Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzata

Kelt: 2013. szeptember 2.

Tartalom

1. Iskolánk működési rendje. Az iskolai élet szereplőinek benntartózkodása 3.o.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 6.o.3. Idegenek belépése és benn tartózkodása 7.o.4. Óvodákkal való kapcsolattartás rendje 8.o.5. Kapcsolattartás a szervezeti egységek, valamint

a vezetők és a szervezeti egységek között 8.o.6. Feladatmegosztás a vezetők között.

Kiadmányozás és a képviselet 10.o.7. A helyettesítés rendje 12.o.8. Kapcsolattartás a vezetők és a szülői szervezet között 13.o.9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása,

továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 16.o.

10. Kapcsolattartás a külső partnerekkel 19.o.11. Ünnepélyek, megemlékezések. A hagyományok ápolása 22.o.12. Szakmai munkaközösségek 26.o.13. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás 27.o.14. Intézményi védő, óvó ellátások 29.o.15. Rendkívüli esemény 31.o.16. A szülői szervezet véleményezési joga 33.o.17. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás 33.o.18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok

kezelési rendje és hitelesítése 35.o.19. Az intézményvezető által leadott feladat- és hatáskörök.

Munkaköri leírás-minta 36.o.20. Egyéb foglalkozások 37.o.21. Diákönkormányzat 39.o.22. Iskolai sportkör 40.o.23. Belső szabályzat a dohányzást érintő korlátozásokról 40.o.24. A tankönyvrendelés rendje 41.o.25. Munkába járás saját tulajdonú személygépjárművel 42.o.26. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

feltételei 45.o.27. Fegyelmi eljárás szabályai 45.o.28. Az intézmény szervezeti felépítése 46.o.29. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 47.o.30. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e 47.o.31. Záró rendelkezések 51.o.

2

1. Működés rendje, ezen belül a tanulók, gyermekek fogadásának (nyitva

tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való

benntartózkodásának rendje

1. Az általános iskolára, és az alapfokú művészetoktatási iskolára vonatkozó szabályok

Általános szabályok

Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg.

A munkatervhez ki kell kérni:- a szülői szervezet (közösség) SZM- a nevelőtestület,- a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét.

A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg.

Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni:- az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,- a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját,- a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját,- az évi rendes diákközgyűlés idejét,- az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját,- a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját.

Az iskolai tanítás nélküli munkanapokon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás)

Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon:- reggel 730 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett

programok befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig van nyitva.Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt.

Szorgalmi időn kívül eső időben ügyeleti nap a szerda, 8 órától 14 óráig.

A fogadóórák és a délutáni foglalkozások rendje minden félévben elérhető az intézmény honlapján, és az iskolai faliújságon.

3

Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja.

Csengetési rend:

1. óra: 8.15 – 9.00 10 perc 2. óra: 9.10 – 9.55 15 perc 3. óra: 10.10 – 10.55 10 perc 4. óra: 11.05 – 11.50 5 perc 5. óra: 11.55 – 12.35 5 perc 6. óra: 12.40 – 13.20 5 perc 7. óra: 13.25 - 14.05 5 perc

3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési- Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg:

Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben valótartózkodásának rendje

igazgató Hétfő, kedd, csütörtök 8-16

Péntek 8-16 (VÁLTVA)

Igazgatóhelyettes Hétfő - csütörtök 8-16

Péntek 8-16

Iskolatitkár Hétfő-csütörtök ½ 8 – 16

Péntek ½ 8 - 14

4. A pedagógusok munkarendje:

a/ A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény rögzíti a pedagógusok jogait és kötelességeit és előírja a pedagógusok munkaidejét. A kötött munkaidő 32 óra, a pedagógus köteles ezt az időt az intézményben tölteni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött része 22-26 óra, amely tanórákból és a tantárgyfelosztásban tervezhető rendszeres nem tanórai foglalkozásokból áll. A neveléssel-oktatással le nem kötött időben meghatározott tevékenységek rendelhetők el. A könyvtáros-tanár a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását. Óraadó hetente 10 tanórát vagy foglalkozást tarthat.

A kötelező órákat az egy-egy tanévre szóló tantárgyfelosztás rögzíti, amelynek felosztása a tanévre, vagy félévre szóló órarendben történik.

4

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató és az igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál elsősorban az intézmény zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni, de indokolt esetben a fenti alapelv készítése nélkül más egyéni kérések is teljesíthetők. (Továbbtanulás miatti szabadnap, közlekedési feltételek bejárásnál, állandó megbízások intézményen kívül.)b/ A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási óra előtt, ill. ügyeleti beosztása kezdetekor munkahelyén megjelenni.Munkából való rendkívüli távolmaradását előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a tanítás megkezdése előtt 10 perccel köteles jelenteni az intézmény vezetőségének. Helyettesítés esetén köteles a tanítandó anyagra vonatkozó tájékoztatást (tanmenet, tankönyv) megadni, hogy a helyettesítő tanár biztosítani tudja a tanulók előrehaladását.

c/ Előre ismert távollét miatti óracseréket az igazgatóhelyettes engedélyez.

d/ A pedagógusok (óraadó tanár is) számára – a kötelező óraszámon felüli – nevelő-oktató munkával összefüggő eseti vagy rendszeres megbízást az igazgató ad a helyettes és munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

5. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje

Az intézményben nem pedagógus munkát végző közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény vezetője állapítja meg oly módon, hogy a zavartalan működés biztosítva legyen.

Munkaidő beosztások munkakörönként:Adminisztráció: 7,30 – 16,20 óráig hétfőtől – csütörtökig

7,30 – 14,00 óráig péntekenTakarítók: 6,00 – 12,00 óráig és 12,00- 20,00 óráigPortaszolgálat: 8,00 - 16,30 óráig Karbantartó-fűtő: 6,00 - 14,00 óráig

téli időszakban: 5,00 –től 13,00 óráig

6. Tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett – rendszeres nem tanórai foglalkozások működnek:

szakkörök diáksportkör felzárkóztató foglalkoztatások tehetséggondozó foglalkoztatások művészeti csoportok

A foglalkozásokról való eseti eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok.a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével- önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett

5

tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.c.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.d.) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időszakban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzése

a. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja

A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

b. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:- fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,- a tantervi, illetve nevelési tervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a

pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,- támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát

ellátását,

6

- a szülői közösség, és a tanuló közösség (intézményi szék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,

- biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,- támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes

végrehajtását, megtartását,- hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

c. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettes,c) külső szakértő az a) –b) pontban meghatározottak felkérésére.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek.A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

d. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:- szóbeli beszámoltatás,- írásbeli beszámoltatás,- értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás,- iskolaérettségi teszt eredmények,- felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei,- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.

