnál kedvezőbben alakult az elmúlt évtizedekben. A migrációs nyereségnek és a település átcsatolásoknak köszönhetően Győr-Moson-Sopron megye egyike azon kevés megyénknek, ahol a népességfogyás a 90-es években csak minimális volt. A megye lakónépessége 2000. január 1-jén 424.507 fő volt. A 90-es években a városokban a lakónépesség 2,2%-os fogyása, községekben (összesítve) viszont 1,4%-os növekedése volt megfigyelhető. A lakosság gyarapodása főleg az 1000-2999 fős, illetve a 3000 főnél nagyobb községekre jellemző. A növekvő népességű települések a nagyobb városok agglomerációs gyűrűjét alkotják. A népsűrűséget mutató térképen (2. sz. ábra) ez a jelenség jól látható. [2] Sajnos, a természetes fogyás megyénkben is tapasztalható, bár ez az érték kedvezőbb, mint az országos átlag. A 90-es években az élveszülések száma csökkent, a halálozások száma alig mutatott változást, tehát a lakosság elöregedése folytatódott. A megye korfája (3. sz. ábra) is ezt a kedvezőtlen jelenséget mutatja, és sajnos továbbra is a népesség folyamatos elöregedésével kell számolni.

8

9

3. sz. ábra: Győr-Moson-Sopron megye korfája (1999. január) [1] A gazdaság szerkezete, főbb jellemzői A megye gazdasága az elmúlt években az országos átlagnál nagyobb mértékben fejlődött, a GDP növekedése az országos átlagot az elmúlt öt év mindegyikében meghaladta (2. sz. táblázat). Ebben a növekedésben kiemelkedő szerepük volt a külföldi zöldmezős beruházásoknak, amelyek a külföldi működőtőke beáramlása révén nagyban segítették a gazdaság átalakítását, az export növelését.

2. sz. táblázat: Az egy lakosra jutó GDP mértéke, 1994-98 [1]

Időszak 1994 1995 1996 1997 1998

egy lakosra jutó GDP a megyében, ezer Ft 440 575 740 920 1.204 egy lakosra jutó GDP az országban, ezer Ft 425 544 672 841 997 egy lakosra jutó GDP vidéken, ezer Ft 346 446 540 672 797 egy lakosra jutó GDP a nyugat-dunántúli régióban, ezer Ft

428 559 703 885 1.102

egy lakosra jutó GDP, országos átlag = 100 104 106 110 109 121 egy lakosra jutó GDP, vidéki átlag = 100 127 129 137 137 151 egy lakosra jutó GDP, régió átlag = 100 103 103 105 104 109

Nõtöbblet

FérfitöbbletFérfiak Nõk Életkor

0-45-9

10-1415-1920-2425-2930-3435-3940-4445-4950-5455-5960-6465-6970-7475-7980-

fõfõ20000 15000 10000 5000 0 5000 10000 15000 20000

Korfa

10

A gazdasági növekedés motorja az ipar, ezen belül a gépipar volt. (3. sz. táblázat). A legnagyobb beruházások Győrben valósultak meg (AUDI, Philips, VAW stb.), de a megye más településein is jelentős beruházások jöttek létre. Ezek egy része a meglévő ipari parkokban (Győr, Sopron) települt le. Az építőipar növekedése az ingadozások ellenére az országos átlagot szintén meghaladta, és az egy lakosra jutó beruházások volumene a vidéki átlagot szintén messze meghaladó mértékű volt.

3. sz. táblázat: Az ipar egyes jellemzői, előző év = 100% [1] belföldi értékesítés export összes értékesítés alkalmazásban állók

megye ország megye ország megye ország megye ország 1992 90,8 93,4 88,4 96,5 90,1 93,2 83,3 86,9 1993 92,4 103,8 99,3 100,1 94,3 102,9 98,5 87,4 1994 104,2 106,4 105,6 121,0 104,6 109,8 94,3 91,6 1995 99,4 98,4 161,0 118,8 121,1 103,8 95,4 95,7 1996 99,5 98,5 142,5 117,6 119,1 104,1 100,7 96,6 1997 103,2 98,7 183,5 134,1 145,7 110,3 105,5 99,3 1998 105,4 103,2 188,5 128,4 162,2 113,2 109,2 102,6 1999 104,0 101,6 145,2 122,8 136,8 110,9 100,8 n.a.

A mezőgazdaság súlya a megye gazdaságában az elmúlt években folyamatosan csökkent. [3] Ez alapvetően nem ennek az ágazatnak az abszolút csökkenéséből, hanem a többi ágazat gyorsabb növekedéséből fakadt. A mező- és erdőgazdaság a lakosság foglalkoztatásában is egyre szerényebb részt vállal. A mezőgazdaság súlya, szerepe azonban kistérségenként lényegesen eltérő. Vannak térségek (Tét, Csorna környéke), ahol szerepe jelentős, míg más térségekben (Sopron, Győr környéke) súlya jóval kisebb. Az Európai Uniós csatlakozás a megye mezőgazdaságában további jelentős átalakulásokat fog indukálni. A jó termőképességű területeken lévő, megfelelő méretű, hatékony gazdálkodást folytató gazdaságok szerepe felértékelődik. A kisebb termőképességű területeken remélhetőleg a tájvédelmi-természetvédelmi funkció fog erősödni. A földterület művelési ágak szerinti aránya - a végbement változások ellenére - lényegesen nem változott az elmúlt közel két évtizedben (4. sz. táblázat).

4. sz. táblázat: A földterület művelési ág szerint Győr-Moson-Sopron megyében, hektár [1] művelési ág 1980 1990 1995 1998 szántó 226.126 223.234 226.586 225.081 kert 12.185 16.257 11.513 11.497 gyümölcsös 3.394 1.642 3.089 3.328 szőlő 3.246 3.390 4.154 4.149 gyep 41.272 36.269 34.133 34.086 mezőgazdasági terület 286.223 280.792 279.475 278.141 erdő 66.903 70.301 71.743 73.456 nádas 7.025 6.693 7.380 7.380 halastó 0 136 139 139 termőterület 360.151 357.922 358.737 359.116 művelés alól kivett terület 41.655 43.404 49.889 50.523 összesen 401.806 401.326 408.626 409.639

11

A piaci szolgáltatások terén a megyei helyzet nem tér el lényegesen a vidéki átlagtól. Ezek egy lakosra jutó termelési értéke azonban mindegyik ágazatban meghaladja a vidéki átlagot. A turizmus bemutatása, elemzése külön, önálló fejezet tárgya. A megye gazdaságának fontos jellemzője, a megújulási képesség egyik mutatója a vállalkozások számának alakulása, a vállalkozási kedv, aktivitás mértéke. Utóbbi, ha kis mértékben is, de folyamatosan a vidéki átlag felett van. A foglalkoztatásban a gazdasági szerkezet átalakulása, főleg a kilencvenes évek gazdasági változásai komoly átrendeződést eredményeztek. A változások jellege az országos tendenciákhoz hasonló volt. A gazdasági aktivitás mértéke a megyében meghaladja az országos átlagot, a munkanélküliségi ráta pedig a megyében a vidéket tekintve a legalacsonyabb volt az elmúlt évtizedben. A foglalkoztatottság néhány fontosabb jellemzőjét mutatja a 5. sz. táblázat.

5. sz. táblázat: A foglalkoztatottság néhány jellemzője, 1992-99 (decemberi értékek) [1] Időszak 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

aktivitási ráta (%) Győr-Moson-Sopron megye

53,4 54,2 48,3 48,2 46,3 46,7 45,9 45,4

ország 52,2 50,5 48,7 46,6 44,6 44,0 43,9 41,9 vidék 52,3 50,6 48,8 46,8 44,8 44,2 44,1 41,2

munkanélküliek száma (fő) Győr-Moson-Sopron megye

18.127 18.047 14,235 13.319 13.214 11.514 8.588 8.860

ország 663.027 632.050 519.592 495.893 477.459 463.962 404.094 404.509 vidék 602.080 568.514 465.080 441.535 431.624 423.342 373.023 377.355

munkanélküliségi ráta (%) Győr-Moson-Sopron megye

8,0 7,8 6,9 6,5 6,7 5,8 4,4 4,6

ország 12,3 12,1 10,4 10,4 10,5 10,4 9,1 9,6 vidék 13,9 13,6 11,6 11,6 11,9 11,9 10,4 11,1

A kedvező gazdasági adatok a lakossági jövedelmekben is éreztetik hatásukat. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap nagysága a vidéki átlagot meghaladja. A kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok, a nem csekély lakossági áldozatvállalás mellett nem jártak együtt a környezet általános nagy fokú terhelésével. A korszerű új ipari létesítmények, az infrastruktúra fejlődése, ill. a környezetet erősen terhelő ágazatok leépülése (gyárak bezárása, mezőgazdasági termelés csökkenése) azt eredményezték, hogy az egységnyi GDP előállítása a korábbiaknál kisebb környezeti terhelés mellett történik a megyében. A gazdaságszerkezeti változások - a nem lebecsülendő lokális problémák ellenére - ezen a téren is megfelelő irányba mutatnak. A társadalmi-gazdasági helyzet további fontos jellemzőinek bemutatása (oktatás, egészségügy, infrastruktúra) külön fejezetek tárgya.

12

1.2.2. Kistérségi szerveződések, határmenti együttműködések Az országban Győr-Moson-Sopron megye az elsők között volt, ahol kistérségi szervezetek alakultak. A megye vezetése támogatta ezeknek a szerződéseknek a létrejöttét, partnerként kezelve őket a Megyei Önkormányzatban tagsági viszonyt biztosított számukra. [1] Ezek a társulások saját területfejlesztési koncepcióval, jövőképpel rendelkeznek, amelyeknek fontos része a környezetvédelem is. Ez nagyban segítheti a forrás- és szakemberhiányos kistelepüléseket abban, hogy környezetvédelmi feladataikat elláthassák és programjaikat kidolgozhassák. A megye kistérségi területfejlesztési társulásai a következők: • Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Dunaszeg) • Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás (térségközpont: Gönyü) • Dél-Rábaközi Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Beled) • Felső-Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása (Felső

Dunatáj Társulás) (térségközpont: Dunasziget) • Felső Mosoni-Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs

Társulása (Felső Mosoni Dunatáj Társulás) (térségközpont: Máriakálnok) • Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Fertőd) • Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Kapuvár) • Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Dunakiliti) • Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás (térségközpont:

Pannonhalma) • Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása

(térségközpont: Csorna) • Rábcatorok Regionális Fejlesztési Társulás (térségközpont: Ikrény) • Répcemente és Kavicstakaró Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont.

Iván) • Sokoróalja Önkormányzatainak Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Tét) • Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége (térségközpont: Darnózseli) • Sopron és Vidéke Térségfejlesztési Társulás A megye földrajzi elhelyezkedéséből adódóan már a nyolcvanas években igyekezett olyan együttműködésekben részt venni, amelyek átnyúlnak a határokon és egyben összekötnek bennünket a szomszédos országok határmenti területeivel. [1] Ezek az együttműködések hatékonyságukat, eredményességüket tekintve különbözőek, de az emberi, gazdasági, kulturális kapcsolatok szempontjából mindenképpen fontosak és segíthetik az ország EU csatlakozását. A környezetvédelemben pedig különösen fontosak, mivel a környezeti problémák (főleg a szennyezések) nem ismernek országhatárokat, és ezért a megoldásuk is csak közös erőfeszítéssel lehetséges.

13

A megye az alábbi határmenti együttműködésekben vesz részt: - Alpok-Adria Munkaközösség - Duna menti Tartományok Munkaközössége - Magyar-Osztrák Területrendezési és Tervezési Bizottság - Határ menti Regionális Tanács - West/Nyugat Pannon Eurégió - Kommunál Fórum - Csallóköz-Mátyusföld Eurégió (tervezett) Az Európai Unióhoz való csatlakozás a megye és a régió (Nyugat-dunántúli régió) számára speciális feladatokat és lehetőségeket jelent. Az uniós források (PHARE, ISPA, SAPARD) elnyerése a környezetvédelem számára csak akkor lehetséges, ha a környezetvédelmi program elemei kapcsolódnak a különböző országos, regionális és megyei programokhoz. Az egyes részterületek bemutatásánál a program ezekre a feladatokra, lehetőségekre külön kitér. Felhasznált forrásmunkák (1.2. fejezethez) [1] Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja. Egyeztetési változat, Győr, 2000. szeptember. MTA Regionális Kutatások Központja, Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [2] Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve. Előkészítő munkarész I-II. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, Bp. 2000. március. [3] A Nyugat-Dunántúli Régió Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja 2000-2006. KAM-KORD Kht., 1999. szeptember.

14

2. Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának meghatározása során alkalmazott módszerek, eszközök Környezetünk állapotának megismeréséhez, a javításhoz szükséges intézkedések és beavatkozások meghatározásához ismernünk kell az állapotot befolyásoló paramétereket, illetve azok változásának tendenciáit. Tekintettel arra, hogy e tématerülettel foglalkozó környezetgazdaságtani ismeretek, valamint a környezeti problémák feltárására, megoldására és megelőzésére irányuló tevékenység, illetve ezeket keretbe foglaló jogszabályok - mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban - az utóbbi évtized (évtizedek) termékei, a környezetállapot meghatározásának elméleti szempontjait és a dolgozat elkészítése során alkalmazott konkrét eszközeit és módszereit az alábbiakban különválasztva ismertetjük.

2.1. A környezetállapot meghatározásának elméleti alapjai (Dr. Bulla Miklós) Az emberi, társadalmi, gazdasági élet fő folyamatai (termelés, fogyasztás, közlekedés stb.) terhelik a környezetet, ezekhez egzisztenciális érdekek és életmódok kötődnek, és kialakult erős szervezetek szolgálják őket. Ezzel szemben a környezeti érdekek csak nehezen ismerhetők fel, sokáig nem tűnnek létfontosságúaknak. A meg nem újítható erőforrások végessége, a megújítható erőforrások romlása, szegényedése és a környezet növekvő szennyezettsége miatt azonban nyilvánvaló, hogy - csupán - a termelés növelésének alávetett gazdaságfejlesztés nem lehet kívánatos alternatíva. A környezet folyamatos romlása azt jelzi, hogy az eddigi erőfeszítések mértéke nem kielégítő, még az állapot stabilizálásra sem alkalmas, s évről évre növekvő veszteségek, károk keletkezhetnek a szennyezett környezet miatt. A környezetvédelem társadalmi, gazdasági és nemzetközi jelentősége miatt az addigi gyakorlat nem folytatható. Gyökeres változásra, átfogó (ökológiai) stratégia kialakítására van szükség, amely a károk mérséklése, felszámolása mellett a megelőzést helyezi előtérbe. A környezetvédelem eredményessége objektív természeti és társadalmi feltételektől függ. A probléma többrétű: először a környezeti elemek/erőforrások használata áthatásainak, összefüggéseinek feltárása; másodszor az ebből adódó következtetések, követelmények, politikai szándékok és harmadszor az ezeket hordozó jogi, közgazdasági, igazgatási szabályok megfogalmazása; (a "mit akarhatunk és hogyan" alternatívák kidolgozása), azután pedig ezek intézményesítése, és a megvalósulás folyamatának ellenőrzése, felügyelete. A környezetpolitika elérendő céljainak megfogalmazásakor szakítani kell azzal a módszerrel, amely a jövőt a jelenlegi trendek meghosszabbításával rajzolja föl. Ezek a trendek válsághoz vezetnek. Változtatásra van szükség a gazdaság-társadalom-környezet kapcsolatában, a pusztuló erőforrások növekvő igénybevételének kényszere nem tartható fenn. Ezért tudatos környezetgazdálkodás esetében és érdekében a kívánatos célokból kell kiindulni, és az ezek eléréséhez elvezető lehetséges utakat mérlegelni, meghatározni. A környezetállapot felmérése, értékelése, minősítése - természetesen - nem előzmények nélkül való feladat. Az állapot aktuális jellemzésének, a (káros) hatások (következményei) feltárásának számos módszere, "technológiája" létezik. Ezek alapgondolat-menetük szerint csoportosíthatók is:

15

A "klasszikus" megközelítés a környezet elemei: föld, víz, levegő, élővilág és az összetett formációk: táj, település állapotának ismételt felmérése, rögzítése, ahol két, időben egymást követő állapot közötti különbség kimutatásával lehet a változást jellemezni. Ehhez képest előrelépést jelent a hatások, a károsító anyagok és/vagy hatások (zaj, rezgések, sugárzások) környezetbe kerülésének és következményeinek feltárása. Ez előrelépés abból a szempontból is, hogy a vizsgálati módszer már nem áll meg a fázishatároknál vagy másképp - nálunk - a felügyeleti illetékesség: talaj-, víz-, levegőminőség-védelem választóvonalainál, hanem az egész transzformációs folyamatot (és hatásait) igyekszik nyomon követni az információszerző (mérő-megfigyelő) és elemző tudás meglévő határáig. A módszer azonban továbbra is analitikus, egyszerre egyféle hatás, követő jellegű vizsgálatára alkalmas. A hatások - szálanként ugyan - elvileg összegezhetők, de ez (mint tudjuk) nem képes leírni az összetett rendszer valóságos állapotváltozását. A környezetgazdálkodás megvalósításához szükséges elemzés-értékelés a különféle tevékenységek, beavatkozások, valamint egyes vagy az összes környezeti elemekből álló vagy alkotott környezeti rendszerek kölcsönhatásait kell vizsgálja a hatásterületen. Ez a módszer, illetve az alkalmazására létrehozandó mérő-megfigyelő, adatgyűjtő (átvivő) információgyűjtő és -feldolgozó, elemző-értékelő fázisok technológiaivá szervezése teszi lehetővé a prognóziskészítést, a következményeikben is ismert alternatívák és a megvalósításukhoz tartozó szabályozási, fejlesztési beavatkozások kidolgozását. Az állapotminősítés követelményei között definiálni szükséges a környezeti elem, illetve rendszerek, valamint a vizsgált terület fogalmát, illetve kiterjedését. Egy adott területen az élővilág - benne: az ember - állapotának elemzése kiterjed a szárazföldi, vízi ökoszisztémák és a levegő vizsgálatára, míg a táj, illetve a települési környezet esetében mindez kiegészül még a környezet művi (épített) elemeivel. A választott területnagyságtól fog függni az elemzés felbontóképessége, így a (kölcsön)hatások okszerű feltárásának lehetősége és pontossága. A hangsúlyt - és ezt megerősítik a nemzetközi tapasztalatok is - a helyi, illetve a regionális szintre kell helyezni. Ott dőlnek el ugyanis a dolgok. Globálisan jelentéseket lehet készíteni, rögzítve a változásokat; a változásokat létrehozó döntéseket támogatni, indukálni azonban konkrétan, helyileg, regionálisan lehet. Az értékelés szempontrendszere a minősítő kritériumok meghatározása döntés kérdése választott értékekről, a kívánatos céltól függően. Szempontok nélkül ugyanis nem lehet minősíteni, csak: rögzíteni, leírni az állapotot anélkül, hogy tudnánk: "mit kell erről gondolni". Az állapotértékelő elemzésekből származó következtetéseken alapuló beavatkozásoknak általában - a regeneratív beavatkozásokat kivéve - nem a környezeti elemekre, rendszerekre kell irányulnia közvetlenül, amelyek változása lassú, mindenesetre lényegesen lassabb, mint azoké a hatásoké, tevékenységeké, amelyek az állapot alakulását meghatározzák, kiváltják.

16

A célokat tehát a környezet állapotára kell meghatározni, szabályozni azonban a tevékenységeket kell. A feladatok tehát a beavatkozások; műszaki, jogi, gazdasági szabályozások megalapozását, kidolgozását illetően jelentkeznek. A beavatkozások megtervezése során alapvető a hatékonyság tekintetbevétele, ill. előre becslése. Ehhez egyfelől a befolyásolni, regulálni kívánt hatás léptékét, az elhárítható kár mértékét, a szennyező forrás(ok) diszlokációját: így elérhetőségét, másfelől a mentesítéshez, kiváltáshoz, szabályozás megvalósításához szükséges anyagi, technikai eszközök nagyságát, ezek biztosítása forrásainak lehetőségét és fölhasználásuk hatékonyságát kell fölmérni, ill. összehasonlítani. A környezetállapot-értékelésből, minősítésből, valamint a beavatkozások hatékonyság-elemzéséből meghatározható sorrendek egybevetésével jelölhetők ki - területnagyságonként - a környezetgazdálkodás prioritásai. A környezetgazdálkodás kiteljesedéséig átmeneti szakaszra van szükség, amelyben egyidejűleg kell folytatni:

• a keletkező károk elleni védekezést; • a szennyeződések megszüntetését, megelőzését; és • a meglévő szennyeződések felszámolását, a szennyezett területek mentesítését.

A környezetvédelmi információs rendszerek létrehozásának, működtetésének célja a döntéselőkészítés, jövőbeli állapotok elérését szolgáló döntési alternatívák támogatása. Ahhoz, hogy a szükséges időben, a vizsgált térben a döntéstámogató információk megfelelő pontossággal rendelkezésre álljanak, következnek a többi kritériumok. • Decentralizált információrendszerek hálózata szükséges. Ez az elv egyszerre megfelel

mind a döntések decentralizálása irányításpolitikai szándékának, mind pedig a kellő sűrűségű és gyakoriságú információbiztosítás technikai lehetőségeinek.

• Területi elven felépülő rendszerek szükségesek a csak ágazati és szakági kérdésekre válaszolni tudók helyett. Ez nem jelenti a szakági adatgyűjtések tagadását, csupán azt, hogy nem elkülönült és ezen belül viszont centralizáló részrendszerekre van szükség, hanem amelyek egy (vizsgálandó, közigazgatási és/vagy természetes határokkal körülkerített) területen,

• Több célú elemzést tesznek lehetővé. A környezeti hatások ugyanis nincsenek tekintettel a felügyeleti (szakági, ágazati) illetékességek határaira. A több célú felhasználás a védelem, megelőzés, tervezés/fejlesztés, felügyelet összehangolása stratégiailag is új lehetőségeket jelent. A környezeti erőforrások és (befogadó) kapacitásokkal való gazdálkodás felügyelete egységessége megteremtésének alapját.

2.2. A megye környezetállapotának meghatározása során alkalmazott eszközök és módszerek (Dr. Nagy Géza) A Megyei Környezetvédelmi Programnak igazodnia kell az Országgyűlés "Nemzeti Környezetvédelmi Programról" szóló határozatához. [2]

17

A NKP a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló "környezetvédelmi" törvény (Kvt) [3] előírásai alapján fogalmazta meg hat évre (1997-2002). Környezetállapot-értékelő munkánk során, illetve a következő két munkarészben is ennek szellemében és szerkezeti felépítését követve dolgozunk. Tesszük (tettük) ezt annak tudatában is, hogy elindult a következő hat évre (2003-2008) szóló nemzeti környezetvédelmi program (Herman Ottó Terv, HOT) előkészítése. A HOT egyeztetési vitaanyaga ismert, több fórumon (tudományos, önkormányzati, ágazati és civil szervezetek képviselői által) megvitatásra került, ennek ellenére jelenlegi állapotában nem publikus és nem hivatkozható. Az azonban mégis megállapítható (rögzítendő), hogy az új Nemzeti Környezetvédelmi Program a jelenleg érvényben lévő első programot folytatja, elemezve a tapasztalatokat és elvégezve a szükséges korrekciókat. A Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárának megfogalmazása szerint: A Terv (HOT) egyfajta "illeszkedési biztosíték": alkalmas kialakítása lehetővé teheti a környezeti célok garantált figyelembevételét a költségvetési tervezésben, a gazdaság- és vidékfejlesztésben, illetve az ágazati stratégia-alkotásban. [4] [4a] A megyei környezetállapot bemutatásánál igyekeztünk összehasonlításokat tenni a hazai országos és nemzetközi jellemzőkkel. A környezeti problémák megfogalmazásánál (problémakataszter összeállításánál) arra törekedtünk, hogy megalapozzuk a következő munkarészben kidolgozandó megyei környezetvédelmi stratégiát, illetve az ebből fakadó környezeti program alapelemeit. A hazai meglévő és az EU-s jogharmonizáció keretei között készülő (és már ismert) vonatkozó jogszabályok vagy ezek hiányában - a közeljövőben nálunk is bevezetendő - európai normák figyelembevétele mellett a munkában közvetlenül résztvevő szakértők saját speciális szakismereteik felhasználásával rendezték, értékelték a megyére vonatkozó - hozzáférhető - információkat. Munkánk során a vállalkozói szerződésben és mellékletében rögzített menetrendet és tematikát követve a megyei önkormányzattól átvett anyagokat áttanulmányoztuk, a programindító tanácskozáson elhangzott kérések és javaslatok figyelembevételével, illetve a Közgyűlés Elnökének felhatalmazása alapján kapcsolatba léptünk a megye és a megyei térségek környezeti állapotával kapcsolatban információkkal rendelkező szervezetekkel, intézményekkel, hatóságokkal és nagyobb településekkel (városokkal). Általában nagy segítőkészséggel találkoztunk, és igen sok támogatást kaptunk az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől, a megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, a Megyei Pedagógiai Intézettől, a regionális és megyei szervezetektől és a polgármesterektől. Külön is meg kell említeni a MTA RKK NYUTI, a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács munkatársaitól és a megyei főépítésztől kapott hasznos tanácsokat és dokumentumokat. Ezeket itt nem soroljuk fel, de a szakértőink hivatkoznak (majd) ezekre a forrásokra. A megye hét városa közül Győrnek és Csornának van elfogadott környezetvédelmi programja. Sopronban 2001. márciusában készült el, de az elfogadása még nem történt meg. Mosonmagyaróvár a közeljövőben szándékozik elkészíteni, és Kapuváron is megtették a kezdő lépéseket. Fertőd és Pannonhalma egyelőre nem kezdte el az ilyen irányú felkészülést.

18

E folyamat felgyorsításában kiemelt szerepe kell hogy legyen a megyei önkormányzatnak, részben mert ezek elkészítésére viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, részben pedig azért, mert a környezetvédelmi támogatások elnyerésénél igen fontos szempont - esetenként feltétel -, hogy az adott település rendelkezik-e környezetvédelmi programmal. A Kvt [3] IV. fejezete tartalmazza a "helyi önkormányzatok feladatait". Ezen belül (46.§ (1)b.) világossá teszi az önálló települési program készítésének és a közgyűlés általi jóváhagyásának szükségességét. A 47.§ meghatározza a települési környezetvédelmi program tartalmát. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a (4) pont értelmében "települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek". Ezen lehetőség kihasználása jelentősen meggyorsíthatná a programok készítésének ütemét, egyben csökkenthetné a kistelepülésekre háruló költségeket (miközben teljesértékű programmal rendelkeznének). Megítélésünk szerint ezen a területen - nem várva az előreláthatóan 2002. tavaszán elfogadásra kerülő megyei környezetvédelmi programra - már hozzá lehetne kezdeni a településcsoportok létrehozásához. Ehhez a munkához jó apropó lehet a Hulladékgazdálkodási törvény [5] azon rendelkezése (35.§(1)), amelynek értelmében a települési önkormányzatoknak hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgozni (kb. 2002 végéig), de a 36.§(1) lehetővé teszi, hogy "Az egy körjegyzőséghez tartozó vagy más hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok" közös hulladékgazdálkodási tervet készítsenek. E két feladat összekapcsolása rendkívül időszerű és jelentősen növelhetné a megvalósítás hatékonyságát. A fenti kis - kitérőnek látszó - eszmefuttatás (javaslat) után visszatérve a programkészítés eszközeire és módszereire, megállapítható, hogy a települési környezetvédelmi programok megléte esetén teljesen más jellegű (összegző, elemző, értékelő) feladatokat kellett volna ellátni szakértőinknek, akik jelen esetben egyfajta úttörő munkára kényszerültek. Bízva abban, hogy a megyére vonatkozó megállapításaink - a 2001. májusára tervezett szakmai tanácskozás tapasztalataival kiegészítve - jó alapot szolgáltatnak a további munkához, megköszönjük mindazok segítségét, akik munkánkat támogatták és áttérünk a megye környezetállapotának bemutatására. Felhasznált forrásmunkák (2. fejezethez) [1] Bulla Miklós: Környezetelemzés (a környezetgazdálkodás összetevőinek és összefüggéseinek átfogó elemzése). Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest, 1993. [2] Az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) OGY határozata a Nemzeti Környezetvédelmi Programról. [3] 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. [4] Dr. Skultéty Sándor: A Herman Ottó Terv koncepciójának tervezetéről szóló szimpózium megnyitója. 2000. október 27. [4a] HOT Koncepció tervezet. Dr. Bulla M., Dr. Nemes Cs., Dr. Pálvölgyi T. [5] 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról.

19

3. Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának bemutatása, értékelése A NKP szerkezeti felépítéséhez igazodó módon itt környezeti elemenként és a fontosabb környezeti hatások számbavétele alapján végeztük el a környezet állapotát jellemző információk csoportosítását, értékelését. Az alfejezetek szerzői - a szakértőcsoport tagjai - legjobb szakmai meggyőződésük alapján összegezték, illetve értékelték a környezet állapotát, illetve tettek észrevételeket, javaslatokat ezek milyenségére, a környezeti problémákra és az elvégzendő feladatokra. A fejezetek lehatárolása nem volt könnyű feladat, hiszen például a keletkezett hulladék mennyiségével, minőségével és terjedési jellemzőivel számos környezeti hatás összefügg. A témakörök különválasztása - az elkerülhetetlen átfedések ellenére is - szükséges, mert csak így lehet eljutni a környezetterhelés forrásának, érintettjének, felelősének meghatározásához és a teendők konkrét megfogalmazásához. Az alábbiakban a vállalkozói szerződés szerinti tematika alapján - az alfejezet szerzők nevének feltüntetésével - végezzük el a megye környezetállapotának bemutatását és értékelését.

20

3.1. A levegőminőség bemutatása, értékelése (Simon Gábor) A levegő minőségét elsősorban a szennyezőanyagok mennyisége és minősége, valamint a szennyezések terjedése befolyásolja. Győr-Moson-Sopron megyében a levegő szennyezettségének alakulására nagy hatással van az ipari emisszió és a nagy mértékű közúti forgalom. Ezen a két legfontosabb emisszióforráson kívül a lakossági fűtésből is jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerül a légtérbe. A légszennyezettség elsősorban az emisszióforrásokkal rendelkező településeken és a főközlekedési utak mentén jelentkezik. A településközti térségben a szennyezettség kisebb mértékű. Levegőminőség szempontjából a Szigetköz a megye legtisztább része. Említésre méltó szennyezettség Mosonmagyaróváron van, amely főként közlekedési eredetű. Győr-Moson-Sopron megye levegőminőségének értékelése során először a légszennyező források kibocsátásának (emisszió) alakulását mutatjuk be, majd a légszennyezettség (immisszió) helyzetét tárgyaljuk.

3.1.1. Légszennyező források, emisszió

3.1.1.1. Ipari eredetű légszennyezés Az ipari üzemek károsanyag-kibocsátását az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott adatok alapján értékeltük. A rendelkezésünkre bocsátott adatok mintegy 550 telephely kb. 2800 pontforrására vonatkoznak. A telephelyek megoszlása az egyes települések között: Győr: 160 telephely Sopron: 80 telephely Mosonmagyaróvár: 45 telephely Csorna: 30 telephely Kapuvár: 30 telephely Fertőd: 6 telephely A többi mintegy 200 telephely a megye egyéb településein elszórtan található. Az ÉDUKÖF-től kapott adatokat áttekintve megállapítható, hogy a nyolcvanas évek végétől kezdődően folyamatosan csökken az ipari eredetű légszennyezés. Ez egyrészt egyes gyárak, üzemek bezárásának, termékszerkezet váltásoknak, másrészt energiahordozó váltásnak (gázfelhasználásra való áttérés), valamint üzemi technológiai átalakításoknak is köszönhető. A domináns légszennyező üzemek közül az utóbbi évtizedben leállításra került az ÉDÁSZ II. sz. erőműve (1992-ben), és a Cereol Növényolajgyár (2000-ben), valamint megszűnt az öntöde tevékenysége az MVG Vasúti Jármű Gyáregységében. 1999-es adatok alapján a megye jelentős szennyezőanyag kibocsátói települések szerinti bontásban:

21

Győr: Győri Fűtőerőmű Kft. RÁBA MVG Reptér Futómű Gyáregység ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Győri Hőszolgáltató Kft. VAW Alumíniumtechnika Kft. Amoco Fabrics Kft. AUDI Hungária Motor Kft. Graboplast Rt. Győrlakk Festékgyártó Rt. Wolf Hungária KKT.

Sopron: FALCO Sopron Kft. Tanulmányi Erdőgazdaság Swedwood Sopron Bútor Kft. Strebelwerk Környezettechnika Kft. Soproni Fűtőerőmű Kft. Hofmann Sopron Kft. Wienerberger Téglaipari Rt.

Mosonmagyaróvár: MOFÉM Fémszerelvény Rt. MOTIM Rt. KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. Lajta-Hanság Rt.

Csorna: Csornai Hőszolgáltató Kft. Baranyatej Rt. Csornai Cserépgyártó Rt.

Kapuvár: RÁBA MVG Kapuvári Gyáregység Ringa Húsipari Rt.

Petőháza: Magyar Cukor Rt.

Fertőd: Marmorit Öntöttmárványgyártó Kft.

Fertőszéplak: Téglaipari Kft. A felsorolás sem sorrendet, sem határérték feletti kibocsátást nem jelent, csupán azt jelzi, hogy főként a nagyobb városokban találhatók a legjelentősebb ipari kibocsátók. Azt azonban a szükséges adatok hiányában nem tudjuk megállapítani, hogy a felsorolt üzemek milyen arányban járulnak hozzá az egyes szennyezőkomponensek összes mennyiségének kibocsátásához. A vizsgált legfontosabb komponensek a kén-dioxid, a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, a szilárd nem toxikus por, valamint a toluol és a xilol voltak, bár ezeken kívül is még rengeteg károsanyag kerül a levegőbe az egyes technológiákból, mégis ezek a legjelentősebbek és a legismertebbek. A szerves oldószerek (főként toluol és xilol) kibocsátása elsősorban a Graboplast Rt. és a Győrlakk Festékgyártó Rt. telephelyein történik, de meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években mindkét gyár határérték alatti kibocsátással üzemel. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy a Graboplast Rt. 1998. év végén egy oldószer utóégető berendezést helyezett üzembe, és ezáltal jóval lecsökkentette a káros anyagok kibocsátását. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. esetében a rendkívül kellemetlen bűz okozza a fő problémát.

22

Az ipari üzemek 1996-1999 közötti légszennyezőanyag kibocsátása a négy legfontosabb komponensre (kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd nem toxikus por) vonatkozóan t/év dimenzióban a 6. sz. táblázatban található. A táblázat a városok (Csorna, Győr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Sopron, Fertőd) és a többi település adatait tartalmazza, valamint megadja a megyei összesített értékeket. A 4-10. ábra ugyanezeket az értékeket mutatja be diagram formájában az 1988-1999 közötti időszakra vonatkozóan. Az adatokból azt a legfontosabb következtetést lehet levonni, hogy mind a négyféle szennyezőanyag kibocsátása jelentősen csökkent Győr-Moson-Sopron megyében: a szén-monoxid 57%-kal, a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok 37%-kal, a szilárd nem toxikus por 36%-kal csökkent négy év alatt.

6. sz. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye légszennyezőanyag kibocsátása 1996-1999. [1]

Település Kén-dioxid (t/év) Szén-monoxid (t/év)

Városok közül: 1996 1997 1998 1999 1996 1997 1998 1999 Csorna 489,34 368,39 377,07 362,76 42,22 38,83 40,82 25,32Győr 1073,71 1112,33 734,57 464,83 790,59 874,54 1008,09 881,63Kapuvár 132,82 174,65 177,63 171,45 46,10 38,75 39,30 26,00Mosonmagyaróvár 1854,91 1564,37 1202,71 1337,34 187,07 121,02 128,79 100,11Sopron 158,78 90,20 29,85 19,88 2297,22 1309,59 648,49 513,76Fertőd 0,09 19,36 27,36 8,68 2,14 2,85 2,73 27,20A többi település 295,25 211,32 171,62 138,53 981,94 310,13 334,73 300,52Megye összesen: 4004,90 3540,62 2720,81 2503,47 4347,29 2695,71 2202,95 1874,54

Település Nitrogén-oxidok (t/év) Szilárd nem toxikus por (t/év) Városok közül: 1996 1997 1998 1999 1996 1997 1998 1999 Csorna 65,58 209,42 206,57 53,70 83,05 49,42 81,43 62,18Győr 356,58 349,32 355,74 282,66 371,39 363,28 287,42 246,13Kapuvár 42,12 56,91 60,08 62,67 29,44 27,89 24,68 25,63Mosonmagyaróvár 770,56 396,57 283,95 340,68 189,35 186,07 197,99 139,48Sopron 208,03 169,57 125,31 111,45 225,89 184,74 113,57 87,61Fertőd 0,17 1,21 2,17 1,07 1,10 20,83 10,20 10,04A többi település 92,61 81,28 101,89 114,72 125,46 99,15 92,24 83,80Megye összesen: 1535,64 1264,28 1135,71 966,94 1025,67 931,38 807,53 654,87

Az egyes szennyező komponensek mennyiségét tekintve a leginkább szennyezett levegőjű térségek a következők: Kén-dioxid: Mosonmagyaróvár, Győr és Csorna Szén-monoxid: Győr és Sopron Nitrogén-oxidok: Mosonmagyaróvár és Győr Szilárd nem toxikus por: Győr és Mosonmagyaróvár Itt azonban azt is meg kell említeni, hogy a szén-monoxid kibocsátás Sopronban kb. negyedére, míg a nitrogén-oxidok kibocsátása Mosonmagyaróváron kb. felére csökkent négy év alatt.

23

24

25

26

10. sz. ábra: Győr-Moson-Sopron megye telephelyei összes légszennyezőanyag kibocsátásának alakulása [1]

Emelkedő tendenciát csupán Kapuvár telephelyeinek (kén-dioxid és nitrogén-oxidok kibocsátása) és Fertőd telephelyeinek (kén-dioxid, szén-monoxid és szilárd por kibocsátása) adatai mutatnak. Ezek a mennyiségek azonban sem a többi városhoz, sem a megyei összesítéshez viszonyítva nem jelentősek.

3.1.1.2. Közlekedési eredetű légszennyezés Győr-Moson-Sopron megye elhelyezkedéséből adódóan tranzit megye. A szomszédos országok és fővárosaik (Bécs, Pozsony) közelsége miatt nagy a megyén áthaladó forgalom. Ez a megye közlekedésére vonatkozóan többletterhelést jelent. A közlekedésből származó emisszió mértéke a közlekedésben részt vevő járművek számán kívül nagy mértékben függ a járművek műszaki állapotától, kategóriájától, valamint az úthálózat minőségétől is. Az ipari eredetű emisszióval szemben a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás folyamatosan nő. A nitrogén-dioxid, a szén-monoxid és az ólomszennyezés jelentős része közlekedési eredetű. A felsorolt komponenseken kívül nagy mennyiségű szilárd anyag (por) és policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) is kerül a légtérbe a közúti közlekedés által. A közlekedési emisszió hatására lényegesen kedvezőtlenebb légszennyezettségi (immissziós) értékek alakulnak ki, mert a kibocsátás alacsonyan (az utca szintjén) történik. Különösen kedvezőtlen a helyzet a főutak településeken átvezető szakaszain: 1. sz. főút: Gönyű, Győr, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár térségében 15. sz. főút: Mosonmagyaróvár, Bezenye térségében

27

81. sz. főút: Pér, Mezőörs térségében 82. sz. főút: Nyúl, Écs, Ravazd térségében 83. sz. főút: Győrszemere, Tét térségében 84. sz. főút: Sopron, Kópháza, Sopronkövesd térségében 85. sz. főút: Enese, Csorna, Kapuvár térségében 86. sz. főút: Jánossomorja, Csorna, Szil, Páli térségében A lakott területek levegőjének minőségét tekintve jelentős javulást eredményezett az M1 autópálya Győr-Hegyeshalom közötti szakaszának, valamint az M15 gyorsforgalmi útnak a megépítése. Kedvező hatással volt Győr város levegőjére a déli elkerülő útszakasz megépítése. Az útszakasz átadása után kb. felére csökkent az emisszió a Szent István út mentén. A 84. sz. főút Sopront elkerülő szakaszának átadása szintén javított a város levegőjének minőségén, bár megemlítendő, hogy ez az út részben lakott területeken, illetve azokhoz közel vezet át. A 85. sz. főút Kapuvár-Nagycenk közötti korrekciója jelentősen tehermentesíti Fertőszentmiklós települést. A közlekedési eredetű légszennyezést tekintve a legnagyobb probléma az alábbi térségekben állapítható meg: - Mosonmagyaróváron továbbra is igen nagy az átmenő forgalom a határállomások

irányába (1. számú és 15. számú főutak), különösen a nyári időszakban. - Győrben a vámosszabadi határátkelőhely irányába menő kamionforgalom (81. számú és

14. számú főutak) és az ezzel járó nagy légszennyezettség okozza a legnagyobb gondot. - Csornán a kelet-nyugati és az észak-déli átmenő utak (85. számú és 86. számú főutak)

találkozása miatt jelentkező nagy kamionforgalom és az ebből eredő légszennyeződés terheli jelentősen a város levegőjét.

3.1.1.3. Lakossági fűtésből eredő légszennyezés Győr-Moson-Sopron megyében a lakossági fűtésből is jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerül a légtérbe. A levegő minőségének javítása érdekében szorgalmazni kell a környezetet kevésbé terhelő fűtési módok alkalmazását. A megyében a vezetékes gáz elterjedése lassú volt. 1999. január 1-jén 118 településen volt vezetékes gázellátás, ezen belül 5 településen távhőellátás is üzemelt. [3] Azóta lényegesen emelkedett a gázzal ellátott települések száma. 2000. december 31-én a megyében 96%-os volt a települési telítettség. A gázhálózat kiépítése előreláthatólag 2002-re befejeződik, ekkorra csaknem valamennyi megyei településre eljut a földgáz. A probléma abból adódik, hogy a gázzal ellátott településeken sem minden lakás kapcsolódik a gázhálózatra. A földgázzal ellátott településeken 1999. december 31-én a háztartások 66%-a használta a gázt. Ezért a lakossági fűtésből adódó légszennyezés nem lebecsülendő. A gázhálózatra nem csatlakozó épületekben továbbra is a klasszikus fűtési módokkal (szén, olaj, fa) folyik a fűtés, tehát az ebből származó légszennyező komponensek (kén-dioxid, korom) továbbra is terhelik a megye levegőjét.

28

3.1.2. A levegő szennyezettsége, immisszió Győr-Moson-Sopron megye levegőminőségének (immisszió) értékelését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) 2000. évi mérési adatai alapján végeztük el. Az ÁNTSZ Megyei Intézete két mérési hálózat, a PHARE monitoringhálózat és a Regionális Immisszió Vizsgáló (RIV) hálózat segítségével végzi el a környezeti levegő vizsgálatát. Győrben 2 db PHARE-monitorállomás van a legforgalmasabb útszakaszokon (1. számú: Szent István út, 2. számú: Szigethy A. út), amelyek a meteorológiai paraméterek mellett folyamatosan szolgáltatják a légszennyezettségi adatokat. A RIV-hálózat mérőhelyei a megye három településén (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) vannak elhelyezve. Az egyes mérőállomások elhelyezkedését és az általuk mért komponenseket az alábbiakban ismertetjük: Győr: 2 db PHARE-monitorállomás

Mért komponensek: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, szálló por, ólom, kadmium

Az ózon koncentrációját csak a 2. számú állomáson mérik. Az ólom- és kadmiumkoncentrációt a szakaszos szálló porból, 24 órás mintavételből határozzák meg.

5 db RIV-mérőhely Mért komponensek: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ülepedő por Az ülepedő por tartalmat összesen 19 mérőhelyen mérik. Sopron: 4 db RIV-mérőhely Mért komponensek: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ülepedő por Az ülepedő por tartalmat összesen 6 mérőhelyen mérik. Mosonmagyaróvár: 3 db RIV-mérőhely Mért komponensek: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ülepedő por Az ülepedő por tartalmat összesen 7 mérőhelyen mérik. Az ülepedő por a 10 µm-nél nagyobb szemnagyságú, gyorsan ülepedő porszennyezés g/m2/nap mértékegységben. A szálló por a 0,1-10 µm nagyságú részecskéket tartalmazza, melyek a levegővel mikroheterogén rendszert alkotnak (µg/m3 egységben). A mérőállomásokon mért eredményeket az MSZ 21854-1990 számú szabvány határértékeihez kell viszonyítani. A szabvány az egyes anyagokat toxikológiai jellemzőjük alapján az alábbi veszélyességi fokozatokba sorolja: 1-es fokozat: kifejezetten veszélyes 2-es fokozat: veszélyes 3-as fokozat: mérsékelten veszélyes 4-es fokozat: gyakorlatilag nem veszélyes

29

A levegőminőségi normákat több fokozatban célszerű meghatározni aszerint, hogy milyen szigorú követelményeket indokolt előírni az egyes területekre. Az ország területét a levegő tisztaságának védelme szempontjából

1. kiemelten védett és 2. védett (védett I. és védett II.)

kategóriákba kell sorolni az alábbiak szerint: 1. Kiemelten védett kategóriába azt a területet, ahol a levegő tisztaságának fokozott védelme

indokolt (pl. természetvédelmi terület, gyógy- és üdülőhely). 2. Védett kategóriába az ország többi területét. E kategórián belül azokra az összefüggő ipari

és mezőgazdasági nagyüzemi területekre, amelyek lakott és kiemelten védett területekkel közvetlenül nem érintkeznek, alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények állapíthatók meg (védett II. kategória).

A kiemelten védett, védett I. és védett II. területekre vonatkozó levegőminőségi határértékek a 7. sz. táblázatban vannak felsorolva a határértékkel részletesen szabályozott szennyező-anyagokra. A 8. sz. táblázat az ülepedő por és egyes toxikus komponenseinek határértékeit tartalmazza.

7. sz. táblázat: A határértékkel részletesen szabályozott szennyezőanyagok

területi besorolástól függő határértékei [µg/m3] (MSZ 21854-1990)

Kiemelten védett Védett I. Védett II. övezetben

Szennyező anyag

Veszé- lyességi fokozat éves 24 órás 30

perces éves 24 órás 30

perces éves 24 órás 30

perces Kén-dioxid 3 30 100 150 70 150 250 100 300 400 Szén-monoxid 2 1000 2000 5000 2000 5000 10x103 5000 10x103 20x103

Szálló por 3 30 60 100 50 100 200 100 200 300 Korom 1 20 50 50 25 50 150 50 150 300 Nitrogén-oxidok (mint NO2)

2 30 70 85 100 150 200 150 200 400

Nitrogén-dioxid 2 30 70 85 70 85 100 120 150 200 a) 3 5 5 3 5 20 3 5 20 b) 6 10 10 6 10 30 6 10 30

Fluoridok**

c)

2

20 30 30 20 30 200 20 30 200

** a) gázalakú fluoridok, mint F (HF, SiF4) b) a szálló por vízben jól oldódó szervetlen fluoridjai (NaF, Na2SiF2) c) a szálló por vízben kevéssé oldódó szervetlen fluoridjai (AIF3, Na3AIF6, CaF2)

30

8. sz. táblázat: Az ülepedő por és egyes toxikus komponenseinek területi besorolástól függő határértékei (MSZ 21854-1990)

Kiemelten védett Védett I. Védett II.

Szennyező anyag Veszé- lyességi fokozat

Határértékövezetben

30 napos 12 g/m2, 30 nap 16 g/m2, 30 nap 21 g/m2, 30 nap Ülepedő por 4 éves 100 t/km2, év 120 t/km2, év 150 t/km2, év

Az ülepedő por egyes toxikus komponenseinek határértéke µg/m2, 30 nap Kadmium* 1 30 napos** 150 150 300 Ólom* 1 30 napos 12⋅103 12⋅103 24⋅103

Fluoridok (vízoldható, mint F)

2 30 napos 50⋅103 50⋅103 100⋅103

Benz[a]pirén* 1 30 napos 17 17 34

** az éves határérték ebből számítható. Megjegyzés: A toxikus anyagok keverékporának veszélyességi fokozatát a legveszélyesebb komponense határozza meg.

Győr-Moson-Sopron megye nagy része levegőtisztaság-védelmi szempontból a védett I. kategóriába van sorolva. A megye területén az alábbi kiemelten védett területek találhatók: - Fertő-Hanság Nemzeti Park - Soproni Tájvédelmi Körzet - Szigetközi Tájvédelmi Körzet - Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet A szabvány a különböző védettségi kategóriákban éves (Iév), 24 órás (In) és 30 perces (In max) immissziós határértékeket ír elő a szennyezőanyagokra. A RIV-hálózat méréseit az éves, a PHARE-monitoring rendszer eredményeit általában a 24 órás határértékekhez kell viszonyítani. A győri PHARE-monitorállomások mérési adatait a 9. sz. táblázat tartalmazza. Az eredményekből megállapítható, hogy a kén-dioxid, a szén-monoxid, az ózon, az ólom és a kadmium koncentrációja minden esetben határérték alatti. A nitrogén-dioxid mérési eredményei kis mértékben, míg a szálló por eredményei valamivel nagyobb mértékben lépik túl a határértékeket. Győr levegőjének szennyezettségét a RIV-hálózat adatai alapján is értékeltük. A kén-dioxidra és a nitrogén-dioxidra vonatkozó mérési adatok a 10. sz. táblázatban találhatók. A kén-dioxid koncentrációja mind az öt mérőhelyen határérték alatti. A nitrogén-dioxid vizsgálata során 4 mérőhelyen észleltek kis mértékű határérték-túllépést. Az ülepedő por esetében 30 nap (1 hónap) alatt 1 m2 felületen leülepedett por mennyiségét mérik g-ban. A vizsgált 19 mérőhely közül 6 mérőhely esetében észleltek határérték-túllépést: Káptalandomb 2 hónapban Répce u. Idősek otthona 1 hónapban Tarcsay u. Mentőállomás 1 hónapban Szabadhegyi vasútállomás 1 hónapban 400-as Szakmunkásképző Intézet 1 hónapban Kandó K. u. Hűtőház 1 hónapban A felsorolt határérték-túllépések mindig a nem fűtési félévben voltak.

31

9. sz. táblázat: A PHARE monitorhálózat levegőszennyezettségi adatai 2000. évben [2]

Győr 1. Szt. István u. Győr 2. Szigethy A. u. Légszennyezők 24 órás

határérték [µg/m3]

Mérési időszak Átlag konc.

[µg/m3] Határérték-túllépés [%]

Átlag konc. [µg/m3]

Határérték-túllépés [%]

Kén-dioxid 150 F NF

- 3,1

- 0,0

16,8 4,4

0,0 0,0

Nitrogén-dioxid 85 F NF

- 39,6

- 0,6

28,2 27,0

0,7 0,4

Szén-monoxid 5000 F NF

- 330

- 0,0

644 300

0,0 0,0

Szálló por 100 F NF

85 61

33,3 11,1

48 66

2,1 0,0

Ólom 0,3 F NF

0,03 0,03

0,0 0,0

0,02 0,02

0,0 0,0

Kadmium* 50 F NF

0,53 0,71

0,0 0,0

0,85 0,56

0,0 0,0

Ózon 100 F NF

- -

- -

19,7 25,1

0,0 0,0

F: fűtési félév NF: nem fűtési félév * A kadmiumra vonatkozó adatok (határérték, átlag koncentráció) ng/m3-ben vannak megadva.

10. sz. táblázat: Győr levegőszennyezettségi adatai 2000. évben a RIV-hálózat mérései alapján [2]

1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. Légszennyezők Éves

határérték [µg/m3]

Mérési időszak K HT K HT K HT K HT K HT

Kén-dioxid 70 F NF

12 6

0,0 0,0

10 6

0,0 0,0

10 7

0,0 0,0

9 7

0,0 0,0

9 6

0,0 0,0

Nitrogén-dioxid 70 F NF

39 35

0,0 1,1

52 47

3,3 2,2

31 17

0,0 0,0

34 41

1,1 0,0

42 58

0,0 7,7

1. sz. mérőhely: ÁNTSZ Jósika u. 2. sz. mérőhely: Szociális Foglalkoztató Marcal lkt. 3. sz. mérőhely: Bácsai u. iskola 4. sz. mérőhely: Tihanyi Á. u. Orvosi rendelő 5. sz. mérőhely: Kölcsey u. Orvosi rendelő K: Átlag koncentráció µg/m3-ben HT: Határérték-túllépés %-ban F: fűtési félév NF: nem fűtési félév Sopron levegőjének minőségét a RIV-mérőhelyek vizsgálati adatai alapján értékeltük. A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid eredményei a 11. sz. táblázatban láthatók. A mérési eredményekből megállapítható, hogy kén-dioxid szempontjából Sopron nem szennyezett. A nitrogén-dioxid koncentrációja 3 mérőhelyen lépi túl a határértéket. Két mérőhelyen jelentősebb határérték-túllépések is tapasztalhatók. A 3. számú mérőhely (Mátyás király u.) 30,4%-os, illetve 27,5%-os határérték-túllépése azt jelenti, hogy a fűtési félévben mért 92 db vizsgálati eredmény 27,5%-a lépi túl a határértéket. A mérési eredmények átlagából számított féléves átlagkoncentrációk (K-értékek) azonban a határérték körül, illetve kicsit felette találhatók. Hasonló a helyzet a 4. számú mérőhelyen (Magyar u. Öregek Otthona) is. Mindkét

32

esetben a nagy közúti forgalom okozza a magas nitrogén-dioxid koncentrációt. Az ülepedő por esetében a vizsgált 6 mérőhely közül csak egy mérőhelyen volt határérték feletti eredmény a nem fűtési félévben: Mátyás király u. Evangélikus kollégium 2 hónapban

11. sz. táblázat: Sopron és Mosonmagyaróvár légszennyezettségi adatai

2000. évben a RIV-hálózat mérései alapján [2] SOPRON MOSONMAGYARÓVÁR

1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 1. sz. 2. sz. 3. sz. Légszennyezők Éves

határér-ték

[µg/m3]

Mérési időszak

K HT K HT K HT K HT K HT K HT K HT

Kén-dioxid 70 F NF

8 6

0,0 0,0

9 7

0,00,0

9 7

0,0 0,0

11 7

0,0 0,0

10 7

0,0 0,0

11 7

0,0 0,0

20 7

0,0 0,0

Nitrogén-dioxid 70 F NF

14 15

0,0 0,0

43 40

2,21,1

70 73

30,4 27,5

89 79

56,5 35,2

49 41

0,0 2,2

49 41

3,3 3,3

72 61

28,320,9

Sopron: 1. sz. mérőhely: Szanatórium 2. sz. mérőhely: Szarvkői u. bölcsöde 3. sz. mérőhely: Mátyás kir. u. Evangélikus kollégium 4. sz. mérőhely: Magyar u. Öregek otthona Mosonmagyaróvár: 1. sz. mérőhely: Tűzoltóság 2. sz. mérőhely: Kórház Rtg. 3. sz. mérőhely: Polgármesteri Hivatal K: Átlag koncentráció µg/m3-ben HT: Határérték-túllépés %-ban F: fűtési félév NF: nem fűtési félév Mosonmagyaróvár levegőjének szennyezettségére vonatkozó adatok szintén a 6. táblázatban találhatók. A mért kén-dioxid koncentrációk azt mutatják, hogy ezt a komponenst tekintve Mosonmagyaróvár sem szennyezett. A nitrogén-dioxid adatait értékelve mindhárom mérőhelyen tapasztalható határérték feletti eredmény, de csak egy mérőhelyen (Polgármesteri Hivatal) van jelentősebb mértékű túllépés. Az ülepedő por vizsgálati eredményei 7 helyszín közül csak egy mérőhelyen lépik túl a határértéket, a másik két városhoz hasonlóan szintén a nem fűtési félévben: Tűzoltóság 1 hónapban A mérési adatokból az egész megyére kiterjedő levegőminőségi értékelést nem lehet elvégezni, mert a mérőhelyek csak a megye három nagyobb városában vannak elhelyezve. Összefoglaló értékelést csak erre a három városra vonatkozóan tudunk megadni annak alapján, hogy az egyes szennyezőanyagok hány százalékkal lépik túl az adott komponensre vonatkozó határértékeket:

Minősítés elve SO2, NO2, Pb, szálló por

ülepedő por

1. megfelelő 2. mérsékelten szennyezett 3. szennyezett

0% ≤ 10% > 10%

≤ 10% ≤ 30% > 30%

Ezt az összefoglaló értékelést a 12. sz. táblázat tartalmazza.

