Máté-passióBWV 244 – J. S. Bach (1685-1750)

AMáté-passió – a legújabb kutatások szerint – 1727.április 11-én, nagypénteken hangzott fel elő-ször a lipcsei Tamás templomban Bach ve-

zénylete alatt. A mű négykezesváltozata már jóval Bach halála után,abból az időszakból (a XIX. század 2.feléből) származik, amikor „Kennerund Liebhaber” (Tanult és Amateur)még olyan magas fokon űzte a házi-muzsikálást maga és a társaság örö-mére, hogy ebben a passzióban egyMáté-passió is helyet kaphatott.

A mű felépítésének lényegét aMáté-evangéliumnak a megfelelő ré-szei adják az Utolsó vacsorától Jézuskereszthaláláig. A szemlélődő részle-teinek, a recitativóknak és az áriák-nak a szövegét Chr. Fr.Henrici-Picander foglalta versbe.Válogatásunkat a nyitó- és zárókórusfoglalja keretbe. E két tétel közti tör-ténések megfogalmazására emberaligha vállalkozhat, ezért az eredetiszövegkönyvet mellékeljük.

A kor nemcsak a hangok bizonyoselrendezését követelte meg a zeneszerzőtől, hanem szintetudományos tájékozottságot is. Bach sokoldalúan műveltvolt. A kor tanulmányi anyaga ugyanis a hét szabad mű-vészet oktatásán alapult. (Trivium: grammatika, retorika, di-alektika + quadrivium: aritmetika, geometria, zene, asztronómia.)

A tanultak valamilyen módon természetesen a művekbenis lecsapódtak; a formában, az arányokban és különbözőegyéb összefüggésekben, mint pl. számszimbolikai meg-gondolások. Bachon kívül alig találunk olyan zeneszerzőt,aki számrejtvények által ennyire gyakran alkalmazottvolna műveiben „zenén kívüli" elemeket. Néhány példa aMáté-passióban: Jézus megnyilatkozásai alatt a basszus-hangok száma 365. (Ich bin bei euch alle Tage = veletek

vagyok az év minden napján.) A nyi-tókórus 12/8 ütemjelző – apostolok,1# előjegyzés – Krisztus keresztje.

A hangnem-karakterisztikábansúlyos, sötét e-moll nyitótétel – a h-moll Mise Crucifixus tétele szinténe-moll - a kronológiai sorrend teljesfelborításaként a Golgota menetetállítja a mű elejére. Ismeretes, hogyBach és zeneszerző társai a „Funda-mentum Matematicum"-ban és a„Magia Consoni et Dissoni"-ban jólkiismerték magukat. Ez utóbbi nemmás, mint a természeti erők zené-ben való leképezésének tudománya.Ehhez társult még a retorikában ésa teológiában való jártasság. Mindezfelvételi feltétel volt a „Zenei Tudo-mányok Szövetségébe”, amely Ba-chot 1747 júniusában tagjai közéválasztotta. 62 éves korában!

Mindez nagyon tudományosanhangzik, mégis – „a Máté-passió magával ragad mindenszépre fogékony embert, mert egyetemes, mert túlmutatvallásokon, történelmi korszakokon, művészeti stíluso-kon, földrajzi területeken. Nem kezdi ki az idő, mert erős,mert igaz, mert örök.” /Ungár István/

Soltész Anikócsembalóművész

A hangversenyen orvosés zenész együtt zenél…

„A nyilvánvaló módszertani eltérések ellenére mind ahipnoterápia, mind a zeneterápia intim, szubjektív kom-munikációs eszköz emberek tudati és érzelmi állapotánakáthangolására, melyek a legmegkapóbb, legelragadóbb,sokszor drámai közösségi együttlétben gyökereznek. Mű-velői ennek folytán a közösség tagjainak mentálhigiénés ésspirituális jóllétért cselekszenek. Ezért ajánlható mindazok-nak, akik érzik és tudják, hogy hivatásuk gyakorlása a kö-zösség lélekmentő szolgálata, és megengedhetik maguknakazt a luxust, hogy munkavégzésük során ne csak azt tegyék,amihez értenek, hanem azt is, amit szeretnek. Bizonyára ekettő ötvözete a leginkább lélekemelő.” /Vas József Pál/

2014. április

XXII. év fo lyam

HHíírr lleevvééllLutherróLutherrózsazsaA Ta tai Evan gé li kus Egy ház köz ség hír le ve le, amely az in for má ció áram lást és a lel ki sé get kí ván ja se gí te ni. Ala pít va Urunk 1992. esz ten de jé nek ad vent jé ben.

Kap ják a gyü le ke zet tag jai, Ta ta von zás kör ze té nek evan gé li kus sá ga és az ér dek lő dők. Kiadó/Szerkesztő: Fran ko Má tyás ta tai evan gé li kus lel kész TEl./FAx: 34-487-834

Drót pos ta cím: frankom@t-online.hu Virtuális újságunk elérhetősége:http://tata.lutheran.hu

Virágvasárnapi, húsvétváróorgonahangverseny!

Utána szeretetvendégség!

Rövid-hírekVillámlátogatást tett Tatán a Joensuu-Ran-

takülei testvérgyülekezetünkből HarryLammi, ifjúsági munkáért felelős teológustestvérünk és felesége. A szűk szombat dél-utánba “belepréselt” rövid találkozót kap-csolatunkat érintő fontos kérdések ill.egyházaink aktuális kihívásainak megbeszé-lésére fordítottuk. A Lammi házaspár pár-napos privát látogatást tettMagyarországon, mely alkalmat felhasznál-tak arra is, hogy a Joensuu-Pielisensuu-i gyü-lekezet egy – még tavaly felajánlott –vasárnapi offertóriumát gyülekezetünknekátadják. Gyülekezetünk Vezetősége nevébena tetsvéri támogatást (350 Euro) hálás kö-szönettel pénztárunkba bevételeztük.

Gyülekezetünkben megtartottuk szo-kásos évi számvevőszéki ülésünket,

s zárszámadó presbiteri ülésünket is.Gyülekezetünk vezetőségének meghívá-sára, presbitériumunk döntése alapján Dr.Roszik Péter evangélikus testvérünk gyü-lekezetünk presbitériumának tagja, mely

feladatot örömmel vállalt el. Presbitériu-munkban sajnos az elmúlt évben két helyis megüresedett, s az egyiket – működő-képességünk zavartalan biztosítása érde-kében is, egyházi törvényeink szerint –be kellett töltenünk. Isten áldása kísérjehűséges testvérünk presbiteri munkáját!

