KöszönjüK, Rudolph AutóipARi

logisztiKAi Kft.!A magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság

köszönetet mond új intézményi tagjának, a Rudolph Autóipari Logisztikai Kft.-nek,

akik a kiemelt tagságot választották a belépéskor, ezzel is támogatva a szakmai szervezet tevékenységét!

Az mLBKT kiválóságra törekvő és bizalomra építő tagságával hatékony, etikus és fenntartható ellátási láncok létrejöttét segíti.

TarTalom

logiszTikai Híradó 2015/3 01w w w.logisztika.hu

HÍREKChikán Attila előszava 2Rövid hírek 3Sajtófigyelő 10Fenntarthatóság hírek 25Tudósítás 28MLBKT hírek – BVK workshop 31

INTERJÚKPorTrÉKultúrák vonzásában – Decker Lívia 11

SZAKMAI ÍRÁSOKkörkÉrdÉsEgymásra utalva – műszakiak és beszerzők 7TrendfigyelőErősödik az online kiskereskedelem 15elemzÉsek, kUTaTÁsokAlkalmazás fejlesztése különböző cikkelemek raktári tárolótéren történő optimális elhelyezéséhez 17Jogi HÁTTÉrA 2012/27/EU energia auditról 20Elfogadták a vasúti törvény módosítását 21szakÉrTőNemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (NKIS) 22

a 2015/3. szám szerzői:Bíró Dániel, Chikán Attila, Demeter Krisztina, fésüs Norbert, Gábor zsolt, Gecse Gergely, Kőhegyi Anita, Kellner mária, Lengyel Kristóf, Nagy Judit, Némon zoltán, schopp Attila, Vörösmarty Gyöngyi

Kiemelt témáinK

Típus FormátumMéret (mm)

Árak Tükör (mm) Vágott (mm) Kifutó (mm)

Hirdetés

B II., B III. — 205 x 273 215 x 283 290 000 Ft

tF 000 033382 x 512372 x 502—.VI B

1/1 oldal 185 x 253 205 x 273 215 x 283 250 000 Ft

2x 1/3 fekvő (átfutó) 390 x 77 410 x 87 420 x 97 180 000 Ft

2/3 oldal álló 122 x 253 132 x 273 142 x 283 180 000 Ft

1/2 oldal fekvő 185 x 122 205 x 132 215 x 142 150 000 Ft

1/2 oldal álló 90 x 253 100 x 273 110 x 283 150 000 Ft

1/3 oldal fekvő 185 x 77 205 x 87 215 x 97 100 000 Ft

1/3 oldal álló 55 x 253 65 x 273 75 x 283 100 000 Ft

1/4 oldal fekvő 185 x 55 — — 80 000 Ft

1/4 oldal álló 87 x 120 — — 80 000 Ft

1/6 oldal fekvő 88 x 74 — — 55 000 Ft

1/6 oldal álló 51,5 x 120 — — 55 000 Ft

PR cikk/álláshirdetés

Rövid hír kép nélkül 800 leütés — — 60 000 Ft

1/1 oldal képpel 2500 leütés — — 200 000 Ft

Lapzárta: II. 2., IV. 2., VI. 2., VIII. 2., X. 2., XII. 2.

Megjelenés: II. 28., IV. 28., VI. 28., VIII. 28., X. 28., XII. 28.

Anyagleadás: pdf, 300 dpi felbontás

A Logisztikai Híradó médiaajánlata 2015

Kultúrák vonzásában 11Élete nem kis részében kül-földön tanult és dolgozott Decker Lívia. Megtapasztalta a német, az angol és a francia munka kultúrát is, de minden-ütt csak addig maradt, amíg valami újat tanulhatott és al-kothatott.

Egymásra utalva – Műszakiak és beszerzők 7Az MLBKT Beszerzési Ve-zetők Klubja a műszaki terü-lethez kötődő beszerzésekről készített felmérést. Vizsgálták az elégedettséget, a bevonási pontokat a beruházási dönté-sek folyamatában, és a karban-tartási feladatokat.

Áruelhelyezés alkalmazással 17A raktári tárolótér az ott megvalósuló (például be- és kitárolási) folyamatok által is hozzájárul az összesített lo-gisztikai költségekhez, ezért költséghatékonyság céljából érdemes optimalizálni ezeket a műveleteket.

BevezeTő

02 logiszTikai Híradó 2015/3 w w w.logisztika.hu

Gyakori vitakérdés ma hazánkban, köz-gazdászok, üzletemberek körében, hogy mennyiben helyes az a kormányzati deklaráció, amely szerint a közeli jövő-ben, s konkrétan a következő EU költ-ségvetési periódusban a reálgazdaságban elsősorban a termelésre kell koncentrálni az erőforrásokat. Sokan egyetértenek ezzel, mások vitatják, mondván, hogy a fejlett országok gazdasági szerkezetében a szolgáltatások játszanak főszerepet, s ne-künk is erre kellene haladnunk.

Nem tisztünk e helyütt állást foglalni ebben a vitában. Azt azonban hozzáte-hetjük, hogy ha egy logisztikai szakem-bert kérdezünk meg, ő azt fogja mondani: rossz a kérdésfeltevés, hiszen ma már aligha választható el élesen e két gaz-dasági tevékenység. S ami a gazdasági folyamatok összetett folyamatain (a tőke-befektetésen, a kockázaton) át is szemünk előtt köti össze az egyes tevékenységeket, az épp a logisztika. S nem is csak egysze-rűen összeköt önálló területeket, de mind

folyamataival, mind teljesítményével integrálja is őket. Valójában ez az össze-függés a gazdaság egészére is igaz, de az üzleti szféra meghatározó tényezőiben, a vállalatokat összekötő ellátási láncokban fokozottan érvényesül.

Gondoljuk végig: egy a beszerzéstől a fogyasztóig integrált ellátási rendszer nélkül hogyan tudnánk érvényesíteni az üzleti hatékonyság oly alapvető követel-ményeit, mint � a kedvező ár/érték arányt a beszer-zésben;

� a méretgazdaságos termelést; � a gazdaságos szállítást; � az alacsony forgótőke lekötést; � és a széles termékskálát?

Ugye, ezt mind egyszerre szeretnénk el-érni? Természetesen nemcsak az ellátási láncon múlik a siker, de kockázat nélkül kijelenthetjük, hogy ennek integrált irá-nyítása az eredményesség elengedhetetlen feltétele. Ezt fogjuk a novemberi kongresz-szus tematikájának fókuszába állítani. l

És tÉnyleg: Érdemes integrálni?(Beszerzéstől a fogyasztóig a kongresszus logisztikai túráján)

Chikán Attila, az MLBKT elnöke

Mi is ZÖLDEK LETTÜnK! Az MLBKT nyomdai anyagai megfelelnek a legmagasabb környezeti és szociális elvárásoknak.

Logisztikai Híradó A magyar logisztikai, Beszerzési és Készletezési társaság hivatalos szaklapja. főszerkesztő: ChiKán AttilA felelős szerkesztő: KŐhegYi AnitA

szerkesztőségi munkatársak: CsepelY KRisztinA, holiCs szilViA. A logisztikai híradó kereskedelmi forgalomban nem kapható, zárt terjesztésű szaklap.

issn 2061-6333 megjelenik évente 6 alkalommal. előfizetési díj: egy évre 10.000,- ft + 5% áfa (egyösszegű fizetés esetén). A szerkesztőség címe és elérhetőségei:

1061 Budapest, Király u. 12., tel./fax: 267 8740, 267 9619, e-mail: [email protected], www.logisztika.hu; www.mlbkt.hu. hirdetésfelvétel: szántó RitA: 061 267 8740,

szöllŐsi AndReA: 20 970 8280 Kiadja: A magyar logisztikai, Beszerzési és Készletezési társaság. Borítóterv: RooiBush gRAfiKA. tipográfia: pApp gYulA. előkészítés: pipaszó Bt.

nyomda: folpRint – A zöld nyomda, Budapest. felelős vezető: fodoR jános, kereskedelmi igazgató.

A szaklapban megjelenő fizetett hirdetések tartalmáért a Kiadó és a szerkesztőség semminemű felelősséget nem vállal. 1139 Budapest, frangepán utca 7.

rövid Hírek


GRATULÁLUNK!Amerikában is díjat nyert a miskolci Bosch lean-innovációja

Áprilisban Brüsszelben díjazta az Európai Logisztikai Egyesület a miskolci Bosch fej-lesztéseit, júniusban pedig az Egyesült Ál-lamokban is dobogóra állhattak. Tennesse állam fővárosában, Nashville-ben, ünnepé-

lyes keretek között díjazták a miskolci Ro-bert Bosch Power Tool Kft. kéziszerszám-gyárának képviselőit 2015. június 1-jén.

Az amerikai székhelyű IIE (Institute for Industrial Engineers) Lean szakosztá-lya minden évben olyan előremutató, in-novatív nagyvállalati projekteket hív ver-senyre, melyek példaértékűek lehetnek a nemzetközi ipari színtéren. A miskolci gyár projektje májusban először bekerült a finalisták hatos mezőnyébe és a pályá-zat bemutatását követően aztán a szak-mai grémium döntése alapján az előkelő harmadik helyezést érte el.

A pályamunka elsősorban az elmúlt néhány év törekvéseit és fejlesztéseit

mutatja be. A miskolci gyárban kialakult helyhiány és az ebből adódó növekedési nehézségek áthidalására a szakemberek új módszertant fejlesztettek ki. Ennek segítségével testre szabott belső ellátá-si, logisztikai folyamattípusokat tudtak azonosítani és kialakítani. Az új rend-szer bevezetésének köszönhetően így radikálisan csökkent a belső logisztika problémáiból adódó sorállások száma és ezzel növekedett a vállalat hatékonysága és eredményessége. A gyártási területek felszabadítása érdekében az úgynevezett lean line design módszerrel csökkentet-ték a gyártósorok méretét a nagyméretű alkatrészek eltávolításával, mellyel óriási kihívások elé állították a belső logisztika rendszerét. A projekt eredményeként az alapanyagok tárolására használt terület 70%-kal csökkent, illetve a gyártósori produktivitás 82%-kal növekedett. Az új módszernek köszönhetően a sorállás mértéke 86%-kal csökkent.

2014-ben ez a projekt nyerte el az MLBKT Logisztikai Kiválóság Díját, melynek célja az innovatív, egyedi, elő-remutató logisztikai ötletek, megoldások díjazása már 2005 óta.

A csomagolási versenyek Oscarján díjazták a Tetra Pakot

Két, a környezeti terhelés csökkentésé-re kifejlesztett Tetra Pak italos karton is díjat nyert a világ legrangosabb csoma-golási versenyén, a WorldStar Awardson. A nemzetközi zsűri a fenntarthatósági díj arany fokozatát is a Tetra Paknak ítélte a

cukornád alapú polietilénnel készült cso-magolásért.

Idén a világ 37 országából össze-sen 265 nevezés érkezett a WorldStar Awardsra. A rangos verseny értékelésé-nél a zsűri többek között az alapján dön-tött, hogy a csomagolás mennyire védi a tartalmat, mennyire könnyen kezelhető, tölthető, nyitható és zárható, mennyi-re vonzó, milyen a grafikai tervezése, a gyártás minősége és milyen környezetvé-delmi tulajdonságokkal rendelkezik. Az idén májusban, Milánóban megrendezett díjátadó ünnepségen a Tetra Pak ismét sikeresen szerepelt, és két terméke is ran-gos elismerésben részesült.

A Tetra Top® csomagolást azért díjazta a zsűri, mert egyensúlyt teremt funkcio-nalitás és fenntarthatóság között. A ké-nyelmes fogás és modern forma mellett a doboz kialakítása lehetővé teszi, hogy a műanyag tetőt egy nyomással egyszerűen elválasszák a kartonrészről, ezzel is to-vább egyszerűsítve a csomagolás szelek-tív gyűjtését.

elelmiszer.hu

FEJLESZTÉSEKKözel 6 milliárd uniós támogatásból fejleszthetnek a

hazai logisztikai vállalkozásokKözel 6 milliárd forint értékben nyert uniós támogatást 15 vállalkozás a Gazda-ságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében meghirdetett Logisztikai köz-pontok és szolgáltatások fejlesztése című pályázaton – közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint a fejlesztések összértéke megközelíti a 16 milliárd fo-rintot, a projekteket jellemzően 30-50 százalékos támogatási intenzitás mellett

közgazdász életműdíjat kapott Chikán attilaA magyar Közgazdasági Társaság (mKT) elnöksége közgazdász életműdíjat adományozott Chikán Attila közgazdász professzornak, a magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, volt gazdasági miniszternek, az mKT gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztály elnökének.Kovács árpád, a társaság elnöke köszöntőjében elmondta: sok évtizedes, iskolateremtő és közösségépítő egyetemi oktatói tevékenységének, sokoldalú és kiemelkedő tudományos és gazdaságpolitikusi munkásságának, valamint az mKT szakosztályának elnökeként végzett szervező munkájának elismeréseként adományozták az mKT legmagasabb kitüntetését Chikán Attilának.Emlékeztetett, hogy a közgazdász professzor alapította a közgazdászok neveléséért létrejött Rajk szakkollégiumot, a professzor könyveiből közgazdászok generációi sajátíthatták el a vállalat-gazdaságtan alapjait, emellett pedig az elmúlt években versenyképességi kutatásaival segíti a logisztikai szakmát is.

MTI, 2015. május 22.


RöVid híReKvalósíthatják meg a kedvezményezettek. A célterülettől függően elnyerhető összeg 25 millió és egy milliárd forint között volt.

Az államtitkár kiemelte, hogy a pá-lyázati felhívás célja a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó intermodális logisztikai központok fej-lesztése, illetve a regionális logisztikai központok esetében a csomóponti infra-struktúra fejlesztése.

Rákossy Balázs elmondta: a regioná-lis logisztikai központok fejlesztésével, illetve mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások szá-mának bővítésével és minőségének javí-tásával a kormányzat azt szeretné elérni, hogy javuljon a kis- és középvállalko-zások (KKV) versenyképessége. Fontos szempont volt az is, hogy magas hozzá-adott értékű szolgáltatásokhoz juthasson a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruforgalmazás.

A pályázat támogatja az eszközbe-szerzést, az infrastrukturális és ingatlan beruházást, valamint az IT-fejlesztést. A támogatásból többek között besze-rezhetnek a kedvezményezettek térin-formatikai rendszereket, árukövető és árumozgást feldolgozó és nyilvántartó rendszereket, korszerű, NFC (Near Field Communication) technológián alapuló logisztikai alkalmazásokat.

GINOP: 85 milliárdos forrásra pályázhatnak a kkv-k

Két, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét és fejlesztését támogató pályázati felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Opera-tív Program (GINOP) keretében, az ösz-szesen 85 milliárd forint értékű forrásra július 8-tól adhatják be a vállalkozások konkrét elképzeléseiket – hívja fel a fi-gyelmet a szaktárca.

65 milliárd forintos keretösszegéből lehetőség nyílik modern eszköz- és gép-parkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a ver-senyképesség feltételeinek megteremté-sére és fenntartására. A felhívás feltétele-inek megfelelő projektek 50-500 millió forint közötti vissza nem térítendő támo-gatásban részesülnek a rendelkezésre álló forrás erejéig.

Célja a vállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, pia-ci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások

támogatása és a helyi gazdaság megerősí-tése. A pályázók 5-50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. A felhívás meghirdetésekor a rendelke-zésre álló keretösszeg a szabad vállalkozá-si zónának minősülő településen megva-lósuló fejlesztések és a szabad vállalkozási zónán, valamint a közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések ese-tén egyaránt 10-10 milliárd forint.

Két és félmilliárd forintból fejlesztik a paksi kikötőt

Összesen mintegy 2,5 milliárd forintból, nagyobbrészt uniós pályázati forrásból fejlesztik a paksi kikötőt - jelentette be a létesítményt tulajdonló társaság ügyveze-tő igazgatója. Németh Tamás elmondta:

közel egymilliárd forintból száz méter hosszú partfalat építenek, így a jövőben nem csak ömlesztett árut tudnak majd kezelni a létesítményben, és a berakodás mellett a kirakodásra is mód lesz; ez a 22 esztendeje működő társaság történetének legnagyobb beruházása, amelynek tervei 2011-ben készültek el.

Jelezte: további mintegy másfél mil-liárd forintból a jelenleg használt két-három mellett további hat-hét hektár területet töltenek fel, hogy árvíz idején is a vízszint felett legyen, illetve kialakítják a raktározás feltételeit is. A fejlesztés ré-vén 10-20 százalékkal bővülhet a kikötő forgalma, ami évi 50-100 ezer tonnás növekmény. A partfal építése a közbe-szerzést követően, július közepi szerző-déskötéssel számolva októberre elkészül-het, a két hónapja kezdődött feltöltés és raktárépítés pedig augusztusra zárulhat le. Jelenleg gabonát és olajos magvakat, valamint növény-feldolgozási mellék-termékeket rakodnak be a kikötőben; a fejlesztés eredményeként ez egészülhet ki szója-alapú termékek, műtrágya, cement és fémhulladék kirakodásával.

MTI

Új folyami határátkelő nyílik Szegednél

Állandó folyami határátkelőhely nyílik a Tiszán Szegednél, az uniós támogatással megvalósuló fejlesztéstől a személy- és a teherforgalom erősödését, a turizmus fej-lődését is várják.

A magyar és szerb oldalon összesen 1,592 millió euróból megvalósuló fejlesz-téseknek köszönhetően augusztus 1-jén három állandó folyami átkelő nyílik a Tiszán: Szegeden a belvárosban, illetve a medencés kikötőben, valamint a vajdasá-gi Magyarkanizsa központjában.

Július közepén Szeged belvárosában úszóművet telepítenek, ahol a hajók ki-köthetnek, és végre lehet hajtani a sze-mélyforgalom – schengeni előírásoknak megfelelő – ellenőrzését. A határátkelő-hely a vízi közlekedésre vonatkozó jog-szabályoknak megfelelően reggel 7 és es-te 7 óra között működhet majd. A teher-forgalom ellenőrzése a szegedi medencés kikötőben történik, mely 2,5 méteres merülésű hajók fogadására is alkalmas. A projekt részeként az Ativizig vásárolt egy a kikötő bejárati csatornájának kotrására alkalmas munkagépet, így a létesítmény fenntartása alacsonyabb költségekkel megoldható lesz.

A Tisza alsó szakasza egészen Csongrá-dig folyamatosan használható a teherha-jók számára, ezért a medencés kikötőnél meglévő vasúti iparvágány és a vízi szállí-tás összekapcsolásával komoly logisztikai lehetőségek nyílnak meg a térség.

Hatékonyabb és olcsóbb csomag-küldést szorgalmaz az EU

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hoz-ta a digitális egységes piac létrehozását célzó terveinek részleteit, amely egyike kiemelt prioritásainak. Az egyik javaslat jelentősen érinti a CEP piacot is.

A digitális egységes piac létrehozásá-nak célja, hogy lebontsa a szabályozási akadályokat és a 28 nemzeti piacból egy-séges piac épüljön ki. A teljes mértékben megvalósult digitális egységes piac elő-reláthatólag évente 415 milliárd euróval járulna hozzá gazdaságunkhoz és több-százezer munkahelyet teremtene.

Az Európai Bizottság egyik célja, hogy javaslatot tegyen a csomagkézbesítési szolgáltatás hatékonyabbá és megfizet-hetőbbé tételére. Jelenleg az interneten értékesíteni kívánó vállalkozások 62%-a mondja azt, hogy a túl magas csomag-


RöVid híReKkézbesítési költségek akadályt jelentenek.A Bizottság fel kívánja gyorsítani az e-közbeszerzésre és az interoperábilis e-aláírásra történő átállást is.

AZ UTAKONJúnius elsejétől változott az EKÁERAz EKÁER-t szabályozó rendelet új

szakaszai léptek hatályba június elsejétől, az új szabályoknak megfelelően változott a felhasználói felület is.

Az 5/2015-ös NGM rendelet 15. § (4)–

(6) bekezdése 2015. június 1-jén lépett hatályba.

Júniustól egy EKÁER számot kell meg-állapítani akkor is, ha egy gépjárművel egy feladó több felrakodási címéről, egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a közúti fuvarozás.

Több felrakodási cím (egy feladó és egy címzett) esetén az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén ki-zárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni, belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagálla-

mában található kirakodási (átvételi) cím-re történő közúti fuvarozás esetén vala-mennyi felrakodási címet be kell jelenteni.

Több kirakodási cím (egy feladó és egy címzett) esetén belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirako-dási (átvételi) címre történő közúti fuva-rozás esetén kizárólag a sorban első kira-kodási (átvételi) címet kell bejelenteni, az Európai Unió más tagállamából vagy bel-földi feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni.

