2004. MÁRCIUS

2

BENEDEK ELEK

AA TTIISSZZAAAz Úristen megteremtette az egész világot,

s mindennek megmutatta a helyét.– Itt állnak a hegyek. Itt a rétek. Itt az erdõk.Szép sorjában helyet mutatott a tengerek-

nek, tavaknak, folyóknak, patakoknak is.Hogy, hogy nem, a Tisza legutoljára maradt.

A Tisza szomorúan tekintett föl az Úrra.– Hát az én helyem hol, merre lesz, Uram?– Lám, lám, rólad szinte megfelejtkeztem –

mondá az Úr mosolyogva. Egyszeriben szólí-totta Gábort, a magyar arkangyalt.

– Gábor, húzass barázdát a Tiszának is!Gábor arkangyal elõvette aranyos ekéjét,

egy szamarat fogott elébe, s mondta a Tiszá-nak, hogy csak menjen mindenütt az eke nyo-mán.

Elindítja a szamár az ekét, a Tisza meg csakmendegélt utána, de egyszerre csak a szamárhol erre, hol arra kap bogáncskóró után, s azeke ki-kizökken az egyenes járásból. Ha közel

nem látott harapnivalót, messzire is kitért, az-tán megint más irányba, ide-oda, mindenfelé.

Azért olyan girbén-görbén, csavargósanjáró a Tisza.

SOÓ

ZÖ

LD M

AR

GIT

raj

za

3

LÁSZLÓ NOÉMI

CCSSUUPPAAVVÍÍZZFut a fûben,Fut a falban,Kiárad, ha bõsz vihar van,

Cseperészget,Szaporázza,Levegõben perdül táncra,

Itt egy felhõ, Ott egy felhõ,Csurran-csöppen az esztendõ,

Csiga házánHarmat-árok,Csupasz ágon vízvirágok.

ORBÁN OTTÓ

MMEESSEE

Elindult a forráspatak-iskolába,

köveken, kavicsonporzott a lába.

Zöld mezõre érvefolyó lett belõle,

vastag a dereka,zöld a bõre.

Világot járvalett belõle ember,

a Nagytanácsbanõszhajú tenger.

ÓCEÁN

TENGER

TÓ

Húzogasd helyükre aszókártyákat.

Rajzolj kis kék pöttyöta kis vizek, nagyobbat anagyok mellé.

POCSOLYA

4

GYÁRFÁS ENDRE

ÉÉBBRREESSZZTTÕÕ

Ébresztõt fújnakfürge rigók,ledobja kertema hótakarót.Ébred a hóvirág,körültekint,meglesi alvótestvéreit.Parányi harangjamesszire cseng:– Tõzike, ibolya,ne szenderegj!Salamonpecsétje,téltemetõ,sáfrány, kankalin,bújj csak elõ!Bõrlevél, jácint,ébredjetek!Itt az ÉV reggele:a kikelet.

SZELLÕRÓZSA

TÕZIKE

IBOLYA

HÓVIRÁG

TAVASZI HÉRICS

5

SZILÁGYI DOMOKOS

OOLLVVAADDÁÁSS

Csirr-csurr,csöpög az eresz,háztetõrõl a hó lassanföldre szekerez,szelek dalolnak-mulatnak, kurjongat a szélben

az ablak,Tavasz-tündér lakomázik,folyik a léHencidától Boncidáig.

GÓLYAHÍRKANKALIN

SALAMONPECSÉT

LEÁNY-KÖKÖRCSIN

Ambrus Bettina,Székelyszentlélek

Figyeld meg a virágokat, hogy kint, azerdõben, mezõn is felismerd õket.

TÉLTEMETÕ

6

AMBRUS KATALIN

AAZZ EESSÕÕTT

VVEETTÕÕ FFEELLHHÕÕKK

Egyszer volt, hol nem volt,volt egyszer egy Földgolyó,rajta erdõk, mezõk, folyók,hegyek. Napkirály reggeltõlestig ragyogott fölöttük. Azáradó melegtõl a vizek csak

úgy izzadtak, párologtak. Apára meg szállt, szállt – egye-nesen az égen tanyázó, fehérfelhõk felé. A felhõk csak úgykebelezték be a páracseppe-ket, s közben énekeltek:

Süssél, süssél meleg nap,

Pocakunk így jóllakhat.

