2015/2016 tavaszi félévkommedia.uni-eger.hu/public/uploads/empirikus_5721e98f15b5a.pdf ·...
TRANSCRIPT
2015/2016
tavaszi félév
Hétköznapi tapasztalata mindenkinek van
Jól használható tudásunk is van (erről a
tapasztalatról)
Kérdés:
Van-e értelme tudományosan is foglalkozni vele?
Mire vezettek az eddigi kutatások?
Jenning Bryant – Dorina Miron (2004)
Három médiaelméleti folyóirat eredményeit
ismertetik
45 évnyi anyag
1806 cikk (véletlenszerűen választott)
Mit látunk?
48, 03 százaléka utal médiaelméleti háttérre
ebben a 900 cikkben viszont 600 elmélet
az elméletek töredékére utalnak 10-nél
többször
A „big three”:
- Használat- és élménykutatás
- Tematizációs elmélet
- Kultivációs elmélet
Egyszerre jellemző a hiány és a bőség
Másik probléma: a „nehéz örökség”
A médiatudomány önállósodási folyamatával
kapcsolatos
Hosszú folyamat
Eredménye esetenként önállótlanság
Honnét merítenek? (több mint negyedük):
- Pszichológia
- Szociológia
- Politikatudomány
- Szociolingvisztika, nyelvészet
Ki tud-e bontakozni átfogó médiaelmélet?
Mi van a kutatásokkal?
- Kvantitatív túlsúly
- Néhány éve van elmozdulás, de az arányok
még most is: 30-70%
- A fókusz: az új média, web 2.0, stb
Az európai és az amerikai hagyomány
- Robert K. Merton (1957)
Az európai képzel, az amerikai néz
Hosszú távon spekulál, rövid távon vizsgálódik
„Európában fontos kérdésekről esik szó,
empirikusan kétségbe vonható módon, míg az
amerikaiak a triviálist tárgyalják, csakhogy
empirikus szigorral”
Hányféleképpen lehet közelíteni hozzá?
Milyen átalakulás jellemezte a médiáról
szerzett tapasztalatot az elmúlt száz évben?
Hogyan s miért lett a csatornából (üzenetek
továbbítása) intézmény (üzenetek előállítása)
Miként vált az emberi környezet részévé?
Cselekvésünk környezetévé, sőt kontextusává?
Sőt (…)
az utóbbi 10-15 évben már nem csak a környezet, de
a cselekvés közege is a média lett
- Esernyő – idokep.hu
- Családfakutatás – findmypast
A médiatartalmak tekintetében átrendeződtek a
hangsúlyok – Mi a média? Az elsődleges médium?
Nem a sajtó, a rádió, a tévé
Valami olyan, ahol más változások is vannak:
Tartalommal kapcsolatos:
- Mi a média tartalma?
- Mit közvetít?
- Hogyan?
Korábbi hangsúly: narratológia (miként mesél)
Ma: reprezentáció (milyen módon jelenít meg
dolgokat
Dolgokat (…):
- Jelenségeket (szegénység)
- Csoportokat (migránsok)
- Eseményeket (természeti katasztrófák)
Ám az igazi hangsúly ma már megint máshol
van:
- applikáció (hozzáillesztett cselekvési
lehetőség)
- a média mint cselekvési közeg jelenik meg
Min van a hangsúly?
- Hogyan cselekedhetünk,
- milyen társadalmilag elfogadott,
- egyéni kulturális gyakorlatokat végezhetünk
a média (más mellett: okostelefon, tablet)
segítségével, sőt inkább már arra építve
A média négyszeresen összetett jelenség (Nyíri)
Áttekintés – irányok:
- A technológiától a tartalomig
- Az egyéntől a közösségig, a társadalomig
Technológia – tartalom:
- Miben látjuk a média hatását, jelentőségét?
- A tartalomhordozó technológiában (print, rádió,
tv, internet) vagy a cikkben, hírben, posztban, stb
Egyéntől a társadalomig
- Miként jelenik meg a médiahasználat az
átlagember mindennapjaiban?