A projekt célja a horizontális együtt-működési közösség létrehozása és irányítása két, napi fogyasztási cik-keket (FMCG) gyártó cég, a Nestlé és a Pepsico között, egy logisztikai szol-gáltató (STEF) és két független meg-bízott (BABM és TRI-VIZOR) részvé-telével.

A projekt korábban már első díjat nyert a Legjobb Európai Horizontális Együttműködési projekt kategóriában a CO3 (Collaborative Concepts for Co-modality) zárókonferenciáján és a Supply Chain Award díjat is megkapta.

A projektben a Nestlé és a Pepsi ösz-szekapcsolta friss és hűtött élelmiszerei raktározását, összecsomagolását és el-osztását Belgium és Luxemburg kiske-reskedései kiszolgálásában. A STEF-et közös logisztikai szolgáltatónak válasz-tották. A BABM kezdeményezőként lépett fel és a TRI-VIZOR-ral állapodott meg, hogy az független megbízottként és „törvényes tűzfalként” szavatolja a horizontális együttműködés semleges-ségét, a két versenytárs antitröszt elvá-rásoknak való megfelelését.

A közösség azáltal, hogy proaktívan konszolidálta, szinkronizálta és egyen-súlyozta a Nestlé és a PepsiCo részrako-mányait teljes rakományokká, jelentős

költségcsökkentést és CO2 kibocsájtás-csökkenést ért el.

Az együttműködés emellett csökkenti a teljes logisztikai költségeket és a kis-kereskedők számára is jobb szolgáltatási szintet biztosít. A teljes szinergia-nye-reségek egy igazságos nyereségmegosz-tó-mechanizmuson kerülnek elosztásra, így további friss- és hűtöttáru gyártók is csatlakozhatnak a jövőben.

HáttérAz FMCG szektor gyártói tipikusan nem teljes kamion rakománnyal (Full Truck Load) szállítanak árukat vevő-iknek, akik nagyrészt kiskereskedelmi elosztó központok. Mivel sok, egymással versenyző gyártó ugyanazon központok-hoz szállít, a horizontális együttműkö-dés hasznos megoldás lehet számukra. Korábban többféle ilyen kezdeményezés indult, de sorra buktak meg törvényi keretrendszer hiányában, az antitröszt-törvényekkel szembeni félelem miatt.

ProjektA projekt 2010 elején indult, amikor néhány BABM-tag felismerte, hogy együttműködésre van szükség a friss- és hűtöttáru- elosztásban, és megbízta a TRI-VIZORT a folyamatok támogatásá-

ra. 2012 második negyedévében indult el a Nestlé és a Pepsico együttműködé-se, a következő lépéseket pedig a CO3 támogatásával tették meg.

A horizontális együttműködés nagyon fontos része volt az antitröszt-tör vé nyek-nek való megfelelés kidolgozása. Mivel a Nestlé és a PepsiCo versenytársak, ezért minden esetben figyelni kellett az an ti-trösz- vádak elkerülésére, emiatt például részletes költség- és szállítási informá-ciókat nem oszthattak meg egymással – csak a BABM-mel és a TRI-VIZOR-ral. A folyamatot szorosan ellenőrizte egy külsős szakjogász, illetve a Nestlé és a PepsiCo saját belső jogászai is.

A Saintes-i (Brüsszel) hőmérséklet-szabályozott raktárban a STEF jelenleg 21.000 tonna kombinált mennyiséget kezel. 112 vevőt látnak el, akik 20 száza-léka közös. Ezek a vevők a teljes szállítá-si mennyiség 90%-át kapják meg, így je-lentős szállítási és logisztikai szinergiák keletkeznek.

További lépésekTovábbi lehetséges szinergiák elérése érdekében a következő lépés egy nyitott klaszter kialakítása lesz, a friss és hűtött raktározás és elosztás területén, ahová új résztvevők is csatlakozhatnak. Újabb szállítók és még nagyobb mennyiségek kerülhetnek így be rendszerbe, minden résztvevő nyereségére.

További információ:Nestlé (www.nestle.be)PepsiCo (www.pepsico.be)STEF (www.stef.com)TRI-VIZOR (www.trivizor.com)BABM (www.babm.be)

VersenytársakBól társakAZ ELA European Gold Medal in Logistics and Supply Chain GYŐZTES PROJEKTJE 2015-ben: Horizontális együttműködési közösség létrehozása a Nestlé és a Pepsi közötti friss- és hűtött élelmiszer elosztáshoz


RöVid híReKNegyedével csökkent a teher gép-kocsi-balesetek száma a digitális

tachográf kötelezővé tételét követőenKözel 25%-kal kevesebb közúti balesetet okoztak a tehergépjárművek, mióta az Eu-rópai Unió 2006-ban kötelezővé tette a so-főrök vezetéssel és pihenéssel töltött idejét rögzítő digitális tachográfok használatát.

A közúti áruszállításhoz kapcsolódó túlvezetés visszafogása és a törvényben szabályozott pihenőidő betartásának biztosítása érdekében 2006 óta az Euró-pai Unió rendeletben írja elő a sofőrök vezetési idejét rögzítő digitális tachográf használatát a 3,5 tonna feletti tehergép-járművek számára. Az 561/2006EK ren-delet bevezetése előtt az Európai Unió területén a tehergépjárművek által oko-zott közúti balesetek száma évről évre emelkedett. A szabályozás életbelépését követően ez a negatív trend megfordult: az Európai Bizottság adatai alapján 2006 óta jelentősen, közel 25%-kal csökkent az ilyen jellegű káresemények száma.

A járművezető vezetéssel, illetve pi-henéssel töltött idejét elektronikus úton rögzítő digitális tachográf használata számos kötelezettséggel jár a szállítmá-nyozó vállalatokra és a járművezetőkre nézve egyaránt. A jogszabályi előírá-soknak megfelelően a tachográfhoz tar-tozó sofőrkártya adatokat 28 naponta, a tachográf memóriaadatok pedig 90 naponta kell letölteni. Ehhez azonban a járművezetőknek hosszú, több száz vagy ezer kilométeres, amúgy felesleges utakat kell megtenniük, sok esetben ra-komány nélkül. Ezek a kitérők jelentős üzemanyagköltséggel, a járműkapacitás csökkenésével és a környezetet terhelő károsanyag-kibocsátással járnak.

A túlvezetésnél is nagyobb problé-mát jelent napjainkban a sebességhatár túllépése. A hazai utakon bekövetkezett balesetek harmadát, mintegy 33%-át a gyorshajtás okozza az ORFK Országos Bal eset meg elő zé si Bizottságának legfris-sebb jelentése szerint.

Parkolóhely-figyelő alkalmazás a torlódások ellen

A BMW 2015. június 3-4. között mutatta be a közlekedésiintelligencia-szolgáltatá-sok és az interaktív járműcsatlakoztatási fejlesztések területén világelsőnek számító INRIX-szel együttműködve fejlesztett Di-namikus Parkolóhely-figyelő alkalmazás kutatási prototípusát. A Dinamikus Par-

kolóhely-figyelő (Dynamic Parking Pre-dic tion) kutatási projekttel kiegészítve a rendszer immáron a kiválasztott úti cél kö-zelében található szabad parkolóhelyeket is előre megmutatja, a csatlakoztatott jármű-flotta autóinak mozgási adatait elemezve. Így az alkalmazás leegyszerűsíti és egyúttal felgyorsítja a parkolóhely-keresési folya-matot, csökkentve a parkoló járművek kö-rül kialakuló forgalmi torlódások esélyét.

Az alkalmazás digitális térképe nap-rakészen mutatja a kijelölt utcákban ta-lálható nyilvános parkolóhelyeket, az ak-tuális információkat a több ezer autóból álló tesztflotta ezeken a parkolóhelyeken álló járművei szolgáltatják. Az autók par-kolóhely-keresés és parkolóhely-elhagyás közben is mindvégig adatokkal látják el a tanulékony alkalmazás központi rend-

szerét. Az alkalmazás a digitális térkép szerint, a járművektől érkező adatok és az előrevetített algoritmusok összeveté-sével számítja ki az előre kijelölt terület aktuális parkolási opcióit, amelyeket a műszerfali központi kijelzőn ezzel pár-huzamosan mutat is. Az opcionális par-kolóhelyek kiszámításánál a rendszer az aktuálisan szabad parkolóhelyeket és a kijelölt területen éppen parkolóhelyet ke-reső autóvezetőket is számításba veszi.

Autópálya lesz Budapesttől Temesvárig végig

Összekapcsolták Nagylaknál a magyaror-szági M43-as és a romániai A1-es autópá-lyát – közölte az Aradon.ro aradi hírpor-tál. Az új szakasz átadására meg várni kell egy kicsit, Jelenleg a határátkelő kialakítá-sa zajlik, építik a határátkelőhely épületeit és a kamionoknak fenntartott parkolót.

Az Autópályák és Országutak Orszá-gos Társaságának (CNADNR) illetékesei a portálnak elmondták, a Magyaror-szágot Romániával összekötő autópálya megnyitásához kormányközi egyezmé-

nyek aláírására van szükség. A munká-latok befejezését júliusra ígéri az építő. A társaság korábban közölte: az Arad-Pécska, a Pécska-Nagylak és a Nagylak-Makó sztrádaszakaszt egyszerre nyitják meg, várhatóan augusztusban.

A Nagylak–Arad autópályán jelenleg egy Pécska és Arad közötti tíz kilométeres szakaszon dolgozik a kivitelező, a szalag-korlátok felszerelése van folyamatban. Az autópályát 2013 áprilisában kellett volna átadni, de a CNADNR felbontotta a szer-ződést a korrupciós ügybe keveredett korábbi kivitelezővel, és új közbeszerzési eljárást írt ki a munkálatok befejezésére.

A pályaszakaszok átadása után Buda-pesttől Temesvárig lehet majd autópá-lyán eljutni. A Székelyföldre tartó autós-nak azonban érdemes lesz mérlegelnie, hogy Ara don letérjen a pályáról, és a Maros völgyén haladó E68-as országúton folytassa az utat, mert a temesvári kitérő mintegy negyven kilométerrel hosszab-bítja meg az utat.

RAKTÁRKevesebb bérelhető raktár áll üresen

Az idei első negyedév végén 2,7 százalék-kal kevesebb, 15,7 százalék irodaterület állt üresen a fővárosban és az agglome-rációban az egy évvel korábbihoz képest, az ipari-logisztikai épületeknél a javulás 6,8 százalék volt, így az üresen álló terület 14,5 százalékot tett ki – közölte a JLL in-gatlan tanácsadó csütörtökön az MTI-vel.

A modern irodaállomány esetében a főváros agglomerációjában a kihasználat-lanság 32,6 százalék, míg a legjobb hely-zetben lévő Dél-Budán mindössze 10,2 százalék. A javulásban szerepe van an-nak, hogy az első negyedévben nem ad-tak át új irodaépületet. Az év egészére 30 ezer négyzetméter új irodaterület bekap-csolódása várható, míg jövőre a bővülés – előre láthatólag – 90 ezer négyzetméter lesz. A bérleti díjak gyakorlatilag válto-zatlanok, az átlagos tarifa 11-14 euró kö-zötti, négyzetméterenként és havonta.

Az ipari és logisztikai ingatlanok terü-lete 1 millió 885 ezer négyzetmétert tesz ki. A bérlők már a 10 ezer négyzetméter-nél nagyobb területeket is keresik, ezért elképzelhető, hogy lesz befektető, aki előbérlet nélkül – spekulatív alapon – is fejleszteni kezd. l

körkÉrdÉs


A Beszerzési Vezetők Klubja kapcso-lódva az idei Innovatív Workshopjának (BVK15) fő témájához, a műszaki terü-letekhez kötődő beszerzésekről készített felmérést. Ennek a kérdőíves felmérésnek az adatait összegezzük.

A mintárólAz elektronikus kérdőívet az MLBKT a szakmai címlistájára küldte ki. Az így beérkezett 50 választ elemezzük írásunk-ban. A válaszadók iparági háttere igen színes: kb. 20 iparág lett megjelölve. A válaszadók 56%-a termelő, míg 44%-a szolgáltató szektorbeli. A válaszadók között főként nagyvállalatokat találunk: a minta 60%-a több mint 15 md Ft éves árbevétellel rendelkezik, míg mindössze 12% van 1 md Ft alatt.

A szolgáltatók 89%-a jelölte meg, hogy a fő tevékenységéhez létfontosságúak a technológiai berendezések. A válaszadók 88 százalékánál volt az elmúlt három év-ben jelentősebb beruházási projekt.

A minta nem reprezentatív, ugyanak-kor a leírt kitöltői kör és struktúra alap-vetően alátámasztja azt, hogy olyan vál-lalati szakemberek válaszoltak, akiknek a kérdőív által vizsgált problémákkal kap-csolatban releváns tapasztalatai vannak.

A beszerzés és a műszaki terület kapcsolataA beszerzés és a műszaki terület kapcso-latát vizsgálja a kérdések első csoportja. A jó kapcsolat a műszaki területtel nagy-mértékben meghatározhatja azt, hogy mennyire sikerül a beszerzésnek a saját szakmai szempontjait beépíteni a folya-matokba.

A kapott válaszok alapján a kitöltők vállalatainak nagy részénél a műszaki te-rület centralizált, azaz a műszaki terület önálló szervezethez tartozik (70 %). A válaszadók kisebb részére volt jellemző,

hogy a műszaki terület decentralizáltan működik, azaz az egyes gyártóvonalak-hoz, szolgáltatási termékcsoportokhoz kapcsolódik (30 %).

A beszerzés a kapcsolatot a műszaki területtel általában a közepesnél valami-vel jobbnak ítéli meg. 1-5 skálán a válasz-adók átlaga 3,86. Egyetlen válaszadó volt, aki a kapcsolatát a műszaki területtel a közepesnél gyengébbnek ítélte meg (1-5 skálán 2-es érték).

A beszerzés megítélése szerint a mű-szaki terület a beszerzéssel való kapcso-latot átlagosan 3,56-nak ítéli meg. Ez az érték kicsit gyengébb, mint a beszerzés saját kapcsolata a műszakisokkal. Érde-kesség, hogy csak egyetlen kitöltő volt, aki szerint, a műszakiak pozitívabbnak látnák a beszerzéssel való kapcsolatot, mint ahogyan ő látja a műszakiakkal való kapcsolatát. A válaszadók 30%-a úgy lát-ja, hogy az ő kapcsolata a műszakiakkal jobb, mint ahogyan szerinte a műszakiak látják a kapcsolatot.

egymásra utalVa – műszakiak És BeszerzőkÖsszegzés az MLBKT Beszerzési Vezetők Klubjának 2015 májusában készült felméréséről

1. ábra: Hányast adna a beszerzési és a műszaki terület kapcsolatára az iskolai osztályzatok szerint?

2. ábra: jellemzően mikor vonják be a beruházási projektbe

a beszerzést?

3. ábra: jellemzően mikor vonják be a beruházási projektbe

a beszállítókat?


KöRKéRdés

A műszaki terület és a kapcsolat meg-ítélését vizsgálva azt látjuk, hogy a centra-lizált műszaki területtel rendelkező cégek-nél valamivel jobb a kapcsolat a műszaki és a beszerzési terület között (1. ábra).

Beruházás és beszerzésA kérdőív második tartalmi része a beru-házás-beszerzés néhány sarokpontjára kér-dezett rá. Az első kérdés azt vizsgálta, hogy jellemzően mikor vonják be a beruházási projektbe a beszerzést. A válaszok szerint a minta vállalatainál leginkább a beszál-lító kiválasztásnál vonják be a beszerzést (51,16%), de jelentős azok aránya is, akik-nél már a specifikáció készítésénél is jelen van a beszerzés (37,21%), s 11,63% az, ahol csak a szerződéskötésnél van szerepe a be-szerzésnek. Tudva azt, hogy ilyenkor már nagyon minimális a beszerzési mozgástér, ez még mindig magas arány (2. ábra).

A beszállítók bevonásánál két lehető-ségre kérdeztünk rá: a beruházási pro-jektbe a beszállítókat a specifikáció készí-tésénél a válaszadó vállalatok 31,81 %-a vonja be, míg 68,19% a beszállítói ajánlat-tételnél. Itt is szerencsés lenne a beszál-lítók minél előbbi bevonása, ugyanakkor ez a kérdés etikai dilemmákat is felvethet. Valószínű ez is az oka annak, hogy sok cég ezt fenntartásokkal kezeli vagy nem is alkalmazza (3. ábra).

A beruházások kapcsán egy kritikus kérdés a tendereztetés során az ár/költség összehasonlítás. A válaszok egyértelműen az összetettebb összehasonlítás gyakori-ságát mutatják, talán kicsit optimistább képet is festve a magyarországi helyzet-ről, mint azt a saját tapasztalatunk mon-daná. Az erre vonatkozó 7. kérdés vála-szainak megoszlását mutatja a 4. ábra.

A beruházási javaslatokat leginkább a

8. ábra: Ki végzi Önöknél a karbantartást?

4. ábra: Milyen ár/költség összehasonlítást végeznek a beruházási projekt tenderezésénél?

5. ábra: Ki értékeli és priorizálja a cégnél a beruházási projekt javaslatokat?

6. ábra: Mi alapján hasonlítják össze a cégénél a beruházási projekt javaslatokat?

7. ábra: Végeznek-e utólagos értékelést a vállalatnál a beruházások esetében?


KöRKéRdés

vezérigazgató és közvetlen csapata értékeli és priorizálja (51,16%). Jelentős az egyéb válaszok aránya is (16,28%), itt a válasz-adók többnyire közös értékelést (műszaki és pénzügyi vagy beszerzési terület), illetve egy esetben a vállalati központ által lefek-tetett irányelveket jelölték meg (5. ábra).

A beruházási projekt javaslatokat a vá-laszadók 39,53 százalékánál megtérülési alapon, illetve szintén 39,53 százalékánál több elemből álló komplex mutatószám rendszer alapján értékelik. Örvendetes fejlemény, hogy egyre kevesebb cég ma-rad meg a csupán bekerülési érték alapú

összehasonlításnál és döntésnél (6. ábra).Az utóértékelés fontos tanulságokat

rögzíthet. A válaszadók 81,82%-a készít valamilyen formában utóértékelést, igaz komplex értékelést csak a válaszadók 18,18%-a készít. Itt is pozitív jel az utóér-tékelések irányába való elmozdulás, ami a vállalatok számára egyértelmű értékeket hordoz (7. ábra).

A legnagyobb kihívások a beruházások kezelése szempontjából a válaszadók sze-rint a következőek: � Forrás előteremtése. � Beszállító megtalálása, sok esetben ki-zárólagosság van.

� A beszerzés késői bevonása. A beszál-lítókat néha a beszerzés nélkül keresik, hozzák. A specifikáció megalkotása is gyakran ad-hoc.

� A beszerzés időben való bevonása előre elkészült, leegyeztetett éves terv alapján.

� Adott magas hozzáadott értékű tech-nológiai beruházás megtérülése olyan esetben, ahol a kihasználtsági ráta 70-80% alatt lenne kezdetben.

� Vevőink kiszámíthatatlan gyártási struktúrája miatt magának a beruházás irányának meghatározása.

� Országos szintű, preferált beszállítói kör kialakítása.

� Newcomer-ek bevonása. � Szinergiák mind szélesebb használata. � Globális beszerzési stratégiák követése. � Mind szélesebb körű konszolidáció. � Új termékek és technológiák felkutatása. � Új technológia követése. � Megfelelő professzionális beszállítók kiválasztása.

� A projektek határidőben történő meg-valósítása.

� A likviditási helyzet, illetve az ajánlat-tételi szakaszban több potenciális aján-lattevő elérése a piacon.

� Pályázathoz megfelelő dokumentáció előállítása.

� A vevői igények alapján a szükséges beruházások megállapítása.

� Beszerzés bevonása a specifikáció elő-készítésébe.

Karbantartás és beszerzésA karbantartási feladatok elvégzése a vál-lalatok többségénél megoszlik a beszállí-tók és a belső munkatársak között. Ennek arányára a jelen kérdőívben nem kérdez-tünk rá, bár érdemes lehet a későbbiek-ben ezt tovább vizsgálni (8. ábra).

9. ábra: Hogyan történik Önöknél a kiszervezett karbantartási feladatok értékelése?

10. ábra: Mikor versenyeztetik / mikor kötnek szerződést a berendezések karbantartására?

11. ábra: jellemzően milyen típusú szerződéseket köt a vállalata a karbantartási feladataikra?


KöRKéRdés / sAjtófigYelŐA külső szerződéseknél a karbantartási

feladatok értékelésében a leggyakoribb megoldás, hogy a beszerzés az igénylő területtel közösen értékeli a beszállító munkáját (9. ábra).