Pára ebéd s vacsora,

Ettõl növünk dagadtra.

Bizony dagadtra is híztak.

A Göncölszekér csak üggyel-bajjal tudott áthaladni közöt-tük a tejúton. Ahogy hozzáértegy-egy szürkévé, feketévékomorult felhõhöz, azok na-gyot villámlottak, és dörögverepedtek szét:

Nagy pocakom, jaj, kireped,

Nagyot durran oldalam,

Szelek szárnyán esõt vetek,

Ettõl leszek gondtalan.

7

Kövesd a víz útját afelhõtõl a tengerig.

Számozd meg a képeketidõrendjük szerint.

Csak úgy ömlött belõlük azáporesõ, zivatar. Lent a föl-dön a fû, a fák, a virágok bol-dogan pancsoltak. Ahogyszakadt az esõ, a felhõk úgycsinosodtak, újra fehérek let-tek. A nap sugarai áttörték amorgó, dörgõ sötétséget. Ki-világosodott, s a ragyogásbanszivárvány tündökölt.

De ennek a mesének itt

nincs vége, mert minden kez-dõdik elölrõl: a vizek párolog-nak, a felhõk megduzzadnak,kirepednek, zuhog, villámlik,dörög, majd süt a napocska,ragyog az ég, tündöklik a szi-várvány. Így fordul ez körbe,míg a világ világ marad.

FellegcsipkétVisel a nap,FellegcsipkeElszakad,Belehull aKis patakba,Viszi a vízA havasba,Ott megSzépenPartra teszi,Tündérkislány Hazaviszi,Megvarrja azÉdesanyja,S egy szellõvelVisszaküldiGálánsan,A szelíd napMegköszöniHálásan.

CSEH KATALIN

FFEELLLLEEGGCCSSIIPPKKEE

8

TÚRI GÁBOR

OOHHOOHHOOHHÓÓ!!(Kacsanyelvbõl emberi nyelvre fordítva)

Két napja múlt, hogy a fényA szemünkben feltûnt;Egyikünk se bánja, hogyHéjunkból kikeltünk –Ohohohó!

Mily gyönyör, csak a vizetA csatorna köpje!Megszámolni sem tudod,Annak hány a csöppje.Ohohohó!

Forrás, buzgár*, csudaság,Párja nincsen ennek!A vizek csak a kacsákKedvére teremnek!Ohohohó!

*buzgár – felfakadó, buzogó vízVajon a vizek csak a kacsák kedvére teremnek?

Mit szólnak ehhez a halak? És mit szólunk mi? Fel semtudjuk sorolni, mi mindenért fontos nekünk a víz.

Reggel felfrissít,este melegen tisztít,nyáron felüdít.Egyszer locsog, máskor csobog,te vödörben hordod!Mi az?

9

Jobb a bab,Mint a paszulyka,Jobb a laska,Mint a tészta,Jobb a rétes,Mint a béles,Jobb a borsó,Mint a korsó,De legjobbA cserépkorsó,Vize nyáronSzomjat oltó.

Jung Károly

Rajzolj szívet azok a rajzocskák sar-kába, amelyek a víz fontosságát

mutatják be, és húzd át feketével avizet pazarlókat, szennyezõket.

Mesélj a képekrõl.

10

Március 15-e nemzeti ünnepünk.Büszkén emlékezünk

Petõfi Sándorra, Kossuth Lajosraés hõs szabadságharcunkra.

Finn

a D

ávid

,Za

bola

Lõrincz Edit, Brassó

Szer

encs

e D

óra,

Sza

badk

a

����������� �� � � � � � � � ��Raj-ta, raj-ta, jó ka-to-nák,

������������zászlónk lengjen ég - re,

� � � � � �

����������� � � � � � � � ��Ver-jük le az el-len-sé-get,

������������fus-son mesz-sze vég- re!

� � � � � �

WEÖRES S. – KODÁLY Z.

BUZOGÁNY ÁRPÁD

TROMBITASZÓTromita-ta-ta-ta –szól a trombita.Tra-tta-ta-ta-ta-ta,Tra-ta, tra-ta-ta!Katona, tisztelegj!Zászlóhoz közeledj!Balra át! Fordulj! Elõre indulj!Katona, tisztelegj!

