-2015.-ös évet. · mebsz budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele 8 boross attila...

MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele

1

A MEBSZ Budapesti tagszervezete önálló Hírlevéllel és fejléccel kezdi meg a 2014-2015.-ös évet.

Boldog Újévet kívánunk minden bajtársunknak és családjának!

Sporttársaimnak itt szeretném megköszönni az egész éves segítségét és türelmét, akik a MEBSZ Bp. tagszervezet Hírlevél szerkesztésében, a munkájukkal vagy adatszol-gáltatással a színvonal emeléséhez a 2014évben is hozzájárultak.

A MEBSZ programjain szívesen látunk minden érdeklődőt!

Kérjük a tagtársakat a 2015. évre szóló tagdíjat mely ez évben is minimum 2.000 forint - vagy ki mennyit tud és hajlandó erre áldozni támogatva tevékenységünket - idejében

fizessék be. A tagdíj befizetésének határideje 2015. március 25.

A tagdíj befizetésére több lehetőség is van:

Személyesen, a havi összejöveteleken, illetve bármelyik rendezvényünkön Egyszeri átutalással, az bankszámlaszámunkra: 11709002-20129934, ha nem tudjátok személyesen befizetni a tagdíjat, akkor lehetőleg ezt a módját válaszátok a befizetésnek, ezzel jelentős költséget tudtok megtakarítani a tagszervezetnek. Csekken történő befizetéssel. Amennyiben csekken rendezed a tagdíjat, úgy kérlek, hogy lehetőleg valamelyik OTP fiókban és NE a postán add fel. Ezzel ugyanis jelentő-sen csökkenthetők a banki költségeink. A feladási szelvényt mindenképp őrizd meg!

Csekket csak azoknak küldünk, akik jelzik, hogy a tagdíjbefizetésnek ezt a módját választják.

PROGRAMAJÁNLÓ 2015 Január

2015. január 17. szombat Síelés Donovalyban Egy napos Síelés Donovalyban, utazás 50férőhelyes autóbusszal, melynek költsége 5.000 Ft/fő, amely az in-dulás reggelén, a helyszínen fizetendő. Donovaly Szlovákiában van, az úti okmányaitokat ne felejtsétek ott-hon, amely lehet útlevél vagy az új plasztik kártya alakú személyi igazolvány. Fontos, hogy a szlovák ható-ságok a magyar gépjárművezetői engedélyt nem fogadják el önmagában úti okmánynak. Szlovákiá-ban a hivatalos fizetőeszköz az euró, Donovalyban pénzváltásra nincs lehetőség!

Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Budapesti Szervezete 1143 Budapest, Stefánia út 34.

: Bp. 1081 Kiss József u.5 III/37.

: 303-8618, 06-20-218-5271 E-mail: [email protected] Adószám: 181 82147-1-43 OTP bankszámlaszámunk: 11709002-20129934


2

Gyülekezés: 2015. január17. 5:45 Hősök terén a Műcsarnok mögötti parkolóban ING székházzal szemben Indulás: 2015. január17. 6:00 Visszaérkezés: 2015. január17. este 21 óra körül

Jelentkezés és további információk a szervezőnél:Kövesi Zoltánnál +36-30-258-8378 Jelentkezési határidő: 2015. január10-én este Bővebb információk Donovaly sípályáiról:http://www.sielok.hu/siterep/donovaly/

2015. január28. szerda 2015-évi első összejövetelünk (klubnapunk) a Stefánián

Az összejövetel programja:

- 2015-évi tervezett éves programok ismertetése, azok megbeszélése - 2015-évi-február havi programok megbeszélése, a részfeladatok egyeztetése és kiosztása - 2015-évi tagdíjak befizetése a helyszínen - kötetlen beszélgetés, film vetítés a meghívott vendégeinkkel közösen

Tervezett!!!!!12.00órától, Ejtőernyőzés újrakezdése Magyarországon 1948-tól, a II. Világháborút köve-tő években. Veterántalálkozó, kötetlen beszélgetés, filmen is rögzítésre kerül. Résztvevők; -Juhász József ny. ezredes, Müller Ernő ny. ezredes, Dr. Szeszák Gyula, Miklós László ny. alezredes, Litowszki Lengyel Pál, Polonyi László, Szücs Ibolya, Magyari Iván, Fehér Ottó, Dr. Seres György, Hörcher Miklós, Pruha József, Fülöp Tibor, Janovics Ferenc ny. alezredes, Samu Ferenc, Pabar Lajos, ejtőernyős oktatókkal, érdeklődőket szeretettel várjuk. Szervező; Fehér Miklós

Beszámoló a 2014. december hónapban lezajlott programokról.

2014. december 16. kedd, évzáró bajtársi vacsora 2014-évi tízen egyedik összejövetelünk a Stefánián

A MEBSZ évzáró bajtársi vacsorával egybekötött találkozójára Budapesten, a Honvéd Kulturális Központ és Stefánia Palotában került sora december16-án. A bajtársak 18:00 óra előtt már gyülekeztek az év utolsó össze-jövetelére, melyre meglepően nagy számban közel hetvenen gyűltünk össze, sokakat hozzátartozójuk is elkí-sért e jeles alkalomra. Patuzzi Annamária elnök asszonyunk köszöntötte a megjelenteket, és Dr. Boda József r. vezérőrnagy urat, a MEBSZ Tiszteletbeli Elnökét, és felkérte Both Lajos ejtőernyős pilóta, ünnepi beszédének megtartására.

Beszteri József és neje Janovics Ferenc ny. alezredes és párja Héjja István ezredes, Károlyfy Zsuzsanna

Both Lajos; Köszöntöm a megjelent ejtőernyős bajtársakat, rokonokat, családtagokat, és minden kedves vendégünket, aki megtisztelt a mai napon, hogy itt a tiszti házban megjelent. Megtisztelő feladat, hogy bajtársi összejövetel, vagy ünnep alkalmából MEBSZ nevében hozzátok szólhassak.

Sajnálatos néha egy-egy bajtársunk búcsúztatásán is találkozunk, de a mai nap az ünneplés a Szent Karácsony eljövetelének, az egymás köszöntésének a napja.

Engedjétek meg, hogy ebből az alkalommal meghallgassuk, Szabó Gyula a „Nemzet Színésze” előadásában, Ady Endre, Karácsonyi Rege című versét, csodálatos hang orgánumával, letölthető;

https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMZ3NsZS1Vc0FuX1E/view?usp=sharing

http://www.sielok.hu/siterep/donovaly/

https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMZ3NsZS1Vc0FuX1E/view?usp=sharing


3

Gondolom, hogy vannak, akik megkönnyezték. Engedjétek meg, hogy külön köszöntsem, minden Miklóst, Ferencet, Istvánt, Jánost, és akik ebben a hónapban születtek akár a névnapjukat ünnepelték.

Had köszöntsem, külön nagy szeretettel, itt a mai nap Miklós László ny. alezredest, első ejtőernyős pilótát hazánkban, bajtársunkat, drága jó Laci bátyánkat, aki a karácsony hetében tölti be a 84-ik életévét. Jó egészsé-get és hosszú életet kívánok, magam és bajtársaim nevében is, engedd meg Laci bácsi a MEBSZ nevében is, ezt a kis csekélyke dobozkát „Borocskát” átadjam, és szeretném, ha a 90-iknél is ugyanitt találkozzunk. Miklós Laci bácsi; Nagyon szépen köszönöm, és kérem, az „Istent hogy erősítse meg ezeket a jó kíván-ságokat”, igaz hogy egy kicsit megelőztétek 21-én lesz. Both Lajos; bocsánat, ehhez tartozik ez az Oklevél is, Miklós László; Köszönöm! Háttérben, majd a 100-ik születésnapján is szeretnénk köszönteni Laci bácsit!

