2019-2024 · 2019. 8. 28. · ab\1187617hu.docx pe640.624v01-00 huegyesülve a sokféleségbenhu...

$: 2019-2024 · 2019. 8. 28. · AB\1187617HU.docx PE640.624v01-00 HUEgyesülve a sokféleségbenHU Európai Parlament 2019-2024 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2019/2028(BUD)$
AB\1187617HU.docx PE640.624v01-00

HU Egyesülve a sokféleségben HU

Európai Parlament2019-2024

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

2019/2028(BUD)

27.8.2019

KÖLTSÉGVETÉSI MÓDOSÍTÁSOK2020. évi költségvetés(2019/2028(BUD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Adina-Ioana Vălean

AB\1187617HU.docx 2/121 PE640.624v01-00

HU

AB

3

Módosítástervezet 5000 === ITRE/5000 ===

előterjesztette: Adina-Ioana Vălean, előadó

-------------------------------III. SZAKASZ — BIZOTTSÁG

01 04 05. jogcímcsoport — Az ESBA-garanciaalap feltöltése

A számadatok a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-

tervezet 2020. A Tanács álláspontja Különbözet Új összeg

Kötelezettségvállalások Kifizetések Kötelezettségv

állalások Kifizetések Kötelezettségvállalások Kifizetések Kötelezettségv

állalások Kifizetések Kötelezettségvállalások Kifizetések

01 04 05 166 879 000 1 000 000 000 152 852 000 1 088 216 000 62 852 000 1 088 216 000 90 000 000 152 852 000 1 088 216 000Tartalék

Összesen 166 879 000 1 000 000 000 152 852 000 1 088 216 000 62 852 000 1 088 216 000 90 000 000 152 852 000 1 088 216 000

Indokolás:A költségvetési tervezet visszaállítása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 01 01. jogcímcsoport — A „Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






02 01 01 88 743 647 88 743 647 91 369 060 91 369 060 91 143 254 91 143 254 225 806 225 806 91 369 060 91 369 060Tartalék

Összesen 88 743 647 88 743 647 91 369 060 91 369 060 91 143 254 91 143 254 225 806 225 806 91 369 060 91 369 060


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 01 02 01. jogcím — Külső munkatársak






02 01 02 01 6 866 110 6 866 110 7 088 788 7 088 788 7 004 413 7 004 413 84 375 84 375 7 088 788 7 088 788Tartalék

Összesen 6 866 110 6 866 110 7 088 788 7 088 788 7 004 413 7 004 413 84 375 84 375 7 088 788 7 088 788

4


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 01 03. jogcímcsoport — A „Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






02 01 03 5 949 448 5 949 448 5 993 597 5 993 597 5 835 532 5 835 532 158 065 158 065 5 993 597 5 993 597Tartalék

Összesen 5 949 448 5 949 448 5 993 597 5 993 597 5 835 532 5 835 532 158 065 158 065 5 993 597 5 993 597


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Giorgos Georgiou, Marisa Matias, Marc Botenga


02 01 04 01. jogcím — A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programhoz (COSME) kapcsolódó támogatási kiadások






02 01 04 01 2 800 000 2 800 000 3 117 349 3 117 349 3 117 349 3 117 349 1 000 000 1 000 000 4 117 349 4 117 349Tartalék

Összesen 2 800 000 2 800 000 3 117 349 3 117 349 3 117 349 3 117 349 1 000 000 1 000 000 4 117 349 4 117 349

Indokolás:A jelenlegi gazdasági helyzetben a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozások számára nyújtott finanszírozás élet-halál kérdése ebben – a tagállamok gazdasága számára oly fontos – ágazatban. Ezért fontos a kkv-k támogatását célzó finanszírozási lehetőségek megerősítése.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Giorgos Georgiou, Marisa Matias, Marc Botenga, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

-------------------------------

5

III. SZAKASZ — BIZOTTSÁG

02 01 04 05. jogcím — Az európai védelmi ipari fejlesztési programhoz kapcsolódó támogatási kiadások

A(z) számadatok,megjegyzések és a(z) hivatkozott jogi aktusok a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





02 01 04 05 1 750 000 1 750 000 500 000 500 000 500 000 500 000 -500 000 -500 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 1 750 000 1 750 000 500 000 500 000 500 000 500 000 -500 000 -500 000 p.m. p.m.

Megjegyzések:A következő szöveg törlése:

Az előirányzat az e jogcím alá tartozó program vagy intézkedések célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tanulmányokkal, szakértői találkozókkal, tájékoztatással és kiadványokkal kapcsolatos kiadások, valamint minden más technikai és igazgatási jellegű segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadás fedezésére szolgál, kivéve a Bizottság által eseti jellegű szolgáltatási szerződések keretében kiszervezett hatósági feladatokat.

Jogi hivatkozások:A következő szöveg törlése:

Lásd a 02 07 01. jogcímcsoportot.

Indokolás:A forrásokat az üzemanyag-/energiaszegénységre irányuló kísérleti projektre, a kkv-kra és az éghajlatváltozásra adandó válaszunk megerősítésére kell fordítani.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ville Niinistö, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság


02 01 04 05. jogcím — Az európai védelmi ipari fejlesztési programhoz kapcsolódó támogatási kiadások

A(z) számadatok és a(z)megjegyzések a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





02 01 04 05 1 750 000 1 750 000 500 000 500 000 500 000 500 000 -500 000 -500 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 1 750 000 1 750 000 500 000 500 000 500 000 500 000 -500 000 -500 000 p.m. p.m.



6

Indokolás:Az uniós költségvetés nem használható fel katonai célra. A tagállamoknak ehelyett a lehető legnagyobb mértékben egyesíteniük kell a nemzeti forrásokat egy, a katonai együttműködés céljára szolgáló, költségvetésen kívüli eszközben. Az ilyen nemzeti hozzájárulások a hatékony KBVP-képességek terén folytatott mélyreható együttműködésre vonatkozó egyértelmű politikai akarat és erős kötelezettségvállalások kifejeződései volnának.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Sandra Pereira, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, João Ferreira, Giorgos Georgiou


02 01 06 01. jogcím — Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség – Hozzájárulás a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programból (COSME)






02 01 06 01 9 908 109 9 908 109 10 526 223 10 526 223 10 526 223 10 526 223 4 473 777 4 473 777 15 000 000 15 000 000Tartalék

Összesen 9 908 109 9 908 109 10 526 223 10 526 223 10 526 223 10 526 223 4 473 777 4 473 777 15 000 000 15 000 000

Indokolás:A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása létfontosságú kérdés az ágazatban, és gazdasági szempontból a tagállamok számára is fontos. A kkv-k támogatási mechanizmusát ezért létre kell hozni és meg kell erősíteni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Adina-Ioana Vălean, előadó, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság


02 02 01. jogcímcsoport — A vállalkozói készség ösztönzése, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacra jutásának javítása






02 02 01 130 039 000 100 813 000 135 298 400 143 261 000 135 298 400 143 261 000 25 000 000 17 000 000 160 298 400 160 261 000Tartalék

Összesen 130 039 000 100 813 000 135 298 400 143 261 000 135 298 400 143 261 000 25 000 000 17 000 000 160 298 400 160 261 000

Indokolás:A COSME nagyon sikeres és túljegyzett program. A további előirányzatok célja több, már benyújtott projekt finanszírozása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


7



02 02 02. jogcímcsoport — A kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában






02 02 02 224 430 000 106 000 000 264 160 000 210 000 000 244 160 000 204 000 000 20 000 000 6 000 000 264 160 000 210 000 000Tartalék

Összesen 224 430 000 106 000 000 264 160 000 210 000 000 244 160 000 204 000 000 20 000 000 6 000 000 264 160 000 210 000 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










02 02 02 224 430 000 106 000 000 264 160 000 210 000 000 244 160 000 204 000 000 45 000 000 23 000 000 289 160 000 227 000 000Tartalék

Összesen 224 430 000 106 000 000 264 160 000 210 000 000 244 160 000 204 000 000 45 000 000 23 000 000 289 160 000 227 000 000

Indokolás:A COSME nagyon sikeres és túljegyzett program. A további előirányzatok célja több, már benyújtott projekt finanszírozása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Valérie Hayer, Patrizia Toia, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








02 02 02 224 430 000 106 000 000 264 160 000 210 000 000 244 160 000 204 000 000 30 270 000 26 000 000 274 430 000 230 000 000

8

2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-tervezet 2020. A Tanács álláspontja Különbözet Új összeg




Tartalék

Összesen 224 430 000 106 000 000 264 160 000 210 000 000 244 160 000 204 000 000 30 270 000 26 000 000 274 430 000 230 000 000

Indokolás:A (DG CONNECT és az EBA által közösen kidolgozott) digitalizációs kísérleti program 2019. szeptembertől a COSME hitelgarancia-eszközhöz fog tartozni. Jobb hozzáférést biztosít majd a kkv-k digitalizálási terveinek finanszírozásához, ezzel is kezelve az ilyen típusú beruházásokhoz nyújtott pénzügyi támogatás hiányát, ami általában nem tekinthető eszközökhöz vezető felhalmozásnak.

Egyre nagyobb szükség van a kkv-k digitalizációjára annak érdekében, hogy a jövőben olyan hatékony eszközökkel rendelkezzenek, amelyek biztosítani fogják versenyképességüket

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Manuel Bompard, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság


Az alábbiakkal egészítendő ki: 02 02 77 412019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





02 02 77 41 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000Tartalék

Összesen 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt – Az Európai Környezetvédelmi Alap létrehozása

Megjegyzések:A következő szöveg beszúrása:

Ha az energetikai átállás nehézségeket okoz a fosszilis és a nukleáris iparban dolgozó munkaerő újbóli elhelyezkedésében, javasoljuk egy olyan Európai Környezetvédelmi Alap létrehozását, amely képes:olyan programok finanszírozására, amelyek képesek biztosítani a rendelkezésre álló munkaerő újbóli elhelyezkedését;vissza nem térítendő támogatást adni:a munkaerőnek egészen újbóli elhelyezkedésükig nyújtott juttatások kifizetésére;szakmai átképzésének finanszírozásához azon munkavállalók számára, akiknek munkahelyet kell váltaniuk.

Indokolás:Ha az energetikai átállás nehézségeket okoz a fosszilis és a nukleáris iparban dolgozó munkaerő újbóli elhelyezkedésében, javasoljuk egy olyan Európai Környezetvédelmi Alap létrehozását, amely képes:

olyan programok finanszírozására, amelyek képesek biztosítani a rendelkezésre álló munkaerő újbóli elhelyezkedését;

vissza nem térítendő támogatást adni:

9

a munkaerőnek egészen újbóli elhelyezkedésükig nyújtott juttatások kifizetésére;

szakmai átképzésének finanszírozásához azon munkavállalók számára, akiknek munkahelyet kell váltaniuk.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: João Ferreira, Sandra Pereira, Giorgos Georgiou, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság


02 03 02 02. jogcím — Támogatás a kis- és középvállalkozásokat (kkv), valamint a társadalmi érdekcsoportokat a szabványügyi tevékenységekben képviselő szervezeteknek






02 03 02 02 4 256 000 3 500 000 4 246 000 4 000 000 4 246 000 4 000 000 1 754 000 1 500 000 6 000 000 5 500 000Tartalék

Összesen 4 256 000 3 500 000 4 246 000 4 000 000 4 246 000 4 000 000 1 754 000 1 500 000 6 000 000 5 500 000

Indokolás:Ez az előirányzat a szabványosítás területén a kkv-k és a fogyasztók érdekeit, valamint a környezeti és társadalmi érdekeket képviselő nonprofit szervezetek napi működésére és tevékenységeire fordított költségek fedezésére szolgál. A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása jelenleg létfontosságú kérdés az ágazatban, és gazdasági szempontból a tagállamok számára is rendkívül fontos. Ennek megfelelően a kkv-k támogatási mechanizmusát létre kell hozni és meg kell erősíteni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Eva Kaili, Miapetra Kumpula-Natri, Dan Nica, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság







02 03 77 10 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt - A digitális trendek és diszruptív technológiák megfigyelőközpontja


A technológiai szakemberek szerint a negyedik ipari forradalom korába vagy a második gépkorszakba léptünk. Ezt a korszakot az olyan, digitális technológiák vezető szerepe jellemzi, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a blokklánc, az adatelemzés, a dolgok internete, a szuperszámítógépek és a diszruptív gyártási technológiák, mint például a 3D-nyomtatás. Az egyenlet bonyolultabbá válik a biotechnológiában bekövetkező gyors fejleményekkel, így a génszerkesztéssel.

10

Az új korszak jelentős és páratlan lehetőségeket teremt, de jelentős kihívásokkal is jár. E lehetőségek és kihívások feltárása széttagoltan, a tudósok és elemzők különböző tudományos területei szerint történik, és így átfedésekhez és hiányosságokhoz vezet. Rendkívül fontos, hogy összefogjuk a különböző területek szakértőit, és olyan, koherens nézőpont jöjjön létre, amely konkrét minőségi és mennyiségi eredményekre vezet, hogy választ kapjunk a főbb etikai, kormányzási és szabályozási kihívásokra.A jövő már elérkezett. Csak a jövő előnyeit kell egyenlően elosztani mindenki számára. Az e cél elérésére irányuló stratégia a digitális trendek és diszruptív technológiák megfigyelőközpontjának létrehozására alapulhat, amely esetleg magában fogja foglalni a meglévő megfigyelőközpontok egyes részeit, és amely két szinten fog működni. Az első szinten a központi megfigyelőközpont fogja össze az európai intézményeket, az egyéb kormányzati szerveket, a politikai döntéshozókat, a tudósokat, a vállalatokat, a politikusokat, a civil társadalmat és a tudományos köröket, amelyek többdimenziós szinten együttműködnek egymással. Ezt követően a megfigyelőközpont ezeket az ismereteket és szakpolitikai ajánlásokat megosztja az EU technológiailag kevésbé fejlett régióiban kidolgozott és kifejlesztett regionális csomópontokkal és ökoszisztémákkal a helyi közösségek és a vállalkozói, oktatási és regionális klaszterek bevonása érdekében.A kísérleti projekt létrehozhatja a központi megfigyelőközpont infrastruktúráját és három-négy, kísérleti keretben létrehozott regionális csomópontot. A program sikerének meghatározó szerepe van a projekt több régióra történő kiterjesztésében.

