„Vessünk el minden terhet,különösen a csábító bûnt, ésfussuk meg kitartással az elõt-tünk lévõ küzdõteret. Tekint-sünk föl a hit szerzõjére és be-teljesítõjére, Jézusra, aki a föl-kínált öröm helyett a kereszt-halált szenvedte el, anélkül,hogy a gyalázattal törõdöttvolna, s most Isten trónjánakjobbján ül. Gondoljatok csakõrá, aki a bûnösök részérõlilyen ellentmondást viselt el,hogy el ne lankadjatok és ben-sõtökben el ne csüggedjetek.”(Róm.12,1-3.)

*Ebben az évben január 21.

és 28. között, az ökumenikus imahét keretében templo-munkban Szabó Lajos lelkész, az Evangélikus Hittudomá-nyi Akadémia rektora tartott elmélkedést a Jó Pásztorról,aki szeretettel gondoskodik szétszóródott juhairól.

KRÓNIKA

Megkezdõdött az idei nagyböjt. Ilyenkor feladatkéntsugallja nekünk a Szentlélek, hogy itt az alkalmas idõ alelki épülésre. Ehhez tud gondolatébresztõül szolgálnitalán az alábbi, az elektromos levelezési rendszerekre éshonlapokra az elmúlt idõben felkerült kis történet:

Az ördög világkongresszust rendezett. Összegyûltgonosz angyalainak ezeket mondta megnyitó beszédé-ben:

– Nem tudjuk a keresztényeket visszatartani a temp-lomba járástól. Nem tudjuk õket visszatartani attól sem,hogy a Bibliát olvassák és megismerjék az igazságot.Még abban sem tudjuk õket megakadályozni, hogybensõséges és tartós kapcsolatot formáljanak és aztmeg is éljék Krisztusban.

Szentmisék rendje:Hétköznapokon reggel ½8 és este 6 órakor

Vasárnap reggel ½8, 9, ½11, 12, este 5 és 6 órakor

Hivatali órák:Hétfõn, kedden, szerdán és péntekendélelõtt 9-12, délután ½5-½6 óráig

Felsõ-Krisztinavárosi Keresztelõ Szent János Plébánia, 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 9., telefon: 356-0089

2001. NAGYBÖJT

Az újság ingyenes, elõállítási költsége példányonként 50Ft. Kérjük a kedves híveket, amennyiben tehetik, támogassák a lap további megjelenését. Köszönjük.

IV. évfolyam 3. szám

A Felsõkrisztina Katolikus Körelsõ tavaszi elõadása

március 13-án, kedden 18.30-kor lesz.Vendégünk Olofsson Placid bencés atya.

Elõadásának címe:Tíz év a gulág poklában –

megbocsátható?

Túlságosan elfoglalt vagy?A diákmisén elbúcsúztattuk az Alleluját

folytatás a 2. oldalon

folytatás a 3. oldalon

2 2001. NAGYBÖJT

Plébániánkon immár hagyománnyá váló karitatív te-vékenység a véradás. Az évek során kialakult egy véradóitörzsgárda, amelyhez mindig csatlakozik egy-egy új arc.Idén az elsõ ilyen alkalommal 51-en adtak vért. Köszön-jük a rászorultak nevében, s azoknak is, akik bár szeret-tek volna, de valamilyen ok miatt most nem tudtak segí-teni.

*Az új képviselõtestület ünnepélyes fogadalomtétele

február 3-án a vasárnapi nagymisén volt. A szentmisétkövetõ ülésen elfogadta a testület a 2000. évi beszámo-lót és a 2001. évi költségvetési tervezetet. Két héttel ké-sõbb, február 17-én megválasztották az új tisztségviselõ-ket, s megalakultak a különbözõ bizottságok is. (lásd cik-künk)

*Február 24-én, Mátyás apostollá fogadásának ünne-

pén az Esztergomi Bazilikában a bíboros úr a káptalan ja-vaslatára mesterkanonokká nevezett ki négy plébánost.Hegedûs László kispesti, Hajnal György Zoborhegy téri(Regnum Marianum) plébános mellett megkapta e kitün-tetõ tisztséget a ministránsok által jól ismert Molnár Alajos(Lojzi atya), nyergesújfalui plébános is, valamint a város-majori „szomszédvár” vezetõje, Lamberth Zoltán atyais. Beiktatásukra és az értük bemutatott ünnepi szentmi-sére plébániánkról is többen elzarándokoltak Esztergom-ba. Miközben gratulálunk Zoltán atyának és a többi újkanonoknak, kérjük a Jóisten áldását és kegyelmét továb-bi munkájukhoz. A Fábián János Mátyás-templomiplébános halálával megüresedett õrkanonoki stallumpedig mostantól Sághy Ferenc, egykori káplánunkat illeti.

* Március 3-án újabb ünneplésre gyûlnek össze Eszter-

gomban az egyházmegye és az ország katolikusai. PaskaiLászló bíboros úr ezen a napon mutatja be aranymisé-jét. Köszöntjük õt pappá szentelésének ötvenedik évfor-dulóján.

*Egy héttel a budai plébániák sikeres farsangi bálja után

még sikeresebb bált rendeztek fiataljaink a plébánia hí-

vei számára a Jókai Klubban. Márton atya megnyitója ésa gyerekek jelmezversenye után a csapatokba szervezõ-dött bálozók szellemi és ügyességi vetélkedõn mértékössze tudásukat, melyen mind õk, mind a késõbb érkezõ„kibicek” jól szórakoztak. Ezt követõen ezdõdött a tánc,majd a szervezõk titkos meglepetése, az áramszünet.Rossz nyelvek szerint a dologban kórusvezetõnk, TõkésTünde „keze is benne van,” hiszen a mécsvilág mellettiközös éneklésben kiderült, hogy mennyien szeretünk éstudunk énekelni. Úgy hírlik, néhány új kórustagot márissikerült beszerveznie. Még nem értünk a repertoárunkvégére, amikor visszatért az áram, s folytatódott a tánc.Lapzártakor a bál még tartott, de szerdáig biztosan végetér.

*Hamvazószerdával megkezdõdött a húsvéti elõké-

szület ideje, a nagyböjt.„A böjt az az idõ, amelyben újraéljük Krisztus szenve-

dését, napról napra követve Õt útján... A böjt idején for-dítsatok különös figyelmet a bûnbánatra és az elégtételre.Jézus mondta, hogy a bûnbánatra szükség van az ördög, avilág és a test legyõzéséhez. Szeressetek imádkozni!” (Te-réz Anya breviáriuma)

Keressük az alkalmakat (hittan, lelkigyakorlatok, imád-ság) a lelki megtisztulásra és megújulásra. Minden pénte-ken keresztutat járunk. A nagyheti triduumot az idénPákozdi István egyetemi lelkész tartja.

Béres György

folytatás az 1. oldalról

A zsûri és választottjai

I. helyezett: Hófehérke és a hét törpe

II. helyezett: Óz a csodák csodája

32001. NAGYBÖJT

Ha megtalálják ezt a kapcsolatot Jé-zussal, akkor nincs fölöttük többéhatalmunk. Hadd menjenek háttemplomaikba, éljenek régimódiéletstílusukban, de lopjátok el azidejüket, hogy ne tudják létrehozniazt a kapcsolatot Jézus Krisztussal.Ezt akarom, hogy tegyétek, angya-lok. Vonjátok el figyelmüket, hogyne tudjanak összeköttetést teremte-ni Megváltójukkal, és ne tudjákápolni az éltetõ kapcsolatot sem,napjaik folyamán!

– Hogy tudjuk ezt megtenni? -kiáltozták angyalai.

