2012. május • XXXIII. ÉVFOLYAm • 355. sZám

szabó zelmira rajzai

döme zsuzsa

Édesanyám Hosszan gondolkodtam azon,mit is mondhatnék e napon.Hetek óta fogalmazomhozzá méltó gondolatom.

Legelőször is megkérdem:hogy’ fér bele – nem is értem –annyi minden egy napjába?!Sosem fárad el a lába?

Csókkal itatja könnyeim,fésülgeti a fürtjeim.Meggyógyult a fájós térdem?Édesanyámé az érdem.

Köszöntse őt egész bokororgonából kötött csokor!Virágcsokrom minden szálanyíljék ki anyák napjára!

lengyel ferenc

Orgona Orgona, orgona bokra a dombon.Holnapra nyílnia kell, ha kimondom.

Kék, fehér és lila, szép a virága.Mosolyogj, orgona, rá a világra!

2

donkó lászló

KöszöntőEzerjó-virágomReggel óta hordom,Domboldalon szedtemVadrózsabokorból...Teli lett a kertünkMálinkó dalával,VadrózsabokornakÉdes illatával...Ezerjó-virágértAnnyit fáradoztam,ÉdesjóanyámatKöszönteni hoztam.

tóth ágnes

Lila versHarmatcseppben fürdikA szerény ibolya,Mellette öltözikAz esti viola.Lila szoknya libbenA kökörcsinlányon,Abban fog táncolniA pillangóbálon.Szivárvány hídjánLila szín várja,Legyen a leglilábbVirág a párja.

3

döbrentey ildikó

Dia titkos meséjeHol volt, hol nem volt, volt egyszer egy

kislány, úgy hívták, hogy Dia. Volt neki egy nyusziléggömbje, ez egy, egy helikoptere, ez kettő, meg egy ceruzaorrú óriása, ez három. Dia volt a negyedik. Szerettek négyesben sétálni, és rémüldözni.

Egy reggel Dia befonta a haját, felvette a sap káját, és elindult barátaival a kertbe.

Mentek, mentek a zöld bokrok meg a nyí-ló virágok között. Egyelőre nem történt sem-mi érdekes: kergetőztek a lepkék, bóklász-tak a katicabo garak. Ám egyszer csak oda-érkeztek a barackfához.

A barackfa hangosan sirregett-surrogott: srrrbí-srrrbú, és valami mocorgott a csúcsán.

– Mi lehet az?!– Egy szörnyeteg!– Egy szúrós-karmos rókapofájú?!– Egy ceruzahegyezős?!– Brrr!– Nézzük meg!– És ha ránk üvölt?– Kidurrant?!– Kiradíroz?!– Brrr!– Mégiscsak nézzük meg!– És ha éhes, és enni akar?

4

– Nyuszifület?!– Ceruzaorrot?!– Brrr!– Akkor is látnunk kell! Nyuszi, téged föl-

engedünk.Fölengedték a nyusziléggömböt, és vár-

tak. Mikor a két remegő nyuszi fül megjelent a fa tetején – dirr-durr! –, megmozdult a ször-nyeteg. Nyuszi gyorsan behunyta a szemét:

– Jaj, húzzatok le, mert dirr-durr!– Mit láttál? Mit láttál, Nyuszi?!– Semmit.Brrr, fölengedték a helikoptert, és figyel-

tek. Mikor felért – riccs-reccs! –, megmoz-dult a szörnyeteg. A helikopter rögtön bezár-ta ablakszemét:

– Vissza, vissza, mert riccs-reccs!– Mit láttál? Mit láttál, helikopter?!– Semmit.Lábujjhegyre állították a ceruzaorrú óri-

ást, és lestek. Mikor a ceruzaorr kibukkant a lomb tetején – csirr-csörr! –, megmozdult a szörnyeteg. Ceruzaorrú sietve összeszorí-totta a szemét:

– Lefelé gyorsan, mert csirr-csörr!– Mit láttál? Mit láttál ceruzaorrú?!– Semmit.– Na majd én! – hozta a nagylétrát Dia.

Nekitámasztotta a fának, felmászott, és óva-tosan bekukkantott a levelek közé, mire – sirr-surr! –, megmozdult a szörnyeteg.

