2005. környezetvédelmi kft. · uni-terv 2005 környezetvédelmi kft. 5 2 Általános adatok 2.1 a...

U n i – T e r v 2 0 0 5. K ö r n y e z e t v é d e l m i K f t. Székhely: 6723 Szeged, Tabán u. 26. I/1. Levélcím: 6706 Szeged, 6-Tp. Pf.: 100

Tel: 30/207-5456 E-mail: [email protected]

2005. Környezetvédelmi Kft.

A GEOVOL Kft. által

Halimba, 042/7 hrsz. alatt 5MW- os Naboo SolarPark és

2, 5 MW- os Ganymede SolarPark

naperőművek létesítésének

előzetes vizsgálati dokumentációja

2018. március

Előzetes vizsgálati dokumentáció, Halimba 042/7 hrsz. alatti ingatlanokon létesítendő 5 MW- os és 2, 5 MW- os naperőművekre

_______________________________________________________________________

Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. 2

TARTALOMJEGYZÉK 1 Előzmények ...................................................................................................................................... 4

2 Általános adatok ................................................................................................................................ 5

2.1 A kérelmezők adatai ...................................................................................................................... 5

2.2 A dokumentáció készítőinek adatai ................................................................................................. 5

3 A tervezett tevékenység célja, volumene.............................................................................................. 6

4 A tervezett tevékenység számításba vett változatainak leírása ................................................................ 6

5 A tevékenység volumene .................................................................................................................... 7

6 Az építés és működés megkezdésének várható időpontja ...................................................................... 8

7 A tevékenység helye, területigénye, környezete, településrendezési tervvel történő összevetés ................. 8

8 A terület és ingatlan jellemzése, jelenlegi állapotának bemutatása ........................................................ 14

8.1 Általános természeti földrajz ........................................................................................................ 14

8.2 Meteorológiai viszonyok ............................................................................................................. 16

8.3 Magyarország napenergia viszonyai.............................................................................................. 17

8.4 A vizsgált terület immissziós jellemzése ....................................................................................... 19

8.5 Tevékenység kapcsolata a vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel ......................................................... 23

9 A tervezett technológia .................................................................................................................... 27

9.1 A villamos energiatermelés technológiája ...................................................................................... 27

9.2 Az erőmű energia igénye ............................................................................................................. 27

9.3 A naperőmű műszaki leírása ........................................................................................................ 27

9.4 A naperőművek fő részei és annak paraméterei .............................................................................. 28

9.5 Az energia előállítás és az üzemeltetés bebiztosítása ...................................................................... 32

9.6 Kapcsolódó forgalmi adatok, teher- és személyszállítás nagyságrendje ............................................ 33

9.7 Víz és talajvédelem ..................................................................................................................... 33

9.7.1 Telepítési szakasz........................................................................................................... 33

9.7.2 Megvalósulási szakasz .................................................................................................... 34

9.7.3 Felhagyási szakasz ......................................................................................................... 36

9.8 Hulladékgazdálkodás ................................................................................................................... 36



9.8.3 Felhagyási szakasz ......................................................................................................... 39

9.9 Levegőtisztaság védelem ............................................................................................................. 40



9.9.3 Légszennyezés a felhagyás időszakában ........................................................................... 42

9.10 Zajvédelem .............................................................................................................................. 42

9.10.1 A tervezett létesítmény helyszíne és környezet ................................................................. 42

9.10.2 A terület és környezetének alapállapota, háttérzaja ............................................................ 44


_______________________________________________________________________


9.10.3 Zajterhelés a terület kialakítása során ............................................................................... 45

9.10.4 Zajterhelés az üzemelés alatt ........................................................................................... 50

9.10.5 Zaj a felhagyás időszakában ............................................................................................ 54

9.11 Természet- és tájvédelem .......................................................................................................... 54

9.12 Éghajlatváltozás ....................................................................................................................... 54

10 Hatótényezők a balesetek, meghibásodások során .............................................................................. 61

11 Országhatáron átterjedő környezeti hatások ....................................................................................... 61

12 Hatásterületek összegzése ................................................................................................................ 61

13 Környezetvédelmi intézkedések ........................................................................................................ 63

14 Összefoglalás .................................................................................................................................. 64

15 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 65

16 Mellékletek ..................................................................................................................................... 66


_______________________________________________________________________


1 Előzmények A vizsgálat tárgyát képező ingatlanon egy 5 MW- os és egy 2, 5 MW- os naperőmű építését tervezik. Tárgyi előzetes vizsgálat az összesen 7, 5 MW teljesítményű erőmű előzetes vizsgá-lata azzal, hogy a beruházás 2 részletre osztott, melyek azonban tervezési, kivitelezési szem-pontból egy egységet alkotnak, azok egy ingatlanon valósulnak meg, így ezeket hatásaik szempontjából egy tervezési egységnek tekintjük. A különválasztás az erőmű finanszírozási, későbbi üzemeltetői köréhez igazodik az alábbi adatokkal: az üzemeltetők a Naboo SolarPark Kft. (8200 Veszprén, Rákóczi u. 5.), a Halimba 042/7 hrsz. alatti ingatlanon 5 MW-os nap-erőmű építése vonatkozásában, illetve a mellette fekvő ingatlanrészen, szintén a Halimba 042/7 hrsz. alatti ingatlanon, a Ganymede SolraPark Kft. (1025 Budapest, Vöröstorony u. 33. A. ép. 1. em. 3.) egy 2, 5 MW- os naperőmű tekintetében. Az ingatlant tehát megosztva (de egy hrsz - on hagyva), azon két különálló naperőművet kíván a két Kft. üzemeltetni. A naperőművek közelsége miatt annak környezeti elemekre gyakorolt hatásai egymástól nem elválaszthatók, ezért egy előzetes vizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, melynek engedélyese a Geovol Kft. Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását követően - mivel a két naperőműnek külön üzemeltetői lesznek - a beadásra kerülő építési engedélykérelmek, már az üzemeltetők nevére fognak szólni. Az építéssel érintett ingatlan teljes területe 180 104 m2. Halimba Településszerkezeti és Sza-bályozási Terve szerint, a tervezéssel érintett ingatlan jelenleg Má - 0 általános mezőgazdasá-gi övezeti besorolású, Dr. Gazdag Miklósné tulajdonát képező ingatlanon valósulna meg, mely ingatlan a jövőben a csatolt önkormányzati nyilatkozat alapján GiP övezeti besorolást kap. Mivel a tervezett tevékenység így beépítésre szánt területen létesül és összterülete na-gyobb mint 3 ha, ezáltal a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezet-használati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 128. a) pontja alá tartozik - 128. a) Egyéb, az 1-127 pontba nem tartozó építmény, építmény –

együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól (a területfoglalás a R.

2. § (2) f) pontja szerint – a tevékenység megvalósításához szükséges telek, vagy telkek ösz-szes területe) -, vagyis a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Fentiek alapján a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati dokumentá-ció elkészítésével, illetve dokumentálásával a Geovol Kft. az Uni-Terv 2005. Környezetvé-delmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u. 26. I/1.) bízta meg. Az engedélykérelem alapját képező naperőműveket az engedélyesek már megterveztették. A rendelkezésre álló tervdokumentációk miatt jelen tanulmányban a telepítési helyek, alternatí-vák és lehetséges változatok bemutatása nem volt értelmezhető. A dokumentáció elkészítésé-hez a tervező és a beruházó által szolgáltatott adatokat használtuk fel.


_______________________________________________________________________


2 Általános adatok

2.1 A kérelmezők adatai 5 MW teljesítményű, Halimba II. Naboo SolarPark és a 2, 5 MW teljesítményű, Halimba

III. Ganymede SolarPark

Az engedélyt kérő neve: Geovol Tömegáru Fuvarozó és Földmunkavégző Kft.

Székhelye: 8451 Ajka, Padragi út 280.

A telephelyének neve: Halimba II. Naboo SolarPark naperőmű telep

A telephelyének címe: 8451 Ajka, 042/7 hrsz.

A telephelyének neve: Halimba III. Ganymede SolarPark naperőmű telep

A telephelyének címe: 8452 Halimba, 042/7 hrsz.

KSH azonosító: 11331900- 4312- 113- 19

Adószám: 11331900- 2- 19

Bankszámlaszám:

73200093- 11100379- 00000000

12084003- 00203389- 00000000

12084003- 00203389- 00200007

KÜJ szám: 100470017

Kapcsolattartó: Tősér Gergő

Felelős vezető: Kertész László

2.2 A dokumentáció készítőinek adatai

Neve: Uni-Terv 2005. Környezetvédelmi Kft.

Székhelye, postacíme: 6723 Szeged, Tabán u. 26. I/1.

Ügyvezető, készítő: Kalmár Krisztián, környezetmérnök, szakértő

Engedély száma: SZKV- hu, le, vf, zr/06/0934/H- 2166/10

A dokumentáció készíté-sébe bevont szakértők:

Takács Nóra, környezetmérnök, szakértő

Engedélyek száma: SZKV- hu, le, vf, zr/06/1041/H-2119/10 Nagy Balázs – környezetvédelmi szakmérnök,


_______________________________________________________________________


szakértő SZKV- hu, le, vf 06/1162.

Elérhetőségek: [email protected]

Tel.: 30/207- 5456; 70/341- 8885

3 A tervezett tevékenység célja, volumene Az előterjesztett tervdokumentáció célja a Naboo SolarPark Kft. részéről egy 6264 kWp, a Ganymede SolarPark Kft. részéről egy 3132 kWp teljesítményű (DC oldali) szolár erőmű megvalósítása 3 ha-t meghaladó méretű ingatlanon. A technológiai berendezések telepítésével a nap energiáját alakítják át villamos energiává megújuló energiából. Az energiaátalakítás szolár panelok úgynevezett fotovoltaikus panelok segítségével történik. Az előzményekben bemutatásra került, hogy a tevékenységet végző Kft.- k a napelemes erőművek által megter-melt áramot pedig jóváhagyott csatlakozási tervek alapján értékesítik. A nap sugárzási energiájából fotovoltaikus technológia segítségével előállított villamos ener-gia technológiájának üzemeltetése nem lesz negatív hatással a természet környezetére. Ellen-kezőleg, előzetes számítások szerint a Kft.- k üzemeltetése során együttesen évente cca. 3728 tonna CO2 kibocsátásától óvja meg a Föld légkörét, járulékosan pedig csökkenti hazánk ener-gia függőségét. A beruházástól É- i irányban, további napelemparkok kiépítését is tervezik, azonban azok nem minősíthetők összetartozó tevékenységnek, jelen beruházás szempontjából.

4 A tervezett tevékenység számításba vett változatainak leírása Korábban említettek szerint az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítését megelőzően a kérelmező már konkrét, részben jóváhagyott tervekkel rendelkezett a megvalósításra vonato-zóan, így a jelenleg ismertetett alternatíván felül egyéb alternatíva vizsgálata nem volt értel-mezhető. A tervek elkészítését megelőzően a kérelmező viszont folytatott elemzéseket a beruházással kapcsolatban. Az elemzések, vizsgálatok fő szempontja volt a beruházás igazítása a hazai jogi környezetbe, ezzel párhuzamosan egy olyan helyszín kiválasztása, ami természeti adottságai-nál fogva alkalmas a naperőmű létrehozására. Az ingatlan kiválasztásánál szempont volt, hogy viszonylag kis költséggel megoldható legyen a megtermelt energia hálózatra történő betáplálása, mely a terület közelében húzódó 22 kV-os távvezetékre csatlakoztatva megol-dottnak tekinthető.


_______________________________________________________________________


5 A tevékenység volumene A tevékenység volumene az előállított energiában mérhető. Az építkezési terület a Magyarország területét ábrázoló napsugárzás térképe szerint az 1295 kWh/m2/év intenzitású sávban helyezkedik el. A vállalkozásra vetítve az alábbiakkal jellemezhető a volumen: Halimba II. Naboo Solarpark DC oldalon 6264 kWp teljesítménynek megfelelő 21600 db WINAICO WST 290 P6 típusú polikristályos napelem modulok lesznek beépítve. A telepített energiát 200 db KACO blueplanet 50.0TL3 inverter alakítja át 3 fázisú váltakozó árammá. Optimális üzem mellett a kérelmező által előállított energia: 5.000 MWh/év. Táblázatos összefoglalás:

Előállított ener-

gia DC oldalon

(kWp)

Előállított

energia

(MWh/év)

Napelemek tartószerkezeteinek megne-

vezése, darabszáma

Inverterek adata, darab-

száma

6264 5000 300 db E-Solar EcoTrio 3x24 asztal

200 db KACO bluepla-net 50.0TL3

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát zöldáramként a MAVIR Zrt. kötelező-en megvásárolja a kötelező átvételi rendszer keretén belül. Halimba III. Ganymede Solarpark DC oldalon 3132 kWp teljesítménynek megfelelő 10800 db WINAICO WST 290 P6 típusú polikristályos napelem modulok lesznek beépítve. A telepített energiát 50 db KACO bluepla-net 50.0TL3 inverter alakítja át 3 fázisú váltakozó árammá. Optimális üzem mellett a kérel-mező által előállított energia: 2.500 MWh/év. Táblázatos összefoglalás:

Előállított ener-

gia DC oldalon

kWp)

Előállított

energia

(MWh/év)

Napelemek tartószerkezeteinek megne-

vezése, darabszáma

Inverterek adata, darab-

száma

3132 2500 150 db E-Solar EcoTrio 3x24 asztal

50 db KACO bluepla-net 50.0TL3

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát zöldáramként a MAVIR Zrt. kötelező-en megvásárolja a kötelező átvételi rendszer keretén belül.


_______________________________________________________________________


6 Az építés és működés megkezdésének várható időpontja Kérelmező a telephelyek kialakítását az engedélyek beszerzését követően tervezi megvalósí-tani. A kivitelezések várhatóan 3-4 hónapot vesznek igénybe, ezt követően az üzem a hálózat-ra csatlakoztatható. A műszaki átadások tervezett ideje 2018 negyedik negyedévének végére tehető. Kapacitás tekintetében felfutással nem kell számolni, így az üzem elméletileg a műkö-dés megkezdésétől képes lesz teljes kapacitással üzemelni, mely kapacitás természetesen csak elméleti jellegű, hiszen az nagyban függ az időjárási körülményektől.

7 A tevékenység helye, területigénye, környezete, településrendezési terv-

vel történő összevetés A tervezett napelem parkokat Halimba település külterületén a 042/7 hrsz. alatti ingatlanon kívánják megvalósítani. Az ingatlan Ajka város Padragkút településrészétől, ill Halimbától DNY-ra helyezkedik el a lakott terület határától mintegy 580 méterre. Az ingatlanok tulajdo-nosa a földhivatali nyilvántartás alapján Dr. Gazdag Miklósné (cím: 1056 Budapest, Molnár u. 10. II. 12.).

A beruházással érintett ingatlan

A 042/7 hrsz-ú ingatlan teljes területe 18, 9918 ha.


_______________________________________________________________________


A létesítmény összes területének részletes telepítési terve, helyszínrajza:

Halimba II. Naboo SolarPark


_______________________________________________________________________


Halimba III Ganymede SolarPark


_______________________________________________________________________


A naperőművek építményei: Konstrukciós tartóelemek, Transzformátorállomás, Túlfeszültség és villámvédelem, földelés, Kábelcsatlakozás a 22 kV-os vezetékre, Bekötőút, Kerítés és vé-delmi rendszer: Halimba II. Naboo SolarPark

Napelem modul: WINAICO WST 290 P6 típusú polikristályos napelem modulok 21 600 db

Inverterek: KACO blueplanet 50.0TL3 200 db

Nagyfesz. kábel vezeték

Transzformátorállomás - 1600 kVA 4 db

Transzformátor, kapcsoló állomás 22/0,4 kV 1 db

Fix E-Solar EcoTrio 3x24 napelemtartószerkezet 300 db


_______________________________________________________________________


Halimba Község Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata szerint a 042/7 hrsz. – ú ingatlan Má- 0 általános mezőgazdasági övezetbe, azon belül gyep, legelő, rét, mocsár, nádas (Má-0) övezetbe tartozik, de az Önkormányzat 2018. 02. 12-i nyilatkozata szerint a terület a telepítést megelőzően GiP övezeti besorolást kap. Az ingatlan tehát jelenleg beépítésre nem szánt, de a rendezési terv változtatását követően beépítésre szánt övezetbe tartozik majd. A területre vonatkozó jelenlegi előírások a Település-rendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat alapján:

Az általános mezőgazdasági területen belül (17.§):


_______________________________________________________________________


Az ingatlan a 6. és a 7. számú külterületi szabályozási tervlapokon találhatók

Részlet Halimba szerkezeti tervlapjából

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 32. § 5. pontja alapján a megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – amennyiben használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlá-tozza, vagy attól nem igényel védelmet – elhelyezhetők, így a beruházásnak ebből a szem-pontból akadálya nincs.