Jogalap:A következő szöveg beszúrása:

Kísérleti projekt az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 54. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Indokolás:Az új digitális tendenciák és a diszruptív technológiák által előidézett kihívások gyorsan megváltoztatják a politikai, üzleti, oktatási és szociális környezetet. Koherens és kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség. Egy olyan megfigyelőközpont, amely összefogja a vezető érdekelt feleket, munkájukhoz multidiszciplináris környezetet biztosít, majd ezt a tudást a kevésbé fejlett területeken kialakított távoli csomópontokhoz és ökoszisztémákhoz továbbítja, a méltányosságot növelő agilis módszerként és stratégiaként működhet.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 04 02 01. jogcím — Vezető szerep az űrkutatásban






02 04 02 01 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 19 000 000 214 373 454 204 450 000Tartalék

Összesen 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 19 000 000 214 373 454 204 450 000


11

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










02 04 02 01 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 59 000 000 26 000 000 254 373 454 230 450 000Tartalék

Összesen 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 59 000 000 26 000 000 254 373 454 230 450 000

Indokolás:További előirányzatokra van szükség további projektekhez, az európai űrpolitika további erősítése érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Evžen Tošenovský, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Massimiliano Salini, Antonio Tajani








02 04 02 01 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 19 000 000 214 373 454 204 450 000Tartalék

Összesen 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 19 000 000 214 373 454 204 450 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Christophe Grudler, Martina Dlabajová, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

-------------------------------

12








02 04 02 01 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 83 312 036 61 335 000 278 685 490 265 785 000Tartalék

Összesen 195 022 867 169 500 000 214 373 454 204 450 000 195 373 454 204 450 000 83 312 036 61 335 000 278 685 490 265 785 000

Indokolás:A versenyképes és innovatív kutatási ipar és űripar előmozdítása érdekében – a Galileo és az EGNOS Bizottság által javasolt növelésen túl – növelni kell a HORIZONT 2020 programot - A vállalatokhoz kötődő kutatás - Ipari vezető szerep - Vezető szerep az űrkutatásban.

Az előirányzat célja: az európai űripar versenyképességének, függetlenségének és innovációs képességének megalapozása, az űrtechnológiai fejlődés megalapozása, a világűrből származó adatok kiaknázásának megalapozása, továbbá a nemzetközi űrpartnerségeket támogató európai kutatás megalapozása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 04 02 03. jogcím — Az innováció fokozása a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében






02 04 02 03 46 542 776 46 379 796 50 601 570 45 197 000 46 601 570 45 197 000 4 000 000 50 601 570 45 197 000Tartalék

Összesen 46 542 776 46 379 796 50 601 570 45 197 000 46 601 570 45 197 000 4 000 000 50 601 570 45 197 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Giorgos Georgiou, Marisa Matias, Marc Botenga








02 04 02 03 46 542 776 46 379 796 50 601 570 45 197 000 46 601 570 45 197 000 9 000 000 3 000 000 55 601 570 48 197 000Tartalék

Összesen 46 542 776 46 379 796 50 601 570 45 197 000 46 601 570 45 197 000 9 000 000 3 000 000 55 601 570 48 197 000

13

Indokolás:Több pénzre van szükség a kkv-k támogatásához.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










02 04 02 03 46 542 776 46 379 796 50 601 570 45 197 000 46 601 570 45 197 000 24 000 000 20 000 000 70 601 570 65 197 000Tartalék

Összesen 46 542 776 46 379 796 50 601 570 45 197 000 46 601 570 45 197 000 24 000 000 20 000 000 70 601 570 65 197 000

Indokolás:Az innováció képessége döntő fontosságú a társadalmi kihívások leküzdésében és az éghajlati szempontból semleges gazdaság legkésőbb 2050-ig történő megvalósításában. Annak ellenére, hogy az európai gazdaság egyik fő pillérét és az innováció fő forrását jelentik, a kkv-k különféle strukturális kihívásokkal szembesülnek például a méretükből, az eszközvolumenükből és az üzleti modellekből adódóan, és ezért az innováció szempontjából különleges támogatásra van szükségük.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 04 03 01. jogcím — Az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásra rugalmasan reagáló gazdaság, valamint a fenntartható nyersanyagellátás megvalósítása






02 04 03 01 85 311 712 57 684 349 93 815 989 68 500 000 93 815 989 68 500 000 20 000 000 20 000 000 113 815 989 88 500 000Tartalék

Összesen 85 311 712 57 684 349 93 815 989 68 500 000 93 815 989 68 500 000 20 000 000 20 000 000 113 815 989 88 500 000

Indokolás:Az éghajlatváltozás jelentette társadalmi kihívások megválaszolása érdekében növelni kell a fenntartható közlekedésre irányuló kutatást és beruházásokat.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

14


02 04 77 03. jogcím — Előkészítő intézkedés – Védelmi kutatás






02 04 77 03 25 000 000 29 000 000 p.m. 18 000 000 p.m. 18 000 000 -18 000 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 25 000 000 29 000 000 p.m. 18 000 000 p.m. 18 000 000 -18 000 000 p.m. p.m.


Az előirányzat az előkészítő intézkedés keretében előző évekből fennmaradt fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál.


A Bizottság közleménye (2017. június 7.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: az Európai Védelmi Alap felállítása (COM(2017)0295).

Indokolás:A forrásokat az energiaszegénység kezelésére, a kkv-k támogatására és az éghajlatváltozásra adandó válaszunk megerősítésére kell felhasználni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 04 77 03. jogcím — Előkészítő intézkedés – Védelmi kutatás









Az előirányzat az előkészítő intézkedés keretében előző évekből fennmaradt fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál.


A Bizottság közleménye (2017. június 7.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: az Európai Védelmi Alap felállítása (COM(2017)0295).

15


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 04 77 07. jogcím — Előkészítő intézkedés – Az új uniós GOVSATCOM-program előkészítése

A(z) számadatok,megjegyzések és a(z) Jogalapok a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-








Az előirányzat az előkészítő intézkedés keretében az előző évekből fennmaradt fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál.

Az előkészítő intézkedés számos előkészítő tevékenységet támogat, amelyek nélkülözhetetlenek az operatív program 2021-től kezdődő sikeres elindításához, mint például:

– ipari rendszerekre vonatkozó tanulmányok a GOVSATCOM-platform, a felhasználók és a szolgáltatók zökkenőmentes összekapcsolására szolgáló új földi infrastruktúra számára,

– a GOVSATCOM-platform és a szolgáltatási elemek fejlesztése és prototípusuk kialakítása,

– különböző polgári alkalmazási forgatókönyvek létrehozása és bemutatása a válságkezelés, a polgári védelem, a felügyelet és a kulcsfontosságú infrastruktúrák kezelése terén,

– egyéb előkészítő tevékenységek, beleértve a GOVSATCOM-kínálat és -kereslet elemzését a 2020-as évek közepéig tartó időszakon túlmenően.

Jogalap:A következő szöveg törlése:

Előkészítő intézkedés az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelete (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) 58. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Indokolás:Az űrprogramot nem szabad militarizálni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

16




02 05 01. jogcímcsoport — A globális műholdas rádiónavigációs infrastruktúra és szolgáltatások (Galileo) 2020-ig megvalósuló kifejlesztése és nyújtása






02 05 01 562 718 000 720 000 000 957 528 300 750 000 000 957 528 300 750 000 000 10 000 000 7 000 000 967 528 300 757 000 000Tartalék

Összesen 562 718 000 720 000 000 957 528 300 750 000 000 957 528 300 750 000 000 10 000 000 7 000 000 967 528 300 757 000 000

Indokolás:A hibamentes műveletek biztosításához szükséges további előirányzatok.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 05 11. jogcímcsoport — Európai GNSS Ügynökség






02 05 11 32 628 363 32 628 363 34 232 619 34 232 619 34 232 619 34 232 619 4 000 000 4 000 000 38 232 619 38 232 619Tartalék

Összesen 32 628 363 32 628 363 34 232 619 34 232 619 34 232 619 34 232 619 4 000 000 4 000 000 38 232 619 38 232 619

Indokolás:A további előirányzatok a kért további álláshelyek finanszírozásához szükségesek. Emellett az új rendelettel összhangban előkészítő intézkedésekre is szükség van: Ezek a tevékenységek a Kopernikusz alsóbb szinten lévő jövőbeli fő feladatát érintik: a piac fejlesztése, a felhasználók általi igénybevétel, a népszerűsítés és a kommunikáció, a további kutatás, valamint a GovSatCom esetében a jövőbeli átruházott feladatok: központ kialakítása, fejlesztés, működés és összevonás és üzembiztonság; piacfejlesztés, a felhasználók általi igénybevétel, népszerűsítés és kommunikáció, további kutatás.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Massimiliano Salini, Antonio Tajani, Evžen Tošenovský, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

-------------------------------

17








02 05 11 32 628 363 32 628 363 34 232 619 34 232 619 34 232 619 34 232 619 6 430 000 6 430 000 40 662 619 40 662 619Tartalék

Összesen 32 628 363 32 628 363 34 232 619 34 232 619 34 232 619 34 232 619 6 430 000 6 430 000 40 662 619 40 662 619

Indokolás:Ez az előirányzat a személyzeti álláshelyek számának növelésére, valamint az Űrprogramot létrehozó rendelet (2018/0236 (COD)) által az ügynökségre ruházott új feladattal kapcsolatos előkészítő intézkedések végrehajtására szolgál. Az ügynökség finanszírozási hiánnyal küzd a Galileo és az EGNOS biztonsága tekintetében. 2020-ra további álláshelyeket kell biztosítani e kritikus feladatok ellátására (18 ideiglenes alkalmazott + 2,43 millió EUR). Emellett az ügynökségek egyes előkészítő tevékenységeinek 2021. január 1-jére (az új rendelet hatálybalépésének időpontja) be kell fejeződniük (+ 4 millió EUR).

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Jens Geier, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








02 05 11 32 628 363 32 628 363 34 232 619 34 232 619 34 232 619 34 232 619 1 377 381 1 377 381 35 610 000 35 610 000Tartalék

Összesen 32 628 363 32 628 363 34 232 619 34 232 619 34 232 619 34 232 619 1 377 381 1 377 381 35 610 000 35 610 000

Indokolás:A GSA jelentős humánerőforrás-finanszírozási hiánnyal küzd a Galileo kiberbiztonsági és kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás tekintetében, amelyet sürgősen orvosolni kell. A tanácsadó és szerződéses alkalmazottak alkalmazásának koncepciója már nem életképes, és az EU-nak saját hatásköröket kell kiépítenie a Galileo-szolgáltatások biztos és biztonságos biztosítása, valamint a kritikus program késésének elkerülése érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ville Niinistö, Marian-Jean Marinescu, Evžen Tošenovský, Eva Kaili, Patrizia Toia, Ignazio Corrao, Manuel Bompard, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

-------------------------------

18


Az alábbiakkal egészítendő ki: 02 05 77

Címsor:Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések







02 05 77 01 500 000 350 000 500 000 350 000Tartalék

Összesen 500 000 350 000 500 000 350 000

Címsor:Kísérleti projekt — A Galileo és az EGNOS alkalmazása a szívmegálláshoz kapcsolódó halálesetek számának csökkentésére


A hirtelen szívmegállás az Európai Unióban bekövetkező elhalálozások 20%-áért felelős. Ez a szám jelentősen alacsonyabb lehetne, ha minden áldozat esetében azonnali mellkas-kompressziót és defibrillálást végeznének. Kutatások igazolják, hogy a szívleállást követő 3 percen belül elvégzett első defibrillálás 74%-os túlélési arányt eredményez. Ugyanakkor a szívleállás áldozatainak csak kevesebb mint 5%-án hajtanak végre korai mellkas-kompressziót és defibrillálást.Manapság egyre több tájékoztató kampányt folytatnak a kardiopulmonáris újraélesztés (CPR) megtanulása és az automata külső defibrillátorok (AED-k) magánszemélyek, magánszervezetek vagy közhatóságok általi beszerzésének elősegítése érdekében. Azonban mások számára - ideértve a segélyhívó szolgálatokat is - ezen eszközök elhelyezkedése nem ismeretes. Ez olyan helyzetet eredményez, amelyben a szívinfarktus áldozatait nem lehet időben újraéleszteni Ezért elengedhetetlen olyan alkalmazások kifejlesztése és előmozdítása, amelyek célja a nyilvánosan elérhető AED-k feltérképezése. Ugyanakkor az európai globális navigációs műholdrendszerek, az EGNOS és a Galileo hozzáadott értéke a helyfüggő szolgáltatások esetében már bebizonyosodott. Ezeket az alkalmazásokat arra is kellene használni, hogy az AED-k elhelyezkedési helyének megállapításával életet mentsenek. Az összes rendelkezésre álló AED nyilvántartását elérhetővé kell tenni a segélyhívók számára, akik a segélyhívó szolgálatokat hívó személyt a legközelebbi defibrillátorhoz irányíthatnák. Amennyiben lehetséges, a nyilvántartást közvetlenül a polgárok rendelkezésére kell bocsátani. Figyelembe kell azonban venni, hogy:- egyes defibrillátorok nem állnak rendelkezésre 24 órában a hét minden napján, mivel olyan helyeken lehetnek, amelyek bizonyos időpontokban zárva vannak (irodák, üzletek, iskolák stb.).- egyes esetekben, például a nagy épületek esetében, előfordulhat, hogy a defibrillátor címe nem ad elegendő információt ahhoz, hogy gyorsan megtaláljuk. A helymeghatározási adatoknak ezért olyan, fontos információkat is tartalmazniuk kell, mint például az emelet.- a defibrillátor jó működésére vonatkozó adatok szintén nagyon fontos információt képeznek. A korszerű defibrillátorok például ma már képesek kommunikálni a készülék töltöttségi szintjét.A nyilvántartásban szereplő adatokat kétféle módszerrel kell elérhetővé tenni:

19

1. a Galileo lapkakészletek AED-kbe történő integrálásával, hogy a készülékek pontos elhelyezkedését megfelelően lehessen követni, és2. a lapkakészletekkel nem rendelkező AED-k adatainak kézzel történő bevitelével.Ezért e projekt célja, hogy bemutassa a Galileo hozzáadott értékét az életmentés terén. Tekintettel a jelek pontossága és rendelkezésre állása terén megvalósuló teljesítményére, az európai globális navigációs műholdprogram hozzájárulna ahhoz, hogy a szívrohamok áldozatai esetében lerövidüljön a beavatkozási idő. E kérdést illetően emlékeztetni kell arra, hogy a mellkaskompresszió vagy defibrilláció elvégzése előtti minden egyes perc elvesztésével 10% -kal csökken az áldozat túlélési aránya. E kísérleti projekt központi célkitűzése ezért az alábbiakat foglalja magában: a nyilvánosan elérhető AED-k nyilvántartása optimális kidolgozásának, megszervezésének és irányításának elemzése, a Galileo által biztosított helymeghatározási adatok felhasználása mellettalternatív megoldás megtalálása egy Galileón alapuló nyilvántartásra



Indokolás:Bebizonyosodott, hogy a hirtelen szívleállás áldozatainak túlélési aránya jelentősen nőhet, ha rajtuk kardiopulmonális újraélesztést és korai defibrillálást végeznek. Noha számos AED ma már rendelkezésre áll és sokakat kiképeztek arra, hogyan kell kardiopulmonális újraélesztést végezni, hiányzik az információ az eszközök fellelhetőségéről. A kísérleti projekt célja ezért az lenne, hogy a nyilvánosan elérhető AED-k feltérképezésével bizonyítsa a Galileo hozzáadott értékét a szívmegálláshoz kapcsolódó halálesetek számának csökkentése terén.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




02 07 01. jogcímcsoport — Európai védelmi ipari fejlesztési program






02 07 01 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.