– Én vagyok az, Diana! – suttogta Dia, és nem hunyta be a szemét, hanem vigyázva oda nézett...

– Ó! – hallották odalent a többiek. – Nahát!Semmi dirr-durr? Semmi riccs-reccs?

Semmi csirr-csörr? Nosza, felszállt a nyuszi-lég gömb, felemelkedett a helikopter, felágas-kodott a ceruzaorrú óriás, és jól kinyitották a szemüket.

Hát, tudjátok, mit láttak?Fa tetején kicsi fészket, fészek mélyén öt

tojáskát, tojásokon egy büsz kén trónoló ma-dármamát.

Ő volt a szörnyeteg!A négy barát visszahuppant a földre, és

olyat nevettek, hogy minden ré müldözést el-felejtettek. De ha még akkor is rémüldöztek volna, az én me sém is tovább tartott volna! k

ov

ác

s k

ata

lin

raj

zai

5

markó béla

SáromberkeSáromberkénminden villanyfánakgólyafészke van,s minden gólyafészekneksok gólyája van,gólya-apa, gólya-anya,gólya-gyermekek:ma még itt vagyok,holnap elmegyek,de tavasszal ismétitt a sáromberkivillanyfán kelepelek,mivel Sáromberkéngólyák lakják az emeletet,és a földszintre szorultakmind az emberek.

6

P. buzogány árPád

Aludj, szépemAludj, drágaságom,gyönyörű virágom.Ringasson a szellő,költsön nap, ha feljő.

Fénylő, csöpp csillagokserege fent ragyog,míg mellettem alszol,hold simítja arcod,

ezüst haját rázza,álmodat vigyázza. Ének száll az éjben, aludj, aludj, szépem.

lászló noémi

Születésnap

A napnak minden reggelszületésnapja van.A holdnak minden este születésnapja van.A napnak is, a holdnak isajándéka az ég,a piros fénybe burkolózó,ringó messzeség.Ahogy naponta születika hajnal a tavon,minden reggeli ébredésa születésnapom.molnár krisztina rajzai

7

Dorkának születésnapja volt. És persze Hannának is, hiszen ők ikrek. Hanna eldön-tötte, hogy nagyon szép lesz ezen a napon. Szebb, mint Dorka!

– Anya, felvehetem a bársony ruhámat?– Persze, Hanna.Anya épp a tortakrémet keverte, és na-

gyon elfoglalt volt. – És Anya, tehetek egy kis kenőcsöt az

arcomra a tiédből?– Melyik kenőcsből, Hanna?Hanna erre besietett a fürdőbe, és elővet-

te Anya arckrémét.– Ebből.De Anyának nem volt olyan szeme, hogy

a kanyarban is lásson, így nem látott be

a fürdőszobába. Közben elindította a habve-rőt, így a választ sem hallotta. Hanna egy idő után megunta a várakozást, és kinyitot-ta az üvegcsét. Mmm, nagyon jó, kamilla il-lata volt! Tett egy kicsit az orrára, a bal, majd a jobb arcára, a homlokára meg az állára.

Ez így nagyon vicces – gondolta. De én nem bohóc akarok lenni, hanem szép kislány!

Ezzel jól beletúrt az üvegcsébe, és vasta-gon az arcára kente a krémet. Látta ő már Anyát, hogy miként szokta kenni az arcát, ezért ő is szép, körkörös mozdulatokkal ke-negette a sajátját. Kisvártatva az arca csupa fehér lett. Az anyáéról a végén el szokott tűnni a krém – töprengett Hanna. Valamit még biztosan magára kell kennie. Ekkor akadt meg a szeme a púderes dobozon.

– Ez az, ettől leszek igazán szép kislány!Kicsavarta a doboz tetejét, a púderes

ecsetet jól belenyomta, és az arcához érin-tette. Rózsaszín folt keletkezett a fehér kré-men. Emlékezett, hogy Anya hogy csinálja, ezért újból a púderbe, majd az arcára nyom-ta az ecsetet. Egy idő után annyi arckrém volt a púderes ecseten, hogy nem lehetett el-dönteni, a Hanna arca púdereződik, vagy a púderes doboz arckrémeződik jobban. Hanna nem volt elégedett az eredménnyel.