– Foglalkoztassátok õket az életnem szükséges dolgaival és találja-tok ki mindenféle cselt, hogy lekös-sétek az értelmüket – felelte. – Kí-sértsétek õket, hogy költsenek, köl-tekezzenek és vegyenek fel min-denféle kölcsönt. Gyõzzétek meg afeleségeket, hogy menjenek el dol-gozni és túlórázzanak, a férjeket

pedig, hogy dolgozzanak 6-7 napotegy héten, 10-12 órát egy nap,hogy anyagilag fenn tudják tartaniüres életmódjukat. Akadályozzátokmeg õket abban, hogy idõt töl-tsenek gyermekeikkel. Ahogy a csa-lád szétzüllik, úgy otthonaikbansem tudnak majd felszabadulni amunka nyomasztó súlya alól.

Fûtsétek túl az agyukat, hogymár ne hallják meg azt a finom,bensõ hangot. Serkentsétek õket,hogy hallgassák a rádiót, amikor ve-zetnek, és hogy a TV-t állandóanhagyják bekapcsolva otthonaikban.Ezek feltorlódnak majd az emberekagyában és lehetetlenné teszik akapcsolatot Krisztussal.

Árasszátok el az agyukat hírekkelnapi 24 órában. Töltsétek meg le-vélszekrényeiket reklámokkal, ha-mis remények ajánlatával.

Még szórakozásukban is legye-nek túlzottak. Ne engedjétek kiõket a természetbe, nehogy elámul-

janak Isten csodáin. Ehelyett küldjé-tek õket moziba, vidámparkokba,focimeccsekre, koncertekre.

És amikor lelkiségi gyülekezete-ken találkoznak, vegyétek rá õketpletykára és üres fecsegésre, hogy avégén rossz lelkiismerettel és ziláltérzelmekkel távozzanak. Zsúfoljá-tok be életüket olyan sok jó üggyel,hogy ne legyen idejük Krisztushoz,mint erõforráshoz fordulni. Így ha-marosan saját erejükbõl fognak te-vékenykedni, feláldozva egészségü-ket és családi életüket a ’jó ügyért’.Ez biztos siker lesz! Biztos siker!

Nagyjelentõségû kongresszusvolt ez.

A gonosz angyalok sietve men-tek, hogy küldetésüket teljesítsék,mindenhol ösztönözve a kereszté-nyeket, hogy vállaljanak mindenfé-le tevékenységet, és hogy ide-odarohanjanak. A kérdés az: Sikerült-eaz ördög cselvetése?

TE ÍTÉLD MEG!

folytatás az 1. oldalról

Katolikus világiak a magyar köz-életben címmel „Ki kicsodát” jelen-tetett meg karácsony elõtt a „Világi-ak Szolgálata az Egyházban Koordi-nációs Iroda”. A szerkesztõk 1600kérdõívet küldtek ki a katolikusszervezeteknek és ajánlataik alap-ján az egyes személyeknek.

Mint a könyv bevezetõjébõlmegtudhatjuk, 338 értékelhetõ vá-lasz érkezett vissza, vagyis ennyi(ön)életrajzot tartalmaz a szép kivi-telû kiadvány. Minket az érdekeltelsõsorban, hogy a Felsõ-Krisztina-városi Plébánia közössége mekkoralétszámban és kikkel van jelen akönyv szerinti országos közéletben.

Többen írják, hogy a mi egyház-községünkhöz tartoznak. Összeállí-tásunkban az életrajzok katolikusvonatkozásait igyekeztünk kigyûjte-ni:

Arató (Fehér) László (1927). Teo-lógiát végzett, szerzetesnek készült.Internálták majd izgatásért 3 évrebörtönbüntetésre ítélték. Részt vettaz Országos Lelkipásztori Intézet

megszervezésében, az IGEN, aZászlónk és a Táborkereszt c. lapokelindításában és a Magyar Cserkész-szövetség újjáalakításában. Alapító-ja és igazgatója a Márton Áron Ki-adónak. (Mi tesszük hozzá, hogyédesapja egyházközségünk világielnöke volt.)

Bogyay Mária (1932) pszicholó-gus. 1958 elõtt hitoktató a valkóiplébánián. 1967-93-ig klinikai gyer-mekpszichológus. Jelenleg hitokta-tással és Karitász munkatárs-képzés-sel foglalkozik. A Hit és Fény közös-ség tagja.

Érszegi Géza (1944) történész,levéltáros. A Magyar Országos Le-véltár fõlevéltárosa. A JeruzsálemiSzentsír Lovagrend magyarországivezetõje. Tagja számos szakmaiszervezetnek és a Szent István Tár-sulat választmányának.

Maskovszky Éva (1925) mûfordí-tó, játéktörténész.

Sapszon Ferenc (1952) karnagy.1973-1990 között a pesti Jézus Szí-ve templom karnagya. 1988-banmegalapítja a 12 évfolyamos KodályZoltán Magyar Kórusiskolát.

Sepsey Tamás (1956) politikus,jogász. A kárpótlási hivatal elnöke,majd országgyûlési képviselõ(1994-98).

Szalay Olga (1953) zenetudós.Többek között a HittudományiAkadémia levelezõ szakán szerzettdiplomát. 1977-ben a párizsi Kato-likus Ifjúsági világtalálkozó kulturálisprogramjának szervezõje volt. Ki-tüntetés: Pro Ecclesia Hungariae.

Szõnyi Erzsébet (1924) zeneszer-zõ. Az ötvenes években vallásosmeggyõzõdése miatt elveszítette ta-nári állását. A Magyar Kodály Társa-ság társelnöke, a Kórusok OrszágosTanácsa tiszteletbeli elnöke, a Bár-dos Lajos Társaság társelnöke.

Köszöntjük õket, és számítunkrájuk a helyi (plébániai) közéletbenis.

Szerdahelyi Csongor

Mi is számítunk rájuk

2001. NAGYBÖJT4

Márton atya röviden értékelte azelõzõ testület munkáját. Majd el-mondta, hogy a képviselõtestületeta hívek öt évre választották. Kifejez-te reményét, hogy hasznosan azegyházközség motorjaként tudjukkitölteni ezt az idõt. A templomügyei mellett foglalkozzunk sajátéletünkkel és kapcsolatainkkal is,ezek fejlesztése legyen fontos min-denki számára. Kapcsolatot kell tar-tani a hívekkel, be lehet és be kellvonni õket a templom életébe, atemplom körüli munkába.

Müller Ferenc, az elõzõ képvise-lõtestület jegyzõje a következõ cik-lusra is vállalta ezt a feladatot.

Az ülésen a 26 képviselõbõl 3nem jelent meg, mindhárman iga-zoltan maradtak távol.

Az elsõ napirendi pont a képvi-selõtestület elnökének és alelnöké-nek megválasztása volt.

A szavazás eredményekéntBabics Balázs lett a testület elnökeés Béres György az alelnöke.

Márton atya elõterjesztéséremegalakultak a munkabizottságok.

Lelkipásztori bizottság, vezetõjeGyörgydeák Márton.

Hitoktatói bizottság, vezetõjeLukách Krisztina.

Liturgikus bizottság, vezetõje dr.Hauser Péter.

Gazdasági-mûszaki bizottság,vezetõje Marosi Gabriella.

Karitász munkacsoport, vezetõjeFüredi Ivánné.

Sajtóügyi bizottság, vezetõjeSzerdahelyi Csongor.

A képviselõtestület megválasz-totta a két számvizsgálót, dr. KovácsÁdám és dr. Hauser Balázs szemé-lyében.

Márton atya elmondta, hogy na-gyon sikeres volt tavaly a nyílt nap,idén is megrendezzük.

Szerdahelyi Csongor méltatta atavalyi lelkigyakorlatot, javasoljaidén is megrendezni. Elmondta,

hogy a MOM park felépültével 170új lakással bõvül az egyházközségterülete. Újságunk jó fórum lehet amegszólításukra.

Horváth Lászlóné Bagolyirtástajánlja a lelkigyakorlat helyszínéül,(most készült el a lelkigyakorlatosház), valamint javasolja, hogy a bi-zottságok készítsenek munkatervet.

