1956.

Ebben az időszakban Magyarországon forradalom dúlt a szovjet elnyomás és az egypártrendszer ellen.

1. Nagy Imre-féle lazítási kísérlet:

a) 1953-ban megahalt Sztálin , és a hatalmi harcból győztesen kikerülő Hruscsov a sztálinizmus visszaszorítására tett kísérletet. Moszkvába rendelték a magyar pártvezetést, és utasították a hibák (személyi kultusz, kuláklisták, erőltetett iparosítás) kijavítására.

b) Miniszterelnök-csere: 1953. júl. Nagy Imre lett a miniszterelnök, Rákosi pártfőtitkár. Engedélyezte a rosszul működő termelőszövetkezetek feloszlatását. Visszafogta a nehézipari beruházásokat. Kísérlet az életszínvonal emelésére. Megszüntette az internálásokat. Engedélyezte a kitelepítettek hazatérését. Amnesztiarendelet. Kezdődik a személyi kultusz üldözötteinek a rehabilitálása.

c) Rákosi támogatói lemondatják Nagy Imrét. Megalakul Hegedűs Antal kormánya 1955. ápr. – 1956. okt. 23.

d) Magyarország külpolitikai helyzete megváltozik: 1955. NATO tagja lett. 1955. máj. 14. varsói szerződés (-1991., új jogalap a Magyarországon

tartózkodásra) 1955. máj. 15. osztrák államszerződés: semlegesség 1955. Magyarország tagja lett az ENSZ-nek. 1955. máj.-jún. kibékülés (Hruscsov Belgrádban)

2. A Hegedűs-kormány időszaka (az utolsó keményedési korszak):

a) Az SZKP XX. Kongresszusán Hruscsov élesen szembefordul a sztálinizmussal, folytatódik a desztalinizáció. A világháború nem elkerülhetetlen. A két világrendszer közötti gazdasági versenyt hirdeti. Békés egymás melletti élés elvének kimondása. Nemzeti sajátosságok figyelembevétele a szocializmus építésében.

b) Az 1953-tól kibontakozó pártellenzéket Magyarországon sem lehetett elhallgatni. A Petőfi-kör egyre élesebben bírálta a pártvezetést. 1956. júl. 18. a Kreml a belpolitikai viszonyok hatására Rákosi Mátyás lemondatása mellett döntött az MDPKV ülésén. Helyére Gerő Ernő került. Rákosi a Szovjetunióba távozott.

c) A kommunista áldozatok újratemetése okt. 6-án. Rajk László és társainak temetése kb. 10.000 fős tömeget mozgatott meg. Este tüntetés a Batthyány-emlékmécsesnél. („Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”)

d) 1956. okt. 16. Szeged: a MEFESZ kiválása a DISZ-ből A fővárosban és a vidéki egyetemi központokban létrejövő szervezetek követeléseiket pontokba foglalták. Október 22. program: A szovjet hadsereg kivonása Nagy Imrét a miniszterelnöki székbe Rákosi megbüntetése, beszolgáltatások eltörlése Demokratikus szabadságjogok Kossuth-címer Márc. 15. nemzeti ünneppé nyilvánítása

3. Október 23.

a) A BM által engedélyezett tüntetés délután rokonszenvtüntetés Wladislav Gomulka függetlenségi és demokratizálási programja mellett. 15:00-kor már 200.000 fő gyűlt össze.Petőfi szobor => Bem szobor => Parlament ( Nagy Imre éltetése, és miniszterelnöki kinevezésének követelése) Az egyetemisták megmozdulásához késődélután a budapesti munkásság is csatlakozott.Lyukas zászló a forradalom jelképe lett.

b) A tömeg egyik része a Magyar Rádió épületénél gyülekezett. 20:00: Gerő beszéde a rádióban: „ellenforradalmárok, csőcselék, nacionalisták” => Követeli a tömeg követeléseinek felolvasását : „Gerőt a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!” „Ez a magyar haza , minden orosz menjen haza !” => Az egyre feszültebb hangulatban a rádió védői közül valaki rálőtt a feldühödött tömegre. Elszabadultak az indulatok, és kitört a fegyveres felkelés, a forradalom.

c) 21:37A Sztálin-szobor ledöntése.

d) Gerő Ernő és Hegedűs András a szovjet csapatok segítségét kérte. A felkelők a fegyverraktárból és a kivezényelt katonáktól szereztek fegyvereket. A megmozdulásokat a hajnal folyamán megérkező szovjet páncélosok sem tudták leverni, sőt megjelenésük olaj volt a tűzre, a harcok kiszélesedtek.