– Még kell ide valami... – kotorászott Anya dolgai között. – Megvan! Ez biztosan egy szemceruza!

zágoni balázs

Sminkes mese

8

Ezzel elővett egy piros rúzst, és szép óva-tosan bekarikázta előbb az egyik, majd a má-sik szemét. Az első pislogásnál össze is ra-gadt a szempillája, ezért ami azután követke-zett, azt nem látta tisztán. De talán jobb is így.

– Már csak egyvalami hiányzik – tapoga-tózott Anya polcán. – Megvan: a rúzs!

Elővett egy lila szemceruzát, és az ajkát kezdte festegetni vele.

Ebben a pillanatban lépett be Dorka szép, bordó mintás tündérruhában, csillogó sza-laggal a hajában. Felkiáltott:

– Mit lett belőled, Hanna?! Bohóc vagy szellem?!

– Ne csúfolódj! Csak egy kicsit rendbe tet-tem magam. Hogy nézzek ki valahogy... – mondta, ahogy Anyától szokta hallani.

Ekkor lépett be Anya. – Na nézzük meg azt az arc... – de elakadt

a szava, összecsapta a kezét, majd kacagni kezdett. – Hanna, drága, mi jutott eszedbe?

Erre már szaladt Barni és Apa is, és min-denki hahotázott. Kivéve Hannát. A szemét nem nagyon tudta kinyitni, de a piros rúzs közepéből könnyek potyogtak, leszánkáztak a púderen, csíkokban szántva fel a fehér arc-krémet. Rövid időre megállapodtak Hanna lila szemceruzával körberajzolt, legörbült szája szélén, majd a csempére cseppentek.

Anya felkapta a síró bohócot, és magá-hoz ölelte.

– Nincs nagy baj, drága. De máskor azért vonj be engem is a szépítkezésbe, jó? Tud-nék adni egy-két tanácsot...

Aztán az egész Hannát tetőtől talpig lezu-hanyozta, megtörölgette, a haját megszárít-gatta, felöltöztette a kék mintás tündérruhá-ba, és színes szalagot font a hajába. Végül csillámporos arcfestékkel egy picit kifestette az arcát. Ő lett a legszebb tündér a szülinapi buliban! No meg Dorka, merthogy ők ikrek, s mindkettejüknek születésnapja volt!

keszeg ágnes rajzai

9

döme zsuzsa

Nagymamám köszöntéseFigyelgetem órák óta,kinyílik-e a bimbója.Szirmokat ha bont estére,anyák napja reggelére

virágba borul a szoba,s nagymamámnak titkon oda-készítem az asztalára:ébredjen fel illatára.

Ha felébred, szeme körültáncot járnak – úgy megörül –mosolyráncok, szarkalábak.Köszöntöm a nagymamámat.

10

tóth ágnes

Nagyi házaDombtetőn áll nagyi háza,álmát két fenyő vigyázza.A homloka aranysárga,tengerkék az ajtó szárnya,tulipiros a kalapja,kémény is díszeleg rajta.Mikor sütjük a kenyeret,az ég felé füst tekereg.

Az én nagyim Olyan nagyi,Édesebb, mintA krémfagyi,Drágább, mintA drágakő,Ha szeret, nemMeglepő.

Persze hogyImádom én is,Neki virítMost a rét is,Anyák napjánSzól a vers,Neki szól:Nagyi, szeress!szilágyi tosa katalin rajzai

donkó lászló

Az én nagyim

11

löwy maya

Csodálatos történet A kisfiú az ágya szélén ült, és valamin na-

gyon törte a fejét.Csintalan napsugár surrant be a félig nyitott

ablakon, és megcsiklandozta a gyerek orrát.– Mi baj, Peti? – kérdezte.– Holnap lesz édesanyám nevenapja – vá-

laszolta Peti –, valami nagyon szépet akar-tam rajzolni neki, de ma reggel hiába keres-tem a színes ceruzáimat, a festékes dobozo-mat, kiderült, hogy mindent ottfelejtettem múlt héten nagymamámnál, falun. Nem tu-dom, most mitévő legyek.