Az új templom építésébe még jópár évig nem kezdhetünk bele, arraaz idõre is szükséges lenne a jelen-legi templom szentélyének méltókialakítása, ami összeköthetõ lenneegy tisztasági festéssel, a beázásokmegszüntetésével és a sekrestyeamúgy is halaszthatatlan felújításá-val. Márton atya felkérte a mûszakibizottság tagjait, hogy vizsgáljákmeg a fenti munkák mûszaki ésgazdasági kihatásait, és tegyenek ja-vaslatot a szükséges átalakításra, fel-újításra. Felvetõdött a szószék el-bontásának, átalakításának a gon-dolata is, ami kisebb vitát váltott ki.Sokan szóltak hozzá, több véle-ményt is hallottunk mind mellette,mind ellene. A vitát Béres Györgyzárta le: a liturgikus és a mûszaki bi-zottság készítsen tervet.

Szauer Tibor bemutatta az urna-temetõ II. ütemének a terveit,amely a jelenlegi közel 1000 urna-fülke mellett további 2000 fülke ki-alakítását és méltó elhelyezését te-szi lehetõvé.

A 2000. évi búcsúkor már látha-tó volt az a tabló, mely az új temp-lomról készített vázlattervet mutatjabe. Ezt a tervet, a tervezés koncep-cióját ismertette, hangsúlyozva,hogy még sok idõre van szükség atemplom megtervezéséhez és ter-mészetesen a megépítéséhez is. Aképviselõtestület az ülést imávalzárta. A következõ összejövetel idõ-pontja Nagyszombat elõtt két héttel7 órai kezdettel lesz.

Müller Ferencjegyzõ

Beszámoló a képviselõ-testület február 10-i alakuló ülésérõl

IRODALOM

Karinthy Gábor: Jeremiádok

Kérdem a Krisztus hét sebéreMiért születni szenvedésre?!Születni és meghalni vérben!A Krisztus hét sebére kérdem!

Kérdezlek önnön hét sebedreKrisztus, a lángoló sebekre?!Hoztál-e írt a mély sebekre?!Kérdezlek és felelj meg erre!

Kínoddal kínunk nem enyhült!Lángoddal a lángunk ki nem hûlt!Jajban nem ismerünk határt!Miért haltál kereszthalált?!

Buda-hegyvidék területén azelsõ evangélikus istentiszteletet1936 áprilisában tartották, sajáttemplom híján, a Németvölgyi úti„mackós” iskolában - tudtuk megCsonka Géza evangélikusdiakónustól.

A diakonisszák (evangélikusnõi szerzetesek) Márvány utca26. alatti háza helyett azEvangélikus Egyház kárpótláskénta Kékgolyó utcában kapott ingat-lant.

65 éves álom valósul meg itt.Virágvasárnap elõtti szombaton,2001. április 7-én, de. 10 órakorD. Szebik Imre, a MagyarországiEvangélikus Egyház elnök-püspöke fogja felszentelni aBudapest, XII. ker. Kékgolyó utca17. sz. alatti új evangélikus tem-plomot és gyülekezeti központot,amely Benczúr László Ybl-díjasépítész tervei alapján épült meg,sokak áldozatos munkájával.

Erre az ünnepségre szeretettelhívják és várják a „felsõkrisztinai”híveket is.

SHM

Új evangélikus templomkerületünkben

52001. NAGYBÖJT

Rosszijszki ezredes, hadbírómondta Olofsson Placid vádlottnak1946-ban: „Nekünk nem azokkal vanbajunk, akik nyilasok voltak és mostkommunisták, hanem azokkal, akikakkor sem voltak hajlandók nyilasoklenni és most sem kommunisták.”Placid atya ilyen ember volt.

A KALOT és a cserkészet, vala-mint minden katolikus egyesület be-tiltásakor letartóztatták, és azAndrássy út 60-ba került. A kínzások-kal és verésekkel járó kihallgatásokután hadbíróság elé állították. Az íté-let: 10 év büntetõtáborban letölten-dõ szabadságvesztés. Okok: antibol-sevista propaganda, terrorizmus, ál-lamellenes szervezkedés.

Oloffson Pacid mind a tíz évet le-töltötte, mégpedig szovjet büntetõtá-borokban, két és félezer kilométerreMagyarországtól. De szabad ember-ként még meg is toldotta, mert aszovjet üzem munkásai nem kaptákvolna meg szokásos jutalmukat, ha amagyar rabok távoztával jelentõsencsökkent volna a termelés.

Placid atya 1916-ban Rákosszent-mihályon született. Édesapja Mün-chenben tanult, mûvészeti akadémi-át végzett. Oloffson Placid (családi

nevén Károly) 1933-ban lépett be abencés rendbe, 1939-ben szenteltékpappá. 1941-ben tábori lelkészkéntbehívták katonának. 1943-tól a rendgimnáziumaiban tanított.

Tanári munkája, nyilvános elõ-adásai, lelkes prédikációi, egész papiegyénisége minden bizonnyal hozzá-járult ahhoz, hogy az 1945-ös válasz-tásokon alulmaradt a kommunistapárt.

Tíz év múlva, 1955 végén érke-zett vissza „büntetett elõéletûként”;papi munkát nem vállalhatott sehol,és nem térhetett vissza Pannonhal-mára. Betanított munkásként dolgo-zott, majd kórházi mosodavezetõlett. 1977-ben ment nyugdíjba. Az-

óta kisegítõ lelkész a Szentimre-városban.

1993-ban magas kitüntetésbenrészesült. Az „1945-56 közötti nem-zeti ellenállásban való tevékeny rész-vétele és következetes életútja elis-meréséül” átadták neki a MagyarKöztársasági Érdemrend Kiskereszt-jét.

Szeretettel várjuk március 13-ántemplomunkba, a magyar szabadságés a katolikus eszmék védelmébenoly sokat szenvedett, derûjét, opti-mizmusát azonban mindenek elle-nére töretlenül megõrzõ Placid atyát,hogy avasson be minket is az élet iga-zi mûvészetének titkaiba.

Szerdahelyi Csongor

Placid atya

Hatalmas vihar tört ki egy kissváb falu felett. Egyfolytában dör-gött és villámlott. Hirtelen kigyul-ladt egy fáskamra. A szomszédokhívták a tûzoltókat. Azok siettek,ahogy tudtak. A közeli kisváros tûz-oltói azonban egy kicsivel hama-rabb értek oda, mint a falubeliek.

Megmenteni már semmit nemlehetett, de a derék városi tûzoltókmégis belekezdtek. Amint a hely-beli tûzoltó-alakulat megérkezett,szóváltás alakult ki a két parancs-nok között. A falusi csapat fõnökekezével hadonászva dühösen uta-sította rendre a városi parancsno-kot:

„Tisztázzuk egyszer s minden-korra: ez a mi tüzünk! Ehhez nek-

tek nincs közötök! Egy nagy frászt!Különben is, nálunk 35 éve nemvolt tûz!” (Balling: Liebe machtkeinen Lärm/60. old)

A sváb epizód mosolyt fakasztbelõlünk. De legyünk õszinték:alapjában véve nem ugyanígy visel-kednénk-e mi is hasonló esetben?

A mi tüzünk, a ti tüzetek.Kinek a tüze?Mintha az lenne a fontos, hogy

amikor valahol ég, azt keressük, ki-nek a tüze? Ha az ember bajbanvan. Ha sürgõs segítségre szorul.

Az életben sokszor van ez így:mindenki igényt tart a saját terüle-tére. Mindenki ápolja a róla kiala-

kított képet. Mindenki jó benyo-mást akar kelteni. A nap hõse akarlenni. Még a tûzoltásban sem en-ged maga elé senkit. Itt presztízs-rõl, elismerésrõl, hírnévrõl vanszó...

Tényleg olyan rossz lenne, haegyszer hátralépnénk, hogy másthagyjunk érvényesülni? Ha egyszerhagynánk, hogy más arasson, ott,ahol mi vetettünk?

