2 « Szombat, 1976. november 13.

Vörös VándorzászEó - véglegesen

Előrelátás tíz évre

November 7-ét többszörösen arany be-tűkkel jegyzik ma jd a Déri Miksa Szak-középiskola történetében. 1974 és 75 után, ma harmadszor kap ják meg a szakközépis-kola i f júkommunis tá i a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. A legmagasabb KISZ-kitüntetés végleges el-nyerése jól példázza a tanulóif júság, a KISZ, az iskolavezetés, a pártszervezet s

egyéb szervezetek közös, rendszeres és sok-rétű tevékenységét. Az ünnepi alkalomból kér tük meg az Iskola igazgatóját, dr. Pe-tényi Jánost; a pártösszekötő tanár t , dr. Kárpáti Sándort, és az Iskolai KISZ-bi-zottság t i tkárát , Csizmadia Tibort, hogy röviden vázol ják: mit rejt e nagyszerű elismerés?

Szerződés szőlőre és borra Tanulságos végiggondolni alkalmas területeit teljesen ba. Mindkettőjük természe-

a termelő gazdaságok és fel- kihasználja. A termelő- és tes érdeke, hogy ez" az ú j dolgozó vállalatok sok szá- feldolgozói tevékenység bor kelendő legyen Ion futó kapcsolatait. Gyak- pénzbeli eredményein — ez , .T-rWtoéx ran szolgáltat olyan példát áll a szerződésben - az ér- A « évre szóló szerződés a hétköznapi gyakorlat" ami dekelt felek megfelelő arány. ^ " ^ . f ^ f ^ J ^ ^ alapos számításra készteti ban osztoznak, vagy a gazdaság, vagy a

Dr. Petényi István Dr. Kárpáti Sándor Csizmadia Zoltán

t e az Állami Gazdaságok Országos Központja és a

A pincegazdaságnak Ásott- Borgazdasági Vállalat Tröszt-ü n k réaóta" Danaszoliák halmon 80 ezer mázsa szőlő je is. A záradék utal rá, hogy Jó szőlőből fesz ugyan földolgozására alkalmas üze- hogy a kölcsönös érdekekre hogy jó szoiöDoi lesz ugyan m e ^ k é s ő f c ) b ,g f o g a d n i é p í t e t t m e R á l l a p o d á s nyitva

Jó termés t u d J a t e h ó t a k ö r n y é k kö- hagyja a lehetőséget arra is. a zös és háztáj i gazdaságainak hogy megyénk több mező-

szőlős eazriasás haszna a termését is. Az állami gaz- gazdasági nagyüzeme is tüncegazdaságéf Kézenfekvő d a s á g szőlőjéből szűrt mus- csatlakozhasson. Most úgy

S h o « Znft- töt azonban mindenkor kü- látszik, a tájékoztató is utal t eng öldol«ozó ü z e m e T a te " l ö " kezelik, a belőle nyert rá. hogy magja lehetne ez sen toiaorgozo üzemet a tei o.—x x„ „ „ant i .

vállalat vezetőit. A szőlóter-

a jó bor, de igazi nyereség a borból lesz. esetén sem közelíti meg

' í r ó s^okozó i ^ellene: ^nincs^rá « együttműködésre utaló ságainkhoz igazodó termeié-pénze - és fölösleges, hi- címkével hozzák forgalom- sl rendszernek ls.