– Felajánlom neked szép aranyszínemet – mondta a napsugár, de Peti nem vidult fel.

– Azzal csak egy sárga pacnit festhetnék – válaszolta – , beláthatod, az még nem rajz.

– De talán használhatnál az én égszínké-kemből is – hangzott egy mély hang a ma-gasból. – Esetleg beborulhatok, és akkor sö-tétszürkét is adhatnék a rajzodhoz.

– Három szín, az már valami – örült Peti –, de élénkebb árnyalatokat is szeretnék.

– Gyere velem – hívta Napsugár, és kisu-hant a szabadba. Peti utána.

Csodálatos kertbe érkeztek: fák, bokrok, virágok integettek feléjük; tarka pillangók repdestek, madarak csicseregtek min denfelé.

– Frissek, illatosok vagyunk, neked sok szép színt adhatunk – énekelték a virágok.

– Tudjuk, mi járatban vagy – szólalt meg egy fa, és hozzáfűzte: – Nem körtét kapsz, és nem almát, hanem egy szép dióbarnát.

12

– Tőlem pedig fűzöldet, szereted a színe-met? – kérdezte a Pázsit.

– Ibolyaszínt adhatok, munkádhoz hangu-latot – biztatta az Ibolya.

– Ki látott még ilyen szépet, mint tavaszi jácintkéket? – dicsekedett Jácint.

– Nárciszsárga kapható, csak én vagyok szép és jó – ajánlotta az öntelt Nárcisz.

– Ha a vöröset szereted, egy-két szirmom elviheted – irult-pirult a Pipacs.

Peti köszönetet mondott fűnek-fának, vi-rágnak, tarsolyába gyűjtötte a színeket, és sietett haza, hogy nekifogjon a mun kának.

Házat rajzolt, piros cserepes háztetővel, rajta kémény, melyből sötétszürke füst szállt az ég felé. Valami finomat főznek itt, gondol-ta Peti. A ház mögé kert került, eléje egy barnára festett pad – ahogy azt nagy ma má-ék nál látta –, azon ült az édesanyja ünneplő kék ruhában. A pad mellett kisfiú állt tarka virágcsokorral a kezében.

– Nem hasonlít hozzám – látta be Peti, hi-ába, nem fértek el orra hegyén a szeplők. – De Anya rám fog ismerni a kedvenc zöld rö-vid nadrágomról....

Aranysárga napot festett az égre, és már úgy hitte, kész a mű, amikor megjelent Nap-sugár egy kis tündér társaságában.

– Nézd, kit felejtettél ki a képből! – kiáltotta. – Hiszen ez az én kistestvérem, Panni,

hosszú, rózsaszín hálóingben – ismert rá Peti. – Hogyan is hagyhattam ki?

Gyorsan jóvátette hibáját, a kis tündér a fiú mellé került a rajzra.

– De most már igazán elkészültem – mondta félhangosan.

– De nem ám! – szólalt meg a vállára szál-ló fehér galamb. – Tépj ki egy tollat a szár-nyamból – biztatta –, és a kép jobb sarkába írd oda a szerző nevét.

Peti fogta a tollat, és odakanyarította ne-vét a képre, csupa nagybetűvel.

A kíváncsi Napsugár másnap bekukucs-kált Petiék ablakán. Elégedetten látta, hogy a kép – berámázva – Édesanya ágya felett függ a falon.

Minden jó, ha jó a vége,Itt a vége, fuss el véle.

fo

rr

ó á

gn

es

raj

zai

13

színezd ki a rajzot a pöttyök színe szerint. anyának ajándékozod?

Próbáld ki, milyen szín szüle­tik, ha egymásra festesz a két-két féle színű ceruzával.

szántai jános

Kissróf mesterBefestem a levegőt...Fehérre!Köd a nagyvilág után, s előtte.Sárgára!Lámpa táncol az éjszaka gyomrába’.Pirosra!Ki farkas vót, az most mind Piroska.Zöldre!Nesze neked, barna, vörös meg szőke!Kékre!Görbe tükröt az égnek. Hadd nézze!Feketére!

Jaj, lenyelte! Odaveszett a vers vége!

14

or

os

z a

nn

ab

ell

a r

ajza

15

Színezd ki a madarak melletti pöttyöt olyanra, amilyen színű foltra írtuk a nevét.vezesd fészkükre a madarakat. szerinted melyikük a legügyesebb építész?

szarka

vadgalamb

szabómadár

16

bak sára rajzai

fecske

gólya

függőcinke

fakoPács

17

számolj és rajzolj. a hiányzó oszlopokat a szét­szórt kockákból kell kiraknod úgy, hogy lépcsőt alkossanak. Amelyik színből hármat találsz, az lesz a harmadik lépcsőfok, és így tovább.

szótagkártyák. illeszd össze a kártyákat, és rajzold le, amit

kiolvastál róluk.

10. 9. 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

18

Lépegess a ceruzáddal rajzról rajzra úgy, hogy az egyik szó utolsó szótagja a következő első szótagja legyen. Ha kész a sorrend, fűzd fel a szógyöngyöt: írd be a körökbe a szótagokat.

daru

óra

rudi

dió

labda

19

Az inka indiánok Dél-Amerikában, égig érő hegyek között élnek. Fáznának, ha nem burkolóznának színpom-pás lámagyapjú szőtteseikbe. A kicsik is gyapjúkendő-ben csücsülnek anyjuk hátán.

Egyensúlyozó bajnokok lehetnének

a közép-afrikai asszo-nyok: hátukon a kincsü-

ket, fejükön hatalmas terhet cipelve járnak-kelnek.

Az afrikai pigmeus anyák két évig szoptat-ják, és vászonkendőben magukra kötve minden-hová magukkal viszik csemetéjüket.

Vegyél fel!Nyári éjen,fehér holdsütésenelcsitulnékjó anyám ölében.

(Weöres Sándor)

20

Nemcsak a magyar, a kolumbiai indián kisfiú is lóra termett: járni még nem tud, de apja már felülteti a nyeregbe.

Jó a mocsárban, apu nyakában. Az ausztráliai

bennszülött kisfiú épp most tanulja, hogyan

kell nyakon csípni a siklót, amit anyu

majd megsüt vacsorára.

Nem potyog ki? Az esz kimó anyák minden munkát el tudnak végez-ni gyerekükkel a hátu-kon, kabátjuk puttony-szerű csuklyájában.

Pekingben szinte mindenki kerékpározik. Az anyukák

biciklijén persze gyerekülés is van.

21

Ti küldtétek• Duna fenekéből gyöngyszemeket szednék, anyámnak s apám-nak gyöngybokrétát kötnék... A gyöngyöt virágzó drótfácska gyökerei kőbe kapaszkodnak. Ilyen erős a mi szeretetünk – üze-ni az édesanyáknak séra tünde tanító néni marosszentgyörgyi diákjainak művészi kézimunkája.

• A tordai édesanyák gál-Máté Éva óvó néni csoportjától kecses csipke-

hattyút, komáromi Tünde óvó néni csemetéitől színes kar-

tonrétegekből kinyíló virá-got kaptak ajándékba.

22

• Habszivacs fa alatt nőnek nagy eszter tanító néni nyá rád sze redai kisdiákjainak nárciszai. Száruk zöld papírral bevont szívószál, szirmuk krepp papír.

• Hasonlóan készül, csu pán az íve-sen megragasztott papírcsík-szir-mokban különbözik az előbbiektől az a nárcisz, amelyet sárosi tímea óvó néni küldött nekünk a maros­vásárhelyi Ar lecchi no Napköziből.

• A szalvétagalacsin katibo ga ra kat marton irénke tanító néni nyárád­sze re dai osztálya göngyölte, ra-gasztotta – az édesanyák örömére.

• Sok-sok papírgolyócskát gyúrtak Domokos Zsuzsa tanító néni kisdiákjai is a sepsiszentgyörgyi Vá ra di József Iskolában, de ők nem ka ti bo garat, hanem tuli-pánt „színeztek” velük.

• Juhos ildikó óvó néni széki cso-portjának anyukái tulipános ládi-kót kaptak csemetéiktől május első vasárnapján. A hobbiboltból meg-vásárolták, a kis hagyományőrző bú torfestők szépen kipingálták.

23

• Szivacsgumi szirmok, levelek, hurkapálca, néhány pötty ragasztó – és kész is van a nagybányai Petre Dulfu Iskolából, bálint tünde tanító néni osztá-

lyából szerkesztőségünknek küldött virágmosoly.

• Színes négyzetekből hajtogatták, ragasztották vi-rágos köszöntő kártyáikat Boda csilla Julianna ta­

nító néni siménfalvi kis-diákjai.

• Tíz fehér papírcsíkot kettőbe hajtasz, végüket a zöld levelekkel együtt két parafa-korong közé ragasz-tod. Így készül az egyszerű, ízléses anyák napi ajándék

– magyarázzák Butka ilona óvó néni apróságai a szat­márnémeti Gulliver Óvodából.

• A kolozsvári Bambi Óvodában Mátyás noémi óvó néni csemetéi szálakká sodorták a színes krepp papír-csíkokat, és ezekből ragasztottak virágot. balla eszter krétarajzzal is kiegészítette alkotását.

24

• Vázában, bögrében pompáznak, és soha el se hervadnak Szakács Anikó székelyszenterzsébeti kisdiákjainak anyák napi virágai. Rajzoljatok, vág-jatok, ragasszatok ti is hasonlókat: 2-3-féle árnyalatú papír, hegyes kis-olló és türelem kell hozzá.

• A tündérrózsa halvány szirmai a fényképedet, kinyitható zöld levele az anyukádnak szóló üzenetet rejtik – árulja el

kató csengele, köpe ilona tanító néni volt tanítványa a négyfalusi G. Moroianu Középiskolából.

• Egyszerűség, harmónia jellemzi szabó­Sebők enikő tanító néni kovásznai osz-tályának anyák napi ajándékát. Kettőbe

hajtott, piros és zöld köröcskékből, filctol-lal rajzolt indákból kialakított virágok min-

tázzák a fehér alapot.

• a magyarlapádi tulipán három lapját kettőn-ként és csak félig ragasztották össze. Közéjük zöld papírral bevont hurkapálcát rögzítettek szilágyi­székely melinda tanító néni elsősei.

25

Szeretettel neveltél, Fáradoztál értem,Mikor beteg voltam,Virrasztottál ébren!

gellérd­székely dóra, Küsmöd

coş Zsanett, Kökényesd

Susog az erdő,Susognak a fák,Bújik a virág,Éled a világ!Itt a tavasz,Eljött már!

Tófalvi Ágnes, Déva

grumezescu naomi, Déva

Egy szép napon elindult május szellője. Nyomában kizöldült a rét, kinyíltak a virágok, meghajoltak a felhők, madarak énekeltek. A nyusz kók abbahagyták a rágcsálást, és csodálkoztak: ez kicsoda? Ők még nem ismerték a májusi szellő simogatását, mert csak nem-rég születtek.

A fenyőfák tövén a moha is abbahagyta a fák itatását. Összegyűlt az összes erdei állat, még a büdös borz is ott volt közöttük.

Amerre elsuhant a májusi szellő, megváltozott a táj. Még a bárá-nyok is a farkasokkal játszottak. A májusi szellő mindenkit békére intett.

A táj ezután mindig zöld marad és szép.Deé-Lukács Janka, Marosvásárhely

Szárnybontó

nagy stefánia andrea, Szilágypanit

26

kozma barbara tilda, Szilágypanit

boros kriszta, Sepsiszentgyörgy

Nyílik a hóvirág a réten,leszedem egy csokorba szépen.Anyukámnak átadom kedvesen,aki felnevelt engem becsületesen.

szántó jános krisztián, Sáromberke

Anya mindig vigyáz rám, féltő gonddal ápol,Két kezével átkarol, a fülembe ő dalol.Anyát mindig szeretem úgy, mint a lelkem,Ő a legjobb, drága kincs, a világon ilyen nincs.

2-es Óvoda, kovászna

Anyák napja kolozson:

Drága édesanyám,Száz rózsát adok,Én meg tőled Száz puszit várok!

balog alfréd

Anyukám, gondozz,Jószívű, melegkezű anyám!

kutos Levente

Drága anyám, száz puszit, száz hóvirágot, száznegyven csokrot meg ezer munkást adok neked, hogy befejezzék a házat! Sok szeretettel fiad,

Tőkés erwin

Te gondozol engem,Te vagy az én fényem,Szeretlek és puszillak téged!

farkas erika

Jószívű vagy hozzám,Bársony arcodat puszilom.Ibolyát szedek néked,Kedves édesanyám, Szeretlek téged.

nemes karolina

Jószívű, boldog anyukám,Bársonyos kezével ölel át.

Buduşan Doru

tasnádi brigitta, Torda

27

– Csitt, csitt, kicsikéim, tente, tente! – ta-kargatta szárnyával Madár az apróságokat, akiknek azonban eszük ágában sem volt alud-

ni, és ki-kidugták fejecskéjüket anyu terebélyes tollszoknyája alól.– Nem nyomod meg őket? Kapnak elég levegőt? – aggodal-

maskodott Tipetupa.Madár nevetve megnyugtatta, hogy ennél nagyobb bizton-

ságban soha nem lesznek a fiókák, és fejét szárnya alá dugva már aludt is. Fáradt volt, hisz naphosszat megállás nélkül hordta a bo-garat, kukacot az éhesen tátogó csőrökbe.

Tipetupa felsóhajtott. Hiányzott neki a barátainkkal folytatott vacso-ra utáni terefere. Mert nemcsak Madárnak akadt mostanában több

dolga. Nyúléknak is kicsinyeik születtek, s a pici, a közepes és a nagy nyúlfiak egyformán éhesek és virgoncak voltak hál’ Isten-

nek. Ugráltak is szegény szülők körülöttük látástól vakulásig. Most muszmogva aludt az egész nagycsalád, s mi lábujjhegyen oson-tunk el a Bokor mellől, nehogy felriasszuk őket.

Sünék vacka a közelben volt, így hozzájuk is bekukkintottunk. Tipetupa kicsit ölbe vette a fehér és puha tüskéjű újszülöttet, de máris búcsúznunk kellett, mert a süncsalád éj-jeli műszakra indult.

Befejeztük esti sétánkat, és odúnk kis erkélyéről hallgattuk az erdő neszeit, néztük a te-leholdat. Tudtam, miért szótlan az én mindig csevegő feleségem, de mit mondhattam volna vigasztalására? Azt, hogy erdei barátaink az élet törvényét követve születnek, nőnek fel, és

Csipike postája

Csipike elhatározta, hogy az Erdőben megvalósítja a Szeretet honát.Szomorúan búcsúzunk Fodor Sándor író bácsitól. Halhatatlan

lelke az örök hazában, Csipike pedig a ti szívetekben él tovább. Olvassátok, szeressétek.

28

Portéka karina, Kolozsvár

molnár attila, Magyarlapád

Lázár Éva, Ozsdola

lesznek boldog szülők ilyenkor májusban. Ám mi a meséből szü-lettünk, történetünket az író bácsi szabta szépre, kerekre, s abban nem szerepel kis Csipike meg kis Tipetupa.

Ekkor a jóságos Hold súgott nekem egy Tipetupa-vigasztaló öt-letet. Másnap felkerestem hód és betűzőszú barátomat, akik addig rágtak, fúrtak míg délutánra készen nem állt a meglepetés.

Tipetupának be kellett hunynia a szemét, úgy vezettem a tisz-tásra, ahol lássatok csodát, kis padok, hinta, csúszda állt, s egy táblácskán csinos felirat: Tipetupa óvodája.

Kedves feleségem fel sem ocsúdott, amikor Sünmama a karjá-ba tette egyelőre még nem szúrós gombóckáját:

– Vigyázz rá, kérlek, Tipetupa, én rohanok dolgozni – s már ott sem volt.