11

Folytasd a zászlósort, majd színezd ki a jobbra lobogókat.

A fiúk csákója pirosés fekete kartonbólkészül a rajz szerint.A forgót és a zsinórtvalamint a lányokkoszorúját piros-fehér-zöld krepppapírból sodorjátok,illetve fonjátok.

Mindenik huszárról hiányzik valami az elsõhöz képest. Keresd meg, mi!

Hová bújt a tavi népség? A hátsó borítóra.

Vágd ki, és ragaszdvissza a helyükre õket.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza

13

Rajzold meg a vízszintjét mindenik

edényben, és fesd kékre.

Melyik úton kellhazaúsznia a

halacskának ahhoz,hogy csak a mamájamintáival találkozzék?

���

�

14

Brekekex, brekekex, brekekex!Gyere, bújj víz alá, ha szeretsz!

Weöres SándorKövesd ceruzáddal a béka fejlõdését

a petétõl az ebihalon át az ugróbajnok békáig.

Számold meg a kishattyúkat, és színezd ki a képet.

LELKES MIKLÓS

AA HHAARRCCSSAA ÉÉSS AA

GGYYEERREEKKPPOONNTTYYOOCCSSKKAA

A kis pontyot mindig arra oktatta halmamá-ja, hogy kerülje a hatalmas, bajszos harcsát,mert az nagy hal-faló.

A pontyocska ezt nem hitte, és közel úszotta harcsához. Az épp nem volt éhes, sõt kissémegfeküdte gyomrát az imént bekebelezettvadkacsa, így az apró halacskára rá se hederí-tett, csak bámult kidülledt szemmel.

Otthon a kis ponty így dicsekedett:

– Én vagyok a legbátrabb! A felnõtteknekpedig nincs igazuk: a harcsa nem bántminket. Harcsa bijszel-bajszol, de senkit sehajszol! Hehe!

A mamája ijedten úszta körül. Amikor meg-gyõzõdött, hogy egyetlen pikkelye sem gör-bült meg, szigorúan szólt rá a kis kérkedõre:

– Nem a harcsa ártalmatlan, hanem nekedvolt szerencséd! Ez a bajszos óriás igen ve-szélyes! Valószínûleg azért nem törõdött ve-led, mert elõzõleg torkig belakott valamivel.Máskor ne viselkedj ilyen felelõtlenül! Okosészben tartja: bajt hoz ránk a harcsa! Amittettél, az nem bátorság, hanem életveszélyesvakmerõség!

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza 15

LÁSZLÓFFY ALADÁR

SSZZOOMMJJAASS VVEERRSS

A sok forrás ontja egyre.Ki hordott vizet a hegyre?Látszik, hogy fent úgysem marad,levezeti a sok patak.Lejön a víz, s itt az aljbanmégsem mondható, hogy baj van:hogy ne ölje az unalom,búzát õröl a sok malom,gyártanak, és mosogatnak,mindenhez kis vizet adnak.Munkánkhoz a víz az alap,vízzel építik a falat,víz kell nemcsak a halaknak,vízbõl lesz az üvegablak,nemcsak a jó egresleves,az egres is víztõl leves.A világnak víz a fele,szomjas szívvel élünk vele.

TOLNA ÉVA

VVÍÍZZBBEESSZZÉÉDD

Szamoson az idõ, ha jó,úszik egy kis papírhajó.

Viszi a szél. Merre menjen?Eltéved a vadvizekben.Csobog a víz, kilocsogja:legénységre nagy a gondja.Három béka vele menne,kevés itt a békalencse.Csobog a víz, kifecsegi:õt jobban a hal szereti,tükrén pikkelyes ruhájátszitakötõk is csodálják.Csobog a víz, locsog, fecseg:– Szomjazik a madársereg,belém iszik, mégsem bánom:õszi esõ, nyári zápormegtéríti majd a károm.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza16

Rajzolj vizet az edényébe mindenszomjazónak: virágnak, halnak,

kutyusnak, gyereknek. Figyelj: a papírvirág nem kér vizet!

Víz nélkül nincs élet. Rendezd sorba,és meséld el a tulipán szomorú

történetét.

