SZAKDOLGOZAT

ILLÉS ÁGNES

2012

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Egészségügyi menedzsment specialista szak

A VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ

M�T�INEK ÉSSZER� ANYAGFELHASZNÁLÁST

BIZTOSÍTÓ, KORSZER� GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE

Illés Ágnes

Konzulens: Krokovay András

Sopron,

2012

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Egészségügyi menedzsment specialista szak

SZAKDOLGOZAT FELADATKIÍRÁS

A szakdolgozat készít�jének neve:Illés Ágnes

A szakdolgozat címe:

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház m�t�inek ésszer� anyagfelhasználást bizto-sító, korszer� gazdálkodási rendszere

A szakdolgozat megírásával kit�zött feladatok:

1. A Veszprém Megyei Kórház Nonprofit Zrt. Központi M�t� gazdálkodási rendszerének bemutatása, 2006-tól napjainkig, a betegszint� anyagfelhasználáson keresztül.

2. Az ésszer� gazdálkodást befolyásoló, megvalósítását hátráltató akadályok bemutatása. Kontrolling és számviteli szabályok figyelembe vételével a technikai költséghelyek ki-iktatása, egyben a szakmaspecifikus kéziraktárak megszüntetése, raktári rendszer fej-lesztése, ezáltal m�téti személyzet tehermentesítése, szakmai munkájuk elismerése ér-dekében.

3. Jöv�re vonatkozó elképzelések bemutatása, a betegszint� anyagfelhasználás rögzítésé-nek leegyszer�sítése, informatikai háttér fejlesztése, kontrolling szemlélet bevezetése, diszpécsermodul rendszerbe állítása, vonalkódos steril tálcaazonosító rendszer teljes kör� kiterjesztése a m�t�kihasználtság javítása.

Konzulens: Krokovay András

Budapest, 2012. május 25.

PH.

Dr. Karner Cecília Anna PhD; képzésvezet�

ILLÉS ÁGNES 2012 Egészségügyi menedzsment specialista szak Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi kar

Konzulens: Krokovay András Egészségügyi szakmenedzser

A VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ M�T�INEK ÉSSZER� ANYAGFELHASZNÁLÁST BIZTOSÍTÓ, KORSZER�

GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE

Modern economy system in the Operation Theatre of Veszprém County Csolnoky Ferenc Hospital ensuring reasonable material utilization

Szakdolgozatom megírásában az motivált, hogy eloszlassam azt a széles körben kialakult véleményt, miszerint a m�t�k anyagfelhasználása - informatikai fogalmat kölcsönözve - fekete dobozként m�ködik az intézmények struktúrájában. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Központi M�t�je sem rendelkezik különleges adottságokkal, ellenkez�leg, építészeti megoldásainál fogva sajnos a m�téti tevékenység kivitelezése szerteágazó feladatvégzést követel meg az ott dolgozóktól. A szemléletesebb bemutatás érdekében készítettem egy ábrát, amely jól érzékelteti a m�t�k elhelyezkedését. A m�t�k gazdaságos, költséghatékony, finanszírozható tevékenységét, a dokumentációs fegyelem szigorításával, raktárak centralizálásával, m�t�k szakmai anyag ellátásának manuális szakmák közvetlen befolyásoltsága alóli kiemelésével, központosított formában 2006 nya-rától kísérlem meg a menedzsment támogatásával kialakítani. Dolgozatomban be kívánom mutatni a folyamat f�bb állomásait, a korábbi anyagfelhasználás feltárt hiányosságait, az anyag felhasználási lap jelent�ségeit, az ellen�rzés szerepét az intézmény gazdasági, kont-rolling, pénzügyi és számviteli folyamataiban. Tanulmányaim során jöttem rá arra, hogy az általam végzett munka, közgazdaságtudományi alapismeretek nélkül, csak egészség-ügyi végzettséggel, nehezen végezhet� felel�sséggel. Megpróbáltam megérteni, hogy a közgazdaságtudomány mivel képes hozzájárulni ahhoz, hogy a központi m�t�k irányításá-ban, szakmai anyag ellátásában, kapacitás kihasználtságában jobb és gazdaságosabb dön-tések születhessenek. Véleményem szerint a m�t�k m�ködtetése csak integrált informati-kai háttérrel és üzemgazdasági szemlélet alkalmazásával kivitelezhet�.

Sz�k keresztmetszet alkalmazásával statisztikai felmérést végeztem annak érdeké-ben, hogy bebizonyítsam a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Nonprofit Zrt. Központi M�t�iben alkalmazott anyag felhasználási rendszer, még nem terjedt el a ma-gyarországi kórházakban. A kórházak m�t�vezet� asszisztensei részére feltett kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy valamilyen formában gy�jtenek adatokat a felhasznált anyagok mennyiségér�l, de nem teljes kör�en. Egy-két kivételt�l eltekintve a m�téti anyagfelhasználás szakmaspecifikus feldolgozása, rögzítése, kiértékelése, informatikai adatbázis készítése, nem jellemz�. A válaszadók felénél nem tartozik a feladataik közé, a gazdasági tevékenység nyomon követése, a szakmai anyag kontrollálása.

Ezért be szeretném mutatni saját intézményemben a Központi M�t�k logisztikáját, az anyagbeszerzés folyamatát, egyben az igénylés, megrendelés, raktározás, konszigná-ciókezelés, anyagkiadás, anyagfelhasználás, rögzítés, ellen�rzés zárt rendszerét.

A dolgozat befejezéseként javaslatokat teszek a jöv�re vonatkozóan. Itt segítségül felhasználom a TIOP 2.2.4./09/1”Struktúraváltás a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.-nél” cím� projekt fejlesztési célkit�zéseit és tényadatait� m�t�kre

vonatkozó elképzeléseit, az informatikai fejlesztéssel kapcsolatban megfogalmazott konk-rét terveit.

Volt szerencsém a projekt el�készületi munkálataiban, a fejlesztések megfogalmazá-sában részt venni, javaslataim a végleges pályázati dokumentációban, mint megvalósítan-dó célok szerepelnek. Ez a tény azzal a reménnyel tölt el, hogy feladatomat, a m�t� veze-tését, a m�t�k gazdaságos és ésszer� m�ködtetését meg tudom valósítani az új struktúrá-ban is, új fejlett logisztikai rendszerrel, amit egy új integrált informatikai rendszer támo-gat, mindez pedig része az új kontrolling szemléletnek, melyben a m�t�k szakmai anyag felhasználásának informatikai támogatottsága, kontrolling rendszerbe integrálása az in-tézmény fenntarthatóságának egyik alapfeltétele.

Elképzeléseim megvalósítása sok buktatót hordoz magában, hiszen Dr. Karner Cecí-lia tanárn� szavaival élve, „az egészségügyi lobby képes jelent�sen befolyásolni a döntés el�készítést és a döntéshozatalt is. Az orvosok képesek az egészségügyi reformok megaka-dályozására, ha azok szemben állnak érdekeikkel.”

ÁGNES ILLÉS 2012 Health Services Management University of West Hungary Faculty of Economics

Supervisor: András Krokovay Medical consulting manager

MODERN ECONOMY SYSTEM IN THE OPERATION THEATRE OF VESZPRÉM COUNTY CSOLNOKY FERENC HOSPITAL ENSURING

REASONABLE MATERIAL UTILIZATION

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház m�t�inek ésszer� anyagfelhasználást bizto-sító, korszer� gazdálkodási rendszere

The motivation to write this thesis was to dispel the widely evolved opinion that the mate-rial utilization of the operating theatres works as a black box (as it is said in informatics) in the structure of the institutions. The central operating theatre of the Veszprém County Csolnoky Ferenc Hospital Non-profit PLC. does not have any special facility, on the con-trary the architectural solutions demand diversified functions from the employees during the implementation of the operating activity. A figure of the position of the operating thea-tres is shown. An attempt, supported by the management, has been made for the economi-cal, cost-effective and financeable function of the operating theatres form the summer of 2006 by the aggravation of the documentation discipline in a centralised form.

In this paper I would like to demonstrate the main stages of the process, the former deficiencies and the importance of the material utilization sheet.

I tried to understand how social economy may contribute to make better and more economical decisions in the administration of the central operating theatres. In my opinion the operation of the operating theatres can only be carried out by having integrated infor-matic background and applying a factory-economical approach.

I have performed a statistical survey applying a narrow cross-section that in other hospitals the material utilization system we use is not so wide-spread.

Operative database, with only some exceptions, is usually not made. In one half of the respondents the monitoring of the economic function is missing.

Thus my aim is to demonstrate the logistics, the process of material supply and the closed controlling system of the central operating theatres in my institution.

In the conclusion of this paper I make proposals regarding the future. Here I use the developmental aims and fact data, the ideas regarding the operating theatres and the spe-cific plan of the informatics expansion of the project having the name “structural change in the Veszprém County Csolnoky Ferenc Hospital Non-profit PLC.” (TIOP 2.2.4/09/1).

I had the chance to take part in the preparation of this project. My proposals are pre-sent as objectives to be achieved. This fact gives me hope that I will be able to manage the operating theatres in the new structure as well.

The realization of my ideas may carry many pitfalls, as Dr. Cecília Karner says “healthcare lobby may significantly influence decision preparation and decision making as well. Doctors are able to preclude healthcare reforms in case it is against their interests.”

TARTALOMJEGYZÉK

1.� BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 1�1.1.� TÉMAVÁLASZTÁS ISMERTETÉSE .................................................................................................. 1�1.2.� KÓRHÁZ RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ................................................................................. 2�1.3.� A KÓRHÁZ FEJLESZTÉSÉNEK LEGFONTOSABB SZAKASZAI ......................................................... 2�1.4.� NÉVADÓNK BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 3�

2.� A KÓRHÁZ ELHELYEZKEDÉSE – POZÍCIÓJA A MEGYEI ELLÁTÓ RENDSZERBEN.... 4�2.1.� KÓRHÁZ ALAPTEVÉKENYSÉGE .................................................................................................... 4�2.2.� A MEGYEI KÓRHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............................................................................. 5�2.3.� KÓRHÁZ KÜLS� KAPCSOLATRENDSZERE .................................................................................... 6�

3.� KÖZPONTI M�T� KIALAKÍTÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI.............................................................. 7�3.1.� A KÖZPONTI M�T�BEN FELMERÜL� GAZDÁLKODÁSI ÉS MUNKASZERVEZÉSI PROBLÉMÁK.... 8�3.2.� AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS 2006-OS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A M�T�KKEL

KAPCSOLATBAN .......................................................................................................................................... 8�3.3.� KÖZPONTI M�T� OSZTÁLY ELHELYEZKEDÉSE AZ INTÉZMÉNY STRUKTÚRÁJÁBAN ................. 9�3.4.� KÖZPONTI M�T� ANYAGRATÁR KIALAKÍTÁSA ........................................................................ 10�

3.4.1.� A Központi M�t� személyzeti létszáma ................................................................................... 10�3.5.� M�T�K ELHELYEZKEDÉSE SZAKMÁK SZERINT ........................................................................ 11�3.6.� KÖZPONTI M�T� KAPCSOLATRENDSZERE................................................................................ 12�

3.6.1.� Központi M�t� küls� kapcsolatrendszere ............................................................................... 12�3.6.2.� Központi M�t� bels� kapcsolatrendszere ............................................................................... 12�

4.� KÖZPONTI M�T� GAZDASÁGOS ÜZEMELTETÉSE, SZERVES RÉSZE A KÓRHÁZ ÜZEMSZER� M�KÖDÉSÉNEK.............................................................................................................. 14�

4.1.� AZ EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI ELEMZÉSEK HELYE ÉS SZEREPE .............................................. 14�4.2.� HATÉKONYSÁG A M�T�BEN....................................................................................................... 16�4.3.� M�TÉTI TEVÉKENYSÉG FINANSZÍROZHATÓSÁGA, HBCS-SÚLYSZÁM M�T�T ÉRINT�

VONATKOZÁSAI ......................................................................................................................................... 17�4.4.� STATISZTIKAI ADATOK RÖGZÍTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA ........................................................... 18�4.5.� KÉRD�ÍV KIÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................... 20�

5.� M�TÉTI ANYAGFELHASZNÁLÁS RÖGZÍTÉSE ...................................................................... 26�5.1.� SZAKMAI ANYAG IGÉNYLÉSI FOLYAMATA................................................................................ 27�5.2.� SZAKMAI ANYAG IGÉNYLÉSI-FELHASZNÁLÁSI FOLYAMATA .................................................... 28�

5.2.1.� Hagyományos anyagigényl� könyv használata (2. melléklet) ................................................ 29�5.2.2.� Átadás kézi raktárból kézi raktárba (Cikk) (M134) (3. melléklet) .......................................... 29�5.2.3.� Adatlap m�téti anyagfelhasználás nyilvántartásához (4. melléklet)....................................... 29�5.2.4.� Anyagfelhasználás manuális rögzítése (5. melléklet) ............................................................. 29�5.2.5.� Anyagfelhasználás gépi rögzítési folyamata (6. melléklet)..................................................... 29�5.2.6.� Anyagfelhasználás gépi bizonylata (7. melléklet)................................................................... 29�5.2.7.� Listázási lehet�ségek (8. melléklet) ........................................................................................ 29�

6.� BESZERZÉS, KÖZBESZERZÉS..................................................................................................... 31�6.1.� BESZERZÉSEK ............................................................................................................................. 31�6.2.� KÉSZLETGAZDÁLKODÁS ............................................................................................................ 31�6.3.� ÁRAJÁNLATOK BESZERZÉSE ...................................................................................................... 32�6.4.� KEF ÁLTAL KIÍRT ELJÁRÁSOK .................................................................................................. 34�6.5.� KÖZPONTI RAKTÁR SZEREPE..................................................................................................... 34�6.6.� SZAKMAI ANYAG KÖZPONTI M�T�BE JUTTATÁSA................................................................... 34�6.7.� A KÖZBESZERZÉS M�T�KET ÉRINT� FOLYAMATAI.................................................................. 34�

7.� A KONSZIGNÁCIÓ M�T�KET ÉRINT� FOLYAMATAI........................................................ 39�7.1.� KONSZIGNÁCIÓS KÉSZLETEK MEGRENDELÉSE ÉS PÓTLÁSA..................................................... 39�7.2.� KONSZIGNÁCIÓS KÉSZLET LELTÁROZÁSA ................................................................................ 39�

8.� LELTÁROZÁSI KÖTELEZETTSÉG A KÖZPONTI M�T�BEN ............................................. 41�

9.� BETEGSZINT� ANYAGFELHASZNÁLÁS KONTROLLING JELENT�SÉGE..................... 42�

9.1.� KONTROLLING SZEMPONTOK A KÖZPONTI M�T�BEN ALKALMAZOTT KÖLTSÉGHELYI

FELOSZTÁS ALAPJÁN .................................................................................................................................44�9.2.� KÖVETKEZTETÉSEK....................................................................................................................45�9.3.� HIÁNYOSSÁGOK A KONTROLLING SZEMLÉLETBEN ...................................................................45�9.4.� KONTROLLING SZEMLÉLET GAZDASÁGI JELENT�SÉGE ............................................................46�9.5.� RACIONALIZÁLÁS PONTOS BECSLÉSEN KERESZTÜL ..................................................................50�

10.� FEJLESZTÉSI LEHET�SÉGEK A M�T�I MUNKA HATÉKONYSÁGÁNAK EL�SEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN ..................................................................................................................52�

10.1.� INFORMATIKAI FEJLESZTÉS A KÖZPONT M�T�BEN .................................................................52�10.2.� STERIL PROGRAM FEJLESZTÉSE KÓRHÁZUNKBAN ....................................................................54�

11.� ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................................................57�11.1.� INFORMATIKAI ÖSSZEGZÉS.........................................................................................................57�11.2.� KONTROLLING ÖSSZEGZÉS.........................................................................................................57�11.3.� KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁRAK KITERJESZTÉSE ...........................................................................57�11.4.� MEDIKAI ÉS GAZDASÁGI RENDSZER EGYÜTTES ALKALMAZÁSA ...............................................58�

12.� BEFEJEZÉS ........................................................................................................................................60�

13.� IRODALOMJEGYZÉK .....................................................................................................................61�13.1.� KÖNYVEK ....................................................................................................................................61�13.2.� KÓRHÁZI SZABÁLYZATOK ..........................................................................................................61�13.3.� FOLYÓIRATOK, OKTATÁSI SEGÉDLETEK....................................................................................61�13.4.� EGYÉB DOKUMENTUMOK............................................................................................................62�13.5.� TÖRVÉNYEK, RENDELETEK.........................................................................................................62�13.6.� INTERNET ....................................................................................................................................62�

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................... I�1. MELLÉKLET:� KÉRD�ÍV................................................................................................................ III�2. MELLÉKLET:� HAGYOMÁNYOS ANYAGIGÉNYL� KÖNYV HASZNÁLATA ...................................... IV�3. MELLÉKLET:� ÁTADÁS KÉZIRAKTÁRBÓL KÉZIRAKTÁRBA (ÚJ CIKK) (M134) ...............................V�4. MELLÉKLET:� ADATLAP M�TÉTI ANYAGFELHASZNÁLÁS NYILVÁNTARTÁSÁHOZ ...................... VI�5. MELLÉKLET:� ANYAGFELHASZNÁLÁS MANUÁLIS RÖGZÍTÉSE ...................................................VII�6. MELLÉKLET:� ANYAGFELHASZNÁLÁS GÉPI RÖGZÍTÉSI FOLYAMATA ........................................VII�7. MELLÉKLET:� ANYAGFELHASZNÁLÁS GÉPI BIZONYLATA ........................................................ VIII�8. MELLÉKLET:� LISTÁZÁSI LEHET�SÉGEK .................................................................................. VIII

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra A kórház küls� kapcsolat rendszerét mutatja be....................................................... 6�

2. ábra A m�t�k szerteágazó munkaterületei...................................................................... 11�

3. ábra 1.-2.-kérdésre adott válasz ...................................................................................... 20�

4. ábra Anyagfelhasználási lapok használata...................................................................... 21�

5. ábra Bármilyen mérték� lefedettséget jelent� számítógépes rendszer használata ......... 21�

6. ábra Anyagrendelések gyakorisága ................................................................................ 22�

7. ábra Valamilyen szakmai protokoll használata .............................................................. 22�

8. ábra A m�t� a rendelést�l eltér� szakmai anyagot kapta ............................................... 23�

9. ábra Szakmaspecifikus rendelés háttere ......................................................................... 24�

10. ábra Nem szakmai részletesség� nyomon követés háttere ........................................... 25�

11. ábra A jelenlegi szakmai anyag körforgás és rendelés ................................................. 28�

12. ábra Forrás: NYME - KTK – OGYEÜ, 2012 Finanszírozás el�adás, Garancsy László

............................................................................................................................................ 30�

13. ábra A Nógrád Megyei Levéltár fotógy�jteményéb�l. Letöltés: 2012. 04. 19. 20:00; 38�

14. ábra Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház. Nonprofit Zrt. Konszignáció

folyamata ............................................................................................................................ 40�

15. ábra. Els� lépésként szakma specifikusan a m�téti esetszámokat kezdtük gy�jteni. ... 43�

16. ábra Forgalmi adatok a beszerzési osztály és a központi m�t� adatai alapján ............. 47�

17. ábra Forgalmi adatok a beszerzési osztály a kontrolling csoport és a központi m�t�

adatai alapján ...................................................................................................................... 47�

18. ábra Anyagköltségek cikkcsoportok szerinti standardizált összehasonlítása 2008-as

bázisérték alapján ............................................................................................................... 48�

19. ábra Beszerzési osztálytól kapott adatok alapján készítettem az ábrát, melyen látszik,

hogy az adatok 2008-2010-ig álltak rendelkezésre, a 2008-as év csak részben................. 49�

20. ábra Központi M�t� szakmai anyag keretét�l eltér� igénylések bemutatása ............... 50�

21. ábra Példa a m�t� diszpécser rendszerére .................................................................... 54�

22. ábra Tálcák és eszközök körforgása ............................................................................. 56�

23. ábra Informatika a m�t�ben. Baranyi Zsolt, IME 2009-ben megjelent cikkéb�l. ........ 58�

24. ábra ............................................................................................................................... IV�

25. ábra ................................................................................................................................ V�

26. ábra ...............................................................................................................................VI�

27. ábra ..............................................................................................................................VII�

28. ábra ..............................................................................................................................VII�

29. ábra .............................................................................................................................VIII�

30. ábra .............................................................................................................................VIII

1. BEVEZETÉS

Dolgozatom témáját saját környezetemb�l merítettem, f� mondanivalója a m�téti tevé-

kenység feltételeinek biztosítása, szakmai anyag ellátása, gazdálkodása, anyagbeszerzése.

