20

09

. S

ZE

PT

EM

BE

R

Közelgõ 30.

születésnapjára új ruhát

kapott a Szivárvány.

Itt vagyunk, ragyogunk,

olvassatok!

A Szivárvány, a Napsugár kisebb testvé-re nemsokára betölti a harminc évet. Elsõszáma 1980 januárjában jelent meg A HazaSólymai néven, mert a szerkesztõk által ja-vasolt Szivárványt akkoriban nem engedé-

lyezték. Lapunk mindjárt a kicsik kedvence lett. 1990 janu-árjától felvette az eredetileg is tervezett Szivárvány nevet,és azóta elsõ oldalától az utolsóig az óvodásokhoz, kisisko-lásokhoz szól.

Veletek szeretnénk megünnepelni a születésnapját is.Arra kérünk, küldjetek csoportotokról, osztályotokról

fényképet, és néhány sorban írjátok meg, rajzoljátok le, mi-ért szeretitek a Szivárványt. Ezeket mi albumba ragasztjuk,megõrizzük, sõt honlapunkon meg is jelentetjük.

A 2010. januári születésnapra szeretnénk egy hatalmasszivárványt szõni a ti segítségetekkel. Minden óvodai ésnapközis csoporttól, elsõ és második osztálytól kérünk egy20 x 20 cm-es, egyszínû vászonkendõcskét a négy sarkáravarrt, azonos színû, 10 cm hosszú szalaggal. A szivárványbármelyik színét választhatjátok, csak tarka ne legyen akendõtök. Írjátok vagy varrjátok rá szülõhelyetek, óvodá-tok, csoportotok, iskolátok nevét, illetve osztályotokat. A

sok-sok kendõt mi majd szivárvánnyá kötözzükössze: reméljük, hogy Gyimesbükktõl Sopronigkoszorúzza majd fölöttünk az eget, és oly szí-nes, vidám lesz, hogy mindenki az ölelésé-be kívánkozik.

30

2MÜLLER KATI

rajza

OSVÁT ERZSÉBET

Szivárvány Napsugársok esõcseppeltalálkozott kora reggel.És ennek az öröméreövet szõttek,övet szabtaka bús, szürkeruhás égre.Lám, hogy feszül most is rajta!Hét színbõl vanszõve-szabva.Ott ragyog az ég ruháján,ott tündököl – a szivárvány.

3

TOLNA ÉVA

Csuda-táskaKora reggel megjött az Õsz,hátán van a táska.Annak adja, ki elõszörindul iskolába.Találgatja, hol keresse,sietõs az útja,vonulási indulójáthárom tücsök húzza.Lõrinci út! Merre lehet?Ott lakik a Zsombor gyerek,tavaly óra várja…Õszapó a csuda-táskátcsakis neki szánja.

SOÓ ZÖLD MARGIT rajzai

4

TÓTH ÁGNES versei

Õszi szélSzél zizeg az õszi lombon,Végigszánt a szõlõdombon,Füledbe súg: – Kiskoma,Kezdõdik az iskola!

ÁkombákomIskolában a táblákonfehérlik sok ákombákom.Még nem tudom, hogy mi lehet,de tavaszig megtanulom,s leírom majd a nevemet.

Ha tudod, írd te is ide a nevedet:

5

JÁNKY BÉLA

BetûszüretKerek alma,édes almapiroslik a fán,bekukkint azosztályteremtágas ablakán.

Bekukkint azelsõsökhöz,megzendül a faõsi neve –ágán érettszüretre az „A”.

a rajzban elrejtett A betûket.

KERESD MEG

6

P. BUZOGÁNY ÁRPÁD

Ajándék, õsszelÉrett, hatalmas almák közülválogatom a legszebbeket,a kertünk igazi díszei,ajándékba azt viszem neked.

A többi sem hiába nõtt meg,húsuk fehér, a levük édes,mire a harang delet kondít,készen is lesz az almásrétes.

BAK SÁRA rajza

7

Volt egyszer egy napra-forgó.

Ültették tavasz-tájt,hogy aztán, mikor megnõ,forogjon, és növessze for-gó fejében a magokat.

Csakhogy nem lehetettúgy szólítani, hogy: Trilla-lla, napraforgó!