Március 13-án gyülekezetünk adotthelyet szokásos, havi lelkészi mun-

kagyűlésünknek (LMK). A háziasszonyiteendőket kántorunk vállalta magára, asüteményeket hozó asszonytestvéreink-nek ezúton is köszönjük felajánlásaikat!

Jelentem, hogy a Tatai Református Gim-náziumba a 2014/15-ös tanévre két

evangélikus tanuló (Oroszlányról és Bo-kodról, egy fiú és egy leány) nyert felvételt.

Március 14-én eltemettük Valz Lász-lóné, sz. Illés Mária evangélikus test-

vérünket, akit az Élet és a Halál URaéletének 72-ik évében, hirtelen szólítottmagához. “Boldogok, akik az ÚRbanhúnytak el!”

Március 30-án, istentisztelet utánmegtartottuk zárszámadó évi ren-

des közgyűlésünket is.

A reformáció 500. évfordulójáravaló készülés jegyében,

a tematikus emlékévek sorában,2014-es esztendő a“Reformáció

és kultúra” éveegyházunkban.

1% – AdományokA Tatai Evangélikus Kistemplomért Alapít-

vány számlájára:

293,653 Ft-otutaltak támogatóink az 2012-esesztendőben. Köszönjük nekik!

Sajnos nem felelünk meg, ill.nem is tudunk megfelelni a

közhasznúság törvényi előírásai-nak, így az alapítványunkat kénytele-nek vagyunk megszüntetni s ezzel atovábbiakban a LEHETŐSÉG ISMEGSZŰNT, hogy adónk 1%-át kis-templomunk javára felajánlhatnánk.

Fontos!Tatai EvangélikusKistemplomértAlapítványunk

Megszűnt!

Mikor pedig bőjtöltök, ne legyenkomor a nézéstek, mint a képmu-tatóké, a kik eltorzítják arczukat,hogy lássák az emberek, hogy őkbőjtölnek... Te pedig mikor bőj-tölsz, kend meg a te fejedet, és a teorczádat mosd meg; Hogy ne azemberek lássák bőjtölésedet,hanem a te Atyád, a ki titkon van;és a te Atyád, a ki titkon néz, meg-fizet néked nyilván. Mt 6,16-18

2014. március 5. szerda1941. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Lemondás...

Hamvazószerda van, a nagyböjtiidőszak hivatalos kezdete... Mai

igénk nem csak ezért aktuális, deazért is, mert mostanság divattá válta jóléti világban a böjtölés, mond-hatni 'húzóágazattá' vált a böjtöltetés.Óriási pénzeket mozgatnak meg,hogy a fogynivágyókra minél többtestsúlycsökkentő "csodaport" sóz-hassanak rá - arcátlanul drágán. Egy-szóval: nagy üzlet manapság afogyókúra...

Azért érdemes egy pillanatra meg-állnunk, tisztázzuk a fogalmakat! A'böjt' és a 'fogyókúra' szavak két különvilágot jelölnek, jóllehet a vallástalanember számára a kettő egyet jelent. Afogyókúra, az kalóriákkal és dekag-rammokkal való elkeseredett küzde-lem - mely csatában az emberektúlnyomó része jojó-effektes lelkiis-meretfurdalással elbukik -, míg a böj-tölés tudatos koncentrálás a lelkiekre,melynek praktikus 'mellékhatása' akevesebb táplálékfelvétel... Tény, havalakinek nem a lelki, a szellemi, azaza JóIsten az elsődleges, a kiemeltenfontos, akkor marad számára a meg-fogható, a birtokolható, az érezhető,a megehető...

Jézus URunk arra tanít, hogy aböjtölés ne a bűnbánatból fakadjon,az önsanyargatással Istennél valamitelérni akarásból, hanem örömből!Isten országa ugyanis öröm és békes-ség, s ha ez titkokkal teli ország köz-tünk és bennünk van - márpedig aMester ezt így tanítja -, akkor savanyú

ábrázattal nem tanúskodhatunk azevangéliumról. Sajnos a krisztusi ta-nításba beszüremkedett az az ószövet-ségi hagyományból táplálkozóteológiai, ún. megigazulástani elkép-zelés, hogy Istenhez eljutni egyedülakkor lehetséges, ha az ÚRIstent "ki-engeszteljük" - kegyes cselekedetek-kel és nyilvános bűnbánattal (por éshamu a fejre szórása!) - vagy Valaki"kiengeszteli" - helyettünk. Nos, Istennem ember, hogy haragjából ki kel-lene Őt "engesztelni". Isten az Isten,ezért Őt bikák és bárányok vérévelsem lehet megelégíteni. Judaista,nomád-múltból táplálkozó ősi elkép-zelés, hogy a "véres-áldozat" tisztít ésvéd... A vérmisztika azoknál az em-bereknél talál 'táptalajra', akiknekélete súlyos bűnökkel terhelt, s csakhasonlóan súlyos áron (vérrel) lehet alelki kiegyenlítődést 'kieszközölni',hogy elkezdődhessék egy teljesen újetikai alapon tájékozodó élet... Ez va-lóban az újjászületés csodája, itt vi-szont nem az Isten kiengeszteléséről,hanem az ember önmagával, saját ret-tenetes múltjával való kiengesztelő-désről/megbékélésről van szó!

Hogyan böjtöljünk tehát – ha márőseink ezt hosszú évszázadokon átgyakorolták, s nyilván már csak áldá-sos hatásai miatt sem felejtették el ezta szép hagyományt – hatásosan? Aböjt "hatásossága" mindig az őszinteIstenhez-fordulásban, az Ő akaratáravaló figyelésben keresendő. Ha ez akészség az uralkodó bennünk, akkor alemondás bizonyos élvezeti dolgokról– értsd: evés-ivás –, már nem fájda-lommal terhes áldozat, hanem lélek-emelő, s lélek-tisztító, felszabadulásthozó örömteli (böjti) időszak – nem-csak nekünk – környezetünknek is...

Imádkozzunk!URam! Add, hogy hála legyen

szívemben akkor is, ha valamit elkell hogy engedjek életemből, akár

testemet, akár lelkemet érinti! Ámen

Mária ekkor elővett egy font drágavalódi nárduskenetet, megkenteJézus lábát, és hajával törölte meg;a ház pedig megtelt a kenet illatá-val. Tanítványai közül az egyik,Júdás Iskáriótes, aki el akarta őtárulni, így szólt: „Miért nem adtákel inkább ezt a kenetet háromszázdénárért, és miért nem juttatták azárát a szegényeknek?” Jn 12,3-5

2014. március 11. kedd1944. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Megállás...