URAM, hiányzik belõlünk azalázat. Nem engedünk másokatelõre, ha dicséretrõl és elismerésrõlvan szó. Tanítsd meg nekünk, hogybelássuk Fiad szavainak igazságát:

Aki közületek elsõ akar lenni,legyen mindenki szolgája.

dr. Bori Zsuzsa

Kinek a tüze?

2001. NAGYBÖJT6

A templom és környéke a háború utáni években II.

A karnagy és a sekrestyés mel-lett szóba kerülnek a plébánia ér-dekében önkéntesen tevékenyke-dõ világiak is, akiknek sem válasz-tott, sem kinevezett tisztségüknem volt, mégis a plébániáért dol-goztak. Személyes adottságaikatbocsátották a közösség egésze ésegyes tagjai rendelkezésére. Ezekközé tartozott Szentesi Ferenc(1927), fiatal tanár, aki az egyház-községi könyvtárat kezelte. Aztána tanácstermet, ahol a könyvtárvolt, szükségbõl más célra kelletthasználni, ezzel a könyvtár meg-szûnt.

Mindenek elõtt pedig GULYÁS

ISTVÁNT említették, a plébánia spe-ciális fiú-ifjúsági szervezetének, aFutárgárdának az alapítóját.

Keszthelyi István gyerekkorá-ban a Szolyva utcában lakott,1949-ben innen az ávósok kilakol-tatták õket, ettõl kezdve a Király-hágó tér- Orbánhegyi út sarkánélt, megnõsüléséig.

„Rendszeresen ministráltam,cserkészvezetõ is voltam. Amikor1948 nyarán feloszlatták a cserké-szetet, akkor értesültem a Futár-gárda létérõl, ide léptem be. Ezcserkészetszerû ifjúsági szervezetvolt. A plébánia belsõ postáját in-tézte. Szervezeti struktúrával ren-delkezett, rendfokozatai voltak. Afelsõbb rendfokozatba való lépéstbizonyos számú ponttal lehetettelérni. Egy pontot lehetett kapni agyûlésen való megjelenésért, többpontot bizonyos elvégzett felada-tokért. A 'pontok' 1-10 névértékû,hajszálpontosan azonos méretûrevágott papírlapok voltak, a plébá-nia pecsétjével ellátva. Külön'pont-táros' kezelte õket. Magam isgyártottam ilyeneket a plébániatanácstermében.

Az alapító és az egész lelke Gu-lyás István volt, aki az Agárdi utcá-ban lakott özvegy édesanyjávalegy kis szuterén lakásban. Szinte

megszállottja volt az ifjúságért vég-zett munkának.”

Róbert György (1935) tanár,oboamûvész volt a Futárgárda elsõembere, ún. vezérfutára. „GulyásPista tett meg ennek engem. A Fu-tárgárdának volt írott szervezetiszabályzata, egyenruhánk is volt:kék Bocskai-sapka elõl jelvénnyel:két fehér szárnnyal; cserkész-sza-bású fehér ing, a rendfokozatokfehér karszalagon kék, ill. pirossujtásokból. Az enyém arany ala-pon arany kereszt volt. Négy nyá-ron volt tábor:

-1946-ban Budakalászon, ezkis létszámú tábor volt, én ez utánkapcsolódtam be.

-1947-ben Nyergesújfalun. Ideteherautóval hozták ki a holmit,amíg a többi táborba vonattal ju-tottunk el. Gulyás néni fõzött egyvendéglõ konyháján, kézi kocsivalvittük ki a táborba az ételt.

-1948-ban Kemendolláron,Gergely József plébános-helyettes(1948-50) szülõfalujában, az Yalakú falu közepén, egy elhagyotthomokfejtõben. A táborkereszt amagas part tetején állt. Itt is Gu-lyás néni fõzött;

-1949-ben pedig Péliföldszent-kereszten. Ez volt a hattyúdal.Majdnem egy hónapig tartott, ki-csit túl sokáig. Rossz volt az idõ is,a többség behúzódott a kolostor-ba. Itt már magunk fõztünk, ami-vel sokat kínlódtunk. Tekintve,hogy a következõ év szentév volt,s reméltük, hogy Rómába zarán-dokolhatunk, ezért az akkor mégszéles körben ismert, s amellett azolasszal rokon latint igyekeztükgyakorolni. Az, hogy 'kérek egypohár vizet' így hangzott: 'da mihipoculum aquae'. A napiparancsotis latinul kellett megírnom.

Most utólag csodálkozom,hogy bár az egészségügyi feltéte-lek miatt ma egy ilyen tábort a ha-tóság azonnal bezáratna, mégsem

volt soha senki beteg. 1948-banvolt az elsõ gyerekbénulás járvány.Pista elõbb megtanácskozta isme-rõs orvosokkal a dolgot, csak úgyindultunk el.

A Futárgárdán belül volt egyszûkebb kör Pista körül, az apos-tolok, 4-5 fiú, akikkel külön foglal-kozott. Amikor nála voltunk, dik-tált. Köztünk volt pl. Lakner Lászlóis, aki most Franciaországban fes-tõmûvész.”

Keszthelyi István is benne voltebben a szûkebb körben:

„Ott szorongtunk a kis szobá-ban, jegyzeteltük, amit mondott.Ki a térdén, ki a szekrény hátánírt. Az emberi természet 4 típusá-ról volt szó, erre példákkal a törté-nelmi személyek, királyok, fõpap-ok körébõl. Sok-sok oldalt írtunkerrõl. Ezek a találkozások 3-4 he-tente lehettek, mintegy 1 1/2 - 2órát tarthattak. Tisztalelkû, önzet-len társaság volt, kölcsönös jóaka-rattal egymás iránt.

Megbíztunk egymásban. Imá-val kezdtük és végeztük. A hatodikparancs szerinti tisztaság iránti el-kötelezettség alapkövetelményvolt. Pista önmagáról soha nembeszélt, nem is tudom, mi volt avégzettsége, mit dolgozott. Azttudtuk, hogy nem akar megnõsül-ni. Beszélgettem vele gyakran ket-tesben is. E személyes beszélgeté-sekben lefestette a jövõt, az isten-telenség korát, hogy az ördög ural-ma, az egyház zaklatása várható,emiatt kell egy mag, amely ezt azidõszakot túléli.

Több ezer kötetes könyvtáravolt, pedánsan egyforma papírbacsomagolva, nagyság szerint elhe-lyezve, számozva, katalóguscédu-lázva. Amennyire megítélhettem,teológiai, pszichológiai mûvek le-hettek.”

Fierer Kelemen (1933) negyve-nes években a Nagysalló utcábanlakott, jelenleg egy utcával odébb

72001. NAGYBÖJT

termeszti a legkülönlegesebb kak-tuszokat óriási üvegházakban. Õ isott volt Nyergesújfalun, Kemen-dolláron és Péliföldszentkeresztena futárgárdista táborokban.

„Nyergesújfalun (1947 júliusá-ban) a falut Lábatlan felé elhagyvaegy, a Dunába folyó patak mellettvolt a tábor, egy szekérút is veze-tett oda. Velünk volt Sághy káplánis. Helyi népdalokat tanított ne-künk.

Kemendolláron nagy mûsorostábortüzeket tartottunk, öt falubóljöttek oda. Zsírért nekem kellettátjárnom Pókaszepetkre, 12 km-regyalog; szívesen tettem. Az utolsónapon, augusztus 15-én,Nagyboldogasszony napján szépidõ volt. Pista már reggel elbont-tatta a tábort. Nem értettük, miért.Aztán váratlanul olyan jégesõ jött,hogy fedél alá kellett húzódnunk.A sátrakat a jég foszlányokra szag-gatta volna, a domboldalon lezú-duló víz pedig elmosta volna azegész tábort. Máig sem tudom,sejtett-e valamit, s ha igen, hon-nan.

Maga a gárda, meg a rendfoko-zatok, meg a pontok, számomramellékesek voltak, mert közvetlenkapcsolatban álltam Pistával, sokatbeszélgetett velem egyedül is.'Apostol' kiképzést kaptam tõle.”

