h́ ́ b

2015. JANUÁR – TEVET-SVAT 5775. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIII. REG. ÉVF. 1. SZÁM, 224. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓHanukai csoda Komáromban

Részletes beszámoló lapunk 3. oldalán

Közgyűlési meghívóAKomáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden hitközségi tagot a

2015. március 8-án, vasárnap 16:00-kor (a purimi ünnepség után) a Men-ház Wallenstein Zoltán termében tartandó közgyűlésre.

Program:1. Beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, gazdálkodásáról2. Az új vezetőség (5 fő) és az új számvizsgáló bizottság (3 fő) megválasztása

Ezúton kérjük azon tagjainkat, akik szeretnének aktívan bekapcsolódni a hitközségi veze-tés vagy a számvizsgáló bizottság munkájába, vagy jelölni szeretnének valakit e testületekbe,hogy jelölésüket a KZSH titkárságán írásban tegyék meg legkésőbb 2015. március 1-ig.3. Küldött választása a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi SzövetségeKözgyűlésébe (1 fő és 1 póttag)4. Egyebek

Kérjük azokat a tagjainkat, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak résztvenni a közgyűlésen, jelezzék azt a titkárságon a 7731-224-es számon Haas Ju-dit irodavetőnél. Számukra biztosítani fogjuk az írásbeli szavazás lehetőségét.

Megjelenésükre feltétlenül számítunk! �

Purimimeghívó

AKomáromi Zsidó Hitközség Sha-lom klubja ezúton hív meg min-

den érdeklődőt purimi ünnepségére,melyet 2015. március 8-án, 14:00-kortart a Menház épületében.

Program:– A Jazzrael együttes koncertje –

Zsidó és izraeli dalok sajátos stílus-ban. Ének: Bíró Nóra, zongora: JagerBandi.

– Kardos Péter zuglói főrabbi szóla zsidó vallás egyik legvidámabb ün-nepéről.

– Ünnepi tombola– Ünnepi finomságok

Minden jelmezben érkező gyer-mek ajándékot kap (természetesen afelnőttek is).

Sok szeretettel várunk minden ér-deklődőt! �

Széder estielőzetes

AKomáromi Zsidó Hitközség idénis megrendezi hagyományos szé-

derét. Ezúttal az ünnep első estéjén2015. április 3-án, pénteken 18:00-korvárjuk az érdeklődőket a szombatfoga-dással egybekötött kóser vacsorára. Je-lentkezni 2015. március 30-ig lehet ki-le@menhaz.sk címen vagy a 7731-224-es számon. A részvételi díj 4 EUR. �

Purim ünnepePurim ünnepe az idén március 4-én, szerdán este kezdődik (Eszter böjtje

március 4.), az ünnep napja március 5-e csütörtök. Vidám ünneplést kívá-nunk, március 8-án pedig várunk mindenkit a Menházban! �

Nyertespályázatok

AHolland Zsidó HumanitáriusAlap a 2015. évre oktatási prog-

ramjainkat támogatta. A SzlovákiaiZsidó Hitközségek Központi Szövet-ségétől pedig a Menház és a zsinagó-ga szigetelési munkálataira, közössé-gi programjainkra és Schnitzer Ár-min könyvének kiadására kapunk tá-mogatást. Köszönjük! �

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a Shalom klubot és aKZSH-t támogatták: Vajnorsky Terézia(Izrael), Wilheim Parnes Ágnes (Izra-el), Wilheim Karolin (Németország)és anonimitásukat kérő adományozók.Köszönjük!

� A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség el-nökétől, Siklósi Vilmostól két, frissenmegjelent könyvüket kaptuk ajándék-ba, melyek könyvtárunkban olvasha-tók. Köszönjük!

� Az ENSZ Holokauszt nap alkalmából2015. január 27-én Paszternák Tamáskoordinátorral készített interjút a PátriaRádió.

� Új logóval és megújult tartalommalvár minden érdeklődőt a KZSH Face-book oldala a www.facebook.com/men-haz.sk címen.

� Január végéig elszámoltuk 2014. évipályázatainkat és számos új támogatásikérelmet beadtunk.

� Tovább folynak Schnitzer Ármin ko-máromi főrabbi Zsidó kultúrképek - azéletemből című könyve szlovák és ma-gyar nyelvű kiadásának előkészületei.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporouÚradu vlády SR – program Kultúra národnostných menšín 2014. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Kóser pékárurendelhető

Kóser barcheszt és egyéb pékárút (apékség teljes választékából, ezúttal

hámán táskát is- www.koserpekseg.hu)legközelebb március 6-ra (péntek) ren-delhetnek. Rendeléseiket, március 4-ig, szerdáig várjuk a kile@menhaz.skcímen vagy a 7731-224-es számon. �

Löwinger Blanka néniemlékére

Szomorú szívvel fogadtuk a hírt, hogy közösségünk tagja, lapunk

rendszeres olvasója, Löwinger Blanka néni elhunyt. Az utolsók

egyike volt szűkebb régiónkban, aki igyekezett megtartani a kóser

étkezés szabályait, őrizte és továbbadta a tradíciókat, melyeket Ga-

lántáról hozott magával. A család gyászában osztozunk, emlékét

megőrizzük. �

a Hitközségi Híradó szerkesztői

és a Komáromi Zsidó Hitközség vezetősége

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

December 21-én megtelt a komáro-mi Tiszti pavilon nézőtere a hit-

község hanukai rendezvényén. Sokak-nak csak állóhely jutott.

Paszternák Tamás, a KZsH program-koordinátora köszöntötte a megjelen-teket, köztük Komárom polgármester-ét, Stubendek Lászlót és alpolgármes-terét, Keszegh Bélát. Elsőként a SelyeJános Gimnázium két, az idei debrece-ni Kardos Albert Szavalóversenyen ki-emelkedően szereplő diákja, LakatosLili és Kálosi Zsófia (felkészítő tanárSpátay Adriana) szavalt, majd a pozso-nyi Pressburger Klezmer Band adottfergeteges koncertet. Dalaik és zene-számaik ötvözték a tradicionális zsidómuzsikát a dél temperamentumos dal-lamaival. Az ünnep eredetéről Riszo-vannij Mihály beszélt, felelevenítette anyolc nap szokásvilágát. Az együttes kí-séretében Zev Stiefel pöstyéni rabbigyújtotta meg a környék közösségeibőlérkezett gyermekek segítségével a ha-nukia lángjait. A vallási vezető beszédé-ben a hanukai fények csodájára emlé-keztetett. Az ünnepség végén minden-

ki vendégünk volt egy-egy fánkra, ezzelbenei Földes pékség, üdítőkkel pedigKollár Zoltáan támogatta közösségün-ket. Az asztalról a barchesz és a kóserbor sem.

Köszönet a támogatóknak, a KZsHirodavezetőinek és vezetőségi tagjai-nak a rendezvény lebonyolításábannyújtott segítségért. Az ünnepség a re-gionális média élénk érdeklődésemellett zajlott. �

PA

Ovisok, sulisokfigyelem!