Jobban tudni, mint a Mester... nagykísértés ez ma is az egyházi vezetők

szolgálatában! Manapság, amikor tö-megek keresik a helyüket ebben amegbolydult világban - de valahogyanmégsem találják meg igazán -, külö-nösen is fontos lenne figyelni a Mesterjózanságra intő kijelentéseire.

Nemcsak Jézus korában, ma iserős az a látásmód, hogy az egyház főfeladata a szociális gondok enyhítése,elvégre Jézus URunk is haláligme-nően szolgálta az övéit... Nos, a ke-resztények fő, elsődleges feladta,munkája (opus proprium) nem a szo-ciális projektekben való buzgólkodás,hanem egy jobb/igazságosabb/istene-sebb társadalom képének előrevetí-tése: tanításban(!), személyeséletvitelben. Nem a 'láthatóság' a leg-fontosabb, hanem az érthetőség! Mi-után megérti valaki – az egyházevangéliumi tanítása által –, hogy aJézust követő ember miért teszi azt,amit tesz, azután történhet változás aző életében is!

Ha az élet csak munkából, örökösteljesítésből áll, az az élet nem ÉLET,hanem - ahogyan a régiek mondták -,az "robot". Ha nincsenek ünnepeink,ha nincsenek szakrális pillanataink,akkor elsüllyedünk a teljesítmény-kényszer hullámtengerében. Kiemel-kedni csak akkor tudunk, ha arra aValakire tekintünk fel, Akinek vanereje kiemelni minket a hullámsírból– ahogyan ez Péter esetében is meg-történt a Tibériás-"tengeren". A ví-zenjárás pillanatos csodáját ma is átlehet élni, ha nem is a maga fizikálisvalóságában, ahogyan ezt Péter meg-élhette, de ha arra gondolunk, hogyemberi értelemmel nézve hányszorkellett volna süllyednünk az élet, atörténelem viharában, de mégsem eztörtént, hanem megmenekültünk...akkor kiderül, mennyire fontosak ahálaadás ünnepes pillanatai.

Szegények mindig lesznek. Önhi-bájukból, vagy anélkül, az elesettségaz emberi civilizáció része. A kérdés

mindig az, hogyan "kezeljük" ezt akérdést? Ha a méltóság megkopik,akár a segítő vagy a segített oldalán,akkor az adott szociális projekt csak atúlélés kényelmes biztosítéka... azember célja csak az nem lehet, hogy"túlélje" az életet... ennél többre hí-vott el minket a Teremtő!

Imádkozzunk!URam! Add, hogy ne sajnáljam az

időt a csendes percekre, anaponkénti hálaadásra! Ámen

"De még boldogabbak azok, akikhallgatják az Isten beszédét, ésmegtartják." Lk 11,28

2014. március 12. szerda1945. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Boldogság..

Boldogság... kimondatlanul is ez aza szó, amire legtöbbször gondo-

lunk. Ez persze így természetes, hi-szen a boldogság mindenkinek alegfontosabb. Azt mondják, a boldog-ság sima és egyszerű, de a hozzáve-zető út igen göröngyös, s ha aztnézzük, hányan vannak "útközben",akkor hamar kiderül, hogy igen nagymozgásban van ez a 'boldogságkereső'embervilág!

A boldogság különleges érzés, amimagában foglalja a testi-lelki kiegyen-súlyozottságot. A test szükségleteineka megelégítése ugyan a külső dolgok-tól függ (evés, ivás, lakhatás, munka),de - a közhiedelemmel ellentétben -,mégsem ez az egyedüli biztosítéka aboldogságnak. Aki csak a külső dolgo-kat tartja számon, annak valami min-dig hiányozni fog, hiszen a boldogságforrása nem külső, hanem belső. Havalaki a "kevésen is hű", azaz hálaa-dással él azzal, amije van, akkor nemarra koncentrál, ami nincs. A boldog-talanság legfőbb oka általában az,hogy attól várjuk a boldogságot, amimég nincs meg, ami még hiányzik.Természetesen nem szabad alábe-csülni a motivációs erejét a birtoklás-

nak, de a birtoklás maga soha nemlehet cél, csakis eszköz.

A boldogság az, amikor a valóságszebb, mint, amit álmodtunk... Szerel-mesek élik át, élik meg intenzíven ígya boldogságot: mert a legfontosabbszámukra, hogy "egymásnak vannak".S ebben lényeges a "vannak"! Nemholnapban akarják egymás közelsé-get, s nem is a tegnap boldogságáraakarnak emlékezni – a boldogság em-léke már nem(!) boldogság –, hanemaz "itt és most" pillanatában akarjákmegélni az együvé-tartozásukat.

Jézus URunk tanítása szerint a na-gyobb boldogság azokra vár, akik nemcsak "hallgatják Isten beszédét, demeg is tartják". Isten beszéde ugyanisaz élet maga. Nem csak a "biosz",hanem a "dzóé" is, azaz a halálon át-ívelő ÉLET. Isten ezt a felfoghatatlandimenzióba átvezető "lehetőséget" ké-szítette el mindazoknak, akik "szere-tik Őt". Akik a Krisztus követésénekútjára lépnek, s Istenhez-tartozásukjeleként önfeláldozóan másokat isszeretnek - olykor-olykor még azokatis, akik nem szeretetreméltóak - azok-nak már itt a földi vándorlásuk idejénkitágul a világ, s a tökéletesség hiányaellenére is kiteljesedik az életük... ezpedig egyszerűen: boldogság.

Imádkozzunk!URam! Segítsd boldogulásomat,

hogy szeretni tudjak! Ámen

Honnan vannak viszályok és har-cok közöttetek? Nem a tagjaitok-ban dúló önző kívánságokokozzák-e ezeket? Kívántok vala-mit, és nem kapjátok meg, öltök ésirigykedtek, de nem tudtok célt

érni, harcoltok és viszálykodtok.Mégsem kapjátok meg azért, mertnem kéritek. Vagy ha kéritek is,nem kapjátok meg, mert rosszulkéritek: csupán élvezeteitekreakarjátok azt eltékozolni... Enge-delmeskedjetek azért az Istennek,de álljatok ellen az ördögnek, éselfut tőletek. Közeledjetek az Isten-hez, és ő közeledni fog hozzátok.Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bű-nösök, és szenteljétek meg a szíve-teket, ti kétlelkűek... Alázzátok megmagatokat az Úr előtt, és ő felma-gasztal titeket. Jak 4,1-3; 7-8 és 10.