A karbantartással kapcsolatos verse-nyeztetési, szerződéskötési feladatokat a válaszadók kétharmada (66,66 %-a) a be-rendezés vásárlással egyidőben megköti, ami megfelel az általunk is ismert „best practice”-nek (10. ábra).

A karbantartási szerződések típusait vizsgáló kérdésre a válaszok azt mu-tatták, hogy a vállalatoknál különböző gyakorlatok, megoldások is jelen van-nak. Jelentős az „anyagfelhasználás és ledolgozott munkaórák mellett a szol-gáltatási elvárásokat is megfogalmazó” szerződések aránya (44,18%), illetve a teljesítményalapú szerződések mértéke is jelentős. (30,23%). Ez utóbbi kifejezetten egybeesik a témakörben megfigyelhető trendekkel és jó látni, hogy itthon is foko-zatosan terjed (11. ábra).

A legnagyobb kihívások a karbantartá-sok kezelése szempontjából a válaszadók szerint a következőek: � Váratlan meghibásodások kezelése. � A legjobb az lenne, ha az üzemfenntar-tás/ karbantartás a beszerzési feladatait megfelelő önállósággal tudná intézni.

� Hozzáértő, képzett szakemberek meg-találása.

� Az egyedi, speciális berendezések egyidejű váratlan meghibásodásainak lekezelése.

� Globális karbantartási stratégia imple-mentálása, érinti a teljes karbantartást.

� Különböző berendezések karbantartá-sa lehető legszűkebb és speciális szak-tudással rendelkező vállalkozásokkal.

� Költségcsökkentés. � A szolgáltatási szint megfelelő vissza-mérése.

� Nehéz megállapítani a költségeket és összehasonlítani a saját és idegen telje-sítmények értékét.

� A karbantartási igények minél ponto-sabb definiálása a szerződéskötés idő-pontjában.

� TPM, energetikai fejlesztések. � A rendszerek sokaságának a kezelése. � A szakmai hozzáértés növelése. � A meglévő eszközpark az életciklusa végénél jár – ennek megfelelően a kar-bantartások magas ára.

� Ellenőrzés.Gábor Zsolt, Vörösmarty Gyöngyi

Deloitte ellátási lánc felmérés eredményei

supply management, 2015. május 27.2015-ben már harmadik alkalommal ké-szített felmérést a Deloitte arról, hogy a vállalatok vezetői mennyire elégedettek ellátási láncuk működtetésével. A válasz-adó 400 cégvezető 43 százaléka gondol-ta úgy, hogy ellátási lánc szervezete jó vagy kiváló stratégiai gondolkodásban és problémamegoldásban. Az elégedetlenek 44 százaléka pedig abban bízik, képes lesz megszerezni az ehhez szükséges tu-dást és képességeket a közeljövőben. A felmérés készítői a mintát két csoportra bontották: ellátási lánc menedzsment te-rén Vezető és Követő vállalatokra. A Ve-zetők a minta mindössze 8 százalékát te-szik ki, ám lényegesen jobb teljesítményt nyújtanak készletforgásban, időbeli és mennyiségi szállítási pontosságban. A Vezetők pénzügyi értelemben is jobban teljesítenek, és innovatívabbak is, mint a Követő vállalatcsoport.

A Fairphone kezdeményezés supply management, 2015. június 4.

A Fairphone kezdeményezés Hollandi-ából indult 2011-ben, elsőként egy tájé-kozató kampány formájában, amellyel a mobiltelefonok fenntarthatóságára, a beépített, fair forrásból származó alkat-részek jelentőségére igyekeztek felhívni a figyelmet. 2013-ban befektető is csatla-kozott a programhoz, így piacra dobták az első Fairphone-t, amelynek – ha nem is minden egyes – de sok alkatrészéről, alapanyagáról elmondható, hogy fair, konfliktus-mentes, fenntartható forrás-ból származik. A társadalmi vállalkozás 2 év alatt 60 ezer Fairphone-t adott el, darabonként 325 eurós áron, amelyből az újabb Fairphone generáció – még több fenntartható alkatrésszel – fejlesztése zajlik.

A romlandó áruk tengerentúli szállításának alapszabályai

logistics Business magazine, 2015. májusA fogyasztók gyakran nem is gondolnak bele, hogy a banán, amit a boltban meg-vásárolnak tökéletes állapotban, előtte 4-6 hetet hajózott Equadorból Európába, és valamennyi időt a közúti szállításban is

eltöltött a hajóutat megelőzően és köve-tően. A hűtött konténeres szállítás során vannak aranyszabályok, amelyeket min-dig be kell tartani, hogy a romlandó áru minősége kifogástalan maradjon: csak ki-tisztított, kifogástalan hűtőberendezéssel működő konténerbe lehet megkezdeni a berakodást. Tekintettel kell lenni az áru halmazolhatóságára, valamint arra, hogy a hűtés mellett levegő keringetésre is szük-ség van, mert pl. a gyümölcsök, zöldségek az út során is „lélegeznek”, párát, szén-di-oxidot bocsájtanak ki. Ez a levegőztetési igény azonban a különféle gyümölcsök esetében eltérő. A legfontosabb azonban a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése.

IT projektek sikere és kudarca. Nemzetközi tapasztalatok és

hazai kutatási eredmények Vezetéstudomány, 2015. májusA Corvinus Egyetem kutatói azt vették górcső alá, hogy míg 2013-ban az IT költések a világban 3700 milliárd USD-re rúgtak, a projektek 44 százaléka kihí-vásokkal küzdött, további 24 százaléka pedig meg is bukott. A bukás okaiként a következőket azonosították: nem meg-felelő kommunikáció az érintettek kö-zött, költségek/határidők alultervezése, és az elégtelen felsővezetői támogatás. Látható, hogy a kritikus faktorok nem a technológiához kötődnek, hanem emberi tényezők.

A MAERSK új konténerhajókat rendel, 2015. június 4.

A dán hajózási és olaj vállalatcsoport, az AP Moller-Maersk bejelentette, hogy 11 konténerhajót rendelt a dél-koreai DAEWOO hajóépítő vállalattól, valamint további 6 hajóra opciót nyújtott be. A be-ruházás értéke meghaladja az 1,8 milliárd dollárt. A 400 méter hosszú új hajók a cég versenyképességét lesznek hivatottak növelni az Ázsia és Európa közötti áru-szállításban, és 2017-re készülnek majd el. A beruházás része annak a 15 milliárd dolláros programnak, amelynek kere-tében a vállalatcsoport meg akar felelni a tengeri szállítás iránti növekvő vevői igénynek, valamint lecseréli a kevésbé hatékony járműveit.

Készítette: Nagy Judit

sajtófigyelő

PorTrÉ


– Diplomata édesapjának köszön-hetően gyermek- és kamaszkora nagy részét Egyiptomban, Indiában és Nagy-Britanniában töltötte az 1960-as és ’70-es években. Milyen előnyeit érezte ennek a későbbiekben?

– Nagyon eltérő kultúrákban, soknem-zetiségű környezetekben éltem. Szerin-tem ennek is köszönhetem, hogy nagyon könnyen beilleszkedem bármilyen kultú-rába és társaságba. Bárkivel bármikor le tudok ülni beszélgetni, könnyen megtalá-lom a közös hangot, nem hoz zavarba, ha hirtelen ismeretlen helyzetbe kerülök.

– Külföldi iskolákban tanult egé-szen az egyetemig. Ez milyen pozitívu-mot adott a későbbi karrierjéhez?

– Nagyon szerencsés vagyok, hogy an-golszász szellemiségű iskolákban tanul-hattam. Még Egyiptomban vagy Indiában is Cambridge vagy Oxford tartotta fenn ezeket az iskolákat. A legnyilvánvalóbb előny, hogy az angol második anyanyel-

kultúrák VonzásáBanÉlete nem kis részében külföldön tanult és dolgozott Decker Lívia. A magyar mellett volt alkalma megtapasztalni a német, az angol és a francia munka-kultúrát is, de mindenütt csak addig maradt, amíg valami újat tanulhatott és alkothatott. Most már tanácsadóként dolgozik, szabad idejében pedig megvalósítja régi álmát, és történelmet fog tanulni.


poRtRévemmé vált. Sokat számított az is, hogy nem a tényanyagra koncentráltak, hanem megtanítottak gondolkodni, megtalálni a lényeget egy hosszabb szövegben és azt tömören, precízen visszaadni. Ugyan-csak nagy hangsúlyt fektettek a nyilvá-nos vitára, ami sajnos nagyon hiányzik a mai magyar közoktatásból. Legyen saját véleményünk, tudjunk érvelni, de egyúttal figyeljünk oda a másik érveire is, hallgassuk meg őt is, és ismerjük el, ha igaza van. Talán nem kell mondanom, ez mennyire hasznos az üzleti életben.

Ami viszont kimaradt az én oktatá-somból, az a magyar irodalom és törté-nelem. Magyarból még érettségiztem, hogy felvételizhessek a budapesti Köz-gázra, és erre édesanyám készített fel, de a történelmet azóta is pótlom.

– Miért a közgazdaságtant és mi-ért a budapesti Közgázt választotta? Gondolom, tanulhatott volna bárhol a világban.

– Én eredetileg jogász szerettem volna lenni, hogy politikai vagy büntetőjoggal foglalkozzam. Jogász édesapám viszont lebeszélt erről, mondván: erre a két terü-letre nőt biztosan nem engednek, és majd foglalkozhatsz válóperes ügyekkel. A má-sik terület, ami érdekelt, a közgazdaság-tan volt, azon belül is a nemzetközi keres-kedelempolitika és a tőzsde. El is kezdtem Londonban egyetemre járni, de kiderült, hogy azt a diplomát itthon nem ismerik el, így átjelentkeztem a Közgázra. A jog szeretete azért nem múlt el: elvégeztem a jogi kart is, csak éppen nem államvizsgáz-tam, így nem kaptam diplomát.

– Az 1970-es években Magyarorszá-gon még javában tartott a szocializmus. Saját tapasztalatai a világról és an-nak működéséről nem mondtak ellent mindannak, amit itthon tanítottak?

– A Közgáz ekkor már viszonylag nyitott szellemi műhely volt, különösen Berend T. Iván rektorsága idején. Sok tanárral lehetett vitatkozni, tanultunk a kapitalizmus közgazdaságtanáról, a Köz-gáz Klubban pedig még ellenzékiekkel is találkozhattunk. A vizsgákat persze mindig a tankönyvek alapján kellett le-tenni. Egyetlen tantárgy fogott ki rajtam: a szocializmus politikai gazdaságtana. Képtelen voltam megtanulni, így végül puskázva mentem át a vizsgán.

– Hogyan választotta ki első mun-kahelyét?

– Nagyon szerettem volna elmenni a Magyar Nemzeti Bankba, ahol egy csa-pat, Fekete János vezetésével már komoly tőzsdei ügyleteket bonyolított le. Oda viszont nem vettek fel, csak a nemzetközi főosztályra mehettem volna. Abból meg én nem kértem, pedig olyanokkal dolgoz-hattam volna együtt, mint Simor András vagy László Csaba. Ma már sajnálom, hogy nem éltem a lehetőséggel, de akkor nem vonzott a dolog.

Így aztán a Medimpexnél pályáztam meg és nyertem el egy üzletkötői állást. A feladatom az volt, hogy gyógyszeralapanyagokat szerezzek be a világ minden tájáról a hazai gyógyszergyárak részére. Kiválasztottuk a stratégiai partnereket, letárgyaltuk az árakat és a gyógyszergyárak negyedéves

termelési tervei alapján megrendeltük az alapanyagokat. Tőzsdézni is volt módom egy kicsit, mert egyes alapanyagokat a tőzsdén kellett beszerezni.

– Mennyire volt könnyű dolga egy külkereskedőnek az 1970-es, 80-as években?

– Az importoldalon nem voltak ne-hézségek. Velünk szerettek üzletelni a külföldi partnerek, mert mindig ponto-san fizettünk. Sokat számított az is, hogy a magyar gyógyszergyáraknak akkor is igen jó nevük volt a világon. Kemény valuta is akadt mindig elég, az export-ra szánt, az életmentő és az onkológiai gyógyszerekre egészen biztosan. Ha vala-minek meg úgy felment az ára, hogy nem tudtuk megfizetni, akkor alapanyag he-lyett kész gyógyszert importált az ország, mert az más keretből ment.

– A rendszerváltás után viszont egy időre otthagyta a gyógyszeripart.

– Két japán cég Agroferm néven közös vállalatot alapított állati takarmány előállítására, és ennél lettem a budapesti iroda vezetője. Az volt a feladatom, hogy megszerezzem a gyár létesítéséhez és építéséhez szükséges összes engedélyt és gyártási licencet, illetve tárgyaljak az alapanyagokról a beszállítókkal.

– Mennyire jött be önnek a híres-hírhedt japán üzleti mentalitás?

– Nekem nem okozott problémát a vi-szonylag lassú döntéshozatal, ami akkor jellemezte a japán üzleti kultúrát. Döntés előtt minden lehetséges forgatóköny-vet végignéztek, azok összes előnyével, hátrányával, esetleges buktatójával. Ez eltartott akár hónapokig is, de ha egyszer megszületett a döntés, akkor mindenki tudta a dolgát és villámgyorsan haladtak a dolgok. Az alternatívákat persze ma is fel kell térképezni, de legfeljebb néhány hét van rá.

– Mikor került közel a beszerzési szakmához?

– Ez az 1990-es évek elején volt: a Ciba-Geigy gyógyszergyárnál lettem be-szerzési igazgató. Nagyon új volt a feladat számomra, hiszen korábban ilyet nem csináltam, a szervezetet is a nulláról kel-lett felállítani. Rendkívül sokat tanultam menet közben, rengeteget olvastam a szakirodalmat. Még a teljesítményindiká-torokat is magamnak kellett meghatároz-ni, különben honnan tudja a főnökség, hogy mennyire jól végzem a munkámat? Az kevés, hogy a szükséges nyersanyagok

Kultúrák és munkavállalókDecker Lívia számos országban dolgozott főnökként, és ennek során megtapasztalta,

mi a különbség az egyes munkakultúrák között.– MagyarországNagyon fontos a személyes odafigyelés, az emberi kapcsolatok ápo-

lása. A munkatársak szeretik az önálló munkavégzést, ha nem fogják a kezüket. Igény-lik, hogy büszkék lehessenek az önállóan elvégzett munkára, és örülnek a nyilvános dicséretnek. Kritizálni viszont csak négyszemközt szabad.

– NémetországItt van helye a nyilvános kritikának, ha megfelelő stílusban adják elő. A munkatársak tanulnak egymás hibáiból, és ha tudnak, nagyon szí-vesen segítenek a másiknak.– Nagy-Britanniasokkal távolságtartóbbak, a személyes közelséget nem kedvelik. még a főnöktől sem tűrik el, ha beleüti az orrát a munkába, mielőtt

végeznének a feladattal. A rendszeres státuszriportokon kívül rákérdezni a munka ál-lására a legnagyobb udvariatlanságnak számít.


poRtRé

a vezetőket. Ez az időszak is rengeteg le-hetőséget kínált a tanulásra, például itt ismerkedtem meg a Six Sigmával.

– Mégsem maradt ott túl sokáig.– Két és fél évig maradtam, és több

oka is volt annak, hogy továbbálltam. Egyrészt, a GE-n belül szabadon lehet pályázni az üres pozíciókra, így amikor a Healthcare részlegnél megüresedett

a beszerzési vezetői állás, jelentkeztem arra. A másik ok, hogy a gyártás mindig is nagyon érdekelt. Itthoni pozícióban kezdtem, aztán néhány év után európai szintű beszerzési vezető lettem, a diagnosztikai eszközök (MR, CT, rönt-gen) gyártásáért voltam felelős.

– Mennyiben volt más ez a munka, mint a korábbiak?

– Értelemszerűen nagyobb volt a fele-lősség, állandóan készenlétben kellett áll-ni. A termelésnek folyamatosnak kellett maradnia, ezért volt, hogy egy beszállí-tónk vezetőjével hétvégén mentünk egy Tier 2-es beszállítóhoz, hogy megoldjunk valami problémát.

Egészen új értelmet nyert a társterü-letekkel való együttműködés is. A folya-matos termékfejlesztések során nagyon sokat konzultáltam, sőt, vitatkoztam a mérnökökkel. Ők lehetőség szerint mindent Mercedes minőségben akartak megcsinálni, még akkor is, ha arra a pia-con nem volt fizetőképes kereslet. Végig kellett menni minden egyes funkción, alkatrészen, anyagon, és egyesével megál-lapodni, hogy biztosan kell ez ide? Kinek az igényeit elégíti ki? A betegét? Akkor jöhet. Az orvosét? Az még beleférhet. Vagy csak azért tervezték bele, mert jól mutat? Akkor nem kell.

Jellemző példa volt egy mammográfiás készülék. Szivacsot akartak bele, hogy ne nyomja annyira a nők mellét. Fel kel-lett világosítanom őket, hogy a szivacs mit sem ér: sokkal többet számítana, ha a technológia lehetővé tenné, hogy az emlőt ne kelljen annyira összepréselni. Vagyis egyszerre kellett gondolkodnom a mérnök, a végfelhasználó, de még az értékesítő fejével is, hogy a végterméket olyan áron állítsuk elő, amit a piac is el-fogad.

– Több mint egy évtizedet töltött a GE Healthcare-nél. Ez idő alatt ho-gyan változott a beszerzési szakma?

– Alapjaiban lett más. Amikor a GE-nél kezdtem dolgozni, egy alapelvnek kellett megfelelniük a beszerzőknek: minden évben csökkentsük tíz százalék-

bent vannak a gyárban, hiszen ez csak az alap. Aztán szép sorban összeálltak a főbb mutatók, mint a megtakarítások, a szállítási pontosság, az állandó minőség vagy éppen a kiváló partnerek száma.

– Mit keresett egy-egy új munka-helyben, mikor érezte úgy, hogy válta-ni kell?

– Közhelyszerűen hangzik, de mindig az új feladatokat kerestem. Szeretek újat alkotni, felépíteni, létrehozni valamit, le-gyen az egy új szervezet, folyamat, bármi. Aztán ezt az újat szívesen működtetem egy-két évig, amíg át nem esik az összes gyerekbetegségén. De amikor már flottul megy minden, amikor már magától forog a gép, azt már unom. Ilyenkor vagy új ja-vaslatokkal állok a vezetőség elé, esetleg új területet keresek cégen belül, vagy ha nem megy másképp, más céghez váltok.

– A Ciba-Geigynél milyen feladatok találták meg?

– A beszerzési szervezet felállítása mellett később egy olyan folyamatban is részt vehettem, ami általában csak egyszer adatik meg az ember életében. Erre az időszakra esett a Ciba-Geigy és a Sandoz fúziója, amiből a Novartis lét-rejött. Bár a két cég központját csak egy folyó választja el Bázelben, nagyon más a cégkultúra: a Ciba viszonylag szabadabb, vitatkozósabb volt, a Sandozt inkább németes fegyelem jellemezte. Egy ilyen

időszakban nagyon sokat lehet tanulni az emberi jellemről, mert a stresszhely-zet mindenkiből kihozza az igazi énjét, a rosszat is, a jót is. A vezetőségben arra figyeltünk, hogy nagyon nyugodtak ma-radjunk egész idő alatt, és ez a nyugalom átragadt a teljes munkatársi gárdára is.

– A Budapest Bankhoz is az alkotás lehetősége vonzotta?

– Igen, ott is beszerzési vezető lettem, mégpedig kelet-európai szinten. A GE akkor kezdett regionális banki terjeszke-désbe, így a feladatom lett, hogy Cseh-országban, Romániában és máshol létre-hozzam a helyi beszerzési szervezeteket, kialakítsam a folyamatokat, betanítsam

„…egyszerre kellett gondolkodnom a mérnök, a végfelhasználó, de még az értékesítő fejével is, hogy a végterméket olyan áron állítsuk elő, amit a piac is elfogad.”


poRtRékal a beszerzési költségeket. Ennek terhét a beszerzők sokáig igyekeztek átterhelni a beszállítókra, de ez persze csak egy dara-big működik. Tőlünk is ment el beszállí-tó, mert nem bírta a nyomott árakat.

Ezért aztán több olyan módszert is kipróbáltunk, amelyek akkoriban még messze nem voltak általánosak. Beve-zettük például az open book policyt: a legfontosabb beszállítóinknak betekin-tést engedtünk üzleti könyveinkbe, hogy láthassák, nem 50-60 százalékos árréssel dolgozunk, hanem 10-15 százalékossal. Cserébe azt kértük, hadd nézzük meg mi is az ő könyveit és folyamatait, és keres-sük meg a megtakarítási lehetőségeket. Kialakítottunk egy csapatot, amely a ter-mékcsoportért felelős beszerzőből, egy gyártási és egy minőségellenőrzési mér-nökből, valamint egy pénzügyesből állt. Ők együtt nézték végig a folyamatokat és tettek javaslatokat a módosításokra. Ki-derülhetett például, hogy túlzóak voltak a minőségi paraméterek, meghaladták a mi egyébként szigorú elvárásainkat is. Az például máris egy lehetőség volt a meg-takarításra.