Máig is megvan nála az a kis-alakú 40 lapos un. pepita füzet az1946-47. évbõl, amibe a tõle hal-lott dolgokat leírta. Ilyen fejezetekvannak benne: Az ember célja, akeresztény tökéletesség elérésé-nek a módja. Szó van benne a kétzászlóról, a négy karaktertípusról.Jól észrevehetõ a jezsuita lelkiséghatása, Loyolai Szent Ignác lelki-gyakorlataié. Egyfajta Istennekszentelt életet élt a világban. Aplébánia kezdeti hírszolgálati igé-nyére válaszolva keze alatt lelkesfiúközösség jött létre.

Róbert György pontosan em-lékszik a gárda megszûnésére is:„1948-ban a cserkészet beolvasz-

tása után még úgy látszott, hogy eza szervezeti forma életképesebblesz, átvettünk több ciszter és máscserkészt, de 1949 õszén márminden szervezkedés tilos lett.Pista szülõi értekezletet hívott ösz-sze, kimondtuk a feloszlatást.1949-53-ban jártam a tanítókép-zõbe, Pista idõrõl idõre érdeklõ-dött, hogy hogyan bírom az egyreagresszívebb ateista nevelést.”Keszthelyi István 1951-ig állt velekapcsolatban, ezután iskolai ésmás jellegû elfoglaltságai miatt el-maradt.

Jól látszott, hogy Gulyás Istvánhivatása a 10-16 éves fiúkorosz-tályhoz szól. A vele azonos korúakszámára ez nem volt mindig érthe-tõ. Rieth Józsefet az 1950-es évekelsõ felében egyszer elhívta magá-hoz, megmutatta a cédulás jegy-zetgyûjteményét, vallási, pszicho-lógiai, szociológiai stb. témákkal.Megkérdezte, akarna-e veleegyütt dolgozni. Neki azonbanegyfelõl a megközelítése inkábbtermészettudományos volt, másfe-lõl éppen nemrég tapasztalta mega konspirációs, rejtõzõ, figyelõ,menekülõ életforma hétköznap-okban nem-élhetõ voltát, így ne-met mondott. Szabó György Gu-lyás Istvánt lelkes, de zárkózottembernek ismerte. „Nagyon za-vart, hogy saját magáról nem szí-vesen beszélt, ilyenkor inkábbmosolygott. Édesanyjával élt, apjakorán meghalt. Eredetileg talángyárban dolgozott. 1950-51 tájánegyszer meghívott magához, hogykapcsolódjak be a fiatalokkal valófoglalkozásba. Nem lett belõlesemmi, mert az ott hallottakat,amit ott a fiúknak mondott, egyfe-lõl túl kenetteljesnek ítéltem, más-felõl meg túl katonásnak. Aztán aNémetvölgyi iskolában tartott gya-korlati foglalkozást.”

Azt az adottságát, hogy értett afiúk nyelvén, valamint mûszaki is-mereteit ezen a módon hasznosí-totta abban az idõben, amikor a fi-

atalsággal egyéb módon foglalkoz-ni fõbenjáró politikai vétek volt.Bornemisza István fiait a hatvanasévek elején tanította technikára aNémetvölgyi iskolában. Nagyonszerették, sokat vitte õket kirán-dulni. Szabó György egyszer talál-kozott vele, szomorúan mosoly-gott. Ez idõben szakállat viselt. Egymásik alkalommal látta, hogy sán-títva ment az utcán, rosszul nézettki.

A többit három, egykori peda-gógus kollégájától tudjuk róla. Azegyik az akkori igazgató, a máso-dik a helyettese, a harmadik a je-lenlegi igazgatóhelyettes:

Gulyás István eredetileg mû-szerész volt a MOM gyárban, ké-sõbb rábízták a tanmûhely vezeté-sét. Közben pedagógusi végzettsé-get szerzett. Az ötvenes évek vé-gétõl tanított technikát a Német-völgyi úti iskolában. Mindenkitudta róla, hogy templomba jár, demert feladatát jól végezte, ezt sen-ki nem firtatta. Tantárgyát komo-lyan vette, a jegy mögött tartalomvolt. A gyerekek közt differenciált,a képességek szerint adott felada-tokat. Mûhelyében soha nem voltbaleset. A gyerekek közül a közös-ségi beállítottságúak szerették leg-inkább. Sokan késõbb értettékmeg, milyen fontos volt, hogymegtanította õket precízen, ren-desen dolgozni. Pedáns, köteles-ségtudó, igényes, kiszámíthatóember volt. Ugyanakkor nem voltvaskalapos sem. Kollégái figyel-meztetéseit - hogy nem fejezte beidõben az utolsó órát vagy hogyhelyenként talán túl precíz - min-dig megfogadta. Mindhárman jóemlékekkel gondoltak vissza rá.

A hetvenes évek elején egymátrai téli kiránduláson rosszullett, kivették a lépét. Két évre rá akatedrán érte rosszullét, háromnapra rá meghalt a János Kórház-ban.

id. Frivaldszky János(folytatása következik)

2001. NAGYBÖJT8

Az egyházközséget - hogy egy-szerûen fogalmazzunk - a lakóhely-hez legközelebbi templomba járóemberek alkotják. Templomba pe-dig szentmisére járunk, így a szent-mise az, ami minket elsõsorbanösszeköt. Ezen állítás akkor is igaz,ha tudjuk, hogy a puszta „misére-járás”, pláne, ha az csupán „vasár-napi kereszténységet” jelent, ko-rántsem lehet egyedüli megnyilvá-nulása keresztény (katolikus) vol-tunknak, hiszen a választott hivatás,az állapotbeli kötelesség s fõleg aTõle kapott talentum függvényébena legtöbben egyéb területeken éljükés valljuk meg - talán intenzívebben- hitünket: hittant tanítunk, betege-ket-öregeket ápolunk vagy egysze-rûen csak tisztességgel dolgozunkés élünk (illetve minderre törek-szünk). Mégis: hittant tanítani az is-kolában, odahaza és a cserkésztá-borban is lehet, a villamoson isimádkozhatunk, s az öregek, eleset-tek, árva gyermekek gondozására aKaritász mellett - elvileg - ott a Vö-röskereszt, az SOS Gyermekfalu shasonlók. A szentmisét ugyanakkornem pótolhatja, nem helyettesíthetisemmi más, az az idõk végezetéigkeresztény voltunk központi ese-ménye marad. A II. Vatikáni ZsinatLiturgikus Konstitúciója megfogal-mazását idézve a szentmise egy-szerre 1) áldozat (Krisztusnak ésEgyháznak az áldozata), 2) emlék-ünnep (mely Krisztus halálára és fel-támadására emlékezet) és 3) lako-ma (mely a keresztény kultusz for-rása és csúcspontja). Mindezzelpersze úgy általában tisztában is va-gyunk, ha másképp nem, hát „tudatalatt”. Sõt, miséinket oly annyira„megszoktuk”, hogy legtöbben nemis tudnánk meglenni nélküle, mégismeg kell kérdezni önmagunktól,hogy a fenti „definíciót” teljes mély-ségében értjük-e, s fontosságát ésnagyszerûségét átéljük-e - hétrõl-hétre, évrõl-évre? Ha mondjuk, va-sárnap reggel a templomunk mel-letti megállóban az 59-es villamos-

ról leszálló hívektõl a „hitbélileg kö-zömbös” villamosvezetõ megkérné,hogy magyarázzuk el, hogy mi az azesemény, amire úgy igyekszünk,tudnánk-e meggyõzõ választ adni?Vagy ha kínai vendéglõ idegenbõlérkezett tulajdonosa egyszer érdek-lõdne hitünk központi tanításáról,hogyan fognánk a magyarázathoz?De mi magunk is, értjük-e igazi tel-jességében a liturgiát, például ószö-vetségi olvasmány vagy a zsoltárfontosságát, az áldozati rítust; tu-dunk-e hétrõl-hétre figyelni a Hit-vallás és a Miatyánk lelkületére (hi-szen a „szöveget” már évtizedekóta „kívülrõl” tudjuk - ahogy mon-dani szokták, még álmunkból felri-adva is)? Értjük-e s fõleg értékeljük-e a csend jelentõségét (például azIstván atya által végzett hosszas Úr-felmutatás motivációját)? Tanulunk-e keleti keresztény testvéreinktõl?Hiszen õk nem a mise kezdete elõtt(pláne után) fél perccel „esnek be”a templomba, mert az elõkészület,a találkozásra való felkészülés nálukjóval fontosabb.