Tervezési terület


_______________________________________________________________________


A napelemmel érintett telepítési terület mérete 61100 m2, mely a teljes ingatlanrész területé-nek 33, 92 %-a, azzal a megjegyzéssel, hogy a burkolt felületek mérete ennél jóval kisebb figyelembe véve, hogy a paneleket tartó asztalok alatt burkolatlan zöldfelületek maradnak. Az ingatlan művelési ág alól kivonatásra kerül.

8 A terület és ingatlan jellemzése, jelenlegi állapotának bemutatása A tevékenység végzésének közvetlen hatásterülete az ingatlan maga, a közvetett hatásterülete pedig az ingatlanon kívül levő szomszédos területek, a dokumentáció későbbi fejezeteiben leírtak szerint.

8.1 Általános természeti földrajz A település (beruházási helyszín) a Devecseri-Bakonyalja kistájon terül el, mely kistáj Vesz-prém megyében helyezkedik el. Területe 142 km2 (a középtáj 4%-a, a nagytáj 2,2%-a). Domborzat Alakrajzilag a tagolatlan hegyláb-felszínek domborzattípusát képviseli, mintegy 60%-a sík-ság. Az átlagos relatív relief is csak 10-20 m/km2. A domborzati adottságok kedvezőek a me-zőgazdasági termelés számára. A működés megkezdését megelőzően az ingatlantulajdonos tereprendezéssel teszi az ingatlant alkalmassá a napelemek telepítésére. A tereprendezés az ingatlanon korábban folytatott mélyművelésű bányatelken folytatott tevékenységek miatt ki-alakuló repedések feltöltése miatt indokolt, melyet tolólapos munkagéppel végeznek el. A tereprendezés a napelempark beruházásától függetlenül megvalósuló munkafolyamat, melyet még a telepítést megelőzően el kell végezni. Földtan A Dél-Bakony NY-i pereméhez kapcsolódó terjedelmes hegylábfelszín. A Déli-Bakony NY-ra levetődő sasbércei lépcsős és árkos szerkezetű alaphegységi aljzatot formálnak. A mezo-zoos (elsősorban kréta, ill. triász időszaki) medencealjzatra a harmadidőszak során különböző vastagságban tengeri és szárazföldi üledékek halmozódtak fel. Mai geomorfológiai képét a pliocén és pleisztocén felszínalakító erők formálták. Tájképet meghatározó formacsoportjai a peremi, fokozatosan lealacsonyodó sasbércek, a sasbércek közé réselődő völgyrendszerek, a hegység előterén szétterülő hordalékkúpok és hordalékkúpanyagokba mélyült teraszos völ-gyek. Nyirád-Szőc-Halimba térségében a triász végén keletkezett dolomit karsztosodott fel-színére az eocén korai szakaszában bauxit halmozódott fel, amit középső-eocén üledékek fed-


_______________________________________________________________________


tek le. A triász-jura és idősebb kréta korú kőzetekre Ajka-Padragkút térségében késő-kréta korú barnakőszén összlet települt. Az 1865-ben kezdődött bányászat néhány éve befejeződött. Vizek A Marcalba folyó Meleg-víz és a Torna-patak közötti terület legnagyobb vízfolyása a Kígyós-patak (24 km, 126 km2). Mérsékelt vízfeleslege van. A Kígyós-patak árvízi hozamát 40 m3/s-ra becsülik. Az árvizek főleg tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A természetes vízjárás-ingadozásokat azonban az utóbbi évtizedekben a bauxittermelés érdekében történt bányavíz-kitermelés megszüntette ill. mérsékelte. Állóvizei közül csak a padragkúti Nyír-tó (1,25 ha) a természetes, de az ugyanitt lévő 3 tározó (20, 8,5 és 4,5 ha felszínnel) jóval nagyobb. Össze-függő „talajvízszint” csak a Kígyós-patak mentén van, 4-6 m közötti mélységben. Mennyisé-ge jelentéktelen. A kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusba tartozik. Keménysége 15-25 nk° közötti, de Nyirádtól ÉNY-ra és Halimbától ÉK-re 35 nk°-ig emelkedik. A szulfát-tartalom 60 mg/l alatt marad, a nitrátosodás itt is tapasztalható. A rétegvíz mennyisége is cse-kély, azonban hosszú idő óta folyó bányavíz-kiemelés szintjét erősen lesüllyesztette, ezért a környezet felől intenzív áramlás irányul a kistáj felé. A vízkitermelés nagysága Nyirád és Ha-limba térségében 1985-ben megközelítette a 700 m3/percet, aminek csak egy részér hasznosí-tották a Balaton környéki regionális vízellátó rendszerben. A csatornahálózat két bányászfalu-ban (Halimba, Nyirád) épült ki, de a közcsatornával ellátott lakások aránya így is csak 57,5 %. (2008-as adat). Mint a Balatoni regionális vízellátórendszer bázisa, fokozott vízminőség vé-delmet igényel. Növényzet Eredetileg cseres-tölgyesek uralta kistáj jelenlegi erdősültsége is magas, de a nagyobb erdő-tömbök (Sárosfői-, Felső-Nyirádi-, Kolontári-erdő) mellett jelentős a mezőgazdasági haszno-sítású (szántók, legelők) és az iparterületek részaránya is. A kistáj növényföldrajzi szempont-ból a Zalai flórajáráshoz tartozik. Az erdők túlnyomó része ma erdészetileg kezelt, egykorú, egyszintű elegytelen vagy alig elegyes állomány. A kavicshátak természetszerűbb cseres-kocsányos tölgyesei (genyőte – Asphodelus albus, keskenylevelű tüdőfű – Pulmunaria an-gustifolia, halvány harangvirág – Campanula cervicaria, tarka nőszirom – Iris variegata, gömbtermésű sárma – Ornithogalum sphaerocarpum, bársonyos kakukkszegfű,) az üdébb termőhelyeken gyertyános-kocsányos tölgyesei (farkasszőlő – Paris quadrifolia, szártalan kankalin – Primula vulgaris, magyar varfű- Knautia drymeia, szálkás pajzsika – Dryopteris carthusiana, békakonty -Listera ovata), de különösen a mélyebb fekvésű részek vízállásos, kékperjés cseres-tölgyesei azonban igen értékes flórát őriznek (nádképű kékperje – Molinia arundinacea, mocsári kardvirág – Gladiolus palustris, fehér zászpa – Veratrum album, szarvas hagyma – Allium carinatum). A főleg Nyirád környékén fennmaradt lápi vegetációtípusok – magassások, zsombékos és láprét-társulások – botanikai értékeik (lápi békabuzogány – Spar-ganium minimum, gyíkvirág - Cnidium dubium, É-i, Buxbaum-, gyapjasmagvú és árnyéki sás - Carex hartmannii, C. buxbaummii, C. lasiocarpa, C. umbrosa) alapján országos lépték-ben kimagasló jelentőségűek. A régóta de változó mértékben legeltetett, zárt száraz gyepek


_______________________________________________________________________


(élesmosófű – Chrysopogon gryllus, citromkocsord- Peucedanum oreoselinum, kékcsillag – Jasione montana, szürkés ördögszem – Scabiosa canescens,) kisebb mészkerülő hegyi rétek és csarabos fenyérek ( szőrfű – Nardus stricta, háromfogfű – Sieglingia decumbens, csarab – Calluna vulgaris, sovány ibolya - Viola canina, dunántúli sás – Carex fritschii,) főleg homok- és kavicsdombokon találhatók, borókások, pionír nyír- és erdeifenyő-állományok közt. Az atlantikus elterjedésű magas fényperje (Koeleria pyramidata) hazánkban csak a Felsőnyirádi-erdőből ismert. Gyakori élőhelyek: L2b, K1a, RC, RD, OC, OB, P2b., közepesen gyakori élőhelyek: M1, J5, K2, L2a, P2a, E1, D2, D34, B5, B1a, H4, P45, OA, ritka élőhelyek: A1, B4, D1, D5, E2, E34, L1. Fajszám: 600-800,; védett fajok száma 60-80; özönfajok: aranyvessző-fajok (Solidago spp.) akác (Robinia pseudoacacia) bálványfa (Ailanthus altissima), amerikai alkörmös ( Phytolacca americana) kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa) Talajok A kistáj mészkő felszínén rendzina talajok (18%) képződtek. A kistájra jellemző, hogy a mészkövet és a dolomitokat illites vagy kaolinites agyagásványokat tartalmazó, bauxitos vö-rös agyagok kísérik. E gyenge termőképességű talajok kb. 30 %-a szántóként, 60 %-a erdő-ként, 10 %-a legelőként hasznosítható. A kistáj területének 77%-át löszös vagy egyéb perigla-ciális, kisebb részben pedig harmadidőszaki üledéken képződött, agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. A löszös üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok fizi-kai félesége vályog, vízgazdálkodási tulajdonságaik kedvezőek, földminőségi besorolásuk a 30-45 (ext.) és a 35-60 (int.) talajminőségi kategória, Többnyire szántóként hasznosíthatók. A periglaciális és a harmadidőszaki üledéken képződött erdőtalaj-változatok fizikai félesége homok vagy homokos vályog , termőrétegük sekély, vízgazdálkodásuk szélsőséges, gyenge talajminőségi osztályba (int. 10-25) sorolhatók. Ezeken a talajváltozatokon az erdőterületek és a legelők aránya nagyobb, mint a szántóké, összeségében a szántók 35%-ot, az erdők 45%-ot, a gyepek 15%-ot a szőlők 5%-ot tehetnek ki a kialakult gyakorlat szerint. Ajka D-i határában, bazalton, köves kopár talaj található (2%). A Nyirádtól ÉK-re harmadidőszaki üledéken réti talajok vannak (2%) amelyek teljes egészében kaszálórétként hasznosíthatók. A Nyirádtól D-re lévő kis vízfolyás alluviumának réti öntéstalajain (1%) akár teljes egészében szántók lehet-nek.

8.2 Meteorológiai viszonyok Mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves éghajlatú kistáj. Évente mintegy 1970 óra napsütés a valószínű, nyáron 780-790, télen 190 óra a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C,


_______________________________________________________________________


ÉK felé csökken és ott már csak 9,0 °C körüli. A vegetációs időszak hőmérsékleti átlaga 15,0-15,5 °C. Évente április 8-12., de ÉK-en április 15. után és október 15-18. között 185-190, ÉK-en mintegy 180 napon át, a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. Április 14-18. és október 24. között, azaz évente mintegy 188-195 napon át nem kell fagypont alatti hőmérsék-lettől tartani. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga 32,0 és 33,0 °C között van (É-on 32,0 °C alatti, ill -15,0 és 16,0 °C fok közötti). A csapadék évi ösz-szege 670-710 mm közötti, s ebből a tenyészidőszakban 400-430 mm-re számíthatunk. Ha-limbán észlelték a legtöbb 24 óra alatt lehullott csapadékot, 136 mm-t. A hótakarós napok átlagos száma 40-50, 25-30 cm körüli átlagos maximális vastagsággal. Az ariditási index ér-téke 1,00 körüli. Legnagyobb a gyakoriságuk az É-ias szeleknek. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli, de ÉK-en közel 4 m/s. A nem túl hőigényes növények termesztésére alkalmas az éghajlat.

8.3 Magyarország napenergia viszonyai A Napban végbemenő termonukleáris reakció hatására energia szabadul fel, amely a Nap fe-lületéről sugárzás formájában távozik a világűrbe. Az évente lesugárzott energia értéke 1,2*1034 J, amely kb. ± 1% -on belül állandó. Földünkre ebből a hatalmas energiából 2*1024 J jut évente, amely több mint tízezerszerese a Föld teljes energiaigényének. A Föld pályájának excentricitása miatt ez az energia éves viszonylatban kb. ± 3% -kal változik. Átlagos Föld-Nap távolság mellett a Föld légkörén kívül a sugárzásra merőleges felületen időegység alatt átáramló sugárzási energia átlagértéke 1353 W/m2, amelyet nap-állandónak (solar constant) is szokás nevezni. A Föld felszínére érkező sugárzást azonban számos egyéb tényező - mint például a földrajzi helyzet, atmoszférikus viszonyok, napszak stb. befolyásolja. A Nap sugár-zásának spektrális eloszlását közelíthetjük egy 5762 °K -en izzó fekete test sugárzási spekt-rumával. A pontos sugárzási spektrum az 1970-es években a Földön kívüli mérések eredmé-nyeinek kiértékelése alapján született meg. A Nap sugárzásának energiahordozói a fotonok. A fotonok közül egyes meghatározott hullámhosszúak a Földet körülvevő légrétegen áthaladva a gázatomokon, gázmolekulákon abszorbeálódnak. 0,38 µ hullámhossz alatt (ibolyántúli tarto-mány) a felső légrétegek ózontartalma, valamint az oxigén és nitrogén okoz jelentős abszorp-ciót. Ebből adódóan Földünk felszínén a 0,3 µ -nál rövidebb hullámhosszú sugárzás intenzitá-sa általában igen alacsony. A spektrum látható tartományában - 0,38 µ - 0,74 µ hullámhossz között - az abszorpció csak kisebb mértékű. 0,74 µ hullámhossz fölött (infravörös tartomány) az abszorpciót a légkörben lévő többatomos molekulák, a víz és a széndioxid okozzák. Föl-dünkre a Napból érkező sugárzási energiát globál sugárzásnak nevezzük. A Föld légkörének külső határára érkező napsugárzásnak csak egy része éri el a földfelszínt, mely 51%-ra tehető. Ez 33% direkt sugárzásból, 18% szórt sugárzásból tevődik össze, míg 10% visszaverődik, így az egyenleg - mely ténylegesen a földfelszínre jut- 41%. Derült időben a globál sugárzás két összetevőre bontható: a direkt sugárzásra, amely közvetlenül jut, a megfigyelt helyre a Nap-ból, valamint a diffúz sugárzásra, amely a levegő alkotórészein történő szóródás után érkezik a felszínre. Borult időben a globál sugárzást csak a diffúz sugárzás alkotja. Egy nap folyamán


_______________________________________________________________________


a felületegységre érkező sugárzási energiát a sugárzás intenzitásának integrálásával kapjuk. Az időjárás változásától függően különböző napi fajlagos energiamennyiségek érkeznek, és ezek összege eredményezi az éves viszonylatban beérkező energia mennyiséget. A különböző földrajzi pontokon lévő meteorológiai állomások mérik a vízszintes felületre beérkező napi sugárzási értékeket és általában hónapokra átlagolva adják meg. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, Szeged kör-nyékén ez az érték eléri a 4.800-4.900 MJ/m2 értéket is. Emellett a globálsugárzás nagy terüle-teken meghaladja a 4.500 MJ/m2-t. Legkevesebb besugárzásban az Északi-középhegység tér-sége részesül, itt helyenként 4.300 MJ/m2 alatti globálsugárzás összegek is előfordulnak. 2015. évben a globálsugárzás a korábbi évekhez hasonlóan júliusban volt a legmagasabb - ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, és a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberben a legkisebb a besugárzás; a DK-i régióban érte el legmagasabb értékeit (500 kJ/cm2 felett), a magasabban fekvő területeken, közöttük is főleg ÉK-en pedig minimumát (400 kJ/cm2 alatt). [Forrás: OMSZ]

Napfénytartamon azt az időtartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen sugárzás éri. A nap-fénytartamot befolyásoló tényezők a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat, valamint a felhőzet - ez utóbbi a napsütést még a besugárzásnál is erősebben befolyásolja. Magyarországon a legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jel-lemző, míg a legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében, valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel. Télen magasabb

telepítés helyszíne


_______________________________________________________________________


hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek, mi-vel télen gyakoriak az olyan inverziós helyzetek, amikor az alacsonyabban fekvő vidékeket megülő ködből magasabb hegyeink kiemelkednek, és zavartalan napsütésben részesülnek. Nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10 százalék-kal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb, sík fekvésű területekhez viszonyítva. A napsütéses órák száma hazánk területén általában 1750 és 2050 óra között változik. 2015-ben egy É-D irányú növekedés volt megfigyelhető, az értékek pedig zömmel 2000–2400 óra kö-zött mozogtak.