33

12. sz. táblázat: Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron levegőminőségének

összefoglaló értékelése

Légszennyezők Győr Mosonmagyaróvár Sopron kén-dioxid nitrogén-dioxid ülepedő por szálló por ólom kadmium

0,0% megfelelő 1,6% mérsékelten

szennyezett 3,1% megfelelő

6,4% mérsékelten szennyezett

0,0% megfelelő 0,0% megfelelő

0,0% megfelelő 9,7% mérsékelten

szennyezett 1,2% megfelelő

- - -

0,0% megfelelő 19,1% szennyezett

2,8% megfelelő

- - -

A kén-dioxid és az ülepedő por légszennyezőre mindegyik város megfelelő levegőminőségű. Nitrogén-dioxid gázszennyezőre nézve Győr és Mosonmagyaróvár mérsékelten szennyezett, míg Sopron szennyezett levegőminőségi besorolást kapott. Győr szálló porra mérsékelten szennyezett, az ólom és a kadmium gázszennyezők koncentrációja nem haladja meg a határértéket. A többi városban ezekre a szennyezőkre vonatkozóan nincsenek mérési adatok. Összefoglalásként megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megye levegőminőségi helyzete a hagyományos légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenése ellenére még mindig nem teljesen kielégítő. Kedvező, hogy a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid kibocsátása csökkent, ez főként az ipari eredetű emisszió csökkenésére vezethető vissza. Ezzel ellentétben a közlekedési eredetű nitrogén-oxidok kibocsátása nőtt. Ez elsősorban a nagyforgalmú utak településeken átvezető szakaszain okoz gondot. Ehhez járul még a közlekedés által okozott por- és zajterhelés növekedése. Ezeknek a problémáknak a megoldását, összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célkitűzésekkel, a következő évek fontos feladatának kell tekinteni. Felhasznált forrásmunkák (3.1. fejezethez) [1] Győr-Moson-Sopron megye légszennyezőanyag kibocsátásának alakulása. ÉDUKÖF Győr, 1999. [2] Levegőszennyezettségi mérési adatok. ÁNTSZ, Győr, 2000. [3] Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve. VÁTI, Budapest, 2000. [4] A környezeti levegő tisztasági követelményei. MSZ 21854-1990.

34

3.2. Felszíni és felszín alatti vizek állapotának bemutatása, értékelése (Zseni Anikó, Szalay Dénes)

3.2.1. Felszíni vizek

A megye a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Kisalföld medencejellege miatt az azt övező hegységek és dombságok bővebb csapadékú területéről a vízfolyások a mélyebben fekvő, kevesebb csapadékkal rendelkező Kisalföld felé irányulnak (Répce, Rábca, Rába, Marcal, továbbá a bakonyi, a vértesi és a gerecsei patakok és ezek mellékvizei). A területnek vízrajzi kapcsolata van az Alpokkal, így a Duna és alpi mellékfolyóinak (Lajta, Lajta balparti csatorna, Rét-árok) vízjárását ez is befolyásolja. A megye felszíni vízhálózata sűrű, ám vízkészletére nem jellemző a bővízűség. A patakok csekély vízhozammal rendelkeznek. A vízhálózat nagy része mesterségesen kialakított csatorna, bennük a vízmennyiség eloszlása egyenetlen, az időszakos vízborítás a jellemző. A csatornák többnyire kettős funkciójúak: nedves időszakokban a belvíz elvezetésére, száraz időszakokban pedig öntözésre szolgálnak. A Pándzsa vízrendszerének kivételével a megye valamennyi vízfolyása a megye- ill. országhatáron kívül ered, és a legtöbb esetben már többé-kevésbé szennyezett minőségű vizek jutnak a területre. A folyók, patakok felső szakasza döntően dombvidéki területen található, így a medrek nagyobb esésűek, erózióra hajlamosak. A sík területekre érkezve lecsillapodnak a vizek, elvesztik esésüket és lerakják hordalékukat. [13] A megye nagyobb vízfolyásainak jellemző vízhozamait és az általuk szállított hasznosítható vízkészleteket a 13. sz. táblázat tartalmazza. 13. sz. táblázat: A megye nagyobb vízfolyásainak vízhozama és hasznosítható vízkészlete [8]

Vízfolyás Állomás Időszak Szelvény- LKQ KÖQ LNQ Hasznosítható

szám m3/s vízkészlet m3/sDuna Medve 1981-1999 1806+400 787 1966 8600 673,1 Mosoni-Duna Mecsér 1981-1999 48+100 2,96 29,5 154 42,287 Lajta Mosonmagyaróvár 1960-1999 0+600 0 10,59 106,1 Rába Árpás 1954-1999 29+000 0,49 36,61 955 4,525 Marcal Rábaszentmiklós 1971-1999 15+200 1,03 8,14 75,6 1,599 Rábca Lébény 1940-1999 21+700 0 10,98 130 14,476

A Duna Rajka és Dunaalmás közötti szakasza található Győr-Moson-Sopron megye területén. Pozsony alatti nagy hordalékkúpján szétágazik a folyó. Déli mellékága a Mosoni-Duna, amely a hordalékkúpot megkerülve Véneknél torkollik bele a főmederbe. A múlt században végrehajtott szabályozásokkal a Duna főmedrét párhuzamművekkel összeszorították, és a parttól távolabb elhelyezkedő töltésekkel mindkét oldalán mellékágrendszert hoztak létre. Az 1960-as évektől a németországi és ausztriai vízlépcsők megépítése következtében megváltozott a Duna hordalékszállítása. Addig a magával hozott óriási hordaléktömeget lerakta, a vízlépcsők azonban visszatartják a hordalékot, ezért a hazánkba érkező Duna már nem töltögeti a medrét, hanem erodálja. A meder emiatt több mint 30 éve süllyed, ami a kisvízszintek süllyedését okozza, valamint hatással van a talajvízszintekre is. A Bős-nagymarosi vízlépcső „C” változatának megvalósítása során a Dunakilitinél lévő duzzasztómű kikapcsolásával biztosítják a bősi üzemvízcsatorna ellátását és a hajózási feltételeket. 1992 októberében kezdődött el a Duna elrekesztése, így megvalósult a korlátozott duzzasztás, a hajózás elterelése Bős felé és a korlátozott energia-termelés. Az érkező vízhozamot megosztják az Öreg-Duna meder és az üzemvízcsatorna között. A régi mederbe a korábbi

35

közepes vízhozamnak csupán 20 %-a kerül: 400 m3/s. Gondot jelent, hogy a régi meder és az ágrendszer között nincs meg az elterelés előtt jellemző kapcsolat. A mellékágrendszerek vízutánpótlásában fennálló hiányosságok különösen az Ásványráró alatti szakaszokon jelentkeznek. Ökológiai és erdőgazdasági szempontból egyaránt kedvezőtlen, hogy a korábbi árvizekre jellemző vízszint nem állítható elő. A beavatkozások következtében lecsökkent a talajvíz szintje, különösen a régi meder part közeli sávjában. [2] A Duna főmedréből folyamatos a felszín alatti vízáramlás az alacsonyabban fekvő Mosoni-Duna felé. A Mosoni-Duna fogadja be az Alpokból érkező folyókat (Lajta, Lajta balparti csatorna, Rét-árok). Szintén a Mosoni-Dunába vezeti vizét a dél-hansági területekről a kis-dunai Tőzeg-csatorna. A Mosoni-Duna vízjárását a rajkai zsilipen át irányítják. [12] A Mosoni-Dunába torkolló Lajtának az alpi hóolvadások miatt általában tavasszal ill. nyár elején van árvize, augusztusban viszont csak kis vízhozamokra lehet számítani. Vízenergiájának hasznosítására üzemvízcsatornás erőmű épült Márialigeten (100 kW) [12]. Az 1996-os árvizek jelentős rongálást okoztak a Lajta és árapasztó csatornája, a Lajta balparti csatorna medrében [7]. A Rába heves vízjárású folyó, rövid ideig tartó, gyors árhullámokkal, ám szárazabb időszakokban alig van vize. A Rábca, amelyet a Kis-Rába és a Répce összefolyásától neveznek így, lényegében a Hanság vizét levezető mesterséges csatorna, amely a Hanság lecsapolása után jött létre. Magas dunai árvíz esetén a víz visszafelé folyik benne. [13] A meder és feltöltött partjai felújítást igényelnek [7]. Az Öttevényi-belvízcsatorna és a Lébénymiklósi (Börcsi)-csatorna a Rábcába torkollik. A Marcal vízjárását a Veszprém megyei Tarna vízhozama határozza meg. Utóbbi hegyi patak, így tavaszi hóolvadás után magas a vízállása. A Marcal széles, kis esésű völgyében az árvizek hosszú hetekig szétterülnek. A Marcal-medence és a Győr-Tatai-teraszvidék patakjaira a hóolvadásos árhullám jellemző, mivel azok a középhegységben vagy a hegység peremén erednek. [13] A Pannonhalmi-dombságtól keletre, a Bakonyból érkező folyók (Pándzsa, Cuhai-Bakony-ér) gyér vizű vízfolyásokként érik el főfolyójukat. A Soproni-hegység ugyan jelentős vízfelesleggel rendelkező kistáj, de a kis területe miatt csak rövid vízfolyásai vannak. Északi része a Rák-patak, déli része a Kecske-patak révén csatlakozik az Ikva vízrendszeréhez. [12] A Rák-patakon duzzasztották fel Brennbergbányánál a Soproni-hegység egyetlen kis tavát. A tározótó területe 3 ha, üzemvízszinten 100 ezer m3 víz tározása lehetséges. A leromlott állapotú tónak 1989. jan. 1-e óta nincs sem üzemelési engedélye, sem kezelője. A völgyzáró gát és a zsilip rossz állapota miatt még a csapadéktározó funkcióját sem tudja ellátni. [7] A megye vízfolyásain ezen kívül a következő rossz állapotban lévő, lebontást vagy mielőbbi felújítást igénylő műtárgyak találhatóak: • Ikva patakon: Fertőendrédi malom zsilip, Petőházi Cukorgyár alsó duzzasztó, nagycenki

fahíd: „Lóhíd”, Kópháza térségében lévő elbontott duzzasztó maradványai • Rák patakon: 6+795 km szelvény: kapubejáró híd és kőépület • Répcén: Höveji duzzasztó, Tyúktelepi zsilip • Lajtán: Márialigeti egy nyílású zsilip [7]. A Kisalföld, különösen a Hanság-medence, természetes állapotában rengeteg különböző típusú állóvíznek adott otthont. A múlt századi belvízmentesítő-lecsapoló munkák következtében a tavak, fertők, mocsarak, lápok nagy része eltűnt. A lecsapoló csatornák összes hossza a Hanságban kb. 480 km. Ezek a belvíz elvezetésére és az öntözési igények kielégítésére egyaránt alkalmasak. Az öntözőrendszer részben ökológiai igényeket elégít ki, így környezet- és természetvédelmi jelentősége nagy. Az állóvizek száma és területe csekély,

36

de a Győri-medencében összterjedelmük a dunai holtágakkal együtt meghaladja az országos (1%) hányadot. [13] A településeken illetve közelükben nyilvántartott tavak száma 101, ezek területe, mélysége, tulajdonosa többnyire ismert [8]. A legfontosabb állóvíz a megyében a Fertő-tó, amely vízfelszínének 1/4-e fekszik Magyarországon, a többi Ausztriához tartozik. Átlagos vízállásnál a tó felszíne 309 km2, víztérfogata 550 millió m3, meglehetősen sekély és szélsőséges vízállás-ingadozású. A tavat a Wulka és a Rákos-patak táplálja, a vízgyűjtő területének összes kiterjedése 1116 km2, ebből 168 km2 esik hazánk területére [8]. A hozzáfolyás átlagos értéke 60-70 millió m3/év. A tó vízfeleslegét a Hansági-főcsatorna vezeti le. A Hansági-főcsatorna vízállásai és vízhozamai a tavat szabályozó Fertő-széli zsilip állásától függenek. A tavat leginkább üdülő, rekreációs, nádgazdasági és halászati célra hasznosítják, ezért a tó vízminőségének védelme mindkét állam számára nagyon fontos kell legyen. A párolgás miatt magas a tó sótartalma (1700 mg/l, túlnyomórészt Na-vegyületek), így vizéből sem ipari, sem mezőgazdasági célú vízigényt nem elégítenek ki. A vízi növényzet főként a sótűrő fajokra korlátozódik. [12] A Hanság mélyen fekvő, lecsapolatlan részeiben tavak maradtak vissza. A legnagyobb közülük a Fehér-tó (40 ha) és a Barbacsi-tó (26,2 ha) [13]. Ezek vízfelülete a csapadékviszonyok szerint ingadozik. Halastóként hasznosítják őket. A kavicsbányászat számtalan tavat hozott létre. A Szigetközben pl. 28 bányató található, némelyikében ma is kisebb-nagyobb intenzitású bányászat folyik. A tavak nagy része horgászkezelésben van. Általában jellemző, hogy a bányatavak partfala meredek, infrastruktúrával való ellátottságuk nem megfelelő, és vízcseréjük csak néhány esetben biztosítható [14]. Jelentősebb számban a Soproni-hegységben fordulnak elő források. Az ásványvíz- és hévízforrásokat nem számítva a forráskataszter 38 db-ot tart nyilván. Vízhozamuk erősen ingadozó, többségükben 10 m3/min alattiak a mért értékek. A fertőbozi Községi-forrás (300-450 m3/min), a fertőrákosi Határ-forrás (300-1000 m3/min) és Nagy-forrás (700-1300 m3/min) vízhozamai haladják meg a 100 m3/min-t. [8]

Árvizek A megyében kb. 1500 km2-nyi az árterület, amely gyakorlatilag teljesen ármentesített. 6 árvízi öblözet található a megye területén: a Szigetközi, a Lajta menti, a Rábaközi, a Marcalközi, a Holt-Marcal-Győri és a Mosoni-Duna - Rábcaközi öblözet. A döntően Vas ill. Veszprém megye területén lévő Nicki és Kemenesaljai öblözet átnyúlik Győr-Moson-Sopron megye területére is. Az ÉDUVIZIG kezelésében lévő árvízvédelmi fővonalak hossza 355 km. A töltések 28 %-a (97,4 km) mutat keresztmetszeti hiányosságot: az előírt keresztmetszetnél 1-5 m vagy ennél nagyobb talpszélességgel kisebbek ezek a töltések. Magyar Állami Szabvány alatti koronaszintű töltés nincs a megyében, viszont magassági hiányosnak minősített a töltések 12 %-a (42 km). Ennek nagy része a MÁSZ +50 cm és MÁSZ +100 cm közötti koronaszintű töltés. A töltések magassága és szélessége tekintetében a legnagyobb gondok a Lajta jobb és bal partján, a Rábca jobb és bal partján Tárnokréti, a Marcal jobb és bal partján Koroncó térségében, a Mosoni-Duna bal partján Dunaszentpál és Győr között és a Rába bal partján Vág és Rábaszentandrás között vannak (a Rába e szakaszának jobb partja már Vas és Veszprém megye területére esik). Magassági gondok nincsenek, de 5 m-nél nagyobb töltés keresztmetszet hiányosságok vannak a Mosoni-Duna torkolata feletti kb 3,5 km-nyi szakaszon. A töltések 21 %-a altalajhiányos, és a kisebb biztonsági tényezőjű töltések a már említett szakaszokon fordulnak elő zömében. [8] A megyében a Szigetköz a leginkább árvízveszélyeztetett terület, a dunai és a lajtai árhullámok veszélyeztetik. A Rába völgyében is árvízvédekezés szükséges a folyó heves

37

vízjárása és gyorsan levonuló árhullámai miatt. A Rábca és a Marcal kevésbé okoz árvízvédekezési problémákat. Itt a visszaduzzadásból eredő problémák a jellemzőbbek. Az Ikva folyón Sopron térségében fordulhat elő árvíz. [11] A megye leginkább vízkárveszélyes települései az alábbiak: Bőny, Ebergőc, Écs, Gönyü, Gyirmót, Győrszentiván, Győrújbarát, Harka, Kajárpéc, Kópháza, Ménfőcsanak, Nagycenk, Nyúl, Pereszteg, Pinnye, Ravazd, Röjtökmuzsaj, Sokorópátka, Sopron, Tényő [7]. Belvizek Győr-Moson-Sopron megye Nyugat-Magyarország legmélyebben fekvő része, ezért a mélyebb fekvésű területeken gondot okoz a belvíz. A megye területe a Szigetközi, a Mosoni-Duna jobb parti, a Rábca-Hansági és a Rábamenti belvízrendszerhez tartozik. A belvízvédelmi szakaszok fontosabb adatait a 14. sz. táblázat tartalmazza. A Rába felső szakaszhoz tartozó 23 településből 9 nem a megyéhez tartozik. A Kapuvár-Hansági szakasz 21 településéből 2 esik a megyehatáron túl. A 2800 km-es csatornahálózat 90 %-a az ÉDUVIZIG, a társulatok, valamint üzemi tulajdonban van, kb. egyenlő - 30 %-os - részesedésben. A maradék 10 % önkormányzati tulajdonú. A medrek vízszállító képessége folyamatosan romlik a fejlesztések és felújítások hiánya miatt, megfelelő karbantartás (pl. rendszeres kaszálás) nem történik, a folyamatos feltöltődés miatt a medrek funkciójukat nem megfelelően látják el, így egy esetleges belvízvédekezéskor a gyors levezetést nem tudják biztosítani. [4]

14. sz. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye belvízvédelmi szakaszai [4]

VIZIG Szakasz Belvízvédelmi Területe Csatornahálózat Fajlagos csatorna- Az érintett belvízrendszer neve száma száma szakasz neve km2 hossza, km sűrűség, km/km2

01 03 Duna menti 233,5 297,4 1,27 Mosoni-Duna jobb parti, Szigetközi 01 05 Mosoni-Duna bal parti 96,0 90,5 0,94 Mosoni-Duna jobb parti, Szigetközi 01 06 Rábca menti 528,3 851,5 1,61 Mosoni-Duna jobb parti, Rábca-Hansági 01 08 Rába alsó 126,3 165,5 1,31 Rábca-Hansági, Rába alsó 01 09 Rába felső 234,2 257,1 1,10 Rábca-Hansági, Rába alsó 01 11 Marcal menti 59,9 77,4 1,29 Rába menti 01 14 Lajta menti 186,4 82,9 0,45 Mosoni-Duna jobb parti, Rábca-Hansági 01 15 Kapuvár-Hansági 568,3 665,9 1,17 Rábca-Hansági 01 16 Fertő-tó menti 212,8 312,6 1,47 Rábca-Hansági

Összesen 2245,7 2800,8

A belvízrendszerek kiépítése utáni időszakban 1975-ben fordult elő a legnagyobb mértékű belvízi elöntés. Ekkor a maximális elöntések nagysága belvízrendszerenként a következő volt: Szigetközi belvízrendszer: 19,7 km2 Mosoni-Duna jobb parti belvízrendszer: 2 km2 Rábca-Hansági belvízrendszer: 83 km2 Rábamenti belvízrendszer: 10,3 km2 Összesen: 115 km2 [4]. A belvízrendszerek területére eső szigetközi és hansági védett területeken a természetvédelem igénye a vízborítás, a vízpótlás biztosítása, így az a belvízvédekezés szempontjából nem jelent korlátozó tényezőt.

38

A belvizek döntő többségükben az árvizekkel együtt jelentkeznek. Ilyenkor a belvízelvezető csatornák nagy része esetében a víz nem tud csupán gravitációsan a befogadó vízfolyásokba kerülni, hanem szivattyús átemelés is szükséges. A belvizek átemelésére 22 db, összesen 62,1 m3/sec kapacitású stabil szivattyútelepe van a Vízügyi Igazgatóságnak, és a győri önkormányzat rendelkezik még eggyel. A Mosoni-Duna jobb parti belvízrendszer területén stabil szivattyútelep nincs. A nem ellátott területeken szállítható szivattyúkkal történik a belvizek átemelése. Az 51-150 l-es teljesítménykategóriából mutatkozik kapacitáshiány, de a többi teljesítménykategóriában az előírt teljesítmény a készletből kiállítható. [4] A belvizek helyi vízkárokat okoznak, így a védekezés is helyi feladat. A belvízzel leginkább veszélyeztetett települések illetve városrészek a következők: • Győr: Révfalu, Sziget, Újváros részek • Szigetközi belvízrendszer: Dunasziget, Kisbodak, Lipót, Ásványráró, Vámosszabadi,

Kisbajcs, Nagybajcs, Győrújfalu, Győrzámoly • Mosoni-Duna jobb part belvízrendszer: Bezenye • Rábca-Hansági belvízrendszer: Börcs, Győrsövényháza, Fertőd, Sarród, Hegykő, Mihályi,

Farád, Bősárkány, Egyed, Rábapatona • Rábamenti belvízrendszer: Gyirmót, Sobor, Árpás, Szany, Koroncó [4]. Belvízvédekezést a gyakorlatban ezeken a településeken kell végezni. Belvíztározóként nyilvántartott tározó, holtág, halastó az ÉDVIZIG működési területén nem található. Felszíni vizek vízminősége A megyében vizsgált vízfolyások vízminőségi osztályokba sorolását az MSZ 12749-es szabványnak megfelelően a 15. sz. táblázat tartalmazza.

15. sz. táblázat: A megye folyóinak vízminőség osztályai [5]

2000.01.01 - 2001.02.05. mérések alapján Vízminőség osztályok Vízfolyás Mérési pont Oxigén- Tápanyag- Mikrobiológiai Szerves- és szervetlen Egyéb

háztartás háztartás Paraméterek Mikroszennyezők Paraméterek

Duna 1848.40, Rajka, vízmérce III. III. IV. III. III.

Duna 1806.20, Győrzámoly, Medve-híd III. III. III. III. IV. Mosoni-Duna 45.00, Mecsér III. III. IV. IV. IV. Mosoni-Duna 2.40, Győr, Vének átkelő rév III. III. V. III. IV.

Lajta főág 10.30, Hegyeshalom, vízmérce III. III. IV. III. IV. Rába 1.90, Győr, E5-ös út hídja III. IV. III. III. IV. Ikva patak 14.60, Fertőszentmiklós, vízmérce V. V. V. III. IV.

Rákos patak 3.00, Fertőrákos, vízmérce IV. IV. IV. III. IV. Hanság főcsatorna 3.60, Bősárkány, vízmérce V. IV. - III. IV. Rábca 21.60, Lébénymiklós, vízmérce IV. IV. III. III. V.

Marcal 17.80, Mórichida, vízmérce III. V. V. III. IV. Arany patak 0.60, Nagycenk III. IV. - III. IV. Cuhai Bakonyér 7.03, Bőnyrétalap, E5-ös közúti híd III. V. - III. IV.

Fertő tó Fertőrákos, vízmérce V. II. II. III. IV. I.osztály "Kíváló víz" II. osztály "Jó víz" III. osztály "Tűrhető víz" IV. osztály "Szennyezett víz" V. osztály "Erősen szennyezett víz"

39

Amennyiben az egyes fő csoportokon belüli komponensek részletesebb adatait tekintjük (a 2000. jan.1 - 2001. febr. 5 időszak adatait tekintve), megállapítható, hogy a Duna oxigénháztartása a Rajka és Medve közti szakaszon az oxigénháztartás mutatói alapján romlik az oldott oxigén és az oxigéntelítettség, javul az oxigénfogyasztás tekintetében. Ugyanezen Duna szakaszon a klorofill-a és Coliformszám csökkenése is megfigyelhető. A Mosoni-Duna Mecsér és Győr közti szakaszán az oxigénfogyasztás, az ammónium-, ortofoszfát-, összes foszfát-, klorofill-a-tartalom és a Coliformszám tekintetében romlik a vízminőség. Az oxigénháztartás alapján szennyezettnek illetve erősen szennyezetnek minősül a Rákos-patak, a Rábca, az Ikva és a Hansági-főcsatorna. A tápanyag-háztartás összesített mutatója szerint a Duna, a Mosoni-Duna, a Lajta és a Fertő-tó kivételével a IV. és V. osztályba tartoznak a vizsgált vízfolyások. A legkedvezőbb Coliformszámmal a Fertő-tó rendelkezik. A szerves és szervetlen mikroszennyezők összesített osztályba sorolása alapján a Mosoni-Duna mecséri szakasza kivételével a vízfolyások a „tűrhető víz” kategóriájába tartoznak. A Mosoni-Duna esetében az oldott kadmium-tartalom okozza a IV. osztályba sorolást. A mikroszennyezőkön belül a fenolok és anionaktív detergensek szempontjából minden vizsgált vízfolyásban I. osztályú a vízminőség, az oldott króm, nikkel és ólom tekintetében pedig csupán néhány helyen II., többségében azonban I. osztályú a víz minősége. [5] A Szigetköz bányatavainak vízminősége általában jó, bár jellemző rájuk a magas algaszám. A közvetlen emberi tevékenység által szennyeződött tavak vízminősége rosszabb, és a víz esztétikai értéke is csökkenő. Ilyen tavak a Rajka, Feketeerdő, Halászi, Püski, Ásványráró, Győrzámoly települések tavai. Ezen tavak vízminősége romló tendenciát mutat évek óta: általában oxigénhiányosak, magasabb foszfor- és ammónium-tartalmúak. A győrzámolyi tó a szervesanyag-tartalom tekintetében romlik évek óta az intenzív horgász tevékenység jelenléte miatt. A rajkai tó nitrát-tartalma igen jelentős (25 mg/l, az V. vízminőség osztály alsó határa). A többi tóban a nitrát mennyisége 1 mg/l alatt van. Rajka és Püski esetében a közeli tehenészet a rosszabb vízminőség oka. Győr-Iparcsatornában szintén magas (10 mg/l) a nitrát-tartalom, és az oxigén- foszfor-, ammóniumtartalom szempontjából is kedvezőtlen a vízminősége. [9] [14] A rendkívüli felszíni vízszennyezések egy része az országhatáron túlról származik (<10 db/év). A haváriák nagy része olajszennyezés. Mosonmagyaróvárnál (Motim Rt) lúgos szennyeződések terhelik a Mosoni-Dunát, valamint jelentős a város szervesanyag-terhelése is. Győrött a Győri Szeszipari Vállalat a legnagyobb szennyvízkibocsátó, de a tisztítási technológia fejlődésének köszönhetően ma már jóval kisebb szervesanyag terhelést jelent a gyár. A Rába és a Rábca vízgyűjtőjén Sárvár, Kapuvár, Sopron a jelentős szennyezőforrások. [3]

3.2.2. Felszín alatti vizek Talajvíz A Kisalföld talajvize középtájanként változik a felépítő kőzetek és a domborzati különbségek szerint. A Győri-medencét vastagon kitöltő durva kavicsos üledékek és a felszín viszonylagos mély fekvése hatalmas mennyiségű, felszínhez közel jutó, gyakorlatilag összefüggő talajvíztükör kialakulását idézte elő [13]. A talajvíz ingadozása a Győri-medencében a folyóvizektől, az ingadozás nagysága pedig a tározó üledékek szemcseösszetételétől függ. A Győr-Tatai-teraszvidéket vékony pleisztocén laza üledéktakaró fedi, alatta vízzáró pannon-felsőpliocén rétegek fekszenek. Az élénkebb relief miatt egységes talajvíztükör nem alakult ki. A Marcal-medencében összefüggő talajvízszint alakulhatott ki [13]. A Soproni-hegység

40

területén talajvízről gyakorlatilag nem beszélhetünk, csak a völgylejtőkön és -talpakon fordul elő jelentéktelen mennyiségben. A talajvíz szintje a Fertő-medencében 1 m, a Hanságban 1-2 m. A megye többi területén a völgytalpakon és az alacsonyabban fekvő síksági részeken a 2, 2-4 m körüli, a dombságok lejtőin és hátjain 4-6 m mélységű talajvízszint jellemző [12]. A folyók és a talajvizek között többnyire szoros a kapcsolat. A gyors utánpótlás miatt a talajvizeknek nincs módja pangásra, így a sókoncentráció általában alacsony, és a felszíni vizek összetételéhez hasonlóan döntően Ca-Mg-hidrogénkarbonátos. A nátriumos jelleg dominál a Rába és a Marcal völgye egyes szakaszain, a Fertő-medencében, valamint a Pannonhalmi-dombság északi területén is megjelenik a talajvízben a nátrium. A Kapuvári-, a Csornai- és a Répce-sík talajvizének hasznosíthatóságát helyenként a nitrát-tartalom korlátozza. 300 mg/l-t meghaladó szulfát-tartalom a Fertő-medencében, a Hanságban (helyenként több mint 600 mg/l), a Pápa-Devecseri-sík északi részén és az Ikva-síkon fordul elő. A Kapuvári-sík, az Igmánd-Kisbéri-medence, a Soproni-hegység és a Pannonhalmi-dombság talajvizei 60-300 mg/l szulfátot tartalmaznak, azaz helyenként meghaladják a szennyezettségi határértéket (250 mg/l [1]). [12] Rétegvíz A talajvizeket a rétegvizektől a vízadó rétegek közé települt vízzáró agyagrétegek különítik el. Ahol nincsenek összefüggő vízzáró rétegek, mint a dunai hordalékkúp területén, ott a talajvizet gyakorlatilag nem lehet elkülöníteni a rétegvíztől. Nagy területeken mindkettőnek a felsőpliocén-holocén kavics a tározója, közbeiktatott vízzáró réteg nélkül [13]. A nagy öntisztuló képességnek köszönhetően a Szigetközben a mélyebb vízadó rétegek nem szennyeződtek még el. Ha azonban nő a talajvízszennyezés, akkor a szennyező anyagok bejuthatnak a mélyebb rétegekbe is (mivel a rétegek öntisztító képessége nem nő). A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az egyik legfontosabb feladat a talajvizek további romlásának megakadályozása. A rétegvízkutak fő vízadója a felső pleisztocén kavicsréteg. A termál- ill. gyógyvizek azonban csak a mélyebb, részben fosszilis vizet tározó felső pannon rétegekből nyerhetők ki. A rétegvizek általában Ca-Mg-hidrogénkarbonátosak, ami a felszíni hatást jelzi. Számos helyen (Mosoni-sík, Győr-Tatai-teraszvidék, Igmánd-Kisbéri-medence, Ikva-sík, Pannonhalmi-dombság) vastartalmúak. [12] Termálvizek A megye nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a termálvizeket illetően. A mélységi hőmérsékleti izotermák alapján szinte az egész megye területe alatt remélhető kitermelésre érdemes termálvíz. Az 1000-2000 m mélységű víztartó rétegekből 40-80 °C-os, gyógyászati szempontból értékes vegyi összetételű hévíz nyerhető. A hévíz hasznosítására több településen is létesítettek termálfürdőt, amelyeket elsősorban krónikus mozgásszervi betegek keresnek fel. (Csorna, Győr, Fertőd, Hegykő, Kapuvár, Lipót, Mosonmagyaróvár, Petőháza). Nagycenken 24 °C-os termálvíz látja el a gyógymedencéket. Győrben és Kapuváron lakossági fűtésre is használják a hévizet. Abdán, Csornán, Győrszemerén, Kapuváron, Lébényben mezőgazdasági célú hasznosítás (is) jelen van. A csurgalékvizek elhelyezése általában csatornákban történik (néhol ezt tározótóban való pihentetés előzi meg), Győr esetében a Rábca, Rába és a Mosoni-Duna a befogadó. [6] [8] [10] [11] A hévizek viszonylag tömény alkáli-hidrogénkarbonátos, helyenként kloridos, jódos, jódos-brómos rétegvizek, némelyik fluorid-tartalma is jelentős. A felsőbb rétegekből származó hévizek sókoncentrációja kisebb [6] [8].

41

Ásvány- és gyógyvizek Főként a Fertő-tájhoz kapcsolódnak, ugyanis a Fertő-tó alatt nagy töménységű ásványvíz található [13]. A fertőrákosi kút ezt a vizet termeli ki, amely azonban igen magas NaCl tartalma miatt nem használható a keserűvizek pótlására. További vizsgálatok szükségesek a hasznosíthatóságának megállapítására. Balf környékén gyógyfürdő kapcsolódik a kutakhoz (kb. 30 m-es a talpmélység), valamint palackozzák is az enyhén szénsavas, kénes gyógyvizeket. Győrött, Hegykőn és Mosonmagyaróváron is ásványvízzé nyilvánított egyes hévízkutak vize. [6] [8] A megye vízkészlete: A 16. sz. táblázat a megye települései számára a vízjogi engedélyekkel lekötött felszín alatti vízmennyiségeket tartalmazza. A megyében összesen 38 millió m3/év felszín alatti vízkészlet-lekötés szerepel az üzemelési vízjogi engedélyekben (8 millió m3 talajvíz, 30 millió m3 rétegvíz). 16. sz. táblázat: A vízjogi engedélyekkel lekötött felszín alatti vizek mennyisége Győr-Moson-

Sopron megye településein, (m3/év), [8] alapján

Település talajvíz rétegvíz Település talajvíz Rétegvíz Település talajvíz Rétegvíz Győr 479 610 3 581 380 Gyömöre 0 29 930 Pásztori 1 825 0 Sopron 1 410 360 3 539 040 Győrasszonyfa 0 10 950 Pázmándfalu 0 214 255 Csorna 39 055 1 254 505 Győrladamér 4 380 1 095 Pér 0 39 785 Fertőd 37 595 647 510 Győrság 0 0 Pereszteg 0 0 Kapuvár 0 2 243 290 Győrsövényház 365 0 Petőháza 9 125 348 940 Mosonmagyaróvár 2 440 390 4 631 850 Győrszemere 365 312 075 Pinnye 2 555 1 095 Abda 0 517 570 Győrújbarát 0 0 Potyond 0 0 Acsalag 0 0 Győrújfalu 8 760 2 920 Pusztacsalád 0 18 250 Ágfalva 0 0 Győrzámoly 1 460 1 825 Püski 13 140 12 775 Agyagosszergény 1 825 12 775 Halászi 38 325 49 640 Rábacsanak 0 21 535 Árpás 0 10 220 Harka 0 0 Rábacsécsény 0 0 Ásványráró 18 250 2 190 Hédervár 39 785 0 Rábakecöl 20 075 66 795 Babót 365 64 240 Hegyeshalom 135 050 127 385 Rábapatona 0 111 690 Bágyogszovát 3 650 26 280 Hegykő 0 1 045 360 Rábapordány 20 075 152 935 Barbacs 0 365 Hidegség 0 0 Rábasebes 9 855 0 Beled 3 285 316 455 Himod 3 650 20 805 Rábaszentandrás 0 20 075 Bezenye 25 915 92 345 Hövej 0 10 585 Rábaszentmihály 0 0 Bezi 3 650 4 380 Ikrény 123 370 73 730 Rábaszentmiklós 0 0 Bodonhely 0 1 825 Iván 0 0 Rábatamási 0 10 950 Bogyoszló 105 485 120 450 Jánossomorja 1 477 155 596 045 Rábcakapi 2 920 1 095 Bőny-Rétalap 0 121 180 Jobaháza 0 2 190 Rajka 0 40 150 Börcs 29 930 23 725 Kajárpéc 5 475 31 025 Ravazd 0 0 Bősárkány 0 10 950 Kimle 55 115 86 505 Répceszemere 0 0 Cakóháza 0 0 Kisbabot 1 825 0 Répcevis 0 0 Cirák 0 107 675 Kisbajcs 34 310 1 460 Röjtökmuzsaj 0 40 150 Csáfordjánosfa 0 0 Kisbodak 2 920 0 Sarród 5 475 33 215 Csapod 0 76 650 Kisfalud 0 0 Sobor 0 6 570 Csér 0 0 Kóny 106 580 510 635 Sokorópátka 0 8 760 Csikvánd 0 0 Kópháza 0 0 Sopronhorpács 0 0 Darnózseli 39 055 678 900 Koroncó 0 39 785 Sopronkövesd 0 102 565 Dénesfa 0 5 475 Kunsziget 15 695 26 280 Sopronnémeti 15 695 3 650 Dör 0 8 030 Lébény 140 890 568 305 Szakony 0 0 Dunakiliti 27 740 502 970 Levél 17 155 0 Szany 70 445 248 200 Dunaremete 0 0 Lipót 228 490 548 595 Szárföld 7 300 365 Dunaszeg 19 710 0 Lövő 0 48 180 Szerecseny 4 380 27 375 Dunaszentpál 0 730 Maglóca 24 090 0 Szil 202 575 139 795

42

16. sz. táblázat folytatásaDunasziget 4 015 9 490 Magyarkeresztúr 0 0 Szilsárkány 1 825 351 860 Ebergőc 3 285 0 Máriakálnok 730 73 000 Táp 0 0 Écs 0 0 Markotabödöge 0 0 Tápszentmiklós 0 0 Edve 0 0 Mecsér 0 0 Tarjánpuszta 0 0 Egyed 0 32 485 Mérges 1 460 365 Tárnopkréti 0 0 Egyházasfalu 0 0 Mezőörs 0 32 850 Tényő 0 20 075 Enese 9 125 0 Mihályi 0 102 930 Tét 0 367 920 Farád 48 545 5 475 Mórichida 0 116 070 Töltéstava 0 174 835 Fehértó 10 220 0 Mosonszentmiklós 76 650 0 Újkér 0 35 405 Feketeerdő 0 0 Mosonszolnok 50 370 155 855 Újrónafő 0 46 355 Felpéc 0 0 Nagybajcs 0 0 Und 0 0 Fertőboz 182 500 0 Nagycenk 0 164 980 Vadosfa 0 0 Fertőendréd 0 730 Nagylózs 0 56 940 Vág 12 410 33 945 Fertőhomok 0 0 Nagyszentjános 0 365 Vámosszabadi 1 095 3 650 Fertőrákos 0 0 Nemeskér 0 0 Várbalog 0 22 265 Fertőszentmiklós 6 205 2 044 365 Nyalka 0 0 Vásárosfalu 0 0 Fertőszéplak 0 365 Nyúl 0 1 005 940 Vének 0 0 Gönyü 14 965 329 960 Osli 0 58 400 Veszkény 0 5 475 Gyalóka 0 0 Öttevény 21 170 167 170 Vitnyéd 13 140 27 375 Gyarmat 0 56 575 Páli 41 610 19 710 Völcsej 10 585 0 Gyóró 5 840 11 680 Pannonhalma 0 15 330 Zsebeháza 6 205 0

Zsira 0 0 GYMS megye: összesen Talajvíz: 8 058 470 m3/év összesen Rétegvíz: 29 969 420 m3/év

Felhasznált forrásmunkák (3.2. fejezethez) [1] A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete. - Magyar Közlöny 2000/53. szám, 3156-3167. old. [2] Alexay Zoltán: A Szigetköz ma. - Természet Világa 2001. febr. 85-86. old. [3] A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója. - KÉE-MTA 1993. [4] Általános belvízvédelmi terv. - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr, 1993. [5] ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete által szolgáltatott adatok [6] Börtetics Sándor: Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Program Vizsgálati Anyaga. - Győr, 1999. [7] Dombvidéki vízrendezési főművek nyilvántartási terve. - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr, 1998 [8] Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által szolgáltatott adatok [9] Felső-Duna környezeti állapotváltozások 1986. jan. és 1992. dec között. Környezeti állapotértékelés. - Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Intézete, Budapest, 1993. [10] Győr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve.- Magyarország megyei kézikönyvei sorozat 7., CEBA Kiadó - Dr. Fekete Mátyás, 1998. [11] Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési terve. II., III. - Budapest, 2000. [12] Magyarország kistájainak katasztere I. – (szerk.: Marosi S. – Somogyi S.) MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990 [13] Magyarország tájföldrajza III. A Kisalföld és a Nyugat-Magyarországi peremvidék. – (szerk.: Ádám L. – Marosi S.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975 [14] Szigetköz térség településcsoportos rendezési terve. Vizsgálati összefoglaló. - Regioplan Környezet és Településtervező Kft. 1993.

43

3.3. A megye területének földtani felépítése, jellemzése. Talajviszonyok (Dr. Papp Zoltán)

3.3.1. Földtani áttekintés Mint az előzőekben részben már érintettük, a térség földtani/földrajzi helyzete, sajátosságai a medence-jellegből fakadnak. Meghatározó a területen a földtörténeti közelmúltban lezajlott és máig tartó süllyedés, amelynek következményeként nagyvastagságú, kétosztatú durvaszemcsés üledékek rakódtak le, elsősorban Győri-medencében. A negyedkori kavicsos összlet legnagyobb vastagsága (Püski-Kisbodak környékén) eléri a 700 m-t. Ezek alatt pannon tengeri üledéksor fejlődött ki, amely a megye nyugati részén minimális vastagságú, kelet felé viszont 5000-6000 m-es mélységig is kimutatható. A nagyvastagságú pannon összlet alatt miocén, másutt közvetlenül a metamorfizálódott aljzat tárható föl. E metamorf sorozatok (csillámpalák, gneisz, fillit) Sopron környékén foltokban a felszínen, illetőleg felszínközelben vannak. Alárendelten - a terület keleti szélén (a nagytektonikai Rába-vonaltól K-re) a kristályos aljzaton a földtörténeti középkor mészkő-és dolomitrétegei települnek. A mélyfekvésű medencerész felől a peremek felé haladva a feltöltött síkság letarolt síkságra vált - ez utóbbi a már említett okokból a területen elég ritka (nevezetesen, Győrtől K-re, DK-re). A megye vízrajzát döntően a Duna uralja, amely a földtörténeti jelenkorban a Csallóköz és a Szigetköz jégkorszaki hordalékkúpján homokos kavicsot, homokot, iszapot rakott le, holtágait, morotváit feltöltötte, fattyúágakat alakított ki, amíg kotrással és gátakkal mesterséges mederbe nem kényszerítették. Az előzőekkel összefüggésben, a medence mélyfekvésű, alacsony reliefenergiájú részein felszíni-és talajvízhatásra hidromorf és szemihidromorf talajsorozatok (nyers-és humuszos öntéstalajok, réti talaj) jöttek létre. A Hanság (mára lecsapolt) lápterületein tőzeg, tőzeges és kotus, valamint lápos réti talajok képződtek. A nagyvastagságú durvaszemcsés összletben tárolt, mintegy 5.4 km3-es [1;2] összességében (még) kifogástalan minőségű édesvízkészlet - amely egyedi Közép-Európában - jelentőségét nehéz lenne alábecsülni. E pótolhatatlan vízvagyon szerepe (pl.) Budapest, sőt, Közép-Európa távlati vízellátásában szakmai körökben már most előtérbe került. A földtani adottságokból fakadóan két fontos tény emelendő ki: - A tárgyi édesvízkészletet - amely osztatlan hidrogeológiai egység - döntően a Duna

táplálja , frissíti föl (ennek intenzitása, üteme az 1992-es elterelés óta nyilván csökkent, a mélybeni vízkörforgalom periódusa nőtt);

- A hidraulikailag összefüggő víztartót fedő vékony, kevés kivétellel (folyadék)áteresztő

takaróüledékek folytán a felszíni és oldalirányú szennyeződésre a negyedkori víztartó rendkívül érzékeny, benne a szennyeződésterjedés - ugyanakkor a koncentrációcsökkenés is - a vízmozgás folytán viszonylag gyors. Tény, hogy az érintett területen csekély kivétellel (ott, ahol az összefüggő kavicstakaró hiányzik) a talajok/kőzetek (→ a földtani

44

közeg) szennyeződésének mechanizmusa nem választható le a víztől, mint környezeti elemtől - a kettő összefonódik, érdemben csakis együttesük vizsgálható.

A természetes földtani/vízföldtani állapotba történt legnagyobb - regionális - sokkszerű beavatkozást a folyószabályozás, utána a Hanság lecsapolása (teljes, nem rehabilitálható pusztulása), valamint a Duna 1992-es elterelése okozta, általában a földművelés által kiváltott degradáción kívül.

3.3.2. A talajviszonyok A fentiekben már kivonatoltakon túlmenően - mellékelve a főbb talajtípusok elterjedését mutató térképet (11. sz. ábra) - az alábbiak jellemzők: A talajképző tényezők között az éghajlatot illetően az atlanti hatás, a vízrajziak közül a felszíni/felszínközeli vízbőség, valamint a folyó(k) szintje által is szabályozott, többnyire mozgó (a Fertő és a Hanság környékén viszont pangó) talajvíz emelendő ki. A talajképző kőzetek is változatosak - döntően folyóvíziek, azonban szélfútta üledékek és ritkán vulkániak is elfordulnak. A csernozjomok közül a hidromorf hatásúak a leggyakoribbak. A réti csernozjomok a Rábaköz északkeleti részén dominálnak, az öntéscsernozjom viszont a Mosoni-síkság uralkodó típusa, az ún. magas ártereken. Sajátos talajtípus a kisalföldi mészlepedékes csernozjom (leggyakoribb a Komárom-Esztergomi-síkságon). Jellemző még a típusos, és a lápos réti talaj. A szikesek csupán a Fertő mentén fordulnak elő - itt, valamint a Hanságban az ún. telkesített síkláptalaj az uralkodó. A lankás lejtőkön csernozjom barna erdőtalaj, barnaföld és agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Számokban: • Genetikai szempontból leggyakoribbak: Réti öntéstalaj: 25 %. Agyagbemosódásos erdőtalaj: 14 %. Réti csernozjom: 6 %. • Fizikai sokféleséget illetően: Vályog: 45 % ; Agyagos vályog: 20 % Homokos vályog: 9 % ; Tőzeg/kotu : 8 % • Kémhatás/mészállapot: Karbonátos: 48 % Gyengén savanyú: 41 % Erősen savanyú: 11 % • A szervesanyag-tartalom megyei súlyozott átlagértéke: 228 t/ha. A fentiekkel összefüggésben a talajok adottságai változók (mozaikosak) - ez a tény a terméshozamokat nagyban befolyásolja.

45

46

A megye összterületének 72.8 %-a művelésbe vont, ebből 89 % szántó, a maradék szőlő, gyümölcs és rét/legelőterület. A megye átlagos talajérték száma (Ak) 22, tehát az országos átlag (20) fölötti. A terület eróziós érzékenységét a domborzati viszonyok, a klíma, a talajborítottság, a vízgazdálkodási jellemzők és az alkalmazott művelési mód (ezek egymással is összefüggenek) határozza meg. A megyében az eróziós gondok a nyugati, déli és keleti (pl. a Pannonhalmi-dombság) vidéken vannak, elsősorban a szőlővel és a kapásnövényekkel borított domboldalakon (területi és lineáris erózió). A defláció (szélhatás) a laza (homokos) szerkezetű, növényborítás nélküli (pl. felszántott) területeket rombolja. Ezek közül a Mosoni-síkság, Győrszentiván környéke és Nagyszentjános-Bőny vidéke emelendő ki.

3.3.3. A felszínközeli rétegek szennyeződés-érzékenysége A magyar Állami Földtani Intézet 1990/91-ben kiadott, a Kisalföld Földtani Térképsorozata c. kötetekben (Győr-Dél ; Győr-Észak ; Mosonmagyaróvár, Kapuvár - a soproni sorozat - tudomásunk szerint még nem került anyagiak hiányában kiadásra) szereplő 15. térképlap [3, 4, 5, 6] adatai szerint az érintett terület döntő, főként az élővízhez és/vagy a kavicsos hordalékkúphoz kapcsolódó részei (pl. a Szigetköz és a Hanság egésze) csaknem kizárólag az 1. és a 2. minősítéshez tartoznak, tehát a vékony, vízáteresztő fedőréteg, valamint a felszínt kevesebb, mint 1 m-re megközelítő talaj/mélységi víz miatt szennyezésre fokozottan érzékenyek. A Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer Talajvédelmi Információs és Monitoring alrendszerének (TIM) mérőhálózatát 1992-től kezdték telepíteni és mérni. E pontokon - amelyből a megye területén 71 található - rendszeresen mérik pl. a nehézfémek stb. koncentrációját. A talaj termékenységét a helyenként szélsőségesen rossz mechanikai összetétel, a láposodás, a Sopron-környéki részen a felszínközeli sziklakőzet, alárendelten (lejtőkön) az erózió, és - a megye déli részein foltokban - a savanyú kémhatás gátolja a már felsoroltakon, és azokon a tényezőkön kívül, amelyet pl. a földtulajdonszerkezeti változások (pl. a szövetkezetek megszűnése miatti földterület-elaprózódás), valamint önmagában a földművelés negatív hatásai keltenek.

3.3.4. A főbb - többnyire talajvízszennyeződéssel is összefonódó - szennyezőforrások és az ebből adódó problémák jellege A természetes állapotot érintő, a 3.3.1. pontban felsorolt, regionális változásokon túlmenően a megyében a talajminőséget lényegesen megváltoztató körülmény - a szigetközi talajvízszintsüllyedés miatti termőképesség-csökkenésen kívül - nincs. A lokális szennyeződésforrások jellege az alábbiak szerinti:

47

Belterületeken: A potenciális (pontszerű) szennyezőforrások, illetőleg a bekövetkezett (nyilván csak részben felderített) szennyezések elsősorban a rendszerváltás előtti ipari technológiákhoz kapcsolódnak. E vonatkozások közül a legveszélyesebbek egyike a 60-70-es években telepített földalatti (túlnyomórészt) CH-tartályok (régi - pl. Tsz. - üzemanyagkutak, stb.), amelyekről általában semmilyen nyilvántartás nincs. Ezek felhagyása, jobb esetben felszámolása, megszüntetése, cseréje - többnyire a bekövetkezett talaj/talajvízszennyezés felszámolásával kísérve - folyamatos. Az ipari tevékenységből fakadó, nagyrészt örökölt - pontszerű - talaj/talajvízszennyezések részben rejtettek maradnak. Többnyire akkor kapnak esetenként nyilvánosságot, ha azok - finoman fogalmazva - közvetlenül a lakosság érdekeit sértik (az üzem szomszédságában élők pl. nem tudnak öntözni az egyébként szintén engedély nélküli, szakszerűtlenül telepített kútjaikból). A szennyezések napvilágra kerülésének másik oka a nemzetközi auditálásokba történő "kényszerű" bekapcsolódás, amelynek során talajmintákra, észlelőkutakra és akkreditált laborban történt elemzésekre van szükség. Az ilyen esetekkel, károkkal kapcsolatos információk, adatok nem hozzáférhetők, nem nyilvánosak, azok megyei szintű "kataszterezése" sem fizikálisan, sem jogilag nem megoldott. Rendszerezett számbavételüket időfüggésük (az adott szennyezőforrás megszüntetésének és a szennyezés időközbeni kárelhárításának időbelisége) tovább nehezíti. Szennyezésre vezet a közműolló - a növekvő csatornázási ütem miatt várhatóan a közeljövőben javuló - aránytalansága. A vízzel ellátott, de csatornázatlan településeken a használt vizet többnyire a felhagyott ásott kútba vezetik. Ezek számáról nincs nyilvántartás. A rendezetlen belterületi hulladék-és szemétlerakás újabb szennyezésforrásokat jelent, azzal kiegészítve, hogy az általános technizáció folytán a háztartási kommunális hulladékokba kerülő veszélyes, néha egyenesen toxikus anyagok aránya növekszik. Külterületen: A megyében engedélyezett szennyvízkiöntözés nincs. A hítrágyát külterületen hasznosító, valamint a szennyvíziszapot engedéllyel kiöntöző településeket a későbbi fejezetekben közöljük. A megye hulladéklerakóinak (a részleteket lásd a hulladékkal kapcsolatos fejezetben) többsége földtanilag kedvezőtlen területre került - művi védelmük nem elégséges. Kivételt csupán a legújabbak jelentenek, a többi (Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, részben a Győr-Pápai úti) aktívan szennyez(het)i a környezetét, azzal kiegészítve, hogy a talajvízfigyelőkutak időközben kiépültek és azokat figyelik/mintázzák is. A legnagyobb gondot a mosonmagyaróvári vörösiszaptárolóban évente 180 000 tonna újabb vörösiszap elhelyezése jelenti. Megsemmisül a talaj a kavicsbányászattal roncsolt területeken - minden újabb (nyílt) vízfelület a felszín felőli szennyezéskockázat nagyságrendekkel történő emelésével jár együtt. A jövőbeni egyedülálló, pótolhatatlan ivóvízkincs és a (pl.) szigetközi kavicsbányászat engedélyezésének/folytatásának paradoxona elgondolkodtatóan jellemzi az ún. "fenntartható fejlődés" kényszereit.