3. Idegenek belépése és benntartózkodása

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:

- külön engedély és felügyelet nélkül, illetve- külön engedély és felügyelet mellett.

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve- a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,- az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, intézményszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor.

7

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:- a tanuló hozzátartozója akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében

meghatározott időben érkezik az intézménybe, - minden más személy.

A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.4. Az óvodákkal való kapcsolattartás rendje

a. A kapcsolattartás rendje

A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények:- Az intézménynek az óvodákkal folyamatos kapcsolatot kell fenntartania.A kapcsolattartásnál bármelyik intézményvezető kezdeményezheti a kapcsolat felvételét.

b. A kapcsolattartás általános formái

A kapcsolattartás formái:- személyes megbeszélés, tájékoztatás,

- telefonos egyeztetés, jelzés,- írásos tájékoztatás, - értekezlet, ülés, - e-mail

5. Kapcsolattartás a vezetők és a szervezeti egységek, valamint a vezetők és a szervezeti egységek között

A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles

- a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás- rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét,- a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét.

a. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

Vezetői szint Szervezetiegység Rendje és formája Egyéb

Legfelsőbb vezetői szint (intézmény-vezető)

1. Szűkebb iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettes

- Értekezletek ideje, rendszeressége:- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

Munkaértekez-let: havonta Eseti megbeszélés napontaPedagógusok: félév, tanév vége

8

2. Tágabb vezetés: igazgató, igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők (alsós, felsős) műv.iskolavezetőDÖK vezetője,Ifjúságvédelmi felelős, Alapítvány vezetője

- Értekezletek ideje, rendszeressége:- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

Munkaért.előkészít.havontaAlkalmaknak megfelelőenBeszámolók

Vezetői szint Szervezetiegység Rendje és formája Egyéb

3. Iskolai nevelőtestület

- Értekezletek ideje, rendszeressége:- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

Munkaért.havontaAlkalomnakmegfelelően

beszámolókszóbeli: féléventeírásbeli: évente

4. Közalkalmazotti testület

- Értekezletek ideje, rendszeressége:- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

Rendkívüli esetekbenIgazgatóválasz-tás

b. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

Szervezetiegység

Partner (másik) szervezeti egység Rendje és formája Egyéb

. Iskola nevelőtestülete

szervezeti egység:

Művészeti Iskola

- Együttes értekezletek ideje, rendszeressége:- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:- Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége:- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége

9

6. Feladatmegosztás a vezetők között. Kiadmányozás és a képviselet

Az intézmény működési rendszere

Az intézményt az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.Az intézményen belül megtalálható:

- az alá- és fölérendeltség,- illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

Az intézményen belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:

- vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.

Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám

Vezetői szintheztartozó

beosztások

Vezetőknek közvetlenülalárendelt

munkakörök

A munkakörökben foglalkoztatható

létszám(munkakörönként)

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre,

csatolt munkakörre való hivatkozás)

Intézményvezető igazgatóhelyettes 1

igazgatóhelyettes munkaközösség vezetők 2

munkaközösség vezetők 5-8. osztályfőnök1-4. osztályfőnök

A szervezeti egységek vezetőinek képviseleti jogosítványai

A szervezeti egységek vezetőinek a következő jogosítványai vannak :

Általános képviseleti jog: iskolaigazgató igazgatóhelyettes

Gazdasági ügyekben: iskolaigazgató igazgatóhelyettes gazdasági vezető

Szakmai ügyekben: iskolaigazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők

Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Feladatot ellátó vezető Egyéb /helyettes, ellenőr stb.

Általános igazgatóhelyettes Kovács Istvánné

10

Képviseleti jogkör

Az intézmény képviselete minden olyan cselekvés, ami az intézmény nevében ésérdekében történik.A képviselet formája lehet:- személyes, amelyen a személyes megjelenést, ill. a telefonon történő kapcsolatotkell érteni,- az írásos, amelyen az aláírás jogának gyakorlását kell érteni. Az aláírási jogkörgyakorlása az iratanyagok aláírásának szabályait foglalja magában.

a) képviseleti jogAz intézmény képviseletét (személyes és írásos) csak azon személyek gyakorolhatják,

akiket az igazgató képviseleti jog gyakorlásával írásban meghatalmazott. (Rendkívüliesetben, szóban is elrendelhető, melyet utólag írásban is rögzíteni kell.) A képviseleti jogról való lemondás csak írásban történhet. Képviseleti jogot csak az igazgató állapíthat meg, a képviseleti joggal felruházott érintett nem adhatja e jogát át másnak.

Az igazgató a képviseleti jog gyakorlását bármely kérdésben magához vonhatja.Bármely vezető, vagy alkalmazott az igazgató megbízása alapján elláthat teljes vagyrészleges képviseletet. A képviseleti jog gyakorlása során a képviselettel megbízott csak azokban az ügyekben, illetve kérdésekben járhat el, amelyekre a megbízást/felhatalmazást kapta. Más felmerülő ügyekben, kérdésekben a tárgyaló fél véleményét állásfoglalás nélkülmeg kell hallgatni, és erről az igazgatót tájékoztatni kell.

b) kiadmányozási, aláírási jog A kiadmányozási és aláírási gyakorlása során az ezzel felruházott vezető, alkalmazotte jogát teljes felelősséggel gyakorolja. A szervezeti egység vezetőjének akadályoztatásaesetén a kiadmányozási jogot az SZMSZ-ben, a munkaköri leírásban, illetvea vonatkozó írásban kiadott igazgatói megbízásban megjelölt helyettes, helyettesítővezető, vagy alkalmazott gyakorolja.A kiadmányozási joggal csak az igazgató jogosult vezetőt, alkalmazottat felruházni.Az igazgató az átruházott kiadmányozási jogot bármikor magához vonhatja.Az aláírás gyakorlója az intézményből kikerülő iraton köteles feltüntetni, a székhely,illetve a tagintézmény nevét és címét. Amennyiben az aláírásra jogosult helyett más aláírásra jogosult ír alá, úgy az aláírásra eredetileg jogosult személy nevének és beosztásának feltüntetése mellett a helyettesként aláíró "h" betűjelzést köteles alkalmazni.

