1996. évi lv. törvény - faofaolex.fao.org/docs/pdf/hun10591.pdf · 2015-05-21 · 1996. évi lv....
TRANSCRIPT
1996. évi LV. törvény
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról1
[A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelettel (Vhr.).]
Az Országgyűlés
felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak,
valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része,
tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és
genetikai értékek hordozója, s ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét –
természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni,
a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt
alkotja:
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában2 kapott felhatalmazás alapján – az
érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
Vtv. 1. § (1)3 E törvény Magyarország területén vadon élő állatfajok közül a vadászható
állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászati jog
gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a
vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban
okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása
során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő
állami feladatokat és hatásköröket.
(2)4 A vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített,
vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak
minősülő vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vad).
(3)5 A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem
vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet állatkertben tartanak bekerített helyen.
Vhr. 1. §6 (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):
a) nagyvadfajok:
1. Gímszarvas (Cervus elaphus),
2. Dámszarvas (Cervus dama),
3. Őz (Capreolus capreolus),
4. Muflon (Ovis gmelini musimon),
5. Vaddisznó (Sus scrofa),
6. Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon),
7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),
8. Zerge (Rupicapra rupicapra), kivéve a R. r. tatrica és balcanica alfajok.
b)7 apróvadfajok:
ba) hasznos apróvadfajok
1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),
2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
3. Fácán (Phasianus colchicus),
4. Fogoly (Perdix perdix),
5. Nyári lúd (Anser anser),
6. Vetési lúd (Anser fabalis),
7. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),
8. Kanadai lúd (Branta canadensis),
9. Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus),
10. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
11. Szárcsa (Fulica atra),
12. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
13. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
14. Örvös galamb (Columba palumbus),
bb) egyéb apróvadfajok:
1. Házi görény (Mustela putorius),
2. Nyest (Martes foina),
3. Borz (Meles meles),
4. Róka (Vulpes vulpes),
5. Aranysakál (Canis aureus),
6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
8. Mosómedve (Procyon lotor),
9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
10. Szarka (Pica pica),
11. Szajkó (Garrulus glandarius).
(2)8 Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:
1. Fácán (Phasianus colchicus),
2. Fogoly (Perdix perdix),
3. Nyári lúd (Anser anser),
4. Vetési lúd (Anser fabalis),
5. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),
6. Kanadai lúd (Branta canadensis),
7. Tőkés réce (Anas platyrynchos),
8. Szárcsa (Fulica atra),
9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
10. Örvös galamb (Columba palumbus),
11. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
12. Házi görény (Mustela putorius),
13. Aranysakál (Canis aureus),
14. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
15. Szarka (Pica pica),
16. Szajkó (Garrulus glandarius).
A vadászati jog
Vtv. 2. § A vadászati jog:
a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és
b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá
c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására,
d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az
elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való
kötelezettségek és jogosultságok összessége.
Vtv. 3. § (1) A vadászati jog – mint vagyonértékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan
részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.
(2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder
tulajdonjogának elválaszthatatlan része.
Vtv. 4. § (1) Ha a vadászterület
a) kizárólag egy személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, e személyt a
vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),
b) több személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, a vadászati jog a
vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)
illeti meg.
(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára
a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
Vtv.5. §9 A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és
jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a
vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-
hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel
összhangban kell alkalmazni.
A vadászatra jogosult
Vtv.6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát
kell tekinteni.
(2)10
Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak
közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett
földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak.
(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell
tekinteni.
(4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság nyilvántartásba
veszi.
Vhr. 2. §11
(1)12
A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén, amelyet a Vtv.
12. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben
meghatározott dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követően, attól
számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz benyújtani.
(2) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati
jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a vadászterület 4. számú melléklet
szerinti kódszámának megjelölésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a földtulajdonosok
vadászati közössége képviselője által megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselő lakóhelyét
kell bejegyezni.
(3)13
A jogosultak hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal (a továbbiakban: országos hatáskörű vadászati hatóság) által rendszeresített és
honlapján közzétett, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon
kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott hatályos határozatok példányát;
b) a 6. §-ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó
szabályzat két tanúval hitelesített példányát;
c) a jogosult által elfogadott, a 44. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 65. § (1)–(2) bekezdésében
meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a
továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;
d) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;
e) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;
f) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és
vadászjegyük vagy – legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén – a
vadászati engedélyük számát.
(4) A hatósági nyilvántartásban a (2)–(3) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást az őt érintő
részek vonatkozásában a jogosult, a földtulajdonosi közösséget érintő változást pedig a
földtulajdonosok vadászati közössége képviselője köteles a vadászati hatóságnak harminc napon
belül írásban bejelenteni.
(5) Ha a vadászati jog haszonbérlője vagy a földtulajdonosi közösség képviselője jogi személy, a
vadászati hatóságnak a nyilvántartásba vételt megelőzően vizsgálnia kell a bírósági nyilvántartásba
vétel, illetve a cégbírósági bejegyzés meglétét.
(6)14
Vtv.7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és
jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a jogosult felel.
(2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles
gyakorolni vagy hasznosítani.
A vadászterület
Vtv.8. § (1) Vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület,
valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti
határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál
figyelmen kívül kell hagyni az azon található
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
f) repülőtér,
g) közút, továbbá
h) vasút
területét.
Vhr. 3. §15
(1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8.
§ (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő
ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban
zártkertnek minősültek.
(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő
ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek
minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység
biztonságos feltételei adottak.
(3) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak
távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül –
mérve a szemközti vonalak távolsága több mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter
távolságot.
(4) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület határa önálló helyrajzi számú
ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag
határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet.
A vad tulajdonjoga
Vtv.9. § (1) A vad az állam tulajdonában van.
(1a)16
A vad tulajdonjogának megszerzésére a Polgári Törvénykönyv „A vadak és a halak
tulajdonjogának megszerzése” fejezet szabályait kell az e törvényben foglalt eltérésekkel
alkalmazni.
(2)17
A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a
szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül.
A más vadászterületről átváltott sebzett vad – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – a
sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül, ha – a vadászatra jogosult hozzájárulásával –
utánkeresés során ejtik el vagy elhullottan fellelik.
(3) A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a
jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség
esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell
tekinteni.
(4)18
A vadaskertben, a vadasparkban, illetve vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen
tartott vad – a vadaspark, illetve a vadfarm fenntartójával kötött eltérő megállapodás
hiányában – a jogosult tulajdonában van. A nem vadászterületen létesített vadfarmon
jogszerűen tartott vad – eltérő megállapodás hiányában – a vadfarm fenntartójának
tulajdonában van.
(5) A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az
első halálos lövés leadása.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását
eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő elfogása.
(7) A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő
birtokbavétele.
(8) E törvény alkalmazásában nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas,
dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.
Vhr. 4. §19
A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása
Vtv.10. § (1) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult:
a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén vadászterületén saját maga vadászik;
b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban:
vendégvadászat);
c) megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad
vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).
(2) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe
adása.
Vtv.11. § (1) A Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvánosan meghirdetett pályázat útján
haszonbérbe adással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja. Ebben az esetben
jogosultnak a haszonbérlőt, illetőleg a vagyonkezelőt kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő több, a Magyar Államot illető önálló vadászati jogot
is hasznosíthat.
(3)20
Társult vadászati jog esetén – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése
hiányában – a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával
kapcsolatos jognyilatkozatokat az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerv – a
miniszterrel, valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben – teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e jog gyakorlását
az állami tulajdonban levő termőföld, illetve erdő esetében az állami vagyon kezelőjére
átruházhatja.
(4)21
A honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő területeket
érintően a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásakor a honvédelemért felelős miniszter
egyetértése is szükséges.
Vhr. 5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános
pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.
Vtv.12. § (1)22
Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai
a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e törvényben
foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,
c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről
a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület – ideértve a
medret is – összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel
határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a továbbiakban:
földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy
hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.
(2)23
A földtulajdonosok vadászati közössége a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával
kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá
önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a
vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett – hatósági igazolással rendelkező – képviselője
külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a vadászati közösség
nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a
vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és
más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén
a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt
választani.
(3)24
A földtulajdonosok vadászati közössége – az (1) bekezdés szerinti módon – köteles
működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról,
feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási kötelezettségének, valamint vadászati jog
haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési
szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben állapítja meg.
(4)25
Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati hatóságnál
nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését.
(5)26
A vadászterület határának megállapítására irányuló – ide nem értve vadászterület
szétválasztására vagy vadászterületek egyesítésére, továbbá szomszédos vadászterületek közös
határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó – földtulajdonosi gyűlés legkorábban
a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző egy évvel, legkésőbb a
vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző hatvan nappal hívható össze.
Vhr. 6. §27
(1) Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában
foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség
működési szabályait – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 7. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakra is
figyelemmel – saját maga állapítja meg. Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát
maga gyakorolja, a működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok
vadászati lehetőségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének rendjét,
feltételeit. A határozathozatal részletes eljárási szabályai, valamint a tulajdonosi közösség működési
szabályai nem lehetnek ellentétesek a Vtv. és e rendelet rendelkezéseivel. A tulajdonosi közösség
működési szabályzatának adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a földtulajdonosi gyűlés összehívása,
illetve a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a
Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően
kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos
neve, tulajdoni hányada, a képviselő személye, a földingatlannal érintett település neve, a külterületi
földingatlan helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam
földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni
kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott tulajdonjog igazolására
vonatkozó dokumentumokkal együtt érvényes. Nem tekinthető érvényesnek az olyan
jognyilatkozat, amelyben ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok
érvényességét a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen
meghatározni.
(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell
fogadni:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;
b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló
okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát, melyen a benyújtást a földhivatal igazolta;
c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző
által hitelesített példányát;
d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített
példányát;
e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú
vagy elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített
földkönyv kivonatot;
f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a
tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét
hektárban tartalmazó területi összesítőt;
g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes
hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat
ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását.
(4) A települési önkormányzat jegyzőjére – amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként
jár el – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását
mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be
nem jelentették.
Vhr. 7. § (1)28
Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a
közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen
vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok
részletes szabályait a 6. § (1) bekezdésében meghatározott működési szabályzatban kell rögzíteni.
(2) A vadászati közösség –, illetve a képviselője – működése során felhasználható közös költség
mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben
előzetesen rögzíteni kell.
(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének
felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is
figyelemmel – határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak
dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról,
illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.
Vhr. 8. § (1)29
A települési önkormányzat jegyzője jár el a földtulajdonosi gyűlésen törvényes
képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát
képező földterületek tulajdonosai nevében, akik
a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek,
és e képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,
b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a
határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak.
(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb
földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös
képviselőt bízhatnak meg.
(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy
személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több
tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított
szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként
eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.
(4)30
A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterületen belül, a
vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely
tulajdonos kérheti. A döntés során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési
önkormányzat jegyzőjét is megilleti.
Vhr. 9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához a
vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a
tulajdonos képviselőjeként
a) ki, és – településenkénti megoszlásban – mekkora területtel vesz részt,
b) a kialakítandó vadászterület egészéhez – és ezen belül is településenként – viszonyítottan e
tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek.
(2)31
A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzőjének szavazati hányadát úgy kell
megállapítani, hogy az adott önkormányzat közigazgatási területén belül található, a vadászterület
részének minősülő földterületből le kell vonni azokat a földterületeket, amelyek képviseletéről a
földtulajdonos személyesen vagy képviselőjén keresztül gondoskodott.
(3)32
A földtulajdonosi közösség képviselőjének és a földtulajdonosi gyűlésen megválasztott
tulajdonosi képviselőnek lehetővé kell tennie azt, hogy a vadászterület földtulajdonosai az őket
érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek.
(4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása
esetén a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.
Vtv.13. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül:
a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel folytatott vadászat;
b) a vendégvadászat;
c) a bérvadászat.
(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak
haszonbérbeadása.
(3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról készült
és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel
céljából az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.
Vhr. 10. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és
minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati
tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II–
IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal
és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.
Vhr. 11. §33
(1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében a vadászati
hatóság vizsgálja, hogy
a) a kialakításra tervezett vadászterület határa megfelel-e a Vtv. 8. §-ában meghatározott
feltételeknek,
b) a vadászterület kialakításával keletkezik-e zárványterület,
c) keletkezik-e az érintett vadászterületek között területi átfedés,
d) a 2. § (3) bekezdésében felsorolt mellékletek megvannak-e, illetve azt, hogy azok a vadászterület
kialakítási szabályainak megfelelnek-e.
(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy
a) a kialakításra tervezett vadászterület határa nem felel meg a Vtv. 8. §-ában foglaltaknak, a
kérelmet elutasítja,
b) a kialakítandó vadászterületek között területi átfedés van, vagy a 16. § (1)–(2) bekezdése szerinti
zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság – a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők
útján – felszólítja az érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló
egyezség létrehozására,
c) az érintettek által megkötött, a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők részéről aláírt,
térképvázlattal kiegészített egyezségről szóló megállapodást nem nyújtják be a vadászati
hatósághoz, akkor a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdés
a) pontja szerint jár el,
d) a kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van a jogerős határozattal kialakított
vadászterülettel, illetve zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság a kérelmezőt határidő
megadásával felszólítja az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a
megadott határidőig a kérelmező a felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a Vtv. 20. §
(4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a vadászterületet a jogerősen
kialakított vadászterület határához igazodóan alakítja ki.
(3) Területi átfedés esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre, illetve, ha a vadászterületet a
Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi
gyűlést összehívni, ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a
földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a határmódosítás ellenére fennáll.
A vadászati hatóság ennek igazolása esetén dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti
szerződés, valamint a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a
tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát. Zárványterület
megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat – a haszonbérleti szerződésben
meghatározott módon és rendben – a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének
megfizetni.
(5) A képviselő – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában
meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a
földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb 15 napon belül a
földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.
(6) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok gyűlésének
iratait legalább öt évig megőrizni.
Vtv.14. § (1)34
Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben való határozat
meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint számított
egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett
települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell
közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és
napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1)
bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.
(2)35
Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása
érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak.
(3)36
Amennyiben a földtulajdonosok – a Magyar Állam kivételével – a vadászterületen külön-
külön harminc hektárt el nem érő földtulajdonnal rendelkeznek, és e tulajdonosok a
határozathozatal időpontjáig közös képviseletükről másként nem gondoskodnak, a 12. §
szerinti kérdésekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselőjeként az
érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője teszi meg. A
települési önkormányzat jegyzője teszi meg a szükséges jognyilatkozatokat annak a
tulajdonosnak a nevében is, aki az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint meghirdetett
határozathozatalon nem vett részt és képviseletéről sem gondoskodott.
(4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdés alapján meghozott határozattal és a (3) bekezdés szerint
tett jognyilatkozattal a 12. §-ban foglaltak szerint számított tulajdoni hányaduk alapján
kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok nem értenek
egyet,
a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást
kezdeményezhetnek, feltéve, hogy a tulajdonukban levő terület természetben összefüggő
egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek megfelel, illetőleg
b) ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a határozathozatalban részt
nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár,
a határozat annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál
megtámadható.
(5)37
(6) A képviselő köteles a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel az általa képviselt
részére elszámolni.
Vhr. 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról – a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon – a
vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi
személy – ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is – a vadászterület több mint
felének képviseleti jogával rendelkezik.
(2)38
A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem
számítható be. A kifüggesztés időtartamát az érintett település jegyzője igazolja.
(3)39
A földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen nyilatkozniuk kell
a tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről
településenként a földterület helyrajzi számának és nagyságának megjelölésével. Közös tulajdonban
lévő földterület helyrajzi száma a hirdetményen csak egyszer tüntethető fel, a teljes területnagyság
feltüntetésével. Azoknak az összehívóknak, akik közös tulajdonban lévő földterület tulajdonosai,
nyilatkozniuk kell arról is, hogy többségi tulajdonnal vagy a tulajdonostársak többségének
meghatalmazásával rendelkeznek.
(4)40
A hirdetményen fel kell tüntetni, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívóinak helyrajzi szám
szerinti összes földtulajdonának területe hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez.
(5)41
A Vtv. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként a kialakítandó
vadászterület megjelöléseként legalább 1:50000 méretarányú topográfiai térképet, valamint a
vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni.
(6)42
A Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként csatolni kell a
kialakítandó vadászterületen belül található vadászterület határának megállapításánál figyelembe
vehető földterületek helyrajzi számait településenként azok nagyságának megadásával.
Vhr. 13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes
földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a
tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő
megállapodás hiányában évente megfizetni.
(2) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási
kötelezettségét – eltérő megállapodás hiányában – évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett
pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.
(3)43
Vadászterület megszűnése esetén, illetve ha a földtulajdonosi képviselő megbízatása
visszahívásával, vagy lemondásával megszűnik, a képviselő, illetve a megszűnt vadászterület
földtulajdonosi közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak, dolgok
megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az új képviselő, vagy az új földtulajdonosi közösség
képviselője azokat át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.
(4)44
Az új földtulajdonosi közösség képviselője birtokba kerülése esetén – a felelős őrző
jogszerűen követelt költségeinek megfizetését követően – köteles haladéktalanul átvenni a
vadászterület fekvése szerint érintett földterületekre vonatkozó okiratokat, javakat, dolgokat.
A vadászati jog haszonbérlete
Vtv.15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági
haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak
megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását
is.
Vtv.16. § (1)45
A vadászati jog haszonbérlője lehet:
a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);
b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;
c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett
gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a
vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel
összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.
(2)46
Egy haszonbérlő – az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével – legfeljebb
egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.
(3)47
A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor – a felek eltérő
megállapodásának hiányában – az új jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles
megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű
létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű
létesítmények, berendezések körét a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben teszi közzé.
(4)48
A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján
előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit
azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv
lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított
vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték. Az
előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5)49
A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő,
vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.
Vhr. 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a
következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó,
vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más
műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a
műszaki és biztonsági követelményeknek.
Vhr. 14/A. §50
(1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja – a felek
eltérő megállapodásának hiányában – az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben
igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények,
berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.