AKZSH új programot szeretne szervezni ajövő generációi számára. Várjuk közös-

ségünk tagjainak, rendszeres látogatóinakgyermekeit, unokáit, akik szívesen megismerked-nének a zsidó vallás és kultúra alapjaival,elsajátítanák a hagyományokat az alapoktól.

A játékos formában szervezett foglalkozá-sokra március 30-ig lehet jelentkezni a ki-le�menhaz.sk címen. A résztvevőkkel későbbegyeztetjük a pontos időpontokat (terveinkszerint havi 1 alkalommal találkoznánk).

Kérünk minden érdeklődőt, hogy amennyibenlehetősége van rá, hozza el a gyerekeket puri-mi rendezvényünkre március 8-án! Meglepeté-sekkel várjuk őket.�

Hanukai csoda Komáromban

Az emlékezésé és az ünneplésé volt afőszerep a 2015-ös esztendő első

rendezvényén a Menházban. A Wallen-stein Zoltán teremben megjelenteket –köztük Keszegh Béla alpolgármestert -dr. Paszternák András köszöntötte. Be-vezetőjében megemlékezett az ausch-witzi koncentrációs tábor 70 évvel ez-előtti felszabadításáról, s mécsest gyúj-tott a hadműveletek során elhunyt fel-szabadító katonák és a tábor áldozatai-

nak emlékére. A vérzivataros időszakhelyi eseményeit Katarína Repasová, azSzK Belügyminisztériuma KomáromiLevéltára munkatársa idézte, aki a zsi-dó lakosok vagyontárgyainak árjásításá-val kapcsolatos kutatásait összegezte,szomorú képet festve a 70 évvel ezelőt-ti komáromi mindennapokról. Remé-nyét fejezte ki, hogy ezek az eseményeksosem ismétlődnek meg.

A közelgő TuBiSvát ünnep alkalmá-

ból gyümölcsökkel gazdagon terítettasztalok mellett idézte Paszternák Ta-más a fák születésnapjának hagyomá-nyait, bevezetve vendégeinket a tradíci-ók világába. Az asztalról ezúttal sem hi-ányozhattak a budapesti Semes Pékségkóser finomságai.

Köszönet mindazoknak, akik a klubelőkészítésében segédkeztek! �

PA

Shalom klub – emlékezés és ünneplés

4

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

A kiállítást Eva Sudová nyitotta meg, aki a látogatókkalismertette azt a gondolatot, mely a városunk fejlődését a19. századtól a II. világháborúig terjedő, nagymértékbenbefolyásoló zsidó közösség felkutatására és bemutatásárairányul. A cukorgyár történelmén és báró Kuffner Károlyde Diószegh családjának történetén kívül, a többi zsidócsalád és személyiség történelme ismeretlen számunkra.Célunk, ezen személyiségek, illetve tények felkutatása,hogy majd egy publikáció által a lehető legpontosabbanleírjuk zsidó polgártársaink sorsát a legegyszerűbbektőlkezdve a legjelesebb személyiségekig, hiszen mindenkifontos és érdekes számunkra.

A bevezetőt követően Eva Sudová a szót Lang Tamásnakadta át, akitől értékes előadást hallhattunk a diószegi zsi-dók történelméről és holokausztjáról. A látogatókat szak-értelmével, szaktudásával és professzionalitásával kötöttele, előadása igazán hatásos volt, és a hallgatók sok érdekesinformációhoz jutottak általa.

Az előadást rövid zenei produkció követte a diószegiművészeti alapiskola tanulójának előadásában.

A látogatókhoz Lanz Roland úr is szólt, aki köszönetetmondott a diószegi zsidók leszármazottainak a kiállításhoznyújtott fényképekért - MUDr. Viera Lesnának (szül. Ko-láriková), Ing. Gejza Büchlernek, Pavol Polannak - EdithSchwitzer fiának (százéves életútjának fotódokumentáció-

ja a kiállítás egyedülálló darabja), Katarína Polanovának(szül. Somogyi), Zuzana Janetschekovának (szül. Somo-gyi), és Agneš Jakobnak (szül. Wollner).

Lanz Roland köszönetet mondott Lang Tamásnak azegyedülálló előadásért, a zsidó hitközségek képviselőinek -Feldmár Tibornak és Kornfeld Tibornak Dunaszerdahely-ről, az érsekújvári Lang Tamásnak, a pozsonyi VojtechSchraggenak, Ladislav Schraggenak és Ivan Pasternaknak,a Zsidó Közösségi Múzeum lektorának. Üdvözölte a galán-tai zsidó családok (Fahn, Deutsch, Stein, Leicht, Blau, Stru-hár,...) jelenlévő tagjait is. A hivatalos részt követően LanzRoland úr a látogatókat egy kis kóser frissítőre invitálta (fa-lafel, macesz, többféle hummusz, pita, kóser víz, Carmel fe-hér és vörös bor), melyek egyenesen Izraelből származtak.A megnyitó résztvevői ezt követően a kóser frissítő mellettkötetlen beszélgetést folytattak a késő esti órákig. A meg-nyitó sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a sok dicsérő e-mail és sms, melyet a résztvevőktől kaptunk.

Köszönet jár az első zsidó tematikájú kiállítás megszer-vezéséhez nyújtott segítségért Diószeg városának, SzabóAntal polgármesterrel az élen, a Galántai Zsidó Hitköz-ségnek, Vojtech Fahn elnökkel az élen, a Galántai Nép-művelési Központnak, amely szervező¬társa volt a kiállí-tásnak, és kibővítette azt a Galántáról és Szeredből szár-mazó érdekes fényképekkel, valamint az önkénteseknek,akik segítségünkre voltak. Köszönet jár minden jelenlévő-nek, aki eljött a kiállítás megnyitójára. A szervezők remé-lik, hogy mindannyian a jövőben is támogatják a zsidó kul-túrát és hagyományokat kisvárosunkban.

A kiállítást az érdeklődők 2015. január 12- ig tekinthetikmeg, és a szervezők hálásak lesznek azért, ha újabb érde-kes fényképekhez jutnak, illetve a kiállított fényképeken lá-tott személyek azonosításában kapnak segítséget. �

Lanz Roland (a cikk a Diószeg Élet 2014/6. számában jelent meg)

A zsidó közösség történelmi fényképeinek elsőkiállítása Diószegen

Az Inovatech helyiségeiben 2014. november 13-án elsőalkalommal nyílt kiállítás a diószegi, illetve a környe-

ző zsidó közösségek történelmi fotóiból. A megnyitó ré-szét képezte a diószegi zsidókról szóló előadás is. A kiállí-tás iránti érdeklődés óriási volt, amiről a megtelt konfe-renciaterem tanúskodott.

Főhajtás a MenházbanACigány Tudományos és Művészeti Társaság Ros-

tás-Farkas György elnök vezetésével "béke-zarán-doklat"-ra érkezett Komáromba december 17-én, fel-keresték a Menházat is, ahol a KZSH elnökével együttemlékeztek a vészkorszak áldozataira. �

5

XXXVIII. részAmikor elfogy a fogkrémed,

avagy ünnepel az izraeli kutatóitársadalom

(2011. október 5.)