48

Összefoglalva: A nagy területet jellemző, a felszíni és oldalirányban mozgó (oldott) szennyeződésekre egyaránt fokozottan érzékeny földtani környezet miatt a talaj (→ földtani közeg) és a talajvíz szennyeződéspotenciálja a régióban kivételesen magas. Mindezek mellett - a rendelkezésre álló (hozzáférhető) adatok tükrében - a környezet szóban forgó elemei (talaj/földtani közeg/talajvíz) állapota kedvező. A már elemzett forrásokból származó szennyeződések foltszerűek és alárendeltek, nem regionálisak. Ugyanakkor: A felderített - részben időközben már elhárított (kármentesített) - szennyeződések egységes normatívák szerinti, szintézisbe foglalt nyilvántartása és azok története (a szennyezés okai, jellege, helye, mértéke, a kárelhárítás menete, eredményei, stb.) hiányzik, vagy számunkra nem (volt) - pl. adatvédelmi okokból - hozzáférhető. Az összevont értékelést leginkább ez a tény nehezíti. A 10/200. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete - amely hosszas vajúdást követően jelent meg, a talajra (földtani közegre) és a talajvízre egyértelmű, EU-kompatibilis határértékeket rögzít. Ez a tény az adott szennyezés következményei alól történő, joghézagon alapuló, és még a közelmúltban is nem ritkán alkalmazott felelősségelhárítás lehetőségét önmagában is minimalizálja. Felhasznált forrásmunkák (3.3. fejezethez) [1] Erdélyi Mihály: A Kisalföld hidrogeológiája és hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny, 1979. 7.sz. [2] Mihály Erdélyi: Hydrogeology of the Hungarian upper Danube section. Hungarian Natural History Museum, 1994. [3] A Kisalföld földtani térképsorozata - Győr-Észak. MÁFI, 1991. [4] A Kisalföld földtani térképsorozata - Győr-Dél. MÁFI, 1990. [5] A Kisalföld földtani térképsorozata - Mosonmagyaróvár, 1991. [6] A Kisalföld földtani térképsorozata - Kapuvár, 1993. [7] Pannon Enciklopédia. Magyarország földje. Kertek 2000. [8] Magyarország kistájainak katasztere (I-II). - MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990.

49

3.4. Az épített környezet állapota (Gyulai István)

3.4.1. Közigazgatási, jogi háttér A településeken a helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörrel rendelkeznek. Ide tartozik az egészséges ivóvízellátás, hulladékgyűjtés, egészségügyi ellátás, szociális alapellátás, óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, közutak fenntartása, közvilágítás, a temető fenntartása stb. A megyei önkormányzat ellátja azokat a feladatokat, amiknek a megoldása meghaladja a települési önkormányzatok gazdasági erejét, hatáskörét. Ezek a feladatok általában az egész megyére, vagy nagy részére kiterjednek. Ilyen feladatok például: a szakorvosi, kórházi ellátás, középiskolai, szakiskolai oktatás, kollégiumi ellátás, gyermekvédelem, közművelődés, kulturális szolgáltatás, valamint a térségi szakhatósági feladatok ellátása. A szakmaspecifikus hatósági intézmények (ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, állategészségügyi, növényvédelmi állomás stb. állami irányítás alatt állnak. A környezetvédelem megvalósulásának kiinduló eszköze a környezetvédelmi terv, amely tartalmazza a környezeti állapotot, az elérendő vagy megtartandó állapotot és az ezeket szolgáló célokat és feladatokat. A települési közösség érdekeit kifejező terv - egyeztetve az egyéb, pl. rendezési, településszerkezeti stb. tervekkel - úgy készül, hogy a jelenlegi igények kielégítése mellett gondol arra, hogy a jövő generációjának életterét ne rontsa, ne áldozza fel rövidtávú haszon érdekében.

3.4.2. Népesség, népességmegoszlás Győr-Moson-Sopron megye 175 települést foglal magába. A megyéhez legutóbb csatlakozó községek: Pakonypéterd és Lázi (1999. évben) nem szerepelnek még a korábbi statisztikákban. 302 fővel növelték a lakossági létszámot. Az 1997. évben az új kistérségi besorolás kimutatása szerint a megye hat fő kistérségét a 17. sz. táblázat jellemzi.

17. sz. táblázat: Kistérségek adatai [3]

KISTÉRSÉG Településekszáma db

Terület km2

Lakónépesség fő

Népsűrűség fő/km2

1. Csornai 37 633 36484 58 2. Győri 29 727 170510 234 3. Kapuvári 19 383 25731 67 4. Mosonmagyaróvári 25 931 71810 77 5. Soproni 39 857 90498 106 6. Tét-Pannonhalmi 24 531 29803 56 Összesen: 173 4062 424836 105

50

Győr-Moson-Sopron megye Magyarország megyéi közül átlagosnak tekinthető, itt él az ország 4,3 % -a. Két megyei jogú városa: Győr és Sopron. Régi városai: Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár. Kapuvár várossá nyilvánítása (1971) után megtorpant a városiasodás. Csak az utóbbi időben lettek fiatal kisvárosok: Fertőd (1995), Pannonhalma. Városi lakó a népesség 55 %-a. Az átlagos városnagyság 39000 fő feletti, míg a falvak átlagos nagysága 1100 fő körüli. A leggyakoribb településkategória az 500-1500 fő közötti, majd ezt követi a 100-500 fő közötti és az 1500-3000 fő közötti. A három településtípus közé tartozik a községek közel 90 %-a (88, 4 %). A lakosság egyharmada Győrben él, a másik harmada pedig 3000 alatti lélekszámú településeken. Bár találunk 100 fő alatti falvakat, az nem jellemző, hogy aprófalvas megye lenne. A demográfiai adatok és a településszerkezet szoros összefüggést mutat. A szaporulatot tekintve az 1980-as évektől jellemző az országoshoz hasonló csökkenő tendencia. Ez a legutolsó évtizedben is érvényes (országosan 3 % fogyás) itt is (2% fogyás). Mindenestre a demográfiai helyzet kedvezőbb, mint általában a vidéki Magyarországé, bár az 1990-1997 alatti időszakban a –11, 6 % szaporulat itt is rossz tendenciát mutat és a vándorlási egyenleggel összevetve (9 %), még mindig negatív. Kisebb falvakban (500-1000 fő) a szaporulat mínusz 6–7 %, a megye déli sávjában, Dél-Rábaközben, Répcesík térségében ennél is nagyobb, míg a közepes, 2-5 ezres településeken pozitív a mérleg (2-3 % között) Úgy tűnik, a legkedvezőbb településforma a 10-50 ezer közötti, itt a legjobb (+8 %) a természetes szaporulat. Ami az elvándorlást illeti, a 80-as évek tendenciája megfordult és a 90-es évekre, a megye területére való bevándorlás jellemző. Jelentős bővülést eredményezett az utóbbi évtizedben három község (Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny, 1992-ben) Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolása. A bevándorlás viszont nem tudja teljesen ellensúlyozni a természetes szaporulat csökkenését. A kistérségi szintű vizsgálat további differenciáltságot mutat. A 14 kistérség közül a vándorlási egyenleg pozitív a győri, soproni, pannonhalmi, szigetközi, fertőmentei negatív a Dél-Rábaközben, Csorna, Kapuvár térségében. A humánerőforrás tekintetében a Hegyeshalom-Győr vonaltól az északi országhatárig terjedő terület, valamint Sopron és térsége kedvező és népességvonzó, míg a déli sávra (beleértve Csorna és Kapuvár vonzáskörzetét is,) a kedvezőtlen demográfiai szerkezet jellemző. A kedvező humánerőforrású területeket mutatja a 12. sz. ábra.

51

12. sz. ábra: Kedvező humánerőforrású területek

3.4.3. Települések Településeredet A megyei települések háromnegyede a középkorból származik, az Árpád-kori időkben és a 14.-15. században létesített falvakkal. Az Árpád-kori települések hálózata a tatárdúlás okozta rombolás és elnéptelenedés, valamint a török elleni harcokban elszenvedett pusztítás ellenére fennmaradt. A várak (Győr, Pannonhalma, Sopron, Moson) ellen tudtak állni a tatár támadásnak. Győr a kelta település és a római kori város (Arrabona) helyén vált püspöki és várispáni székhellyé Szent István idejében. Sopron eredete is visszavezet a római korba. IV. László szabad királyi várossá nyilvánította (1277-ben) a már a korábbi században is jelentős várost. Mosonmagyaróvár szintén római alapítású település. Óvár helyén katonai őrhely volt (Ad Flexum). A Mosonban épült ispáni várat tatár dúlta fel, majd elpusztult a cseh király elleni harcokban a 13. században. Kapuvár erődítményét a Rákóczi szabadságharc idején lerombolták. Helyén épült a barokk kastély (múzeum). Csorna mezőgazdasági központként vált mezővárossá.

86

86

85

85

85

81

82

82

83

83

8183

85

1 E5 E15

86

86

E5 E15 1

E5 1

E15

E 1515

E 5 E 1515

52

Pannonhalma kolostor várát a 16. századi török harcok alatt lerombolták. a 18. században újjáépítették, majd 19. század elejétől a Bencés rend és a középiskolai oktatás erődítménye lett. A településeket összekötő utak kialakulását részben a természeti adottságok (mocsarak elkerülése, járható folyóvölgyek), részben a rómaiak kereskedelmi útvonalai határozták meg. A régészeti leletek elemzése az egykori települések életébe ad bepillantást. A következő ábra a területrendezési terv szerint [4] a fontosabb régészeti lelőhelyek elhelyezkedését mutatja.

13. sz. ábra: Fontosabb régészeti lelőhelyek [4] Településszerkezet A megye 2 tengelye fő szerepet játszik a közúti, vasúti közlekedés és a városok elhelyezkedésében.

53

Az egyik az észak-nyugati irányú (M1 autópálya): Győr, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, a másik a 85. sz. főút, kelet-nyugati irányban –mintegy felfűzi a soproni országhatár és megyeközpont közé eső városokat: Fertődöt, Kapuvárt, Csornát. A kelet-nyugati tengelyen a városok vonzáskörzete egymásba csúszik, miközben a déli részeken lévő településekre gyenge a vonzásuk. A déli részen csak kisebb centrumok jöttek létre, mint Pannonhalma (82. sz. főút), Tét (83. sz. főút), Beled és Szil (86. sz. főút). Az ausztriai határmenti, Vas megyéhez közel eső kisebb településekre korábban az elzártság és az ebből fakadó hátrányos helyzet volt jellemző. A 90-es évektől a határnyitást követően kedvezőbb lett a helyzet, bár a közeli városhiány nem szűnt meg. Győr-Moson-Sopron megye mindig az ország észak-nyugati kapujának számított. Ausztria felől Hegyeshalom, Sopron, Kópháza, Fertőd-Pamhagen, illetve 3 kisebb határátkelőhelyen lehet átkelni. Szlovákia felől Rajka és Vámosszabadi biztosítja az átjutást. Az országba beutazó külföldiek egynegyede és az országból kiutazók közel harmada átmegy a megyén. Ez évente több mint 11 millió ember oda és vissza irányban történő átutazását jelenti. Bár turisztikai szempontból a frekventált elhelyezkedés előny, környezeti szempontból nem. A közlekedési légszennyezettség egyre növekszik. Mind a hagyományosan szennyezettebb levegőjű városokban, de a falvakban is, ahol a főutak szelik a lakóterületet. A közúti közlekedés okozta zaj, pl. Győrben és Mosonmagyaróváron állandó jelleggel meghaladja a nappali és éjszakai zajhatárokat.

3.4.4. Infrastruktúra Közlekedés Győr-Moson-Sopron Megye nemzetközi közlekedés szempontjából kiemelt terület. Az országos autópályák 16, 4 %-a van a megyében (72 km). és a kiépített utak 5 %-a (1569 km). Közművek Vízhálózatot tekintve, országos összehasonlításban a régió (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) nagyon jó átlaghoz tartozik (95, 5 %). A megye helyzete még a régiónál is jobb (96, 7 %). Az az elv, hogy a szennyvíz hálózatot optimálisan a vízhálózattal párhuzamosan kellene fejleszteni, hogy a talajba kerülő szennyvíz ne veszélyeztesse a vízbázisokat, mindössze 30 %-ban valósult meg. Összességében a szennyvízhálózatba kapcsolt lakások száma kevesebb, mint 50 %. A vezetékes gázellátás csak az utóbbi években közelítette meg az 50 %-ot, de elmarad az országos átlagtól (64 %).

54

A villamos áramfogyasztás az utóbbi években nem nőtt, a magas árak és a gáz részbeni belépése folytán. A telefon ellátottság az országos átlagnak megfelelő (1000 lakosra 300-nál valamivel több telefon jut), és nagyon dinamikusan nő. Ezzel együtt a mobil lefedést biztosító antennatornyok gomba módra szaporodnak. Lakásállomány 160 ezer lakás van a megyében. Az állomány az utóbbi 10 évben lassan (évente kb. ezer új lakással) bővült. Legdinamikusabban Győrben és vonzáskörzetében. A kistérségek közül a határ mentén elhelyezkedőknél legnagyobb az építési kedv és nagyobb alapterületű lakásokat építenek. Pl.: Fertőmente, Alpokalja. A városok közül Sopronban és Mosonmagyaróváron.

14. sz. ábra: A lakásállomány alakulása 1000 főre vetítve [4]

A megyei változás követi az országos tendenciát. Az 1993. évi törés jelzi, hogy a kedvezőbb lakásépítési helyekre megindul a bevándorlás. Ez Győr és Sopron esetében városba költözést jelent. Ha az elhagyott falvak szemszögéből nézzük, onnan a városi agglomerációba költöznek. A vándorlást nagyban motiválja az otthonteremtés lehetősége, ezért oda vándorolnak, ahol jobban lehet telekhez, házhoz jutni. Intézmények Iskolák Az általános iskolák egyharmada városokban van, elsősorban Győrött (34), Sopronban (13), Mosonmagyaróváron (8). Az általános iskolákban tanulók létszáma 40000 fölött van.

55

Az iskolák 92 %-át az önkormányzatok működtetik, de van 14 egyházi iskola is, ahol a kisdiákok 11 %-a tanul. A középiskolákban több mint 16800 diák tanul. A középiskolák fele Győrben van. Országos összehasonlításban a megye jó pozícióban van: az 1000 lakosra jutó középiskolások számában (49 fő) országosan a második helyen áll. A középiskolák döntő többségét (77 %) az önkormányzatok működtetik. Magas az egyházi gimnáziumok aránya is. Megközelítik az egynegyedet. A középiskolák jó és sokféle kínálatot mutatnak. Többségük (60 %) szakközépiskola. Főleg műszaki és ipari képzés a domináns, de a közgazdasági képzésben részesülők aránya is magas. A gimnáziumok között az utóbbi évtizedben alakították ki a 6 és 8 osztályos formát. A szakmunkásképzés veszít súlyából. 5000-nél alacsonyabb lett az itt tanulók száma. A 22 intézményben növekszik a vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatóipar, hírközlés iránti érdeklődés a korábbi ipari, építőipari szakmákkal szemben. A felsőfokú oktatás műszaki, agrár, közgazdasági, jogi, hittudományi, egészségügyi, tanítóképző, óvónőképző, művészeti képzést biztosít, hiányzik a bölcsészképzés. A Nyugat-Magyarországi Egyetem működése megoszlik a székhelyén, Sopronban, a patinás mosonmagyaróvári egyetem épületében és Győrben, a tanítóképzés hagyományos helyén. Az egyetemmé válás útját járó győri Széchenyi István Főiskolán a műszaki és gazdasági képzés mellett meghonosodott a jogi, egészségügyi és keretei között tovább működik a művészeti képzés is. Hittudományi képzés Győrben folyik. (Győri Püspöki Hittudományi Főiskola) és Pannonhalmán (Szent Gellért Hittudományi Főiskola.)

3.4.5. Műemlékek Győr-Moson-Sopron megye műemlékekben gazdag. Több mint ezer (1193) a műemléki értékek száma. Műemléki jelentőségű terület, mely őrzi a jellegzetes településszerkezetet, vagy nagyszámban előforduló műemlék épületegyüttest alkot:

Sopron belvárosa Győr belvárosa Mosonmagyaróvár belvárosa Fertőrákos településmagja.

Országos jelentőségű a 13. századból származó lébényi katolikus templom, és a világörökség részét képező pannonhalmi apátság. Jelentős egyházi műemlékek: Árpád-kori templom (Sopronhorpács, Árpás), falusi templom (Hidegség, Hegyeshalom, Nagylózs, Harka) A román stílusú építészet virágzásának a tatárjárás vetett véget. A török idők a középkori művészetfejlődését megakasztották. A 18. századi barokk térhódításának eredménye a csornai premontrei templom és prépostság, a győri karmelita templom, a soproni jezsuita, majd bencés templom, továbbá a kastélyok nagy része. A leginkább ismert a fertődi Eszterházy–kastély és a nagycenki Széchenyi–

56

kastély. Jelentős műemléki értéket képvisel a Hédervári-kastély, a Dőry–kastély (Mihályi), a dénesfai Cziráky- és a zsirai Gyülevizi-Pejacsevich-kastély. A népi építészet több mint száz védett értéket képvisel. A fele ezeknek a Fertő mentén van. Jelentős számban még Pannonhalma környékén, kisebb számban, Rábaközben találhatók. Legtöbbjük lakóház, tájháznak berendezve. Kajárpécen védett a pincesor. Az uradalmi birtokokon az ipari és mezőgazdasági műemlékek találhatók. Ezek főleg malmok, magtárak, illetve iparos műhelyek (Sopron, Szilsárkány).

3.4.7. Területrendezés A térségfejlesztés összehangolása érdekében a megyében olyan társulások jöttek létre, ahol a települések együttműködnek összetéve erejüket, megvalósítva olyan célokat, amelyek így közösen jobban megvalósíthatók. A 14 tárulás közül részletesebben áttekintjük a településsel kapcsolatos adatokat, annál a 9 társulásnál, ahol elkészült a térségfejlesztési terv vagy stratégia. Alsó-Szigetköz Dunaszentpál, Kunsziget, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Győrújfalu, Vámosszabadi, Nagybajcs, Kisbajcs, Vének, Győr-Bácsa. Többségük felfűződik a Győrből induló, Mosonmagyaróvárba befutó szigetközi útra. A kerékpáros turista forgalom érinti a településeket. Különleges helyet foglal el Vámosszabadi, a 14 sz. út mellett, az északi országhatáron, míg a Nagybajcs, Kisbajcs és Vének felé vezető út nem folytatódik tovább. Győr város közelsége jó hatással van a településekre, munkahely, szolgáltatások szempontból. A lakosság nőtt az elmúlt évtizedben. A kistérségben 1993-97 között 180 új lakás épült. 1998-ban Dunaszentpált és Kunszigetet kivéve az ivóvízhálózatba kapcsolt lakások aránya többségében 90 % feletti. A községek bekapcsolódtak az 1991-94 között épült csatornázásba. Az áramellátás 100 %-osnak tekinthető. A gázprogram 1998-99-ben zajlott, Vének kivételével mindenütt elérhető a környezeti szempontból kedvező gáz. Nyugati Kapu 1995-ben alakult meg. Tagjai: Mosonmagyaróvár, Rajka, Hegyeshalom, Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Levél, Mosonszolnok, Várbalog, Jánossomorja, Újrónafő. A kistérségben 3 nemzetközi főút találkozik (M1-E60, E65, E75). Hegyeshalom az ország legnagyobb közúti és vasúti átkelőhelye. A kistérség része a Bécs-Pozsony-Győr potenciális eurorégiónak. A 90-es években Levél, Hegyeshalom, Bezenye, Rajka, Jánossomorja népessége növekedett. Az 1000 főre jutó lakások száma 24 %-al nőtt összességében a kistérségben. Az áramellátás 100 % -os, a víz és csatornázási program 1991-94 között zajlott. Egy község kivételével mindenütt van általános iskola. Középiskolák és egyetem működik Mosonmagyaróváron. Jó földrajzi fekvésű, infrastruktúrájú, relatív fejlett térség.

57

Bakonyér Bőny, Gönyű, Nagyszentjános, Pér, Rétalap. Jó közlekedési viszonyok jellemzik. Bőny és Nagyszentjános között az M1-es autópálya fut, míg utóbbi község a vasútállomása a Győr-Komárom vonalon van. Péren a 81. sz. főút halad. Gönyű régi hajós falu, az épülő kikötő Győr számára is fontos legközelebbi Duna kikötő. A kistérség lakossága nőtt 1990-97 között, (Bőnyt kivéve) összességében 5 %-al. Az épített lakások a lakásállományokra vetítve 0 és 1. 23 % között mozognak. A vízellátás csaknem 100 %-os. A csatornázottság a térségben viszonylag alacsony, csak 1997 után indult meg. A kistérségben magas a természetvédelmi területek aránya. Egyre több magasan képzett munkaerő telepszik le a községekbe. Kis-Rábamente Kapuvár, Osli, Vitnyéd, Veszkény, Szárföld, Babót, Hövej, Himod, Kisfalud, Mihályi, Vadosfa, Gyóró, Cirák, Beled, Dénesfa, Edve, Vásárosfalu, Rábakecöl. A közlekedési adottságokat tekintve az országos átlagnál jobb, de egyenlőtlen eloszlású és hiányos. Jó közúti kapcsolatot biztosít a 85. sz. főút (Szárföld, Kapuvár, Vitnyéd) és a Kapuvár-Beled út (8611. sz.). Hiányzik a térség jó összekötését biztosító észak-déli irányú közút, illetve vasút. A népesség csökkent az 1949-es évhez viszonyítva, Beledet kivéve. Kapuvár lakossága ugyan nőtt, de a változó tendenciák után az utóbbi évtizedben a csökkenés tapasztalható. 1991-96 között az újonnan épült lakások száma 1000 főre vetítve csökkent 35 %-al, míg megyei szinten a csökkenés 17, 5 %-os volt. Az ivóvíz és csatornázás 1991-94 között jelentősen javult, a vezetékes ivóvízre kötött lakások 90 % fölöttiek. Csak Himod és Hövely kivétel a rosszabb aránnyal. Rábcatorok Abda, Börcs, Öttevény, Kunsziget, Ikrény, Rábapatona, Enese. A kistérségre mindhárom város (Győr, Mosonmagyaróvár, Csorna) is hatással van (munkahely, vásárlás, stb.). A közlekedés, megközelítés jó, a térségben halad az M1 autópálya, 10. sz., 85. sz. főút. Talán Börcs van kicsit hátrányos helyzetben, de az autópályára csatlakozás kiépítése nagyban segítené a jobb összeköttetését. A kistérség népsűrűsége sokkal magasabb, mint az átlag falvaké, különösen így van ez Abda, Enese, Ikrény, Öttevény vonatkozásában. A múlt század végétől (1880) évente (1990-ig) 1%-os növekedést mutat a népszámlálás statisztika. Ezek a települések gyorsabban növelték hosszú távon népességüket, mint a megye vagy az ország többi falva. Fertőmente Agyagosszergény, Ebergőc, Fertőd, Fertőboz, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Röjtökmuzsaj, Sarród. A térség része a Bécs-Pozsony-Győr potenciális eororégiónak. Sopron és Fertőd a kistérség két városa. Ausztria felé 4 átkelőhely is van.(Fertőd, Fertőrákos, Kópháza, Ágfalva). A területen átmegy kelet-nyugati irányban a 85. sz. főút, északnyugat-

58

délkelet felé a 84. sz. főút, délnyugat-északkeleti irányban a Kőszeg-Fertőd-Pomogy főút, valamint Pomogy felé a vasút. Területén nemzeti park van, (a központ Sarród), a védetté nyilvánított terület átnyúlik Ausztria területére is, ahol szintén nemzeti park van. A népesség 1970-80 között 2, 38 %-al nőtt. Eltérések az átlagtól: Harka (13 %), Fertőboz (12 %), Nagylózs (-32 %). 1980-90 között csökkenés tapasztalható (-3, 81 %). Nagy időintervallumban (1870-1995) a népesség nem változott a térségben. Ez annak köszönhető, hogy az aprófalvak száma alacsony, míg a nagyobb népességűeké magas. A lakásállomány 1000 lakosra vetítve 1991-95 között 337-ről 338-ra nőtt, közben kis hullámzással. Az átlagtól az egyes községekben nincs nagy eltérés. Az ivóvíz ellátás jó, a csatornázás 1991-94-ben épült ki, Ebergőc és Röjtökmuzsaj kivételével. Az áramellátás 100%-os. A gázhálózat kialakítása Fertőboz kivételével megvalósult. Répcemente és Kavicstakaró 1996-ban alakult az alábbi településekből: Csapod, Csáfordjánosfa, Csér, Egyházasfalu, Gyalóka, Iván, Lövő, Nemeskér, Pusztacsalád, Répceszermere, Répcevis, Sopronhorpács, Szakony, Újkér, Und, Völcsej, Zsira. A tranzit útvonalat a 84. sz. főút jelenti, amúgy a térség helyzete közlekedési szempontból periférikus. Kerékpár turizmushoz adottak a feltételek. A településszerkezetet tekintve a térség inkább a szomszédos Vas megyei településekkel hasonlatos, mintsem Győr-Moson-Sopron Megye falvaival. A települések többségében a lakosok száma 1000 fő alatt van, két községben 100 fő alatt, s csak háromban haladja meg az 1000 főt. Az 1960-as évektől csökkent a népesség, közel egyharmadával. 1995-ös adat szerint 10632 fő lakott a kistérségben. Az 1000 lakásra jutó lakásállomány 361-ről 370-re módosult 1991-95 között. Az arány jobb az átlagnál Cséren (643), és Gyalókán (595). Az új lakások/1000 lakás arányt tekintve 1991-ben még jobb volt a megyei (3, 5) átlagnál 0, 9 értékkel, 1995-ben a megyei átlag (2, 4) megelőzte 0, 1 értékkel. A vízellátás teljes körű, míg az 1991-94 közötti csatornázási programba csak Gyalóka és Szakony kapcsolódott be. A villamos ellátás 100 %-os, a gázvezeték kiépült. A települések funkcióváltása elkezdődött. A külföldi (osztrák) ingatlantulajdonosok aránya 1997-ben Gyalókán (16-20 %), és Csáfodjánosfán (10%) volt a legmagasabb, de további öt községben is 5 % körüli volt. A gazdálkodás ősi hagyományait kezdte felváltani a pihenés, kikapcsolódás célú otthonteremtés. Rábaköz A Rábaköz –Tóköz-Hanságmente Regionális Térségfejlesztési Társulás 1995-ben alakult meg, Csorna központtal. Tagjai: Acsalag, Bágyogszovát, Barbacs, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Cakóháza, Csorna, Dör, Egyed, Fehértó, Győrsövényház, Jobaháza, Kisbabot, Kóny, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Mérges, Pásztori, Páli, Potyond, Rábacsanak, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Rábcakapi, Sobor, Sopronnémeti, Szany, Szil, Szilsárkány, Tárnokréti, Vág, Zsebeháza.

59

Csorna geometriai központ is, innen elágazik a 86. sz. főút északi és déli, (majd délnyugati) irányban, a 85. sz. főút keletre, nyugatra, a vasút északra Hegyeshalom felé, délnyugati irányban Szombathelyre, délre, Pápára, valamint Győr felé keletre és Kapuvár felé nyugatra. A térség főforgalmi vonalakból kiesik, alkalmas a csendes turizmusra. A térségre az elvándorlás és az elöregedés folyamata néhány évtizede jellemző. Az 1000 főre jutó lakásállomány (1995. év) tekintetében a térség a megyei átlagot meghaladja (393> 370). Tóköz és Rábamente településeiben még ennél is magasabb (418, ill. 422). Az új lakásépítés üteme (1991-95 között) viszont általában rossz, kivéve Győrsövényház, Markotabödöge, Bágyogszovát, Acsalag, Rábapordány községeket. A vízellátás jó, a szennyvízcsatorna tekintetében nagy különbségek vannak. Áramellátás 100 %-os. 1997-ben még nem építették ki a gázhálózatot, bár az ilyenirányú társulások létrejöttek. Sokoróalja A társulás tagjai (1997. év): Győrszemere, Tét, Rábaszentmiklós, Árpás, Mórichida, Csikvánd, Gyarmat, Gyömöre, Szerecseny, Felpéc, Kajárpéc, Sokorópátka. Győr vonzáskörzetébe tartozó települések. A 83. sz. főút és a Győr-Pápa vasútvonal halad a térségben. A népesség 1960 és 1995 között csökkent, kb. 20 % -al, az összes lakos 1995-ben 16327 fő volt. A lakások száma 1000 főre vetítve 1991-94 között kis mértékben csökkent 380-ról 367-re. Az újonnan épített lakások tekintetében elmaradt a megyei átlagtól. A víz és áramellátás 100 %-os, míg a szennyvízcsatorna tekintetében a községek egy részében épült csatorna. A gázhálózat kialakítása folyamatban van. A társulásokat külön (15. sz. ábrán) tüntetjük fel.

3.4.8. Épített környezettel kapcsolatban felmerülő problémák A megye déli sávjában nincs város, a városiasodás folyamata lelassult, az infrastruktúra fejlesztése saját erőből nem megoldható. A kistelepüléseket a népesség csökkenése, elvándorlás fenyegeti. A területfejlesztéshez kapcsolódó intézmények gazdasági ereje, hatásköre gyengébb a kívánatosnál. A szennyvízhálózat építése és a szennyvíztisztítás nincs teljes körűen megoldva. A letelepedés legerősebb feltétele az otthonteremtés. A kedvezőtlen kölcsön felvételi lehetőségek, a kicsi önerő (alacsony jövedelmi szint) és a külföldi ingatlanfelvásárlás hátráltatja az otthonteremtést.

60

61

Felhasznált forrásmunkák (3.4. fejezethez) [1] Győr-Moson-Sopron Megye Agrár és Vidékfejlesztési Programja, 1999., Kam-Kord Kft. [2] Szigetköz és Moson-sík kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja, 1999, Kam-Kord Kft. [3] Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja, 2000. szept., MTA Regionális Kutatások Központja, Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [4] Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve, 2000. március, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, H-1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. [5] Győr-Moson-Sopron Megye területfejlesztési Stratégiája, 1996. május, V. Koncepció, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [6] A térségfejlesztés társadalmi, gazdasági feltételei a Fertőmente Térségfejlesztési társulás településeiben, 1997, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [7] A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben, 1995. március, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [8] A térségfejlesztés komplex feltételei a Kis-Rábamente településeiben. 1998. november, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [9] A Bakonyér Térségfejlesztési Társulás kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja, 2000. augusztus, Kam-Koord KHT. [10] A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Nyugati Kapu településeiben, 1997. július, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [11] A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben. [12] A térségfejlesztés természeti, gazdasági és társadalmi feltételei a Sokoróalja Térségfejlesztési Tásulás településeiben, 1997, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [13] A térségfejlesztés komplex feltételei a Rábaköz településeiben, 1996. december, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [14] A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Rébcemente és Kavicstakaró településeiben, 1997. MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet. [15] Az M1-es autópálya Győr-Hegyeshalom közötti szakaszának hatása a térség vadállományára és vadgazdálkodására, 1999., Tuba Elemér diplomamunka. [16] Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, 1998.

62

3.5. A lakosság egészségi állapota (Szalay Dénes) A fejezet a megye lakosságának egészségi állapotát, a megye egészségképét kívánja ábrázolni, illetve összehasonlítani az országos adatokkal. Ezen kívül elemezni kívánjuk a terület egészségét meghatározó tényezőket, így lehetőség nyílik a megfelelő környezeti- egészségügyi teendők meghatározására, különös tekintettel arra, hogy a lakosság körében az életszínvonal emelkedésével egyre fontosabbá válik az egészség is.

3.5.1. A megye demográfiai mutatói A megye lakossága az 1999. év végén 424 507 fő (az ország lakosságának 4,23 %-a), a természetes fogyás 1710 fő. A népesség fogyása 1985 óta tart, mértéke egyre nő, 1999-ben 4,03 ‰ volt, amely azonban így is kedvezőbb, mint az országosan jellemző 4,8 ‰. [2, 3]. A természetes fogyás illetve szaporodás arányának területi eloszlását a 16. sz. ábra szemlélteti, ebből kitűnik, hogy a megye déli területei vannak kedvezőtlenebb helyzetben. A fogyás az élveszületések számának csökkenésére vezethető vissza [1], ez 1999-ben 8,73 ‰ (3708 fő) (országosan 9,4 ‰). A halálozási arányszám az utóbbi években lassan csökkent, azonban 1999-re nagyobb mértékben nőtt, értéke 12,76 ‰ (5418 fő), országosan 14,2 ‰ [2, 3]. A megye községeiben mind az élveszületési mind pedig a halálozási arányszám magasabb, mint a városokban. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges fogyás értéke alacsonyabb a természetesnél, ami a pozitív migrációval magyarázható [6]. A kedvező gazdasági helyzet és a kialakult munkaerőhiány várhatóan a jövőben is vonzza majd a letelepülőket. A korstruktúra a népesség öregedésére utal. A 0-14 éves korosztály aránya 1998-ra 16,8 %-ra csökkent (országosan 17,3%), míg a 40-59 és a 60-79 éves korosztály aránya folyamatosan nő, jelenleg 28,2 illetve 17,7 % (országosan 27,8 illetve 19,6 %) [3, 4]. A 65 év felettiek aránya az alacsony lélekszámú településeken magasabb [1]. Itt legtöbbször a természetes fogyás is magasabb értékeket mutat, ami előrevetíti az aprófalvak elnéptelenedését. A születéskor várható átlagos élettartam 1999-ben férfiaknál 67,64 év, nőknél 75,95 év, ami valamivel kedvezőbb az országosan jellemző 66,14 illetve 75,18 éves értékeknél, azonban messze elmarad az EU-ra jellemző átlagtól [3, 4]. A demográfiai adatok tükrözik a megye kedvező helyzetét, azonban az élveszületések alacsony száma a család szerepének utóbbi évtizedekben tapasztalható csökkenésére utal [5], illetve arra, hogy az első gyermek vállalására egyre idősebb korban kerül sor.

3.5.2. Mortalitás a megyében A mortalitási arányszám 1999-ban 12,7 ‰ volt, a férfiaknál 13,8 ‰, a nőknél pedig 11,7 ‰. A halandóság aránya férfiaknál a 40-45, nőknél az 55-59 éves korosztálynál kezd jelentősen növekedni. Az előző évi adatokkal összehasonlítva férfiaknál az 55-59 éves korosztály kivételével, nőknél pedig a 60 éven felüliek kivételével valamennyi korosztály esetében nőtt a halandóság [1].

63

64

A halálozások 95 %-a öt haláloki főcsoportra korlátozódik. Ezeket, illetve a vonatkozó 1998-as országos adatokat a 18. sz. táblázat tartalmazza. Az utóbbi években a keringési megbetegedések aránya kisebb ingadozásokkal kis mértékben csökken, míg a daganatos megbetegedések aránya lassú, egyenletes növekedést mutat. A légzőrendszer megbetegedéseinek aránya öt év alatt 3,5 %-ról 2,8 %-ra csökkent. A megyében a halálokok között az országosnál gyakrabban szerepelnek a daganatos és a keringési megbetegedések [1, 2].

18. sz. táblázat: Kiemelt halálokok 1998-ban, az összes halálozás százalékában,

[1, 3] alapján

halálokok GyMS Megyében országosan Keringési betegségek 52,5 51,4 Daganatos megbetegedések 25,1 24,1 Emésztőrendszeri betegségek 6,9 7,4 Erőszakos halálokok 6,4 7,3 Légzőszervi betegségek 2,8 3,8 A keringési rendszer betegségei a nők halálozásában egyre gyakrabban játszanak szerepet, 1994-ben az ezen betegségekben elhunytak 48 %-a, 1998-ban 50,3 %-a volt nő. A korcsoportos megoszlást illetően a 60 év felettiek halálozási aránya a legnagyobb, de már a 15-39 éves korosztálynál is egyre gyakrabban fordul elő. Különösen magas a szívinfarktus illetve az agyérbetegségek aránya [1]. Az agyérbetegségek okozta halandóság a megye kórházainak ellátási területén a Győri Megyei Kórházban a legalacsonyabb, ugyanakkor ezen az ellátási területen a hypertonia és az érelmeszesedés okozta halandóság magas. Elképzelhető, hogy az eltérés a hypertonia-gondozás hiányosságaival magyarázható [5]. A daganatos halálozáson belül nőknél az emlő daganatainak aránya 13 %-ról 1998-ban 18 %-ra emelkedett, vezető halálokká vált [1], s ez rámutat a megelőzés hiányosságaira is. Kisebb mértékben emelkedett a hasnyálmirigy-, méhnyak-, méhtest-, valamint a nyirok- és vérképző rendszeri daganatok aránya is [1]. Férfiaknál vezető daganatos halálok - a javuló levegőminőség ellenére, feltehetőleg az életmóddal összefüggésben - a légcső-, hörgő- és tüdőrák, illetve nőtt a második helyen álló prosztatarák aránya is. Az ajak-szájüregi daganatok aránya 5 %-ról 1998-ban 8 %-ra nőtt [1]. 1998-ban az emésztőszervi betegségek által okozott halálozások 68,9 %-a májbetegség és májzsugor volt, aminek kialakulásáért 86,2 %-ban tehető felelőssé az alkohol. 1998-ban az elhunytak 31 %-a volt nő, 1997-ben 22 %. Ez a halálok a 40-59 éves, és a 60 év feletti korcsoportnál azonos arányban fordul elő [1]. Az erőszakos halálokok között az öngyilkosság aránya 1997-ről 1998-ra 18,6 %-ról 22 %-ra nőtt. 1999-ben 79 eset történt, ami 100 000 lakosra vetítve 18,6 eset [1]. Ez azonban így is lényegesen jobb az országos 33,1 értéknél. Öngyilkosságok tekintetében Győr-Moson-Sopron Megye van a legkedvezőbb helyzetben [4]. A légzőrendszeri megbetegedések által okozott halálozás aránya 1998-ra jelentősen csökkent [1, 2], ami vélhetően a levegő minőségének javulásával magyarázható. Ezt az is megerősíti, hogy a légzőszervi megbetegedések, illetve a tüdőrák okozta halálozás országos összehasonlításban, különösen a Tiszántúlhoz illetve a Dél-Dunántúlhoz képest kedvező képet mutat [2].

65

A csecsemőhalálozás aránya a megyében 1999-ben 7,3 ‰ [1], ami az előző évinél is, és az országos aránynál is kedvezőbb, és vélhetően összefügg a szociális és gazdasági helyzettel [5]. A helyzet a megye öt kórházának vizsgálatával, a tapasztalatok feldolgozásával tovább javulhat. 1999 során a megyében 3708 élveszületés mellett 2085 esetben került sor terhesség-megszakításra [3]. A halálozási adatok kistérségenként sem mutatnak egyenletes eloszlást. Nőknél a magas vérnyomás és agyérmegbetegedések okozta halálozás aránya csak Mosonmagyaróvár, Hanság, Alpokalja és Fertőmente térségében nem mutat szignifikánsan magasabb értéket az országosnál. Ugyanakkor az infarktus okozta halálozás gyakorisága Mosonmagyaróvár térségében, az ivarszervi daganatok gyakorisága Tóköz térségében, a légzőszervi megbetegedések okozta halálozás pedig Alpokalján magasabb az országos értéknél. [5] Férfiaknál az infarktus okozta halálozás Győr és Mosonmagyaróvár térségében, a magas vérnyomás és agyérmegbetegedés okozta halálozás Csorna, Sopron és Kavicstakaró térségében, a légzőszervi megbetegedés okozta halálozás az Alpokalján fordul elő az országosnál nagyobb arányban. Tét, és különösen Sokoró térsége több halálok tekintetében is szignifikánsan az országos gyakoriság fölötti értéket mutat. [5]

3.5.3. Morbiditás a megyében Megyei átlagban a 18 év felettiek körében 1998-ban 1000 lakosra 524,4 megbetegedés jutott. A községekben ez az érték alacsonyabb, míg a nem megyei jogú városokban magasabb. A megbetegedések 55,7 %-ban a nők körében fordultak elő. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a férfiak ugyanolyan panaszokkal kevésbé szívesen fordulnak orvoshoz [5]. Az egyes megbetegedések gyakoriságát, és nemenkénti megoszlását a 19. sz. táblázat tartalmazza. A táblázatból kiemelendő, hogy az oszteoporózis 82,2 %-ban a nők betegsége, míg a máj megbetegedései 68,5 %-ban a férfiaknál fordulnak elő [1]. A megbetegedések település szerinti megoszlásának vizsgálatából kiderül, hogy a községekben a gyomor- és nyombélfekély és az ischaemiás szívbetegségek kevésbé gyakoriak, megyei jogú városokban pedig a máj megbetegedéseivel lehet ritkábban találkozni. Ugyanitt azonban az átlagosnál gyakrabban fordul elő az osteoporosis, mint ahogy a nem megyei jogú városokban is gyakrabban találkozhatunk idült alsó légúti megbetegedésekkel, valamint gyomor- és nyombélfekéllyel. Fontos kiemelni, hogy a krónikus betegségekben szenvedők incidenciája növekvő tendenciát mutat. [1] A levegő szennyezettségével kapcsolatba hozható légúti megbetegedések tekintetében (Asthma bronchiale) a megye az országos átlaghoz képest kedvező helyzetben van, ami a korábban tárgyalt halálozási adatokkal is összhangban áll. [3, 4]

66

19. sz. táblázat: A kiemelt megbetegedések gyakorisága a megyében 1998-ban [1]

Megbetegedések 1000 lakosra jutó

megbetegedés nők (%-ban) férfiak (%-ban)

Magas vérnyomás 185,4 58,1 41,9 Spondylopathiák 63,2 59,9 40,1 Ischaemiás szívbetegség 61,8 51,8 48,2 Diabetes 50,2 56,9 43,1 Gyomor- és nyombélfekély 30,9 45 55 Osteoporosis 30,7 82,2 17,8 Cerebrovascularis megbetegedések 28,5 50,4 49,6 Idült alsó légúti betegség 26,5 42,2 57,8 Máj megbetegedései 18,1 31,5 68,5 Daganatok 16,8 56,7 43,3 Asztma 10,1 52,2 47,8 TBC 2,3 36,2 63,8

A heveny fertőző betegségek száma 1998-1999 során a megyében általánosságban csökkent. A gyomor-bélrendszeren át terjedő fertőző betegségek tekintetében kedvezően alakult a helyzet. A szalmonellajárványok kialakulásáért a csirkehús és a tojás nem megfelelő hőkezelése volt a felelős. A fertőző májgyulladásos esetek száma csökkent, hasonlóképpen csökkent a legtöbb cseppfertőzéssel terjedő betegség előfordulása is. A védőoltással megelőzhető betegségek nem, vagy csak kis számban fordultak elő. [1] 1999 első negyedében a megyében influenzajárvány zajlott le, melynek során 10 beteg meghalt, valamennyien 60 év felettiek voltak. Az év végi agyhártyagyulladás-járvány a megyét nem érintette. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás alacsony számban fordult elő, emelkedett azonban a Lyme-kór gyakorisága. A szalmonellás megbetegedések tekintetében a megye az országoshoz képest némileg rosszabb helyzetben van, ugyanakkor a vérhas, illetve a fertőző májgyulladás a megyében az országos átlaghoz képest alulreprezentált. [1, 4] A tüdőszűrő vizsgálaton megjelentek száma évek óta folyamatosan csökken, ugyanakkor egyre kevesebb a nyilvántartott TBC-s beteg is. Ezeknek száma a megyében 1999-ben 85 fő volt, ami 10 000 lakosra 2,2, szemben az országosan jellemző 3,9 fős értékkel. A nem TBC-s tüdőbetegek száma 13 406, az országos 3,8 %-a. A nyilvántartott primer hörgőrákos betegek száma azonban a megyében növekszik (581 fő). [3, 4] Az addiktológiai gondozókban nyilvántartott betegek száma nő, 1999-ben 1523 fő volt, 610 gondozásba vett beteggel. A pszichiátriai gondozók betegforgalma jelentősen (15,6 %-kal), ugyanakkor a gondozottak száma csak 3,7 %-kal nőtt, míg a nyilvántartott betegek száma csökkent: 1999-ben 10 000 lakosra 99,8 fő volt, míg a vonatkozó országos érték 128,4 fő. Az alkoholisták aránya a megyében magas, 3,58 ‰, még ha ez alacsonyabb is az országosan jellemző 4,7 ‰-nél. [3, 4] Az iskolaegészségügyi vizsgálatok alkalmával talált elváltozásokat a 20. sz. táblázat tartalmazza. Az adatok arra utalnak, hogy a nem megfelelő életmód már az iskoláskorúak egészségi állapotát is befolyásolja.

67

20. sz. táblázat: Az iskolaegészségügyi vizsgálatok eredményei (1998/99-es tanév), [1]

Korcsoport 5 évesek 11 évesek 15 évesek 17 évesekMegvizsgáltak száma 5042 5184 5839 5531 Csont, izom, kötőszövet megb. aránya 21,1 % 23,5 % 40,4 % 42,1 % Látászavarok aránya 7,6 % 19,4 % 21,8 % 24,3 % Endokrin-, táplálkozási-, anyagcsere-elvált. aránya

3,4 % 7,4 % 6,2 % 6,5 %

Allergiás betegségek aránya 2,8 % 2,4 % 4,4 % 4,9 % A megyében a bejelentett foglalkozási megbetegedések száma ingadozó, ezek tényleges száma nem ismert. A bejelentések esetleges elmaradása mögött a dolgozók részéről a munkahelyféltés állhat, a foglalkozás-egészségügyi orvosok részéről pedig az, hogy a munkáltatóval függőségi viszonyban állnak. [1]

3.5.4. A megye egészségügyi ellátása Az egészségügyi ellátás vizsgálata különösen fontos, mivel ennek színvonala az egészségi állapotot 10 %-ban befolyásolja. Az ellátás szintje a megyében az országos szinthez hasonló, tehát jócskán akad még tennivaló a helyzet javítása érdekében. Hiányzik a térségből az orvostudományi régióközpont (orvosegyetem), hiányossággal küszködik a kardiológiai ellátás, ugyanakkor az intézményhálózat jól kiépített, hasonlóan kiépült az egységes fekvőbeteg-intézeti informatika is. [6] A dolgozó orvosok száma a megyében 1999-ben 1326 fő volt, ami 10 000 lakosra vetítve 31,3, fő. Ez kedvezőbb, mint a megyékre jellemző 27,7-es átlag (országosan 36,2). A háziorvosok száma 269 volt, ebből 59 a gyermekorvos [3, 4]. A házi- és házi gyermekorvosok területi eloszlása egyenlőtlen. A háziorvosok átlagos kártyaszáma 2018, gyermekorvosokkal együtt 1575, ami kedvezőtlenebb az országosnál (1940 illetve 1490). A háziorvosok betegforgalma 2 197 570 fő volt (az országos forgalom 4,2 %-a), ebből 12 164 főt utaltak kórházba (3,5 %). A gyermek háziorvosok 398 241 esetet láttak el (3,6 %) [3, 4]. A működő kórházi ágyak száma 1999-ben 3663 volt, ami 86 ágy 10 000 lakosra. Az országos érték 84. Az ágyak kihasználtsága 72,4 %-os volt. Az orvosok száma 444, az ápolóké 1242, ami 100 ágyra vetítve 12,1 orvos, illetve 33,9 ápoló. A kórházak 1999-ben 94 793 beteget bocsátottak el, a halálozási arányszám 3,1 % volt. [3] A megyében működő mentőállomások száma 6, a futó mentőgépkocsik száma 32. Ez a szám 1980 óta 3-mal csökkent, az utóbbi három évben nem változott, ugyankkor a szállított betegek száma évről évre növekszik, 1999-ben az előző évit 2,5 %-kal haladta meg. 1000 lakosra 224,2 mentőfeladat jutott, ez alacsonyabb az országos 276,9-nél. A sürgősségi ellátást igénylő betegségcsoportok halandósága magas, az OMSZ felszereltsége és kapacitása hiányos (nem csak a megyében), tevékenysége nem kórház-bázisú. Sokszor nem sikerül eljuttatni a beteget optimális idő alatt optimális állapotban a legmegfelelőbb ellátási helyre. [3, 6] Az ápolás helyzete a megyében az országosnál némileg rosszabb, mivel a fekvőbeteg intézetekben a létszámhiány az országos 10 %-kal szemben 11 %. Az alacsony bérek, a megterhelő munkakörülmények és a nyugati határ közelsége miatt a kvalifikáltabb dolgozók

68

gyakran elhagyják a pályát. Amennyiben hathatós bérfejlesztések nem történnek, a kontraszelekció tovább erősödik. Problémát jelent még, hogy az intézmények a teljesítmény-orientált finanszírozás révén az ápolási idő csökkentésében érdekeltek. [1] A gyógyszerellátást 82 közforgalmú, 47 fiók- és 12 kézi-gyógyszertár biztosítja, a gyógyszerészek létszáma 183. A megye gyógyszerellátása jónak mondható. [1] A megyében minden védőoltás tekintetében az oltásra kötelezettek több mint 99 %-a megkapja a védőoltást. [1]

3.5.5. A lakosság életmódja Az egészségi állapotot az életmód 40 %-ban meghatározza, így fontos foglalkozni a lakosság életkörülményeivel, káros szenvedélyeivel, táplálkozási szokásaival is. A nyugat-dunántúli lakosság túlnyomó része családi házban lakik, azonban 19 %-uk nem teljesen elégedett a lakásával. Az együtt lakó generációkat vizsgálva kiderül, hogy csupán 13 %-ban fordul elő, hogy a nagyszülők is a családdal élnek, ugyanakkor 25 %-ban csak egy generáció él a lakásban, a megkérdezettek 7 %-a pedig magányosan él. A két utóbbi kategóriába elsősorban idősebbek tartoznak. [6] A válaszadók 26 %-a dohányzik, ezek 45 %-a 11-20 szál cigarettát szív el naponta. A férfiak között a dohányosok aránya kétszerese a nőknél tapasztaltnak. A dohányzási szokások életkortól nem függenek, azonban a család szokásai és az iskolázottság erősen befolyásolja azokat. A megkérdezettek 78 %-a kávézik, ez a szokás erősen korrelál a dohányzással. [6] A lakosság 30 %-a soha nem iszik, 17 %-a hetente néhány alkalommal, 15 %-a naponta fogyaszt alkoholt. A férfiak 85 %-a, a nők 55 %-a iszik, illetve a lakosság 40 év feletti csoportjánál gyakori ez a függőség. [6] A megkérdezettek 30 %-a egyáltalán nem mozog, a fiataloknál ez az arány 27 %. A lakosság 36 %-a túlsúlyos, 10 %-a erősen túlsúlyos, 3 illetve 1 %-a elhízott és betegesen elhízott. Az elhízás gyakorisága 70 éves korig növekszik. Az egészséges táplálkozásra a válaszadók 27 %-a nem figyel, ez erősen összefügg az iskolázottsággal. A megkérdezettek 73 %-a legalább hetente fogyaszt sertéshúst. [6] A régió lakosságának 14 %-a valamilyen szinten depressziós tüneteket mutat. [6] A leírtakkal összefüggésben elmondható, hogy - bár az országosan jellemző, főképp financiális gondok Győr-Moson-Sopron Megyében is jelentkeznek - az egészségkép az országos helyzethez képest általában jobb. A problémákat főképp életmódbeli hiányosságok okozzák, különösen, hogy a megyében a légszennyezettség és a gazdasági helyzet is kedvezően alakult az utóbbi években. Felhasznált forrásmunkák (3.5. fejezethez) [1] Tájékoztató Győr-Moson-Sopron Megye lakosságának egészségi állapotáról a Megyei ÁNTSZ tevékenységének tükrében – ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron megyei Intézete, 2000. [2] Környezetstatisztikai adatok 1999. – KSH 2000.

69

[3] Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai évkönyve 1999. – KSH 2000. [4] Országos statisztikai évkönyv 1999. – KSH 2000. [5] Győr-Moson-Sopron Megye egészségképe 1991-1996 – GyMS Megyei ÁNTSZ 2000. [6] A Nyugat-Dunántúli Régió egészségügyi programja – westpa.bdtf.hu [7] Nemzeti Környezetvédelmi Program. KTM, 1996. Melléklet B.

70

3.6. A természet (élővilág és táj) állapota (Dr. Alexay Zoltán) A megye geológiai változatossága és felszíni formáinak gazdagsága révén az ország egyik leglátványosabb tájegyüttese, ahol megtalálhatók a hegyvidék, a dombság, a mocsárvilág maradványai, szikes tavak, folyami árterek, száraz homokpuszták. A régtől fogva sűrűn lakott és az országban egyik legjobban iparosodott területen háborítatlan természeti táj már alig van, de az emberi létesítmények sok helyen harmonikusan illeszkednek a természeti elemekhez, ami együttesen vonzó képet mutat. (Pl. Pannonhalmi-dombság, Soproni-hegyvidék, Fertő-melléki dombság stb.). Nagymértékben rontják a táj képét a nagyvárosok peremén lévő ipartelepek és a távvezetékek. Főként Szigetközben mind több, a termőföldet pusztító és a tájat elcsúfító kavicsbánya nyílik. Ugyancsak az utóbbi években több horgásztó létesült - ezek turisztikai vonzereje vitathatatlan, de nem mindenütt illeszkednek harmonikusan a tájba. Botanikailag a megye legnagyobb része a magyar flóratartomány (Pannonicum) területéhez tartozik, csak a Soproni-hegységet soroljuk az alpi flóratartományhoz (Noricum). Állatföldrajzi beosztás szerint az alföldi faunakörzet (Pannonicum) kisalföldi faunajárásához (Arrabonicum), illetve az alpokalja faunakörzet (Noricum) Magyar-Alpok faunajárásához (Scarbanticum) tartozunk. Az egykor változatos és gazdag élővilág maradványai a kultúrtájban mozaikosan elhelyezkedő, természeteshez közeli állapotban lévő életközösségekben találhatók meg. Ezek a területek ma nagy részben védelem alatt állnak. (A védett területek nagysága több mint 41.000 ha.) Jelenleg a megyében egy nemzeti park, három tájvédelmi körzet, három országos jelentőségű természetvédelmi terület és 24 helyi jelentőségű védett terület van.