Miklós László ny. alezredes. Juhász József ny. ezredes, Gajdán Miklós ny. ezredes. Nagy László, Patuzzi Annamária

Vadászi Tibor ny. vezérőrnagy

Both Lajos; befejezésül had dicsekedjek, az elmúlt napokban kapott elismerésemről, amit elsősorban ”így igaz” a budapesti ejtőernyős barátaim, segítőim, sporttársaim munkája révén kaphattam. A megtisztelő érdemérem elsősorban szól Nektek, a Gödöllői repülőtér felépítésében résztvevő baj-társaknak, és másod sorban Ferihegynek. Még egyszer köszönöm Nektek, még egyszer Boldog Karácsonyt, és nagyon Békés, Boldog Újévet kívánok mindenkinek!

Kurinszki Ilona, Török István, Gyimóthy Zsolt. Dr. Boda József r. vezérőrnagy és neje. Andrássy Gyula, Sziklai Erzsébet


4

Kincses Ferenc, Miklós László ny. alezredes. Kovácsné Kati, Berke Aladár, Dokupel Kati.

Ezután kezdetét vette a vacsora, mindenki az előzetesen kiválasztott/felajánlott menőből fogyasztott volt lehetőségünk, közben a múltat, az elmúlt évet, éveket felidézve jókat beszélgetve, kellemes hangulatban töltöt-tük el az estét. A baráti beszélgetéseknek a késői esti időpont vetett végett.

Janovics Ferenc, Kincses Ferenc, Fehér Miklós. Polonyi László, Both Lajos, Fehér Valéria. Léberné Takács Zsuzsa, Szederné Andrée Éva

Szeder Ferenc, Berke Aladár, Léber Frigyes. Samu Ferenc, Szeder Ferenc. Nagy Ferenc, Hörcher Miklós, Szeder Ferenc

Pillanatképek az összejövetelről Fotók: Fehér Miklós

Kellemes Ünnepeket kívánva búcsúztunk el egymástól.

Fehér Miklós

Beszámoló a MEBSZ napi eseményeiről Egy kis kultúra ez + az

A MEBSZ Ejtőernyősök Szolnoki Szervezetének programjából; Ejtőernyős honvédelmi öttusa

VERSENYKIÍRÁS 2015

Az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete – MEBSZ tagja – Ejtőernyős Honvédelmi Öttusa versenyre felkészít és versenyt szervez.


5

A verseny célja: Az általános iskola 5-6, 7-8-ig évfolyam és középiskolai évfolyamok tanulói részére honvé-delmi ismeretek átadása, katonai pályára és az önkéntes tartalékos toborzás iránti érdeklődés felkeltése vala-mint ejtőernyős utánpótlás feltérképezése.

A verseny helyszíne: Szolnok, MH 86 Helikopter bázis kijelölt területe.

A verseny ideje:2015. május 07-08.

Nevezés: 2015 február 25-ig az [email protected] email címen, további információk is ezen a módon kérhető.

A versenyszámok: Úszás, lövészet, kézigránát célba dobás, tájékozódási futás, katonai ejtőernyőzés története és ejtőernyős anyagismeret.

1. Úszás: 133m (4x33,3m) mellúszásban kell teljesíteni melynek 1000 pontot érő ideje 2perc 45 másodperc. Az ettől eltérő 1-1 másodperc 5-5 pontot ér.

2. Lövészet: 10m távolságból körkörös céllapra, három próbalövést követően álló testhelyzetből 10 lövés 5perc alatt.

3. Kézigránát célba dobás: 15m távolságban 1m átmérőjű kör mely méterenként növekszik 5m-ig. A 800grammos F1-es kézigránáttal három próbadobást követően, tíz értékelt melynek elérhető maximális értéke 1150 pont. A körök pontértéke középről indulva: 115p, 95p, 75p, 55p, 45p. A három próbadobást nem köte-lező teljesíteni. A rendelkezésre álló idő 5perc

4. Tájékozódási futás: A sportág versenyszabályzatára támaszkodva alföldi terepen, parktérképen rendezzük. A versenyidő 12perc 30 másodperc amely 1000pontot ér.

5. Katonai ejtőernyőzés története és ejtőernyős anyagismeret: Tesztlap alapján 25-25 kérdés amely 500-500 pontot ér. A teszt kitöltésére rendelkezésre álló idő 35perc. A verseny értékelése: A versenyzők egyénileg teljesítik a versenyszámokat, de csapat értékelés is van. Egy csapat három fő lehet, összeredményük adja a csapat értékelést. Az első három helyezett érem díjazásban ré-szesül.

Öltözet: Sportöltözet, úszónadrág és sapka. A felkészülés a fizikai számokhoz a leírt követelményekhez igazítva történhet. Az elméleti felkészüléshez az alábbi ajánlott irodalom áll rendelkezésre: 1. Dombi Lörinc: Selyemkupolák 2. Levegőből harcba. Zrínyi kiadó, 2012. 3. Legendák és titkok katonái. Zrínyi kiadó, 2012.

Felkészülési tanácsok: A fizikai számok során a mozgásforma sajátosságainak a versenyzők kiinduló felkészültségének figyelembevé-telével, fokozatos terheléssel növeljék a teljesítményt. Az edzések során nagy hangsúlyt kell fektetni a bemele-gítő gyakorlatok és a levezető, lazító gyakorlatok elvégzésére, a balesetek és sérülések elkerülése végett. Az elméleti tesztek megoldásához az ajánlott irodalom nyújt segítséget. További információ az [email protected] email címen és a 0630-8155725 telefonszámon.

Szolnok, 2014. 11. 25.

Magyar Ejtőernyős Szövetség 2015évi Rendezvénynaptár program-jainak ismertetése, a veterán ejtőernyősökkel; Boross Attila ejtőernyős oktató, a Kapos DZ üzemszervezője, email és telefoni érdeklődésemre a februári Hírlevél anyagához bővebb információt nyújt. Többek között, a megrendezésre kerülő programok látogatása, a veterán bajtársak esetleges részvétele –szállás, étkezés, sétarepülés, tandemugrás - a Kaposújlaki repülőtéren, és annak feltételeiről.

mailto:[email protected]



6


7


8

Boross Attila ejtőernyős oktatónak, a Kapos DZ üzemszervezőjének, köszönöm az in-formációt!

2014. december 10. kedd, évzáró a MÁV Repülő és Ejtőernyős klubban Az immár évek óta hagyományos MÁV oldtimer karácsonyi összejövetelt

2014. december 10-én 17 órától tartottuk a klub helyiségében.

Cím: 1079 Budapest, Rákóczi út 86. I.4. Szépkorúak karácsonyi találkozója a MÁV Repülőklubban

Még ifjú repülő koromban hagyományos volt az karácsonyi és az újévi „buli” a klubban. Ezt a hagyo-mányt elevenítettük fel vagy 20 éve, amikor az oldtimer szakosztály tagjainak rendeztük meg a karácsonyi ösz-szejövetelét. Sajnos, az idők folyamán sokan itthagytak minket, de a létszám pótlódott a következő generáció tagjaival. Most már nem zártkörű a találkozó, minden társunkat meghívjuk, így a klub egykori ejtőernyőseit is.


9

Hiszen éveken át ők kezelték, hajtogatták a mentő ernyőinket, amik bizony elég sok macerának voltak kitéve nálunk. Néhány lánnyal összedobjuk azt a párszáz szendvicset, aztán jöhetett a vidámság, néhány sör és üdítő mellett. Sokan visszaemlékeztek a jó kis hajózó sztorikra, cukkolják egymást. Tibi felelevenítette, hogy a belga rallyn büntették a szabálytalankodást, átlag 10 dolcsi volt a tarifa. Az én pilótámat is figyelmeztették, mert nem dobott ballasz-tot leszállás előtt (azaz engem kellett volna kihajítani - pedig ez a vízballasztos gépekre vonatkozik). Révy Laci is mindenhol meg-említi, mivel jár, ha én ülök elől a Cimborában.