Vagyis felfedtük a lehetőségeket, se-gítettünk az átalakításban, és mindezt ingyen. Ráadásul vállaltuk, hogy az el-ső évben, amíg helyre nem rázódnak a dolgok, mindent továbbra is a régi áron vásárolunk. Egy év után aztán leültünk és átbeszéltük, hogy a megtakarítások által elért nyereségen hogyan osztozunk. In-nentől kezdve viszont sokkal szorosabbá vált a kapcsolat, nem egyszerűen vevő és

beszállító állt egymással szemben, hanem két stratégiai partner segített egymásnak. De ugyanígy bevezettük a lean gyártást és megtanítottuk rá saját stratégiai be-szállítóinkat, aztán megkértük őket, hogy tanítsák meg rá saját beszállítóikat is.

Vagyis olyan szerepkört vállaltunk fel, ami szélesebb körben csak most kezd di-vatos lenni. De a GE mindig is élen járt a beszerzés modernizálásában. Legendás elnökünknek, Jack Welchnek az egyik híres mondása szerint könnyebb egy dol-lárt megtakarítani, mint egy dollárral nö-

velni a bevételt. Személy szerint én rend-kívül élveztem ezeket a folyamatokat, ahogy a beszállítóinkat rávettük a fejlesz-tésekre. Kemény tárgyalások voltak, mert állandóan voltak ellenérvek, de ezeket sikerült leszerelni. Mindig azt mondtam: szeretném, ha beszállítónk maradna, de ezért együttműködést várunk el. Viszont ha alkalmazza, újabb ügyfeleket is tud szerezni.

– Ön szerint hol a helye a beszerzési vezetőknek a vállalati hierarchiában?

– Szerintem a legtöbb vállalatnál még nem kezelik helyén a beszerzést. A GE-nél én C-szintű vezető voltam, de ez még messze nem általános. Pedig egy beszer-zési vezetőnek, ha stratégiai partnere

akar lenni a cégvezetésnek, ismernie kell a vállalat rövid és hosszú távú terveit, látnia kell az értékesítés céljait és az ügy-felek elvárásait – hogy aztán mindezt át is tudja adni munkatársainak és a partne-reknek. Ahogy mondani szoktam, a vég-termék minőségét meghatározza az álta-lam beszerzett alapanyagok minősége.

– Számtalan helyen élt és dolgozott, de hol érezte magát a legjobban?

– Mindenhol megtaláltam a pozití-vumokat. Berlinben nagyon jó élni, de néhány, tipikusan volt kelet-német kol-

léga némiképp mérgezte a munkahelyi légkört. De ott azért volt különösen jó, mert a családom is velem lehetett. Pá-rizsban kiváló volt hangulat a vállalatnál, de azzal szembesülnöm kellett, hogy a franciák nem igazán befogadóak, külö-nösen, ha valaki nem beszél franciául. Londont meg imádtam, nem csak azért, mert gyerekkorom egy része is odaköt és beszélem a nyelvet, hanem mert számta-lan különféle arca van.

– Kivételes nemzetközi karriert fu-tott be, de nemsokára mégis hazatér. Mi ennek az oka és mik a további ter-vei?

– Elegem lett a vándoréletből. Túl sok időt töltöttem távol a családomtól, nagyon sokat utaztam, amire az egészsé-gem is ráment. A jövőben nem is vállalok már állást sehol, de a szakmától nem tar-tom távol magam. Nagyon szívesen részt veszek a szakmai szervezetek munkájá-ban, hogy javítsuk a hazai beszerzés szín-vonalát és tanácsadóként is átadom a ta-pasztalataimat mindenkinek, aki igényli.

– Kikapcsolódni nem is nagyon akar?– Hobbim nincs, hacsak a kémtörté-

netek és a történelmi önéletrajzok olva-sását nem soroljuk ide. De amint említet-tem, a történelem magyar szemszögből való tanulása nekem kimaradt az életem-ből, és azt most szeretném pótolni. Be-iratkoztam az ELTE történelem szakára, és feltett szándékom, hogy el is végzem. Mindig is kíváncsi voltam, mindig is sze-rettem tanulni, így ez a része nem fog gondot okozni.

Schopp Attila

„…bevezettük a lean gyártást és megtanítottuk rá saját stratégiai beszállítóinkat, aztán megkértük őket, hogy tanítsák meg rá saját beszállítóikat is.”

Trendfigyelő


A vásárlási aktivitás pedig a minőségi kínálat mellett a kényelmi és értéknövelt szolgáltatások folyamatos bővítésével serkenthető leginkább – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássoroza-tának idei második felméréséből (OKI 2015/2).

Átalakuló logisztikaA vásárlók megnyerésének egyik leg-fontosabb kulcsa a logisztika (1. ábra), melynek piaca tavaly jelentős átalakulá-son ment keresztül. A 2014 elejéig több-ségében kétpólusú – bolti átvétel, ház-hozszállítás – paletta mára kibővült, és a köztes átadópontok is elterjedté váltak. A térnyerés pedig első sorban a hálózatok, átvevőpontok bővülésével van összefüg-gésben.

Az átadópontos átvételi lehetőségek területe a 2013-as, lényegében egyszerep-lős állapotból 2014-re egy négyszereplős, aktívan versenyző piac lett. Ennek ered-ményeként tavaly az előző évi 34%-ról

64%-ra bővült az átadópontot kínáló web áru há zak aránya.

A legrégebben – immár hatodik éve – működő Pick Pack Pont-hálózat mel-lett elindította saját hálózatát a GLS is, a Magyar Posta hibrid hálózata (cso mag-auto ma ták és Postapontok) pedig egyre népszerűbb a vásárlók körében. Ráadá-sul, megjelentek a már kizárólag csak automatákat üzemeltető szolgáltatók is a web áru há zak kínálatában.

Lassult a futárszolgálatok térnyeréseBár elérés terén már 2014-ben is duplá-zott az átadópont piac (2. ábra), csomag-szám tekintetében még várat magára az áttörés, a legnagyobb szereplők közül sokan ugyanis, egyelőre nem kínálnak még ilyen átvételi lehetőséget vásárlóik számára.

2015-ben ez az állapot minden bi-zonnyal változni fog, azonban addig is, csomagszám tekintetében továbbra is a személyes bolti átvétel, valamint a ház-

hozszállítás dominál a hazai online kiske-reskedelemben.

2014-ben az átadópont hálózatok ki-építésével, bővítésével párhuzamosan, a futárszolgálatok térnyerése lelassult, ami-nek hátterében az online kiskereskedelmi csomagszám alapján három legnagyobb szereplő – GLS, MPL, Sprinter – átadó-pontos érdekeltsége áll. Ugyanis ebben a tekintetben – látva a változó fogyasztói igényeket – mind a három szolgáltató komoly fejlesztéseket vitt végbe az elő-ző évben: a Sprinter által üzemeltetett Pick Pack Pont-hálózat több mint 100 új átvevőponttal bővült, a Magyar Posta el-indította csomagautomatáit, a GLS pedig saját ügyfélbázisát kihasználva sikeresen vezette be csomagpont-hálózatát.

Ezek a fejlesztések 2015-ben már cso-magszám alapján is drasztikusan átalakít-hatják az online kiskereskedelem logisz-tikai térképét. A három nagy szereplőhöz ráadásul az elmúlt fél évben két kisebb, tisztán csomagautomatákat üzemeltető logisztikai szolgáltató (Webox, Foxpost)

erősödik az online kiskereskedelem, mÉg töBB átadópont lehet2015 végére az online vásárlással első alkalommal találkozók aránya a jelenlegi 12-14%-ról várhatóan egy számjegyűre csökken. Ebből kifolyólag a piac további növekedése már sokkal inkább függ a jelenlegi vásárlók aktivitásának növekedésétől, semmint az újabb rétegek bevonásától.

1. ábra. 2. ábra.


tRendfigYelŐ

is csatlakozott. Igaz, a webáruházak több sé ge egyelőre jellemzően a hagyo-mányos hálózatok kiegészítőjeként, sem-mint helyettesítőjeként tekint ezekre a megoldásokra.

Hiú ábránd a külföldi terjeszkedésA csomagok irányát vizsgálva nem ho-zott áttörést 2014 sem. A hazai web áru-há zak számára továbbra is a belföldi piac jelenti a legfőbb vásárlóerőt, a külföldre irányuló csomagok aránya még tavaly sem érte el az 5%-os küszöböt. Ma még a külföldi szállítás jellemzően csak ke-

vés webáruház esetében jelenik meg, a kisebb szereplők számára a legnagyobb akadályt a versenyhelyzetünket jelentő-sen rontó, EU szintjén rekord mértékű ÁFA kulcs jelenti.

Tovább erősödik az online értékesítés szerepeA karácsonyi szezont követően, az év el-ső negyedévében jelentősen visszaesett a forgalom (3. ábra), ugyanakkor éves összehasonlításban mintegy 16%-os bő-vülés figyelhető meg az online kiskeres-kedelem 6 legnagyobb szektorában. Ez a bővülés kismértékben meghaladja a teljes

online kiskereskedelem 2014-es növeke-dési mértékét.

A január és március közötti időszak-ban a 6 szektor, együttesen több mint 30 milliárd forintforgalmat ért el, mely a magas növekedési ütemet, a pozitív vára-kozásokat és a vasárnapi boltbezárás ha-tásait figyelembe véve a második negyed-évben várhatóan már 40 milliárd forint fölé is emelkedhet.

OKI Index: a piac optimista, de a gazdaság helyzetét negatívan látjákAz online kereskedelem szereplői 2015 első negyedévére vonatkozóan az erős karácsonyi szezont követően kissé vissza-fogottabb értékelést adtak, igaz továbbra is jellemzően pozitívan ítélték meg az el-ső negyedév forgalmát.

2015 második negyedévét illetően, jellemzően a korábbinál optimistább ál-láspontok fogalmazódtak meg, ami alap-vetően csak az online szektor kilátásaira vonatkozik, hiszen a magyar gazdaság helyzetét a kereskedők többsége továbbra is negatívan látja (4. ábra).

A jövőre vonatkozó várakozások ja-vulásában vélhetően nagy szerepe van a vasárnapi boltzárhoz kötődő, online for-galomnövekedést váró álláspontoknak. A lakossági kutatások ugyanakkor azt jelzik, hogy az intézkedés miatt egyelőre csak csekély mértékű tényleges bővülés várható az online kiskereskedelemben, az érdemi hatások kialakulásához még több hónapra van szükség.

Összességében az online kereskedők a korábbi negyedévhez képest kismértékben jobbnak látták a piac helyzetét. Az online és offline szektor szereplői közti véle-ménykülönbség állandósulása figyelhető meg, előbbiek derűlátóbbak, illetve pozití-vabbak a piac egészének megítélésében. l

Az európai e-kereskedelmi piacrólA szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (szEK.org) június 17-i közleménye is megerősítette az e-kereskedelmi szektor bővülését. Az Ecommerce Europe adatai sze-rint az európai e-kereskedelmi szektor 2014-ben átlagosan 14%-kal bővült, forgalma elérte a 126 000 milliárd forintot (423 milliárd eurót), az eNet adatai szerint a magyar e-kereskedelem pedig 26%-kal nőtt, forgalma elérte a 273 milliárd forintot (kevesebb mint egymilliárd eurót).Az előrejelzések szerint 2015-ben az európai e-kereskedelmi forgalom 12,5%-kal bő-vül, magyarországon pedig 26%-os növekedés várható.Világszinten az európai e-kereskedelmi piac szilárdan tartja a második helyét és csak az ázsiai piac előzi meg, mely első helyezését a még mindig kiaknázatlan kínai e-ke-reskedelmi szektornak köszönheti, az észak-amerikai régió pedig a harmadik helye-zett.A közlemény szerint az európai GDP-n belül egyre jelentősebb arányt képvisel az e-ke-reskedelmi szektor: míg 2009-ben csupán 1,27%-át adta, 2014-re már 2,45%-os volt a hozzájárulása. Az előrejelzések szerint az e-kereskedelem részaránya a GDP-ben 2020-ra már a 6%-ot is elérheti.A szEK.org szerint az Egyesült Királyság a legnagyobb e-kereskedelmi piac Európában, tavalyi forgalma 14,7%-os növekedéssel 38 100 milliárd forintot (127 milliárd eurót) ért el. A német piac növekedése ezzel szemben csak 12,3%-os volt és 21 300 milliárd forint (71 milliárd euró) forgalmat bonyolított le, míg a francia 11,2%-kal nőtt, 16 800 milliárd forint (56,8 milliárd euró) volt.A legnagyobb mértékű növekedést a volt szocialista országok érték el 2014-ben: Oroszország e-kereskedelmi piaca – magyarországhoz hasonlóan – 26%-kal nőtt, 5640 milliárd forint (18,8 milliárd euró) forgalmat bonyolított le.

3. ábra. 4. ábra.

elemzÉsek, kUTaTÁsok


Fésüs norbert

A termékek végső fogyasz-tói árát – mint az már ismeretes – a termékkel kapcsolatos logisztikai ope-rációk döntően befolyásol-ják. A termékek az ellátási láncon történő végighala-dás során számos esetben raktári tárolóterek loká-

cióin várakozhatnak. A tárolótér az ott megvalósuló (például be- és kitárolási) fo-lyamatok által is hozzájárul az összesített logisztikai költségekhez, ezért költségha-tékonyság céljából érdemes optimalizálni ezeket a műveleteket.

A tárolótéri folyamatok teljesítmény-szükségletét jelentősen befolyásolja az áruelrendezés is. A diplomaterv egyik célja a tárolótéri folyamatok áruelrende-zés szempontjából történő optimalizálá-sának vizsgálata, tényezőinek és lehetősé-geinek feltárása. A raktári tárolótéren tör-ténő áruelrendezést befolyásoló tényezők azonosításával és vizsgálatával lehetőség nyílik arra, hogy a raktári tárolótér előze-tes tervezése során történő intuitív eljárá-sokat egzakt módon definiálhassuk, majd optimalizálhassuk. A sikeresen leképzett, matematikailag is definiált tervezői in-tuíciók algoritmizálhatók, megfelelően felépített algoritmus birtokában pedig alkalmazás fejleszthető, amellyel a terve-zési intuíciók pontosan, automatikusan és szabályosan használhatók. A dolgozat másik célja egy ilyen – megfelelően leha-

tárolt környezetben működő – algorit-mus és alkalmazás létrehozása volt.

A probléma felmerüléseA darabárut tároló raktári tárolóterek technológiai tervezése során a tervezők különös figyelmet fordítanak a geometri-ai paraméterek szakszerű és pontos meg-határozására, azonban nem kap elegendő hangsúlyt az optimális áruelrendezésre való törekvés. Egy nem optimális elren-dezés jelentősen befolyásolja a raktári rendszer működésének hatékonyságát, így működésének költségeit. Az egyes árucikkek tárolótéren történő – előzetes – elrendezése sok esetben csupán intuitív módszerrel történik, amelyek nem minden alkalommal vezetnek helyes és akkurátus megoldásra.

Az áruelrendezést befolyásoló tényezőkAz optimális áruelrendezést számos té-nyező befolyásolja, amelyeket alapvetően üzleti és fizikai jellegű csoportokba ér-demes sorolni. Az üzleti tényezők között megjelenik a szortiment nagysága és összetétele, a szortiment elemeinek vár-ható forgási sebessége, a megkívánt ki-szolgálási színvonal és intenzitás, a keres-let- és a készlet-előrejelzés eredményei, valamint a raktár ellátási láncbeli szerepe és elhelyezkedése. A fizikai és folyamat-beli tényezők közül elsődlegesen olyan paraméterek azonosíthatók, mint a táro-

lótér adottságai és annak az áruelőkészítő térrel való kapcsolata, a tárolási tech-nológia, a tárolás során elvárt feltételek (FIFO elv, közvetlen hozzáférés minden tárolási egységhez, stb.), az árucikkek hagyományos és speciális jellemzői, az anyagmozgatási technológia, a tárolási egységek jellemzői, és a tárolótéren meg-valósuló folyamatok.

A tényezők egymáshoz szorosan kap-csolódnak, nem függetlenek, egymás által meghatározottak és korlátozottak, ame-lyet az 1. ábrán látható kapcsolati háló mutat be. Az olyan üzleti szempontok, mint a szortiment nagysága, összetétele, a raktár ellátási láncban betöltött szerepe és a megkívánt kiszolgálási színvonal közvet-len hatással vannak az alkalmazható táro-lási technológiára. Az üzleti szempontok határozzák meg, hogy milyen elemeket kell tárolnunk – az elemeknek milyen spe-ciális tulajdonságai, követelményei vannak a tárolással szemben –, makrologisztikai szempontból hol szükséges a tárolóte-ret (raktárt) létrehoznunk, ott milyen lehetőségeink vannak a tárolótér fizikai realizálására és mindemellett mekkora intenzitást és kiszolgálási színvonalat kell elérnünk. Az üzleti szempontok másik csoportja – a tárolandó elemek forgási sebessége, ki- és beszállítási intenzitá-sa, volumene és gyakorisága – a tárolási technológia felé teljesítményszükségleti igényeket támaszt, amely szűkítheti az al-kalmazható tárolási technológiák körét.

alkalmazás fejlesztÉse különBöző cikkelemek raktári tárolótÉren törtÉnő optimális elhelyezÉsÉhezA raktári tárolóterek előtervezési fázisában nagy hangsúly kerül a geometriai paraméte-rek és a lokációk elhelyezkedésének meghatározására, viszont a későbbiekben realizálódó tényleges áruelrendezésre és az ezekből származó veszteségekre már jóval kevesebb. A diplomaterv célja a darabárut tároló raktári tárolótereken megvalósítható áruelrende-zés kérdéskörének vizsgálata, valamint optimalizálási lehetőségeinek feltárása.


elemzéseK, KutAtásoK

Az áruelrendezésre ilyen módon tehát valamennyi fizikai tényező és az üzleti szempontok egy csoportja közvetlen ha-tással van (1. ábra).

A fejlesztendő eljárás célkitűzése, megvalósításaAz előbbiekből adódóan világos, hogy az üzleti szempontok és a fizikai tényezők mentén haladva az ideális áruelrendezést egy tág keresési térben kell megtalálni. A diplomatervben felvázolt szempontok

szerinti az optimális áruelrendezéshez vezető út tényezői implicit módon kife-jezettek, ezért a probléma permutációs genetikus algoritmus segítségével lett kezelve. A genetikus algoritmus speciális tulajdonságai és lágy számítási elgondo-lásai alkalmas eszköznek bizonyultak a kijelölt összefüggések mentén történő optimum keresésére.

A diplomaterv készítésének korlátai miatt a probléma kezelését egy kisebb, de kezelhető tartományra kellett szűkíteni, így a vizsgálat során a tárolótér a követ-kező jellemzőkkel bírt: a tárolótér ha-gyományos kialakítású, darabárut tároló, – egyszerű mozgatási ciklusokat végző – nagyemelésű gépi targoncás kiszolgálású, fej elrendezésű, soros állványos tárolási technológiát megvalósító, amelyben a rakodólapos egységrakományként kezelt árucikkek inhomogének és a komissiózás a tárolótéren kívül történik.

A kifejlesztett eljárás segítségével, amelynek középpontjában tehát egy ge-netikus algoritmus áll, különböző szem-pontok figyelembevételével egy adott – már meglévő és alkalmasan választott struktúrájú – tárolótéren történő opti-mális áruelrendezés határozható meg intuitív módszerek használata nélkül. A tervezés során figyelembe veendő főbb

A tárolási technológia megválasztásá-val a lehetséges anyagmozgatási techno-lógiák köre is behatárolódik. A választott tárolási és anyagmozgatási technológia együttesen fogja a tárolótér topológiáját és a tárolótéren megvalósuló folyamatok karakterisztikáját meghatározni. A táro-lótér topológiája is további kereteket ad a tárolótéri folyamatoknak, amely folyama-tok később változhatnak attól függően, hogy azokat milyen áruelrendezési logika alapján irányítjuk.