3.6.1. Fertő-Hanság Nemzeti Park A Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-tavi részét 1991-ben nyilvánították tájvédelmi körzetből nemzeti parkká, amit 1994-ben a korábbi Hansági Tájvédelmi Körzettel bővítettek ki. Ugyanebben az évben került sor a magyar és osztrák nemzeti park területének összevonására. A közös, Fertő-Hanság Neusidler See-Seewinkel Nemzeti Park összterülete 27.229 ha, ebből 19.629 ha van a magyar oldalon. A magyar igazgatóság központja 1993 óta a Sarródon felépült Kócsagvár, az osztrák igazgatóság Apetlonban található. A közös nemzeti park megalakítása óta a két ország szakemberei összehangoltan dolgoznak, a munkát a Nemzeti Park Társaság irányítja. A Fertő-tó Magyarországra eső részét (75 km2) 80%-ban már nádas borítja, a tó erősen feltöltődő, ún. "fertő" állapotban van. Vize egykor a felszínen kapcsolatban volt a Hansággal, ez a kapcsolat az 1770-es évek végén szűnt meg. A nádas és a sekély vizű területek, a zárt belső tavak a madarak fontos fészkelő- és táplálkozási területei. Jellegzetes, itt élő és költő fajok a fokozottan védett nagy kócsag (Casmerodius albus), a kanalas gém (Platalea leucorodia), a védett vörösgém (Ardea purpurea), a nyári lúd (Anser anser), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), több vöcsökfaj,

71

récék, nádi énekesek stb. A tónak fontos szerepe van vonuláskor, amikor többezres tömegekben tartózkodnak a területén a vetési ludak (Anser fabalis), nagy lilikek (Anser albifrons), a partfutók, cankók. Ritka vendégek a Fertő-tavon a batla (Plegadis falcinellus), a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), a sólyomalkatúak közül a rétisas (Haliaëtus albicilla), a halászsas (Pandion haliaëtus), a vándorsólyom (Falco peregrinus) stb. Gazdag a tó ízeltlábú, hal és kétéltű faunája. A tó nyugati partját szegélyező dombsor természetvédelmi szempontból legértékesebb része a Szárhalom. Lankáin szárazságtűrő pusztai gyepek, molyhos és cseres tölgyesek élnek. A terület védett növényei közül a légybangó (Ophrys insectifera) és a rigópohár (Cypripedium calceolus), a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a sömörös kosbor (Orchis ursulata), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a feketéllő kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a törpe nőszirom (Iris pumila), a tarka nőszirom (Iris variegata) a leglátványosabbak. A Szárhalmi erdő fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű élőhely (MAB Bioszféra Rezervátum). A Fertő-tó környékén élő hüllők és kétéltűek itt telelnek, a tavaszi peterakás időszakában a vízhez vonuló békák közül sok lesz a közlekedés áldozata. A mentőakciók sikeresek ugyan, de meg kellene építeni az út alatt átvezető alagutakat és a terelőhálókat, ami hosszú távra megoldaná a gondot. A Fertőzug szikes tavakkal, rétekkel borított térség, nagyobb része Ausztriához tartozik. Jellegzetes sziki növénytársulások alakultak ki és élnek a területen. A szikes tavak vízellátásának biztosítása óta visszatelepedett több, korábban már eltűnt védett madárfaj, mint a gulipán (Recurvirostra avozetta), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), mindenütt sok a nagy goda (Limosa limosa), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a bíbic (Vanellus vanellus), tömegesen jelenik meg a fészkelő dankasirály (Larus ridibundus) és a különböző récék. Fertőújlak és Sarród között ismét láthatóak az ősi magyar háziállatfajták, a szürke magyar marha, a racka, a bivaly. A Hanság egykor nagy kiterjedésű mocsárvilágának vize kapcsolatban állt a Duna és a Fertő-tó vízrendszerével. Ezt a kapcsolatot a felszínen a folyószabályozások és a lecsapolás megszüntették, a felszín alatt viszont változatlanul megvan a Duna és a Hanság között. A terület jelenlegi állapota a közel kétszáz év alatt végzett lecsapolási munkálatok eredménye. Ezek során korábban a medencében végződő Répce állandó medret kapott, így vize nem tudott szétterülni. A Hanságot behálózó mintegy 1000 km hosszú csatornahálózat egészen az 1960-as évekig épült - ez vezeti le a medence vizét a Hanság-főcsatornába. Az egykori mocsárvilág ma nem létezik, a területén többnyire rétek, ültetett erdők, szántók vannak. A közeljövő tervei között szerepel, hogy a Hanság egy részére ismét visszajuttatják a vizet. Védett - Nemzeti Parkhoz - tartozó területek a Kapuvári-Hany, a Lébényi-Hany és a két, jelenleg is nyíltvizű tó (a Barbacsi- és a Fehér-tó) és az őket körülvevő nádas, valamint a Csáfordjánosfai tavaszi tőzikés erdő. A Kapuvári-Hanyban az egykori égerlápok emlékét őrzi a Csíkos-éger. A Király-tó állandó vízellátása óta egyre gazdagabb a madárvilág, ide telepítették vissza az egykor őshonos hódot (Castor fiber). A rekettyefüzes láprétek maradványai még több helyen megtalálhatók.

72

73

A Dél-Hanságban évszázados tevékenység volt a tőzegbányászat, a Figurák területén ennek a nyomai láthatók. A Lébényi-Hany láprétjeinek értékes, védett növényei a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorrhiza incarnata), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), az illatos hagyma (Allium suaveolens) stb. A szárazabb élőhelyeken kialakult szil-kőris-tölgy ligeterdők egyik legszebb maradványa a Lébény közelében lévő Bormászi-erdő. A csatornákban a pangóvizes társulások élnek, a lebegő- és gyökerező hínárok, nádasok. A Barbacsi- és Fehér-tavat övező nádasokban több fokozottan védett, illetve védett madárfaj is fészkel, mint a nagy kócsag (Casmerodius albus), a vörös gém (Ardea purpurea), a dobos gém (Botaurus stellaris), a szürke gém (Ardea cinerea). Az egykori mocsárvilágban rengeteg hal élt, ezek ma a csatornák és tavak területén találhatók meg. Jellegzetes hansági fajok a réti csík (Misgurnus fossilis), a lápi póc (Umbra crameri), a compó (Tinca tinca). A nyíltvizű tavakban mesterségesen tenyésztik a pontyot (Ciprinus carpio). Legféltettebb hüllő a Hanságban előforduló rákosi vipera (Vipera ursini) és az elevenszülő gyík (Ablepharus pannonicus). A rétek jellegzetes madara volt egykor a túzok (Oris tarda). Ma is él a Hanság területén egy kisebb populáció. Fészkel a területen a bíbic (Vanellus vanellus), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a kékvércse (Falco vespertinus), az egerészölyv (Buteo buteo). Vonuláskor a Hanság fontos gyülekező- és pihenőhely. A nagyvadállomány jelentős gazdasági érték, a szarvas (Cervus elaphus) és az őz (Capreolus capreolus) mellett az utóbbi ötven évben nagyon elszaporodott a vaddisznó (Sus scrofa) is.

3.6.2. A Soproni Tájvédelmi Körzet A TK az Alpok keleti nyúlványainak természeti értékeit védi. A térség egyik jellegzetessége, hogy vízfolyásokban gazdag, a források vizét a Rák-patak, a Liget-patak és az Ikva gyűjti össze. A hegyvidék jellegzetes társulásai az erdei fenyves és a mészkerülő tölgyes. Az egykori gyertyános tölgyesek helyét a telepített fenyvesek foglalják el. Jellegzetes fája a vidéknek a szelídgesztenye (Castanea sativa). Az erdőkben vizét a térség szimbólumának számító erdei ciklámen (Cyclamen europaeum), több zsurló és haraszt él a területen. A Soproni-hegység állatai között a hegyvidéki fajok mellett már előfordulnak az Alpokra jellemző fajok is. Különleges ritkaság a havasi cincér (Rosalia alpina), a nyugati aranyos futrinka (Carabus irregularis cephalates). A patakokban előfordul a sebes pisztráng (Salmo trutta fario), a kétéltűek csoportjából megtalálható a területen a gyepi béka (Rana temporaria), a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és az alpesi gőte (Triturus alpestris) is.

74

75

Gazdag az avifauna, jellegzetes, másutt ritkán előforduló fajok a kormos varjú (Corvus corone), a császármadár (Tetrastes bonasia carpathicus), a hegyi billegető (Motacilla cinerea c.), a süvöltő (Pyrrhula p. pyrrhula) stb. A nagyvad az egész térségben előfordul, a hegyvidéki fajok közül előfordulnak a nagy pele (Glis g. glis), a csalitjáró pocok (Microtus oeconomus agrestis).

3.6.3. A Szigetköz Tájvédelmi Körzet A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna mentén a víz uralta táj jellegzetes élővilágának maradványait hivatott megőrizni. A TK mozaikos, több, egymással nem érintkező területből áll. Hozzá tartozik a Nagy-Duna hullámtere Dunakilititől a medvei hídig, a töltésen kívüli, azt kísérő nedves mocsárrétek, a Mosoni-Duna melletti tölgyesek, a lipóti Holt-Duna, a dunaszegi morotvató, az Arak térségében lévő fűz- és égerláp. A TK helyzete a Duna elterelése óta kritikus, mert a legmeghatározóbb ökológiai tényező, a vízellátás megváltozott. Jelenleg a Duna középvizeinek átlag 20%-a kerül csak a régi mederbe, emiatt a vízszint jóval alacsonyabb a mellékágak mederszintjénél, tehát onnan természetes úton nem kaphatják meg az élővilág számára szükséges vizet. A végleges vízmegosztásról folynak a tárgyalások, addig a mentett oldali csatornahálózat és az ágrendszer Szigetköz felső kétharmad részét az ideiglenes vízpótlórendszer látja el vízzel. A fenékküszöbös hullámtéri vízpótlás biztosítja a mellékágakban a szükséges vízszinteket, de nem lehet vele az árvizet reprodukálni és - mivel az ágrendszerben több méterrel magasabbak a vízszintek - be kellett zárni a főmeder felé a csatlakozásukat. A Mosoni-Duna is mesterséges vízbetáplálást kap Rajkánál, állapota kielégítő. Szigetközben a legelterjedtebb erdőtársulások a fűzligetek, ill. a fekete- és fehérnyár ligeterdők voltak. Ma a hullámtéri erdők mintegy 90%-a telepített nyáras és füzes, cserje- és gyepszintjük degradált. A régi meder ma szárazra került partjain a fűzbokorligetek (Salicetum purpureae, Salicetum trinadrae) jelentek meg. A mentett oldalon, elsősorban a Mosoni-Duna mentén lévő szil-kőris-tölgy ligeterdőkben több fokozottan védett, illetve védett növényfaj él, mint a tűzliliom (Lilium bulbiferum), a méhbangó (Ophrys apifera), a légybangó (Ophrys insectifera), több más orchidea stb. A térségben 67 védett növényfajt találtak eddig. Az egykori Duna-ágakban, a csatornák vizében a lebegő- és gyökerező hínártársulások alakultak ki. A Duna elterelése után a térségben jelentősen károsodtak ezek a társulások is, mert az élőhelyek kiszáradtak. Jelenleg az ideiglenes vízpótlás a Felső-Szigetközben jó vízviszonyokat biztosít ismét, Alsó-Szigetközben a csatornahálózat vízpótlását még meg kell oldani. A mentett oldali mocsár- és láprétek élővilágát is károk érték a folyó elterelése után, mert elmaradtak az évente kétszer jelentkező fakadóvizes elöntések. Több vízkedvelő, védett faj eltűnt, illetve megfogyatkozott ezeken a területeken. Eltűnt a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora sop. palustris) és a posvány kakastaréj (Pedicularis palustris), kevesebb lett a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a szibériai nőszirom (Iris sibirica).

76

77

Az egykor gazdag állatvilág is átalakult az utóbbi évtizedben. Az itt élő fajok száma nem csökkent nagy mértékben, inkább az egyedszáma lett kisebb egy-egy fajnak. Eddig több mint 3000 állatfaj került elő a Szigetközből. Különösen gazdag az ízeltlábú fauna, ezernél több lepke, ugyancsak ezer bogár él a területen. A legendás halbőség már a múlté, de még ma is 65 halfaj él a szigetközi vizekben. 12 kétéltű, 4 hüllőfaj fordul elő. A vizekben gazdag táj legjellemzőbb állatai a madarak voltak. Ma is 200-nál több faj fészkel, illetve jelenik meg rendszeresen a területen. Rendszeres téli vendég a rétisas (Haliaëtus albicilla), költ a barna rétihéja (Circus aeruginosus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a héja (Accipiter gentilis), az egerészölyv (Buteo buteo), a fekete gólya (Ciconia nigra), a vörös gém (Ardea purpurea), a szürke gém (Ardea cinerea) stb. Rendszeres vendégek a nagy kócsagok (Casmerodius albus), ősszel és télen az északi récefajok, ludak tömegei jelennek meg. Jelentős a nagyvadállomány. Védett emlőseink közül a vidra (Lutra lutra), a vadmacska (Felis silvestris) is él a területen. Az 1990-es évek elején ismét megjelent a hód (Castor fiber). Jelenleg a Szigetköz nemzeti parkká nyilvánításának előkészítése folyik.

3.6.4. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet A megye legfiatalabb tájvédelmi körzete, 1992-ben alakult. Ide tartozik a Pannonhalmi-dombság csaknem egész területe, a Győrszentiván és Gönyű közti Duna-teraszokon kialakult meszes homokpuszták és az Erebe-szigetek, valamint a Holt-Rába. A dombvidék jelentős részén a természetes növénytakarót felváltották a szántók, gyümölcsösök, szőlőültetvények, üdülőtelkek. Maradványai a meredek domboldalakon találhatók meg. A természetes erdőtársulás a cseres tölgyes, de előfordulnak gyertyános tölgyesek is. Az erdők cserje- és gyepszintje gazdag, változatos faji összetételű. Ma a dombvidék jelentős részén ár telepített erdei fenyvesek és akácosok vannak. A homokterületeken a pusztagyepek különböző társulásai élnek, kis foltokban a telepített erdők, víkendtelkek, szántók között. Védett növényeik közül a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) már csak egy helyen fordul elő, állománya veszélyeztetett. A tavaszi hérics (Adonis vernalis) még gyakori, ugyancsak több helyen él a bíboros kosbor (Orchis purpurea) és az agárkosbor (Orchis morio). A dombság változatos területének gazdag az állatvilága. Védett emlősök közül terjedőben van a vadmacska (Felis silvestris), előfordul a nyuszt (Martes martes). Ismét megjelent és egyre gyakoribb a holló (Corvus corax). Gazdag és értékes a nagyvadállomány. A dombság peremén fészkel a fekete gólya (Ciconia nigra), a löszfalakban sok helyen megtelepedett a gyurgyalag (Merops apiaster) és a parti fecske (Hirundo riparia). A sólyomalkatúak közül előfordul a darázsölyv (Pernis apivorus) és a kabasólyom (Falco subbuteo). A hüllők közül a rézsikló (Coronella austriaca) és a zöld gyík (Lacerta viridis) a dombság jellegzetes lakói. Gazdag a rovarfauna, a nappali lepkék, cincérek, szarvasbogár (Lucanus cervus), rózsabogarak gyakran láthatóak.

78

79

A védett homokpuszták a Győr-Tatai teraszvidéknek Győrszentiván-Gönyű térségében lévő részein helyezkednek el. Jellemző társulások a homokpusztagyepek, amelyek védett növényei közül említésre méltó a feketéllő kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a szártalan csűdfű (Astragalus excapus), a pókbangó (Ophrys sphegodes), a sömörös kosbor (Orchis ustulata), a néhol tömegesen virító vitéz kosbor (Orchis militaris) és tavaszi hérics (Adonis vernalis) stb. A régióban egyedül itt fordul elő a régóta védett henye boroszlán (Daphne cneorum). A területen sok a telepített fenyves, akácos, ezekből eltűntek a térség jellegzetes lágyszárú fajai. Az állatvilág jellegzetes fajai a homokfutrinkák, gyalogcincérek, a tarkalepkék. Gyakori a fürge gyík (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis). Az Erebe-szigetek a Nagy-Duna egy szigetcsoportja, amelynek élővilága Szigetközhöz hasonló. A Holt-Rába a Rába egykori ága volt, amelynek vizében a pangóvizes szukcesszió társulásai élnek. A holtága melletti nedves réteken él a védett fátyolos nőszirom (Iris spuria) és a szibériai nőszirom (Iris sibirica), több orchideafaj és sok más szép növény. Állatai közül a gőte és békafajok jellegzetesek. A Felpéc közelében lévő borókás (Sisek) és az Ács melletti Harkályi-erdő, a téltemető (Eranthis hiemalis) egyetlen lelőhelye is a Pannonhalmi TK részei.

3.6.5. Természetvédelmi területek, természeti értékek Országos jelentőségű természetvédelmi területek közül a megyében a FHNP kezelésében van a nagycenki hársfasor TT és a Pannonhalmi Arborétum TT, a Nyugat-Magyarországi Egyetem gondozza a Soproni Botanikuskert TT-et. Helyi jelentőségű védett területek, természeti értékek: Ásványrárói fekete nyár terület: 0,0 ha Babóti kocsányos tölgyek 0,13 ha Darnózseli-Zseli erdő 6,9 ha Dénesfa-fás legelő 25,0 ha Dénesfa-Cziráki-kastély parkja 12,0 ha Fertőd-Sarród-Hercegasszony-allée 1,0 ha Fertőd-Eszterházy-kastély parkja 219,0 ha Győr-Rákóczi úti vadgesztenyefa 0,0 ha Győr-Bácsai Szt. Vid domb és környéke 61,0 ha Győr-Várkert 5,0 ha Nagycenki eperfa sarok 5,0 ha Hédervár-kastélypark 10,0 ha Hédervár-fekete fenyő 0,0 ha Hédervár-Árpád tölgyfa 0,0 ha Hédervár-Kont emlékhely 0,0 ha Hédervár-lovaglópálya 10,0 ha Lipót-Darnózseli vadgesztenyesor 1,0 ha Óvári három tölgy 0,0 ha

80

Mosonmagyaróvár-Wittmann-park 14 ha Mosonszentmiklós-tiszafák Röjtökmuzsaji bükkfák 1,0 ha Sopron-Bécsi domb, Globularia cordifolia élőhely 8,0 ha Sopronhorpács-Széchenyi-kastély parkja 26,0 ha Vének-Aranykert 1,0 ha

3.6.6. A megye nem védett területeinek élővilága A helyi védelem elsősorban mesterségesen létrehozott növényegyüttesekre vagy fákra korlátozódik (24 védett területből/objektumból 14 ilyen). A kultúrtájban fennmaradt természeteshez közeli életközösségek (természeti értékek) feltárása és a legfontosabb területek védelem alá helyezése a jövő feladata. Ilyen szempontból a legfigyelemreméltóbb a Fertőszentmiklós-Lövő-Iván-Cirák-Hiród-Hövej-Vitnyéd közötti erdővel borított térség, a Horpácsi-erdő, a Rába-völgy, az Alsó-Szigetköz és a győrszentiváni erdők. A felsorolt területeken a füzesek, nyárasok és tölgyesek, valamint a nádasok, mocsár- és láprétek élővilága jelentős értéket képvisel. Megőrzésük az ökológiai folyosók és az ökológiai hálózat létrehozása és fenntartása miatt is fontos feladat. Felhasznált forrásmunkák (3.6. fejezethez) [1] Alexay, Z.: A megye természeti értékei. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Fekete-Czebe, 1998. [2] Alexay, Z.: Változó Szigetköz. Hazánk Kiadó, Győr, 1998. [3] Börtetics Sándor: Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi program vizsgálati anyaga. Győr, 1999. [4] Kevey Balázs: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító cönológiai vizsgálata. Pécs, 1993. [5] Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet. FHNP Igazgatóság [6] Polgár Sándor: Győr megye flórája. Botanikai Közlemények, Bp. 1941. [7] Soproni Tájvédelmi Körzet. FHNP Igazgatóság. [8] Szigetköz Tájvédelmi Körzet. FHNP Igazgatóság. [9] Tolnai Krisztina: Fertő-Hanság Nemzeti Park. FHNP Igazgatóság.

81

3.7. A hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás helyzete (Dr. Nagy Géza) A hulladékgazdálkodás napjaink egyik legexponáltabb környezeti, gazdasági és politikai kérdésévé vált világszerte. Hazánkban a problémának különös hangsúlyt adott az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészülés. Az 1995. évi LIII. törvény "a környezet védelmének általános szabályairól" szól. [1] Ennek 3.§ (1) bekezdése a hulladékokról külön törvény megalkotását írta elő. A hulladékgazdálkodásról szóló (2000. évi XLIII. tv.) törvényt az Országgyűlés 2000. május 23-i ülésnapján fogadta el, amely 2000. június 2-án került kihirdetésre és 2001. január 1-jén lépett hatályba [2]. Az elhúzódó törvényalkotás szükségessé tette a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos - a veszélyes hulladékokról szóló - Kormányrendelet /102/1996. (VII.12.)/ megalkotását [3]. Ez jelenleg is érvényben van, noha a hulladékgazdálkodásról szóló törvény (később: Hgt) "Felhatalmazó rendelkezések" alatt ennek kormányszintű újraszabályozását (végrehajtási utasításának kidolgozását) is előírja. Ez az átdolgozás folyamatban van, és az előrejelzések szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi Program elkészítésének időszaka alatt - vélhetően - hatályba is lép. A hulladékgazdálkodási fejezet bevezetőjéhez kívánkozik az is, hogy a Hgt nemcsak a veszélyes hulladékra vonatkozó, hanem számos más (több mint 30) alacsonyabb szintű jogszabály megalkotását is előírja a törvény végrehajthatósága érdekében. Az EU-s jogharmonizáció és a hazai hulladékgazdálkodás áttekinthetővé és hatékonnyá tétele sürgető szükségszerűség, mégis nehezen képzelhető el, hogy ezen a téren egylépésben teljes tiszánlátás alakuljon ki. Tovább nehezíti az e téren megoldandó feladatot, hogy az 1997. szeptember 16-án, az Országgyűlés által elfogadott - a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló - határozat /83/1997. (IX.26.) OGy/ [4] végrehajtása nem odázható tovább a hulladékgazdálkodás vonatkozásában sem. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) az önállóan kezelt hatótényezők között az első helyen (1.4.1. pont) emeli ki a "hulladék" problémakört. E tématerület fontosságát támasztja alá az is, hogy a hulladék (felhalmozódott és folyamatosan - növekvő mennyiségben - képződő) döntően meghatározza a környezet állapotát. Valamennyi védendő környezeti, települési és természeti elem területén kijelölendő környezetvédelmi cél, illetve elérendő környezetvédelmi célállapot egyértelmű függvénye az adott helyen kibocsátott hulladék mennyiségének és minőségének, a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotának. A NKP (1996. évi állapot alapján) két általános (országos) gondot emel ki. Az egyik az átfogó, valamennyi hulladékfajtára kiterjedő hulladékgazdálkodási törvény hiánya. Ez napjainkban (2001. tavasz) már változott. Törvény van, de a végrehajtási jogszabályok hiányoznak, tehát a törvény szellemének - bizonyos értelemben szubjektív - alkalmazására lehet és kell vállalkoznunk. A másik gondként a megbízható információs rendszer hiányát említi a NKP. Ez nagyobb részben sajnos jelenleg is fennáll, így a Megyei Környezetvédelmi Program (MKP) is csak arra vállalkozhat, hogy javaslatot tesz a megyei információs hálózat kiépítésére és a meglévő tényadatok begyűjtésére, rendszerezésére. A Környezetvédelmi Minisztérium által 2001-re

82

elnyert nemzetközi pályázat alapján elindított program céljául tűzi ki az ország hulladéklerakóinak pontos felmérését és a lerakóhálózat (regionális nagyságrendű) kialakításának megalapozását. Hosszabb távon a Hgt (2000. évi XLIII. tv.) VI. fejezete szabályozza a hulladékgazdálkodási terv (országos, területi és helyi önkormányzatok) készítésének programját, tartalmát és egymásra épülését a készítésért felelős szervezetek megjelölésével. A Hgt 36.§ (2) bekezdése értelmében: "a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szerveztek kötelesek egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni és jóváhagyásra a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldeni." E kitétel betartása és az adatok rendszerbe foglalása képezheti alapját a hatékony hulladékgazdálkodás megvalósításának. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeinek meghatározása - a kormány által - még megalkotásra váró külön jogszabály része lesz /Hgt 37.§ (6) bek., 59.§ (1) f./ Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy míg a Környezetvédelmi Törvény (Kvt.) 40.§ (5) bekezdése szerint "megyei környezetvédelmi programok készítendők", addig a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt) 34.§ (6) bekezdés értelmében "a megyei önkormányzat az országos és a területi tervvel összhangban önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet." Így a készülő Megyei Környezetvédelmi Program egyik feladataként kell megjelölni, hogy tervezi-e a megyei önkormányzat a hulladékgazdálkodási terv készítését vagy a Hgt. 38.§ (1) bekezdés értelmében a "megye területén a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítését vállalja". Bármelyik megoldást is választja a Megyei Önkormányzat, tartalmi munkájának ki kell terjednie a következőkre: - a települési önkormányzatokkal együttműködve meghatározza a hulladék kezelésére,

ártalmatlanítására alkalmas területeket a megyében - összegyűjti a települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terveit és javaslatot

tesz ezek összehangolására, továbbá a területi elv érvényesítésére - együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei

önkormányzatokkal - elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös

telephelyek létesítését. A Győr-Moson-Sopron megye hulladékgazdálkodási állapotának értékelését a Nemzeti Környezetvédelmi Program [4] által is követett rendszerezés szerint az alábbiakban végezzük el. A hulladék (= bármely, a Hgt 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó) azon tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. [2]

83

Települési szilárd hulladék (= a háztartásokból származó szilárd hulladék, illetve a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék [2]). A megyében elszállított települési szilárd hulladék mennyisége az utóbbi évtizedben sokat változott, míg 1990-ben 944.000 m3, 1998-ban 1.263.000 m3 volt ez az érték. Az elszállított hulladék teljes mennyiségét lerakókba hordták. [12] Az engedélyezett regionális és települési hulladéklerakók mellett a települések határaiban illegális (vad-) lerakóhelyek is találhatók - viszonylag nagy számban -, amelyek nagysága 5-500 m3 között változik. A megye hulladéklerakóinak nagy többsége földtanilag rossz, szennyeződésérzékenységi szempontból érzékeny területre esik. Művi védelem csak a legújabb regionális lerakóknál (Jánossomorján és Fertőszentmiklóson) készült. A többi (pl. Mosonmagyaróvár, Győr-Pápai úti, Csorna-döri, kapuvári) aktívan, illetve hosszú időn át szennyezni fogja a környezetét. Az országos képhez hasonlóan megyénkben nem teljes körű a települési szilárd hulladék gyűjtése. A 175 településből 42 településen nincs rendszeres szemétgyűjtés, ami nagyjából tükrözi az országos átlagot, ahol mintegy 700 településen nincs rendszeres hulladékgyűjtés, és ez kb. 25%-át teszi ki az összes településnek. Országosan ezeken a településeken összesen az összlakosság 18%-a él, ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében a lakosság csak 5%-a lakik rendszeres, szervezett szolgáltatással nem rendelkező területen. Ezeken a területeken a megyei összes (erősen becsült) hulladékmennyiségnek - ami ~1300 ezer m3/év - csupán 2-3%-a képződik (mintegy 20-30 ezer m3/év). [5, 6, 7] Ha a hulladék térfogattömegét átlagosan 200 kg/m3-nek vesszük, a megyében képződő települési szilárd hulladék tömege évente 260.000 tonna, ami az országos 4,8 millió tonna [8] települési szilárd hulladék mennyiségének 5,40%-a. Ez 10,6%-kal több, mint amit a megyében élő (424.507 fő) lakosra [8] vetítve várnánk. Az eltérés természetesen a keletkező hulladék mennyiségének pontatlan (sokszor becsült) értékeiből is adódhat. A megyében kevés helyen végeztek hulladékanalízist, noha a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt) korrekt és következetes bevezetésének egyik legalapvetőbb pillére a hulladék mennyiségének és minőségének, a keletkezés helyszínének pontos ismerete [8]. Ennek meghatározásáról a Hgt 56.§ (7) is rendelkezik, mivel a települési hulladéklerakóba lerakott hulladék összetételének, tömeg szerinti megoszlásának - ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom - ismerete elkerülhetetlen a hulladékgazdálkodási terv készítéséhez (ami a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentési programját is kell hogy tartalmazza.) Megoldás irányába hat egy átfogó (komplex) regionális szemléletű hulladékgazdálkodási koncepció kialakítása. Ez lehet az alapja az előttünk járó országok (pl. Svédország [11]) tapasztalatait is figyelembe véve - egy átfogó és hatékony hulladékgazdálkodás kialakításával. Javasolható a minimum 100e fő hulladékának lerakására alkalmas teljes műszaki védelemmel és válogatóművel rendelkező hulladéklerakók építése mellett a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának tudatosítása és feltételrendszerének (kistelepülésenként legalább egy nagyobb településen 1 km-es átmérőjű körzetenként 1-1 hulladékgyűjtő sziget (udvar létesítése) kialakítása, a hulladékfeldolgozási háttér (környezeti) ipar kialakulásának elősegítése.

84

A lebomló szervesanyagok (konyhai és kerti hulladék) keletkezési helyén történő különgyűjtése egyedi (kerti) és/vagy telepi komposztálása, lehetőleg a térségben kezelt, de csak részben víztelenített szennyvíziszap felhasználásával. Egyben gondoskodni kell a keletkezett komposzt elhelyezéséről is (mezőgazdasági, parképítési és energiaerdők tápanyagellátási területein). Nem hagyható figyelmen kívül az a lehetőség sem, hogy az égethető hulladék energetikai célú hasznosítása (villamosenergia termelés, távhőellátás stb.) a megújuló energiahordozókkal együtt komoly perspektívát jelent a hulladékkezelés területén, egyben összhangban van a NKP-el, illetve a nemzetközi tendenciákkal is. Települési folyékony hulladék (= az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül [2]). A megye területén üzemelő létesítmények, intézmények, ipari üzemek szennyvizei, továbbá a lakossági szennyvizek egy része - ahol a szennyvízcsatornázás-szennyvíztisztítás már megvalósult - közcsatorna hálózatokon keresztül nyer elhelyezést, míg más része közvetlen kibocsátással jut a befogadókba. A csatornázatlan településeken a keletkező szennyvizeket többnyire szikkasztják, illetve néhány helyen megoldott a szennyvíz zárt tárolókban gyűjtése, majd rendszeres elszállítása. 1998-ban összesen 114.521 m3 települési folyékony hulladékot gyűjtöttek össze a megyében, ebből 25.189 m3 lakossági tárolókból, 81.153 m3 közületi és egyéb tárolókból, 2314 m3 üzemi szennyvíztisztítók iszaptárolóiból, 2785 m3 közüzemi szennyvíztisztítók iszaptárolóiból és 3080 m3 csatornatisztításból származott. [12] A megye településeinek szennyvíztisztító telepeiről származó mintegy 40.000 m3/év mennyiségű szennyvíziszapot elsősorban a szeméttelepeken helyezik el. A minőségre vonatkozó teljes körű felmérés és vizsgálat hiányában nehéz eldönteni, hogy a szennyvíziszap milyen arányú mezőgazdasági hasznosításával számolhatunk (jelenleg készül a FVM-ben a kommunális eredetű szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítására vonatkozó előírás [10], ami korrektté, de feltehetően nagyon nehézkessé teszi a szennyvíziszap biztonságos kihelyezését a termőtalajokra). Az azonban egyértelmű, hogy a Hgt 56.§ (7) szerint drasztikusan csökkenteni kell a települési hulladéklerakóba kerülő biológiailag lebomló szervesanyag mennyiségét. Ez a körülmény tovább növeli a szennyvíziszap elhelyezésének problémáját. Ez egyértelművé teszi, hogy sürgősen megoldást kell keresni a szennyvíziszap gazdaságos és környezetbarát elhelyezésére. Itt egy regionális felmérés és komplex szemléletű megközelítés látszik célszerűnek. Szem előtt tartva, hogy a nagy tápanyagtartalmú - az előírásoknak megfelelő minőségű - szenyvíziszap legésszerűbb és legolcsóbb ártalmatlanítása a termőföldekre történő kihordás. Ehhez kapcsolandó egy megyei komposztálási rendszer, illetve hálózat tervének kidolgozása, amely a szilárd hulladéklerakóra nem vihető - energetikai célra nem használható, ill. nem használt - lebomló szilárd szerves hulladékkal történő együttes komposztálással hatékony és viszonylag olcsó megoldást jelent a szennyvíziszap ártalmatlanítására.

85

Jelenleg a megyében 19 település külterületén hasznosítanak hígtrágyát a mezőgazdaságban és három település külterületén helyeznek el (hasznosítanak) szennyvíziszapot mezőgazdasági célra engedéllyel [12]. Győr-Moson-Sopron megyében - és a már említett költségkihatás [10] miatt másutt is - koncepcionálisan első helyre érdemes sorolni - a települési folyékony hulladék és a hígtrágya - a mezőgazdasági hasznosítást, de feltétlenül figyelembe kell venni a szigorodó előírásokat, a mezőgazdaság fogadókészségét és képességét, csakúgy mint azt a körülményt, hogy semmilyen közvetlen kihelyezést nem fognak engedélyezni (csak szennyvíztelepi előkezelés beiktatásával). [10] Elsőrendű feladat a közműolló zárása, a csatornázott területek részarányának növelése mellett a - még átmenetileg szükséges - tengelyen történő folyékony hulladékszállítás fokozott felügyelete, valamennyi folyékony hulladék szennyvíztisztítóba juttatása, ártalmatlanítása. Az illegális, illetve szabályszerű hatósági engedéllyel nem rendelkező leürítőhelyek megszüntetésével párhuzamosan ki kell alakítani az áttekinthető hatósági engedélyezés és ellenőrzés gyakorlatát. Ipari, termelés hulladék (= az ipari és egyéb termelési folyamatból származó hulladék [2]) A termelési hulladék az összes hulladékmennyiség kb. 80%-át teszi ki, mennyisége pontosan nem ismert. A megyében mintegy 4-5 Mt/év termelési hulladék keletkezik (az országos és regionális becslések alapján a népesség arányában számított érték). Változás várható e tekintetben is, mivel a Hgt. 36.§ (2) értelmében az országos, a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek megvalósíthatóságának biztosítása érdekében egyes, a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezetek kötelesek egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, azt a települési önkormányzattal egyeztetni és jóváhagyásra a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldeni. A NKP ipari hulladékokra vonatkozó megállapításai megyénkre is igazak: - indokolatlanul nagy az ipari hulladék mennyisége és nem megfelelő ezen hulladékok

felmérése - a hulladékminimalizálás és -hasznosítás mértéke még nem megfelelő, lassú a

hulladékszegény technológiák és termelési rendszerek bevezetése - nem készült el az ipari létesítmények, valamint a termelési és kommunálisként kezelt

kisüzemi hulladékok által okozott talaj- és talajvízszennyezések felmérése. Ezekből a megállapításokból adódnak a feladatok is, és ebben igen jelentős szerep juthat a "hulladéktermelők" mellett a hulladékártalmatlanításért felelős helyi önkormányzatoknak és a megyei szintű koordinációnak is. A felhalmozott hulladék felmérése (légi felvételek alapján) országosan megtörtént (a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelete mellett). A felvételek kiértékelése (térképi azonosítása) most folyik (a környezetvédelmi felügyelőségeken, így az ÉDUKÖF-nél is). ezt követheti egy mennyiségi felmérés, összetétel meghatározás és a környezeti talaj- és talajvízszennyezések felmérése. Ezek az eredmények fontos pillérei lesznek a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveknek (amelyek a felhalmozott hulladék szakszerű utókezelését és a szabálytalan lerakók

86

megszüntetésétől kezdődően a korszerű - EU konform - hulladékgazdálkodás megvalósítását jelentő teljes műszaki védelemmel ellátott regionális (megyénként 5-6) hulladéklerakó rendszer kialakításához vezetnek. [13] Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg Jánossomorján és Fertőszentmiklóson épült az EU-s normáknak is megfelelő szilárd hulladéklerakó. A fentiek a múlt hiányosságainak pótlását jelentik. Jövőbe mutató feladatok között az integrált környezetvédelem (= hulladékképződés minimalizálása, az életciklus elemzésen alapuló technológiai fejlesztés, a zártláncú gazdaság kialakítása révén elérhető anyag- és energiatakarékos hatékony termelés megvalósítása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a termékek újrahasználata, illetve a hulladékok anyagának hasznosítása) kap kiemelt szerepet. [14, 15] Ez természetesen hosszadalmas folyamat, mert a termelő berendezések hatékonyságának felülvizsgálatát és korszerűsítését, a technológiai folyamatok és gazdálkodó szervezetek minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésén alapuló irányítását teszik szükségessé a termelési oldalon. [16] Ahol egyébként azok az emberek dolgoznak, akik a termékek felhasználóiként sokat tehetnek és kell hogy tegyenek a fogyasztási szokásaik megváltoztatásáért, a használati eszközeik élettartamának megnöveléséért, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításáért. A szelektív gyűjtés általános elterjesztésével a hulladékká vált csomagolóanyagok és maradékok hulladéklerakóba kerülő részarányának csökkentése, illetve az újrahasznált vagy hasznosított hulladékhányad növelése érhető el. [17, 18] A megyei önkormányzatnak tehát a tudatformálásban, a környezeti nevelés, oktatás szervezett elősegítésében kell nagy szerepet vállalni, egyben el kell érni, hogy a termelő-gazdálkodó szervezetek minél szélesebb körben alkalmazzák a technológiába integrált megelőző környezetvédelem stratégiáját, valamint a szabványos KIR-t. [19, 20, 21] Veszélyes hulladék (= az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, ill. átalakulásterméke az e rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetén károsító hatást fejt ki [3]) Győr-Moson-Sopron megyében a veszélyes hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása és szállítása általában elfogadható módon a 102/1996. Korm. rendelet szerint zajlik. Legnagyobb környezetvédelmi problémát a mosonmagyaróvári vörösiszap tárolóba jutó (1999-ben: 132.154 tonna [22]) vörösiszap elhelyezése okoz. Az elmúlt évben jelentős közhangulati hatást váltottak ki a Győr-Bácsai hulladékégetőt elmarasztaló - többé-kevésbé valótlannak bizonyult - hírek, híresztelések az emissziós előírások túllépéséről, illetve a hulladékégetés káros környezeti hatásáról. [23] Annak ellenére, hogy az égető berendezés (1000 kg/h-nál kisebb teljesítményű) forgódobos kemencéjéből, távozó füstgáz útvonalába dioxin-szűrőt építettek, és az emissziómérés tekintetében már az égetőműre (1000 kg/h-nál nagyobb teljesítményű) vonatkozó szigorúbb előírásoknak is eleget tesznek, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2001. március 8-i közgyűlésén egy "Összevont hatásvizsgálat" elkészítését hagyta jóvá, a Győr-Bácsai hulladékégető, a szennyvíztisztító és folyékony hulladéktároló "gumitavak" együttes környezeti hatásának tisztázása érdekében.

87

A megye településein összesen 295.266 tonna veszélyes hulladék keletkezett (vallottak be) 1999. évben, az ÉDUKÖF kimutatása szerint [22]. (Ennek közel 45%-a vörösiszap.) A megye területén képződő veszélyes hulladékok mennyisége a KöM "Adatok hazánk környezeti állapotáról" szóló - 1999-es évi adatokat tartalmazó - kiadvány tanúsága szerint határozott csökkenő tendenciát mutat, szemben az országos tendenciával. A veszélyes hulladékok veszélyességi osztályok szerinti alakulását a 21., a halmazállapot szerinti megoszlását a 22. sz. táblázat tartalmazza.

21. sz. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye veszélyes hulladékainak veszélyességi osztály szerinti megoszlása és mennyiségének alakulása (vörösiszap nélkül) 1992-1997 között (t/év)

[24]

VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY ÉV I. II. III. Be nem

sorolt Összesen

1993 12 181 125 037 7 850 145 068 1994 15 267 118 714 3 571 137 552 1995 13 425 140 389 9 685 163 949 1996 2 801 140 194 4 510 1 147 506 1997 1 908 24 914 10 518 37 340

22. sz. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye területén képződő veszélyes hulladék évenkénti mennyisége és megjelenési forma szerinti megoszlása (vörösiszap nélkül) 1993-1997 között,

t/év [24]

HALMAZÁLLAPOT SZERINT ÉV SZILÁRD ISZAP FOLYÉKONY Be nem

sorolt Összesen

1993 52 362 82 788 9 918 145 068 1994 39 469 86 583 11 499 137 551 1995 60 752 15 225 87 973 163 950 1996 21 476 36 583 89 443 4 147 506 1997 11 957 16 404 8 978 2 37 341

Ide sorolandó még az egészségügyi és állati hulladékok kezelésének ügye is. Megyékben az egészségügyi hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának kérdése megoldottnak tekinthető, bár a begyűjtés esetenként nem problémamentes (pl. 2001. februárjában megszüntették a begyűjtő "Győr Megyei Jogú Város Egészségügyi Alapellátása" szervezetet). Az állati hulladékok kezelése az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (9-12.§) szerint történik, de éppen napjainkban (2001. március) okoz komoly gondot a BSE (szivacsos agysorvadás) megelőzésével kapcsolatos intézkedéssorozat, amely a hús- és csontliszt, állati eledelként történő használatának megtiltását jelenti, és így az állati eredetű hulladékok kezelésében is problémát okoz.

88

Felhasznált forrásmunkák (3.7. fejezethez) [1] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi XLIII. törvény [2] A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [3] 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról [4] Az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) OGy határozata a Nemzeti Környezetvédelmi Programról [5] Börtetics Sándor: Hulladékgazdálkodás (Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Program vizsgálati anyaga II. kötet). Győr, 1999. február 10. [6] Bese Erzsébet: Az önkormányzatok hulladékkezelési feladatai a Hulladékgazdálkodási Törvény előírásai alapján, a regionalitásra tekintettel. X. Országos Önkormányzati Napok, Budapest, 2001. február 28. [7] Dr. Hornyák Margit: A Hulladékgazdálkodási Törvény végrehajtásából adódó feladatok. X. Országos Önkormányzati Napok, Budapest, 2001. február 28. - március 2. [8] Bese Erzsébet: A hulladékgazdálkodás eszközrendszere. X. Országos Önkormányzati Napok, Budapest, 2001. február 28. - március 2. [9] Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja (egyeztetési változat). Győr, 2000. szeptember. [10] Buzásné Dr. Hartyányi Marietta: Kommunális eredetű szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása. X. Országos Önkormányzati Napok, Budapest, 2001. február 28. - március 2. [11] Bo Lindholm (City of Kalmar): Az összetett környezetvédelmi problémák kezelése. X. Országos Önkormányzati Napok, Budapest, 2001. február 28. - március 2. [12] Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve (előkészítő munka II.). Szakvizsgálatok, p. 71. Győr, 2000. [13] Bese Erzsébet: Hulladékgazdálkodási stratégiánk - az országos hulladékgazdálkodási terv. X. Országos Köztisztasági és Szakmai Fórum. Szombathely, 2000. április 18-20. p. 19-29. [14] World Environment Center: Hulladékminimalizálási program. Helyzetjelentés. Veszprém, Szennyezésmegelőzési Információs Központ, 1996. [15] Glacz Ferenc (szerk.): Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Magyar Tudományos Akadémia, Bp. 1998. [16] Kerekes Sándor (programvezető): Termelés, piac, természeti környezet. MTA, Bp. 1998. [17] Szabó Imre: Hulladékelhelyezés. Miskolci Egyetemi Kiadó, 1999. [18] Szeder Zoltán: Elektronikai készülékek hulladékainak kezelése. BBS-E Bt., 2000. [19] Georg Winter: Zölden és nyereségesen. (Útmutató a környezettudatos vállalatirányításhoz). Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1997. [20] Bándi Gyula: Auditálás, menedzsment rendszerek. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1997. [21] Kerekes Sándor, Kindler József (szerk.): Vállalati könyezetmenedzsment. Aula Kiadó Kft., Bp. 1997. [22] A keletkezett veszélyes hulladék mennyisége településenként. ÉDUKÖF adatbázis (1999. évre). Győr, 2001. február 12. [23] A győri hulladékégető tevékenysége. Zöld út (ÉDUKÖF lapja), Győr, 2000. december. [24] Adatok hazánk környezeti állapotáról /1999/. KÖM, 2000. [25] Bándi Gy., Bulla M., Kerekes S.: A veszélyes hulladékokról szóló kormányrendelet vizsgálati elemzése. Bp. 1996.

89

3.8. Zaj- és rezgésviszonyok jellemzése (Bite Pálné dr.)

3.8.1. Közlekedési eredetű zajviszonyok [1…9] Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programjának célkitűzése a környezet minőségének javítása. A környezetminőség javításának egyik fontos feladata a közlekedéstől származó zaj csökkentése. Győr-Moson-Sopron megye közlekedésének zajvédelmi szempontból történő vizsgálatának célja, hogy Győr-Moson-Sopron megye különböző területi funkciójú területein a zajterhelés ne haladja meg az előírt értéket. A terv léptékéből adódóan, a munkarész a közlekedés okozta zajterhelés pontos számítására, a zajvédelmi eszközök méretezésére nem alkalmas. A pontos számításra, részletezésre, meghatározott területre, vagy kerületre bontott zajvédelmi program, zajvédelmi terv készítésekor kerülhet sor. Győr-Moson-Sopron megye közlekedéséből jelenleg származó zajhelyzetet a következő módszer szerint állapítottuk meg. - A korábban, elmúlt 4 évben végzett zajszintmérési adatok (KTI Rt., VIBROCOMP Kft.)

összegyűjtése, egységes rendszerbe foglalása - Forgalmi adatok alapján számítással meghatározott zajimmisziós adatok alapján egy

egyszerűsített főútvonal hálózatra vonatkozóan határoztuk meg a zajterhelést. Külön vettük számításba a vasúti közlekedésből származó zajszintet. A zajterhelést az egészségügyi miniszter 4/1984. (I. 23.) EüM sz. rendelet 3. sz. melléklete e szerint értékeljük. A rendelet szerint a közlekedésből származó zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje új tervezésű, vagy megváltozott területfelhasználású területeken, lakóterületeken, tömör városias beépítés esetén forgalmi és főforgalmi út, vasúti fővonal környezetében a közlekedéstől származó zajterhelés nappal LAeq = 65 dB, éjjel LAeq = 55 dB értéket nem lépheti túl. Ez a határérték tekinthető a vizsgálat terület nagyobb részén általában jellemzőnek. Az út jellegétől, beépítési módtól függően, a fentiektől 5-10 dB-el alacsonyabb is lehet a határérték. A vonatkoztatási idő nappal 16 óra, éjjel 8 óra. Az előírás csak „új”, azaz 1984. után épített épületekre ill. közlekedési útvonalakra vonatkozik, ezért a jelenlegi helyzet értékelésénél csak „kívánatos” értékkent és csak az újabb építésű lakótelepek, utak esetén vehető határértékként figyelembe. A jelenlegi zajterhelés és értékelése, az elmúlt évek zajvédelmi intézkedéseinek bemutatása A hazai gépjárműállomány összetétele az utóbbi 1-1,5 évben jelentősen átalakult, csökkent az elavult keleti járművek száma, az átlagos járműéletkor azonban maradt 10 év körül.

90

A közúti gépjárművekre vonatkozó zajhatárérték megfelelően összehangoltak az EU előírásokkal. Az új járművek első üzembe helyezési engedélyének (típusengedély) kiállításához szükséges zajhatárértékeket az újonnan üzembe helyezett járművek teljesítik. A már üzemelő járművek (a járműpark) jelentős hányada azonban nem teljesíti az EU-ban megkövetelt határértékeket. Az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a járműpark gyors ütemű frissítését, emiatt még évekig (min. 4-6 év) fenn fog állni az a helyzet, hogy a járműállományban a 10 év feletti átlagéletkor miatt túlsúlyban vannak azok a járművek, amelyek régi, a mainál 4-6 dB-el magasabb határérték követelmény alapján nyertek típusbizonyítványt, tehát már nem felelnének meg az érvényes határértékeknek. A jelenlegi zajterhelés értékét a 23. sz. táblázat ismerteti.

23. sz. táblázat: Jelenlegi zajterhelési helyzet [1…9] FŐÚT TELEPÜLÉS ZAJTERHELÉS HATÁRÉRTÉK KATASZTERI LAM dB TÚLLÉPÉS BESOROLÁS sz. nappal éjjel nappal éjjel K (*) 1. Győr, Szent I. u. 19-25. 72,7 66,1 7,7 11,1 K>1000 1. Győr, Szent I. 14/a 71,2 62,9 6,2 7,9 1. Levél 63,6 56,7 0 5,3 K<100 1. Öttevény 69,7 63,7 8,5 13,5 1. Abda 69,7 63,7 8,5 13,5 1. Gönyű, Bajcsy Zs. 25. 63,7 57,1 0 2,1 K<100 1. Mmagy.óvár, Szent I.58. 72,2 67,2 7,2 12,2 200<K<400 14. Győr, Galántai u. 26. 69,4 62,4 4,4 7,4 100<K<200 81. Győr, Fehérvári út 130. 70,2 64,2 5,2 9,2 200<K<400 821. Győr, Pápai út 16. 72,2 64,8 7,2 9,8 200<K<400 85. Csorna, Soproni út 159. 72,1 66,0 7,1 11,0 600<K<800 85. Kapuvár, Szent I. 75. 70,2 64,2 5,2 9,2 600<K<800 85. Farád 68 62 3 7 85. Szárföld 68 62 3 7 85. Vitnyéd 68 62 3 7 85. Fertőszentmiklós 1999. 70 64 5 9 85. Pereszteg 70 64 5 9 8135. Bőny, Szabadság u.124. 63,1 56,6 0 1,6 K<100 86. Hanságliget 65,4 59 0,4 4,0 K<100 86. Jánossomorja 67,2 61 2,2 6 86. Újudvar 61,0 55 0 0 K<100 84. Sopronkövesd,Lövő,Újkér 63-67 57-61 0-2 2-6 84. Nagycenk, Soproni 29. 68,2 62,2 3,2 7,2 85. Nagycenk, Kiscenki 85. 70,3 64,3 5,3 9,3 84. Kópháza, Soproni 11. 71,2 65,2 6,2 10,2 861. Kópháza, Vasút 47. 53,3 48,3 0 0 Győr, Tihanyi Á. 28/a 65,4 58,2 0,4 3,2 Győr, Tihanyi Á. 40. 65,0 55,7 0 0,7 Sopron, Körösi Cs. 9. 63,5 57,9 0 2,9

91

23. sz. táblázat folytatása Sopron, Bécsi út 59. 58,6 53,0 0 0 Sopron, Magyar 15. 73,9 69,2 8,9 14,2 Sopron, Várkerület 47. 65,5 60,8 0,5 5,8 Sopron, Ógabona tér 32. 71,5 66,8 6,5 11,8 Sopron, Csengery 92. 72,2 64,7 7,2 9,7 Sopron, Lackner 36. 69,3 63,7 4,3 8,7 Sopron, Táncsics 28. 68,8 61,3 3,8 6,3 Sopron, Ady E. 57. 67,5 60,0 2,5 5,0 Sopron, Ágfalvi 7. 67,8 60,3 2,8 5,3 Sopron, Lövér krt. 77. 58,5 51,0 0 0 Sopron, József A. 40. 62,4 54,9 0 0 VASÚT TELEPÜLÉS LAM dB TÚLLÉPÉS dB Nappal éjjel nappal éjjel Győrszentiván, Külső vasút sor 10. 62,2 60,2 0 5,2 27.39. 66,7 64,7 1,7 9,7 Sopron, Répcefői sor 20. 58 55 0 0 Felsőbüki Nagy P.30 58 54 0 0 Béke út 59 56 0 1 Frankenburg út 58 56 0 1 Állomás u. 58 54 0 1 Kismarton 67 65 2 10 Baross 8/a 59 56 0 1 IV. László 60 56 0 1 Lóki sor 64 64 0 9 K (*) – zajkataszter, az az alkalmas mennyiség, amelynek nagysága az éjszaki zajszint határérték túllépés és az érintett lakások számával arányban áll. Néhány településen rendelkezésre állnak ezek az értékek is. A jelenlegi zajimmisszió az alábbiakban foglalható össze. A megyében végzett mérések tanúsága szerint, az 1. és 2. rendű főutak nagy része mellett a forgalom nappal 65 dB-nél nagyobb zajterhelést okoz, ami több órás tartósságot feltételezve már nehezen tolerálható. Néhány fontos útvonal környezetében a zajterhelési szint nappal 70 és 73 dB között van, azaz a terhelés a megkívánt értéknél 5-8 dB-el nagyobb. Meg kell jegyezni, hogy a nappal >65, éjjel >59 dB-es zajszint értékek Győr-Moson-Sopron megye főútjának nagy részének környezetére jellemzőnek mondhatók. Az 23. sz. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megye 1. és 2. rendű főútjai átkelési szakaszai mellett a zajterhelés magas, nappal 0 - 9 dB-el éjjel 0 - 13 dB-el lépi túl az új tervezésű területekre előírt határértéket.