Czigler Klára MÁV repülőklub

Egyszer kértem, hátha jobb a kilátás onnan, jobban lehet fotózni, de nem. Ráadásul Laci ínhüvelygyulladást kapott, mire leszálltunk, annyira kellett húznia a botot, mert orr nehéz lett a gép, nem volt elég a trimmlap. Nem számítottunk a szerencsére, egy szál semmiben szálltunk fel, de az időjárás megjavult, ott dideregtünk a magasban, kékre fagyva. Még a fényképezőgépem is befagyott… Nagy nevetés volt, amikor a lányok navigá-ciós képességét emlegették: az egyik leányt elküldték Dunaújvárosba távra, mire Szolnokon szállt le. A repü-lésvezető a haját tépte, az oktató csak halkan megjegyezte: egy libától nem lehet elvárni, hogy postagalamb legyen. Szinte mindenkinek volt valami hasonló sztorija, amin jót derültünk.

Walli Tibor, Czigler Klára, Liptai Nándor. Osváth László, Mező György, Kunár György

Müller Ernő, Nagy Károly, Fehér Miklós. Elekes Károly, Kocsis Judit Csilla NK. Hranyczka Julianna & Müller Ernő

További találkozók igényével (akár nyáron, a repülőtéren), telefonszámok, e-mail címek egyeztetésével, ígére-tekkel zárult a találkozó, késő este.

Erdős Mihály, Reményi Mária Lujza. Nagy Károly, Kappeller József. Dr. Hegedüs Dezső, Koponics Katalin


10

Kocsis Judit Csilla. Lányi Aladár ny. alezredes, Reményi Mária Lujza, Nagy Károly. Czigler Klára, Révy László

HámoriMihály, BaranyaiIstván, Nagy Károly, Horányi Ervin. Czigler Klára, Farkas István, Terpóné Szilágyi Éva. Gratzer Károlyné, Nemecz Pál, Szekecs Gábor

Külön köszönöm a megtiszteltetést részemről, hogy egykor a BHG-ban nevelkedett ejtőernyős sporttársukat is meghívták erre a MÁV oldtimer karácsonyi patinás rendezvényre.

Itt találkoztam anno ismerős Nagy Károly AN-2 pilótával, aki a BHG-ban klubtársam volt, pár évtized eltelte után ismételten sze-mélyesen találkoztam vele, beszélgetésünket ott kezdtük a régi időkben, ahol félbe maradt. A találkozón közel hetvenen vettünk részt, sok kis csoportban beszélgető barátok, a régmúlt eseményit elevenítették meg, az egyik asztalnál a II. Világháborúban is harcolt pilótával „Nemecz Pál” beszélgetek, én is sasoltam, az érdekes eseményt hallgattam több társunkkal együtt.

Fehér Miklós 1969 GEB.

Sajnos a rendezvényen az ejtőernyősök igen kis létszámmal képviseltették magukat, az egykori MÁV ejtőer-nyős sporttársak Bikó Lajos, Cseh István, Dalnoki Károly, Diófalvi Erzsébet, Gazsi Miklós, Göndör László, Halmai József, Kertész Zsolt, Kovács József, Lévai Vera, Oross János, Veress Sándor, Rab Sándor, Zslebics Gyula, sokak közül csak, Czigler Klára, Hranyczka Julianna & Müller Ernő és jómagam képviselte az ejtőer-nyősöket.

†Rajnai Gábor, †Zátrok László, †Mazán Mátyás, †László Géza, Kertész Zsolt, Rab Sándor. Halmai József, †Zátrok László, †László Géza

Bocsánat, még mielőtt a pilótákat megsérteném, tudom Ők is ugrottak már ejtőernyővel néhányat vagy többet is.


11

Az egyik teremben egy kis vitrin tetején, sok serleg „kicsit fémesen csillog a portól archiválva”az egykori MÁV ejtőernyősök Nimbuszát hozta vissza, az emlékek, azokat a sporttársakét is, akik már nincsenek közöt-tünk, Dervadelin Pál, Rajnai Gábor, László Géza, Zátrok László…., jó lenne róluk is többet emlékezni és nem feledés homályába meríteni, mert Ők is a nagy ejtőernyős család tagjai voltak.

Pillanatképek az összejövetelről

Fotók: Fehér Miklós

Kellemes Ünnepeket kívánva búcsúztunk el egymástól.

Fehér Miklós

Riportok!

Az elmúlt ötven évre emlékezve a Lantos nővérek!

Lantos Éva & Lantos Teri

Lantos Éva ejtőernyős sporttársunk, válogatott kerettag, telefoni érdeklődésemre ma-gukról a következő információt osztotta megaz ejtőernyős nagycsalád számára.

A Lantos nővérek ejtőernyős sportpályafutása a sportág második „nagy nemzedéké „-nek időszak-ára, az 1960-as évekre, ill. a ’70-es évek elejére esett. (A magyar sportejtőernyőzés első generációjának az utódok nagy példaképe, Gyulai György és társai tekinthetők a háború utáni és az ötvenes években: Hollósy Lajos, Magyar Miklós,Valkó Gyula, Tóth Jenő, Dézsi Gábor, Szerző István, Miklós László, Polonyi László, Sörös Erika, Papp Katalin, Kovács Sándor, Nagy Ottó, Samu Ferenc, Szeder Ferenc, Both Lajos és még nagyon sokan.


12

A második nemzedék – az első „árnyékából” kinövő „nagyok”- Hüse Károly, Varga József, Horváth István, Kovács József, Nagy Endre, Ullaga András, Nemecz István; a felejthetetlen Stanek Erzsi. A fiatalabbak: Janovics Ferenc, Mészárovics György, Mészáros Béla, Grill László, László Géza, Ecsédi And-rás, Pintér József, s a női csapatban a „rangidős”, kiváló Bácskai Györgyi mellett a nagyszerű Paczkó Eta és Csomós Vera; Weisz Éva, Madarász Éva, Lantos Éva, Lantos Terézia, Boros Erzsi, Andrée Éva, Vincze Er-zsi, Hranyszka Juli és még nagyon sokan.

Női válogatott keret. Ecsédi András, Nagy Endre, Mészárovics György, Janovics Ferenc, Boros Erzsi

Gyulai György tragikus halála után a válogatott keret vezető edzői az ugyancsak élsportolóból lett nagysikerű trénerek, Miklós László majd az intellektuális Neu József voltak.) Lantos Éva már, mint a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatója jelentkezett a helyi MHSZ ejtőer-nyős klubba 1964-ben. Akkoriban a sportejtőernyőzés még mindig a „hőskorát” élte. Ez a sport hihetetlen közösségépítő, összeko-vácsoló erőt is jelentett. A legendás – „Gonosz” becenevű- Horváth István is ezt emeli ki találóan (Selyem-szárnyakon, 205, old.): „Nem tudom, melyik sportágban található még olyan szoros barátság, oly összeforrott-ság, egymásba vetett bizalom, segítőkészség, mint a miénkben.” Nem túlzás, hogy az egész ország ejtőernyősei ismerték egymást, hiszen egy-egy ugrásért – egymás edzőtábo-raiba is – „elbumlizott” aki csak tehette; s ha két ejtőernyős egy harmadik városban járkálva az utcán összeta-lálkozott, egymás nyakába borultak, és vég nélküli beszélgetésbe kezdtek, természetesen a közös „szerelmük-ről”. (Mást sokszor nem is igen tudtak egymásról!) Ez a sportág óriási egyéniségeket is kitermelt, s köztük igazi humoristákat is. Esős napokon vagy esti tábortűz mellett fergeteges hahotázásba torkolló „magánszámok”, paródiák, anekdotázások tarkították, oldották az edzések keménységét. Éva később, - a szegedi első ugrásokat követően - a dunaújvárosi „edzőmágus”, Vona János csapatába iga-zolt át, ami minőségi fejlődést hozott sportolói pályafutásába. Eredményei alapján 1967-től beválogatták az országos – előbb a B, majd az A – válogatott keretbe. Ugyanebben az évben fejezte be egyetemi tanulmányait, s magyar-orosz szakos tanárként Szolnok megyében helyezkedett el (Tiszaföldvár, gimnázium). Újabb szerencséjére a szolnoki ejtőernyős klubban még több ugrási lehetőséghez jutott, tovább fejlődhetett minden területen; Hüse Károllyal, Varga Jozsóval és a többiekkel még a staféta- és a bemutató ugrásokban is tapasztalatokat szerezhetett. Különleges élményei voltak a balatoni víziugrásai, amelyeket egy NDK-beli film forgatásakor hajtott végre a női válogatott keret néhány tagjával együtt. A Balaton színei felülnézetből is szépségesek!