8.4 A vizsgált terület immissziós jellemzése A vizsgált telephelyek levegőminőségének mérésére a legközelebbi mérőállomás Ajkán talál-ható. Ajkán a Légszennyezettségi Mérőhálózat ajkai automata mérőállomásán mérik. Az ál-lomás családi házas beépítésű környezetben, úttól távol, gépjárműforgalom kibocsátása által csekély mértékben terhet nyitott területen üzemel. Állomás helye: Ajka, Bródy I. utca 4. szám, (Bródy Gimnázium udvarán) KSH kód: 06673 Állomáskód: HUVP04 Földrajzi koordinátái: 47°06,199’ 17°33,680’; EOV: X 196538; Y 537215 Tengerszint feletti magassága: 248 m A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet Magyarország levegőminőségét 10 légszennyezettségi zó-nába sorolja, és 13 város levegőminőségét külön minősíti. Ajka város közigazgatási területe külön is minősítve van. Ezt figyelembe véve a légszennyezettségi tartományok a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. melléklete szerint:

Légszennyező anyag Zónacsoport

Kén-dioxid F

Nitrogén-dioxid D

Szén-monoxid D

Szilárd anyag (PM10) D

Benzol F

Talaj közeli ózon O-I

PM10 As, E

PM10 Benz (a)-pirén D

PM10 Cd, Ni, Pb F


_______________________________________________________________________


D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag te-kintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag te-kintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. További mérési ponton 2012. év végéig indikatív PM10 mintavételek is folytak, melynek ke-retében negyedévente kéthetes időtartamban 24 órás mintavételekkel PM10 szennyezettség meghatározás történt. A következő ábra az alkalmazott mintavevő berendezést mutatja.

az indikatív mérésekre mérésre alkalmazott mintavevő berendezés

Telepítés helye: Ajka, Magyar Imre Kórház (bejárati kapu) Földrajzi koordinátái: 47°06,64' É, 17°33,86' K

EOV: X 197552; Y 537521 Tengerszint feletti magassága: 215 m A mérőállomás elhelyezésének célja: indikatív Az állomás hatáskörzetében lakók száma, kb.: 5000 Az állomás reprezentativitási területe, kb.: 2-5 km2 A mérési pont a város ÉK részén a monitorállomástól ÉK irányban, attól kb. 1000 m távol-ságban üzemelt. Az OLM manuális mérőhálózatán belül további két mérési pont található


_______________________________________________________________________


Ajkán, az egyik az Úttörő u.1. szám alatt (EOTR: 19655358), ahol nitrogén-dioxid, a másik Padragkút városrészben a Padragi út 248. szám alatt (EOTR: 19115367), ahol a nitrogén-dioxid mellett ülepedő por mérése folyik. A 2004. évi Levegőminőségi Intézkedési Programban rögzített, a zónában rendelkezésre álló nitrogén-dioxid és ülepedő por mérési eredményekre, illetve az önbevalláson alapuló kibocsá-tási adatokra alapozott modellszámítások a szálló por mellett a nitrogén-dioxidra mutattak kibocsátási határérték túllépéseket. A monitorállomás által folyamatosan mért szennyező komponensek mérési eredményei alap-ján meghatározott 2005-2012 közötti légszennyezettségi indexeket a következő táblázat rögzí-ti.

A PM10, NO2/NOx, O3, CO, SO2 komponensek éves átlagkoncentrációi és légszennyzettségi index alapján történő minősítései 2004-2012. között.

PM10 NO2 NOx O3 CO SO2

2005 jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1)






2011 jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1)


A kén-dioxid és szén-monoxid komponensekre vonatkozóan a 4/2011. (I.14.) VM rendelet- ben rögzített rövid-, illetve hosszú idejű határékek 2005-től folyamatosan teljesültek. A jövő- ben, a jelenleg érvényes határértékek feletti terheltséget jelentő levegőminőségi romlás e két szennyező komponens esetében nem várható. Ózon

Az ózon esetében az elmúlt években mért éves átlagok és a határérték túllépések számának menete - kisebb ingadozások mellett - nem mutatnak jelentős változásokat 2007-ben mért adatokban van szignifikáns negatív eltérés az azt megelőző és azt követő eredményekhez ké-pest. Nitrogén-dioxid A 2003-től rendelkezésre álló mérési adatok alapján a nitrogén-dioxid terhelés 2008. évtől sem 24-órás, sem az éves határértékeket nem haladta meg, az éves NO2 átlagok a határérték felét sem érik el. Az OLM monitorállomás által folyamatosan mért nitrogén-dioxid koncent-rációk órás átlaga 2006-tól éves szinten 1-6 alkalommal volt magasabb az egy órára vonatko-zó 100 µg/m3 határértéknél, tehát a jogszabály által egy évre előirt maximális 18 esetszámnál lényegesen kevesebb alkalommal történt meg e határérték túllépése. A 2011. év volt a legked-


_______________________________________________________________________


vezőtlenebb, amikor 6 alkalommal volt egészségügyi határérték túllépés. Ez kiugró volt a 2011-et megelőző és következő évek esetszámaihoz képest is. 2011-ben hasonló kiugró eset- számokat, tapasztaltunk más települések eredményeiben is, melyet az ez évre jellemző gyako-ri kedvezőtlen meteorológiai helyzetnek lehet betudni. PM10

A PM10 terheltség hullámzóan változott. A 2004. és 2011. évek átlaga volt a legmagasabb, azonban a 40 µg/m3 éves határértéket nem érték el. Az éves átlagok csökkenő tendenciát mu-tatnak. A határérték túllépésének darabszáma azonban éves szinten 2005-ben és 2011-ben több volt, mint a megengedett 35 alkalom. A tájékoztatási küszöbérték átlépése is 2005-ben és 2011-ben volt a leggyakoribb, míg a riasztási küszöbérték túllépés 3-5 alkalommal 2005-re, 2011-re és 2012-re esett Levegőminőséget befolyásoló haváriák

2008-2013. időszakban Ajka város és környezetében két alkalommal is történt olyan súlyos környezeti káresemény, melyek levegőminőségre gyakorolt jelentős hatásával kellett számol- ni. 2010. október 4-én a MAL Zrt. X. számú vörösiszap tározójának gátszakadása következté-ben 700 000 m3 vörösiszap a Torna patakon keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Som- lóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Közvetlenül az iszap által elöntött külterület nagysága kb. 10 km volt, mely jelentős részben mezőgazdasági terület. Az elöntést követően fennállt annak lehetősége, hogy az elöntött területeken kiszáradva a vörösiszap por különböző hatások miatt a levegőbe kerül és jelentősen befolyásolja annak minőségét. Ennek megállapí-tására és folyamatos nyomon követésére több lépcsős, különböző szintű levegő monitoring vizsgálatok zajlottak az érintett területeken. 2012. I. és II. negyedévében a MAL Zrt. X. vörö-siszap kazettájának diffúz kibocsátása miatt történt több esetben komoly levegőszennyezés, amely jelentős mértékben terhelhette a környezetében fekvő településeket, többek között Aj-ka-Padragkút levegőjét is. A szállópor PM10 és PM2,5 szennyezettség mérési eredményeinek értékelése során a vörös-iszap-katasztrófa és a levegőszennyezettség alakulása között nem volt megállapítható össze-függés. A területen jelentkező PM10 terhelés minden időszakban az országos tendenciát kö-vette, melyen belül, – ahogy ezekben az időszakokban az ország egyes más településein is – többször volt tapasztalható 50 µg/m3 egészségügyi határérték feletti, tájékoztatási- és esete-ként riasztási küszöbérték feletti 24 órás átlagkoncentráció. Az éves határértékek a teljes idő-tartamra számolt átlagok alapján a devecseri és kolontári pontokon teljesültek, ahogy az a többi mérőpont esetében is feltételezhető. A PM2,5-re a 25 µg/m3 éves célérték a két mérési ponton (Devecser, Kolontár) nem teljesült. Erre a komponensre határértéket, tájékoztatási- és riasztási küszöbértéket nem ír elő levegőtisztaság-védelmi jogszabály. Gyakorlati tapasztalat szerint a PM10 és PM2,5 esetében a fent említett határérték-, küszöbér-ték-, illetve célérték túllépések nem hozhatók összefüggésbe a vörösiszap-katasztrófával, az ország más területeire is jellemző a szálló por koncentráció időszakos, elsősorban a fűtési


_______________________________________________________________________


időszakra jellemző jelentős megemelkedése. A vizsgált időszakban nem volt szignifikáns elté-rés az érintett területek szálló por terheltsége és az ország más területeinek terheltsége között, ez azonban nem jelenti azt, hogy esetenként kis mennyiségben nem volt azonosítható a min- tákban a vörösiszap jelenléte. A szálló por mintákat további fém analízis céljából a KDT KTVF Kémia és Biológia Laboratóriuma folyamatosan dolgozta fel. A mért komponensek köre, előzetes szakmai egyeztetések, illetve a vörösiszapra jellemző összetétel figyelembevé-telével az ólom, kadmium, nikkel, alumínium, arzén, vas és nátrium elemekre terjedt ki. A kiválasztás során két szempont figyelembe vétele történt. Az első szerint olyan indikátor komponenseket kerestünk, amelyek alapján a szálló porban beazonosítható volt a vörösiszap jelenléte. E célra a vas, alumínium és nátrium komponenseket használtuk. A másik szempont szerint olyan, a vörösiszap összetétele alapján a szálló porban is esetleg megjelenő toxikus elemek azonosítása volt a cél, amelyek egészségügyi veszélyt jelentenek, és amelyekre - az értékelhetőség érdekében - a levegőtisztaság-védelmi rendeletek határértékeket adnak meg. Ez alapján további vizsgálat céljára az ólom, kadmium, nikkel és az arzén komponensek lettek kijelölve. A fém vizsgálati eredmények alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy a szállóporban a vizsgált komponensek közül az alumínium és vas volt tekinthető indikátor komponensnek, míg a nátrium a jelentős mérési bizonytalanság miatt nem. Több esetben a kolontári és kisebb számban a devecseri és somlóvásárhelyi minták esetében volt vörösiszapra utaló indikátor- fém (vas és aluminium) koncentráció. Az azonosított napok mintáiban az ólom, kadmium, arzén és nikkel komponensek koncentráció értékei nem mutattak olyan, csak ezekre a minták-ra jellemző változást, amelyek ugyancsak a vörösiszaphoz lettek volna köthetők.

8.5 Tevékenység kapcsolata a vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel Tervezett tevékenység Halimba település külterületén, a 042/7 hrsz.- ú ingatlant érinti.

A vizsgált ingatlan Magyarország Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve alapján a Duna részvízgyűj-

tő területének Marcal alegységében, helyezkednek el. Az ingatlan közvetlen környezetében,

tőle ÉNy-ra az ingatlanhatártól mintegy 1100 méterre folyó Kígyós-patak élővízfolyás talál-

ható (a közelben levő többi élővízfolyást is alább felsoroljuk).

Az ingatlan környezetében az alábbi vízfolyások találhatók:

1. Torna- patak. (Befogadó a Marcal)

2. Csinger- patak (Befogadó a Torna- patak)

3. Névtelen- 2244 (Befogadó a Torna- patak)

4. Padragi- víz főág (Befogadó a Torna- patak)

5. Széles- víz (Befogadó a Csigere- patak)

6. Csigere- patak (Befogadó a Torna- patak)


_______________________________________________________________________


Az ingatlan környezetében található állóvizek:

7. Lőrintei- tó (Kategória: tározó)

8. Lőrintei ivadéknevelő tó terve (Kategória: tározó)

9. Kolontári halastó a 0496 hrsz. ingatlanon (Kategória: tározó)

10. Névtelen- 6087 (Kategória: tározó)

A vizsgált ingatlanhoz legközelebb eső (~ 1100 m) adatokkal rendelkező vízfolyás a Kígyós-

patak alsó. Így a továbbiakban ennek az adatait részletezzük.

A legközelebbi állóvíz a Halimbai tó (~ 900 m). Az ingatlan környezetében található állóvi-

zekről adatok nem állnak rendelkezésre. A legközelebbi adatokkal rendelkező állóvíz (4,5

km) a Lőrintei-tó.

részlet az átnézetes térképből (http://geoportal.vizugy.hu)

A víztest neve: Kígyós-patak alsó

A víztest VOR kódja: AEP-672

A víztest típusa: természetes vízfolyás

A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás (kód és szöveges definíció): 3M (dombvidéki –

közepes esésű – meszes – durva és közepes-finom mederanyagú – közepes vízgyűjtőjű)

A vízfolyás hossza:16,69 km

Teljes vízgyűjtőméret: 133 km2

Alegység kódja, neve: 1-4 Marcal alegység

Részvízgyűjtő kódja, neve: 1 Duna

tervezési terület


_______________________________________________________________________


Célkitűzések és mentességek - Vízfolyások kémiai állapotára:

VOR

Víztest

neve

VIZIG alegység

Módosí-

tottság

hidromor-

fológia és

biológia

alapján

Kémiai

állapot

Kémiai

állapot

megbízha-

tósága

Célkitűzés

kémia

2015

Célkitűzés

kémia

éve

2015

Mentesség kémia 2015

AEP672

Kígyós-

patak

alsó

KDT 1-4 igen jó magas a jó állapot

fenntartandó

-

-

Célkitűzések és mentességek - Vízfolyások ökológiai állapotára:

VOR Alegység

Ökológiai

minősítés

Ökológiai

minősítés

megbízha-

tósága

Célkitűzés

ökológia

2009

Célki-

tűzés

ökológia

2015

Mentesség

ökológia

2015

Célkitűzés

fiz-kém

állapotra

ható terhelé-

sektől függő

ökológia

Mentesség

indoka

AEP672 1-4 mérsékelt alacsony

A jó

potenciál

elérendő

A jó

potenciál

elérendő

- 2027 G2

G2: Az intézkedések 2015-ig történő megvalósítása aránytalanul magas terheket jelent a gazdaság, társadalom

bizonyos szereplői, vagy a nemzetgazdaság számára, aránytalan költségek VKI 4.4 időbeni mentesség

Felszíni vizek veszélyes anyag terhelésének csökkentésére irányuló intézkedések:

Vt-VOR Víztest

név Alegység

alapintéz-

kedés

kiegészítő

intézkedés megjegyzés

Megvaló-

sítás

végső

dátuma

AEP672 Kígyós-

patak alsó 1-4 - - -

-

Nincs adat. Természetvédelmi intézkedés a vízfolyáson:

Víztest VKI

azonosító

Víztest elnevezése

Víztest típusa

Vízgyűjtő alegység

azonosítója

A víztest közvetlenül

Natura 2000

területet érint

Javasolt intézkedések

állapotja-vító

beavatko-zások

ütemezése

AEP672 Kígyós-patak alsó

vízfolyás 1-4 nem 2, 30 2027

2: Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése 30: Hordalék és tápanyag visszatartás a felszíni befogadókba bevezetés előtt

Felszín alatti víztestek:

VOR Víztest kód Víztest név Földtani

típus Vízadó típusa

A víztest területe km2

AIQ553 k.4.1 Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapol-cafő-források vízgyűjtője

nincs adat nincs adat

nincs adat

AIQ554 h.1.1 Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő

vegyes vegyes 858, 8


_______________________________________________________________________


AIQ555 sh.1.1 Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő

törmelékes porózus 610, 01

Célkitűzések és mentességek - Felszín alatti víztestek állapotára

Víztest kódja

Víztest jele FAV mennyiségi

állapota (minősítés 2009 5 teszt alapján)

FAV mennyi-ségi állapota (minősítés

2015 5 teszt alapján)

Víztestekre vonatkozó környezeti

célkitűzések

A célkitűzés elérése

Mentességi indok

AIQ553 k.4.1 gyenge, oka: - vízmérleg

- felsz.víz FAVÖKO

jó A jó állapot fenntartandó

2027 T2

AIQ554 h.1.1 jó jó A jó állapot fenntartandó

2027 T2

AIQ555 sh.1.1 jó, de bizonytalan, oka:

- felsz.víz FAVÖKO

jó A jó állapot fenntartandó

- -

T2: A felszín alatti víz állapot helyreállásának ideje hosszabb

Víztest kódja

Víztest jele

FAV kémiai állapota

Minősítés 2015 6 teszt

alapján

A víztestekre vonatkozó környezeti

célkitűzések

A vizek kémiai állapotát

javító intézkedések

Intézkedés rövid leírása

Intézkedés határideje

(év)

AIQ553 k.4.1 jó gyenge, oka: - szennyezett vb.: NH4

A jó állapot elérhető - - -

AIQ554 h.1.1 jó jó, de gyenge kockázat oka: - szennyezett vb.: NO3

A jó állapot elérhető - - -

AIQ555 sh.1.1 jó

jó

A jó állapot fenntartandó

2 db szennyezett terület kármentesí-

tése

Szennyezett terület kár-mentesítése (feltárás,

megfigyelés, biztosítás, felszámolás)

2021

Összefoglaló értékelés:

Tervezett létesítmény, szennyező anyag felszíni vízbe való kibocsátását nem eredményezi. A

tervezett tevékenység alternatív energiahasznosítás, mely veszélyes anyagok kibocsátását nem

eredményezi. Mivel a telephelyre tervezett létesítmények üzemeltetésével szennyező anyag

felszín alatti vízbe kizárólag csak földtani közegen át szivárogva (közvetve) juthat be, azon-

ban ilyenek a technológiából a bemutatottak alapján nem kerülhetnek ki, így az ismertetett

víztestekbe, mint környezeti elembe, terhelő hatást nem valószínűsítünk. A telephely kialakí-

tása és üzemeltetése vízgyűjtő-gazdálkodási érdekeket nem sért, a vízgyűjtő-gazdálkodási

célkitűzések megvalósíthatók.