92

Különösen kedvezőtlen a helyzet Győrben, Mosonmagyaróváron, Csornán, Öttevényben, Abdán, Kópházán. A felsorolt területeken a magas zajterhelés elsősorban a nagy forgalom és a szűk beépítés következménye. Meg kell jegyezni, hogy a matricás útdíj ellenére magas a zajterhelés Öttevényben, Abdán, habár a matricás rendszer előtti, díjfizetéses rendszerhez képest csökkent a forgalom és így a zajterhelés is mintegy 2 dB-el, de ennek ellenére magas a zajterhelés. Ugyancsak magas a zajterhelés Győrben, ahol ez elsősorban a belső magas forgalom, ill. a teljes Győrt elkerülő körgyűrű hiányával magyarázható. Magas a zajterhelés a 84-85. sz. főutak települési átkelési szakaszi mellett is, különösen Kópházán. Itt a jelenleg folyó korszerűsítésektől nem várható zajcsökkentés, megoldást csak a teljes elkerülő szakasz nyújthat. Magas továbbá a zajkibocsátás a településeken áthaladó vasútvonalak mellett, így pl. Sopronban, vagy Győrszentivánban. A zajterhelési helyzet a területen annak ellenére kedvezőtlen, hogy az utóbbi időben a zajcsökkentésre irányuló intézkedéseknek igyekeznek érvényt szerezni. Útkorszerűsítés és/vagy a területfelhasználás megváltoztatása során ma már minden esetben készül zajterhelési vizsgálat, zajvédelmi munkarész. A különböző zajgátló berendezések új utak építésénél ma már széles körben elterjedtek. Az elmúlt években épült új utak (M1, M15 autópálya, Sopron tehermentesítő út, Fertőszentmiklós elkerülő út, Sopron, Csengery utca megnyitása) mellett az útvezetés, korszerű útburkolat, zajárnyékoló falak építése következtében a zajterhelés nem lépi túl a 4/1984 (I.23) sz. rendeletben előírt értéket. A zajvédelmi előírások következtében több olyan helyen került sor zajvédelemre, ahol már korábban is magas volt a zajterhelés. Így pl. a 84-85. sz. főutak győri bevezető szakasza mellett épült zajárnyékoló fal. Az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházásánál, Sopron tehermentesítő útjának építésénél a zajárnyékoló létesítmények építésének hatására a még a legfelső emeletek környezetében is éjjel határérték (55 dB) alatt van a zajterhelés. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a probléma a meglévő utak, vasutak, ill. a rendelet hatályba lépése előtti időben épült utak környezetében van. A fentiek alapján megállapítható, hogy a megye településeinek zajterheléscsökkentését kiemelt feladatként kell kezelni.

3.8.2. Ipari eredetű zajviszonyok [10] A hazai zajvédelem gyakorlatában üzemi zajforrásnak nevezünk minden zajt előidéző termelő-, szolgáltató tevékenységet –telephelyet, -gépet, -berendezést (ipari jellegű zajforrás), továbbá a szabadidős zajforrásokat (sport, szórakoztató, stb. létesítmények) és közlekedési zajnak nem minősülő, telephelyhez között, ill. a felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó járműműködtetést, -mozgást.

93

Az üzemi zajforrásoktól származó zajterhelés a megye lakosságának kisebb százalékát érinti, de a zavaróhatás területileg koncentráltan jelentkezik, és ott jelentős mértékű. Az ipai jellegű zajforrások közül a nagy- és középüzemek elsősorban iparterületen vannak, míg a kisüzemek és a zajos telephelyek a lakó- és intézményterületeken elszórtan, teljesen rendszertelenül helyezkednek el. A helyzet áttekinthetetlenségét fokozza, hogy a korábbi, iparterületen lévő nagyüzemek megszűnésével területükön számos gazdasági társaság, vállalkozói telephely vagy szabadidőcentrum keletkezett, amelyek egyedi zajkibocsátása csak bonyolult vizsgálattal állapítható meg. A lakóterületeken szabadban vagy épületekben létesülő telephelyek engedélyezése a hatóságok zajkibocsátásukra vonatkozóan csak néha, rendszertelenül kérnek adatokat, azok megfelelőségét nem ellenőrzik, és összegyűjtve sehol nem jelennek meg. Az ipari jellegű zajforrások harmadik nagy csoportját az üzemépületekben, irodaházakban, bevásárlóközpontokban, szállodákban stb. működő zajos épületgépészeti berendezések képezik, amelyek sok esetben a tetőn, épülethomlokzatokon elhelyezkedve városi környezetben határértéket messze meghaladó zajt okoznak. A megyében nagyobb iparterületek elsősorban Győrben, Kapuvárott, Mosonmagyaróvárott, Sopronban, Petőházán, Jánossomorján, Csornán, Gönyűn találhatók. Ezeken az iparterületeken működő üzemek csak a lakóterületek határain okoznak zajproblémát, mert utóbbiakon - az iparterületek közelségétől függetlenül - éppen úgy be kell tartani a határértékeket. A lakó- és intézményterületekbe szigetszerűen elhelyezkedő nagyobb ipari jellegű létesítmények közül legtöbb panaszt a fűtőművek, a kisüzemek különösen csendes környezetben okoznak problémát, ahol a háttérterhelés értéke alacsony. Az elmúlt 15 év tapasztalata szerint a lakossági panaszok tükrében az ipari jellegű zajforrások közül dominánsnak a szellőző és elszívóberendezések, a kazánházak, kompresszorok, hűtőberendezések, gázfogadók és a zajos gépek elhelyezésére szolgáló kis hangszigetelésű határolószerkezetekkel rendelkező ipari csarnokok bizonyultak. Üzemi zajforrások környezetében zajszintméréseket elsősorban panaszbejelentések kivizsgálásakor a megyében illetékes Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ Győr – Moson - Sopron megyei Intézete végeznek. Az értékeléshez a Környezetvédelmi Felügyelőségnek 1999-2000 évben végzett mérések eredményeit vettük alapul. A szabadidős zajforrásokhoz a kulturális-, szórakoztató-, vendéglátó-, sportlétesítmény berendezés, - tevékenység tartozik. Ezek egy része a sportpályák és strandok számára fenntartott területeken működik, míg az utóbbi időben egyre szaporodó biliárd termek, squash- és bowlingpályák; vagy a szabadidő centrumokban, ill. lakóépületek mellett vagy azokon belül létesülnek. Szabadidő centrumok céljára a felhagyott gyárépületek nagyméretű csarnokait alakítják át, és több ilyen létesítmény működik a megye különböző területein épült bevásárló centrumokban. Az ilyen összevont létesítmények csak ritkán okoznak panaszokat, környezetvédelmi szempontból legfeljebb, mint nagy forgalmat vonzó létesítményt kifogásolják, míg a lakóterületen működő magánvállalkozások keretében működő létesítmények által okozott zaj sok esetben zavarja a környezetet.

94

A szabadidős zajforrások zajkibocsátására vonatkozó adatok még áttekinthetetlenebbek, mint az ipari jellegű források esetében. Az elvégzett vizsgálatokból annyi azonban megállapítható, hogy a lakossági panaszbejelentések között arányuk egyre nagyobb. A bírálását nehezíti, hogy zajvédelmi szempontból megítélésük jelenleg az üzemi zajforrással azonos (megítélési idő, határértékek), a panaszt viszont zaj objektív nagysága pl. zeneszolgáltatás, hanem olyan a közönség viselkedése, mozgása) okozzák, amelyekre a zajvédelmi hatóságoknak a nincs ráhatása. Előírások A zajterhelést az egészségügyi miniszter 4/1984. (I. 23.) EüM sz. rendelet 1. sz. melléklete e szerint értékeljük. A rendelet szerint az ipari létesítményektől származó zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje laza városias beépítés esetén nappal LAeq = 50 dB, éjjel LAeq = 40 dB értéket nem lépheti túl. Ez a határérték tekinthető a vizsgálat terület nagyobb részén általában jellemzőnek. Tömör városi beépítés esetén 5 dB-el magasabb a határérték. Megítélési idő: a legkedvezőtlenebb folyamatos 8 óra nappal, félóra éjjel. Vizsgálati adatok és értékelése Győr-Moson-Sopron megye ipari eredetű zajterhelésének elemzését a megyei környezetvédelmi felügyelőség adatai alapján állítottuk össze. (lásd 24. sz. táblázat) E szerint megállapítható, hogy a megye 1999-2000-ben vizsgált 20 legjelentősebb ipari üzeme által kibocsátott zajterhelés 13 üzem esetén megfelelő volt, míg a további 7 üzem esetén 3-13 dB határérték túllépést regisztráltak. Meg kell állapítani, hogy zajvédelmi szempontból nehezen kezelhetők az ipari parkok zajkibocsátása (különösen a területkijelölése és engedélyezése során), mivel az oda települő létesítmények funkciója, így zajkibocsátása a tervezés fázisában még ismeretlen. A korábbi iparterületek, illetve az ott jelenleg működő vállalatok, üzemek tevékenysége ismeretének hiányában sem zaj-hatásterületük, sem a zajterhelés csökkentésére vonatkozó intézkedések nem határozhatók meg. A zajt okozó kisüzemek és a zajos tevékenységek telephelyei, az épületek működéséhez szükséges telephelyekkel, gépekkel és berendezésekkel (fűtőművek, hőközpontok, épületek klíma és szellőző-berendezései, stb.), valamint a szabadidő-létesítményekkel (sportpályák és termek, zenés szórakozóhelyek) kapcsolatos problémák megoldása az egyes települési Önkormányzatok feladata. A mérési eredmények alátámasztják azt az általános megállapítást, hogy a határértéknél nagyobb zajt kibocsátó üzemi zajforrások nem számuk, hanem zavaróhatásuk miatt jelentenek problémát, hiszen a megengedett zajszintnél 10-13 dBA-val nagyobb rendszeres zaj nehezen elviselhető hatású.

95

Az utóbbi években a gazdasági szerkezetváltás következtében a zajos nagyüzemek száma csökkent, a környezeti zajszennyezésük miatti problémák sok esetben maguktól rendeződtek. Jelentős mértékben nőtt viszont a lakóterületeken létesülő zajos vállalkozások (járműjavítás, szolgáltatók, gépgyártó, fémmegmunkáló, asztalos, stb.) és szabadidős létesítmények száma. Ezeket a telep- és szórakozó helyeket sokszor a lakóterületen, a családi házak garázsában, kertjében alakítják ki, a szomszéd lakóházától néhány méterre, jelentősen túllépve a megengedett Hazákban az elmúlt évtizedben a legnagyobb eredményeket az üzemi zajforrások környezeti zajkibocsátásának csökkentése terén érték el. Az 1984 óta hatályos zajrendelet előírásainak megfelelően a környezetvédelmi hatóságok több száz zajforrás üzemeltetőjét kötelezték a zaj csökkentésére. A kötelezés az esetek mintegy 20 %-ában sikerrel járt, az üzem környezetében a zajszint határérték alá csökkent, de a kötelezettek kb. 80 %-a kisebb nagyobb mértékben csökkentette zajkibocsátását. Sok esetben került sor zajbírság kiszabására (a zajbírságot akkor is kivetik, ha a zajt az üzem csökkentette, de túllépés még mindig fennáll). Az utóbbi időben egyre gyakrabban létesítenek sport- és szórakozóhelyeket (fitness termek, discók, vendéglők, stb.) meglévő épületekben, ahol a lég- és testhang útján a szobákba bejutó zaj határértéket meghaladó terhelést okoz. Az ilyen panaszok kivizsgálása az ÁNTSZ, az önkormányzatok feladata, de egyre többször kerül megoldásuk érdekében (megoldatlanságuk miatt) bírósági eljárásra. A probléma legtöbbször a helyiségek funkcióváltásához nem megfelelő épületszerkezetek kis hangszigeteléséből, a zajos gépi berendezések működtetéséből származik.

24. sz. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye ipari eredetű zajterhelése [10]

A vizsgált jelentősebb üzemek 1999-ben: Név zajkibocsátása megfelelt határérték túl ROTO Elzett Certa Lövő + MOSON TRADE Kft. fatelep Mosonmagyaróvár + LEIER Építőanyag Kft. Gönyű + Wiesbauer Dunahús Kft. Gönyű + Wienerberger Téglaipari Kft. Sopron + PLIBRICO Tűzállóanyag Kft. Győr + IJMONTEXT Győr, Zombor utca + Soproni Fűtőerőmű Sopron, Somfalvi u. 6 dB Vizsgált üzemek 2000-ben: zajkibocsátás megfelelt határérték túl MOTIM Timfóldgyár Mosonmagyaróvár + FALCO Sopron Bútorgyár + Petőházi Cukorgyár 13 dB Győri Keksz Kft. 5 dB CEREOL Rt. Győr a telephely megszűnt Multi Cikória Kft. Jánossomorja 10 dB Baranyatej Csornai Tejporgyár 6 dB Győri PLAST Kft. Győr, Kálvária út + GRABOTEXT KFT. + GREINER Műanyagtéchnika Mosonmagyaróvár 3 dB Győri Hulladékégető Kft. + Soproni Fűtőerőmű Sopron +

96

3.8.3. Rezgésvédelem Előírások A 4/1984(I.23) sz. EÜM rendelet szerint a környezeti rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulás értéke nem lépheti túl nappal éjjel lakószobában 20 10 orvosi rendelőben 20 -- irodában 40 mm/s2 értéket. Megítélési idô: nappal 16 óra, éjjel 8 óra. Jelenlegi helyzet értékelése Az elmúlt években Győr-Moson-Sopron megye több főútvonala melletti lakó- és intézményépületben készült rezgésvizsgálat, ill. több beruházáshoz kapcsolódóan készült rezgés előrebecslés. A vizsgálatokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy jelenleg, sem éjjel, sem nappal nem kell Győr-Moson-Sopron megye területén határértéket meghaladó rezgésterhelésre számítani. Ennek oka, hogy a jelenleg érvényes határérték rendkívül magas. Határértéket meghaladó rezgésterhelés esetén rendkívül sok panasz lenne. Nyugodt környezetben az emberek 68-73 dB súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulás-szint fölött már panaszkodnak arra, hogy zavarja őket az egyedi nehézjármű elhaladás. A forgalmas, magas nehézjármű forgalommal rendelkező főutak melletti épületekben nappal 70 dB rezgésgyorsulás-szinttel lehet számolni. (20 mm/s2 gyorsulás 86 dB rezgésgyorsulás-szintnek felel meg). Éjjel 5-10 dB-el kisebb ez az érték. Látható, hogy a határértéket nagy tartalékkal nem éri el a mért rezgésterhelés. Felhasznált forrásmunkák (3.8. fejezethez) [1] Tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos zajvédelme. Közlekedéstudományi Intézet, 1998. Tsz: 250-167-2-7 [2] Tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos zajvédelme II. rész. Közlekedéstudományi Intézet, 2000. Tsz: 250-197-1-9 [3] M1 autópálya útdíjasításával kapcsolatos előzetes környezeti hatásvizsgálat. Közlekedéstudományi Intézet, 1999. Tsz: 250-003-2-0 [4] Előzetes Környezeti Tanulmány M86 sz. gyorsforgalmi út (Hanságliget - M15 csp.) tanulmánytervéhez. VIBROCOMP Kft, 2000. Témaszám: 84/2000 [5] Előzetes Környezeti Tanulmány M85 sz. gyorsforgalmi út (Csorna – Nagycenk közötti szakasz) tanulmánytervéhez. VIBROCOMP Kft, 1999. Témaszám: 18/99 [6] Környezetvédelmi Vizsgálat M9 sz. gyorsforgalmi út (Nagycenk - Vasvár közötti szakasz) tanulmánytervéhez. VIBROCOMP Kft, 2000. Témaszám: 41/2000 [7] 84. sz. főút SOPRON-t elkerülő (M9 Nagycenk-országhatár között) szakasz Részletes Környezeti Hatástanulmánya. VIBROCOMP Kft, 1999. Témaszám: 20/99 [8] Vizsgálati szakvélemény Sopron vasútterületének környezeti zajterhelésére vonatkozóan. FONOR Kft 1999. [9] Sopron zajhelyzete. Közlekedéstudományi Intézet, 2000. [10] Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása 2001.

97

3.9. A környezetbiztonság állapota, jellemzése (Dr. Tóth Péter) A környezetbiztonság a természeti és környezeti katasztrófák számának világszerte tapasztalható növekedése miatt ma már kiemelt társadalmi érdeklődést kap. Ennek is köszönhető, hogy az Országgyűlés elfogadta a hosszabb idő óta várt katasztrófák elleni védekezésről szóló törvényt. Az 1999. évi LXXIV. törvény rendelkezik a katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A törvény alapján létrehozták az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, valamint ennek megyei szervezeteit így a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is. Az új szervezet létrehozása során összevonták a tűzoltóság és a polgári védelem országos központi ügyeletét és a megyei tűzoltó és polgári védelmi ügyeleteket is. 2000. január 1-től a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyeleteit a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeleteivel együtt működtetik. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak nemcsak a katasztrófákkal szembeni védekezés, illetve az azok bekövetkezte utáni kárelhárítás és értékmentés a feladata, hanem • a katasztrófák előrejelzése, a veszélyforrások felmérése • a veszélyes anyagok szállítására, illetve veszélyes ipari tevékenység végzésére vonatkozó

engedélyek kiadása, a veszélyes anyagok szállítmányainak nyilvántartása • a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság EU konform működtetéséhez szükséges műszaki-technikai feltételrendszer biztosítása a legfontosabb feladat. 2002 évben Győrben Katasztrófavédelmi Központ létesül. Győr-Moson-Sopron megyében szóba jöhető potenciális veszélyforrások: • a megye árvízi veszélyeztetettsége az egyik legnagyobb veszélyforrás. Az elmúlt

évtizedek bebizonyították, hogy komoly figyelmet kell fordítani az árvíz elleni védekezésre (vízelvezető rendszerek állapota, vízkárelhárítási terv, árvízvédelmi monitoring)

• a megye folyóinak vízgyűjtő területein folytatott ipari tevékenység, a tisztítatlan kommunális szennyvizek folyókba történő vezetése környezeti kockázatot jelent. Említést érdemel, hogy a folyók gyakran tartós alacsony vízhozama kedvezőtlenül befolyásolhatja

• Győr-Moson-Sopron megye a Temelinben üzemelő atomerőmű 3-as veszélyeztetési zónájában fekszik. Az atomerőművet építési és technológiai hiányosságok miatt már ez idáig háromszor volt kénytelen leállítani a cseh atomfelügyelőség

• a megye területén áthalad a 400 kV-os nagyfeszültségű országos villamosenergia ellátó alaphálózat Litér-Győr, Győr-Pozsonypüspöki alállomások közötti hálózat egy szakasza, a Győr OVIT 400/220/120 kV-os alállomás

• az országos nagynyomású (üzemi nyomás 50 bar) szénhidrogén szállító rendszerek közül a Győr-Mosonszentmiklós-Baungarten; Mosonszentmiklós-Csorna-Kapuvár- Répcelak; Répcelak-Újkér-Sopron; Nagylózs-Fertőszentmiklós; Győr-Pápa-Ajka; Győr-Komárom-Dorog közötti nagynyomású földgázvezetékek Győr-Moson-Sopron megyében üzemelő szakaszai (átadó és átvevő állomások is)

98

• Földrengésveszély. Az elmúlt évszázadok tapasztalatai, valamint a megye földtani viszonyainak ismeretében kijelenthető, hogy Győr-Moson-Sopron megye földrengéstani szempontból mérsékelten veszélyeztetettnek tekinthető.

Az utóbbi évek nagyobb környezeti kárt okozó balesetei: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 21691/2001. ügyiratszámú adatszolgáltatása szerint nagyobb környezeti kárt okozó baleset, illetve vízszennyezés az elmúlt három évben három esetben történt, nevezetesen: • Hegyeshalom, Lajta folyó CN-tartalmú szennyvíz (okozója: Ausztria). Készültségi

fokozat: III. • Győr, Holt-Rábca oxigénhiány miatti halpusztulás (okozója: ismeretlen). Készültségi

fokozat: III. • Petőháza, 90 000 m3 cukoripari szennyvíz elfolyása (okozója: Magyar Cukor Rt.).

Készültségi fokozat: I. Győr-Moson-Sopron megye környezeti szempontból leginkább veszélyeztetett térségei: • a Duna teljes felső szakasza felszíni vízminőség szempontjából • a Szigetköz az ökológiai egyensúly szempontjából (Bős, Vízerőmű) • a Fertő-tó és környéke vízminőségi, ökológiai, természetvédelmi szempontból • a vörösiszap kezelés miatt Mosonmagyaróvár • a légszennyezés által érintett települések (pl.: nagyforgalmú közutak melletti települések) • a felszín alatti vízbázisok területei, kiemelten a karsztvíz és parti szűrésű vízbázis területek • a felszíni, főként a kavicsbányászat következtében roncsolt területek A katasztrófavédelem és környezetvédelem kapcsolatának helyzete A katasztrófavédelem és a környezetvédelem kapcsolatát tovább erősíti az a közeljövőben hatályba lépő jogszabályi háttér - 2/2001. Korm. rendelet -, amely biztosítani fogja egyrészt a veszélyes üzemek engedélyezési eljárása során, másrészt a veszélyes szállítmányok alapján a biztonságos üzemelés és szállítás követelményeit. A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról rendelkező 132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet értelmében, annak végrehajtási utasításaként megjelent 2/1999. (II.4.) KHVM-KöM, illetve 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes utasítás alapján az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megkezdte a vízminőségi kárelhárítás üzemi és területi tervezését. A megye területén működő - 5 m3/h feletti vízforgalommal rendelkező -, a rendelet által meghatározott tevékenységet végző gazdálkodási szervezeteket üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezték. A megyében 150 cég kötelezésére került sor. (A tervek nagy részben már elfogadásra kerültek.) Jelenleg az Ikva vízgyűjtőjére készül vízminőség kárelhárítási terv. A későbbiekben valamennyi vízgyűjtő terület vízminőségvédelmi kárelhárítási tervezésére sor kerül. [2] Az Európai Uniónak nincsenek konkrét előírásai a katasztrófavédelem rendszerét és szervezetét illetően. A katasztrófatörvény módosítása az ipari balesetek elleni védekezéssel összefüggő, és az ipari és környezeti biztonság, illetőleg a területfelhasználás és a nyilvánosság tájékoztatása terén az Európai Közösség országaiban alapdokumentummá vált SEVESO II. irányelvnek - katasztrófatörvény IV. fejezetének - a hatályba léptetése mellett kiterjed a jelenleg még meglévő hiányosságok minél teljesebb körének megszüntetésére is. Felhasznált forrásmunkák (3.9. fejezethez) [1] Dr. Bakondi György: A katasztrófavédelem hazánkban. "Ma és holnap". Környezetvédelmi és területfejlesztési folyóirat. 2001, február. [2] Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Győr-Moson-Sopron Megye környezetvédelmi programjának véleményezése. 61/318/2001.

99

3.10. Környezeti oktatás, nevelés, társadalmi részvétel (Dr. Szalay Zoltán)

3.10.1. Oktatás, nevelés A környezetkultúra értékei, normái az emberek értékrendjében, mindennapi magatartásában csak tartós, hosszú nevelési folyamat eredményeként alakulnak ki. Ezért a környezeti nevelés nem köthető egy adott életkorhoz, képzettségi szinthez; a gyermekek és fiatalok nevelése, képzése azonban döntő tényező a megfelelő környezeti érzékenység kialakításában. [1] A képzés és tudatformálás magában foglalja a környezetre vonatkozó konkrét ismeretek oktatását (szaktárgyak), a környezeti tudatosság erősítését és nem utolsósorban az életmód és fogyasztási szokások megváltoztatását. A környezetállapot elmúlt évtizedekbeli romlása elodázhatatlan feladattá tette a környezeti nevelés, oktatás intézményi, szervezeti, szakmai feltételeinek megteremtését. Létrejöttek a témakör tartalmi szabályozásának alapdokumentumai. Ezek az alábbiak: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Nemzeti Alaptanterv Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Környezeti Nevelés Stratégiája A környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) V. fejezetének két paragrafusa (54., 55.) "Környezeti nevelés, képzés, művelődés" címszó alatt külön is foglalkozik e terület törvényi szabályozásával. A közoktatásban folyó környezeti nevelés megyei szakmai központja a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet. A megyei program ezen fejezetének összeállításához az intézettől, mindenekelőtt Dr. Lilik Ferencné pedagógiai főmunkatárstól minden segítséget megkaptunk. Önzetlen támogatásukat köszönjük. A közoktatásra vonatkozó állapotleírásban szereplő valamennyi adat az intézet adatbázisából való és ott megtekinthető.

3.10.1.1. A környezeti nevelés/oktatás helyzete és gyakorlata a megye közoktatási intézményeiben A nevelési-oktatási intézmények saját pedagógiai programjaik alapján végzik munkájukat. Az óvodai nevelési programokat 1999 szeptemberéig az Óvodai Nevelési Alapprogram szerint kellett elkészíteni, és hagyatni jóvá a fenntartóval. Az iskolák a Nemzeti Alaptanterv szerint 1999-re fogadtatták el saját pedagógiai programjaikat, majd a 2000/2001. tanévben módosítják az oktatási törvény kerettantervi utasítása szerint. Mindkét tantervi rendeletben kiemelkedő szerep jut a helyi környezet sajátosságainak, a helyi igényeknek. Így sok intézményben kiemelt nevelési feladatként jelölték meg a környezetvédelmi nevelést. Az intézményekben folyó környezeti nevelésről fórumokon, módszervásárokon szerzett az intézet információkat. A "TÉT" adatlapon is lehetővé tette az adatbázisba jelentkezést. [2]

100

Óvodai programok Környezeti nevelést preferáló adaptált programok: 46 Tevékenységközpontú nevelés: 9 Komplex prevenciós: 2 Nevelés a művészetek eszközeivel: 35 Az adaptációk a helyi természeti sajátosságokat figyelembe véve készültek. Önállóan készített nevelési programok: ismert 27 Feltételezhető ettől jóval több, hiszen a környezeti nevelés kiemelt nevelési feladata az óvodák Nevelési alapprogramjának. Ismert program a megye óvodáiban a • környezet tevékeny megismerésére irányuló önálló: 9, és az • egészséges életmódra neveléssel együtt: 18, összesen 27 környezeti nevelési program. Projektmunka az óvodában A pedagógiai programokon kívül sok óvoda készít projektet. Ez viszonylag új területe a pedagógiai gyakorlatnak, sajátossága, hogy tág helyi társadalmi kört mozgósít a sikeresség érdekében. Főleg a környezetegészség-nevelési szervező multiplikátorok működésével terjed. Projektek száma: 8 Általános iskolák Általános iskolák ismert programjai: 24 • A tanórán kívül a környezeti nevelés legjelentősebb színterei a tanulmányi kirándulások. • Regisztráltak szakköri tevékenységet, projekteket, évszakokhoz, vagy a környezetvédelem

jeles napjaihoz kötődő programokat. • Jelentős fejlesztése a "TÉT-nek a Felpéc-Kajárpéc 2000 projekt, melyben "TÉT"-

támogatással együttműködött a két község oktatási intézménye a helyi egészségüggyel (egészségkép, egészségterv), az önkormányzatokkal, a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársával összehangolt pedagógiai program készítéséért.

• Az általános iskolás tanulók részére környezetegészség-nevelési programokat szervező tanárok mellé gyermeksegítők 30 órás tanfolyamát fejlesztette ki az intézet. A próbatanfolyam sikeresen lezajlott a felpéci iskolában.

Ezután a tanfolyami képzést folyamatossá szeretnék tenni. Középiskolák Környezeti képzést az iskola profiljából következően valószínűleg tantárgyszerűen 7 szakközépiskolában folytatnak. (Kertészeti, erdészeti, környezetgazdálkodási, vendéglátó, stb. iskolák.) Ezek név szerint a MPI intézményi listáján megtekinthetők.

101

Középiskolák egyéb ismert programjai: 3 A középiskolások bevonására az általános iskolásokéhoz hasonló tanfolyamot állított össze az intézet, melynek próbatanfolyama a tavasz folyamán várható. A megye középiskoláiban a környezetvédelem az egyes tantárgyakba beépítve (a tanári elkötelezettségtől függően) minden intézmény képzésében megjelenik. Erdei iskolák Sopron: A Kaán Károly Tanulmányi Erdőgazdaság erdei iskolája, hozzá két pedagógus-továbbképző tanfolyam van. Ravazd: Az Apáczai Csere János Tanítóképző módszertani műhelye. Börcs: A börcsi Faluvédő Egyesület és Képzőközpont - faluház - működtetésében. Erdei óvoda: Győrújbarát. Sopron: Arnica Montana. A civil szervezetekkel az intézetnek a "TÉT" munkáján keresztül közvetlenül, vagy a környezetegészség-nevelési szervező multiplikátorok által bevontan közvetetten van kapcsolata. A munkában részt vevő szervezetek az alábbiak: 1. Reflex: Zöld Ág, Zöld hegy, Környezeti Tanácsadó Iroda, Környezet-, Fogy-,

Egészségvédelem 2. Techem Kft: Energia Iroda 3. Pannon Természetvédő Szövetség: Lepkefaunisztikai vizsgálatok a Szigetközben,

előadások középiskolásoknak 4. Arrabona Zöld Klub Egyesület: Főiskolai. Hallgatók zöld szervezete: Zöld Napok,

konferenciák szervezése civil szervezeteknek, középiskolai képzés fejlesztése ("TÉT") 5. Mosonmagyaróvári Környezetvédők Egyesülete 6. Börcs: Faluvédő Egyesület (SZÖSZ -ön belül) 7. Dunakiliti: Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás: Sapard környezetvédelmi és

hulladékgazdálkodási program 8. Máriakálnokért Alapítvány: Föld Napja, Folyók Napja (a MKE-vel karöltve) (Felső

Mosoni Dunatáj Társulás) 9. Pannonhalma-Sokoró TÖT

Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Térségi Nonprofit oktatási központ helyi erőforrások kihasználására a környezeti nevelésért.

10. Felpécért Alapítvány: Lépjünk környezetünkért és egészségünkért Felpéc, Kajárpéc, alapítva a védőnő kezdeményezésére, a "TÉT" projekt helyi megvalósításának segítésért.

11. Mezőörs: Magyar Műhely Alapítvány: Népfőiskola 12. Győrújbarát: Sokoró Ökológiai Oktató Park Fenntartható Vidékfejlődési Tájközpont 13. Táp: Táp Fejlődésért Alapítvány 14. Kimle: Népfőiskola: Életet az éveknek program 15. Sopron: A Soproni Erdőkért Alapítvány: Erdők Hete évente; Erdei Iskola működtetése;

Erdei tanösvények, szabadidő-szervezés. 16. Castanea Egyesület, Sopron 17. Csorna: Csornai Környezet- és Közvédelmi Egyesület A nem formális civil szervezetek lokálpatriotizmusuknál fogva szívesen támogatják a helyi programokat. Sajnos ezekről megbízható adat nincs.

102

A környezeti nevelés, képzés terén fontos szerepet vállaló civil szervezeteket és azok tevékenységét külön alfejezet taglalja. A különböző környezetvédelmi akciók kapcsán az intézet együttműködik kommunális szolgáltató vállalatokkal (Sopron, Mosonmagyaróvár, Győr), önkormányzatokkal és egyéb intézményekkel (megyei önkormányzat, Kapuvár, Csorna, Fertőszentmiklós, Fertőd, Sopron, Mosonmagyaróvár, Győr önkormányzati hivatalai, Győr: WHO-iroda, kisebb települések önkormányzatai, művelődési házak, könyvtárak). A Megyei Pedagógiai Intézet szervező, koordináló tevékenysége a környezeti nevelésben Tanulmányi versenyek • Sajó Károly környezetvédelmi (jelenleg környezet-egészségi), iskolai, megyei, országos

forduló 7-8. évfolyamosok számára. Kifejlesztette és a MPI-vel együtt szervezi Hajbáné Csuta Ildikó tanár, Győrság, Általános Iskola. (A verseny támogatók segítségével valósul meg, megyei és országos fordulója 2001-től valószínűleg Pannonhalmán.)

• Környezet- és egészségvédelmi verseny 9-12. évfolyamosok számára. Iskolai, megyei,

országos forduló. (OM-KM támogatással) Megyei fordulója a MPI-ben. Központi költségvetésből.

• Győr: Paracelsus környezet és egészségnevelési program, mely versennyel zárul. (Radnóti

iskola szervezésében, megyei körben.) A verseny kezdeményezője, kidolgozója és szervezője az iskolával közösen Hujber Júlia tanár.

A versenyek szervezését és adminisztrációját az intézet versenyszervező munkatársa segíti. A versenyek anyagi támogatása intézeti költségvetésből és a versenyszervező munkatárs pályázataiból történik. Továbbképzések Szakmai napok, konferenciák • A megyei szaktanácsadók évente egyszer, tanévnyitó értekezlet formájában találkoznak

a szaktanárokkal. Ezek tematikájában a környezeti nevelés előnyt élvező terület. Szakmai ajánlások, aktuális információk hangzanak el vele kapcsolatban.

• A megyei földrajz szaktárgyi szaktanácsadó és az intézet szervezésében zajlik évente

Győrött a földrajztanárok országos konferenciája is. A konferencia három napos, a témák között szerepelnek a környezetvédelem aktuális kérdései is.

• Kétévente szervezik az óvodapedagógusok környezetesztétikai nevelés tartalmú 3 napos

konferenciáját különböző megyei helyszíneken. Az első 2000-ben volt Győrött, a következő Sopronban lesz 2002-ben.

• A környezeti nevelés módszereinek megismertetésére módszertani napok, fórumok

rendezése. 1997-től, a "TÉT" elindulása óta évente, a "TÉT" támogatásával.

103

• Tíz éves hagyománya az intézetnek a Nyílt Nap-ok szervezése. Ezek óvodai, iskolai bemutató programok a pedagógusok innovációinak népszerűsítésére. Környezeti nevelési módszerek bemutatására is, attól függően, hogy mire vállalkoznak az intézmények. Minden esetben pályázati, támogatói anyagi forrásból kerül megrendezésre.

A pedagógiai intézet szervezésében folyó akkreditált továbbképzések: Óvodapedagógusoknak • 60 órás: Komplex esztétikai nevelés az óvodában • 60 órás: Természetes anyagok felhasználása az óvodában • 60 órás: Komplex ökológia, környezetvédelem és környezetvédelmi nevelés

óvodapedagógusoknak • 30 órás: Komplex környezetesztétikai nevelés az óvodában • 30 órás: Asztmás, allergiás gyermekek nevelése az óvodában (résztartalom környezeti

nevelés) Tanítók, tanárok számára • 30 órás: Környezetbarát anyagok a napköziben • 60 órás: Komplex ökológia, környezetvédelem, környezeti nevelés tanítók, tanárok

számára A továbbképzések folyamatosak. Írásos fórumok • Szakmai ajánlásokat írásos formában tesznek közzé a szaktanácsadók, pedagógiai

alkotócsoportok. Ezek az utóbbi néhány évben a tantervkészítéshez nyújtanak segítséget. Rövid ajánlásokat a "TÉT" is közöl. Fóruma: a Hírek c. havi információs lap, mely a MPI minden megyei intézményéhez eljut.

• A Hogyan Tovább? c. évente ötször megjelenő szakmai módszertani lapban a megyei

gyakorlati pedagógiai köréből jelennek meg írások. 1990-től folyamatosan 1000 - 800 példányban, 36 A/4-es oldalon. Belső terjesztéssel, előfizetőknek, egyéni vásárlóknak.

• Környezetegészség-nevelési módszertani füzetek. A Hogyan Tovább? mellékleteként

jelenik meg a "TÉT" tapasztalatainak terjesztésére, a környezetegészség-nevelés fellendítésére. Eddig 6 szám jelent meg 1000-1000 példányban, az EM támogatásával, a "TÉT" adatbázisában rögzített pedagógiai programok módszertani leírásával. A környezeti nevelés korszerű értelmezésben, gyakorlatban hasznosíthatóan jelenik meg benne.

Tanulói tájékoztatás Diákönkormányzatok orientálása, információszolgáltatás tanfolyamokon. Belső munkatárs, Arrabona ZKE.

104

A belső munkatársak egyéb témái A belső munkatársak speciális munkaterületeken is dolgoznak. Ilyen a tartalmilag egymástól eltérő, rövid és hosszú távú projektek vezetése, szervezése. A "TÉT" projekt Az intézet a környezeti nevelés témakörében jelenleg egy projekttel foglalkozik. Az 1997-2002-ig tartó Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram megyei környezetegészség-nevelési pilotprojektjének koordinációs központja, a projekt koordinációs munkacsoportját, melyben kívülállók is vannak, egy belső munkatárs vezeti, és animálja a sokrétű fejlesztő munkát. A projekt feladata megyei környezetegészség-nevelési stratégia kidolgozása és megvalósítása. Ennek folyamán a megye lakosságára irányuló olyan modellértékű nevelési tartalmak, formák és módszerek feltárása, újak kidolgozásának kezdeményezése és koordinálása, elterjedésének segítése, melyek elsősorban a helyi környezeti sajátosságokat és az emberi egészségállapotot veszik figyelembe, s helyi erőforrások mozgósításával időhatárok nélkül is működőképesek. A projektben együttműködést vállalt intézmények: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Észak-dunántúli Régió Mentálhigiénés Programiroda Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Reflex Környezetvédő Egyesület WHO Egészséges Városok Győri Programiroda. A munka alapvetően egy folyamatos fórumrendszerre és a környezet igényei által meghatározottan folyamatosan bővülő együttműködés-rendszerre épül. A munka során létesített és folyamatosan bővülő adatbázisban többek között rögzítésre kerültek azok a megyei nevelési programok, melyek a projekt témaköreit érintik (programlista) és azon szakértők névsora, akik az oktatás-nevelés különböző területein feladatot vállalnak (szakértői lista). A "TÉT" projekt kidolgozásában évente közvetlenül és közvetetten kb. 150-200 megyei pedagógus és más szakember vesz részt. A pedagógiai intézet szaktanácsadói és a környezeti nevelés A környezeti nevelés a közoktatásban általános nevelési feladat. Mivel a MPI szaktanácsadói műveltségterületi (tantárgyi) feladatokat látnak el, a környezeti nevelésnek nincs megyei szaktárgyi szaktanácsadója. A következő táblázat azokat a tantárgyi és a hozzájuk tartozó listás szaktanácsadókat foglalja össze, akik speciális kompetenciaterületei között a környezeti nevelés (különböző megnevezéssel) megjelenik.

105

Óvoda: 3 megyei - 7 listás szaktanácsadó Tanító: 1 megyei - 10 listás szaktanácsadó Biológia - környezeti nevelés: 1 megyei - 12 listás szaktanácsadó Földrajz: 1 megyei - 6 listás szaktanácsadó Kémia: 1 megyei - 4 listás szaktanácsadó Rajz és vizuális nevelés: 1 listás szaktanácsadó Néprajz: 1 listás szaktanácsadó Életvitel és gyakorlati ismeretek: 1 listás szaktanácsadó A speciális szakterület tartalmában a külső világ tevékeny megismertetése, környezet- és természetismeret, környezet- és természetvédelmi nevelés, szakköri munka segítése, szakköri programok, munkatervek összeállítása, tanulmány kirándulások szervezése, erdei iskolai programok összeállítása, tanulmányi versenyek szervezése, zsűrizés, környezetbarát magatartás kialakítása a mindennapi tevékenységekben, fejlesztő pedagógia a természetben, komplex környezetvédelmi oktatás az iskolai szakaszokon, egyszerű környezetvédelmi kísérletek, munkatankönyvek használata, iskolakertek kialakítása, stb. szerepel. Multiplikátorok Ez a kompetencia a NAT bevezetésére készülve az új műveltségterületek tematikus bevezetése előtt jelent meg a pedagógiában, a tantárgyközi nevelési területek segítésére. pl. emberismeret, néptánc, kommunikáció, stb. A környezeti nevelés segítésére csak a "TÉT" képzett multiplikátorokat. Feladatainak megvalósítását segítendő 120 órás multiplikátorképző tanfolyami tananyagot dolgozott ki, 1999-ben és 2000-ben összesen két tanfolyamot tartott. Érdekessége, hogy nem csak pedagógus kapott felkészítést a főként helyi szervezést, szakterületek együttműködését, társadalmi szervezetek, intézmények munkájának koordinációját tartalmazó várható feladatokra. Tapasztalat, hogy a helyi környezetvédelem fellendítését segítő programok tapasztalt segítőkre, támogatókra találnak a helyi vagy megyei környezetvédők és a lakosság köréből. A multiplikátorok feladata a helyi stratégiák kialakításának segítése, nevelési programok ezekkel való összehangolásának segítése is. Jelenleg a megyében 31 "környezetegészség-nevelési szervező" multiplikátor van, és nagy részük aktívan dolgozik. A környezetegészség-nevelési szervező multiplikátorok munkáját a "TÉT" projektvezetője segíti. Tapasztalataikat a "TÉT" projekten belül tartják számon.

3.10.1.2. Felsőfokú oktatási intézmények (főiskolák, egyetemek) Győr-Moson-Sopron megye a felsőfokú környezeti, környezetvédelmi oktatás, szakember-képzés tekintetében igen szerencsés helyzetben van. A megyében lévő egyetemek, főiskolák képzési profiljaiban a környezetvédelem egyrészt a szakemberképzés fontos elemeként épül be a tantervekbe (óvodai szakemberképzés, tanárképzés, mérnök- és közgazdászképzés), másrészt a képzés önálló szakként (környezetmérnöki képzés) is jelen van az intézményekben.

106

Az alábbi rövid ismertetés intézményenként vázolja a felsőfokú környezetvédelmi oktatás, képzés helyzetét. [3] Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar A karok képzésében a környezetvédelem oktatása a szaktárgyakba beépítve, önálló tárgyként (pl. környezetismeret tantárgypedagógiája) és speciális kollégiumok keretében történik. Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Agrárműszaki, Élelmiszeripari és Környezettechnikai Intézet Az intézet az oktatással párhuzamosan az alábbi kutatási tevékenységet végzi, ill. koordinálja: a) Térinformatikai rendszerek gyakorlati bevezetése a környezetkímélő kemikáliák

kijuttatása céljából. Magyarországon az intézet valósította meg elsőként a helyspecifikus információbázisok feltételét (hozamtérképek, talaj-, ill. talajkémiai "térképek" stb.). Ennek alapján történik a kemikáliák helyspecifikus kijuttatása, ami elsősorban a nitrogénvegyületek káros talajba (talajvízbe) juttatását akadályozza meg, hiszen a növény az optimális körülmények között a tápanyagot hasznosítani tudja. A jelenlegi kutatások a környezetkímélő növényvédő rendszerekkel kapcsolatosak, továbbá az adatbázisok felvételének pontosítására irányulnak.

b) Alternatív energiaforrások használata.

- Növényolaj hajtóanyagok hazai elterjesztése. Az intézet vizsgálatai elsősorban arra irányultak, hogy a növényolaj hajtóanyagok, pl. az RME milyen feltételekkel használhatók a mezőgazdasági erőgép park jellemzőinek figyelembevételével. A jelenlegi kutatások elsősorban az emissziós kérdésekkel kapcsolatosak, ill. az NOx vegyületek emissziójának csökkentésére irányulnak. Kutatásokat folytatnak továbbá olyan jellegű anyagokkal, amelyek alkalmazása észterezés nélkül is lehetővé teszi a hidegen sajtolt növényi hajtóanyagok felhasználását.

- A SZIF Környezetmérnöki Tanszékével közösen kutatást folytatnak abból a célból, hogy a szélerőművek nyugat-dunántúli telepítésének milyen műszaki és meteorológiai feltételrendszerei vannak.

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezettudományi Intézet Környezetmérnöki képzés (10 félév) Választható szakirányok: természetvédelmi területfejlesztési és területrendezési környezetinformatikai geokörnyezettudományi

107

Az egyetemi képzés jellegéből fakadóan természetesen az intézmény minden hallgatója felvesz, illetve felvehet a környezetvédelemmel kapcsolatos tárgyakat. Széchenyi István Főiskola Építési és Környezetmérnöki Fakultás Környezetmérnöki Tanszék Környezetmérnöki képzés (6 félév) A tanszék a szakemberképzés mellett a főiskola minden hallgatója számára általános környezetvédelmi alapképzést is nyújt. 1997-től működik a SZIF Környezetmérnöki Tanszékén az UNIDO (az ENSZ Ipari és Technológiai Fejlesztési Szervezete) kezdeményezésére és az UNEP (ENSZ Környezeti Program) részvételével Magyarországon is megalakult Nemzeti Tisztább Termelési Központ Regionális Központja. A Tisztább Termelés Győrben létrehozott regionális központjának is az a küldetése, hogy koordinációs és információs pontként egyfajta katalizátor szerepét töltse be, a fenntartható fejlődés térségi megvalósításában, az ipar környezetvédelmi teljesítményének és versenyképességének javításában, a környezetszennyezés általános csökkentésében és a tisztább termelés szellemének elterjedésében. Kutatási témák:

- A napenergia komplex hasznosításának kutatása, fejlesztése - Környezetállapot-értékelés - Vasúti pályák környezeti szempontú kategorizálása

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Az intézet a kutatás mellett igen fontos szerepet vállal az oktatásban is. A Széchenyi István Főiskolával közösen létrehozott Regionális és Településgazdaságtan Tanszék által oktatott szakmai tárgyak egy részét a környezetmérnök hallgatók is hallgatják. Az intézet kutatási témái gyakran szorosan kapcsolódnak a környezetvédelem különböző területeihez. A Fertő-Hanság Nemzeti Park oktató, tudatformáló tevékenysége A nemzeti park látogatói tanösvényeken, madármegfigyelő túrákon, kerékpártúrákon ismerkedhetnek a természettel és tájjal. Az öntésmajori múzeumban megtekinthető a Hanság élővilágát és néprajzi hagyományait bemutató állandó kiállítás is. A nemzeti park sikeres természetiskolát (tábort) működtet. A résztvevők a Kócsagvárban és a terepi oktatóhelyeken (Hanság, Fertő-táj) ismerkedhetnek a terület természeti értékeivel. A programok részletes leírása az interneten elérhető. Az oktatási témákat az 25. sz. táblázat foglalja össze.

108

109

3.10.1.3. A társadalmi szervezetek oktató, nevelő, tudatformáló tevékenysége A civil szervezetek jelentőségét a környezetvédelemben szerencsére ma már nem szükséges külön hangsúlyozni. Szerepük a nem iskolai rendszerű oktatás és nevelés mellett főleg abban van, hogy aktivizálni tudják az embereket olyan célokért, ill. olyan ügyekben is, amikor ez más módon nagyon nehéz lenne. [4] A megye civil szervezetei közül a felsorolásban csak azok szerepelnek, amelyek viszonylag széles tevékenységi körrel rendelkeznek, és évek óta hatékonyan működnek. Sajnos részletes, átfogó és naprakész kimutatás a megyében működő (különösen a kisebb településeken lévő) szervezetekről mindenki számára hozzáférhetően nincs. A munka készítése során a jelzések alapján több olyan szervezet is ismertséget kaphat még, amelyről eddig csak szűk körben voltak információk. A felsorolás és a rövid ismertetés a társadalmi szervezetek egész tevékenységét igyekszik bemutatni, de alapvetően a környezeti képzés és oktatás témakörére koncentrál. A szervezetekről szóló bővebb információ az esetek nagy részében az interneten is elérhető. Castanea Környezetvédelmi Egyesület (9400 Sopron, Széchenyi tér 2.) A Castanea Környezetvédelmi Egyesület céljait az alapszabály fogalmazza meg: felhívni a figyelmet a természet- és környezetvédelem fontosságára, Sopron egyedülálló természeti és környezeti értékeire, részt venni a környezetbarát gondolkodás és gazdálkodás terjesztésében, támogatni az energiával és vízzel való takarékosságot, az egészséges életmód népszerűsítését, közreműködni a környezeti nevelés iskolai programjaiban. Tízéves működésük eredményei, a megvalósított programok listája az interneten elérhető. Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület (9200 Mosonmagyaróvár, Pf. 72) A mára 600 főt meghaladó tagságú szervezet a 80-as évek végén alakult. Tevékenységéhez kezdettől fogva hozzátartozott a környezetvédelmi oktatás és nevelés, melynek főbb területei a következők:

- A városban élő gyermekek, pedagógusok, felnőtt lakosság folyamatos környezeti nevelése, szemléletformálása, előadássorozatok, rendezvények szervezése.

- Az oktatási intézményekben folyó környezeti nevelés koordinálása, a város pedagógusainak ezirányú szakmai felkészítése.

- Szakkönyvtár, folyóiratolvasó, videotár bővítése az egyesület oktatóközpontjában. Az egyesület eredményes munkájáért 1991-ben az országban először Ford Díjban részesült, 1995 augusztusában pedig elnyerte a Gróf Széchenyi Ferenc Díjat Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésétől.

110

Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. u. 7.) Az 1987-ben alapított szervezet a város és a megye határain túl is ismert, tevékenységével országos, sőt nemzetközi elismertséget szerzett. Az egyesület munkája főleg a légszennyezés, közlekedés, kommunális hulladék, környezetpolitikai szabályozás és ifjúsági környezeti nevelés témakörére koncentrálódik. Az oktatás, a környezetbarát életmód kialakítása mindig a szervezet elsődleges feladatai közé tartozott és tartozik ma is. Ez magában foglalja mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli környezeti képzést, nevelést. Az egyesület tevékenységét Győrben és az ország más településeire végzi, amely ismeretterjesztő, készségfejlesztő, magatartásformáló foglalkozásokat, előadásokat, tanfolyamokat egyaránt jelent. Az egyesület munkatársai (esetenként más szervezetekkel közösen) több tanári, diák és lakossági segéd- és felvilágosító anyagot, kiadványt jelentettek meg. Az egyesület által elnyert fontosabb díjak: Kaskelot díj Pro Natura díj Conservation Awards díj Hulladék Munkaszövetség (Humusz) (9024 Győr, Bartók B. u. 7.) A Hulladék Munkaszövetség 18 magyar környezetvédő szervezetet fog össze, amelyek számára a hulladékkal kapcsolatos környezeti nevelési tevékenységek kiemelten fontosak. A szövetség legfontosabb feladata a lakosság hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemlélet-formálása, amelyben kiemelkedő szerepet kap a természettudományos ismeretterjesztés és a fogyasztóvédelem is. A szövetség negyedévente Kuka Búvár címmel szakmai folyóiratot jelentet meg. A szövetség fő tevékenységi területei és eredményei az interneten megtekinthetők. Sokoró Alapítvány Az alapítvány célja olyan fenntartható fejlődési program kidolgozása, amely a családi vállalkozások fejlesztésére épít. Ennek fő eszköze egy Ökológiai Park és Fenntartható Vidékfejlődési Tájközpont létrehozása, ahol gyermek- és felnőttképzés folytatható. A humánerőforrás képzése a felnőtt korosztályokban különböző tanfolyamokon történik, emellett kiemelkedő fontosságú a gyermekek ökológiai nevelése, illetve a térségi ökológiai rendszer bemutatása. A program újdonsága, hogy a kisrégió fenntartható fejlődését próbálja meg komplexen kezelni, a kultúrától az ökológiáig, a hagyományok megőrzésével egyidejűleg az új gondolatok térségi adaptálásáig. Az alapítvány a térség lakosságával történő kommunikáció érekében egy kistérségi lapot ad ki Sokorótáj néven.

111

Arrabona Zöld Klub Egyesület (9024 Győr, Babits M. u. 7/b.) 1998-ban alakult az egyesület a Széchenyi István Főiskolán, hallgatók és oktatók közreműködésével. Célkitűzésük a környezet- és természetvédelem főleg a fiatalok környezeti nevelése által. Az elmúlt időszakban dinamikus növekedés áll mögöttük, melynek során kinőve a főiskola kereteit számos városi és országos program szervezésében vettek részt. Fő tevékenységi területeik: rendezvények, tanfolyamok szervezése, újság kiadása, túrák szervezése, különböző környezetvédelmi projektek megvalósítása. Ízelítő az elmúlt időszak eseményeiből: szelektív papír- és elemgyűjtés bevezetése a főiskolán, Zöld Természetvédő Szervezetek Országos Találkozója, Atomenergia Vele vagy Nélküle Program, Környezeti Nevelés a Felsőoktatásban Tanácskozás, Környezeti képzés középiskolásoknak, gyalog-, kerékpártúrák az országban, előadások. Oktatási programjuk középpontjában a Környezeti Képzés középiskolásoknak tanfolyam áll. A program célja egy olyan csoport létrehozása és munkájának segítése, amely érzékenyen reagál a természet és környezet jelenségeire, és azokra konkrét akciók, programok formájában válaszol, elősegítve ezzel az érzékelt problémák kreatív megoldását, kezelését.

3.10.2. Társadalmi részvétel A környezetvédelem a társadalom egészét, valamennyiünket érintő komplex tevékenység, amelynek a nyilvánosság előtt, a közösség részvételével és felügyeletével kell folynia. Az emberek bekapcsolódása ebbe a folyamatba többféle módon lehetséges (társadalmi szervezetek, önkormányzatok stb. révén), a részvételt törvényi és intézményi garanciák is biztosítják. A hatályos környezetvédelmi törvény szerint az állampolgári részvétel gyakorolható:

- személyesen vagy képviselő útján, - társadalmi szervezetek révén, - települési önkormányzatok útján. [5]

Az emberek belső meggyőződése, a környezetért érzett felelősség nélkül az intézményi, jogi garanciák természetesen csak a részvétel keretét, lehetőségét biztosítják. A civil szervezetek kapcsolhatják be az egyéneket abba a folyamatba, amelyben az emberek hatékonyan képviselhetik érdekeiket a környezetvédelem területén. A problémák feltárása, a környezeti konfliktushelyzetek kezelése, a lakossági érdekek érvényesítése e szervezetek révén és segítségével lehet igazán eredményes. A társadalmi szervezetek igen fontos munkát végeznek a természeti és épített értékek megóvásában, a helyi társadalom demokratizálásában, példamutatással, akciókkal, kiadványokkal segítik a hatékony környezetvédelem megvalósulását. [4] Győr-Moson-Sopron megyében a környezetvédelemben a társadalmi szervezeteknek komoly hagyományai, eredményei vannak. A legismertebb civil szervezetek bemutatásakor már szó volt ezen szervezetek tevékenységéről. Hangsúlyozni kell, hogy rajtuk kívül más szervezetek (falu- és városszépítő egyesületek, hagyományőrző csoportok, kulturális egyesületek) is komoly szerepet vállalnak környezetük védelmében. Ismertségüket, társadalmi elfogadtatásukat és így környezetvédelmi tevékenységüket nagyban segítené, ha a különböző

112

kommunikációs eszközök, főleg a helyi és regionális televízió, napilapok több lehetőséget biztosítanának környezetvédelmi vitaműsorok készítésére, ahol a szervezetek képviselői kifejthetnék, ütköztethetnék véleményüket. Felhasznált forrásmunkák (3.10. fejezethez) [1] Dr. Farkas János: Bevezetés a környezetszociológiába. Műegyetemi Kiadó, 1994. [2] Adatok a Megyei Pedagógiai Intézet tevékenységi körében megjelenő, általa koordinált környezeti nevelés köréből. Összeállította: dr. Lilik Ferencné pedagógiai főmunkatárs, "TÉT" projektvezető. [3] A felsőoktatási intézményekre és a civil szervezetekre vonatkozó információk az Interneten érhetők el. [4] NKP Nemzeti Környezetvédelmi Program, 1996. [5] 1995. évi LIII. törvény VIII. fejezet 97.§ [6] Dr. Bulla Miklós; Előadás: a Fenntartható Fogyasztás Modellje nemzetközi konferencián. Professzorok Háza, Bp. 1999. november.