Fontosnak tartom kórházunk bemutatását, a központi m�t� kapcsolatrendszerét, beszerzési

osztály munkáját, gazdálkodási rendszerünk el�zményeit, jelen anyagfelhasználásunk

gyakorlatát, dokumentálását. Jöv�re vonatkozó fejlesztési lehet�ségeket.

1.1. TÉMAVÁLASZTÁS ISMERTETÉSE

„A világ utálja a változásokat, mégis ez az egyetlen,

amely fejl�dést eredményez”

Charlies F. Kettering

Szakdolgozatom témájául azért választottam a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kór-

ház Nonprofit Zrt. Központi M�t�jének m�ködési és gazdálkodási rendszerének bemutatá-

sát, hogy a m�t�k szervezeti felépítése, az intézmény struktúrájában elfoglalt helye, küls�-

bels� kapcsolatrendszere, régi üzemeltetési forma megváltoztatására irányuló elképzelé-

sek, jelenlegi üzemeltetés hátrányai, összefoglalva egy dolgozatban megjelenhessenek.

Tanulmányaim során szembesültem azzal, hogy miközben a m�t�kben rendkívül magas

szakmai munkát végeznek, addig az egészség-gazdasági szempontok figyelembevételéhez

a megfelel� adatgy�jtés is hiányzik.

A m�t� az intézmény stratégiailag is fontos egysége, munka és humáner�forrás

szervezése, munkakapcsolatai, szakmai anyag ellátása és felhasználása, dokumentációja

meghatározza az intézmény m�ködését.

Témám, a „kórház, mint üzem, anyagbeszerzés, anyaggazdálkodás, dokumentáció ”

vonatkozásában, melyet ésszer� részletesebben áttekinteni a folyamatok elméleti hátterét

is megismerve. Gyakorlati megvalósulását a logisztika/beszerzés vonatkozásában, vala-

mint az áru szakmai anyaggá, betegszint� anyagfelhasználássá alakulását a központi m�t�

dokumentációs munkafolyamatain keresztül.

Dolgozatomban részletesen bemutatom a m�téti anyagfelhasználás rögzítésének be-

vezetését, annak okait, folyamatát, a központi m�t� raktári és igénylési rendszerét, leltáro-

zását, a rögzített dokumentációk kontrolling jelent�ségét.

Elképzeléseim, hogy a m�t�k szakmai anyagellátása leegyszer�södjön, raktárrend-

szere tovább centralizálódjon az intézmény menedzsmentje pontos, naprakész információ-

2

hoz jusson, a manuális szakmák m�téti el�jegyzése, m�t�i tevékenysége, szakmai anyag-

felhasználása, m�téti óraszáma, informatikai úton is kötelez� jelleggel rögzítésre kerüljön.

A központi m�t�k m�t�vezet� szakdolgozó, koordinátora vagyok, mely diplomás

egészségügyi végzettséghez kötött, alapdiplomámat 2003-ban a Pécsi Tudomány Egyetem

F�iskolai Karán szereztem, Diplomás Ápoló szakon.

1.2. KÓRHÁZ RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Nonprofit Zrt. régi múltra tekinthet vissza,

m�ködését 1829. szeptember 26-án kezdte meg 12 ággyal ”Polgári Betegház” néven. Az

építkezést 1817 áprilisában kezdték meg, és 12 év múlva 1829. április 3-án fejezték be,

19 000,- forint 5 és fél krajcár költséggel. Az építkezés folyamán számtalan egyházi és vi-

lági személy tett több ezer forintos alapítványt. Az alapítványi pénz bevételének csak a

kamatait használhatták fel, a t�ke mindig megmaradt. Ezt követ�en 1899. február 23-tól

Dr. Csolnoky Ferencet nevezték ki a kórház igazgató f�orvosának. Ett�l az id�ponttól egy

kézben összpontosul a szakmai és gazdasági vezetés. Az ágyak száma 60-ra emelkedett.

Dr. Csolnoky Ferenc 1926-ig vezette az intézményt.

1950-ben a városi kórházat átmin�sítették megyei kórházzá, új címe „Veszprém

Megyei Tanács Kórháza Veszprém” lett, egy–egy környez� épület megvásárlásával 1957-

re az ágyszámot 254-re növelték. Az összes orvosi rendel�t államosították, majd a Megyei

Szakrendel� felügyelete alá vonták. Kés�bb ezt is a megyei kórházhoz integrálták. Bár

megyei kórház volt a neve, de hiányzott az onkológiai, az urológiai, a traumatológiai, a

b�r- és idegosztály, és egyéb szakmai berendezés, mely nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy

a megye, vezet� kórháza legyen.

Végre döntés született, hogy a kórház jelenlegi helyén történjen meg a b�vítés 204

fér�hellyel.1

1.3. A KÓRHÁZ FEJLESZTÉSÉNEK LEGFONTOSABB SZAKASZAI

1960-ra elkészült az új gazdasági épület, majd 1964-re a jelenlegi „A“ jel� épület. Átadása

után már 320 ágyon folyt a gyógyítás így abban az id�ben a kórháznak 7 önálló osztálya

volt.

1 A Veszprémi Kórház története, Veszprém Megyei Tanács V.B. M�vel�désügyi Osztálya, 1983.

Szerkesztette: Hogya György

3

1974-ben elkészült az új Megyei Vérellátó Alközpont és 1976 októberében átadásra

került a Megyei Rendel�intézet.

1983 januárjában megépült a 300 ágyas „D” épület, melyben megfelel� körülmé-

nyek között kapott helyet két belgyógyászati, b�rgyógyászati, ideggyógyászati valamint

urológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztály, a központi laboratórium és központi steri-

lizáló. Az „A” épületben b�vülhetett a baleseti sebészet egy ortopéd részleggel, itt kapott

helyet a klinikai onkológiai osztály, a baleseti ambulancia, valamint a központi intenzív

osztály. Ekkor vette fel nevében is a „Veszprém Megyei Kórház” nevet a kórház.

1983-ban jóváhagyták és id�szer�vé vált a rekonstrukció II. számú ütemtervének

végrehajtása, a tervben lefektetettek alapján az „E” jel� 400 ágyas épületkomplexum elké-

szítése.2

1.4. NÉVADÓNK BEMUTATÁSA

Csolnoky Ferenc, [Veszprém,1853. ápr. 9.-Veszprém, 1941. jan. 3.]

A f�városban kezdte munkásságát, majd 1878-ban visszajött Veszprémbe. El�ször a me-

gyei börtön, majd Veszprém város tiszteletbeli orvosává és 1881-ben a városi kórház má-

sodorvosává nevezték ki. 1894-t�l a városi kórház sebész f�orvosa. � volt az els� orvos-

igazgató. Az 1990-ben alakult Csolnoky Ferenc Emlékbizottság minden év április 9-én tu-

dományos ülésen tiszteleg emléke el�tt.

A kórház 1990-t�l az els� orvos igazgató után a Csolnoky Ferenc Kórház- Rendel�-

intézet nevet vette fel. Ugyancsak az 1990-es évben két alapítványt hoztak létre:

1. A “Megyei Kórházért” százezer forintos alapt�kével

2. A “Salus Aegroti Suprema Lex” néven bejegyzett alapítványt. Ezen alapítvány

módot ad arra, hogy a kiemelked� tevékenységet, folytató dolgozót anyagilag is elismer-

jék. M�ve: A veszprémi városi kórház története. Veszprém, 1912.”3

2 A Veszprémi Megyei Kórház Az Ezredfordulón. Szerkesztette: Dr Csütörtöki Vendel, 2000. május 3 A Veszprémi Megyei Kórház Az Ezredfordulón. Szerkesztette: Dr Csütörtöki Vendel, 2000. május

4

2. A KÓRHÁZ ELHELYEZKEDÉSE – POZÍCIÓJA A MEGYEI ELLÁTÓ

RENDSZERBEN

„A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém megye, vezet� egészségügyi

szolgáltatója, Veszprém város egyik legnagyobb munkaadója. Mint 100%-os megyei ön-

kormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltató Veszprém megye legnagyobb fekv�beteg

és járóbeteg szakellátó intézménye, a Közép-dunántúli Régió kiemelt szolgáltatója, a Du-

nántúl logisztikai központjában fekszik.

A Megyei Kórház jelenleg 7 telephelyen folytat gyógyító-megel�z� és rehabilitációs

tevékenységet. A fekv�beteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyb�l 697 ágyon

aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik – ellátási területe lényegében teljes

Veszprém megyére kiterjed: 378 315 f�. Egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít.

2008. április 1-t�l Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. néven,

gazdasági társaságként folytatja m�ködését az addigi költségvetési intézmény.”4

2012. január 1-t�l az egészségügyi intézmények, így a Veszprém Megyei Csolnoky

Ferenc Kórház is a Nemzeti Er�forrás Minisztériumhoz került, amelyen belül a Gyógysze-

részeti és Egészségügyi Min�ség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki

fenntartónak, míg a vagyonkezel� a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar

Nemzeti Vagyonkezel� Zrt. lett.

2.1. KÓRHÁZ ALAPTEVÉKENYSÉGE

Alaptevékenységében a feln�tt és gyermek, fekv�- és járóbeteg szakellátás, a gyógyí-

tó-megel�z� betegellátás a feladata. A progresszív ellátás különös hangsúlyt kap.

Gyógyító feladatainak ellátási körében a szervezeti tagozódásban feltüntetett orvosi

szakmákban teljesíti a járó- és fekv�beteg ellátási kötelezettségeit, továbbá a prevencióval

kapcsolatos intézeti feladatokat. Biztosítja a teljes járó- és fekv�beteg ellátást, a területé-

hez tartozó és a hozzá forduló lakosság részére. Ellátja a megyén belül más fekv�beteg

gyógyintézetekhez tartozó betegeket, ha az adott kórház szakmai felkészültsége, vagy a

szakprofil hiánya miatt azt igénylik.

4

TIOP-2.2.4./09/1”Struktúraváltás a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.-nél”projekt

fejlesztési célkit�zései, 2010

5

Az alaptevékenységhez tartozó, azt kiegészít� tevékenységek keretében orvosképzé-

si, továbbképzési, szakdolgozói továbbképzési feladatokat vállal, tudományos tevékenysé-

get, megfigyeléseket folytat, szolgáltatási feladatokat nyújt.

2.2. A MEGYEI KÓRHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A Megyei Kórház vezetése az egyszemélyi felel�s vezetés elvén alapszik. A min�ségirá-

nyítási rendszer m�ködését, annak részeként a munka szervezését és tervszer� végrehajtá-

sát, a betegellátást, a szakmai fejl�dés biztosítását, a környezetvédelmi tevékenységet a f�-

igazgató szervezi és irányítja. Ebben támaszkodik vezet� munkatársai és a tanácsadó szer-

vek közrem�ködésére. A f�igazgató közvetlenül felügyeli az orvos-igazgató, az ápolási

igazgató, a gazdasági, stratégiai igazgató és fejlesztési igazgató munkáját, akik tevékeny-

ségükr�l rendszeres id�közönként, a rendkívüli eseményekr�l pedig lehet�ség szerint

azonnal beszámolnak. Az intézet egyéb vezet� beosztású dolgozói – az osztályvezet�k,

csoportvezet�k – a rájuk bízott egységek munkáját, a m�ködési szabályzat el�írásai sze-

rint, munkaköri leírásaik alapján, személyes felel�sséggel irányítják.

Az azonos szint� vezet�k általában egymás mellé rendeltek, egymásnak utasítást

nem adhatnak. A vezet�k és beosztottak utasításokat els�sorban csak közvetlen felettesük-

t�l kaphatnak, illetve közvetlen beosztottaiknak adhatnak. Munkaid�n kívül és váratlan

helyzetekben azonban az intézkedésre jogosultak, közvetlenül is adhatnak utasításokat, te-

hetnek intézkedéseket, illetve intézkedni kötelesek.

6

2.3. KÓRHÁZ KÜLS� KAPCSOLATRENDSZERE

A Kórház min�ség- és környezeti céljait befolyásoló kapcsolatrendszere sokoldalú. A be-

szállítói kapcsolatok a m�ködés, fenntartás, fejlesztés terén meghatározóak. A Kórház nyi-

tott a szolgáltatásai min�ségét fejleszt� új módszerek befogadására, alkalmazására.

1. ábra A kórház küls� kapcsolat rendszerét mutatja be

Forrás: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Min�ségirányítási Ké-

zikönyv 2009, Az ábrát 2012-es változásoknak megfelel�en saját magam aktualizáltam.

7

3. KÖZPONTI M�T� KIALAKÍTÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI

Kórházunk, a bemutatkozásban leírtak alapján több épületb�l áll, a kor követelményeinek

megfelel�en, az ellátási feladatok b�vülésével párhuzamosan, mindig „kin�tt a földb�l”

egy-egy új épület, azonban a régiek is megmaradtak az újak mellett.

Így a 90-es évek közepéig korszer�tlen, elavult körülmények között m�ködött a gé-

gészet, urológia, szülészet-n�gyógyászat. A TRM és a sebészet ez idáig 3 m�t�vel rendel-

kezett az „A” jel� épület IV. emeletén. Az 1995-ben elkészült új, „E” jel� épület, mely az

összes manuális szakmát, korszer� intenzív terápiás osztályokat (gyermek és feln�tt), RTG

diagnosztikát, nukleáris medicinát, izotóp labort, fizikoterápiás részleget és központi m�-

t�t fogadott be.

A manuális szakmák rendelkezésére osztályos m�t�ket is építettek a szakma-

specifikus igények és az akkori egészségpolitikai irányelvek tükrében.

A m�t�blokk 6 m�t�teremmel, több m�tétes szakma egyidej� befogadására alkal-

mas, az akkori követelményeknek maradéktalanul megfelel� m�szaki és orvos-

technológiai háttérrel rendelkezett, eredend�en a sebészet, urológia és n�gyógyászat

nagym�tétes tevékenységét volt hivatott kiszolgálni. A m�t�knek természetesen volt m�-

t�vezet� f�orvosa, de nem diszponált, sem a szakmák f�orvosai, sem a m�t�k személyzete

felett.

A manuális szakmák önálló tevékenységet folytattak, az irányításuk alá tartozó sze-

mélyzettel mind a m�t�blokkban, mind az osztályos m�t�kben is, sokszor nem a szakmai

feladat súlyosságához mérhet� indokoltsággal, hanem a szubjektív megítélés alapján.

A személyzetet a manuális szakmák f�orvosai saját személyzetként kezelték és irá-

nyították, átjárás más szakma m�t�jébe elképzelhetetlen volt, így kezelhetetlenné, irányí-

tatlanná vált a m�t�k személyzete, szabadságok, szabadnapok kiadása, egymás helyettesí-

tése szinte lehetetlenné vált.

A leírtakból egyenesen következett, hogy a manuális szakmák f�orvosai és a szakma

csoportvezet� m�t�sn�i nem kommunikáltak egymással gép-m�szer, illetve szakmai

anyagrendelés vonatkozásában sem. Nem a szakmai igényeknek megfelel�en rendelték a

szakmai anyag utánpótlást, és ezért tetemes mennyiség� készletek halmozódtak fel. A

duplikálódott megrendelések következtében, több esetben a sterilitás lejártáig sem fogyott

el a megrendelt, drága szakmai anyag.

8

3.1. A KÖZPONTI M�T�BEN FELMERÜL� GAZDÁLKODÁSI ÉS MUNKASZERVEZÉSI

PROBLÉMÁK

A közpénzb�l, közfinanszírozott kórházak esetében a nemzetgazdaság állapota az amúgy

is korlátozott er�forrásokat tovább korlátozhatja, esetenként a szakmai minimumot is ve-

szélyeztetve. Mindez arra kényszerítette intézményünk menedzsmentjét és tulajdonosát,

hogy változtatásokat, szigorításokat, új szabályokat alkalmazzanak a m�t�k m�téti anyag-

felhasználása, gép-m�szer utánpótlása és, dokumentációja vonatkozásában is.

Ok-okozati összefüggések láncolata tette szükségessé, hogy 2005. december 1-t�l a

Kórház f�igazgatói és gazdasági vezetése mellé rendelve, Önkormányzati Biztost rendel-

jen ki a Megyei Önkormányzat.

A lejárt beszállítói tartozások kiegyenlítése meghaladta a 120 napot, azonban az el-

látás folyamatossága érdekében a beszállítók a megrendeléseket továbbra is teljesítették,

ami az adósságállomány folyamatos növekedését vonta maga után.

A gazdálkodási hiányosságok kialakulását a szakmacsoportok kontrollálatlansága és

a dokumentációs fegyelem és kötelezettség hiánya is nagyban el�segítette. A m�t�k mun-

kafolyamatai nem rendelkeztek folyamatleírásokkal, protokollokkal, anyag felhasználási

lapokkal, informatikai háttérrel. Szakmai anyag rendelése, felhasználása, annak pótlása

nem a valós felhasználás mértékében, hanem írott dokumentáció hiányában, bizalmi ala-

pon történt. Ennek következtében szakmai anyagok felhalmozása, pazarlása is el�fordul-

hatott.

3.2. AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS 2006-OS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A M�T�KKEL

KAPCSOLATBAN

2005.december 1-t�l a kórház f�igazgatói és gazdasági vezetése mellé rendelve, önkor-

mányzati biztost nevezett ki a tulajdonos Megyei Önkormányzat. A változásmenedzselés

egy sarkalatos eleme volt a központi m�t� kialakítására tett javaslatuk, amely így hang-

zott:

[„A megyei kórházban folyó m�téti tevékenységek, és e tevékenységekhez rendelt m�t�k

és m�t�i kapacitások teljes körben felülvizsgálati áttekintést igényelnek. A jelenlegi ko-

moly m�ködési zavarok feloldása és a probléma hosszú távú megoldása érdekében biztosí-

tani szükséges az önálló szervezeti formában m�köd�, önálló Központi M�t� szervezet ki-

alakítását, melynek vezetési, szervezési és irányítási jogkörébe szükséges helyezni a me-

gyei kórház területén m�köd� m�t�k egész tevékenységét. Át kell tekinteni a jelenleg m�-

9

köd� m�t�k teljes körét, a m�ködés, a kihasználás, az er�forrás gazdálkodás és az ott fo-

lyó szakmai tevékenységek oldaláról. Hatékonyabb szakmai, de gazdálkodási értelemben

is áttekinthet�bb és egységesebb gyakorlatú tevékenységeket kell ezen a területen kialakí-

tani” Kató és Társa 2006-ban készült összefoglaló értékelése alapján]5 2006 júniusára el-

készült a jogi és dokumentációs háttér és formálisan is megalakult a Központi M�t�.