- A média lehet társadalmi szintű jelenségek,
változások előidézője
- (SŐT) fenntartója
A két irány Nyírinél egy koordináta-rendszer
két tengelye
Technológia és tartalom vizsgálata
- a tartalmi kutatásé az elsőbbség (történeti
értelemben is),
- a technológiával később foglalkoznak csak
Stanley Baran – Dennis Davis:
- Az első nagy korszak (1930-as évek közepéig)
- A „tömegtársadalom és a tömegkultúra” korszaka
- A médiaipar kialakulásának, terjedésének
intenzív korszaka (kiadóvállalatok, rádiózás,
Hollywood)
Világos, hogy a tartalom a lényeg
PLUSZ: első világháború, gyújtó hangú
rádióbeszédek, jönnek a propaganda-elméletek
Fordulópont:
- Marshall McLuhen
- Gutenberg-galaxis (1962; 2001)
- a „technológiai fordulat”
- „ a technológia lesz hatással a társadalomra
és a kultúrára, a tartalom már nem érdekes”
Technológiai determinizmus (?? iskola)
A médiatechnológia meghatározza:
az emberi észlelést
társadalmi változások előidézője
megváltozik a kommunikáció módja
megváltozik a felfogóképességünk
Ezzel együtt megváltozik az (…)
ahogyan a tapasztalatainkat rendszerezzük
A technológia változása az emberi kapcsolatok változása is (Halász: McLuhan az üzenet, Replika, 2011)
Joshua Meyrowitz (1990-es évek elején)
médiaeleméletek – médiumelméletek
Fogalomtisztázás
Média: a tartalmi kérdésekkel foglalkozó
Médium: ami a technológiára fókuszál
Később ez kiegészül:
A technológia által meghatározott egyéni és
közösségi következményekkel
Friedrich Kittler (2205):
- McLuhan nem csak a technológiát, hanem
azzal együtt a (befogadó) testet is beemeli
- Irodalmár, jobban ért az észleléshez mint az
elektronikához, s már csak ezért is a test
felől közelít, nem pedig fordítva
Test és technológia továbbgondolása:
Kortárs médiumelméletek
A másik út: az egyéntől a társadalomig
Kérdés: mit helyeznek előtérbe a kutatók?
A) a társas, közösségi, társadalmi orientációt
B) az egyént, a befogadót
milyen módon használja a médiumokat,
milyen hatással lehetnek életvitelére
attitűdjére, személyiségére
Mondhatni mikro és makroszint
Mikroszintű (individuális) és makroszintű (társadalmi) médiakutatás
Tekinthetünk a médiára
a személyes életünk részeként (mikroszint)
A többi társadalmi erő (gazdaság, politika, technológia fejlődés) kontextusában
Croteau – Hoynes:
„ha meg akarod érteni a médiát és hatását a társadalomra, mind makro-, mind mikro szinten meg kell vizsgálni a kapcsolatát a társas világgal”
Császi Lajos:
Makroszint:
a modernista/társadalomtudományi irányzat
Mikroszint:
Posztmodern/kulturalista megközelítés
Hasonló irányú továbbgondolás – Myat:
Modern – posztmodern – késő modern
(mint a harmadik nagy korszak)
Miként és hol érnek össze a szálak?