Hanem csak úgy, hogy:Trilla-lla, napra nem forgó!

Mert csak állt, mint a cö-vek, állt, mint az utcalámpa,állt, mint a juhász botja.

Állt, és növesztette fejé-ben a magokat. A sok növek-võ mag a napranemforgó fe-jében egyebet sem látott a vi-lágból, csak két hallgatag ká-posztát és egy fáradt futópa-szulyt, aki a földön hasalt, li-hegve.

Követték volna a növekvõmagok a Nap útját az ég kel-lõs közepéig, majd végéig.

Aztán reggel

kezdték volna elölrõl. Lehe-tett volna mondani közben,hogy: Húú (itt fölfele megy ahang), úú (megállunk), haa(itt lefele megy a hang), húú-úú-haa, húú-úú-haa. Így.

De a napraforgó nem for-gott a Napra.

Maradt állva, nézte reg-geltõl estig, estétõl reggeliga hallgatag káposztákat, a fá-radt futópaszulyt. Ennyi volta világ: kicsi, unalmas. Be-szélhetett volna, megszólít-hatta volna a káposztákat is,a paszulyt is, de nem tette,magam sem tudom, miért.

Délidõ volt, amikor egy-szercsak ez hallatszott:

MÁTÉ ANGI

Volt egyszer egy

napraforgó

8

reccs-rcs, pák-pápák-pák.Aztán elölrõl: reccs-rcs, pák-pápák-pák.

Felkapta a fejét a napra-nemforgó, s a kapkodásbanzáporozni kezdtek fejébõl amagok. Ijedten nézett ide,nézett oda, de semmit semtehetett. Próbálta elkapni amagok üstökét, de nem si-került. Mind kihulltak afejébõl.

Reccs-rcs – recsegte a ha-sadék a káposztán, mertmondanom sem kell, azegyik hallgatag káposzta ha-sadt meg, mint vigyori száj-ból a kacagás, szólt a reccs.És pák-pápák-pák– pattogtak a pa-szulyszemek kife-lé megnyíló házuk-ból, pattogtak egy-máson, a szikkadtföldön, az ottfelej-tett öntözõkannán.Pá-pák-pák – vála-szoltak a napra-nemforgó magjai.

Hangoskodottaz egész vetemé-nyeskert.

Amikor berekedtek,csend lett: pihentették ahangjukat.

Hogy a napranemforgóforgott-e a napra aztán, nemtudom. A magjai viszontminden pitymallatkor rázen-dítettek arra, hogy: Pál, Ka-ta, Péter, jó reggelt! Kánon-ban énekelték a pergõ pa-szulyszemekkel, a hasadókáposztákkal, a bajuszátpödrõ kukoricával.

Azaz, a bajuszát pödrõkukorica csak hümmögött,és mondta a végén, hogy:nyehónye.

9KESZEG ÁGNES rajzai

a rajzot, és számold meg a csigákat!

FORRÓ ÁGNES rajza

SZÍNEZD KI

10

Bigacsiga igen mogorvalakója volt a Lombgyûrû

erdõnek, ezért nem voltakbarátai. Akik ismerték, igye-keztek elkerülni õt. Annyirahozzászokott az egyedüllét-hez, hogy már nem is tudta,mi szomorúságának és go-rombaságának az oka. Leg-szívesebben a Zöldgyöngytó partján, a bokrok alatt ta-nyázott, nem messze Vad-makk, a kisvadkan otthoná-tól. A harkály sosem hozottneki levelet, pedig õ egy iga-zi levélre várt, olyanra,amelyben meghívják szüli-napi zsúrra, keresztelõrevagy madárhangversenyre.Vágyott arra, hogy felkö-szöntsék a születésnapján,csakhogy az erdõ lakóinakfogalmuk sem volt, mikorvan Bigacsiga születésnapja.

Elhatározta, hogy majd írõ levelet, szép hosszút,

amelyben ünnepi vacsorárahívja... És itt elakadt. Nemjutott eszébe senki, akitmeghívhatna. Ettõl még in-kább elkeseredett. Potyog-tak a könnyei. Már egy dé-zsányi lett volna, de szeren-csére a nap észrevette, ésgyorsan felszárította a könny-cseppeket.