Időközben Éva húga, Terézia is követte őt mind a tanulmányok, mind a sport területén. Teri a budapesti ELTÉ-n szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát; így ő Pesten kezdte az ejtőernyőzést is (ITRK). Nővérével közel egy időben lett a válogatott keret tagja, így hetente találkozhattak a központi – gödöllöi repülőtéri – edzéseken. A nővérek közül Teri volt a sokoldalúbb tehetség mind a tanulásban, mind a sport területén: az iskolában minden tantárgyból kiemelkedett (Éva csak a humán tárgyakból); és kisiskolás korától tornászott, s kitűnt a labdajátékokban is. Később oszlopos tagja lett az egyetemi (BEAC) röplabda szakosztálynak, ahonnan csak az ejtőernyős sport tudta elcsábítani. Ebben az időben már óriási eredményeket produkáltak a versenyzők világszerte és idehaza is.


13

A korszerű, réselt, jól irányítható Paracommander és PTK típusú ernyőkkel egymás után érték el célba ugrás-kor a 0,00 m-es abszolut eredményeket ; stílusugrásban pedig a hat elemű spirál-szaltó kombinációkat egyre többen voltak képesek hibapont nélkül 10 másodpercen belül végrehajtani (a világcsúcs akkoriban 5 mp körül volt!). Mindez persze sok-sok elméleti ismeretet és rengeteg gyakorlást igényelt. A Lantos lányok is részesei voltak magyar női csapat-célugró rekordok felállításának; és a hazai versenyeken ígéretesen szerepeltek: Dunántúli Bajnokság ill. Taksz Valéria Emlékversenyen 1. helyezés (Teri 1969-ben, Éva 1970-ben). TakszValika tragikus halála mindenkit megrendített, s Terit – akit szívbéli barátság fűzött hozzá -,különösen megviselte. Szinte sorsszerűnek érezte, hogy ő nyerte az első emlékversenyét.

Taskent 1970. Lantos Éva, László Géza, Lantos Teri. Taskent 1970.

Mindketten – és Teri férje, László Géza is – részt vehettek a válogatott keret egy hónapos taskenti edzőtábo-rozásán 1970-ben, ahol rengeteget tanulhattak a világbajnokokkal együtt végzett edzéseken, az előkészítése-ken, ugrásokon és kiértékeléseken (a legnagyobbak aznapi stílusgyakorlatait esti filmvetítéseken is láthatták). A magyar válogatottal együtt összesen öt csoport ugrásai négy AN 2-es gépből folytak szinkronban naponta; s így fordulhatott elő, hogy egy alkalommal a magyar gép első stílusugrója, László Géza 2000méteren - látván, hogy az ideális ugrási pont felett van, -kiugrott a gépből, és felkészült a gyakorlatára. Szerencsére észrevette, hogy éppen alatta ugranak egy másik gépből a célugrók 1000 méterről. Hajszállal tudta elkerülni a végzetes ütközést egy gyors fordulóval. Végül baj nélkül földet ért; a másodpilóta viszont tajtékozva hívta fel az ilyen légi „nagyüzemhez” nem szokott magyarokat a rend szigorú betartására. Éva – szintén a gép fedélzetén – lelkiismeretesen tolmácsolt (mint egyébként az egész egy hónapos táborozás teljes időszakában). Teri összesen 475 ejtőernyős ugrást hajtott végre. Sportpályafutásának a családtervezésük vetett vé-get 1972-ben. Két gyermekük született: Viktor (aki ma építőmérnök, két gyermek apja), és Róbert (informati-kus vállalkozó, aki három unokával ajándékozta meg szüleit). Stanek Erzsi, Csomós Vera és Weisz Éva visszavonulása után Lantos Éva tagja lehetett az 1972. évi amerikai világbajnokságra készülő női csapatnak (Bácskai, Paczkó, Lantos, Boros); azonban – annak ellenére, hogymindenki teljesítette a megkövetelt kvalifikációs szintet, Bácskai Györgyi pedig a férficsapatba is„befért volna „az eredményességével! -, az MHSZ vezetése pénzügyi okokra hivatkozva lemondta a női csapat utazta-tását. A lányok külön kérvényezték Bácskai egyéni nevezését; nyilatkozva, hogy ez esetben a csapat még részt vesz a következő – magyarországi – világbajnokságon is; azonban a kérelem „nem volt teljesíthető”. Ezt kö-vetően Bácskai, Paczkó, Lantos kivált a válogatott keretből, „Éva összesen723ejtőernyős ugrást hajtott végre”. Éva férjhez ment Gálik Sándorhoz, aki katonatisztként szolgált, majd a polgári szakterületén, híradástech-nikai üzemmérnökként helyezkedett el; s jelenleg már ő is nyugdíjas. Két gyermekük született: 1973-ban Sarol-ta (aki angol-orosz szakos tanár; s pedagógus férjétől három gyermekük született), és Rózsa (aki kertészmér-nöki végzettséggel földhivatali gazdász). A sportpályafutásukat követően a Lantos nővérek a már megkezdett tanári munkájukat folytatták. Teri az utolsó aktív húsz éve alatt iskolaigazgató-helyettesi teendőket látott el; és tevékeny, mozgalmas munkásévek után, 2002-ben ment nyugdíjba. Jelenleg elfoglalt, szerető és gondoskodó nagymama. Éva négy év gimnáziumi tanítás után a szolnoki repülőtiszti főiskola idegen nyelvi tanszékén kapott állást. Az ELTÉ-n doktori fokoza-tot szerzett 1974-ben az intenzív nyelvoktatás módszertana témakörben, majd 1981-től tanszékvezetőként tevékenykedett.


14 Lantos Teri, Lantos Éva, Andrée Éva. Satek Erzsi, Lantos Éva. Tóth Mihály, Hüse Károly, Lantos Éva, Nemes László, Simon László

A rendszerváltáskor az ő vezetésével folyt az oroszról angol nyelvre való átállás megszervezése; s ő maga is ekkor – ötvenegy évesen – szerezte meg angol nyelvtanári képesítését az ELTÉ-n (angliai, amerikai, kanadai – összesen mintegy másfél évnyi – nyelvtanfolyamokat követően). Ő is 2002 óta nyugdíjas; s ugyancsak boldog és tevékeny nagymama. Mindketten örömmel emlegetik a 42-50 évvel ezelőtti, semmivel össze nem hasonlítható, emberformáló sportélményeiket; a szegedi, dunaújvárosi, szolnoki, budapesti ejtőernyős klubok, a pécsi, miskolci, kiskunfé-legyházi, oroszlányi, gödöllői repülőterek lelkes csapatait; és megkülönböztetett szeretettel gondolnak vissza valamennyi egykori sporttársukra, akikkel a csodálatos élményeket együtt élték át és tették maguk is felejthe-tetlenné azokat.

Lantos Éva visszaemlékezését lejegyezte; Fehér Miklós Köszönöm az interjút!

Horváth István ejtőernyős oktató, válogatott kerettag, a Taskenti edzőtábor emlékei!

Az 1969-es nemzeti bajnokság a Portoroz Adria kupán keret edzéseken elért eredményeim alapján edzőm Neu József bizalmára helyett kaptam az 1970VB felkészülés magyar válogatottban, mely Jugoszláviában Bled került megrendezésre. A szovjetek meghívására 21napos edzőtáborozási lehetőséget kapott, a jugoszláv és magyar válogatott csapat, az Üzbegisztáni Taskent melletti 30kilométerre a prérin lévő kempingszerű telepére 1970. 03.26.-04.16-ig. Négy öt személyes faházakban kerültünk elhelyezésre, reggel -4-5fok volt, de délre már +40fok volt a hőmérséklet. A delegáció vezetője Aradi András őrnagy volt, edző Neu József. A koszt megfe-lelő volt, míg tartott a hazulról vitt konzerv csomag. Utána volt birka –birkával, de két hét múlva már minden jó volt, még a lányoknak is.