2. ábra: Az optimális áruelrendezés közelítése a futtatás (generációk) előrehaladásával (forrás: saját szerkesztés)

1. ábra: Az áruelrendezést befolyásoló paraméterek kapcsolati hálója (forrás: saját szerkesztés)


elemzéseK, KutAtásoKcsak minimálisan tér el, az árucikkek egy „könnyen kezelhető” elrendezést valósí-tanak meg. Emellett a futtatási eredmé-nyekből származó nagy mennyiségű áru-elrendezés kiértékelése alapján elmond-ható, hogy az algoritmus működésekor felhasznált olyan elrendezés, amelyben az összesített elérési időkből származó költségek minimálisak, valóban a leg-jobb ilyen típusú elrendezés. A 2. ábrán egy futtatás alkalmával mintavételezett eredmények láthatók, amelyek az algorit-mus működésének előre haladtával egyre rendezettebb képeket mutatnak a táro-lótéri áruelrendezést illetően. Kezdeti állapotként egy véletlenszerű elrendezést választva folyamatos konvergáció azono-sítható a rendezett árumezők kialakulá-sáig (2. ábra).

Habár az elsődlegesen kitűzött célok teljesültek, még számos lehetőség rejlik az ismertetett elgondolásban. Logiszti-kai-technológiai szempontból a célfügg-vény további vizsgálata, átmenő és vegyes elrendezésű raktári struktúrák figyelem-bevétele, kombinált ciklusok és tárolótéri komissiózási folyamatok lehetőségének

vizsgálata, különböző tárolási és anyag-mozgatási rendszerek eltérő adottsága-iból származó specialitások, tárolótéri forgalomkorlátozások figyelembe vétele, nem konvencionális tárolótéri topológiák vizsgálata további megállapításokhoz vezethetnek. A logisztikai-technológiai korlátozások feloldásán túl célszerű a programban működő genetikus algorit-mus működésének további finomítása, kidolgozása is.

A kifejlesztett alkalmazást Micro-soft Excel VBA felületen hoztam létre, amely így széleskörűen felhasználható. A program előnye, hogy használatával az optimális áruelrendezés kérdésköre – a korábbiaktól eltérően – egészen a raktár technológiai előtervezési fázisáig előre-hozható, így a következő tervezési fázis-ban (a részletes tervezés során) a tervező már egy pontosabb képet kapva, „vilá-gosabb”, jobban alátámasztott és bővebb elő terv vel dolgozhat tovább.

Fésüs NorbertPhD-hallgató

BME, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék

szempontok közül az egyik a tárolótér geometriájából fakadó tárolási lokációk elérési ideje és az elhelyezendő árucikkek várható felkeresési gyakorisága alapján történő árukiosztás. A másik elvárás pedig az, hogy az azonos árucikkek áll-ványrendszeren történő helyfoglalása úgy valósuljon meg, hogy azok – lehetőség szerint – egymás melletti tárolási lokáci-ókon foglaljanak helyet, vagyis az azonos árucikkek alkossanak megfelelően össze-függő mezőket és ne legyenek szétszórva a tárolótér különböző pontjain, ezzel ir-racionális áruelrendezést eredményezve. Így a raktári tárolótéri anyagmozgatási teljesítményszükséglet minimalizálása mellett a szervezési-operációs feladatok sem lesznek irracionálisan nagyok.

Eredmények, továbblépési lehetőségekFuttatási eredményekkel igazolható, hogy az alkalmazás olyan áruelrendezési kon-cepció megtalálására alkalmas, amely amellett, hogy annak anyagmozgatási összteljesítmény-szükséglete az eléré-si idők szempontjából optimális esettől

HU/3/090

Whenever we move,we go further for your business.

Fedezze fel velünk a logisztika világát!gw-world.com/exploreT +36.24.506.800

47° 4’ 0’’ N 15° 26’ 0’’ Egw-world.com/explore

Jogi HÁTTÉr


Mely szervezetekre vonatkozik az energia audit?A törvény értelmében a 250 főnél na-gyobb létszámú és/vagy a minimum 50m EUR árbevételt elérő (kkv-nak nem mi-nősülő) nagyvállalatok kötelezettek ener-gia audit elkészítésére. Az auditot akkre-ditált szakember végezheti és négy éven-te megismétlendő. Mentességet élveznek egyrészt azon szervezetek, melyek ISO 50001 Energiairányítási szabvánnyal ren-delkeznek, másrészt azon vállalatok, me-lyek 2012. december 4-e óta a jogszabály-nak megfelelő energia audit készítettek.

Milyen határidőkre érdemes odafigyelni?Az első audit elkészítésének határideje 2015. december 5., de az audit hiánya 2016 év végéig nem von szankciót maga után.

Mi az audit tartalma?Az auditot olyan mélységben kell elkészí-teni, hogy kellően arányos és reprezenta-tív legyen annak érdekében, hogy megbíz-ható képet adjon a szervezet energiagaz-dálkodásáról. Az energiahatékonyságot szem előtt tartva életciklus-költség elem-zésre épülő beavatkozási lehetőségek ke-

rülnek megfogalmazásra beruházást nem igénylő, támogatás nélkül is elvárt módon megtérülő, illetve támogatást igénylő fej-lesztési lehetőségek szerint kategorizálva.

A tartalom meghatározásánál további releváns szempont, hogy a törvényi meg-felelésen túl támasztunk-e egyéb követel-ményt az audittal szemben. A jogszabályi kötelezettség jó alkalmat teremthet a teljes szervezet energetikai átvilágítására. Ez esetben nem a reprezentativitás, ha-nem a teljes körűség elve érvényesül.

Amennyiben a vállalat az ISO 50001 szabvány bevezetése mellett dönt, első lépésként egy, a fentiekkel nagyban meg-egyező energia audit elkészítése szüksé-

ges. Ez a fajta kompatibilitás lehetőséget teremthet akár arra is, hogy első körben a jogszabályban előírt kötelezettség kerüljön teljesítésre, majd a szabvány bevezetésére vonatkozó döntést követően a költségha-tékonyságot is szem előtt tartva a már el-készült auditra épül a szabványbevezetés.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy az audit nem csupán egy újabb terhet, hanem költségcsökkentő tényezőt is jelenthet a vállalatok érdekében attól függően, hogy milyen döntés születik az auditban megfogalmazottak meg va ló sí tá sá ról, illetve milyen további lépéseket határozunk meg az energiafogyasztás optimalizálása tekin-tetében. Ez a sokak által újabb gondnak tekintett auditálási kötelezettség előfordul-hat, hogy jelentős megtakarításokhoz ve-zető útra tereli az ezt átlátó és előrelátóan tervező nagyvállalati döntéshozókat.

Az unió irányelvéről bővebben itt ol-vashatnak az érdeklődők: http://bit.ly/1KhmK7LA cikket írta a MEHI felkérésére:

Lengyel KristófEnergetikai szakközgazdász, A Pannon

Építőműhely Kft. – Pannon Épület-energetika Energetikai üzletág igazgatója

a nagyVállalatok számára előírt 2012/27/eu energia auditrólAz EU 2012/27/EU energiahatékonyságról szóló irányelv alapján a jelentős energiafelhasználással rendelkező fogyasztók energia audit elkészítésére kötelezettek. A magyar jogszabály egyelőre a nagyvállalatokra vonatkozó auditról rendelkezik az Energiahatékonyságról szóló törvényben.

Audit helyett ISO 50001?A 2012/27/EU energia audit alól mentességet élveznek az IsO 50001 szabvány szerint tanúsított energiagazdálkodási rendszerrel rendelkező vállalatok.Ennek alkalmazása révén az energiafogyasztás állandó kézben tartása, így valós meg-takarítások elérése és a folyamatos fejlődés biztosított a vállalatoknál. Valószínű, hogy magyarországon is egyre több vállalat fogja az IsO tanúsítványt vá-lasztani, hiszen az az energia auditon túlmenően további energiahatékonyságot ered-ményező elemeket is tartalmaz. A szabvány bevezetésének első lépései megegyeznek az energia audit elvégzésének lépéseivel.

Miben tud segíteni az energetikai szakértő?• Leveszikvállárólazelőírásoknakvalómegfelelésterhét.• Hozzáértésükrévénvalósköltségmegtakarítástkutatnakfel.• Ateljesenergetikairendszerátfogóvizsgálatátelvégzik.Azígynyertadatokkalösz-

szehasonlíthatóvá válnak az egyes fejlesztési, korszerűsítési lehetőségek a beruhá-zási költség és megtérülés szempontjából.

• Afelmérésekéselemzésekrévénelkészítikazenergiaauditot, vagy az azt kiváltani képes IsO 50001 bevezetésében is segítséget nyújtanak.

• Valósidejűmonitoringgalbiztosítjákaköltségekkézbentartásátésazállandótulaj-donosi jelenlétet


jogi háttéR

A vasúti közlekedésről szóló törvény mó-dosításának elsődleges célja az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv át-ültetése. A HUNGRAIL kiemelt jelentő-ségűnek tartja, hogy több EU tagország-tól eltérően Magyarország az átültetést határidőre teljesítette. A „Recast” magyar jogrendszerbe történő beépítésénél a törvény érvényesíti a földrajzi, valamint vasúti feltételrendszerből adódó sajátos-ságok figyelembevételét ott, ahol erre az irányelv a meghatározott követelmé-nyektől való eltérésre lehetőséget bizto-sít. Elmondható, hogy az átültetés révén lehetőség nyílik a magyarországi vasúti ágazat részesedésének növelésére, a ver-senyképesség fenntartására.

A törvénymódosítás, valamint az új törvény megalkotói komoly munkát vé-geztek. A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület (a Nemzeti Fejlesztési Mi-nisztérium stratégiai partnere), minden rendelkezésére álló eszközzel támogatta a jogalkotó munkáját az elmúlt másfél év alatt. Tekintettel arra, hogy a „Recast” ma-gyar jogrendszerbe történő beépítésére az unió szigorú határidőt állapított meg, az elkészített törvénytervezetnek részletes és tételes megvitatására kevés idő maradt. Ezért egyesületünk teljes mértékben tá-mogatta a Nemzeti Fejlesztési Miniszté-rium azon döntését, hogy a megadott ha-táridőre csak „a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről” készül-jön új törvény, a vasúti közlekedést érintő változásokról pedig a jelenlegi törvény módosítása rendelkezzen. Az eddig hatá-lyos vasúti törvénynek csak azon rendel-kezései módosultak, amelyet a „Recast” egyes rendelkezéseivel közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban vannak.

A törvény módosítása során hatálya alól kikerültek azok a kötöttpályás rend-szerek, amelyek működése és működ-tetése mind technikai, mind biztonsági szempontból lényegesen eltér a „nagy” vasutakétól. Erről külön törvényt alkotott az országgyűlés, amelynek rendelkezései és feltételei optimalizálva lettek a törvény

hatálya alá tartozó rendszerekre. A külön törvény rendezi a vonatkozó keretszabá-lyokat azoknak a kötöttpályás rendsze-reknek a vonatkozásában, amelyek egyre

inkább népszerűvé válnak, mint turiszti-kai látványosságok (pl.: hajtány).

A Hungrail pozitív változásnak érté-keljük a pályavasúti működési engedély megszűnését, a vasútbiztonsági engedély további fenntartásával.

A törvény az irányelv előírásait átül-tetve növeli a piaci viszonyok terjedését a vasúti ágazatban, például a „kiszolgáló létesítmény” valamint a „kiszolgáló lé-tesítmény üzemeltetőjének” meghatá-rozásával. Így lehetőség nyílik például arra, hogy bármely társaság üzemanyag-töltő berendezést üzemeltethessen üz-leti alapon - a pályahálózat-működtető

nem zárhatja ki, nem akadályozhatja az eljutást ezekhez a létesítményekhez. További pozitívumként értékelik, hogy a pályahálózat-működtető a nemzeti inf-rastruktúrafejlesztési stratégia, valamint az állammal megkötött pályahálózat mű-ködtetésére vonatkozó szerződés keretei között készíti el a jövőben üzleti tervét, amelynek egyes részeit a pályahálózatot használó vasúti társaságok részére meg-ismerhetővé kell tenni. Ezeket a társasá-gok véleményezhetik, az észrevételeket

a pályahálózat-működtetőnek lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

A vasút versenyképességének javítása irányába tett intézkedésekre égető szük-sége van az ágazatnak, amelynek egyik területe a szabályozási környezet megújí-tása – gondoljunk akár a záhonyi térség helyzetére, ahol már most égető fontos-ságú a kormányzat és a szakma közös fellépése, vagy a közlekedési munkameg-osztás területén mutatkozó szakadékra a vasút és a közút közötti munkamegosztás kapcsán.

Forrás: Hungrail sajtóközlemény, Budapest, 2015. június 23.

elfogadták a Vasúti törVÉny módosítását

foRR

ás:

???

????

????

?

szakÉrTő


Magyarország új közlekedéspolitikáját, a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fej-lesztési Stratégiát (NKIS) 2014 augusz-tusában hagyta jóvá a Magyar Kormány. A korábbi közlekedésfejlesztési stratégiák (Magyar közlekedéspolitika 2003-2015, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020) megújításának fő indoka az volt, hogy az Európai Bizottság a térség-beli országoknak a 2014-2020-as támoga-tások egyik előzetes feltételéül szabta az EU 2011-es közlekedéspolitikájával össz-hangban lévő új stratégia elkészítését. Az Európai Bizottság részletes elvárásokat (pl. az Európai Beruházási Bankhoz tar-tozó, a közlekedési területen tanácsadást is végző JASPERS folyamatos bevonása) fogalmazott meg a stratégiával kapcso-latban és annak elkészítésének költségét fedezte. A 2012-ben indult munka során 38 megalapozó tervdokumentum készült el, többek között a valamennyi közleke-dési módra kiterjedő forgalmi modell, a közlekedési rendszer finanszírozásá-

nak elemzése és a közlekedési energia-hatékonysági cselekvési terv. Ezeket a FŐMTERV Zrt. vezette konzorcium készítette, amelynek tagjai között volt a Forrás Unió Kft., a TRENECON COWI Kft., az UNITEF-83 Zrt., az UTIBER Kft., az UVATERV Zrt., a „Közlekedés” Kft., és a KTI nKft. A több mint 5000 oldalnyi háttéranyagból állt össze végül az a 102 oldalas összefoglaló stratégia, amit a Nemzeti Kormány elfogadott és

ezzel együtt felkérte a gazdasági tárcát a Magyar Járműgyártási Stratégia elké-szítésére. Az NKIS-hez az EU-s elvárá-soknak megfelelően stratégiai környezeti vizsgálat, Natura2000 hatásbecslés is készült, 2013 decemberében és 2014 januárjában pedig széleskörű társadalmi, szakmai egyeztetésre került sor, ami több szinten zajlott: � stratégiai, környezeti, közúti-, vasúti, vízi és légi-, továbbá kerékpáros szak-területenként folytatott egyeztetések.

� megyei közgyűlési elnökökkel, útügyi biztosokkal és a megyék által delegált városokkal történő megbeszélések.

� a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján közzétett stratégiai anyagokat írásban is lehetett vélemé-nyezni. Az egyeztetéseken több mint 260-an

vettek részt, a stratégiára beérkezett vé-lemények száma meghaladta az 1700-at, amelyek mind megválaszolásra kerültek a KKK honlapján.

A stratégia helyzetelemzésen alapul, amely a klasszikus közlekedési módok szerinti elemzés helyett kereslet-kínálati és a határokon túli területeket is magá-

nemzeti közlekedÉsi infrastruktúra-fejlesztÉsi stratÉgia (nkis)Többéves előkészítő folyamat után, több mint 50 000 oldalnyi háttéranyagból készült el a NKIS, Magyarország új közlekedéspolitikája. A stratégia egyrészt meghatározza az ország közlekedési jövőképét, másrészt a fejlesztési eszközöket, amelyekhez 12 410 milliárd Ft becsült megvalósíthatósági költségű projekt kapcsolódik.

1. ábra. nKis célrendszere


szAKéRtŐ

ba foglaló térségek (Budapest, Balaton, Nyugat-Magyarország, Dél-Dunántúl, Délkelet-magyarország, Északkelet-Ma-gyarország) közlekedésének vizsgálatá-val indít. A stratégia a helyzetelemzés és az összközlekedési modell forgalmi előrejelzései alapján 2020-ra, 2030-ra és 2050-re határozza meg az ország köz-lekedési jövőképét; alapvető célként azt tűzi ki, hogy a közlekedési a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő Magyarország versenyképességének nö-velését. A stratégia az alábbi ábrán látha-tó társadalmi-gazdasági célokat tűzte ki, és ennek alárendelve határozta meg a fő közlekedési célokat.

Az új magyar közlekedési stratégia fő közlekedési céljai közül: � Az erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése cél a gyalogos, kerék-páros, valamint a vasúti és vízi szállítás előnyben részesítését fogalmazza meg.

� A társadalmi szinten előnyösebb sze-mély- és áruszállítás erősítése az uta-zásoknál a közösségi közlekedésre, az áruszállításban a tranzitforgalom-ra fókuszál. A stratégia a közösségi közlekedés növelését nem az egyéni

gépjármű-közlekedés rovására kívánja elérni.

� A szállítási szolgáltatások javítása a kedvezőbb (pl. gyorsabb) eljutási lehe-tőségeket jelenti.

� A fizikai rendszerelemek javítása a közlekedési infrastruktúrafejlesztése-ket takarja, amelynek részcéljai közül a médiában az autópályák továbbépítése az országhatárig, és a megyeszékhelyek gyorsforgalmi úti elérhetőségének meg-teremtése kapott nagyobb figyelmet.A fenti közlekedési célok elérését a

menedzsment és a fejlesztési eszközök szolgálják. A korábbi közlekedéspolitikák elhanyagolták a menedzsment eszközö-ket, azaz a működtetési, a szabályozási és az intézményrendszeri beavatkozásokat, amelyeket az NKIS az egyik legfontosabb lehetőségként kezel. Ezek hatását jól jelzi, hogy a magyarországi közúti és vasúti infrastruktúra, a közösségi közlekedési szolgáltatások, áruszállítás és személy-gépkocsik működtetési összköltsége évente átlagosan közel 2200 milliárd Ft, amire jóval kevesebb figyelem fordul, mint az EU közlekedésfejlesztési támo-gatásokra, holott azok összege 7 év alatt sem éri el ezt a szintet.

Az NKIS beavatkozásainak másik nagy területét képezik a fejlesztési eszközök, amelyekhez 12410 milliárd Ft becsült megvalósíthatósági költségű projekt kap-csolódik. A 39 fejlesztési eszközt az NKIS társadalmi hasznosság és a megvalósít-hatóság kockázatának figyelembevételé-vel csoportosítja: elsődleges, javasolt és előkészítési igényű eszközöket, továbbá távlati lehetőségeket jelennek meg a 2. ábrán. A legnagyobb biztonsággal meg-valósítható beavatkozások az ábra jobb felső részén láthatók.

A 2014-2020-as operatív programok véglegessé váló keretei alapján a Kor-mány a tavalyi év végén fogadta el a középtávú közúti, vasúti, vízi, városi és elővárosi közlekedésfejlesztési projektek indikatív listáját tartalmazó 1696/2014 (XI.26.) Kormányhatározatot.

Az NKIS-hez indikátorrendszer is ké-szült, amely 18 output, 21 eredmény és hatásindikátorokat tartalmaz a végrehaj-tás mérésére.

Felhasznált források:Kormány (2014): Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Gecse Gergely

2. ábra. Az nKis fejlesztési eszközei társadalmi hasznosság és megvalósíthatóság kockázata szerint

Jungheinrich Hungária Kft. június 4-én, a zsámbéki drivingcamp Hunga-ry Vezetéstechnikai Központban látta vendégül ügyfeleit az úgynevezett Le-hetőségek Napján. A Magyarországon piacvezető anyagmozgatási vállalat ezen az interaktív rendezvényen mu-tatta be partnereinek targoncáit, von-tatóit és komissiózó gépeit, a gépekhez használt adapterekkel és akkumuláto-rokkal együtt. A gépek és kiegészítőik mellett a vendégek megismerhették a Jungheinrich teljes körű szolgáltatásai-nak különböző területeit, mint például a logisztikai rendszereket, a pénzügyi és szervizszolgáltatásokat, valamint a különböző biztonsági megoldásokat. A termékeket és szolgáltatásokat bemutató úgynevezett szakmai szige-tek látogatásával a vendégek játékos formában szerezhettek információkat a különböző területekről. A Lehetőségek Napja – nevéhez méltóan – az ismeretszerzés és a kü-lönleges vezetési élményeken kívül további lehetőségeket is kínált. A vál-lalkozó kedvű vendégek kipróbálhatták a targonca kerékcserét szintidőre, meggyőződhettek arról, hogy egy gyár-tósoron miért érdemes vontatmány-rendszert használni a hagyományos targoncával szemben, raktárnavigációs

és raktárkezelési szimulációs játékok-ban saját maguk is végezhettek raktári ki- és betárolást, valamint targoncás tesztpályákon próbálhatták ki képes-ségeiket. A rendezvény szakmai színvonalát emelte az Ügyfélmegoldások Szigete, ahol különböző vállalatok szakemberei mutatták be egy előadás keretében a Jungheinrich targoncáival és logisztikai

rendszereivel szerzett tapasztalataikat. Kisfilmekkel illusztrálva az előadók bemutatták a telephelyükön megvaló-sított anyagmozgatási megoldásokat.