A fejlesztési program célja fellépések kidolgozása és technológiafejlesztések támogatása a védelmi területen. Uniós támogatásban kizárólag a legalább két tagállamból származó legalább három vállalkozás részvételével megvalósuló együttműködési projektek részesülnek. A projektek a bizottsági eljárásnak megfelelően kerülnek kiválasztásra, és teljes mértékben összhangban kell állniuk a tagállamok által a védelmi képességek

20

tekintetében jóváhagyott prioritásokkal. Prototípus-fejlesztések vonatkozásában az uniós finanszírozás az összköltségek csak egy bizonyos hányadát támogatja, míg a fennmaradó költségeket rendszerint a tagállamok fedezik majd. Egyéb fellépések és technológiák vonatkozásában az uniós finanszírozás akár az összes költségre kiterjedhet. Az uniós költségvetésből fedezett költségek végleges hányada a bizottsági eljárási szabályoknak megfelelően elkészült munkaprogramban kerül meghatározásra. A program csak a következő két évre vonatkozik: 2019 és 2020.


Az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló, 2018. július 18-i (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).

Indokolás:A forrásokat az energiaszegénység elleni küzdelemre, a kkv-k támogatására és az éghajlatváltozásra adandó válaszunk megerősítésére kell fordítani.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










02 07 01 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.


A fejlesztési program célja fellépések kidolgozása és technológiafejlesztések támogatása a védelmi területen. Uniós támogatásban kizárólag a legalább két tagállamból származó legalább három vállalkozás részvételével megvalósuló együttműködési projektek részesülnek. A projektek a bizottsági eljárásnak megfelelően kerülnek kiválasztásra, és teljes mértékben összhangban kell állniuk a tagállamok által a védelmi képességek tekintetében jóváhagyott prioritásokkal. Prototípus-fejlesztések vonatkozásában az uniós finanszírozás az összköltségek csak egy bizonyos hányadát támogatja, míg a fennmaradó költségeket rendszerint a tagállamok fedezik majd. Egyéb fellépések és technológiák vonatkozásában az uniós finanszírozás akár az összes költségre kiterjedhet. Az uniós költségvetésből fedezett költségek végleges hányada a bizottsági eljárási szabályoknak megfelelően elkészült munkaprogramban kerül meghatározásra. A program csak a következő két évre vonatkozik: 2019 és 2020.



21


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










02 07 01 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -192 000 000 -150 890 000 62 500 000 49 110 000Tartalék

Összesen 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -192 000 000 -150 890 000 62 500 000 49 110 000

Indokolás:Az EU-nak nem szabad feleslegesen pénzt költenie a védelmi fejlesztésre, mivel ezt a pénzt jobban fel lehetne használni az olyan uniós prioritásokra, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az igazságos átmenet és a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: João Ferreira, Sandra Pereira, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








02 07 01 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.


A fejlesztési program célja fellépések kidolgozása és technológiafejlesztések támogatása a védelmi területen. Uniós támogatásban kizárólag a legalább két tagállamból származó legalább három vállalkozás részvételével megvalósuló együttműködési projektek részesülnek. A projektek a bizottsági eljárásnak megfelelően kerülnek kiválasztásra, és teljes mértékben összhangban kell állniuk a tagállamok által a védelmi képességek tekintetében jóváhagyott prioritásokkal. Prototípus-fejlesztések vonatkozásában az uniós finanszírozás az összköltségek csak egy bizonyos hányadát támogatja, míg a fennmaradó költségeket rendszerint a

22

tagállamok fedezik majd. Egyéb fellépések és technológiák vonatkozásában az uniós finanszírozás akár az összes költségre kiterjedhet. Az uniós költségvetésből fedezett költségek végleges hányada a bizottsági eljárási szabályoknak megfelelően elkészült munkaprogramban kerül meghatározásra. A program csak a következő két évre vonatkozik: 2019 és 2020.



Indokolás:A béke, a szolidaritás és az egyenlő jogokkal rendelkező, szuverén államok közötti együttműködés előmozdításának az EU egyik prioritását kell képeznie.

Az ezen alapból végrehajtott átcsoportosításnak a 13 06 01. jogcímcsoport javára kell történnie („Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra”).

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




05 09 03 01. jogcím — Megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből






05 09 03 01 287 147 225 211 249 489 322 162 041 246 618 066 312 162 041 246 618 066 10 000 000 322 162 041 246 618 066Tartalék

Összesen 287 147 225 211 249 489 322 162 041 246 618 066 312 162 041 246 618 066 10 000 000 322 162 041 246 618 066


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




06 03 03 01. jogcím — Forráshatékony, környezetbarát, biztonságos és gördülékeny európai közlekedési rendszer kialakítása






06 03 03 01 69 381 686 55 486 437 82 293 876 72 392 254 82 293 876 72 392 254 20 000 000 20 000 000 102 293 876 92 392 254

23





Tartalék

Összesen 69 381 686 55 486 437 82 293 876 72 392 254 82 293 876 72 392 254 20 000 000 20 000 000 102 293 876 92 392 254


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




06 03 07 31. jogcím — Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer megvalósítását célzó közös vállalkozás (SESAR) – Támogatási kiadások






06 03 07 31 3 252 411 3 252 411 16 340 354 3 268 071 3 340 354 2 268 071 13 000 000 1 000 000 16 340 354 3 268 071Tartalék

Összesen 3 252 411 3 252 411 16 340 354 3 268 071 3 340 354 2 268 071 13 000 000 1 000 000 16 340 354 3 268 071


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




06 03 07 32. jogcím — Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer megvalósítását célzó közös vállalkozás (SESAR)






06 03 07 32 106 747 589 107 837 182 104 455 700 106 611 934 104 455 700 106 611 934 -104 455 700 -106 611 934 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 106 747 589 107 837 182 104 455 700 106 611 934 104 455 700 106 611 934 -104 455 700 -106 611 934 p.m. p.m.


Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer megvalósítását célzó közös vállalkozás (SESAR) hozzájárul a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtásához és különösen az „erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadás nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása” társadalmi kihívás megvalósításához. Célja, hogy az Európai Unióban a légiforgalmi szolgáltatások fejlesztésére

24

irányuló kutatási és innovációs tevékenységeknek a SESAR 2020 munkaprogram szerinti és az európai ATM-főtervvel összhangban történő összefogása és koordinációja révén biztosítsa az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer korszerűsítését.


A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 3-i 2013/743/EU tanácsi határozat (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK rendeletnek a közös vállalkozás időtartamának 2024-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 16-i 721/2014/EU tanácsi rendelet (HL L 192., 2014.7.1., 1. o.).

„Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

Indokolás:Az Európai Számvevőszék 11/2019 sz. jelentése megállapította, hogy a SESAR keretében nyújtott uniós finanszírozás nagyrészt szükségtelen volt, és hogy a finanszírozás kezelésében különböző hiányosságok mutatkoznak, mint például a megfelelő prioritás-kezelés és a hatékonyság hiánya, valamint az esetleges összeférhetetlenség. Ezért a SESAR költségvetési sorát az uniós pénzügyi támogatás teljes felülvizsgálata és a projekt átstrukturálása, valamint a szorosabb nyomonkövetési mechanizmusok létrehozása előtt be kell fagyasztani.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




06 03 07 33. jogcím — Shift2Rail (S2R) közös vállalkozás – Támogatási kiadások






06 03 07 33 1 623 000 1 623 000 5 194 004 1 031 451 1 694 004 1 031 451 3 500 000 5 194 004 1 031 451Tartalék

Összesen 1 623 000 1 623 000 5 194 004 1 031 451 1 694 004 1 031 451 3 500 000 5 194 004 1 031 451


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


25



08 01 01. jogcímcsoport — A „Kutatás és innováció” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






08 01 01 6 338 833 6 338 833 6 207 137 6 207 137 5 981 331 5 981 331 225 806 225 806 6 207 137 6 207 137Tartalék

Összesen 6 338 833 6 338 833 6 207 137 6 207 137 5 981 331 5 981 331 225 806 225 806 6 207 137 6 207 137


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Adina-Ioana Vălean, előadó








08 01 02 01 314 688 314 688 321 492 321 492 237 117 237 117 84 375 84 375 321 492 321 492Tartalék

Összesen 314 688 314 688 321 492 321 492 237 117 237 117 84 375 84 375 321 492 321 492


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 01 03. jogcímcsoport — A „Kutatás és innováció” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






08 01 03 424 961 424 961 407 173 407 173 249 108 249 108 158 065 158 065 407 173 407 173Tartalék

Összesen 424 961 424 961 407 173 407 173 249 108 249 108 158 065 158 065 407 173 407 173

26


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 01 05 01. jogcím — A kutatási és innovációs programokat végrehajtó tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások – Horizont 2020






08 01 05 01 96 674 662 96 674 662 99 202 032 99 202 032 98 702 032 98 702 032 500 000 500 000 99 202 032 99 202 032Tartalék

Összesen 96 674 662 96 674 662 99 202 032 99 202 032 98 702 032 98 702 032 500 000 500 000 99 202 032 99 202 032


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 01 05 11. jogcím — A kutatási és innovációs programokat végrehajtó tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások – Euratom-program






08 01 05 11 10 268 772 10 268 772 9 571 680 9 571 680 9 571 680 9 571 680 -9 571 680 -9 571 680 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 10 268 772 10 268 772 9 571 680 9 571 680 9 571 680 9 571 680 -9 571 680 -9 571 680 p.m. p.m.


Ez az előirányzat a kutatási és innovációs programokat: az Euratom-programot végrehajtó és az engedélyezett létszámtervek alapján a nukleáris programok közvetett cselekvéseivel összefüggésben foglalkoztatott tisztviselőkre és ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó kiadások fedezésére szolgál, beleértve az uniós küldöttségeken foglalkoztatott munkatársakat is.

A tagjelölt és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok által az uniós programokban való részvétel céljából adott hozzájárulásokból származó, a bevételi kimutatás 6 0 3 1. jogcíme alá tartozó bevételekből a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b), e) és f) pontja szerint további előirányzatok nyújthatók.

27


Lásd a 08 03. alcímet.

Indokolás:A nukleáris energia nem fenntartható, nagyon jelentős a nukleáris balesetek kockázata az elöregedő létesítményekben, a globális felmelegedés veszélyezteti az atomerőművek hűtési kapacitását, és a nukleáris hulladék kezelése továbbra is megoldatlan kérdés marad. A magfúzió hiú ábránd, amely képtelen az éghajlatváltozás okozta válsághelyzet kezelésére. A tagállamok fele nem, vagy már nem használ nukleáris energiát; nem normális dolog, hogy az egész Unió költségvetését az Euratom finanszírozására fordítsák, amelyet fel kellene oszlatni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 01 05 12. jogcím — A kutatási és innovációs programokat végrehajtó külső munkatársak – Euratom-program






08 01 05 12 952 000 952 000 971 040 971 040 971 040 971 040 -971 040 -971 040 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 952 000 952 000 971 040 971 040 971 040 971 040 -971 040 -971 040 p.m. p.m.


Ez az előirányzat a kutatási és innovációs programokat: az Euratom-programot a nukleáris programok közvetett cselekvései vonatkozásában végrehajtó külső munkatársak igénybevételével kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál, beleértve az uniós küldöttségeken alkalmazott külső munkatársakat is.





28

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 01 05 13. jogcím — A kutatási és innovációs programokkal kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások – Euratom-program






08 01 05 13 3 391 764 3 391 764 3 468 000 3 468 000 3 468 000 3 468 000 -3 468 000 -3 468 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 3 391 764 3 391 764 3 468 000 3 468 000 3 468 000 3 468 000 -3 468 000 -3 468 000 p.m. p.m.


Ez az előirányzat a kutatási és innovációs programoknak: az Euratom-programnak a nukleáris programok közvetett cselekvései vonatkozásában végzett teljes irányítására vonatkozó egyéb igazgatási kiadások fedezésére szolgál, beleértve az uniós küldöttségeken alkalmazott munkatársakkal kapcsolatban felmerülő egyéb igazgatási kiadásokat is.


Célja továbbá, hogy fedezze a program vagy projektek meghatározásával, előkészítésével, irányításával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével és felülvizsgálatával kapcsolatos technikai és igazgatási jellegű segítségnyújtáshoz, így például a konferenciákhoz, műhelytalálkozókhoz, szemináriumokhoz, informatikai rendszerek fejlesztéséhez és karbantartásához, kiküldetésekhez, képzésekhez és reprezentációhoz kapcsolódó kiadásokat.