A jogi személyiségű szervezeti egység vezetője kiadmányozza:a) a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével a közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;b) az egyéb szabályzatban meghatározott, jogi személyiséghez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;c) a napi működéshez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;d) közbenső intézkedéseket;e) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve kerületi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

11

c) képviseleti jog A közoktatási intézmény igazgatója közvetlenül egy személyben gyakorolja a képviseleti jogot különösen az alábbiakban:- a fenntartóval, annak szervezeti egységeivel, vezetőivel,- minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel, azok szakmai szervezeteivel,- az intézmény tevékenységével érintett külföldi és hazai szervezetekkel folytatottmunkakapcsolatokban.

D ) az általános igazgatóhelyettes képviseleti és kiadmányozási jogköre Az igazgatóhelyettes az igazgató távollétében, helyettesítési feladatok ellátása soránjogosult az intézmény képviseletére. Emellett önállóan gyakorolja a képviseleti jogkört az alábbi területen:- iskolai szülői munkaközösségek,- pályaválasztási pedagógiai szakszolgálat,- szakmai kamarákkal,- munkavédelmi megbízottal,- tűzoltósággal.Az általános igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgató távollétében a teljes körű kiadmányozási jogot. Kivéve a vezetők - megbízása és visszavonása,A vezetők és az alkalmazottak - fegyelmi és kártérítési eljárásának a megindítása.

- a munkaviszonyuk létesítése és megszüntetése.Ilyen esetben, csak az igazgató tartós távolléte során kiadott utasításnak megfelelően járhat el.

Önálló kiadmányozási joggal rendelkezik:- a közvetlen irányítása alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó,belső intézkedése iratai tekintetében, amelyek nem érintenek munkáltatói jogokat.

7. A helyettesítés rendjeA vezető megnevezése, akit

helyettesíteni kellA helyettesítő megnevezése

(munkakör és név)Horváth István igazgató Kovács Istvánné igazgatóhelyettes

Kovács Istvánné igazgatóhelyettes Horváth István igazgató

12

8. Kapcsolattartás a vezetők és a szülői szervezet között

Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli- az intézményvezetőt, valamint- a szülői szervezet vezetőjét.

Az intézményvezető feladata

Az intézményvezető feladata, hogy- önállóan segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök).

Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen a

vélemény nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson- az iskolai tanév nevelési rendjéről annak elfogadása előtt,- az oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásával kapcsolatban, - a fenntartó közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtt,

A szülői közösségA közoktatási nevelési törvény 59. 72 §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre.Szülői (gondviselői) jogokA szülők jogait a közoktatási nevelési törvény 13. és 14.§ tartalmazza. A szülőt megilleti anevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

A szülő joga, hogy:• igényelje, kezdeményezze- a tárgyilagos ismeretközvetítést,- a tanórán kívüli foglalkozások szervezését,• megismerje- a pedagógiai programot, a helyi tantervet, az iskolai munkatervet,- az SZMSZ-t, a házirendet,- gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését,• részt vegyen

13

- a szülői szervezet munkájában,- a szülői képviselők megválasztásában,- az érdekeit érintő döntések meghozatalában,- vezetői engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon,- az iskolai tankönyvrendelés véleményezésében• választó és választható legyen a szülői szervezetbe

• írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon.

Szülők kötelessége, hogy• biztosítsa gyermeke- testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit,- nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését,• figyelje és segítse gyermeke- személyiségének sokoldalú fejlődését,- tanulmányi előrehaladását,- közösségbe illeszkedését, a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását,- a kötelességek teljesítését,• kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival,• tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát,• intézkedjen gyermeke jogai érdekében.

Szülők szóbeli tájékoztatása:Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.Szülői értekezletek rendje:Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kétszer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására.Szülői fogadóórák rendje:A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral.

Iskolai szülői munkaközösségA szülők jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. Az iskolai szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról. Az iskola minden osztálya 2 képviselőt választ, vele közvetlenül az osztályfőnök tart kapcsolatot. Az intézmény szülői munkaközössége képviseleti úton választott szülői szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg. Ezért a szülői munkaközösség jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében. Működésüket szabályzat határozza meg.A szülői munkaközösség jogköre

Figyeli:• a tanulói jogok érvényesülését,• a Pedagógiai program megvalósítását,

14

• a tanári, nevelői munka eredményességét.Tájékoztatást kérhet:• az osztályközösségekben felmerült problémákról.Az iskolaszék hiányában gyakorolja mindazokat a jogokat, melyekkel a jogszabályok az iskolaszéket felruházták. Egyetértési és véleményezési jogkör gyakorlása a köznevelési törvényben meghatározottak alapján.

a) A szülői szervezet (közösség) dönt a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról.

b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakoroljon:- pedagógiai program, házirend elfogadásával kapcsolatban,- tankönyv kölcsönzésével, elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések szabályozásával,- az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének a megállapodásban történő meghatározásával.

c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse:- intézményszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét,- nevelőtestület összehívását,- egyes kérdésekben az érdemi válaszadást;

d) egyéb jogával, így hogy- figyelemmel kísérje a tanulói, gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét,- tájékoztatást kérjen a tanulók, gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy- a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő – a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,- megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.

A kapcsolattartás formái

A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint a szabadidő-szervezet közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:

- szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, - munkatervek egymás részére történő megküldése,- értekezletek, ülések,- szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,- a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,

15

- írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

A szülői szervezet tisztségviselői

A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni.

9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 70. § (2) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

a. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:- a szakmai munkaközösségre, - az intézményszékre vagy a diákönkormányzatra.

A nevelőtestület átruházhatja a döntési jogkörét az alábbi területeken:

- az iskola éves munkatervének elkészítése,- intézményi munkát átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,- a továbbképzési program elfogadása;- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, - az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása ,- a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,- a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,- a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, - az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása;

a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken:- az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során,

16

- az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,- az intézmény működése vonatkozásában,- tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai,- a gyakornoki szabályzat kiadása,- a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése,- a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása,- a feladatellátási terv vonatkozásában, - az intézményi felvételi követelmények meghatározása,- a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában,- a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, - a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében,- a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében,- az igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,- az intézményigazgatói, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében;

javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban;

egyetértési jogkörét a következők szerint:

- a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben;

egyéb jogait, mint például, hogy:- döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról,- kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik,- szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését,- kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét,- bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját,- az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre,

17

- a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként,- az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről.

b. Át nem ruházható hatáskörök

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:- pedagógiai, illetve nevelési program elfogadása,- a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,- házirend elfogadása,

c. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei

A nevelőtestület által átruházott jogköröket az átruházással érintett szerveket melléklet tartalmazza.d. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Átruházó joga és kötelezettsége

Az átruházó joga, hogy:- az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza,- megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt,- az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét,- az átruházott jogkört magához visszavonja.