4. Nagy Imre kísérlete a forradalom konszolidálására

a) Számos vidéki városban tömegtüntetésekre került sor, a forradalom országossá vált.

b) Okt. 24. Az Elnöki Tanács kinevezte Nagy Imrét miniszterelnökké. A felkelők ekkor már nem egyszerű kormányváltást, hanem gyökeres változtatásokat követeltek.

c) Okt. 25. Parlament előtti békés tüntetés: Gerő leváltását követelték, az FM tetejéről a karhatalmisták a tüntetők közé lőttek (150-200 ember halálát eredményezte).

d) A fővárosi felkelőközpontok támogatására általánossá válta a sztrájkok, a munkahelyeken forradalmi bizottságok jöttek létre.

e) A forradalom alatt 23 ÁVÓS-t lincseltek meg.

f) Okt. 25. Gerőt menesztették. Helyére Kádár János, az MDP első-titkára került.

g) Okt. 26. Mosonmagyaróvári sortűz a tüntetők ellen.

h) Okt. 28. Nagy Imre tűzszünetet köt a szovjet csapatokkal, és hitet tett a forradalmi követelések végrehajtása mellett. Feloszlatta az ÁVH-t.

i) Okt. 30. Az MDP Köztársaság téri székházának ostroma, 24 védő meglincselése. Felsőpetényben kiszabadították Mindszenthy bíborost.

j) Nov. 1. Feloszlatták az MDP-t, létrejött az MSZMP. Nagy Imre bejelentette kilépésünket a Varsói Szerződésből és a semlegességet.

k) Nov. 3. Nagy Imre koalíciós kormánya MSZMP: Losonczi Géza, Kádár JánosFKGP: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó IstvánSZDP: Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer JózsefPetőfi Párt (NPP= Nemzeti Parasztpárt): Bibó István

l) Az október végi szuezi válság és az amerikaiak nyilatkozata (a be nem avatkozásról)hatására a szovjetek az erőszakos fellépés mellett döntöttek. A valódi szovjet szándékokat elfedve november 3-án tárgyalások kezdődtek a magyar kormány és az orosz parancsnokság között a kivonulás feltételeiről. A tárgyaláson a szovjet hadsereg letartóztatta a diplomáciai mentességet élvező magyar tárgyalódelegációt.

m) Nov. 4. hajnal, a szovjet hadsereg nyílt támadása (Kilián-laktanya, Corvin-köz, Móricz Zsigmond-körtér, Széna-tér)Nagy Imre rádióbeszéde: a törvényes kormány megdöntéséért folyik a harc => jugoszláv nagykövetség => szovjetek Romániába

n) A kézifegyverekkel felszerelt felkelők komoly veszteségeket okoztak a szovjet csapatoknak, de november 12-ére sikerül az oroszoknak felszámolni a legfontosabb ellenállási központokat.

5. A Kádár-kormány megalakulása 1956. nov. 4. – 1958 . január

a) November 1-én Kádár eltűnt.b) November 3-án Kádár János és Münnich Ferenc Ungvárra repül, ahol a szovjet

megszállást megbeszélték.

c) November 4. : Szolnokon bejelentette a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását . Kádár - Münnich –Apró- Dögei

6. Az ’56-os forradalom irányzatai

a) Reformszocialista: Nagy Imre Demokratizált, emberarcúbb szocializmus

b) Nemzeti-demokratikus vonalBibó István, Göncz Árpád, Tildy Zoltán, Németh László, Illyés Gyula-> harmadikutas program

c) Konzervatív jobboldali: Csak az utolsó estén nyilatkoztatta ki programját Mindszenthy1945-ös demokrácia, magántulajdon

d) Szélsőjobboldali: Szenvedélyes és differenciálatlan antikommunizmusLincselés a forradalom alatt.

7. A megtorlás

a) Pufajkások: agyonverés, eltüntetése.

b) Kivégzések: 300-500 közötti fő Dr. Szilágyi József 1958. áprilisNagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál 1958. jún. 16.

c) 22.000 ember börtönben

d) 200.000 ember menekül Nyugatra

8. Külpolitikai háttér

a) 1956. okt. 29. Az USA követe közli a Szovjetunió vezetőivel, hogy Lengyelországot és Magyarországot nem tekinti katonai szövetségesnek. Eisenhower => Jaltai világrend

b) Változás Magyarországon akkor és oly mértékben, ahogy a Szovjetunió engedi.

A forradalom és szabadságharcot a szovjet túlerő leverte, de emléke kitörölhetetlen maradt, s jelentősen befolyásolta hazánk további történelmét.