29

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 01 01. jogcím — A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül






08 02 01 01 1 969 672 172 1 624 989 887 2 169 970 133 1 978 553 728 2 051 470 133 1 965 553 728 118 500 000 13 000 000 2 169 970 133 1 978 553 728Tartalék

Összesen 1 969 672 172 1 624 989 887 2 169 970 133 1 978 553 728 2 051 470 133 1 965 553 728 118 500 000 13 000 000 2 169 970 133 1 978 553 728


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 01 01. jogcím — A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül






08 02 01 01 1 969 672 172 1 624 989 887 2 169 970 133 1 978 553 728 2 051 470 133 1 965 553 728 168 500 000 46 000 000 2 219 970 133 2 011 553 728Tartalék

Összesen 1 969 672 172 1 624 989 887 2 169 970 133 1 978 553 728 2 051 470 133 1 965 553 728 168 500 000 46 000 000 2 219 970 133 2 011 553 728

Indokolás:A kiváló tudomány létfontosságú Európa versenyképességének megőrzése szempontjából. A további kutatási projekteket további előirányzatok révén kell finanszírozni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

30


08 02 01 02. jogcím — A kutatás megerősítése a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák területén






08 02 01 02 45 400 000 p.m. p.m. 35 423 585 p.m. p.m. 35 423 585 p.m. 35 423 585Tartalék

Összesen 45 400 000 p.m. p.m. 35 423 585 p.m. p.m. 35 423 585 p.m. 35 423 585


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 01 03. jogcím — Az európai kutatási infrastruktúra megerősítése, ideértve az elektronikus infrastruktúrát is






08 02 01 03 235 362 607 187 233 718 247 270 417 198 815 486 235 770 417 198 815 486 11 500 000 247 270 417 198 815 486Tartalék

Összesen 235 362 607 187 233 718 247 270 417 198 815 486 235 770 417 198 815 486 11 500 000 247 270 417 198 815 486


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 01 03. jogcím — Az európai kutatási infrastruktúra megerősítése, ideértve az elektronikus infrastruktúrát is






08 02 01 03 235 362 607 187 233 718 247 270 417 198 815 486 235 770 417 198 815 486 26 900 000 15 400 000 262 670 417 214 215 486Tartalék

Összesen 235 362 607 187 233 718 247 270 417 198 815 486 235 770 417 198 815 486 26 900 000 15 400 000 262 670 417 214 215 486

31

Indokolás:A módosítás teljes körűen vissza kívánja állítani e költségvetési sor eredeti éves profilját, a terveknek megfelelően a kötelezettségvállalási előirányzatok Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjának feltöltését célzó átcsoportosítását megelőzően. Ezt a növelést az 1A. alfejezet alatt rendelkezésre álló tartaléksávból fedezik.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 02 01. jogcím — Vezető szerep a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a lézertechnológia, a biotechnológia és a korszerű gyártás és feldolgozás területén






08 02 02 01 535 119 776 498 152 158 596 300 594 518 793 206 536 300 594 510 793 206 60 000 000 8 000 000 596 300 594 518 793 206Tartalék

Összesen 535 119 776 498 152 158 596 300 594 518 793 206 536 300 594 510 793 206 60 000 000 8 000 000 596 300 594 518 793 206


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 02 01. jogcím — Vezető szerep a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a lézertechnológia, a biotechnológia és a korszerű gyártás és feldolgozás területén






08 02 02 01 535 119 776 498 152 158 596 300 594 518 793 206 536 300 594 510 793 206 109 600 000 57 600 000 645 900 594 568 393 206Tartalék

Összesen 535 119 776 498 152 158 596 300 594 518 793 206 536 300 594 510 793 206 109 600 000 57 600 000 645 900 594 568 393 206


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


32



08 02 02 02. jogcím — A kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségeinek bővítése a kutatás és az innováció finanszírozásának segítésére






08 02 02 02 435 388 299 324 237 047 463 764 801 120 856 938 435 764 801 120 856 938 28 000 000 463 764 801 120 856 938Tartalék

Összesen 435 388 299 324 237 047 463 764 801 120 856 938 435 764 801 120 856 938 28 000 000 463 764 801 120 856 938


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 02 03 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 12 500 000 58 696 783 31 186 450Tartalék

Összesen 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 12 500 000 58 696 783 31 186 450


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 02 03 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 15 500 000 1 000 000 61 696 783 32 186 450Tartalék

Összesen 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 15 500 000 1 000 000 61 696 783 32 186 450

33

Indokolás:A jelenlegi gazdasági helyzetben a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozások számára nyújtott támogatás élet-halál kérdése ebben – a tagállamok gazdasága számára oly fontos – ágazatban. Ezért fontos a kkv-k támogatását szolgáló mechanizmusok megerősítése.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 02 03 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 37 500 000 25 000 000 83 696 783 56 186 450Tartalék

Összesen 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 37 500 000 25 000 000 83 696 783 56 186 450

Indokolás:Az innováció képessége döntő fontosságú a társadalmi kihívások leküzdésében és az éghajlati szempontból semleges gazdaság legkésőbb 2050-ig történő megvalósításában. Annak ellenére, hogy az európai gazdaság egyik fő pillérét és az innováció fő forrását jelentik, a kkv-k különféle strukturális kihívásokkal szembesülnek például a méretükből, az eszközvolumenükből és az üzleti modellekből adódóan, és ezért az innováció szempontjából különleges támogatásra van szükségük.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 02 03 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 15 500 000 3 000 000 61 696 783 34 186 450Tartalék

Összesen 46 085 771 30 811 397 58 696 783 31 186 450 46 196 783 31 186 450 15 500 000 3 000 000 61 696 783 34 186 450


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


34



08 02 03 01. jogcím — Az egész életen át tartó egészség és jólét javítása






08 02 03 01 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 6 000 000 648 685 745 597 667 007Tartalék

Összesen 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 6 000 000 648 685 745 597 667 007


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 03 01 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 8 000 000 1 000 000 650 685 745 598 667 007Tartalék

Összesen 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 8 000 000 1 000 000 650 685 745 598 667 007

Indokolás:Több pénzre van szükség az egész életen át tartó egészség és jólét biztosításához.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 03 01 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 55 900 000 49 900 000 698 585 745 647 567 007Tartalék

Összesen 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 55 900 000 49 900 000 698 585 745 647 567 007

35


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 03 02. jogcím — Megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekből és más bioalapú termékekből






08 02 03 02 177 650 893 162 170 942 288 728 659 196 048 586 260 528 659 196 048 586 28 200 000 288 728 659 196 048 586Tartalék

Összesen 177 650 893 162 170 942 288 728 659 196 048 586 260 528 659 196 048 586 28 200 000 288 728 659 196 048 586


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Giorgos Georgiou, Marisa Matias, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








08 02 03 02 177 650 893 162 170 942 288 728 659 196 048 586 260 528 659 196 048 586 30 200 000 1 000 000 290 728 659 197 048 586Tartalék

Összesen 177 650 893 162 170 942 288 728 659 196 048 586 260 528 659 196 048 586 30 200 000 1 000 000 290 728 659 197 048 586

Indokolás:Több pénzre van szükség biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekből és más bioalapú termékekből álló megfelelő tartalékok biztosítása érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

36








08 02 03 02 177 650 893 162 170 942 288 728 659 196 048 586 260 528 659 196 048 586 46 400 000 18 200 000 306 928 659 214 248 586Tartalék

Összesen 177 650 893 162 170 942 288 728 659 196 048 586 260 528 659 196 048 586 46 400 000 18 200 000 306 928 659 214 248 586


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 03 03. jogcím — Áttérés egy megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre






08 02 03 03 337 583 939 292 185 559 378 723 375 371 904 517 378 723 375 371 904 517 50 000 000 50 000 000 428 723 375 421 904 517Tartalék

Összesen 337 583 939 292 185 559 378 723 375 371 904 517 378 723 375 371 904 517 50 000 000 50 000 000 428 723 375 421 904 517

Indokolás:Az éghajlatváltozás jelentette társadalmi kihívások megválaszolása és az uniós energiapolitika végrehajtása érdekében jelentősen növelni kell a fenntartható energiára irányuló kutatást és beruházásokat. Az uniós kutatási alapoknak olyan fenntartható energiaforrások fejlesztésére és kiaknázására is kell irányulniuk, amelyek már elérhetők, vagy a belátható jövőben elérhetők lesznek, hogy teljesüljenek a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlati és energiacélok.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

37








08 02 03 03 337 583 939 292 185 559 378 723 375 371 904 517 378 723 375 371 904 517 25 900 000 25 900 000 404 623 375 397 804 517Tartalék

Összesen 337 583 939 292 185 559 378 723 375 371 904 517 378 723 375 371 904 517 25 900 000 25 900 000 404 623 375 397 804 517


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 03 04. jogcím — Erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadások nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása






08 02 03 04 295 546 905 239 845 116 266 184 054 281 336 863 231 584 054 271 036 863 34 600 000 10 300 000 266 184 054 281 336 863Tartalék

Összesen 295 546 905 239 845 116 266 184 054 281 336 863 231 584 054 271 036 863 34 600 000 10 300 000 266 184 054 281 336 863


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 03 04 295 546 905 239 845 116 266 184 054 281 336 863 231 584 054 271 036 863 59 600 000 35 300 000 291 184 054 306 336 863Tartalék

Összesen 295 546 905 239 845 116 266 184 054 281 336 863 231 584 054 271 036 863 59 600 000 35 300 000 291 184 054 306 336 863

38


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 03 04 295 546 905 239 845 116 266 184 054 281 336 863 231 584 054 271 036 863 76 000 000 51 700 000 307 584 054 322 736 863Tartalék

Összesen 295 546 905 239 845 116 266 184 054 281 336 863 231 584 054 271 036 863 76 000 000 51 700 000 307 584 054 322 736 863


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Giorgos Georgiou, Marisa Matias, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








08 02 03 05 312 327 206 290 605 621 335 790 132 270 375 566 335 790 132 270 375 566 10 000 000 5 000 000 345 790 132 275 375 566Tartalék

Összesen 312 327 206 290 605 621 335 790 132 270 375 566 335 790 132 270 375 566 10 000 000 5 000 000 345 790 132 275 375 566

Indokolás:Több pénz szükséges a különböző intézkedések finanszírozásához az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

39








08 02 03 05 312 327 206 290 605 621 335 790 132 270 375 566 335 790 132 270 375 566 30 000 000 30 000 000 365 790 132 300 375 566Tartalék

Összesen 312 327 206 290 605 621 335 790 132 270 375 566 335 790 132 270 375 566 30 000 000 30 000 000 365 790 132 300 375 566

Indokolás:Az éghajlatváltozás és az erőforrások kimerítése jelentette társadalmi kihívások megválaszolása érdekében jelentősen növelni kell az erőforrás-hatékonyságra irányuló kutatást és beruházásokat.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 03 05 312 327 206 290 605 621 335 790 132 270 375 566 335 790 132 270 375 566 22 800 000 22 800 000 358 590 132 293 175 566Tartalék

Összesen 312 327 206 290 605 621 335 790 132 270 375 566 335 790 132 270 375 566 22 800 000 22 800 000 358 590 132 293 175 566


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 03 06. jogcím — Az inkluzív, innovatív és gondolkodó európai társadalmak előmozdítása






08 02 03 06 130 000 611 126 186 096 139 557 525 128 990 572 130 057 525 128 990 572 9 500 000 139 557 525 128 990 572Tartalék

40





Összesen 130 000 611 126 186 096 139 557 525 128 990 572 130 057 525 128 990 572 9 500 000 139 557 525 128 990 572


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 03 06 130 000 611 126 186 096 139 557 525 128 990 572 130 057 525 128 990 572 18 800 000 9 300 000 148 857 525 138 290 572Tartalék

Összesen 130 000 611 126 186 096 139 557 525 128 990 572 130 057 525 128 990 572 18 800 000 9 300 000 148 857 525 138 290 572


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 04. jogcímcsoport — A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése






08 02 04 129 149 390 148 909 913 133 166 041 134 355 325 133 166 041 134 355 325 50 000 000 33 000 000 183 166 041 167 355 325Tartalék

Összesen 129 149 390 148 909 913 133 166 041 134 355 325 133 166 041 134 355 325 50 000 000 33 000 000 183 166 041 167 355 325

Indokolás:Mivel a program túljegyzett, a további előirányzatok további projekteket finanszírozhatnak.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


41



08 02 04. jogcímcsoport — A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése






08 02 04 129 149 390 148 909 913 133 166 041 134 355 325 133 166 041 134 355 325 7 000 000 140 166 041 134 355 325Tartalék

Összesen 129 149 390 148 909 913 133 166 041 134 355 325 133 166 041 134 355 325 7 000 000 140 166 041 134 355 325

Indokolás:Az Európai Unió kiválóságra törekszik az innováció és a kutatás területén. Ehhez fontos, hogy valamennyi tagállam nagyobb mértékben vegyen részt ezeken a területeken annak érdekében, hogy az egész Európai Unióban elérhető legyen a kiválóság a technológia és a tudomány területén, valamint hogy kiegyensúlyozott kutatási területtel rendelkezzünk.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 05. jogcímcsoport — Horizontális tevékenységek a Horizont 2020 kapcsán






08 02 05 111 617 998 100 150 249 115 382 001 99 235 199 111 882 001 99 235 199 3 500 000 115 382 001 99 235 199Tartalék

Összesen 111 617 998 100 150 249 115 382 001 99 235 199 111 882 001 99 235 199 3 500 000 115 382 001 99 235 199


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 06. jogcímcsoport — Tudomány a társadalommal és a társadalomért






08 02 06 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 5 000 000 73 431 161 64 810 922Tartalék

42





Összesen 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 5 000 000 73 431 161 64 810 922


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 06 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 8 000 000 1 000 000 76 431 161 65 810 922Tartalék

Összesen 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 8 000 000 1 000 000 76 431 161 65 810 922

Indokolás:A cél hatékony együttműködést kiépíteni a tudomány és a társadalom között annak érdekében, hogy új tehetségek lépjenek tudományos pályára, és hogy a tudományos kiválósághoz társadalmi tudatosság és felelősség társuljon.

Fokozni kell a kutatásba és innovációba történő befektetést a tudás megszerzésének megkönnyítése, az emberek szükségleteinek kielégítése és az életszínvonal minőségének növelése érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 06 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 25 000 000 20 000 000 93 431 161 84 810 922Tartalék

Összesen 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 25 000 000 20 000 000 93 431 161 84 810 922

Indokolás:A polgárok és a civil társadalom részvétele alapvető fontosságú a kutatás és innováció esetében, annak érdekében, hogy a társadalmi igények és kihívások felé lehessen irányítani a kutatással és innovációval kapcsolatos szakpolitikákat. A Horizont 2020 időközi értékelése azt állapította meg, hogy a polgárok és a civil társadalom részvétele alacsony szintű. A polgárok és a civil társadalom bevonása számos akadályba ütközik, amelyeket a „Tudomány a társadalommal és a társadalomért” programmal lehetne orvosolni, amely

43

számos kiváló projektet támogat, különösen a Horizont Európa program keretében tervezett leállítása fényében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 02 06 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 9 500 000 4 500 000 77 931 161 69 310 922Tartalék

Összesen 68 387 298 63 859 544 73 431 161 64 810 922 68 431 161 64 810 922 9 500 000 4 500 000 77 931 161 69 310 922


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 08. jogcímcsoport — A kkv-kat támogató eszköz

A megjegyzések a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





08 02 08 641 589 527 512 502 033 587 742 199 532 049 827 659 742 199 532 049 827 659 742 199 532 049 827Tartalék

Összesen 641 589 527 512 502 033 587 742 199 532 049 827 659 742 199 532 049 827 659 742 199 532 049 827

Megjegyzések:Bekezdés után:

A Horizont 2020 időtartama alatt a Vezető szerep az .......... legalább 7 %-a kerül a kkv-kat támogató eszközhöz.