Bizonyára sokan szembesültek márazzal az ijesztő helyzettel, amikor az

ember az esti fogmosásnál rádöbben,fogytán a Blend-a-Med vagy a Colgate,Aztán reggel ismét tényszerű megálla-pításként összegzi, hogy ideje lenne el-mászni a szupermarketbe egy új tubu-sért. A következő este a fizika törvénye-it meghazudtolva próbál a fogkeféjérenyomni egy borsónyit a pasztából, s amásnap reggelt már meg sem említem.

Két nap 110 %-os kitermelésre törek-vés után ma este végre beszabadultama pláza élelmiszerboltjába. Még szeren-cse, hogy globalizálódott világunkbanma már mindenhol ugyanazok a fog-krémmárkák kaphatók.

Ha már pláza, akkor nem maradha-tott ki az ÁNTSZ sarok sem. Megjegy-zem, most, hogy már fél ötkor sötétvan, a félhomályban nem is tűnik any-nyira szörnyűnek a hely. A könyvesboltis becsábított magához. Eredetileg ÚjKeletet akartam venni, végül a szept-ember 29-i dátum elbizonytalanított,hol van már az 5771-es esztendő, pláneaz akkor történtek. Magyar újságotnem, de egy angol könyvet beszerez-tem: Dan Senor, Saul Singer: START-UP Nation, The Story of Israel´s Eco-nomic Miracle címmel. Ha egyszer ahéber tudásom terén egetrengető vál-tozások nem történnek, legalább az an-gol tökéletesedjen. Amúgy a kzat, kzat(kicsit, kicsit) válasz a héber ismerete-met firtató kérdésekre már egész meg-győzően hangzik.

A mai nap nagy híre, hogy a kémiaiNobel-díjat egy izraeli kutató, DanielShechtman professzor kapta a kvázik-ristályok felfedezéséért. Hogy mi van? –villant át az agyamon az első híradáso-kat olvasva. Valószínűleg az én beszű-kült szakmai ismereteimet jellemzi, snem az általam látogatott oktatási, ku-tatási intézmények hibája, hogy az elsőpillanatban nem nagyon tudtam mihezkötni az internetes portálokon felvil-lant szalagcímeket. Aztán persze azegyetemi emlékek között kutatva bevil-lant egy-két dia, talán pont a szerkezeti

kémia órán volt erről szó, kb. akkor,amikor elvesztettem a fonalat. Azt hi-szem ezeken az előadásokon kívül csaka biokémián néztem körül néha, hogyhol is vagyok.

Ahogy a Népszabadság írja: “1982.április 8-án reggel Shechtman olyan ké-pet kapott elektronmikroszkópjával,amely eltért mindattól, amit korábbana kristályokról tudtunk. A tudós ragasz-kodott megállapításaihoz, aminek kö-vetkezményeként megkérték, hagyja elkutatócsoportját. Harca végül arra kész-tette a tudósokat, hogy gondolják át azanyag természetéről alkotott elképzelé-seiket.”

Hát igen, nem könnyű a kutatói sors.Az itteni főnököm is egészen belelkese-dett a hírtől, s körlevélben hívta fel di-ákjainak, munkatársainak a figyelmét ajelentős tudományos eredményre,megjegyezve, hogy nem kaphat min-denki Nobel-díjat, s hogy a kutatásbantürelmesnek kell lenni, hiszen a mai dí-jazottnak is közel 30 évet kellett várniaaz elismerésre. A leveléhez mellékelteazt a publikációt, amelyért a mai díjjárt. Az már csak az én rosszindulatúKispaszti agyamon villant át, hogy hééé,mi van azzal a 3-4 társszerzővel, akik ottszerepelnek az 1984-es cikk fejlécében.No, de ne legyünk ünneprontók. Gra-tuláció és minden elismerés 2011 ké-miai Nobel-díjasának!

Egy érdekes dologra hívnám fel a fi-gyelmet. A kitüntetett professzor an-nak az anyagmérnöki tanszéknek amunkatársa a haifai Technionon,amellyel a mi pesti csoportunk hosszú

évek óta együttműködik, s ahol 2007-ben egy hasznos és kellemes hetet töl-töttünk néhány kollégámmal. Hátigen, egykori főnököm, Kálmán Erikaprofesszor asszony tudta, kikkel kellegyütt kutatni.

Tegnap este nem volt erőm blogot ír-ni. Talán eddigi izraeli kintlétem leg-jobb másfél-két óráját tudhattam ma-gam mögött. Nanopaprika ügyben vol-tam egy megbeszélésen, minderrőlrészleteket majd később. Amúgy a ta-lálkozások napja volt a tegnapi. ReggelOrna és Aharon egyik gyerekkori ba-rátjával beszélgettem egy órát. Ő itt azegyetemen a kutatást támogató egységvezetője. 56 óta él itt. Hihetetlen, hogyerrefelé is szinte mindenhol magyarulbeszélő emberekbe botlik a gyanútlanposztdoktor.

Déli ebédemet a kis közértből jövetkedvenc padomon fogyasztottam ép-pen, amikor valaki rohamléptekbenmegindult felém, s azt kiáltotta ango-lul vagy háromszor: “elzavartak a la-borból, hogy itt eszek a padon”. Meg-nyugtattam, hogy nem, csak ez a ked-venc ebédelő helyem (igen, igen dél-időben itt nézek ki a fejemből). Eztmegjegyzi, legalább tudni fogja, holkell keresni – mondta mosolyogva adiák, akivel még a júniusi, csoportépí-tő jeruzsálemi kiránduláson találkoz-tam. Az embernek már ebédidőben isrésen kell lennie, hiszen felismerhetika kampuszon. A tegnapi nap valahogynagyon ott volt szakmailag, emberi-leg, élveztem!

Dr. Paszternák András Izraelben átélt ka-landjai immár könyv formájában is olvas-hatók. A Kék-fehér hétköznapokat keresse aKZsH titkárságán és a facebook.com/izrael-konyv oldalon.�

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

6

13. fejezet 1. rész

Awüstegiersdorfi kórházba valóutazás előtt elvitték a ruháinkat,

csak a nyári alsónadrágot hagytákmeg. Ez október végén, novemberelején volt, nem volt még hó, de hó-pelyhekkel volt kevert ólmos eső, és ahideg szél a csontokat is megfagyasz-totta. Német logika! Meggyógyulniküldenek, de gondoskodnak arról,hogy félig megdögöljünk, amíg oda-érünk. Összeölelkeztünk és összebúj-tunk, hogy megmelegedjünk, azok,akik nem tudtak megmozdulni, mégjobban szenvedtek. Egy munkácsi fiú,aki két hónappal azelőtt volt már akórházban, a hidegen kívül, a féle-lemtől is remegett. Mesélte, hogy akórházparancsnok, egy Horst nevűS.S. törzsőrmester avval fenyegető-zött, hogy, aki másodszor tér visszaoda, nem sokáig marad majd életben.Ennek a Horstnak volt egy szokása, afiú szavai szerint, külön fogadtatássalvárta az újakat, amely veréssel egybe-kötött tornagyakorlatokból állt, hogymegállapítsa, érdemes-e drága orvos-ságokat befektetni a kezelésükbe–mintha lettek volna drága orvossá-gok. Az egész utazás nem tartott félóránál tovább, de örökkévalóságnaktűnt.