Neu József Aradi András alezredes Horváth István „gonosz” Kovács József „lapaj”

Reggelenként, Kovács József lapaj, „ikertársam” figyelte Tkacsenko későbbi világbajnok kötélen lógó, és he-vederben végzett stílus gyakorlását, mi is próbálkoztunk vele. A szovjeteknek nagyon jól ment, sőt zsurnalisz-ták voltak. A 21nap alatt 63at ugrottam, a VB készülve 158at. A szovjet csapat tagjai 800-900 ugrással készül-tek fel a Világ Bajnokságra.


15

A szabályainkat túllépve Taskentben napi öt ugrást hajtottunk végre naponta, a szovjetek 14-15öt, igaz hogy minden szovjet válogatottnak külön hajtogató katonája volt így Ő a következő ugrásig pihenhetett. Az edző tábor után, a Világ Bajnokságon Bledben, a magyar csapat legjobbjaként célba ugrásban a 16-ik, ösz-szetettben a 22-ik lettem. Sok emlék maradt meg a Taskenti emberekről, a világ legnagyobb szabadtéri piacá-ról, a sasliktól a kumiszig, a magyar építésű Budapest nevű lakótömbről. Végtelen egyszerű barátságos szovjet és jugoszláv sportolók, a VB. Tkacsenko és a fotós Oszipov sportbarátságok, el nem múló emlék lett. Bará-tommal, lapajjal és Nagy Endrével elmentünk a nagy üzbég prérin kígyó fészkek között, menekülő koreaiak lakta, sört kóstolni, de kár volt. Ezen a prérin voltunk szemtanúi, az AN-2 repülőgép motorjának a cseréjére, amely csak két napig tartott, harmadik nap már ugrottunk belőle. A hazainduláskor ott már érett a cseresznye, itthon Ferihegyen hó volt. Akkori évben éltem meg kétszer egy évben a tavaszt. Szép volt, jó volt, emlékét, míg élek őrzöm. Nagybajom, 2015. január 9. Horváth István „gonosz”

Riportok!

Dr. Házas József 59évvel ezelőtt kezdett, 50év kihagyás után kezdett újból ejtőernyőzni.

Hogyan lesz valaki ejtőernyős?

A vénülő emberek nosztalgikus hangulatát szeretném elkerülni, amikor a régi emlékeket olvasom a hírlevélben. Természetes, hogy akik még élünk azok közül, akik a fiatalságukat olyan hiábavalóságokkal

színesítették, hogy repülés, ejtőernyőzés, meg is hatódunk egy-egy előkerült kép kézbevétele kapcsán, azt ta-lálgatva, hogy vajon hogy is hívták azt a srácot, aki mögöttünk áll a fényképen.

Így jártam én is a közelmúltban. Pécsett voltam a bajtársi csapat összejövetelén, ahol találkoztam egy fény-képpel a falon. Az aláírása AN-2 –es a pécsi repülőtéren 1956-ban. Távolabbról nézve látható volt, hogy még lajstromjel nélkül, katonai festéssel repült a gép. Közelebb menve láttam, hogy én is rajta vagyok a képen! Hogyan lehet az, amikor még életemben nem voltam ezen a repülőtéren? Örömmel láttam, hogy ez egy olyan kép, ami a legkedvesebbek közé tartozik az életemben, ugyanis az első ejtőernyős ugrásomkor készült a Kaposújlaki repülőtéren 1956. július 22-én.

A képen a csurgói ejtőernyős kör tagjai és né-hány kaposvári ejtőernyős látható. Nagy Lászlótól tudtam meg, hogy a kép Cser-kúti Csabától került hozzájuk, aki a baranyai ejtőernyőzés egyik meghatározó személyisége volt. Az álló sorban ő balról a második, én a negyedik helyen állok. A történet úgy kezdődik, hogy két elsős gimista barát izgalommal hallgatja a „nagyok” beszélgetését arról, hogy a NOSZF tiszteletére az Aranyász dombra fognak leugrani ejtőer-nyővel egy Li-2 –es gépből /akkor már műkö-dött a gimnáziumban ejtőernyős kör/.


16

Borús nap volt, amikor egyszer csak megjelent Kanizsa felől egy szürke kétmotoros. Jól lehetett látni, amikor 600 méter magasságban sorban nyíltak a zöld ernyők! Nehéz leírni azt az irigységet, amit akkor éreztünk. Már mi is jártunk az edzésekre, de 14 évesen szóba se jöhetett, hogy ugorjunk. Nem is beszélve a lányokról, akik-nél a felsősök mellett labdába sem rúghattunk. Mi nem bírjuk kivárni, hogy 16 évesek legyünk! Írjunk a hadügyminiszternek levelet! Írtunk is. Legnagyobb meglepetésünkre választ kaptunk, amelyben az állt, hogy nagyon dicséretes a hazafias érzésünk, de be kell tartani szabályokat. Járjunk szorgalmasan a kiképzésre, és ha betöltöttük a 16. életévünket ugorha-tunk. Jártunk is rendesen, tornáztunk, hajtogattuk a 49 mintájú ernyőket, gyakoroltuk a félvállas bukfencet. Nem tudom, hogy jutott eszébe Iváncsics Jóskának a kiképzőnknek, hogy megpróbál elsütni bennünket ejtő-ernyősként. Történt ugyanis, hogy júliusban mehetett a csapat Kaposújlakra ugrani. Minket is vittek. Szürke ruha, gumitalpú csizma, pilótasapka! Melyik tizenéves fiú nem durran szét a nagyképűségtől ilyen szerelésben? Kaposváron a Béke szállóban aludtunk, este közölték velünk, hogy valószínűleg ugorhatunk, de korán kell kelnünk, mert 51 mintájú peremes ernyőket hoztak, amelyeket nekünk kell behajtani /mi még ekkor találkoz-tunk ezzel az ernyővel először/. Ragyogott a nap, amikor a reptérre megérkezett az AN-2-es. A vörös négyszögben ültünk, amikor pár ember-től kisérve odajött hozzánk egy kis mosolygós köpcös ember. „Látom, hogy nagyon várjátok, hogy ugorjatok! Hány éves vagy fiam? „ 16 Miska Bácsi mondom. Jól van, stramm gyerekek vagytok. Aztán nem félünk ám! Nagyon izgalmas volt, ahogy átvertük Rónai Miska bácsit.

Dr. Házas József

A többi már magától ment. Beszálltunk a gépbe, a klubvezetőnk Pados Jóska beakasztotta a karabinereket, zúgott a motor, a szívem a fülemben dobogott. 800 méteren kinyitották az ajtót, a szél gyűrte a bőrt Jóska arcán. Kiugrott a célugró. Ráfordultunk az irányra, az ajtónál süvített a szél. Csak azt észleltem, hogy az előttem álló két fiú eltűnt. Aztán a lekerekített négyszög, a hűvös levegő, majd egy nagy rántás és csodálatos csend. Felettem a gyönyörű fehér selyemkupola, alattam a szántók között a zöld csík. Az ernyő halk suhogása, nagyon gyorsan jön a föld! Kicsit kemény, de felállok, ölelem a finom selymet. Ez lenne a csoda, amit any-nyira akartál?

Pados József Közel hatvan év távlatából is megdobogtatja szívemet az emlékezés, a mit egy régi fénykép tud kiváltani. Amikor ott állok az L-410-es ajtajában most is egy pillanatra az a régi lekerekített sarkú ajtó villan az emlékezetembe. Budapest. 2015. január 5. Dr. Házas József


17

Riportok!

Dr. Szeszák Gyula „Hogyan lettem ejtőernyős?”63évvel ezelőtt! Hogyan lettem ejtőernyős?