2014. március 13. csütörtök1946. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Irigység...

Szerelem és irigység. A két legveszé-lyesebb méreg, ami emberi lélek-

nek árthat. Átkozott méregmindkettő, hiszen a józanságot vesziel végérvényesen. Az irigység (invi-dia/irigység, invideo/irigy szemmelnézni valakire) valóban a boldogságlegnagyobb mérge. "Eszi a sárga irigy-ség” – mondogatják a hétköznapok-ban, amikor olyat látnak,tapasztalnak a másiknál, ami nekiknem adatott meg. Így teszi boldogta-lanná az egyik embert a másik bol-dogságának látványa...

Az irigység ösztönös érzés –megje-lenése már a kora gyermekkorra visz-szavezethető. Ki ne emlékezne arra azidőszakra, amikor mindig az a játékkellett volna, ami a másé volt? Vagyamikor tinédzseres őszinteséggel iri-gyeltük a mások farmernadrágját...Milyen boldog voltam, amikor jó szü-leim - Isten nyugosztalja őket(!) -, 15.születésnapomra végre megvettéknekem életem első, s akkoriban mé-regdrága Roy Rogers farmernadrág-ját, amit csak az egykoriJugoszláviában vagy nyugaton -ahová az átlag-polgár persze nemigenmehetett – márcsak valuta híján sem-, amit nemigen tudtunk beszerezni.(Fiatalabbak kedvéért: tizenhatan voltunk akollégumi fiúcsoportunkban, s magától ér-tődő volt, ha valaki imponálni akart a elsőrandevúján leendő barátnőjének, akkor köl-csönadtam az "ünnepi" farmernadrágot -mert 2-3 éven át egyedül csak nekem volt...Ma talán megmosolyognák sokan, hogyérettségire farmernadrágot kértek jónéhá-nyan!)

Aztán ezeket a irigységből fakadó,heves gyermeki reakciókat idővel - aszülei, a család, és a környezete hatá-sára - kinövi az ember, és normálesetben csak ritkán bukkan fel a hét-köznapok során. De - valljuk megőszintén - bármennyire is küzdünk el-

lene, a felnőttvilágban is előbukkan.Mert igenis megérint bennünket, haazt látjuk, hogy mások könnyebbenboldogulnak, sikeresebbek, gazdagab-bak… s nagyságrendekkel több szaba-didejük van, mint nekünk. Ha nemvigyázunk – könnyen belekerülhe-tünk érzelmeink örvényébe – aminekmég mély depresszió is lehet a vége.

Az irigység nem csak tudatlanság;mások utánzásának öngyilkos vágya,de a legrombolóbb lelkiállapotokegyike is. Ezért keresi a hívő ember Is-tennél lelkének nyugalmát, mert jóltudja, ha az irigység megmar - közép-kori ábrázolás (lásd azillusztrációt!):tűzben égő ember szá-jából kijövő kígyó, mely az irigy emberarcába mar - akkor az elerőtlenít, sőtvégül elveszejthet.

Az irigység sajnos a kicsinyes em-berek vallása. Őket ugyanis az irigy-ségből fakadó őszinte önsajnálatukmegnyugtatja, csillapítja mardosónyugtalanságukat, hogy a mennyor-szág kapui csak a magukfajta szeren-csétlenek előtt nyílnak majd meg;akik úgy élik le az életüket, hogysemmi nyomot nem hagynak a szá-nalmas igyekezetükön kívül, hogymásokat lehúzzanak, hogy kizárják,sőt ha lehet, tönkretegyék őket... Őkazok, akik puszta létükkel, önmagukprimitívségével, destuktivitásával, ag-resszivitásával bizonyítják, milyenszegények lélekben és szellemiekben.

Jézus URunk azt tanítja, hogy"nem az a tisztátalan, ami bemegy aszájon, hanem az, ami kijön belőle"...hiszen a valódi szenny nem kívül,hanem belül, nem a ruhánkon,hanem a szívünkben található. Ezértnem az az igazi barát, elfogadó hit-testvér, aki szenvedéseink közepetteszánalommal fordul felénk, hanemaki irigység nélkül tudja szemlélniboldogságunkat! Az ilyen " együttörülni tudó" ember nagy kincs min-den közösségnek!

Az ilyen emberek örömmel osztoz-nak mások eredményeiben, örömmeltekintenek mások tudásban, tisztelet-ben, világi javakban és életszentség-ben való gyarapodására, hiszen jóltudják, hogy aki így emelődik, az má-sokat is képes emelni. Aki Isten ke-gyelmét naponta kérve távoltartjamagát az irigység romboló érzésétől,az nem hallgatja szívesen a másokatmegszóló és rágalmazó beszédet -hanem ahogyan Luther Márton KisKátéjában írja "felebarátjának távol-létében mindent javára magyaráz" sőtnem kisebbíti mások dicséretét, túl-zott iróniával nem magasztalja, denem is torzítja el, hanem felebarátját

tisztességében és becsületében védi, sjószándékát eleve nem kérdőjelezimeg...

Akarsz-e ilyen irigységtől, negatívérzelmektől mentes, istenképűségettükrőző emberként élni? Ha igen,akkor mondj ma is igent az ÚRIs-tenre, s fonódj bele gondviselő tenye-rébe. Érezd, s lásd meg, hogy az Őhordozó tenyerén élni a legnagyobbkiváltság!

Imádkozzunk!URam! Romboló érzésektől ments

meg engem - ma is! Ámen

Ti az ÚRnak, Isteneteknek a gyer-mekei vagytok. Ne vagdaljátok hátössze magatokat halottért, a hom-lokotok fölött se nyírjátok le a ha-jatokat. 5 Móz 14,1

2014. március 14. péntek1947. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Testünk/lelkünk...

Vallási jelentőségét már rég elveszí-tette a test maradandó csonkítása

- bocsánat(!) - "díszítése", ettől füg-getlenül óriási a tábora azoknak, akika "testszépítés" ezen egészségügyikockázatot jócskán magában hordozó- a mintegy kéttucat kedvelt tetoválószer közül kettő, azaz kettő(!) tényle-gesen természetes alapú, a többi szin-tetikus vegyületeket tartalmaz -kérdéses módját választják. No, de adivat az olyan "őrület", ami a vallásiextremitással határos: blokkolja ajózan ítélőképességet. Tény, hogynyugati országok 35 év alatti fiatalja-inak közel háromnegyede visel magánvalamilyen szövetromboló tetoválástés/vagy testékszert, s a lakosság mint-egy egyötöde(!) hódol ennek a "divat-nak".