Végre megérkeztünk a lágerek köz-ponti kórházába, Wüstegiersdorfba.A bokámon lévő sebek miatt az utol-sók között voltam a leszállásban. Egyhaeftling ruhás de fehérköpenyes fiúsegített nekem. Ránéztem és nem hit-tem a szememnek: „Dzsoni, ez tevagy?!” – kiáltottam. Első percbennem ismert meg, meg kellett monda-nom neki, hogy Feuerstein Gyuri va-gyok. Időbe telt, amíg magához tért,intett, hogy maradjak utolsónak. Ez aDzsoni, akinek annyira örültem, egyosztrák zsidó menekült volt, aki 1938-ban érkezett Kassára, miután Hitlerelfoglalta Ausztriát, a szomszédunk,Kürthy posztó üzletében kapott állást,akinek valamilyen rokona volt ésapám segített neki az összeköttetéseirévén, hogy megkapja az ott tartózko-dási engedélyt ezért nagyon jó kap-csolatban voltunk. Ő is a „rémhírter-

jesztők” közé tartozott, aki figyelmez-tetett, hogy mi itt Magyarországon ahülyék mennyországában élünk éskeresnünk kell sürgősen valami mó-dot a menekülésre, addig, amíg le-het. Egy idő után ezt abbahagyta,mert értésére adták, hogy nem akar-nak ilyesmit hallani. Úgy látszik, hogyezek a figyelmeztetések neki magá-nak sem segítettek, mert elkapták, ve-lünk együtt. Mivel német anyanyelvűvolt és német iskolát végzett, írnok,„Lagerschreiber” lett az összes kórhá-zakra felügyelő S.S. tiszttel való kap-csolata által, aki a földije volt. Ez csakritkán látogatott a kórházba, de Horsta kórházparancsnok is félt tőle. Mind-ezt később tudtam meg, az első talál-kozásnál csak megértette velem. hogyne mutassam, hogy ismerjük egymást,a szájmba nyomott egy vitamin tablet-tát és az ágyhoz vezetett.

Az első benyomásom a kórházrólnem volt rossz. A nagy terem szép vi-lágos volt, vagy harminc- valamennyiággyal, a lepedők valamikor fehérekvoltak, a személyzet is fehér köpenythordott, az orvosok zsebében szteto-szkóp volt, régi fajta ugyan, de mégis.Két beteg feküdt ugyan minden ágy-ban, de nem lehet minden együtt.Dzsoni engem a kis szobába vezetett,ahol csak öt ágy volt, nem volt olyanvilágos, de viszont sokkal csendesebb.Egy idősebb ember mellé fektetett,aki csont és bőr volt, megnyugtatott,hogy az illető meg fog halni holnap,holnapután, ami úgy is volt.

Ebben a szobában voltam legalábbegy hónapig még négy, időnkéntmég hét emberrel. A kassai doktorJózsi levelét mindjárt másnap átad-tam a főorvosnak, aki szó nélkülzsebre vágta, de ha senki nem volt akörnyéken, néha a kezembe nyo-mott egy-két vitamint, vagy egy jobbkenőcsöt a sebeimre. Ezeknek a se-beknek a neve flegmone, az okuk vi-taminhiány, gennyesednek, a csontighatolhatnak, veszélyesek. Amíg ottvoltam, nyolc ember halt meg, kö-zöttük egy, akit vakbélre operáltak,helyi érzéstelenítéssel és zsilettel. Azoperáció sikerült ugyan, de másnap-

ra az S.S. őrmester megtiltotta, hogyfájdalomcsillapítót adjanak a szeren-csétlennek, aki üvöltött egész napkínjában, amíg az ápoló és Dzsonibefejezték a lehetetlen állapotot.Nem volt más kiútjuk, mert az orvoselhatározta, hogy parancs ellenére isad neki orvosságot, semmi kétségnem volt afelől, hogy Horst ott hely-ben lelövi. Érdekes, hogy az összesember közül, akik velem egy szobá-ban feküdt, az égvilágon senkire sememlékszem, dacára annak, hogy va-lószínűleg beszélgettem velük. Azthiszem, hogy az idő nagy részét át-aludtam. A sebeim nem fájtak, hálaaz ápolásnak, az éhség sem voltolyan rémes. Ez főleg Dzsoninak voltköszönhető, aki többek között azételt is osztotta, ezt a nagy terembenkezdte el, úgy hogy hozzánk a kon-dér sűrű alja érkezett, én az utolsókközött voltam és mindig egy jó ada-got kaptam. Kenyeret nem adhatottnekem, mert félni kellet a besúgók-tól, de úgy igyekezett, hogy a kenyérvégét, a „serclit” kapjam. Háromszoregy héten volt pótadag is, margarin,lekvár vagy szalámi és mindig voltakhaldoklók, akiknek erre már nemvolt szükségük. Tudatában voltamannak, hogy ez a kórházi időszak ésfőleg Dzsoni megmentették az élete-met, a Keljfeljancsi újra talpra állt.De mindennek el kell múlni egyszer.Ez is elmúlt.

Egy este Dzsoni megmondta, hogymásnap reggel nyolckor a kórház pa-rancsnok irodájába kell lennem,még öt emberrel és átvisznek ben-nünket egy munkáslágerbe. Nekemelmesélte azt is, hogy azért választot-ta ezt az időpontot, mert az S.S. ér-deklődött, hogy kik azok, akik mártöbb mint két hete vannak a kórház-ban, mivel tudta, hogy ez a transz-port a helyi, szomszédos lágerbemegy, amely jó lágernek volt elis-merve, beadta az én nevemet is. Ez1944. december elején volt. �

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

Megmentika zsinagógát

Kőszeg város zsidóságának története a 14. századbankezdődött, amikor Zsigmond király engedélyt adott a

letelepedésükre.A kőszegi zsidóság életének alakulásában meghatározó

szerep jutott báró Schey Fülöpnek, aki 1858-59 között ro-mantikus stílusban, megépítette a zsinagógát, a rituálisfürdővel, és az iskolával együtt.

A holokauszt borzalma nem irgalmazott egyetlen kősze-gi családnak sem, deportálták és meggyilkolták valameny-nyit. A háború után a gazdátlanná vált zsinagóga az államtulajdonába került, majd a rendszerváltást követően – úgy-mond – privatizálták.

Ennek története 1996-ra vezethető vissza, amikor KrugGusztáv, az egykori városatya jókor volt jó helyen, vagyis4.332.500.- Ft-ért megvásárolta az ingatlant „ír sörözőnek”.Mivel Krug Gusztávnak időközben elment a kedve a ven-déglátástól, takaros haszonnal – mintegy 25 millióért – to-vábbpasszolta Molnár Gyulának, a kulcsi (Fejér megye)vállalkozónak az összedőlés határán álló épületet.