Nos, a szentmise még teljesebbmegismerést szolgálja Tarjányi Zol-tán professzornak, az Új Ember fõ-szerkesztõjének nemrég megjelentMisekalauz c. könyve. Korántsemszáraz, elvont teológiai mû - ellen-kezõleg: gördülékeny, olvasmányos,a témát logikus szerkezetben be-mutató, idézetekkel és történelmiutalásokkal gazdagon átszõtt igazikalauz. Olvasását - rendhagyó mó-don - érdemes a 153. oldalon, „Aszentmise szerkezeti áttekintése” c.fejezettel kezdeni (ill. olvasás köz-ben állandóan odalapozni), hiszenitt olyan hosszú gondolatsorral vilá-gít rá a szentmise lényegére, melydidaktikailag alkalmas mind a hi-tünk iránt érdeklõdõ „idegen” (te-hát a villamosvezetõ, a kínai ven-déglõs, stb.), mind a hite tökélete-sebb és teljesebb megvallására és

megértésére törekvõ egyén kérdé-seinek a megválaszolására. Tehát:„az ember a világból jön, belép azünneplõ közösségbe, s folyamato-san emelkedik, megtisztul” (ez abevezetõ szertartás); „Isten szól, fel-tárja önmagát és mindazt, amit te-remtményeiért cselekedett. Igaz-sággal táplálja az embert, aki errehittel válaszol” (ez az igeliturgia) „azember a saját és a világ életét a ke-nyér és a bor valóságában áldozat-ként felajánlja Istennek”, aki azt„átisteníti: Jézus megjelenik a ke-nyér és a bor színében” majd „azátistenített emberi adományt Istenvisszaadja: Krisztus megváltói áldo-zata az ember tápláléka, erõforrásalesz” (ez az áldozati liturgia);” a mi-sében igazsággal és táplálékkal erõ-södtünk, ezt az erõt vigyük ki a vi-lágba, a teremtésbe!” (ez a szertar-tás befejezõ része).

Vedd és olvasd! - hangzik elgyakran egy-egy könyv ajánlásában.E felszólítás esetünkben még in-kább aktuális, hiszen e könyv nagy-ban segíti keresztény voltunk ésegyüvé-tartozásunk tökéletesebbmegélését, azaz hogy a mise „hall-gatását” a szentmisébe való intenzívbekapcsolódás ill. az azon szó sze-rint vett „részvétel”, mint igazi kö-zösségi esemény váltsa fel, hogy az-tán az így kapott (fent idézett) erõ-forrás az egymással közeli szom-szédságban lakó katolikusok össze-tartozását tovább szilárdítsa.

Szende Ákos

KönyvajánlóTarjányi Zoltán: Misekalauz

Márton atya és „segédje”

Babics Balázsvilági elnökBudapesten születtem 1968-

ban. Emlékezetem szerint szüleimkezdettõl fogva a „Felsõkrisztinába”hordtak szentmisére nõvéremmelés húgommal együtt, késõbb hittan-ra is. Bár a II. kerületben laktunk, azitteni papság, emlékeimben kivált-képp Haid Árpád és Schramkó Pálatyák diákmiséi és hittanórái, meg-érték a 30-40 perc villamosozást.Felcseperedvén elõbb Vajna László,majd Lukách Kriszta „szárnyai alatt”ministráltam.

Gimnáziumi éveimet Gyõrött, abencéseknél töltöttem, így akkori-ban csak a szünidõben fordultamelõ plébániánkon. Érettségi utánvisszatértem Budapestre, hogy azELTÉ-n tanári diplomát szerezzek.Az egyetemi évek alatt lettem aschola tagja és lehetõséget kaptamministráns csoport vezetésére is. Ta-nárként a budakeszi Prohászka Ot-tokár Katolikus Gimnáziumban dol-goztam 1993-tól 1997-ig, majd egyszámítástechnikai Kft-hez kerültem,ma is ott dolgozom.

1996-ban vettem feleségül ko-rábbi ministráns- és scholatársamat,

Gyimesi Zsuzsannát, azóta lakunk aplébánia területén. 1998-ban szüle-tett Borcsa lányunk és néhány hé-ten belül várjuk testvére érkezését.

Az egyházközség képviselõtestü-letének az elõzõ ciklus óta vagyok atagja, melynek most – nem kismeglepetésemre – elnökévé válasz-tottak.

2001. NAGYBÖJT 9

Béres Györgyvilági alelnökLassan tizenhét éve, hogy felesé-

gemmel, - ahogy a pannonia sacrá-sok ismerik, Béres Zsófi nénivel - ésOrsolya lányommal erre a környék-re költöztünk. Családom azóta And-rással és Borbálával öt fõre „egészültki”. Az elõzõekbõl kitûnik, hogy fe-leségem pedagógus, és bár én ere-dendõen nyomdaipari mérnök va-gyok, a tanári diploma megszerzéseután több, mint húsz évig magam istanárként tevékenykedtem. Ehhezindíttatást a piaristáknál kaptam,ahol kiváló tanárok tanítottak. Külö-nösen osztályfõnökeim, PázmándiGyörgy és Kincs Lajos tanár urakvoltak rám nagy hatással, utóbbi pe-dagógusi példaképem is. Bár terüle-tileg Farkasréthez tartoznánk, azon-ban ennek a templomnak atmosz-férája, s nem utolsó sorban akkoriplébánosa dr. Nagy Imre atya ebbea közösségbe vonzott. Kõbányánnevelkedtem, s mióta az eszemettudom, a templom körül „serteper-téltem”, mint kis- majd nagymin-istráns és a különbözõ kórusok tag-jaként. S ahogy az már lenni szo-kott, feleségemmel is e körben is-merkedtem meg. Képviselõtestületitag is a Szent György plébánián let-tem elõször, 24 éves koromban.Nagyon jó közösség volt ott akkor(és ma is), melynek erejére jellem-

zõ, hogy az egyébként szegény kör-nyék lakói fillérjeikbõl és nem kevésfizikai munkájukkal egy kocsma-épületbõl kialakított kápolna he-lyén szép, új templomot építettekplébánosuk, Sirkó Simon vezetésé-vel. Hasonló közösséget találtunkitt, és amikor az akkori képviselõ-testületi elnök, Thorday Lajos bácsijelöltségre javasolt, örömmel vállal-tam. Most a második ciklusban va-gyok képviselõtestületi tag. Rész-ben a „plébániai értesítõ” szerkesz-tésében tevékenykedem, részbenpedig Márton atya felkérésére acsaládpasztorációban. Úgy látomnehézkesen bár, de megindult acsaládok közötti kapcsolatkeresés,közösségteremtés. Sokat segít e fo-lyamatban a Baba kör. Már kétházaskörünk alakult, s várjuk továb-bi fiatal és kevésbé fiatal házaspá-rok jelentkezését. Igyekszünk azeddigieknél még több programotszervezni, alkalmat adva egymásjobb megismerésére. Köszönömmindazoknak, akik bizalmukkalmegtiszteltek, és társaimmal azonleszünk, hogy a plébánián minélbensõségesebb hit- és közösségiélet legyen.

Egyházközség képvislõtestületAz új évezrednek új képviselõtestülettel indul neki plébániánk. Tagjai a lap hasábjain apránként, valamennyien bemutatkoznak.

Ebben a számban az elnök és az alelnök kezdi a sort.