Pál, a harkály minden napdélben kézbesítette a levele-ket. Vadmakknak hetentetöbbször is hozott.

– Vadmakknak viszed? -kérdezte elhaló hangon Bi-gacsiga.

– Vadmakknak! – kiáltottaa harkály, és bekopogott avadkanodú ajtaján.

SIMON RÉKA ZSUZSANNA

A magányoscsigabiga

11

– Nekem nem érkezett le-velem?

– Nem, Bigacsiga! Várszvalami fontos üzenetet?

– Á, dehogy! Csak meg-kérdeztem, hátha... – suttog-ta a csigabiga, és szégyené-ben behúzta szarvacskáit.

Pál-harkály megsajnálta,s röptében azt kiáltottavissza:

– Ne szomorkodj! Hama-rosan neked is ír valaki!

– Nem szomorkodom, énnem szoktam szomorkodni!Menj a dolgodra, ne lopd itta napot! – ráncolta a homlo-kát Bigacsiga.

A harkály ismerte jól amorcos csigát,

nem sértõdött meg, inkábbsegíteni akart. A völgybe re-pült, hogy megkeresse azott élõ csigabigákat. A pil-langók segítségét kérte. Be-néztek a mogyoróbokrokalá, a virágoktól kérdezõs-ködtek, a katibogaraktól ér-deklõdtek, de mindhiába.Nem találtak rá egyetlenegycsigára sem.

– Csak nem nyelte el õketa föld! – zúgolódott a harkály.

– De nem ám! – nevetettSámuel, a süngyerek. – Avakondtúrásoknál, az óriás-bokrok árnyékában lakmá-roznak, ünnepelnek.

– Köszönöm – koppantot-ta a harkály, s már repült is.

A csigabigák épp csiga-nagyanyó nevenapját ünne-pelték. Ropogós leveleketrágcsáltak, és csigatáncotjártak. Pál elmesélte, mi já-ratban van. A csigabigákazonnal rágtak egy meghí-vólevelet Bigacsigának ajövõ heti csigabálra.

A harkály úgy suhantvissza a Zöldgyöngy tó part-jára, akár egy kõszáli sas.

12

– Bigacsiga, Bigacsiga, le-veled érkezett! – lihegte fá-radtan, s lehuppant egy ki-száradt fatörzsre.

– Nem szeretem a vicce-ket! – morgolódott Bigacsi-ga, de azért óvatosan kidug-ta szarvacskáit.

A harkály átnyújtotta a le-velet. Bigacsiga nem hitt aszemének. Pál elõször hal-lotta õt nevetni.

– Köszönöm! Micsoda bol-dogság! Már most elkezdem

az edzést! Az út a völgybenekem majd három napigtart. Gyakorolnom kell: csú-szás-mászás, akadály-kerü-lés, csigabiga-tánc. A háza-mat is ki kell fényesítenem.

Annyira örült, hogy nemis hallotta, amikor a harkályelbúcsúzott.

Többé nem érezte magá-nyosnak magát. A buli utánátköltözött a völgyi csigabi-gákhoz. Azóta is ott él azóriásbokrok árnyékában.

MÜLLER KATI rajzai13

Kiszámolóval válasszatok kukkan-tót. Fogjátok meg egymás kezét, s azének ritmusára a lánc végén álló gye-rek köré csavarodjatok fel csigavonal-ban. Ha kész a csigaház, kezdjétek

elölrõl. Most a legkülsõ gyerek indul, sköréje tekerednek a többiek. A kukkantó

egy-két lépésrõl figyel, s a „kukk” szóra megpróbálja átsza-kítani a láncot.

Csiga-biga palota

��������������������� � �Csi-ga- bi- ga pa- lo- ta, no-sza, hol az aj- ta- ja?

� � � � � � �� � � � �

�������������������� � �Aj-ta-ja nin-csen, ab-la-ka sincs, se-hol egy lyuk,hogy bé-ka-csints, kukk!

� � � � � � �

a csigasorokat. Figyelj, mertmindenikben más ritmus szerintkövetik egymást a csigabigák.

� �� � � � � � � �

FOLYTASD

14

SZILÁGYI DOMOKOS – VERMESY PÉTER

.