3.3. KÖZPONTI M�T� OSZTÁLY ELHELYEZKEDÉSE AZ INTÉZMÉNY STRUKTÚRÁJÁBAN

A Központi m�t� orvosszakmai vonatkozásban az orvosigazgató, ápolásszakmai vonatko-

zásban az ápolási igazgató irányítása alatt m�ködik. Szakmai anyag ellátását a gazdasági

igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek összehangolt munkája teszi lehet�vé.

Mint az a 2. ábrán is látszik, a m�t�k szinte az egész intézmény területén megtalál-

hatók, m�ködtetésük, betáplálásuk, így a m�t�k szakmai anyag ellátása, humáner�forrás

gazdálkodása, költség tényez�i, összetett feladat elé állítanak minket. Az operatív napi fel-

adatok elvégzése a különböz� orvosszakmai és szubjektív igények kielégítése, mind a ter-

vezhet�ség, mind a költséghatékony gazdálkodásra irányuló törekvéseink megvalósítható-

sága ésszer�, de mindent kielégít� szakmai anyag utánpótlása, komoly felkészültséget igé-

nyel a m�t�k zavartalan m�ködtethet�sége érdekében mindannyiunktól, akik az üzemelte-

tés folyamatában részt veszünk. A betegellátás folyamatában nagyon sok szakember vesz

részt, van, aki gyógyít, van, aki ápol, van, aki irányítja a folyamatot, de nem szabad elfe-

lejteni, hogy nagyon sok olyan szakember is dolgozik a gépezetben, aki az orvosi beavat-

kozásokhoz, ápolási tevékenységekhez, diagnosztikához el�teremti a megfelel� szakmai

anyagokat, eszközöket, m�szereket, gyógyszereket és mindent, amire az ellátásban szük-

ség van. A m�t�k tevékenységének tervezhet�sége, annak követhet�sége, ellen�rizhet�sé-

ge, kihasználtsága terén hatalmas változások történtek az utóbbi években, szakmai anyag-

ellátás és dokumentáció vonatkozásában is.

Intézményünkben a maximális ellen�rizhet�ség lehet�sége áll a menedzsment ren-

delkezésére a m�t�ben alkalmazott anyag felhasználási lapok vezetésével. Azonban hi-

ányzik a támogatottság és egy olyan integrált informatikai rendszer, ami kiváltaná azt a

hatalmas munkaid� ráfordítással végzett összesítési rendszert, mely 6 éve szolgáltat érde-

mi információkat a m�téti tevékenységr�l szakmaspecifikus bontásban a kontrolling, lo-

gisztika, leltározási csoport, bels� ellen�r ez által a VIR (Vezet�i Információs Rendszer)

5 Kató és Társa Önkormányzati összefoglalója a VMCSFK m�t�inek vonatkozásában, 2006. május

10

adatszerzési igényeinek kielégítése, az intézmény fenntarthatósága és gazdasági stabilitása

érdekében.

3.4. KÖZPONTI M�T� ANYAGRATÁR KIALAKÍTÁSA

Az Önkormányzati Biztos helyzetértékelése alapján, f�igazgatói utasításra a manuális

szakmák osztályos – elszeparált szakmai anyagraktárait, tételes átadás átvétel alapján fel-

számoltuk, és az ott talált szakmai anyagokat, nyitókészletként a felszámolással egy id�-

ben kialakított Központi m�t� anyagraktárba mozgattuk. A szakmai anyagokat a Központi

Raktár, a CT-EcoStat gazdasági informatikai rendszerének, raktárkezel� modulján keresz-

tül, annak segítségével helyeztük át, az akkori raktárvezet� közrem�ködésével.

Természetesen biztosítani kellett az informatikai hátteret és a személyi feltételeket a

központi m�t�ben is. Szükséges volt a teljes kör�, kett�s szint� keretgazdálkodási rend-

szer bevezetése, a havi pénzügyi lehet�ségekkel való összehangolása, a centralizált és több

lépcs�ben ellen�rzött kötelezettségvállalási gyakorlat kialakítása.

3.4.1. A Központi M�t� személyzeti létszáma

M�t�s szakasszisztensek száma: 25 f�Gyakorló m�t�s asszisztens: 4 f� ____________

29 f�Megosztásuk-munkavégzésük alapján:

Kp. M�t� „E” épület 23 f�Kp. M�t� Trauma „A” épület 6 f�

M�t�vezet� szakdolgozó, koordinátor: 1 f�Adminisztrátor: 1 f�Raktáros: 1 f�

M�t�ssegédek száma: 23 f�Megosztásuk-munkavégzésük alapján:

Kp. M�t� „E” épület 14 f�„E”-épület szemészet 1 f�Trauma ambulancia 2 f�Kp. M�t� Trauma „A” épület 6 f� _____________

23 f�

M�szermosó „E” ép. Kp. - Blokk 1 f�M�szermosó Trauma 1 f�Takarító személyzet „E” ép. 4 f�Takarító személyzet Trauma 2 f�

11

3.5. M�T�K ELHELYEZKEDÉSE SZAKMÁK SZERINT

Az 2. ábrán látszik, hogy a manuális szakmák saját osztályain is végeznek m�téti beavat-

kozásokat, valamint a Központi „E” és „A” blokkban is. A valóságban ennyi m�t�t, napi

szinten nem üzemeltetünk.

Az ábrát, mely a m�t�k, elhelyezkedését mutatja be, csak az érdekesség kedvéért he-

lyeztem be dolgozatomba, azért, hogy látható legyen intézményünk m�téti tevékenységé-

nek túltagoltsága, szakmai anyag és humáner�forrás gazdálkodásának, és ellátásának ne-

hézségei. Üzemeltetési költségeink szerteágazó feladataink következtében magasak, kor-

dában tartásuk csak fokozott odafigyeléssel és informatikai támogatottsággal lehetséges.

2. ábra A m�t�k szerteágazó munkaterületei

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

12

3.6. KÖZPONTI M�T� KAPCSOLATRENDSZERE

A Központi M�t� kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, mind küls�, mind bels� vo-

natkozásban. Természetesen a kórházi kapcsolatrendszeren keresztül kommunikál az

1. ábrán bemutatott intézményekkel, felügyeleti szervekkel és szakmai szervezetekkel és a

beszállítókkal is.

3.6.1. Központi M�t� küls� kapcsolatrendszere

A küls� kapcsolatai nyilvánvalóan a m�t�k szakmai anyag ellátásával kapcsolatosak, fi-

gyelembe véve az intézmény - gazdálkodási és beszerzési lehet�ségeit, szem el�tt tartva a

technika és ezzel szervesen összefügg�en az orvostudomány és a m�téti technika fejl�dé-

sének alakulását is.

Tapasztalatainkat, ismereteinket a jó együttm�ködés reményében minden esetben

megosztjuk a beszerzési osztály munkatársaival a gördülékeny és szakmailag is elfogadha-

tó választás el�segítése érdekében.

Kapcsolatot tartunk, mind az orvosszakmai anyagokat, eszközöket, m�szereket gyár-

tó, forgalmazó, mind a javításukban, szervizelésükben érintett különböz� szervizekkel,

szakmai szervezetekkel, úgymint: MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara),

MMT (Magyar M�t�sasszisztensi Társulás).

Amennyiben a beszállítók kikérik a véleményünket egy-egy új szakmai anyag forga-

lomba helyezésénél, alkalmasságuk, kezelhet�ségük, min�ségük elbírálásában szívesen

veszünk részt, adunk véleményt, természetesen a megfelel� és ide vonatkozó intézményi

szabályok betartásával.

Kapcsolatot tartunk a kórház vonzáskörzetébe tartozó más egészségügyi intézmé-

nyek m�t�ivel, szakmai tapasztalatok átadása, szakmai anyagok beszerzési lehet�sége,

gyártók, forgalmazók, területi képvisel�k elérhet�sége érdekében.

Végül, de nem utolsó sorban ellen�rzések és bakteriológiai leoltások (id�szakos,

eseti, és prompt), Röntgen készülékek munkavédelmi felülvizsgálata alkalmával a Megyei

ÁNTSZ (Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve) ki-

rendeltséggel, laboratóriummal.

3.6.2. Központi M�t� bels� kapcsolatrendszere

Az osztály folyamatos munkakapcsolatban áll a következ� osztályokkal:

• Baleseti Sebészeti- Ortopédiai Osztály

• Általános Sebészeti Osztály, Érsebészet, Rekonstrukciós és Plasztikai Sebészet

13

• Urológiai Osztály, Gyermeksebészet

• Fül- Orr- Gégészet - Fej és Nyaksebészeti Osztály

• Szemészeti Osztály

• Szájsebészeti Osztály

• Szülészet- N�gyógyászati Osztály

• Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

• Gyermek- Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

• Központi Sterilizáló

• Kórház Higiénia

• Központi Labor

• Központi Radiológia

• Központi Gyógyszertár

• Vérellátó Szolgálat

• Beszerzési Osztály, Központi Raktár

• Közbeszerzés

• M�szaki Osztály

• Igazgatás

• Informatikai és Kontrolling Osztály

• Humáner�forrás Gazdálkodási osztály

• Min�ségirányítási Csoport

• Munka és T�zvédelmi Felel�s

• Pénzügyi Osztály: Leltárellen�rzési Csoport

• Üzemorvosi Szolgálat

• Beteg- és anyagszállító szolgálat

14

4. KÖZPONTI M�T� GAZDASÁGOS ÜZEMELTETÉSE, SZERVES RÉSZE A

KÓRHÁZ ÜZEMSZER� M�KÖDÉSÉNEK

A kórházi ellátás folyamatos hozzáférhet�sége, hotel szolgáltatása, a szakellátás megfelel�

min�sége az egyik legnagyobb társadalmi érdek (Baranyai Tibor el�adása, 2011.).6

Kórházunk m�ködését is különböz� szakterületek, összehangolt együttm�ködése

biztosítja, így az orvosszakmai, ápolási, gazdasági, m�szaki, pénzügyi, informatikai terü-

leten dolgozó szakemberek napi kapcsolatban állnak egymással, a folyamatos és biztonsá-

gos betegellátás és üzemeltetés érdekében.

Kommunikációnk informatikai úton, telefonon, írásban és szóban történik, így a

menedzsment naprakész információkkal rendelkezik a tevékenységünkr�l. Más szavakkal

kifejezve, bizonyos üzemi együttm�ködés jön létre a gyógyítás, ápolás folyamatosságának

biztosítása érdekében az egészségügyi tevékenységet és annak pénzügyi, tárgyi feltételeit

biztosító gazdasági- m�szaki-pénzügyi szakemberekkel.

4.1. AZ EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI ELEMZÉSEK HELYE ÉS SZEREPE

Az egészség-gazdaságtan sajátos helyet tölt be a nemzetgazdaságok egészében. Miközben

a fogyasztó, a szolgáltatást igénybevev� ember oldaláról leginkább a pénzügyi lehet�sé-

gek és a hozzáférési korlátok befolyásolják a fogyasztást, addig a nemzetgazdaság oldalá-

ról egy jelent�sen innovatív gazdasági ágazatot jelent, az állam részér�l viszont a közki-

adás kimagasló tehertétele.7

A világ fejlettebb országaiban jelent�s összegeket, a GDP (bruttó hazai össztermék)

7–16 százalékát fordítják az egészségügy m�ködtetésére és fenntartására, ám még az itt

dolgozó szakemberek sem tudják, hogy területük a világ els� számú „iparágává” n�tte ki

magát: ma már a világon mindenütt messze többet költenek az egészségügyre, mint példá-

ul a hadiiparra. A növekv� társadalmi elvárások, és az egyre gyorsabban emelked� egész-

ségügyi kiadások finanszírozhatóságának a dilemmája segítette el�, hogy a közgazdaság-

tan „kiterjesztette fennhatóságát” az egészségügyre is.

Az egészségügyi döntések meghozatalában már nemcsak allokációs orvosszakmai

szempontok, hanem pénzügyi-gazdasági megfontolások is szerepet játszanak, és valószí-

n�síthet�, hogy az egészség-gazdasági- tényez�k hatása tovább er�södik a közeljöv�ben.

6 NYME KTK egészségügyi menedzsment tárgy oktatása 2011 7 SE EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSERKÉPZ� KÖZPONT, EGÉSZSÉGPOLITIKA

JEGYZET, Budapest. 2001. március Dr. Gaál Péter

15

Az els� nagy horderej� elemzést Kenneth Arrows8 végezte el 1963-ban (a költség-haszon

vizsgálatok az olasz Vilfredo Pareto9, a magyar származású Káldor Miklós

10 és a Nobel-

díjas Hicks elméleteinek kiterjesztésén alapultak), majd egymást követték azok az alkal-

mazások, amelyek az egészségügyi programokat közgazdasági szempontok alapján érté-

kelték.11

A makroszint� problémák fókusza négy tárgykörben foglalható össze:

Mennyire hatásos, mennyire hatékony, mennyire elérhet� az igénybevev�k részére

az egészségügyi ellátás. Ugyanakkor egy olyan egészségügyi rendszert kell alkotni, amely

megvalósítható, vagyis a köz és magánkiadások a m�ködtetést fedezik és a társadalmi ré-

tegek azt széleskör�en, elfogadják. Az egészség-gazdasági szempontok más-más értelme-

zést kapnak makroszinten és mikroszinten. A makroszint� értelmezés gazdasági és etikai

kérdésekkel is megközelíthet�k. Gazdasági kérdésekként tekinthet� a propagatív korban

megnyert életévek kérdésköre, a társadalmi összkiadások hatékonysági kérdései, allokáci-

ós kérdések. A megel�zés gazdaságtani kérdései, vagyis miként el�zhet�k meg a betegsé-

gekkel együtt annak költségei is. Mikroszinten mindez a szervezet gazdaságosságának

kérdéseivé válnak, a makroszint� problémák egy része mikroszinten etikai kérdésként je-

lentkezik.

Az 1990-es évek végét�l, de különösen a 2004-es EU-csatlakozástól kezd�d�en

Magyarországon megn�tt az egészségügy gondjainak a közgazdasági szempontokat érvé-

nyesít� megoldása iránti igény, és a nyugat-európai trendeknek megfelel�en hazánkban is

létrejöttek oktató-kutató központok. Az els� kutató központot nyugat-Európában Adam

Williams és a Yorki egyetem közgazdászai hozták létre a költséghatékonyság és költség-

kontroll jelent�ségének bebizonyítása érdekében.12

8 1972 Közgazdaságtani Nobel Díj a gazdasági egyensúly általános elméletével és a jólét elméletével kapcsolatos úttör�

munkájukért (Kenneth Arrows és John Hicks) 9 http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gi_Nobel-eml%C3%A9kd%C3%ADj 10 A Pareto-hatékonyság a mikroökonómia, a jóléti közgazdaságtan és a játékelmélet fontos fogalmai közé tartozik.

Amikor egy gazdaságban a javaknak a gazdasági szerepl�k közötti elosztását megváltoztatjuk, Pareto-javítást hajtunk végre, ha legalább egy szerepl� jólétét javítjuk anélkül, hogy bárki más jóléte csökkenne. Egy elosztás akkor Pareto-hatékony, ha nem végezhet� rajta Pareto-javítás. A Pareto-hatékony elosztást Pareto-optimumnak is nevezzük. http://hu.wikipedia.org/wiki/Pareto-elv

11 A Káldor- Hicks hatékonyság néven ismert kompenzációs kritériumról is ismert, amelyet a szociálpolitikák össze- hasonlítására fejlesztett ki.

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1ldor_Mikl%C3%B3s 12 http://www.medicalonline.hu/egeszseg_gazdasagtan/cikk/11Az_egeszseg_gazdasagtan_kialakulás

Szerz�: Bodrogi József 2010. június 01. 13: 55

16

4.2. HATÉKONYSÁG A M�T�BEN

A gazdálkodási tevékenység elemi célja az, hogy valamilyen terméket vagy szolgáltatást

állítsanak el� a rendelkezésre álló er�forrás-mennyiségb�l jövedelemszerzés érdekében.

„Termékké” és „szolgáltatássá” azáltal válik, ha valós igényt elégit ki és a társadalom egé-

sze, vagy annak tagjai hajlandóak azt megfizetni. Igaz ez az egészségügy területére is; sok

esetben sz�kös keretek között a lehet� legjobb szolgáltatást kell nyújtani.

Az egészségügyben is érvényesül� gazdasági törvényszer�ségek tana: az egészség-

gazdaságtan önálló diszciplínává fejl�dött. Egy kiemelt gyógyászati egység egészére, de

az egyes részterületekre is értelmezhet�k a hatékonysági megközelítések, elemzések. E te-

rületre három megközelítésben is érdemes értelmezni és vizsgálni a hatékonyság kérdését.

Az egyik megközelítés az un. költséghatékonyság: meghatározott cél elérése a lehet�

legkisebb ráfordítással vagy adott ráfordítással a lehet� legjobb eredmény elérése. A haté-

konyság vizsgálható egészségügyi technológiák kihasználtsága szintjén is, azaz a rendel-

kezésre álló er�források technikai kihasználtságát is célszer� elemzés tárgyává tenni: tény-

leges igénybevétel (t) / a lehetséges igénybevétellel (t) � a kihasználtság hatékonysági

mutatója az un. technikai hatékonyság. A harmadik, mikró szint� megközelítés rendelke-

zik leginkább makroszint� üzenettel is: ez az un. allokációs hatékonyság. Hatékony az

er�források azon allokációja, amely esetén az er�források bármilyen átrendezése eredmé-

nyeképpen senki sem kerülhet jobb helyzetbe anélkül, hogy valaki más rosszabb helyzetbe

ne kerülne.13

Az allokációs hatékonyság un. Pareto elv szerinti megfogalmazásának leginkább a

programozható - elektív - m�téti program összeállításánál van jelent�sége. A sürg�sségi –

acut - beavatkozások gazdasági megfontolásból létrejöv� sorolása, szakmai, etikai és köz-

gazdasági kérdéseket is felvetne, közgazdasági oldalról ez els�sorban a „piaci hibák" ér-

telmezésének oldaláról közelíthet� meg.