2001. NAGYBÖJT10

Az iskola 1988-ban kezdte megmûködését, elsõként vállalva a ke-resztény emberképre épülõ, „teljesember” nevelésének eszményét. Is-kolánk tehát:

Kórusiskola: A világhírû nyugat-európai Katedrálisi Kórusiskolák(Cambridge, Oxford, Montserratstb.) magyar változata, ahol a Ka-tedrálisban liturgikus szolgálatotvégzõ gyermek énekesek, eseten-ként kollégiumban élve, magasszínvonalú oktatásban és hangsze-res képzésben részesülnek.

Magyar: A Szent István-i keresztényértékrendre s a legnemesebb hazai is-kolai hagyományokra épít, így pl. to-vábbfejlesztett változata a kodályi zeneiált. iskolának.

Kodály Zoltán nevét viseli, az Õmélyen átgondolt, nemzetnevelõkoncepciójának megvalósítására tö-rekszik.

Céljai:Keresztény nevelés egységes,

családias légkörben. Ezért Don Boscó nevelési mód-

szerét alkalmazó, sajátosan meleg,gyermekközpontú pedagógiát foly-tat.

Világszínvonalú ének-zenei ne-velés és kóruskultúra.

Bár az iskola nem zenészeket képzõintézmény, vallja, hogy a mûvészi igényûzenélés, az értékes zenével átjárt légkörsemmi mással nem pótolható emberfor-máló erõ.

Nívós közismereti oktatás 12 évfo-lyamon, amely érettségivel zárul és nyi-tott bármely – az egyéni adottságoknakmegfelelõ – felsõfokú intézményben va-ló továbbtanulásra.

Növendékeink szinte kivétel nélkülbekerülnek a különbözõ fõiskolákra,egyetemekre.

Amit nyújtunk:-Sok munkát igénylõ, de életre

szóló örömet adó és embert alakítókórusélményeket.

-Az élõ nyelvek közül 4. osztály-tól az angolt vagy a németet indít-juk. 9-tõl választható még a latinvagy a francia.

-Természetesen számítástechni-kai ismereteket is tanítunk és minda 12 évfolyamon hittant (katolikus,vagy igény szerint protestáns) is.

-Valamennyi növendékünk 2-10. osztályban itt, helyben kötele-zõen tanul hangszeren és részt veszhangképzésen.

-Választható hangszerek: furu-lya, fuvola, oboa, klarinét, fagott,kürt, trombita, szaxofon, hegedû,cselló, gordon, gitár, hárfa, zongora,orgona, ütõhangszerek

-A kreativitásra nevelés színhelyea mûhely, ahol délutánonként szö-vést, kerámia-készítést, csont ésmagfaragást tanulhatnak diákjaink.

-Egyházzenei szakképzés:-Iskolánkban a 9-13. évfolya-

mon párhuzamos képzéssel lehetõ-séget nyújtunk középfokú egyház-zenei szakképesítés megszerzésére.

-3 éves, középfokú egyházzeneiszakképzést is indítunk érettségizet-tek részére.

Kórusaink hangversenyeken, rá-dió-TV felvételeken, külföldi turné-kon, ill. a katedrálisi kórusiskolákrajellemzõ liturgikus szolgálatokonvesznek részt.

A 8–10 évesek kórusa a Gaudete kó-rus. A 10–14 éves lányok a Laudatekórusban énekelnek. Ez a kórusnemzetközi kórusversenyeken veszrészt és szép sikereket ér el.

A klasszikus kórusiskolai formá-ció a fiú-vegyeskar. Itt a szoprán ésalt szólamot a kisfiúk, a tenort ésbasszust a nagyobbak éneklik. A

10–18 éves fiúk az Exsultate fiú-ve-gyeskarban énekelnek.

-Világhírû kórus a Iubilate leány-kar. Turnézott többek között Görög-országban, Szlovákiában, Olaszor-szágban, Finnországban, Németor-szágban, az USA-ban kétszer stb.

-A gimnazista lányok és fiúk al-kalmanként vegyeskart is alkotnak.

-A kórusiskolában végzettek1996–ban elhatározták , hogyegyütt maradnak, folytatják azéneklést, és Cantate néven ve-gyeskart alakítottak. A kórus tagjaiközött a legkülönbözõbb fõiskolákill. egyetemek (orvosi, mûszaki,közgazdasági, tanárképzõk, zene-akadémia, stb.) hallgatói énekel-nek. Néhány eredmény:

1997-ben a Giesseni Nemzetkö-zi Kórusversenyen az Ifjúsági ve-gyeskari kategória I. díját, a közön-ségdíjat, valamint a verseny nagy-díját kapta a kórus.

2000 tavaszán a Riva del GardaiNemzetközi Kórusversenyen ifjúsá-gi kórus és musica sacra kategóriák-ban I. díjat és a verseny Nagydíjátkapták.

2000 nyarán Linzben, a Kórus-olimpián 60 ország 350 kórusa kö-zül az olimpia két legmagasabbpontszámával musica sacra a capel-la és musica sacra kategóriákbanolimpiai bajnok lett.

A Kórusiskola sajátosan mûkö-dik. A hónap 4 szombatjából 2szombat délelõtt kóruspróbák van-nak, 1 alkalommal kirándulás, 1családi (szabad) szombat.

Szeretettel várunk osztályainkbaolyanokat, akik szép hanggal, jó ze-nei képességekkel, az évfolyamuk-nak megfelelõ „zeneis” szolfézstu-dással rendelkeznek. Címünk:

KODÁLY ZOLTÁN MAGYAR KÓRUSISKOLA

1015 Budapest Toldy F. u. 28–30Tel: 212 – 7782

ifj. Sapszon FerencLiszt-díjas karnagy,

a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola.

112001. NAGYBÖJT

Korábbi számainkban már be-számoltunk arról, hogy majd 3 év-vel ezelõtt bemutatkozó leveletküldtünk a több, mint 60 magyar-országi Keresztelõ Szent Jánostemplom közösségének, hogy fel-vegyük velük a kapcsolatot és meg-ismerjük egymást. Megírtuk azt is,hogy õszinte fájdalmunkra összesenhárom választ kaptunk: Bakony-szentivánról, Cserkútról ésFarádról.

Úgy gondoltam, hogy két és félév elteltével már nem számíthatunkújabb jelentkezésekre, ezért elhatá-roztam, hogy magam kutatom felapránként a maradék 62 templo-mot. Gondolkoztam, melyik temp-lommal is kezdjem. Végül a Fejér-megyei Fülére esett a választásom,hiszen gyakran utazom vonattal aBalaton északi partjára, és a vonat-ból jól látszik ez a helyes, szép fek-vésû kis falu két templomával. Kö-zülük az egyikrõl már messzirõl lát-tam, hogy mûvészettörténeti szem-pontból értékes lehet. Sejtésem be-igazolódott. A Fejér-megyei mûem-lékjegyzékben szerepelt is a füleirómai katolikus templom, mintXVIII. századi barokk mûemlék, vé-dett rokokó és empire berendezés-sel. A mellette álló plébániaház ismûemlék jellegû. A Székesfehérvá-ri Egyházmegye 1977-ben kiadottSchematismus Iubilaris-a középkorieredetû templomként emlegette,ami mai formáját 1749-ben nyerte.Úgy döntöttem, hogy személyesenis megnézem.

Január végén barátaimmal a Ba-latonról hazatérõben útba ejtettükFülét. A község fõutcáján hamarmegtaláltuk a katolikus templomot.Sajnos nem csak a templom, de atemplomkert is zárva volt, bármer-rõl próbáltuk megközelíteni, sehon-nan sem lehetett a közelébe férkõz-ni. A templommal szemben találha-tó házból rendkívül bizalmatlanulés barátságtalanul érdeklõdött egyhölgy aziránt, hogy mit keresünkott. Arra a kérdésünkre, hogy meg-

nézhetjük-e esetleg a templomot,röviden és határozottan azt felelte:„Azt nem lehet.”. Majd hátat fordí-tott, bement a házába és becsuktamaga mögött az ajtót. Így csak 3,meglehetõsen rossz minõségû fény-képpel tértem haza Fülérõl. De ta-lán ezeken is látszik, hogy az elha-nyagolt barokk épület sok értékesközépkori részletet õriz.