TÓTH ÁGNES

Csiga CsillaCsiga Csilla riszálva araszol,A házában harsogó zene szól.Ez aztán az igazi hajcihõ,Rajta van a fekete lakkcipõ.Abban ropja a táncot reggelig,Amíg a fû harmattal megtelik.

Szabad egytáncra?

a csigákat apárjukhoz.

FORRÓ ÁGNESrajza

15

VEZESD

Szûcs Dorottya, Szilágysomlyó

CsiganyomSzép nap virradt a Kerekerdõre. Õzike arra ébredt, hogy Nyuszi õrülten

veri a kunyhója ajtaját. – Mi történt, Nyusz, talán baj van? –

kérdezte ijedten.– Nem! Csak van egy jó ötletem. Men-

jünk el kirándulni! – fonta össze fülét a nyuszi. – Nagyszerû! – örvendezett az õzike. – Hívjuk Csigát is!– Ez nem jó ötlet! – ellenkezett Nyuszi. – Csiga csak lelassí-

tana.– Nekem Csiga is jó barátom, úgy igazságos, ha õt is ma-

gunkkal visszük! – erõsködött az õzike.Hamar bepakoltak a hátizsákba, és indultak is a csigához,

aki boldogan csatlakozott hozzájuk.A szomszédos erdõ felé tartottak. Szebbnél-szebb helyeket

láttak: vízeséseket, gyönyörû patakokat, forrásokat. Egy tisz-táson leheveredtek, deolyan fáradtak voltak, hogyrögvest elaludtak. Mirefelébredtek, már sötétvolt, s nagyon megijedtek,mert nem tudták, merrevan a haza vezetõ út.

Egyszer csak azt mond-ja a csiga:

– Én tudom az utat ha-zafelé!

16

�

– Ha! Ha! Ha! Te még egy tálból sem találnál ki! –gúnyolódott a nyuszi.

– De kitalálok! – erõsködött a csiga. – Amikor jöttünk, csú-szós, nyálkás nyomot hagytam magam után, és most asötétben látom, mert foszforeszkál.

– Igazad van! – szólt az õzike. – Már én is látom.A három jóbarát a csiga nyomát követve hazatalált.

Kovács Norbert, Szilágysomlyó

úton induljon el csigabiga, hogyhazataláljon?MELYIK

17

Mennyi fényes, szép madár!

(Nemes Nagy Ágnes)

1. Fektess egy-másra nyolc külön-bözõ színû selyem-papírt.

2. Másold rájuk aszárnyat, és vágdki egyszerre.

3. Gyurmából vagysógyurmábólformázd meg amadár testét.

4. Csipeszsegítségévelnyomd bele azoldalába aszárnyakat.

5. A hátába szúrjhorgot, hogyfelfüggeszthesd.

6. Ha az agyag, asógyurma megszá-radt, fesd ki a tes-tét, a szemét és acsõrét.

18

Név:

___________________________________

Óvoda / iskola:

___________________________________

Csoport / osztály:

____________________________________

Helység:

__________________________________

Kedves -barátok! Gyertek játszani!

Nagy öröm számunkra, hogy tizedik éve elindított bélyeggyûjtõ

játékunk egyre népszerûbb. Az elmúlt tanév végén 195 óvodai

csoport, I. és II. osztály összesen 2560 tanulójától és rengeteg

egyéni bélyeggyûjtõtõl érkezett Szivárvány-bélyeggel

teleragasztott gyûjtõlap szerkesztõségünkbe. Reméljük,

minden bélyeggyûjtõ gyerek megkapta ajándékunkat, egy-egy

színes, rajzos Illik, nem illik játékfüzetet vagy a Szivárványozz! címû kifestõt.

Biztosan jól szórakoztok vele, és hasznotokra is válik.

Arra biztatunk, legyetek az új tanévben is

Csipike és a Szivárvány barátai,

rajzoljatok, írjatok nekünk.

Ha szeptembertõl áprilisig szorgosan összegyûjtitek aSzivárvány kivágható bélyegecskéit, felragasztjátok atúlsó oldalon levõ gyûjtõlapra, és elkülditek nekünk,

új meglepetés vár rátok.