Az új tulajdonos, a kiszivárogtatott hírek szerint, bankijelzáloggal terhelte meg a zsinagógát. A kapott hitel egyhányadából az utcafronton álló két lakrész homlokzatátfelújítatta, az egyiket kinevezte lakásnak, a másikbólsírkőbemutató lett. Az udvari belsőben elhelyezkedő zsi-nagógához nem nyúlt, viszont fejenként 200 Ft belépőtszedett a látogatóktól…

Az igazi fordulat 2014-ben köszöntött be, amikor a ma-gyar állam visszavásárolta a kőszegi zsinagógát, egybenmegbízta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (MNV) atovábbi teendők elvégzésére, a 70 évig méltatlanul kezelt,hányattatott sorsú műemlék megmentésére.

Az MNV azonnal döntött, vagyis megkezdődtek a halasz-tást nem tűrő állagmegóvási munkák, kijavították a tetőszer-kezet, megtörtént az épület szigetelése, melyről Ilan Mor Iz-rael magyarországi nagykövete is meggyőződött.

Kőszeg páratlan gyöngyszemének, a 155 éves kettős bás-tyatoronyszerű zsinagógának a teljes felújítása a terveknekmegfelelően történik, melynek főbb történéseiről tudósí-tani kívánom a Hitközségi Híradó olvasóit a jövőben. �

Mezei Péter, a SAR-EL projekt többszörös résztvevője,

a Szombathelyi Zsidó Hitközség egykori elnöke

Felemás érzésekkel lépek be a Dohány utcai zsinagógá-ba január 18-án, a budapesti gettó felszabadulásának

70. évfordulójáról emlékező rendezvényre igyekezve. Pró-bálom felidézni nagymamám szavait, emlékképeket, me-lyeket megőrzésre és soha el nem feledésre adott át azok-ról a vérzivataros időkről. Itt lebeg előttem dédszüleimemléke, akik pár héttel a gettó felszabadítása után huny-tak el, köszönhetően az odabent uralkodó áldatlan álla-potoknak.

„Emlékeznünk kell azokra, akik felépítették és azokrais, akik lerombolták a gettó falait…” – vésődik Frölich Ró-bert főrabbi szava sokunk elméjébe. Heisler András, aMAZSIHISZ elnöke és Verő Tamás budai rabbi is a múl-tat idézi, a jövőbe mutató tanulságokat összegzi. FeketeLászló főkántor gyászimájába sokan beleborzongunk, ameghatottság könnyei nem csak az eseményeket átélőkszemében jelennek meg. A délelőtt legmeghatóbb pilla-nata, amikor az egykori gettólakók köszönik meg a szov-

jet hadsereg két veteránjának az 1945. január 18-ai felsza-badításukat. A veteránszövetség elnöke, majd Oroszországnagykövete is részletesen sorolja a gettót felszabadító had-sereg veszteséglistáját. Valószínű ezen áldozatok nélkülnem menekülhetett volna meg a főváros zsidósága. Aprogram második felében az orosz védelmi erők világhí-rű Alexandrov kórusának közel ötven tagja ad koncertet,kiemelkedő szólisták közreműködésével. Az orosz nyelvűdalok mellett számos héber dallam is felcsendül, ismétkönnyekig meghatva az emlékezésre szép számban össze-gyűlt idősebbeket és fiatalokat.

A rendezvény a gettó egykori kapujánál, a Wesselényi ut-cában elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával ér véget.Méltóképpen emlékezett Budapest zsidósága a gettó meg-menekülésére, s azokra, akik távolból érkeztek, hogy le-rombolják a gettó falait, elhozva déd- és nagyszüleinkneka szabadságot. �

PA

Könnyes pillanatok a Dohány utcai zsinagógában

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Aki Izraelbe látogatott, biztos emlék-szik, hogy mennyire kevés természeteserdő és zöld terület vannak itt Európá-val összehasonlítva. A legtöbb fával fe-dett terület, például a Jeruzsálem felévezető úton, sok éves ültetés és ápoláseredménye.

Az egyik fák ünnepén az osztályom-mal beosztottak a nem régen nyíltöregotthon kertjébe fákat és bokrokatültetni. Reggel megkaptuk a facseme-téseket és palántákat, a faiskolai szakér-tővel együtt az öreg otthonba men-tünk. Lelkesen fogadtak minket. A kö-vetkező mesét az otthon egyik lakójá-tól hallottam. Az illető, Ávráhám nemrégen költözött be az otthonba hosszúés fontos karrier után a Keren KáyémetLeIsráélnál, az Izrael nemzeti alapítvá-nya az ország erdősítésére.

Gyerekként erdővel körülvett falu-ban laktam, biztos voltam benne, hogyaz egész világ így néz ki. A gyerekeketsokszor figyelmeztették, hogy ne men-jünk be az erdőbe. Meséskönyvekbőltudtuk, hogy az erdőben vannak rossz-indulatú teremtények, de azt is, hogyvannak jóindulatú törpék és tündérekis. Szerencsékre nem találkoztunk sen-kivel, aki rosszindulatú volt, de nem ta-lálkoztunk törpékkel és tündérekkel

sem. De találtunk málnát, gombát, ri-bizlit, áfonyát és más finomságokat,azoknak az ízét és illatát sosem felejtemel. Minden nap, iskola az erdő pere-mén levő találkozási ponton összegyűl-tünk és játszottunk estig. Egy este mi-kor hazérkeztem a szüleim el voltakfoglalva csomagolással, röviden mond-ták: Nehéz idők előtt állunk, csomagoljössze pár játékot és könyvet és legyélkész, mert éjfélkor jönnek értünk és Is-ten segítségével hamarosan egy új or-szágba érkezünk. majdnem az utolsópillanatban sikerült kimenekülnünkEurópából Izraelbe, akkori Palesztiná-ba jöttünk.

Mikor az új országba érkeztünk, lete-lepedtünk egy akkor alapult faluban, aJeruzsálemi hegyekben. A legnehezebbvolt megszokni a kopár hegyek látvá-nyát.

Izrael állama megalakult. Az elha-gyott faluból és erdőből rossz hírek ér-keztek. A környéket elfoglalták a né-metek, a zsidó lakosságot összeszedtékés deportálták. Az erdőbe partizán cso-portok próbáltak a németek ellen har-colni, az erdő és a környéke csatatérlett. Mindennap köszönték az Istennek,hogy meg mentette és Izraelbe vezetteőket.

Ávráhám apja a falutól kapott földbeültetett gyümölcsfákat áldást látott amunkájában. Ávráhám mint iskolásgyerek fákkal ültette be a Jeruzsálemihegyeket és felnőtten bekapcsolódott aKeren Kayémet alapítványba, amelyneka legfőbb célja fákkal beültetni az Izra-elt. Most mikor nyugdíjas és beköltö-zött az otthonba, ezt az üzenetet akarjatovábbadni a fiatal generációnak: Sze-ressétek a természetet, a fákat, az erdőt,a világ szépségét és vigyázzatok rá!.