A következő szöveg beszúrása:

A költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban e költségvetési jogcímcsoportban 89 500 000 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat áll rendelkezésre a kutatási projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt 2018-ban visszavont kötelezettségvállalások eredményeképpen.

44

Indokolás:Mivel a kutatási projektek többéves jellegűek és bizonyos mértékig más projektekhez képest kevésbé kiszámíthatóak, a költségvetési rendelet legutóbbi felülvizsgálata lehetővé tette a visszavont kutatási alapok újbóli felhasználását annak érdekében, hogy azokat ismét elérhetővé tegyék új projektek számára. Annak érdekében, hogy a korábbi években a költségvetési hatóság által már engedélyezett kutatási alapokat a lehető legnagyobb mértékben fel lehessen használni, és tekintettel arra, hogy az érdekelt felek nagy érdeklődést mutattak a kkv-eszköz iránt, a költségvetési rendelet e rendelkezését kell alkalmazni az Európai horizont 2018-ban visszavont kötelezettségvállalásainak teljes összegére.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 02 08. jogcímcsoport — A kkv-kat támogató eszköz






08 02 08 641 589 527 512 502 033 587 742 199 532 049 827 659 742 199 532 049 827 3 000 000 45 000 000 662 742 199 577 049 827Tartalék

Összesen 641 589 527 512 502 033 587 742 199 532 049 827 659 742 199 532 049 827 3 000 000 45 000 000 662 742 199 577 049 827

Indokolás:A Horizont 2020 keretprogram hatálya alá tartozó kkv-támogató eszköz alapvető fontosságú a kkv-knak a kutatás és az innováció összefüggésében való támogatásához, ezért elegendő pénzügyi forrással kell ellátni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 03 01 01. jogcím — Euratom – Fúziós energia






08 03 01 01 159 582 878 156 511 817 172 526 872 174 611 650 166 626 872 173 511 650 5 900 000 1 100 000 172 526 872 174 611 650Tartalék

Összesen 159 582 878 156 511 817 172 526 872 174 611 650 166 626 872 173 511 650 5 900 000 1 100 000 172 526 872 174 611 650


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

45








08 03 01 01 159 582 878 156 511 817 172 526 872 174 611 650 166 626 872 173 511 650 -166 626 872 -173 511 650 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 159 582 878 156 511 817 172 526 872 174 611 650 166 626 872 173 511 650 -166 626 872 -173 511 650 p.m. p.m.


Az Euratom által a magfúzió területén végzett tevékenység a fúziós útitervből fakadó feladatok végrehajtásában részt vevő érdekeltek közös kutatási tevékenységét támogatja. Másfelől olyan közös tevékenységeket is támogat, amelyek a demonstrációs erőműben felhasználható anyagok kifejlesztését és minősítését, a reaktor üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő kérdések megoldását, valamint a demonstrációs fúziós erőműhöz szükséges technológiák teljes körű fejlesztését és demonstrálását segítik. A tevékenység a kutatás innovációs vetületeinek teljes körű kiaknázása érdekében a program keretében társfinanszírozott kutatáshoz kapcsolódó tudásmenedzsmentet és az ipar felé történő technológiaátadást is biztosítja, illetve támogatja. Végezetül a tevékenység segíti az Euratom-program alapvető kutatási infrastruktúrájának kiépítését, felújítását, igénybevételét és folyamatos rendelkezésre állását.


Az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló, 2013. december 16-i 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének e)–h) pontja.

Az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2019–2020) és az 1314/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 15-i (Euratom) 2018/1563 tanácsi rendelet (HL L 262., 2018.10.19., 1. o.)

Indokolás:Az ITER projekt jelentős technológiai késedelme és felhalmozódott költségtúllépései miatt az Uniónak az uniós kutatási alapokat a fenntartható energiával kapcsolatos, már ma vagy a közeljövőben rendelkezésre álló megoldások kidolgozására és alkalmazására kellene fordítania az éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos uniós célok teljesítése érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 03 01 01 159 582 878 156 511 817 172 526 872 174 611 650 166 626 872 173 511 650 -166 626 872 -173 511 650 p.m. p.m.

46





Tartalék

Összesen 159 582 878 156 511 817 172 526 872 174 611 650 166 626 872 173 511 650 -166 626 872 -173 511 650 p.m. p.m.


Az Euratom által a magfúzió területén végzett tevékenység a fúziós útitervből fakadó feladatok végrehajtásában részt vevő érdekeltek közös kutatási tevékenységét támogatja. Másfelől olyan közös tevékenységeket is támogat, amelyek a demonstrációs erőműben felhasználható anyagok kifejlesztését és minősítését, a reaktor üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő kérdések megoldását, valamint a demonstrációs fúziós erőműhöz szükséges technológiák teljes körű fejlesztését és demonstrálását segítik. A tevékenység a kutatás innovációs vetületeinek teljes körű kiaknázása érdekében a program keretében társfinanszírozott kutatáshoz kapcsolódó tudásmenedzsmentet és az ipar felé történő technológiaátadást is biztosítja, illetve támogatja. Végezetül a tevékenység segíti az Euratom-program alapvető kutatási infrastruktúrájának kiépítését, felújítását, igénybevételét és folyamatos rendelkezésre állását.


Az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló, 2013. december 16-i 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének e)–h) pontja.



=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 03 01 02. jogcím — Euratom – Atommaghasadás és sugárvédelem






08 03 01 02 69 145 532 65 946 436 74 754 023 92 297 374 71 854 023 91 397 374 2 900 000 900 000 74 754 023 92 297 374Tartalék

Összesen 69 145 532 65 946 436 74 754 023 92 297 374 71 854 023 91 397 374 2 900 000 900 000 74 754 023 92 297 374

47


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










08 03 01 02 69 145 532 65 946 436 74 754 023 92 297 374 71 854 023 91 397 374 -71 854 023 -91 397 374 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 69 145 532 65 946 436 74 754 023 92 297 374 71 854 023 91 397 374 -71 854 023 -91 397 374 p.m. p.m.


Az Euratom atommaghasadással kapcsolatos tevékenysége a már rendszerbe állított, illetve a jövőben az Unió területén várhatóan rendszerbe állítandó reaktorrendszerek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos közös kutatási tevékenységekhez nyújt támogatást. Emellett hozzájárul a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások kifejlesztéséhez, és olyan közös és/vagy koordináltan megvalósított kutatási tevékenységeket is támogat, amelyek a kis dózisú ipari, orvosi vagy környezeti sugárterhelésre összpontosítanak. Végezetül az Euratom-program atommaghasadással foglalkozó komponense közös képzési és mobilitási tevékenységeket is támogatni fog a kutatóközpontok és az ipar, illetve a különböző tagállamok és társult államok viszonylatában, miközben a nukleáris terület multidiszciplináris szakmai kompetenciáinak fenntartásához is támogatást nyújt.

A pénzügyi eszközökből származó azon visszafizetésekből, amelyeket a Bizottságnak visszafizettek, és amelyek a bevételi kimutatás 6 4 1 0. és 6 4 1 1. jogcíme alá tartoznak, a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban további előirányzatok nyújthatók.


Az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló, 2013. december 16-i 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontja.



=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

48










08 03 01 02 69 145 532 65 946 436 74 754 023 92 297 374 71 854 023 91 397 374 -71 854 023 -91 397 374 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 69 145 532 65 946 436 74 754 023 92 297 374 71 854 023 91 397 374 -71 854 023 -91 397 374 p.m. p.m.


Az Euratom atommaghasadással kapcsolatos tevékenysége a már rendszerbe állított, illetve a jövőben az Unió területén várhatóan rendszerbe állítandó reaktorrendszerek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos közös kutatási tevékenységekhez nyújt támogatást. Emellett hozzájárul a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások kifejlesztéséhez, és olyan közös és/vagy koordináltan megvalósított kutatási tevékenységeket is támogat, amelyek a kis dózisú ipari, orvosi vagy környezeti sugárterhelésre összpontosítanak. Végezetül az Euratom-program atommaghasadással foglalkozó komponense közös képzési és mobilitási tevékenységeket is támogatni fog a kutatóközpontok és az ipar, illetve a különböző tagállamok és társult államok viszonylatában, miközben a nukleáris terület multidiszciplináris szakmai kompetenciáinak fenntartásához is támogatást nyújt.

A pénzügyi eszközökből származó azon visszafizetésekből, amelyeket a Bizottságnak visszafizettek, és amelyek a bevételi kimutatás 6 4 1 0. és 6 4 1 1. jogcíme alá tartoznak, a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban további előirányzatok nyújthatók.


Az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló, 2013. december 16-i 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontja.



=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


49



08 03 50 01. jogcím — Az (Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok (2014–2020)






08 03 50 01 p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m.Tartalék

Összesen p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m.


Ez a jogcímcsoport a 2014 és 2020 közötti időszakban a kutatási és technológiafejlesztési projektekben részt vevő, az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik felek vagy harmadik országok kiegészítő hozzájárulásaiból származó bevételekhez tartozó kiadások fedezésére szolgál.

A költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban a bevételi kimutatás 6 0 1 3., 6 0 1 5., 6 0 1 6., 6 0 3 1. és 6 0 3 3. jogcíme alá tartozó bevételekből további előirányzatok nyújthatók.

A kapcsolódó becsült összeg 9 947 000 EUR.


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 03 50 02. jogcím — Az (Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok (2014 előtt)








50


Ez a jogcímcsoport a 2014 előtti időszakban a kutatási és technológiafejlesztési projektekben részt vevő, az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik felek vagy harmadik országok kiegészítő hozzájárulásaiból származó bevételekhez tartozó kiadások fedezésére szolgál.



=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




08 03 51. jogcímcsoport — Az Euratom korábbi kutatási keretprogramjának lezárása (2007–2013)

A(z) megjegyzések és a(z)Jogalapok a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





08 03 51 p.m. 3 795 000 p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m.Tartalék

Összesen p.m. 3 795 000 p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m.


Az előirányzat az előző évekből fennmaradt fennálló kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések fedezésére szolgál.

A program két tematikus területre vonatkozik:

Az atommagfúzió kutatása az alapkutatástól a technológiafejlesztésig, a nagyméretű létesítmények építéséig és a szakmai továbbképzési és oktatási tevékenységekig számos kérdést felölel. Az atommagfúzió a tiszta energiával való ellátás szinte korlátlan lehetőségét nyújtja, az ITER pedig a következő döntő fontosságú lépés e végső cél eléréséhez. Az ITER projekt megvalósítása tehát az Európai Unió jelenlegi stratégiájának középpontjában áll. Az ITER hasznosításának előkészítése, valamint annak a technológiai és tudásalapnak a kialakítása érdekében, amelyre az ITER üzemeltetése során és azon túl egyaránt szükség lesz, a projektet erős és koncentrált európai kutatás-fejlesztési programnak kell kísérnie.

Az atommaghasadás kutatásának célja szilárd tudományos és műszaki alapokat teremteni a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó gyakorlat fejlődésének felgyorsítása érdekében, ösztönözni a nukleáris energia biztonságosabb, erőforrás-hatékonyabb és költséghatékony hasznosítását, és erős, társadalmilag elfogadott rendszert biztosítani az ember és a környezet ionizáló sugárzás elleni védelme érdekében.

51


Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 61. o.).

Az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.).

Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/976/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 405. o.).

Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló, 2011. december 19-i 2012/93/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 25. o.).

Az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2011. december 19-i 139/2012/Euratom tanácsi rendelet (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).

Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/94/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 33. o.).


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Lina Galvez Muñoz, Nicolás Gonzalez Casares, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság


08 05 77 01. jogcím — Kísérleti projekt – Kutatás az acélgyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről






08 05 77 01 1 275 000 637 500 p.m. 499 064 p.m. 499 064 2 500 000 1 250 000 2 500 000 1 749 064Tartalék

Összesen 1 275 000 637 500 p.m. 499 064 p.m. 499 064 2 500 000 1 250 000 2 500 000 1 749 064

52

Megjegyzések:Bekezdés előtt:

A kísérleti projekt pénzügyi támogatást nyújt az uniós .......... korszerű változatainak egymást kiegészítő jellegét.

A következő szöveg törlése:

Az előirányzat a kísérleti projekt keretében az előző évekből fennmaradt fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál.

Bekezdés után:

E kísérleti projekt az RFCS, a Horizont 2020, az EU .......... integrált CO2-biofinomítóhoz való esetleges kapcsolódását.


Év végén az első kísérleti projekt, 18 hónapos időtartammal. Biztosítanunk kell, hogy rendelkezésre álljanak a kísérleti projekt ciklusának befejezéséhez szükséges források. Ezen túlmenően a CO2-kibocsátás csökkenésének biztosítása érdekében az ágazat ilyen típusú projektjeinek sikere és szükségessége miatt fontos a kísérleti projekt folyamatosságának biztosítása és a kísérleti projekt második szakaszára szánt források megújítása.