Az, aki nincs tisztában azzal, hogyaz ő teste Isten csodálatos ajándéka -Pál apostol még azt is hozzáteszi, hogy

a "test a Szentlélek temploma" -, aznehezen fogadja el, hogy Isten, amitadott, azt Ő azért adta, mert abbankedvét lelte... A lelkünk kelyhére, errea fantasztikus szerkezetre, múlandó-ságra ítéltségében is káprázatos istenialkotásra, a testünkre, tehát nagyonkell(ene!) vigyáznunk! A nyugati, afehér-kultúra, azaz a jóléti kereszténykultúra – sajnos – ezt gyalázatosan el-hanyagolja... Túlsúly, elzsírosodás, saz ún. civilizációs betegségek roha-mos terjedése jellemzi világunkat.

S ha a lélek nem találja belül azegyensúlyt, akkor kívül keresi. Hanincs készség a láthatatlan belső érzé-kelésére, akkor a látható külső lesz afontosabb! Kevesen tudják, hogy azortodox zsidók nem temetik el azonhonfitársaikat, akik maradandóan"szépítették/roncsolták" testüket... Ti.milyen dolog az, hogy a véges emberfelülbírálja a Végtelen Isten teremtőakaratát? Kétségbe vonja a véges aVégtelen bölcsességét? Ez már isten-káromlás... Magam is olykor-olykorborzongva vagyok kénytelen nézni fi-atalságuk természetes szépségét eltor-zító "pírszingelt" orrokat, füleket...Bizonnyal kikérnék maguknak ezek afiatalok, hogy sajnáljam őket, deőszintén, tényleg, csak sajnálni tudomőket, hiszen lelkük (valamilyen fájó)hiányának nonverbális jelét hordjákmagukon, sugározzák akaratlanul is akülvilág felé.

Az ige arra tanít minket, hogyIsten gyermekei vagyunk, azaz hor-dozzuk magunk mennyei Atyánkképét... Hordozzuk-e valójában? Akérdések kérdése végső soron ez:mennyire csillan meg rajtam a Te-remtő Atya szeretete? Tudok-e élniazzal a méltósággal, amit Őtőle kap-tam? Van-e bennem egyenes tartásakkor is, amikor mindenki más a kor-szellem erejének engedve meghajlik?A választ mindenkinek magának kellmegadnia... Azt azonban jól gondol-juk meg, mire voksolunk: az elmúlóravagy az örökre? Mert nincs két tes-tünk csak egy, nincs két életünk csakegy, aminek "minősített" folytatása ami választásunktól függ!

Imádkozzunk!Istenem! Köszönöm Neked a

testemet! Bocsásd meg, hogy olysokszor nem úgy használtam,

ahogyan azt Te bölcs rendelésedszerint elhatároztad... Adj nekembölcsességet, hogy ne akaratod

ellenében, hanem akaratod szerinttudjak élni: testem egészségére, s

lelkem üdvösségére! Ámen

Legyetek irgalmasok, amint Atyá-tok is irgalmas. Ne ítéljetek, és nemítéltettek. Ne kárhoztassatok, ésnem lesz kárhoztatásotok. Bocsás-satok meg, és nektek is megbo-csáttatik. Lk 6,36-37

2014. március 17. hétfő1948. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Irgalom...

Sándor(?) pápának is tulajdonítjáka mondást: "Tévedni emberi

dolog, megbocsátani isteni." Akitmegbántottak - s pont az okozott nekifájdalmat, akitől legkevésbé vagyegyáltalán várta volna -, az érzi át iga-zán, a maga mélységeiben: megbocsá-tani rettenetesen nehéz. Sokszor nemis megy, hiába próbálkoznak... Nemvéletlen, hogy a párkapcsolatok ilyengyakran zátonyra futnak, hiszen a tár-sas-lét egyik fontos alapja a megbo-csátás - lenne. Aki lelkének fájdalmátnem tudja kezel(tet)ni - s a lélek se-beit gyógyítani csak az Isten tudja, demég ehhez is idő kell(!) -, az inkábbelmenekül, kilép a lelkét szorító kap-csolatból.

Jézus URunk okkal hívja fel a fi-gyelmünket az irgalmasságra. Lehet,hogy valakinek egy adott dologbanigaza van, de ha valaki következete-sen, irgalmatlanul csak az igazságáttartja szem előtt, akkor annak a végenem zárul békességgel - egyik oldalonsem. Aki irgalmas, az csak azért tudirgalmas lenni, mert számára az igaz-ságnál fontosabb a szeretet... Hiába ajog, a törvény igazsága, a tényállástisztázása (s persze ez nagyon fontos!)igazat adhat az egyiknek vagy a má-siknak, de a lélek békességéhez ezmég kevés, ahhoz kell az elfogadó sze-retet is! Ezért mondja a Mester: "Le-gyetek irgalmasok!"

Atyátok irgalmas. Ha nem lenneaz, már nem is élnétek... Az Ő irgal-mának köszönhetjük, hogy nem bün-tet minket úgy, ahogyan azt "jogosan"megérdemelnénk! Időnként meg-

meglátogatja a fiakat az atyák bűnéértharmad és negyedíziglen, de nembüntet irgalmatlanul, hiszen akkor afiak foga vásna el azért, mert az apákették meg az egrest! Az irgalom, arészvét ugyanabból a gyökérből ered:a szeretetből. Sajnos, az emberektöbbségénél hiányzik a részvét, s ezértennyire irgalmatlan, szeretetlen avilág...

Akinek nem a szeretet a legfonto-sabb, az ítélkezik. A dolgokat meg kellítélni, de aki mindig csak a saját szem-szögéből tudja látni a dolgokat, az ítél-kezik... "osztja az igazságot". Az ilyenember végül kárhoztatja önmagát,mert, aki kíméletlenül csak a magaigazságát szólja, attól elhidegülnek azemberek. Senki nem perfekt, még azsem, aki az igazságot osztja...