113

4. A környezetterhelés szempontjából meghatározó antropogén emisszióforrások bemutatása és jellemzése A 3. fejezetben a környezeti elemeket érő jelentősebb környezeti terheléseket mutattuk be általában mint összesített hatásokat, utalva a jelentősebb emisszióforrásokra és esetenként a feladatokra is. Itt az emisszióforrásokat írjuk le részletesebben, utalva azok gyenge pontjaira, a fejlődés (fejlesztés) aktuális irányzataira és ezek környezeti hatásaira, valamint a környezetterhelés csökkentésének lehetőségeire. A két (3., 4.) fő fejezete - jelen munkánknak - így természetszerűen átfedéseket is tartalmaz, ugyanakkor integráltan (3.) és differenciáltan (4.) mutatja be a környezet állapotát, megalapozva ezzel a konkrét intézkedések (stratégia és program) megfogalmazásának munkálatait. Az alábbiakban - itt is követve a szerződés szerinti tematikát - a főbb antropogén emisszióforrásokat mutatjuk be, elemezve azok korszerűségét, színvonalát és a környezeti szempontok figyelembevételének gyakorlatát és fejlesztésének lehetőségeit.

114

4.1. Vízhasználat (Zseni Anikó, Szalay Dénes)

4.1.1. Vízellátás Győr-Moson-Sopron megye nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a vízellátás tekintetében. A települések vízellátását regionális rendszerről vagy saját vízműről biztosítják, döntően rétegvizekből. A legnagyobb üzemeltető a Pannonvíz Rt, amely 117 település ellátását biztosítja. Sopron térségében a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt., Mosonmagyaróvár környékén az AQUA Kft. biztosítja a vízellátást. A SZIG-VÍZ Kht. a Közép-Szigetközben lát el 8 települést. [4] A vízellátás a kormány-program eredményeként, állami támogatással jelentősen fejlődött az elmúlt 15 év alatt. (26. sz. táblázat)

26. sz. táblázat: A vízellátás fejlődése Győr-Moson-Sopron megyében ([3] alapján)

Megnevezés Vízellátás 1980 1990 1997 1998 1999

Települések száma 165 167 173 173 173 Közüzemi vízellátással rendelkező Települések száma (ez az összes %-ában) 68 (41,2%) 149 (89,2%) 173 (100%) 173 (100%) 173 (100%)Főnyomó és elosztó vízcsőhálózat, km 1019,0 2184,3 2580,4 2613,1 2666,8Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 77189 a, 129840 154280 155639 153336Ez az összes lakás %-ában 56,3 % 86,4 % 96,7 % 97,2 % 95,3 %Közkifolyók száma 1565 2221 1420 1212 1108Szolgáltatott víz, 1000 m3 25579 35159 23627 23144 23030Ebből: a lakosságnak 12961 22982 14031 13825 13957a, lakás és üdülő együtt

Ma már minden településen biztosított a vezetékes ivóvíz ellátás, és a megye lakásainak 95 %-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. Az egyes településeken belül még előforduló ellátottsági hiányokat helyi feladatként kell megoldani. A vezetékes vízzel ellátott egy főre eső vízfogyasztás lecsökkent az elmúlt évek alatt. Ez azzal van összefüggésben, hogy a vízdíjak emelkedésével a locsolásra egyre inkább a régi ásott kutakat veszi igénybe a lakosság, valamint lecsökkent a háztáji növénytermesztés [4]. Az utóbbi két évben - elsősorban a városokban - kisebb növekedés vehető észre. A vízellátás vonatkozásában a legfontosabb feladat ma már nem a bekötések növelése, hanem a megfelelő vízminőség biztosítása. A kiemelt feladatot a vízbázisok, a jelenlegi és a jövőbeni vízbeszerzésre alkalmas területek fokozott védelme jelenti. A megyében előforduló érzékeny vízbázisok felmérése folyamatban van. Kiemelt felszín alatti vízvédelmi terület a Szigetköz, a Rábaköz és a Rába völgye. Az itt elhelyezkedő folyóvízi törmelékes összletben tárolt talajvíz és a vele összefüggésben álló parti szűrésű- és rétegvíz-készletek a megye legjelentősebb és egyben legsérülékenyebb ivóvízkészletét jelentik. [2] Az ivóvízművek közül az alábbiak rendelkeznek védőidommal és védőterülettel: a győri vízmű telepek (Révfalu, Szőgye), a darnózseli, a dunakiliti, a mosonmagyaróvári vízmű telep és a soproni vízbázisok [2]. A megye településeinek nagy hányada a vízbázisok szempontjából védendő területen fekszik. A sérülékeny környezetű vízbázisok területén fekvő településeket, veszélyeztetettség szerinti csoportosításukkal a 21. sz. ábra ([4] alapján) ábrázolja.

115

116

Az ÉDUVIZIG Győr-Sopron megyei működési területén 342 km a mezőgazdasági hasznosítású csatornák hossza. Ezek alapfunkciója a belvízelvezetés, másodlagos funkciója pedig a vízszolgáltatás. A megyében a vízszolgáltatást a nicki duzzasztó közreműködésével a Kis-Rába, valamint a mosonmagyaróvári duzzasztómű közreműködésével a Lébény-hansági főcsatorna biztosítja, mint mezőgazdasági vízhasznosítási vízpótló főművek. A megyében 27425 ha az öntözésre vízjogilag engedélyezett terület. Ebből az ún. főművesen öntözhető terület (azaz kizárólagosan állami tulajdonú, vízügyi kezelésű vízpótló rendszereken keresztül, operatív módon térben és időben a csatorna adott szelvényében biztosítva az öntözéses vízkivétel lehetőségét) 15033 ha. Az összes öntözött területből fennmaradó 12392 ha terület ún. főmű nélküli öntözés, amely jobbára csőkutakból, illetve olyan csatornákból, vízfolyásokból történik, ahol a vízkészlet rendelkezésre állása a mindenkori hidrometerológiai helyzettől függ. [8]

4.1.2. Szennyvíz Az elmúlt néhány évben kormánytámogatás segítségével a vízügyi ágazat elindította a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését (27. sz. táblázat). Az ennek hatására kivitelezett csatorna- és szennyvíztisztító telep építések eredményeként a megyében 1986 óta záródik a közműolló. A legsérülékenyebb területeken fekvő települések nagyrészt csatornázottak. A megye 173 településéből 1999-ben 97 volt a szennyvízcsatorna-hálózatra rákötve [3]. Az így elvezetett szennyvizek tisztításra is kerülnek. A megye lakásállományának 58 %-a van a szennyvízcsatorna-hálózatra rákötve. Ez az érték a városokban átlagosan 75,7 %, a falvakban 58,0 % 1999-ben [3] (28. sz. táblázat).

27. sz. táblázat: A szennyvízcsatornázás fejlődése Győr-Moson-Sopron megyében ([3] alapján)

Megnevezés Közcsatornázás 1980 1990 1997 1998 1999

Szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező Települések száma (ez az összes %-ában) 26 (15,8%) 25 (15,0%) 36 (20,8%) 87 (50,3%) 97 (56,1%) Szennyvízcsatorna-hálózat, km 299,5 424,0 750,8 1488,8 1649,8 Ebből: elválasztó rendszerű 76,3 111,7 455,2 1182,7 1348,1 lszín alatti zárt csapadékcsatorna, km 70,6 87,6 146,3 144,2 143,3 Szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás

54664 a, 66931 74731 87856 93291

Ez az összes lakás %-ában 39,9 % 44,6 % 46,9 % 54,9 % 58,0 % Elvezetett szennyvíz, 1000 m3 32731 35080 28282 26780 24704 Ebből: háztartástól elvezetve 10244 13266 7985 8283 8905 a, lakás és üdülő együtt

28. sz. táblázat: A hálózatokba bekapcsolt lakások aránya (1999) [3]

Közüzemi Közüzemi szennyvíz- Kistérségek Vízhálózatba csatorna-hálózatba

Bekapcsolt lakások aránya % (1999) Csornai 92,6 27,5 Győri 92,5 65,3 Kapuvári 93,4 52,1 Mosonmagyaróvári 96,4 58,8 Soproni 98,3 70,3 Tét-pannonhalmi 100,0 19,7 Összesen (megye összesen) 95,0 58,0

117

Közüzemi Közüzemi szennyvíz-

Városok Vízhálózatba csatorna-hálózatba Bekapcsolt lakások aránya % (1999)

Győr megyei jogú város 88,0 76,5 Sopron megyei jogú város 100,0 86,2 Csorna 92,1 65,8 Fertőd 100,0 36,4 Kapuvár 93,7 72,8 Mosonmagyaróvár 93,0 60,5 Városok összesen 92,5 75,7

Közüzemi Közüzemi szennyvíz- Községek Vízhálózatba csatorna-hálózatba

(lakosságszám alapján) Bekapcsolt lakások aránya % (1999) -199 100,0 11,4 200-499 99,3 21,5 500-999 96,5 25,8 1000-1999 96,5 40,2 2000-2999 96,7 28,1 3000-4999 100,0 49,4 5000-9999 94,2 48,6 Községek összesen 98,3 34,6

A megye közüzemi vízhálózatba és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásainak arányát települések szerint a 22. és a 23. sz. ábrák ([3] alapján) tartalmazzák. A legsérülékenyebb területeken fekvő települések nagyrészt csatornázottak, ám a csatornarákötési arányok növelése kívánatos lenne. A meglévő csatornahálózat és a szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, amelyek üzemeltetését is maguk végzik. A megyében 19 tisztítótelep üzemel (29. sz. táblázat). Közülük 15 regionális szerepet tölt be. A hegyeshalmi tisztítótelep csak a saját településének ellátását szolgálja, a balfi és a sopronkőhidai egy-egy intézményt lát el. Ez utóbbi megszüntetését tervezik, feladatát a fertőrákosi veszi át. A szennyvíztisztító telepek összkapacitása 40 803 000 m3/év, míg az elvezetett szennyvíz mennyisége 1999-ben 24 704 000 m3 volt. Ez 60,5 %-os kapacitáskihasználtságot jelent ([3] és [4] alapján). A megyében üzemelő szennyvízgyűjtő hálózatot és szennyvíztisztító berendezéseket a vízellátást is biztosító PANNONVÍZ Rt., a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt., az AQUA Kft. és a SZIGVIZ Kht. üzemelteti. [4]

29. sz. táblázat: A megyében működő szennyvíztisztító telepek és azok jellemzői [4]

No. Ellátott térségek Szennyvíztisztító Kapacitása Befogadója

Telep helye M3/nap 1. Tét és térsége Tét 1000 Csángota 2. Écs és térsége Écs 2500 Pándzsa 3. Jánossomorja és térsége Jánossomorja 1500 önt. csat. 4. Hegyeshalom Hegyeshalom 640 Lajta 5. Mosonmagyaróvár és térsége Mosonmagyaróvár 8200 Mosoni-Duna 6. Felső-Szigetköz és térsége Bezenye 1000 Mosoni-Duna 7. Közép-Szigetköz és térsége Hédervár 1600 Mosoni-Duna 8. Alsó-Szigetköz és térsége Kunsziget 2500 Mosoni-Duna

118

119

120

29. sz. táblázat folytatása

9. Győr és térsége Győr 60000 Mosoni-Duna 10. Sopron és térsége Sopron 15800 Ikva 11. Balf 300 Fertő-tó 12. Sopronkőhida 600 Rákos-patak 13. Kópháza és térsége Nagycenk 1000 Ikva 14. Fertőrákos Fertőrákos 800 Rákos-patak 15. Fertőd és térsége Fertőendréd 2500 Ikva 16. Kapuvár és térsége Kapuvár 5800 Kis-Rába 17. Beled és térsége Páli 1000 Rába 18. Csorna és térsége Csorna 3800 Keszeg-ér 19. Szany és térsége Szany 1250 Rába

A települések nem csatornázott területein, illetve a csatornahálózattal nem rendelkező településeken a szennyvízelvezetés és a szennyvizek megfelelő tisztítása nincs megoldva. A szennyvizek engedély nélküli levezetése a környezetbe - minthogy ez szennyezi a talajt és a talajvizet - veszélyezteti a jelenlegi és a jövőbeni ivóvízkészletet. A szennyvizeket sok helyen elszikkasztják, és a házi szikkasztóaknákba került szennyvíz szennyezheti az alatta fekvő vízréteget. Még károsabb azonban az a módszer, amikor a már nem hatékony, régi kutakba engedik a szennyvizeket, mivel így jóval mélyebb rétegeket szennyeznek el, mint a szikkasztás esetén [1]. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében ezeket a felhagyott, tönkrement kutakat szakszerűen el kellene tömni. Van, ahol a keletkezett szennyvizet szennyvíztárolókban gyűjtik össze, ahonnan szippantó kocsikkal szállítják el a kijelölt leürítő helyekre. A szennyvíztárolók zöme azonban nem vízzáró, és a szippantó kocsik sem mindig a kijelölt helyen ürítik ki a szállítmányukat. A vezetékes ivóvíz és földgáz bevezetése következtében megnőtt az elszikkasztott szennyvizek mennyisége. Minőségüket tekintve pedig megnőtt a szennyvizek nitrogén és foszfor tartalma (megnövekedett mosószerfogyasztás stb.). A közüzemi vízellátásban résztvevő kutak nagy része esetében megállapítható egy elnitrátosodási folyamat megindulása, amelyet döntően a szennyvizek elszikkasztása okoz. Mivel Győr-Moson-Sopron megyét az ország legbiztosabb távlati vízbeszerzési helyeként tartják nyilván, ezért elsőbbséget kell élveznie a távlati vízbázis védelme tekintetében. A szennyvizek gyűjtése, tisztítása és elhelyezése tekintetében fennálló jelentős hiányosságok felszámolása a megye kiemelt feladata kell legyen. A még nem ellátott települések szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére a beruházások egy része folyamatban van, más része előkészített. [4] A tisztítótelepek közül folyékony szennyvíz fogadására is alkalmas ill. alkalmassá tehető: Bezenye, Écs, Jánossomorja, Kunsziget, Mosonmagyaróvár, Nagycenk, Páli, Tét [4]. Csökkenti a beruházások hatékonyságát, hogy az alacsony csatornarákötési arány miatt az üzembe helyezett szennyvíztisztító telepeknek kicsi a kapacitás-kihasználtsága. Ez megnöveli az üzemeltetési költséget, ami magas csatornadíjat okoz. Az alacsony rácsatlakozási arány azért is gondot jelent, mert így az eredeti célok - a szikkasztások megszüntetése, a felszín alatti vizek védelme - lassabban valósulnak meg. [2] Az alacsony rácsatlakozási arányt jól tükrözik a statisztikai adatok is. 1997-ben a települések 20,8 %-a rendelkezett szennyvízcsatorna-hálózattal, 1998-ban már 50,3 %-a. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya azonban 46,9 %-ról (1997) csak 54,9 %-ra (1998) nőtt. Ez az arány még 1999-ben is csak 58,0 %. [3]

121

Az országosan érvényes keretterv szerint 2010-re 68 %-os területi ellátottságot kell elérnie a megyéknek a szennyvízelvezetés és tisztítás tekintetében. Mivel Győr-Moson-Sopron megye ezt a szintet már elérte, ezért ennél nagyobb, esetlegesen 100 %-os ellátottságot kell kitűzni a külterületi - 100 főnél alacsonyabb lakos-számú - lakott helyek kivételével. [2] A megyében már több éve, évtizede működő szennyvíztisztító telepek korszerűtlenek, ha figyelembe vesszük a távlati EU előírásokat. Ennek okai: a befogadó vízfolyás szempontjából előírt határértéket nem tudják teljesíteni, elképzelhető a befogadó átminősítése, a befogadó egy kisvízfolyás vagy a befogadóból vízhasználati igény jelentkezik. [2] A vízgazdálkodás tekintetében a legkevésbé megoldott közműellátás a csapadékvíz elvezetése. Általában a nyíltárkos csapadékvíz-elvezetés a jellemző a településeken, amelynek kiépítettsége azonban nagyon hiányos, és a sok helyütt feliszapolódott árokrendszer a települések arculatára is kedvezőtlenül hat. Rendezett csapadékvíz elvezetés (zárt és nyitott hálózat) elsősorban a városokban, de azoknak is csak kis részén jellemző. A települések burkolt felületéről összegyűlő csapadékvíz a közlekedési felületekről szennyezettebb vizet moshat le és vezethet a felszíni vizeken keresztül a Dunába és a Fertő-tóba, mint amit a szennyvizek a talajvizeken keresztül juttatnak az élővizekbe. A csapadékvíz elvezetése, tisztítása kiemelt feladat kell legyen a jövőben. [4] Felhasznált forrásmunkák (4.1. fejezethez) [1] A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója. - KÉE-MTA 1993. [2] Győr-Moson-Sopron megyei szennyvízelhelyezési koncepció. - Víz és Környezet-gazdálkodási Mérnökszolgálat Kft., Győr, 1997. [3] Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve 1999. - Győr, 2000. [4] Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési terve. II., III. - Budapest, 2000.

122

4.2. A megye idegenforgalma (Dr. Alexay Zoltán, Dr. Szalay Zoltán) A megye változatos tájainak, élővilágának, építészeti emlékeinek jelentős a turisztikai vonzereje. Fekvése révén évezredek óta fontos közlekedési útvonalak vezetnek át a területén, bár a korábbi évszázadokban ezeket nem kifejezetten turisztikai céllal használták (török, német, francia, szovjet hadsereg). Győr-Moson-Sopron megye ma is az ország legjelentősebb nyugati kapuja, az itteni átkelőkön lép be a tranzitturizmus 64,7%-a. A megye ezeket a lehetőségeket mind jobban kihasználja, de vannak még olyan területek, amelyek turisztikai téren komoly tartalékokat jelentenek (pl. ökoturizmus, falusi turizmus).

4.2.1. Turisztikai szempontból vonzerőt jelentő adottságok, ezek kihasználtsága a) Természeti környezet, élővilág - A Fertő-tó és a Hanság (FHNP) - Szigetköz, a hullámtéri ágrendszer és a Mosoni-Duna - A Pannonhalmi-dombság - A megye vadállománya - A folyók, tavak halállománya A vadászturizmus évtizedek óta intenzív, a vonzerőt növeli a határhoz való közelség. A horgászturizmus is egyre jobban fejlődik. A szigetközi kerékpárút megépítése óta megnőtt a kerékpáros turisták száma. A vizek - elsősorban a Duna és a Rába - az evezős turisták kedvelt területei, több nemzetközi túra is érinti a megyét. A lovasturizmus gyorsan fejlődik, kínálata folyamatosan bővül. Egyelőre nincs kihasználva a természeti értékek bemutatásának lehetősége, az ún. szelíd v. ökoturizmus még csak csíráiban létezik. b) Kulturális, építészeti adottságok A megye gazdag történelmi, építészeti nevezetességekben, elsősorban a városok, de vidéken is több értékes műemlék található, mint pl. a lébényi templom, az árpási templom, a hédervári Boldogasszony-kápolna, a pannonhalmi apátság stb. A történelmi-építészeti emlékek látogatottsága a városokban kielégítő, a vidéken lévők a propaganda hiányosságai miatt még kevéssé ismertek. A kulturális eseményeket (Győri Balett előadásai, Győri Nyár, Soproni Tavaszi Fesztivál stb.) a programfüzetek, propagandakiadványok ismertetik, látogatottságuk egyre nagyobb. Szükség lenne a megyei szintű koordinációra, a színvonalasabb propagandára, hogy minden érdeklődőhöz eljusson a rendezvény híre.

123

c) Termál- és gyógyvizek A megyében jelentős a gyógy- és termálvízkincs, az ezekre telepített fürdőket sok bel- és külföldi turista keresi fel. A gyógyturizmus az adottságok jobb kihasználásával, a jobb propagandával tovább növelhető. A határhoz közeli városokban - elsősorban Sopronban és Mosonmagyaróváron - sok külföldi veszi igénybe az orvosi szolgáltatásokat (pl. fogorvos). d) Üzlethálózat, szolgáltatások A megye városaiban lévő nagy bevásárlóközpontok, a heti piacok kínálata, a szomszéd országoknál olcsóbb árak vonzzák a bevásárló turizmust. Különösen Sopronban és Mosonmagyaróváron meghatározó, de Győr üzleteit, piacait is sok külföldi (elsősorban szlovák és osztrák) látogatja. Ugyancsak az alacsonyabb árak és a minőségi szolgáltatások miatt járnak a külföldiek fodrászhoz, kozmetikushoz, rendezik itt az esküvői vacsorákat. e) Falusi vendéglátás Az adottságok nincsenek kihasználva, az összes megyébe érkező vendég 2%-át tette ki a falusi turizmus. Ide kapcsolódhat a jövőben a népi mesterségek bemutatása, de ajánlani lehet ezt a programot a vízi- és kerékpáros turistáknak is.

4.2.2. Az idegenforgalom jelenlegi helyzete 1995 és 1999 között közel azonos volt a megyébe látogató külföldi vendégek száma (315.000-351.000), míg az itt töltött vendégéjszakák száma emelkedett. (1995 - 1,97 db/fő, 1999 - 2,39 db/fő). A belföldről érkező turisták száma 180.000-203.000 között változott, az érdeklődés kiegyenlítettnek mondható.

30. sz. táblázat: A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása Győr-Moson-Sopron megyében, 1995-99 [1]

Időszak 1995 1996 1997 1998 1999

Külföldi vendég (fő) 153.758 142.149 134.968 140.781 139.906 Belföldi vendég (fő) 198.127 181.874 180.122 203.163 190.843 Vendégek összesen (fő) 351.885 324.023 315.090 343.944 330.749 Külföldi vendégéjszaka (db) 261.819 242.030 241.054 270.174 277.497 Belföldi vendégéjszaka (db) 431.424 440.808 426.607 559.552 511.918 Összes vendégéjszaka (db) 693.243 682.838 667.661 829.726 789.415 Egy vendégre jutó éjszaka (db/fő)

1,97 2,11 2,12 2,41 2,39

A vendégek 44%-a külföldi, elsősorban osztrák és német, de egyre többen érkeznek Hollandiából. Győrben a bevásárló turisták zöme szlovák. A megnövekedett igények kielégítésére nőtt a szálláshelyek száma 10.156-ról 13.167-re.

124

31. sz. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Győr-Moson-Sopron megyében, 1995-99, db [1]

Időszak 1995 1996 1997 1998 1999

Működő szálloda 42 42 41 44 50 Kiadható szoba összesen 6.780 7.256 7.679 7.492 8.073 ebből: szállodákban 2.615 2.850 3.004 3.216 3.536 egyéb szálláshelyen 3.376 3.650 3.634 4.677 5.094 Kiadható férőhely összesen 10.156 10.906 11.313 12.169 13.167 ebből: szállodákban 1.398 1.518 1.549 2.022 2.201 egyéb szálláshelyen 1.217 1.332 1.455 1.194 1.335 Megjegyzendő, hogy másutt az országban stagnálnak vagy csökkennek a kereskedelmi szálláshelyek. Különösen figyelemre méltó a megyében a panziók számának növekedése, itt a férőhelyek nyolcszorosára bővültek. Az idegenforgalmi kínálat és kereslet megfelel egymásnak, a fogadóképesség terén vannak hiányosságok. Emelni kell a minőséget, javítani kell a megyén belüli koordinálást, a reklám- és marketingtevékenységet. Tranzitturizmus A megye határátkelőin lép be az országba érkező külföldiek 64,7%-a, tehát itt van a legnagyobb tranzitfolyosó. Az M1-M15 autópálya, a 85-ös főút a Ny-K-i forgalom tengelye. Emellett a 84-es út játszik fontos szerepet az átmenőforgalom lebonyolításában, mert ezen keresztül érik el a Balatont leggyorsabban az oda igyekvők. Az északról érkező turisták egy része Vámosszabadinál lép be az országba, de ennek a határátkelőhelynek a szerepe még nem éri el a nyugati határátkelők forgalmát. A megye területén közúton 8 helyen érkezhetnek külföldiek hazánkba, a legnagyobb a forgalom Hegyeshalomban (40,1%), Sopronban (31,7%) és Rajkán (17,6%).

32. sz. táblázat: A külföldi be- és a magyar kiutazó forgalom Győr-Moson-Sopron megye határátkelőin, részesedés az országos forgalmi számokból [2]

Forgalom 1986. évben 1991. évben 1996. évben

Beutazó külföldiek S (fő) 16 700 000 34 000 000 43 056 952- ebből Gy-M-S megyén át 4 900 000 13 600 000 11 147 817Gy-M-S megye részesedése 29,3% 40,0% 25,9%Kiutazó magyarok S (fő) 6 300 000 14 100 000 11 805 881- ebből Gy-M-S megyén át 1 000 000 5 600 000 3 559 918Gy-M-S megye részesedése 15,9% 39,7% 30,2% 1991. év az

1986. év %-ában 1996. év az

1991. év %-ában Beutazó külföldiek S (fő) ***** 203,6% 126,6%- ebből Gy-M-S megyén át ***** 277,6% 82,0%Gy-M-S megye részesedése ***** 136,3% 64,7%Kiutazó magyarok S (fő) ***** 223,8% 83,7%- ebből Gy-M-S megyén át ***** 560,0% 63,6%Gy-M-S megye részesedése ***** 250,2% 75,9%

125

A 3 vasúti átkelőhely (Rajka, Sopron, Hegyeshalom) megfelelő összeköttetést biztosít Nyugat-Európa és Szlovákia felé. A határátkelők áteresztőképessége átlagos forgalom esetén megfelelő, szezonális csúcsterhelések idején (pl. Forma 1-es verseny, a szabadságok, iskolai szünetek időszakában) előfordulnak torlódások. A megye idegenforgalmának jelentős része a fent említett tranzitutak mentén zajlik, az üdülési szándékkal ideérkezők a Duna - Mosoni-Duna térséget keresik fel, ami egy északra koncentrálódó túlsúlyt alakított ki. A jövő feladata a hiányosságok pótlása (összehangolt marketing tevékenység, az ökoturizmus fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése), ennek révén a tranzitutasok megállítása és a megye déli területeinek bevonása a turizmusba. Ebben a munkában mind nagyobb szerepe lehet a kistérségi társulásoknak. A növekvő idegenforgalom több környezeti problémát is okoz - ezek egy része az infrastruktúra hiányosságaira vezethető vissza. A víziturizmus szabályozatlansága különösen a Szigetköz TK területén jelent súlyos terhelést a környezetre. Miután kevés a kemping, a kijelölt, megfelelő komforttal ellátott (víz, szemétgyűjtő, WC) sátorozóhely, mindenki oda megy, ott táborozik, ahol akar. Szezon végén a hullámtér egész területén ott éktelenkednek a szeméthalmok, árulkodnak a táborhelyekről a turisták által megcsonkított fák. Az állatvilágot a folyamatos zavarás veszélyezteteti. Megoldást az infrastruktúra kiépítése és a víziturizmus szigorú szabályozása jelenthet. A lovasturizmus a taposással és a zavarással veszélyeztetheti a természeti értékeket és hátrányosan hat a vadászturizmusra is. A tranzitturizmus - főleg a szezonális csúcsidőszakok alatt - komoly terhelést jelent a megye útjain. Nő a levegőszennyezés, a zaj. Bár nem a turizmushoz tartozik, az átmenő kamionforgalom is sok gond forrása, különösen ott, ahol nincs megkerülő út és a településeken keresztülhaladnak a járművek (zaj, levegőszennyezés, a rázkódás miatti épületkárok, szemetelés, országúti "terrorizmus"). Megoldás az elkerülő utak megépítése, a kulturált parkoló/várakozóhelyek létrehozása, a rendszeres rendőri ellenőrzés lehet.

4.2.3. A kistérségek idegenforgalma A megye idegenforgalma a közelmúltig, hasonlóan az ország más területeihez, a nagyobb városokhoz (Győr, Sopron) és a speciális adottságú településekhez (Pannonhalma, Nagycenk stb.) kötődött. A kistérségi szintű vidékfejlesztéssel párhuzamosan az idegenforgalom struktúrája is kezd átalakulni, lehetősége, ha a kívánatosnál lassabban is, de folyamatosan bővülnek. Szinte valamennyi kistérségi társulás fontos szerepet szán az idegenforgalomnak. Programok készültek, illetve készülnek, és a kistérségek igyekeznek egyre jobban kihasználni az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket. Vannak olyan területek (Szigetköz, Nyugati-Kapu, Fertőmente), ahol a turizmus már eddig is fontos szerepet játszott és olyanok is, ahol a kedvező adottságok ellenére még csak a kezdeti lépéseknél tartanak.

126

A kistérségi programok, fejlesztési elképzelések döntő része az idegenforgalom ún. szelíd formáit preferálják, így környezetvédelmi szempontból is támogatható ez a stratégia. [3,4,5,6] A kistérségi társulások a megye szinte egész területét lefedik, és ma már csak néhány olyan település van, amely nem csatlakozott valamely társuláshoz. A kistérségek kutatása is jól halad, köszönhetően a MTA NYUTI ilyen irányú tevékenységének. Az alábbi rövid áttekintés az idegenforgalom kistérségi jelenlétéről, lehetőségeiről, problémáiról és a fejlesztés feladatairól ad képet. a) Bakonyér térsége A terület idegenforgalmát főleg a természeti értékek (a Duna közelsége, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet tájegysége) határozzák meg. A területen csak viszonylag kis számban találhatók vonzó építészeti értékek, műemlékek és kulturális intézmények. Fontos vonzerő Győr közelsége. [7] A vízisportok mellett terjed a lovassport (Gönyű Dózsa-major) és a gyalogos, illetve kerékpáros természetjárás. Fontos feladat: - az infrastruktúra fejlesztése - kerékpárutak építése, kijelölése - speciális szolgáltatások nyújtása - a falusi turizmus feltételeinek átfogó megteremtése, bővítése - a falusi turizmus marketing programjának kialakítása b) Pannonhalma-Sokoró térsége Pannonhalma kiemelten fontos vallási, kulturális, idegenforgalmi szerepe miatt külön, a meghatározó idegenforgalmi központokkal együtt kerül bemutatásra. A térség egészének idegenforgalma a nagyszerű táji adottságok ellenére egyelőre nem jelentős. A táji értékek pedig különösen alkalmasak lennének a turizmus szelíd formáinak megteremtésére. Vannak biztató kísérletek (pl. vadász-bor-ökoturizmus), és lassan az alapinfrastruktúra is kiépül. A térségi turisztikai marketing fejlesztésével, speciális programok kínálatával és főleg egységes térségi turisztikai információs rendszer kiépítésével az idegenforgalom már a közeljövőben a terület fontos jövedelemforrásává válhat. [8,9,10] c) Rábcatorok térsége A településszövetség kedvező földrajzi fekvésére (autópálya, 1-es út), folyópartjaira, kavicsbányáira alapozhatja idegenforgalmát. Az átmenő forgalomnak fontos szerepe volt, és

127

csökkenő mértékben van ma is a turizmusban. A jórészt erre épült létesítmények (panziók, lovarda) főleg Abdán, Öttevényen ma is komoly vonzerővel bírnak. Az ellátó hálózat ezeken a településeken már jól kiépült. [11] A feltárt termálvízkincs (Kunsziget), a már meglévő kerékpárutak bővítik a terület turisztikai kínálatát. Hasonlóan más kistérségekhez, itt is szükség lenne közös információs bázis kiépítésére. d) Rábaköz-Tóköz-Hanságmente térsége A kistérség a környezeti különbségek miatt az idegenforgalom szempontjából sem egységes, így a turizmus adottságai, fejlesztési irányai is különbözőek. A periférikus fekvés miatt a tranzitforgalom nem jelentős. A gazdag kulturális, főleg néprajzi értékek, a megőrzött természetvédelmi területek kedveznek a szelíd turizmus kibontakozásának, és speciális területeken versenyképesek lehetnek. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az alapinfrastruktúra hálózatának bővítése, termékfejlesztés és a térségi összefogás. [12,13] A turizmus fejlesztési területeit mutatja be a 24. sz. ábra. [13] e) Kis-Rábamente térsége A társulás területén a gazdag épített környezet, a sok műemlék, a megőrzött táj, a termálvíz, a kedvező földrajzi fekvés komoly idegenforgalmi potenciált jelent. Ezek ellenére a térség turizmusa ma még nem jelentős. Mihályi, Kapuvár, Beled a jelentősebb turisztikai fogadókészséget mutató települések. A térségben a "csendes" idegenforgalom, az ökoturizmus fejlesztése indokolt. Ennek megfelelően megkezdődött a kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése és a szálláshelyek bővítése. [14,15] f) Répcemente és Kavicstakaró térsége Az idegenforgalom - a tranzitforgalmat leszámítva - a kistérségben egyelőre nem jelentős. A természeti feltételek, az épített környezet gazdagsága, Ausztria közelsége komoly fejlesztési lehetőségeket rejt magában. A műemlékturizmus, kastélyturizmus, templomtúrák lebonyolításához jók az adottságok. [16,17] A települések idegenforgalmi vonzerőit foglalja össze a 25. sz. ábra. A megfelelő színvonalú szálláshelyek bővítésén túl megoldásra vár a háttérszolgáltatások és a szelíd turizmus infrastruktúrájának megteremtése, a települések összehangolt turisztikai marketingstratégiájának kidolgozása.

128

129

130

g) Fertőmente A térség fekvése, természeti és kulturális adottságai révén már ma is komoly idegenforgalommal rendelkezik. Megyei összehasonlításban csak a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás területén, Győr körzetében és Sopronban regisztráltak nagyobb vendégforgalmat. [18,19] A turizmus meghatározó formái a térségben: - ökoturizmus - víziturizmus - kerékpáros turizmus - termálturizmus - lovasturizmus A fentiek területi megoszlását a 26. sz. ábra mutatja. h) Nyugati Kapu térsége A térség közlekedési helyzetéből adódik sajátos idegenforgalmi szerepköre és lehetősége. A tranzitforgalom a meghatározó, mivel ez a terület a hazánkon átutazó, illetve itt tartózkodó turisták által leginkább igénybevett kapuja (Hegyeshalom, Rajka). A vendégfogadás térségi hálózata kiépült, a szálláshely kínálat megfelelő. Fontos feladat a tranzitturizmus jelleg oldása, a turisták több napra való lekötése. Ezt szolgálhatja a víziturizmus, horgászat (Szigetköz) lehetőségeinek kihasználása, illetve az ökoturizmus (Hanság) feltételeinek megteremtése. [20,21] i) Szigetköz A térség települései több kistérségi térségfejlesztési társuláshoz, önkormányzati szövetséghez tartoznak. A Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége és a térségfejlesztési társulások kiemelt feladatként kezelik az idegenforgalom fejlesztését. A fő turisztikai vonzerőt a táj Európában is egyedülálló természeti értékei jelenti. Az értékek megóvása csak olyan turisztikai formák (öko-szelídturizmus) mellett képzelhetők el, amelyek ezt az ökológiailag nagyon érzékeny területet nem veszélyeztetik. Az induló projektek többsége (Alsó- és Felső-Szigetközben egyaránt) megfelel ennek a kívánalomnak. A fejlődő infrastruktúra (kerékpárutak, szálláshelyek, strandok stb.) szintén ezt a célt szolgálja. [22,23,3,4,5] A termálvizek turisztikai hasznosításával bővül a kínálat és igényes marketingmunkával már a közeljövőben elérhető, hogy a térség az EU régióban is jegyzett, minőségi idegenforgalmi központtá váljon.

131

132

Felhasznált forrásmunkák (4.2. fejezethez) [1] Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja. MTA Regionális Kutatások Központja, 2000. [2] Fekete Mátyás: A megye idegenforgalma. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Fekete-Ceba Kiadó, 1998. [3] Győr-Moson-Sopron megye agrár és vidékfejlesztési programja (a SAPARD rendelettel összefüggésben). Kam-Kord Kht. 1999. [4] Szigetköz és Moson-sík kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja (a SAPARD rendelettel összefüggésben). Kam-Kord Kht. 1999. [5] A Nyugat-Dunántúli régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja 2000-2006. Készítették: KAM-KORD Közhasznú Társaság, Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Vas Megyei Agrár Közhasznú Társaság. 1999. szeptember. [6] Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési stratégiája. V. kötet, koncepció. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 25. sz. Témavezető: Rechnitzer János D.Sc. intézetigazgató. Győr, 1996. május. [7] "Bakonyér" kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja. Szerkesztette: Kam-Kord Kht. 2000, augusztus. [8] A térségfejlesztés természeti, gazdasági és társadalmi feltételei a Sokoróalja Térségfejlesztési Társulás településeiben. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 61. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997. [9] A térségfejlesztés természeti, gazdasági és társadalmi feltételei a Sokoróalja Térségfejlesztési Társulás településeiben II (koncepció). Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 61. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997. [10] Pannonhalma-Sokoró kistérség - Sapard Program 1999. Stratégiai terv. Sokoró Ökológiai Park Alapítvány. [11] A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben. A Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 5/I. sz. 1995. március. [12] A térségfejlesztés komplex feltételei a Rábaköz településeiben, I. kötet. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 42. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén. Győr, 1996. december. [13] A térségfejlesztés komplex feltételei a Rábaköz településeiben, II. kötet. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 63. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén. Győr, 1997. [14] A térségfejlesztés komplex feltételei a Kis-Rábamente településeiben, I-II. kötet. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 79. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén. Győr, 1998. november. [15] A térségfejlesztés komplex feltételei a Kis-Rábamente településeiben, III. kötet (koncepció). Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 86. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén. Győr, 1998. december. [16] Endogén erőforrások a Répcemente és Kavicstakaró Térségfejlesztési Társulás településeiben. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 62. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997. [17] A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Répcemente és Kavicstakaró településeiben II. (koncepció) Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 70. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997.

133

[18] A térségfejlesztés társadalmi, gazdasági feltételei a Fertőmente Térségfejlesztési Társulás településeiben. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 64. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997. [19] A térségfejlesztés társadalmi, gazdasági feltételei a Fertőmente Térségfejlesztési Társulás településeiben II. (koncepció) Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 71. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997. [20] A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Nyugati Kapu településeiben I. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 54. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997. június. [21] A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Nyugati Kapu településeiben II. (koncepció) Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 65. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 1997. [22] A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben. Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 105. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 2000. március. [23] A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben II. (koncepció) Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 111. sz. Témavezető: Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos főmunkatárs. Győr, 2000. május.

134

4.3. Mezőgazdaság (Dr. Tóth Péter) Győr-Moson-Sopron megye összterületének 72,8 %-a mezőgazdasági művelésbe vont terület. Ebből 267 359 ha szántó terület, a többi 33 988 ha szőlő, gyümölcs és rét, legelő terület. [2] Területhasználat, a talajok termőképessége [3] A megye talajviszonyai területi nagyságához mérten igen változatosak. 8 főtípus 22 talajtípusának mintegy 28 altípusa fordul elő. A megye átlagos talajérték száma az ún. "Aranykorona" érték 22, ami meghaladja az országos 20 Ak-t. A talajképző kőzet változatos mechanikai összetételű folyóvízi eredetű öntésanyag (homok, kavics, öntésiszap, stb.) és triász üledék, valamint dolomit és jura mészkő. [3] Győr-Moson-Sopron megye gazdaságában a mezőgazdaság - az iparral ellentétben - folyamatosan csökkenő szerepet tölt be. A megyében 1980 és 1999 között a megművelt földterület művelési ágak szerinti aránya a végbement változások ellenére szinte alig változott. A szántóföldi terület 1998-ban 221.000 ha, 1999-ben 217.000 ha, míg 2000-ben 208.000 hektár volt. A Kisalföld kedvező adottságai, termékeny talaja kiválóan alkalmas a szántóföldi növénytermesztésre, a szántók aránya még mindig több mint 50 %. A szántóföldi vetésszerkezeten belül sem történtek jelentős változások. [2] A megyében talajok minőségét robbanásszerűen megváltoztató tényező nincs. A Szigetköz termőképessége a Bősi Vízerőmű építését követően a csökkenő talajvízszint miatt jelentősen csökkent. A mai korszerű agrár-környezetgazdálkodási program kiinduló pontja a talaj állapotának felmérése és a bekövetkező változások folyamatos nyomon követése. A fentieket figyelembe véve került sor a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer Talajvédelmi Információs Monitoring alrendszerének, a TIM-nek a kidolgozására. A mérőhálózatot 71 mezőgazdasági, erdővel borított és környezetileg érzékeny területen kijelölt mérési pontra építették ki. Valamennyi helyen meghatározták a talajszelvényre, a talajszelvény genetikai szintjeire vonatkozó kémiai, fizikai, biológiai jellemzőket. Elvégezték a talajszelvények genetikai szintjeire vonatkozó kémiai, fizikai, biológiai laboratórumi vizsgálatokat. A talajjellemzőket időbeni változékonyságuk szerint induláskor egy alkalommal, az elmúlt időszakban változékonyságuk szerint egy, három és hat évenként vizsgálják. A vizsgálatokat a növényvédőszer-maradék, rádióaktivitás, szerves oldószerek területére is kiterjesztették. [3], [4] A növénytermesztés környezeti hatásai A megyében a műtrágyázott terület és a felhasznált műtrágya hatóanyagban 1989 óta folyamatosan csökken. Ezt mutatja a 27. sz. ábra.

135

27. sz. ábra: A műtrágyázás alakulása a gazdálkodó szervezetekben [2] Az elmúlt három évtizedben a termeléssel elvont tápelemmennyiséget jelentősen meghaladó műtrágya-hatóanyag mennyiség terhelte meg talajainkat. A talajok szervesanyag-tartalmának megőrzése érdekében szükséges szerves trágyázásnak sem a területi aránya, sem a mértéke nem érte el a kívánatos nagyságot. A növények tápelemmennyiségét meghaladó mértékű, kellőképpen nem megosztott nitrogén műtrágyázás hatására a talaj mélyebb rétegeiben feldúsult a nitrát mennyisége. A talajszelvényen keresztül haladó nitrátfront sok helyütt elérte a talaj vízszintjét. Abba bemosódva az egészségügyileg elfogadható határérték fölé emelte kútjaink többségében a nitrát mennyiségét. A kemikáliák felhasználásában a 27. sz. ábrán látható csökkenés örvendetes, de nem tudományos megfontolásokon, hanem gazdasági szükségszerűségen alapult. A szántóföldi növények termésátlaga 1991-1995 között az 1986-1990 évek átlagához viszonyítva szinte minden növény esetén csökkent. [2] Az állattenyésztés környezeti hatása A magyar állatállomány még az 1980-as években, a fénykorában sem érte el egységnyi területre vetítve az EU állatállományának 50-60%-át. Azóta az állatállomány 40%-kal csökkent. Ebből adódik, hogy az Európai Unióval szemben hazánkban nem a nagy állatlétszám, hanem annak hiánya jelenti a környezetkímélő mezőgazdasági termelés egyik fő akadályát. Az állatállomány megyei alakulását 1980 és 1999 között a 28. sz. ábra mutatja. [2]

136

28. sz. ábra: Az állatállomány alakulása Győr-Moson-Sopron megyében [2]

Az EU csatlakozás kapcsán az állattartással járó hulladékok ártalmatlanítása környezetvédelmi feladat. Győr-Moson-Sopron megye kistérségeiben keletkező szerves állati hulladék mennyiségét a 33. sz. táblázatban foglaltuk össze. [2]

33. sz. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye kistérségeiben keletkező szerves állati hulladék [2]

Kistérségek sz.marha

ürülék [t/év]

sertés ürülék [t/év]

baromfi ürülék [t/év]

tyúk Broyler Összesen Csornai 81696 21913 349 228 577 Győri 30636 9127 3475 2199 5674 Kapuvári 42032 11866 1039 660 1699 Mosonmagyaróvári 33596 8217 1388 880 2268 Soproni 12050 2739 349 220 569 Tét-Pannonhalmi 11988 4104 340 220 560 Összesen 210160 47966 6940 4407 11347 A keletkező szerves állati hulladék biogáz termelésre is hasznosítható, melynek során kapcsoltan hő- és villamosenergia állítható elő, a kigázosított trágya pedig nyolc hónapos érlelés után talajerő pótlásra hasznosítható.

137

Magyarországon jelenleg az állattartó telepeken nem környezetvédelmi jellegű fejlesztési programot kell végrehajtani, hanem komplex telepfejlesztési programot, amelynek központi eleme az almozásos tartási technológia és ennek része kell legyen a trágyakezelés megoldása. Az állatlétszám újbóli növelése a tartási technológia korszerűsítése nélkül környezetbarát módon nem oldható meg. Nem kielégítő az állattartó környezetvédelmi telepek ellenőrzése, a beruházások környezeti szempontok szerinti vizsgálata. Mezőgazdasági kommunális és ipari eredetű hulladékok termőföldön történő hasznosítása [3] Győr-Moson-Sopron megyében az alábbi engedélyezett hasznosítás folyik: Település Kibocsátó Árpás Mg. Szövetkezet Bőny Bőnytej Kft Cser-major Mg. Szakiskola Egyed Mg. Szövetkezet Fertőd MOL-PIG Kft Győr Új Kalász Mg. Szövetkezet Ikrény INICIA Rt Jánossomorja FIORÁCS Kft. Kóny Mg. Szövetkezet Lázi Sertéstenyésztő Kft Mórichida Mg. Szövetkezet Mosonszolnok Mg. Szövetkezet Mosonmagyaróvár Lajta Rt Nagyszentjános Mg. Rt Rábapordány Mg. Szövetkezet Tét MONKOF-SER Kft Töltéstava Mg. Szövetkezet Szil Mg. Szövetkezet Sopron Mg. Szövetkezet Szennyvíziszap engedélyezett hasznosítása az alábbi települések külterületén folyik: Település Kibocsátó Gyarmat PANNON-VÍZ Rt. Téti Szennyvíztisztító-mű Tényő PANNON-VÍZ Rt. Écsi Szennyvíztisztító-mű Sopronhorpács Szennyvíztisztító-mű A megye területén szennyvízzel történő öntözést nem engedélyeztek. [3]

138

A mezőgazdaságra vonatkozó EU környezetvédelmi szabályozások Talajhasználat és talajművelés [1] Az Európai Közösségben talajvédő talajművelési szabályzat vagy korlátozás jelenleg még nincs. A talajvédelmi törekvések a különböző EU-kezdeményezésű környezetvédelmi programokban, valamint a Vidéki térségek európai chartájának állásfoglalásaiban és ajánlásaiban találhatók meg. A vonatkozó feladatok a megosztott felelősség alapján a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Az Európai Unió tagállamainak közös agrárpolitikájában (CAP) a talaj védelme közösen elérendő célként 1995 óta van kiemelten napirenden. A rövid és hosszú távú környezetvédelmi programokban közvetett módon, de nagyon is hangsúlyosan van jelen a talajvédelem. Áttekintve az EU 5. környezetvédelmi akcióprogramját, a kitűzött célok mindegyikében található olyan közvetett talajvédelmi ajánlás, amelynek megoldása összefügg a talajműveléssel. Így: - a tagállamok környezetvédelmi politikájának kimunkálása elválaszthatatlan a

vidékfejlesztéssel harmonizáló talajhasználati és növénytermesztési koncepciótól, - a környezetvédelem valamennyi gazdasági ágazat, így a mezőgazdaság minden

részterületét átszőve napi feladatként jelenik meg, - a környezetvédelem bővítendő eszköztárában a talajhasználat és a talajművelés is

szerepel, - a tájak, vidéki térségek - a mezőgazdálkodás színtereinek - védelme a szubszidiaritás

elvén közös európai feladat. Az Unióban a fentieknek megfelelően a növényvédelemben megerősödött a gazdálkodásra, a terület- és tájhasználatra, a természetes források stratégiai használatára alapozott növényvédelem. Így a növényvédelem nem egyszerűen károsítók elleni védekezést jelent, hanem holisztikus szemléletet követve a gazdálkodás szerves része. Az EU jogrendszerének megfelelően alapvető fontosságú, és a növényvédelmi környezetterhelést vagy kockázatot csökkentő lépés a gazdálkodók regisztrálása, a gazdálkodás egészének áttekinthető nyilvántartása, amely ellenőrizhetőséget, szakmai, növényvédelmi kommunikációs csatornát jelent. Ez hozzájárul az EU-tagállamokban működő "növényi útlevél" bevezetéséhez, amely a növényi termék-előállítás folyamatában követi a terméket az előállítás helyétől a felhasználóig. Az EU csatlakozás érdekében az agrár környezetvédelem döntő elve a fenntartható fejlődés. Ez a piaci versenyképesség javításának egyik fontos tényezője lehet. Környezetkímélő, víz- és energiatakarékos, továbbá hulladékszegény technológiákra van szükség. Felhasznált forrásmunkák (a 4.3. fejezethez) [1] Glatz Ferenc (szerk.): Termelés, piac, természeti környezet. Budapest, 1998. Magyar Tudományos Akadémia (ISBN 9635080654) [2] KSH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve, 1999. [3] KAM-KORD Közhasznú Társaság Győr, Keszthelyi Akadémia Alapítvány Keszthely, Vas Megyei Agrár Közhasznú Társaság Szombathely: A Nyugat-Dunántúli Régió Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja. 1999. szeptember. [4] KAM-KORD Közhasznú Társaság, Győr: Győr-Moson-Sopron Megye Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Programja. 1999. április.

139

4.4. Hulladékkezelés (Dr. Nagy Géza) A Megyei Környezetvédelmi Program jelen (I.) résztanulmányának 3.7. pontjában már foglalkoztunk a hulladékgazdálkodás és ártalmatlanításának helyzetével, mint a következő időszakban készítendő megyei környezetvédelmi stratégia, illetve program hulladékgazdálkodási részét megalapozó állapot bemutatásával, illetve értékelésével. Itt mint a környezetterhelés szempontjából jelentős - antropogén emisszióforrást vizsgáljuk a hulladékkezelés tevékenységét. Elöljáróban szükséges néhány, a hulladékkezeléssel összefüggő, a gyakorlatban környezetterhelést jelentő tevékenység fogalmát definiálni: [1] • gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő

elszállítás érdekében; • tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett,

három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése; • begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa

vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén;

• szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is;

• előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár.

• kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is;

• újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;

• hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása;

• ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával (lerakással, mélyinjektálással, víztestbe bevezetésével, biológiai kezeléssel, hulladékégetéssel stb.).

Az említett valamennyi tevékenység a hulladékgazdálkodás - a megyei hulladékgazdálkodási stratégia kialakításánál is figyelembe veendő - olyan elemei, amelynek során a keletkezett hulladék mozgatása, átalakítása történik, így mint bármely anyag-, ill. energiaátalakítási tevékenység, bizonyos hatásokkal végezhető, vagyis hulladékképződéssel ("veszteséggel") jár, tehát emisszióforrásként szerepel. Ezért van különös jelentősége a megelőző környezetvédelem alkalmazásának, amely a természeti erőforrások leghatékonyabb felhasználását biztosító (hulladékminimalizálás) anyag- és energiaátalakítási módszerekkel (technológiákkal) igyekszik elérni, hogy ne - vagy

140

csak igen kis mennyiségben - váljanak hulladékká az alapanyagok (pl. életciklus elemzésen alapuló hatékony technológiák alkalmazásával, a termékek élettartamának növelésével, a zártláncú gazdaság kialakításával stb.). Ezért foglalja el a "hulladékgazdálkodási piramis" csúcsát (29. sz. ábra) a megelőzés és minimalizálás, és ezért jelent legrosszabb alternatívát a lerakás (mint a legelterjedtebben alkalmazott ártalmatlanítás). [2]

29. sz. ábra: Hulladékgazdálkodási piramis [2]

A megelőzés módszereit és stratégiáját ma még térségünkben nem eléggé ismerik, és a gyakorlatban csak ritkán használják. Éppen ezért a javasolandó környezetvédelmi stratégia és program elemei között erre külön fel fogjuk hívni a figyelmet. Jelenleg a megyében összegyűjtött hulladék döntő részét lerakással ártalmatlanítják, többnyire nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakókban (szeméttelepeken). A szervezett gyűjtés és szállítás nem teljes körű és a szállító berendezések nagy része is korszerűtlen, ami azt jelenti, hogy a keletkezés és lerakás közötti szakaszon is terheli a hulladék a környezetet (szakszerűtlen tárolás, szállítás, zuglerakás stb.). A hulladék szakszerűtlen (a környezeti elemektől nem megfelelően elszigetelt) lerakása igen bonyolult és sokrétű módon veszélyezteti (terheli) a környezetet (30. sz. ábra).

Legjobb alternatíva

Legrosszabb alternatíva

Megelõzés

Minimalizálás

Újrahasználat

Hasznosítás

Energia -visszanyerés

Ártalmatlanítás(Lerakás)

141

30. sz. ábra: A hulladék környezetbe jutásának lehetséges útjai [3]

Az ábrából különösebb magyarázat nélkül is leolvasható, hogy a lerakóba (főleg a megfelelő műszaki védelemmel és folyamatos rekultivációval nem rendelkező) kerülő hulladék folyamatosan szennyezi a környezeti elemeket és végső soron veszélyezteti az embert. A Győr-Moson-Sopron megyei hulladékelhelyezés az 1993-97 közötti időszakban végzett felmérések térképi (3., 4. ábra) összesítésével szemléltethető. A 31. ábrán bemutatott lerakók nagyobb része jelenleg is működik (ebből mindösszesen 9 engedélyezett és csak a legújabban épült jánossomorjai, illetve fertőszentmiklósi lerakó felel meg az EU-s előírásoknak is). A 32. ábrán bemutatott hulladékbegyűjtési körzetek és nagyobb begyűjtőhelyek és fejlesztési elképzelések az 1997. évi állapotokat tükrözik [4,5]. Mára ugyan megépült két rendezett lerakó, de további 3-4 megyei rendezett (kellő műszaki védelemmel ellátott, és szelektív gyűjtésre alapozott vagy legalább telepi utánválogatást magába foglaló) megépítése indokolt. Az Európai Uniós gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő települési szilárd hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának elvi folyamatát a 33. sz. ábra szemlélteti.