bort a következő év őszétől az egyezség a területi adott-

— Iskolánk 82 éves, az — Ezen a nagyszerű ese- — Szerencsés helyzetben ország egyik legidősebb ményen én is a csapatmun- vagyok, hiszen talán egyet-íparoktatási intézménye. A ka fontosságát húznám alá. ; e n KISZ-ti tkár vagyok az generációk mindig úgy ad- Külön kiemelem a pártveze- országban, aki harmadszor ták át egymásnak a s tafé ta- tőség körültekintő munká já t , veheti át a Központi Bizott-botot, hogy vele együtt ót- a patronáló rendszer ered- s á g Vörös Vándorzászlaját, adták tapasztalatalkat, ter- ményes tevékenységét. Meg- Sokan vagyunk olyanok, mékenyító hagyományaikat , említem, hogy a patronáló a k i k már nem tud juk elkép-E „meleg csákányváltós" tanárok 85 százaléka pár t - zelnl az életünket mozgalmi potenciális előnyt, tekintélyt tag. Nálunk komplex ember- munka nélkül. Közülünk, a is szerzett a városban, és a formáló tevékenység folyik, legkiválóbb KISZ-aktivisták megyében ennek az intéz- mely magába foglalja az is- közül évenként két-három ménynek. Ezt mi sem bizo- kolavezetés, a különböző f iatal t vesznek fel a párt nyi t ja jobban, min t az, hogy pár t - és társadalmi szervek lagjainak sorába. Ha meg-az iskola villamo,, tagozatára e6 a diákság közös tevékeny- kérdezné, hogy miér t jó eb-4,7-es matematika—fizika ségét; a tanulást, a jellem- be az iskolába járni, elmond-átlaggal, gépésznek 4,2-es át- formálást , a szakmai isme- hatnám, hogy azért, mer t ide laggal jelentkeztek a nyolca- retek elsajátí tását, a közéleti érdemes Járni, a többi diák dik osztályosok. Ehhez páro- akt ivi tás megtanulását , a között ls a „dériseknek" te-ául a társadalmi szervek és társadalmimunka-akciókat és kintélye van, ebben az is-az iskolavezetés odafigyelé- sorolhatnám. A KISZ-szerve- kólában a demokratizmus se. Ebből következik, hogy a zet tevékenysége nem vala- nem puszta szóbeszéd. Isko-KlSZ-szervezet csak jól dol- m i elkülönült , absztrakt Iánk minden tanulója büsz-gozhat. Külön ki szeretném munka, hanem olyan tevé- k e a sporteredményekre is. emelni, hogy minden ered- kenység, amely át- meg át- Különösen figyelemre méltó, m í ' t szövi mindennapja inkat , fel- hogy tanulóink közül 82-en mény a csapatmunkanak, az a d a t a i n k s o k fé leségét , szerte- i&azolt sportolók. A terveim? iskolaközösség egészének kö- ágazó tevékenységünket. Ebben a tanévben érettségi-szönhető. Természetesen so- Nagy jelentősége van isko- zek, szeretnék bekerülni r kat köszönhetünk a felsőbb Iánkban a műhelyeknek, me- J A T E jogtudományi karára. pár t - és KISZ-szervezetek- L ^ J f f ^ ^ ^ ' ^ v l r h , f * * 6 2 S Í k 6 r Ü 1 , a k k ° r

közismereti óran akar hu- - p r n w - p i , Pikf>cPrPriPfr a r n nek, s nagyon örülünk, hogy s z o n ö t s z ö r le lehet ejteni egy ^ " , f a KISZ Központi Bizottság radírt , de a műhelyben e v e n a t voltam Vörös Vándorzászlajának egyetlen egyszer sem szabad szakmai gyakorlaton a DÉ-végleges elnyerésével tovább t , é \ e d n i " * e m m & T Ó \ h ° l n a P r a MASZ-nál, ott is el tudom öregbíthettük iskoiánk hírne- ffifíunkánk S Ü K k é p 2 e l n i 8 2 é l ' t e m e t

•é t . vagy megtorpanását . Tandi Lajos

I ízen van földolgozó üzeme n pincegazdaságnak. Célsze-

1 rúbb gondolat, hogy ne ad-1 dig tartson csupán a kap-] csolat, amíg a -szőlőt meg-

veszi a vállalat, hanem gon-dolják végig egymás gond-jait és közösen keressék a megoldás t

A Szegedi Állami Gazda-ság és a Dél-alföldi Pince-gazdaság között kezdettől fogva szoros volt a kapcso-lat, hiszen az állami gazda-ság szőlőterülete valamikor a borforgalmi célgazdaságé volt, végeredményben tehát egy korábbi egység későbbi két jogutódjának kellett kö-zös nevezőre jutnia. Pásztói Lajos, az állami gazdaság, és Király Ferenc, a pince-gazdaság igazgatója mosl arról tá jékoztat ta a saj tó munkatársai t , hogy tíz évre szóló együttműködési szer-ződést í r tak alá. A kölcsö-nös érdek diktálta megálla-podás a lap ja : a termelő gaz-daság keresi a biztonságos értékesítés lehetőségét, a pincegazdaság pedig azt sze-retné, ha mindig számíthat-na a megtermet t szőlőre.

összesen 344 hektár közel 30 ezer mázsa várható ter-mése szerepel a szerződés-ben és az a távlat, hogy ez a mennyiség fokozatosan megduplázódik, 60 ezer má-zsára emelkedik. Az állami gazdaság a mostani ötéves tervben még 194 hektáron telepít szőlőt, így telepítésre

Á város nevében...