Bocsánat nélkül nincs teljesség, snincs meg az újrakezdés lehetőségesem. A bocsánat ugyanis azt jelenti:oda helyezlek vissza, arra a "pontra",ahol még minden rendben volt, aholmég "kerek volt a világ" (értsd: azadott kapcsolat mikro-világa). Akinek"odafönn" megbocsátottak, az "ide-lenn" emberi természetességgel gya-korolja a bocsánatot (s ezzel abékesség követévé válik), de aki sajátigazát hajtja egyre-másra az Istenigazságával szemben is, annak életemaga a megtestesült békétlenség...

Imádkozzunk!Istenem! Köszönöm, hogy irgalmad

által hordozol, hogy magam isirgalmas lehessek, s ne az ítélkezők,hanem a megbocsátás útján járók

táborát gyarapíthassam! Ámen

A Sátán eltávozott az ÚR színe elől,és megverte Jóbot rosszindulatúfekélyekkel tetőtől talpig. Jób fo-gott egy cserépdarabot, azzal va-karta magát, és hamuba ült. Afelesége ezt mondta neki: "Mégmost is kitartóan feddhetetlenvagy? Átkozd meg Istent, és haljmeg!" De ő így felelt neki: "Úgy be-szélsz te is, ahogyan a bolondokszoktak beszélni! Ha a jót elfogad-tuk Istentől, a rosszat is el kell fo-gadnunk." Még ebben a helyzetbensem vétkezett Jób a szájával. Jób2,7-10

2014. március 18. kedd1949. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Szenvedés...

Sátán = a héber stan szóból szárma-zik, ami azt jelenti: eltérítő. Sze-

mélynévként először itt, Jóbkönyvében szerepel. (Megjegyzés: Akereszténység modern irányzatai sze-rint nem valóságos személy, hanem aszívünkben lakó gonoszság szimbó-luma. A sátán kilétéről a Biblia többhelyen is ad tájékoztatást, azonbankülönféle neveken. Annak azonban,hogy a különféle helyek egyazon sze-mélyre, vagy különböző lényekre utal-nak-e, meglehetősen változó amegítélése. Ezt súlyosbítja, hogy - azáltalában 'teológiai prekoncepcióval' -készített fordításokból adódóan a té-mában igen komoly fogalmi zűrzavaruralkodik... Tény, hogy a Misna és aTalmud legkorábbi bejegyzései aztmutatják, hogy a sátán csak igen kisszerepet játszott a zsidó teológiában.A zsidó vallás később átvette a nép-szerű közel-keleti – perzsa eredetű –nézeteket a sátánról és nagyobb sze-repet tulajdonított neki. Minél későbbíródott egy rabbinikus mű, annál többemlítés esik benne a sátánról és az ál-tala megszálltakról.)

Ebben a történetben sincs tehát asátánnak független hatalma, hiszenIstentől kap fölhatalmazást a próbákvégrehajtására. A könyv egyébként azószövetségi bölcsességirodalom gyö-nyörű terméke, mely a szenvedés"problematikájára" keresi a választ,bölcsesség-filozófiai iskolák (Bildád,Elifáz, Cófár személyében) szenvedés-magyarázatait felsorolva.

"Báruh hasem!" – kezdi a válaszáta "Hogy vagy kérdésre?" a vallásoszsidó ember, vagyis: "Hála az Örökké-valónak/a Könyörületesnek!" –, silyenkor mindig visszakérdeznek:"Hála Istennek jó... vagy, hála Isten-nek rossz?" Senki nem tudhatjaugyanis előre, hogy egy kisebb rossz

nemde egy nagyobbnak az elkerülésétjelenti? Tény, hogy - emberi szemmelnézve - két részre oszthatjuk azonrossz dolgokat, amik megtörténnek.Az egyik: embertől független (termé-szeti katasztrófák), a másik rész – s eza bosszantóbb – az embertől jövő, azember-okozta rossz. Az előbbinugyanis nem tudunk változtatni, azutóbbin lehetne, ha akarná azember...

Jób – s szögezzük le, hogy ilyenember valójában csak az irodalomban"létezik" - arra a tragédiára, amire a"normális-reakciójú" felesége aztmondja: "Jób, átkozd meg az Istene-det és halj meg!" – Jób csak ezt feleli:"Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszatis el kell fogadnunk." Valljuk meg,ami Jóbnál az állhatatosságot jelenti,az a ma ember számára egyenlő a kö-zönyösséggel! Hát még ez sem "hatja"meg Jóbot? Miért nem üvöltözik, ká-romkodik, perlekedik Istennel, világ-gal, önmagával?! Ennyire közömbös asaját sorsával kapcsolatban? Hát nekiígy is jó meg úgy is jó?...

Nos, nem egészen. Jób történetepontosan arra akarja felhívni a figyel-met, hogy Isten az élet URa, s bizonyTőle jön minden, s Hozzá is megyvissza minden élő. Akár tetszik ez azembernek, akár nem! Az Élet ugyanisszentség - még ha oly szentségtelenülis bánik vele az ember, pusztítva ön-magát és környezetét is -, s amit ka-punk benne az áldás. Áldás, mertmegtapasztaljuk általuk az élet érté-két. Az élet ugyanis felbecsülhetetle-nül "drága": egyszeri, soha meg nemismétlődő...

Vannak, akik abban hisznek, hogyegy másik (földi!) életben reinkarná-lódnak, s ott majd jobb lesz... Nemakarom megszólni az ilyen embe-reket, hiszen mindenkinek a magán-ügye, hogy mit hisz, de attól, hogymajd az jobb lesz, ezt a mostani elron-tottat nem javítja ki! Amit az emberegyszer elrontott az idő vonalán, azörökre el van rontva... Így vádolnakmajd hitünk szerint a végső szám-adáskor nem az Isten angyalai,hanem cselekedeteink, nemkülönbensaját lelkiismeretünk! Talán ha ezt ko-molyan vennénk, akkor már itt ésmost megváltozna az életünk, s szebb,tartalmasabb, kiteljesítőbb, istene-sebb, azaz szentebb lenne...

Imádkozzunk!Istenem! Te vagy jóságoddal és

törvényeiddel együtt az Élet URa!Add, hogy felismerjem szeretet-

akaratodat életem minden napján,hogy mindazzal, amit adtál, szentül

élhessek! Ámen

Gyülekezetünk honlapcíme:http://tata.lutheran.hu

Gyülekezetünk honlapjanaponta frissül!

“Netpercesek” rovatunkbanreggelenként lelki útravalót

találhatsz!

Alkalmainkramindenkit szeretettel

várunk. Jöjjünk,s hivogassunk

másokat is!Erős vár

a mi Istenünk!”