(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített
vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati
hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a
vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával
egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül
helyezését.
Vtv.17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és
darabszámát;
b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok
tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését;
c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt
a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja;
d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek
vállalását;
e) a haszonbérleti díj mértékét.
(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a
terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.
(3)51
A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre
vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára kell megkötni.
(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal
felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a
teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a
vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges
vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;
b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.
(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a
bérvadászat.
(6)52
Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja
harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a
haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához,
hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a
harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog
gyakorlásához, hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a
haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik.
(7)53
Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a
haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a vadászati
közösség képviselőjének a megszűnés időpontját követő hatvan napon belül össze kell hívni a
földtulajdonosok vadászati közössége gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog
hasznosításának módjáról, feltételeiről.
(8)54
Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a
Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja.
Vhr. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és
darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai
adatai alapján kell megbecsülni.
(2)55
Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv.
17. §-ának (6)–(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek
a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.
(3)56
A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés
időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik
meg.
Vtv.18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított
hatvan napon belül – a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt – a haszonbérlőnek a vadászati
hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő
jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.
(2)57
A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja jóvá. A
vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási
üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba
vételéről is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött
szerződés módosításakor is.
(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést,
amennyiben nem biztosított:
a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson;
b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak – ideértve annak természetvédelmi előírásait is –
végrehajtása, továbbá
c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével állapították meg.
(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a
vadászati jog szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása egyébként biztosítható.
(6) A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat bírósági
felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai
szerint eljáró bíróság a határozatot megváltoztathatja.
A vadászterület határának megállapítása
Vtv.19. § (1)58
A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának – társult
vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai képviselőjének – kérelmére a
vadászati hatóság határozatban állapítja meg.
(2) A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:
a) a vadászterület rendeltetésére;
b) a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira;
c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai
adottságaira;
d) az érintett földrészletek művelési ágára;
e) a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső
szervezeti felépítésére;
f) a biztonságos vadászat lehetőségére;
g)59
az erdőterv betartásának lehetőségére;
h) államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy
i) zárványterület ne keletkezzen;
j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek – a
védelmükhöz szükséges övezettel együtt – lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek;
k) a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy
vadászterületre essenek.
(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől – a (4) bekezdésben foglalt
eset kivételével – legfeljebb ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a kialakítandó
vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként
biztosított.
(4) Különleges rendeltetésű vadászterület esetén az azt elrendelő határozat a vadászterület
legkisebb kiterjedésétől korlátozás nélkül eltérhet, amennyiben a kialakítandó
vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként
biztosított.
Vhr. 16. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a
földterület,
a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén – a különleges rendeltetésű
vadászterület kivételével – kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy
b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni,
c)60
amelyre vonatkozóan a vadászterület határának megállapítására irányuló érvényes
földtulajdonosi gyűlést nem tartottak, önállóan vadászterületként nem jelölhető ki.
(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az
államhatárral vagy annak védőzónájával határos.
Vtv.20. § (1)61
A vadászterület határának megállapítása – ide nem értve a vadászterület
szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek közös
határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntést – a vadgazdálkodási üzemterv
időtartamára szól, és ezen időtartam alatt köti a mindenkori földtulajdonosokat.
(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor – ideértve a vadászterületek egyesítését,
megosztását is – a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia kell a vadgazdálkodási
üzemterv, valamint – a vadászati jog haszonbérbe adása esetén – a haszonbérleti szerződés,
jóváhagyásáról is.
(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására
irányuló kérelmet, ha
a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és
b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e törvényben
írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.
(4) Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló
kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg, ha az érintettek a
vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú
egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog
kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.
Vtv.20/A. §62
A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban hozott elsőfokú
határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló
szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.
A vadászterület rendeltetésének megállapítása
Vtv.21. § (1) A vadászterület rendeltetése szerint
a) vadgazdálkodási, vagy
b) különleges
rendeltetésű lehet.
(2)63
A vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a vadászati hatóság
határozatban állapítja meg, ha
a) azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi;
b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint
c) a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3) A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos
különleges feltételeket a határozat állapítja meg.
(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását:
a) a miniszter,
b) a természetvédelemért felelős miniszter,
c) az oktatásért felelős miniszter
a tulajdonossal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a
(2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A vadászterület közérdekből történő különleges rendeltetésű vadászterületté való
minősítéséből eredő többletköltség megtérítéséről az azt kezdeményező köteles gondoskodni.
Vadaskert létesítése
Vtv.22. § (1)64
A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint
vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére – kerítéssel bekerített – része.
Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad
helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján
vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos
és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést
megelőzően a vaddisznó egyedeket – a külön jogszabályban meghatározott módon – egyedi
azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni.
(2)65
A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek – a vadaskert létesítését
engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén – a vadászati tilalmi időkre és a
vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.
(3)66
A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület
tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati
hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a 24. § (2)
bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.
(4) A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének
minősül.
(5) A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület bekerítését engedélyező
hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról. A kerítés
fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a jogosultat a vadgazdálkodási szabályok
megsértése miatti felelőssége alól.
(6)67
A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja,
és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.
Vtv.23. §68
A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a
kerítéssel elzárt területről az engedélyben meghatározott vad ne törhessen ki, illetve hogy oda
természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének felróható okból való elmulasztása a
vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
Vadaspark létesítése
Vtv.24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas
vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.
(2)69
A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület
tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a
vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:
a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát;
b) a vad tartásával kapcsolatos állategészségügyi feltételeket;
c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával
kapcsolatos feltételeket;
d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket;
e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3)70
A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja,
és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.
Vhr. 17. §71
(1) Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az
engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt
eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm fekvése szerint illetékes
vadászati hatóság véleményét kikéri.
(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,
b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.
(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti
egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a
(2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben
történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges
állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász
által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.
(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.I.
számú melléklet állapítja meg.
(5) A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező
vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati
hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:
a) a vadfarm létesítésének indokait és célját,
b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány),
c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.
Vhr. 18. § (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes
táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú egységben – kitérési, illetve menekülési
lehetőségét.
(2)72
Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott
etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés
alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben
szerepelnek.
Vhr. 19. §73
(1) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a létesítési
engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint –
vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő
kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri)
megjelölésű azonosító jelet ad ki.
(2) Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése
céljából – tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető. Az izolációs távolságot az
állategészségügyi előírások szerint kell meghatározni.
(3) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási
körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvíz
ellátással és karanténnal. A vadfarm üzemeltetője köteles a vadászati hatóság által hitelesített
állomány-nyilvántartást vezetni, és évente, február utolsó napjával bezárólag az
állományváltozásokat a vadászati hatóságnak bejelenteni.
Vtv.25. § (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a 22–23. §-ban foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni.
(2)74
Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati
hatóság – amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem
állítható helyre – kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.
Vadfarm létesítése75
Vtv.25/A. §76
(1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő
földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény.
(2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett
természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)–(5) bekezdésében, a
23. §-ban, valamint a 24. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Vadfarmon vadászni tilos.
A vadászterületek nyilvántartása
Vtv.26. § A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza:
a) a vadászterület azonosítására alkalmas adatokat;
b) a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat;
c) a vadászterületet érintő hatósági határozatokat;
d) a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat.
Vhr. 20. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint – a vadgazdálkodási
egységekre megállapított kódszámok alapján – nyilvántartást vezet.
A vadászati jog kényszerhasznosítása
Vtv.27. §77
(1)78
Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a
vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási
vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget,
vagy a 28–30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és
ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő
szervezetnek – beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is – a
fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság – a
vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében – az érintett
tulajdonos költségére határozatában
a) megállapítja a vadászterület határát,
b)79
a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek
minősülő földterület tulajdonosa, illetve – társult vadászati jog esetén – tulajdonosainak
közössége a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan
meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság által
megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a
haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság az érintett tulajdonos, illetve – társult vadászati
jog esetén – a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg,
c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,
d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét,
e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről,
f) hatósági vadászatot rendel el,
g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati
tevékenységének részét vagy egészét
[az a)–g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].
(2)80
Ha az (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv
hatályának megszűnését megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes
határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a
vadászati jog kényszerhasznosítását.
(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:
a)81
a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási
üzemterv hatályának megszűnéséig kell megkötni,
b)82
a vadászati hatóságnak az az ügyintézője, aki az érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok
közössége törvényes képviselőjeként a haszonbérleti szerződést megkötötte, a vadászati
hatóság által pályázat alapján kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra jogosult ügyében
nem gyakorolhat hatósági jogkört,
c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a
törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok
közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt
kötelezettségének.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában
rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszűnéséről. A törvényes
képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a
tulajdonosok közössége felé elszámolni.
(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a
vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a földtulajdonos rendelkezési
jogát csak az intézkedés mértékével arányosan korlátozza.
(6)83
A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására kötelező, valamint a vadászati jog
kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozatot nyilvánosan is közzé kell tenni.
(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati
hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket –
ideértve a vadgazdálkodás költségeit – meghaladó részére tarthat igényt.
Vhr. 21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell
határoznia a vadászat feltételeit:
a) az elejthető vadfajok körét,
b) az elejtés módját, eszközeit,
c) a hatósági vadászat rendjét,
d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét.
(2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet,
valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha
rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a
természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag
az érintett munkáltatója rendelheti ki.
(3)84
A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel
csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára.
(4)85
Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a
hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását
követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.
II. Fejezet
A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME
Általános szabályok
Vtv.28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő
szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.
(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a
vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.
(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási
vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással
összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.
(4)86
Ha a törvény másként nem rendelkezik, tilos
a) a madárfajok fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása,
b) a vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, valamint az így gyűjtött
tojások birtoklása még üres állapotban is,
c) az emlősök kotorékainak és egyéb zárt búvóhelyek füstképzéssel történő zavarása, illetve
elgázosítása.
(5)87
Nem minősül a (4) bekezdés b) pontja szerinti gyűjtésnek a vadászatra jogosult által
fészekmentés céljából végzett vadvédelmi tevékenység.
(6)88
A vadászati hatóság a külön jogszabályban meghatározott, az Európai Unió jogi aktusa
által védelemben részesített vadászható vadfajnak (a továbbiakban: közösségi jelentőségű
vadászható vadfaj) nem minősülő vadászható vadfaj vonatkozásában a (4) bekezdés c)
pontjában szereplő tevékenységet a 38/A. § (1) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt
feltételeken kívül állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból
engedélyezheti.
Vtv.29. § (1) Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.
(2) A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése
céljából felkutatni. A vadat – kímélete érdekében – gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell
elejteni.
Tiltott vadászati módok89
Vtv.30. § (1)90
A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad.
Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint
méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.
(2)91
A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. §
(1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állat-egészségügyi,
vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is – a mérgező hatású anyagok használatára
vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg
alkalmazását.
(3)92
A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására,
elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti
a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve
b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából
a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
(4)93
A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott,
rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára.
Vhr. 22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott
lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.
(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető
eszközt kell alkalmazni.
(3)94
(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként
ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A
vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.
(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-
egészségügyi ellátásáról.
Vtv.31. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának
előzetes hozzájárulásával létesíthető.
(2)95
Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések
tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv
jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap
nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben.
(3)96
A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi
hatóság engedélyével létesíthető.
(4)97
Vadászterületen vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni
a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.
Vhr. 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített
vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.
(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.
Vtv.32. §98
(1) Mesterséges apróvad-tenyésztési tevékenység folytatásához, vad zárttéri
tartásához, vad vadászterületek közötti szállításához, valamint vad vadászterületre történő
kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges.
(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad
engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása, vad vadászterületek
közötti engedély nélküli szállítása, vad vadászterületre engedély nélküli kihelyezése a
vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Apróvadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett apróvadat vadászterületre
kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok szerint lehet.
(4) Nagyvadat zárt térben – az állatkertben történő tartás kivételével – csak vadaskertben,
vadasparkban, valamint vadfarmon lehet tartani.
Vhr. 24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során
mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.
(2)99
Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe
történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi.
(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve
kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó
módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt
az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.
(4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe
csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki.
(5)100
Vtv.33. § (1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely megfelelő állategészségügyi
igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a
telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.
(2)101
A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj
vadászati célú telepítését a vadászati hatóság engedélyezi.
A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai
Vtv.34. § (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai
sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.
(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának
megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány
fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű
takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni.
(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és
élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.
Vtv.35. § (1) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a
vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az
állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.
(2)102
A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:
a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható
jelentősebb elhullást,
b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját
az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni.
(3)103
Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem,
vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad, valamint élőhelyének védelme másként nem
biztosítható, a vadászati hatóság határozatában felhívja e kötelezettségének teljesítésére.
Vtv.36. §104
Vadászati tilalmak
Vtv.37. § (1)105
A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:
a) tiltott vadászati eszközzel;
b) tiltott vadászati módon;
c) vadászati tilalmi időben;
d) vadászati kíméleti területen;
e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.
(2)106
A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az
ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre,
a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett
területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.
Vhr. 25. §107
Vadászati idény és vadászati tilalmi idő
Vtv.38. §108
(1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év
február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati
éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A
vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítja meg.
(2) A vadászati idényen kívüli időszak (a továbbiakban: vadászati tilalmi idő) alatt – a (3)
bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével – a vadfajt kímélni kell. Azt a vadfajt,
amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.
(3) A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. §
(1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint –
a) vad-, illetve állományvédelmi okból a vadászati idényen belül meghatározott
vadászterületeken korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;
b)109
meghatározott vadfaj esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy
vadászatra kötelezheti a vadászatra jogosultat.
(4) A vadászható madárfajok egyedeire, a fészekrakás és fiókanevelés időszakában, illetve a
szaporodási időszakban – vonuló fajok esetében a fiókanevelési területükre történő
visszatérésük során is – tilos vadászni.
Vtv.38/A. §110
(1)111
Amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható
vadfajok állományának az (5) bekezdésben meghatározott kedvező védelmi helyzete nem
sérül, közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a vadászati hatóság a
szükséges mértékben és módon a 28. § (4) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 38. § (3)
bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységeket a következő – madárfaj
esetében csak az a)–f) pontban szereplő – okból engedélyezheti, illetve rendelheti el:
a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,
b) a légi közlekedés biztonsága érdekében,
c) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok, a vizek súlyos
károsodásának megelőzése érdekében,
d) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés
céljából,
e) egyes vadászható madárfajok – az érintett állomány nagyságához mérten – kisszámú
szelektív befogásának, tartásának, illetve hasznosításának érdekében,
f) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében, vagy
g) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és
magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági döntésben meg kell határozni:
a) a vadfajt és az egyedek számát,
b) a befogás vagy elejtés módját, eszközeit,
c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,
d) a tevékenység időtartamát, és
e) a tevékenység vadászati hatóság általi ellenőrzésének módját.
(3) A vadászati hatóság az engedélyes (kötelezett) részére a tevékenység végrehajtásáról
jelentéstételi kötelezettséget ír elő.
(4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés alapján végzett tevékenység lefolyásáról és
eredményéről
a) a vadászható madárfajok esetében évente;
b) az a) pont alá nem tartozó többi közösségi jelentőségű vadászható vadfaj esetében kétévente
a miniszter által átadott adatok alapján a természetvédelemért felelős miniszter útján
jelentést küld az Európai Bizottság részére.
(5) E § alkalmazásában kedvező védelmi helyzet olyan helyzet, amelyben a
populációdinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes
részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken,
valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a
jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésére ahhoz, hogy a faj állományának
hosszú távú fennmaradása biztosított legyen.
Vhr. 26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség
megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet,
különösen, ha a jogosult a Vtv. 16–18. §, a 22–25. §, a 28–35. §, 38–39. §, 69–71. § és a 82–83. §-
okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Vhr. 27. §112
(1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha
annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra.
Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve
egy napra is.
(2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás
esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben
meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat
kibocsátóhelytől mért körzetét is.
(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati
évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri
tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni
a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a
vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.
(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig.
Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat
október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó
vadászati idényben szabad élve befogni.
(6) Gímszarvas esetében, az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény
során borjúnak a gímszarvas előző évi szaporulatát kell tekinteni.
(7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási
időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell
küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a
fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
Vhr. 27/A. §113
(1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása
szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati
hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét,
módját, idejét, gyakoriságát.
(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat
darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik
vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint
Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A
nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-
Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig
tart.
(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel
borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés
récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el.
Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell
küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését
követő két munkanapig meg kell őrizni.
(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül
haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és
életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg”
megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-
egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes
hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály
szerinti igazolást állít ki.
Vadászati kíméleti terület
Vtv.39. § (1)114
A vadászati hatóság a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott
részét vadászati kíméleti területnek minősítheti
a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;
b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;
c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.
(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek
nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a település környezetének meghatározott
része.
(3)115
A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Közösségi jelentőségű
vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más
vadfaj esetében ha a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati
kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.
III. Fejezet
VADGAZDÁLKODÁS
A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége
Vtv.40. § E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az
élőhelyének – ideértve a biológiai életközösséget is – védelmével, a vadállomány
szabályozásával kapcsolatos tevékenység.
Vtv.41. § (1) A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való
biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási
tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi
célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében
tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.
(2) A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét:
a) körzeti vadgazdálkodási terv;
b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;
c) éves vadgazdálkodási terv
készítésével;
d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával, valamint az
abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával
kell biztosítani.
(3)116
Körzeti vadgazdálkodási terv
Vtv.42. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását
szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.
(2)117
Az e törvény hatálybalépését követően első alkalommal jóváhagyott körzeti
vadgazdálkodási terv 2016. február 29-ig szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.
(3)118
Vtv.43. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:
a) a vad élőhelyének általános jellemzését;
b) az egyes vadfajok állományának leírását;
c) a vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb
vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb
vadlétszámot;
d) a körzeti trófeabírálat irányelveit;
e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.
(2) A körzeti vadgazdálkodási terv erdőre vonatkozó egyes adatait a körzeti erdőterv alapján
kell megállapítani.