Ha és amennyiben nem értelmezhet� az un. "gazdasági totál kár" a betegellátás terü-

letére, jelen esetben a m�téti tevékenységre - vagyis társadalmilag, etikailag elfogadhatat-

lan, hogy gazdasági megfontolásokból, nem kell küzdenünk a meglév� eszközrendszer

igénybevételével a beteg életének megmentéséért, - akkor a sürg�sségi, acut ellátás els�d-

legessége elvitathatatlan.14

13 SE EMK egészségpolitikai jegyzet Budapest, 2001. Március, Dr Gaál Péter 14 Krokovay András szakmai útmutatása alapján, 2012

17

Meg kell jegyezni azt is, hogy a hatékonyság fogalma nem egyenl� a hatásosság fo-

galmával. A hatásosság csak az eredmények mérésén alapul, annak megítélése, hogy az

adott tevékenység, amelyet végzünk mennyire érte el azt a célt, amit kit�ztünk magunk

elé. Mint korábban említettem az egészség-gazdaságtanban a hatékonyság megközelítését

makroszinten is értelmezhetjük, így az egyes hatékonysági megközelítések a technikai ha-

tékonyság, a költséghatékonyság, az allokációs hatékonyság makrogazdasági hatékonyság

szintjén is értelmezhetjük.15

Baranyai Zsolt 2009-ben publikált írásában olvashatjuk, hogy a m�t�i hatékonyság

javítására tett er�feszítések nem mai kelet�ek, közel egy évszázaddal ezel�tt Frederick

Winslow Taylor,16 amerikai közgazdász megfigyelte az orvosokat m�téti tevékenység vég-

zése közben. Megállapította, hogy, ha a m�tétet végz� orvosok kezébe m�t�sn�k adogat-

nák a m�tét alkalmával a m�szereket, akkor kevesebb beteg vérezne el a m�tétek alatt,

mert figyelmük csak a szakfeladat ellátására összpontosulna, nem a m�szerek keresgélé-

sével foglalkoznának.17

A m�t�i munkafolyamatok attól kezdve nyilvánvalóan differenciálódtak, de ez a dif-

ferenciálódás nem terjedt ki a szakmai anyagok rögzítésére és a részfolyamatok mindenre

kiterjed� dokumentálására, egységes, szakmai, gazdálkodási, pénzügyi és számviteli vo-

natkozásban. A munkafolyamatok ésszer�sítése jelent�sen javítja a technológiai hatékony-

ságot.

4.3. M�TÉTI TEVÉKENYSÉG FINANSZÍROZHATÓSÁGA, HBCS-SÚLYSZÁM M�T�T ÉRINT�

VONATKOZÁSAI

A finanszírozási rendszer átalakulásával az egészségügyi intézményekben is felmerült az,

az igény, hogy a menedzsment a gazdasági folyamatokat jobban kézben tartsa, részfolya-

matairól egyre több információt kapjon, és az információ a döntés el�készítésben használ-

ható legyen. Mindez azonban nem megy anélkül, hogy az egészségügyi szolgáltató, tulaj-

donos, ne gondolná újra céljait és m�ködését, munkatársai elvárásain, céljain keresztül is.

Írja Krokovay András, 2004-ben megjelent cikkében és hozzáteszi, hogy egyértelm�en,

mindez, csak egy magasabb rend� szervezeti kultúra keretei között, a tanuló szervezetek

felépítésén keresztül valósulhat meg leginkább.18

15SE EMK egészségpolitikai jegyzet 2001, Dr Gaál Péter, 39. pp. 16 Taylor 1911-ben kiadott „A tudományos irányítás alapelvei” cím� könyvében leírt alapelvek kés�bb „Taylorizmus”

néven váltak ismertté, egyik alapelve:Figyelmesen válaszd ki a feladatra legalkalmasabb munkásokat. 17 IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER szerz�: Baranyai Zsolt, M�t�i hatékonyság javítása 18 IME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS szerz�: Krokovay-Kohán. letöltés: 2012. 03. 27. 19: 00

18

A Központi M�t� keretén belül m�köd� osztályos m�t�k a kontrolling kimutatások-

ban önálló költséghellyel rendelkeznek. Ez sajnos még nem jelenti azt, hogy magára a

Központi M�t�re teljes, át fogó költség-bevételelemzést lehessen készíteni, mivel saját

költségvisel�vel nem rendelkezik a terület. Ennek oka, hogy a bevételeket nem konkrétan

a m�tétek után kapjuk, hanem a teljes ellátás – HBCs, betegségcsoportba sorolás – után.

Így a bevételek az osztályos fekv�beteg költségvisel�kön jelentkeznek, a m�téti tevékeny-

ségek költségeivel együtt.

Bár a HBCs tartalmaz m�téti súlyszámrészt, ahhoz, hogy ebb�l a m�t�re vonatkozó

bevételt lehessen kimutatni, olyan informatikai rendszerre lenne szükség, mely az egyes

m�tött betegeket külön leválogatná, és a m�t�re vonatkozó súlyszámot elkülönítené. Tu-

domásom szerint ilyen rendszer ma Magyarországon nem létezik.

4.4. STATISZTIKAI ADATOK RÖGZÍTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA

Dr. Szentgáli Gyula (1923-1980), a szekszárdi kórház akkori f�igazgatója gépi adatfeldol-

gozó központot hozott létre a kórházban - ipari üzemekben kiselejtezett - lyukkártya fel-

dolgozó gépekkel. Itt indult meg hazánkban el�ször 1967-ben a kórházi adatok folyamatos

gépi feldolgozása. Dr. Szentgáli Gyula kidolgozta a kórházi ápolási események legfonto-

sabb adatait tartalmazó Adatlap-ját, adaptálta hozzá az Egészségügyi Világszervezet "Be-

tegségek Nemzetközi Osztályozása" (BNO) kódrendszerét. Hamarosan országos rendszer-

ré n�tte ki magát, alapja lett a mai kórházi adatgy�jtéseknek.19,20

Szentgáli f�igazgató úr már akkor tudta, hogy az adatok gy�jtésének és rendszerezé-

sének hatalmas értéke van az intézmények és ez által az egész Magyar Egészségügyi ellá-

tórendszer, statisztikai dokumentálhatósága vonatkozásában.

Azóta több mint 50 év telt el, a fekv� és járóbeteg ellátás dokumentációs kötelmei, a

dokumentumok szakmai és tartalmi értékei, valamint formai elvárásai a kor követelmé-

nyeinek megfelel�en, folyamatos fejlesztéseknek köszönhet�en, színvonalas és nemzetkö-

zi összehasonlításokban is bemutatható, értékelhet� adatokká n�tték ki magukat. A m�t�k

szakmai anyagfelhasználása, kapacitás kihasználtsága, szervezettsége, humáner�forrás

menedzsmentje ez idáig kevés figyelmet kapott. Napjainkban is a figyelem számos eset-

ben kizárólag az aneszteziológia tevékenységére fókuszál, mint protokollok, mint m�téti

check-listák vonatkozásában.

19 www.gyogyinfok.hu/magyar/történet. html. letöltés: 2012. 03. 27. 19: 00. 20 IME V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2006. JÚNIUS Az orvosi dokumentáció min�sége-kontra- finanszírozási adatjelenség

a kórházi gyakorlatban. Szerz�: Dr. Bordás István

19

Azonban az anesztéziológia m�t�i jelenlétén kívül, a m�tétek számottev� költségét a

m�téteknél használt szakmai anyagok a m�t�k használati ideje, technológiája és a m�téti

személyzet teszi ki, ezért dokumentálásuk, rendszerbe integrálásuk az intézmények m�-

ködtethet�sége szempontjából elengedhetetlen.

Baranyai Zsolt az IME VIII. évfolyam, 2009. novemberi számában megjelent cikké-

ben kihangsúlyozza, hogy:

[A kórházi ellátásban a m�t�i tevékenység mind a betegellátás, mind a finanszírozás

szempontjából meghatározó jelleg�. A Healthcare Financial Management Assotiation sze-

rint a m�t� a legnagyobb bevételt hozó, de egyben a legnagyobb kiadásokat felemészt�

költséghely egy kórházban.]21

A cikkb�l az is kiderül, hogy elméletben a cikk írója is tisztában van azzal a ténnyel,

hogy a m�t�k szakmai anyagfelhasználását kell átláthatóbbá tenni, anyag felhasználási la-

pokat kell bevezetni, a napi programok kezdését kell a m�t� munkarendjéhez igazítani, de

nem vázol fel semmilyen kezdeményezést a megvalósítás érdekében.

A m�t�k gazdaságos üzemeltetésével, ésszer� anyagfelhasználásával kapcsolatban,

nem találtam sem az interneten, sem a látóterembe került egyéb források között érdemben

felhasználható információkat, elképzeléseket, csak olyan jelleg� munkákkal találkoztam

melyek a hiányosságot tárják fel, megoldások nélkül.

Ezért, és az általunk alkalmazott módszer helyességének bizonyítása érdekében,

felmérést készítettem az Ország különböz� pontjain elhelyezked� kórházakban annak ér-

dekében, hogy megbizonyosodjak a m�t�k szakmai anyag beszerzési, felhasználási, rögzí-

tési gyakorlatáról. A felmérést sz�k körben végeztem, a leíró statisztika módszereivel,

kérdéseimet, kérd�íves formában tettem fel 7 kórház központi m�t�jének vezet� asszisz-

tensének bevonásával.

A kórházak elhelyezkedésük szempontjából is változatosak, nyugati országrészb�l 3,

déli-országrészr�l 1, közép magyarországi régióból 1, a f�városból 1, keleti országrészb�l

1 prominens kórház anyag felhasználási gyakorlatát kérdeztem meg.

A kiküldött kérd�ív a mellékletben található. (1. melléklet)

21 IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER szerz�: Baranyai Zsolt, M�t�i hatékonyság javítása

20

4.5. KÉRD�ÍV KIÉRTÉKELÉSE

A felmérés eredménye

A 7 megkérdezett magyarországi kórház által megküldött adatok alapján a következ�

eredményeket kaptam:

1. kérdés: Alkalmaznak-e anyag-felhasználási lapokat akár összesített akár betegszin-

ten, ha igen, milyen szakmai anyagokra terjed ki?

A válaszadók 71%-a felelt igennel, 29%-uk nem használ anyag-felhasználási lapot.

3. ábra 1.-2.-kérdésre adott válasz

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

2. kérdés: Alkalmazása esetén általános, vagy szakma specifikus-e az anyag-

felhasználási lap?

Jelent�s heterogenitás figyelhet� meg a hazai intézmények szakmai anyagok nyo-

mon követését szolgáló rendszereiben. A felmérés során válaszoló egészségügyi

intézményekt�l nyert információk alapján látható, hogy az intézmények alig több

mint 10%-ánál használnak szakma specifikus anyagfelhasználás követését lehet�vé

tev� adatlapokat. 29%-uk mondta, hogy egyes szakmák esetében van részletes

anyag-felhasználási kimutatása például az ortopédia és traumatológia számára,

ugyanakkor a sebészet, szemészet, idegsebészet, urológia, szájsebészet,

fül-orr-gégészet anyagfelhasználása összesítve kerül feldolgozásra. A kórházak

28%-nál pedig semmilyen mértékben nincs szakmánként szegmentálva a szakmai

anyag forgalom adatai.

21

4. ábra Anyagfelhasználási lapok használata

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

3. kérdés: Rendelkezik-e a központi m�t� gazdasági-informatikai rendszerrel?

A válaszadók 57%-a igennel felelt. Egyes helyeken ez a gyógyszertárral és az

anyaggazdálkodási osztállyal összeköttetésben áll.

Más esetben az anyagok igénylése online történik, de az online rögzítés technikai

megvalósítása nem történt meg.

Egy másik intézmény, mely rendelkezik számítógépes rendszerrel, nem m�ködteti

még teljes kör�en. Az anyag-felhasználási lapok a nap végén rögzítésre kerülnek,

de nincs a rendszer összeköttetésben a raktárral, és az anyagokhoz nincsenek árak

hozzárendelve, így nem tudható pontosan mennyibe is kerül az aktuális m�téti be-

avatkozás. A havi anyagrendelés a m�téti statisztikából kerül összeállításra, me-

lyek havi bontásban kerülnek feldolgozásra.

5. ábra Bármilyen mérték� lefedettséget jelent� számítógépes rendszer használata

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

22

4. kérdés: A szakmai anyag útjára vonatkozik (egészen a m�téti anyagfelhasználásig).

Igénylés gyakorisága:

A válaszadók 50%-a havonta. 16% hetente, másik 17%-uk pedig konszignációs

raktárt tart fent, és a maradék 17% akkor ad le rendelést, amikor elfogy a szakmai

anyag a m�t�ben.

Tehát a válaszadók utolsó 1/6-a nem egyszerre adja le anyagrendelését, hanem a

szükségletekhez igazítva. Havi igénylés és szállítás van az általános szakmai anya-

gokból, speciális anyagokból (varróanyag, izolálás, kötszer) heti igénylés. Implan-

tátumokból, varrógépekb�l és ortopédiai protézisekb�l a folyamatos felhasználás

és utánpótlás a m�t� területén lev� konszignációs készletekb�l történik.

6. ábra Anyagrendelések gyakorisága

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A kérdés többi részére nem kaptam választ.

5. kérdés: Van-e az anyagfelhasználásnak protokollja az intézményben?

A válaszadók 57%-a használ bizonyos protokollokat.

7. ábra Valamilyen szakmai protokoll használata

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

23

6. kérdés: Milyen gyakran kerül a m�t�be más szakmai anyag a rendelésben leadott-

hoz képest (mennyiségben, típusban)?

A választ adó intézmények felénél ez nem fordul el�. A fennmaradó intézmények

harmada ritkán szembesül ilyen problémával, másik 1/3-nál többször is el�fordul.

Az összes intézményb�l megmaradó 17% pedig gyakran találja szembe magát

ilyen helyzettel.

8. ábra A m�t� a rendelést�l eltér� szakmai anyagot kapta

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

7. kérdés: Befolyásolja-e a m�t� anyagfelhasználásának betegszint� dokumentáltsága

az intézmény m�ködtetését?

Mindössze egy kórház gondolta úgy, hogy nem.

8. kérdés: Ha nincs az intézményükben moduláris rögzítés, akkor milyen módon

számolnak el a szakmai anyagigénylés és felhasználás mértékével?

Erre a kérdésre egy megkérdezett intézmény sem válaszolt, ezért nem tudtam érté-

kelni.

Sajnos írott dokumentációt, nyomtatványt egyik intézmény sem küldött, ezért azt nem tu-

dom értékelni.

Nem vitatom és nem is vitathatom, hogy az általuk vezetett m�téti, anyagfelhasználást do-

kumentáló adatlapok tartalmaznak-e olyan gazdasági, raktárprogramban is alkalmazható,

raktár azonosító számokat, a számviteli törvény által meghatározott bontásban.

Azonban véleményalkotásomat nagyban el�segítette volna a dokumentáció megismerése!

24

Összehasonlító értékelése

A felmérésben kapott válaszok rendszerezésével jól látható, hogy azokban az esetekben,

amikor szakmánként lehet látni a felhasználásra kerül� anyagmozgást, az racionalizálja az

anyagrendelést és megakadályozhatja a szükségtelen biztonsági tartalékok felhalmozását,

jelenlétét a készletgazdálkodásban. A válaszokat adó intézmények esetén azok, melyek

részletes kimutatásokat használnak az anyagmozgás jellemzésére, ott megfelel�en kialakí-

tott számítógépes háttérrendszerrel határozták meg a m�t� anyagszükségletét, és ehhez

igazították a megrendelés rendszerét.

9. ábra Szakmaspecifikus rendelés háttere

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

Ezzel szemben azok a kórházak, melyek csak néhány szakma és néhány szakmai anyag

esetében határozzák meg a felhasznált anyagmennyiséget, vagy egyáltalán nem bontják le

az anyagmozgást erre a szintre, kevésbé szabályozott módon képesek m�ködtetni a szak-

mai anyag forgalmukat.

25

10. ábra Nem szakmai részletesség� nyomon követés háttere

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A kérdésekre adott válaszokból az is kiderült, hogy egy-két válaszadó kivételével,

nagy nehézséget jelentett a válaszok megfogalmazása is, nem ismerik a m�téti modul,

gazdasági- informatikai rendszer, raktári modul és egyéb gazdasági tevékenységet kifejez�

szavak jelentését, azok mögött húzódó gazdálkodási tevékenységek tartalmát.

Nem tudták értelmezni a 4. pontban feltett kérdéseimet, annak csak az igénylésre

vonatkozó kiterjesztésére válaszoltak. Természetesen ez nem a válaszadók hiányossága,

számomra az általuk bemutatott egészségügyi intézmények érdektelensége nyilvánul meg

a gazdálkodás ésszer�sítése, így a m�téti anyagfelhasználás betegszint� rögzítésének ki-

alakítása vonatkozásában.

Sajnos a 8. kérdésre senki sem válaszolt, ezért gondolom, hogy a m�t�kben nincs

gazdasági-informatikai rendszer, az online rendelés kifejezést nem magyarázta senki,

könnyen lehet, hogy ez a telefonálást jelenti a beszerzési osztályra. Vagy különböz�, kon-

szignációs raktárkészletet kihelyez� cégek, rendeléseket és nyilvántartásokat megkönnyít�

segédprogramjainak használatát jelentheti még.

26

5. M�TÉTI ANYAGFELHASZNÁLÁS RÖGZÍTÉSE

Betegszint� anyagfelhasználás rögzítése érdekében ki kellett találni az intézmény számára

a legtöbb információt adó, a rögzítést végz� személy számára pedig a legkönnyebben ki-

tölthet�, azaz felhasználóbarát, valamennyi m�tétes szakmára kiterjed�, egységes küls�

megjelenést biztosító un. Kreditlapot, vagy más néven m�téti anyag-felhasználási lapot.

Intézményünkben jelenleg csak a központi m�t� vezet betegszint� anyagfelhasználás ki-

mutatására alkalmas dokumentációt, a kontrolling véleményeket figyelembe véve azonban

el�bb, vagy utóbb az ápolásban és a diagnosztikában is szükségszer� lenne a betegszint�

költségkimutatás. A m�t� anyagraktár kialakításával egy id�ben ki kellett alakítani az

anyagkiadási és dokumentálhatósági rendszert, ami lehet�vé tette a betegszint� anyagfel-

használás rögzítését.

A betegszint� m�téti anyagfelhasználás rögzítését, a 2006. május 15-t�l kezdett 1

hónapos próbaid�szak után, 2006. június 15-én vezettük be.

A rögzítés bevezetése nagyon nagy ellenállásba ütközött, és elmondható, hogy a mai

napig el�fordul, hogy kritizálják, támadják, létjogosultságát vitatják. A negatív kritikákat

megcáfolandó, több esetben mentette már meg a m�t�s szakasszisztens „becsületét” az

írott dokumentáció. Természetesen támogatók is akadnak a manuális szakmák orvosai kö-

zül is. Többször a segítségére voltunk a n�gyógyászat költségeinek, m�téti tevékenységé-

hez kötött, 1-1 orvosra vonatkozó anyag felhasználási szokásainak gazdaságossági számí-

tások formájában, történ� megjelenítésében. Ezért is nagyon fontos lenne, hogy a rend-

szer, amelyben a beteg felvételét�l a távozásáig dokumentálva van, kapcsolódjon a m�téti

anyag felhasználási rendszerhez, vagy a m�t�ben használt rendszer kapcsolódjon annak,

minden fontos gazdasági vonatkozású adathalmazával a medikai rendszerhez, így biztosít-

va az adatok beteghez kapcsoltságát és archiválását. Ennek szintén a jöv�be mutató értéke,

ha a meghatározó, testbe ültetett idegen anyagok (implantátumok), elektronikus formában

archiválásra kerülnek.