Áprilisi alkalmainkápriliis 3.Te jó ég! – az énJézusom és a tied...avagy mit szeretünkJézus Krisztusban? AVégtelen Isten megköze-lítése véges módon...

ápriliis 24.“Hiszem, ha látom!”– vagy mégse?A média befolyása éle-tünkre, s az egyházra.Mit is jelent számunkra Egyházunk újstratégiája: “láthatóan evangélikus“?

NikANikABibliaÓra

BibliaÓra

azok számára, akik szeretnék

alaposabban megismerni a keresztény

tanítás alapigazságait “Szolgáljatok azÚRnak örömmel...”Szeretem a vasárnapi istentisz-

teleteket. Sok sok éve már úgygondolom, hogy ezek a "nékem

adatott kegyelemidő" legszebb da-rabkái. Amióta kényszerűen sok időttöltök idegenben, azóta ezek a gyüle-kezeti alkalmak még inkább felértéke-lődtek számomra. Meghitt hangulatavan a vasárnapnak, beleértve a ké-szülődést, az elindulást, az "úton le-vést", a megérkezést, a találkozást,az együtt levést, a zenehallgatást, avárakozást, a énekeket, az igehirde-tést és az istentisztelet utáni testvéribeszélgetést.

Feltételezem, hogy a testvérek ishasonlóan szépnek élik meg a közöstöltött időt, máskülönben nem tölte-nénk meg - hétről hétre - ilyen szépszámban a padsorokat.Bizony jó min-dig újra találkozni és felemelő érzéside tartozni.

Általában jó tartozni valahová, denekünk nem általában, hanem itt ésmost - a tatai evangélikus gyüleke-zetbe - jó tartozni!

Zaklatott világunkban egyre-másra halljuk a híreket arról, hogy ke-resztény gyülekezetek szűnnek meg,itthon és külföldön egyaránt. Míg ná-lunk az anyagi eszközök hiánya,addig a tőlünk nyugatra fekvő, gazda-gabb régiókban a szekularizáció nyo-mán kialakuló érdektelenség az amiellehetetleníti a keresztény közössé-gek életét.

Ezek után elgondolkodom, hogymicsoda kincsek birtokosai vagyunk

mi! Van szép, harangtornyos, orgo-nás templomunk, szeretett lelkészünkés kántorunk és nem utolsó sorbancsaládias gyülekezetünk.

Kérdezhetnénk, hogy megszolgál-tuk mi ezt az ajándékot, vagy ingyenkegyelemből kaptuk? Soli Deo Gloria!

Köszönet és hálaadásképpen"szolgáljunk hát az Úrnak örömmel",miképpen tették és teszik is ezt test-véreink - a parókia felújításán végzett- felbecsülhetetlen értékű munkájuk-kal. Nálunk is vannak anyagi nehéz-ségek, ám ezek

megoldandó feladatként ösztö-nözhetnek bennünket a gyülekeze-tünkért végzett, önzetlen munkára!Hiszem, hogy a közös célokért, közö-sen végzett áldozatos munka nemcsak anyagiakban gyarapítja a gyüle-kezetet, de lelkiekben megerősit min-ket és áldással növeli szeretettközösségünk összetartó erejét.

A fenti gondolatok jegyében sze-retettel hívogatom - most első-sorban - az asszonytestvéreket-, a templom húsvét előtti nagy-takarítására, hogy Jézus urunk ke-reszthalálát és feltámadásátkülsőségekben is méltóképpen ünne-pelhessük! Erre - terveink szerint- április 12-én szombaton dél-előtt 10 órától kerül sor. Kérjük atestvéreket, hogy segítő szándékukatjelezzék, ha lehet ápr. 6-án SzélesDóri pénztárosunknál!

Áldott böjti időt, s nagyhetet kí-vánva: Erős vár a mi Istenünk!

Grőber Ilona Juditgyülekezeti felügyelő

Az alábbiakban a MagyarországiEvangélikus Egyház közleményét ol-vashatják a közelgő választásokkalkapcsolatban.

Hálásak vagyunk a történelem Urá-nak, hogy immár negyed évszázadaszabadságban élhetünk hazánkban.Ennek egyik fontos ajándéka, hogyszabadon választhatjuk meg vezetőin-ket, akik befolyásolják hazánk, közös-ségeink, gyermekeink, unokáinkjövőjét. A Magyarországi EvangélikusEgyház Elnöksége bátorítja egyházunknépét, hogy mindenki felelősen éljenválasztói jogával.

Alaposan tájékozódva, lelkiismere-tesen vizsgáljuk meg, hogy melyikpártra, egyéni jelöltre adjuk szavaza-tunkat. Politikai kampánynak nincshelye templomainkban.

Isten ajándékozzon bölcsességetválasztott vezetőinknek, hogy a kapotthatalommal alázatosan szolgáljanakegész népünk javára! „Isten, áldd mega magyart... mert tied az ország, a ha-talom és a dicsőség.”

Erős vár a mi Istenünk!A Magyarországi Evangélikus

Egyház Elnöksége

NNaaggyyhheett iiaa llkkaa llmmaaiinnkk

Virágvasárnap (ápr. 13.) de. 10 óraIstentisztelet, délután 4 órai kezdettel:

Nagycsütörtök(ápr. 17.) 18 óraNagycsütörtöki istentisztelet

Nagypéntek(ápr. 18.) 18 óraNagypénteki istentisztelet (passió)

Húsvétvasárnap 10 óraÜnnepi istentisztelet (úrvacsorával)

Húsvéthétfő 10 óraÜnnepi istentisztelet (úrvacsorával)

Támogatásll ee hh ee tt őő ss éé gg ee

Evangélikus Egyházközség Tata számlaszáma:

63200119-14926282Egyházfentartói járulékát,

adományait itt is tudjuk fogadni.Támogatását köszönjük!

Virágvasárnapi, húsvétváróorgonahangverseny!

Utána szeretetvendégség!

(Jézus) szerette övéit e világban,szerette őket mindvégig. ...felkelt avacsorától, letette felsőruháját, ésegy kendőt véve, körülkötöttemagát; azután vizet öntött a mos-dótálba, és elkezdte a tanítványoklábát mosni, és törölni azzal a ken-dővel, amellyel körül volt kötve. Jn13,1b és 4-5

2014. március 19. szerda1950. áhitatat

A mai nap mediációst fogalma:Szolgálat...