19

1SZEPTEMBER

3NOVEMBER

5JANUÁR

7MÁRCIUS

2OKTÓBER

4DECEMBER

6FEBRUÁR

8ÁPRILIS

KÖSDÖSSZE

Milyen betûvelkezdõdik?

21SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzai

a betût a hozzá tartozórajzzal, majd színezdolyan színûre, mint aképecske kerete.

LÁSZLÓ NOÉMI

ItthonülõkVeréb fürdik a porban:fürge szél,rõt levél,cimborám, a fecske, hol van?

Udvaron duzzog a pulyka:hiába szín,hiába kín,dél titkát a gólya tudja.

Holló gubbaszt a körtefán:szél kavar,zúg vihar,merre köröz a pelikán?

Szirt tövén ül a sas:krúgatnak a darvak,mit csinálnak, merre szállnak, nekem ez túl magas.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza22

MARKÓ BÉLA

A kisveréb álma

23

Hol volt, hol nem volt, az

Óperenciás tengeren is

innen, de még az üveghegy-

tõl is errébb, éppen a mi

kertünkben, vagy talán a tié-

tekben, volt egyszer egy kis-

veréb. Ott lakott a mi körte-

fánkon, vagy talán a tiéte-

ken, mindenképpen ezen a

vidéken. Dehogyis valamifé-

le meseországban, dehogy-

is! Itt, nálunk!

Élt, éldegélt a szüleivel és

számos testvérével együtt a

kisveréb, szemelgették az

elhullajtott morzsát, turkál-

tak a szemétben, elvoltak va-

lahogy. Csiripeltek naphosz-

szat, és ha macska vagy más

természeti csapás közele-

dett, huss, szétröppentek,

majd ismét összegyûltek a

keszekusza faágak és sûrû

lombok oltalmában a körte-

fán, vagy ha kellett, arrébb

költöztek néhány házzal egy

idõre.

Elégedettek voltak a vere-

bek, kivéve az elõbb említett

kisverebet, aki nagyon meg-

unta már a porban fürdõ

életet. Elhatározta, hogy õ

bizony a fecskékhez pártol.

Titokban figyelte, hogyan

suhannak fent a magasban,

miként súrolja a hasuk a

pitypangokat, amikor le-

csapnak, aztán pedig ho-

gyan nyilazzák fel magukat

a levegõbe, és milyen kecse-

sen keringenek, ha egy ki-

csit megnyugosznak. Ami-

kor az övéi nem látták, gya-

korolta is a kisveréb ezeket

a fecskerepüléseket, ide su-

hant, oda suhant, le-lecsa-

pott, majd megint felröp-

pent, és úgy érezte, napról

napra kecsesebb és sebe-

sebb lesz. Megpróbált a

fecskék közé vegyülni. Azok

elõször mérgesen csivitelve

elkergették, aztán végül

hagyták, hogy ott téblábol-

jon a közelükben. Így tel el a

nyár, és egyszer csak cso-

magolni kezdtek a fecskék,

készültek a nagy útra. Neki-

fogott a kisveréb is, becso-

magolt, és amikor a fecskék

felkerekedtek, elindult ve-

lük õ is. Igen ám, de mind

magasabbra, mind gyorsab-

ban szállt a csapat, kétség-

24

beesetten csapdosott utá-

nuk a kisveréb, ám hiába,

mert nem tudta tartani az

iramot, már a körtefa is alig

látszott valahol lent, akkora

volt csak, mint egy parányi

fûszál. Szédülés fogta el a

kisverebet, levegõ után kap-

kodott, hát szégyen ide,

szégyen oda, megfordult, és

nagy nehezen hazavergõ-

dött. Határtalanul boldog

volt, amikor visszatért a kör-

tefához, és azt sem bánta

már, hogy szülei jól össze-

szidták, testvérei pedig na-

gyot kacagtak rajta. „Minde-

nütt jó, de legjobb otthon” –

gondolta. Ha fecske lennék,

azt sem tudnám, hol van az

otthonom, itt-e vagy valahol

Afrikában. Jobb nekem így,

kisverébként. Nem tudunk

mi úgy repülni, mint a fecs-

kék, de a telet százszor job-

ban bírjuk. Ez sem akármi,

mondta magában, és most

már egyáltalán nem bánta,

hogy verébnek született.