Az átruházó kötelezettsége, hogy:- a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei:

Az érintett szervezet joga, hogy:- az átruházott jogkörrel éljen,- a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja.

Az érintett szervezet kötelessége, hogy:- az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja,- a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé.

18

e. A beszámolásra vonatkozó szabályok

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza.A beszámolás módja jellemzően a következő lehet:

- szóbeli tájékoztatás,- a döntésről szóló határozat kivonat megküldése,- határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás.

A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni- időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő .,.. nap), - naptári határnapokat (minden hónap ….-ig) stb.

10. Kapcsolattartás a külső partnerekkel

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:

- a fenntartóval,- más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel;

b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel:

- az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,- a település egyéb lakosaival;

e) Intézményi Tanáccsal.

Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között.

a. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás

1. A fenntartóval való kapcsolat:Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

- az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,- az intézmény tevékenységi körének módosítására,- az intézmény nevének megállapítására,- az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),- az intézmény ellenőrzésére:

- gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,- szakmai munka eredményessége tekintetében,

- az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermek és tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint

19

- az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának jóváhagyására, - az intézményi pedagógiai program jóváhagyása tekintetében,

A fenntartóval való kapcsolattartás formái:- szóbeli tájékoztatás,- írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából,- egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,- a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,- speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartásAz intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki.A kapcsolatok lehetnek:

- szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek.

A kapcsolatok formái:- egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról,- rendezvények, - versenyek.

3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartásAz intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:

- a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény- anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,

- az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

b. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:

- gyermekjóléti szolgálattal, illetve- gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:

- személyekkel, - intézményekkel és- hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.

Az intézmény az Esély Alapszolgáltatási Központtal (Taszár) közvetlen kapcsolatot tart fenn.

20

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:- a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,- esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,- a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,- előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

c. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

Az intézmény a gyermekek, tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg.

Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek, amit a fenntartóval köt meg..

d. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző.A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a melléklet tartalmazza.

MellékletAz intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek

Az intézményi kapcsolattípusa

Az érintett szervezet

1. Fenntartó: KLIK Kaposvár Megyeközponti TankerületKaposvár, Szántó u. 5.

2. Más oktatási intézmény: 2.1 Igal

2.2 Somogyjád

2.3. Taszár

2.4. Szentbalázs

2.5 Kadarkút

2.6 Bárczi Gusztáv Módszertani Központ Kaposvár

3. Gyermekjóléti szolgálat Esély Alapszolgáltatási Központ (Taszár)4. Egészségügyi szolgáltató Dr.Izsáki Zoltán

21

5. Egyéb: Intézményi Tanács

e.) Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje

Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős.Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható.Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg.

11. Az ünnepélyek, megemlékezések. A hagyományok ápolása

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza.

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

22

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:

- megőrzése, illetve- növelése.

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

A hagyományápolás eszközei:- ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek,- egyéb sport versenyek,- egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).

Az intézmény hagyományai érintik:- az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket,- a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg- a szélesebb nyilvánosságot.

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a melléklet tartalmazza.

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

23

Melléklet

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az ünnepély, megemlékezés neve Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Tanévnyitó ünnepély Első tanítási nap: 8.30 óra

Megemlékezés október 6-ról Október 6.

Ünnepi műsor október 23-a tiszteletére Október 22.

Karácsonyi ünnepi műsor Téli szünet előtti utolsó munkanap

Köztársaság emléknapja Február 1.

Megemlékezés a diktatúrák áldozatairól Február 25.

Megemlékezés március 15-e tiszteletére Március 14.

Megemlékezés a holokauszt áldozatairól Április 16.

Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról Június 4.

Tanévzáró ünnepély Utolsó tanítási napot követően egy héten belül

24

Melléklet

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvény neveA rendezvénnyel érintettek köre,

felelőse

A rendezvény(hozzávetőleges)

időpontja

Ünnepi műsorokAz intézmény vezetősége, tantestülete, tanulói, diákönkormányzat

Lsd. 9/1

Farsangi rendezvény

Uaz., szülői munkaközösségdiákönkormányzat

A tanév februárja

BallagásUaz., 7. osztály és osztályfőnöke

Utolsó tanítási napot követő szombat

Őszi sportnap Uaz. testnevelők A tanév szeptembere

Gyermekhét Uaz. alapítvány A tanév májusa

Mikulás ünnep Uaz. osztályfőnökök December első hete

Karácsonyi vásár Uaz. osztályfőnökök December 2-3. hete

Versmondó verseny

Szaktanárok, tanulók, DÖK. Tanítók, magysr szakos tanárok

A tanév novembere

Szász-napok Uaz. Minden nevelő November 2-3. hete

Tantárgyi versenyek Uaz. szaktanárok Februártól folyamatosan

Sportversenyek Uaz. testnevelők Szeptembertől folyamatosan

Óvodások köszöntése, a leendő elsősök megajándékozása

Tanítók, DÖK. Tanítók, DÖK.

Tanév decembere és márciusa

Diákújság

Diákönkorm.vezető, DÖK.DÖK vezető

Kéthavonta

Szülők báljaSZMK.SZMK, nevelők Március

25

12. Szakmai munkaközösségek

a) A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, a vizsgák lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

b) A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: alsós és felsős munkaközösség.

c) A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a

megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű versenyeinket a Szász-napok keretén belül szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok

felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget;

javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

26

Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről,

intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai

ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás

A gyermeknek, tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a gyermekek, tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt.

Az iskola-egészségügyi ellátás:- az iskolaorvos és - a védőnő

együttes szolgáltatásából áll.

Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még:- a fogorvos és a fogászati asszisztens.

Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje:27

a) iskolaorvosi szolgáltatatásAz egészségügyi ellátás megnevezése Iskolaorvosi szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Dr. Izsáki BT. (01)7255. Nagyberki, Kossuth L. u. 55.

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)

Alapellátásban

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Szükség szerint

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) 7255. Nagyberki,Szabadság u. 9.

Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás

Dr. Izsáki Zoltán,Dr. Fülöp László

b) védőnői szolgáltatásAz egészségügyi ellátás megnevezése Védőnői szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Nagyberki község ÖnkormányzataVédőnői Szolgálat

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)

Alapellátásban

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Tisztasági szűrővizsgálat évente legalább 2 alkalommal; szükség szerint

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) 7255. Nagyberki, Szabadság u. 9.Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás

Furiánné Bognár Csilla

c) iskolafogászati ellátásAz egészségügyi ellátás megnevezése Iskolafogászati ellátás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Dr. Maxim BT.7255. Nagyberki, Szabadság u. 9.