Az ejtőernyőzés „extrém sport” volt húszéves koromban – 1952-ben – is. Érdekes kérdés, milyen lelki motívumok alapján adja a fejét egy egyetemista ilyesmire. Engem egy „súlyos” szerelmi bánat ösztönzött. Persze eszem ágában sem volt egy extrém öngyilkossági módot keresni. Sőt, kifejezetten óvatos voltam, pl. a hajtogatás-nál. Ejtőernyős álmaimban gyakran visszatérő motívum, hogy a hajtogatással el vagyok késve és emiatt az anyá-mat szidják. Ez gyakran megesett velem nappal a való világban is. Így került a tudatalattimba, majd innen bukkan fel álmaim-ban…

Dr. Szeszák Gyula Sok vitám volt emiatt † Dr. Udvardi Dezső barátommal (róla később emlékezem meg), akinek többször meg-jósoltam, belemegy a földbe, ha hanyagul hajtogat.

Olyasmit válaszolt, „itt nem lehet meghalni, ez matematika”. Sajnos nekem lett igazam. Dezső 1955-ben Dunakeszi-Alagon félig nyílt ernyővel csapódott a földbe és meghalt. Én egyszerűen csak életmódot akartam változtatni. Ezt már megtet-tem egyszer, ötéves koromban. Folyton beteg kisfiú voltam. Valami sugallat hatására „megedzettem” magam, ami annyiból állt, hogy naphosszat a szabadban bóklásztam a leghidegebb télben is. Ezúttal az egyetemi környezet puhaságát hibáztattam férfiatlan lelki nyavalygásaim miatt. Jelentkeztem hát eje kiképzésre a Szegedi Sza-badságharcos Szövetségben…

† Dr. Udvardi Dezső Akkor másképp ment az alapkiképzés, mint manapság. A Szövetség udvarán volt a tanpálya, háromfokozatú ugróállvánnyal, „bitóval” és „ferdepályával”. A bitón addig húzták az embert, amíg a lába nem kezdett remegni. Akkor felharsant a vezényszó „ereszd” … aztán, kínosan hosszú szünet után, … „el”! Az oktató igazi kedvence azonban a ferdepálya volt. Ez arra szolgált, hogy a növendék a lapos szögben törté-nő földet érés erejét lábai megfelelő tartásával, alkalmasint előre bukfenccel, csökkentse. Az oktató, szép emlékű, Dávid Lajos azonban egyszer a fejére csapott, hogy az ugró nem mindig pofával elő-re ér földet, hanem háttal is. Átszerelte tehát a függesztő berendezést „háthelyzetbe” és a növendékekre bízta, hogy tartják a lábukat és merre bukfenceznek. Fölséges mulatság volt – neki… Jómagam hiába gyakoroltam az optimális lábtartást, mert a kiképzés nem tanított meg a terepadottságok figye-lembe vételére. Ezt nyögöm ma is, 82 évesen. Egy kora reggeli ugrásnál gyorsan sodródtam a hajdúszoboszlói strand irányából a reptér felé. Csizmáimat optimális szögbe állítottam és minden jól sikerült volna, de a fű nedves volt. Így ténylegesen a far- ill. keresztcsontommal fogtam talajt. Az akkori fájdalom gyakran felsajdul azóta is. Már „csípőízületi artrózissal” akartam kezeltetni magam. Aztán rájöttem, hogy seggre esés utáni poszttraumás jelenségről van szó.A kiképzésen a fenti „adottságok” ellenére baj nélkül átestem. A lelki bánatúgyszólván elmúlt. Vártam az első ugrást. Erre 1952.05.18-án került sor. Az avatásra a Ha-Lig, a „Géza” jött Hollósy Lajossal a fedélzetén.


18

A Gézát térítette el ’56-ban az ausztriai Ingolstadt melletti NATO repülőtérre egy repülősökből verbuválódott terrorcsoport, amelyiknek a Kis Pintér, volt a vezetője, akit személyesen ismertem. Egy tipikus h…. gyerek volt. Álmomban se’ mertem volna róla ilyesmit feltételezni.

Szóval Hollósy… Igazi szerepét nem volt könnyű felismerni. Vékony, görnyedt hátú kissé kancsal kékszemű alakot láttam cca. 46-os koszos csizmában, nem is kétes tisztaságú felgyűrt ujjú fehér ingben. Foghíjas szája szélén égő csikk fityegett. Mindez a Géza félhomályos belsejében is feltűnt. „Laja bácsi” ugyanis vagy későn érkezett, vagy korán akart továbbmenni, mert ki se szállt a gépből egy kis lelki fröccsre. Csüccsöt vezényelt. A Géza volt az egyetlen „sodronyos” gép. A „mehet” után, a gyöpön döcögés közben, maga kötött be mindenkit. Aztán elemelkedtünk.

Nem mondhatom, hogy be lettem volna sz… a. Egyszerűen olyan tudatállapotba transzformálód-tam, hogy mindent érzékeltem, de mintegy „testen kívül” mintha nem velem történne, ami történik. [A halál élményt írják így le…] Pedig „érdekes”, ill. újszerű volt minden. A motorok bömbölése, a géptest rezgése, suhogá-sa, a táj „térképpé alakulása”, a napfény körbe – körbe vándorlása az iskolakör forduló pontjainál a géptörzs félhomályában, stb. És minden színesebbnek, kontrasztosabbnak lát-szott, mint a „valóságban”, talajszinten.

†Gyulai György, †Rónai Mihály, †Hollóssy Lajos, Szeszák Gyula Azért „Laja bácsi” produkált valamit, ami miatt megfagyott bennem a vér (talán a sz.. is). Kidugta ugyanis a fejét a gépajtón. A légcsavarszél nyomban „kísértetpofát” varázsolt a sovány arcból, ahogy az arc húsát szapo-ra hullámokban préselte, ill. futtatta a koponya csontjain. Aki ugrott, jól ismeri ezt a látványt, ill. ezt a „fensé-ges” érzést, de mi nem voltunk ilyen látomásokra felkészítve. Mint „külső szemlélő” mindenesetre arra, gon-doltam, mi lesz ha „valakinek” ebbe a szél–pokolba kell „majd” kiugrania… Ekkor már nem maradt idő a hosszas töprengésre, mert a dobási pont fölé értünk, Laja bácsi „sacca” szerint. Hirtelen behúzta a fejét és kiadta a rettegett parancsszót „föl”! Majd rátette a kezét az első ugró vállára, aki történetesen én voltam, és előre intett a pilótának, aki levette a gázt. A lecsökkent zajban mindannyian jól hallottuk „mehet”! Egyszeriben kint voltam. Ilyen helyzetben az idő felgyorsul, azaz a másodperc apró szeletkékre esik és e mo-zaikokban sok kép rögzítődik. A szél pofon nem is volt olyan kellemetlen, az esés sem. Annál inkább meg-rendítő volt a 49 mintájú zöld nylon ernyő goromba rántása. Ez viszont a továbbélést jelentette. Az ugrás 800 méterről történt. Volt hát időm a napfényes meleg csendben nézelődni. Mostanában egy facebookos ismerő-söm használja ezt a szlogent: „gyönyörködöm, tehát vagyok”. Valahogy én is így voltam akkor… Az ernyővel nem igen volt mit csinálni. Legfeljebb fordítani lehetett zsinórbehúzással, de ezzel nem veszkőd-tem sokat, mert nem volt szél. Ferdepályás tapasztalataimat nem kellett kamatoztatnom. Annál hálásabb voltam a bitónak, mert a szegedi reptér talaja beton simasága mellett beton kemény is volt. Persze eltaknyoltam így is.

Aztán felálltam. Más emberként álltam fel!


19

Azt ugyanis szándékosan nem mondtam el előre, hogy bizony gyávácska puhánynak indultam. Apámnak ugyanis négy fiútestvére és két lánytestvére volt Én voltam az első unokaöcs a családban. Mindenki rám szállt, és hü…re kényeztettek. Babának hívtak és tanítgattak mindenre, mint a papagájt. Olyannyira, hogy dadogni kezdtem… [A képen én vagyok...]