LégtérPárolgás

Hulladéklerakó Talaj Vízi és földi

élõlények Ember

Vizek Táplálékivóvízzel

Kilúgozás vagyelfolyó csapadékvíz

Szorpció Közvetlenérintkezés

Táplálék

Belégzés

KilégzésBelégzés

Szél

lel s

zállí

tott

po

r

Kiü

lepe

dés

Csa

padé

k víz

zel

szál

l ítot

t sze

mcs

ék

Kilú

goz á

s

Páro

lgás

Kiülepedés Közvetlen éri

ntkezés

Táplálé

k

Ürülék

142

143

144

33. sz. ábra: Települési szilárd hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának elvi folyamata [6]

Hulladék

keletkezési hely

Vegyes, ömlesztett települési szilárd hulladék

Keletkezési helyen szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék

Közterületi szelektív gyűjtés, hulladék-udvaron való gyűjtés és vissza-forgatás

Háztartási hulladék

előválogatás

Visszavált-

ható göngyölegekvisszaváltó

helyre

Kezelőtelepi utánválogatás és másodnyersanyag kinyerés

Közvetett hulladékhasznosítás,

ártalmatlanítás -komposztálás

-biogáz termelés -tüzelőanyag előállítás

-égetés

Maradék nyersanyagok rendezett lerakása

Veszélyes hulladék frakció kivétele és ártalmatlanítása

Visszaváltható üvegek, fémdobozok

Papír, karton, műanyag, alumínium, üveg, vas

Kompost, biogáz, hő- illetve villamos energia, tüzelőanyag

145

Itt is felhívjuk a figyelmet a KöM által vezényelt országos hulladéklerakók (helyzet) feltárását célzó programra, valamint arra a hulladékgazdálkodási törvény által rögzített elvárásra, hogy pontosan meg kell határozni (kb. 2 éven belül) valamennyi hulladéklerakó környezeti hatását, a lerakott hulladék összetételét és el kell készíteni az ezek ismeretén alapuló hulladékgazdálkodási terveket. A még jelenleg készülő (és így csak részben ismert) alacsonyabb szintű jogszabályok (kormány- és miniszteri rendeletek) a Hgt végrehajthatóságának kereteit biztosítani fogják, de a tartalmi feladatmegoldáshoz már most hozzá kell kezdeni. Nem kerülhető meg egy állásfoglalás a kommunális hulladék energetikai hasznosításának regionális alkalmazása vagy elvetése tekintetében. E kérdés eldöntése azért bír megkülönböztetett jelentőséggel, mert Európában általában sokkal nagyobb az így kezelt hulladékok részaránya, mint nálunk. Egyes országokban az energetikai célra hasznosított kommunális hulladék részaránya eléri vagy meghaladja az 50%-ot (pl. Németország, Svájc, Svédország), míg nálunk egyetlen ilyen égetőmű működik Budapest térségében. A Nemzeti Környezetvédelmi Program és a hulladékgazdálkodási törvény által szorgalmazott regionális hulladékégetőművek létesítése hazánkban (térségünkben úgy tűnik, különösképpen nagy lakossági (civil szervezetek által képviselt) ellenállásba ütközik. Abban az esetben, ha az égetőmű létesítése elvetésre kerülne, mindenképpen meg kell vizsgálni az alternatív lehetőségek (mint például a komposztálás, biogáz előállítás, illetve az itt képződő termékek elhelyzése) kiterjedtebb alkalmazását. Bármelyik megoldás vagy megoldások nyernek megyei támogatást, elő kell készíteni a településenkénti szelektív hulladékgyűjtést és átmeneti tárolást biztosító hulladékudvarok létesítését és üzemeltetését. Ezzel együtt programot kell kidolgozni a térségben fejlesztendő környezeti ipar (technológiák) meghatározására és támogatására (pl. műanyagok hasznosítása, elektronikai hulladékok bontása, hasznosítása stb.). Fentiekkel összefüggésben fontos itt a tervezés középpontjába állítani a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak megoldásához elnyerhető támogatásokat. Ezekről röviden az alábbiak mondhatók el pillanatnyilag [7,8]. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok körében a települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatására erre az évre és a 2002. évre is két-kétmilliárd forintot szerepeltet. A támogatást kizárólag települési önkormányzatok - társulás esetén a gesztor önkormányzatok - igényelhetik a települési hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezéséhez vagy a meglévő rendszer fejlesztéséhez a Hgt. előírásait betartva. A pályázatok elbírálásakor előnyt élveznek a komplex (több támogatható elemre készült) megoldások, valamint a megadott fajlagos költségénél alacsonyabb beruházási költség mellett megvalósítható beruházások.

146

A támogatható elemek sorrendje: 1. Hulladékgyűjtő edényzet beszerzése (támogatási arány 50%) A lakóingatlanon keletkezett hulladék gyűjtésére, elszállításáig történő tárolására alkalmas és a helyi gyűjtőrendszerhez illeszkedő edényzet beszerzéséhez vehető igénybe. A támogatási hulladékkelezési rendszerhez való kapcsolódás vagy hulladékkezelési rendszer létrehozása esetén adható, amit az önkormányzat nyilatkozatban rögzít. 2. Hulladékgyűjtő sziget, gyűjtőpont kialakítása (támogatási arány 70%) A háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló, szabványosított edényzettel rendelkező begyűjtőhely kialakítása vehető igénybe. 3. Hulladékgyűjtő udvar kialakítása (támogatási arány 60%) A lakossági eredetű települési szilárd és veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló, zárt gyűjtőhely kialakítására vehető igénybe. 4. Hulladékkezeléshez szükséges szállítójármű (támogatási arány 60%) A hulladékkezeléshez szükséges szállítójármű beszerzéséhez pályázatot abban az esetben nyújthatnak be az önkormányzatok, ha a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására olyan önálló gazdálkodó szervezetet (közszolgáltatás) hoznak létre, amely a begyűjtött hulladékot térségi és/vagy műszaki védelemmel ellátott lerakóra, illetve ártalmatlanítóra szállítja és annak üzemeltetőjétől a hulladék befogadására nyilatkozattal rendelkezik. A szállítóeszköz korszerű, porzásmentes ürítést tegyen lehetővé és kihasználtsága legalább 50 százalékos legyen. 5. Átrakóállomás létesítése (támogatási arány 60%) Olyan hulladékgyűjtő hely, azaz átrakóállomás, amelynek alkalmazása esetén elkülönül a települési szilárd hulladék gyűjtése és szállítása, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerből ürítik vagy a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Azoknak az átrakóállomásoknak a beruházása részesül előnyben, amelyek rekultivált, régi lezárt lerakók területén valósulnak meg. Az átrakóállomás létesítése és a hulladékudvar eszközeinek, berendezéseinek telepítése közös telephelyen is megvalósítható. 6. Komposztáló telep létesítése (támogatási arány 50%) A lakossági eredetű települési szilárd hulladékokból az ingatlanokon, valamint a közterületen szelektíven gyűjtött biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) kezelése céljából tervezett telephely kialakítására vehető igénybe. Támogatható a technológia területének kialakítása (kezelő felület) és a prizmák átrakásához szükséges célgép(ek) beszerzése. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek az előállított komposztot helyben, régi (bezárásra ítélt) lerakó(k) rekultivációjára kívánják használni. A Megyei Környezetvédelmi Program egyik legaktuálisabb eleme lehet (kell hogy legyen), hogy megyei kezdeményezés és koordináció mellett jöjjenek létre olyan településcsoportok (társulások), amelyek hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak, közös hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Egy ilyen rendszer létrejötte jelentősen csökkenthetné

147

az elvégzendő munkát, javíthatná a támogatások elnyerésének lehetőségét és meggyorsíthatná a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. A hulladékkezelés okozta környezeti terhelés szempontjából megyénkben külön figyelmet érdemel a mosonmagyaróvári vörösiszaptároló, mivel ez a hazai veszélyes hulladék jelentős hányadát teszi ki, és európai szempontból is jelentős édesvízkészlet felett helyezkedik el. Nem ilyen horderejű - bár az utóbbi időben sokkal gyakrabban emlegetett - probléma a győr-bácsai veszélyes hulladékégető környezetterhelése, amely együtt jelentkezik a közelében elhelyezkedő szennyvízkezelő és folyékony hulladéklerakó hatásával mint környezeti terhelés és mint az érintett lakosság tiltakozását kiváltó hulladékkezelési gyakorlat. Ez utóbbi probléma kezelését a Győr Megyei Jogú Város - 2001. március 8-án elfogadott - Környezetvédelmi Program súlyának megfelelően rendezi, a tervezett intézkedések - feltehetően - mind környezetterhelési, mind közhangulati szempontból eredményesek lesznek. A nem minden tekintetben szakszerű hulladékártalmatlanítás ügyét azon települések, illetve településcsoportok környezetvédelmi programjában és a Hgt. előírásai szerint készítendő hulladékgazdálkodási tervben kell rendezni, amelyek területén elhelyezkedik az adott kezelő telep, lerakó stb. Így a vörösiszap kérdés is elsősorban a Mosonmagyaróvári Környezetvédelmi Program (amelyet csak a jövőben szándékozik elkészíttetni a város önkormányzata) keretei között rendezhető, természetesen a MOTIM Kft. - mint a hulladék kizárólagos termelője - saját hulladékgazdálkodási programjának a városi programba történő integrálásával. A Mosonmagyaróvár környezetvédelmi helyzetet elemző tanulmány [9] megállapításai szerint a vörösiszap az egyik legnagyobb problémát okozó hulladék a városban. Ebből az utóbbi években csökkenő mennyiségű veszélyes hulladékból 1998-ig kb. 3,5 millió tonna halmozódott fel 60 ha területen, összesen 4 tárolóban. A tárolók közül az első kettő nem kellően szigetelt, az agyagos tömörítéssel készült fenékréteg nem garantálja a talajszennyeződés kizárását. A talajvízfigyelő kutak mérési adatai (SO4, NaAl, lúgosság, pH..) általában stagnálnak, de egy részüknél gyakran előfordul határérték-túllépés. A tárolók felületén képződő por szeles időben jelentős légszennyezés forrása, amelyet a régebbi 3 kazetta teljes rekultiválásával és jelenleg is működő 4 kazetta folyamatos takarásával igyekeznek csökkenteni. A MOTIM rendelkezik kárelhárítási tervvel, amelynek folyamatos megvalósításával szép eredményeket érnek el. Például a vörösiszap kazetta takaró (föld) rétegébe telepített ezüstfüzek nagyon szép látványt nyújtanak és szinte teljesen megakadályozzák a diffúz porzást. Nagy eredménynek tekinthető a napjainkra elkészült újabb kazetta alapozás is, amely mind a szigetelés, mind az iszaptárolási (gyors száradás) technológiát tekintve korszerű és megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is. Továbbra is nyitott kérdés a régebbi tárolók alatt elhelyezkedő édesvízbázis védelem. A probléma vagy az igen költséges - teljes műszaki védelemmel ellátott tárolóba történő - átrakással, vagy a vörösiszap minél előbbi hasznosításával lenne megoldható.

148

Ez utóbbira már többszáz szabadalom készült a világon, de a teljes iszaptömeg hatékony és gazdaságos hasznosításának (alapanyagként történő felhasználásának) módszerét / módszereit még nem sikerült kidolgozni. E feladat nagy horderejű és térségi támogatása indokolt (szükséges). Felhasznált forrásmunkák (4.4. fejezethez) [1] 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról. [2] Dr. Nagy Géza (szerk.): Ökoprofit projekt tananyag. Veszprém-Győr, 2000. szeptember - 2001. február. [3] Dr. Nagy Géza, Dr. Bulla Miklós, Dr. Hornyák Margit: Hulladékgazdálkodás. Főiskolai jegyzet, SZIF, Győr, 1998. [4] Gerencsér Tivadar: Győr-Moson-Sopron megye hulladékgazdálkodási koncepciójáról. Tanulmányterv, Győr, 1994. december. [5] Börtetics Sándor: Előkészítő dokumentáció a Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programjához. Győr, 2001. március. [6] Bakonyiné Dr. Moser Judit: Települési szilárd hulladékgazdálkodási útmutató. /Projekt száma: HU 9402-01-L4/. Készítette, KTM megbízás alapján: Europrojekt GmbH, Ausztria. ÖKO Rt. Budapest, 1998. [7] KÖM-BM együttes közlemény a "települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása" igénybevételének részletes feltételeiről a 2001-2002 évekre vonatkozóan. Budapest, 2001. február. [8] Elnyerhető támogatás: TÖOSZ folyóirata. XI. évf. 2. sz. 2001. február. p. 27. [9] Németh Andrea: Mosonmagyaróvár környezetvédelmi helyzete. Mosonmagyaróvár, 1998.

149

4.5. Közlekedés és egyéb infrastruktúra (Kontra György, Gyulai István) Győr-Moson-Sopron megye közlekedési szempontból az országon belül, de Közép-Európát tekintve is különleges helyzetben van. Az európai fejlődési modellek a kilencvenes években megindult politikai-gazdasági változások hatására a közép- és kelet- európai térségben is szükségszerűen létrejövő zónát, közép-európai “banánt”, vagy “bumerángot” határoznak meg. Ennek szemléletes ábrázolása látható a 34. sz. ábrán, melyből nyilvánvaló a megye közlekedési kulcsszerepe. [1] Ezek a kapcsolati-közlekedési tengelyek, amelyek előnyös fejlődési feltételekkel rendelkező csomópontokat kötnek össze, egyben az európai közlekedési hálózatfejlesztés fő területeivé válhatnak. A 35. sz. ábrán látható, 1997-ben Helsinkiben kijelölt transzeurópai folyosók közül több érinti Magyarországot, az M1 autópálya szerves részét képezi a 4. számú folyosónak (Drezda/Nürnberg–Prága–Pozsony/Bécs–Győr–Budapest–Konstanca/Szaloniki/ Isztambul). A Duna, mint a 7. számú közlekedési folyosó, szintén érinti a megyét.[9] A Nyugat-dunántúli régió észak-déli tengelyeként tervezett M86-M9 gyorsforgalmú út kiépítése egyben az 5a. folyosó nyugati bekötését jelentené az 5. számú folyosó főágába a dél-dunántúli térségben. Amennyiben ezt a vonalat, közutat és vasutat egyaránt a TINA (Transport Infrastructura Needs Assessment - a csatlakozó országok kiépítendő közlekedési útvonalai) hálózatba sikerülne felvetetni az 5a. folyosó meghosszabbításaként, nagy segítséget jelenthetnének az európai támogatási formák a kiépítéshez. [2] A tervezett vonalvezetést, valamint a határmenti eurórégió közúti fejlesztéseit a 36. sz. ábra mutatja be, az együttes fejlesztés lehetséges területeivel együtt. [12] A megye területét már a római korban is nagyjelentőségű útvonalak szelték át. A Duna jobb partján vezetett a bécsi medence felé a nyugatra irányuló kereskedelmi és hadi út, de a Duna mint víziút fontos összeköttetést jelentett. Az Alpok keleti előterében vezetett az Északi-tengert a Mediterránummal összekötő híres “Borostyánút”. Ezeket a vonalakat követte az újkori vasútépítés és legújabban az autópálya, autóút építés. Az utak, valamint a folyók találkozásánál természetesen városoknak kellett létrejönni. A “vasfüggöny” megszűnésével, a határátkelési lehetőségek fokozatos kiépítésével a terület visszanyeri Magyarország nyugati-északnyugati kapujának szerepét. (A megye főbb közlekedési vonalait a 37. sz. ábrán tüntettük fel.) A határmenti szervezett és spontán együttműködés, turizmus feléledésével a megye már kvázi eurórégiónak tekinthető, bár az infrastrukturális fejlesztésben még nem megnyugtató a helyzet.

4.5.1. Közúti közlekedés A közlekedési hálózat jellemzőit alapvetően a megye területrendezési tervében foglaltak alapján ismertetjük.[3] Győr – Moson – Sopron megye országos közúti hálózatának hossza 1682 km. Ebből autópálya 72 km (9,3%), elsőrendű főút 112 km (6,6%), másodrendű főút 283 km (16,8%). A mellékúthálózat hossza 1215 km (72,3%). Az utak jelentős része (1447 km; 86%) aszfaltburkolattal ellátott. Az országos közutak becsült területe 9 millió m2 a megyében. Önkormányzati tulajdonban és kezelésben további kb. 6000 km burkolt út található. [7] Összességében megállapítható, hogy a megye közúttal való ellátottsága 0,414 km/km2, ami az országos átlagot (0,325 km/km2 meghaladja. Az 1000 lakosra jutó közúthálózat hossza 3,96 km/1000 lakos, ami szintén az országos átlag (3,00 km/1000 lakos) feletti.

150

151

152

Az országban 1999. végén 2,25 millió személygépkocsi, 322 ezer tehergépkocsi, 18 ezer autóbusz és90 ezer motorkerékpár létezett. Az üzemben tartott járművek átlagos életkora lassan csökkenő tendenciát mutat, a személygépkocsiknál 11,6 év, a tehergépkocsik átlagban 9,4, az autóbuszok 11,8, a motorkerékpárok 15,2 évesek. [10] Győr-Moson-Sopron megyében 20 év alatt a személygépkocsik száma megduplázódott, meghaladta a 100000 darabot, ez az országos átlagot jelentő 225 szgk./1000 lakos aránnyal szemben 240 db./1000 lakos értéket jelent. A megyék között az ötödik helyről ezzel a másodikra tört előre, közvetlenül a vezető Bács-Kiskun megye mögé. Tehergépjármű állományban még dinamikusabb a fejlődés, 1980 óta közel háromszorosára nőtt az állomány. A járművek átlagéletkora a megyében megfelel az országos átlagnak.[9][13] Mivel ez a motorizációs szint az európai átlagnak nagyjából a felét jelenti, a “nyugati kapu” helyzet várhatóan a közúti közlekedésből származó környezetterhelés emelkedését hozza magával. A közúti balesetek területén - az országos helyzethez hasonlóan - az 1990 körüli kiugróan magas esetszám nagyjából kétharmadára csökkent és az utóbbi néhány évben stagnál. Ez a megye területén évi 1000 balesetet jelent 1500 körüli sérült, valamint 70-90 elhunyt személlyel. [9][13] 4.5.1.1. Gyorsforgalmi hálózat A megye legrangosabb útja az M1 autópálya. Ez a megyét K–Ny-i irányba átszelve Budapest és Bécs között biztosít gyorsforgalmi kapcsolatot, Hegyeshalom határátkelőhelyen keresztül. Az autópálya 2000. februárjától Budapest–Hegyeshalom között díjas. A távlati forgalomnövekedést becsülve a jelenlegi 2x2 sáv a jövőben is elegendő lesz. A 42 kilométeres útszakasz környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve épült. Elkerüli az üdülő és lakóterületeket. A zaj és légszennyezéssel nem terheli a településeket. Nagyrészt szántón, erdőn halad keresztül. Teljes szakaszon vadvédő kerítéssel vették körül. A 147,5 km és 151,7 km szelvényeknél vadfelüljárót építettek, körülbelül az említett pályaszakasz felénél. Egy korábbi tanulmány szerint (1991. év) kiderült, hogy az autópálya keresztezi az évtizede, évszázada kialakult vadváltókat, amit a nagyvadak (őzek, vaddisznók, szarvasok) naponta használnak, a 146-148 km szelvények között, illetve a 156,6 km szelvénynél. A vad ösztönének engedve mozog az otthonterületén, vagy vándorol új territóriumot keresve. Ha nem gondoskodunk átvezetőkről, előbb utóbb az autópályán köt ki. A kerítés megsérülése is okozhat balesetet. 1998-as adat szerint az állat elütések számában vezet a több tucat róka, nyúl, fácán, továbbá macska, kutya, és néhány őz, vaddisznó is előfordult. Az apróvadak átkelésére több áteresz, átkelő épült, a pálya alatt, ahol sünök, békák stb. vonulhatnak. Az M1 autópálya elhalad olyan települések mellett, melyek nincsenek rákötve, pl Börcs. Az M15 gyorsforgalmi út Levél térségében válik ki az M1 autópályából, és Rajkán keresztül Szlovákiával köti össze országunkat. Az M15 jelenleg 2x1 sávos, bővítésére csak 2008 után kerülhet sor.

4.5.1.2. Első és másodrendű főutak Az 1. sz. főút a megye egyik ipari és idegenforgalmi tengelye, Budapest és a nyugati országhatár, illetve Bécs felé is kapcsolatot adva. Távlatban problémát jelenthet a főút Győr

153

térségében való átvezetése. Gönyü, Abda, Öttevény belterültén átmegy a nagy forgalom, ezért szükséges lenne a gönyűi kikötő fejlesztésének függvényében a kikötői elkerülés, illetve Győr belvárosának, valamint Abda - Öttevény elkerülésének kilátásba helyezése. A Gönyű - kikötő - Gyárváros, valamint Győr - Belváros - Abda útszakaszok kapacitás-kimerülésére kell számítani, ezért ott nyomvonalbővítés szükséges. A 14. sz. főút Győrben válik ki az 1. sz. főútból és Vámosszabadi határátkelőhelyen keresztül Szlovákiával biztosít összeköttetést. A nyomvonalon problémát jelent a határforgalom és a hétvégi kamionstop miatt az út szélén parkoló kamionok által keltett zavaró hatás, valamint a határátkelőnél várakozó személygépkocsik elhelyezésének hiánya. A 15. sz. főút szintén nemzetközi kapcsolatot biztosít; az M15 gyorsforgalmi út mellett kvázi lassú útként tölt be határforgalmi szerepet Magyarország és Szlovákia között. A rajkai magyar–szlovák autópálya-kapcsolat miatt ugyan a jövőben a 15. sz. főút forga-lomcsökkenésére kell számítani, az átmenő forgalom nagysága miatt Bezenye elkerülése szükségessé válhat. A 16. sz. főút Levél térségében köt le az 1. sz. főútról és Hegyeshalom határátkelőn keresztül ausztriai összeköttetést biztosít. A 19. sz. főút Győrszentivánon keresztül az M1 autópálya és az 1. sz. főút között tesz lehetővé közúti kapcsolatot. A 81. sz. főút Győr és Székesfehérvár közötti forgalmat teszi lehetővé. A főút a távlati tervekben is II. rendű főút szerepét tölti be. Ennek ismeretében szükséges megfontolni a péri korrekció és a mezőörsi átkelési szakasz tervének elkészítését. Szintén szükséges lehet Szabadhegy elkerülése, valamint Pér és Győr között a lassú forgalom elkülönítésére a repülőtérre irányuló forgalom jobb levezetése érdekében egy párhuzamos út kialakítása. Felmerült annak lehetősége is az Országos Területrendezési Terv készítésekor, hogy Komárom helyett a tervezett M81 gyorsforgalmi út nyomvonala Győrhöz érkezzen. A 82. sz. főút É–D-i kapcsolatot biztosít Győr és a 8. sz. főút között. Az út jelentős ide-genforgalmi igényeket elégít ki. A jövőben szintén II. rendű főútként fog üzemelni. A nyári turistaforgalom nagysága miatt Nyúl–Écs, valamint Ravazd belterületét nagy terhelés éri, tehermentesítése válik szükségessé. Távlatban a Győr–Pannonhalma szakasz kapacitás-kime-rülésére kell számítani, ezért az út négynyomúsítását előtérbe kell helyezni. A 83. sz. főút jelenleg és a jövőben is vegyes gazdasági jellegű II. rendű főútként üzemel. Hosszú távon kapacitásgondokkal nem kell számolni, Győrszemere és Tét kedvezőtlen levegő és zajterhelést kap, de Szemere és Tét elkerülésének megvalósítása az átmenő forgalom miatt szükséges lehet. A 84. sz. főút Balaton északnyugati partja és Sárváron valamint Sopronon keresztül Béccsel biztosít nemzetközi kapcsolatot. Az út soproni elkerülő szakaszára már korábban készült tanulmányterv. Igény jelentkezik még Nagycenk–Pereszteg között egy átkötőút kiépítésére, ezáltal kapcsolatot biztosítva a 85. sz. főúttal. Nagy forgalom halad át Sopron, Kópháza, Sopronkövesd térségében.

154

A 85. sz. főút a megye másik legjelentősebb főútja, amely a térség városait fűzi fel, K–Ny-i kapcsolatot biztosítva az M1 autópálya és a 84. sz. főúton keresztül a nyugati országhatár között. A Győr és Sopron, valamint a Sopron–Budapest irányú forgalmak nagysága miatt az út balesetveszélyes és az átszelt települések életét nagymértékben zavarja. Pl. Enese, Csorna, Kapuvár. Emiatt nagytávon gyorsforgalmi kapcsolat kialakítása szükséges Győr és Sopron között. Ennek megvalósulásáig azonban meg kell oldani a Kapuvár–Nagycenk szakasz nyomvonal-korrekcióját, valamint Enese elkerülését. A Győr–Csorna közötti szakasz kapacitás-kimerülése a közeljövőben bekövetkezik, ezért ott a 2x2 sávra bővítést mihamarabb meg kell oldani. A 86. sz. főút az adriai és a balti térségeket összekötő kontinentális útvonalat jelenti. Az osztrák autópálya (Bécs–Graz) megépülésével a 86. sz. főút forgalma megnőtt, mivel a Pozsony–Sopron–Kőszeg–Szombathely irányú forgalom is ezen a nyomvonalon bonyolódik. Jánossomorja, Csorna , Szil térsége visel el nagy forgalmat. Ezek az érvek játszanak szerepet amellett, hogy a 86. sz. út gyorsforgalmivá fejlesztését irányozzák elő. Ennek megvalósulása egyelőre csak 2x1 sávon elképzelhető, de ezen a nemzetközi igények változtathatnak. Hosszútávon a 85. sz. úttal kombinált csornai elkerülő szakasz megépítése várható. További főút rangú kapcsolati igények

- Fertőszentmiklós – Pomogy (Pamhagen), - 81. sz. főút, Pér térsége – Gönyű

A tervezett főúthálózati fejlesztések a 38. sz. ábrán láthatók. [12]

4.5.1.3. Hálózati szerepű mellékutak Az alább felsorolt nyomvonalak szerepe jelentősebb mint általában a mellékutaké, részben funkciójuk, részben forgalmi szerepük miatt. Ezen nyomvonalak feltétlenül fejlesztést igényelnek.

- 85. sz. főút, Fertőszentmiklós–Lövő–87. sz. főút, Kőszeg - 85. sz. főút, Fertőendréd – Fertőd–(Ausztria) - 85. sz. főút, Kapuvár–86. sz. főút, Beled - 83. sz. főút, Tét–Árpás–86. sz. főút, Rábacsanak - 83. sz. főút, Takácsi térsége–Szany–86. sz. főút, Rábacsanak - 82. sz. főút, Győr–Nyalka–Bakonybánk–82. sz. főút, Bakonyszentkirály - 81. sz. főút, Győr–Bábolna–13 sz. főút, Nagyigmánd - 14. sz. főút, Győr–Hédervár–Halászi–15. sz. főút, Mosonmagyaróvár - Halászi–Dunakiliti–15. sz. főút, Mosonmagyaróvár.

4.5.1.4. Zsáktelepülések, kapcsolathiányok A megyében viszonylag kevés zsákhelyzetű település található. Ezek jobb kapcsolatát meg kell oldani: jó műszaki megoldás, a nagy kerülőutak kiváltása környezetvédelmi szempontból is kedvező.

- Ágfalva (84. sz. főút, Nyugat-major térsége) - Ebergőc (Nagylózs) - Csér (Nemesládony) - Rábasebes (Kemenesszentpéter) - Újrónafő (Jánossomorja) - Dunaszentpál (8417, Mecsér térsége) - Kisbodak - Dunaremete

155

156

- Nemeskér (Újkér, hátsó út) - Mérges (Rábapatona) - Rábapatona (Koroncó) - Sobor (8416, Malomsok térsége) - Vének (1. sz. főút, Gönyű térsége) - Kajárpéc (Nagydém)

4.5.1.5. Közúti határátkelőhelyek Szlovákia: Vámosszabadi (14. sz. főút) Rajka (15. sz. főút, M15 autópálya) Ausztria: Hegyeshalom (16. sz. főút, M1 autópálya) Jánossomorja (8507. j. ök. út) – gyalogos, kerékpáros Fertőd (85111. j. ök. út) Fertőrákos (8126. j. ök. út) – gyalogos, kerékpáros Sopron (84. sz. főút) Kópháza (861. sz. főút) Az országhatár megyei szakaszán 8 állandó közúti határátkelőhely üzemel. Közülük a jánossomorjait és a fertőrákosit jelenleg csak a gyalogosok és a kerékpárosok használhatják. Az osztrák határszakaszon lévők összforgalma az utóbbi években kismértékben nőtt, ezen belül a kamionok száma emelkedett jelentősebben. Figyelemre méltó torlódások Rajkán, Vámosszabadinál, Sopronban és Kópházán vannak. A megyén keresztülhaladó nemzetközi forgalom a tejes magyarországi határforgalomnak felét teszi ki, [7] ami fokozott környezetterheléssel jár az átmenő forgalommal érintett településeken.

4.5.1.6.Közforgalmú közlekedés A megyében napjainkra az autóbusz vált az egyik legfontosabb közhasználatú közösségi közlekedési eszközzé. A megye mind a nemzetközi, mind a belföldi távolsági autóbusz-forgalom szempontjából jelentős szerepet tölt be. A távolsági járatok közül a Győr–Csorna–Kapuvár–Sopron, a Győr–Zirc–Veszprém–Balatonfüred, valamint Győr–Pápa viszonylatok a legforgalmasabbak. Helyközi szempontból a városok vonzáskörzetébe tartozó települések autóbuszforgalma jelentős, ezek közül is Győr, Csorna és Sopron térsége emelkedik ki. Helyi autóbuszjáratokat Győrben (50 viszonylat), Sopronban (19) és Mosonmagyaróváron (8) üzemeltetnek. Az autóbuszközlekedés teljesítményében, kihasználtságában a kilencvenes években országosan visszaesés következett be. Győrben az átlagosnál kedvezőbb a helyzet, kevésbé esett vissza a közforgalmú közlekedés teljesítménye, Sopronban és Mosonmagyaróváron nagyobba visszaesés. A városi önkormányzatok igyekeznek a helyi autóbuszközlekedés színvonalát megőrizni, járműparkját megújítani, kínálatát megtartani.[8][14] 4.5.1.7. Kerékpáros közlekedés A megyében ütemesen folyik a kerékpárutak kiépítése és kitáblázása. A közeljövőben a nemzetközi főirányok előtérbe kerülése várható. Legfontosabb részei a Fertő körüli kerékpárút továbbépítése, a szigetközi kerékpárút befejezése, a kitáblázás folytatása.

157

A kerékpártúrázásra ajánlott útvonalak nagy részén nem létesül külön kerékpárút, hiszen 1000 E/nap közúti forgalom mellett nem feltétlenül indokolt. A megye kerékpáros közlekedési hálózatának kialakításában, illetve a továbbfejlesztési tervekben a szabadidős szempontok dominálnak, de a városok környékén ezeket a hivatásforgalmi-iskolai közlekedési érdekek is befolyásolják. A falvakban esetenként lokális jellegű kerékpárút-építési igények is jelentkeznek.

4.5.2. Vasúti közlekedés A megye vasútsűrűsége és vasúti ellátottsága az országos átlagot meghaladja. Vasútsűrűség: 0,093 km/km2 (országos átlag: 0,08 km/km2). Ellátottság: 0,089 km/1000 lakos (országos átlag: 0,087 km/1000 lakos). A megye vasúthálózatának összes hossza: 378,5 km. Ennek kevesebb, mint 20%-a kétvágányú, villamosított vonal. Az egyvágányú vonalaknak kevesebb, mint 30%-a villamosított. A megye 173 településéből 73-t érintenek a vasútvonalak. 4.5.2.1. A megyei vasúthálózat elemei A megye legjelentősebb vasútvonala: az E50 (Párizs)–országhatár–Hegyeshalom–Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Záhony–országhatár–(Moszkva) A.1. kategóriájú nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal. A vasútvonal megyei szakasza része a 4. sz. Helsinki közlekedési folyosónak. A megye északi részén ÉNy–K-i irányban áthaladó vasútvonal felújítása nyugati tőke bevonásával a közelmúltban fejeződött be. A vonal Budapest és Hegyeshalom között részlegesen átépült, s így szakaszosan megfelel a nemzetközi AGC egyezménynek. A kétvágányú, villamosított vasúti fővonal Győr – Moson – Sopron megyei szakasza — Győr város belterületi szakaszát kivéve — megfelel a nemzetközi elvárásoknak; a vonalon 160 km/ó sebesség biztosított. A nyomvonalon a megyében további korrekció nem tervezett. A nagysebességre átálláskor nem gondoltak arra, hogy a vadváltások helyén biztonságos átjárókat építsenek. A vasúti fővonalon jelentős az áru- és személyforgalom is. Napi 16 pár IC, illetve nemzetközi és hazai gyorsvonat és 4 pár személyvonat közlekedik a vonalon. A Szombathely felé közlekedő IC vonatok is Győrön át közlekednek. Az IC vonalak a megyében Győrben, Csornán és Sopronban állnak meg. A hazai törzshálózati vasútvonalak (A.2. kategória) közül három nyomvonal érinti a megyét: - Rajka – Hegyeshalom – Porpác, - Győr – Celldömölk, - Győr – Sopron. Valamennyi egyvágányú és csak a soproni vonal villamosított. A Rajka – Hegyeshalom – Porpác vonalon 4 pár IC és 8 pár személyvonat közlekedik. A vonal teherforgalma is jelentős. A vonal megyei szakaszának legproblematikusabb pontja a Csorna vasútállomás melletti szintbeni útátjárója. A Győr – Celldömölk közötti vonalnak csak rövid, 36 km-es szakasza fekszik a megye területén. A vonalon 4 gyors- és 8 személyvonatpár közlekedik.

158

A Győr – Sopron vasútvonalon is jelentős a személy- és áruszállítás: 6 gyors- és 7 személyvonatpár közlekedik menetrendszerűen. Az előbbi vonallal közös csornai útátjáró a legrosszabb pontja a vonalnak. A mintegy 85 km-es távolságot szűk óra alatt teszik meg a vonatok. A megye további vasútvonalai: mellékvonalak (B.2.) Ezek: - Győr – Veszprém, - Sopron – Szombathely, - Pápa – Csorna, - Tatabánya – Kisbér – Veszprémvarsány – Pápa, - Fertőszentmiklós – Fertőújlak. A Győr–veszprémi vasútvonal csak Bakonypeterdig halad a megye területén. A nyomvonal problematikusabb szakasza Veszprém megyében fekszik. A nyomvonal szerepe személyszállítást tekintve a turista-, idegenforgalomban van. A vasutas települések szövetsége a MÁV-val kötött szerződés alapján támogatják a vasutat, igyekeznek népszerűsíteni a vonalat. A személyforgalom a vonalon az utóbbi években növekedésnek is indult (1995: 186.000 fő/év; 1996: 214.000; 1997: 253.000), ezt a tendenciát a jövőben is elő kell segíteni. A teherforgalom legnagyobb tényezője a vonalon a Fejér megyei dudari bánya. A menetrendszerinti vonatok száma: 1 járatpár sebesvonat és 8 járatpár személyvonat. Jelenleg a 79 km-es útvonal menetideje több mint 2 óra. A Sopron–Szombathely vonal 60 km/ó sebességre alkalmas, korszerűsített vonal. Személy- és teherforgalma egyaránt csekély. Így a vonal értékén alul hasznosított, holott sokkal jelentősebb forgalom bonyolódhatna rajta. Jelenleg 9 pár személy- és 1 pár sebesvonat közlekedik a vonalon. A Pápa–Csorna, valamint a Tatabánya – Kisbér – Veszprémvarsány – Pápa vonalak megegyeznek abban, hogy mind személy-, mind teherforgalmuk elenyésző, állapotuk leromlott, üzemük gazdaságtalan. (Utóbbi vonalon a 94 km-es távolság menetideje 3 óra 15 perc!). 4.5.2.2. Vasúti határátkelők Ausztria felé: Harka Ágfalva Sopron Pamhagen Hegyeshalom Szlovákia felé: Rajka Valamennyi határátkelőnél nemzetközi személy- és áruforgalom is bonyolódik. Harka–Ágfalva–Sopron átkelőhelyeknél peage forgalom zajlik.

159

4.5.3. Vízi közlekedés A Duna – Majna – Rajna transzkontinentális vízi útján tervezett országos közforgalmú kikötők egyike a megye területén, Gönyű közelében, a Mosoni-Duna torkolatánál kerül fejlesztésre. Közúti kapcsolatát az 1. sz. főút jelenti. Az 1. sz. főúton keresztül az M1 autópályáról is megközelíthető a kikötő. A vasúti kapcsolat Győrszentiván vasútállomásáról közvetlen vágánykapcsolattal oldható meg. A kiépített medencés kikötő tevékenységei: ömlesztett- és darabáru, konténer, Ro-Ro, kőolajszármazékok raktározása, árukezelése.

4.5.4. Légi közlekedés A megyében 3 repülőtér található (Pér, Fertőszentmiklós, Pusztacsalád). Ezek közül a Győr térségében található péri és fertőszentmiklósi repülőtér a jelentősebb. A péri repülőtér tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a Győri Aero Klub. A repülőtér a nemzetközi polgári légi forgalomban is részt vesz, valamint a magyar-német ipari együttműködés miatt jelentősen felértékelődött. Jelenleg nyilvános forgalommal működik, a kifutópályák füves felületűek, 2700x400 ill. 700x800 méteresek. Kategóriáját tekintve a IV. kategóriába tartozik, miszerint használata belföldi és regionális légi közlekedési tevékenységre alkalmas, de a légi taxi forgalom miatt külföldre induló, illetve onnan érkező gépeket is fogadhat. A fertőszentmiklósi repülőtér jelenleg nem nyilvános, II. kategóriájú, áruforgalmi repülőtér, ami sport, légi taxi és eseti belföldi légiforgalmi tevékenységre jogosít. A repülőtér leszállópályája 985x23 m-es aszfalt burkolatú. A pusztacsaládi repülőtér I. kategóriájú, ami kizárólag sport tevékenységre (ultralight, sárkány, vitorlázó, motoros sportrepülő, hőlégballon és ejtőernyős tevékenység) használható. A térség légi közlekedését és a repülőterek fejlesztését befolyásolhatják a térségben található más repülőterek is (pl. Pápa, Szentkirályszabadja).

4.5.5. A közlekedés, szállítás megoszlása Az 1990-es években a személyszállítási és áruszállítási teljesítmények Magyarországon csökkentek, ugyanakkor arányuk átrendeződött. Az Európai Közösség országaiban viszont az évtized dinamikus fejlődést hozott. Néhány összehasonlítás példaképpen: a fajlagos személyszállítási teljesítmény Európában 1990-1999 között 31 utaskm/lakos/év értékről 35-re nőtt, Magyarországon 25-ről 24-re csökkent. Az áruszállításban még nagyobb különbség alakult ki, a fajlagos értékben (tonnakm/lakos/év) az európai átlaghoz képest 58%-s az elmaradás. A munkamegosztás területén a következő arányok alakultak ki:

160

34. sz. táblázat: A személyközlekedési munkamegosztás alakulása (ukm-%)[11] szgk. busz vill.+metro vasút légi EU 1990 78,3 8,8 1,1 6,5 4,9 1998 79,1 8,7 1,0 6,1 5,1 H 1990 52,3 29,3 3,5 13,1 1,8 1999 53,3 28,8 3,4 10,6 3,7

35. sz. táblázat: Az áruszállítási munkamegosztás alakulása (ukm-%)[11]

közút vasút belvízi csővezeték EU 1990 67,9 18,7 7,9 5,6 1998 73,6 14,1 7,1 5,1 H 1990 38,6 42,7 5,3 13,4 1999 55,9 25,3 3,2 15,6 A következő táblázat a közúti közlekedés károsanyag kibocsátásának alakulását mutatja be Magyarországon, a kilencvenes években. Megállapítható, hogy a nitrogénvegyületek, valamint a széndioxid kibocsátás növekedett, a többi káros anyag kibocsátása csökkent a járműállomány növekedése ellenére.

36. sz. táblázat: Közúti közlekedés okozta károsanyag kibocsátás (1991-97)[11]

tonna/év Ki-bocsátásÉv

CO VOC NOx Pb Szilárd részecske

CO2 Gépjár-művek száma

1991 486981 84262 82086 387 7145399 2471254 1992 468727 79010 80007 183 6902789 2510000 1993 448352 73302 80965 132 6579474 2545397 1994 433507 68616 82754 107 6260230 2652744 1995 443968 69800 96724 100 16725 6626795 2749466 1996 435898 69167 89101 68 16681 8594642 2766444 1997 445732 67073 92904 57 17709 9540603 2795985 A közlekedési igények várható változására vonatkozó prognózisok szerint, amelyek 1999-ben készültek, Magyarországon az egyes ágak közötti megoszlás tovább fog az európai tagországokéhoz hasonulni. Amennyiben a belépés megtörténik a Közösségbe, a folyamat meggyorsulhat. Vagyis a légi közlekedési piac fejlődik, a közúti közlekedési igények növekednek, a belvízi hajózás, a vasúti személyszállítás és a közforgalmú közlekedés lényegében stagnálni fog. Összességében 2015-ig a várható gazdasági növekedésnek megfelelően növekednek az áruszállítási és személyközlekedési teljesítmények, de az átrendeződés a közúti közlekedés felé európai mintára folytatódik. Ezek a változások a

161

környezet számára a közlekedésből származó környezetterhelés kedvezőtlen alakulását jelenthetik.

4.5.6. Egyéb infrastruktúra Az infrastruktúrához tartozó ivóvíz, szennyvíz hálózatokról, villamos, gáz, távhő, stb szolgáltatásokról a vízgazdálkodás, épített környezet, ipar, energiagazdálkodás egyes erre vonatkozó fejezete szól, itt csak hivatkozunk rá, hogy áttekintően vagy részletesen megtalálhatók más fejezetben. Az infrastruktúra része a telefon, s annak egyre terjedő változata a mobil telefon. Ezek a készülékek, s a hozzátartozó bázisállomások egyre jobban elterjednek. Kb 1,5 millió készülék van forgalomban Magyarországon. Megváltozik lassan a minket körülvevő sugárzások jellege és intenzitása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 1996) „I” függeléke a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram. Ez utóbbinak sugárbiztonsági fejezete többek között célul tűzi ki a nem ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásainak vizsgálatát. Ez is indokolja, hogy foglalkozzunk vele. Az ionizáló és nem ionizáló sugárzás másként fejti hatását. A biológiai károsodást okozó ionizáló sugárzás (az elektromágneses sugártartományon belül a gamma, röntgen sugárzás) az élő sejteken belül képes ionokat létrehozni. Néhány ion jelenléte még nem okoz zavart, de a sugárzás hatására létrejött magas ionszint helyrehozhatatlan károsodást okoz. [15] A káros sugárzások monitorozását, hatásainak kutatását végzi országos szinten az OSSKI (Országos „Frederic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet, 1957-től). A megyei ÁNTSZ-ek (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, 1991-től) pedig területi szinten működnek szakhatóságként. [16] A nem ionizáló elektromágneses hullámok (100 nanométer hullámhosszúságnál húzzuk meg a határt) másképp viselkednek. Hullámtartományonként (spektrumok) csoportosítva az alábbiak: ibolyántúli (ultraviola, UV) sugárzás (280-380 nanométer), a látható fény (400-780 nanométer), infravörös (0.7-14 mikrométer), mikrohullámok (millimétertől méterig, vagy másként Terahertz és Gigahertz tartomány), rádióhullámok (métertől kilométer hullámhossz, illetve frekvenciáját tekintve Gigahertz és Megahertz tartomány). A hullámhosszt tekintve tehát az elektromágneses hullámok a 10-12-103 méter (15 nagyságrend) tartományba esnek, energiájuk 10-12-10-27 Joule között változik. A különböző hullámhossz-tartományokban eltérő fizikai törvényszerűségek érvényesülnek. [17] A nem ionizáló elektromágneses hullámok (EM) körülvesznek bennünket. A természetes, Napból jövő fény és hő sugárzás az élet alapvető feltételeit biztosítja, más részüket gyógyászatban, a műszaki életben hasznosítják. Az utóbbi 40 évben a mesterségesen keltett EM sugárterhelés a 350-szeresére nőtt a rövidhullámú és rádió frekvenciás tartományban. [18] A legerősebb adó (Solt) bekerített szélén az átlagos térerősség 23 V/m.(Volt per méter)

162

A Győrben, a szabadhegyi adótorony körzetében 1996-ban mért OSSKI teljesítmény sűrűség mérővel. Átszámítva térerősségbe 5-6 V/m volt az eredmény, 40-67 MHz 17 kW leadott teljesítmény mellett. A lakosságra érvényes határérték 24 órára: 20 V/m. Az amerikai szabvány határértéke 27 V/m 30-300 MHz tartományban. A telefon bázisállomások 25-100 W teljesítményt sugároznak ki. A használt frekvencia a bázisállomásig és vissza a telefonig különböző. Pl. GSM-nél 890-915 MHz közötti, illetve 935-960 MHz közötti, összehasonlítva a rádióhullám (AM): 535 KHz-1.7 MHz. A frekvenciától függő amerikai szabvány határérték lakosságra (nem üzemen belüli) kb. 110 V/m, míg a nemzetközi sugárzásvédelmi társaságé 90 V/m. A rádióhullámok elnyelése hőhatást válthat ki a szervezetben, ami válaszra kényszeríti a szervezetet, terheli azt. Különösen a szem és a herék érzékenyek hőhatásra. Felhasznált forrásmunkák (4.5. fejezethez) [1] Dr. Rechnitzer János: Területi stratégiák az Európai Unióban. Ezredforduló. MTA Stratégiai Kutatások. 1999/6. [2] Nyugat-Dunántúli statisztikai régió átfogó közúthálózatfejlesztési koncepciója. KöViM. Közúti Főosztály. Budapest, 2001. február. [3] Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve. VÁTI Magyar regionális fejlesztési és urbanisztikai Kht. Budapest, 2000. szeptember. [4] Kazatsay Zoltán: Az EU-csatlakozás országos közúti feladatai. Közúti és Mélyépítési Szemle 2000/11. [5] A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja. MTA RKK. Győr, 2001 február. [6] Közutak főbb adatai 1998. december 31. KöViM Közúti Főosztály. [7] Az országos közúthálózat fejlődése 2000. KöViM Közúti Főosztály. 2000. augusztus. [8] A Nyugat-Dunántúli régió nagyvárosaiban a tömegközlekedés prioritását biztosító intézkedési terv. DHV Magyarország Kft. 2000. augusztus. [9] Dr. Erdősi Ferenc: A közlekedés területi jellemzőinek alakulása a rendszerváltozás óta és hatása Magyarország térszerkezetére. Területi statisztika 4.(41.)évfolyam 2.szám. 2001. márc. [10] Útgazdálkodás 2000. KöViM Közúti Főosztály [11] Dr. Ruppert László: A magyar közlekedés teljesítményei a piacgazdaságra áttérés tíz éve után, az Európai Unióval összehasonlítva. Közlekedéstudományi Szemle 2001/2. [12] Győr-Moson-Sopron megye és Burgenland közúthálózatának összehangolt fejlesztési lehetőségei. A soproni Útügyi Napok kiadványa. 1999. szeptember. [13] Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 1998. KSH Gy.-M.-S. Megyei Igazgatósága. Győr, 1999. [14] Győr Megyei Város közösségi közlekedés fejlesztési tervtanulmánya. I.rész. Rövidtáv. DHV Magyarország Kft. Mérnökiroda. Győr, 1998. [15] Szarvas Klára diplomamunka: Az elektromágneses terek környezetre gyakorolt hatásai. SZIF, Győr, 1998. [16] Láng István főszerk.: Környezetvédelmi lexikon I., II. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993. [17] K. Kraus - W. Schneider: Fernerkundung. Dümmler Kiadó, Bonn, 1988. [18] Varga András: „Elektrosmog”. Heidelberg, 1995.

163

4.6. Ipari tevékenység (Dr. Tóth Péter) Győr-Moson-Sopron megye gazdaságában elsődleges helyet foglal el az ipar, melynek fejlettsége felülmúlja az ország egészére jellemző szintet. A szerény ásványvagyonból és energiakészletből adódóan a megye előnye elsősorban a kedvező földrajzi helyzetéből, fejlett infrastruktúrájából és a képzett munkaerő jelenlétéből származik. A megyében főként a műszaki haladás élvonalába tartozó, magas technológiai szintet képviselő és ezzel együtt környezetet jobban kímélő tisztább termelési rendszerek kerültek az ipari beruházások során - elsősorban a gépiparban - megvalósításra.

4.6.1. Ipar (gépipar, textilipar, vegyipar, építőipar, kisebb ipari vállalkozások) A megye gazdaságát az országosnál kisebb mértékben rázta meg az átalakulás. Néhány nagy multú vállat látványos összeomlása (pl. RICHARDS, GYÁÉV) mellett a megye meghatározó nagyvállalatai (RÁBA, GRABOPLAST, MOTIM) sikeresen vették a társasággá alakítás, illetve a privatizáció akadályait. A megye ipari termelésére a folyamatos növekedés a jellemző. Ezt segítik a külföldi multinacionális cégek jelentős beruházásai a kilencvenes évek közepétől (AUDI, AMOCO, PHILIPS). Az egyéni vállalkozások száma több mint a fele (56 %) az ipari vállalkozásoknak. A megye legnagyobb gépipari vállalatai: • AUDI Hungária Kft. • Rába Rt. • PHILIPS Components Kft. A megye legnagyobb textilipari vállalatai: • Graboplast Rt. • Ciklámen Ipari, Kereskedelmi és Vállalkozói Rt. A megye legnagyobb és környezetvédelmi szempontból legfontosabb vegyipari vállalata: • MOTIM Rt. (vörösiszap kezelés) A megye legnagyobb építőipari vállalatai: • Integrál-Hexa Magasépítőipari és Fővállalkozói Rt. • Pannon-Team Építőipari Fővállalkozó és Kivitelező Kft. • Tondach Jamina Csorna • SZIGMA-COOP Épületgépészeti Kivitelező és Szolgáltató Kft. A megye gazdaságát meghatározó nagy iparvállalatoknál - AUDI Hungária Kft., Rába Rt., PHILIPS Components Kft., Graboplast Rt. - az utóbbi években kiemelt hangsúlyt kapott a környezetvédelem. Megkezdődött a tisztább termelési technológiák elterjesztése. A tisztább technológiák elterjesztése a "gyárkapun" belül oldhatja meg a környezeti szennyezések kezelését, ami csökkentheti a csővégi technológiák kezelésének az állami költségvetés kiadásaira gyakorolt, többletterhet hordozó hatásait. Ezzel együtt nőhet a termék ára, de a belső környezetirányítási rendszerekkel - Environmental Management System, ISO 14001 szerinti auditálás - ellensúlyozható az ebből eredő költségnövekedés. Az átmenet a "tiszta technológiá"-ba a 39. sz. ábra szerinti folyamattal jellemezhető. [1]

164

39. sz. ábra: Átmenet a "tiszta technológiá"-ba [1]

Ebben a folyamatban sajátos feladatot tölthet be az UNIDO és UNEP támogatásával 1997. májusában létrehozott Hungarian National Cleaner Production Center (HNPC, Magyarországi Tisztább Termelés Központja), amely egy nemzetközi láncolat hazai részeként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem keretein belül jött létre. Ennek tagja a Széchenyi István Főiskola Környezetmérnöki Tanszéke is az itt létrehozottt Tisztább Termelés Győri Regionális Központja révén. A SZIF Környezetmérnöki Tanszéke készítette el a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. ISO 14001 szerinti auditálását. A megyében az ipari tevékenységgel kapcsolatosan jelentős károsanyag, szennyvíz-kibocsátás jelentkezik. Ezeket az adatokat az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 21691/2001 február 22-i adatszolgáltatása alapján a 3.1. Levegőminőség bemutatása, értékelése; a 3.2. Felszíni és felszín alatti vizek állapotának bemutatása, értékelése; a 3.7. A hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás helyzete; a 3.8. Zaj- és rezgésviszonyok jellemzése, valamint a 4.1. Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás fejezetekben dolgoztuk fel és értékeltük.