_______________________________________________________________________


9 A tervezett technológia

9.1 A villamos energiatermelés technológiája Az elektromos energia előállítása megújuló energiaforrásból egy kontinuális folyamat folya-mán a Nap fényenergiájából jön létre. Ennek az energiaforrásnak a nagysága függ az időjárás-tól és a Föld – Nap pozíciójától. A napelemek a fotovoltaika alapelvén működnek – a fény energiáját elektromos energiává alakítják át. A félvezető napelemre eső napsugárzás egyen-áramot hoz létre. A napelemek elektromosan össze vannak kötve és így napelem modulokat hoznak létre, melyekből több napelem modul soros kapcsolásával áramhurkokat úgynevezett sztringeket hoznak létre. Ezen hurkok kimenő feszültsége esetünkben 320 - 800 V DC között ingadozik terhelés alatt. A párhuzamosan kapcsolt hurkok által létrehozott ingadozó egyen-áramot áramváltókba – úgynevezett inverterekbe vezetik be, melyek az egyenáramot 3-fázisú váltakozó árammá alakítják át. A gazdaságos energiaátvitel miatt az így kitermelt váltakozó áramú villamos energiát 0,4 kV-ról 22 kV-ra transzformálják és kábelvezetéken keresztül a villamos hálózatba táplálják be.

9.2 Az erőmű energia igénye Az erőmű technológiai berendezésének saját szükségletére a következő energia igényekkel számolunk: Elektromos energia - kisfeszültségű 0,4 kV (3 x 400/230 V) /50 Hz, 1x230V/50Hz; Csak az erőmű indításához és a termelési időszakon kívüli időben (éjjeli órák-ban) van szükséges. A termelés alatt villamos energiaigénye a saját termelésből van fedezve. Az erőmű a termelési időszakon kívüli időben, bizonyos karbantartási munkák elvégzése ide-jén vagy technikai hibák elhárítása esetén energia igényét, ami főleg a technikai berendezések működőképességét és a biztonsági berendezések működését biztosítja a közhálózatból vissza-táplálás formájában nyeri. A közhálózat meghibásodása esetén az erőmű energiaigényét saját szünetmentes áramforrásából nyeri. Hőenergiát a naperőmű nem igényel. A naperőmű műkö-dése úgy cseppfolyós, mint szilárd fűtőanyagot nem igényel.

9.3 A naperőmű műszaki leírása A termelő rendszer általános leírása Az előterjesztett tervdokumentáció 1 darab összesen ~6264 kWp és 1 db összesen 3132 kWp teljesítményű szolár erőmű megvalósítását tartalmazza, mely a Nap energiáját alakítja át vil-lamos energiává megújuló energiából. Az energiaátalakítás szolár panelok úgynevezett fo-tovoltaikus panelok segítségével történik, melyeket megfelelő irányban és dőlési szögben he-lyeznek el. A panelok fix telepítésűek. Az egyes áramkörökben így a Nap sugárzás intenzitá-sától és a hőmérséklettől függően 320 - 800 V DC feszültség ingadozik terhelés alatt. A DC áramkört inverterbe kötik be, mely az egyenáramot 3x400V/50Hz feszültségű váltakozó


_______________________________________________________________________


árammá alakítja át és egyúttal biztosítja a kompenzációt és a magasabb harmónikusok szűré-sét. A fix napelem tartó konstrukcióknak az építkezési területen való elhelyezései, méretei és egyéb adatai a helyszínrajzon láthatók. A szerkezeteken elhelyezett inverterek földkábelen keresztül az elosztószekrényekbe adják le kitermelt villamos energiájukat. Az elosztószekré-nyek teljesítményét 4x150 ill. 4x95 mm2 földkábelen keresztül juttatják be az 1600 kVA név-leges teljesítményű transzformátor állomásokba. A transzformátorállomás 0,4 kV-os gyűjtő sínén összegzett teljesítményt az áramszolgáltató telemechanikai berendezésével távúton ve-zérelt teljesítmény kapcsolón keresztül a 22/0,4 kV áttételű transzformátorba vezetik. A feszültség 0,4 kV-ról 22 kV-ra való áttranszformálása után a kimenő teljesítményt egy sza-kaszolót és olvadó biztosítékot tartalmazó szekrénybe vezetik, majd földkábelen keresztül az erőmű teljesítménye a csatlakozási házba jut. A csatlakozási házban a teljesítmény a szek-rénybe kerül, melyben egy motoros meghajtású szakaszolóval ellátott teljesítménykapcsolón és a mérőtranszformátorokon keresztül az áramszolgáltató tulajdonba lévő szakaszolóján ke-resztül elhagyja a csatlakozási házat. A tervezett belső villamos hálózat csatlakozik a tervezett 22 kV-os kábelen, a KÖF/KÖF kapcsolóállomáson valamint a méretlen 22 kV-os gerinckábe-len keresztül a meglévő 22 kV-os szabadvezeték hálózatra.

9.4 A naperőművek fő részei és annak paraméterei Szolár panelok

WINAICO WST 290 P6 (STC adatok) U = 31, 3 V; I = 9, 27 A, P = 290 Wp, felszerelt mennyiség: 21600 db és 10800 db

Panel súlya 19,00 kg/db

Cella: polikristályos szilíciumcellák (156*156 mm)

Cellák mennyisége és bekötése: 60 db sorosan kapcsolva

Keret: eloxált szürke/fekete alumínium

Védelem: IP67

napelem panel


_______________________________________________________________________


Inverterek

KACO blueplanet 50.0TL3

Max. DC teljesítmény: 50000 W

Max AC teljesítmény: 10 kW

Max. hatásfok: > 99 %

inverter

Tartóállványzatok

A 300 db és 150 db E-Solar Trio 3x24 napelem tartó szerkezetek a dokumentációban szereplő telepítési rajzok alapján lesznek az építkezési területen elhelyezve.

tartóállvány

Kültéri elosztószekrények Az erőmű területén küldetésüktől függően többféle kültéri elosztószekrények vannak.

Az első típusú elosztószekrényekben szumarizálódnak az inverterek által kitermelt áramok és ezekben a szekrényekben vannak elhelyezve az egyes áramköröket biztosító elemek. A másik funkciójuk a segédáramkörök szumarizálása és azok biztosítása a beleépített biztosító elemekkel. A szekrények fémlemezből készültek kültéri kivitelezésűek IP 55/IP20 védettséggel. Ezek a szekrények egyenesen az


_______________________________________________________________________


inverterek közelében a napelemek tartószerkezetein lesznek elhelyezve.

A második típusú kültéri szekrények küldetése a túlfeszültségvédelem komponenseinek elhelyezése. Ezekből minden inverter mellett 1 db van elhelyezve. A szekrények fémlemezből készültek IP55/IP20- as védettséggel.

Transzformátorállomás A transzformátorállomások lehetséges típusa: Schneidel Electric Minera Up to 2500 kVA. Az állomás előre gyártott belső kezelő terű kompakt betonházas transzformátorállomás. A ház föld feletti része vasbetonlapokból épül fel, az alsó része monolit beton blokk. Az állomás megfelel az MSZ EN 62271-202-es szabványelőírásoknak. Műszaki paraméterek:

A ház védettsége: IP44.

Az állomás falainak színe: RAL 9010.

A tető és nyílászárók színe: RAL 7032,

Az állomás belső falainak és tetejének színe: RAL 9010

Alap A monolit vasbeton alapban kerülnek elvezetésre a középfeszültségű és a kisfeszültségű kábelek. A teknő oldalfalán átvezető nyílások vannak kialakítva, amelyekbe víz ellen tömített átvezetők vannak elhelyezve. Tető Az állomás teteje minden oldalról lejtő monolit beton. Telepítésnél vagy egy későbbi berendezés cserénél, bővítésnél a tető leemelésével egyszerűen és gyorsan elvégezhető az adott művelet. A tető leemelése a feszültség alatt álló részeken kívül elhelyezett, jól látható és felismerhető csavaros csapok lazításával történik. Telepítés A telepítés egyszerű, az állomás alá nem kell beton alapot készíteni. Az alapozási munkát mindössze egy 90 cm mély alapgödör kiásása jelenti. A gödör aljára 60 cm vastagságban kavicsot vagy homokot kell szórni, amelyet tömöríteni és vízszintezni kell. Az állomás monolit betonalapjának alapgödörbe történő beemelése után az állomástestet kell a monolit beton alapra ráemelni. A telepítés elvégzése után az állomás közelében tereprendezést kell végrehajtani.


_______________________________________________________________________


Az állomásba épített középfeszültségű berendezés leírása: Az állomásba épített középfeszültségű kapcsoló berendezés egy nem bővíthető körhálózati kapcsoló berendezés, a gáztömör tartályon belül 1 közvetlen kábelcsatlakozással és bekapcsolási képességgel rendelkező földelő kapcsolóval ill. 1 olvadóbiztosítós szakaszolókapcsolós transzformátoros leágazással. A szakaszolókapcsoló kioldótekerccsel rendelkezik, amelyet a transzformátor hőfokvédelem kioldó jele működtet. A transzformátortér leírása: Az állomásba olajszigetelésű transzformátor helyezhető el. A transzformátor a helyszínen kerül behelyezésre, az állomás telepítése után. A transzformátor mind a közép, mind a kisfeszültségű oldalon plug-in csatlakozóval rendelkezik. Az erőmű segédáramkörei A villanyerőmű segédáramkörei szünetmentes tápforrásból vannak megtáplálva, melyek az erőmű termelési időszakán kívüli időben és a közcélú hálózat kiesése idején biztosítják az erőmű segédáramköreinek ellátását.

A segédáramkörök az erőmű következő berendezéseit táplálják:

A transzformátorállomás kommunikációs berendezéseit

Az inverterek kommunikációs berendezéseit

A szolgáltató telemetria berendezéseit

A teljesítménykapcsolók segédáramköreit

A biztonsági berendezések áramköreit

A segédáramkörök kommunikációs része biztosítja:

Az inverterek kölcsönös kommunikációját, valamint a centrális kiértékelő Web Boxal való kommunikációt.

A számítógépes hálózatra való adatátvitelt. Az erőmű berendezéseit összekötő kábelek Az erőmű berendezéseinek összekötő kábeleit három fő csoportba oszthatjuk:

A villanyerőmű termelő berendezéseinek összekötő kábelei

A villanyerőmű segédáramköreinek összekötő kábelei

A villanyerőművet a 20 kV-os távvezetékre való kapcsolását biztosító és a transzformátorállomást a csatlakozási épülettel összekötő 22 kV-os kábelekre


_______________________________________________________________________


Kerítés és védelmi rendszer Az erőmű területét drótkerítéssel tervezik körülkeríteni, mely profilvas oszlopokra lesz szerelve. A kerítésbe kétszárnyú kapu van tervezve. A napművet körülvevő kerítésre biztonsági szenzorok vannak tervezve, melyek az ún. piezoelektromos szenzorok. Ha a biztonsági kerítés bármely kerete megsérül, akkor működésbe hozza a riasztóberendezést és a 2 db legközelebbi forgó kamerát, melyek cca. 100 m-re egymástól a kerítésmentén a biztonsági zóna mögött vannak elhelyezve. A központban az érzékelők által nyert adatokat és a kamerák által rögzített képeket elektronikus úton a berendezések kiértékelik s annak megfelelően információt küldenek az érintett személyeknek. Az transzformátorállomás belső helységei és külső falai, valamint a kerítés teljes hossza stabil és forgó kamerákkal figyelve vannak, az események pedig video - rögzítő berendezéssel rögzítve. Külön érzékelők vannak tervezve a transzformátorállomás belső terének védelmére. A mozgás, füst, videó és hőérzékelők riasztanak, ha betörés, túlhevülés vagy tűz ütne ki a transzformátorállomás belső terében. Az erőmű távlekapcsolásának vezérlése A naperőmű csatlakozási pontja az erőmű határvonala a csatlakozási épületben van elhelyezve az összegző középfeszültségű kapcsolószekrény. Az erőmű ki és bekapcsolását a 0,4 kV-os oldalon lévő teljesítmény kapcsolóval van megoldva, melyet az áramszolgáltató távúton vezérelhet egy Telemechanikai berendezéssel. Ha a szolgáltató irányító – diszpécser központjából kikapcsolási parancs érkezik a teljesítménykapcsoló lekapcsolja a hálózatról a villanyerőművet. Ha az irányító központjából állandó jelleggel blokkoló jel érkezik, akkor az adott teljesítménykapcsoló nem kapcsolható vissza. A kikapcsolási parancs megszüntetésével a teljesítménykapcsoló bekapcsolását ismét meg lehet engedni. Ha az üzemeltetési állapot a MV oldalon megváltozik és az automatikus védelem működésbe lép, akkor a fő teljesítménykapcsoló lekapcsolja a villanyerőművet a hálózatról. Ha a középfeszültségű oldalon a paraméterek kielégítőek, állandósultak, eltelt a beállított késleltetési idő és a szolgáltató irányító – diszpécser központjából engedélyezve van a visszakapcsolás a relévédelmi automatika a teljesítménykapcsolóval automatikusan visszakapcsolja a villanyerőművet a középfeszültségű hálózatra.

9.5 Az energia előállítás és az üzemeltetés bebiztosítása

A kezelőszemélyzet száma A tervezett szolár erőmű autonóm állandó felügyeletet és karbantartást nem igénylő üzemmódra van tervezve. Így az üzemeltetés állandóan foglalkoztatott munkaerőt nem igényel. Időszakos technikai felügyeletet a gyepes felület karbantartását, valamint a téli


_______________________________________________________________________


időszakban a szolár panelok tisztítását viszont a berendezés igényel, mely szezonmunkásokkal és kombinált tevékenységre alkalmas kezelő személyzettel oldható meg. Az építmény tűzvédelme Az elektromos kábelvezetékek különleges építménynek számítanak, amelyre nem vonatkozik az építmények tűzvédelméről és a biztonságáról szóló EN 73 0802 szabvány. A tipizált transzformátorállomás tűzvédelmét egyenesen a gyártó oldotta meg. Területgondozás A napelempark optimális működése érdekében elengedhetetlen a terület megfelelő gondozása. A napelemek mosására vonatkozóan a vízvédelmi tervfejezet tartalmaz részletes leírásokat, ennek megismétlésétől eltekintünk. Ezen felül évente átlagosan 4 fűnyírás szükséges ahhoz, hogy a felnövő aljnövényzet ne árnyékoljon rá a napelemes asztalokra. A fűnyírását csak spe-ciális gépekkel lehet elvégezni, hogy a levágott fű ne ragadjon fel és az esetlegesen felverődő kavicsok ne tegyék tönkre a napelemek. A fűnyírásra vonatkozóan az engedélyes szerződést köt egy szakcéggel.