Az ünnep alkalmából mellékelem a„Fatörzs“ receptet, nem a gesztenyés,hanem aszalt gyümölcsös változatát.

Hozzávalók:15 dkg aszalt gyümölcs: sárgabarack,

szilva, füge, narancshéj, mazsola, áfo-nya keverve, apróra vágva, 15 dkg dió,mandula, mogyoró és kesudió, 1/2 kgdatolya pép.

Elkészítése házilag:Kimagozott datolyát 5 percig forró

vízben főzünk és robot gépben simárakeverjük hozzá adva a datolya vízbőlegy kicsit, míg rugalmas pép lesz.

Miután kihűlt téglalapformát gyú-runk, összekeverjük a két keveréket.

Rúdformát készítünk, alufóliába be-csomagoljuk pár órára a hűtőbe tesz-szük. Miután kihűlt villával fatörzsfor-mába díszítjük a felületét.

Vékony karikára vágva tálaljuk.

Jó étvágyat! �

Orna Mondschein

A fák ünnepe és a fákat szeretők

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Az iskolában ahol tanítottam, szép szokást vezetek be. Tu Bisvátkor, svát hó-nap tizenötödikén ünnepelik a fák ünnepét, ez alkalommal a tanítványokat

különböző helyekre osztották be, ahol fákat és virágokat ültetek. Voltak, akik óvo-dákba vagy elemi iskolákba mentek, mások a városi intézetekbe, kertekbe vagyvároson kívüli területekre.

Kile KaleidoszkópTagsági díjEzúton kérjük hitközségünk tagjait, hogy a 2015. évre

esedékes tagsági díjat szíveskedjenek átutalással, csekkenvagy a titkárságon befizetni. A díjak változatlanok: 10EUR/fő, diákoknak, nyugdíjasoknak és munkanélküliek-nek 4 EUR/fő. Adományaikat szívesen fogadjuk.

Temetőgondozási díjKérjük, a komáromi zsidó temetőben eltemetettek hoz-

zátartozóit, hogy a 2015. évre esedékes sírgondozási díjatlehetőleg még a tavaszi munkák megkezdése előtt szíves-kedjenek rendezni.

A díjak nem változtak: 10 EUR/sír, dupla sírok esetén:17 EUR/sír.

Új információs vitrinA temető bejárati ajtaján új információs vitrint helyez-

tünk el, megkönnyítve a látogatók tájékozódását. A sírkertszombat és a zsidó ünnepek kivételével továbbra is min-dennap látogatható. �

4

O Chanukeaj na obrazovke

Dlhé zimné večery sú ako stvorené na rozprávanie hrdin-ských príbehov. Patrí medzi ne aj starozákonný chanu-

kový príbeh. Hovorí o víťaznom boji Makabejcov proti ty-ranskému gréckemu panovníkovi Antiochovi Epifanovi, kto-rý pred vyše dvoma tisícročiami vládol v Judei.

Pohanskí Gréci totiž chceli, aby sa Židia pogréčtili. Zaká-zali im zachovávať dávne tradície, svätiť šabat a študovať Tó-ru. V mestách postavili oltáre so sochami boha Dia a nútiliŽidov, aby sa im klaňali. Kto sa nepodvolil, toho tvrdo po-trestali. Židia sa útekom do hôr snažili chrániť si holé živo-ty, ale i náboženskú slobodu, ktorú si cenili nadovšetko.

Aj keď boli Židia v menšine, postavili sa tyranovi na odpor.Pod vedením modinského patriarchu Matatiáša a jeho pia-tich synov, najmä Júdu, zvaného Makabejský, napokon 25.dňa mesiaca kislev zvíťazili. Oslobodili jeruzalemský chrám aočistili ho od cudzích bôžikov. No keď ho chceli znova za-svätiť a zapáliť večné svetlo, našli iba malý krčiažtek posvät-ného olivového oleja, ktorý obyčajne stačil iba na jeden deň.A tu sa stal zázrak, olej horel plných osem dní, kým Židia vy-robili nový.

A tak od tých čias Židia na celom svete každoročne sláviasviatok zasvätenia, sviatok svetiel, Chanuku. Pripomína zá-zrak, víťazstvo svetla nad tmou, nad akýmkoľvek násilím azlom vo svete. A tak si od tých čias židia na celom svete kaž-

doročne pripomínajú zázrak, víťazstvo nad náboženskýmprenasledovaním, v prenesenom zmysle však nad akým-koľvek násilím a zlom vo svete.

Ako slávime Chanuku? Sviatky, to je hra symbolov. Kaž-dý večer postupne zapaľujeme svetlá na osemramennomsvietniku, ktorý nazývame chanukia. Postavíme ju obyčaj-ne na okno, aby sa správa o zázraku šírila aj mimo nášhodomova. V predvečer sviatku, ktorý tento rok pripadá na16. decembra, zapálime jednu sviečku a postupne pridá-vame ďalšie.

Pri zapaľovaní sviečok, obyčajne po západe slnka, pomá-hajúc si sviečkou služobníčkou, odriekame požehnania avšetci spolu spievame podmanivé melódie piesne Maoz cur,v preklade Mocná skala. Spieva sa v nej o najťažších, ale zá-roveň aj najradostnejších udalostiach z dejín židovského ná-roda a spája všetkých židov na svete do ľudskej reťaze.

Kým svetielka horia, nepracujeme, ale sa radujeme v spo-ločnosti svojich najbližších. Pravda, najväčšiu radosť prežíva-jú naše deti a vnúčatá. Obdarúvame ich drobnými darčekmi.Na stole rozvoniavajú sladké šišky, fánky či zemiakové plac-ky, to znamená jedlá pripravované na oleji. Zo šuflíka vybe-rieme typickú chanukovú hračku zvanú dreidel, po našomvĺčko, vrtielka. Na každej strane vĺčka je znázornené jednohebrejské písmenko, začiatočné písmeno slov tvoriacich ve-tu: „Tu sa stal veľký zázrak!“ Legenda hovorí, že keď Gréci za-kázali štúdium Tóry, Židia potajme aj naďalej čítali a štu-dovali sväté knihy. Keď zbadali, že prichádza nejaký Grék,rýchlo ich schovali a predstierali, že sa hrajú spoločenskéhry. Preto dreidel a bank plný sladkostí a pochúťok!

Chanuka pochádza z biblických čias a jej posolstvo saprenáša z generácie na generáciu. Jej význam však ani postáročiach nebledne. Pretože ani dnes, začiatkom 21. sto-ročia nie je ľudská a náboženská sloboda všade vo svete sa-mozrejmosťou.

Teplo domova, spolupatričnosť, radosť, svetlo, to sú hlav-né atribúty oboch sviatkov, kresťanských Vianoc aj židovskejChanuky. Oslávme ich, každý svojím spôsobom, v pokoji,zdraví a radosti, vážení priatelia! �

(Príhovor o Chanuke v relácii SLOVO, ktorý 16. decembra 2014 o 19:45 na STV2

predniesla Katarína Potoková. Námet a technická spolupráca: Igor Leicht.)