(3) A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biztosítani kell, hogy a körzethez tartozó
jogosultak a tervet még annak kiadása előtt – a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában –
megismerhessék és ahhoz javaslatokat tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett
jogosultak véleményének kikérése után kell elkészíteni.
Vadgazdálkodási üzemterv
Vtv.44. § (1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási terv
alapján elkészített – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – tíz évre szóló vadgazdálkodási
üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.
(2)119
A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv hatályát az (1) bekezdésben
foglaltaknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja, feltéve, ha a vadászati jog szakszerű
hasznosítása egyébként biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme ezt különösen
indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének
időtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb három évvel hosszabb
időtartamban is előírhatja.
(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a vadászterületen élő
vadfajok genetikai értékének megőrzésére, továbbá a vadállomány túlszaporodásából eredő
károk megelőzésére.
(4) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti vadgazdálkodási tervnek az
adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint köteles gondoskodni.
(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért.
Vtv.45. § (1) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:
a) a vadászterület azonosító adatait;
b) az élőhely általános jellemzését;
c) a vadászterületen található vadállomány jellemzőit;
d)120
a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;
e) a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat;
f) a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos
kötelezettségeket.
(2)121
A vadgazdálkodási üzemtervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.
(3)122
Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány, valamint ha
az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati hatóság kérelemre
vagy hivatalból a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.
Vtv.46. § (1)123
A vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is hatályban maradnak, ha a
jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult köteles a vadgazdálkodási
üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról gondoskodni.
(2)124
A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
Vhr. 28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves
szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett
személy készíthet.
(2)125
(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.
Az éves vadgazdálkodási terv
Vtv.47. § (1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév
február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét
elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.
(2) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:
a)126
b) vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot;
c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját
és darabszámát;
d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási tervét;
e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat.
f)127
(3)128
Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.
(4)129
A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
Vhr. 29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel,
valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.
(2)130
Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet szerinti
adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.
(3)131
(4)132
Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét a
vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv
elkészítésekor nem ismert változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható
állományában vagy az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból
módosítja.
Vhr. 30. §133
(1)134
Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való
eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.
(2)135
Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem
engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16.
számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a
vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell
venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is.
Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati
hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és
szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.
Vhr. 31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú
melléklet tartalmazza.
(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít – az első alkalommal – köteles benyújtásakor az (1)
bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.
Országos Vadgazdálkodási Adattár
Vtv.48. § (1)136
A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása
érdekében a miniszter Adattárat tart fenn és működtet.
(2) Az Adattár tartalmazza:
a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;
b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;
c) a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);
d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;
e) az éves vadgazdálkodási tervek adatait;
f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;
g) a trófeabírálat adatait.
Vtv.49. § (1) A vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e törvény szerinti tervezése,
irányítása és ellenőrzése az Adattár adatainak felhasználásával történik.
(2) Az Adattár a jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint földhasználói
számára – a rájuk vonatkozó rész tekintetében –, továbbá az egyénileg nem azonosítható
adatok bárki számára nyilvánosak. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez,
illetőleg igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár
adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.
(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország
vadállományának helyzetéről.
Hivatásos vadász alkalmazása
Vtv.50. § (1)137
Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet.
(2)138
A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak
szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati
szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy,
illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban
meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos
Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász
igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.
(3)139
A vadászati hatóság az (2) bekezdésben foglaltak alól – így különösen, ha a vadászterület
természeti adottságai ezt indokolják – felmentést adhat.
(4)140
A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen
indokolttá teszi, felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja.
(5)141
Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel
rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették.
Vtv.51. § (1)142
A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü
letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére
hitelesített szolgálati naplót ad át.
(2)143
(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket
kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(4)144
Vhr. 32. § (1)145
E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül:
a) egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító személy;
b) a vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával megbízott
személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a heti 36 órát eléri;
c) a 33. § (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy.
(2) A hivatásos vadász működési területe – a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító
munkakörű hivatásos vadász kivételével – a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén
sem haladhatja meg a háromezer hektárt.
Vhr. 33. § (1)146
Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltak
szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú
szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá
e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként nyilvántartásba veszi.
(2)147
Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság engedélye alapján – az a személy is,
aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen
időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal
rendelkezik.
(3)148
A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható
az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, a természetvédelmi őr, valamint az erdő őrzésével megbízott
erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése
összefügg.
Vhr. 34. §149
(1) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére az e rendeletben
meghatározott feltételeknek megfelelő hivatásos vadász jelöltet a 9. számú melléklet szerinti
adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vett hivatásos vadász,
valamint a vadászatra jogosult számára igazolást állít ki.
(2) A vadászatra jogosult az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában kezdeményezheti a
rendőrségnél a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiállítását.
(3) A hivatásos vadász a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt – a kézhezvételt követő 15
napon belül – a vadászati hatóságnál köteles bemutatni. A szolgálati igazolvány és szolgálati
jelvény sorszámát a vadászati hatóság a 9. számú melléklet szerint köteles nyilvántartásában
rögzíteni.
(4) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt esküt tesz. A hivatásos vadász esküjének szövegét
és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.
(5) A vadászati hatóság az eskü letételét követően a 11. számú melléklet szerinti szolgálati naplót
állít ki és ad át a hivatásos vadász számára. A vadászati hatóság a szolgálati naplón feltünteti a
szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát.
(6) A hivatásos vadász tevékenységét csak a szolgálati napló átvételét követően kezdheti meg.
(7) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését – a megszűnését
követő 15 napon belül – bejelenteni a működési helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.
(8) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá
alkalmazásának megszűnéséről – 15 napon belül – tájékoztatni a működési helye szerinti
rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.
Vhr. 35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)–(4) bekezdésekben meghatározott
egyenruhát és felszerelést biztosít.
(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak
megfelelő egyenruha viselésére.
(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje
legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek
kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs,
gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán
szerepel a ,,Hivatásos Vadász'' feliratú embléma.
(4)150
A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének
megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, az egyes
rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz,
vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület
térképe.
(5)151
A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú
melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és a szolgálati
naplót magánál tartani. A szolgálati napló elvesztését a vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles
bejelenteni.
Vtv. 52. § (1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább
tizenöt nappal – a szolgálati hely megjelölésével – a vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel
céljából bejelenteni.
(2) Amennyiben a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a
vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget,
a vadászati hatóság a hivatásos vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult
vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és
felelősségére elvégeztetheti.
Vtv.53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg
hasznosításának biztosítása érdekében:
a) szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben
foglalt előírások teljesítését;
b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;
c) közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;
d) köteles az a)–c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban
rögzíteni.
(2) A vadászati hatóság – kérelemre vagy hivatalból – legfeljebb egy évre bevonhatja a
hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász
az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.
Vhr. 36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és
végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így
különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó
megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A
tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász
naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni.
(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték
nyilvántartásba is köteles bejegyezni.
(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság
jogosult.
(4)152
Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület
vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is
vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival
kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos
vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló
ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési
lehetőséget biztosítani kell.
Vtv. 54. § (1)153
A hivatásos vadász – amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb
feltételeknek – a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme
érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, valamint
köteles
a) azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt
veszélyezteti,
b) azzal a személlyel szemben, aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében
tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes
birtoklásával alaposan gyanúsítható,
c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén az
elkövetésül használt eszközök – ideértve a járművet is – biztosítása érdekében
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben154
meghatározott intézkedés és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(2)155
Amennyiben a vadászterület vagy annak egy része a honvédelemért felelős miniszter
kezelésében, illetve használatában levő területtel egybeesik, akkor – e terület vonatkozásában
– a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységét csak az illetékes katonai
szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.
(3)156
A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a külön jogszabályban
meghatározott feltételekkel – szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, használatára jogosult. A
hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét – a jogos önvédelmen túl – csak a sebzett
szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad
utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.
(4)157
Vhr. 37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes
figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető
támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat
nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.
(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász
köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.
(3)158
A szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz személy elleni használatáról a hivatásos
vadász köteles a rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul
jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni.
(4)159
A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége
akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló
bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni.
Vhr. 38. §160
Vhr. 39. §161
A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357
Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas,
forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet
használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat.
Vhr. 40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról,
illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.
(2)162
A szolgálati lőfegyver műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a
jogosult költségére.
Vhr. 41. §163
(1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után
lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével
a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,
b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért tizenöt darab
sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
c) február 1.–július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab sörétes vagy öt
darab golyós lőszer, augusztus 1.–január 31. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén
pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós
lőszer,
d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer
illeti meg a jogosult költségére.
(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási
jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.
Vhr. 42. §164
Vtv.55. §165
A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető
Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.
IV. Fejezet
A VADÁSZAT
Általános szabályok
Vtv.56. § (1)166
Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó
madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy
elfogására irányuló tevékenység.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz szükséges
létesítményeket állíthat fel.
(3) A föld használójával előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat kivételével tilos
vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a szőlőültetvény, valamint a
gyümölcsös területén.
Vtv.57. § (1)167
A jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben
meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság az éves
vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas,
sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére.
(2) A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel köteles a gímszarvast, a
dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet – a vad elejtését, elfogását követően
haladéktalanul – megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot
csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és
nyúl elejtése esetén az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral
vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni lőjegyzék) is bevezeti.
(3)168
A vad jelölésének szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben állapítja meg.
Vhr. 43. §169
(1)170
Az azonosító jel a Vtv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt nagyvadfajok
megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű,
műanyag szalag. Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma Z betűvel kezdődik.
Az azonosító jeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra
jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosító jelek kizárólag a jogosult
vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség
mértékéig használhatók fel. A jogosult a kiadott azonosító jelek felhasználásáról a következő
vadászévre szóló igényével egyidejűleg – valamint ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására
– köteles tételesen elszámolni.
(2)171
Az azonosító jel dátumjelzéssel ellátott.
(3)172
Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín)
befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A behelyezéskor az
elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad
elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.
(4)173
Vhr. 44. §174
(1) A jogosult az azonosító jelek használatának részletes szabályait a helyi
szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv
mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani.
(2) A helyi szabályzat módosítását – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak meg kell
küldeni.
(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat
esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által
rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.
(4) Az azonosító jelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly
módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való
származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosító jelet a vad csánkján a vad – egésze
vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.
Vhr. 44/A. §175
Vhr. 45. § (1)176
A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és
értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén
átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges
mértékben a tollazatot meghagyták.
(2)177
A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei
szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő
vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek
eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása.
Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott
egyedekkel végezhetők.
Vhr. 46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének)
mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba
vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni lőjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas
vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes.
Vtv.58. § (1) A jogosult – a vadászat formájától függetlenül – köteles a vadászat lefolyásának
utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről
gondoskodni.
(2) A jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról nyilvántartást vezetni
(a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).
(3) Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.
(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.
(5)178
A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
Vhr. 47. §179
(1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú
mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új
sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A
bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég-
vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a
vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati,
illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas
vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – a vadászati
napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.
(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a
társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász,
illetve a jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles
megőrizni. A vadász, illetve a jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha
a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.
A vadász
Vtv.59. § Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:
a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;
b)180
vadászlőfegyverrel vadászó vadász esetén, vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;
c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó
madár tartására kiadott engedéllyel.
d)181
A vadászjegy és a vadászati engedély
Vtv.60. § (1)182
Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező
tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki
a) eredményes vadászvizsgát tett;
b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá
c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati
felelősségbiztosítással rendelkezik.
(2)183
A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket a kamara a korábban
kiadott egyéni lőjegyzék bevonását követően állítja ki.
(3)184
A vadászjegy csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg.
(4)185
A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.
Vtv.61. § (1)186
A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.
(2)187
A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell.
(3)188
A vadászjegy kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor a miniszter által az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.
(4)189
A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
Vtv.62. § (1)190
A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét
betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt
visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:
a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással;
b)191
vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy
c)192
állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár
tartási engedéllyel, továbbá
d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati
felelősségbiztosítással.
(2)193
A vadászati engedélyt a vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1)
bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.
(3)194
Vtv.63. § (1) A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít
vadászatra.
(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.
(3)195
A vadászati engedély kiadásakor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.
(4)196
A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
Vhr. 48. § (1)197
A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának
idejére kell kötni.
(2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni
lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 49. § (1)198
A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes
vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve hatályosítja.
(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.
Vhr. 50. § (1)199
Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának,
hatályosításának díja vadászati évenként összesen tízezer forint.
(2)200
A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei
vadászkamara – az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény201
szerint – havonta, a
vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000-01031654-00000000 számú
,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára.
(3)202
A vadászjegyet kérelmező és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos
vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni
a vadászati hatóságnak.
Vhr. 51. §203
Vhr. 52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a
tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki.
(2)204
A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt – a vadászati
engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében – a jogosult köteles a bérvadászati
szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak
benyújtani, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező
vadász egyéni lőjegyzékébe.
(3)205
A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább
huszonnégy órával – a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes
vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.
(4)206
(5)207
Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a
kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott
engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.
(6)208
Vhr. 53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott
vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység
folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy
vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.
Vtv.64. § (1)209
A vadász
a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély),
b) az egyéni lőjegyzéket,
c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá
d)210
vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy
ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító
engedélyt
a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász,
a vadászati hatóság, a rendőri szerv, valamint a természetvédelmi hatóság felhívására
bemutatni.
(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt
az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.
Vtv.65. § (1)211
A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően
három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:
a)212
akinek vadászlőfegyver vagy ragadozó madár tartására szolgáló engedélyét a hatáskörrel
rendelkező hatóság jogerősen visszavonta;
b)213
c) aki a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással
nem rendelkezik;
d) akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.
A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben határozza meg.
(2)214
A vadászati hatóság az engedélyt
a)215
meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki az engedély
feltételeinek az engedély lejártáig bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni;
b)216
(3)217
Az engedélynek az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz
a döntést hozó szerv közli a vadászati hatósággal az érintett személy nevét, címét, születési
helyét, idejét, továbbá az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a lőfegyverekről és a
lőszerekről szóló törvényben meghatározott hatósági engedély visszavonásának időpontját és
a lőfegyver azonosító adatait, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felelősség
megállapításának időpontját és okát. A vadászati hatóság az eljárásához nem szükséges
adatokat haladéktalanul törli.
(4)218
(5)219
A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a
vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.
(6)220
Nem kötelezhető a vadászjegy visszavonásával összefüggésben a vadászvizsga ismételt
letételére az a vadász, aki a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel
rendelkezik.
Vhr. 54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)–b) pontja
szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv
köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.
(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt
visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.
(3)221
A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben
történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első
fokon eljáró vadászati hatóságot.
Vadászvizsga
Vtv.66. § (1)222
Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző
tanfolyam elvégzését követően, a kamara által megbízott, három főből álló bizottság előtt
lehet tenni.
(1a)223
A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.
(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel
kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó
madárral vadászókat – sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll.
Az íjjal vadászók gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász
vizsgát tesznek.
(3)224
A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával
egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
(4)225
A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a miniszter az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
(5)226
A vizsga letételekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.
Vhr. 55–57. §227
Vadászati eszközök
Vtv.67. § (1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter
csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel lehet elejteni.
(2)228
Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és
őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel
lehet elejteni.
(3)229
Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénítólövedékes
fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett
csapdázási módszerrel lehet.
(4) Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre
képesített vadász használhat.
(5)230
A vadászat alkalmával – az azt alkalmazó felelősségére – a vad keresésére, felkutatására
csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya
fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának
részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
állapítja meg.231
(6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő,
vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.
Tiltott vadászati eszközök232
Vtv.68. § (1)233
E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:
a) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
b) a számszeríj;
c) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;
d) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
e) a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes
vadászlőfegyver;
f)234
a hurok, horog, madárlép, verem;
g)235
a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.
(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során
százhúsz joule-nél nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű
golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is
használhat.
Vhr. 58. § (1)236
Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós
vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során
kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től
legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.
(2)237
Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós
vadászlőfegyverrel – ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22
kaliberű golyós vadászlőfegyvert – is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra,
nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.
(3)238
Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a
zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a
gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.
(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.
Vhr. 59. § (1)239
Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vadászat során
tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad
vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon
vissza.
(2)240
Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek tekintendő
a) az 5. számú melléklet III. részében felsorolt terület, és
b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak
rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.
(3)241
A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a
(2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom
tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg.
(4)242
A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes terület védősávjaként legfeljebb 100 méter
szélességű földterületet jelölhet ki.
Vhr. 60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet,
lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra
olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi
épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok,
illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.
(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására
védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.
(3)243
Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és
azok környezetében a tulajdonos vagy használó felkérése alapján a vadászatra jogosult részére a
vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.
(4)244
A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére a vadpulyka állományszabályozásának
céljából engedélyezheti a vadpulyka gyérítését.
Vhr. 61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül
az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt
fajták tartoznak.
(2)245
A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati
alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert
ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és
a Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(3)246
A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban,
amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során
adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést
végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági
vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.
(4)247
Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei,
valamint az elismert ebtenyésztő szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a
vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt
követelményeknek.
(5)248
A (4) bekezdés szerinti vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja
el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít,
amelyről a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A jelentés megyénként,
vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett
vadászkutyák számát.
(6)249
A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő
vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész
megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati
alkalmasságát is.
Vhr. 62. § (1)250
Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján csak az a személy végezhet
minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.
(2)251
A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban
megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy
fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett vadászkutya
azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles gondoskodni.
(3)252
A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító
sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány)
kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati
alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát
haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a
vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24.
számú melléklet tartalmazza.
(4)253
A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú
melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei
nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági
vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.
Vhr. 63. §254
(1) A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – az alkalmazott vadászati
módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A
vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű
munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított
személy felhívására bemutatni.
(2)255
A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az
állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a
kotorékeb kivételével.
(3) A jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető
hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának
megtérítéséről.
Vhr. 64. § (1)256
Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön
jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga,
illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között
rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb
gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.