Médiatartalom
Médiatechnológia
Egyén Társadalom
Használat- és élménykutatás
A jelentés-létrehozás elméletei (Hall)
Az aktív közönség befogadás-vizsgálatai
Morley, Ang, Radway)
Tudásszakadék-hipotézis
Silverstone mediatizációs elmélete
A klasszikus médiumokhoz köthető identifikációs
elméletek
Tematizációs kutatások
Acapulco-tipológia (II. és IV. perspektíva
Korai hatáselméletek
Frankfurti iskola (média és ideológia)
Kultivációs elmélet
Morális pánik
Médiaerőszak elméletek/módszertanok
A medializált nyilvánosság elméletei
Normatív elméletek
Az origóhoz legközelebb:
Rendszerelmélet
Az origóhoz legközelebb:
Médiaarcheológia (Gitelman)
Technológiai determinizmus
Konvergens kultúra
Kiberkultúra
A globális média elméletei
Hálózatelméletek
Az információs társadalom elméletei
Média- és médiumelméletek – más felosztásban
Baran – Davis, 2000:
posztpozitivista
hermeneutikai
kritikai
Normatív
Fourie, 2007: pozitivista, kritikai, a jelentés létrehozását vizsgáló, technológiai determinizmus, információs társadalom elmélete, posztstrukturalista, posztkoloniális, normatív
MÉDIUMELMÉLETEK (McLuhanen túl)
Innis
Másra figyelni mint McLuhan (emberi érzékelés változása)
a technológia társadalomszerkezetre és kultúrára gyakorolt hatása érdekli
Carlyle
Az ő gondolatai Innist előlegezik
Hősökről (1840)
Innis
A technológia a gazdasági és politikai uralom
és a centralizáció fontos paramétere (is)
Communication and Empire (1950):
A térbeli uralom az üzenetek létrehozásához,
tárolásához és terjesztéséhez használt
technológián múlik
Manuel Castells
Technológia és társadalom kapcsolata:
„A technológia nem határozza meg a
társadalmat”
a determinizmus dilemmája hamis probléma
A technológia beépül a társadalomba (1)
A technológiai eszközök nélkül a társadalom
nem érthető meg és írható le (2)
A technológia és a médium nem szinonimák
Két dolog igaz:
„ A médium mindig egy bizonyos technológia”
(de) egy tartalmat szolgáltató vagy hordozó technológia még nem feltétlenül önálló médium”
Az újonnan megjelenő technológia nem mint egy önálló (új) médium jelenik meg, hanem egy ideig még úgy mint egy korábbi médium csomagolása – Hargitai Henrik
Raymond Williams (birminghami iskola)
Többször is bírálja a média fogalmának a
technológiára való leszűkítísét
Alapműnek tartja a galaxist, de
nem ért egyet azzal, hogy a társadalmi
változások egyetlen kiváltó oka a technológia
Friedrich Kittler (Humboldt Egyetem)
Optikai médiumok – illusztráció nélküli!
A médium fogalmát technikai értelemben használja
(Még Mcluhant is meghaladva)
Lényege:
A médium technikai (test)protézis – metszéspont a technológia és a test között,
Nála a technológia az első, nem a testi észlelés
Nincs semmi tudásunk az érzékelésről, amíg a médiumok nem adnak ehhez nekünk modelleket és metaforákat (IGAZOLÓ ERŐ?! VITATOTT)
Lev Manovich (Kaliforniai Egyetem)
Próféta vagy fenegyerek?
Mi az új média?
1) A digitális média maga, annak anyagi és
logikai organizációja
2) Az új médiában nem a hálózatiság a fontos,
hanem a technológia,
3) Nem a közösség a fontos, hanem a kultúra
The Language of New Media (2001)
1) Leszámol a médium fogalmával – szoftver
2) Mára a filmszerű megismerés lett alapvető
Kihat:
idő strukturálása
a történetek narratív szerkezet
tapasztalatok egymásra következése
3) Nincsen úgy ómédia és újmédia, hogy a számítógépes az „új”, minden ezelőtti pedig „ó”
- A mozi is újmédia
MÉDIAELMÉLETEK (a tartalmi oldal)
zömmel funkcionalista és kulturalista leírások
egyszerre modern és posztmodern
BÁR a modernista médiakutató inkább a normativitást vizsgálja (hírműsorokat), míg a másik a dramatikusra (szórakoztatás) figyel
Mit csinál a média?