9.6 Kapcsolódó forgalmi adatok, teher- és személyszállítás nagyságrendje A naperőmű jellegéből adódóan az üzemeltetés jelentős és kimutatható célforgalommal nem jár. A kivitelezés során lesznek a terület jelenlegi állapotához (lényegében forgalom nélküli állapotok) képest átmeneti forgalomnövekedés (napi 5-10 tehergépjármű forduló), mely azon-ban a kivitelezés végeztével megszűnik. Kivitelezés során nyerges járműszerelvény vagy pót-kocsis járműszerelvény (40 t össztömeg); összes darabszám a teljes építési időszakban: kb. 50 db; naponta 4-5, max. 10 db jármű, kisteherautóból napi 2-3, személyautóból napi kb. 5 db. A forgalmi hatások a dokumentáció levegőtisztaság védelemmel és zajvédelemmel foglalkozó tervfejezeteiben részletezésre kerültek, ahol az is látszik, hogy a szállítási célforgalom mellett a telepítés során helyben alkalmazott munkagépek hatásával is számolunk, és jellegüket figye-lembe véve azok vizsgálata a forgalmi vizsgálatokkal együtt történt meg.

9.7 Víz és talajvédelem

9.7.1 Telepítési szakasz A telepítés tulajdonképpen a tereprendezésben és a napelempark és egységeinek megépítésé-ben merül ki, így ezzel kapcsolatban földtani közegre és felszín alatti vízre vonatkozó jelentős környezeti hatások nem fognak jelentkezni. A létesítménnyel kapcsolatban jelentős alapozási


_______________________________________________________________________


jellegű munkálatok nincsenek. A napelemek fém állványzaton vannak, melyek betonalapozás nélkül kerülnek a talajba sajtolásos technológiával. A transzformátorházak alatt alap szintén nem létesül, itt a területen 90 cm mélyen kitermelik a talajt, abba kavicsterítést helyeznek, és erre állítják a transzformátorházat. A napelemeket illetve az egyéb technológiai rendszereket föld alatti kábelezéssel kötik össze. A kábelezéskor árkokat ásnak, átlagban 70 cm mélyen, melyet a kábelek lefektetését követően visszatemetnek. Az árok fenékszintje a talajvizet nem éri el. A telepítés során veszélyes anyag tárolás az ingatlanon nem történik, a munkagépek karban-tartását a helyszínen nem végzik. A kivitelezési munkák során a gépjárművek üzemanyaggal történő feltöltése közforgalmú kutakon, illetve a kivitelező vállalkozó telephelyein történik. Az építkezés folyamán, az ingatlanon üzemanyag és kenőanyag tárolás nem történik. Az üzem megvalósítása a felszín alatti vízkészleteket nem érinti, az „alapozási” síkok a talajvíz-szint felett lesznek. A beruházás megvalósítása a földtani közegnek csak egy részére van hatással, de abban káros változásokat nem indukál. A bevezető fejezetekben bemutatásra kerültek a létesítési terület közelében lévő vízfolyások. A tervezett művi elemek telepítése és üzemeltetése a közelben található természetes és mesterséges vízfolyások és vizek minőségére hatással nincs. A műtárgyak (transzformátorok) létesítése előtt a humuszt letermelik, azt az ingatlanon terület kiegyenlítésre felhasználják. Az ingatlanrészen jelenleg épület nem található.

9.7.2 Megvalósulási szakasz Az ingatlannal kapcsolatban szociális vízfelhasználás nem lesz, tekintettel arra, hogy állandó alkalmazotti létszám nem lesz. Az ingatlanra hulló tiszta csapadékvizek a burkolatlan felüle-teken helyben elszikkadnak. Technológiai jellegű vízigényt a panelok szükségszerű mosása jelent. Napelem parkoknál a napelemek mosása elkerülhetetlen. Átlagos esetben évente legalább egy gépi mosás szükséges a park maximális termelőképességének fenntartása érdekében. Azonban a távfelügyeleti rend-szer által kiértékelt adatok alapján többszöri mosás is szükséges lehet évente. Jellemzően, ha a park utak, mezőgazdasági, ipari vagy erőművi területek mellett található, ahol a por, pollen, virágpor, pernye lerakódása fokozott mértékű. Továbbá a gépi mosással a téli hómentesítés is megoldható. A napelem modulok hatékonyságának fenntartása érdekében legalább évente 3 alkalommal tervezzük a napelem modulok gépi tisztítását, melyből szükség esetén 1 alkalom a hó eltakarítását jelenti a modulokról, így a továbbiakban 2 mosással számolunk. A mosáshoz tiszta vizet használnak, melyhez SunBrush Blue tisztítószert adagolnak. 1 m3

vízhez 8 liter mennyiségben. A tisztítószer biológiailag lebomló és nem tartalmaz foszfátokat,


_______________________________________________________________________


EBTA-t vagy NTA-t. A SunBrush Blue nem tartalmaz alkoholt vagy szénhidrogéneket sem, az természetes nyersanyag-alapú szer. A mosási technológiát speciális, erre a célra kialakított célgéppel végzik alvállalkozók. A mo-sás, tiszta vízen kívül vegyszer felhasználást nem igényel. Mivel a mosás csak a napelemekre tapadt por, és pollenek eltávolítását jelenti, és az rendszeres időközönként elvégzésre kerül így jelentős szennyeződésekkel, ebből eredő jelentős vízfelhasználással nem számolunk. A mosás ideje évi 2 x 1 hétre becsült, a mosóvíz igény tartálykocsiból kerül biztosításra. A víz-igény meghatározása általános üzemviteli tapasztalatok alapján 0,5 m3/MWp mértékű, így a teljes éves technológiai vízigényt a kétszeri mosással számolva 7-8 m3-re becsüljük, melyet a mosást végző cég (jelenleg nem ismert) szállít be saját telephelyéről. A beruházási ingatlanon vízkivételi objektum nem létesül. A napelemek elhelyezkedéséből adódóan a mosóvizek a paneleken lefolyva a tartószerkezetek alatti zöld területeken elszikkadnak. Tekintettel arra, hogy a panelekről a szomszédos ingatlanon létesített korábbi bauxitbányából származó esetleges porszennyezés kerül lemosásra, így kijelenthető, hogy azok idegen anyag-gal nem szennyezettek, az lényegében azonos a panelekre hulló csapadékvizekkel. Mivel a mosóvíz nem tartalmaz idegen anyagokat, az a területen minden kockázat nélkül elszikkaszt-ható.

a mosási technológia A mosással kapcsolatban veszélyes anyagtárolás az ingatlanon nem történik, a munkagép kar-bantartását a helyszínen nem végzik. A mosási munkák során a gépjárművek üzemanyaggal történő feltöltése közforgalmú kutakon, illetve a kivitelező vállalkozó telephelyein történik. A napelem termelő berendezések és azok egységei, műszaki kialakítása és a tervezett üzemel-tetés az üzemszerű működés alatt kizárja a talajszennyezés lehetőségét.


_______________________________________________________________________


A létesítmény megvalósulási szakasza a talaj, talajvíz szempontjából semleges, a hatásterület nem értelmezhető.

9.7.3 Felhagyási szakasz A tevékenység befejezését követően a létesítmények elbontásra kerülnek. A bontást követően a terület visszaállítható a jelenlegi, tájra jellemző növénykultúrákkal, így rövid idő alatt visz-szaállítható az ingatlan – rekultivált - állapota. A hasznosítás során azonban nagyobb esélye van a terület legelőként történő hasznosításának. A felhagyás a felszíni és felszín alatti vizekre nem fejt ki hatást.

9.8 Hulladékgazdálkodás

9.8.1 Telepítési szakasz A vizsgálattal érintett ingatlanon jelenleg a tájra jellemző vegetáció található, és egy kisebb épület.

Az épület várhatóan elbontásra kerül, még a telepítési szakaszt megelőzően. A létesítmény telepítési szakaszát a terület előkészítési folyamat előzi meg. A területen lévő fákat és cserjéket kézi és gépi erővel letermelik, a lágy növényi részeket szárzúzóval távolítják el. A napelempark megvalósítása során tehát minimális hulladékkezelést igénylő bontási hulladékok keletkezésére kell számítani, melyek kis mennyisége miatt azokat az építési jellegű hulladékokkal együtt, az alábbiakban tárgyaljuk.


_______________________________________________________________________


Köszönhetően annak, hogy a technológia előre méretezetten kerül megvalósításra, illetve, hogy teljes egészében előre gyártott alkatrészek kerülnek felhasználásra, összeépítésre, így elmondható, hogy az építési hulladékok mennyisége nem lesz jelentős, természetesen a beruházás volumenéhez viszonyítva. Az építés során keletkező hulladékok a Veszprém Megyei Kormányhivatalának Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságánál indított építési engedélyezési eljárás során, az engedélykérelem részeként kerülnek pontosításra. A dokumentációban szereplő bontási, építési hulladékok, az építőipari kivitelezési munkálatok során keletkező, a 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet és a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladékok. Az 45/2004. (VII. 26.) BM- KvVM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése alapján, amennyiben az építkezés során keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja a hiv. rendelet 1. számú mellékletében foglalt mennyiségi küszöbértékeket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot- a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében- a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. Hiv. rendelet (6) bekezdése alapján, amennyiben az építési, bontási hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el az 1. számú melléklet szerinti táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, az építtető mentesül a 8- 11 §- ban foglalt kötelezettségek alól. Jelen esetben minimális bontási hulladékok keletkeznek, melyek mennyisége és várhatóan az építési hulladékok mennyisége is meg fogja haladni, az 1. számú mellékletben szereplő mennyiségi küszöbértéket, ezért az építtető várhatóan köteles lesz- a kivitelezési tevékenység befejezését követően- elkészíteni, a bontási és az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékokról, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási és az építési hulladék nyilvántartó lapot. A bontási tevékenység során előzetes becslés szerint az alábbi fajtájú és mennyiségű hulladékok keletkezését valószínűsítjük:

Bontási hulladék Kezelési mód

Hulladék anyagi

minősége szerinti

csoportosítás

Azonoító

kódszám

Tömeg

(t) megnevezése helye

Ásványi eredetű építőanyag- hulladék

17 01 02 20 ártalmatlanítás/

hasznosítás

Regionális hulladéklerakó,

lerakás/ Engedéllyel rendelkező inert hulladék hasznosító telep

Vegyes építési és bontási

hulladék 17 09 04 20

ártalmatlanítás/

hasznosítás



Összesen 40


_______________________________________________________________________


Az építési- kivitelezési tevékenység során előzetes becslés szerint az alábbi fajtájú és mennyiségű hulladékok keletkezését valószínűsítjük:

Építési hulladék Kezelési mód

Hulladék anyagi

minősége szerinti

csoportosítás

Azonoító

kódszám

Tömeg

(t) megnevezése helye

Kitermelt talaj 17 05 04 100 hasznosítás Helyben, terület egyengetésre

Fémhulladék 17 04 05 2 előkezelés Hulladék kezelő telep

Műanyag hulladék 17 02 03 1 előkezelés Hulladék kezelő telep

Vegyes építési és bontási

hulladék 17 09 04 5

ártalmatlanítás/

hasznosítás



Összesen 108

Az engedélyezés jelenlegi szakaszában az engedéllyel rendelkező hulladékátvevők még nem ismertek, azokkal a kivitelezők fognak szerződést kötni. A hulladékgazdálkodási engedélyek meglétéről, a hulladékok átadása előtt a Kivitelezőnek meg kell győződnie. A beton műtárgyaknál előre gyártott elemeket használnak, helyszíni betonozást nem végez-nek, így minimális a keletkező hulladék mennyisége. A fentieken kívül, az építkezések során számolni lehet csomagolási hulladékok keletkezésével. Ezen csomagolási hulladékok pontos mennyisége sem ismeretes, csak becsülhető. Kezelésükről, hasznosítónak történő átadásukról a kivitelező cégnek kell gondoskodnia. A csomagolási hulladékok jellemzően átadhatók a hulladékgyűjtő telepek nagy részén, de az engedélyek meglétéről a kivitelezőnek meg kell győződnie. A várhatóan keletkező csomagolási hulladékok:

150101 azonosító kódú papír és karton csomagolási hulladékok 15 t 150102 azonosító kódú műanyag csomagolási hulladékok 10 t

A munkavégzések során, a helyszínen keletkező kommunális jellegű hulladékokat (azonosító kód 20 03 01) zárt konténerben gyűjtik, majd a konténerek telítődése esetén azokat a település szilárd hulladéklerakó telepen ürítik ki. Ügyelni kell arra, hogy a kommunális hulladékok közé építési törmelék ne kerüljön. A kivitelezési munkálatok során veszélyes hulladékok keletkezésével is kell számolni, melyek a következők lehetnek:

150110* azonosító kódú veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék 0, 05 t 150202* azonosító kódú veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, védőruházat

0, 01 t


_______________________________________________________________________


080111* azonosító kódú szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartal-mazó festék- vagy lakk hulladékok 0, 02 t 080409* azonosító kódú szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalma-zó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai 0, 01 t

A keletkező veszélyes hulladékokat a munkaterületen elkülönítetten elhelyezett, zárható, fel-iratozott (100, 200 literes) fém edényzetekben, zárható konténerben kell gyűjteni, erre a célra kijelölt elkülönített (fedett, zárható) helységben ill. telepített konténerben. A hulladékokkal azok gyűjtésével kapcsolatban felelős személyt kell kijelölni. A felelős személy vezeti a ke-letkező veszélyes hulladékkal kapcsolatos előírásoknak megfelelő nyilvántartást. A keletkező veszélyes hulladékok csak engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át, a vonatkozó jogsza-bályi előírások betartása mellett. Fentiektől eltérő, esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok esetében a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani.

9.8.2 Megvalósulási szakasz A telephely üzemelése során nem veszélyes technológiai, veszélyes, és kommunális hulladé-kokkal, valamint ezek környezeti hatásaival kell számolni, de figyelembe véve azt a tényt, hogy az erőműnek kezelő személyzete nincs, illetve a karbantartást is külső vállalkozások végzik, így az ingatlanon kezelésre váró hulladék nem jelentkezik. A karbantartások során keletkező, leszerelt, cserélt hibás alkatrészek, illetve a karbantartó személyzet által termelt kommunális hulladék a karbantartó cég telephelyén kerül gyűjtésre nyilvántartásra, majd in-nen kerülnek átadásra hasznosításra, illetve ártalmatlanításra. A telephelyen folytatni tervezett jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékkezelési techno-lógiák (gyűjtés, elszállíttatás, adminisztráció) biztosítják, hogy a telephely működéséből adó-dóan környezetszennyezés hulladékgazdálkodási szempontból sem a kivitelezési, sem az üzemelési szakaszban nem következhet be, ennek megfelelően a tevékenység becsült hatáste-rülete az ingatlan területére korlátozódik. A hulladékgyűjtő helyek pontos helyszínei nem ismertek, azok az építési engedélyezés során nevesítve lesznek.