Nem keseredtem el. Gondol-tam, a budapesti könyvtárak egyi-kében csak találok anyagot a temp-lom történetével kapcsolatban éstalán képeket is. Sajnos a füleitemplom nem annyira ismert, hogykönnyen lehessen adatokat gyûjte-ni róla, így én sem jártam nagy si-kerrel. Végül elmentem az Orszá-gos Mûemlékfelügyelõség tervtárá-ba, ahol a katalógusban végre bõsé-ges anyagot, felméréseket, mûleírá-sokat, terveket találtam. De amikormegpróbáltam ezeket a raktárbólkikérni, közölték velem, hogy egy-szerû középiskolai tanárként nemkaphatok kutatási engedélyt, és ne-kem semmilyen do-kumentumot semadhatnak ki. Csakazok kaphatnak ku-tatási engedélyt,akik (mûvészettörté-net szakos egyete-misták, egyetemioktatók, kutatókvagy építészek) hiva-talos, pecsétes pa-pírral igazolják, hogyfeltétlenül szüksé-ges, hogy az ott õr-zött dokumentu-mokhoz hozzájussa-nak. Aki csak úgy,saját gyönyörûségé-re szeretne kutatni,az ezekbe, a szerzõijogok által védettanyagokba bele semtekinthet. Sajnos ta-nácsot sem tudtak

adni abban, hogy hol juthatnékadatokhoz a templommal kapcso-latban.

Ezek után elment a kedvem at-tól, hogy a továbbiakban a fülei Ke-resztelõ Szent János templommalfoglalkozzam. Tudom, ezt a munkátsokkal ügyesebben is megszervez-hettem volna. Hiszen írhattam vol-na a falut ellátó polgárdi plébános-nak, remélve, hogy talán egy máso-dik megkeresésre válaszol. Elutaz-hattam volna Székesfehérvárra is,és az Egyházmegyei Levéltárbólkérhettem volna adatokat stb. Denem akartam valódi, a szó szorosértelmében vett tudományos kuta-tást végezni. Csak röviden bemu-tattam volna itt, a Felsõkrisztinábantestvértemplomunkat. Nem hittemvolna, hogy mûkedvelõként ennyifalba ütközöm, ha egy mûvészet-történeti szempontból igen értékestemplomról szeretnék megtudnivalami keveset.

Remélem, a maradék 61 Ke-resztelõ Szent János templommaltöbb szerencsém lesz.

Vasdinnyey Miklós

Testvértemplomunk: Füle

A fülei Keresztelõ Szent János templom

2001. NAGYBÖJT12

A Felsõ-Krisztinavárosi Keresztelõ Szent János Plébánia közösségének lapjaIV. évfolyam, 3. szám 2001. nagyböjt

Szerkesztik: Babics Balázs, Béres György, Lukách Krisztina, Müller Ferenc, Szerdahelyi Csongor, Vasdinnyey MiklósÖtleteiket, észrevételeiket várjuk a sekrestyében e célra elhelyezett dobozba.

Kassai vértanúk

Templomunk hajójában a jobboldali ablaksor 4. ablaka a háromkassai vértanút, Kõrösi Márkot,Pongrácz Istvánt és GrodezieckiMenyhértet ábrázolja.

Kõrösi Márk Horvátországbanszületett 1588-ban. Mint oly sok elõ-kelõ származású gyermek, õ is a gráciFerdinandeum jezsuita intézetben ta-nult. Ott ismerkedett meg PázmányPéterrel. A római CollegiumGermanicum Hungaricumbanvégezte teológiai tanulmányait.1615-ben visszatért Horvátországbaés 1616-ban Pázmány Péter eszter-gomi érsek Nagyszombatba hívtaszemináriumi professzornak. 1616.

december 1-én kinevezte esztergo-mi kanonoknak és komáromi fões-peresnek. 1619-ben a teljesen pro-testánssá lett Kassára küldte, valamintmegbízta a Kassa melletti Széplakkáptalani birtokának igazgatásával.

Pongrácz István az erdélyiAlvincon született valószínûleg1582-ben. A kolozsvári jezsuita kol-légiumban tanult, 1602-benBrünnben (Brno) lépett a jezsuitarendbe, késõbb Prágában,Laibachban (Ljuljana) és Klagenfurt-ban és végül Grácban tanult, ahol1615-ben szentelték pappá. Mégebben az évben visszakerült Magyar-országra, a Felvidéki Homonna újon-nan megnyílt jezsuita gimnáziumá-nak tanáraként. 1618-ban a királyicsapatok kassai helyõrségére vezé-nyelték tábori lelkésznek. Egyidejû-leg a teljesen protestáns városban fej-tett ki missziós tevékenységet, kivált-va ezzel a város lakosságának élénkellenszenvét.

Gordziecki Menyhért Sziléziábanszületett 1584-ben. Bécsi tanulmá-nyai után 1603-ban Brünnben lépetta jezsuita rend noviciátusába. Itt is-merkedett meg Pongrácz Istvánnal.1614-ben szentelték pappá és lett aprágai Vencel-kollégium igazgatója.1618-ban elöljárói Kassára rendel-ték, hogy Pongrácz István segítségérelegyen a város rekatolizálásában.

1619. március 20-án meghalt agyermektelen II. Mátyás király. Utó-da, unokaöccse, a stájer fõherceg II.Ferdinánd néven lépett trónra. EkkorBethlen Gábor, erdélyi fejedelem el-érkezettnek látta az idõt arra, hogy arendkívül bonyolult politikai helyzet-ben, a 30 éves háború elsõ évében,kihasználva a birodalom belsõ viszá-lyait és az örökösödés körüli huzavo-nát, megszerezze a magyar trónt. Au-gusztusban Rákóczi György vezetésé-

vel hadjáratot indított II. Ferdinándellen. Szeptember 5-én Kassa ellen-állás nélkül megnyitotta kapuit a feje-delmi csapatok elõtt. A királyi helyõr-ség azzal a feltétellel engedte át a túl-erõnek a várost, hogy az ott tartózko-dó kevés számú katolikust nem éribántódás. A városi tanácsosok unszo-lására a Rákóczi megszegte ígéretét,és szeptember 6-án hajdúi a koráb-ban már bebörtönzött GordzieckiMenyhértet és Kõrösi Márkot váloga-tott kínzások után lefejezték, a ször-nyû kínzások után halottnak hittPongrácz Istvánt pedig élve egy köze-li szennygödörbe dobták.

Csak fél évvel késõbb temethet-ték el tisztességesen a három vérta-nút. Forgács Zsigmondné elõször asebesi templomba, majd a hertnekivárba vitte õket. 1635-ben a holttes-teket átszállították Nagyszombatbaés ott a klarissza apácák templomá-ban, majd 1784-ben az orsolyitatemplomban helyezték el õket. Bol-doggá avatásukat már 1628-ban kez-deményezte Pázmány Péter, végül X.Pius nyilvánította õket boldognak1905-ben. II. János Pál a 90-es évekközpén Kassán szentté avatta ahárom vértanút. Az Egyház mindenév szeptember 7-én emlékezik megróluk.

A kassai vértanúk tisztelete szintecsak Magyarországon és a Graz-Seckaui Egyházmegyében terjedt el.Nevükhöz kevés ismert legenda fû-zõdik. Általában a három mártírtegyütt ábrázolják, a kínzóeszközök-kel és a vértanúság pálmájával ke-zükben.

Mi különösen kötõdünk hozzá-juk, hiszen templomunk oltárában akassai vértanúk ereklyéit õrizzük. Ezlehet a magyarázata annak, hogyegyik üvegablakunkon ezt a háromviszonylag ismeretlen szentet láthat-juk.

Vasdinnyey Miklós

Akiknek nevét templomunkban olvashatjuk

foto

: H

ause

r Pé

ter