Urbán Attila, a CLAAS Hungária Kft. ellátási lánc menedzsment vezetője a törökszentmiklósi gyár üzemi logiszti-kai rendszerét mutatta be. Rácz László, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. anyaggazdálkodási vezetője a kecske-méti gyárban alkalmazott automata anyagmozgatási rendszer működésé-nek részleteibe avatta be a vendégeket. Mayer Zoltán, a dm Kft. logisztikai területért felelős cégvezetője az orszá-gos drogéria lánc központi raktárában működő anyagmozgatási megoldáso-kat szemléltette. Horváth Zoltán, a Jungheinrich Hungária Kft. ügyvezetője kiemelte: „Szakmai rendezvényünk célja, hogy

minél szélesebb körben interaktívan bemutathassuk termékeinket és meg-oldásainkat, valamint partnereink személyesen is kipróbálhassák anyag-mozgató gépeinket. Célunk, hogy teljes körű megoldásokat nyújtsunk profesz-szionális színvonalon. Bízunk benne, hogy a rendezvényen sikerült erről meggyőzni ügyfeleinket.” A Jungheinrich nemzetközi tekin-tetben a piacvezető vállalkozások közé tartozik az anyagmozgató gépek, valamint a raktári- és anyagmozgatási rendszerek területén. A Jungheinrich olyan saját termékeket előállító logisz-tikai szolgáltató, amely átfogó termék-palettát kínál ügyfeleinek anyagmoz-gató berendezésekből, raktári állvány-rendszerekből, ezen kívül az üzemen belüli logisztika teljes vertikumára ki-terjedő szolgáltatásokat nyújt. A Jung-hein rich részvényei valamennyi német tőzsdén forgalomban vannak.

www.jungheinrich.hu

LEHETŐSÉGEK NAPJA Targonca és versenyautó vezetés egy helyen.

fennTarTHaTósÁgi Hírek


Zöldenergia fejlesztés a Jabil gyárban

Hivatalosan is átadták a tiszaújvárosi Jabil gyár legújabb zöld fejlesztését: egy ingyenesen használható elektromos jár-mű töltőállomást. A töltőállomás egy-idejűleg egy gépkocsi töltését tudja biz-tosítani. A töltési lehetőség a telephelyre érkező dolgozók és vendégek részére egyaránt rendelkezésére áll.

A vállalat ezzel a fejlesztéssel szeretné megtenni a maga módján az első lépést, és elősegíteni az olajmentes közlekedés fejlődését, összhangban a Jabil társadalmi és környezetvédelmi szerepvállalásával.

A berendezésnek egy darab IEC type 2 típusú csatlakozóval ellátott, 11 kW-os töltési teljesítményű töltőpontja van, így a háromfázisú töltési lehetőségnek kö-szönhetően itt egy elektromos járművet háromszor gyorsabban lehet feltölteni, a háztartásokban használt töltőkhöz ké-pest.

Érdemes hozzátenni, hogy az e-BOKSZ-ot a gyárban már egy éve mű-ködő 50 kW-os fotovoltaikus (napele-mes) rendszerrel megtermelt vil la mos-ener giá ból táplálják, ráadásul az állomást a gyártási tevékenységből származó újra-hasznosított szolár panelekből építettek.

Jelenleg fejlesztés alatt áll egy újabb, 150 kW teljesítményű szolár erőmű is, ami ha elkészül, lehetővé teszi a külső há-lózatból felhasznált villamos teljesítmény csökkentését. Erre a tervek szerint még az idei évben sor kerül.

Bronzérem a 30. Shell Eco-marathon Europe versenyen

A győri Széchenyi István Egyetem csa-pata állhatott dobogóra a Rotterdamban rendezett üzemanyag-hatékonysági meg-mérettetésen.

Idén rekordszámú, hat diák csapat képviselte hazánkat Európa egyik leg-

nagyobb üzemanyag-hatékonysági és innovációs diákversenyén, a Shell Eco-marathon Europe-on, amelyen az győz, akinek saját tervezésű autója a legtöbb kilométert képes megtenni egyetlen liter üzemanyaggal vagy 1 kWh energiával. A jubileumi verseny érdekessége, hogy idén már CNG-vel is indulhattak a diákok.

A magyar diákok a szoros nemzetközi mezőnyben kiváló eredményeket értek el. Az egyetlen úgynevezett városi kon-cepcióban versenyző magyar különít-mény, a győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata 195 kilométert tett meg, ezzel bronzérmet szerzett elektro-mos hajtású autójával, amelyen napele-mek biztosították a segédtöltést.

Az egyik legnépszerűbb kategóriában, a benzines prototípus járművek között a 2008 óta versenyző Óbudai Egyetem hallgatói 565 kilométert tettek meg, így a 14. helyen zárták a versenyt. A kecs-keméti Kandó Kálmán Szakközépisko-la szintén prototípus kategóriában, de elektromos hajtással indult. 405 kilomé-tert futottak, így a 16. pozíciót szerezték meg. A másik középiskolás együttes, a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium di-ákjai idén először indultak elektromos prototípus járművükkel és 331 kilométert tettek meg, amivel a 21. helyen végeztek.

Nem vállalnak kibocsátás csök-kentést a hazai nagyvállalatok

A WWF globális vállalati éghajlatvédelmi programja több mint 100 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkentést ért már el. 2000-ben életre hívott „Climate Savers” program célja, hogy a résztvevő 29 globális, piacvezető vállalat az éghaj-latváltozás káros hatásainak elkerülése érdekében, tudományos alapokon nyug-vó és ambiciózus vállalásokat tegyen, és azok végrehajtását ellenőrizze is. Mindezt az éghajlatváltozásért leginkább

felelős üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentést célzó intézkedések bevezeté-sével érik el. A jelenleginél azonban több vállalatra, és komolyabb szén-dioxid ki-bocsátás-csökkentési célokra van szükség a globális felmelegedés megfékezéséhez.

Ezért a WWF, az ENSZ Global Compact, a CDP (korábban Szén-dioxid Kibocsátás Közzétételi Projekt) és a WRI (Világ Erőforrásai Intézet) által létreho-zott „Tudományosan Megalapozott Cé-lok” névre hallgató kezdeményezés most azt tűzte ki célul, hogy 2015 végéig 100 olyan vezető vállalatot toborozzon, akik tudományos alapokon számítják és tűzik ki szén-dioxid kibocsátási céljaikat.

Azzal, hogy a vállalatok tudományos alapokon nyugvó vállalásokat tesznek annak érdekében, egyrészt csökkenthetik saját energiafogyasztásukat - amely pénz-ügyi megtakarítással is járhat -, másrészt egyértelmű üzenetet küldhetnek azon döntéshozók felé, akik közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a decemberben esedékes éghajlatvédelmi tárgyalásokat.

„A világ 500 legnagyobb vállalatának 80%-a tett már szén-dioxid kibocsátás csökkentési vállalásokat, de csak töre-dékük tűzött ki maga elé olyan célokat, amelyek tükrözik a valódi teljesítőképes-ségüket, és amik valóban hozzájárulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Vagyis a vállalatok nagy része jóval am-biciózusabb lehetne az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.” – nyilatkozta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának vezetője.

A CDP egyik friss elemzésében (Mind the Science) a 70 legjelentősebb energia-termelő ill. fogyasztó vállalatot vizsgálta, amelyek együttesen a világ összes szén-dioxid kibocsátásának 9%-ért felelősek. Ezek közül csak 28 vállalatnak volt tudo-mányos alapokon számított vállalása, pe-dig megalapozott szén-dioxid kibocsátási célokat vállalni és azokat megvalósítani nem ellentétes a gazdasági növekedéssel. Ellenkezőleg, a vállalások teljesítése költ-ségcsökkentéssel járó innovációkat gene-rál és hosszú távon javítja a megtérülése-ket, miközben új piaci lehetőségeket nyit is a vállalatok számára.

A WWF, az ENSZ Global Compact, a CDP és a WRI új módszertant dolgozott ki (Sectoral Decarbonization Approach), amely segít a vállalatoknak abban, hogy a kevésbé megalapozott célszámok he-


fenntARthAtósági híReKlyett tudományos alapokon, ambiciózus és gyakorlatias módon számolják ki a kibocsátás-csökkentési céljaikat. Ez a módszertan figyelembe veszi az egyes szektorok gazdasági fejlődési pályáját és megtakarítási lehetőségeiket is.

Nem vállalnak a hazai vállalatokA WWF Magyarország megvizsgálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő hazai vállalato-kat, amelyek egyben a legnagyobb hazai üvegházhatású-gáz kibocsátóknak is te-kinthetők. „Átnéztük a 20 legnagyobb ki-bocsátó vállalat nyilvánosan elérhető je-lentéseit és arra voltunk kíváncsiak, van-nak-e a cégeknek kibocsátás-csökkentési céljaik, és ha igen, milyen módszertan alapján számolták ki azokat.” - mondta el Vaszkó Csaba.

Sajnos lehangoló az eredmény. A nyil-vánosan elérhető jelentéseket és vállalati stratégiákat tekintve csak két vállalatnak vannak komolyan vehető, számszerű-sített kibocsátás-csökkentési céljai. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalatok egyike sem hajt végre kibocsátás-csökkentési beruházást, de nincsenek hosszú távú, megalapozott és világosan kommunikált vállalásaik. Ez különösen azért elszomo-rító, mert azon túl, hogy ezek a vállalatok felelősek a hazai szén-dioxid kibocsá-tás 51%-áért, 6000 milliárd forint feletti

együttes árbevételükkel olyan jelentős szereplők, amik pusztán beszerzési és ér-tékesítési láncaikon keresztül is jelentős kibocsátás-, és energiafogyasztás-csök-kentési potenciált jelentenek.

„Hazai tekintetben az éghajlatváltozást leginkább az olyan extrém eseményeken keresztül érzékelhetjük, mint a váratlan

időben és intenzitással érkező árvizek vagy az elhúzódó száraz időszakok. Ezek-re a jelenségekre az energetikai-, mező-gazdasági- vagy feldolgozóipari vállala-tok, valamint azok beszállítói sok esetben nagyon is érzékenyek, ám amennyiben tudatos és összehangolt stratégiával ren-delkeznek, sikeresen vehetik fel a kesz-tyűt. Emellett fontos, hogy a vállalatok a jelenleginél magasabb arányban alkal-mazzanak megújuló energiaforrásokat a saját energiaellátásukban és olyan ener-giahatékonysági intézkedéseket hajtsanak végre, amelyeknek számos egyéb gazda-sági és társadalmi előnye is van” - fejezte be a program vezetője.

Egyre fontosabb a felhasz nálók nak a környezetbarát csomagolószer

Több mint másfélszeresére emelkedett a papírhulladékok hasznosítási aránya ti-zenöt év alatt az európai uniós tagorszá-gokban, s ezen belül is kimagaslóan ma-gas a hullámkarton csomagolóanyagok hasznosítási aránya. Nincs szégyenkez-nivalója ezen a téren Magyarországnak sem: az állam által koordinált hulladék-kezelési rendszerben a papír csomagolási hulladékok esetén 2015-ben több mint 90 százalékos hasznosítási arány elérését tervezik, jelentősen túlszárnyalva a 60 százalékos európai uniós kötelezettséget. Jó hír, hogy a hullámkarton csomagoló-anyagoknál az üzleti szféra igényei és a környezetvédelmi elvárások találkoznak egymással. Piackutatások szerint a cso-magolt termékeket forgalmazó vállalko-zások kétharmadának fontos, hogy az általuk felhasznált csomagolószer kör-nyezetbarát legyen. A hasznosítási ered-mények pedig igazolják, hogy a hullám-karton kínálja a leginkább környezetbarát alternatívát a csomagolóanyagok piacán.

Alaposan átalakultak a papír fel hasz ná-lá si szokások az elmúlt másfél évtizedben Európában és Magyarországon. A digitá-lis technológiai forradalomnak köszön-hetően az újságpapírok iránti kereslet drasztikusan visszaesett, miközben a cso-magolóanyagok piacát az elmúlt években a hullámkarton csomagolóanyagok előre-törése jellemezte. Ezzel párhuzamosan a hulladékká vált papírok szelektív vissza-gyűjtése és hasznosítása kontinens-szerte általánossá vált. Ennek köszönhetően a papírhulladékok hasznosítási aránya az 1998-ban mért 45 százalékról 2013-ra 71,7 százalékra nőtt – derül ki a Euro-

pean Recovered Paper Council legutóbbi jelentéséből.

A legnagyobb papír- és csomagoló-ipari szakmai szövetségeket tömörítő szervezet riportja arra is rávilágít: a pa-pírhulladékok szelektív gyűjtésének és feldolgozásának, valamint másodnyers-anyagként történő felhasználásának kö-szönhetően a papírtermékeket ma már átlagosan 3,5-szer hasznosítják újra, mi-előtt végleg hulladékká válnának. Ezen belül különösen jók a reciklálási eredmé-nyek a hullámkarton csomagolóanyagok-nál, amelyek gyártásához ma már eleve 70 százalékban hasznosított másod-nyersanyagot használnak. A European Recovered Paper Council statisztikája szerint a hullámkarton csomagolóanya-gok hasznosítási aránya 2013-ra elérte a 81,3 százalékot, ezzel a műanyag, a fém és az üveg csomagolóanyagokat is maga mögé utasította.

A csomagolási hulladékok, és ezen be-lül a hullámkarton csomagolásokból kép-ződő hulladékok hasznosítása terén Ma-gyarország sem áll rosszul. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgaz-dálkodási Igazgatósága által elkészített, a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok kezelésére vonatkozó 2015-ös Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervből kiderül: az állam által koordinált hulladékkezelési rendszerben a papír csomagolási hulladékok esetén idén 91,6 százalékos hasznosítási ráta – ezen belül 85 százalék anyagában történő hasznosí-tás - elérését tervezik. Ez jelentősen meg-haladja a vonatkozó európai uniós irány-elvben minimálisan előírt 60 százalékos hasznosítási kötelezettséget.

Sigray Mária, a Rondo Hullám kar ton-gyár tó Kft. ügyvezető igazgatója kifejtet-te: egy korábbi GfK-felmérés rámutatott: a csomagolóvállalatok 64 százalékának fontos, hogy a csomagolószer környezet-barát legyen. Emellett a megkérdezettek 79 százaléka értett egyet azzal az állítás-sal, hogy a papír csomagolószerek kör-nyezetbarát megoldást kínálnak.

A szabályozási környezet ugyancsak a zöld megoldások felé tereli a csomagolás-felhasználó vállalatokat. Így a környezet-barát papír – jellemzően hullámkarton – csomagolószerek után fizetendő kör-nyezetvédelmi termékdíj összege kilo-grammonként alig 19 forint, miközben a fenntarthatósági szempontoknak kevésbé


fenntARthAtósági híReKmegfelelő műanyag csomagolószerek ter-mékdíja 57 forint kilogrammonként.

„Mindez persze együttesen sem lenne elegendő a hullámkarton népszerűsé-géhez, ha nem az egyik legsokoldalúbb csomagolóanyagról lenne szó. A hullám-karton csomagolószerek piaci sikerében döntő tényező, hogy a gyártási, valamint a flexo nyomtatási technológiák fejlő-désének köszönhetően a csomagoló-anyagok minősége, alkalmazhatósága és megjelenése látványosan javult az elmúlt években” – hangsúlyozta Sigray Mária. A Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügy-vezető igazgatója kifejtette: a hullámkar-ton különböző méretű lehet, tökéletesen igazodva a termékhez. Ennek, valamint a papír csomagolószerek alacsony tö-megének köszönhetően pedig a szállítás okozta környezetterhelés, és ennek révén a logisztikai költségek is csökkenthetőek.

Egy műanyag kiszerelésben forgalomba hozott 10 kilogrammos gyümölcsös re-kesz esetén a teljes tömegből a műanyag láda súlya 1,9 kilogrammot tesz ki, ez a szállított tömeg 19 százalékának felel meg. Ezzel szemben egy hasonló funkci-óval rendelkező papírrekesz tömege alig 0,6 kilogramm. Ebben az esetben tehát a szállítmány tömegének 94 százalékát teheti ki maga a termék, jelentős költség-optimalizálást lehetővé téve a felhaszná-lók számára.

A logisztikai költségek csökkentése, valamint a fokozott termékvédelem mel-lett a marketing szempontok is hullám-karton mellett szólnak. A csomagolás a legjobban kihasználható felület az áruval kapcsolatos vevői érzelmek befolyásolá-sára, valamint az adott termék pozicio-nálására és a márkaépítésre, miközben a fogyasztási cikkek esetén a vásárlói dön-tések 80 százaléka a vásárlás helyén szü-letik meg. A boltok polcain egy-egy ter-

mék sikere a fogyasztóknál legtöbbször alig 2-3 másodperc alatt dől el, így ebben döntő szerepe lehet a hullámkarton-gyártók által használt flexo nyomtatási technológiáknak köszönhető látványos megjelenésnek.

NaturAqua: PlantBottle palackok kerülnek forgalomba

MagyarországonA NaturAqua ásványvíz ezentúl a jövő élelmiszercsomagolási technológiáját, a PlantBottle technológiát alkalmazza, amely lehetővé teszi részben növényi alapanyagokból készült, teljes egészében újrahasznosítható PET-palackok előállí-tását. A PlantBottle külsőre olyan, mint egy hagyományos PET-palack, de akár 25%-ban is növényi alapanyag felhaszná-lásával készül.

Közleményében a NaturAqua beszá-molt arról, hogy a 100%-ban újrahaszno-sítható csomagolás 2009-es gyártása óta a világ mintegy 40 országában több mint 35 milliárd PlantBottle palack került for-galomba. A környezetbarát innováció al-kalmazása évente mintegy 315 000 tonna szén-dioxid-kibocsátástól kímélte meg a környezetet.

A közlemény arra is kitért, hogy a félli-teres szénsavmentes NaturAqua ásvány-víz könnyített, Twist technológiával ki-egészített üvegben kerül a polcokra, ami segíti a már üres PET-palack egyszerű és gyors összenyomását az újrahasznosítás érdekében.

A cég elmondta, hogy az a két innová-ciós fejlesztés, amelyekkel idén a magyar piacon jelentkeztek, összesen 400 millió forintos beruházással valósult meg.

Rendszámot kapott a Daimler két robotteherautója

A sorozatgyártásra kész modellt, az Inspiration névre keresztelt robotjár-művet, az Egyesült Államokban helyezik üzembe.

A Daimler még 2014-ben mutatta be a világ első, önmagát vezetni tudó teher-autójának prototípusát. A prezentációra egy lezárt autópálya-szakaszon került sor Németországban. A siker ellenére az Európai bevezetés még várat magára a jogi szabályozás hiánya miatt. Az Egye-sült Államokban azonban már négy tag-államban is engedélyezték az autonóm járműveket. Így magától értetődő volt, hogy a sorozatgyártásra kész modellt, az

Inspiration névre keresztelt robotjármű-vet Egyesült Államokban, a nevadai Hoo-ver Damben mutassák be.

Az Inspiration tudja, hogyan tartsa a sávot, változtassa sebességét és kerül-je el az ütközéseket. A műszerfal fölött elhelyezkedő kamerája 100 méteres tá-volságot lát be, felismerve az útburkolati jeleket, míg radarrendszere 250 métert képes maga előtt monitorozni, észlelve a járműveket, amikre a teherautó valós időben reagál. Ennek ellenére nem azért fejlesztették ki, hogy a sofőrt kiváltsák vele. Épp ellenkezőleg, a sofőr tovább-ra is szükséges a teherautó irányításá-hoz, hiszen vészhelyzet esetén neki kell beavatkozni. A rendszer arra sem kap felhatalmazást, hogy lassabb járművet előzzön, így azt is kézi szabályozással kell végrehajtani. Viszont autópályán, ahol a kamionok a legtöbbet mennek, rengeteg terhet levehet a vezető válláról, hiszen amíg az automatika vezet, a sofőr pihen-het, ennek köszönhetően jóval kevesebb balesetet jósolnak a rendszer támogatói, ugyanis egy tanulmány szerint a köz-úti balesetek 90 százalékát emberi hiba okozza, aminek jelentős részét ki tudná iktatni a mesterséges intelligencia.