17

18

Bemutatko-záskor

mondjuk acsaládnevünketés a kereszt-

nevünket.Tudjátok-e, a

víz hány névenmutatkozik be?Csak gyõzzükfelismerni. Azismerõsebbneveit írjátokbe ti magatok.

HARMAT

DÉR

GÕZ

KÖD

Egyszer a rókaegy folyó partjáraérkezett. Át akartkelni, de a révész* aztmondta:

– Csak úgy viszlek át, haelõre leszámolod a pénzt.

A rókának azonban egygaras nem sok, annyija se

volt, ezért ezt válaszolta:– Ha átviszel, megtanítalak

három igazságraA révész ráállt az alkura, a

róka beült a bárkába, s így be-szélt:

– Van, aki úgytartja, hogy aholdfényes éj is

olyan, akár a nappal. De énamondó volnék, hogy nappalsokkalta jobban látni.

– Ez már igaz – hagyta rá arévész, s tovább húzta az eve-zõt.

AA RRÓÓKKAA MMEEGG AA RRÉÉVVÉÉSSZZ

Galego népmese. ASZTALOS LAJOS fordítása

19

A folyó közepén ismét meg-szólalt a róka:

– Van, aki azt mondja, hogya dér olyan, mint a víz. Énamondó volnék, hogy nem,mert a dér eszi a gyümölcsöt,a víz meg hizlalja.

– Ez is igaz – bólintott a ré-vész.

Evezett tovább, s amikor apart közelébe értek, figyel-meztette a rókát:

– Ha nem mondod íziben aharmadik igazságot is, nemhúzom a partig a bárkát.

A róka azonban se szó, sebeszéd, szökkent egyet, már-is a parton termett, s jót neve-

tett:– Ej, cimbora, ha minden

utas úgy tesz veled, mintjómagam, bizony sosem leszszükséged bugyellárisra!

*révész – aki csónakon átviszi

az utast a túlsó partra ott, ahol

nincs híd

PÁRA

ZÚZMARA

HÓPEHELY

Na, ugye. Ez a tél se tartimmár örökké, még akkor se,ha márciusban is ránk próbálijeszteni egy-egy havazással,egy-egy kis hideggel. Immá-ron mennie kell neki.

Az erdõkben megjelenneka Tavasz elsõ hírnökei, a hóvi-rág, a májvirág, a kékberekvalamint a kedves, kackiás ka-kasmandikó. Jövõ hónapban

már nyoma se lesz a télnek,és egyre melegebb napok kö-szöntenek ránk, hogy aztánmájusban teljes szépségébenránk virradjon a nyárba hajló,orgonaillatú tavasz.

Itt, az Erdõben nem sokváltozott. Az olvadó hóval oly-kor támadó rosszkedvem isodalett, hála Istennek. Így az-tán jókedvûen porolom a dun-nákat, a mohaszõnyeget, vég-zem a tavaszi nagytakarítástkedves Feleségemmel, Tipe-tupával, aki nem gyõz hasz-nos tanácsokkal ellátni. Még

azt is mondta valamelyik nap,hogy mohaporolás közben nefütyörésszek.

– Na – mondtam –, eddigés ne tovább! Mivelhogy énakkor fütyörészek, amikor ajókedvem ezt megköveteli.

Erre egy kicsit megijedtszegény Tipetupa (mert tulaj-donképpen Õ nem rossz), éskérdezte, vajon mi lesz neto-vább után.

Mivel ebben nekem vannémi gyakorlatom, csak any-nyit válaszoltam neki, hogyfel a fejjel, ki a mellel, gyáva

20 Papp Anita, Érbogyoszló

Gedõ Zsolt, Székelyudvarhely

Benõ Pálma, Sepsiszentgyörgy

ember, aki nem mer – és egypuszit cuppantottam az orcá-jára, amitõl aztán Õ is felvi-dult, én pedig azóta kedvem-re fütyörészek, miközben dol-gozom.

Ti azonban mun-kátok közben ne fü-työrésszetek, ha-nem tanuljatok nagyfigyelemmel. Ha el-fáradtok, gondolja-tok arra, hogy márnincs sok hátra ahúsvéti szünidõig.