Péter László

egy eltűnt utcán

(10.) Amikor halálra ítélték a kis utcát, a jótollú újságíró, a Délmagyarország riportere. Magyar László végigsétált benne. így írta le: „Csendes, talán a város legcsendesebb, legszolidabb ut-cá ja az Ipar utca. A Templom térről szinte ti tokban, észrevétlen oson ki a Tisza par t já ra . Alacsony, Víz előtt házak bú jnak meg benne, egytk-má-sik kopott gúnyájú öreg háznak falá-ból karos gázlámpa nyújtózkodik a keskeny gyalogjáró fölött a kocsiút bokatörő kövezete felé. Néhány e lár-vult fa veti csak árnyékát az ódon, szürke házakra, de a kerítések mö-gött, a meghitt, békességes udvarok fölé valóságos lombsátorokat borí ta-n a k az öreg fák ."

Ür György, jórészt Ottovay Károly és Juhász Margit közlései nyomán még néhány más famíliát is fölsorol mint Ipar utcai lakost. Ezeket én írott források hí ján pontosan elhelyez-ni nem tudom. így Léderer Mihály kárpitost tizenkét, Grasselly László vaskereskedőt tíz és Wertheim kato-

naorvost ha t gyermekével. A címtá-rak szerint Léderer a Somogyi utcá-ban. Grasselly a Kígyó utcában la-kott, Wertheim vezetéknevű katona-orvost nem is ta lá l tam; Wertheim Jó-zsef 1896-ban a 46. gyalogezred fő-hadnagya volt. De természetesen nincs kizárva, hogy rövid ideig ők is az Ipar utca lakói voltak. Érdekes, hogy az Ottovayak is. mihelyt jobb módra vergődtek, kiröpültek az Ipar utcából. 1911-ben már egyiküket sem talál juk i t t ; a Klauzál tér 2. és a Teleki u. házak gazdái.

* Juhász Gyula 1918. december 21-én

Látogatóban dr. Dettre Jánosnál cím-mel cikket írt a Tűz című forradalmi hetilapba. „Az Ipar utc(fl fiúkra gon-doltam, mikor a napokban megláto-gattam őt, aki ma első vezető embe-re Szegednek" — kezdte írását a Ká-rolyi-forradalom kormánybiztos-főis-pánjáról . Másfél évtizeddel azelőttre, tehát a század első éveire, egyetemi hallgató korára emlékezett vissza. „Az Ipar utcai fiúk az időben nagyon erősen készültek valamire. Az életre, a magyar életre, amelyé a jövő..." Vezetéknevük nélkül, de a hozzáér-tőknek könnyen megfej thetőn fölso-rolja „az Inar utcai f iúka t" : Dettre Jánost (1886—1944), aki addig ügyvéd és városi tiszti alügyész volt, majd az őszirózsás forradalom vezető a lak ja let t ; Petr i -Pick Lajos (1884—1949) szobrászművészt; Ocskay Kornél (1885 —1963) operaénekest ; Balázs Bélát (1884—1949). a költőt és drámaírót , a későbbi világhírű fi lmesztétát; Eisner Manót (1884—1959), a kiváló ügyvé-det, aki a Horthy-korszakban kommu-nistákat bátran védett; Bauer Ervint

(1890—1942), Balázs Béla öccsét, a nagy tudású orvosbiológust, a szovjet tudomány kimagasló képviselőjét, s végül Szőri Józsefet (1878—1914), a festőművészt, aki akkor már nem volt közöttük, mer t az első világhá-ború hősi halottai közt s irat ták e l . . .

ö k voltak tehát „az Ipar utcai fi-úk" Valójában Juhász Gyulán kívül egyikük sem lakott az Ipar utcában. Balázs Béla ugyan a közel) Szegfű utca 2. számú házban született, de h a m a r elköltöztek onnan, mer t Hilda húga 1887-ben m á r a Bástya utcában (a mai Tanácsköztársaság ú t j á nak a híd és a színház közötti valamelyik házában) született.

De Juhász Gyula megmondja , ho-gyan érti ő „az Ipar utcai f iúk" meg-határozását : „Az Ipar utcában, ahol annak idején Petőfi Zoltánka meren-gett, és verseket írt S. M. kisasszony-hoz. volt egy kis ház, ahol a fiúk ösz-szejöttek. Mindnyájan úgy érezték, hogy a tarsolyukban hordják a mar-sallbotot. Béla. akiről azóta a legkü-lönb magyar kritikus könyvet írt. el-ső drámájáról beszélt az oroszos diák-kisasszonynak; Kornél cimbalomszó mellett énekelt: Manó Oscar Wilde és Herbert Spencer filozófiája között döntött az utóbbi javára; Ervin, aki-hez később boldog asszonya, a drága Kaffka Margit írt verseket, az új me-tafizika lehetőségét vitatta; én, a szimpla költő, egy szonett kizengését próbálgattam..."