Indokolás:Az acélipar hozzájárul a C02-kibocsátáshoz. Az acélipari ágazatban már számos kutatási projektet bonyolítottak le, amelyek megoldásokkal szolgáltak az energiafogyasztás és a széndioxid-kibocsátás fokozatos csökkentését célzó folyamatoptimalizálás és új termelési folyamatok tekintetében. Az EU hosszú távú energia- és környezetvédelmi célkitűzései (80–95%-os C02 csökkentés 2050-re) csak olyan áttörést jelentő technológiák révén teljesíthetők, amelyek jelentős kutatási beruházásokat igényelnek. A hosszú távú fenntarthatóság megköveteli a szén és a koksz helyettesítését.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 01 01. jogcímcsoport — A „Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






09 01 01 44 491 425 44 491 425 45 932 816 45 932 816 45 707 010 45 707 010 225 806 225 806 45 932 816 45 932 816Tartalék

Összesen 44 491 425 44 491 425 45 932 816 45 932 816 45 707 010 45 707 010 225 806 225 806 45 932 816 45 932 816


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


53









09 01 02 01 2 171 689 2 171 689 2 198 573 2 198 573 2 114 198 2 114 198 84 375 84 375 2 198 573 2 198 573Tartalék

Összesen 2 171 689 2 171 689 2 198 573 2 198 573 2 114 198 2 114 198 84 375 84 375 2 198 573 2 198 573


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 01 03. jogcímcsoport — A „Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






09 01 03 2 982 742 2 982 742 3 013 085 3 013 085 2 855 020 2 855 020 158 065 158 065 3 013 085 3 013 085Tartalék

Összesen 2 982 742 2 982 742 3 013 085 3 013 085 2 855 020 2 855 020 158 065 158 065 3 013 085 3 013 085


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 02 03. jogcímcsoport — Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)






09 02 03 15 824 465 15 824 465 20 535 495 20 535 495 20 535 495 20 535 495 110 505 110 505 20 646 000 20 646 000Tartalék

Összesen 15 824 465 15 824 465 20 535 495 20 535 495 20 535 495 20 535 495 110 505 110 505 20 646 000 20 646 000

54

Indokolás:Amennyiben az ENISA számára nem biztosítanak elegendő pénzügyi eszközt, az mintegy hat hónappal késlelteti a tanúsítási keretrendszer végrehajtását (új feladat), mivel az ENISA-nak kezdetben erőteljesen a külső szakértők munkájára kell támaszkodnia abban az időszakban, amikor az ENISA toborozza és ezt követően felkészíti az előirányzott forrásokat. Mivel e területen igen nagy kereslet mutatkozik a szakértelem iránt, a kezdeti költségek várhatóan magasak lesznek. Emellett a kulcsfontosságú érdekelt felekkel való kezdeti együttműködés idő, pénz és emberek tekintetében is jelentős induló befektetést igényel.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 02 04. jogcímcsoport — Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) – Hivatal






09 02 04 5 677 665 5 677 665 7 117 000 7 117 000 7 117 000 7 117 000 614 599 614 599 7 731 599 7 731 599Tartalék

Összesen 5 677 665 5 677 665 7 117 000 7 117 000 7 117 000 7 117 000 614 599 614 599 7 731 599 7 731 599

Indokolás:A további előirányzatok a kért további álláshelyek finanszírozásához szükségesek.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Evžen Tošenovský, Pilar del Castillo Vera, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








09 02 04 5 677 665 5 677 665 7 117 000 7 117 000 7 117 000 7 117 000 658 000 658 000 7 775 000 7 775 000Tartalék

Összesen 5 677 665 5 677 665 7 117 000 7 117 000 7 117 000 7 117 000 658 000 658 000 7 775 000 7 775 000

Indokolás:Az előirányzat célja az álláshelyek számának növelése (12 ideiglenes alkalmazott, + 0,658 millió EUR) a BEREC Hivatal 2020–2022 közötti időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumával összhangban, az összes uniós decentralizált ügynökségre alkalmazandó szabályoknak való megfelelés, valamint a 2018/1971 rendelet által a BEREC Hivatalra ruházott további feladatok teljesítésének biztosítása érdekében. E feladatok közé tartozik a BEREC számára nyújtott általános támogatás, beleértve a szabályozási munkához való hozzájárulást, valamint az olyan konkrét feladatok, mint az IKT-rendszerek irányítása, a nyilvántartások vezetése és a rendszeres jelentések elkészítése.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

55










09 02 04 5 677 665 5 677 665 7 117 000 7 117 000 7 117 000 7 117 000 638 000 638 000 7 755 000 7 755 000Tartalék

Összesen 5 677 665 5 677 665 7 117 000 7 117 000 7 117 000 7 117 000 638 000 638 000 7 755 000 7 755 000

Indokolás:A BEREC Hivatalt 2009-ben hozták létre, de soha nem érte el egy decentralizált ügynökség minimális kritikus méretét. 2018. június 5-én politikai megállapodás született az új BEREC-rendeletről, megerősítve a BEREC Hivatal, mint uniós ügynökség szerepét, és új feladatokat rendelve hozzá, beleértve a BEREC számára nyújtott szabályozási támogatást és informatikai rendszerek és adatbázisok kiépítését a digitális egységes piac támogatása érdekében, amely az EU egyik legfontosabb prioritása. Az új feladatok új profilokat és több alkalmazottat igényelnek, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Eva Kaili, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság







09 02 77 13 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt - A kedvezőtlen hatások elhárítása: a társadalomra nézve pozitív hatású intézkedésekkel


A digitális innováció korszakában az új, innovatív ötletek számos hagyományos iparágat és üzleti modellt kedvezőtlenül érintettek. Az elmúlt években az embereknek át kellett képezniük magukat és új készségeket kellett elsajátítaniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak az állandóan változó szakmai környezetben. Ugyanakkor a vállalatok gyakorlatilag elszámoltathatatlan módon használják fel saját céljaikra a magánadatokat. Ezek a változások a polgárok érdekeinek rendkívül csekély figyelembevétele mellett mentek végbe, és így milliókat értek védtelenül és felkészületlenül.E helyzet ellensúlyozására képesnek kell lennünk a kedvezőtlen hatások elhárítására. Ez a kísérleti projekt olyan kezdeményezés lesz, amelynek keretében egy „Jövő laboratóriumot” hoznak létre, amely olyan elképzeléseket térképez fel, amelyek a társadalomra nézve pozitív hatású intézkedéseket

56

eredményeznek. Ennek érdekében létre kell hozni egy olyan fórumot, amely a digitális korszakban szükséges jogszabályokra, az adatkormányzásra és a digitális forradalom a munka jövőjére gyakorolt hatására összpontosít.Ez a tevékenység azokra az ágazatokra összpontosít, amelyeket a leginkább érint azon új technológiák fejlődése, amelyek aláássák a polgárok és az alkotók jogait.A kísérleti projekt blokklánc-technológián alapuló megoldásokat alkalmazhatna, és feltérképezhetné az olyan, európai blokklánc platformok létrehozásának ösztönzőit, amelyek az adatokért cserébe azonnal jutalmaznák a résztvevőket, egyidejűleg adataik feletti ellenőrzést is biztosítva számukra.Emellett olyan platformot is előirányozhatna, amely a blokklánc-technológia alkalmazásával irányítaná a szerzői jogi engedélyeztetést, jutalmazva az alkotókat munkájukért és a létrehozott, online megtekintett tartalomért, megalapozva az audiovizuális engedélyek kiadásának rendszerét.A végrehajtás további lehetséges módja lehetne a munkaerőpiacról kiszorított munkaerő újbóli bevonása. Ez a reintegráció egy blokklánc-technológián alapuló alkalmazás révén valósul meg, amely alapvető, mindennapos szükségleteik fedezésében való segítségnyújtással jutalmazza azokat a polgárokat, akik önkéntes szolgálatot teljesítenek a társadalom javára.A projekt egy a jövő céljait szolgálói laboratórium létrehozását irányozza elő, amely bonyolult problémákra innovatív megoldásokat keres. Ennek keretében olyan, a diszruptív tendenciákkal kapcsolatos ötletadó dokumentumok benyújtására szólít fel, amelyek a munka jövőjével kapcsolatos lehetséges kulcsfontosságú bizonytalanságokat vizsgálják, és konkrét iránymutatásokat adnak a politikai döntéshozók számára, valamint átgondolandó kérdéseket tesznek fel. Emellett műhelytalálkozókat fog létrehozni, amelyek eszközöket bocsátanak a fiatalok rendelkezésére ahhoz, hogy fenntarthatóbb ellenintézkedési modellt hozzanak létre, valamint ösztönzik a blokklánc-platformok létrehozását a digitális forradalom által felerősített igazságtalanságok kiegyensúlyozására.



Indokolás:Az Európai Uniót az értékek és az állampolgári jogok védőbástyájának tekintik. A Cambridge Analytica és a Facebook botrány során a közelmúltban napvilágot látott információk, a szerzői jogi jogkezelés terén fennálló értékszakadék és a munkanélküliségre adandó innovatív válasz iránti igény fényében elengedhetetlen egy olyan kezdeményezés létrehozása, amely új megközelítést vázol fel a digitális korban megjelenő kihívások kezelésére.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=









09 02 77 13 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

57





Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt - A közösségi média integritása


A közösségi média forradalmasította a gazdaságot és a társadalmat. Mindössze 15 éves használat után kezdjük el élvezni a nullához közelítő áron elérhető távolsági kommunikáció előnyeit, több ágazatban számos új üzleti lehetőség jelent meg, kezdve a reklámtól és a forgalmazástól egészen a társadalomtudományokig.Az elmúlt néhány évben az így létrehozott kihívásokkal is kellett foglalkoznunk. A magánélet védelmével kapcsolatos aggodalmak, az életünkben megjelenő digitális és analóg tartalmak közötti egyensúly hiánya, a közösségi média működésével kapcsolatos ismeretek hiány, az illegális vagy gyűlöletkeltő tartalmak terjesztése, valamint a polgárok véleményének manipulációja.Ez utóbbi számos tudományos tanulmány tárgyát képezte, amelyek kimutatták, hogy a közösségi média hírcsatornájával való ügyeskedés kihathat és befolyásolhatja az egyén hangulatát, döntéseit és reakcióit. Erre még inkább 2016-ban, a Cambridge Analytica botrányt követően derült fény, amikor az amerikai választásokon és a brexitről tartott népszavazáson a Facebook-fiókok segítségével összegyűjtött adatokat felhasználva manipulálták a választókat.A kísérleti projekt az Európai Bizottság platform-megfigyelőközpont és álhírek kezdeményezése és az Európai Parlament európai tudományos és médiaközpontja által végzett munkára épül. Célja az lenne, hogy nyomon kövesse, azonosítsa, tanulmányozza a felhasználók véleményének manipulálását és esetleg erőfeszítéseket tegyen a manipulációval szemben. E munka a negatív üzenetekre és azok kezelésének módjára fog összpontosítani, valamint javaslatot is tehet az álhírekkel szembeni kezdeményezések páneurópai számítógépes tanúsítási rendszerére. Ez utóbbi egy olyan erőfeszítés, amely megkönnyítheti és decentralizálhatja az Európai Bizottság erőfeszítéseit, mivel számos tényellenőrző/álhír-ellenes weboldal működik az EU-ban, ezek legitimitása azonban néha kérdéses is lehet. Az uniós és tagállami hatóságok számára előnyös lenne egy tanúsítást eredményező, ugyanakkor költséghatékony ellenőrző lista.



Indokolás:A közösségi média fordulópontot jelent. Lehetőséget teremtett és lehetővé tette a kommunikációt. Meg kell azonban vizsgálni azokat a kihívásokat, amelyek üzleti modelljei és irányítási módszerei szerves részét képezik, és ezekhez összehangoltabb uniós szinten kell közelíteni. Ez a kísérleti projekt a már elvégzett munkára építve és az egyéb kezdeményezéseket kiegészítve ezen igény kielégítésére összpontosít.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


58



09 03 03. jogcímcsoport — A transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák átjárhatóságának, fenntartható telepítésének, működtetésének és fejlesztésének, valamint európai szintű koordinációjának előmozdítása






09 03 03 111 448 409 108 276 000 126 106 990 74 179 000 102 606 990 74 179 000 23 500 000 126 106 990 74 179 000Tartalék

Összesen 111 448 409 108 276 000 126 106 990 74 179 000 102 606 990 74 179 000 23 500 000 126 106 990 74 179 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 03 04. jogcímcsoport — WiFi4EU – Támogatás a helyi wifi kiépítéséhez






09 03 04 23 477 093 28 240 000 24 298 355 49 838 000 19 798 355 49 838 000 4 500 000 24 298 355 49 838 000Tartalék

Összesen 23 477 093 28 240 000 24 298 355 49 838 000 19 798 355 49 838 000 4 500 000 24 298 355 49 838 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










09 03 04 23 477 093 28 240 000 24 298 355 49 838 000 19 798 355 49 838 000 14 500 000 7 100 000 34 298 355 56 938 000Tartalék

Összesen 23 477 093 28 240 000 24 298 355 49 838 000 19 798 355 49 838 000 14 500 000 7 100 000 34 298 355 56 938 000

59

Indokolás:További előirányzatokra van szükség a kereslet kezeléséhez, valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság által közösen megállapított hároméves időszak alatt a kitűzött 120 millió EUR céltól való eltérés csökkentéséhez.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










09 03 04 23 477 093 28 240 000 24 298 355 49 838 000 19 798 355 49 838 000 10 500 000 6 000 000 30 298 355 55 838 000Tartalék

Összesen 23 477 093 28 240 000 24 298 355 49 838 000 19 798 355 49 838 000 10 500 000 6 000 000 30 298 355 55 838 000

Indokolás:Több pénz van szükség a földrajzi egyensúly eléréséhez és az ingyenes, helyi wifi valamennyi tagállamban történő kiépítésének támogatásához.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 04 01 01. jogcím — A kutatás erősítése a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák területé






09 04 01 01 442 937 089 201 142 000 446 952 871 466 500 000 442 952 871 466 500 000 4 000 000 446 952 871 466 500 000Tartalék

Összesen 442 937 089 201 142 000 446 952 871 466 500 000 442 952 871 466 500 000 4 000 000 446 952 871 466 500 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

60


09 04 01 02. jogcím — Az európai kutatási infrastruktúra megerősítése, ideértve az elektronikus infrastruktúrát






09 04 01 02 130 561 317 132 553 000 73 582 043 76 500 000 65 582 043 76 500 000 8 000 000 73 582 043 76 500 000Tartalék

Összesen 130 561 317 132 553 000 73 582 043 76 500 000 65 582 043 76 500 000 8 000 000 73 582 043 76 500 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 04 02 01. jogcím — Vezető szerep az információs és kommunikációs technológiák területén






09 04 02 01 763 980 569 863 677 000 877 375 691 711 700 000 831 375 691 711 700 000 46 000 000 877 375 691 711 700 000Tartalék

Összesen 763 980 569 863 677 000 877 375 691 711 700 000 831 375 691 711 700 000 46 000 000 877 375 691 711 700 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 04 02 01. jogcím — Vezető szerep az információs és kommunikációs technológiák területén






09 04 02 01 763 980 569 863 677 000 877 375 691 711 700 000 831 375 691 711 700 000 71 000 000 17 000 000 902 375 691 728 700 000Tartalék

Összesen 763 980 569 863 677 000 877 375 691 711 700 000 831 375 691 711 700 000 71 000 000 17 000 000 902 375 691 728 700 000

Indokolás:A módosítások célja különösen a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság területének lefedése, ahol különösen nagy szükség van további beruházásokra, és ahol az elmúlt évben magas volt a túljegyzés.