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)

Alaptevékenységben engedélyezve

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Ellátást nem az intézményben, hanem 7255. Nagyberki, Szabadság u. 9. sz.fogorvosi rendelőben nyújt

Az iskolában történő védőoltások rendjeidőpont osztály oltás

szeptember 6. osztály MMRszeptember 7. osztály ENGERIX-B 1. oltásoktóber 6. osztály BOOSTRIXmárcius 7. osztály ENGERIX-B 2. oltás

28

14. Az intézményi védő, óvó előírások

a. Általános előírások

A gyermekekkel, tanulókkal:- az iskolai tanítási év, illetve óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt

ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

Védő-óvó előírás: - a tanulók, gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás,- a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,- a tilos és az elvárható magatartásforma

meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek, tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

b. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:- hogy az intézmény területén a gyermekekre, tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen;- hogy az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) nem megengedett;- hogy a tanulók, gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;- hogy a tanulók, gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.- hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket:

villamos fúrógép, barkácsgép, törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.);

- hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

A pedagógusok feladata, hogy:- haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,

- a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek, tanulók ne férhessenek hozzá;- javaslatot tegyenek az intézmény épületének és az osztálytermeinek, csoportszobáinak és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére.

29

Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:- a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók, gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók, gyermekek esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata.

A pedagógus az intézménybe ezen szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.

c. A tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

A jogszabályban meghatározottak szerint az intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanulói és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségeket.

Az intézményvezető feladatai:- kijelöli azt a személyt, aki a gyermek- és tanulóbaleseteket nyilvántartja;- nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

- intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek- és tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik),- ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet;

- súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:- azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

- lehetővé teszi a szülői szervezet részvételét a gyermek- és tanulóbalesetek kivizsgálásában;- intézkedik minden gyermek- és tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

A pedagógusok feladata:- az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,- nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:

- közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek- és tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,- e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

- súlyos balesetekkel kapcsolatban:

30

- a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,- közreműködik a baleset kivizsgálásában,

- közreműködés a szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermek- és tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermek- és tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása.

Nem pedagógus alkalmazott:- az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermek- és tanulóbaleseteket követő feladatokban.

15. Rendkívüli esemény

A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelőena) haladéktalanul értesíti:

- az érintett hatóságokat,- a fenntartót,- a szülőket;

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen:- a tűz,- az árvíz, - a földrengés, - bombariadó,- egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő, oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény:

- egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény,- az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó).- járvány, melynek során az ellátottak 50 %-a nem tud megjelenni.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell:- amennyiben a tanulók, gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók, gyermekek hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése,

31

- a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási (nevelési) szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók, gyermekek maximális védelmét.

Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.

MellékletA rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések

Rendkívüli esemény megnevezése Intézkedések

Tűz

A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján:1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint1.2. A tűzoltóság értesítése1.3. A tűzoltás megkezdése1.4. Az egyes értékek mentése1.5. A tanulók, gyermekek elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)1.6. A fenntartó értesítése1.1. A tanulók, gyermekek elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)1.2. Az illetékes szervek értesítése1.3. Érték mentés

Földrengés

1.1. A tanulók, gyermekek elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)1.2. Az illetékes szervek értesítése1.3. Érték mentés

Bombariadó

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint1.2. Az illetékes hatóságok értesítése1.3. A tanulók, gyermekek elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)1.4. A fenntartó értesítése

Egyéb veszélyes helyzet

1.1. A tanulók, gyermekek elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével)1.2. Az illetékes szervek értesítése1.3. Indokolt esetben tanítási (nevelési) szünet elrendelése

32

16. A szülői szervezet véleményezési joga

Az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményt nyilváníthat a gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke,

tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

17. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás.

A Nkt. 58.§ (3.)-(6.), (8.)-(14.) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1.) q, 53-61.§ alapján. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A Köznevelési Törvény szabályozza a tanulók fegyelmi felelősségét.A fegyelmi eljárás részletes szabályai:_ A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja._ A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről._ A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet._ A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben._ A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének._ A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet, a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően ismertetni kell a fegyelmi jogkört

33

gyakorló nevelőtestülettel. A fegyelmi bizottság tagjai az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelés után – a határozati javaslatba beépítik._ A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni._ A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályaiA fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése alapján a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.Az egyeztető eljárás szabályai:_ a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét_ az egyeztető eljárás időpontját az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető írásban értesíti az érintett feleket_ az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti,.A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza_ az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése_ ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti_ az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon_ az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá_ az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása_ az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik._ a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

18. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok kezelési és hitelesítési rendje

34

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában tároljuk. A hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

19. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök. Munkaköri leírás minta

Hatásköréből átruházza az általános igazgatóhelyettesre:- a munkaközösségek tagjainak nevelő - és oktató munkájának irányítását ésellenőrzését- a nevelő-oktató munka ellenőrzését, iskolai szintű megszervezését,- dönt a tanulók felvétele, csoportba sorolása ügyében- előkészíti a tantárgyfelosztás javaslatát- a tantárgyfelosztás alapján irányítja az intézmény órarendjének elkészítését- a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítását- a pedagógusok helyettesítésének megszervezését- az intézményi vizsgák előkészítését és azok lebonyolítását- szervezi a tanulmányi versenyeket, a tehetséggondozást,- koordinálja a tanári továbbképzéseket- együttműködik a diákönkormányzattal, szülői szervezettel, fegyelmi bizottsággal- segíti, szervezi és ellenőrzi az iskolapszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkáját- nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezésében való közreműködést a munkaterv alapján- az iskola egészségnevelési terve alapján szervezi az orvosi szűréseket, diagnosztikus méréseket, mentálhigienes programokat, kapcsolatot tart az iskolaorvossal, iskolai védőnővel- felel az iskola mindennapi ügyviteli tevékenységéért, koordinálja az adminisztratív személyzet munkáját.