Rögzítés el�nyei annak tükrében, hogy az intézmény ez idáig, semminem� informá-

cióval nem rendelkezett a m�téti tevékenység területér�l:

• Szakmaspecifikus, minden szakma speciális igényeit figyelembe vettem az anyag

felhasználási lap megszerkesztésénél, egységes küls� megjelenítést biztosítva,

könnyen kitölthet�, logikailag azonos elv alapján összeállított tartalom alapján

27

• Minden szükséges információt tartalmaz, betegdokumentáció hivatalos eleme le-

hetne, ha a medikai és a gazdasági rendszer összeköttetése megtörténne

• Statisztikai adatokat hordoz, így a kutatásokban is használható adathalmazzal ren-

delkezik

• M�téti dokumentáció kötelez�en kitöltend� eleme, ami a min�ségbiztosítási rend-

szer m�ködtetésének alapfeltétele

• Tervezhet�ség alapja, mert feldolgozásával anyag felhasználási protokollokat ké-

szíthetünk, ami a hosszú távú tervezésben segítséget nyújthat

• Számlaadás feltételét megteremti

• Ellen�rizhet�ség alapja, akár szabadon beszerzett, akár konszignációs raktárba ki-

helyezett szakmai anyag útja kontrollálható, követhet�

• Felel�sséget hordoz a m�szerel� m�t�s szakasszisztens és az operat�r vonatkozá-

sában

• Nem utolsó sorban a megszaporodott m�hibaperek alkalmával, mint véd�pajzs

vesz részt az intézmények és annak dolgozói védelmében, a felhasznált anyagok

min�ségének és mennyiségének igazolása érdekében

5.1. SZAKMAI ANYAG IGÉNYLÉSI FOLYAMATA

A következ� 5.2. pontban leírt, és egy szemléletes folyamatábra segítségével bemutatott

rendszer m�ködteti a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Nonprofit Zrt. Központi

M�t�, szakmai anyag körforgását. A beszerzést�l a felhasználásig, az összes résztevé-

kenység valamint lehetséges ütközési pont bemutatásával arra törekedtem, hogy szemléle-

tesen ábrázoljam a m�t� logisztikai, anyaggazdálkodási, szakmai anyag-követési, elszá-

moltatási útvonalát.

Mint az, a 11. ábrán látszik, a m�t�k zavartalan, folyamatos üzemeltetésében, koor-

dinációjában hatalmas adminisztratív apparátus, az intézmény számos szakterülete vesz

részt, annak zökken�mentes m�ködtetése a betegellátás folyamatos és magas szint� bizto-

sítása érdekében.

A központi m�t�k szakmai anyag ellátásának logisztikai útvonala bemutatja a szak-

mai anyagok és az azokat kísér� bizonylatok útját, az áru központi raktárba érkezését�l a

szakmai anyag felhasználásáig.

28

5.2. SZAKMAI ANYAG IGÉNYLÉSI-FELHASZNÁLÁSI FOLYAMATA

11. ábra A jelenlegi szakmai anyag körforgás és rendelés

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A m�tétes szakmák leltárfelel�s m�t�sn�i, heti igénylési rend alapján a központi m�t�

anyagraktár, raktári dolgozójának leadják a kitöltött anyagigényl� könyvüket, mely alap-

ján a raktári dolgozó összekészíti a szakmai anyagot. Az átadásról gépi bizonylat készül,

amit az átadó és az átvev� is aláírásával hitelesít. A szakmai anyag, a gépi bizonylatolás

következtében már a szakmaspecifikus m�t� technikai kódján, vagyis az átmeneti, kézi

raktárban van nyilvántartva, egészen addig ameddig, a m�t�ben, a m�téti beavatkozás

függvényében megtörténik az anyagfelhasználás. Ezt követ�en, a modulrögzít� számító-

gépen is rögzíti az anyag felhasználási lapon szerepl�, felhasznált szakmai anyagokat. A

raktár szempontjából ezzel a lépéssel történik meg az anyagfelhasználás, és a feldolgozást

követ�en csökken a kézi raktár leltárkészlete. A valós felhasználás korrekt könyvelése ér-

dekében hó közi szúrópróbákat lehet elrendelni. Ha szabálytalanságot észlelünk, értesítjük

a megfelel� munkatársat, legtöbb esetben a leltárellen�rt, majd közös munkával megkeres-

sük a hiba okát, amit többnyire meg is találunk.

A következ� nyomtatványokkal a dokumentáció lépéseit mutatom be a szakmai

anyag igénylését�l a felhasználáson át a rögzítésig.

29

5.2.1. Hagyományos anyagigényl� könyv használata (2. melléklet)

A szakmai anyag átmeneti költséghelyre való kiadása hagyományos igényl�könyv segít-

ségével történik. A leltárfelel�s m�t�s szakasszisztens által összeállított szakmai anyag

igény, a szabályoknak megfelel�en felsorolásra kerül az igényl�könyvben. Igénylésnél

minden esetben feltüntetik a cikkszámot, szakmai anyag megnevezését, darabszámát,

igénylés dátumát és az igényl� aláírásával hitelesíti az igénylést.

5.2.2. Átadás kézi raktárból kézi raktárba (Cikk) (M134) (3. melléklet)

A szakmai anyag átvételekor a raktáros elkészíti a CT EcoStat gépi bizonylatát, amit ismét

az átadó és átvev� aláírása hitelesít. Az informatikai rendszerben ekkor kerül

szakmaspecifikus, átmeneti-kézi raktárba a vételezett szakmai anyag.

5.2.3. Adatlap m�téti anyagfelhasználás nyilvántartásához (4. melléklet)

A szakmai anyag betegszint� anyagfelhasználása, szakmaspecifikus anyag felhasználási

lapok (kreditlap) segítségével történik. Minden, intézményünkben képviseltetett manuális

szakma rendelkezik anyag felhasználási lappal. Kitöltése kötelez�, szabályzatba foglalt.

5.2.4. Anyagfelhasználás manuális rögzítése (5. melléklet)

Az adatlapot minden m�t�s szakasszisztensnek kötelez� kitölteni, a m�téti anyagfelhasz-

nálás függvényében. Aláírásával elismeri, hogy az általa bejelölt szakmai anyagokat fel-

használták, az orvos csak a fejlécben szerepl� adatok valódiságát igazolja aláírásával.

5.2.5. Anyagfelhasználás gépi rögzítési folyamata (6. melléklet)

CT-EcoStat - M�téti anyagfelhasználás modul segítségével a kézzel írott, a nap végén ösz-

szegy�jtött és leadott kreditlapokat a Központi M�t� m�téti modulkezel�je informatikai

úton rögzíti.

5.2.6. Anyagfelhasználás gépi bizonylata (7. melléklet)

Gépi bizonylatot készítünk a rögzítést követ�en. Erre azért van szükség, mert a rögzítéssel

még nem csökken a kézi raktár készlete, csak a bizonylat elkészítésével. Ekkor látja a

készlet csökkenését az anyagkönyvelés, számvitel illetve a leltározási csoport. A bizonylat

lezárása után terhel�dik szakmai anyag a költségvisel�re, vagyis a szakmaspecifikus fek-

v�beteg osztályra.

5.2.7. Listázási lehet�ségek (8. melléklet)

Számos lehet�ség áll rendelkezésre a statisztikai és ellen�rzési lehet�ségek végzéséhez:

� M�téti óraszám

� M�t� kihasználtság

30

� M�tét id�tartama: él�munka ráfordítás költségeinek meghatározásához szükséges

� Személyzet ismeretében a konkrét bérköltség is megállapítható a m�téti díjkalku-

lációkhoz

� Átfektetési id� ismeretében megfelel� munkaszervezéssel a hatékonyság növelhet�

� Személyzet leterheltsége megállapítható

� Férfi- n� arány számszer�síthet�, bizonyos pl. daganatos megbetegedések esetében

� Betegségek el�fordulásának szezonalítása, pl. fekély perforatio

� OENO kódok (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) BNO kódhoz kapcsolt-

sága

� OENO kód, diagnózis. Az adott beteg után kapott OEP térítéshez szükséges. HBCs

besorolást ezekb�l, az adatokból lehetséges meghatározni.

� Kontrolling csoportnak adatszolgáltatás nyújtása.

Magyarázat: HBCs, BNO, OENO

12. ábra Forrás: NYME - KTK – OGYEÜ, 2012 Finanszírozás el�adás, Garancsy László

Az aktív ágyak finanszírozása Magyarországon a homogén betegségcsoportok (HBCs)

rendszere alapján történik 1993. július 1-t�l.

A rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki a Yale Egyetemen, Fetter professzor

vezetésével a 70-es években, eredetileg min�ségellen�rzési és statisztikai célokkal. Beve-

zetésére 1983-ban került sor, finanszírozási célból két biztosítótársaságnál, a Medicare és

a Medicaid társaság kórházaiban.

A DRG (Diagnosis Related Group) magyarországi megfelel�je a HBCs, a besorolást, az

ellátást indokoló betegségek és a besoroláshoz kiemelt orvosi beavatkozások OENO klasz-

szifikációja határozzák meg.22

22 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/5, Dr.Karner Cecília, Egészségügyi finanszírozási technikák elmé-

lete Magyarországon. pp. 42.-43.

31

6. BESZERZÉS, KÖZBESZERZÉS

Interjút készítettem a beszerzési osztály egyik munkatársával, hogy feladataikat jobban át-

lássam és a beszerzési folyamatot intézményi szinten is megértsem.

A Beszerzési osztály a Gazdasági Igazgató irányítása alatt, önálló szervezeti egység-

ként m�ködik.

Kiemelt fontosságú feladatai:

� A szakmai, gyógyító és gazdasági tevékenységek hátterének biztosítása

� Saját területén a kötelezettségvállalási rendszer m�ködtetése

� Gazdálkodási egységek havi, összegzett terv-tény anyagfelhasználásáról rendszeres

tájékoztatás nyújtása, az intézmény egészére vonatkozó jelentések készítése

6.1. BESZERZÉSEK

� Az intézmény, különböz� osztályai által leadott igények rendszerezése

� Ajánlatok begy�jtése, elbírálása

� Megrendelések elkészítése, visszaigazolások felülvizsgálata, szállítási szerz�dések

megkötése

� Azonnali beszerzések kivitelezése anyagbeszerz� közrem�ködésével

� Szoros együttm�ködés a központi raktárral

� Új beszállítók felkutatása költséghatékonyság érdekében és szakmai igények figye-

lembe vételével

� Raktárkészletek folyamatos figyelése, napi fogyóanyag szinten tartása

� Szállítólevelek ellen�rzése, igazolása, megrendelésb�l kivezetése

� A KEF által kiírt eljárások figyelése, havonkénti újraértékelése -2012-ig

� Osztályos reklamációk kezelése

� Kapcsolattartás az intézmény osztályaival és a beszállítókkal

A beszerzési ügyintéz� a raktári készleteket a CT-EcoStat - Raktári Modul alapján ellen-

�rzi, figyelembe véve az eltelt id�szak adatait, tehát készletgazdálkodást végez.

6.2. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS

� Számítógépes készletgazdálkodási rendszer CT-EcoStat – igénybevételével

� Rögzített forgalmi adatok, be és kiadások lekérdezésével

32

� Az osztályos keretgazdálkodás igényl�kódonkénti – havi – adatainak elemzése,

menedzsment felé közlése

� Havi készletszintek raktárakkal és m�szaki osztállyal közös elemzése, készletnor-

mák folyamatos figyelése

� A kimen� rendelések tényadatainak napi nyilvántartása, elemzése

� Az anyagbeszerzések szállítóról történ� folyamatos kivezetése, számlák

kollaudálása. Közbeszerzési eljáráson keresztül érkez� szakmai anyagok és egyéb

termékek cikkszám szerinti részletes nyilvántartása

� Az intézmény anyagvételezéseir�l, az anyagkönyvelési bizonylatokkal havi tájé-

koztatás a raktári cikktörzseknek megfelel� tagozódásban

� A menedzsment felé (igazgatók) havi értékelés készítése a beszerzésekr�l, fel-

használásokról, készletforgalmi adatokról

� Az osztályos keretgazdálkodás elemzése alapján módosításra javaslattétel a szak-

mai anyag bizottság havonta összehívott értekezletei alkalmával

� Elfekv�, felesleges készletek hasznosítási lehet�ségeinek feltárása, kezdeményezé-

se, értékesítése, javaslattétellel

� Korszer�tlen anyagok, eszközök feltárása, javaslat készítése, selejtezésben közre-

m�ködés

A szakmai igények leadásakor, a min�ségi kifogások megel�zése érdekében azt a

gyakorlatot folytatjuk, hogy a beszerzési osztály felé továbbított igényre, amennyiben spe-

ciális, nem helyettesíthet� szakmai anyagról van szó, nevesítjük az igényt. Feltüntetjük a

gyártót vagy a forgalmazót a szakmai anyag katalógusszámát, és megjegyzésben kérjük a

beszerzési osztályt, hogy amennyiben a termék piaci ára és a bekért árajánlatok ezt lehet�-

vé teszik, úgy az általunk megjelölt szakmai anyagot részesítsék el�nyben. Ha a rendelni

kívánt szakmai anyag volt már a rendszerünkben, akkor ráírjuk a saját rendszerünkben

használt cikkszámát, a beszerz� munkájának megkönnyítése érdekében.

6.3. ÁRAJÁNLATOK BESZERZÉSE

A Beszerzési osztály minden felmerült igényre, raktárkészletek pótlására, minden termék

esetében árajánlatot szerez be. Ha nehézségbe ütköznek, nem ismerik a szakmai anyagot,

vagy nincs kapcsolatuk az orvosszakmai céggel, elfogadják a segítségünket.

A Központi M�t� speciális helyzeténél fogva, engedéllyel rendelkezik a kapcsolat-

tartásra, így lehet�ségünk van a beszerzési osztály munkáját segíteni szakmai anyagisme-

33

retünkkel. Személyes egyeztetést követ�en a beszerzés munkáját megkönnyítve, el�fordul,

hogy árajánlatot kérünk, természetesen az ide vonatkozó szabályok figyelembe vételével,

amit azonnal továbbítunk a Beszerzési osztálynak.

A személyes kapcsolattartás következtében a mai gazdasági és finanszírozási hely-

zetben már sokszor ki tudtuk húzni a kórházat a szorult helyzetb�l. Gyorsabban tudtunk

reagálni akkor, ha egyenrangú félként kezelnek és megosztják velünk a beszerzés során

felmerült problémákat. Így fel tudunk készülni a vészhelyzetekben kialakuló szakmai

anyagellátási zavarokra, hiányokra, szakmai tapasztalatunk alapján be tudjuk helyettesít-

tetni a szállítási problémával küszköd� cégek termékeit. Az is el�fordul, hogy a kórház,

likviditási problémák miatt, „tiltó listára” kerül egy-egy beszállítónál. Megfelel� informá-

ció birtokában, azonban id�ben tudunk reagálni, és nem marad ellátatlanul a központi m�-

t� szakmai anyag vonatkozásában. Az ésszer�ség határain belül szakmai önállóságot biz-

tosítanak és ez a napi konfliktusok kialakulásának esélyeit nagyban csökkenti. Konszigná-

ciós készleteink pótlását a betegszint� anyagfelhasználást követ�en, írásban jelezzük a be-

szerzési osztály felé, ahol elkészítik a megrendelést a konszignációs készlet pótlása érde-

kében.

Konszignációs szerz�dés alapján kihelyezett szakmai anyagok:

� szemlencsék

� ortopédiai protézisek, fémanyagok

� érprotézisek

� szájsebészeti fémanyagok.

[A konszignáció folyamatát b�vebben a 7.1. fejezetben fejtem ki]

Közbeszerzési eljárás alá vont termékeknél a tender el�készítést a központi m�t�ben

állítjuk össze, megfelel� gondossággal, a szakmai igények figyelembe vételével, a kész

anyagot a közbeszerzési referens véglegesíti, majd a beszerzési osztály kéri be az árajánla-

tokat.

Az elkészült anyagot a menedzsment minden esetben leellen�rzi, ha szükséges fe-

lülbírálja, F�igazgató úr láttamozza, majd a referens a közrem�köd� szervezet elé tárja,

ahol a kiírás végleges formátumot kap, a szakma még véleményt nyilváníthat, de a jöv�-

ben a központosított közbeszerzés bevezetésével nyilván el�térbe kell helyeznünk a komp-

romisszum készségünket az üzemeltethet�ség érdekében.23

23 VMCSFK, Nonprofit Zrt. Beszerzési Osztály M�ködési Szabályzata

34

6.4. KEF ÁLTAL KIÍRT ELJÁRÁSOK

A Központi Ellátási F�igazgatóság (KEF) által kiírt és eredményes eljárások egészségügyi

termékekre vonatkozó részei minden kórházra kötelez� jelleg�ek. A Központi Ellátó

Szerv feladatainak ellátására a Büntetés- Végrehajtás Országos Parancsnokságát jelölte ki

a Kormány, a 44/2011. (III.23.) Kormányrendelet értelmében. Ennek részletes bemutatása

a 6.7. fejezetben található.

6.5. KÖZPONTI RAKTÁR SZEREPE

Minden, a beszerzési osztály által megrendelt szakmai anyag a központi raktárba érkezik,

ahol megtörténik azok fizikai átvétele, biztonságos, megfelel� tárolása, meg�rzése, komis-

siózása, kiadása az igényl� osztályok felé.

6.6. SZAKMAI ANYAG KÖZPONTI M�T�BE JUTTATÁSA

Minden hónap els� szerdáján a havi, heti szakmai keretek felkerülnek a felhasználók

szakmai felhasználói kódja alá, mely keret összeghatárig szabadon felhasználható. Ennek

értelmében igényelhetjük ki az intézmény központi raktárába beérkeztetett szakmai anya-

got, igényl� programon keresztül, szigorú keretfigyelés alkalmazásával.

A CT-EcoStat - Anyagigénylés modulján keresztül feladott igényünket a központi

raktár dolgozója komissiózza, majd tételes átadás-átvételi bizonylat ellenében kiadja. A

kiadási bizonylat elkészítésével a szakmai anyag a központi m�t� anyagraktár készletén

megjelenik.

Szakmaspecifikus raktárakba a már leírt módon kerül a szakmai anyag. A m�tétes

szakmák alleltárai kézi raktárként m�ködnek, az anyagfelhasználás dokumentálása után a

sikeres gépi rögzítést követ�en jelenik meg, az adott manuális szakma költségeként a fel-

használt szakmai anyag. A leltárfelel�s m�t�s szakasszisztensek bels� megbízás alapján

látják el feladatukat, azonban sem munkaügyi, sem egyéb szervezési, vezetési feladatokkal

nem rendelkeznek. Feladatuk kizárólag a szakmai anyag vételezése, felhasználásának

nyomon követése, anyag felhasználási lap ellen�rzése, hó végi és éves leltár elkészítése.

6.7. A KÖZBESZERZÉS M�T�KET ÉRINT� FOLYAMATAI

A közbeszerzési referenssel folytatott interjú alapján a m�t�ket érint� közbeszerzések

2011. évben:

� protézisek – közösségi nyílt eljárás

35

� varrógépek és tárak – nemzeti, egyszer� eljárás

� egyszer használatos m�téti textíliák – közösségi, nyílt eljárás

� csontsebészeti implantátumok – nemzeti, egyszer� eljárás

� szemlencse – közösségi, nyílt eljárás

� orvosi m�szerek – nemzeti, egyszer� eljárás

� orvosi gáz – közösségi, nyílt eljárás

A 2003. évi CXXIX. Közbeszerzési törvény két eljárásrendet határoz meg, Közös-

ségi és Nemzeti eljárásrendet. A beszerzések becsült értékét alapul véve kell meghatároz-

ni, hogy melyik eljárásrendben folytatjuk le az eljárásokat. A Közösségi eljárásrendet net-

tó 50 373 770 Ft, a Nemzeti eljárásrendet pedig nettó 8 000 000 Ft feletti becsült érték ese-

tén alkalmazzuk. Az eljárásrendeken belül vannak még külön meghatározott eljárások,

ilyenek pl. a nyílt, meghívásos, tárgyalásos, egyszer� eljárás, amelyeket a törvényben

meghatározottak szerint lehet alkalmazni.