4 4 4

4 4 4

165

A megyében működő nagyszámú kisvállalkozás környezetvédelmi tevékenysége nehezen követhető és ellenőrizhető. [3] Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez beérkező panaszok jellemzően a kisvállalkozásokkal függnek össze. Ezt igazolják az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 21691/2001. február 22. számú adatszolgáltatásában leírtak is, nevezetesen: "Panaszkivizsgálásra évente a megyében kb. 5-6 esetben került sor. Ezen ügyek mindig a szűkebb lakókörnyezetet - esetenként egy épületet - érintő zajkibocsátásokra vezethetők vissza. Jellemzően a kisipari tevékenység és a lakókörnyezet közelébe települt vállalkozások képezik a panaszok tárgyát. A vizsgált esetek kb. felében nem állapítható meg a zajkibocsátási határértékek túllépése, de a viszonylag nyugodt, csendes lakóterületeken a vállalkozások jelenléte, az azzal összefüggő járműmozgás, ügyfélforgalom, illetve az anyagszállítások zavaró hatása egyértelmű." [3]

4.6.2. Élelmiszeripar Az MTA "Termelés, piac, természeti környezet" című tanulmánynak megfelelően az élelmiszeripart is ebben a fejezetben tárgyaljuk. A megye élelmiszeriparát a szakágazati sokszínűség jellemzi. A legfontosabbak ezek közül: • Húsipar Jelentős vágó és feldolgozó kapacitásokkal a Ringa Húsipari Rt és a Kaiser-Food Kft rendelkezik. Ezek mellett még több ún. regionális kis- és középüzem található "elszórtan" a megyében. • Baromfiipar A Győrben üzemelő Bábolna Baromfi Kft foglalkozik pecsenyecsirke feldolgozásával. • Tejipar A korábbi nagyvállalat, a Győrtej Rt helyébe a MIZO Baranyatej Rt lépett. Csornán egy korszerű, napi 300-400 ezer liter tejet feldolgozó üzem működik. Az ÓVÁRTEJ Rt-nek Mosonmagyaróváron van egy jelentősebb kapacitású sajtüzeme. Kisebb kapacitású tejfeldolgozók találhatók még ezeken az üzemeken kívül a megyében (pl.: Kapuvári Cserpes Tejfeldolgozó). • Gabona és malomipar Pannongabona Rt és üzemei, telephelyei. • Cukoripar Petőházán működik a megye egyetlen cukoripari vállalata. • Édesipar A Győri Keksz Rt, a Dr.Oetker Magyarország Élelmiszer Kft, a Multi-Cikória Kft, valamint a Hungarocandy Édesipari Kft a legjelentősebbek. • Hűtőipar Az ARVIT Hűtőipari Rt három telephellyel rendelkezik a megyében. • Konzervipar Legjelentősebb a Frösch Prima Kft Dunakilitin, Fertődön és Koroncón exportra is termelő üzemek találhatók. • Növényolaj ipar A CEREOL Növényolajipari Rt Győri Gyárát 2001-ben bezárták. • Söripar A megyében több sörfőző és palackozóüzem is működik. Legjelentősebb a Brau Union Hungária Soproni Sörgyár.

166

• Szeszipar Két nagyvállalat és üzemeik találhatók Győrben, a Győri Szeszgyár és Finomító Rt valamint a Győri Likőrgyár. • Sütőipar A lokális igényekhez kötötten sok kicsi és néhány középüzem működik a megyében. A legnagyobb az üzemek közül a Győri Sütőipari Kft. Korábban az élelmiszeripari hulladékok mennyiségét a technológiai jellegű (közöttük "veszélyes" besorolású) hulladékok, a szennyvíziszapok és a csomagolási hulladékok kategóriáiban mérték fel. [1] Számadataik a környezetterhelés nagyságrendjének értékelésére ma is alkalmasak annak ellenére, hogy a privatizáció következtében a korábbi koncentrált termelést egyes szakágazatokban kis és középüzemek váltották fel. A megyében ez a változás nem volt olyan jelentős, hogy a felsorolt vállalatok által okozott környezetszennyezés mértékét befolyásoló termelés volumenét befolyásolta volna. A CEREOL Növényolajipari Rt. Győri Gyárának bezárásával például Győr-Sziget környezeti terhelése jelentősen csökkent. Az élelmiszeriparok környezetterhelésének vizsgálatát a 37. sz. táblázatban foglaltuk össze.

37. sz. táblázat: Az élelmiszeriparok környezetterhelése [1]

Iparágak Hulladék Energia Víz-terhelés

Vízigény Levegő-szennyezés

Zaj Élővilág Összesen

Húsipar Baromfiipar Tejipar Konzervipar Malomipar Sütőipar Cukoripar Édesipar Növényolajipar Szeszipar Boripar Söripar Üdítőital-ipar Dohányipar

xxx xxx x

xx

xx

x x x

xx xx x

xx xx xx

xxx xxxx xx xx xx

xxx xx x x x x

xxx xxx xxx xxx

xx x x x x

xx x

xxx xxx xxx xxx

x

xxx

x x x

xxx xxx

x x x x

xx x

x xx x x x

x

x

x

x

x

x x x x

x

x x

13x 13x 11x 13x 7x 4x

11x 4x 9x 7x 5x

10x 7x 4x

x elenyésző szennyezés (pl. csak tüzeléstechnológia) xx mérsékelt szennyezés, mérsékelt erőforrásigény xxx jelentős szennyezőanyag-emisszió, jelentős erőforrás-felhasználás Forrás: Tóth Lászlóné vizsgálati eredményei 1992-1993-ra. Az élelmiszeripari üzemekben keletkező egyéb veszélyes hulladéknak minősülő anyagok a következők: azbesztes tömítés, fáradt olaj, festékes göngyöleg, használt akkumulátor, használt kenőzsír, használt kondenzátor, használt műanyag flakon, olajos rongy, olajos homok, használt szűrőpapírok (ólomtartalmú hulladék). A levegőszennyező anyagok közül a legveszélyesebbek: piridin, aceton, xilol, triklór-etilén. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 21691/2001 február 22-i adatszolgáltatása szerint az elmúlt két évben számottevő határérték-túllépés nem fordult elő. [3]

167

Az EU csatlakozás kapcsán megoldandó feladatok Az európai megközelítés az elérhető legjobb technológia (BAT) alkalmazásán alapszik. Alapelv, hogy a környezeti károsodás megelőzésére minden esetben az elérhető legjobb technológiát kell alkalmazni, amelyik a legkisebb károsodást okozza és gazdaságilag is elfogadható. Ezt az irányelvet nemcsak a környezetvédelmi berendezésekre, hanem a már működő komplett technológiákra is alkalmazni kell. A határértékek (levegő-, víz-, talaj-, zajszennyezés) megállapításakor a hatóságnak kötelessége megvizsgálni a technika mindenkori szintjét, és a határértéket annak figyelembe-vételével kell meghatároznia. Felhasznált forrásmunkák (a 4.6. fejezethez) [1] Glatz F. (szerk.): Termelés, piac, természeti környezet. Budapest, 1998. Magyar Tudományos Akadémia, ISBN 9635080654. [2] KSH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve 1999. Győr, 2000. [3] Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: Adatszolgáltatás a Győr-Moson-Sopron megyei környezetvédelmi programhoz. (21961/2001 február 22.)

168

4.7. Energiaellátás (Dr. Tóth Péter) Győr-Moson-Sopron megye energiaigényét az ország energiaellátásához hasonlóan döntően import és kisebb részben hazai energiahordozókkal elégítik ki. A megye területén áthalad a 400 kV-os nagyfeszültségű országos villamosenergia ellátó alaphálózat Litér-Győr, Győr-Pozsonypüspöki alállomások közötti hálózat egy szakasza, a 220 kV-os nagyfeszültségű országos alaphálózat egyrendszerű Oroszlány-Győr, kétrendszerű Győr-Neusied közötti hálózat egy szakasza, valamint ma már inkább elosztóhálózatnak tekinthető, korábbi 120 kV-os országos alaphálózathoz tartozó néhány kétrendszerű és egyrendszerű hálózat megyét érintő szakasza. Győrben üzemel a magyar villamosenergia rendszer egyik jelentős csomópontja a Győr OVIT 400/220/120 kV-os alállomás, mely az UCPTE nyugat-európai rendszerrel való kapcsolatot is biztosítja. [1] Az ország nagynyomású szénhidrogén szállító hálózati rendszerek közül a Baumgarten-Mosonszentmiklós-Győr, Mosonszentmiklós-Csorna, Kapuvár-Répcelak, Répcelak-Újkér-Sopron, Nagylózs-Fertőszentmiklós, Győr-Nádorváros-Pápa-Ajka, Győr-Nádorváros-Komárom-Dorog közötti nagynyomású földgázvezeték, valamint a Szőny-Győr közötti termékvezeték (fehérárú) halad a megye területén. [1] Győr a Kelet-Nyugati energetikai együttműködés egyik csomópontja. A megye területén jelentkező energiaigények kielégítése döntően az országos hálózati rendszerekről történő vételezéssel történik, a helyi energiahordozók felhasználásának kisebb jelentősége van. A megye településeinek energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, a földgáz és néhány településen a távhő áll rendelkezésre. [1]

4.7.1. Villamosenergia ellátás Az országos villamosenergia ellátást biztosító alaphálózat táppontjai az erőművek és a nemzetközi vételezési csatlakozási helyek. Győr-Moson-Sopron megye területén közcélú erőmű nem üzemel, a megye villamosenergia ellátását az országos egységes hálózati rendszerről vételezett villamosenergiával elégítik ki. A megyében a villamosenergia szolgáltatását az ÉDÁSZ Rt. biztosítja, amelynek központja Győr. Az ÉDÁSZ Rt. Kirendeletségein keresztül biztosítja a megye településeinek zavartalan villamosenergia ellátását. Győr-Moson-Sopron megye közvetlen villamosenergia ellátását a fokozatosan elosztó szerepkörűvé vált 120 kV-os hálózati rendszerről vételezett villamosenergiával biztosítják. Az elosztóvezetékké váló 120 kV-os hálózat az ÉDÁSZ Rt. kezelésébe került. Kétrendszerű 120 kV-os vezeték üzemel Tatabánya Bánhidai OVIT és Győr OVIT között, Győr OVIT és Kimle között, Győr OVIT és Csorna között. Egyrendszerű 120 kV-os vezeték üzemel Csorna és Sopronkövesd között, Sopronkövesd és Kimle között, amelyről Kapuvár ellátására kétrendszerű bekötés épült, Győr és Pápa között, Sopronkövesd és Szombathely között. Két egyrendszerű 120 kV-os vezeték üzemel Sopronkövesd és Sopron között, valamint Kimle és Mosonmagyaróvár között. Győr és Sopron városon belül a belső elosztó gerincként kétrendszerű 120 kV-os vezeték üzemel.

169

120 kV-os hálózatról vételezett villamosenergiával látják el a megye területén üzemelő 120/35(/20)(/10) kV-os alállomásokat, amelyek a megye területének villamosenergia ellátási bázisának tekinthetők. Ezek a bázisok: Győr Reptér, Győr Vagongyár, Győr ÉDÁSZ, Győr Nádorváros, Győr Déli, Kimle, Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvár Timföldgyár, Csorna, Kapuvár, Sopronkövesd, Sopron Kelet, Sopron Nyugat és Nagyszentjános MÁV alállomások. [1] A 120-as alállomásról induló 35 kV-os gerinchálózat látja el villamosenergiával a kisebb térségek helyi ipari, vagy 35/20 kV-os központjait. 35 kV-os rendszer üzemel még Sopron térségében és Répcelak felé. A többi korábban 35 kV-ról ellátott területek 120 kV-ra történő átállítása már megtörtént. A 120/120, a 120/10 ill. a 35/20 kV-os alállomásokról indul a települések ellátását szolgáló 20, illetve 10 kV-os középfeszültségű gerinchálózat. [1] Győr-Moson-Sopron megye villamosenergia-felhasználása [1]: 1980-ban a szolgáltatott villamosenergia 974.511 MWh, (100 %) 1990-ben a szolgáltatott villamosenergia 1.301.767 MWh, (133,6 %) 1997-ben a szolgáltatott villamosenergia 1482525 MWh (152 %) 1998-ban a szolgáltatott villamosenergia 1.533.882 MWh (157,4 %) 1999-ben a szolgáltatott villamosenergia 1.591.276 MWh (163,3%) Az 1999-ben szolgáltatott villamosenergiának az előállításához a megyén kívül üzemelő erőművekben 16,6 PJ primer energia felhasználására volt szükség (32,7% erőművi (kondenzációs) hatásfokkal számolva). Az országos légszennyezési adatokból és az 1994. évi országos energiamérlegből kiszámítható, hogy minden PJ (25 et olajegyenérték) primer energia felhasználással 61360 t szén-dioxid; 743 t CO; 711 t SO2; 140 t por kibocsátás terhelte a villamosenergiát előállító, a megyén kívül elhelyezkedő erőművek környezetét. A fogyasztáson belül a lakossági energiafogyasztás fejlődési üteme volt a jelentősebb. A lakások felszereltségének növekedésének hatására a lakosság részére szolgáltatott villamosenergia majdnem megduplázódott 10 év alatt [1]: 1980-ban a szolg. villamosenergia 195 ezer MWh, (100 %) az össz.fogy.: 20 %-a 1990-ben a szolg. villamosenergia 378 ezer MWh, (193,8 %) az össz. fogy.: 29 %-a 1977-ben a szolg. villamosenergia 443 ezer MWh, (228 %) az össz. fogy.: 29,3 %-a 1998-ban a szolg. villamosenergia 453 ezer MWh, (229 %) az össz. fogy.: 28,2 %-a 1999-ben a szolg. villamosenergia 452 ezer MWh (232%) az össz. fogy.: 28,4%-a. Az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás a nyugat-európai országokban magasabb, mint Magyarországon. A növekvő villamosenergia igényeket az Európai Unióban az energiaátalakítás hatásfokának javításával és a megújuló energiaforrások (szélenergia, biomassza, napenergia) növekvő felhasználásával elégítik ki. Hazánkban a nehézipar jelentős leépülése tette lehetővé, hogy a lakosság növekvő villamosenergia igényét az országos primerenergia felhasználás csökkenése mellett lehetett kielégíteni. Győr-Moson-Sopron megye villamosenergia igénye az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt. A többlet villamosenergia igény kielégítése miatt jelentkező károsanyag kibocsátás az erőművek körzetében a megyén kívül jelentkezett.

170

4.7.2. Földgázellátás Magyarországon a földgázellátás is országos egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer bázispontjai elsődlegesen a nemzetközi vételezés lehetőségének csatlakozási pontjai, valamint a hazai szénhidrogén mezőktől kiépített csatlakozási helyek. Az ország földgázellátásának alaphálózata nagynyomású hálózatként épült ki. A megye területén áthaladó nagynyomású földgázszállító hálózatok üzemeltetője a MOL Rt. A megye földgázellátása az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó állomásoknál üzemelő nagy/nagyközépnyomású nyomáscsökkentőkről induló nagy középnyomású vezeték szállítja tovább a földgázt, általában a települések határába telepített gázfogadóig, vagy a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőig. A települések közötti elosztás többnyire nagyközépnyomású vezetékekkel épült ki, ez képezi a megye hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi település a nagyközép-nyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott. Van közvetlen nagyközépnyomású hálózatról bekötött ingatlan is. A települések döntő hányadában a településen belüli gézelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról biztosított. Ezeken a településeken a középnyomású elosztóhálózatról kiépített bekötések táplálják az egyes ingatlanokon elhelyezett helyi egyedi nyomáscsökkentőket, amelyekről telken belül induló kisnyomású vezetékek látják el közvetlen a fogyasztókat. A megyében összesen 114 db gázfogadó és nyomásszabályozó állomás biztosítja a gázelosztó hálózatban a szükséges nyomást. Körzeti nyomáscsökkentők telepítése és kisnyomású gázelosztás csak városokban és annak is az intenzívebben beépített központi területén fordul elő. A megyében a településeken belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson került kiépítésre. Győr-Moson-Sopron megye fogyasztóinak földgázellátását az ÉGÁZ Rt. Kirendeltségein keresztül biztosítja. Ma a megye 175 települése közül 162 településen van vezetékes gázellátás. A földgázfelhasználás területi megoszlása a 38. sz. táblázatban látható. [1]

38. sz. táblázat: A földgázfelhasználás területi megoszlása

Győr 62 % Sopron 20 % Összes többi fogyasztó 18 %

Megjegyzés: az összes földgázfelhasználás 390,6 Mm3. [1] A földgázfogyasztók fogyasztói kategóriánkénti megoszlását a 39. sz. táblázatban foglaltuk össze.

171

39. sz. táblázat: Földgázfogyasztók megoszlása [4]

Fogyasztók megnevezése Fogyasztók száma [db] háztartási (lakossági) 103 378 általános célú, nagyüzemi 5 789 Összesen: 109 167

Az értékesített gázmennyiség fogyasztói kategóriák szerinti értékei a 40. sz. táblázatban láthatók. [4]

40. sz. táblázat: Értékesített gázmennyiség fogyasztói kategóriák szerint [4]

Fogyasztói kategóriák Felhasznált földgáz [em3]

%

háztartások (lakossági) 118 003 28,12 általános célú és nagyüzemi 301 544 71,88 Összesen: 419 547 100

A földgázfelhasználásban a nagyüzemi fogyasztás a meghatározó. A földgázfelhasználás jelentősen javította a korábban főleg szilárd tüzelőanyagot felhasználó települések levegőtisztaságát. A károsanyag kibocsátás csökkenés a széntüzeléshez viszonyítva 480 kg/TJ SO2; 5430 kg/TJ CO; 47000 kg/TJ szén-dioxid; 55 kg/TJ por.

4.7.3. Távhőellátás A megyében távhőellátás 5 településen (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna és Kapuvár) üzemel. A megyében összesen 33.181 lakás rendelkezik távhőellátással, ennek döntő hányada Győrben van. A távhőellátás hőbázisai jellemzően helyi kazánházak-fűtőművek. A kazánházak primer tüzelőanyaga jellemzően ma már földgáz. Amelyek korábban olajtüzelésűek voltak, ott törekedtek azok földgázra való átállítására. Van, ahol alternatív lehetőségként megőrizték az olajtüzelés lehetőségét, s csúcskizárás esetén állnak át olajtüzelésre. A fűtőművek a városi hőtávvezeték rendszerről látják el a hőfogyasztókat. A közvetlen fogyasztói hőellátás a hőtávvezetékre csatlakozó hőközpontokon keresztül történik. A Győr-Moson-Sopron megyei statisztikai adatok azt tükrözik, hogyha minimális szinten is, de nő a távhővel való ellátottság. 1980-ban 23.141 lakás ellátása történt távhővel. 1990-ig még intenzíven növekedett a távhőellátásba bekapcsolt lakások száma, 1990-ben 32.596 lakásban volt távhőellátás, ez tíz év alatt 41 %-os növekedést mutat. 1990-95 között az intenzív fejlődés leállt, 1990-hez képest 1996-ra a távhőellátás növekedése csak 1,5 % volt. 1997-ben néhány lekötés történt a távhőhálózatról, de 1998-ban újabb rákötések (25) történtek. 2000. január 1.-én a megyében 33.181 lakásban történt a fűtés távhőellátással. A távfűtéssel ellátott lakások 90 %-ában a használati melegvízellátás is távhővel biztosított.

172

A távhőellátás jelentősen hozzájárul a települések levegőtisztaságának javításához.

4.7.4. Nem vezetékes energiahordozók A nem vezetékes energiahordozók közé tartozik a szén, a tűzifa, az olaj és a pébé gáz. A megyében a közvetlen lakossági célú nem vezetékes energiahordozók használata a vezetékes energiahordozó ellátás fejlesztésével egyidejűleg, azzal párhuzamosan szorult ki. A szén, fa, olaj, PB felhasználás hosszabb távon is fennmaradt a vezetékes gázellátással nem rendelkező településeken, valamint a vezetékes gázellátással el nem látott településrészeken. A privatizáció során a nem vezetékes energiahordozókat forgalmazó telepek, kereskedelmi üzletek piac-orientáltak lettek. A paci szabályozás érvényesülésével maradtak fenn a jelenleg is üzemelő tüzelőanyag beszerzési lehetőségek.

4.7.5. Megújuló energiaforrások Az EU csatlakozással egybeeső vagy az azt követő aktuálissá váló mezőgazdasági termelőterületek szerkezetének átalakítása Győr-Moson-Sopron megyében is a gabona termőterületének csökkentését valószínűsíti, melyből - az ugaroltatás helyett - az energetikai növénytermesztésre illetve energiaerdők létesítésére történő átállás jelentheti a kivezető utat. Így biztosítható a vidék, kistérségek létfenntartó és népességmegtartó képessége. Elvileg nincs olyan távol a csatlakozás, hogy már ma ne lenne aktuális annak vizsgálata, kutatása, hogy a különböző megújuló energiaforrásokat (biomassza, napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia) milyen célokra (pl.: hőtermelés, villamosenergia előállítás, motorhajtás) kik fogják felhasználni, milyen típusú és gyártású berendezések szükségesek, milyen jellegű (normatív, beruházás, kamat preferálás, adó visszatérítés, stb.) és mértékű (%-os) támogatás adható az átállásra. Győr-Moson-Sopron megyében a megújuló energiaforrások jelenlegi felhasználását és a potenciális lehetőségeket a 41. sz. táblázatban foglaltuk össze. [3]

41. sz. táblázat: A megújuló energiaforrások jelenlegi felhasználása és a potenciális lehetőségek Győr-Moson-Sopron megyében

Megújuló energia Jelenlegi felhasználás

[PJ/év] Potenciális lehetőség (technikai) [PJ/év]

Mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok 0,1 - 0,2 1,55 - 1,87 Erdőgazdálkodás, feldolgozás hulladékai 0,3 - 0,4 2,7 - 2,8 Geotermikus energia 0,5 - 0,6 0,6 - 0,8 Napenergia (aktív) passzív) - 0,25 Szélenergia - 0,02 Vízenergia 0,001 0,02 Összesen: 0,9-1,2 PJ/év 5,14 - 5,76 PJ/év A megye összes energiafelhasználása 1998. évben ∼ 31,2 PJ/év* A megújuló energia források becsült %-os aránya az összes felhasználáson belül 1998. évben

∼ 2,9 - 3,9 *

* Megjegyzés: adatszolgáltatás hiányában számított és becsült értékek.

173

Az EU Fehér Könyv előírásai szerint az EU tagországokban a megújuló energiák jelenlegi 6%-os részarányát 2010-ig 12%-ra kell emelni. Az EU csatlakozás kapcsán hazánkban, Győr-Moson-Sopron megyében jelentősen növelni kell a megújuló energiák felhasználásának részarányát. A táblázat adataiból látható, hogy a jelenlegi technikai feltételek mellett hasznosítható megújuló energiák részaránya 16,8 - 18,8 % lenne az összes megyei energiafelhasználáson belül. Megyei jelentőségét tekintve legfontosabb a biomassza és a geotermális energia. A biomassza részben mint mezőgazdasági melléktermék és hulladék, részben mint az élelmiszertermeléshez nem szükséges területeken termelhető energetikai növény jöhet számításba. A megyében előforduló hévízkutak paramétereit a VITUKI Rt Hidrológiai Intézete mérte és dolgozta fel. Az adatokat a PHARE CBC HU 9502 - 0502 számú a "Megújuló energiák feltárása és hasznosítási javaslata az osztrák-magyar határmenti együttműködés számára" című projekt II. kötete tartalmazza. Ugyanitt található a termálvíz nyerésre alkalmassá tehető un. "meddő" szénhidrogén kutak adatsora is a Magyar Geotermális Egyesület összeállításában. [2] A megyében maximálisnak nevezhető termálenergia program megvalósítása esetén 147460 t/év olajegyenértéknek megfelelő termálenergia lenne hasznosítható, melynek jelentős környezeti állapotjavító hatása lenne. [1] A megyében a napenergia termikus hasznosítására ugyan van néhány demonstrációs projekt, de a napenergia hasznosítása a földgázfelhasználás nagyarányú elterjedése és a nyugat-európai árakhoz viszonyított jóval alacsonyabb ára miatt nem tud teret hódítani. A szélenergia hasznosítás Magyarországon még kezdeti stádiumban van. Mosonmagyaróvár térségében az ÉDÁSZ Rt. egy 750 kW teljesítményű szélerőgép felállítását tervezi 2001. évben. A megyében a vízenergia hasznosításra egyetlen példa van, nevezetesen a Kis Rábán működik egy 50 kW teljesítményű Woith-Francis gyártmányú turbina, melynek villamosenergia termelése 1750.000 kWh/év. Felhasznált forrásmunkák (4.7. fejezethez) [1] MTESZ Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének Energetikai Munkacsoportja: Győr-Moson-Sopron megye energetikai programja I. és II. kötet. Győr, 1999. április. [2] Iparterv Rt.: Megújuló energiák feltárása és hasznosítási javaslata az osztrák-magyar határmenti energetikai együttműködés számára. Zárójelentés I. és II. kötet. PHARE CBC Program HU 9502-0502 számú projekt. [3] Dr. Tóth P.: Megújuló energiák. Magyar-Dán Környezetvédelmi Konferencia. Győr, 2000.12.07. [4] ÉGÁZ Rt.: Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programja, földgáz szolgáltatás 2000. december 31-i tényadatai. 240/9-176/2001.K Győr, 2001. május 18.

174

5. A környezetállapot összegző értékelése, problémakataszter (Dr. Nagy Géza) Ezen összegző fejezetben a megyei környezet általános (5.1.) és speciális (5.2.) problémáit fogalmazzuk meg tömören. Kiemelve néhány azonnal aktuális teendőt és felvázolva - idő és prioritás sorrend megjelölése nélkül - azokat a környezeti problémákat, amelyek megléte vitatható, ill. módosítható a munka szakmai vitája során.

5.1. A környezetállapot általános problémái A Győr-Moson-Sopron megye bemutatását tartalmazó, illetve a környezeti állapotot leíró, elemző fejezetek megállapításait nem megismételve, csak summázva elmondható, hogy az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területén élünk. Az itt működő intézmények, az itt élő lakosság és a megye választott vezetői a lehetőségek adta keretek között mindent megtesznek / megtenni készek a környezeti elemek épségének megóvása, a kulturált, környezetbarát életmód feltételeinek kialakítása - biztosítása - érdekében. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez a viszonylag gyors ütemű fejlődés - a termelés és fogyasztás területein - egyben a környezet terhelésének - esetenként jelentős - növekedésével jár együtt. A megyei környezetvédelmi program előkészítése során, nem elhallgatva a megyében elért eredményeket sem - a NKP-al összhangban - a jelentkező környezeti problémák számbavételére törekedtünk. A programkészítés munkafázisai ezek megoldását, illetve a megoldás megkezdését, a jövő problémáinak megelőzését hivatottak előzmozdítani. Az alábbiakban kiemelt problémasor (problémakataszter) részletesebb kifejtést kapott a környezeti elemek bemutatása, tárgyalása során. Az összegzéssel a készülő környezetvédelmi program fontosságára, a megoldandó feladatok sokrétűségére és a komplex megközelítés szükségességére kívánunk rámutatni. Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja - a humánerőforrás bővítése és megújítása, valamint a gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése után - 3. prioritásként jelöli a "környezet és infrastruktúra fejlesztését". Indoklásként alkalmazza a Nemzeti Környezetvédelmi Program alábbi megállapítását: "A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége." E gondolatokat aláhúzva, a konkrét környezeti problémák részletezése előtt rá kell mutatnunk arra, hogy a megye településeinek döntő része nem rendelkezik saját környezetvédelmi programmal. A megyei jogú városaink közül Győr 2001. márciusában fogadta el, Sopron 2001. március végi határidővel készítteti el saját környezetvédelmi programját.

175

• A megyei Környezetvédelmi Program egyik meghatározó eleme lehet a települési

programok elkészítésének elősegítése, koordinálása. Ezt egyébként a NKP is előírja, és a településfejlesztési programok (amelyek kivétel nélkül tartalmaznak környezetvédelmi elemeket is) megvalósításához igényelhető támogatások elnyerésének is fontos eleme (esetenként előfeltétele), hogy az adott település vagy településcsoport rendelkezzen saját környezetvédelmi programmal. Így tehát - amint arra a 2. fejezetben is felhívtuk a figyelmet - szükség lenne egy ésszerű - szerintünk a hulladékgazdálkodási terv készítésére társuló - településcsoportokkal azonos körben indítványozni a települési környezetvédelmi programok készítését.

• Átfogó problémaként kezelendő a "működő" (engedéllyel v. anélkül) hulladéklerakók

pontos felmérése, összekapcsolva ezek környezeti hatásának meghatározásával és a lerakott hulladék összetételének vizsgálatával. Ez utóbbiak a potenciális környezeti veszély, a kárelhárítás mikéntje és a rekultiváció megtervezése szempontjából fontosak. A feladatot elsősorban az igen jelentős költségvonzata miatt, de a felesleges átfedések és időveszteség elkerülése érdekében is a már folyamatban lévő országos felméréssel összekapcsolva - megyei koordináció mellett - célszerű elvégezni.

• Szintén általános probléma, hogy a térségben működő vállalatok jelentős része nem ismeri

kellőképpen a környezettudatos vállalatirányítás koncepcióját, nem alkalmazza a technológiába integrált megelőző környezetvédelem - tisztább termelés - stratégiáját. A minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének általánossá tételével a térség vállalatainak piaci pozíciója és környezeti teljesítménye egyaránt javítható. Ezen rendszerek alkalmazása alapfeltétel az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedésében és az ezzel összefüggő hulladékmegelőzés, ill. hulladékminimalizálás gyakorlati megvalósításában. A fent megjelölt intézkedések, a környezeti teljesítmény és a technológiai hatékonyság növelésével összefüggésben, jelentősen csökkentik a környezeti terhelést, javítják a termelés gazdaságosságát. Ezért - véleményünk szerint azonnal - hozzá kellene kezdeni egy olyan megyei szintű felméréssel egybekapcsolt tájékoztatáshoz, ami megalapozná és lendületbe hozná - az EU-csatlakozásnál is megkívánt - környezetbarát szemléletű termelést, szolgáltatást és technológiai fejlesztést, természetesen a folyamatok környezetközpontú felülvizsgálatára alapozva.

5.2. A környezetállapot speciális problémái, problémakataszter E fejezet funkciója a 3. és 4. főfejezetek során tárgyalt környezeti elemek és emisszióforrások területén jelentkező környezeti problémák kataszterbe foglalása. E problémasor - a jelen tanulmány szakmai vitáján elhangzó javaslatokkal kiegészítve - képezi alapját a környezetvédelmi feladatok kijelölésének, a célállapotok meghatározásának, továbbá az ezekre épülő környezetvédelmi programnak.

176

Környezeti problémák és feladatok a levegőtisztaság-védelem területén: • Az ipari légszennyezők hagyományos szennyezőanyag-kibocsátása csökkent, de még

mindig nagy mennyiségű kén-dioxid, nitrogén-oxid, szén-monoxid és szilárd nem toxikus por komponens jut a megye légterébe.

• A közlekedési eredetű légszennyeződés növekedett, főként a főutak településeken

átvezető szakaszain. A közlekedésből jelentős mennyiségű nitrogén-dioxid, szén-monoxid és szilárd por jut a légtérbe. A legnagyobb problémák az alábbi térségekben találhatók: - Mosonmagyaróváron nagyon nagy az átmenő forgalom (1. számú és 15. számú

főutak), amely különösen a nyári időszakban okoz gondot. - Győrben a vámosszabadi határátkelőhely irányába menő kamionforgalom (81. számú

és 14. számú főutak) és az ezzel együttjáró nagy légszennyezettség okozza a legnagyobb problémát.

- Csornán a kelet-nyugati és az észak-déli átmenő utak (85. számú és 86. számú főutak) találkozása miatt jelentkező nagy kamionforgalom okoz gondot.

• Továbbra sem elhanyagolható a lakossági fűtésből eredő légszennyezés. Noha a megye

településeinek döntő része gázzal ellátott, a községekben sok helyen most is a hagyományos fűtési módokkal (szén, olaj, fa) folyik a fűtés, ezért jelentős mennyiségű kén-dioxid és korom szennyezi a levegőt.

- A városok levegőminőségét (immissziós értékek) javítani kell: - Győr nitrogén-dioxidra és szálló porra mérsékelten szenyezett, - Mosonmagyaróvár nitrogén-dioxidra mérsékelten szennyezett, - Sopron nitrogén-dioxidra szennyezett besorolást kapott.

• A megye területén csak Győrben (2 db PHARE monitorállomás + 5 db RIV-mérőhely),

Sopronban (4 db RIV-mérőhely) és Mosonmagyaróváron (3 db RIV-mérőhely) mérik a levegő szennyezettségét. Újabb (esetleg mobil) mérőhelyeket kell létesíteni abból a célból, hogy az egész megyére vonatkozóan el lehessen végezni a levegőminőségi értékelést.

Környezeti problémák és feladatok a felszíni és felszín alatti vizeket érintő területeken: • Az árvízi biztonság helyenkénti meglévő hiányosságai (magassági, töltés keresztmetszeti,

altalaj állékonysági hiányosságok) • A mélyebben fekvő területek belvízi elöntései, a települések bel- és külterületi vízelvezető

hálózatának ("belvízelvezető csatornák" helyett) sok helyen nem megfelelő állapota (állami, társulati, önkormányzati egyaránt)

• Belvízlevezető csatornák menti zöld védősávok helyenkénti hiánya, amely hiány elősegíti a szennyezőanyagok (növényvédőszerek stb.) élővízbe jutását.

• A megye településeinek harmadánál hiányzik a vízkárelhárítási terv • A Szigetközben jelentkező speciális problémák:

- a régi Duna meder vízhozamának 1/5-ére csökkenése - a régi meder és az ágrendszer között nincs meg a korábban jellemző kapcsolat - a holtágak, mellékágrendszerek leromlott állapota, a vízutánpótlásukban fennálló

hiányosságok, elsősorban az Ásványráró alatti szakaszon.

177

- a korábbi árvizekre jellemző vízszint nem állítható elő a Szigetközben, ami ökológiai és erdőgazdasági szempontból is gond

- a talajvíz szintjének lecsökkenése, különösen a régi meder part közeli sávjában, ami a fenékküszöb megépülése óta bekövetkezett talajvízszint emelkedés ellenére sem állt vissza a régi szintre (de nem mindenütt van emelkedés azóta sem!)

• A felszíni és felszín alatti vizek minőségének romlása • Az utóbbi években Szigetközben megnövekedett a talajvízből táplálkozó tavak száma, és

ezek - különösen a nagy mélységűek - potenciális talajvízszennyező forrássá válhatnak. A földtani és talajviszonyokból adódó problémák: • A földtani közeg - jellemzően - rendkívül érzékeny a felszíni és oldalirányú

szennyeződésre (a megyében így a talaj- és talajvízszennyeződés potenciálja kivételesen magas).

• Az osztatlan hidrogeológiai egységben elhelyezkedő igen jelentős édesvízkészlet felfrissülési intenzitása a Duna 1992. évi elterelése óta csökkent.

• A megyében több helyen (Ny-i, D-i és K-i vidékeken, pl. a Pannonhalmi-dombság) talajeróziós problémák vannak, főleg szőlővel és kapásnövényekkel borított domboldalakon.

• A talaj termékenységét számos tényező gátolja, így a helyenként szélsőségesen rossz összetétel, a láposodás vagy a felszínközeli sziklakőzet.

• Belterületen általában hiányzik a pontos nyilvántartás a pontszerű - potenciális - talajszennyező források (földalatti szén-hidrogén tartályok, üzemanyagkutak stb.) helyét és műszaki állapotát illetően.

• Külterületen a földtanilag kedvezőtlen területeken elhelyezkedő hulladéklerakók (pl. vörösiszaptelep) és szabálytalanul kiöntött folyékony hulladék okoz problémát, valamint az, hogy a - térség igényeihez képest indokolatlanul nagy volumenű - kavicsbányászattal egyre nagyobb területen sérül a talaj, és így nő a felszín felőli szennyeződés kockázata.

Az épített környezettel összefüggő környezeti problémák: • A megye déli sávjában nincs város, a városiasodás folyamata lelassult, az infrastruktúra

fejlesztése saját erőből nem megoldható. • A kistelepüléseket a népesség csökkenése, elvándorlás fenyegeti. • A területfejlesztéshez kapcsolódó intézmények gazdasági ereje, hatásköre gyengébb a

kívánatosnál. • A szennyvízhálózat építése és a szennyvíztisztítás nincs teljeskörűen megoldva. • A letelepedés legerősebb feltétele az otthonteremtés. A kedvezőtlen kölcsönfelvételi

lehetőségek, a kicsi önerő (alacsony jövedelmi szint) és a külföldi ingatlanfelvásárlás hátráltatja az otthonteremtést.

A megye egészségügyi állapotával összefüggésben jelentkező problémák: • A megye népessége öregszik, a születések száma csökken • A lakosság egészségi állapota rossz, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a daganatok

okozta korai halálozás magas

178

• A magas vérnyomás egyre gyakrabban fordul elő • Hiányzik az orvostudományi régióközpont • Aprófalvas területeken elégtelen az orvosi ellátás hozzáférhetősége, egyenlőtlen az egy

orvosra jutó lakosságszám • A mentőszolgálat felszereltsége hiányos • Az ápolóhiány magas, a bérezés alacsony • A májbetegségek és az alkoholizmus előfordulása mindkét nemnél nő • A lakosság egészségtudata és életmódja nem megfelelő • A lakossági szűrővizsgálatok kis arányúak, nem hatékonyak • Hiányzik a megye környezetegészségügyi akcióprogramja A természet állapotával összefüggő jelenleg megoldatlan, a jövő feladatát képező problémák: • Szigetköz Nemzeti Park létrehozásához szükséges javaslatok elkészítése. • Fel kell kutatni az országos jelentőségű természeti értékeket, el kell készíteni a védelmi

javaslatot (a hivatalos eljárást a FHNP folytatja le és a KÖM nyilvánítja védetté a területet.).

• Fel kell tárni a helyi természeti értékeket, az önkormányzatok ezeket helyezzék védelem alá.

• Fel kell mérni a megyében lévő természeti területeket, ezek listáját el kell készíteni. A hulladékgazdálkodással összefüggő hiányosságok: • A hulladékok keletkezésének helyét, összetételének alakulását és környezeti hatásait

pontosan nem ismerjük. • Nem teljeskörű a szervezett hulladékgyűjtés, az elszállított hulladékot nagyobbrészt nem

megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakókba szállítják. • A megelőző környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés nem kap elég hangsúlyt a

megye gazdaságában. • A lakosság tájékozottsága, a hulladéktermelők érdekeltsége nem elegendő az alacsony

hatékonyságú technológiák és a fogyasztási szokásaink megváltoztatásához. • Nem kapnak elég támogatást a környezetvédelmi ipar megyei létesítésében (hulladékok

újrahasználatában, hasznosításában) szóba jövő vállalkozások. • Nem elég hatékony a vadlerakók kialakulásának megakadályozására hozott intézkedések. • A növényvédőszeres göngyöleg begyűjtése és ártalmatlanítása jelenleg nem megoldott a

megyében. A zaj-, rezgésvédelem területén jelentkező (felszámolandó) hiányosságok: • Még mindig magas a 10 évnél nagyobb átlag életkorú járművek száma. Ezek a jelenlegi

zajterhelési határértékeknek nem felelnek meg. • A megye 1. és 2. rendű főútjai átkelési szakaszain a zajterhelés magas. • Magas a zajterhelés a településeken áthaladó vasútvonalak mellett.

179

• Az ipari létesítmények és szabadidős zajforrások környezetében általában csak bejelentésekre történik hatósági zajmérés, a helyzet meglehetősen áttekinthetetlen.

A környezetbiztonsággal összefüggő hiányosságok: • EU kompatíbilis katasztrófa előrejelzési és elhárítási monitoring hiánya (pl. árvízvédelmi

monitoring). • A veszélyes üzemek engedélyezési eljárását, a biztonságos üzemeltetés és szállítás

követelményeit előíró új jogi szabályozás bevezetésének előkészítése (pl. a megyében a veszélyes anyagok szállítási útvonalainak kijelölése, a katasztrófavédelem szempontjából felügyelet alá kerülő üzemek listájának összeállítása).

• Árvíz és belvíz veszélyeztetettség kapcsán a mélyfekvésű települések vízelvezetése nincs megoldva, nincs vízkárelhárítási terv.

• A vízminőségi kárelhárítással öszsefüggő feladatokról rendelkező 132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet és ennek végrehajtási utasításaként megjelent 2/1999. (II.4.) KHVM-KöM, illetve 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM alapján a vízminőségi kárelhárítás üzemi és területi tervezése.

• Együttműködés, nyilvánosság, tájékoztatás területén tapasztalható hiányosságok (pl. együttműködés a környezetvédelmi felügyelőségekkel).

A környezeti oktatás, nevelés, társadalmi részvétel területén tapasztalható hiányosságok, elvégzendő feladatok: • A környezeti érzékenység, a környezeti tudat kiforratlansága, a környezet mint érték

értékrangsorban való hátrasorolása, leértékelődése. • A különböző programok összehangolatlansága, helyi, kistérségi, megyei, szakmai

együttműködés hiányosságai. • Pályázati rendszerek összehangolatlansága. • Helyi, kistérségi, megyei környezeti oktató-nevelő tevékenység koordinálatlansága.

Szükséges: • Legalább megyei szintű rendeletstruktúra kimunkálása, a kommunikációs zavarok

kiküszöbölése. • Átfogó, naprakész adatbázis megteremtése, működtetése, folyamatos frissítése. • A civil szervezetek megalakulásának, működésének segítése különös tekintettel a

kistérségeket, kistelepüléseket illetően. • Megyei szintű környezetvédelmi oktatási, nevelési program kimunkálása, a térségi, helyi

programok elkészítésének segítése. • Anyagi források biztosítása, bővítése. • A társadalmi részvétel lehetőségeinek megteremtése, bővítése. A vízgazdálkodás, szennyvíztisztítás területén megfogalmazható környezeti problémák: • A csatornázott települések szennyvízhálózatba még nem bekötött területei és a

szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező települések szennyvizeinek elvezetése és tisztítása nincs kellően megoldva, a szennyvíz nem megfelelő elhelyezése környezetterhelést okoz

180

• Ennek következtében a felszíni és a megfelelő védőréteggel nem rendelkező felszín alatti vízkészletek károsodnak, ami veszélyezteti a mélyebb vízadó rétegek minőségét is

• Számos helyen nehézséget jelent a vízigények minőségi követelményeinek biztosítása • Az üzembe helyezett szennyvíztisztítók kicsi kapacitáshasználtsága az alacsony

csatornarákötési arány miatt • A megye néhány szennyvíztisztító telepének korszerűtlensége, a győri szennyvíztisztító

telep csak részlegesen épült meg, a soproni túlterhelt, korszerűtlen • A nagyüzemi és lakossági állattartásból keletkező szennyvíz környezetterhelése • A települések burkolt felületéről összegyűlt csapadékvíz elvezetése, tisztítása nem

megfelelő • A térség kavicsbányászatból származó haszna elhanyagolható a bányatavak

rekultivációjának elmaradásából, illetve a felszín alatti vízkészlet csökkenéséből és szennyeződéséből eredő jelentős kárhoz képest

• A városok ipari üzemei általában a városi közcsatorna-hálózatra csatlakoznak, nincs saját ipari szennyvíztisztítójuk

A jelentős környezeti hatással bíró idegenforgalom területén jelentkező hiányosságok és feladatok: • Nem kellően összehangoltak és propagáltak a megyei programok, hiányos a falusi

turizmus népszerűsítése. • Hiányzik az ökoturizmust elősegítő infrastruktúra. • Megvizsgálandó a megye déli területeinek a turizmusba történő hatékonyabb

bekapcsolásának lehetősége. A mezőgazdaság területén jelentkező környezeti problémák és feladatok: • Az EU normáknak megfelelő szerves állati hulladék (hígtrágya) kezelése megoldatlan

(biogáz termelés, kapcsolt hő- és villamosenergia termelés). • Hiányoznak a komposztáló üzemek, a biotechnológiai módszerek alkalmazása esetleges. • A szennyvíziszap felhasználás során problémát jelent, hogy az EU-ban elfogadták a

természetidegen anyagok listáját tartalmazó törvényt. Ennek következtében a szennyvíziszap hasznosítás jelenlegi gyakorlatát felül kell vizsgálni.

• Az állatlétszám alacsony volta nem segíti a környezetkímélő mezőgazdasági termelést. A szerves trágyázás legalább 4 évi gyakorisággal történő megvalósítása.

• A megújuló energiák felhasználásának rendkívül alacsony részaránya. • A tápanyag és energia körfolyamat orientált hulladékártalmatlanítási technológiák hiánya. • A mezőgazdasági kemikáliák korszerűbb, a megváltozott termelési viszonyoknak

megfelelő felhasználása, szabályozása. A közlekedés területén jelentkező környezeti problémák: • A közlekedés, elsősorban az átmenő nemzetközi forgalom egyre inkább a közutakat

terheli, az érintett településeken nő a környezet terhelése. • A vasúti közlekedés, valamint a belvízi és nemzetközi hajózás teljesítménye visszaesett,

az eszközei elöregednek, szolgáltatási színvonala csökken.

181

• A közforgalmú helyi és távolsági autóbuszközlekedés igénybevétele csökken, stagnál, járműparkja elavul.

• A motor nélküli közlekedés feltételei a közúti forgalom növekedésével romlanak, a kerékpárutak megvalósítási üteme nem elég gyors.

• A megyében néhány település csak zsákutcaszerűen közelíthető meg, városok és leendő városok közötti ésszerű kapcsolatok is hiányoznak.

Az ipari tevékenység területén jelentkező problémák: • A megyében működő nagyszámú kisvállalkozás környezetvédelmi tevékenysége nehezen

követhető és ellenőrizhető. • Az EU kompatibilitást elősegítő "tisztább technológia folyamatok" lassú elterjedése. • A levegőszennyező anyagok közül a piridin, aceton, xilol, triklór-etilén kibocsátás

növekedése, tetraklór-etilén és tetrahidrofurán kibocsátás jelenléte. Az energiaellátás területén jelentkező problémák: • A megújuló energiák - napenergia, biomassza, szélenergia - alacsony részaránya a megye

primerenergia felhasználásában. • A megújuló energiák elterjesztését elősegítő tanácsadó irodák, civil szervezetek kis

száma. • Az önkormányzati intézmények energiatakarékossági tevékenységének alacsony

színvonala. • Az iparvállalatok többségénél tapasztalható nem kielégítő energiahatékonyság. • A geotermális energia hasznosítására az adott megyei potenciál nem kielégítő mértékű

hasznosítása. • A kapcsolt hő- és villamosenergia termelés alacsony - az EU ajánlásoktól elmaradó -

részaránya. • A megújuló energiák felhasználásának növelése kapcsán energiaerdők telepítésének

szorgalmazása. Összegzésképpen elmondható, hogy a nagy számban megfogalmazott problémák sora még bővíthető, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a tárgyalásmódból fakadóan jelentkező átfedések gyarapították is számukat. A fenti problémakataszter a kiegészítés mellett még arra vár, hogy a problémamegoldásokat prioritási sorrendbe állítsuk. A prioritás képzés alapvető szempontjai [Bulla, 1993]: a környezeti kockázat súlyossága, illetve elérhető előny egyfelől, valamint a (külső, belső) forrásteremtés lehetőségének elemzése, felülvizsgálata másfelől. Ezt a feladatot az állapotbemutatást (értékelést) követő szakmai vita után a II. és III. munkarészben fogjuk elvégezni. A következő munkafázisokban környezetvédelmi célállapotok kijelölése, javaslataink megfogalmazása mellett a feladatok megoldásának időrendi ütemezésére és felelőseinek kijelölésére is ajánlásokat dolgozunk ki.

182

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés (Dr. Nagy Géza) ........................................................................................................ 1

1. Győr-Moson-Sopron megye általános társadalmi, gazdasági és földrajzi helyzetének bemutatása ................................................................................................................................. 2

1.1. Győr-Moson-Sopron megye földrajza (Dr. Alexay Zoltán) ................................................... 2 1.1.1. A megye tájai....................................................................................................................................... 2 1.1.2. A megye éghajlata ............................................................................................................................... 4 1.1.3. A megye vízrajza ................................................................................................................................. 5 1.1.4. A megye élővilága ............................................................................................................................... 6 1.1.5. A megye talajai.................................................................................................................................... 6

1.2. Győr-Moson-Sopron megye társadalmi-gazdasági helyzete (Dr. Szalay Zoltán)................. 7 1.2.1. Meghatározó társadalmi-gazdasági jellemzők..................................................................................... 7 1.2.2. Kistérségi szerveződések, határmenti együttműködések ................................................................... 12

2. Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának meghatározása során alkalmazott módszerek, eszközök ................................................................................................................ 14

2.1. A környezetállapot meghatározásának elméleti alapjai (Dr. Bulla Miklós)....................... 14

2.2. A megye környezetállapotának meghatározása során alkalmazott eszközök és módszerek (Dr. Nagy Géza)............................................................................................................................... 16

3. Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának bemutatása, értékelése...................... 19 3.1. A levegőminőség bemutatása, értékelése (Simon Gábor) ..................................................... 20

3.1.1. Légszennyező források, emisszió ...................................................................................................... 20 3.1.1.1. Ipari eredetű légszennyezés ....................................................................................................... 20 3.1.1.2. Közlekedési eredetű légszennyezés ........................................................................................... 26 3.1.1.3. Lakossági fűtésből eredő légszennyezés.................................................................................... 27

3.1.2. A levegő szennyezettsége, immisszió................................................................................................ 28

3.2. Felszíni és felszín alatti vizek állapotának bemutatása, értékelése (Zseni Anikó, Szalay Dénes) ............................................................................................................................................... 34

3.2.1. Felszíni vizek..................................................................................................................................... 34 3.2.2. Felszín alatti vizek ............................................................................................................................. 39

3.3. A megye területének földtani felépítése, jellemzése. Talajviszonyok (Dr. Papp Zoltán) ... 43 3.3.1. Földtani áttekintés.............................................................................................................................. 43 3.3.2. A talajviszonyok............................................................................................................................... 44 3.3.3. A felszínközeli rétegek szennyeződés-érzékenysége........................................................................ 46 3.3.4. A főbb - többnyire talajvízszennyeződéssel is összefonódó - szennyezőforrások és az ebből adódó problémák jellege ........................................................................................................................................ 46

3.4. Az épített környezet állapota (Gyulai István)........................................................................ 49 3.4.1. Közigazgatási, jogi háttér .................................................................................................................. 49 3.4.2. Népesség, népességmegoszlás........................................................................................................... 49 3.4.3. Települések........................................................................................................................................ 51 3.4.4. Infrastruktúra ..................................................................................................................................... 53 3.4.5. Műemlékek ........................................................................................................................................ 55 3.4.7. Területrendezés.................................................................................................................................. 56 3.4.8. Épített környezettel kapcsolatban felmerülő problémák.................................................................... 59

3.5. A lakosság egészségi állapota (Szalay Dénes) ........................................................................ 62 3.5.1. A megye demográfiai mutatói ........................................................................................................... 62 3.5.2. Mortalitás a megyében....................................................................................................................... 62 3.5.3. Morbiditás a megyében ..................................................................................................................... 65 3.5.4. A megye egészségügyi ellátása ......................................................................................................... 67 3.5.5. A lakosság életmódja......................................................................................................................... 68

183

3.6. A természet (élővilág és táj) állapota (Dr. Alexay Zoltán).................................................... 70 3.6.1. Fertő-Hanság Nemzeti Park............................................................................................................... 70 3.6.2. A Soproni Tájvédelmi Körzet............................................................................................................ 73 3.6.3. A Szigetköz Tájvédelmi Körzet......................................................................................................... 75 3.6.4. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet ....................................................................................................... 77 3.6.5. Természetvédelmi területek, természeti értékek................................................................................ 79 3.6.6. A megye nem védett területeinek élővilága....................................................................................... 80

3.7. A hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás helyzete (Dr. Nagy Géza)................................. 81

3.8. Zaj- és rezgésviszonyok jellemzése (Bite Pálné dr.) .............................................................. 89 3.8.1. Közlekedési eredetű zajviszonyok .................................................................................................... 89 3.8.2. Ipari eredetű zajviszonyok ................................................................................................................ 92 3.8.3. Rezgésvédelem .................................................................................................................................. 96

3.9. A környezetbiztonság állapota, jellemzése (Dr. Tóth Péter) ................................................ 97

3.10. Környezeti oktatás, nevelés, társadalmi részvétel (Dr. Szalay Zoltán) ............................. 99 3.10.1. Oktatás, nevelés ............................................................................................................................... 99

3.10.1.1. A környezeti nevelés/oktatás helyzete és gyakorlata a megye közoktatási intézményeiben.... 99 3.10.1.2. Felsőfokú oktatási intézmények (főiskolák, egyetemek) ....................................................... 105 3.10.1.3. A társadalmi szervezetek oktató, nevelő, tudatformáló tevékenysége ................................... 109

3.10.2. Társadalmi részvétel ...................................................................................................................... 111

4. A környezetterhelés szempontjából meghatározó antropogén emisszióforrások bemutatása és jellemzése ....................................................................................................... 113

4.1. Vízhasználat (Zseni Anikó, Szalay Dénes) ........................................................................... 114 4.1.1. Vízellátás ......................................................................................................................................... 114 4.1.2. Szennyvíz ........................................................................................................................................ 116

4.2. A megye idegenforgalma (Dr. Alexay Zoltán, Dr. Szalay Zoltán) ..................................... 122 4.2.1. Turisztikai szempontból vonzerőt jelentő adottságok, ezek kihasználtsága .................................... 122 4.2.2. Az idegenforgalom jelenlegi helyzete ............................................................................................. 123 4.2.3. A kistérségek idegenforgalma ......................................................................................................... 125

4.3. Mezőgazdaság (Dr. Tóth Péter) ............................................................................................ 134

4.4. Hulladékkezelés (Dr. Nagy Géza) ......................................................................................... 139

4.5. Közlekedés és egyéb infrastruktúra (Kontra György, Gyulai István) .............................. 149 4.5.1. Közúti közlekedés............................................................................................................................ 149 4.5.2. Vasúti közlekedés ............................................................................................................................ 157 4.5.4. Légi közlekedés ............................................................................................................................... 159 4.5.5. A közlekedés, szállítás megoszlása ................................................................................................. 159 4.5.6. Egyéb infrastruktúra ........................................................................................................................ 161

4.6. Ipari tevékenység (Dr. Tóth Péter) ....................................................................................... 163 4.6.1. Ipar (gépipar, textilipar, vegyipar, építőipar, kisebb ipari vállalkozások) ....................................... 163 4.6.2. Élelmiszeripar.................................................................................................................................. 165

4.7. Energiaellátás (Dr. Tóth Péter)............................................................................................. 168 4.7.1. Villamosenergia ellátás.................................................................................................................... 168 4.7.2. Földgázellátás .................................................................................................................................. 170 4.7.3. Távhőellátás..................................................................................................................................... 171 4.7.4. Nem vezetékes energiahordozók ..................................................................................................... 172 4.7.5. Megújuló energiaforrások................................................................................................................ 172

5. A környezetállapot összegző értékelése, problémakataszter (Dr. Nagy Géza)........... 174 5.1. A környezetállapot általános problémái .............................................................................. 174

5.2. A környezetállapot speciális problémái, problémakataszter ............................................. 175