(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb
gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a
vadászterületen külön területrész is kijelölhető.
(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott
időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.
A vadászat rendje
Vtv.69. § (1) Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének
megfelelően lehet.
(2) A jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági vadászaton a vadászat
rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.
(3) A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a
vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat.
(4) A vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját felelősségére csak olyan
személy vehet részt, akinek vadászaton való részvételéhez a jogosult előzetesen hozzájárult, és
akivel a jogosult a vadászat rendjét előzetesen ismertette.
(5)257
A honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő területen csak
az illetékes katonai szervvel előzetesen egyeztetett időpontban lehet vadászni.
(6) A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére hátrányosan
ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként nincs a biztonságos
vadászathoz alkalmas állapotban.
(7) A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek
egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a
vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.
Vhr. 65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben
jelentkezni. Egyéni vadászat esetén – ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg – a
jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott
szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a
vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a
vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is
bejegyezni.
(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint
köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is
bejegyezni, illetve csatolni.
(3)258
A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által
felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait
követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni
vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett
vadászatból kizárja.
Vhr. 66. § (1)259
Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani.
A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője hatályos vadászjeggyel és
legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.
(2)260
A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati
hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a
természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat
kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.
(3)261
A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20000 léptékű hajtástérképet kell
készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban
helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a
felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az
utánkeresőknek.
(4)262
A hajtástérképnek tartalmaznia kell:
a) valamennyi lőálláson álló vadász helyzetét (ugyanazon a lapon),
b) a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével,
c) a hajtás irányát,
d) a szükséges biztonsági rendszabályok leírását,
e) a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.
(5)263
Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi
elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei
nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.
(6)264
A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv.
alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a
vadászatra jogosult járhat el.
Vhr. 67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt
meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.
(2)265
A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt
tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz
szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban
a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e
feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó,
meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy
mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati
mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a
kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.
(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a
vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és
mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le
lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a
vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve
társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.
(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra
vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni
vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit
a résztvevők aláírásukkal igazolnak.
Vhr. 68. § (1)266
A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától
számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más
műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni,
működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.
(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés,
befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.
(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.
Vtv.70. § (1) A vadászat formája lehet:
a) egyéni vadászat;
b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat).
(2)267
Az egyes vadfajok vadászatának formáját a miniszter az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
Vhr. 69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:
a) a cserkelés,
b) a les,
c) a barkácsolás, és
d) a vízijárműből történő vadászat,
e) az egyéni apróvad vadászat,
f) a solymászat.
(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához
szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen
végezhető.
(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.
(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni
keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti
használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.
Vhr. 70. § (1)268
A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a
nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt
vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek
használata nélkül szervezett társasvadászat.
(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)–bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú
melléklet előírásai szerint.
(3)269
Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -
borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b) pontjának
bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).
(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok a
dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.
(5)270
A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos
vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.
(6)271
Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok
összelövésének lehetősége esetén kizárólag magasított lőállások használhatók.
Vhr. 71. § (1)272
Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni
gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg,
mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a
sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra
nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.
(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a
felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos
lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani.
Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a
hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.
(3)273
A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy
narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos
lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az
irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.
(4)274
A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető
figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a
vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után
tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre
hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi
vadászatból kizárni.
(5)275
A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A
vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be
kell szüntetni.
(6)276
Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott előírások
valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a
vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését
felfüggesztheti.
Vhr. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő
áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos
vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy
nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-
e felhúzva.
(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a
csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor
szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még
véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a
lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni.
Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver
gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások
megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során
tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a
többi vadász számára is láthatóvá tenni.
(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a
vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti
hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.
Vhr. 73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű – csónak –
használható, amely
a) kifogástalan műszaki állapotú,
b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint
c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízijárműből való vadászat alkalmával a járművön – a vezetőjén
kívül – egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.
(2)277
Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét,
apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és
az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt,
a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy
jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton
töltögető feladatra csak hatályos vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet
alkalmazni.
(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy
sportvadászokat kell beosztani.
(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a
vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles
haladéktalanul segítségére sietni.
Vhr. 74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat
színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség
szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász
köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és
egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben
tartani.
(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul
gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén
elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.
Vhr. 75. § (1) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással
kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő
vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében
vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés
bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset
alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét,
illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.
(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben
jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi
vizsgálathoz szükséges – adatot.
(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye
irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie.
A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével
biztonságos körülmények között kell tárolni.
(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az
eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles
tájékoztatást adni.
(5)278
Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet
haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a
baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait,
valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett
intézkedéseket.
Vtv. 71. § (1)279
A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:
a)280
légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről,
vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként
öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből;
b) a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből,
c) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről,
d)281
mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával;
e) a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat keretében
történő vadászat, továbbá
f) a falkavadászat,
g) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos
vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat,
h) vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad
menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott,
i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő
és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban:
éjszakai vadászat),
j)282
vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági
elrendelése ellenére folytatott vadászat,
k)283
a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli – a vadászati hatóság
engedélye nélküli – vadászat.
(2)284
A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő
vadászat:
a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
b)285
a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő
(félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;
c) a vaddisznó vadászata esetén – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő
vadászat kivételével – a sörétes vadászlőfegyver;
d) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz
joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer
joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;
e) az elektronikus optikai eszköz;
f) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;
g)286
a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élő
csali állat;
h)287
az áramütést előidéző elektromos eszközök;
i)288
az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
j)289
tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;
k)290
elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas
célzóeszközök;
l)291
mérgezett vagy altató csalétkek;
m)292
vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán
nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy
nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését
eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.
(3)293
Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha
a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó rendelkezéseket.
(4)294
A vadászati hatóság engedélyezheti
a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,
b) ha állategészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé
teszik, a róka
fényszóróval történő éjszakai vadászatát.
Vhr. 75/A. §295
(1)296
(2) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus optikai eszköznek a
céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék.
Vtv.72. § (1) Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a
vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a
vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a
becsapódás helyét.
(2) Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett
jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg
a sebzett vagy elejtett vad keresését.
(3)297
Trófeabírálat
Vtv.73. § (1)298
A jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon belül
köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben
vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát,
valamint a muflon csigáját.
(2)299
A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első napja és
augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb
agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember hónap első napja és december
hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig
legkésőbb a következő év január hónap utolsó napjáig a vadászati hatóságnál trófeabírálat
céljából bemutatni.
(3)300
Amennyiben az (1)–(2) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel rendelkező vadász
ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc napon belül trófeabírálat
céljából a vadászati hatóságnál köteles bemutatni.
(4) A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az (1)–(2) bekezdés
szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az esetben a jogosult
trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított harminc
napon belül köteles eleget tenni.
(5) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.
(6)301
Vtv.74. § (1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely
egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint
a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.
(2)302
A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére hatósági
bizonyítványt ad ki. A jogosult – ideértve az elhullott vad trófeáját is – csak a hatósági
bizonyítvány birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.
(3)303
A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a
koponyát maradandó módon meg kell jelölni.
(4)304
A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján hozható forgalomba,
valamint vihető ki az ország területéről.
(5)305
A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni.
(6)306
A vadászati hatóság a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és
egyidejűleg gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított
trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a vadászati
hatóság engedélyével lehet kivinni.
(7)307
A trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki vadkereskedelemben
vagy vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában, amelyet olyan
jogosult mutat be, amelynél saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli
hozzátartozója érdekelt.
(8)308
A trófeabírálat részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben állapítja meg.
Vhr. 76. § (1)309
A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a trófea korosztály szerinti
besorolását. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati
képletei az irányadók.
(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti
besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.
(3)310
A jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját az
elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy térségi trófeabírálaton is bemutathatja.
(4)311
A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad
trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati
hatóság 30 napon belül hivatalból küldi meg a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes
vadászati hatóságnak.
Vhr. 77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes
nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.
(2) A hivatásos vadász – a jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában – köteles a működési
területén elejtett vad trófeáját – a jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni és a
bírálatig tárolni.
(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől
számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.
(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és
lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező – a (3)
bekezdésben foglaltak szerint – bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság
díjmentesen végzi.
(5) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli
hozzájárulásával szabad gyűjteni.
(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1)
bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Vhr. 78. §312
A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):
a) gímszarvas (260 C.I.C. pont),
b) dámszarvas (220 C.I.C. pont),
c) muflonkos (240 C.I.C. pont),
d) őzbak (210 C.I.C. pont),
e) vadkan (150 C.I.C. pont)
esetében a bírálatot végző vadászati hatóság köteles – az értékelést követő 20 napon belül – a
trófeát, nemzeti értékké való nyilvánítás céljából, az országos hatáskörű vadászati hatóságnak
felülbírálatra bemutatni.
Vhr. 79. §313
(1) A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult részére a trófea bemutatását a
17. számú melléklet szerinti trófea bírálati lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati
lap tartalmazza a bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a
kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és minősítését. A
vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad
trófeája kivételével – maradandó módon feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.
(2) A trófea kivitelénél a trófeabírálat vadászati hatóság igazolását a vámhatóságnak, illetve a trófea
származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb
nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a
18. számú melléklet II. részében foglaltak szerinti kiviteli engedélyét kell bemutatni.
(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére
kiállított oklevelet és érmet is átad.
(4)314
Vhr. 80. § (1)315
Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az
elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és
állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.
(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült
jegyzőkönyvet is csatolni kell.
Vhr. 81. §316
(1) A vadászati hatóság a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított
trófea fölötti rendelkezési jogát a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozhatja.
(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a
vadászati hatóság dönt.
(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása
arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati
szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető
kártalanítás.
V. Fejezet
FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A
VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT317
A vadkár
Vtv.75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a
gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és
az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a
gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt
százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).
(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek
vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
(3)318
A vadászható állat által okozott kár319
75/A. §320
(1) A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári
Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és
erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult
ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási
tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.
(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott
veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a
veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A vadászati kár
Vtv.76. § A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog
gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett
növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben,
a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a
továbbiakban: vadászati kár).
A vad elpusztításával okozott kár
Vtv.77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre
irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből
eredő kárt megtéríteni.
A kár megelőzése
Vtv.78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:
a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;
b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;
c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő
gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító
berendezéseket állíthat fel.
(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével
arányos kártalanításra tarthat igényt.
(4)321
A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk
megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál,
továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi
berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út,
illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – amennyiben a jogosult a létesítés
vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a
kezdeményezésnek helyt adni.
Vtv.79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése
érdekében:
a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;
b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat
értesíteni;
c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó
vadászat elrendelését kezdeményezni.
(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a
rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg.
Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó
közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá
ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket
felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a halgazdálkodási
tevékenységet folytatókra is.
Vtv.80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási
tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek
halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet
jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.
(2)322
Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az
erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a
jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére
vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.
(3)323
(4)324
Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem,
vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra
jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell
jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.
A kár megállapítása
Vtv.81. §325
(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a
továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos
kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért
felelős személlyel.
(2)326
Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől
számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről,
és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás
helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc
napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti
egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása
esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási
kérelemnek van helye.
(3)327
A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel
rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc
napon belül rendeli ki.
(4)328
A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített
vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.
A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő
után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása
bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
(5)329
A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a
jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség
létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
(6)330
Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem
sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett
kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek
általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és
határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
(7)331
Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást
megszünteti.
(8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc
napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel
jár.
Vtv.81/A. §332
A kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvénynek az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit – az alábbi eltérésekkel
– kell megfelelően alkalmazni:
a) eljárási alapelvek, nyelvhasználat, tolmács, adatkezelés, áttétel, kapcsolattartás,
b) kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése,
c) ügyintézési határidő, határidő számítása,
d) kérelem, hiánypótlás,
e) jegyzőkönyv,
f) képviselet, kizárás,
g) értesítés, szemle, szakértő, tárgyalás,
h) eljárás akadályozásának jogkövetkezményei,
i) igazolási kérelem azzal, hogy annak az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított
két hónapon túl nincs helye,
j) eljárás irataiba való betekintés,
k) határozat és végzés azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat
ka) tartalmazza a kötelezett természetes személyazonosító adatait is,
kb) meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályhelyet minden esetben meg kell jelölni,
kc)333
nem tartalmazhatja a jegyző egyéb döntését, azokról külön döntésben kell rendelkezni,
l)334
eljárási költség, megelőlegezése, viselése, költségmentesség azzal, hogy a költségek
megelőlegezésének hiányában a jegyző az eljárást megszünteti,
m) döntés közlése, kijavítása, kiegészítése,
n) jogorvoslat, döntés-felülvizsgálat azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat
módosításának vagy visszavonásának nincs helye, és azzal szemben felügyeleti jogkör sem
gyakorolható,
o) végrehajtás (az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtásának kivételével).
Vhr. 82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a
bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad
táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a
szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve
szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell
meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet
bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona október 1.–augusztus 15.
b) tavaszi gabona április 1.–augusztus 1.
c) kukorica április 15.–november 30.
d) burgonya április 15.–október 15.
e) napraforgó, szója április 15.–szeptember 30.
f) borsó március 1.–augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös egész évben
Vhr. 83. §335
(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú
szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben
a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás
lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása
által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő
megállapításához az erdő értékét kell alapul venni.
(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető
szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok
jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.
Vhr. 84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő
és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár
mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett
eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia
kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges
észrevételeit is.
(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a
szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A
jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.
(3)336
VI. Fejezet
A VADGAZDÁLKODÁSI,
VALAMINT A VADVÉDELMI BÍRSÁG337
A vadvédelmi hozzájárulás
Vtv.82. §338
A 83–84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény
alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati
hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három
év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe
venni.
Vhr. 85. §339
A vadgazdálkodási bírság
Vtv.83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni
a jogosult akkor, ha
a)340
az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettségének nem tesz eleget;
b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság
engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején
ejtik el, vagy fogják be;
c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából
történő trófeabemutatási kötelezettségének;
d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik;
e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével
kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;
f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási
üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati
napló vezetési kötelezettségének;
g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;
h)341
az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat rendjére
vonatkozó előírásokat megsérti.
(2)342
(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:
a)343
az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eset súlyától és ismétlődésétől függően
legalább tízezer, legfeljebb százezer forint lehet,
b)344
az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad
esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább húszezer, legfeljebb kétmillió forint,
míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább
tízezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet,
c)345
az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,
d)346
az (1) bekezdés d)–h) pontjai szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább
százezer és legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság
ismételten is kiszabható.
(4)347
Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül,
ha a jogosult:
a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a
felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek
felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság
megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni
vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem
adja le a vadászati hatóságnak;
b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi
ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig
nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a
hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt
érvényesítését;
c)348
a vadászterületet vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából engedély nélkül
keríti be, a vadászterületnek nem minősülő területen, vadasparkban vagy vadfarmon tartott
nagyvadat vadaskertbe kihelyezi, a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad
megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, valamint vadászterületnek nem
minősülő területről, vadasparkból, vadaskertből vagy vadfarmról származó nagyvadat
szabad vadászterületre helyez ki;
d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
e) a hivatásos vadász alkalmazása során
ea) az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,
eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság
felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;
f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a
vadászterület kódszámát;
g)349
a vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytatja, a vadat engedély nélkül vagy az
engedélyben foglaltaktól eltérően tart zárt térben, vadat vadászterületek között engedély
nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.
A vadvédelmi bírság
Vtv.84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott
kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;
b)350
a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti;
c) aki a vadat szándékosan kínozza;
d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem
teszi meg a szükséges intézkedéseket;
e)351
aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el;
f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;
g) aki jogosulatlanul vadászik;
h)352
aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza;
i)353
a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója
elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül
elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;
j)354
aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt
megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.
(2)355
Az (1) bekezdés a)–f) és i)–j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább
tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is
kiszabható.
(3)356
Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként
és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb egymillió forint lehet.
(4)357
A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében
felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat,
valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg.
Vtv.85. § (1)358
A vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt:
bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.
(2)359
Vhr. 86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a
20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke
figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról
az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes
vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.
(3)360
A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 5 napon
belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy
eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.
Vhr. 87. §361
A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét a 10032000-01031654-00000000
számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság
határozatában meghatározott módon készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
VII. Fejezet
A VADÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
Vadászati igazgatás
Vtv.86. § (1)362
(2)363
A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az igazolvánnyal
azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati
hatósági feladatokat ellátó személyek részére pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is
biztosítani kell.
Eljárási szabályok
Vtv.87. § (1)364
(2)–(3)365
(4)366
A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a
természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel szemben, aki olyan jogosult
hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként
vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a jogosultnál
mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által
elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.
Vtv.88. §367
A vadászati hatóságnak
a) vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása;
b) a vadászterület vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából történő
bekerítésének engedélyezése, az engedély visszavonása, valamint vad tartására szolgáló
engedély nélkül létesített kerítés lebontásának elrendelése;
c) a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítása, továbbá nemzeti értékké
nyilvánított trófea az országból történő kivitelének engedélyezése
során közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében
fellebbezésnek helye nincs.
Vtv.89. § (1)368
A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy feladatainak ellátása során
jogosult:
a)369
külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni;
b)370
a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni;
c)371
d) a vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a
tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;
e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását
elrendelni;
f)–i)372
(2)373
A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati lőfegyverét előzetes
felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül
fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető
személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával – használhatja. A
fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét. Fegyverhasználatnak csak a
szándékosan személyre leadott lövés minősül, nem minősül fegyverhasználatnak a véletlenül
bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés. A
fegyverhasználatot haladéktalanul jelenteni kell a rendőrségnek. A fegyverhasználat
jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki.
(3)374
Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a miniszter által
rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie. A díjat a
vadászati hatóság számlájára kell befizetni.
Vhr. 88. § (1)375
(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos
személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati
igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek
okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 89. § (1)376
A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó
kormánytisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás
kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy
tagként vadászott.