Informál, tájékoztat, szórakoztat, közvetít, (oktat), (felvilágosít)
Mit csinál még a média? (McQuail)
Képes megvalósítani:
az Összekapcsolást (eseménye magyarázata,
szocializáció)
A Folytonosságot (érdekközösség kialakítása)
A Mobilizálást (társadalmi célok érdekében)
Médiaelméletek:
Adorno
Horkheimer
Hoggart
Maleczke
Nick Couldrey
Nick Couldry (London School of Economics)
tekintsünk a médiára mint gyakorlatra,
az emberi cselekvésformák egyik lehetőségére
Előfutár: Katz, Elihu (1950)
Különbség:
- egyéni médiahasználat (Katz)
- társas dimenziók, szociális konstrukció (Couldry)
Előnyök (a média mint gyakorlat):
1) Kapcsolódik valamiféle szabályozottsághoz,
rendezettséghez, rendszerességhez
2) Mindig társas jellegű
3) Olyan dolgokat jelöl, amelyeket valóban
megteszünk, mert összefüggésben van emberi
szükségleteinkkel
4) Alapját képezi annak, mi mit gondolunk
normatívnak a médiával kapcsolatban (azáltal
ahogy használjuk, élünk, élhetünk vele)
Szabályozottság, rendezettség, rendszeresség
A médiához kapcsolódó gyakorlataink
összekapcsolódva mindennapi szokásainkkal
részét képezik annak, ahogy rendet viszünk a
világunkba
Összefüggésben van szükségleteinkkel
A médiával kapcsolatos gyakorlatainkat olyan
alapszükségleteink alakítják, mint az
összehangolás, az interakció, a közösség, a
bizalom
Mit tesznek az emberek (egyének, csoportok, intézmények) a médiával a legkülönbözőbb szituációkban és kontextusokban?
Fogalmai:
1) Egyszerű gyakorlatok:
keresés, kereshetőség, keresésre való képesség
a bemutatás gyakorlata
a jelenlét mint médiagyakorlat
az archiválás gyakorlata
2) Összetett gyakorlatok:
a hírekkel való lépéstartás
a kommentár
a kiszűrés
csatornák nyitva tartása (Középkori ellenpélda: kolostorba vonulás)
A mindennapi életbe ágyazva próbálja megragadni a médiahasználók viselkedését (nem függetlenül sem a tartalomtól, sem a technológiától)
Pólya Tamás
A médium mint cselekvési közeg (2011)
Aszerint csoportosítja a cselekvési lehetőségeket, hogy könnyebben végezhetők-e a digitálisban mint a predigitálisban?
A) Az analóghoz képest nehezebb vagy lehetetlen:
személyesnek lenni, kézjegyet hagyni
a digitális, virtuális tárgyakhoz érzelmileg kötődni
a digitális, anyagtalan térben egyes tárgyak helyére emlékezni, azokhoz odatalálni
B) A digitális eszközök használóinak könnyebb (és emiatt gyakrabban szokás):
önkifejező módon megnyilvánulni,
az ént (fokozott nárcizmussal) nyilvánosan bemutatni
a nyilvánosság előtt véleményt kifejteni
a digitális tartalmakhoz és tárgyakhoz hozzáférni, azokat fogyasztani, felhalmozni
társadalmilag szankcionált tartalmakhoz jutni
Mi, a média.
Dan Gillmore, 2004
- Közösségi újságírásról szól
- A hálózati média kereteit használóról
A média (új média) működtetői nem mások,
mint maga a média, (mi magunk).
Három terület:
- a média működése (1)
- a média tartalma (2)
- a média befogadói oldala (3)
1; A média működése
Milyen definícióra vezethető vissza? – A média
= intézményrendszer (Couldry)
Érdekes: intézmény – társadalmi intézmény
Társadalmi intézmény:
A médium és csatorna fogalmának elhatárolója
Eszerint a „csatorna” (…)
- a befogadó számára érzékelhető közeg,
- melynek a változásai közvetítik a kommunikáció értelmét
A „médium” (…)
az az intézmény, mely kommunikátumok rendszerét állítja elő és teszi hozzáférhetővé a befogadók számára
Az intézményrendszer működése bemutatható:
A) Milyen tágabb kontextusba ágyazódik maga a
médium (jogi szabályozás, gazdasági
erőviszonyok, kulturális környezet)
B) Másik oldal:
Milyen kontextust teremt azáltal, hogy
valamiféle valóságot konstruál
kínál fel a befogadói számára