Chanuka sa vydarila!Sviatok svetiel, ktorý sa tento raz začal v predvečer sviat-

ku, teda 16. decembra 2014, sa vydaril! Už dávno smeneboli svedkami toľkých pekných spoločných podujatí,ktorými by sme si pripomínali zázrak spred vyše dvoch ti-sícok rokov! Už koncom novembra sa začali trúsiť po-zvánky z rôznych kútov Slovenska, ba čo viac, aj zo zahra-ničia. Len si vybrať!

Ani naša náboženská obec v Nitre neostala bokom a akokaždoročne, i v tomto roku sme sa zamýšľali, čím spoločnéposedenie obzvláštniť...niekedy veru ani improvizácia nie jena škodu, a tak sme sa v sobotu popoludní o 16:00 najprvstretli v nitrianskej synagóge, kde sa konal prvý blok progra-mu...spoločne sme zapálili svetlá na nádhernej starobylejmenore, ktorá do tohto chrámu voľakedy organicky patrila,zaspievali sme si požehnania i pieseň Moaz cur, vypočuli cha-

nukový príbeh z úst jedného z najmladších členov obce,Noela Elkriefa a potešili sa z melódií hebrejských piesní, ajpopulárneho repertoáru dvoch spevákov, otca a syna, Petraa Adriana Fahnovcov z Galanty. Následne sme sa v priesto-roch našej ŽNO občerstvili a pobavili s domácimi aj hosťami,staršími, i tými najmladšími, členmi našej komunity, ale ajsympatizantmi, ktorí nás poctili svojou návštevou.

Milí priatelia, ďakujeme, že ste prišli a pripomenuli si spo-lu s nami, aké dôležité je stále a znova zapaľovať svetielka vnašich životoch! Dovoľte, aby sme spoločné podujatie ilus-trovali tak trochu netradične. Starou fotografiou z 50. rokov20. storočia, na ktorej sú nitrianske deti pred tou istou me-norou, ktorú sme zapaľovali aj teraz...a pohľadom na boha-to – a štýlovo - prestreté stoly, pri ktorých sa hovorilo o mi-nulosti, ale najmä o budúcnosti... �

Katarína Potoková

3

Do posledného miesta sa zaplnilohľadisko Dôstojníckeho pavilónu

na oslavách Chanuky 21. Decembra2014, ktorú usporiadalo ŽNO v Ko-márne. Mnohým sa ušlo iba miesto nastátie.

Koordinátor programov Tamás Pa-szternák pozdravil prítomných, medziktorými bol primátor mesta Ladislav

Stubendek a viceprimátor Béla Kes-zegh. Na začiatku vystúpili študentkygymnázia J. Selyeho Lili Lakatos a Zsó-fia Kálosi (pani učiteľka Adrien Spátay),dievčatá boli veľmi úspešné na súťažipoézie Alberta Kardosa v Debrecíne.Nasledovalo vystúpenie bratislavskéhoPressburger Klezmer Bandu. Bol to fan-tastický koncert. Ich piesne boli kombi-

náciou tradičnej židovskej hudby a tem-peramentných melódií juhu. O pôvodesviatku hovoril Mihály Riszovanij, Oži-vil zaujímavý svet zvykov mimoriadnychôsmich dní tohto sviatku. Za sprievodumelódií klezmerovej hudby potom pieš-ťanský rabín Zev Stiefel pomocou detí,ktoré prišli z rôznych častí regiónu, za-pálil sviečky. Vo svojom príhovore pri-pomenul zázrak svetla Chanuky. Nakonci programu boli všetci prítomní na-šimi hosťami. Tradičné šišky sme ob-držali od pekárne Földes- ako dar, zostola nechýbalo ani kóšer víno a, samo-zrejme, podávali sme aj barches.

Ďakujeme sponzorom a za pomocpri realizácii tejto akcie sa musíme po-ďakovať riaditeľke kancelárie aj čle-nom vedenia ŽNO. Regionálne médiáprejavili veľký záujem o túto spoločens-kú a náboženskú udalosť. �

Zázrak Chanuky v Komárne

Čakáme aj deti!ŽNO by chcelo pripraviť nový program pre budú-

ce generácie. Čakáme členov našej komunity, deti avnukov našich pravidelných návštevníkov, takých,ktorí by sa radi oboznámili so základmi židovské-ho náboženstva a kultúry a chceli by si osvojiťod základov naše tradície.Na aktivity, ktoré budú mať hravú formu, očaká-

vame prihlášky do 30. maca na adrese kile@men-haz.sk. S prihlásenými následne, na základe ich návr-hov, odsúhlasíme presné termíny – predpokladáme,že to bude raz mesačne.

Veríme, že sa viacerí zapoja do tohto programu,čím zabezpečíme ďalší rozvoj našej komunity!Prosíme Vás, ak môžete, prineste svoje deti, vnukova príbuzných na našu oslavu Purimu 8. marca.Čakajú na nich prekvapenia!.�

Klub Šalom –pamiatka a

oslavaNa prvej akcii v roku 2015 konanej v

Menháze sme spomínali a oslavo-vali. V sále Zoltána Wallensteina po-zdravil prítomných - medzi ktorými bolaj viceprimátor mesta Béla Keszegh –dr. András Paszternák. Vo svojom prí-hovore pripomenul 70. výročie oslobo-

denia koncentračného tábora vOsvienčime, zapálil kahanček na pa-miatku vojakov, osloboditeľov ktorí za-hynuli v priebehu vojenských operáciía na pamiatku obetí tábora. Udalostikrvavého obdobia pripomenula pra-covníčka Ministerstva vnútra SR, Archí-vu mesta Komárno, pani Katarína Re-pašová. Sumarizovala výsledky svojhovýskumu týkajúce sa arizácie židovské-ho majetku, načrtla smutný obraz okaždodennom živote Komárna pred 70rokmi. Vyjadrila nádej, že takéto uda-losti sa už nikdy nezopakujú.

Pri príležitosti blížiaceho sa sviatkuTu Bi Švat sa prítomným pri bohatoprestretom stole plnom ovocia priho-voril koordinátor programov TamásPaszternák. Pripomenul zvyky spojenés týmto sviatkom, čím uviedol prítom-ných do sveta židovských tradícii. Zostola nechýbali ani kóšer dobroty z bu-dapeštianskej pekárne Semes.