Formázásomat egyik nagynéném (keresztanyám) és férje fejezték be. Gyermektelenek voltak és sajátjukként szerettek. Olyannyira, hogy egy-formán „otthon” voltam, otthon is, meg náluk is. Ebédelni – vacsorázni oda mentem, ahol inkább kedvemre volt a menü… Vékonyka is voltam. Keresztapám ezért kemény egy pengőt szurkolt le minden 50 filléres cuk-rászsüteményért, amit hajlandó voltam megenni… Pénzéhségem miatt aztán étvágytalanságom állandósult, amin Keresztapám jókat röhögött és fizetett… Gyermekkoromat nem részletezem tovább.

Diákkoromban a testi erő hiánya kezdett legelőbb gyötörni. Annak kap-csán, hogy alsós öcsémet egy felsős kifogta és rendszeresen bántotta. Ami-kor egyszer kékre verte; mint felsőbb felsős, megvártam az iskola előtt és elvertem. Beláttam azonban, hogy csak alsósokkal szemben vagyok erős, saját (kor) osztályomban azonban csak gyenge közepes…

Nos, ezen is sikerült változtatnom. A dolog egy gúlacsapatban végződött, ahol én voltam a bázisember és elhordoztam négy - öt osztálytársat is. Az igazi erőpróbára a felsős „Kolosszal” került sor, akinek igazán impozáns izomzata volt. Ám mutatványo-mat nem bírta utánozni. Ez abban állt, hogy nyakhídba (homlokhídba) ereszkedve megtartottam egy kézállás-ba emelkedő gúlatársat. Kolossz hatalmas csuklyás izma nem bírta ezt a mutatványt.

Ez még mindig nem volt optimális. Egy rám nézve szégyenteljes incidens kapcsán ugyanis rá kellett jönnöm, hogy a testi erő korántsem azonos a „testi bátorsággal”, mert ilyen is van.

A szegedi kaland a testi bátorság bizonyságát látszott nyújtani. Később rá kellett jönnöm, hogy a testi bátorság is többszálú. Már talán ejtőernyős oktató voltam, amikor megkínáltak a síugrással. Ám a sáncon inamba szállt a bátorságom, nem lettem síugró. De most nem is erről akarok beszélni, hanem a testi küzdelemről, mint a testi bátorság legfőbb próbájáról. Ezért beléptem egy boksz egyesületbe. Ez is ment. Nem volt nekem megfe-lelő súlycsoportos bokszoló, ezért az edző nálam könnyebb, de sokkal, rutinosabb partnerekkel állított szem-be, úgy hogy a partnerek menetenként váltották egymást. Én meg maradtam és „részletekben” estéről – estére úgy elvertek, hogy az édesanyám se’ mindig ismert volna rám. Legnagyobb sajnálatomra ezt abba kellett hagynom, mert azt kellett észlelnem, hogy tanulás (olvasás, vagy előadás hallgatás) közben gondolataim hirtelen szétesnek és csak nagy nehezen tudok ismét képbe kerülni. Egyet – mást azonban sikerült elsajátítanom. A próba ideje is elkövetkezett. Több évfolyamtársammal együtt egy népszerű szórakozó helyről távozóban egyikünk állítólag odaszólt egy asztaltársaság egyik hölgytagjának. Az asztaltársak felkerekedtek és az utcán megtámadtak bennünket. Én egy hozzám hasonló formátumú egyénnel kerültem szembe, aki egy ütésemtől kifeküdt. Erre ordítozás támadt „leütötték az őrnagy elvtársat”. A támadás emiatt hevesebbé vált. Mi pedig ketten maradtunk a tűzvonalban egy évfolyamtársammal (később megyei főügyész lett). Engem egy nálam alacsonyabb támadott, aki az őrnagy elvtárs példáján okulva felém rugdosott. Utóbb jöttem rá, hogy többször tö..n rúgott, amelynek következtében egyik he.. m megkisebbedett és azóta sem állt helyre. A harcmezőt a döntő számbeli fölényben levő támadó sereg elől hátrálva, de nem megfutamodva hagytuk el. Hiányos harci ismereteimet azután egy cselgáncs edzői tanfolyam egészítette ki. Szóval így esett az első, az „iskola ugrás”, majd következett a többi… Debrecen 2015. január 04. Dr. Szeszák Gyula


20

Kegyeleti hírek

† László Géza MÁV ejtőernyős oktató, válogatott kerettag Emlékére!

1946. március 19-2012. február 22.

László Géza 1946. március 19-én született négygyermekes munkáscsalád har-madik fiaként Sopronban. Még kisgyermek korában Pestre költözött a család, ő itt nőtt fel, majd az általá-nos iskola elvégzése után asztalos mintakészítő szakképesítést szerzett. Az ejtőernyőzés iránt már tizenévesen lelkesedett; és teljes odaadással vetette bele magát a klubmunkába (MÁV ejtőernyős klub). Később a sorkatonai szol-gálatát is ejtőernyős alakulatnál teljesítette (Szolnok). Csakhamar észrevették rátermettségét, megbízhatóságát, fejlődőképességét; és 1968-ban már a nemzeti válogatott keret tagja lehetett. Mind a sportban, mind a munkájában az igényesség, kreativitás, a mindig tanul-ni vágyás jellemezte; igazi csapatmunkásként vett részt mindenben; önzetlensé-ge szinte már túlzott is volt. Mindenki szerette.

† László Géza Díjakat szerzett hazai és nemzetközi versenyeken is (Lengyelország, Jugoszlávia), imádott sportjának népszerű-ségét is öregbítve. Feleségével – a szintén válogatott ejtőernyős Lantos Terivel – együtt részt vehetett az 1970-es évi taskenti egy hónapos edzőtáborozáson is. Összesen közel 1000 ejtőernyős ugrással rendelkezett.

Sportkarrierjének sérülés vetett véget 1973-ban; s onnantól a munkájának és a családjának élt. Két gyermekük született: 1973-ban Viktor (aki ma építőmér-nök); 1975-ben Róbert (jelenleg informatikus vállalkozó). Húsz évi házasság után 1989-ben elváltak, de a jó viszonyt megtartotta fiaival; majd később öt unokájával is szeretetteljes kapcsolatokat ápolt. Mindannyian részvéttel és segítőkészség-gel látogatták betegségében, amely 2011-ben tört rá, és 2012. február 22-én – méltósággal viselt szenvedés utáni – halálához vezetett. A gödöllői temetőben helyezték örök nyugalomra 2012. március 2-án.

Fehér Miklós, Gyimóthy Zsolt, Gyurcsó Attila BHG ejtőernyősök a kegyelet virágait elhelyezték.

Mindannyian, akik az ejtőernyőzés szerelmeseként, majd a válogatott keret sokoldalúan tehetséges tagjaként ismertük meg őt, mint a legszeretetreméltóbb sporttársra emlékezünk László Gézára.


21

Kertész Zsolt MÁV Ejtőernyős Klub oktatójának búcsúja;

Drága Gézukám! Mély megdöbbenéssel vettem a szomorú hírt, hogy sajnos a megérzé-sünk jó volt, mivel már Te is az égi ekipageban várod az ugrás lehetősé-get. Sajnos, jó fönt a volt MÁV-os "csapat". a teljesség igény nélkül: Módi József, Háromsic Mihály, Karika Gábor, Krichenbaum Ferenc, Sass Béla, Rajnai Gábor, Berecz Ferenc, Dervadelin Palika, Nagy Ottó, Zátrok Laci. A kimaradtaktól elnézést kérek Sajnos, intenzívebben Zátrok Laci halála után érdeklődtünk utánad. Mintha ma történt volna, 1965-be az eje négy tusa, ősztől Veled két év a seregben, ahol Te lettél a Csülök (Keresztúri Laci) után a fölső ágyam "bérlője".Innen jut eszembe az a jópofa történet, hogy riadónál kere-sem, de nincs a bakancsom. Helyette egy számmal kisebb volt "fölös-ben", kénytelen voltam azt fel húzni a lábamra, de mintha ökölbe szo-rult volna a két lábam, úgy éreztem magam benne. No, ezzel az érzéssel végig csináltam a riadót, s láss csodát, riadó után előkerült az én bakan-csom.