Köszönöm leve-leiteket. Annyian ír-tatok nekem, hogyfel se sorolhatnám

minden kis levelezõtársamat.Már kezdenek írni elsõs bará-taim is. Nagy megtiszteltetésszámomra, hogy sokan közü-lük elsõ levelüket éppen ne-

kem írják, egy kistörpének! Mostnem is kívánoksenkit se néven ne-vezni, hogy igaz-ságtalan ne legyekazokkal, akiknek anevét nem sorolha-tom itt fel. Ugyetudjátok: aki szor-galmasan rajzol,annak a munkájaelõbb-utóbb beke-rül a Szivárványba.

Figyelem az avart a nyár-fák alatt az Erdõben. Mégnem jelent meg a kucsma-gomba, de tudom, hamarosankidugja a fejét, és akkor márakárhogy is – de biztosan ittlesz a tavasz!

Melyhez hasonló jókat,

CSIPIKE

21

Címlap:Péter István

és Szigel György, HadadHátlap:

SZILÁGYI TOSAKATALIN

SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXV. évfolyam. 273. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ.A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu Nr. 58. ap. 28. C.P. 137. Telefon/Fax: 0264/541323. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL. B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR - EDITURA S.R.L. Készült akolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában.ISSN 1221-776x. Ára 12000 lej

Gáll Anna,Marosvásárhely

Hegedûs Ervin,Marosvásárhely

22

�

Vágd ki, és ragaszda gyûjtõlap

7-es kockájába.

Ianoº Abigél,Szatmárnémeti

Itt a tavasz, jön már a gólya. Nyílnak az ibolyák, minden csodaszép.Madarak csiripelnek a fákon,Öröm és boldogság van a világon.Fazakas Anna Mónika, Sepsiszentgyörgy

Minden reggel kimegyek a kertbe,hallgatom a kakukk dalát, és érzem,hogy megjött a tavasz!

Miklós Csilla, Sepsiszentgyörgy

Én a tavaszt szeretem,Mert a virágot is

kedvelem.Kinyílik az ibolya,Megérkezik a gólya,Kinyílik a hóvirág,Megélénkül a világ.Molnár Sándor, Kökös

Már másodikosok lettünk. Ünnepnap ne-künk, mikor megérkezik a Szivárvány. Olyan-kor egy órát csak a Szivárványban dolgozunk,és mindennap olvasunk belõle.

Szeretettel üdvözöl a szalárdi II. B osztály ésKõrösi Mária tanító néni!

András Brigitta,Gyergyókilyénfalva

Ger

gely

Jes

sica

, M

argi

tta

Nagyon szeretem a Szivár-ványt, nézegetem a képeket.A meséket, verseket a szüle-im elolvassák. Képzeld, elol-vastam néhány szót egyversbõl. A kézimunkázó ol-dalnak külön örülök, testvér-kémmel mindent elkészí-tünk, persze segítséggel.

Bartha Vivien, Harasztos

Berta Brigitta Tímea,Újszentes

23

Itt a tavasz, jaj, de jó,nem esik többé a hó,és nem csúszkál a kis lurkó.Jaj de jó, jaj, de jó,hogy nem hull a hó.Kedves Emõke,Csíkszentdomokos

Her

man

Líd

ia,

Nag

yvár

ad

Kémenes Edina, Gyergyószentmiklós

Ilyés Krisztina,Kolozsvár

Lassú léptekkel távozott a tél,a ház sarkában hóvirág kél.A bogarak is felkeltek,elõbújtak a ligetben.

A medve kijött a barlangjából,de mivel fázott, visszamászott.Kijön újra egy hét múlva,tavaszkóstolóra.

Tóth Tünde, Nagykároly

Tompa Ábel,Kolozsvár

Én vagyok a barna mackó.Fülem csinos, farkam kicsi,Vastag lábam, nagy a talpam,Erdõket osonva járom.És ha egyszer nagy leszek,Egy barlangba lefekszem,De tavasszal felkelek,Jó barátot keresek.

György Renáta, Szilágysomlyó

Tavasz, tavasz!Merre jársz?Miért nem jössz haza már?Elballagtál a mezõre?Tán a szép, virágos rétre?Ejnye, tavasz, ejnye!Miért nem jössz haza már?

Bálint Melinda, Varsolc

Vízbe vágyik minden, amit Kati néni ide rajzolt.Vágd ki, és ragaszd a 12. oldalon kéklõ tóra õket.

Megtalálod a helyüket?