Ismerős történet: Jézus szolgál, sezzel példát ad tanítványainak. Az

ige "üzenete" egyszerű és világos:szolgáljunk hát mi is! No, ennél azért"több van" ebben a rövid evangéliumitudósításban...

A szolgálat az nagyon fontos, hi-szen enélkül nem működik a társada-lom, de óriási a különbség a szolgálatés a szolgáltatás között. A pizza-futármunkája szolgáltatás, a tűzoltóé, a ka-tonáé, az orvosé: szolgálat, hiszen ősaját életének veszélyeztetése árán isvégzi hivatást, megy be az égő házba,vállalja, hogy betegek között maga isbeteggé válhat. Vannak, akik csakazért "szolgálnak", mert ezzel érde-meket kívánnak maguknak szerezni.Jézus URunk a Hegyi Beszédében eztígy tanítja: "hogy lássák őket az em-berek és megdicsérjék"... Megintmások azért szolgálnak, hogy lássaőket Isten és megjutalmazza. Vannakolyanok is, akik csak kötelességtelje-sítésből szolgálnak, s persze ez iserény egy ilyen felelősség-kerülő és akötelesség alól kibújni-akaró világ-ban, de az igazi szolgálat az nem ez.Aztán vannak, akik szánalomból tesz-nek jót másokkal, és ez is dicséretesegy ilyen kíméletlen és irgalmatlan vi-lágban, amiben most élünk, de ezeknem azok a szolgálati formák, amit aMester példaként a tanítványok eléélt.

Így olvashatjuk itt Jánosnál:"Jézus szerette az övéit e világban,mindvégig szerette őket." Nos, ez az,

ami mássá teszi Jézus szolgálatát, s haaz Ő nyomdokában járunk, akkor amienket is. Egészen más az a szolgá-lat, ami szeretetből fakad. Az édes-anyák szolgálata szeretetből fakad: sez olyan hivatássá magasztalja hét-köznapi cselekedeteiket, hogy azokategész életen át nem tudjuk nekikmeghálálni. Visszaszolgálni nekikmindazt, amit tettek értünk soha nemtudjuk, csak továbbadni a következőgenerációnak! (Ez egyébként Istenakarata is!) Ha mindenki így, ilyen di-akóniai (szolgáló) lelkülettel élneebben a világban, akkor más lenne eza világ! Krisztus URunk arra tanítminket, hogy ne azokkal tegyünk jót,akik azt viszonozzák nekünk, hanemazokkal, akik nem tudják visszaszol-gálni.

Isten bölcsen úgy teremtette megezt a világot, hogy az életünk akkorteljesül be, ha szolgálunk egymásnak.Ha valaki arra törekszik, hogy őt szol-gálják, akkor lehet, hogy nyereségnekéli meg életét, de Isten számára végülis elvész. Aki pedig képes lemondaniönmagáról a szolgálat kedvéért, az ne-mesedik, s szolgálatán keresztül meg-nyeri az egész világot! A keresztényember szolgálatának az alapja tehát aszeretet, de nem a sajátja, hanem azIstené, mert Ő mindennél előbb sze-retett minket...

Imádkozzunk!URam! Add, hogy mindazzal

szolgálni tudjak, amivelmegajándékoztál! Ámen

Hiszen az én kezem vetette meg aföld alapját, az én jobbom feszítetteki az eget. Ha szólítom őket, mindelőállnak. Ézs 48,13

2014. március 26. szerda1955. áhitat

A mai nap mediációst fogalma:Teremtettség...

Ateremtésnek két célja/értelmevan: Isten és ember, s ez a két

"szereplő" tulajdonképpen egy való-ság: maga a titkokkal teli létezés, va-gyis az Élet. A civilizáció hajnalárólszármazó ősi elképzelés - melyet a

Biblia a "Teremtéstörténetben" őrzöttmeg nekünk - egy 'hetes' periodiká-ban mutatja meg az Életet: hat naponát dolgozzék az ember, azaz a terem-tett dolgokkal foglalkozzon, vigyázzonrá, legyen jó "gazdája", s hogy ne fe-lejtse el, hogy ki az igazi tulajdonosamindezeknek, a hetedik napot szen-telje(!) meg, s adjon hálát Teremtőjé-nek...

A "Szenteld meg az ünnepnapot!"- parancs mára egészen más értelme-zést nyert. A vasárnap ma is "szent éssérthetetlen", csak már rég nem az Is-tené, hanem az emberé! Vannak per-sze még sokan, akik számára avasárnap a hálaadás, az Isten igéjénekhallgatása, és persze a közösség ün-nepe is, de ebben a "szép új világban"sajnos egyre kevesebben vannak, akik"áldoznának" egy órácskát is a JóIs-tenre... Ha tennék, akkor persze visz-szakapnák azt többszörösen, hiszen azaz ember, aki Istennel foglalkozik, aztulajdonképpen mindig magával, em-berlétének kérdéseivel foglalkozik!

Az ünnep értelme nem csak az"evés és ivás", hanem mindenek előtta találkozás. Jézus URunk a menny-országot gyakran hasonlítja egy nagy-nagy lakomához. A "fehér-abroszos"közösség ünneplése akkor teljes, ha atest kényeztetésén túl a lélek is jóllal-kik, azaz őszinte, tartalmas beszélge-tések is kialakulnak. Nem véletlenülmondja egy zsidó közmondás, "ha ét-kezésnél nem kerül szóba az Örökké-való, akkor az olyan, mintha egyhulláról vennénk magunkhoz azételt." Ez a fura mondat arra hívja fela figyelmet, hogy minden létező, egészéletünk, akkor kapja meg az igazi ér-tékét, ha azokat az Isten-adta/-kínáltatávlatba helyezzük!

Az "igazi" ünnep mindig a Terem-tővel való találkozás. Ezekben a szak-rális pillanatok által kapott "plusszerők" védenek meg minket a hétköz-napokban is, hogy ne a munkát, a ter-melést, a mindenáron valógyarapodást tartsuk egyetlen célnakebben az életben! Az Istenre-csodál-kozás megvéd bennünket attól is,hogy korlátlanul az uralmunk aláhajtsuk a földet, melyből vétettünk.Isten mindenhová - a mikro- és mak-rokozmoszba egyaránt - "letette anévjegykártyáját", amit ha valaki elol-vas, s megért, akkor válaszol Terem-tője hívására... A legváratlanabbpillanatokban is!

Imádkozzunk!URam! Áldott légy az életért, s

benne mindenért, amibenrészesítesz! Ámen