UNIPAN HELGArajzai

25

Mondhatom, ismét csak„megemberesedtünk” –

hiszen reánk virradt az új tan-év elsõ „ember”-rel végzõdõhónapja – a szeptember.

Nos, úgy köszöntsük a tanévelsõ „emberét”, hogy ez elsõosztályos barátaink legjelentõ-sebb hónapja lészen. Ezzel aszeptember hónappal indul életük egyik döntõ korszaka:szeptemberben kezdenek megbarátkozni az írás-olvasástudományával, hogy a tanév végére már valamennyien letudják írni a nevüket, sõt levelet is írhassanak, akineképpen akarnak. Ismerek elsõsöket, akik elsõ levelüket

Édesanyjuknak írták április-május-ban, de ugyan minek tagadnám:büszke vagyok arra, hogy nem egykis elsõs társatok éppen engem tisz-telt meg elsõ levelével! Bevallom,ezért is várom kissé türelmetlenül,hogy teljék az idõ, múljanak az õszi-téli hónapok, és jöjjön a tavasz, ami-koris az én elsõ osztályos barátaim –írástudókká válnak!

Tudom azonban: ehhez jól fogmajd egy kis segítség nagyobb test-véreik-barátaik (sõt, akár jó szüleik)

Csurulya Helga Hedvig, Kézdivásárhely

Varga Csenge, Kraszna

26

részérõl is. Nem kételkedem ab-ban, hogy meg is kapják. A má-sodik-harmadikosokat arra ké-rem, kiváltképp az elsõ napok-ban kedveltessék meg az isko-lát az eleinte még félénk, tétovaelsõsökkel, akik igencsak fi-gyelnek nagyobb társaikra.Meglátjátok, kurta egy hét alatta megszeppent elsõsök bátor is-kolásokká növik ki magukat,akik jó szívvel lépnek be az osz-tályba – és már egyáltalán nemidegenkednek a tanító nénitõl-bácsitól!

Azoknak az apró barátaimnak, akik még oviba járnak – ésegyik-másikuk talán már türelmetlenül várja, hogy hátáravehesse az iskolatáskát – azt üzenem, várjanak türelemmelegy-két évet, amíg számukra is megnyílik majd az iskolakapuja. Hiszen mindenkire reá virrad ez a nap is, és mintminden elsõ osztályos, õk is elsajátítják majd az emberiséglegfõbb tudományát – az írás-olvasást.

A tanévkezdõ „ember” – szeptember – elején ezért kívá-nok most kedves mindnyájatoknak jó tanulást, eredményes

tanévet. És várom –nemcsak a kis elsõ-sök leveleit – de mind-annyiatokét, akik mégjó szívvel emlékeztekBarátotokra,

CSIPIKÉRE

Székely Dezsõ,Székelyszenterzsébet

Kerekes Ákos, Nagyenyed

27

Kedves óvodások, elsõ, második osztályosok! Írásaitok, rajzai-tok még a múlt tanév végén és a nyár folyamán érkeztek,ezért mindenkit a tavalyi osztálya szerint tüntettünk fel:

Demeter Tímea Antónia, Szászrégen; Benkõ Róbert Carlos, Ok-lánd; Györfi Andrea, Görgényüvegcsûr; Lupu Bianka, Csíkszereda;Ördög Szidónia, Gyergyószárhegy; Major Dóra, Bodrogi Balázs,Székelyudvarhely; Lepedus Erzsébet, Kirner Katalin, Szatmárné-

meti; Szombatfalvi Tünde, Kissolymos;Sipos Károly, Gyergyóditró; Fodor Tünde,Székelyhíd; Rákosi Hanna, TunyogiBoróka, Sepsiszentgyörgy; a szatmár-németi Gulliver Óvoda; a nagyenyedi 4-esÓvoda; a szamosújvári Elvarázsolt Házikó