Az másik komoly érv az önvezető jár-művek mellett az üzemanyag-takarékos-ság, mivel automatikájuk finomabb gyor-sulást és lassulást biztosít, mint amit egy embertől megszokhatunk a volán mö-gött. Több teherautó konvojban történő közlekedésre programozása is hasznos lehet, csökkentve a légellenállást a ve-zérjármű mögött haladók esetében, ami összességében ugyancsak alacsonyabb fogyasztást jelent.

Akárcsak a többi önvezető teherautó, az Inspiration még távol áll a globális megjelenéstől, azonban már megkapták az első rendszámtáblákat. A valós forgal-mi tesztekre Nevada állam útjain kerül sor, ami nagyban segítheti a további fej-lesztéseket. l

Közel 500, a világ mintegy 50 országából érkezett gyógyszeripari logisztikai szak-ember részvételével rendezték meg a 15. DHL Global Life Sciences & Healthcare konferenciát, amelyen 5 fővel képviseltük a hazai gyógyszerlogisztikát. A rendez-vény a hamburgi kikötőbe szervezett láto-gatással indult. Először megtekintettük a kikötőben működő „automata” konténer terminált, majd egy hajókirándulás kere-

tében végig utaztunk a hamburgi kikötőn és betekintést kaptunk a konténer kikötő működésén túl az ömlesztett áruk (főleg szén), gáz és olaj termékek szállításába és rakodásába, továbbá bepillantást kaphat-tunk egy hajójavító üzem és az Elba vízi közlekedésének mindennap jai ba is.

A konferencia első napján érdekes elő-adásokat hallottunk a Deutsce Post, az Airbus és az American Airlines működé-séről és logisztikai megoldásairól. A ple-náris ülést követően kezdődtek a különfé-

le workshopok, ahol 10 témában lehetett esettanulmányokat interaktív módon végighallgatni, illetve kérdéseket meg-vitatni a világ minden részéről érkezett szakemberekkel. A workshop témák kö-zött szerepelt többek között a hőmérsék-let kontrollált légi szállítási szolgáltatás, a speciális szállítási körülményeket igénylő áruk szállítási kihívásai, az orvostechnikai eszközök ellátási lánca, az e-kereskede-

lem térnyerése a gyógyszeriparban, stb. A konferencia szervezettségét dicséri, hogy a workshopokon bemutatott újítá-sok, újdonságok jelentős részét a helyszí-nen, kiállítás keretében valóságban akár működés közben is meg lehetett tekinteni.

A konferencia második napja ugyan-olyan lendületesen kezdődött, mint ami az első napra volt jellemző. A nap work-shop pal indult, ahol újabb 10 érdekes témában lehetett előadásokat és esetta-nulmányokat hallgatni többek között a

következő témákban: a kötelező egyedi gyógy szer azo no sí tás és a DHL tengeri gyógyszerszállításai. Mondani sem kell, hogy a workshopok témái legalább olyan érdekfeszítőek voltak, mint az első nap témái, éppen ezért nem volt egyszerű a választás. A nap egy újabb plenáris ülés-sel zárult, ahol az Abbott és MSD cégek újdonságairól és logisztikájáról lehetett egy-egy előadást végighallgatni, illetve

hatósági oldalról a HMA képviselője tartott előadást a GDP/GMP auditok ta-pasztalatairól.

Összességében elmondható, hogy a konferenciának köszönhetően nagyon sok élménnyel, tapasztalattal és tudással tértünk vissza Hamburgból.

Kellner Máriabeszerzési és logisztikai igazgató,

Béres Zrt., az MLBKT Gyógyszeripari Tagozatának vezetője, az MLBKT

elnökségi tagja

15. ÉVes dhl gloBal life sciences & healthcare konferencia2015. június 16-17., Hamburg, Németország

A hamburgi kikötő

TUdósíTÁs



tudósítás

A Fórum a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének rendezvénye, melynek célja a vállalati kapcsolatok erősítése, a válla-latok képzéssel kapcsolatos igényeinek feltárása, és a BCE Logisztikai menedzs-ment szakán és annak elődjein végzett egykori hallgatóknak fórum teremtése a kapcsolatok ápolására fenntartására.

E célok elérése érdekében olyan aktu-ális kérdéseket tűztünk napirendre, ame-lyek a logisztikai szakma érdeklődésére tarthatnak számot. Négy fő kérdéscso-portot érintettünk.

EKAERAz EKAER aktuális kérdéseiről, első ta-pasztalatairól kerekasztal beszélgetést rendeztünk. Ennek szervezésére és mo-derálására Lilli Ágnes (termékfelelős, Hungaropharma Zrt. Beszerzési Igazga-tóság) alumni hallgatónkat kértük fel. A kerekasztal két további meghívottjával, Varga Bálinttal (értékesítési osztályve-zető, Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft.) és Partos Bálinttal (szállítmányozási vezető, Auchan Áru-ellátás és Logisztika), valamint később a közönség bekapcsolódásával a következő kérdéseket vitattuk meg: � Mi volt a belföldi és külföldi partnerek reakciója az első egyeztetések során a tesztidőszak alatt?

� Hogyan és mikor tájékoztatták a kül-földi partnereket az új hazai szabályo-zásról?

� Milyen gyorsan sikerült az adaptáció, a közös együttműködés kereteinek a kialakítása a szabályozásnak való meg-felelés érdekében?

� Mi volt a legproblematikusabb a part-nerekkel való kommunikáció során?

� Hogyan változott, tapasztalható volt-e a partneri kapcsolatok elmélyülése?

� Hogyan alakult a felelősség és kockázat megosztás a bejelentések tekintetében?

� Milyen előnyökkel, a partnerekről való új ismeretekkel járt együtt az EKAER életbe lépése?

� Változott-e, illetve ha igen, úgy milyen mértékben a partneri hálózat a szabá-lyozás hatására?

� Milyen mértékben sikerült a szerző-déses kapcsolatokba is beilleszteni a termékek szállításához kapcsolódó új kötelezettségeket?

� Hogyan fog hatni a jövőben az EKAER rendszere a partneri kapcsolatok ala-kulására?És álljanak itt dióhéjban a kerekasz-

tal résztvevők legfontosabb meglátásai. A külföldiek eleinte értetlenül fogadták a többlet információigényt, de a meg-felelő magyarázatot követően elfogad-ták és fegyelmezetten szolgáltatják is a szükséges adatokat. Többféle stratégiát lehet az EKAER rendszert használók között tapasztalni. Van, aki némi profi-tot is remél a szolgáltatás nyújtásából, mások önköltségen, sőt alatta kínálják ügyfeleiknek. A különböző stratégiák ellenére a kerekasztal résztvevői nem ta-pasztaltak komolyabb mértékű partner-cseréket az EKAER hatására, így valódi versenyelőnyre a gyorsan reagálóknak sem sikerült szert tenniük. Mindazonál-tal a gyorsan lépőknek volt olyan előnye, hogy nem nekik kellett a partnerek rend-szereihez igazodni, hanem többnyire a partnerek igazodtak hozzájuk. A felelős-ség és kockázatmegosztás tekintetében a logisztikai szolgáltatók a saját hibájukból fakadó költségeket viselik. Összességé-ben a kezdeti nehézségek ellenére sike-rült a cégeknek a megfelelő rendszereket felépíteni, és ezek még elviselhető mér-tékű idő- és költségterhet jelentenek, ráadásul a plusz információk begyűjtése a partneri kapcsolatok erősödéséhez, elmélyüléséhez vezetett. Az EKAER be-vezetésétől várt, az adózás elkerülésének felszámolásából remélt előnyök egyelőre

csak nyomokban tapasztalhatóak, ami jelzi, hogy a rendszer még nincs teljesen kiforrva.

AlumniAlumni felmérésünk segítségével 64 egykori hallgatónk véleményét ismer-hettük meg. Az eredmények alapján túlnyomó többségüknek sikerült a szak-mában elhelyezkednie, a legkülönfélébb iparágakban és pozíciókban dolgoznak. A képzésre vonatkozó fejlesztési javasla-taik alapján az SAP rendszerrel kapcso-latos mélyebb ismereteket hiányolják a legtöbben (a válaszadók negyede). Ezen kívül – jóval kisebb arányban – az Excel tudás és a nyelvtudás szükségességét húzzák alá.

KözbeszerzésTátrai Tünde a közbeszerzési törvény vál-tozásairól, kihívásairól és érdekességeiről beszélt európai kontextusba helyezve a magyar tervezett változtatásokat. Az ér-deklődés középpontjában ma a fenntart-hatóság és az innováció érvényesülése áll a közbeszerzésben. Kérdés, hogy sikerült-e beszerzés-barátabbá tenni a közbeszerzést és az értelmes, hozzáadott-értéket produ-káló tevékenységekre helyezni a hangsúlyt, vagy a közbeszerzés marad, ami volt, egy adminisztratív szabályrendszer.

VersenyképességChikán Attila a versenyképesség ku-tatások alapján a magyar gazdaság 20 évét mutatta be dióhéjban, rámutatva a legfontosabb tanulságokra. A kutatás egyes fordulóit bemutató gyorsjelentések címei beszédesen mutatják a gazdaság fő jellemzőit, melyek közül az utolsó, napjainkban releváns beszámoló címe: „Kilábalás göröngyös talajon”. A jelen-tés empirikus adatokkal támasztja alá a magyar gazdaság romló versenyképessé-gét, a mélyen gyökerező okokat, a stabil szabályozási szféra szükségességét, a reálszférában a termelékenység és a háló-zatosodás követelményét. Nagy gondo-kat mutat az oktatás, képzés, innováció terén, és hangsúlyozza, hogy a kilábalás esélyei az üzleti szférában vannak.

A rendezvényt továbbra is évente ter-vezzük megrendezni. Minden témajavas-latot, formai és tartalmi ötletet szívesen fogadunk.

Demeter Krisztinatanszékvezető egyetemi tanár, BCE

iii. corVinus ellátási lánc fórumBudapesti Corvinus Egyetem, 2015. május 27.


tudósítás

ii. EPAL szimpózium, Martin Leibrandt (CEO, EPAL), nagy Miklós (Főtitkár, CsAOsZ)

ii. epal raklap szimpózium2015. május 28-án a szakmai 50 képvi-selője vitatta meg a raklappiac és raklap-csere jelenlegi és jövőbeni kérdéseit, az EPAL raklapok modern alkalmazásának és az RFID technológiának lehetőségeit az EPAL budapesti szimpóziumán.

A visszajelzések alapján máris mond-hatjuk, hogy az előadások nagyon nép-szerűek voltak, sok új, érdekes és értékes információval találkozott a közönség. Martin Leibrand EPAL ügyvezető mel-lett a Magyarországi Képviselet vezetője, Johnson Éva is köszöntötte az összegyűlt vendégeket.

A középpontban a XXI. század logisz-tikai kihívásai, a termékdíj, a hamisítás, az RFID és a faanyagok kérdése volt.

Az előadások sorát Dr. Karmazin György, az MLBKT alelnöke, a BI-KA Logisztika Kft. tulajdonosa kezdte. Az előadás és az előadó személyisége meg-határozó a magyar logisztikai életben. Az előadás a XXI. század logisztikai kihívá-sait foglalta össze.

Ezt követte a raklap minősége szak-mai előadás, Thomas Beenen és Jens Lübbesmeyer részéről. Az előadás anya-ga, szakmaisága, igen magas minőségi tartalomról tanúskodott és igen meggyő-ző volt az esetlegesen még kétkedők szá-mára is, hogy az EPAL mindig odafigyel a minőségre.

Nagy Miklósnak, a CSAOSZ főtitká-rának előadása fontos tényeket dolgozott fel. A termékdíjak megfizetésére és meg nem fizetésére, az átalányfizetés lehető-ségeire hívta fel a figyelmet.

Dr. Borovics Attila előadása a faanya-gok kérdéséről, nagyon érdekes, meglepő volt és teljesen felrázta a hallgatóságot, egy társadalmi probléma felvetésével. A faanyag, mint megújítható alapanyag és az erdők hasznosításának kérdéseiről, illetve a CO2 kibocsátás csökkentésre irányuló ipari hasznosítás lehetőségeiről beszélt.

Az EPAL Akadémia, Információs és Oktatóközpont és a raklapismeretek ok-tatóanyagainak bemutatását Alexander Becker, az intézmény igazgatója tartotta meg.

A hamisítás és a városi legendák, avagy mi az, amit rosszul tudunk? cím-

mel, Almási Gyula a NAV Szellemi Tu-lajdonvédelmi Osztály vezetője tartott előadást, a jog biztosította lehetősé-gekről, amellyel megvédhetjük szellemi termékünket.

Henning Natenhorst előadását nagy érdeklődés követte, az RFID technológia, mint új innovációs eszköz és lehetőség, mindig érdekes a raklapokkal foglalko-zók számára, legyen az gyártó, kereskedő vagy logisztikai cég. A raklapkövetés ki-fejezetten igényli az RFID alkalmazását. Alkalmazhatósága a raklap létezésének teljes idejében haszonnal jár, mert meg-teremti az alapot számos jövőbeni belső

és külső ellátási lánc korszerűsítéséhez. Martin Leibrand köszönő beszédében kihangsúlyozta, hogy a Magyar Képvi-seleti Irodának nagy szerepe van abban, hogy az EPAL Magyarországon is egyre népszerűbb. Mivel minden kérdésben azonnal magyar nyelvű információhoz lehet jutni, egyre több cég választja a termékei alá vagy a raktári rendszerébe, ezt a megbízható és minőségileg kifogás-talan raklapot. A népszerűséget mi sem jelzi jobban, mint az, hogy egy év alatt megduplázódott a gyártók száma és a gyártott raklapok száma ezzel együtt ug-rásszerűen növekedett. l

mlBkT Hírek


Az idén harmadik alkalommal került sor az MLBKT és tagozata, a Beszerzési Ve-zetők Klubja szervezésében a beszerzési innovatív workshop megszervezésére. A szervezők célja, hogy az MLBKT ke-retein belül önálló fórumon gyűjtse ösz-sze a beszerzési szakma képviselőit. A rendezvényen immár hagyomány, hogy egy másik szakterülettel is igyekeznek kapcsolatot teremteni, annak érdekében, hogy az adott terület problémáit körül-járják, s meghívva őket a szereplők közé közvetlenül is párbeszédet folytassanak a mindennapokban felmerülő szakmai kérdésekről.

A rendezvényen az idén 73-an vettek részt, ami mutatja az egyre növekvő ér-deklődést. A szervezők nevében öröm-mel várjuk a jövő évi program szervezé-séhez a javaslatokat.Gábor Zsolt, Vörösmarty Gyöngyi, Werle

Zoltán

Kemendy Nándor, a BVK vezetőjének köszöntőjében a műszaki területekhez kötődő beszerzések sajátosságait járta körül, röviden bemutatva a beszerzési szakmára leginkább befolyással bíró tren-deket.

VISION 2020Nyitó előadásként Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Gergely Ákos, a Doqsys Kft. ügyvezető igazgatója és Berczik Márton, az SAP Hungary Kft. Technology Presales veze-tője a Vision 2020 tanulmány tanulságait foglalták össze.

Egyre gyakrabban jelennek meg ki-sebb, nagyobb terjedelmű, a beszerzés jö-vőjét vizionáló kutatások, tanulmányok. Nem véletlenül. Az információ technoló-gia rohamléptekben fejlődik, mely termé-szetesen a vállalatok gazdasági, pénzügyi és beszerzési folyamataira is hatással van.

A tanulmány az üzleti környezet vál-tozását, átalakulását prognosztizálja 2020-ra, köszönhetően az információ technológia gyors fejlődésének. A Vision 2020 tanulmány kapcsán, érdemes egy pár szót említeni a globális trendekről és ezeknek a trendeknek a beszerzés-re gyakorolt hatásukról. A hálózatba kötött gazdaság egyik nagy előnye az, hogy alacsonyabb költségek mellett, ha-

tékonyabban és gyorsabban tudnak mű-ködni a vállalatok különböző osztályai egymással, például a beszerzési osztály a pénzüggyel. Egyszerűsödnek a folya-matok, egyrészt a mobilitás, másrészt a magasabb felhasználói élménynek kö-szönhetően. Nem kell heteket várni egy fontos riportra, a prediktív analitikának és hálózati intelligenciának hála napra-

kész riportokkal dolgozhatnak a vezetők is. A szállítói kockázatok is nagymérték-ben csökkenthetők, a fejlettebb moni-toring és compliance megteremtésével. A sikeres vállalatok ma már az üzleti hálózatokat a kereskedelmi partnereikkel való együttműködésre, növekedésre és folyamatos fejlesztésére használják. A ta-nulmány szerint sok jelenlegi beszerzési feladat – amelyeket nem osztanak szét

az anyagok vagy szolgáltatások felhasz-nálóinak – kiszerveznek 2020-ig. A vál-lalatok jelentős mértékben növelni fogják az anyagok, szolgáltatások, munkaerő, tapasztalat és új ötleteik szállítóinak a függőségét.

Beszerzés a műszaki igazgató szemévelAndreas Szakacsi, a Claas Hungária Technical CEO-ja, előadásának fő célja az volt, hogy bemutassa a műszaki terü-let és a beszerzés kooperációjában rejlő erőt, mellyel végső soron hatékonyabban

együttműködÉs a műszaki területtelBVK15 – III. Innovatív beszerzési workshop

A teljes tanulmányt az alábbi linken éri el: www.futureofprocurement.com

Gergely Ákos, a Doqsys Kft. ügyvezető igazgatója, Ablonczy Balázs, az sAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója


mlBKt híReK

lehet működtetni a vállalatot, így megte-remtve a magasabb színvonalú vevőki-szolgálást.

Egy-egy gyakorlati példán keresztül mutatta be a különböző stratégiai ter-mékek beszerzési folyamatát, a műszaki terület követelményeinek figyelembe-vétele mellett. Stratégiai területek közé tartozik a műszaki felszerelések, műszaki megoldások (K+F), műszaki teljesítmény (lézervágó) és szolgáltatások (logisztika, üzemeltetés), melyek beszerzéséért külön beszerzési csapatok tartoznak felelős-séggel.

A törökszentmiklósi CLAAS Hungaria Kft. Európa legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának, a CLAAS cégcsoport százszázalékos leányvállalata. A válla-

lat kiemelt figyelmet fordít termékeinek folyamatos fejlesztésére, és itt már a be-szerzés is jelentős szerephez jut.

Kész projekteken keresztül (alkatré-szek, logisztikai szolgáltatások beszerzé-se), ahol a célok és az elvárások ismertek voltak, megtudhattuk, hogy a beszerzési osztály, hogyan volt képes hozzájárulni az egyes projektek sikereihez.

A második példánál egy jóval fej-lettebb festőműhely integrálása volt a feladat, egy már létező rendszerhez, melynél egyaránt működött az előke-zelés és a kataforetikus mártó festés (KTL). Projekt célja volt, többek között, a kapacitás növelése, környezetvédelmi szabályok betartása, különösképpen a VOC-tartalomra vonatkozó korlátozá-sok figyelembevételével. Mi az, amiben támogatást tudott nyújtani a beszer-zés? Döntéshozatalnál nem csak az ár számított, TCO-val számos más egyéb szempontot is megvizsgáltak. Specifi-kus elvárások és követelmények közé tartozott természetesen a piac alapos ismerete, a rendszerek és folyamatok ismerete és az emberi tényezők (együtt-működés a gyártással foglalkozó kissé nyers kollégákkal, az IT szakértőkkel, vegyészekkel). Fontos megjegyezni, hogy minden egyes projektet, projektvezetők irányítottak.

Beszállítók szerepe a műszaki kiválóságbanJuhász Péter, stratégiai beszerzési vezető a produktív anyagok beszerzésén túl az indirekt termékek és szolgáltatások be-szerzéséért is felelős a ZF Hungária Kft.-

nél, és nyerte el 2014-ben Az Év Beszer-zési Menedzsere címet.

A ZF Hungária 2013-ban 110 ezer se-bességváltót állított elő, csaknem 60 mil-liárd forint árbevételt ért el, és magyar-országi tevékenysége során összesen 145 millió eurónyi beruházást hajtott végre. ZF beszállítóinak közel 50 százaléka ma-gyar, ez 53 millió eurónyi olyan beszerzést jelent évente, amelynek bevétele hazai kis- és középvállalkozásokhoz jut. Nehéz találni olyan járművet a világon, melybe nem épült bele valamilyen ZF termék.

Rövid cégismertető után Juhász Péter többször is kiemelte azt, hogy a magyar vállalkozások is fel tudják venni a ver-senyt a Kínával, Indiával vagy éppen a Mexikóval, éppen ezért a hazai beszállí-tók fejlesztése szerves részét képezi a cég üzleti stratégiájának.