(2)–(4)377
Vhr. 90. §378
Vtv.89/A. §379
(1)380
Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi
szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével –, szakértőként kizárólag az a
személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak
annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az e
törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakterülethez
kapcsolódó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a vadászati hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a
bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A vadászati hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag
a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3a)381
A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok
kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4)382
A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő
büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a vadászati hatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő
büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)383
A vadászati hatóság a szakértő (4) bekezdésben meghatározott személyes adatait a
szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
A miniszter feladatai és hatásköre384
Vtv.90. § (1)–(2)385
(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a
vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:
a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési irányelveit, és
gondoskodik ezek megvalósításáról;
b)386
c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban kidolgozza az ezzel
összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak a külön jogszabályban
foglaltak szerinti felhasználásáról;
d)387
e) ellátja a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és
kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel.
f)388
(4) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a
vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:
a)389
b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.
Vhr. 91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő
díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 92. §390
Vtv.91. §391
Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a
beszerzési forrásról a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati
hatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult ellenőrizni.
Vhr. 93. § A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye
és a begyűjtő helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég
tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és
körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és
tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a
vadászati hatóság részére.
Vtv.92. §392
(1)393
A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a
vadászati hatóság útján látja el. A vadászati hatóság:
a)394
nyilvántartást vezet a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről), címéről
(székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;
b)395
a kamara bevonásával gondoskodik a vadászvizsga megszervezéséről;
c)396
nyilvántartást vezet a hivatásos vadászokról;
d)397
a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjt,
illetve szolgáltat;
e)398
összeállítja és közzéteszi a vadkárbecslői szakértői névsort;
f)399
ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt feladatokat.
g)400
nyilvántartást vezet a vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértőkről;
h)401
nyilvántartást vezet a földtulajdonosok vadászati közösségének képviselőjéről.
(2)402
Az (1) bekezdés a), c), e), g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza
a) természetes személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, anyja
nevét, állampolgárságot, lakóhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail
cím, levelezési cím);
b)403
jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnevet,
adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési
cím).
Vtv.93. §404
Vtv.94. §405
Vhr. 94. §406
Az állami feladatok pénzügyi fedezete
Vtv.95. § (1)407
Az e törvény szerinti állami feladatok – beleértve a vadászati igazgatás
működését is – ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c)408
d)–e)409
(2)410
Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az
adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem
állapít meg.
(3)411
(4)412
Vhr. 95. §413
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
Vtv.96. § (1) Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati
hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e
törvényben foglaltak alapján határoz.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a)414
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) az
1994. évi LXIII. törvény 38. §-ával megállapított 64/B. §-ának b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
,,b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az
érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan
meghatározott része;''
c) az Ötv. 82. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;''.
Vtv.97–99. §415
Felhatalmazás
Vtv.100. §416
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza
1. a vadászható állatfajok körét, valamint a közösségi jelentőségű vadászható vadfajok körét,
2. a vadászati idényt,
3. a vízivad vadászata rendjének szabályait, az ólomsörét használatának tilalma alá eső vizes
területeket,
4. a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó kötelező előírásait;
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az e törvény
hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;417
c) rendeletben szabályozza
1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó
szabályokat,
2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó
szabályokat, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre nem
vonatkozó kötelező előírásait,
3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének és a szolgálati naplójának
mintáját, továbbá annak vezetési szabályait,
4. a vadjelölési szabályokat,418
5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait,
6. a vadászjegyre, az egyéni lőjegyzékre és a vadászati engedélyre vonatkozó szabályokat,
7. a vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és
használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,419
8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,
9.420
a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga
tartalmát és szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot,421
10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,
11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata
rendjének szabályait,
12. a trófeabírálat szabályait,
13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak
felhasználásának szabályait,422
14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,
15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett
nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,423
16. a vadászterület határa megállapításának szabályait,
17. a vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásának szabályait,
18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,
19. a bérvadászat szabályait,
20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait,
21. a hatósági vadászat szabályait,
22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,
23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,
24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének és nyilvántartásának szabályait,
25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési
szabályzatra vonatkozó szabályokat,
26.424
a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre
vonatkozó szabályokat,425
27. a vadászati hatóság eljárására vonatkozó szabályokat,
28.426
29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,
30.427
az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,
31.428
a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,
32.429
a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó
szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászati hatóságot vagy hatóságokat
rendeletben jelölje ki.430
Az Európai Unió jogának való megfelelés431
Vtv.101. §432
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről (több
más jogszabállyal együtt);
b)433
a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a
vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)–(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk,
14. cikk, 15. cikk, 16. cikk és VI. számú melléklet.
102. §434
E törvény 30. § (1) bekezdése és 67. § (3) bekezdése a lábfogó csapóvasak Közösségen
belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási
szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó
egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő
behozatala tilalmáról szóló, 3254/1991/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
Átmeneti és záró rendelkezések
Vhr. 96. § (1)435
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági
eljárások során kell alkalmazni.
(3)436
A 27. § (2) bekezdésének a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról,
forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-
termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad
védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2012.
(VII. 24.) VM rendelet által megállapított szövegét 2013. vadászati évben kell először alkalmazni.
(4)437
Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk;
b) a Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv
módosításáról, 1. cikk;
c) a Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének
módosításáról, 1. cikk;
d) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő
növény- és állatvilág védelméről, 14–15. cikk.
1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez438
NYILVÁNTARTÁSI LAP
MINTA
(Kiállítandó 3
példányban,
melyből 2 példány a hatóságot illeti.)
................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság
NYILVÁNTARTÁSI LAP
Kérelem a vadászatra jogosultak hatósági nyilvántartásba vételéhez
Vadászatra jogosult neve:
címe:
adószáma:
bírósági bejegyzés száma:
Tulajdonosok képviselőjének neve:
lakóhelye:
adóazonosító jele:
Vadászterület határát megállapító határozat száma:
A vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módja:
1. A Vtv. 13. § (1) bekezdése szerinti társult vadászati jog gyakorlása: igen nem
2. Társult vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:
haszonbérlő (vadászatra jogosult) megnevezése:
Kelt: ......................................................................
..............................................
kérelmező aláírása
Csatolt dokumentumok: száma ............ db
felsorolása:
2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez439
A VADÁSZATI JOG GYAKORLÁSÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL ÉS
FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT AZ ALÁBBI ADATOKAT
TARTALMAZZA:
1. A vadászterület tulajdonosainak képviselője (név, székhely/lakóhely).
A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati közösség határozatainak keretein belül kiterjed
különösen a vadászatra jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati
jogából származó hasznok, valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására és az ezzel
kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a közösség külön meghatalmazás nélküli
képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági
eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
2. A megbízási díj összege forintban (pénzügyi beszámolók elfogadásakor meghatározott összegű).
A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb
képviselőt nem választ.
3. A földtulajdonosok vadászati közössége határozatának megfelelően a vadászati jog
gyakorlásának, hasznosításának módja és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog
haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendje meghatározását is).
4. A vadászterületen vadászatra jogosult megnevezése, székhelye, címe, cégbejegyzés adatai
(dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma).
A képviselő a működési szabályzat keretei között hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen
működési szabályzathoz mellékletként kapcsolódik.
5. A vadászterület vadászati közössége az őt megillető vadászati jog vadászatra jogosult által
történő hasznosítása biztosítékának megnevezése.
A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás rögzíti
bankgarancia/óvadék/kezességi nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése).
6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból
származó haszon a vadászterület egészéhez viszonyítottan hogyan illeti meg, hogyan egészül ki a
közösség, illetve a képviselője működése során felmerült költségek arányos viselésével (tulajdoni
hányad arányában/tulajdoni hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada
arányában).
7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre kizárólag a vadászati közösség képviselője,
önállóan jogosult. A kifizetések jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb
módon történnek.
8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét meghatározta, amelynek során a képviselő köteles
az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok
gyűlése előtt elszámolni. Az elszámolás milyen időszakban esedékes (az elszámolás az adott
időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további
döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló – legkésőbb a gyűlésen – a
megjelent vagy az azt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője számára hozzáférhető. Ugyanezen
körben biztosítani kell a vadászati közösség és képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés
lehetőségét is. A tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a beszámoló
vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet igénybe. Ennek költsége –
utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával – a közösség működése körében elszámolható.
Minden pénzügyi év végét követő hányadik napon belül vagy meghatározott időszakonként kell
megjelölni.
9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél
vezeti, a bank, bankfiók megnevezése és címe, valamint számlaszámának megnevezése.
A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben
foglaltakat tekintik irányadónak.
10. Dátum, képviselő és hitelesítők aláírása
3. I. számú melléklet a 79 /2004. (V. 4.) FVM rendelethez440
A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati
hatósághoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati
hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:
– a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját (röviden);
– a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány
stb.), az alább megadottak szerint;
– a mellékleteket.
A kérelemhez mellékletként csatolni kell:
1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint)
tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes
hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;
2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:
a) a vadaskert létesítésének célja,
b) a természeti adottságok, a terület leírása,
c) a tervezett létesítmények, berendezések,
d) a vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra
behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,
e) a kert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),
f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló,
takarmányozási napló),
g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és
járműforgalom),
h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg
belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett
erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,
i) ábrák, táblázatok;
3.441
Az állategészségügyért felelős hatóság véleményét.
4. A védett természeti terület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön
jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott
környezetvédelmi engedélyt.
3. II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez442
A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
E rendelet 17. § (5) bekezdése szerinti kérelemhez mellékletként csatolni kell:
1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint)
tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes
hozzájárulását a vadfarm létesítéséhez;
2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:
a) vadfarm létesítésének célja,
b) a természeti adottságok, a terület leírása,
c) a tervezett létesítmények, berendezések,
d) a vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti
bontásban),
e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),
f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),
g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és
járműforgalom),
h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések
nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,
i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,
j) ábrák, táblázatok,
l) belterület esetén az illetékes jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal
nem ütközik.
4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez443
MINTA
................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság
I.
A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA
Vadászterület azonosító száma
(kódszám)
Neve, helye Rendeltetése (megnevezve) Terület nagysága Vadgazdálkodási körzet száma
II.
A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA
TARTALMA
Megye Vadászterület sorszáma Ren-
delte- tése
Jogo-
sultság módja Szer-
vezeti formája
– – – –
Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 220-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.
Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak-déli irányban, nyugatról
kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.
A vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00–09-ig felhasználható tartalék kódszám, a
vadászterület esetleges megosztása esetére.
Megye kódszáma Megye megnevezése Vadászterület számjele kezdőértéke
02 Baranya 5001
03 Bács-Kiskun 6001
04 Békés 9501
05 Borsod-Abaúj-Zemplén 6501
06 Csongrád 8001
07 Fejér 4001
08 Győr-Moson-Sopron 1001
09 Hajdú-Bihar 9001
10 Heves 7001
11 Komárom-Esztergom 2501
12 Nógrád 5501
13 Pest 5701
14 Somogy 3501
15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8501
16 Jász-Nagykun-Szolnok 7501
17 Tolna 4501
18 Vas 1501
19 Veszprém 3001
20 Zala 2001
Vadászterület rendeltetésének jelölése: „1”-es kódszámmal a vadgazdálkodási rendeltetést; „2”-
es kódszámmal a vad génállománya megőrzését; „3”-as kódszámmal az oktatási-kutatási
rendeltetést; „4”-es kódszámmal a természetvédelmi rendeltetést kell jelölni.
Jogosultság módjának jelölése: az önálló, illetve társult vadászati jog gyakorlása vagy
haszonbérbe adása lehetőségeinek megfelelően. „1”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát
gyakorló; „2”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát haszonbérbe adó; „3”-as kódszámmal a
társult vadászati jogát gyakorló; „4”-es kódszámmal a társult vadászati jogát haszonbérbe adó
vadászatra jogosultat kell jelölni.
A vadászatra jogosult szervezeti formájának jelölése: „1”-es kódszámmal a vadásztársaság;
„2”-es kódszámmal a vadásztársaságok érdek-képviseleti szervezete; „3”-as kódszámmal a
mezőgazdasági részvénytársaság; „4”-es kódszámmal az erdészeti részvénytársaság; „5”-ös
kódszámmal a közhasznú társaság; „6”-os kódszámmal a szövetkezet; „7”-es kódszámmal az
erdőbirtokossági társulat; „8”-as kódszámmal a korlátolt felelősségű társaság; „0” kódszámmal
egyéb szervezeti forma jelölendő. E kódszámokat értelemszerűen egyaránt alkalmazni kell a
vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása esetében.
5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez444
I. VADÁSZATI IDÉNYEK
a) Nagyvadfajok
gímszarvasbika
– bika, golyóra érett
– tehén, -ünő
– borjú
szeptember 1–január 31.
szeptember 1–október 31.
szeptember 1–január 31.
szeptember 1–január 31.
április 1–június 30.
dámbika
– tehén, -ünő
október 1–január 31.
október 1–február utolsó napja
– borjú október 1–február utolsó napja
őzbak
– suta, gida
április 15–szeptember 30.
október 1–február utolsó napja
muflonkos
- juh, -jerke, -bárány
egész évben
szeptember 1–február utolsó
napja
vaddisznó egész évben
szikaszarvasbika, tehén, -ünő, -borjú szeptember 1–december 31.
zerge vadászati idény nélkül
b) Apróvadfajok
mezei nyúl október 1–december 31.
üregi nyúl szeptember 1–január 31.
fácánkakas október 1–február utolsó napja
– fácántyúk október 1–január 31.
fogoly október 1–december 31.
nyári lúd október 1–december 31.
vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd október 1–január 31.
tőkés réce augusztus 15–január 31.
szárcsa szeptember 1–január 31.
erdei szalonka vadászati idény nélkül.
örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15–január 31.
c) Egyéb apróvadfajok
róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya,
mosómedve
egész évben
borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1–február utolsó napja
Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes
vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
II.
VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI
JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK
1. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész
2. Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése
3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT
4. Pacsmagi-tavak TT
5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók
6. Balaton
7. Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész
8. Ócsai TK
9. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az
Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét
10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi
nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély
11. A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-
halastavak és a Sző-rét
12. Hortobágyi Nemzeti Park
13. Csondrádbokrosi Sós-tó
14. Szaporcai Ó-Dráva meder TT
15. Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)
16. Tokaj-Bodrogzugi TK
17. Rétszilas
18. Ipoly-völgy
19. Böddi-szék
20. Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület
21. Nyirkai-Hany Ramsari terület
22. Montág-puszta Ramsari terület
VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT
JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK
1. Sárvíz-völgye TK
2. Péter-tavi Madárrezervátum TT
3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe
4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét
5. Pellérdi-halastavak
6. Sumonyi-halastavak
7. Baláta-tó TT
8. Boronka-melléki TK
9. Borsodi-Mezőség TK
10. Gátéri Fehér-tó
11. Hevesi Füves Puszták TK
12. Kecskeri puszta TT
13. Kesznyéteni TK
14. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták,
szabadkígyósi-puszták
15. Közép-tiszai TK
16. Nagybereki Fehér-víz TT
17. Sárosfői-halastavak TT
18. Sárréti TK
19. Szatmár-Beregi TK
20. Szigetközi TK
21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT
22. Tiszavasvári Fehér-szik TT
23. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT
24. Virágoskúti-halastórendszer
III.
AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI
ÉLŐHELYEK
1. Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet
létesítéséről];
2. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-
szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a
Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt
területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.)
KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];
3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976.
határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);
4. Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté
nyilvánításáról);
5. Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi
körzetek létesítéséről];
6. Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló
és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a
Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi
kezelők megnevezéséről];
7. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a
cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park
létesítéséről – a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek
szerint –, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal
elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről,
Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és
tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a
Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
8. Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH
számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
9. Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
10. Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi
Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik”
természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
11. Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános
Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];
12. a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező – a Balatonederics-Szigliget
közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület – [31/1997.
(IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];
13. a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres
védőzónája;
14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett
Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;
15. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként
(ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;
16. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;
17. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei
Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;
18. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;
19. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)
közzétett Kis-Balaton területe;
20. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;
21. a Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari
területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és
holtágai;
22. Ócsai TK;
23. a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett
szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a
pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;
24. a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)
közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét,
a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;
25. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-
tó;
26. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-
meder TT;
27. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;
28. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és
100 méteres védőzónája;
29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
30. a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
31. a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)
közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták”, a
Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a
Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak
területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;
32. a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)
közzétett Bodrogzug terület;
33. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-
puszta és 100 méteres védőzónája.
6. számú melléklet
79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
1. oldal
Címlap: a vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a tervkészítő és a
vadászatra jogosult aláírása.
2. oldal
Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási terv érvényességi idejére és feltételeire
vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai: név, telephely, azonosító (kódszám), a vadászati jog
hasznosítási formája, a vadgazdálkodási egység típusa, a vadászterület rendeltetése, a
vadgazdálkodási egység levelezési címe.
1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése: a vadászterület földrajzi elhelyezkedését mutató
térkép, a vadászterület részletes határleírása, a vadászterület közigazgatási jellemzői, a vadászterület
birtokviszonyainak jellemzői.
2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése
2.1. A vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás: a vadgazdálkodási körzet száma és neve, a
vadgazdálkodási körzet jellemzése.
2.2. Ökológiai adottságok: éghajlati, talaj és vízrajzi adottságok (domborzati viszonyok, talajtípusok
és vadgazdálkodási hatásuk, éghajlati adottságok, fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai
adottságok), mezőgazdasági adottságok, erdészeti jellemzők (erdőgazdasági tájak és a
vadászterületen található erdők jellemzése az előforduló erdőtársulások, az erdők fafaj- és
korosztályviszonyai, a vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése alapján,
az erdők tervezési időszakra prognosztizált változásai, az erdőgazdasági feltételek hatása a
vadgazdálkodásra).
2.3. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a vadállomány jellemzői nagyvad, az apróvadfajok,
valamint a szőrmés és szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány pillanatnyi
helyzetének értékelése, a vadászterületen található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási
berendezések értékelése. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és előírások ismertetése.
Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.
3. Vadgazdálkodási terv (10 éves terv a körzeti vadgazdálkodási terv alapján)
3.1.445
Nagyvadállományok kezelése: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó
javasolt tervezési módszerei és szempontjai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség
kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések.
Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai.
3.2.446
Apróvadállományok kezelése: a mezei nyúl, a fácán, a fogoly és a vízivad tervezési
szempontjai és módszerei (az állomány állapota), az élőhely védelem és javítás szempontjai.
Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen
érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).
3.3. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.
3.4. Kutatási programban való részvétel.
4. Nyilvántartások
4.1. Vadállomány-becslési jelentések.
4.2. Jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervek.
4.3. Vadgazdálkodási jelentések.
4.4. Trófeabírálati adatok.
4.5. Egyéb, a vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok: a hivatásos vadászok adatai, az
évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámainak nyilvántartása, egyéb dokumentumok.
5. A vadgazdálkodási egység kijelölésére vonatkozó dokumentumok: a vadászterület kialakítására
vonatkozó tulajdonosi határozat, a vadgazdálkodási egység kijelöléséről hozott határozat, a
vadgazdálkodási egység 1:100 000 méretarányú térképen, a vadgazdálkodási határainak koordináta
jegyzéke. Saját jogon való vadgazdálkodás esetén a tulajdonosi közösség képviselőjének adatai és a
tulajdonosi közösség működési szabályzata. Haszonbérbe adás esetén: a haszonbérlő adatai és a
jóváhagyott haszonbérleti szerződés.
6. Tervezési mellékletek
6.1. Vadgazdálkodási módszertani leírások.
6.2.447
A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai.
A vadászatra jogosultak a .megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság által elkészíttetett
vadgazdálkodási üzemtervek tartalmi és formai előírásait kötelesek követni.
7. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADÁLLOMÁNYBECSLÉS ÉS AZ ÉVES VADGAZDÁLKODÁSI TERV
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:
Adatszolgáltató neve, telephelye, kódszáma, levelezési címe, adatszolgáltatói számjele.
A) TÁBLA Becsült vadállomány
Vadállomány, (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, fácán, fogoly) szabad
területen, zárt kertben, összesen.
B) TÁBLA Egyéb fajok állománya
Megnevezés (szarka, dolmányos varjú, vetési varjú, holló, barna rétihéja, egerészölyv, héja, róka,
borz, nyest, görény, nyuszt, menyét, arany sakál) és létszám.
C) TÁBLA Állományszabályozás, vadtelepítés és értékesítés
Megnevezés, állományszabályozás (lelövés, befogás összesen) szabad területi és zárt területi
bontásban. Vadtelepítés és kibocsátás. Értékesítés, illetve felhasználás. Élő vad értékesítés.
D) TÁBLA Mesterséges vadtenyésztés
Megnevezés, (tervezett zárt téri törzsállomány, tervezett értékesítés, tervezett vásárlás, vadászatra
történő tervezett kihelyezés, tervezett kihelyezés természetes állomány pótlására, zárttéri
törzsállománynak tovább tartva) fácán, fogoly és vadkacsa esetében
E) TÁBLA Vadföldek és vadtakarmányozás
Megnevezés, (művelésre tervezett vadföld, művelésre tervezett vadlegelő) tervezett takarmány
felhasználás (szálas, szemes, lédús és táp bontásban).
F) TÁBLA Tervezett vadgazdálkodási berendezések, a vadállomány létszámára és összetételére
vonatkozó közlések, egyéb megjegyzések
A vadászatra jogosultak a minisztérium által elkészíttetett éves vadgazdálkodási terv nyomtatvány
tartalmi és formai előírásait kötelesek betartani.
8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez448
VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK
JEGYZÉKE
I. Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a) A vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi
doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),
a vadgazdálkodási szakmérnöki,
a vadgazdálkodási üzemmérnöki,
a vadgazda mérnöki,
agrár képzési szakterületen osztatlan képzésben vagy mesterképzésben szerzett
oklevelet, amennyiben a differenciált szakmai képzésben a b) pontban előírt
tárgyköröket a vadgazdálkodási képzés tananyaga tartalmazta és a szakmai képzés
összesen legalább a 24 tanegység (kredit) mennyiséget elérte.
a vadgazdálkodási felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú
képzettséget igazoló
oklevelet.
b) Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. és 2013. június 30.
között megszerzett
okleveles agrármérnöki,
okleveles erdőmérnöki,
állatorvos doktori,
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,
okleveles gazdasági agrármérnöki,
mezőgazdasági mérnöki
diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított
vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a
megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség
megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény
az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú
képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált
vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és
azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.
A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő kötelezően előírt
tárgyköröket tartalmazza:
Vadászati állattan és ökológia
Vadgazdálkodási és állomány-hasznosítási ismeretek
Vadászati jog és igazgatás
Fegyverismeret [elméleti és gyakorlati tanegység (kredit) igazolásával]
Trófeabírálat
Vadegészségtan
Intenzív vadgazdálkodás (Apróvad és nagyvad).
c) Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú
tárgyból tett eredményes vizsga igazolja
a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,
az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,
az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,
a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,
az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú
vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.
d) Az 1996–1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú
oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával)
vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.
II. Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,
a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt
vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,
vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványt,
az erdész-technikusi szakképesítést,
az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány – az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti
faipari kivételével – mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez
kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt.
III. Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.
9. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez449
I. A hivatásos vadászok nyilvántartása
HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA
A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT
MINTA
MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA
……………………………………………………………………………………………
A vadászatra jogosult neve:
székhelye, címe: , telefonja:
vadászterülete kódszáma: nagysága: ha
Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő):
– vadászterület nagysága szerint:
– hatósági intézkedés szerint:
– irányító munkakörben:
Összesen:
Az esküt tett hivatásos vadász sorszám családi
név
utónév anyja
családi
neve
anyja
utóneve születési
hely, idő lakcím szakképesítése,
okirat száma/
kibocsátója
fegyvertartási
engedély száma esküokmány
száma szolgálati
igazolványa/
jelvénye száma
intézkedés, a
határozat
száma
10. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez450
I. A hivatásos vadász esküjének szövege
Én, ....................... hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra,
vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a
jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően
teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket
megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben – a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően –
eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és
általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.
II. A hivatásos vadász esküokmánya
MINTA
.................................................... MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
ESKÜOKMÁNY
Igazolom, hogy ........................................................................... születési hely, idő:
............................................................. lakos
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. §
(1) bekezdésében foglaltak szerint előírt szolgálati esküt a mai napon előttem letette.
Ennek alapján az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, .................................... sorszám
alatt bevezettem.
Kelt, .……….. év .......................................... hó ...... nap
.............................................
vadászati hatóság
11. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez451
I. A hivatásos vadász szolgálati igazolvány
A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal
rendelkező
1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű,
melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.
2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az
arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70-80%-a
közöttinek kell lenni.
II. A hivatásos vadász szolgálati jelvénye
1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI
FELADATELLÁTÁS” felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső
síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától
10 mm-re van.
2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A
bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és
hasított.
3. Egyedi logó:
45 mm átmérőjű, zöld alapszínű jelvény, közepén jobbra néző gímszarvas bika fejalakjával,
amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén
,,HIVATÁSOS VADÁSZ” felirat látható.
III. A hivatásos vadász szolgálati naplója
Szolgálat
kezdete
hó, nap,
óra, perc
Esemény,
intézkedés
(területellenőrzés,
vadvédelmi,
vadkárelhárírási és
vadászattal
kapcsolatos
bejegyzés)
Szolgálat
vége hó,
nap, óra,
perc
…………… MEGYEI
VADÁSZHATÓSÁG
HIVATÁSOS VADÁSZ
SZOLGÁLATI NAPLÓJA
(Érvényes visszavonásig!)
Igazolom, hogy e szolgálati napló vezetésére
………………………………………………….…..
(név)
……………………….……. (születési hely, idő)
jogosult
A szolgálati napló 100 számozott oldalt tartalmaz.
Kelt: 20… ………………… hó ….. napján
…………………………….
vadászati hatóság
12. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGGEL RENDELKEZŐ VADÁSZOK RÉSZÉRE
105 103 mm
EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGYHEZ ……………. évre Állami vadászjegy sorszáma:
Vadászterület Elejtés ideje
Vad a jogosult megnevezése kódszáma faj, ivar darab azonosítójel
Vadászterület Elejtés
ideje Vad
a jogosult megnevezése kódszáma faj, ivar darab azonosítójel
13. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
I.452
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA
I.
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA
........................... MEGYEI Nyilvántartási szám: ...........................
VADÁSZATI HATÓSÁG
Vadászatra jogosult neve:
kódja: ––––
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS
(Érvényes visszavonásig!)
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.
Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.
P. H.
.......................................................
.....
vadászati hatóság
Társasvadászati napló és terítéknyilvántartás vezetésre jogosultak
Név Érvényesség Megbízó Aláírás
VADÁSZAT HELYE: ........................................
IDEJE: .................................................................
Társasvadászaton részt vevő vadászok
vadász neve jegy/engedély száma balesetvédelmi oktatás elismerése,
aláírás
Elejtett vad
apróvad nagyvad
faj db faj db azonosító jel*
fácán vaddisznó
– kakas – kan
– tyúk – koca
– süldő
mezei nyúl – malac
Összesen:
vadréce gímszarvas
– tehén
– ünő
– borjú
Összesen:
dámszarvas
– tehén
vadlúd – ünő
– borjú
Összesen:
muflon
– juh
– jerke
– bárány
Összesen:
őz
– suta
– gida
Összesen:
egyéb
Megjegyzés: * (további krotáliák)
Vadászatvezető: ..............................................................
II.
EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA
II.
EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA
………………… MEGYEI Nyilvántartási szám: ………………
VADÁSZATI HATÓSÁG
Vadászatra jogosult neve:
…………………………………………………………………………..
Kódja: ––––
EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.
Kelt: …………………………., 20………. év …………………………….. hó …….. nap.
P. H.
………………
………………
…
vadászati
hatóság
Kivonat a …./2004. (…. …..) FVM rendeletből:
Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó
rendelkezéseket megismerni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.
Vadászat helyi szabályzata:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
………………………………………….
vadászatra jogosult
Vadásztársasági tagok és hivatásos vadászok vadászjegy nyilvántartója
Név Vadászjegy száma
Be-
jegy-
zés
sor-
száma
V A D Á S Z A T
kezdete
(dátum,
idő)
biztonsági körzet
(terület)
vagy les megnevezése,
vadászati mód
vadászaton résztvevők
neve,
vadász vendég
vadászjegy/engedély száma
vége
(dátum,
idő)
Z S Á K M Á N Y Megjegyzés
(hibázás, sebzés,
áeü. okból történt elejtés,
a vaddal kapcsolatos intézkedés stb.)
Aláírás
faja ivara db azonosítójel száma
14. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
I.453
ÁLLAMI VADÁSZJEGY
I.
ÁLLAMI VADÁSZJEGY
MINTA külső és hátsó fedőlapja
Szigorú számadású nyomtatvány
MINTA első és második oldala
II.454
ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY
II.
ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY
MINTA külső fedőlapja
Szigorú számadású nyomtatvány
MINTA 1. oldala
III.
EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE
EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE
Vadászterület Elejtés Vad
A vadászatra jogosult által megbízott kísérő köteles vezetni
a jogosult megnevezése
kódszáma helye ideje faj megnevezése
ivar db azonosítójel egyéb
15. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez455
16. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA
TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA
Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon
Első agancsú – 24 hónapos kor alatt
Fiatal 2–5 év 2–4 év 2–3 év 2–3 év
Középkorú 6–10 év 5–9 év 4–5 év 4–6 év
Öreg 11 évtől 10 évtől 6 évtől 7 évtől
17. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez456
TRÓFEA BÍRÁLATI LAP
Vadfaj:
MINTA
Vadászati hatóság neve: Ügyszám:
Vadgazdálkodási egység neve: Ügyintéző neve:
Vadazonosító szám:
Elejtő neve:
Vadászjegy vagy vadászati engedély száma:
Elejtés ideje:
Trófea bírálati adatai:
Minősítés:
Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állat-
egészségügyi elejtésről
stb.):
Kelt: ............... év ..... hó ..... napján
P. H.
................................................
kiadmányozó
18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
I.457
II.458
TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY
TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY
....................................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi
Igazgatóság
Sorszám: ..... /év)/ .....
Megnevezés Mennyiség Megjelölés azonosító jel, kísérőokmány száma
A kiállított igazolásom felsorolásában megnevezett elhullott vagy nem közvetlenül elejtésből
származó trófea, illetve hullott agancs az országból kiszállítható.
Kiállítva: ............................., .......... év ..................................... hó ..... napján
P. H.
.........................................
vadászati hatóság
19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez459
I.
MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult)............................................................................................................................................
.. vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadkárral érintett területek
a) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha
........ m2 területen,
b) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha
........ m2 területen,
c)
2. A kárbecslő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:
a) alatti esetben .................................... ......%-ban
................................................................... ......%-ban
vadkár ......%-ban
b) alatti esetben ................................. ......%-ban
.................................................................. ......%-ban
vadkár ......%-ban
c).............................................................
3. A vadkárt ....................................... vad okozta.
4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:
5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító
intézkedéseket tette:
6. Mikor következett be a vadkár:
.....................................................................................................................................
7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: ................................ kódszáma:
..........................................
Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján
.............................................
kárbecslő
A felek a jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján
...................................................... képviseletében
.............................................
aláírás
...................................................... képviseletében
.............................................
aláírás
MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult)..........................................................................................................................................
vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. A vadkárral érintett területek
a) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha
............ m2 területen,
b) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha
............ m2 területen,
c)
2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei
átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár levonva a termény betakarítási, tisztítási,
tárolási és szállítási költségét):
a) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,
értéke
b) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,
értéke
c)......................................................
Összesen: ......... Ft
3. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható
magatartása következtében előállott kár).............................. Ft.
Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján
.............................................
kárbecslő
II.
ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult)....................................... vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:
kódszáma:
2. Erdőgazdálkodó megnevezése:
3. Községhatár megnevezése:
4. Erdőtag száma:
erdőrészlet megnevezése:
területe: ............ ha
5. Az erdősítés eredete
a) természetes mageredetű:
b) természetes sarjeredetű:
c) mesterséges erdőfelújítás:
6. Sikeresen erdősült terület:
7. Elszámolható célállomány típus:
8. Az erdősítés készültségi foka:
9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:
10. A károsítás időpontja:
11. A károsítás mértéke: .........%
12. Károsult redukált terület: ......... ha
(sikeresen erdősült terület károsítási%)
13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:
14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító
intézkedéseket tette:
Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján
.............................................
kárbecslő
A felek jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján
...................................................... képviseletében
.............................................
aláírás
...................................................... képviseletében
.............................................
aláírás
III.
ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult) ................................. vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:
kódszáma:
2. Erdőgazdálkodó megnevezése:
3. Községhatár megnevezése:
4. Erdőtag száma:
erdőrészlet megnevezése:
területe: ha
5. Az erdősítés eredete
a) természetes mageredetű:
b) természetes sarjeredetű:
c) mesterséges erdőfelújítás:
6. Sikeresen erdősült terület:
7. Elszámolható célállomány típus:
8. Az erdősítés készültségi foka:
9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:
10. A károsítás időpontja:
11. A károsítás mértéke: %
12. Károsult redukált terület: ha
(sikeresen erdősült terület x károsítási %)
13. A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke: Ft/ha
14. Az erdőrészletben keletkezett kár értéke: Ft
(károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha)
15. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény: Ft
Kelt: ...................., .......... év ............ hó ............ napján
...................................
kárbecslő
20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez460
A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS VADGAZDÁLKODÁSI
ÉRTÉKE
Faj Érték (ezer Ft/egyed)
gímszarvas
bika (trófea szerint)
5,00 kg-ig 600
5,01–10,00 kg-ig 1000
10,01 kg-tól 3750
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 1000
tehén, ünő 200
borjú 100
dámszarvas, szikaszarvas
bika (trófea szerint)
3,00 kg-ig 400
3,01 kg-tól 850
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 600
tehén, ünő 150
borjú 100
őz
bak (trófea szerint)
350 g-ig 200
351 g-tól 600
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 350
suta 100
gida 50
muflon
kos (trófea szerint)
70 cm-ig 350
70,01 cm-től 600
juh, jerke 100
bárány 50
vaddisznó
kan (trófea szerint)
12–18 cm-ig 250
18,01 cm-től 600
koca
50 kg-tól 250
süldő 100
malac (20 kg-ig) 50
(zsigerelt testtömeg szerint)
zerge 50
mezei nyúl 20
üregi nyúl 10
fácán
- kakas 10
- tyúk 20
fogoly 50
nyári lúd 20
vetési lúd 20
nagy lilik 20
tőkés réce 10
szárcsa 10
erdei szalonka 10
örvös galamb 10
balkáni gerle 10
egyéb vadászható állatfajok 5
hullott agancs (kg-ja) 5
21. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI ÉS JELVÉNYE
I.461
I.
VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY
MINTA
külső oldala
Szigorú
számadású
nyomtatvány
A) B)
MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG
................................................ ................................................
fénykép helye fénykép helye
NÉV NÉV
BEOSZTÁS BEOSZTÁS
................................................ ................................................
saját kezű aláírás saját kezű aláírás
P. H. P. H.
................................................ ................................................
vadászati hatóság vezetője vadászati hatóság vezetője
Az igazolvány visszavonásig érvényes.
Kiállítva: ................................................ Nyilv. sz.: ................................................
II.462
A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE
A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról
Magyarország színes címere, jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú
díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható.
Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.
III.463
A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE
18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról Magyarország címere és mellette
jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas
bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható.
22. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez464
23. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁS DÍJAI
1. Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati
adatok):
– Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: 4 000 Ft
– Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre
vonatkozóan: 1 300 Ft
– Összesítő statisztikai adatok megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: 1 300 Ft
2. Térképi adatok kiadása
– Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft
– Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft
– Vadgazdálkodási táj, körzet vagy megyei vadgazdálkodási térkép – részletek számától függően –
A1 méretű laponként: 20 000 Ft
– Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti
megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi
meghatározása, vadászterületenként: 6 000 Ft
3. Egyéb adatszolgáltatás
– Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: 12 000 Ft
– Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: 6 000 Ft/óra
4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás
– Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő
adatszolgáltatás: díjmentes
– Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: 90% kedvezmény
– Körzeti vadgazdálkodási terv papír adathordozón: 30 000 Ft/db/körzet
– Körzeti vadgazdálkodási terv kompaktlemezen (CD-ROM): 10 000 Ft/db/körzet
Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való
jogosultságot is igazolni szükséges.