Munkaköri leírás minta

Név: Adóazonosító: 35

Közalkalmazotti osztály: Közalkalmazotti kulcsszám: Munkahely (szervezeti egység neve): Beosztás (munkakör megnevezése) : Cél: Kötelező órák száma: Előírt szakképzettség:iskolai végzettség: szakképzettség: gyakorlati idő: egyéb (pl. nyelvtudás): Függelmi felettese (beosztás megnevezése): Közvetlen felettese (beosztás megnevezése): Elvárt ismeretek: Szükséges képességek: Személyi tulajdonságokEgyéni feladatok: Melléklet részletesen tartalmazza.

A munkaköri leírást kiadta

…………………………………… munkáltató

N a g y b e r k i, …………………………..

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok.

…………………………………… munkavállalóN a g y b e r k i, ……………………………

M E L L É K L E T

Kötelességek: Jogkör, hatáskör: Munkaköri kapcsolatok: Felelősségi kör:

20. Egyéb foglalkozások

36

A 2013/2014. tanévtől az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Az iskolában – kivéve az alsó tagozatban, ahol egész napos iskola működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti  a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozások alól.

A tanórán kívüli foglalkozások formái:

a) a napközis és tanulószobai foglalkozás;b) diákkörök: a szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti iskola;c) az iskolai sportkör;d) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;e) tehetséggondozás, felzárkóztatás;f) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői:

a) A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik:- az iskolai felkészítés, - a tanulók napközbeni ellátása.

A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével.A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott.

b) Diákkörök jellemzői:- a diákkörök közül a szakköröknek, a művészeti iskolai képzésnek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek:

- a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg,- a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek,- a foglalkozásokról naplót kell vezetni;

- a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy:- a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével.

c) Az iskolai sportkör jellemzői:- a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja.

37

d) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői:

- e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket,- az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg.

e) A tehetségfejlesztés a tehetség felismerését, azonosítását, tehetségpedagógiai módszerek alkalmazását, gyakorlati megvalósítását segíti elő. Az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. Felzárkóztató foglalkozás azon tanulók számára szervezendő, akik életkoruk átlagához képest egyes területeken lemaradást mutatnak.f) Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői:

- az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről.

Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozások formáit a melléklet tartalmazza.

Önköltséges tanfolyamok szervezése

Az intézményvezetőséggel ill. a fenntartóval történt egyeztetés alapján a fenntartó külön engedélyével, valamint a pénzügyi szabályozók figyelembevételével.

Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozás megnevezése

A tanórán kívüli foglalkozás fő jellemzői

Napközi, tanulószoba

Szakkörök: - labdarúgás - ökölvívó - énekkarTanulmányi versenyek:Házi: - versmondás

- matematika- magyar nyelv- természetismeret, stb.

Kirándulások – osztályonkéntSzínház, mozi, egyéb, kiállítások megtekintéseMűvészeti iskola: - társastánc

- képzőművészet

38

21. Diákönkormányzat

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

A kapcsolattartás formái:- személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.

Az intézményi vezetők a kapcsolattartás során:- átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat;- a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják;- megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;- a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:- gondoskodnak a döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról;- aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint;- gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.

Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.

Az intézmény a működés feltételeként biztosít:- a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,- a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - illetve a működés anyagi támogatását.

39

22. Iskolai sportkör

A mindennapos testedzés formái

Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái:- a kötelező tanórai foglalkozások, - a nem kötelező tanórai foglalkozások, - az iskolai sportköri foglalkozások.

A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában a kijelölt teremben és a tornateremben kell megtartani.

A mindennapos testedzést a 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben felváltja a mindennapos testnevelés. A mindennapos testnevelést azokon a napokon kell biztosítani, amikor közismereti oktatás folyik. Amennyiben heti legfeljebb két testnevelés órát az iskolai sportkörben, vagy az iskolában működő diáksport egyesületben történő sportolással biztosítja az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. Amennyiben a tanulónak könnyített testnevelést vagy gyógytestnevelést javasol a szakorvos, és a tanuló a javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet, akkor számára biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelési és a testnevelési órákon való részvétel együttesen kell, hogy elérje a heti öt testnevelési órát, ennek belső arányára a szakorvos tesz javaslatot.

2012. szeptember elsejétől első és ötödik osztályban kötelező az osztálykeretben megszervezendő tanóra.

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek 2013. április 3. és május 28. között kell megszervezniük intézményi szakmai önállóságuk keretei között, a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok segítségével.

23 . Belső szabályzat a dohányzást érintő korlátozásokról

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A tiltást táblával jelöltük. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése

40

szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személyek:

Horváth István igazgatóKovács Istvánné igazgatóhelyettes

24. A tankönyvrendelés rendje

A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a - a tankönyvtörvény módosításával - létrehozza és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti a tankönyvellátás új rendszerét. A tankönyvtörvény módosított 4. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a „tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el.”

A cél egyrészt az, hogy a tankönyvellátás egységesítésével kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, másrészt az, hogy a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások.

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek, ennek megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az intézmény igazgatója és az általa megbízott tankönyvfelelős felel. Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvkiosztás bonyolításában az osztályfőnökök is tevékenyen részt vesznek.

Az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig választják ki a tantárgyanként egységes tankönyveket. A munkaközösségek indokolt esetben módosíthatják tankönyvválasztásukat a felmenő rendszer figyelembevételével. Az iskolai tankönyvrendelés összeállítása után a következő tanévre vonatkozó változtatások nem lehetségesek.

Az iskolai tankönyvrendeléshez, tartós tankönyvvé nyilvánításhoz ki kell kérni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

Az iskolai tankönyvtámogatás rendszereA normatív tankönyvtámogatás összegének felhasználása:• tartós tankönyvre, kötelező és ajánlott olvasmányokra fordított rész (min. 25%),• ingyenes tankönyvre jogosult tanulók részére nyújtott támogatás,• a szociálisan rászoruló tanulóknak nyújtott támogatás,• tanulói alaptámogatás.

A tankönyvtámogatás összegének felosztása minden tanévben az éves központi költségvetésben meghatározott normatíva, ill. az iskolában szociálisan rászorulók felmérésének figyelembevételével készül el, melyet véleményez a szülői közösség és a diákönkormányzat.

1

41

A tartós használatba adással a tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

A tankönyvfelelős megbízása, feladataiAz iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért a tankönyvfelelős közreműködésével az igazgató a felelős. Munkáját részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában látja el. A tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni és részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.Részletes feladatait az intézmény tankönyvellátási rendje határozza meg.Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.2. Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (2) bekezdése alapján az SZMSZ-ben kell meghatározni.

A könyvtárra vonatkozó szabályok külön mellékletként csatolásra kerülnek.

3. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit: mivel nincs kollektív szerződés, ezért a közoktatásról szóló törvény 118. § (10)

bekezdése alapján a SZMSZ-ben kell szabályozni.A szabályozást az SZMSZ melléklete tartalmazza.

25. Munkába járás saját tulajdonú személygépjárművel

A 78/1993. (V.12.) kormányrendelet költségtérítés fizetésére kötelezi a munkáltatókat, ha a munkavállaló lakóhelye és munkahelye nem azonos helységben van. Napi munkába járás címén kell a térítést fizetni annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről érkezik a munkahelyére.

A saját (és házastárs) személygépkocsival történő munkába járás miatti költségtérítés annak a munkavállalónak jár, aki csak hosszú várakozási idővel vehetne igénybe tömegközlekedési eszközt, illetve mozgáskorlátozott, a saját gépjárművel történő munkába járás címén.Az Szja törvény 25. §-a (2) bekezdésének 2005. július 1-jétől hatályos bb) alpontja szerint adómentesen legfeljebb 9 Ft/km költségtérítést kaphat, akkor azonban bérlet, jegy alapján juttatást adni nem lehet.

A térítés olyan munkavállalóknak is adható, akik a munkahelyükre nem saját gépkocsival járnak be, hanem csatlakoznak munkatársukhoz.

A Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az alábbiak szerint szabályozza a saját gépjárművel történő munkába járást:

A dolgozó írásbeli kérésére engedélyezi a gépjármű használatát.

42

Írásban dokumentálják a gépjármű használatának engedélyezését, melyben a munkáltató kiköti, hogy a munkába járáskor a gépjárműben keletkezett rendellenességért, balesetért felelősséget nem vállal.

Abban az esetben, ha másik dolgozó is utazik bele, akkor minden dolgozó részére napi munkába járás címén 9 Ft/km térítést fizet.

Adott hónapon belül rendkívüli esetben történhet tömegközlekedési eszköz igénybevétele, akkor az utazási jegy ellenében történhet kifizetés a szabályoknak megfelelően.

A dolgozó havonta számol el a munkába járásról, útnyilvántartás alapján, a tárgyhót követő hó 5. napjáig.

Év végén az elszámolás az utolsó munkában töltött napon történik.

Melléklet

Szerződés

mely köttetett egyrészről a Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 7255 Nagyberki Ifjúság útja 1, mint munkáltató, másrészről ……………………………………………….., mint munkavállaló között a mai napon a saját tulajdonú személygépjármű munkába járáshoz történő használatáról.

„Felek megállapodnak, hogy Munkáltató munkába járási költségtérítést fizet Munkavállalónak, 20. …………………… hó első napjától kezdődően az Szja-törvény 25. §-a alapján.

A költségtérítés mértéke: munkanaponként 9,- Ft/km.

A távolság meghatározása: Felek a távolságot az Interneten fellelhető útvonaltervező programok egyikével határozzák meg. Az útvonaltervező program által kinyomtatott, lakóhelytől a munkavégzés helyszínéig, és vissza,  meghatározott kilométer-meghatározás a szerződés mellékletét képezi, egyben felek az elszámolás alapjául kölcsönösen ezt a dokumentumot alkalmazzák.

Fizetett költségtérítés = munkanapok száma x meghatározott (oda-vissza) kilométer x 9,- Ft.

A munkanapok számának alapbizonylataként felek a jelenléti ívet határozzák meg.”

A munkáltató kiköti, hogy a munkába járáskor a gépjárműben keletkezett rendellenességekért, balesetekért felelősséget nem vállal.

N a g y b e r k i, 20. …………………………………..

munkavállaló igazgató

43

Melléklet

ÚTNYILVÁNTARTÁS ELSZÁMOLÁS

44

saját tulajdonú szgk. munkábajárás céljára

20. …………………

Név: Azonosító szám: Gk. rendszáma:

Utazás Megtettidőpontja honnan hová km

              

   Elszámolt km összesen:      Nyilvántartás alapján összesen kifizetendő költségtérítés:

Dátum:

…………………………………. ………………………………munkavállaló utalványozó

45

26. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei

Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában az részesül kereset-kiegészítésben, aki alaptevékenységét kifogástalanul ellátja, valamint az alábbi felsorolt szempontok közül kettőnek megfelel.

A kereset-kiegészítés szempontjai:

1. szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában, pályázatokat ír, illetve komoly kapcsolatokat épít ki az iskola érdekében,

2. kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (pl.: akinek növendékei jól szerepelnek a különféle országos, területi, megyei tanulmányi versenyeken,

3. hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozva, képes azokat felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni,

4. osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes (pl.: közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében, stb., minden tanévben 1. osztályos és 8. osztályos osztályfőnök),

5. részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sport tevékenységének szervezésében és lebonyolításában (pl.: sportversenyekre való felkészítés és kísérés),

6. testvériskolai kapcsolatok ápolása,7. kulturális programok szervezése,8. szerepet vállal a tanulók táboroztatásában, turisztikai feladatokban, szabadidős

tevékenységek szervezésében.

27. Fegyelmi eljárás szabályai

Tanulókra vonatkozó jogszabály: 11/1994 MKM rendelet, 5. melléklet

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényFegyelmi és kártérítési felelősség: 53§-62§Pedagógus - Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Ktv.) szabályai szerint

A Legfelsőbb Bíróság egyik határozata szerint a pedagógus a nevelésére, felügyeletére bízott gyermekkel szemben nem alkalmazhat testi fenyítést, ilyen esetben a pedagógus által elkövetett fegyelmi vétség olyan súlyú, hogy azzal a legsúlyosabb fegyelmi büntetés is arányban állhat. (BH 1998. 53.)

Pedagógusnak a tanulókkal szemben tanúsított önérzetromboló, méltóságsértő, a nevelés jogszabályban is megfogalmazott elveivel ellentétes magatartása fegyelmi felelősségre vonás alapját képezi (BH 1998. 303.).A pedagógus a nevelésére, felügyeletére bízott gyermekekkel szemben nem alkalmazhat testi fenyítést. Az emiatt kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetés enyhítésére irányuló kereseti kérelem alaptalan (BH 1998. 53.).

46

28. Az intézmény szervezeti felépítése

47

IGAZGATÓ

IGAZGATÓHELYETTES TECHNIKAI DOLGOZÓK

KARBANTARTÓ

TAKARÍTÓK

PORTÁSVAGYONŐR

KÖNYVELŐ

ISKOLATITKÁR

ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰVÉSZETI ISKOLA

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

TÁRSASTÁNC

NÉPTÁNC

KÉPZŐMŰVÉSZET

29. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

A Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapdokumentumai (Alapító

Okirat, Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, éves munkatervek) az intézmény

honlapján (www.berkisk.hu), munkaidőben az intézményi könyvtárban, valamint az

igazgatóhelyettesi irodában mindenki számára elérhetőek.

30. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e

1. A könyvtár működtetésének szakmai követelményei

1.1. A könyvtár működtetésének általános alapkövetelményei

a) A könyvtár helyiséggel szemben támasztott követelmények- a könyvtár helyiség könnyen megközelíthető legyen a könyvtár használók számára;- a könyvtár helyiség alkalmas legyen legalább egy iskolai osztály befogadására, a tanulók zavartalan könyvtárhasználatára,- a könyvtár helyiségben a könyvállomány jelentős része (60 %) szabadpolcos rendszerben elhelyezhető legyen.

b) A könyvtár működtetésének személyi feltételei:- könyvtárat akkor lehet működtetni, ha a szervnél sor kerül könyvtáros tanár, vagy könyvtáros tanító foglalkoztatására.

c) A könyvtári dokumentumokkal szemben támasztott követelmények- a könyvtárban legalább háromezer könyvtári dokumentumnak meg kell lennie.- a könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van. - ha az ingyenes tankönyvellátást az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja, a megvásárolt tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag a könyvtár állományába kerül.- az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. - a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

d) A könyvtár működtetésének egyéb technikai feltételeia könyvtárnak rendelkeznie kell: - a különböző információhordozók használatához szükséges eszközökkel, így:

- legalább egy osztály elhelyezéséhez szükséges mennyiségű asztallal, és székkel,

- az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel, így:- a másolatok készítése céljából legalább 1 nyomtatóval,

- a dokumentumok kiadásához szükséges eszközökkel, így- a könyvtári dokumentumok megfelelő nyilvántartásával (könyvtár katalógussal szerző, illetve cím szerint)

48

legalább papír alapon,- lehetőség szerint számítógépes nyilvántartással is.

- a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel, így például:- a könyvtárhasználók által kölcsönzött könyvek papír alapú és/vagy számítógépes nyilvántartásával.

- a könyvtárban a könyv dokumentumok legalább 60 %-ának ún. szabadpolcos állványrendszerben való tárolása.

1.2. A könyvtár nyilvántartási rendjének követelményei

A nyitvatartási rendjét úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő legyen:- a tanulók, valamint a- pedagógusok részére is.

1.3. A könyvtár működése során kapcsolattartás más könyvtárakkal

A könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a következő könyvtárakkal:- más iskolai (kollégiumi) könyvtárral, - a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, - a nyilvános könyvtárakkal.

A könyvtárnak együtt kell működnie az intézmény székhelyén működő közkönyvtárral.

2. A könyvtár feladatai

2.1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai

a) A könyvtár gyűjteményekkel kapcsolatos feladatai a gyűjteményének- folyamatos fejlesztése,

- a könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni;

- feltárása, - őrzése, - gondozása - rendelkezésre bocsátása.

b) A könyvtár tájékoztatási feladatai:- tájékoztatást nyújt a gyűjteményéről, a könyvtárban található dokumentumokról, - részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól.

c) A könyvtár tanórai foglalkozással kapcsolatos feladatai- a könyvtár helyet ad tanórai foglalkozások

- részbeni vagy- teljes tanórára kiterjedő tartására.

A tanórai foglalkozások során a könyvtár feladata, hogy a tanulók és a pedagógusok számára

- áttekinthető tájékoztatást nyújtson a könyvtár működéséről, illetve - adott téma feldolgozása esetén – igény szerint – a témához kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsássa.

49

d) A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai:- a könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetőségét

- az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint- a csoportban érkező könyvtárhasználók számára is, értve ez alatt a tanórai és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat.

- könyvtárnak el kell látnia a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, így:

- az általános kölcsönzési feladatokat, valamint- a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is.

2.2. A könyvtár kiegészítő feladatai – különösen – a következők lehetnek

A könyvtár kiegészítő feladatai – különösen – a következők lehetnek:- tanórán kívüli foglalkozások tartása,- dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása,- tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,- más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,- részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,- muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények gondozása,- közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

3. Az iskolai könyvtár működése

3.1. A könyvtárat a következő személyek használhatják

A könyvtárat a következő személyek használhatják:- az intézménnyel jogviszonyban álló:

- tanulók, - pedagógusok (beleértve az óraadókat is),

- az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk nyugdíjazásuk miatt szűnt meg.

3.2. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja

A könyvtárhasználatra való jogosultság az iskolába való beiratkozást követően automatikussá válikA könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet.

3.3. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei:- A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni.- A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használja.

A könyvtári szolgáltatások igénybevételének további feltételeit a melléklet tartalmazza.

50

3.4. A könyvtárhasználat szabályai

A könyvtár használat általános viselkedési szabályai- a könyvtárat csak úgy szabad használni, hogy a könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják.- a könyvtárba táskát, könyv, dokumentum kivitelére alkalmas tárgyat bevinni nem lehet, azt a könyvtár előterében, illetve az iskola más helyiségeiben kell elhelyezni.- a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos.- ha a normatív kedvezmény biztosítását az iskola tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig kell biztosítani a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik.

A könyvtárhasználat feltétele: iskolai beiratkozás (jogviszony) A könyvtáros

- az érintett rendelkezésére bocsátja a könyvtárat,- visszaveszi a könyvtárba visszahozott könyveket.

A könyvtárhasználat további, részletes feltételrendszerét a melléklet tartalmazza.

3.5. A nyitva tartás, kölcsönzés ideje

A nyitva tartás, kölcsönzés idejének meghatározását a melléklet tartalmazza.

4. A szabályzat hatálya

A szabályzat a …………………………………………………………. szervre terjed ki.A szabályzat rendelkezéseit a szabályzat aláírását követő napon kell alkalmazni.

Kelt, 20... …………………hó …….nap

………………………

31. Záró rendelkezések

51

Jelen szervezeti és működési szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

Nagyberki, 2013. szeptember 2.

…………………………igazgató

Nyilatkozat

A Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Nagyberki, 2013. szeptember 2.

……….………………………….a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

A Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítását 2013. február 26-i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta.

Nagyberki, 2013. szeptember 2.

………………………………a diákönkormányzat vezetője

Nyilatkozat

52

A Szász Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményi Tanácsának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács az SZMSZ módosítását 2013. …………….. ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta.

Nagyberki, 2013.

………………………………az Intézményi Tanács elnöke

53