Óvoda Jópajtások csoportja; a kolozsvári 66-os Óvoda; agyergyóditrói Százlábú Óvoda; a nagyváradi Szent LászlóÓvoda; a csíkszeredai Napraforgó Napköziotthon; a marosvásár-helyi G. Coºbuc Óvoda Pitypang csoportja; a székelyszenterzsé-beti óvódások; a bánffyhunyadi I. és II.; a szilágysomlyói I. A és B;a tekerõpataki I.; a tordai I. A; a jeddi I.; a vármezei I. és II.; a gyer-gyócsomafalvi I. B osztály; a nagyváradi Al. Roman Iskola II. B, aD. Cantemir Iskola I. D; a 11-es Iskola II. B; a kolozsvári BáthoryIstván Líceum I. B; a csíkszentdomokosi Cseralji Iskola I., a Már-ton Áron Iskola I. B, III. A és B; szatmárnémeti Mûvészeti LíceumI., a Hám János Iskola II.; akézdivásárhelyi Petõfi Sán-dor Iskola I. C; a marosvásár-helyi G. Coºbuc Iskola I., a R.Guga Gimnázium I. C, az Al. I.Cuza Gimnázium I. E osztálya;a magyarlapádi kisiskolások.

Várjuk leveleiteket ebben atanévben is!

-POSTA

28

Köszöntünk

titeket az újtanévben!

Nagy Endre, Szilágysomlyó

Gyékényút köti össze a fakéregtör-zsû fákat, fölöttük pedig gyékény-nap ragyog Fazakas Klára óvó né-ni csoportszobájának falán a ma-rosvásárhelyi 19-es Napköziben.

Nagybányán, a Petre Dulfu Is-kola II. C osztályában LakatosNella tanító néni kisdiákjairagasztották a termés-képeketsokféle magból – szárnyalóképzelettel.

29

TTii kküüllddttéétteekk

„Iskola, iskola, ki a csodajár oda?” Erre voltak kíván-csiak mindazok a gyere-kek, akik most kerültek is-kolába. Iskolával ugyan ta-lálkoztak már, de belülrõlcsak nagyon kevesen is-merték.

Mi, a „kismackók”, aBrumi osztályába vonul-tunk. Ámult-bámult min-denki, mert egy „mesevár-ba” vonultunk be. A gyerekeknek bemutatkozott Brumi, azosztályunk kabalája, majd a gyerekek is bemutatkoztak nekiegy játék segítségével.

Miután elfogyasztották a tízórait, meglepetés következett:egy iskola alakú torta, amin egy gyertya égett. Ez a gyertyajelképezte az elsõ iskolában töltött napot.

Mindezek után gondolom min-denki boldogan ment haza, és elme-sélte fûnek-fának ezt a csodás napot.

Tóth Imola tanító néni, Marosvásárhely, 8-as Iskola

Itt az õsz,Sárgulnak a falevelek. Vidám gyermekek játszadoznak. Hideg a reggel. Sokan mennek iskolába, Tanulnak és írnak.

Csáki Evelin Dóra, Görcsöny

Tankó Abigél, Csíkszereda

Csibi Andrea, Gyergyóditró

30

�

SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXX. évfolyam, 327. szám. Kiadja a NAPSUGÁRKft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.C.P. 137. Telefon/Fax: 0264/418001. E–mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlapszerkesztõ:KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont IBANRO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURAS.R.L. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221–776x. Ára 2 lej

Hideg reggel õszi szellõFújdogál a téren.Sárguló falevélHullik már a réten.

Mosolyog az almaA vidám gyerekekre,Sárgul a körte,Kékül a szilva.

Mikola Beáta, Zilah

Címlap: Ari László, Érsemjén

Bács Szidónia, Étfalva-Zoltán

�E lapszám támogatói:

31

�

Levelek hullanak,Gyerekek sorba-sorbaLevelet kotornak,Sepernek csomóba.

Csomóba ugrálva,Nagyokat kiáltvaHordják dalolva,Kosárba pakolva.

Lázár Henrietta és Richárd, Mezõbaj

Vágd ki a bélyeget, ésragaszd a gyûjtõlapra!

Joó Sándor, Nagyenyed

Erdei Eszter,Szatmárnémeti

Molnár Tímea,Gyergyóditró

András Hanna,Csíkmenaság

Kis Dalma, Kolozsvár

RRRRaaaa jjzz––jjzz––

üüüü zzzzeenneenneeeetttt

�

�

��

