2013. február 1-28.

NAGY CSOPORT

Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda

Bükkösdi Tagintézmény

VÍZ MODUL

Február

Enged a fagy, földről, égrőltűnik a tél boruja,

hóvirág nyit, a hólétőlmegárad a nagy Duna.

Simon István

Számlálunk,

hozzáadunk,

elveszünk

Ahányat mutatok, annyiszor cselekedd el!

Teddy, Teddy dreht sich um, Teddy, Teddy macht sich krumm, Teddy, Teddy hebt ein Bein, Teddy, Teddy das ist fein!

Es tanzen alle kleinen Leute, lustig hier im Kreis herum.

Fasching ist, wir feiern heute, singen fröhlich „dideldum”.

Rajzpályázatra készülünk: Mackó rajzokat készítenek a gyerekek

Mackók készítése papírból

(Forma átrajzolása, vágás, ragasztás technikájának gyakorlása)

Gyerekekkel közösen kis finomságokat készítünk:

szendvicseket, gyümölcssalátát, diót törünk. A nap folyamán

megvendégeljük a többi csoport gyerekeit.

Mackó-nap, február 7.

„Hmmm, de finom ez a saláta!

Egészségetekre!”

Vizuális tevékenységek a Mackó - nap folyamán, a középső csoportban Anikó néni vezetésével: különböző technikákkal

készítenek a gyerekek képeket.

TSMT torna

2013.február 11-15.

„ Belebújunk maskarába”

farsangi témahét

NAGY CSOPORT

Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda

Bükkösdi Tagintézmény

Figyelem! Figyelem!

Figyelem! Figyelem! Közhírré tétetik:

A farsangi mulatság most megkezdődik!

Ide gyűljön apraja-nagyja, aki a maskarákat

látni akarja.

Aki itt van, haza ne menjen.

Aki nincs itt az is megjelenjen!

/népköltés/

Külső világ tevékeny megismerése

- Farsang- Farsangi fánk eredete- Karnevál- Játékok- Táncmulatságok - Vénlánycsúfolók- Köszöntők- Mohácsi busójárás- Busó öltözet- Busójárási menet

Mese, vers„Mese, mese mátka”

- Galambos Erzsébet: Farsang ( vers) Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: - Osvát Erzsébet: Farsang az oviban (vers) 4.1.3. Memóriabújócska ( kapcsolat mélyítő játék) - Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője (vers) 4.1.9. Pingvinek ( együttműködést segítő játék) - lllyés Gyula: Ilók és Mihók ( mese)- Réce, ruca, vadliba

Ének, zene, énekes játék

„Száll az ének szájról szájra”

- Itt a farsang - A karádi faluvégén - Hopp Juliska - Virágéknál ég a világ - Sárga csikó csengő rajta - Póker együttes: Itt a farsang

Matematika - Farsangi álarcok készítése: méretek, anyagmennyiség, mérés, színek- Lekváros linzer karika készítése: hozzávalók mennyisége, kimérés- Farsangi dekoráció: a lampionhoz az anyagmennyiség meghatározása, formák, színek kiválasztás

Rajzolás, mintázás, kézi munka

„Szőjünk, fonjunk kendőt”

- Dobozokból bohóc készítése- Krepp papír hajtogatással bohóc összeállítása- VÍZ 5. Vízi állatok farsangja- Lekváros linzer karika sütése- Álarc készítése- A csoportszoba átrendezése- Farsangi dekoráció: lampionok, papírlánc

Játékok- Zenés számok WIR STEHEN IM KREIS ES TANZEN ALLE KLEINEN LEUTE- Székfoglaló játék KLOPFE, KLOPFE HAMMERCHEN HOCK AM HIMMEL

Mozgás- Váltó, sor, és ügyességi versenyek - Labdás játékokMozgásos játékok4.2.5. Fekvő bicikli6. Ugróiskola

FARSANG

A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40

napos böjt kezdetéig tart, azaz „húshagyó keddig", vagy „hamvazószerdáig".

Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni,

pajkosságot űzni szóból ered.A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem

hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban -

amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz

szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással,

boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket

                                         

A farsangi fánk története

A legenda egy Krapfen nevezetű pék halálával kezdődik, ugyanis műhelyét özvegyére hagyta, kinek nem volt könnyű feladata, viszont

továbbra is az ő pékségében készültek a legfinomabb és a legfehérebb kenyerek. Sokan zarándokoltak el az ő pékségébe, hogy a finom

kenyérhez hozzájussanak. Az egyik nap a kenyerek nem készültek el időben, sokan üres kézzel, bosszúsan távoztak a pékségből, volt, aki

hangot is adott a benne rejlő feszültségnek, és cifrákat mondott Krapfennének. A pékné kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát akart az őt szitkozódó ember fejéhez vágni, de a kenyértésztával célt

tévesztett és beleesett egy lábasba, amelyben zsír forrósodott. Természetesen a kenyértésztának nem kellett sok idő, gyorsan

aranysárgára pirult, és így született meg az első fánk, amit a bécsiek még azóta is Krapfennak neveznek.

Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el és egyre több helyen vált divattá, hogy farsang idején, ez a finom nyalánkság került

az asztalokra.

A karnevál:

A carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a „halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés

után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az

emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.

A hetekig tartó vígasság igazi hazája Európában Olaszország, ahol különösen a velencei farsang vagy karnevál utolsó hete a

leghíresebb népünnepek közé tartozik. A spanyolok különösen Madridban, Sevillában rendkívül fényes

álarcos felvonulásokkal ünnepelnek. Említeni sem kell talán a közép és dél-amerikai karneváli

felvonulásokat, amelyekre egész évben készülnek. Ott ilyenkor legforróbb a nyár.

Játékok

A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak,

amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani

szokták: "a feje tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-

ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de

ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen

durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták.Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang

adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az

alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak,

menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-,

kecske- és gólyaalakoskodás.

A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira,

"farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Keleten és

északon ez néha kitolódik. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás

legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi

maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz,

a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az

álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok.

Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak,

játszottak. A mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre"

került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi

mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy "téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.

TáncmulatságokA farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok

többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A

"batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a

párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára.

VénlánycsúfolókAz udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat

adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához

kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy

reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.

KöszöntőkMint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a

jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok

egészségét és szaporaságát.Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, / Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, /

Egy aranyosekével.

A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁSFarsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A

téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök

kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget?

A busó öltözet:A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított

rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek.

A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.

A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.

Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót

busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

 

Honnan ered ez a népszokás?

A legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik.

A beöltözött emberek ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd hamut szórtak szét a portán.

Ettől azt remélték, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy minél nagyobbra

nőjön. Az ünnepség fénypontja volt a főtéri viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.

Busójárási menet:

Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük.Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a

csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás.Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen

kürtje is, amely 2-4 méteres.A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik.A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly

fontos hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson minden télutón (február végén) megrendezett

ünnepség rengeteg embert vonz

- Farsang- Farsangi fánk eredete- Karnevál- Játékok- Táncmulatságok - Vénlánycsúfolók- Köszöntők- Mohácsi busójárás- Busó öltözet- Busójárási menet

Szemüveg álarcok

készítése

Krepp papír bohócok

Doboz bohócok készítése

VÍZ 5. Vízi állatok farsangja

Lekváros linzer karika sütése

A karádi faluvégen… A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lá-rom, Leányvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lu-

lárom. Száz forintért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lu-

lárom, Milyen drága! mégis vesznek, sej-haj, lu-lu-lu-

lu-lárom. A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom, Legényvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lu-

lárom. Sült krumpliért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-

lu-lárom, Milyen olcsó! mégsem vesznek, sej-haj, lu-lu-

lu-lu-lárom!

Sárga csikó

csengő rajta

Gazdag Erzsi: Itt a farsang

Virágéknál ég a világ

Galambos Bernadett: Farsang

Osvát Erzsébet: Farsang az oviban

Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője  

Dramatikus elemeket

tartalmazó játékok

4.1.3.

Memóriabújócska

( kapcsolatmélyítő játék)

Pingvinek a jégtáblán

( együttműködést segítő játék)

4.1.9.

A „Brummogó” rajzpályázat díjazottjai

Székfoglaló játék

Illyés Gyula: Ilók és Mihók

(mese)

Mozgásos játékok

4.2.5.

Fekvő bicikli

4.2.6. Ugróiskola

Labdás játékok

Váltó, sor, ügyességi versenyek

Forrás:A nagy csoport „Belebújunk

maskarába” farsangoló témahét tevékenységeiről készült

képanyag

Összeállította:Lakatos Cecília

Slavonics Csabáné

Bükkösd, 2013. február 12.

Elérhetőségeink:Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és

ÓvodaBükkösdi Tagintézmény

7682. Bükkösd, Ságvári E. utca 3.

73/378-712

Élményrajz készítése a „Mi Farsangunk”

címmel.

Es fliegt ein Vogel ganz allein. Schau! Jetzt fliegen zwei. Sie fliegen hoch, sie fliegen nieder, sie fliegen fort und kommen wieder. Sie picken Körner eins,

zwei, drei. Sie fliegen fort und kommen heim.

„Alle meine Entchen schwimmen auf dem See, schwimmen auf

dem See. Köpfchen in das Wasser,

Schwänzchen in die Höh’.”

Heti téma: A háziállatok

Egész héten a háziállatokról

beszélgetünk. Különböző képek, mesék, játékok és

hanganyagok segítségével

felelevenítjük a tulajdonságaikat. Pl:

hány lábuk van? Miért hasznosak? Milyen a

hangjuk?....stb.

Készülődünk a diavetítéshez.

A mese címe: A brémai muzsikusok

Állatok és kicsinyeik

Játszva megismerjük a háziállatokat: Puzzle segítségével megismerkedünk a háziállatok kicsinyeivel és

lakhelyeivel.

Miután a vadon élő állatok is szóba kerültek,

megbeszéltük, hogy melyek a vadállatok. Ezek után

Gergő és Leó készítettek egy csodaszép állatkertet…

Baromfiudvart készítünk

Festünk, vágunk,

ragasztunk

„Mein rechter, rechter Platz ist leer,

Ich wünsche mir die Katze her!”

(Verbális fejlesztés: állatok nevei)

A balra úszó kacsákat sárgára, a jobbra úszókat pedig barnára színezd!

Iskola látogatáson voltunk….

VÍZ 4.

Téli sportok Relációk, pár fogalmának erősítése

Játék:

szánkóhúzás

Gyufásdobozból szánkó készítése

Távolságok méréseKinek a szánkója ér előbb a

célba?

Zenés számok

A gyerekek zenére táncolnak. Ha leáll a zene, csoportokba tömörülnek, ahányat mutatok

Móra Ferenc: A csókai csóka

VÍZ 5.

A róka és a rászedett

medve

(mese)

Hóvirágok rajzolása, vágása,

illesztése, ragasztása

VÍZ 5.

Vízimadarak védelme

Forrás:

A nagycsoport VÍZ modulon belüli tevékenységeiről készült

képanyag

Összeállította:Lakatos Cecília

Slavonics Csabáné

Bükkösd, 2013. február 28.

Elérhetőségeink:Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és

Óvoda Bükkösdi Tagintézmény

7682. Bükkösd, Ságvári E. utca 3.

73/378-712