61

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










09 04 03 01 163 973 074 124 898 000 179 751 775 147 200 000 164 001 775 147 200 000 15 750 000 179 751 775 147 200 000Tartalék

Összesen 163 973 074 124 898 000 179 751 775 147 200 000 164 001 775 147 200 000 15 750 000 179 751 775 147 200 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










09 04 03 02 48 210 665 40 075 000 53 632 314 47 700 000 48 382 314 46 700 000 5 250 000 1 000 000 53 632 314 47 700 000Tartalék

Összesen 48 210 665 40 075 000 53 632 314 47 700 000 48 382 314 46 700 000 5 250 000 1 000 000 53 632 314 47 700 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




09 04 03 03. jogcím — Biztonságos európai társadalmak előmozdítása






09 04 03 03 58 309 660 55 871 000 78 153 053 55 400 000 58 403 053 55 400 000 19 750 000 78 153 053 55 400 000Tartalék

62





Összesen 58 309 660 55 871 000 78 153 053 55 400 000 58 403 053 55 400 000 19 750 000 78 153 053 55 400 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Eva Kaili, Christian Ehler, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság


09 04 77 20. jogcím — Kísérleti projekt – Művészet és a kreativitás felszabadítása az európai iparban, régiókban és társadalomban






09 04 77 20 1 050 000 525 000 p.m. 1 185 000 p.m. 1 185 000 2 000 000 1 000 000 2 000 000 2 185 000Tartalék

Összesen 1 050 000 525 000 p.m. 1 185 000 p.m. 1 185 000 2 000 000 1 000 000 2 000 000 2 185 000


Az előirányzat a kísérleti projekt keretében előző .......... fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál.


Európa azon képessége, hogy a globális piacon versenyezzen, azon fog múlni, hogy mennyire tudja a tudományos és technológiai tudást innovatív termékekbe és szolgáltatásokba fordítani; emellett Európa megítélése erősen függ majd attól, hogy a régiói mennyire tűnnek inspiráló, motiváló és jövőorientált környezetnek a polgárai számára. A társadalom digitális technológiák révén történő átformálása olyan lehetőségeket hoz létre Európa számára, amelyeket a művészetek és a technológia közötti együttes erőfeszítések révén teljes mértékben ki lehet használni. A digitális világban megkövetelheti Európa vezető szerepét az életmódban és a digitális forradalom azon elemeiben, amelyek a leginkább függenek a kreativitástól, azaz tágabb értelemben a „tartalomtól”. A művészetek és a technológia közötti elkötelezett partnerség mindezt megvalósíthatja olyan változatos területeken is, mint a társadalmi befogadás, az új digitális média (kibővített valóság, az új média, például a közösségi média), a városfejlesztés (intelligens városok, a dolgok internete stb.) vagy a mobilitás jövője.A művészet és a technológia közötti megerősített együttműködés nemcsak az innovációt ösztönözné, megerősítve ezzel Európa versenyképességét, hanem egyben felszabadítaná a társadalmunkban és az európai régiókban rejlő kreativitást. Több elnökség a kultúra és a vállalkozások összekapcsolódásáról szóló következtetéseiben ezért felkérte az európai intézményeket, hogy fontolják meg a művészetek és a technológia közötti együttműködés megerősítését olyan lehetőségek átfogó feltérképezése céljából, amelyek túlmutatnak az ágazatok hagyományos határain, elvein, vagy a kultúra és a technológia közötti választóvonalon.Az Európai Bizottság – a DG CONNECT – erre válaszul elindította a STARTS programot: innováció a tudomány, a technológia és a művészetek összekapcsolásával. Ez egy igen lényeges lépés az ipari innováció előmozdítására, ahol a művészetek a nem szokványos gondolkodás és felfedezés katalizátoraként működnek. Az Európai Bizottság az ilyesfajta együttműködésben gyökerező innovációt

63

olyan világítótorony-projektek bevezetésével segíti elő, amelyek előreviszik a művészet alapvető szerepét a kihívások kezelésében a digitális egységes piaccal összefüggésben.Ez az előkészítő intézkedés a megelőző projektek által végzett munkára épít, és célja annak felderítése, hogy hogyan lehet a legjobban általánosítani ezt a programot és a STARTS ötleteit a pusztán ipari körülményektől például a regionális vagy városfejlesztési területekre kiterjeszteni, ahol a digitális technológia szintén fontos szerepet játszik. Egy átfogó horizontális keretet fog kidolgozni a „művészeti-technológiai” gondolkodásra Európában az ágazatok és felfogások között, illetve az európai intézmények kiemelt tevékenységei között (ideértve a strukturális alapokhoz, az oktatási programokhoz stb. hasonló keretprogramokat is).Ez az előkészítő intézkedés egy hálózatot hoz létre a művészeti világ (a technológiával foglalkozó művészeti intézetek és művészek) főbb szereplői, a médiatartalom tekintetében a művészetekre támaszkodó digitális média, a művészetet a lehetséges alkalmazás felderítésére használó ipar, illetve a művészek és technológusok – mint a városfejlesztés magja – együttműködésének teret adó infrastruktúrát felépíteni hajlandó régiók és városok között. Támogatni fogja a technológia művészeti felderítését, például az előadások és installációk technológiáinak támogatásával, és ösztönözni fogja a legígéretesebb utakat a művészeti és technológiai együttműködések ötleteinek magvető finanszírozásával. Elsősorban az olyan gyakorlati mechanizmusokat segíti elő, amelyek révén az ilyen együttműködési felderítésekből kiemelkedő ötleteket az európai társadalom és ipar számára kézzelfogható eredményekre lehet váltani.

Indokolás:Az Európai Unió erősen támaszkodik az innovációra való képességére. Az intézkedés folytatása lehetővé teszi számunkra, hogy megtegyük a következő lépést, nagyobb léptékben gondolkodjunk, és egyre inkább összehozzuk a kreatív iparágakat, ahol az Unió globális vezető szerepet tölt be, az empirikus tudományokkal és technológiával, túllépve az ágazatokat megosztó és a lehetőségeik kihasználását akadályozó sztereotípiákon. A kísérleti projekt célja, hogy elődje sikerére építve folytassa annak munkáját.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Christian Ehler, Dan Nica, Martina Dlabajová, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság







09 04 77 26 500 000 250 000 500 000 250 000Tartalék

Összesen 500 000 250 000 500 000 250 000

Címsor:Kísérleti projekt - Európai múzeumi együttműködési tér


A Horizont Európa programra vonatkozó javaslatot követően létre kell hozni a „kulturálisörökség-felhőt”. Ez a kísérleti projekt hozzájárul egy 2021-től kialakítandó együttműködési tér létrehozásának előkészítéséhez és elősegítéséhez. Erre az előkészítő szakaszra azért van szükség, mert ez lenne az első ilyen együttműködési tér; egy ilyen felhőalapú szolgáltatás hálózatának és feladatának kialakítása a Horizont Európa projekt sikerét szolgálná.

64

A kísérleti projekt olyan megfelelő digitális platform és munkastruktúrák létrehozását készíti elő, amelyek megoldásokat kínálnak a múzeumok kölcsönös – különösen európai szintű – együttműködésében rejlő, elsősorban gyakorlati problémák megoldására.A kísérleti szakasz elősegíti a múzeumok közötti cseréket, a prioritások meghatározását és azt, hogy az érdeklődésre számot tartó kérdésekkel foglalkozzanak. Ezen túlmenően e folyamat célja, hogy azonosítsa az új kihívásokat és a rendszer továbbfejlesztése érdekében feltárja lehetséges területeket.Ez a kutatási és innovációs együttműködési felület az új technológiák révén biztosítja a kulturális örökség hozzáférhetőségét, valamint ösztönzi és megkönnyíti a know-how és a készségek átadását, lehetőséget teremtve egyedi munkacsoportok és projektstruktúrák létrehozására, a kereskedelmi alapú felhőszolgáltatások európai kulturális megfelelőjeként. Ez a kísérleti projekt hozzájárulhat egy 2021-től kialakítandó együttműködési tér létrehozásának előkészítéséhez és elősegítéséhez többek között egy hatásvizsgálat, szakemberhálózat kialakítása és munkacsoportok létrehozása révén.

Indokolás:A Horizont Európa programra vonatkozó javaslatot követően létre kell hozni a „kulturálisörökség-felhőt”. Ez a kísérleti projekt hozzájárul egy 2021-től kialakítandó együttműködési tér létrehozásának előkészítéséhez és elősegítéséhez. Erre az előkészítő szakaszra azért van szükség, mert ez lenne az első ilyen együttműködési tér; egy ilyen felhőalapú szolgáltatás hálózatának és feladatának kialakítása a Horizont Európa projekt sikerét szolgálná.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ignazio Corrao, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság







09 04 77 26 400 000 250 000 400 000 250 000Tartalék

Összesen 400 000 250 000 400 000 250 000

Címsor:Kísérleti projekt — Digitális oktatással foglalkozó fórum létrehozása annak megvitatására, hogy szükség van-e európai iránymutatások kidolgozására annak megértéséhez, hogy a digitális technológiák miként befolyásolhatják a gyermekek szellemi képességeit, különösen iskolai fejlesztésük korai szakaszaiban


A digitális egységes piac létrehozása a digitális technológiák terjesztésén, valamint az egyre szélesebb körű összekapcsoltság iránti igényen alapul, amely megkérdőjelezi a gyermekek iskolai és egyéb intézményekben való oktatásának jelenlegi rendszerét.Az egyéneket – különösen a fejlődés korában lévőket – a jövőben egyre szélesebb körben érintő digitális függőséggel szembeni közös megközelítések elfogadása a tagállami szinten szerzett tapasztalatok hatékonyabb tanulmányozását és megosztását követeli meg.Az e témával foglalkozó tanulmányok és kutatások még mindig rendkívül szórványosak, és az európai hálózat az oktatási anyagokhoz, valamint az iskolai gyakorlatban egyre több digitális technológiát használó oktatók, adminisztrációs munkatársak és tanárok egész közössége számára hasznos lehet.

65

A digitális függőség, valamint az internetfüggőség gazdaságunk digitalizációjának aggasztó mellékhatásai, és egy ilyen európai fórum létrehozása az uniós szakpolitikák jelentős fejlődését eredményezheti.A digitális oktatás e fórumának:– tagsága a tagállamok oktatásügyi, valamint e-egészségügyi szakértőiből állhat,– feladata lenne, hogy a fórum tagjai által a digitális függőség mértékéről, valamint az IKT-eszközök oktatásba/iskolákba való bevezetéséről (iskolai felszerelések rendelkezésre állásáról és minőségéről, internetkapcsolatról, oktatási anyagokról stb.) rendelkezésre bocsátott (adott esetben tagállami/regionális/helyi szintű) adatok alapján iránymutatásokat vitasson meg,– az iskolai digitális függőségre és internetfüggőségére vonatkozó lehetséges iránymutatások meghatározása során a tagállami/regionális/helyi, többek között az oktatásban alkalmazott digitális megoldásokra vonatkozó adatokra kell majd hagyatkoznia,– koordinációja a Bizottság feladata lenne.



Indokolás:A WHO iránymutatásai komoly jelentőséget tulajdonítanak az internet- és a digitális függőségnek, mely jelenségeket a nemzeti és európai szakpolitikák révén leküzdhető potenciális betegségek közé sorolják. Az uniós szintű megközelítés komoly előnyt jelenthet minden olyan kezdeményezés számára, amelyet a Digitális Európa program fellépései nyomán vezetnek majd be, a magánszféra indít útjára, vagy amelynek egy-egy különálló oktatási intézményre korlátozott végrehajtása már folyamatban van. A létrehozandó fórumot a Bizottságnak kell koordinálnia, és az érdekelt felek egész közössége számára elérhetővé kell tenni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




10 01 05 11. jogcím — A kutatási és innovációs programokat végrehajtó tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások ‒ Euratom-program






10 01 05 11 55 826 000 55 826 000 56 942 520 56 942 520 56 942 520 56 942 520 -56 942 520 -56 942 520 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 55 826 000 55 826 000 56 942 520 56 942 520 56 942 520 56 942 520 -56 942 520 -56 942 520 p.m. p.m.

66


Az előirányzat a Közös Kutatóközpont engedélyezett létszámtervében szereplő álláshelyeket betöltő azon tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak költségeinek fedezésére szolgál, akik részt vesznek a kutatási és innovációs programok - Euratom program végrehajtásában és különösen:

– a Közös Kutatóközpont létesítményei és az uniós küldöttségek által folytatott közvetlen cselekvésekben, amelyek kutatási tevékenységből, tudományos és műszaki támogató tevékenységből és feltáró jellegű kutatásból állnak,

– olyan közvetett cselekvésekben, amelyek a Közös Kutatóközpont kompetitív alapon végrehajtott tevékenységének részeként megvalósított programokból állnak.

A munkaerőköltségek a jogszabályi előírások alapján fizetendő alapilletményből, kiegészítő juttatásokból, vegyes térítésekből és járulékokból állnak, beleértve a foglalkoztatás megkezdésével, helyének megváltoztatásával és megszűnésével összefüggésben felmerülő költségeket is.




=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




10 01 05 12. jogcím — A kutatási és innovációs programokat végrehajtó külső munkatársak ‒ Euratom-program






10 01 05 12 10 250 000 10 250 000 10 455 000 10 455 000 10 455 000 10 455 000 -10 455 000 -10 455 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 10 250 000 10 250 000 10 455 000 10 455 000 10 455 000 10 455 000 -10 455 000 -10 455 000 p.m. p.m.


Az előirányzat a Közös Kutatóközpont engedélyezett létszámtervében nem szereplő álláshelyeket betöltő azon külső munkatársak (szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők és vendégkutatók) költségeinek fedezésére szolgál, akik részt vesznek a kutatási és innovációs programok – Euratom-program végrehajtásában.

67




=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




10 01 05 13. jogcím — A kutatási és innovációs programokkal kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások ‒ Euratom-program






10 01 05 13 36 360 937 36 360 937 37 455 106 37 455 106 37 455 106 37 455 106 -37 455 106 -37 455 106 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 36 360 937 36 360 937 37 455 106 37 455 106 37 455 106 37 455 106 -37 455 106 -37 455 106 p.m. p.m.