9.8.3 Felhagyási szakasz A napelemek, erőművek élettartama 30-50 év közötti. Tekintettel arra, hogy speciális tevé-kenységről, illetve eszközökről beszélünk, amennyiben ezek működési idejük végére értek, hasznosítani kell őket. A bontás munkafolyamatai hasonlatosak az építkezés folyamataihoz. A bontás során a telepí-tett eszközök, berendezések leszerelése, eltávolítása után az építményeket (trafóházak, kerí-


_______________________________________________________________________


tés) kell elbontani, mely során a beépített anyagmennyiségek erejéig hulladékok fognak kelet-kezni. A keletkező hulladékok mindegyike hulladékkezelő vállalkozások részére kerül átadásra, a mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az anyagá-ban nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítása kizárólag megfelelő engedélyekkel ren-delkező ártalmatlanító hulladékkezelő vállalkozásoknál történhet. A napelemes modulokra a gyártók 20- 25 év garanciát vállalnak, azonban azok élettartama várhatóan ennél jóval nagyobb, mivel általában csak a modulok elő- és hátlapja, a beágyazás-ra használt szigetelőanyag és az elektromos érintkezők, kábelek használódnak el, az időjárási körülmények miatt. A hulladékká vált PV elemek elhelyezése, hasznosítása a jövőben várhatóan az alábbiak sze-rint történik majd: 2012. augusztus 13.- án lépett életbe a módosított WEEE- jogszabályozás (Waste Electrical and Electronic Equipment Directive), mely alapján minden EU- tagállam-nak kötelező lesz a saját törvényébe beépíteni azt. A PV modulok ingyenes átvételéért és azok újrahasznosításáért várhatóan a „gyártók” lesznek a felelősek. Az EU- jogszabály szerint ezek azonban lehetnek a gyártók, az importőrök vagy esetleg az értékesítők vagy szerelők is. En-nek eldöntése az EU tagállamokra lesz bízva. Magyarországon a 197/2014. (VIII. 1.) Kor-mányrendeletben- az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgaz-dálkodási tevékenységekről- határoztak a fotovoltaikus elemek sorsáról, melyeket a hivatko-zott jogszabály szerint külön kell gyűjteni. A szórakoztató elektronikai cikkek és a fotovoltai-kus panelek hasznosítási arányát 2017. december 31.- ig 80 %- ra kell növelni. Várható tehát, hogy az előírt határidőig feláll a hasznosítói háttér, és a napelempark élettartamának lejártát követően az alkotóelemek, arra engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodóknak átadhatóak lesznek. Addig is, a PV Cycle szervezet, a tagjai között levő gyártókat kötelezi a kiöregedett modulok ingyenes visszavételére. (Felhasznált források: www.mnnsz.hu, www.koraxsolar.com) Az ingatlanon, a hulladékok kiszállítását, átadását követően jelentős földmunkák elvégzése válik szükségessé, mely munkálatok elvégzésével az eredeti állapot kerül visszaállításra.

9.9 Levegőtisztaság védelem A naperőművet Veszprém megyében, Halimba település külterületén a 042/7 hrsz. alatti in-gatlanon tervezik megvalósítani. A terület megközelítése a 7315 sz. halimbai útról, Szőc tele-pülés melletti útelágazásnál lekanyarodva történhet. A terület jelenleg Má-, a tervek szerint a jövőben GiP általános mezőgazdasági művelési ágba tartozik. Az ingatlan tulajdonosainak beleegyezésével és hozzájárulásával tervezett a beruházás.


_______________________________________________________________________


9.9.1 Telepítési szakasz

A létesítmény levegőtisztaság védelmi vonatkozásban elsősorban a telepítés idején jelent ki-bocsátásokat és hatásokat, így: Kipufogó gázok A létesítés során, a telephelyen munkát (területelőkészítés, telepítés) végző szállítójárművek por és kipufogógáz emissziójával kell számolni. A tevékenység során maximum 5 gépjármű egyidejű mozgásával számolunk. A szállításból adódó emisszió számítások során szakirodal-mi adatokat veszünk figyelembe, illetve az Országos Közlekedésfelügyelet mérési adatait használjuk fel. A felsorolásban g/km mértékegységben szerepelnek az adatok. A számítások során a 3,5 t megengedett összes tömegnél nagyobb tehergépkocsikra jellemző fajlagos emissziót vesszük figyelembe az adott sebességre. A számítások során, a bekötőúton való közlekedést kell elsősorban figyelembe venni. Egyenletes menetteljesítményt feltételezve, a szállító járművek menetsebessége a telephelyen belül maximum 20 km/h. Folyamatos mun-kavégzést feltételezve az alábbi emissziók várhatók A járműveket nagyságrendileg azonos légszennyező mozgó forrásnak tekintjük:

Szén-monoxid: 13, 8 g/km Nitrogén-oxidok: 4, 3 g/km Kén-dioxid: 0, 259 g/km Szénhidrogének: 1, 44 g/km

A korom és szilárd anyag kibocsátásra vonatkozóan a következő értéket vesszük alapul:

Korom: 1, 295 g/km Szilárd: 1, 295 g/km

A számított értékeket átszámítva kg/h-ra, és egyidejű munkavégzéssel számolva az emissziók:

Szén-monoxid:0,0275 kg/h * 5 jármű = 0,1375 kg/h Kén-dioxid: 0,0005 kg/h * 5 jármű = 0,0025 kg/h Nitrogén-oxidok: 0,0086 kg/h * 5 jármű = 0, 043 kg/h Szénhidrogének: 0,0028 kg/h * 5 jármű = 0,014 kg/h Korom: 0,0025 kg/h * 5 jármű = 0,01025 kg/h

A környezeti levegőre gyakorolt hatások csökkentése érdekében a telepítés során be kell tar-tani a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §- ban a mozgó lég-szennyező forrásokra vonatkozó szabályokat. Ennek biztosítása érdekében:


_______________________________________________________________________


− A szállításban csak olyan gépjármű vehet részt, mely rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, amely magában foglalja az emissziós normáknak való megfelelés igazolását is

− A szállítás során a rakományt úgy kell rögzíteni, hogy az a szállítás során levegőterhe-lést ne okozzon,

− A telephelyen a felesleges üresjáratot kerülni kell,

− A telephelyen belül a haladási sebességet 20 km/h-ban kell maximalizálni, aminek be-tartásáról a kivitelezést irányító társaság vezetője a felelős,

− A szállítási útvonalak portalanításáról száraz időszakban locsolással kell gondoskodni. A locsolóautók biztosításáért a kivitelezést irányító társaság vezetője a felelős. A locso-lást a közvetlen munkahelyi vezető rendeli el.

Szag- és bűzhatású légszennyező anyagok A telepítési szakaszban bűzhatású légszennyező anyagokkal nem kell számolni. Összegzés A telepítés során lokálisan jelentkező rövid idejű por- valamint CO, NOx és CH koncentráció növekedés várható. Rövid idejű, hatásterülete a telephely határain belül marad, külön levegő-tisztaság-védelmi intézkedések nem indokoltak. Lakott területen élők életminőségét a kipufo-gógázok károsan nem befolyásolják.

9.9.2 Megvalósulási szakasz Az üzemelésnek légszennyező hatása nincs. A technológiai berendezések árammal üzemel-nek. Levegőtisztaság védelmi szempontból hatásterület így nem értelmezhető.

9.9.3 Légszennyezés a felhagyás időszakában A felhagyás időszakában az építmények, technológiai rendszerek elbontásra kerülnek, a vár-ható légszennyezés a létesítés alkalmával keletkezett terhelésnek felel meg.

9.10 Zajvédelem

9.10.1 A tervezett létesítmény helyszíne és környezet A tervezett létesítmény Halimba külterületén, a belterülettől kb. 700 m-re DNy-i irányban, a 042/7 hrsz. alatti ingatlanon, jelenlegi besorolás szerint általános mezőgazdasági területen (Má-0) lesz megvalósítva. Közvetlen környezetében:

− Az É-i oldalon bányaterület van.

− A K-i, D-i és Ny-i irányban mezőgazdasági általános területek (Má-0) találhatók.


_______________________________________________________________________


Ezeken a területeken a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 2. § (q) pontja szerinti védendő épület nincs. A legközelebbi védendő épületek ÉK-i irányban, az Ifjúság utca mentén helyezkednek el kertvárosias (Lke-2) lakóterülten. Az 1. sz. zajvizsgálati pontot az Ifjúság u. 1. sz. (75/48 hrsz.) alatti lakóépület DNy-i homlokzata előtt 2 m-re jelöljük ki.

Az Ifjúság utca védendő épületei a tervezési terület irányából (Google Earth)

A szabályozási tervben az Ifjúság utcától D-re egy további utca, és két oldalán kertvárosias lakóterület (Lke-3), van kijelölve. Jelenleg védendő épületek nincsenek, ezért itt zajterhelési határérték – a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM r. 5. § (1a) szakasza alapján – nem értelmezhe-tő. (Szőc lakóterülete a DK-i, D-i irányban emelkedő földfelszín zajárnyékolásában van, ezért itt nem jelölünk ki zajvizsgálati pontot.). A terület megközelítése a 7315 sz. összekötő útról történik. A környező területek talaja akusztikailag puha, hangelnyelő tulajdonságú, a hangterjedést akadályozó természetes felszíni formák Halimba irányában nincsenek. A ligetes növénysávok zajcsökkentő hatása figyelmen kívül hagyható.


_______________________________________________________________________


A tervezési terület és környezte műholdképen (Google Earth 2016.) – ’1’ a zajvizsgálati tervezési pont

9.10.2 A terület és környezetének alapállapota, háttérzaja Forgalmi adatok (ÁNF j/nap) az 7315 sz. összekötő út 4+000 km sz. (8648 kód) – Magyar Közút 2016.

Szgk., kis-

teher

Szóló

autóbusz

Közepes

tgk.

Motorke-

rékpár.

Csuklós

autóbusz Nehéz tgk.

Szerelvény

tgk Lassú jármű

1682 29 22 8 0 45 62 2

A forgalmi adatok alapján számítható 7,5 m-es érték, ’D’ érdességű burkolaton, a belterületi szakaszon, kis éjszakai forgalom mellett:

Jármű kate-

gória

Az összetevők számítása

Ktnap. (dB) Kteste (dB) Ktéj (dB) KDnapk

(dB) KDest (dB) KDéj (dB)

I. 76.9 77.0 77.0 -12.7 -15.6 -22.4

II. 80.9 80.9 81.0 -27.3 -30.2 -36.6

III. 84.3 84.4 84.4 -24.7 -27.6 -33.6

Tervezési terület

100 m

1


_______________________________________________________________________


Időszak LAeq(7,5)g,s,t,i,j dB

Napközben 65.8

Este 63.0

Éjjel 56.5

Nappal 65.2

Egész nap, (LDEN) 66.4

A Kossuth L. u. menti lakóépületeknél – az úttól kb. 14 m-re – számítható zajterhelés hangel-nyelő talaj felett:

A korrekciók típusa, értékei (dB)

Távolság Reflexió Növénysáv Talaj, meteoro-

lógia Hangárnyékolás Rálátási szög (o)

(Kd) s,k (Kh) s (Kz) s (Km)s,j (Ka)s,k (Ksz)s,k

-3.1 0.5 0.0 0.0 0.0 0.0

Időszak LAeqj(d,h) , dB

Napközben 63.2

Este 60.4

Éjjel 53.9

Nappal 62.6

Egész nap, (LDEN) 63.8

Az építés alatti forgalom 7.5 m-es vonatkoztatási értéke változatlan paraméterek mellett: LAeq(7.5) = 52.7 dB – nappal, amelynek járuléka az alapállapothoz képest 0.1-0.2 dB. Az üzemelés alatt rendszeres forgalom nem várható.

Az előzetes számításaink, és tapasztalataink szerint a létesítmény hatásterülete nem éri el a

védendő épületeket, területeket, így a hatásterület határát jellemző zajszint a háttérterheléstől

független érték lesz. Ez szükségtelenné teszi az L95 (dB) statisztikai szint meghatározását.

9.10.3 Zajterhelés a terület kialakítása során Zajforrások, üzemviteli adatok (Hasonló beruházások adatai alapján, a legjelentősebb zajki-bocsátással járó munkafázisokban)

Munkafázis megnevezése, időtartama Gépek

Megnevezése LWA [dB]

Üzemideje [óra/műszak]

Földmunka, tereprendezés, 2 hét Tehergépjármű 100 0.1 Tolólapos dózer 105 7.0


_______________________________________________________________________


Cölöpözés, 2 hét Hyundai R16-9+ MP15/35 Rabaud

cölöpverő fej *93+6 7.0

Tehergépjármű 100 0.5

Egyéb – kerítésépítés, 2 hét Hyundai R16-9+ MP15/35 Rabaud

cölöpverő fej *93+6 7.0

Tehergépjármű 100 0.5 *Impulzus korrekció alkalmazásával

Az egyéb munkafázisok (szerelés, transzformátorok betonalapjának elkészítése) zajterhelése kevésbé jelentős. Az építési munka ideje kb. 3-4 hónap, időbeosztása nappali 1-2 műszak. Az építés legnagyobb zajkibocsátással járó munkafázisának (a terület előkészítése) egyenér-tékben kifejezett zajteljesítmény-szint értéke: LWAeq = 104 dB. A teljes terület kb. 18 ha. Az 1 napra eső munkaterület kb. 2 ha, amelynek oldala négyzet ala-kú munkaterületet feltételezve: d ≈ 141 m. A zajterhelés számítása A védendő épületek távolsága jóval nagyobb (kb. 700 m), mint a megítélési időre eső munka-terület átmérője (átlója, 200 m) emiatt a pontforrás közelítés megfelelően pontos. A zajterhelést az MSZ 15036:2002. sz. – Hangterjedés a szabadban c.– szabvány alapján számítjuk ki az alábbi feltételek mellett:

− Pontforrás közelítést alkalmazunk, amelyet a terület középpontjában rögzítünk. A pontforrás zajteljesítmény-szintje: LWAeq = 104 dB.

− A környező talajt hangelnyelő tulajdonságúnak tekintjük, és akadálytalan hangterje-dést feltételezünk.

− A korrekciók közül a talaj-meteorológiai (Km), a levegő hangelnyelése miatti (Kl) kor-rekciót, valamint a homlokzati hangvisszaverődést (+2 dB) alkalmazzuk.

Számítási pont: Ifjúság u. 1. sz. (75/48 hrsz.) alatti lakóépület DNy-i homlokzata előtt 2 m-re. A vizsgálati pont távolsága a pontforrástól (dmin+a/2): d ≈700+70 = 770 m.

LAeq = 104-20*log(770)-11-(4.8-(2.5/770)*(17+300/770))-0.0019*770+2 = 31 dB – nappal A zajterhelés értékelése A zajterhelési határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM r. 2. sz. melléklete alapján

Sor- szám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre (dB)

ha az építési munka időtartama

1 hónap vagy keve-sebb

1 hónap felett 1 évig 1 évnél több

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

60 45 55 40 50 35

2. Lakóterület (kisvárosias, kertvá-rosias, falusias, telepszerű beépíté-

65 50 60 45 55 40


_______________________________________________________________________


sű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület

3. Lakóterület (nagyvárosias beépíté-sű), a vegyes terület

70 55 65 50 60 45

4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50

Megállapítható, hogy a zajterhelési határértékek biztonsággal teljesülnek. Hatásterület az építés alatt

A közvetlen hatásterület a 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem na-gyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB. A 284/2007. (X. 29.) Korm r. 6. § alapján az építési hatásterület meghatározására sincs általá-nosan elfogadott módszer. A problémát az okozza, hogy:

− A munka egyes fázisainak zajkibocsátása és a zajterhelési határérték is változik az egyes időszakokban, és nem feltétlenül kronológiailag szinkronban.

− Az MSZ 18150-1:1998. szabvány 6.4.1. pontja nem definiál mérendő mennyiséget az építési zajra, ezért a háttérterhelés méréssel nem azonosítható.

− Egyetlen fix pont van a 6. §(1e) pontja szerinti 55 dB (nappal) érték, mert a 6. §(1d) pontja szerinti érték is zajforrás specifikus, ezért változó, de a jelen esetben szintén 55 dB.

Összegezve: a hatásterület legnagyobb kiterjedését az LAeq = 55 dB kontúr határozza meg, a

6. §(1d-1e) pont alapján. A hatásterület nem terjed ki a védendő épületekre, mert LAeq < LTH-

10 = 50 dB.

A hatásterület meghatározásakor a pontforrás közelítés már pontatlan ezért felületi integrálás-ra térünk át az alábbi összefüggés alapján:

LAeq(r0) = LWA+10*log(∫∫(f(r)*10-0.1∑Ki/(r-r0)2)d2r)-11 [dB] Elvégezve a számítást a megítélési időre eső területre, a zajterhelés eloszlására az alábbi ábrát kapjuk:


_______________________________________________________________________


Az ábrán a napi (8 óra megítélési időre) vonatkozó munkaterület az 50-200 m-es intervallumokba esik.

Látható, hogy az 55 dB-es kontúr a terület peremétől 20-25 m távolságban fut.

A hatásterület alatt általában a teljes és maximális hatásterületet értjük, amely jelen esetben a

teljes munkaterülethez geometriailag hasonló terület, ahol a hasonló alakzatok megfelelő ol-

dalai egymástól 20-25 m távolságban vannak.


_______________________________________________________________________


Az építési hatásterület tájékoztató jellegű ábrázolása

A 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján a közvetett hatásterület

7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg…. Az előírásból látható, hogy az elővizsgálati szakaszban a közvetett hatásterület vizsgálata nem

kötelező, ezért csak tájékoztató jelleggel tekintjük át.