A közbeszerzési alapelve a Kbt. 1.§ paragrafusában foglaltaknak megfelel�en:

� 1.§ A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerz�dés megkötését is – az ajánlatké-

r� köteles biztosítani, az ajánlattev� pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát

és nyilvánosságát.

� Az ajánlatkér�nek esélyegyenl�séget és egyenl� bánásmódot kell biztosítani az

ajánlattev�k számára.

� Az Európai Unióban letelepedett ajánlattev�k és a közösségi áruk számára nemzeti

elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepe-

dett ajánlattev�k és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzé-

si eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzé-

sek terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

Az ajánlatkér�nek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvé-

delmi szempontok figyelembevételére.

Sajnos, azonban mint azt tapasztalatból tudjuk is, a közbeszerzés nem igazán „fel-

használó barát”, vagyis nem mindig sikerül elérni azt, hogy jó áron, jót kapjunk, még a

leggondosabban összeállított specifikáció esetében sem.

Az eljárások el�készítésében aktív feladat hárult a szakmai vezetésre, ez egészen

2012-ig érvényes. A 2012-ben várható változásokat akár pozitív, akár negatív irányban

megítélni elhamarkodott lenne, azonban a módosításokat kötelességem bemutatni.

36

A Kormány 2012-ben módosította a gyógyszer, orvostechnikai eszköz és fert�tlení-

t�szer beszerzések rendszerét.

Módosítás 2012-ben:

A Kormány 46/2012. (III.28) számú kormányrendeletben szabályozza a fekv�beteg

szakellátást nyújtó intézmények részére történ� gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fer-

t�tlenít�szer beszerzések országos központosított rendszerét.

A rendelet hatálya kiterjed az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, az egész-

ségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történ� finanszírozásának részletes

szabályairól szóló 43/1999. (III.3) Kormányrendelet 36.§ (1) bekezdése alapján fekv�be-

teg-szakellátást nyújtó intézmények, továbbá az egészségügyr�l szóló törvény hatálya alá

tartozó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egyéb szervezetek az egészségügyi

szolgáltatásokhoz kapcsolódó gyógyszerbeszerzéseire, orvostechnikai eszköz beszerzései-

re, valamint fert�tlenít�szer beszerzéseire - kivételt képeznek ez alól azon beszerzések,

amelyek vonatkozásában a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök beszerzésének sajátos

szabályairól szóló kormányrendelet szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jár el.

A kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott gyógyszerek és orvostechnikai

eszközök tekintetében kötelesek az intézmények beszerzéseik során a rendeletben foglal-

tak szerint eljárni.

1. melléklet a 46/2012. (III.28) Kormányrendelethez.

Azon gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, amelyek beszerzésére az 1.§ (1) be-

kezdésében meghatározottakon túl az 1.§ (3) bekezdése szerinti egyéb szervezetek is e

rendelet szerint kötelesek eljárni:

� Tisztító hatású eszközfert�tlenít� szerek

� Röntgen-kontrasztanyagok

� Kötésrögzít� kötszerek

� M�téti kötszerek

� Primer sebfed�k

� Orvosi keszty�k

� Infúziós és transzfúziós szerelékek

� Intravénás kanülök

� Egyszer használatos fecskend�k

� Egyszer használatos injekciós t�k

� Zárt vérvételi rendszerek

37

Orvostechnikai eszközök:

a) az orvostechnikai eszközökr�l szóló 4/2009. (III.17) EüM rendelet 2.§-ban megha-

tározott eszköz, és

b) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökr�l szóló 8/2003. (III.13.)

ESZCSM rendelet 2.§ (1) bekezdés a) pontjában említett eszközt kell érteni

A rendelet 10.§ (2) bekezdése értelmében az orvostechnikai eszközök beszerzésére

vonatkozó rendelkezéseit - az 1. mellékletben meghatározott orvostechnikai eszközök be-

szerzése kivételével - a 2012. október 15-ét követ�en megkezdett közbeszerzési eljárások-

ra kell alkalmazni. Központi beszerzést koordináló szervezet: a Gyógyszerészeti és Egész-

ségügyi Min�ség- és Szervezetfejlesztési Intézet.

A rendelet szabályozza a központi beszerz� szervezet feladatait, a Tanács és az

egészségügyi szakmai kollégium szerepét, az önkéntes csatlakozás, valamint a saját hatás-

körben megvalósított beszerzések eseteit, és a központosított közbeszerzés lefolytatásának

részletszabályait is. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a jelenleg a KEF által, a központo-

sított közbeszerzési rendszerr�l, valamint a központi beszerz� szervezet feladat- és hatás-

körér�l szóló 168/2004. (V.25) Korm. rendelet alapján végzett feladatokat is átveszi a

GYEMSZI, melynek módjáról és ütemezésér�l folyamatos tájékoztatást ad a honlapján.

A 44/2011. (III.23.) Kormányrendelet szabályozza a büntetés-végrehajtási szervezet

részér�l a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló

egyes ellátási kötelezettségekr�l, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok

ellentételezésének rendjét.

A 44/2011. (III.23.) Kormányrendelet módosítását tartalmazza a 286/2011. (XII.22.)

Kormányrendelet, mely 2012. január 1-jét követ�en a kedvezményezetti körbe belevonja

az egészségügyért felel�s miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén m�köd�

országos intézeteket, valamint az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó egész-

ségügyi intézményeket is. Ennek értelmében a Kedvezményezett ellátása az ellátási meg-

állapodással érintett, a fogvatartottak kötelez� foglalkoztatása keretében el�állított termé-

kek és szolgáltatások körében - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivé-

tellel - kizárólag a Központi Ellátó Szerv útján valósul meg. Az ellátási kötelezettség - a

hulladékgazdálkodási tevékenységi körbe tartozó szolgáltatások esetében minimális érték-

re tekintet nélkül, egyebekben a nettó 100.000,- forintot elér�, vagy meghaladó igényekre

terjed ki.

A Központi Ellátó Szerv feladatainak ellátására a Büntetés- Végrehajtás Országos

Parancsnokságát jelölte ki a Kormány.

38

A 44/2011. (III. 23.) Kormányrendelet szabályozza a közbeszerzési értékhatárok

alatti ellátást, a közbeszerzési értékhatárok alatti ellátás ellenértékével kapcsolatos kitéte-

leket, a közbeszerzési értékhatárokat elér� vagy meghaladó közszolgáltatási ellátásokat,

továbbá azok forrásait, az ellátási megállapodásokat, a központosított közbeszerzési rend-

szerrel való kapcsolatot, az adatkezelést és ellen�rzést is.

Kedvezményezett általi elfogadásának, ill. elutasításának lehet�ségeit, tárgyalási

kezdeményezésre, továbbá az ellátási megállapodás megkötésére vonatkozó információ-

kat. http://bvop.hu/? mid=94&lang=hu

Szintén a BV honlapján található meg azon termékek és szolgáltatások listája, mely-

nek"kínálatából" kell a Kedvezményezetteknek beszerzéseiket bonyolítani.

http://bvop.hu/?mid=91&lang=hu

Az alábbi képeket a büntetés végrehajtás fotóarchívumában találtam, a képek azt bizonyít-

ják, hogy a rabmunkának hagyományai vannak hazánkban.

13. ábra A Nógrád Megyei Levéltár fotógy�jteményéb�l.24 Letöltés: 2012. 04. 19. 20:00;

24

http://www.nogradarchiv.hu/kateg-187-1-szakkonyvtarunk.html

39

7. A KONSZIGNÁCIÓ M�T�KET ÉRINT� FOLYAMATAI

Konszignációs raktáraknak nevezzük azokat a raktárakat, amelyekben a betegellátás köz-

vetlen és folyamatos kiszolgálása érdekében – a felhasználásig a szállító tulajdonában ma-

radó – szakmai anyag készlet kerül elhelyezésre.

Konszignációs raktár létesítésekor a – Kórház és a beszállító között létrejött – kon-

szignációs szerz�dés és a bels� szabályzat rendelkezései az irányadóak. A megállapodás

megkötésekor a két fél érdekkompromisszumára kell törekedni.

Konszignációs raktár létesítését és m�ködtetését kizárólag a f�igazgató engedélyez-

heti a gazdasági igazgató ellenjegyzése mellett. Az engedélyezés és az ellenjegyzés a kon-

szignációs szerz�dés aláírásával realizálódik. Engedély nélküli konszignációs raktár létesí-

tése és m�ködtetése fegyelmi felel�sségre vonással jár.

7.1. KONSZIGNÁCIÓS KÉSZLETEK MEGRENDELÉSE ÉS PÓTLÁSA

A konszignációs raktárakban elhelyezett eszközök – a tényleges felhasználásig – a beszál-

lítók tulajdonát képezik. Az egyes készletféleségek szerz�déses keretek között történ� le-

szállítására folyamatosan, a tényleges fogyás függvényében kerül sor. A lehívások üteme-

zését és volumenét a felmerül� igények és a raktárkészlet pillanatnyi állapota határozza

meg. A szerz�dés realizálása a megrendeléseken keresztül valósul meg.

A konszignációs raktárból kivételezett tételekr�l írásos összefoglaló készül. A fel-

használó egység által összeállított elszámolásnak megfelel�en, a Beszerzési osztály, jelen-

tést küld a partnercég részére, amely alapján a felhasznált tételeket leszámlázzák és visz-

szapótolják.

7.2. KONSZIGNÁCIÓS KÉSZLET LELTÁROZÁSA

A készletkezelés során a kihelyez�vel egyeztetett és bels� leltárra egyaránt szükség van. A

kihelyez�vel egyeztetett készletrovancs a konszignációs szerz�dés szerinti id�szakonként,

de évente legalább egyszer, bels� leltár pedig a szakmai anyagleltár s�r�ségével azonos

arányban végrehajtandó.25

Intézményünk konszignációs szabályzata részletesen tartalmazza a munkafolyamat-

ok leírását, annak betartása minden dolgozó részére kötelez� érvény�. A szabályzat I. mel-

léklete a m�t� konszignációkezel� folyamatát szabályozza. (14. ábra)

25 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Konszignációs raktárak m�ködtetésének szabályzata 2012

40

14. ábra Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház. Nonprofit Zrt. Konszignáció folyamata

Forrás: VMCSFK. Nonprofit Zrt. Konszignációs szabályzata 2012.

41

8. LELTÁROZÁSI KÖTELEZETTSÉG A KÖZPONTI M�T�BEN

Rend szerint a Megyei Kórház, mint Zrt. területén évi egy, a mérleg alátámasztását szolgá-

ló leltárra van szükség. Ezt a 2000. évi C törvény 69.§ (2) bekezdése szerint a tárgyév de-

cember 31-re összeállított leltár alátámasztására kell elvégezni. A leltárba bekerül� adatok

valódiságáról – a leltár összeállítását megel�z�en – leltározással vagyunk kötelesek meg-

gy�z�dni.

A m�téti tevékenység szakmai anyagfelhasználásának kontrollálására a betegszint�

analitika vezetése mellett kiegészít� tevékenységként id�szakos ellen�rz� leltár készítésé-

re kerül sor havonta, illetve kéthavonta. A m�téti anyagfelhasználás moduláris rögzítésé-

nek bevezetésére 2008 októberében került sor. Az anyagfelhasználást szakma specifikusan

rögzítjük, a raktári vételezéssel párhuzamosan felhasználó osztály kézi raktárába terhel�-

dik, majd a m�téti beavatkozás alkalmával, a m�tét alatt felhasznált orvos-szakmai anya-

gok a betegszint� anyagfelhasználás rögzítése következtében a fekv�beteg osztály költsé-

gére terhel�dik.

A vételezés és a felhasználás különbsége a raktárkészlet, a m�téti anyagfelhasználás,

így kett�s kontroll alatt áll. Egyrészt a rögzített anyagfelhasználást ellen�rizzük, másrészt

a raktárkészletet vetjük össze a gépi és a fellelt mennyiség vonatkozásában. A leltárellen-

�rzés fényt derít a legcsekélyebb eltérésekre is, jótékony hatást gyakorol a dokumentációs

fegyelem elsajátítására érdekében. Leltár eltérések lehetséges okai:

� Negatív = nem könyvelt tételek

Leltárhiány

Kérdés:

Hazavitte?

Elfelejtette?

Nem jól könyvelte?

� Pozitív = nem tényleges felhasználás került könyvelésre,

Leltártöbblet

Kérdés:

Nem kapta meg a beteg?

Megszokásból könyvelt?

(adományok, minták)

42

9. BETEGSZINT� ANYAGFELHASZNÁLÁS KONTROLLING

JELENT�SÉGE

A m�t�k gazdaságos m�ködtetése meghatározó, gazdálkodása egyaránt felel�s az árbevé-

telért. A ráfordítások mértéke a m�t�k racionális, tudatos szakmai anyagfelhasználásán,

munkaszervezésén és a m�t�k ésszer� kihasználtságán keresztül csökkenthet�.

A Központi M�t� gazdálkodási gyakorlata a betegszint� anyagfelhasználás rögzíté-

sének alkalmazásával arra törekszik, hogy intézményünk kontrolling rendszerének fejlesz-

tésével összhangban, az Európai Uniós irányelveknek megfelelve az esetszint� költség-

elemzés m�t�i szakaszának adatbázisát megteremtse.

A pontos adatokhoz szükség van az esetszint� gyógyszer és szakmai anyagfelhasz-

nálás mérésére és rögzítésére. A m�tétek alkalmával felhasznált szakmai anyagok

költségelése, a szakmai munka beteghez való hozzárendelése a Központi M�t� esetében

nem ütközik akadályba, mert egy meglév� munkafolyamatot kell a TIOP 2.2.4-pályázat

keretein belül az új kontrolling rendszerhez integrálni.

„Amennyiben a lehet� legmélyebb szinten rendelkezünk a költségekkel, bármilyen

irányban összegezhetjük �ket”, mondja Bakallár Sándor a Kórház cím� szaklapban, Zöldi

Péter lapmenedzser kérdésére adott válaszában, majd hozzáteszi, nem csak osztályos, in-

tézményi, hanem betegségcsoportonkénti vagy akár orvosonkénti költségelemzést és fede-

zetelemzést is lehet készíteni. Ha a költségekhez az árbevételt is hozzá lehet tenni, bizo-

nyos HBCs-k esetében kiderülhet, hogy az már az ápolási költségeket sem fedezi.26

Intézményünkben a Központi M�t�ben 2006-tól rögzítjük a betegszint� anyagfel-

használást, ezzel lehet�vé téve az orvosi, ápolási és m�téti költségek egyértelm� elkülöní-

tését. Szakmai anyagnyilvántartásunk integráltan m�ködik, többek között az anyaggazdál-

kodási - beszerzési - osztállyal, a központi raktárral valamint a pénzügyi osztály, leltározá-

si, anyagkönyvelési csoportjával, így készletnyilvántartásunk napi szinten kontrollálható.

A rendszer hiányossága, hogy a gyógyszertári rendszerrel való együttm�ködés nem teljes

kör�, így a gyógyszerfelhasználásunk, csak költséghelyi költségként jelenik meg, amit ha-

vi összesítés és havi gyógyszerleltár készítésével határozunk meg.

Az esetszint� költségek maradéktalan kimutatásához szükséges a gyógyszertári

rendszer integrációja a meglév� gazdasági, medikai és HRM (Human Resource Manage-

ment – Humáner�forrás Gazdálkodás) nyilvántartó rendszerekhez.

26 Zöldi Péter. Mérhet�ség és kontroll a TIOP 2.2.4-ben. Kórház, 2011.10. sz. 46.old.

43

A felsorolt rendszerek egy nagy, közös rendszerré integrálása a költségek VIR szá-

mára is használható, mérhet� értékeinek bemutatása és a tervezhet�ség érdekében. Alap-

vet� feladat különböz� döntés-el�készítésekhez szükséges gazdasági számítások végzése.

Ezek lehetnek:

� Esetiek vagy rendszeresek,

� Konkrét betegre vonatkozóak,

� Konkrét beavatkozásra vonatkozóak,

� El�zetesek, vagy utólagosak.

Gazdaságossági számítások elvégzése:

� Döntés el�készítésnél: orvos-szakmai, vagy gép-m�szervonatkozásban a költség-

számításoknál részadatként a szakmai anyagráfordítás költsége is szerepel.

Kontrolling véleményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a szakmai anyag

betegszint�, szakmaspecifikus, anyag felhasználási lapon történ� rögzítése, a betegszint�

ráfordítások kimutatásainak gy�jtési munkáiban jelent�s el�relépést hozott intézményünk-

ben.

A m�tétek száma 2007–2011 között

15. ábra. Els� lépésként szakma specifikusan a m�téti esetszámokat kezdtük gy�jteni.

Forrás: Központi M�t�, havi m�téti esetszám összesít� 2007-2011-ig.

Saját készítés 2012

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

Sebészet 2 706 2 525 2 417 2 275 2 568

Sebészet amb. kism�t� 960 1 442 1 147

Érsebészet 763 812 674 673 1 383

N�gyógyászat 2 702 2 702 2 402 2 534 2 577

Urológia 1 816 1 257 1 373 1 190 1 303

Gyermeksebészet /URG 346 357 356 433

Szemészet 2 194 2 270 2 113 1 537 1 750

Gégészet 1 625 1 403 1 540 1 664 1 639

Szájsebészet 283 305 324 248 308

Traumatológia 2 351 2 300 2 370 2 307 2 493

2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

44

9.1. KONTROLLING SZEMPONTOK A KÖZPONTI M�T�BEN ALKALMAZOTT

KÖLTSÉGHELYI FELOSZTÁS ALAPJÁN

Kontrolling csoportvezet� beszámolója alapján az alábbi költséghelyi felosztás érvényesül

intézményünkben:

INFRASTRUKTÚRA KÖLTSÉGHELYEK: „E” épület, „A” épület

Az infrastruktúra költséghelyek a m�t� m�ködési hátterének költségeit foglalja ma-

gában. A költséghelyeken jellemz� közvetlen költségek:

Egyéb anyagok, irodaszer, nyomtatvány, bérleti díj, tisztító szerek, karbantartási

szolgáltatás, textíliák költségei.

A költséghelyeken jelentkez� közvetett költségek:

Épület fenntartás, központi takarítás, anyagkönyvelés, orvosi gázellátás, karbantar-

tás, vízellátás, áramellátás, f�tés, melegvíz-szolgáltatás, átlag ÁFA költségei.

SZEMÉLYZETI KÖLTSÉGHELY: M�téti személyzet

A m�t� személyzetének bérköltségei jelennek meg ezen a költséghelyen. A m�tétet

végz� orvosi, ill. anesztéziát végz� team bérköltségei, az adott osztály orvosi és

aneszteziológiai költséghelyein van nyilvántartva. Ezen költséghelyekr�l átadott szolgálta-

tásként terhel�dnek a m�téti tevékenység költséghelyeire, az elvégzett munka arányában.

A költséghelyeken jelentkez� közvetlen költségek:

Bérköltségek, mint fix, változó, jutalom, cafetéria, költségtérítések, bérjárulékok,

táppénz, egyéb vásárolt szolgáltatások.