Még reggel megkértem Szarkát, hogy csapjon egy kis hírve-rést, így nemsokára nyúlfiak, madárfiókák, bocsok, őzgidák és né-hány ebadta vadmalac zsivajgott vadonatúj óvodánkban. A boldog szülők megkönnyebbülten láthattak munkához, Tipetupám pedig ölébe vette a legsírósabb kicsit, a többieket maga köré ültette, és mesélni kezdett:

– Hol volt, hol nem volt...Melyhez hasonló jókatCSIPIKE és TIPETUPA

29

Ebben a hónapban boné ilán, Kolozsvár; cselovszki Orsolya Mária, Mosonmagyaróvár; gergely szilárd, Ze te laka; Tóth Zsuzsanna, Szi lágy cseh; Szabó enikő, Vass László Dániel, bató katalin, Marosvásárhely; boda zsanett, Sarmaság; Roşu Andrea, Kü kül lő ke ményfalva; csongvay csilla, Nagyvárad; jenei­szenner réka, Nagy ernye; kovács Orsolya, Székely ud-var hely; talált barbara, Fe nyéd; a szi lágy pa niti, a zilahi 4-es, a ko vásznai 2-es, a csík sze redai 6-os, a ko lozsvári Hársfaillatú Óvoda; a zilahi I. Maniu Iskola II. B; a szatmárnémeti Bălcescu-Petőfi Iskola II.; a ma ros vá sár helyi G. Coşbuc Is-kola II. C; a szász régeni A. Maior Gimnázium I. B; a brassói Áprily Lajos Fő gimnázium I. B; a gyer gyó szentmiklósi Fo garassy Mihály Iskola I. C, a Kós Károly Iskola I. osztálya; a mezőfényi II.; a margittai I. A; a dé si I.; a tordai I.; a jeddi II.; a dé vai I. A; a négy falusi I.; a kovásznai I. D; a zabolai I. B osztály levele szivárványozta be postaládánkat. Köszönjük!

A nagyváradi Szacsvay Imre Iskolában németi etelka tanító néni I. B osztálya büszke szülővárosa történelmére, szépségeire. Válasz-tott tantárgyuk a helytörténet. Szüleik segítsé-gével elkészítették a Fekete Sas-palota, a Szent László-templom, a Szigligeti Szín ház makettjét.

A rajz, a festés az én Csillagocskáim ked-venc játéka. Játszunk a színekkel, így szület-tek a nagy lapra készült, közös munkák. A színvonalas, értékes Szivárványt érdeklő-déssel, öröm mel lapozgatjuk minden hónap-ban. Bondoroi ella óvó néni a marosvásárhe­lyi 3-as Óvodából

Szivárvány-posta

E lapszám támogatói:

30

szivárvány, kisgyermekek képes lapja. XXXIII. évfolyam, 355. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Főszerkesztő: ZSIGMOND EMESE. Képszerkesztő: MÜLLER KATI. Lapterv: Könczey Elemér. Műszaki szerkesztő: Várdai Éva. Hon lap szerkesztő: Komáromy László. Megrendelhető a szerkesztő ség címén: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuşi nr. 202. ap. 101. E–mail: naps.sziv@napsugar.ro. www.napsugar.ro. Telefon/Fax: 0264/418001A lapok árát a következő bankszámlára várjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURA S.R.L. CUI: 210622. készült a kolozsvári TipoOffset kft. nyomdájában. ISSN 1221–776x Ára 3 lej

címlap:

szabó szandra,Marosvásárhely

nagy edith óvónő Csillag csoportja a maros­szent györgyi 2-es Óvodában épp a Kiszáradt a diófa című műsorát adja elő a szülők nagy gyö-nyörűségére.

A székelykocsárdi Maci csoportban mindenki ügyesen dolgozik, és izgatottan várja a Szivár-ványt, hogy csegezi enikő óvó néni felolvassa belőle a versikéket, a meséket.

A természet és környezetünk védelmét nem le-het elég korán kezdeni. Óvodánk sikerrel vett részt a Zöld Bolygó országos környezetvédelmi programban – számolt be büszkeséggel filip gyöngyi anna és kovács emese óvó néni Szi-lágy perecsenből.

Évente több ünnepélyt tartunk, és elég nehéz mindig újat, szépet előkotorni valahonnan, ezért jók a műsorfüzetek. A Szivárványt örömmel for-gatják a kicsik is, megtanulják, hogy kell bánni a könyvekkel, mert másutt nem kerül a kezükbe meséskönyv. Kívánok minél több jó olvasót és sok olyan pedagógust, aki szívén viseli a Szivár-vány, a Napsugár sorsát. Mihály Zsuzsánna óvó néni szentegyházáról

31