Az építési célforgalom nagyságrendje 5-10 nehéz tehergépjármű/nap, 7-8 szgk. és kisteher

értékre tehető – oda- és visszaúton maximum (egy irány mellett) a kétszerese.

A célforgalom 7.5 m-es referenciaértéke a belterületen: LAeqcélf.(7.5) = 52.7 dB – nappal.

A célforgalom járuléka a meglévő forgalomhoz képest 0.1-0.2 dB – a rendelet szerinti 3 dB

értéket nem éri el.

M ≈ 1:4000

A hatásterület


_______________________________________________________________________


9.10.4 Zajterhelés az üzemelés alatt

Zajforrások, üzemviteli körülmények

A tervezési területen összesen 7.5 MW teljesítményű, két részből álló naperőmű blokk lesz telepítve. A zajforrások: 6 db betonházas transzformátor, 150 db inverter. A panelek villamosmotoros forgatással nem lesznek ellátva. Az erőmű állandó felügyeletet nem igényel, ezért kiszolgáló épület, ill. rendszeres célforga-lom – és ebből adódó zajkibocsátás – nincs.

(Időként le kell nyírni a füvet, ill. le kell mosni a szolárpanalek felületét. Ezek a tevékenységek

a 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. 1. § (3) szakasza értelmében nem tekinthetők a mértékadó

üzemállapot részének.)

A transzformátorállomás becsült zajteljesítmény-szintje – a hasonló rendszerű (pl. Kozmosz típ.) transzformátorok mért értéke alapján – LWA ≈ 64 dB/db. A Kaco Blueplanet 50.0 TL3 inverterek 1 m-es zajszintjét a gyártó az LpA= 58 dB értékkel adja meg – a számítható zajteljesítmény-szint: LWA = 69 dB/db. A területen lévő összes zajteljesítmény-szint:

LWAössz =10*log(6*106.4+150*106.9) = 90.8 dB – nappal és éjjel A zajterhelés számítása A zajforrások a szolárpanelek között vannak elhelyezve, ezért a szolár panelek – a sorok ten-gelyének iránya kivételével – részlegesen árnyékolják, és részben reflektálják a zajforrások által sugárzott zajt.

A kialakuló igen bonyolult hangtér modellezésétől eltekintünk, mert a zajforrások jelentős

távolságban vannak a védendő épületektől, ezért a távolságból adódó csillapítások (geometri-

ai, talaj-meteorológiai, levegő elnyelése) figyelembe vétele garantálja a zajterhelési határér-

tékek teljesülését. Megjegyezzük azonban, hogy ilyen módon felülbecsüljük a védendő épüle-

tek zajterhelését, még abban az esetben is, ha az épületek a sorok egyenesébe esnek.

A zajforrások nagy száma és területi elhelyezése alapján összes zajteljesítmény-értéket közelí-tőleg egyenletes eloszlásban jeleníthetjük meg a területen. A szabálytalan alakú terület eseté-ben a számításnál úgy járhatunk el, hogy a területet több részterületre osztjuk, vagy pedig egy


_______________________________________________________________________


egyszerűbb geometriai alakzattal helyettesítjük. Ez utóbbi módszert választjuk, és a zajforrá-sokat az alábbi ábrán látható körterületen osztjuk el. A zajterhelést az MSZ 15036:2002. sz. – Hangterjedés a szabadban c.– szabvány alapján számítjuk ki az építési zajterhelés számításánál megadott korrekciók mellett.

A zajforrások területi eloszlásának helyettesítő köre

A számítást az alábbi egyenlettel adjuk meg. Itt x0, y0 a számítási pont koordinátái, R a he-

lyettesítő kör sugara, R ≈ 230 m.

LAeq1 LWA 10 log

0

2 π.

t

0

R

r10 0.1 Km t( ). 0.1 Kl t( ).( ) R.

R cos t( ). x0( )2 R sin t( ). y0( )2 1.5 1( )2d d. 10 log

1

R2 π.. 11 2

Számítási pont: Ifjúság u. 1. sz. (75/48 hrsz.) alatti lakóépület DNy-i homlokzata előtt 2 m-re.

LAeq = 20.3 dB


_______________________________________________________________________


A zajterhelés értékelése

A zajterhelési határértékek a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM r. 1. sz. melléklete alapján

Sor- szám

A. Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre*

(dB)

B. nappal 06-22 óra

C. éjjel 22-06 óra

1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 45 35

2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), kü-lönleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50 40

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 55 45

4. Gazdasági terület 60 50

Megállapítható, hogy a zajterhelési határértékek biztonsággal teljesülnek. Hatásterület az üzemelés alatt

A közvetlen hatásterület a 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, ………………………………………………………………………………………………………………………………… d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB. A számításokból megállapítható, hogy:

− Az éjszakai időszakra vonatkozó hatásterület a nagyobb kiterjedésű.

− A hatásterület a védendő épületeket nem éri el. Ebben az esetben a hatásterület kiterjedését a r. (1d) és (1e) pontjában meghatározott éjszakai értékek– 35 dB, 45 dB – határozzák meg. A zajterhelés számításánál alkalmazott helyettesítő kör modelljéből adódóan a zajterhelés izobárjai a helyettesítő körrel koncentrikus körök. A fenti integrálásnál a formulából elhagyva (+2 dB) hangvisszaverődési korrekciót, a követ-kező eredményeket kapjuk:

R(45 dB) ≈ 240 m R(35 dB) ≈ 285 m

Az alábbi ábrán a számítási modell által meghatározott izobárokat szerkesztettük, tájékoztató jellegű pontossággal.


_______________________________________________________________________


Az éjszakai időszakra vonatkozó hatásterület közelítő ábrázolása

A hatásterületen belül lévő ingatlanok:

Az ingatlan (terület) helyrajzi száma Rendezési terv szerinti besorolása

Halimba, 042 Mezőgazdasági terület (Má-0)

Halimba, 042/2 Vízmű, (Kv)

Halimba, 042/4 Mezőgazdasági terület (Má-0)

Halimba, 042/15 7315 sz. országos közút,

Halimba, 042/17 Bányászati terület, (Kb)

Halimba, 042/18

Halimba, 044 Önkormányzati út

Halimba, 045 Mezőgazdasági terület (Má-0)

Szőc, 020/2 Mezőgazdasági terület

Szőc, 021 Mezőgazdasági terület

Az erőmű üzemeléséhez rendszeres célforgalom nem tartozik, ezért a közvetett hatásterület

vizsgálata nem szükséges.

45 dB

35 dB

M ≈ 1:4000


_______________________________________________________________________


Összefoglalás A vizsgálat eredményei alapján megállapíthatjuk:

− Az építés és az üzemelés során a zajterhelési határértékek teljesülnek.

− A tervezett erőmű üzemi zajkibocsátása jelentéktelen, a védendő környezetben a zaj nem lesz észlelhető.

− A közvetett hatásterületen észlelhető, mérhető zajterhelés-emelkedés nem alakul ki. Összefoglalva: a tervezett beruházás zajvédelmi szempontból megvalósítható.

9.10.5 Zaj a felhagyás időszakában A felszámolás során a berendezések alacsony zajkibocsátással járó leszerelése, ill. jelentősebb zajt okozó tereprendezés várható. A tereprendezés zajkibocsátása közelítőleg az építésnél leírtakkal hasonlónak feltételezhető. Összefoglalva: a felhagyás a tervezési területhez közel átmenetileg megnöveli a környezet

zajterhelését, de jelentéktelen zajjal terhelheti a védendő környezetet.

9.11 Természet- és tájvédelem

Az előzetes vizsgálat komplett táj- és természetvédelmi fejezetét a Naturplan Mérnöki és Szolgáltató Vállalkozás munkatársa Faggyas Szabolcs készítette. A tervfejezet mellékletként kerül becsatolásra.

9.12 Éghajlatváltozás Az előzetes vizsgálattal érintett tevékenység kapcsán a 314/2005. (XII. 213.) Korm. rendelet szerinti szempontrendszer alapján elvégeztük a Kérelmező tevékenységével kapcsolatos ég-hajlatváltozással összefüggő előzetes érzékenységi vizsgálatát. (4. sz. melléklet ha) pont) A vizsgálat során a következőket vizsgáltuk:

− A beruházás helyszínén található eszközöket és folyamatokat befolyásolja-e az éghaj-latváltozás? A tevékenység végzéséhez szükséges eszközök már rendelkezésre állnak, működésükre

vonatkozóan és az általuk előidézett folyamatokra az éghajlatváltozásnak nincs hatá-

sa.

− A termelési tényezők (munkaerő, víz, energia, nyersanyagok, félkész termékek és al-katrészek) mennyiségét, minőségét és/vagy árát befolyásolja-e az éghajlatváltozás? Ez a jelenlegi ismereteink szerint nem, vagy csak nehezen megítélhető. Hosszú távú

modellek szerint a nyersanyagok és az energia beszerzési árai változni fognak. Az


_______________________________________________________________________


energiaszektor átalakulása, a megújuló energiaforrások (nap és szélenergia) szerepé-

nek változása azonban nehezen megítélhető, de mostani ismereteink szerint az ener-

giaárak növekedése magával hozza a nyersanyagok, valamint a munkaerő árának nö-

vekedését is.

− Termékek (beleértve a saját előállítású vagy vásárolt közbenső termékeket) mennyiségét, minőségét és/vagy árát befolyásolja-e az éghajlatváltozás? Az előállított termékek minőségét és mennyiségét nem, árát az energiaárak növekedése

miatt befolyásolni fogja az éghajlatváltozás.

− Közlekedési kapcsolatokat, a munkaerő, inputok és termékek szállításának megbízhatóságát befolyásolja-e az éghajlatváltozás? Vélhetően nem.

− A projekt által előállított termékek vagy szolgáltatások iránti keresletet befolyásolja-e az éghajlatváltozás? Nehezen megítélhető, de várhatóan nem.

− A projekt helyszín környezetében található meglévő eszközök és infrastruktúrák sérülékenységét és adaptációs képességét befolyásolja-e a projekt? Valószínűsíthetően, nem.

Éghajlati paraméter változása Hatás

Felszíni levegő átlaghőmérsékletének lassú

növekedése

Kibocsátott kipufogógázok kapcsán előfordulhat,

hogy a kibocsátott összes emisszióhoz hozzájárulva

közvetve ilyen hatást fejt ki. A kibocsátott füstgázok

elenyésző mennyisége miatt a tevékenység

önmagában ilyen hatást az átlaghőmérsékletre nem

gyakorol.

Nyári napok számának növekedése (napi

max. > 25 °C)

Nem valószínűsíthető.

Fagyos napok számának csökkenése (napi

min. < 0 °C)


Hőségnapok számának növekedése (napi

maximum ≥ 30 °C)


Trópusi éjszakák számának növekedése

(napi minimum ≥ 20 °C)


Hőhullámos napok számának növekedése

(napi középhőmérséklet > 25 °C)


Átlagos napi hőingás növekedése (napi

maximum és minimum különbsége, °C)


Éves csapadékmennyiség csökkenése Nem valószínűsíthető.

Csapadékos napok számának csökkenése

(napi csapadékösszeg ≥ 1 mm, %)


Átlagos napi csapadékosság növekedése Nem valószínűsíthető.


_______________________________________________________________________


(csapadékos napok átlagos csapadéka,

mm/nap)

Max. száraz időszak hosszának növekedése

(leghosszabb időszak, amikor a napi

csapadékösszeg < 1 mm, nap)


Max. nedves időszak hosszának változása

(leghosszabb időszak, amikor a napi

csapadékösszeg ≥ 1 mm, nap)


20 mm-t elérő csap. napok számának

növekedése (napok száma, amikor a napi

csapadékösszeg ≥ 20 mm, nap)


Felszíni vizek átlaghőmérsékletének lassú

növekedése


Csapadék évszakos eloszlásának változása Nem valószínűsíthető.

Megnövekedett UV sugárzás, csökkent

felhőképződés


Felhőszakadási (viharos időjárási)

események számának és intenzitásának

növekedése


Villámárvíz előfordulási gyakoriságának és

intenzitásának növekedése


Árhullámok gyakoriságának és



Belvíz kialakulásának gyakoriságának

növekedése


Vízkészletek csökkenése (vízfolyások nyári

kisvízi készletének csökkenése, tavak

alacsony vízállású időszakainak gyakoribbá

válása, felszín alatti vízkészletek

csökkenése)

A tevékenység nem igényel jelentősebb mennyiségű felszín alatti vizet, ezért a vízkészletek csökkenése

sem valószínűsíthető.

Aszály gyakoribb előfordulása Nem valószínűsíthető

Tömegmozgás gyakoribb előfordulása Nem valószínűsíthető.

Erdőtüzek gyakoriságának növekedése Nem valószínűsíthető.

Szélerózió Nem valószínűsíthető.

Miután a projekt érzékenysége meghatározásra került, a következő lépés annak eldöntése, hogy a tevékenység megvalósításának helyszíne ki van-e téve és milyen mértékben az éghajlatváltozásnak. (4. sz. melléklet hb) pont) A kitettség vizsgálatot azoknál a hatásoknál kell elvégezni, amelyek az érzékenység vizsgálatnál közepes vagy magas értéket kaptak. A kitettséget meg kell állapítani a kontroll és szcenárió időszakban, a kitettség változás mértékének megállapítása érdekében. A klímaváltozás kockázatának vizsgálatát a megvalósítandó beruházás méretétől függően vízgyűjtő, kis- vagy középtáj térbeli viszonylatában kell vizsgálni, megállapítva a terhelt és kompenzációs területeke a kiválasztott téregységen belül.


_______________________________________________________________________


A kitettség értékelésének két lépése van: első lépésben a jelenlegi/múltbeli éghajlati körülmények melletti kitettség vizsgálata a cél, a második lépésben, amennyiben megfelelő adatok rendelkezésre állnak, a jövőbeli, megváltozott éghajlati körülmények melletti kitettség értékelésére kerül sor.

Éghajlati paraméterek változása Kitett területek Kitettség

Felszíni levegő átlaghőmérsékletének lassú

növekedése

Magyarország teljes

területe, fokozottan az

Alföld és a Dunántúli-

dombság, valamint a

nagyvárosok

alacsony

Hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának

növekedése



Alföld és a nagyvárosok,

kisebb mértékben, de

fokozottan a Kisalföld

alacsony

Felszíni vizek átlaghőmérsékletének lassú

növekedése



Alföld

alacsony

Csapadék intenzitásának növekedése



Északi-középhegység,

valamint a Dunántúli-

középhegység és a

Dunántúli-dombság

területei

alacsony

Éves csapadékmennyiség csökkenése



Alföld

alacsony

Csapadék évszakos eloszlásának változása Magyarország teljes

területe

alacsony

Aszályos időszakok hosszának növekedése



Alföld, valamint olyan

területek, ahol a

vízkészletek

szennyezettek, illetve az

igénybevételük jelenleg

is fokozott

Hideg szélsőségek csökkenése/csökkenés a

fagyos napok számában


területe

alacsony

Megnövekedett UV sugárzás, csökkent

felhőképződés


területe

alacsony

Viharos időjárási események számának és



területe, fokozottan a

Bakony és a Vértes

alacsony

Évszakra nem jellemző időjárás gyakoriságának Magyarország teljes


_______________________________________________________________________


és intenzitásának növekedése területe alacsony

Villámárvíz előfordulásának, gyakoriságának és



területe az Alföld és a

Kisalföld kivételével,

fokozottan az Északi-

középhegység, valamint

a Dunántúli-

középhegység, a

Dunántúli-dombság és

az Alpokalja területein,

valamint városi

területeken

alacsony

Belvíz gyakoriságának kialakulása növekszik


területe, domborzati és

talajviszonyoktól,

talajhasználattól

függően, fokozottan az

Alföldön

alacsony

Árhullámok gyakoriságának és intenzitásának

növekedése

Folyók mentén

(különösen a Tisza teljes

hossza, a Duna alföldi

szakasza, a Kőrös és

mellékágai, a Rába, a

Dráva egyes szakaszai)

alacsony

Tömegmozgás gyakoribb előfordulása Hegyvidéki, dombos

területeken

alacsony

Erdőtüzek gyakoriságának növekedése


területe, fokozottan a

Mátra és a Zemplén, az

Alföld és a Kisalföld

kevésbé érintett

Vízkészletek csökkenése (vízfolyások nyári

kisvízi készletének csökkenése, tavak alacsony

vízállású időszakainak gyakoribbá válása,

felszín alatti vízkészletek csökkenése)


területe

alacsony

Az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozó lehetséges hatások (4. sz. melléklet hc) pont)

A tevékenységet érő potenciális fizikai hatások abban az esetben fordulhatnak elő, ha a projekt érzékeny egy adott éghajlati paraméterre, és ezzel egyidőben a projekthelyszín ki van téve az adott éghajlati paraméternek. A két feltétel együttes fennállása szükséges. A potenciális hatások meghatározása során még nem vesszük figyelembe az alkalmazkodási képességet. A potenciális hatások ezért alkalmazkodási intézkedések nélkül értendőek. Fontos megkülönböztetni a fizikai hatásokat a következményektől. Az elemzőt elsősorban foglalkoztató hatások azok kellenek, hogy legyenek, amelyek az emberi vagy természetes környezetet érintik.