24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez465
I.
VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA
I.
VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA
II.
VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA
ÖSSZESÍTŐ
II.
VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA
ÖSSZESÍTŐ
megye
Vizsga helye: Időpontja: Jellege:
Rendező szerv:
Vezető bíró: Bírók:
KUTYA TULAJDONOS
Fajta Név Ivar Törzs-
könyv
vagy regisztrá-
ciós szám
Igazol-
vány
szám
Vizsga-
minősítés
Név Cím Vadász-
jegy
száma
Vadá-
szatra
jogosult
1 A törvényt az Országgyűlés az 1996. június 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996.
július 3.
2 A Vtv. 100. §-a (1) bekezdésének a) pontját az Alkotmánybíróság a 41/2008. (IV. 17.) AB
határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2008. április 17. napjával.
3 A Vtv. 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 121. §-a szerint módosított szöveg.
4 A Vtv. 1. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és a 2009: LVI. törvény
135. §-a szerint módosított szöveg.
5 A Vtv. 1. §-ának (3) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
6 A Vhr. 1. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
7 A Vhr. 1. § (1) bekezdés b) pontja a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 11. § (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
8 A Vhr. 1. § (2) bekezdése a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg.
9 A Vtv. 5. §-a a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.
10 A Vtv. 6. §-ának (2) bekezdése az 1998: LXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
11 A Vhr. 2. §-a a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
12 A Vhr. 2. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
13 A Vhr. 2. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított,
nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § a) pontja szerint módosított szöveg.
14 A Vhr. 2. § (6) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés a) pontja hatályon
kívül helyezte.
15 A Vhr. 3. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
16 A Vtv. 9. § (1a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.
17 A Vtv. 9. §-ának (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
18 A Vtv. 9. §-ának (4) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
19 A Vhr. 4. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül
helyezte.
20 A Vtv. 11. § (3) bekezdése a 2007: CVI. törvény 56. § (1) bekezdésének l) pontja, a 2009: LVI.
törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.
21 A Vtv. 11. §-ának (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és a 2007: CVI.
törvény 58. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.
22 A Vtv. 12. §-a eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta az 1998: LXXVIII.
törvény 2. §-a, szövege a 2004: XCIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
23 A Vtv. 12. §-ának (2) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a §
eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A Vtv. 12. §-ának (2) bekezdése a
2009: XXVIII. törvény 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17.
§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
24 A Vtv. 12. §-ának (3) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2004:
XCIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint
módosított szöveg.
25 A Vtv. 12. § (4) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a
2009: XXVIII. törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17.
§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
26 A Vtv. 12. § (5) bekezdését a 2007: XVI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXVIII.
törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1) bekezdése
alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
27 A Vhr. 6. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
28 A Vhr. 7. §-a (1) bekezdésének második mondata a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 4. §-ával
megállapított szöveg.
29 A Vhr. 8. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 5. § (1)
bekezdésével megállapított szöveg.
30 A Vhr. 8. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg.
31 A Vhr. 9. §-ának (2) bekezdése a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
32 A Vhr. 9. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
33 A Vhr. 11. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
34 A Vtv. 14. § (1) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
35 A Vtv. 14. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
36 A Vtv. 14. § (3) bekezdésének első mondata a 2004: XCIV. törvény 2. §-ának (2) bekezdésével
megállapított szöveg.
37 A Vtv. 14. §-ának (5) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének d) pontja
hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.
május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
38 A Vhr. 12. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
39 A Vhr. 12. §-ának (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a
7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
40 A Vhr. 12. §-ának (4) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be.
41 A Vhr. 12. §-ának (5) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be.
42 A Vhr. 12. § (6) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.
43 A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a
7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
44 A Vhr. 13. §-ának (4) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 8. §-a iktatta be.
45 A Vtv. 16. § (1) bekezdése a 2007: XVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
46 A Vtv. 16. §-ának (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (6) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
47 A Vtv. 16. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
48 A Vtv. 16. § (4) bekezdése a 2007: XVI. törvény 11. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
49 A Vtv. 16. § (5) bekezdése a 2007: CVI. törvény 58. § (1) bekezdésének n) pontja szerint
módosított szöveg.
50 A Vhr. 14/A. §-át a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 7/2010. (II. 2.)
FVM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
51 A Vtv. 17. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.
52 A Vtv. 17. § (6) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
53 A Vtv. 17. § új (7) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva.
54 A Vtv. 17. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2004: XCIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése
(8) bekezdésre változtatta.
55 A Vhr. 15. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg,
alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-
át.
56 A Vhr. 15. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 11. §-a iktatta be.
57 A Vtv. 18. §-a (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított
szöveg.
58 A Vtv. 19. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1)
bekezdésének 27. pontja szerint módosított szöveg.
59 A Vtv. 19. §-a (2) bekezdésének g) pontja a 2009: XXXVII. törvény 114. § (1) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 113. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július
10. napját követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
60 A Vhr. 16. § (1) bekezdés c) pontját a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 12. §-a iktatta be.
61 A Vtv. 20. §-ának (1) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (7) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
62 A Vtv. 20/A. §-át a 2009: LVI. törvény 134. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428.
§-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
63 A Vtv. 21. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése
szerint módosított szöveg.
64 A Vtv. 22. §-ának (1) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (8) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
65 A Vtv. 22. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
66 A Vtv. 22. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg.
67 A Vtv. 22. §-ának (6) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2006:
CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
68 A Vtv. 23. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító
törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.
69 A Vtv. 24. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése, a
2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján
a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
70 A Vtv. 24. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg.
71 A Vhr. 17. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
72 A Vhr. 18. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
73 A Vhr. 19. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
74 A Vtv. 25. §-a (2) bekezdésének eredeti második mondatát a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon
kívül helyezte.
75 A Vtv. 25/A. §-át megelőző alcímet a 2009: XXVIII. törvény 4. § (10) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően
indult eljárásokban kell alkalmazni.
76 A Vtv. 25/A. §-át a 2009: XXVIII. törvény 4. § (10) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17.
§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
77 A Vtv. 27. §-a az 1998: LXXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
78 A Vtv. 27. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint
módosított szöveg.
79 A Vtv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított
szöveg.
80 A Vtv. 27. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. és 136. §-a szerint módosított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
81 A Vtv. 27. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
82 A Vtv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
83 A Vtv. 27. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 134. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
84 A Vhr. 21. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
85 A Vhr. 21. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
86 A Vtv. 28. §-ának (4) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (11) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
87 A Vtv. 28. §-ának (5) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (11) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően
indult eljárásokban kell alkalmazni.
88 A Vtv. 28. §-ának (6) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (11) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően
indult eljárásokban kell alkalmazni.
89 A Vtv. 30. §-át megelőző alcímet a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése iktatta a
szövegbe.
90 A Vtv. 30. § (1) bekezdésének második mondata a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (2)
bekezdésével megállapított szöveg.
91 A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (12) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
92 A Vtv. 30. § (3) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (4) bekezdése iktatta szövegbe.
93 A Vtv. 30. § (4) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (4) bekezdése iktatta szövegbe.
94 A Vhr. 22. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 30. §-ának (1) bekezdése
hatályon kívül helyezte.
95 A Vtv. 31. § új (2) bekezdését a 2007: XVI. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–
(3) bekezdésének számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta.
96 A Vtv. 31. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2007: XVI.
törvény 12. §-a.
97 A Vtv. 31. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: XVI.
törvény 12. §-a.
98 A Vtv. 32. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (13) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító
törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.
99 A Vhr. 24. §-a (2) bekezdésének második mondatát a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a
hatályon kívül helyezte.
100 A Vhr. 24. §-ának (5) bekezdését a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül
helyezte.
101 A Vtv. 33. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg.
102 A 35. § (2) bekezdése a 2008: XLVI. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
módosító törvény 74. §-a alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.
103 A Vtv. 35. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e módosító
törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
104 A Vtv. 36. §-át az Alkotmánybíróság a 64/2003. (XII. 18.) AB határozatának 1. pontjával
megsemmisítette, 2004. június 30. napjával.
105 A Vtv. 37. §-a eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII.
törvény 4. § (14) bekezdése.
106 A Vtv. 37. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (14) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17.
§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
107 A Vhr. 25. §-át a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.
108 A Vtv. 38. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (15) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító
törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.
109 A Vtv. 38. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: IX. törvény 12. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját
követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
110 A Vtv. 38/A. §-át a 2009: XXVIII. törvény 4. § (15) bekezdése iktatta be. E módosító törvény
17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban
kell alkalmazni.
111 A Vtv. 38/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: LXXXII. törvény 6. §-a szerint
módosított szöveg.
112 A Vhr. 27. §-a a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
113 A Vhr. 27/A. §-át a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 72/2012. (VII.
24.) VM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
114 A Vtv. 39. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint
módosított szöveg.
115 A Vtv. 39. §-ának (3) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (16) bekezdésével megállapított
szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
116 A Vtv. 41. §-ának (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének e) pontja
hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.
május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
117 A Vtv. 42. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének f) pontja
hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: L. törvény 1. §-a iktatta be.
118 A Vtv. 42. §-ának (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének f) pontja
hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.
május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
119 A Vtv. 44. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e módosító
törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
120 A Vtv. 45. § (1) bekezdésének d) pontja a 2004: XCIV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
121 A Vtv. 45. §-ának (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével
megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
122 A Vtv. 45. §-ának (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével
megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
123 A Vtv. 46. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. és 136. §-a szerint módosított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
124 A 46. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
125 A Vhr. 28. § (2) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés c) pontja hatályon
kívül helyezte.
126 A Vtv. 47. § (2) bekezdésének a) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése
hatályon kívül helyezte.
127 A Vtv. 47. § (2) bekezdésének f) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése
hatályon kívül helyezte.
128 A Vtv. 47. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
129 A Vtv. 47. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
130 A Vhr. 29. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
131 A Vhr. 29. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés d) pontja hatályon
kívül helyezte.
132 A Vhr. 29. § (4) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 6. §-a iktatta be, alkalmazási
rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
133 A Vhr 30. §-a az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg, alkalmazási
rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
134 A Vhr. 30. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (4) bekezdése szerint
módosított szöveg.
135 A Vhr. 30. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
136 A Vtv. 48. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
137 A Vtv. 50. §-ának új (1) bekezdését a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg az eredeti (1)–(4) bekezdések számozását (2)–(5) bekezdésre változtatva.
138 A Vtv. 50. § (1) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának a) pontja szerint módosított
szöveg, számozását (2) bekezdésre változtatta a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése.
139 A Vtv. 50. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta és szövegét
módosította a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése.
140 A Vtv. 50. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XIII.
törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2015: L. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
141 A Vtv. 50. § (4) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának b) pontja szerint módosított
szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése.
142 A Vtv. 51. § (1) bekezdése a 2012: CXX. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
143 A Vtv. 51. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító
törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
144 A Vtv. 51. § (4) bekezdését az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának j) pontja hatályon kívül helyezte.
145 A Vhr. 32. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
146 A Vhr. 33. § (1) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg.
147 A Vhr. 33. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (5) bekezdése szerint
módosított szöveg.
148 A Vhr. 33. § (3) bekezdése a 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
149 A Vhr. 34. §-a a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
150 A Vhr. 35. § (4) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg.
151 A Vhr. 35. § (5) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított
szöveg.
152 A Vhr. 36. § (4) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 23. §-a iktatta be.
153 A Vtv. 54. § (1) bekezdése a 2012: CXX. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
154 Lásd a 2012: CXX. törvényt.
155 A Vtv. 54. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg.
156 A Vtv. 54. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a
2012: CXX. törvény 42. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
157 A Vtv. 54. § (4) bekezdését a 2012: CXX. törvény 42. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
158 A Vhr. 37. § (3) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapított
szöveg.
159 A Vhr. 37. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint
módosított szöveg.
160 A Vhr. 38. §-át a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
161 A Vhr 39. §-a az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg, alkalmazási
rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
162 A Vhr. 40. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
163 A Vhr. 41. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.
164 A Vhr. 42. §-át a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.
165 A Vtv. 55. §-a a 2012: CCXXIII. törvény 267. §-ával megállapított szöveg.
166 A Vtv. 56. § (1) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
167 A Vtv. 57. § (1) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően
indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
168 A Vtv. 57. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
169 A Vhr. 43. §-a a 30/2011. (IV. 27.) VM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
170 A Vhr. 43. § (1) bekezdése a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 34. § (2) bekezdés szerint módosított
szöveg.
171 A Vhr. 43. § (2) bekezdése a 30/2011. (IV. 27.) 1. §-ával megállapított szöveg.
172 A Vhr. 43. § (3) bekezdése a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 34. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
173 A Vhr. 43. § (4) bekezdését a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja
hatályon kívül helyezte.
174 A Vhr. 44. §-a a 30/2011. (IV. 27.) VM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
175 A Vhr. 44/A. §-át a 30/2011. (IV. 27.) VM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül
helyezte a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet 15. § b) pontja.
176 A Vhr. 45. §-ának (1) bekezdése a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
177 A Vhr. 45. § (2) bekezdése a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
178 A Vtv. 58. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
179 A Vhr. 47. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.
180 A Vtv. 59. § b) pontja a 2013: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
181 A Vtv. 59. §-ának d) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
182 A Vtv. 60. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: CXII. törvény 11. §-ával
megállapított szöveg.
183 A Vtv. 60. § (2) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának d) pontja, a 2009: LVI. törvény
135. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-
jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
184 A Vtv. 60. § (3) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának e) pontja és a 2009: LVI. törvény
136. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-
jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
185 A Vtv. 60. § (4) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának f) pontja szerint módosított
szöveg.
186 A Vtv. 61. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 121. §-a szerint módosított szöveg.
187 A Vtv. 61. § (2) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának g) pontja szerint módosított
szöveg.
188 A Vtv. 61. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
189 A Vtv. 61. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
190 A Vtv. 62. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: CXII. törvény 12. §-ával
megállapított szöveg.
191 A Vtv. 62. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: XCIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
192 A Vtv. 62. § (1) bekezdésének c) pontja a 2004: XCIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
193 A Vtv. 62. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
194 A Vtv. 62. § (3) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül
helyezte.
195 A Vtv. 63. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
196 A Vtv. 63. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
197 A Vhr. 48. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.
198 A Vhr. 49. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.
199 A Vhr. 50. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (2) bekezdése szerint
módosított szöveg.
200 A Vhr. 50. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (3) bekezdése szerint
módosított szöveg.
201 Lásd az 1997: XLVI. törvényt.
202 A Vhr. 50. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (4) bekezdése szerint
módosított szöveg.
203 A Vhr. 51. §-át a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül
helyezte.
204 A Vhr. 52. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (6) bekezdése szerint
módosított szöveg.
205 A Vhr. 52. §-ának (3) bekezdése a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított
szöveg.
206 A Vhr. 52. § (4) bekezdését a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (6) bekezdése hatályon kívül
helyezte.
207 A Vhr. 52. §-ának (5) bekezdése a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított
szöveg.
208 A Vhr. 52. §-ának (6) bekezdését a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül
helyezte.
209 A Vtv. 64. §-ának (1) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg,
alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
210 A Vtv. 64. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: LXXXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
211 A Vtv. 65. § (1) bekezdése a 2003: CXII. törvény 13. § (1)–(2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény
135. §-a szerint módosított szöveg.
212 A Vtv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése, a 2010: IX.
törvény 12. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 12. § (1)
bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási
eljárásokban kell alkalmazni.
213 A Vtv. 65. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: CXLIX. törvény 55. §-a hatályon kívül helyezte.
214 A Vtv. 65. §-ának (2) bekezdése a 2003: CXII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított
szöveg.
215 A Vtv. 65. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
216 A Vtv. 65. § (2) bekezdésének b) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése
hatályon kívül helyezte.
217 A Vtv. 65. §-ának új (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (17) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. E módosító
törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.
218 A Vtv. 65. §-ának új (3) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az
eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés számozását (4)
bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII. törvény 4. § (17) bekezdése. A (4) bekezdést a 2009: LVI.
törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét
követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
219 A Vtv. 65. § (4) – eredeti (3) – bekezdése a 2003: CXII. törvény 13. § (5) bekezdésével
megállapított szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII. törvény 4. § (17)
bekezdése.
220 A Vtv. 65. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009:
XXVIII. törvény 4. § (17) bekezdése. A (6) bekezdés a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint
módosított szöveg.
221 A Vhr. 54. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 15. §-a iktatta be, alkalmazási
rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
222 A Vtv. 66. § (1) bekezdése a 2013: CCL. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
223 A Vtv. 66. § (1a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 29. §-a iktatta be.
224 A Vtv. 66. § (3) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának i) pontjával megállapított,
valamint a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és 34. §-a, a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint
módosított szöveg.
225 A Vtv. 66. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
226 A Vtv. 66. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
227 A Vhr. 55–57. §-át a 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte,
alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (2) bekezdését.
228 A Vtv. 67. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
229 A Vtv. 67. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
230 A Vtv. 67. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
231 Lásd a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendeletet.
232 A Vtv. 68. §-át megelőző alcímet a 2004: XCIV. törvény 14. §-ának (1) bekezdése iktatta a
szövegbe.
233 A Vtv. 68. § (1) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított
szöveg.
234 A Vtv. 68. § (1) bekezdésének f) pontját a 2007: XVI. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító
törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
235 A Vtv. 68. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: XVI. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító
törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
236 A Vhr. 58. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
237 A Vhr. 58. § (2) bekezdésének első mondata az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 17. §-ának (2)
bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet
30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
238 A Vhr. 58. § (3) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 17. §-ának (3) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
239 A Vhr. 59. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével
megállapított, a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
240 A Vhr. 59. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
241 A Vhr. 59. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése iktatta
be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.
§-át.