Kertész Zsolt MÁV

Mindenkit meg gyanúsítottam, de rád álmomban sem gondoltam volna. Évek múlva vallottad be, hogy Te voltál az "Elorzó". A seregben élénken csináltad a szebbnél szebb intarzia képeket, ami akkor jelezte a témáidon keresztül, hogy Te egy érző, jó lelkű ember vagy! Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint Neu Jóska edzősége alatt 1969 május 30-án stílust ugortatott velünk A és B keret tagokkal, kb 13-14m/s szélben. A cél az eredmény függvényében az A vagy B keret tagság. Én T-4 tip ernyővel ugorva a stílus után a juh ól mögött jóval, a búzamezőben a célkör irányába értem földet, abban a pillanatban eltört mind két lábam. A gép körözött az egyes kiugrók miatt és Te a végén ott értél földet tőlem nem messze. Kiabálásomra oda szaladtál, fölkaptál az öledbe és vittél kifele a búzaföldből. Csak annyit teszek hozzá, pontosan tudom, akkor 76 kg voltam és Te több száz métert cipeltél mire a dzsip értem (értünk) jött. Ezt nem sokan tették volna meg!

†Zátrok László. †Zátrok László, Kertész Zsolt

Gézánk! Zátrok Lacit halála előtt tavaly meglátogattuk páran és vele is emlegettünk, hogy közösen dalokat írtatok, amit akkor mindegyikünk tudott énekelni a reptéren. Még egyikünk sem tudta, hogy Te már elmentél. Sajnos, Ti már nem írtok e földön több dalt, de készüljetek, tartsd formában a csapatot, majd találkozunk, és újból írtok jó dalokat. Gézukám! Volt klubtársaid közül egyikként kívánok Neked nevükben is ÖRÖKKÉ KÉK EGET! Búcsúzom Tőled barátom, nyugodjál békében! Kertész Zsolt


22

Halmai József MÁV Ejtőernyős Klub oktatójának emlékezése;

A László Géza 1961-év végéig tartó tanfolyamon vett részt többek között, Balogh Pál, Herke István, Zátrok László, Bánóczi György, Farkas István és Halmai Józseffel együtt, az oktatónk Szücs Ibolya ejtőernyős oktató volt. Az első ugrásokat Budaörsön LI-2 repülőgépből hajtottuk végre 51mintáju peremes ejtőernyővel. Ebben az időszakban használt típusok, 49mintáju peremtelen valamint az 52mintáju has ejtőernyő típusok voltak használat-ban. Következő évben 1963-ban Hajdúszoboszlón táborban, együtt volt a MÁV és a BHG klub tagjainak itt folytatódott a kiképzés, a gyakorlás és ejtőer-nyős ugrások végrehajtása, ebben az időszakban évenként általában tízen hat ejtőernyős ugrást hajtottunk végre. Az ejtőernyőket, a repülőtérre gépkocsival hozták le a Budaörsi ejtőernyős raktárból.

Halmai József MÁV

A tényleges sorkatonai katonai szolgálat alatt, az MN 3100 alakulatnál szolgáltunk, és részt vettünk különböző nemzeti versenyeken a csapat tagja; Balogh Pál, Halmai József, László Géza, Zátrok László, a csaptunk ered-ményesen versenyezet. A László Géza versenyzőként részt vett, Jugoszláviában Portoroz repülőtéren megrendezésre kerülő Adria Kupán ahol történetesen Szücs Ibolya ejtőernyős oktató is versenyzett. Búcsúzunk Tőled barátaid klubtársaid! Halmai József

Bodnár József KÖMI Ejtőernyős Klub oktatójának emlékezése;

László Géza sporttársunk és barátunk emlékére; a MÁV Repülő és Ejtőer-nyős klub tagja. Nagyon jó gondolkodó és szerény sporttárs volt, kitalálta, hogy a cél közelí-tésénél keresztbe tett lábbal jött be. Eredményes volt, így Én is átvettem, több versenyt nyert. Békés nyugalmat és KÉK EGET! Bodnár Józsi KÖMI

† Fehér József ejtőernyős oktató, bajtársunk 2014. augusztus 28-án, hírtelen súlyos be-tegségben csütörtökön, 72 éves korában elhunyt. Búcsúztatása, és a szertartás, a földi maradványainak szórása a Gödöllői repülőtéren későbbi idő-pontban kerül sorra.


23

† Fehér József. †Stanek Erzsébet, †Fehér József. Dr. Kása Sándor, Csurilla Gyula, †Fehér József, Csizmadia István, Moskál Péter.

KÉK EGET!

Az elhunyt bajtársaknak!

Közlemény

A Google Drive ingyenes online tárhelyéről a következő filmeket, gyüjteményt lehet letölteni. 1., MEBSZ Budapesti tagszervezet_2014évi Hírlevelek GYŰJTEMÉNYE. PDF https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMNm1RYlJTc2x3aHc/view?usp=sharing

2.,†Sáray Bertalan ny. ezredes EMLÉKÉRE 2014 bemutató film https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMR2I2NDNUSjFOOEU/view?usp=sharing

3., Both Lajos 70-ik születésnapi köszöntése a GEB 2014. május 17. https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMUW01MW9fb0o3TGc/edit?usp=sharing

4., . Ludovika Fesztivál 2014.05.17-én, saját film AVI formátumban feltöltésre került. https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMRHNLSFFxN25WT0E/edit?usp=sharing

5., A Székely Lilla 100-ik ejtőernyős ugrása Kaposújlakon 2013. július 27-én, az avatási ünnep-ség.https://docs.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMZVFKU0FnbWN3Yms/edit?usp=sharing

6., A Gödöllői repülőtéren 2013. május 26-án megtartott, KÖMI veterán ejtőernyős találkozó. https://docs.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMM1Nub0c0S0Y2VXc/edit?usp=sharing

A filmek letöltése után a Windows Media Player programmal jó minőségben az AVI file megnézhető, illetve

AVI>DVD konvertálható és DVD minőségben bármelyik asztali lejátszón kiváló minőségben lejátszható.

HÍRCSATORNÁNK

Tisztelt Bajtársak!

A jelenlegi hírcsatornákon, minimum egy hét szükséges ahhoz, hogy mindenkihez eljuttassuk az in-formációt, ezért is fontos, hogy akinek van internet elérhetősége, az tudassa velem az e-mail címét, ugyanis ezen a csatornán folyamatosan, gyorsan és díjmentesen lehet információhoz jutni. Illetve Akinek megváltozott az e-mail címe az is idejében jelezze felém, mert minden alkalommal 10-20 címről visszajön a hírlevél ilyen-olyan automatikus üzenettel megszűnt e-mail postafiók, a felhasználó jelenleg nem elérhető, vagy éppen spamnek nézte a rendszer a hírlevelet.

Továbbra is várunk minden olyan ejtőernyős történetet, fényképet és egyéb olyan anyagot, amit a tagság sze-retne megosztani, közzétenni, kérem, juttassátok el hozzám,[email protected] hozzátok el a klub-

napra, hogy a hírlevelünkben meg tudjuk jelentetni, tájékoztatni a többi bajtársunkat is.

A hírlevél készítői ezúton is köszönik, hogy most is figyelmesen végigolvastad hírlevelünket

A hírlevél felelős szerkesztője: MEBSZ Budapesti tagszervezet vezetősége A hírlevelet összeállította: Fehér Miklós sajtóreferens

https://docs.google.com/open?id=0B3y9TylSmDpMNm1RYlJTc2x3aHc

https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMNm1RYlJTc2x3aHc/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMR2I2NDNUSjFOOEU/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMUW01MW9fb0o3TGc/edit?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMRHNLSFFxN25WT0E/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMZVFKU0FnbWN3Yms/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMM1Nub0c0S0Y2VXc/edit?usp=sharing


-2015.-ös évet. · mebsz budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele 8 boross attila...

Documents