A költséghelyeken jelentkez� közvetett költségek:

Épületfenntartás, víz, villany, f�tés, melegvíz-szolgáltatás, mosatás.

ANYAGRAKTÁR KÖLTSÉGHELY: M�t� anyagraktár

Az anyagraktár költséghely els�sorban az implantátum és gyógyszerfelhasználás

költségeit tartalmazza. Az itt található költségek a gyógyszerfelhasználás arányában kerül-

nek átadásra a m�téti tevékenységek költséghelyeire. A szakmai anyag felhasználás köz-

vetlen költségként jelenik meg a m�téti tevékenységet végz�k költséghelyein, a raktári

felhasználás mértékében.

A költséghelyeken jelentkez� közvetlen költségek:

Tisztítószerek, karbantartási anyagok, gyógyszer, textíliák, egyszer használatos

anyagok, implantátumok, kötszerek, varróanyagok, értékcsökkenés költségei.

45

A költséghelyeken jelentkez� közvetett költségek:

Gyógyszertár, m�téti személyzet, anyagkönyvelés, karbantartás, átlag ÁFA költsé-

gei.

M�TÉTI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGHELYEI: M�téti tevékenységet végz� m�tétes szakmák

költségeit tartalmazza.

Az egyes költséghelyekre átterhelt költségeket az adott m�t�ben eltöltött m�téti óra,

- melyet az aneszteziológiai tevékenységb�l, a m�téti személyzetb�l, - orvosi óraszámból,

- nem egyenl� a m�téti órával, hiszen a m�téteknél több orvos is jelen lehet – a használt

m�t�asztalok száma alapján oszt fel a kontrolling csoport.

A költséghelyeken jelentkez� közvetlen költségek:

Textíliák, szakmai anyagok, orvosi gázok, technikai eszközök karbantartása, egyes

esetekben bérköltségeket is tartalmaz, a magyarázat alapján, azért mert állítólag tevékeny-

ségét tekintve, elkülönülten helyezkedik el a többi szakmához képest.

A költséghelyeken jelentkez� közvetett költségek:

Orvosi költséghelyek, aneszteziológiai tevékenység, aneszteziológiai szakmai anyag,

épület, m�t� infrastruktúra, m�téti személyzet, m�t� anyagraktár, sterilizálás, anyagköny-

velés, orvosi gázellátás rezsi költsége, energia, átlag ÁFA költségei.27

9.2. KÖVETKEZTETÉSEK

A közvetlen költségek vonatkozásában a kontrolling teljes mértékben a könyvelési adatok-

ra támaszkodik. Befolyása ezek min�ségére csak abban a tekintetben érvényesül, ha a már

feldolgozott adatok között a felfedezett hibákra fel kell hívnia a figyelmet, hogy azok a jö-

v�ben helyesbítésre kerüljenek.

9.3. HIÁNYOSSÁGOK A KONTROLLING SZEMLÉLETBEN

A jelenlegi rendszer több okból kifolyólag sem alkalmas a korszer� gazdálkodási folyamat

megvalósítására. A felvázolt költségfelosztásból nem derül ki, hogy ki és mit operált, mi-

kor, kivel és hol dolgozott, milyen technikai eszközök igénybevételével, mit használt fel,

és még több olyan ismérvet lehetne sorolni, amivel pontosan meg tudnánk határozni a

költségek mértékét.

27 Kontrolling csoport, csoportvezet�jével folytatott interjú, 2012

46

Jelenlegi értelmezésben a Központi M�t� hatalmas költséget képvisel, nincs önálló

bevétele, csak kiadása, az átterhelt, ráosztott mosatási és egyéb költségek, személyzet

vagy négyzetméter arányában jelennek meg a számadatok között.

A mosatási költség azért szembet�n�, mert 2006-tól teljes kör�en egyszer használa-

tos m�téti izolálást és a személyzet részére egyszer használatos zsilipruhát vezettünk be,

mégis a mai napig az éves mosatási költsége a m�t�knek meghaladja a 10 000 000 Ft-ot.

A m�téti órák nem tükrözik a valóságot, aneszteziológiai tevékenység a „local” beavatko-

zásoknál nincs.

Energia szolgáltatás forint átterhelését m�t�kre a m�szaki osztály dönti el, annak el-

lenére, hogy nem ismerik a tényleges m�téti tevékenység szakmánkénti óraszámait.

9.4. KONTROLLING SZEMLÉLET GAZDASÁGI JELENT�SÉGE

A kórházi üzemeltetés több oldalról közelíthet� meg. Az egyik megközelítés szerint, gyó-

gyító és az azt kiszolgáló tevékenységre vizsgálódhatunk. Az els� a gyógyító tevékenység,

vagyis az orvos és a beteg kapcsolata, ami természetesen nem lehet üzlet. A másik terület

az ellátást biztosító kórházi üzem. Ez számos feladatot ró a m�ködtet�re, tulajdonosra,

mint például az ingatlan karbantartása, felújítása, üzemeltetése, f�tése és h�tése, vagy pél-

dául a gyógyszerek, a szakmai anyagok, implantátumok és egyszer-használatos m�téti tex-

tíliák, illetve a bonyolult és drága technikák, m�szerek beszerzése. Természetesen ez a

megközelítés az elemi tevékenységek összesítéséb�l építkezik. A kontrolling az elemi te-

vékenységek bevételeit és kiadásait, piaci folyamatait, összefüggéseit elemzi, tervezi és a

megvalósulást követi - terv/tényelemzés.

Vagy éppen az étkeztetés, mosás, takarítás, és egyéb, a m�ködés szempontjából el-

engedhetetlen kiegészít� feladat. Az itt felsorolt tevékenységek egyt�l-egyig piaci környe-

zetben m�ködnek. 28

A központi m�t� is a fent említett üzemeltetési rendszerben m�ködik, szolgáltatá-

sunk a nap 24 órájában, megfelel� szakemberekkel és infrastruktúrával áll a manuális

szakmák rendelkezésére, a betegellátás és gyógyítás folyamatossága és eredményessége

érdekében.

Munkatársaimmal nap, mint nap azon dolgozom, hogy a m�t�k zavartalan szakmai

anyag ellátását, gyógyszer és kötszer utánpótlását, gép-m�szer ellátását és karbantartását,

humáner�forrás ellátottságát biztosítsuk, a gazdaságosság keretein belül, de a szakmai

28 IME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004.MÁRCIUS szerz�: Krokovay-Kohán. letöltés:2012.03.27. 19:00

47

igényeket figyelembe véve, költségkontroll alkalmazásával, mely kiterjed a m�t�kihasz-

náltság rugalmas, napi átszervezésére is.

Közgazdaságtan nyelvére lefordítva az én célom sem más, mint, minimális ráfordí-

tással a rendelkezésre álló er�források optimális kihasználásával a maximális eredmény

elérése a m�t�k teljes kör� üzemeltetésének vonatkozásában.

Második lépésként a m�téti esetszámok és a felhasznált szakmai anyagok mennyisé-

gének egymáshoz viszonyulását vizsgáltuk meg.

16. ábra Forgalmi adatok a beszerzési osztály és a központi m�t� adatai alapján

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A 17. ábrán már a m�téti esetszámok - növekedése illetve csökkenése - alakulása is

látszik, mely els� látásra együttmozgást mutat a szakmai anyag beszerzési költségeivel.

17. ábra Forgalmi adatok a beszerzési osztály a kontrolling csoport és a központi m�t� adatai alapján

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

����� ����� ����� ����� �����

�� ������������� ������� ������� ������� ������� �������

���� �!"���� �# #������� ������ ������ ������ ������ ������

$�%��� �!������ ������ ������ ������ ������ ������

&'�(�)������ � ������ ������ ������ ������ ������

������

������

������

������

������

������

������

�

������

�������

�������

�������

�������

48

Azonban, ha a költségeket mélyre hatóbb vizsgálat alá vonjuk és statisztikai módszerek

igénybe vételével számításokat végzünk, standardizálást alkalmazva, meglep� eredmé-

nyeket kapunk.

Vizsgálatom alapjául a 2008-as év raktárforgalmi adatait vettem bázisértéknek.

Így, százalékos értékben megjelenítve, a 2008-as évhez viszonyítva mutatom be a

különbségeket a költségek alakulásában.

18. ábra Anyagköltségek cikkcsoportok szerinti standardizált összehasonlítása 2008-as bázisérték alap-ján

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A központi m�t� szakmai anyagellátásának nyomon követése alkalmával lehet�sé-

günk van a különböz� cikkcsoportok alapján is a felmerül� anyagköltségeket évenként

összehasonlítani. Standardizálással a költségek változása összevethet�, függetlenül, az

adott év összes m�téti esetszámától.

Az egyes szakmai anyag költség csoportokon belül mutatkozó eltérések részletes

nyomon követése által, ellen�rizhet�vé válik egy-egy korábbi döntés eredménye. A

2008-2010. évek anyagköltség alakulásának ábrázolása rámutat többek között arra, hogy

például az egyszer használatos zsilipruhák bevezetése és napi rutinszer� használata meg-

növelte a m�téti beavatkozásokhoz köthet� éves szakmai anyagköltséget (2253 cikkcso-

port).

A 18. ábrán az is látható, hogy ezzel párhuzamosan a hulladékkezeléshez köthet�

anyagköltség vonatkozásában is költségnövekedés történt (22708 cikkcsoport), ami a

megnövekedett hulladékképz�déssel magyarázható.

Ugyanakkor az a kérdés merül fel, hogy miért nem jelenik meg ez a költség csökke-

nés a mosatás költségeinél? (9.3 pont)

49

Költségszámításokat befolyásoló tényez�:

A 21111 és 2114 cikkcsoportok összehasonlító értékelését befolyásolja a konszigná-

ciós készletek könyvelési gyakorlata, melyek értékben nem jelennek meg a m�t� anyag-

raktár által vezetett anyagköltség kimutatásokban.

A konszignációs szakmai anyag költségek korlátozott hozzáférhet�sége akadálya le-

het a költségek áttekinthet�ségének, ezáltal a racionalizálást célzó intézkedések kivitele-

zésének is.

19. ábra Beszerzési osztálytól kapott adatok alapján készítettem az ábrát, melyen látszik, hogy az adatok 2008-2010-ig álltak rendelkezésre, a 2008-as év csak részben.

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A 19. ábra alapján megállapítható, hogy az egyes cikkcsoportokra jutó költségek

2008-as évhez viszonyítva emelkedtek. Ennek részben oka a szakmai anyagok beszerzési

költségeinek emelkedése, a m�tétszámok növekedése, valamint a m�tét számok szakmák

közötti eloszlásának megváltozása is. Külön hangsúlyozni kell, hogy amennyiben csak a

m�t� anyagraktár adatait vesszük figyelembe, amit mi magunk is át tudunk tekinteni, je-

lent�s hibákat véthetünk egy többéves áttekintés és összehasonlítás folyamán.

A konszignáció költségeit más helyen tartja számon a beszerzési osztály, más helyen

a kontrolling csoport és az adatok felhasználása sokszor korlátozott lehet mindegyikünk

esetében, mert nem egységes szerkezetben áll rendelkezésre. Fontos lenne egy rendszer-

ben, egységes séma szerint gy�jteni az adatokat, hogy több év szakmai anyagforgalmi

költségei konzekvensen áttekinthet�k legyenek.

50

9.5. RACIONALIZÁLÁS PONTOS BECSLÉSEN KERESZTÜL

Minden egészségügyi intézmény feladata a következ� évben felhasználásra kerül� anya-

gok, költségek el�zetes becslése. Általános gyakorlatnak számít az el�z� évben tapasztalt

értékek kivetítése a következ� évre. A nem megfelel�en elvégzett becslés következtében

jelent�s mérték� pótkeret igénylése válik szükségessé.

A m�t� havi kerete 15 200 000 Ft-ban került megállapításra. A 2008-2012-es évben

összesen a teljes éves felhasználás 20%-át tette ki a kért pótkeret mértéke. A pótkeret átla-

gos értéke 4 461 566 Ft volt 468 746 Ft-os szórás érték mellett.

20. ábra Központi M�t� szakmai anyag keretét�l eltér� igénylések bemutatása

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A pontatlanság els�dleges oka, hogy nem vesszük figyelembe azokat a tényez�ket,

melyek ténylegesen befolyásolják a következ� évi költségek alakulását. Leginkább az el�-

z� évi m�tétszámot vesszük alapul. Ennek a megközelítésnek a hiányossága még akkor is

fennáll, ha nem csak 1, hanem több év átlagos m�tétszámát vennénk alapul.

Közel 8-9%-os hibával kellene számolnunk, ami éves szinten jelent�s költséginga-

dozást eredményez, amit a következ� ábrán mutatok be, szakmaspecifikus bontásban.

51

��

��(*���

+ �� ���#!,

�(�-�.�/�,

�(��

��(*���

+ �� ��

�#!�(�-�

.�/��(��

��(*���

+ �� ���#!,

�(�-�.�/�,

�(��

Sebészet �0� �0� ��0�

Érsebészet ��0� ��0� ��0�

N�gyógyászat �0� �0� �0�

Urológia �0� �0� �0�

Gyermeksebészet /URG

��0� ��0� ��0�

Szemészet ��0� ,�0� ,��0�

Gégészet ,�0� �0� �0�

Szájsebészet ��0� �0� �0�

Traumatológia �0� �0� �0�

Összes m�tét �1��0� �1��0� �1��0�

1. táblázat Költségingadozások bemutatása szakma specifikus bontásban

Forrás: Saját készítés� ábra 2012.

A cél, ahogyan racionalizálhatjuk a költségeket egy predikciós matematikai modell,

amelybe beépítésre kerül az összes olyan információ, mely valóban hatással van a követ-

kez� évi beavatkozások számára, ezen keresztül a költségeik alakulására. A m�tétszámok

többek között szoros összefüggésben vannak az operáló orvosok számával illetve azzal,

hogy mennyi beavatkozást tudnak ellátni egy évben. A vállalt operációk száma éven belül

sem oszlik meg homogénen. Egyfajta szezonalitás figyelhet� meg: tavasszal és �sszel több

az operáció, míg a kivett szabadságok, szabadnapok miatt a nyári és év eleji id�szakban

kevesebb. Fontos, hogy csak a legfontosabb információkat használjuk fel, minden egyéb

változót távolítsunk el a modellb�l, mely zavaró tényez�ként jelenik meg. Szükséges egy

hosszú távú, egységes adathalmaz, melyek alapján tesztelni lehet az egyes változók hatá-

sát.

A tervezhet�ség racionalizálásához tehát szükséges egy számítógépes rendszer,

melyben összegy�jtésre kerülnek az adatok, melyek pontos számítások alapjául szolgál-

hatnak.

52

10. FEJLESZTÉSI LEHET�SÉGEK A M�T�I MUNKA HATÉKONYSÁGÁNAK

EL�SEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

� Infrastruktúra fejlesztése

� Informatikai rendszer fejlesztése

� Sterilizálási folyamat informatikai támogatása

� Logisztikai folyamatok optimalizálása

� Kontrolling rendszer átalakítása

� Humáner�forrás gazdálkodás racionalizálása

Mindezt csak integrált informatikai rendszer alkalmazásával lehetséges megvalósítani.

Nagy reményeket táplálunk a TIOP pályázatokhoz is, mert bizonyos Európai Uniós

beruházások esetén, alapvet� elvárásként szerepel a betegszint� költségkimutatás, így erre

a jöv�ben egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Ennek tükrében a kreditlapos m�téti

anyagfelhasználás vezetését intézményünk nagy jelent�ség�nek tartja.

Az informatikai eszközök fejlesztésével, vonalkódos szakmai anyagazonosítással,

leolvasókkal, a személyzet alap ismereteinek b�vítésével minden m�t� és m�t�sn� képes

lesz arra, hogy saját környezetében, saját maga rögzítse az általa felhasznált szakmai

anyagokat.

10.1. INFORMATIKAI FEJLESZTÉS A KÖZPONT M�T�BEN

A m�t� munkaszervezését, humán és infrastrukturális er�forrásainak optimális kihasznált-

ságát, hardver, illetve szoftver ellátását a központi m�t� diszpécser szolgálata irányítja.

Orvosi m�szer, illetve informatikai meghibásodás esetén azonnal elindítja a szükséges hi-

baelhárítási folyamatokat.

A m�t�k informatikai hátterét biztosító szerverek elhelyezése egy erre a célra kiala-

kított szerverteremben történik. A zavartalan és gyors m�ködés érdekében közvetlen kap-

csolatot kell létesíteni a m�t� és a szerverterem között. Így nem okoz problémát, akár

nagyméret� PACS képek (Picture Archiving and Communication System –képarchiváló

és –továbbító rendszer) gyors továbbítása sem, amivel jelent�sen könnyíteni lehet a m�té-

tet végz� orvos munkáját. A képek megjelenítése nagyméret� - nagy felbontású - monito-

rokon történik, a m�t�kben és a referálókban.

Mivel a m�t�kben is találhatók hálózati kapcsolattal rendelkez� számítógépek, így a

dokumentáció, legalábbis részben, elkészíthet� a m�tét közben, ilyen például az anyagfel-

53

használás is. Továbbá lehet�ség van mobileszközök használatára biztonságos vezeték nél-

küli, azaz WiFi kapcsolaton keresztül, titkosított csatornán. Ennek további el�nye, hogy

kés�bb – további költségek nélkül –, gyakorlatilag korlátlanul b�víthet� a hálózaton hasz-

nált eszközök száma.

A betegirányítást végz� rendszer természetesen összeköttetésben van a medikai

rendszerrel (azon belül a m�téti várólistákkal) és a gazdasági rendszerrel. Így ide nem kell

újból, kézzel rögzíteni a betegadatokat - hiszen azok elérhet�vé válnak a medikai rend-

szerb�l - illetve amely szakmákban várólisták vannak, ott a m�téti beosztás is automatiku-

san generálódhat. További lehet�ség, ha változás történne a m�téti programban, arról a be-

tegirányító szoftver e-mail vagy SMS értesítést küldhet a m�téti team tagjainak.

Egy elektronikus lázlap rendszer kompletten gy�jti a m�tétek során mért élettani

adatokat és egy külön szerveren összesíti. Megoldást biztosít a gyógyszeradagolásra, illet-

ve annak figyelésére is.

[Az elektronikus betegazonosítás a betegirányítás rendszeréhez kapcsolódik. Ez a

rendszer els�sorban RFID (Radio Frequency IDentification - rádiófrekvenciás azonosítás),

illetve segéd megoldásként vonalkód alapján tudja a betegeket azonosítani. Az RFID érzé-

kel�k a m�t� ajtótokban, illetve szükség esetén a m�t�kben helyezkednek el. Ez megköny-

nyíti a beteg adatok rögzítését, hiszen az aktuális m�t�ben lév� számítógépek és egyéb in-

formatikai elven m�köd� eszközök azonnal a m�t�ben lév� beteg adataira állnak rá. Ezzel

nagyfokú biztonságot tudunk elérni a beteg azonosítás terén. Pontosan lehet mérni a m�té-

tek idejét is.]29

A 22. ábrán az egyik lehetséges diszpécser modul képi megjelenítését szeretném

bemutatni. Látható, hogy annyi m�t�t lehet egyszerre a monitoron megjeleníteni, amennyi

m�t�vel rendelkezik az intézmény. A kamerarendszeren keresztül továbbított kép a disz-

pécser számára pontos információt ad a m�tét pillanatnyi állásáról, a betegcsere hatéko-

nyabbá tétele érdekében.