242 A Vhr. 59. § (4) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése iktatta
be, szövege a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésének 30. pontja szerint
módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.
március 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
243 A Vhr. 60. § (3) bekezdését a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet 14. §-a iktatta be.
244 A Vhr. 60. § (4) bekezdését a 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 14. §-a iktatta be.
245 A Vhr. 61. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. § (1) bekezdésével
megállapított, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § b) pontja szerint módosított szöveg.
246 A Vhr. 61. § (3) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
247 A Vhr. 61. § (4) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
248 A Vhr. 61. § (5) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése iktatta
be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.
§-át.
249 A Vhr. 61. § (6) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése iktatta
be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.
§-át.
250 A Vhr. 62. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
251 A Vhr. 62. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
252 A Vhr. 62. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése iktatta
be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.
§-át.
253 A Vhr. 62. § (4) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése iktatta
be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.
§-át.
254 A Vhr. 63. § az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg, alkalmazási
rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
255 A Vhr. 63. §-a (2) bekezdésének második mondatát a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a
hatályon kívül helyezte.
256 A Vhr. 64. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg,
alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-
át.
257 A Vtv. 69. §-ának (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg.
258 A Vhr. 65. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.
259 A Vhr. 66. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.
260 A Vhr. 66. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés c) pontja szerint
módosított szöveg.
261 A Vhr. 66. §-ának új (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 10. §-a iktatta be,
egyidejűleg az eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta.
262 A Vhr. 66. §-ának (4) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 10. §-a iktatta be.
263 A Vhr. 66. §-ának (5) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 10. §-a iktatta be.
264 A Vhr. 66. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 42/2006. (V.
31.) FVM rendelet 10. §-a.
265 A Vhr. 67. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.
266 A Vhr. 68. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg,
alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-
át.
267 A Vtv. 70. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
268 A Vhr. 70. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg,
alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-
át.
269 A Vhr. 70. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.
270 A Vhr. 70. §-ának (5) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 11. §-a iktatta be.
271 A Vhr. 70. §-ának (6) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 11. §-a iktatta be.
272 A Vhr. 71. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.
273 A Vhr. 71. §-ának új (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta
be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdésének számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta.
274 A Vhr. 71. §-ának eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 42/2006. (V.
31.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése.
275 A Vhr. 71. §-ának eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 42/2006. (V.
31.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése.
276 A Vhr. 71. §-ának (6) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta
be.
277 A Vhr. 73. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (7) bekezdése szerint
módosított szöveg.
278 A Vhr. 75. § (5) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint
módosított szöveg.
279 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének bevezető szövege a 2004: XCIV. törvény 15. §-ának (1)
bekezdésével megállapított szöveg.
280 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.
napján lépett hatályba.
281 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.
napján lépett hatályba.
282 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének j) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
283 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének k) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
284 A Vtv. 71. § új (2) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 15. §-ának (3) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.
285 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.
napján lépett hatályba.
286 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének g) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.
napján lépett hatályba.
287 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének h) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
288 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének i) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
289 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének j) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
290 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének k) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
291 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének l) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
292 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének m) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
293 A Vtv. 71. § új (3) bekezdését a 2007: XVI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg
az eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2009: LVI.
törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.
294 A Vtv. 71. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2004: XCIV. törvény 15. §-ának (3)
bekezdése (3) bekezdésre változtatta. A Vtv. 71. § (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre
változtatta a 2007: XVI. törvény 15. § (3) bekezdése. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése
alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
295 A Vhr. 75/A. §-át az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 26. §-a iktatta be, alkalmazási
rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
296 A Vhr. 75/A. §-ának (1) bekezdését a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül
helyezte.
297 A Vtv. 72. §-ának (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének g) pontja
hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.
május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
298 A Vtv. 73. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
299 A Vtv. 73. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
300 A Vtv. 73. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
301 A Vtv. 73. § (6) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül
helyezte.
302 A Vtv. 74. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e módosító
törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
303 A Vtv. 74. §-ának (3) bekezdése a 2003: CXII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
304 A Vtv. 74. §-ának (4) bekezdése a 2003: CXII. törvény 14. §-ával megállapított és a 2009: LVI.
törvény 135. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009.
október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
305 A Vtv. 74. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. és 136. §-a szerint módosított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
306 A Vtv. 74. §-ának (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és 34. §-a szerint
módosított szöveg.
307 A Vtv. 74. § (7) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 49. § (4) bekezdés a) pontja szerint
módosított szöveg.
308 A Vtv. 74. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
309 A Vhr. 76. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 27. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)
bekezdését és 31. §-át.
310 A Vhr. 76. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 30. §-ának (1) bekezdése
hatályon kívül helyezte, újonnan a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 36. § (1) bekezdése iktatta be.
311 A Vhr. 76. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 36. § (2) bekezdésével megállapított,
az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító
rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban
kell alkalmazni.
312 A Vhr. 78. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 37. §-ával megállapított, az 1/2011. (I. 11.) VM
rendelet 1. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 3. §-a alapján a
2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
313 A Vhr. 79. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 38. §-ával megállapított szöveg.
314 A Vhr. 79. § (4) bekezdését a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja
hatályon kívül helyezte.
315 A Vhr. 80. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 39. §-ával megállapított szöveg.
316 A Vhr. 81. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.
317 A Vtv. 75. §-át megelőző fejezetcíme a 2013: CCLII. törvény 49. § (2) bekezdésével
megállapított szöveg.
318 A Vtv. 75. § (3) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 49. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
319 A 75/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
320 A Vtv. 75/A. §-át a 2013: CCLII. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: L.
törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
321 A Vtv. 78. §-ának (4) bekezdése az 1998: LXXVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
322 A Vtv. 80. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
323 A Vtv. 80. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító
törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
324 A Vtv. 80. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e módosító
törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
325 A Vtv. 81. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (18) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító
törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.
326 A Vtv. 81. § (2) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően
indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
327 A Vtv. 81. § (3) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése, a 2010: CLII. törvény 2. §
(28) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január
1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
328 A 81. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (28) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
329 A Vtv. 81. § (5) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően
indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
330 A Vtv. 81. § (6) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően
indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
331 A Vtv. 81. § (7) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően
indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
332 A Vtv. 81/A. §-át a 2009: XXVIII. törvény 4. § (18) bekezdése iktatta be. E módosító törvény
17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban
kell alkalmazni.
333 A Vtv. 81/A. § kc) alpontja a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően
indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
334 A Vtv. 81/A. § l) pontja a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E
módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően
indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
335 A Vhr. 83. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.
336 A Vhr. 84. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés e) pontja hatályon
kívül helyezte.
337 A Vtv. VI. Fejezetének címe a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának a) pontja szerint módosított
szöveg.
338 A Vtv. 82. §-át a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan
a 2009: XXVIII. törvény 4. § (19) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1)
bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
339 A Vhr. 85. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül
helyezte.
340 A Vtv. 83. § (1) bekezdésének a) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése
hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (20) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi
módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját követően
indult eljárásokban kell alkalmazni.
341 A Vtv. 83. §-a (1) bekezdésének h) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (21) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július
15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
342 A Vtv. 83. § (2) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül
helyezte.
343 A Vtv. 83. § (3) bekezdésének a) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése
hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (22) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi
módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját követően
indult eljárásokban kell alkalmazni.
344 A 83. § (3) bekezdésének b) pontja a 2004: XCIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
345 A 83. § (3) bekezdésének c) pontja a 2004: XCIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
346 A 83. § (3) bekezdésének d) pontja a 2004: XCIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
347 A Vtv. 83. § (4) bekezdését a 2007: XVI. törvény 17. §-a iktatta be. E módosító törvény 35. § (2)
bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
348 A Vtv. 83. §-a (4) bekezdésének c) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (23) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július
15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
349 A Vtv. 83. §-a (4) bekezdésének g) pontját a 2009: XXVIII. törvény 4. § (24) bekezdése iktatta
be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
350 A Vtv. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (25) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július
15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
351 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének e) pontja a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
352 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének h) pontját a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (2) bekezdése iktatta
a szövegbe.
353 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének i) pontját a 2007: XVI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be,
szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (28) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító
törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban
kell alkalmazni.
354 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének j) pontját a 2007: XVI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. E
módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
355 A Vtv. 84. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított
szöveg. A Vtv. 84. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a szögletes zárójelben lévő, kurzívan
szedett szöveg lép a 2007: XVI. törvény 18. § (2) bekezdése szerint. Ez utóbbi módosító törvény 35.
§ (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.
356 A Vtv. 84. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított
szöveg.
357 A Vtv. 84. § (4) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege
a 2007: XVI. törvény 35. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
358 A Vtv. 85. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: CXII. törvény 15.
§-a, szövege a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
359 A Vtv. 85. §-ának (2) bekezdését a 2003: CXII. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti
szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A Vtv. 85. § (2) bekezdését a 2011: CLXVI.
törvény 84. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
360 A Vhr. 86. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 42. §-a iktatta be.
361 A Vhr. 87. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.
362 A Vtv. 86. §-ának (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
363 A Vtv. 86. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított
szöveg.
364 A Vtv. 87. §-ának (1) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 14. pontja hatályon kívül
helyezte.
365 A Vtv. 87. §-ának (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
366 A Vtv. 87. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontja szerint
módosított szöveg.
367 A Vtv. 88. §-át a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXVIII.
törvény 4. § (26) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a
rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
368 A Vtv. 89. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése, a
2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 254. pontja szerint módosított szöveg.
369 A Vtv. 89. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
370 A Vtv. 89. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
371 A Vtv. 89. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
372 A Vtv. 89. § (1) bekezdés f)–i) pontját a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e
módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
373 A Vtv. 89. §-ának új (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (27) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17.
§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
374 A Vtv. 89. §-a (2) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése
szerint módosított szöveg. A Vtv. 89. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre
változtatta a 2009: XXVIII. törvény 4. § (27) bekezdése.
375 A Vhr. 88. § (1) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés g) pontja hatályon
kívül helyezte.
376 A Vhr. 89. § (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § c) pontja szerint módosított
szöveg.
377 A Vhr. 89. § (2)–(4) bekezdését a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja
hatályon kívül helyezte.
378 A Vhr. 90. §-át a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül
helyezte.
379 A Vtv. 89/A. §-át a 2009: LVI. törvény 134. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428.
§-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
380 A Vtv. 89/A. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
381 A 89/A. § (3a) beekzdését a 2013: LXXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.
382 A Vtv. 89/A. § (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.
383 A Vtv. 89/A. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.
384 A Vtv. 90. §-át megelőző alcím a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.
385 A Vtv. 90. §-ának (1)–(2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
386 A Vtv. 90. §-a (3) bekezdésének b) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
387 A Vtv. 90. §-a (3) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
388 A Vtv. 90. §-a (3) bekezdésének f) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
389 A Vtv. 90. §-a (4) bekezdésének a) pontját a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének h)
pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a
2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
390 A Vhr. 92. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés h) pontja hatályon kívül
helyezte.
391 A Vtv. 91. §-a a 2006: CIX. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított, a 2008: XLVI.
törvény 80. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.
392 A Vtv. 92. §-ának felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és 34. §-a szerint
módosított szöveg.
393 A Vtv. 92. §-a eredeti szövegének megjelölését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (29) bekezdése (1)
bekezdésre változtatta.
394 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint
módosított szöveg.
395 A Vtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: LXXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
396 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint
módosított szöveg.
397 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint
módosított szöveg.
398 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint
módosított szöveg.
399 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint
módosított szöveg.
400 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének g) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte,
újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (28) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 17. §
(1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
401 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének h) pontját a 2009: XXVIII. törvény 4. § (28) bekezdése iktatta
be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
402 A Vtv. 92. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (29) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17.
§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
403 A Vtv. 92. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerint
módosított szöveg.
404 A Vtv. 93. §-át megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte. A Vtv.
93. §-át újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (30) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a
2013: LXXXII. törvény 12. § a) pontja.
405 A Vtv. 94. §-át a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.
406 A Vhr. 94. §-át az 59/2013. (VII. 15.) VM rendelet 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
407 A Vtv. 95. § (1) bekezdése az 1997: CXLVI. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.
408 A Vtv. 95. § (1) bekezdésének c) pontját a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának d) pontja
hatályon kívül helyezte.
409 A Vtv. 95. § (1) bekezdés d)–e) pontját a 2011: CLXVI. törvény 84. § 15. pontja hatályon kívül
helyezte.
410 A Vtv. 95. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének i) pontja
hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXV. törvény 12. §-a iktatta be.
411 A Vtv. 95. § (3) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
412 A Vtv. 95. §-ának (4) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének i) pontja
hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.
május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
413 A Vhr. 95. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés i) pontja hatályon kívül
helyezte.
414 A Vtv. 96. § (2) bekezdésének a) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 254. pontja
hatályon kívül helyezte.
415 A Vtv. 97. §-át megelőző alcímet, valamint a 97–99. §-át a 2007: XVI. törvény 35. § (1)
bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
416 A Vtv. 100. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (31) bekezdésével megállapított szöveg.
417 Lásd a 63/2012. (VII. 2.) VM rendeletet.
418 Lásd a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet, a 45/2012. (V. 8.) VM rendeletet.
419 Lásd a 98/2013. (X. 24.) VM rendeletet.
420 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontja a 2013: LXXXII. törvény 11. §-ával megállapított
szöveg.
421 Lásd a 126/2013. (XII. 17.) VM rendeletet.
422 Lásd a 63/2012. (VII. 2.) VM rendeletet.
423 Lásd a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet.
424 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontjának 26. alpontja a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése
szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010.
március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
425 Lásd a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet.
426 A 100. § (1) bekezdés c) pont 28. alpontját a 2013: LXXXII. törvény 12. § b) pontja hatályon
kívül helyezte.
427 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 30. alpontját a 2009: LVI. törvény 134. § (4) bekezdése
iktatta be.
428 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 31. alpontját a 2009: LVI. törvény 134. § (4) bekezdése
iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 84. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
429 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 32. alpontját a 2013: XXXV. törvény 13. §-a iktatta be.
430 Lásd a 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet,
a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletet.
431 A Vtv. 101. §-át megelőző alcímét a 2007: LXXXII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.
432 A Vtv. 101. §-át a 2005: CXXVII. törvény 11. §-a iktatta be.
433 A Vtv. 101. §-ának b) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (32) bekezdésével megállapított
szöveg.
434 A Vtv. 102. §-át a 2007: LXXXII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.
435 A Vhr. 96. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 45. §-ával megállapított szöveg.
436 A Vhr. 96. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés j) pontja hatályon
kívül helyezte, újonnan a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 7. §-a iktatta be.
437 A Vhr. 96. § (4) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg,
alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-
át.
438 A Vhr. 1. számú melléklete a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § d) pontja szerint módosított
szöveg.
439 A Vhr. 2. számú melléklete a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
440 A Vhr. eredeti 3. számú mellékletének számozását 3. I. számú mellékletre változtatta és bevezető
szövegrészét módosította a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (2) bekezdés a)–b) pontja.
441 A Vhr. 3.I. számú mellékletének 3. pontja a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (2) bekezdés c)
pontjával megállapított szöveg.
442 A Vhr. 3. II. számú mellékletét a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (3) bekezdése iktatta be.
443 A Vhr. 4. számú melléklete a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § e) pontja szerint módosított
szöveg.
444 A Vhr. 5. számú melléklete a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (4) bekezdésével megállapított,
a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.
445 A Vhr. 6. számú melléklet 3.1. alpontja az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)
bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet
30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
446 A Vhr. 6. számú melléklet 3.2. alpontja az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)
bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet
30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
447 A Vhr. 6. számú melléklet 6.2. pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § f) pontja szerint
módosított szöveg.
448 A Vhr. 8. számú melléklete a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 15. § b) pontjával megállapított
szöveg.
449 A Vhr. 9. számú melléklete a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (4) bekezdés a) pontjával
megállapított szöveg. [A Vhr. 9. számú melléklet I. pontjában a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40.
§ g) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium ..... Megyei Vadászati Hatóság” szövegrész helyébe „.... Megyei Kormányhivatal
Földművelésügyi Igazgatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]
450 A Vhr. 10. számú melléklete a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontjával
megállapított szöveg. [A Vhr. 10. számú melléklet II. pontjában a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet
40. § h) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium ..... Megyei Vadászati Hatóság” szövegrész helyébe „.... Megyei Kormányhivatal
Földművelésügyi Igazgatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]
451 A Vhr. 11. számú melléklete a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (4) bekezdés c) pontjával
megállapított szöveg. [A Vhr. 11. számú melléklet I. pontjában a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet
40. § i) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium ..... Megyei Vadászati Hatóság” szövegrész helyébe „.... Megyei Kormányhivatal
Földművelésügyi Igazgatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]
452 A Vhr. 13. számú melléklet I. része az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)
bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet
30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
453 A Vhr. 14. számú melléklet I. része az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)
bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet
30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
454 A Vhr. 14. számú melléklet II. része az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)
bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet
30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.
455 A Vhr. 15. számú mellékletét a 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet 19. §-a hatályon kívül
helyezte, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (2) bekezdését.
456 A Vhr. 17. számú melléklete a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (5) bekezdésével
megállapított szöveg.
457 A Vhr. 18. számú melléklet I. részét a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k)
pontja hatályon kívül helyezte.
458 A Vhr. 18. számú melléklet II. része a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § j) pontja szerint
módosított szöveg.
459 A Vhr. 19. számú melléklete az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. § (1) bekezdése, a 7/2010.
(II. 2.) FVM rendelet 46. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
460 A Vhr. 20. számú melléklete a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 15. § c) pontjával megállapított
szöveg.
461 A Vhr. 21. számú mellékletének I. része a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (8) bekezdésével
megállapított szöveg. E módosító rendelet 47. § (3) bekezdése alapján a 2010. február 10. napját
követően a minisztérium által korábban kiadott vadászati hatósági igazolványok 2010. december
31-én hatályukat vesztik.
462 A Vhr. 21. számú melléklet II. része az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 15. §-a szerint módosított
szöveg.
463 A Vhr. 21. számú melléklet III. része az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 15. §-a szerint módosított
szöveg.
464 A Vhr. 22. számú mellékletét a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja
hatályon kívül helyezte.
465 A Vhr. 24. számú mellékletét az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (2) bekezdése
iktatta be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését
és 31. §-át.