Ďakujeme každému, kto pomáhalpri realizácii tejto akcie! �

PA

Vážení čitatelia, teraz máte možnosťčítať mimoriadne číslo Spravodaj-

cu. Týmto 224. číslom otvárame jubi-lejný, dvadsiaty ročník našich novín.Cieľ publikácie, založenej v roku 1996a oficiálne zaevidovanej v roku 2003, sanezmenil. V uplynulých dvadsiatich ro-

koch dôsledne a neoblomne podáva-me informácie o udalostiach týkajúcichsa židovstva v Komárne a v užšom re-gióne, spomíname na dôležitejšie uda-losti z minulosti, pokúsime sa sformo-vať komunitu, snažíme sa o to, aby smečitateľom iného náboženstva predstavi-

li rôznofarebnosť judaizmu. Ako smeto už niekoľkokrát napísali, aj naďalejočakávame vaše návrhy, odozvy, signályna našej zverejnenej adrese. �

Redaktori Spravodajcu

20 rokov služby židovstvu v regióneSpravodajca otvára slávnostný ročník

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, komárňanskú židovs-kú náboženskú obec a klub Šalompodporili: Terézia Vajnorská (Jeru-zalem), Wilheim Parnes Ágnes(Izrael), Wilheim Karolin (Nemec-ko) a darcovia, ktorí si priali zostaťanonymite. Ďakujeme!

� Od predsedu ŽNO v meste Zalae-gerszeg sme dostali darom teraz vyda-né knihy, ktoré si môžete prečítať v na-šej knižnici. Ďakujeme!

� Rádio Patria vysielalo pri príležitostiMedzinárodného dňa pamiatky naobete holokaustu 27. januára rozho-vor s koordinátorom našej ŽNO, Ta-másom Paszternákom.

� Facebooková stránka ŽNO sa obno-vila, je tam nové logo a obnovený ob-sah, nájdete to na adrese: www.facebook.com/menhaz.sk

� Do konca januára sme dokončilivyúčtovanie tendrov roku 2014 a po-dali sme celý rad nových žiadostí opodporu.

� Pokračujeme v prípravných prá-cach na vydanie knihy o hlavnom ra-bínovi Komárrna Árminovi Schnitze-rovi – Židovské kultúrne obrazy zmôjho života. Kniha vyjde v slovenči-ne aj v maďarčine.Žiadame Vašu podporu

Na pamiatku pani BlankyLöwingerovej

So smútkom v srdci sme prijali správu o tom, že nás navždy opustilačlenka našej komárňanskej komunity, pravidelná čitateľka Spravodaj-

cu, teta Blanka Löwingerová. V našom užšom regióne patrila medzi má-lo tých, ktorí dodržiavali predpisy kóšer stravy, zachovávali a odovzdávaliďalej naše tradície, ktoré si priniesla z Galanty. Vyjadrujeme sústrasť jej ro-dine a jej pamiatku si zachováme! �

Redaktori SpravodajcuVedenie ŽNO v Komárne

Členské poplatkyŽiadame našich súvercov, aby poukázali, resp. na sekretariáte zaplatili členský

poplatok na rok 2015. Poplatok v roku 2015 je nezmenený: 10,- EUR/osoba,študenti, dôchodcovia a nezamestnaní 4,- EUR/osoba. Radi prijmeme aj vašedary! �

Môžete siobjednať kóšer

pečivoKóšer barches a iné pečivá a záku-

sky – z celkovej ponuky pekárnewww.koserpekseg.hu – a teraz z príle-žitosti Purimu aj hamanove taštičky,si môžete objednať najbližšie na pia-tok 6. marca. Prosíme vás, aby ste ob-jednávky zaslali do stredy 4. marca naadresu kile@menhaz.sk, alebo na te-lefónne číslo 7731-224. �

Poplatok za ošetrovanie cintorínaŽiadame tých, ktorí majú rodinu, známych pochovaných na židovskom cinto-

ríne v Komárne, aby podľa možnosti ešte pred začatím jarných prác zaplatilipoplatky za ošetrovanie hrobov. Poplatky sa nezmenili: 10 EUR/hrob, v prípadedvojitých hrobov: 17 EUR/hrob.�

h́ ́ b

JANUÁR 2015 – TEVET-SVAT 5775. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIII. ROČNÍK 1. REG. ČÍSLO, 224. ČÍSLO

SPRAVODAJCA

ŽNO v Komárne pozýva všetkých členov komunity na valné zhromaždenie, kto-ré sa uskutoční v nedeľu 8. marca 2015 o 16:00 v Menháze – po skončení pu-

rimovej oslavy-, v sále Zoltána Wallensteina.

Program:1. Správa o hospodárení a o udalostiach predchádzajúceho obdobia2. Voľba nového vedenia (5 osôb) a novej revíznej komisie (3 osoby) Žiadame našich členov, ktorí by sa chceli aktívne zapojiť do práce vedenia aleborevíznej komisie, alebo by chceli niekoho navrhnúť do vedenia alebo do výboru,aby tak urobili písomne na sekretariáte ŽNO najneskôr do 1. marca 2015.3. Voľba delegáta na valné zhromaždenie ÚZ ŽNO (1osoba + 1 náhradník)4. Rôzne

Žiadame tých našich členov, ktorí sa z dôvodu zlého zdravotného stavu ne-môžu zúčastniť na valnom zhromaždení, aby to signalizovali na sekretariáte ŽNO,u riaditeľky p. Judity Haasovej, tel. č: 7731-224.

Rátame s vašou účasťou! �

Pozvánka na valné zhromaždenie

Pamiatka a oslava

Klub Šalom – pamiatka a oslava (strana 3.)

Pozvánkana Purim

Klub Šalom pri ŽNO v KomárneVás srdečne pozýva na oslavu

sviatku Purim, ktorá sa uskutoční8. marca 2015 o 14:00 hod. v budoveMenház.

Program:– Židovské a izraelské pesničky pred-nesie skupina Jazzrael – spev: NóraBíró, klavír: Bandi Jager– O najveselšom sviatku Židov budehovoriť rabín Péter Kardos z Buda-pešti, z mestskej časti ZuglóSviatočná tombola– Rôzne dobroty a pochúťky

Každé dieťa, ktoré príde v karneva-lovom kostýme, dostane darček (sa-mozrejme, platí to aj na dospelých).Srdečne vás pozývame a rátame s Va-šou účasťou! �

Predbežneo sederovej

večeri ŽNO v Komárne ako každý rok, aj

teraz usporiada pri príležitostisviatku Pesach tradičný sederový večer.V tomto roku to bude prvý večer, vpiatok 3. apríla 2015 o 18.00 hod. Rá-tame s vašou účasťou na kóšer večeri,spojenej s uvítaním soboty. Prihlásiť samôžete do 30. marca 2015 na e-mailo-vej adrese kile@menhaz.sk alebo natelefónnom čísle 7731-224. Účastníckypoplatok je 4 eurá. �

Úspešnétendre

Holandský židovský humanitárnyfond podporuje naše programy

na rok 2015. Od ÚZ ŽNO sme ob-držali podporu na realizáciu izo-lačných prác v Menháze a v synagó-ge, na naše komunitné programy ana vydanie knihy Ármina Schnitzera.Ďakujeme! �

Oslava PurimuSviatok Purim sa v tomto roku začína v stredu 4. marca (Esterin pôst 4. mar-

ca), to znamená, že sviatok pripadá na štvrtok 5. marca. Prajeme Vám veselésviatky a očakávame Vás 8. marca v Menháze! �