Szó esett arról is, hogy éves szinten mekkora mértékű költségcsökkentést kell elérni a produktív anyagok területén a beszerzésnek. Számos kreatív megoldást kellett bevezetnie Juhász Péternek és a csapatának, hogy az elvárásokat teljesíte-ni tudják. Stratégia beszállítók fejlesztése mellett, például olyan kiegészítő termé-keket, szolgáltatásokat, technológiákat kellett keresniük, amivel jelentős megta-karításokat generálhattak. Gyakorlati pél-dák bemutatásán keresztül kaphattunk részletesebb képet az egyes beszerzés fejlesztési projektekről és eredménye-ikről. Többek között a beszállítói audit riportálási rendszer sikeres tovább fej-lesztéséről vagy éppen a villamos energia hatékonyabb felhasználásáról is hasznos tippekhez jutottak a beszerzési vezetők.

juhász Péter, , a ZF Hungária Kft. stratégiai beszerzési vezetője

Gábor Zsolt, ProcurCon; Kovács László, MEE VET; Decker Lívia, OEM és Lávay Balázs, ComCast

Andreas szakacsi, a Claas Hungária Technical CEO-ja


mlBKt híReKBeszerzési menedzser életpályaGábor Zsolt, a ProcurCon ügyvezető-je moderálta azt a beszélgetést, mely-nek felkért hozzászólói Lávay Balázs, ComCast, Decker Lívia, OEM és Kovács László, MEE VET voltak.

Beszerzők nem születnek csak úgy, és Magyarországon ritkán is tanulnak be-szerzőnek. A kollégák beleszeretnek a szakmába, vagy csak itt landolnak, eset-leg tovább is lépnek innen. Melyek a tipi-kus életpályák és melyek azok, amik még lehetségesek?

Gábor Zsolt több olyan kérdéssel indí-tott a pódiumbeszélgetés előtt, melyeken hosszan elgondolkodhatnánk. Ha csak visszaemlékszünk arra, hogy mi indított el minket a beszerzői pályán, mivel fog-lalkoztunk előtte és hova jutottunk általa,

számtalan emlék törne fel nem csak az öreg rókák, de a fiatalabb, pár év tapasz-talattal rendelkező beszerzők fejében is. Egy beszerző, beszerzési vezető szinte folyamatosan két tűz között éli életét, és ebben a szakmában ez egyáltalán nem meglepő. A munkavégzéshez szükséges tudást manapság már iskolában is meg lehet szerezni, de sokan vannak úgy, hogy csak belecsöppentek ebbe a munka-körbe, alkalmazkodtak, rengeteget tanul-tak, tapasztaltak és túléltek, majd a meg-szerzett tudással járultak hozzá vállalatuk profitnövekedéséhez.

A beszerzés fejlődésének fokozatairól, majd a jelenlegi munkaerőpiac helyze-téről is sok érdekeset hallhatott az, aki részt vett a konferencián. Egy céghez már nem csak az anyagok érkeznek Just In Time, hanem a munkaerő is, ezért a munkahelyekért folytatott verseny min-den eddiginél kiélezettebb lett.

Merre tovább beszerzés? A ComCast beszerzési vezetőjének, Lávay Balázsnak meggyőződése, hogy az internet mára már szerves részét képezi a beszerzésnek is, ha csak az információszerzésre vagy a hatékonyabb munkafolyamatokra gon-dolunk, nem tudjuk és nem is érdemes az internet adta megoldásokat kikerülni. Decker Lívia, neves beszerzési szakem-ber, az OEM Group nemzetközi stra-

tégiai beszerzője és logisztikai vezetője egyenesen Londonból érkezett a BVK 2015-re. A beszerzés egy szolgáltatás, pontosabban egy szolgáltatási centrum – fejtette ki. Csapatmunka nélkül pedig nem tud hatékonyan működni. A belső osztályokkal való kooperáció, hosszú távon járul hozzá az eredményes munka-végzéshez. Kovács László, MEE Villamos Energia Társaság elnöke szerint előnyt jelent az, ha egy beszerző több, külön-böző területen (értékesítés, üzemeltetés, logisztika, marketing) is szerzett már munkatapasztalatot, hiszen a megszer-zett tudást csak kamatoztatni tudja mun-kája során.

Korosztályok viszonyulása a beszer-zéshez is egy érdekes kérdés volt. Lávay Balázs szerint, jellemtől és piaci adott-

ságoktól függ, hogy ki, mennyire tud érvényesülni ebben a szakmában. Több példán keresztül fejtette ki Kovács Lász-ló, hogy a fiatalok sokkal nyitottabbak a nemzetközi karrier lehetőségekre.

Hogyan építsünk csapatot? Analógiák a sport és az üzlet közöttA konferencia VIP vendége, Ocskay Gábor, a SAPA Fehérvár AV19 jégko-rongcsapatának szakosztály-igazgatója a

csapatépítésről tartott előadásában igye-kezett röviden összefoglalni a sikerhez és a nemzetközi elismeréshez vezető út leg-fontosabb, legmeghatározóbb mérföld-köveit. Érdekes és izgalmas történekkel szolgált Ocskay Gábor úr, kinek előadá-sát a társaság késő estig szívesen hallgatta volna.

Mindennek az alapja a csapat. Meg-felelő vezetők nélkül pedig a sikerek mindig elérhetetlenek lesznek. Szinten tartással nem lehet komoly eredménye-ket elérni, mivel az a teljesítmény visz-szaeséséhez vezető út első lépcsőfoka. Ocskay Gábor kitörölte a szótárából ezt a fogalmat és nem véletlenül. Komoly eredményeket, melyeket globális szinten mindenki elismer, csak rengeteg munká-val és alázattal lehet elérni. Tehetséges játékosok, akik nem képesek a csapattal együtt játszani, csapatban gondolkodni, nem képezhetik a csapat részét.

Továbbra is az a cél, hogy a SAPA Fe-hérvár AV 19 Székesfehérvár jégkorong csapatának döntő többsége magyar játé-kosokból álljon.

Az ebéd után két szekcióban folytató-dott a szakmai tapasztalatcsere.

Műszaki beszerzések a szolgáltató szektorban Az FM beszerzés különlegességeiAz FM beszerzés nagyon sok elemében különbözik az egyéb beszerzésektől, többek között azért is, mert 90%-ban valamilyen, az emberek által nyújtott tevékenységet kell értékelnie és megvá-sárolnia a beszerzőnek. Nagyon széles

Ocskay Gábor, a sAPA Fehérvár AV19 jég-korongcsapatának szakosztály-igazgatója

Giltán Tivadar, az Allianz Hungária Zrt. beszerzési és üzemeltetési igazgatója

Komoly eredményeket, melyeket globális szinten mindenki elismer, csak rengeteg munkával és alázattal lehet elérni.


mlBKt híReKszakmai területet ölel át. Giltán Tivadar, Allianz Hungária Zrt. beszerzési és üze-meltetési igazgatója előadása az alábbi kérdésekre adott választ: Milyen beszer-zőre van szükség? Milyen eszközök segít-hetik az FM beszerző munkáját? Milyen speciális SLA elemeket érdemes beépíte-ni szerződésbe?

Fontos, hogy legyen a beszerzőnek műszaki főiskolai/egyetemi végzettsége. Építő, építészmérnöki végzettség pedig előnyt jelent. Tárgyalóképes angol vagy más idegen nyelvtudás is fontos, érte-lemszerűen, valamint beszerzési vagy értékesítési területen szerzett minimum 3 éves tapasztalat csak javítja a jelentkező esélyeit. Miért is érdemes bevonni a be-szerzést ebbe a tevékenységbe? Többek között azért, mert egységes fellépéssel és professzionális érdekképviselettel kedve-zőbb kondíciók érhetők el, így jobb átlát-hatóság és erősebb kontroll mellett, nő a

hatékonyság, csökkennek a tranzakciós költségek, melyek nagyobb megtakarítást eredményeznek.

Milyen eszközök segíthetik az FM beszerző munkáját? Az e-beszerzés kü-lönböző eszközei hatékonyan képesek támogatni az FM beszerzést is. Fordított aukciót FM szolgáltatások beszerzésére is lehet használni, de csak miután egy ala-pos, minden részletre kitérő specifikációt hoztunk létre. Belső on-line katalóguso-kat is lehet használni a napi adminisztrá-

ció csökkentésére. Például higiénia, iro-daszerek, catering, takarítás.

Milyen speciális SLA elemeket érde-mes beépíteni szerződésbe? A feladat pontos meghatározásán és az áron túl, a határidők kitűzését és a fizetési feltétele-ket. Ez eddig egyértelmű lehet minden-kinek, viszont még gondolni kell a menet közben felmerülő feladatok kezelésére és a felelősségek meghatározására is. Túl-számlázás tiltásán túl a kötbér-rendszer és a garancia-rendszer is beépíthető a szerződésbe.

Facility beruházások beszerzése beszállítói szemmelA 12 milliárd Ft éves forgalmú Strabag Property and Facility Services Zrt. FM igazgatója, Ruzsinszki Tibor, ajánlatadói oldalról mutatta be a facility beruházási tenderek sajátosságait és osztotta meg ál-talános tapasztalatait velünk.

Számos, különböző típusú tenderrel

találkozott már Ruzsinszki Tibor, ki a jól menedzselt és szakmailag is kiváló pá-lyázatokat tartja a kedvenceinek, ahol a beszerzés és a műszaki tartalom egyen-súlyban van. Viszont mindenhol, minden területen akadnak ellenpéldák. A vicces jelzőkkel ellátott kivételek hallatán sokan felnevettek, mivel teljesen életszerűek voltak a példák. Csak, hogy egy párat említsek, ide tartozott a „nem tudjuk, mit akarunk” tenderek, a „megvan a befutó, de a tender előírás” tenderek, a „soha nem foglalkoztam FM-mel, de szakértő vagyok” tenderek.

Vajon akkor, mit is jelent a „minőségi tender”? Röviden egy világos koncep-cióval ellátott, részletes szakmai leírás tervekkel és dokumentumokkal, ahol szá-mon kérhető és teljesíthető SLA és KPI rendszer mellett, a főbb szerződéses téte-lek is szerepelnek.

E-beszerzési tender és fordított aukció ma már kéz a kézben jár, így arról is hall-

Ruzsinszki Tibor, a strabag Property and Facility services Zrt. FM igazgatója

Barta Tibor, a GlaxosmithKline Biologicals Kft. supply Chain & Procurement senior Managere

…éljenek az innovatív beszerzési megoldásokkal, a digitális világ előnyeinek kihasználásával!

A konferencia résztvevői

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére a VIII. Szakma Sztár Fesztiválon 2015. április 27-29. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor, melynek megnyitó ünnepélyén Orbán Viktor, Ma-gyarország miniszterelnöke is részt vett.

Az országos szakmai versenyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átadott 39 szakképesítésben hirdették meg a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára. A logisztika szempontjából az idei rendezvény azért volt különleges, mi-vel az Országos Szakmai Tanulmányi Ver-seny (OSZTV) programjában először sze-repelt a „Logisztikai ügyintéző” szakma.

VIII. Szakma Sztár Fesztivál

először szerepelt a logisztikai ügyintÉző szakma


mlBKt híReK

hattunk egy pár szót, hogy miért is tartja jó dolognak és kevésbé jónak, egy ajánlatadó a versenyeztetést. Például azért jó, mert a teljes transzparencia mellett, nagyobb az esélyegyenlőség, viszont a többletszolgál-tatás elértéktelenedik és a minőség gyak-ran háttérbe szorul. Több gyakorlati példa is bemutatásra került, az előadás végén azt javasolta Ruzsinszki Tibor minden beszerzőnek, hogy éljenek az innovatív beszerzési megoldásokkal, a digitális világ előnyeinek kihasználásával. Nagyobb nyi-tottság mellett, több beszállítót érnek el és így az árak is jobbak lesznek.

Műszaki beszerzések a termelési szektorban A szekció a beruházásokhoz és az üzem-fenntartáshoz, karbantartáshoz kapcso-lódó beszerzési sajátosságokat vizsgálta.

Üzembővítés rekordidő alatt A GlaxoSmithKline Biologicals Kft. Supply Chain & Procurement Senior Managere, Barta Tibor cége beruházá-sainak beszerzési kérdéseit osztotta meg a részvevőkkel. A cégnél a közelmúltbeli beruházás talán a szokásos li mi tá ciók kal indult (erősen nyomott időkorlátok, limi-tált budget, belső támogatási-együttmű-ködési kérdések korlátai), de sikerült a beszerzői csapatnak a kivitelezés során a monopol beszállítói helyzeteket jól sem-legesíteni, egy célirányos bench mark-ing gal a költségeket kordában tartani (és az eredeti ajánlatokhoz képest komoly megtakarításokat elérni), valamint elke-rülni a sokszor tipikusnak számító jelen-tősebb időbeli csúszásokat. Tanulságként

fogalmazódott meg a még szorosabb pénzügyi egyeztetés, a szerződésjogi le-hetőségekben való nagyobb jártasság, és a még komolyabb belső vevői egyezteté-sek igénye.

Üzemfenntartás és karbantartásA karbantartással kapcsolatban Nagy Péter, a LEGO Category Buyere elemez-te azt a másfajta beszerzői és beszállítói

fókuszt, ami a beruházások lezárulta után, a csatasorba állított technológiák fenntartásához, folyamatos működését biztosításához szükséges. Előadásában tárgyalásra kerültek az idevonatkozó szolgáltatási szerződéseknél az SLA-k (Service Level Agreement) és KPI-ok (Key Performance Indicator) fontossága és kialakításának módja; a szolgáltatók kiválasztási szempontrendszere, az e te-rületen tipikus szerződések kötelező tar-talmi elemei, a kiszervezés (outsourcing) előnyei és kockázatai.

A szekció kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyhez a két előadón kívül csat-lakozott, Juhász Péter a ZF Hungária Stratégiai Beszerzési Vezetője, illetve Elek Gergő, aki több multinál edződött ta-pasztalt beszerzési vezető, jelenleg pedig a Transped Logisztikai Vezetője. Öröm volt látni, hogy a nap végén is a közönség intenzíven érdeklődött a téma iránt és komoly interaktivitás, párbeszéd alakult ki a kerekasztal résztvevők és a hallgató-ság között.

A szekciót Gábor Zsolt, az MLBKT El-nökségi tagja moderálta.

Az összefoglalót készítette: Bíró Dániel és Gábor Zsolt

nagy Péter, LEGO; juhász Péter, ZF Hungária; Elek Gergő, Transped

Az OSZTV komplex versenyt az MKIK az érettségihez vagy a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez kötött szakképzésben részt vevő versenyzők számára szervezte meg. A verseny az adott szakképesítés szakmai ismereteire, készségeire és kompetenciáira épült, a versenyfelhívásban közzétett szakmai és vizsgakövetelmények figyelembevételével.

A versenyre a „Logisztikai ügyintéző” szakmában az ország különböző szak-képzési intézményeiből több mint 200-an jelentkeztek, akikből egy négyfordulós rendszerben került ki az országos dön-tőbe került négy versenyző. A szakmai versenyek fordulói: � iskolai válogatók (iskolák által szer-vezett),

� országos elődöntők, � országos válogatók, � országos döntők.

Az elődöntők írásbeli feladatait a ver-senyzők a területileg illetékes kamará-nál oldották meg a versenyfelhívásban megjelölt időpontban. A válogató és az országos döntő központi feladatok tel-jesítéséből állt, figyelembe véve az adott szakképesítéshez rendelt szakmai és vizs-gakövetelményeket.

Amint az előzőekben már szerepelt, a verseny döntője az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott „Szakmai és Vizsgakövetelmények” komplex vizs-gájának tematikája szerint került lebo-

nyolításra és értékelésre. Ezek közül az érdekessége folytán kiemelhető a „Rak-tározás” c. tárgy gyakorlati vizsgájának megoldása. A helyi körülményekhez alkalmazkodva ez egy komissiózási fel-adat elvégzését tartalmazta a következők szerint:

A verseny mindkét napján a rendez-vény minden versenyzője és a lebonyo-lításban résztvevő közreműködő és a zsűrik tagjai ebéd ellátásként 1-1 pizzát kaptak, amely összességében egy-egy napon több mint 500 pizzát jelentett. A szállító cég ezeket egy központi helyen rakta le, amely a „raktár” szerepét töltötte be. Ezekből kellett a verseny különböző szakmacsoportjai által leadott igények alapján az egyes megrendelések szerinti választékot összeállítani és a megrende-lőknek átadni. A feladat fizikai részének elvégzése után mind négy versenyzőknek egy folyamatábrát kellett összeállítani és prezentálni a folyamat lebonyolításáról.

A komplex vizsgafeladatok értékelése után a „logisztikai ügyintéző” szakmai ver-senyben a következő sorrend alakult ki:

I. helyezett: Peller KrisztiánII. helyezett: Kincses MátéIII. helyezett: Laczkovszki DóraIV. helyezett: Keresztes PetraA döntőbe került négy versenyző

mindegyike a Szinergia Szakiskola Erzsé-bet Körúti Tagintézmény tanulója.

A verseny helyezettjei számára átadott központi és a szponzorok által felajánlott díjak mellett nem elhanyagolható az a

kedvezmény, amelyet a versenyszabályzat tartalmazott, és amely szerint az a tanuló, aki mindegyik versenytevékenység eseté-ben eléri az adott versenytevékenységen megszerezhető pontok legalább 60%-át, akkor a 315/2013.(VIII. 28.) Korm. ren-delet alapján mentesül a szakmai vizsga letétele alól.

Mivel a logisztikai ügyintéző szakma döntőbe került négy versenyzője megfe-lelt a fenti kritériumnak, részesülnek eb-ben a kedvezményben.

A Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság szakmai támoga-tónként vett részt a versenyben. A dön-tőbe került négy versenyző mindegyike megkapta a Társaság elismerő oklevelét, valamint 1 éves egyéni tagságot és a Tár-saság szaklapjának a Logisztikai Híradó-nak 1 éves előfizetését.

Az előzőekben említésre került, hogy a verseny döntőjébe került mind a négy versenyző ugyanazon oktatási intéz-mény, a Szinergia Szakiskola Erzsébet körúti tagintézményének tanulója. Nem mindennapos, hogy a több száz főt meg-mozgató verseny legjobbjai ugyanabból az iskolából kerüljenek ki. Ez feltételezi a megfelelően felkészült oktatói kart és a magas szintű oktatást.

A 2001-től működő tanintézmény a Budapesten három helyszínen és négy vi-déki városban lévő oktatási hálózat egyik tagintézménye. Mindegyik tagintézmény más-más szakmában oktat.

Némon Zoltán

A győztesről–Miért éppen a logisztika? Ki vagy mi adta az ötletet?– Azért választottam a logisztikát, mert piacképes szakmának tartottam/tartom. számtalan helyen megjelenik, ezért úgy gondoltam nem lesz nehéz elhelyezkednem ezen a területen. – Miért jelentkeztél a versenyre?– A versenyre azért jelentkeztem, hogy visszajelzést kapjak arról, hogy az ország többi logisztikusához ké-pest mennyire vagyok jó, vagy éppen rossz.– További célok, tervek?– most mindenképpen dolgozni szeretnék, ahol a tanultakat a való életben alkalmazhatom, és további is-mereteket szerezhetek. Ez a folyamat jelenleg az álláskeresés szakaszában van.

A „Logisztikai ügyintéző” szakma helyezettjei


mlBKt híReK

Az MLBKT új képzési Központja

RaktározásFuva

rozá

s

Készlettervezés

Beszállító-minősítés

Ellátási lánc menedzsmentLogisztikai informatika

Logisztikai kontrollingKockázatmenedzsment

Beszerzés

Tendereztetés

SzállítmányozásKereslettervezés

Lean

men

edzs

men

t

Szállítástervezés

Termeléstervezés

Incoterms

Tárgyalástechnika

Folyamatfejlesztés

Vevőkiszolgálás

Vezetési technikákVá

mis

mer

etek

Vesz

élye

s-ár

uk

Telje

sítm

énym

érés

Logisztikai szolgáltatások

Minőségmenedzsment

Kom

issi

ózás

Áruazonosítás

ERP

Csom

agol

áste

chni

ka

Flottamenedzsment

Szervezetfejlesztés

• Logisztika speci�kus képzési paletta• Rugalmas, modul rendszerű oktatás• Jól fókuszált, gyakorlatias programok

www.scmtrening.hu

Csatlakozzon a folyamatosan induló csoportokhozvagy kérjen ajánlatot kihelyezett képzésre!

masoddiploma.logisztika.hu • +36 1 267 8740

Már csak július 15-ig

tudsz jelentkezni!

Tudunk 10 nyomós okot, amiért érdemes

logisztikai vagy beszerzői másoddiplomát szerezni

a Budapesti Corvinus Egyetemen!

Érdekel?

2015. június - tag.logisztika.hu

Documents