_______________________________________________________________________


Tekintettel arra, hogy a Kérelmező tevékenysége estén sem az adott éghajlati paraméterre, sem pedig a tevékenység végzésének helyszíne (projekthelyszín) kitettsége esetében sincs magas kockázat, ezért a hatások az egyes éghajlati tényezőkre semlegesnek minősíthetők, további részletes kidolgozás nem szükséges. A lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés (4. sz. melléklet hd) pont)

Kockázatértékelés

Kockázat Potenciális hatás

Alacsony Közepes Magas

Bekövetkezési valószínűség

Alacsony környezet, biztonság és

egészség, eszközök

- -

Közepes - - -

Magas - - -

− Biztonság és egészség: Kisebb sérülés, mely orvosi ellátást igényel, esetlegesen átmenetileg korlátozott.

− Eszközök: A hatás a normális üzemmeneten belül kezelhető.

− Környezet: A hatás a normális üzemmeneten belül kezelhető. A tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás (4.

sz. melléklet he) pont)

A lehetséges adaptációs intézkedéseket azok meghatározása után előzetesen értékelni szükséges. Az előzetes értékelés kritériumai az alábbiak:

− Hatásos az adaptációs célok és célkitűzések elérésében.

− Összhangban van a nemzeti szintű, területi és a helyi alkalmazkodási stratégiákkal.

− Különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek esetén is robusztus: a lehetséges jövőbeli éghajlati viszonyoknak nem csak egy kis részére alkalmazható, hanem sokféle forgatókönyv esetén jó megoldásnak bizonyul.

− Biztonsági ráhagyást tartalmaz: akkor is eredményes, ha az éghajlati paraméterek várható értéke vagy szélsőségei, vagy az éghajlatváltozással szembeni érzékenység az előrejelzéseknél nagyobb mértékben változnak, vagy ha nagyon ritka szélsőséges időjárási jelenségek fordulnak elő.

− Hosszútávon fenntartható / kerüli a maladaptív megoldásokat / nem súlyosbítja a környezeti vagy társadalmi problémákat / a természet erőit használja fel / a negatív hatásokat elfogadható szintre mérsékeli: a megoldás nem sodorja veszélybe a hosszú


_______________________________________________________________________


távú fenntarthatóságot azáltal, hogy túl sok erőforrást használ fel rövid távon az alkalmazkodásra, valamint figyelembe veszi a környezeti és természetes erőforrások korlátait. Nem okoz mások számára káros hatásokat (mint pl. a légkondicionálás, ami növeli a városi hősziget-hatást, vagy a fokozott öntözés, ami kimeríti a vízforrásokat).

− Rugalmas / nem korlátozza a jövőbeli adaptációs lehetőségeket / lehetővé teszi az adaptív megközelítést / alacsony költség mellett reverzibilis: az intézkedésnek figyelembe kell vennie a beruházások és struktúrák élettartamát. Míg a közlekedési, energetikai és víziközmű-infrastruktúrák hozzávetőleges élettartama 20-30 év, az új beruházások miatt kialakított térhálózatok (pl. új utak, új épületek) több száz évig is megmaradhatnak. Ezért az infrastrukturális és hálózati beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy ne korlátozzák a jövőbeli alkalmazkodási opciókat, illetve szükség esetén módosíthatók legyenek.

− Nem jár igazságtalan elosztási hatásokkal: az adaptációs intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a legsérülékenyebb, jellemzően elhanyagolható lobbierővel bíró csoportok érdekei kielégítő mértékben érvényesülnek. Az alkalmazkodásnak egyes esetekben közvetlenül a sérülékeny csoportokat kell megcéloznia (pl. az egészségügyhöz kötődő adaptációs cselekvéseknek az időseket és megromlott egészségű egyéneket).

− Sürgősség: egyes adaptációs lépések sürgősebbek, mint mások, mivel küszöbön álló fenyegetések elhárítására szolgálnak. A megelőző vagy proaktív alkalmazkodási intézkedéseket az előtt kell megvalósítani, mielőtt a potenciális hatás valóban bekövetkezik, így elkerülhetők a jövőbeli károk. A valószínű éghajlati változások bekövetkezésének idejéről információt kell gyűjteni, hogy az intézkedéseket megfelelő időben lehessen végrehajtani. Ehhez figyelembe kell venni az adott cselekvés megvalósításának időkeretét és életbe lépését.

− A pénzügyi és egyéb erőforrások korlátain belül is megvalósítható, megvan a szükséges jogi, intézményi, politikai és társadalmi elfogadottság: az intézkedésnek megvalósíthatónak kell lennie a település meglévő és potenciális erőforrásaiból, beleértve a privát szektorból származó erőforrásokat.

A fentieket is figyelembe véve elmondható, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (átlaghőmérséklet emelkedés, vízkészletek csökkenése) a nemzeti és a helyi szintű intézkedési programok betartásával megoldható, egy ilyen volumenű tevékenység külön intézkedési terv elkészítését nem igényli. (4. sz. melléklet hf) pont) Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység az 1. sz. mellékletben nem szerepel, így az üvegházhatású gázok kibocsátásának meghatározásától eltekintettünk. (4. sz. melléklet hg) pont)


_______________________________________________________________________


10 Hatótényezők a balesetek, meghibásodások során A havária természetes eredetű, vagy az emberi tevékenység során bekövetkező váratlan, hatá-sában jelentős, nem szándékosan okozott esemény, amely veszélyezteti az emberi egészséget vagy a környezetet. A havária jellegű események, éppen természetükből adódóan nem jelez-hetők előre. Ugyanakkor előrelátással, gondos tervezéssel, építéssel és megfelelő üzemeltetés-sel és felkészüléssel a havária hatásait mérsékelni lehet. Tekintettel arra, hogy a telepített rendszer teljesen automatikus, így váratlan esemény bekövetkezésekor rendszer automatiku-san beavatkozik. Az automatikus beavatkozásokról, rendkívüli eseményekről, és az ekkor foganatosítandó intézkedésekről a technológia fejezetben írtunk.

11 Országhatáron átterjedő környezeti hatások A tanulmányban bemutatott naperőmű parkkal kapcsolatban országhatáron túl terjedő hatások nem lesznek.

12 Hatásterületek összegzése A különböző környezeti hatások hatásterületei összefoglalva az alábbi táblázatban láthatók:

Környezetei hatás Hatásterület

A felszíni és felszín alatti vize-ket és a talajt érő hatások

Hatásterület nem értelmezhető

Természeti értékeket érő hatá-sok

A természeti értékekre gyakorolt hatások elsősorban a telepítés időszakában várhatók, azonban a hatáste-rület az ingatlan határain belül marad.

Hulladékok Hatásterület nem értelmezhető

Légszennyező anyagok Hatásterület megvalósulási szakaszban nem értel-mezhető, az építés ideje alatt a szállítási útvonalak mellett élő lakosság.

Zaj és rezgés A vizsgálat eredményei alapján megállapíthatjuk:

− Az építés és az üzemelés során a zajterhelési


_______________________________________________________________________


határértékek teljesülnek.

− A tervezett erőmű üzemi zajkibocsátása jelen-téktelen, a védendő környezetben a zaj nem lesz észlelhető.

− A közvetett hatásterületen észlelhető, mérhető zajterhelés-emelkedés nem alakul ki.

A 284/2007. (X. 29.) Korm r. 6. § (d) és (e) szakasza alapján a hatásterület maximális kiterjedése: A számításokból megállapítható, hogy:

− Az éjszakai időszakra vonatkozó hatásterület a nagyobb kiterjedésű.

− A hatásterület a védendő épületeket nem éri el.

Ebben az esetben a hatásterület kiterjedését a r. (1d) és (1e) pontjában meghatározott éjszakai értékek– 35 dB, 45 dB – határozzák meg. A zajterhelés számításánál alkalmazott helyettesítő kör modelljéből adódóan a zajterhelés izobárjai a helyettesítő körrel koncentrikus körök.

R(45 dB) ≈ 240 m R(35 dB) ≈ 285 m

Tájkép A telepítés során érdemi hatás várható a tájban. A védett tájakra a beruházás nincs hatással, az érintett ingatlan az OTrT-ben meghatározott országos tájkép-védelmi övezetnek kis mértékben képezi a részét. Nyilvántartott egyedi tájértékről a telep közvetlen közelében nincs tudomásunk. A napelemek alacsony magasságuk miatt nem jelen-tős táji hatást gyakorolnak a környező területekre. A terepfelszín és a meglévő vonalas infrastruktúrák, ipari létesítmények eleve meghatározó tájképi ele-mek. Megállapítható, hogy a tervezett tevékenység nem okoz jelentős és visszafordíthatatlan károsodást a táji és természeti értékekben, a hatások semlegesnek te-kinthetők.

Az alábbi ábrán a számítási modell által meghatározott izobárokat szerkesztettük, tájékoztató

jellegű pontossággal.


_______________________________________________________________________


Az éjszakai időszakra vonatkozó hatásterület közelítő ábrázolása

13 Környezetvédelmi intézkedések A naperőmű megvalósításával cél az energia előállítása megújuló energiaforrásból. Az üzem tervezése során nagy hangsúlyt kapott az automatikus előre gyártott elemekből történő rend-szertelepítés, mely így az építkezés idejét tekintve gyors, és kevésbé környezetterhelő megol-dás. Üzemelés tekintetében a környezet védelme érdekében külön intézkedések meghozatalát nem tartottuk indokoltnak. A dokumentáció készítése során, elsősorban a helyszíni szemlére alapozva megvizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy a létesítmény tájba illeszthető legyen, de a létesítmény védelmi rendszere nem engedi, hogy a telekhatáron sűrű és magasnövésű növény telepítést végezzen a beruházó. Ennek oka a biztonság, illetve, hogy a túl nagy, takarófásítás-sal járó növényzet árnyékot is vethet a panelokra. Tágabb értelemben az egész beruházás környezetvédelmi intézkedésként fogható fel, hiszen megújuló energiaforrásból állít elő villamos energiát, és így alternatív energiaforrásként átté-telesen csökkenti más energia előállító erőművek kibocsátásait. A tervezett üzemben a nap-energia segítségével elektromos energia előállítása üzemszerű állapotot figyelembe véve nem jár környezetszennyezéssel, illetve veszélyeztetéssel.

45 dB

35 dB

M ≈ 1:4000


_______________________________________________________________________


14 Összefoglalás A tanulmányban megállapítottuk, hogy a létesítmény, valamennyi környezetei elem károsodá-sa, jelentősebb terhelése nélkül megépíthető. Az üzemelés folyamán a vizsgált, kibocsátott szennyező anyagok esetében a levegő szennyező anyag koncentrációja meg sem közelíti az egészségügyi határértéket. Levegőtisztaság védelmi szempontból az üzem hatásterülete meg-egyezik a telephely területével. A tevékenység okozta zajterhelés megfelel a zajvédelmi köve-telményeknek, környezeti zajhatása nem jelentős, ezért a tervezett beruházás zajvédelmi szempontból megvalósítható. Zajok hatásterülete – a maximális értéket figyelembe véve - a fenti számítások alapján, az ingatlanhatáron belül marad. Felszíni víz a közelben ÉNy-ra az ingatlanhatártól mintegy 1000-1100 méterre folyó Kígyós-patak élővízfolyás. A tervezett telep a felszíni, felszín alatti víz, valamint a talaj tekintetében nem fejt ki hatást. A természeti értékeket érő hatások a megfelelő intézkedésekkel az ingatlanhatárokon belül ma-radnak. A tevékenység érdemi élőhelyvesztéssel nem jár, védett növényegyedek hiányában azok átültetéséről nem kell gondoskodni. A beruházás az állatokra nézve szintén nem gyako-rol jelentős hatást, mivel a területen, azok előfordulása nem valószínűsíthető. A védett tájakra a beruházás nincs hatással, az érintett ingatlan az OTrT-ben meghatározott országos tájképvédelmi övezetnek nem képezi részét. A telephelyen folytatott karbantartások-kal kapcsolatos jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékkezelési technológiák (gyűjtés, elszállíttatás, adminisztráció) biztosítják, hogy a telephely működéséből adódóan környezet-szennyezés hulladékgazdálkodási szempontból sem a kivitelezési, sem az üzemelési szakasz-ban nem következhet be, ennek megfelelően a tevékenység becsült hatásterülete az ingatlan területére korlátozódik. A hatásterületen védendő épület nem található. A tervezett üzemben a napenergia segítségével elektromos energia előállítása üzemszerű álla-potot figyelembe véve nem jár környezetszennyezéssel, illetve veszélyeztetéssel. Szeged, 2018. március 6.

………………………..

Kalmár Krisztián ügyvezető - szakérő

……………………….. Takács Nóra

szakértő

……………………….. Nagy Balázs

szakértő


_______________________________________________________________________


15 Felhasznált irodalom

− Novák Pál: Villamos műszaki leírás Halimba III. Ganymede SolatPark

− Novák Pál: Villamos műszaki leírás Halimba II. Naboo SolarPark

− Simon Tibor: Magyarországi edényes flóra határozója (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992)

− Magyarország kistájainak katasztere- szerkesztette: Dövényi Zoltán; (MTA Földrajz-tudományi Kutató Intézet, Budapest, 2010) (Az első kiadást szerkesztette: Dr. Marosi Sándor- Dr. Somogyi Sándor.)

− Malik Péter, Hegedüs Ramón, Horváth Gábor ELTE Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Biooptika Laboratórium, Kriska György ELTE Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport: Vonzó fénypolarizáló üvegfelületek 2. rész, Élet és Tudo-mány 2008/31.

− OLM – 2015. évi OMSZ jelentés

− Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (2010-2020.)

− 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet

− 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

− 1995. LIII. Környezetvédelmi tv.

− 72/2013. (VIII. 27) VM rendelet

− 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet

− 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet

− 2012. évi CLXXXV. Törvény

− 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

− 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

− 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

− 10/2000. (VI. 2.) KöM- EüM- FVM- KHVM együttes rendelet

− 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet

− 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete

− 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

− 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet

− 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

− 2/2002. (I. 23.) KöM- FVM

− 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet

− 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet

− 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet

− MSZ ISO 1996-1-3: 1995. Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése

− MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. szabvány.


_______________________________________________________________________


− MSZ 13-111: 1985. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata, és a zajki-bocsátási határérték meghatározása c. szabvány.

− www.googleearth.com

− www.kaco-newenergy.com

− www.winaico.com

− www.koraxsolar.com

− www.mnnsz.hu

− www.sulinet.hu

− www.omsz.hu

− www.meteonorm.com

− www.levegominoseg.hu

− www.vizeink.hu

− http://sunbrushmobil.info/en/

− http://ec.europa.eu/environment/waste/weee/index_en.htm

− http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:SE14h_2seBIJ:www.kvvm.hu/cimg/documents/J_rm_vek_fajlagos_emisszi_i.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

− Országos Meteorológiai Szolgálat: 2015. évi összesítő értékelés hazánk levegőminő-ségéről az automata mérőhálózat adatai alapján: http://www.levegominoseg. hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2015_automataertekeles_v3.pdf

16 Mellékletek

Cégkivonat

Ingatlan tulajdoni lap

Tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat

Önkormányzati támogatói nyilatkozat

Szakértői engedélyek

Meghatalmazás

Táj- és természetvédelmi tervfejezet


_______________________________________________________________________


2005. környezetvédelmi kft. · uni-terv 2005 környezetvédelmi kft. 5 2 Általános adatok 2.1 a...

Documents