Az Ipar utca, ezt akar ta Juhász Gyula 1918-ban, a forradalom ígére-tes napja iban sugallni, a magyar mű-vészet és tudomány megújhodásának szegedi bölcsője volt.

. (Vége.) _

Éppen csak annyi Időre tet ték le tegnap, pénteken délelőL a vakolókanalat, az ecsetet, a kombinált fogót az ingatlan-kezelő vállalat kőművesei, festői, állványozói, bádogosai, amíg kezet fogtak a szegedi városi tanács elnökhelyette-sével. Prágai Tibor az egész város köszönetét és gra tulá-cióját tolmácsolta a homlokzatfelújí tási akcióban részt ve-vő brigádoknak, a győzteseknek, akiket a zsűri és a vá -roslakók szavazatai a lapján Illette meg az erkölcsi el isme-rés és az ezzel járó 15 ezer forint. A Szegedi Építőipari Szövetkezet harmadik dí jas br igádja elismerő oklevelet kapott. Képünkön: a legnehezebb munkát végző kőműves-csapat vezetője, Bálint István veszi át az első helyezettek-

nek járó oklevelet

Hézagpótló koncert A Szegedi Kamarazenekar te l jes egészében előlegezi

igen vonzó, rokonszenves azok stílusát. G-dúr fuvola-hangversennyel örvendeztet- versenyét a kitűnő Kovács le meg a közönséget. Pdl Ta- Lóránt játszotta, a rá jel-más a XVIII. század zenéjé- lemző technikai biztonság-ból állította össze a progra- gal, f inom ízléssel és r i tka-mot, mely két versenymű- szép fuvolahangon, bői és két szimfóniából állt. Joseph Haydn szimfóniái A zenetörténetnek ez a sza- közül hallot tunk kettőt : a 48. Kasza, mely a nagy későba- C-dúr Mária Terézia szlmfó-rokk és a klasszikus betető- nia az 1770-es években, a zés közé esik, szinte teljesen 88. G-dúr pedig 1787-ben ismeretlen volt közönségünk keletkezett. A Mária Teré-előtt, így a koncert hézag- zla-szlmfónla a fokozatosan pótlóként is jelentős volt. érő életmű közepe t á jának

Johann Christian Bach termése, a G-dúr viszont (1735—82), a nagy Johann már a beérkezett nagymester Sebastian legfiatalabb gyer- remeke. meke a klasszikus szimfónia A z előadók most valóban és versenymű kialakításában dicsérő jelzőket érdemelnek, nagy szerepet vállalt. Esz-dúr Pál Tamás, akinek egyénisé-csembalóversenye egyike 37 gáhez ez a st í lus igen közel-ebben a m ű f a j b a n írott mű- állónak tűnik, remekül fog-vének. A jól formált, kedé- l a össze az együttest. Nagy iyes mű szólistája Horváth f igyelmet fordítot t a íor-Anikó volt. Pontos, ízléses m a k kibontására, egyensúlyo-játékát hallva örömmel vet- zására. Kifejezetten nagy lük észre, milyen Jó úton pillanatot Jelentett a G-dúr van a fiatal művésznő, hogy szimfónia menüet t jének tr ió-hangszerének avatott meste- Ja- Szép hangszínnel Játszott re legyen. A másik verseny- a z összes zenekari szólam, az mű a mannheimi iskola ve- clsőhegedűktől az üstdobig, zéralakjának, Johann Sta- A pompás zenekari összjá-mitznak (1717—1757) a kom-. | é k telán csak a Stamitz-pozíciója. Noha mind Haydn- koncertben veszített valamit nál mind Mozartnál idősebb egyöntetűségéből, mester, hangvétele szinte Huszár Lajos

A cukoripar fejlesztése A somogyi műszaki és igazgató főmérnöke tájékoz-

kozgazdasági hónap kereté- ta tójában többek között ben pénteken Kaposvárott s z ó l t a z e d d j , é országos tanácskozást ren- , „ ,, „ . e u ' s a

deztek a magyar cukoripar k ö v e t k e z ö feladatokról, a fejlesztéséről. Dr. Vígh Al- cukoripar további fej leszté-bert, a Cukoripari Tröszt sében,