29

TIOP-2.2.4./09/1”Struktúraváltás a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.-nél”projekt fejlesztési célkit�zései,

2010, Informatikai összefoglalója alapján.

54

21. ábra Példa a m�t� diszpécser rendszerére

Forrás: Mediszer Kft. 2011.

10.2. STERIL PROGRAM FEJLESZTÉSE KÓRHÁZUNKBAN

2008-ban az akkori Logisztikai osztályvezet� azzal az ötlettel állt el�, hogy a Központi

Sterilez� vezet� asszisztensével állítsuk össze a m�téteknél használatos kézi m�szerek,

m�téti tálcák, egyedileg csomagolt eszközök, szerintünk alkalmazható, kontrollálható út-

vonalát, és a m�szerek körforgásának folyamatát. Az elméleti tervezést követte az infor-

matikai megvalósítás, így a folyamat számítógépen is követhet�vé és dokumentálttá vált.

Els�dleges cél a m�szerek nyomon követhet�sége volt. A körforgás minden lépése

kontrollálható, a m�szer felhasználása, mosogatása, sterilizálása, szállítása, raktározása,

majd ismételt felhasználása követhet� legyen. Így bármilyen szabálytalanság, hiányosság,

tévedés, esetleges hibázások könnyen kideríthet�k, így a probléma felmerülésekor a tálca

sterilitása, vagy annak hiánya bebizonyítható, személyi felel�sség megállapítása visszake-

reshet�.

Folyamat:

A központi sterilizálóban a m�szerek mosogatását követ�en a kézi m�szereket tál-

cákra rakják, majd a tálca kap egy vonalkódot, egy egyedi azonosítót. A folyamat követ-

kez� lépéseiben ezzel a vonalkóddal a tálca egyértelm�en azonosítható. A vonalkódot egy

speciális indikátorcsíkkal ellátott címkére nyomtatják, ami elszínez�dik a sikeres sterilizá-

lási folyamatban. A steril tálcákat a központi sterilizáló átadja a központi m�t�nek, err�l

55

egy átadási bizonylat is készülne. A m�t�kben a tálca felhasználását is informatikai úton

rögzíteni kellene, az adatok között a dátum, a beavatkozás, a felhasználó m�t�, a m�t�sn�

(jogosultság) is szerepel. Ezek után kerülnek a m�szerek ismét a központi sterilizálóba,

megfelel� átadási bizonylatot követ�en. A sterilizálóban történ� mosogatással és csoma-

golással indul újra a k�rforgás, hiszen itt fog egy újabb egyedi azonosítót kapni a m�szer,

vagy m�téti tálca.

A rendszer egyéb képességei:

Minden egyes felhasználó meghatározott jogosultsági szinttel rendelkezik, a belépé-

sük után ennek megfelel�en jelennek meg a menüpontok is a képerny�n (azonosítás fel-

használónévvel és jelszóval). A tálcát felhasználó m�t�s szakasszisztens nem látja a köz-

ponti sterilben használt menüpontokat, de a steril munkatársa sem látja a m�t�kben megje-

len�t. A tálcák összeállításának módosításához vagy új dolgozó rendszerbe lépéséhez egy

magasabb jogosultsági szint szükséges (amit pl. f�m�t�sn�, steril vezet� asszisztens kap).

A magasabb jogosultsági szint le tudja ellen�rizni a tálca aktuális pozícióját, hol tart

a folyamat, hol van a tálca.

Jelenleg a rendszer csak a központi sterilben m�ködik, mosogatásnál ellátják a tál-

cákat vonalkóddal, így kerül a m�t�kbe a steril tálca. Felhasználás után a tálca azonosító-

ját felragasztjuk a kredit lapra, azonban egyel�re nem áll rendelkezésünkre megfelel� in-

formatikai háttér, így jelenleg csak szóban tudjuk megbeszélni az esetleges problémákat.

Napi gyakorlatunkat a tálcák sterilizálási folyamatában a 23. ábrán mutatom be:

56

22. ábra Tálcák és eszközök körforgása

Forrás: Kommunikáció a steril és a m�t� között, avagy a biztonságos adathordozás

Suhajda Márta el�adása, Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2009. December 8.

Az ábrát és a programot készítette: Bertók Balázs

A folyamat teljes kör� alkalmazását azonban az informatikai eszközök sz�kös rendelke-

zésre állása nehezíti, a m�t�k infrastrukturális fejlesztése, melyre reményeim szerint 2012

utolsó negyed évében kerül sor, ezt a technikai hiányosságot is megoldja.

57

11. ÖSSZEGZÉS

11.1. INFORMATIKAI ÖSSZEGZÉS

A Kreditlap rendszer bevezetése nagy el�relépést jelentett a m�téti anyagfelhasználás

kontrollálása tekintetében. Teljes kör� bevezetésére már évekkel ezel�tt sor került, gépi

adatrögzítése azonban a traumatológiai és ortopédiai tevékenység vonatkozásában, sze-

mélyzet hiányában nem valósult meg. Az összes egyéb szakterület rögzítését egy modul-

rögzít� munkatárs végzi.

Ennek eredményeképpen egyre pontosabb, részletesebb, szerteágazóbb dokumentá-

ciót tudunk készíteni, anélkül, hogy ezzel a m�tétet végz� orvosok, m�t�s szakassziszten-

sek feladatait növelnénk, illetve elvonnánk az id�t a szakfeladat ellátásától.

Egyel�re hiányzik az informatikai háttér, azonban a számon kérhet�ség miatt a ma-

nuális bevitel elengedhetetlen. Gyakorlatunk azt mutatja, hogy biztonságosabbnak t�nik,

ha a gépi rögzítés el�tt, papír alapon megtörténik a szakmai anyagok számba vétele.

A felhasználás id�pontjában történ� papíralapú rögzítés hatalmas el�nye, hogy a pa-

pír egyszer�sége lehet�vé teszi, hogy a meglehet�sen kevés és az informatikára esetleg

kevésbé fogékony személyzet, a beavatkozás után közvetlenül, nem pedig a nap végén,

emlékezetb�l, rögzítse a felhasználást. Így leellen�rizhet� a m�szerel� m�t�sn� részér�l is

és a rögzítést végz� munkatárs részér�l is, a gépi rögzítés megkezdése el�tt az anyag fel-

használási lap pontos kitöltése.

A jöv�ben törekedni fogunk a vonalkódos anyagkiadás lehet�ségének bevezetésére,

m�t�anyagraktár szakmai anyag kiadási rendszerének megváltoztatására.

11.2. KONTROLLING ÖSSZEGZÉS

Kontrolling vonatkozásában hasznos lenne, ha technikailag a költségvisel�re a központi

m�t� anyagraktárból kerülne a szakmai anyag, közvetlen betegszint� anyagfelhasználás

bevezetésével, az alleltárak – szakmaspecifikus kéziraktárak – technikai költséghelyeinek

kiiktatásával, egységes Központi M�t� anyagkiadási és anyagrögzítési rendszer bevezeté-

sével.

11.3. KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁRAK KITERJESZTÉSE

Konszignációs szakmai anyagraktárak létesítésével, melyeket a Központi M�t� anyagrak-

tár kezel, ad ki szakmaspecifikus m�t�k részére a betegszint� anyagfelhasználás mértéké-

58

ben, valamint könyvel és jelent a beszerzési osztály anyagbeszerz�jének a gazdálkodási

fegyelem betartása érdekében.

11.4. MEDIKAI ÉS GAZDASÁGI RENDSZER EGYÜTTES ALKALMAZÁSA

A 24. ábra bemutat egy integrált medikai rendszert, azonban a jöv�ben nem csak az osztá-

lyos tevékenységeket, el�jegyzéseket kell a m�t� munkafolyamataival, kapacitásával

szinkronba hozni, hanem a gazdaságos és költséghatékony üzemeltethet�ség érdekében a

gazdasági jelent�ség�, betegszint� anyag felhasználási folyamatot, költségeket megjelení-

t� informatikai modult is integrálni kell a rendszerhez.

23. ábra Informatika a m�t�ben. Baranyi Zsolt, IME 2009-ben megjelent cikkéb�l.

A rendszer bevezetése következtében a m�téti tevékenység költsége kalkulálható,

tervezhet�, a munkafolyamatok szervezhet�bbek, a szakmai anyag felhasználás befolyá-

solható, az anyagfelhasználás kontrollálható, így a Központi M�t� tevékenysége a beteg-

szint� anyagfelhasználás alkalmazásával átlátható.

A rendszer naprakész, ellen�rizhet� információt szolgáltat az intézmény menedzs-

mentje, a m�ködtet�, a tulajdonos részére. Kapcsolt információként megjeleníti a munka-

vállalók napi tevékenységének munkatükrét, leterheltségét, a m�t�k kapacitáskihasznált-

ságát, az átfektetési és technikai szünetek hosszát, a beavatkozások sorrendiségét, a higié-

nés rendszabályok betartásának nyomon követését.

59

Mint már említettem a medikai rendszert össze kell kapcsolni a gazdasági rendszer-

rel, azért, hogy az információk ne veszhessenek el. A logisztikai rendszert is el�nyös beil-

leszteni annak érdekében, hogy bátran kimondhassuk: integrált informatikai rendszert

használunk. A hatékonyságnövelés érdekében L�rinczi Ferenc, Kórház cím� szaklapban

publikált cikkéb�l idézem az alábbi részt.

[Az országban megvalósuló új fejlesztéseknél sem szabad figyelmen kívül hagyni a

logisztikai orientációt, annál is inkább, mert ezek a fejlesztések sok esetben magukban

foglalják az informatikai technológia kialakítását is. A modern logisztikai rendszer m�kö-

désének alapja, hogy a kórház fejlett és korszer� informatikai rendszerrel rendelkezzen.

Ugyanígy a kórházi integrált informatikai rendszernek sem szabad csak az adminisztráci-

ós, gazdasági, munkaügyi, medikai, és egyéb rendszerekre koncentrálnia, szükséges az

anyagokkal és eszközökkel kapcsolatos folyamatok integrálása és a logisztikai tevékeny-

ség megszervezése is.

Ha a 2007-2013 között érkez� Európai Uniós fejlesztési forrásokat felhasználjuk a

magyar egészségügy fejlesztésére, a szakma és a kórházak körülményeinek javítására, ám

nem alakítunk ki modern logisztikai tevékenységet, akkor gazdaságosság és hatékonyság

tekintetében tíz évre „haza vágjuk” a kórházi anyag és eszközellátást és gazdálkodás. A

logisztikai beruházások a jöv�r�l szólnak: a hosszú évtizedeken keresztül fenntartható, ha-

tékony, gazdaságos üzemeltetésr�l.]30

Nos, úgy gondolom, hogy ez is gondolatébreszt�, és nem elhanyagolható vélemény

az informatikai fejlesztések vonatkozásában. Csak remélhetem, hogy a saját területemen is

ehhez hasonló integrált változások és fejlesztések kivitelezésével fog zárulni, intézmé-

nyünkben, napjainkban zajló strukturális átalakulás, informatikai fejlesztése.

30 L�rinczi Ferenc, Múlt és jöv� a logisztikában, KÓRHÁZ 2007/11. Pp:52.53.

60

12. BEFEJEZÉS

Szerény anyagi ráfordítás igénybevételével próbáltuk megvalósítani, átláthatóbbá tenni a

m�t�k m�ködését és m�ködtetését. Az átalakítás nem csak az intézmény vezet�inek, ha-

nem a m�t� személyzetének is a m�t�ben operáló orvosoknak, valamint a m�t�k kiszolgá-

lásával, ellen�rzésével foglalkozó munkatársaknak is többlet információt szolgáltat.

Szakmai anyag felhasználásunk rendszere, rögzítése más intézmény menedzsmentjének is

a segítségére lehet, ha arra az elhatározásra jutnak, hogy érdemes a m�t�k m�ködését,

költségeit a valós igénybevétel és szakmai anyagfelhasználás tükrében kontrollálni. Min-

den egészségügyi szolgáltató intézmény, annak tulajdonosai, saját intézménye m�téti te-

vékenységét, annak átláthatóságát teremti meg, ha a költségtudatos és költséghatékony

üzemeltetés érdekében a m�téti anyagfelhasználás betegszint� rögzítését bevezeti, annak

m�ködtetését intelligens esetszint� költségkimutatásra képes kontrolling rendszerrel tá-

mogatja, melynek egyszeri költsége elenyész� mérték� a hasznossága tekintetében.

Az els� lépéseket megtettük, a jöv�ben természetesen tovább dolgozunk a hatéko-

nyabb és gazdaságosabb üzemeltetés érdekében, remélve, hogy munkánkat a Veszprém

Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Nonprofit Zrt. Központi M�t�iben is integrált informa-

tikai rendszer, és új, intelligens kontrolling rendszer fogja megkönnyíteni.

Dolgozatomat Baráth Lajos szavaival szeretném zárni. [A gazdaságirányítás felada-

ta, hogy megpróbálja megteremteni azt az egyensúlyi helyzetet, amelyben ezeket a prob-

lémákat le lehet küzdeni. A kórházgazdálkodás, mint mikro- egészség-gazdaságtani kate-

góriára is érvényes ez a szabály. Viszont az intézmény irányítása az intézményvezet� ha-

tásköre, ezért az irányítás feladata, hogy a gazdálkodás egyensúlyát biztosítsa. Ennek

egyik módja a kórházgazdálkodás transzparens módon való operativitásának elrendelése

és végrehajtása.]31

Számomra a legfontosabb feladat, hogy munkámmal hozzájáruljak intézményünk

költséghatékony, gazdaságos m�ködtetéséhez, a likviditás megtartásához, valamint ki-

emelt feladatomnak tekintem, a felhasználásra kerül� orvosszakmai anyagok, a m�t�i ka-

pacitások, a m�téti számok, az emberi er�forrás kihasználtság elemi szint� követését és a

lehet�ségekhez mért folyamatos értékelését.

31 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2011/2. A kórházgazdálkodás problémái és annak transzparenciája Pp.

24.-28. Dr Baráth Lajos

61

13. IRODALOMJEGYZÉK

13.1. KÖNYVEK

� Hogya György (1983): A Veszprémi Kórház története. Veszprém Megyei Tanács, Veszprém

� Csütörtöki Vendel (2000): A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház az ezred-fordulón. Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém

� Frederick W. Taylor (1911): A tudományos irányítás alapelvei. Harper & brothers, New York és London

13.2. KÓRHÁZI SZABÁLYZATOK

� TIOP-2.2.4./09/1 ”Struktúraváltás a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.-nél” projekt fejlesztési célkit�zései, 2010

� Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Min�ségirányítási Ké-zikönyv

� Kató és Társa Önkormányzati összefoglalója a VMCSFK m�t�inek vonatkozásá-ban, 2006. május

� Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Beszerzési Osztály M�ködési Szabályzata

� Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Konszignációs raktárak m�ködtetésének szabályzata 2012

� Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Szervezeti és M�ködési Szabályzata

13.3. FOLYÓIRATOK, OKTATÁSI SEGÉDLETEK

� Dr. Baranyai Zsolt, Dr. Jósa Valéria, Dr. Szász A. Marcell (2009): A m�t�i haté-konyság javítása. IME VIII. évfolyam 9. szám

� Krokovay-Kohán (2004): Kontrolling a motiváció szolgálatában - a motiváció kontrollja. IME III. évfolyam 2. szám

� Dr. Bordás István (2006): Az orvosi dokumentáció min�sége-kontra- finanszírozá-si adatjelenség a kórházi gyakorlatban. IME V. évfolyam 5. szám

� Dr. Karner Cecília (2008): Egészségügyi finanszírozási technikák elmélete Ma-gyarországon. Egészségügyi Gazdasági Szemle 46. évfolyam 5. szám

� Dr. Karner Cecília (2007): Gazdálkodás az egészségügyben – közgazdasági ala-pok. Egészségügyi Gazdasági Szemle 45. évfolyam 2.szám

� Bodrogi József (2010): Az egészség gazdaságtan kialakulása, medicaonline.hu, 2010. június

� Dr. Baráth Lajos (2011): A kórházgazdálkodás problémái és annak transzparenciá-ja, Egészségügyi gazdasági szemle 49. évfolyam 2. szám

� NYME KTK egészségügyi menedzsment tantárgy el�adás jegyzet 2011 � Dr. Gaál Péter: Egészségpolitikai jegyzet, SE Egészségügyi Menedzserképz� Köz-

pont Budapest. 2001. március � L�rinczi Ferenc: Múlt és jöv� a logisztikában, Kórház 2007/11 � Zöldi Péter: Mérhet�ség és kontroll a TIOP 2.2.4-ben. Kórház, 2011.10. sz. 46.old.

62

13.4. EGYÉB DOKUMENTUMOK

Az alábbi el�adások, törzsanyagok segítették munkámat:

� Krokovay András Egészséggazdaságtan, 2011 � Krokovay András: Logisztika, 2012 � Garancsy László: Egészségügyi finanszírozás, 2012 � Prof. dr. Dézsy József: Egészséggazdaságtan, 2011 � Prof. dr. Dézsy József: Kórházgazdálkodás, 2012 � Prof. dr. Dézsy József: Egészséggazdaságtan egy kissé másképpen, SpringMed Ki-

adó,2006 (könyv) � Dr. Simon Éva: Kórházgazdálkodás, 2011 � Mattiassich Norbert: Egészségügyi Informatika, 2011� Mattiassich Norbert: Egészségügyi Kontrolling, 2012� Dr. Karner Cecília: Mikroökonómia, 2010 � Dr. Karner Cecília: Makroökonómia, 2011 � Dr. Karner Cecília: Statisztika, 2011 � Prof. Dr. Fecske Mihály: Kórházgazdálkodás, 2012 � Dr. Golub Iván: Kórházgazdálkodás, 2011 � Babonits Tamásné: Apolásgazdaságtan, 2012

13.5. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK

� �������������� ��������� ����������������� 46/2012. (III.28) kormányrendelet a fekv�beteg szakellátást nyújtó intézmények

részére történ� gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fert�tlenít�szer beszerzések országos központosított rendszerér�l�

� 43/1999. (III.3) kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosí-tási Alapból történ� finanszírozásának részletes szabályairól�

� 4/2009. (III.17) EüM az orvostechnikai eszközökr�l�� 8/2003. (III.13.) ESZCSM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszkö-

zökr�l �� 168/2004. (V.25) kormányrendelet a központosított közbeszerzési rendszerr�l, va-

lamint a központi beszerz� szervezet feladat- és hatáskörér�l�� 44/2011. (III.23.) kormányrendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részér�l a

központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekr�l, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjér�l�

� 286/2011. (XII.22.) kormányrendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részér�l a központi államigazgatási szervekés a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekr�l, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjér�l szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módo-sításáról�

� 2000. évi C törvény a számvitelr�l

13.6. INTERNET

� Wikipédia, a szabad enciklopédia, Közgazdasági Nobel-emlékdíj http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gi_Nobel-eml%C3%A9kd%C3%ADj

63

� Wikipédia, a szabad enciklopédia, Pareto-elv http://hu.wikipedia.org/wiki/Pareto-elv

� Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága http://bvop.hu/?mid=94&lang=hu

� Nógrád Megyei Levéltár, Szakkönyvtár és digitális könyvtár http://www.nogradarchiv.hu/kateg-187-1-szakkonyvtarunk.html

� Országos Egészségbiztosítási Pénztár http://www.gyogyinfok.hu/