Az előirányzat fedezi:

– a személyzettel kapcsolatos, de a 10 01 05 11. és a 10 01 05 12. jogcím alá nem tartozó kiadásokat, ideértve a kiküldetések, a továbbképzések, az orvosi és a szociális ellátás költségeit, a versenyvizsgák szervezésével és a jelöltek meghallgatásával kapcsolatos költségeket, a reprezentációs költségeket stb.,

– az összes olyan erőforrással kapcsolatban felmerülő kiadásokat, amelyet a Közös Kutatóközpont (JRC) az általa végzett tevékenység céljára felhasznál. Ez magában foglalja:

– a JRC igazgatóságainak működésével és működtetésével összefüggő költségeket: az épületek, a műszaki infrastruktúra és a tudományos berendezések rendszeres karbantartása; közműszolgáltatások és közegek; fűtés, hűtés és szellőztetés; a műhelyekben felhasznált anyagok és felszerelés; telephelyek, utak és épületek takarítása; hulladékgazdálkodás stb.,

– a JRC igazgatóságai számára nyújtott igazgatási támogatás költségeit: bútorok; irodaszerek; távközlés; dokumentáció és publikációk; utaztatás; vegyes ellátmány; általános biztosítások stb.,

– a JRC intézeteinek biztonságával és védelmével összefüggő költségeket: munkahelyi egészség és biztonság; sugárvédelem; tűzoltó szolgálat stb.,

– az informatikai költségeket: számítógéptermek; hardver és szoftver; hálózatos szolgáltatások; informatikai rendszerek; helpdesk szolgálat, a felhasználók segítése stb.,

68

– a nem rendszeres költségeket. Ide tartoznak a JRC telephelyein végrehajtott felújítási, átalakítási és építési munka költségei, a nem rendszeres karbantartási költségek, valamint a felújítások és az új szabványok bevezetése nyomán szükségessé váló átalakítások költségei. Ide tartozhatnak továbbá a 10 01 05 14. jogcím alá tartozó nagyméretű kutatási infrastruktúra előkészítésével kapcsolatos tevékenység költségei is.

A bevételi kimutatás 6 6 0 0. jogcíme szerinti, kapott címzett bevételekből a költségvetési rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban további előirányzatok nyújthatók e jogcímen belül.





=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




10 01 05 14. jogcím — Egyéb kiadások új nagyméretű kutatási infrastruktúra céljára – Euratom-program






10 01 05 14 15 702 124 15 702 124 20 018 830 20 018 830 18 518 830 18 518 830 1 500 000 1 500 000 20 018 830 20 018 830Tartalék

Összesen 15 702 124 15 702 124 20 018 830 20 018 830 18 518 830 18 518 830 1 500 000 1 500 000 20 018 830 20 018 830


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

69


10 01 05 14. jogcím — Egyéb kiadások új nagyméretű kutatási infrastruktúra céljára – Euratom-program






10 01 05 14 15 702 124 15 702 124 20 018 830 20 018 830 18 518 830 18 518 830 -18 518 830 -18 518 830 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 15 702 124 15 702 124 20 018 830 20 018 830 18 518 830 18 518 830 -18 518 830 -18 518 830 p.m. p.m.


Az előirányzat a nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési projektek finanszírozásához szükséges összes erőforrás költségeinek fedezésére szolgál, ideértve különösen az új épületek építésére, a meglévő épületek teljes átalakítására, valamint a telephelyek műszaki infrastruktúrájához tartozó fontosabb berendezések beszerzésére fordított kiadásokat.




=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




10 03 01. jogcímcsoport — Az Euratom közvetlen kutatás formájában megvalósuló tevékenységei






10 03 01 12 094 519 11 000 000 13 701 830 12 000 000 12 101 830 11 500 000 1 600 000 500 000 13 701 830 12 000 000Tartalék

Összesen 12 094 519 11 000 000 13 701 830 12 000 000 12 101 830 11 500 000 1 600 000 500 000 13 701 830 12 000 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


70



10 03 01. jogcímcsoport — Az Euratom közvetlen kutatás formájában megvalósuló tevékenységei






10 03 01 12 094 519 11 000 000 13 701 830 12 000 000 12 101 830 11 500 000 -12 101 830 -11 500 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 12 094 519 11 000 000 13 701 830 12 000 000 12 101 830 11 500 000 -12 101 830 -11 500 000 p.m. p.m.


Az előirányzat azon tudományos és műszaki támogatási és kutatási tevékenységek fedezésére szolgál, amelyeket a Közös Kutatóközpont az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programjának (2019–2020) végrehajtása érdekében végez. Az Euratom-program közvetlen cselekvéseinek különös célkitűzései a következők:

– a nukleáris biztonság javítása különösen a következő területeken: a nukleáris fűtőelemek és reaktorok biztonsága; hulladékkezelés, beleértve a végleges geológiai elhelyezést, a particionálást és a transzmutációt is; nukleáris létesítmények leszerelése; veszélyhelyzeti felkészültség,

– a nukleáris védelem, ezen belül a nukleáris biztosítékok, a nonproliferáció, a tiltott kereskedelem elleni küzdelem és a nukleáris kriminalisztika javítása,

– a szabványosítás céljából rendelkezésre álló tudásalap kiválóságának növelése,

– a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása,

– az Unió szakpolitikáinak támogatása a nukleáris biztonság és védettség területén.

Az előirányzat emellett az Euratom-Szerződés II. címének 7. fejezetében meghatározott biztosítéki rendszer fenntartásához, az atomsorompó-szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) támogatására irányuló bizottsági program végrehajtásához szükséges tevékenységek költségeinek fedezésére is szolgál.

Az előirányzat a kutatási és támogatási tevékenységekkel összefüggő konkrét kiadásokat fedezi, ideértve a tudományos és műszaki berendezések beszerzésével, a tudományos és műszaki szolgáltatások vállalkozási szerződés útján történő igénybevételével, az információkhoz való hozzáféréssel, a fogyóeszközök beszerzésével stb. kapcsolatos költségeket is. Ide tartoznak az érintett projektek tekintetében felmerülő, a tudományos infrastruktúrával kapcsolatos kiadások. Ide tartoznak a Közös Kutatóközpont fizikai kutatási infrastruktúrájához kutatási vagy kísérleti fejlesztési célból, illetve oktatás és képzés nyújtása céljából hozzáférő külső felhasználók költségei.

Az előirányzat az olyan tevékenységekkel kapcsolatos kutatási és tudományos támogatási feladatok összes költségét is fedezi, amelyeket a Közös Kutatóközpont e jogcímcsoport alapján az Európai Unió szakpolitikáinak támogatása érdekében, illetve külső szervek javára, kompetitív alapon végez.

A költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban a bevételi kimutatás 6 2 2 3. és 6 2 2 6. jogcíme alá tartozó bevételekből további előirányzatok nyújthatók.


71


A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdése.

Az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló, 2013. december 16-i 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.).



=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




10 03 50 01. jogcím — Az (Európai Gazdasági Térségen) kívüli harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok (2014–2020)









Az előirányzat a 2014 és 2020 közötti időszakban az Euratom-programban részt vevő, az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik felek vagy országok kiegészítő hozzájárulásaiból származó bevételekhez tartozó kiadások fedezésére szolgál.



72


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=













Az előirányzat a 2014 előtti időszakban az Euratom-programban részt vevő, az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik felek vagy országok kiegészítő hozzájárulásaiból származó bevételekhez tartozó kiadások fedezésére szolgál.



=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

73


10 03 51. jogcímcsoport — A hetedik keretprogram lezárása — Euratom (2007–2013)

A(z) megjegyzések és a(z)Jogalapok a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





10 03 51 p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m.Tartalék







Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/977/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 434. o.).

Az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2007–2011) közvetett cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.).



Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/95/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 40. o.).

Indokolás:A nukleáris energia nem fenntartható, nagyon jelentős a nukleáris balesetek kockázata az elöregedő létesítményekben, a globális felmelegedés veszélyezteti az atomerőművek hűtési kapacitását, és a nukleáris hulladék kezelése továbbra is megoldatlan kérdés marad. A magfúzió hiú ábránd, amely képtelen az éghajlatváltozás okozta válsághelyzet kezelésére. A tagállamok fele nem, vagy már nem használ nukleáris

74

energiát; nem normális dolog, hogy az egész Unió költségvetését az Euratom finanszírozására fordítsák, amelyet fel kellene oszlatni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=









12 02 77 10 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt - Az Európai Bizottság ICO-kibocsátásokat Megfigyelő Intézete


A ICO-kibocsátás olyan, úttörő finanszírozási forrásként szolgál az induló vállalkozások számára, amely a blokklánc-technológiát használja a tokenek hagyományos valutáért vagy kriptovalutáért cserében történő rendelkezésre bocsátására. Ha a token értékpapír (jövőbeni pénzforgalomra vagy saját tőkére vonatkozó követelés) formáját ölti, a meglévő pénzügyi szabályozást kell alkalmazni. Ezen tokenek túlnyomó többsége azonban nem minősül értékpapírnak. Ezeket „hasznossági” tokeneknek tekintik.A hasznossági tokenek esetében az ICO-kibocsátás nagyobb rugalmasságot biztosít az induló vállalkozások számára. Ez a rugalmasság az ICO-kibocsátási tervek, jellemzők, lehetőségek és technikai dimenziók széles körének létrehozását eredményezi. Ez bizonyos mértékig előnyös, de a jogbiztonság korlátozott, vagy teljes mértékben hiányzik. Következésképpen vannak olyan, kiváló projektek, amelyek nem tudnak finanszírozáshoz jutni, és sok látszólag kiváló projektről végül kiderül, hogy csalás. A jogbiztonság hiánya minden esetben olyan volatilitást eredményez, amely nem szükségszerűen tükrözi a projekt alapjait, a világos gazdasági és jogi kritériumok hiányát.Azon előnyök kihasználásra érdekében, amelyeket a hasznossági tokenek a technológiatranszfer és az innovációk finanszírozása vonatkozásában kínálnak, rendkívül fontos a bizonytalanság csökkentése, a legjobb gyakorlatok egyértelművé tétele, és az olyan kritériumok azonosítása, amelyek alapján elkülöníthető egymástól a jó és a rossz felhasználás. Ez az Európai Bizottság felelősségi körébe tartozó ICO Megfigyelőközpont létrehozásával, valamint az érintett piaci érdekelt felek, a szabályozó hatóságok, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a szövetségek és a tudományos körök részvételével érhető el, amelyek a nem értékpapírnak minősülő ICO-kibocsátások taxonómiáját, jellemzőit, másodlagos piaci kialakítását, tájékoztatóját és bevált gyakorlatait fogják kutatni, valamint a hibrid tokenek határeseteit vizsgálják.Ez előnyös lesz, mivel olyan kritériumokat fog tartalmazni, amelyek növelik a befektetők védelmét, tájékoztatják az induló vállalkozásokat a választandó és kerülendő gyakorlatokról, továbbá iránymutatásként szolgálnak majd a tagállami szabályozások konvergenciáját lehetővé tevő szabályozási kerethez.

75



Indokolás:Az EU-nak innovatív pénzügyi módszereket kell találnia a finanszírozás úttörő kkv-k és induló vállalkozások számára történő becsatornázására, valamint a technológiatranszfer felgyorsítására. Az ICO-kibocsátások jelentős potenciállal rendelkeznek az innováció finanszírozásában, de jelentős szabályozási kihívásokat is jelentenek. Az ICO-kibocsátási Megfigyelőközpont megfelelő eszköz lesz a tagállamok hasznossági tokenszabályozásainak, azok taxonómiájának, jellemzőinek, volatilitása forrásainak és legjobb gyakorlatainak feltérképezésére, és olyan referenciabázist hoz létre, amely előnyös lesz a piaci szereplők számára.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Sandra Pereira, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, João Ferreira


13 06 01. jogcímcsoport — Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra






13 06 01 343 551 794 343 551 794 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 254 500 000 200 000 000 304 500 000 250 000 000Tartalék

Összesen 343 551 794 343 551 794 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 254 500 000 200 000 000 304 500 000 250 000 000


Az előlegek kivételével az előirányzatok elosztása .......... Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló határozattal.


A jogcímcsoport rendeltetése, hogy ha a tagállamokban jelentős vagy regionális katasztrófák következnek be, akkor rendelkezésére álljanak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéből eredő előirányzatok. Természeti katasztrófák esetén segítséget kell nyújtani az érintett tagállamok részére, határidőt kell meghatározni az odaítélt pénzügyi támogatás felhasználására, a kedvezményezett államoknak meg kell indokolniuk a kapott támogatás felhasználását, és az ezen alap igénybevételére irányuló eljárásoknak a lehető leggyorsabbaknak kell lenniük. Vissza kell téríteni az olyan támogatást, amelyet később harmadik fél visszatérít, vagy amely a károk végösszegét meghaladja. Az előlegek kivételével az előirányzatok elosztása a tartalék előirányzatainak átcsoportosításával, vagy amennyiben a tartalék keretében nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, költségvetés-módosítással történik, párhuzamosan az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló határozattal.

76

Biztosítani kell a regionális kiterjedésű katasztrófák támogathatóságának fenntartását, elismerve a földközi-tengeri térség sajátos természeti katasztrófáit, például az aszályt és a tűzvészeket.Az e költségvetési sorra vonatkozó előirányzatok növelését a lezárult európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) számára elkülönített források átcsoportosítása fogja fedezni.Cím és alcím – 02 07 Európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP), PK 1.;Jogalap: Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.). A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.) és különösen annak 10. cikke.

Indokolás:A jogcímcsoport rendeltetése, hogy katasztrófák bekövetkeztekor rendelkezésére álljanak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéből eredő előirányzatok, amelyek – tekintettel a 2019. évi statisztikákra – egyértelműen kevésnek bizonyulhatnak. Ugyancsak módosítani kell a Szolidaritási Alapot, felgyorsítva az Alap igénybevételére szolgáló eljárásokat és biztosítva a regionális kiterjedésű katasztrófák támogathatóságának fenntartását. A béke, a szolidaritás és az egyenlő jogokkal rendelkező, szuverén államok közötti együttműködés előmozdításának az EU egyik prioritását kell képeznie.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




15 03 05. jogcímcsoport — Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) – A felsőoktatást, a kutatást és az innovációt felölelő tudásháromszög integrálása






15 03 05 456 149 331 396 015 932 496 678 348 473 515 586 496 678 348 473 515 586 30 000 000 30 000 000 526 678 348 503 515 586Tartalék

Összesen 456 149 331 396 015 932 496 678 348 473 515 586 496 678 348 473 515 586 30 000 000 30 000 000 526 678 348 503 515 586


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Patrizia Toia, Christian Ehler, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

-------------------------------

77







15 04 77 22 1 500 000 1 000 000 1 500 000 1 000 000Tartalék

Összesen 1 500 000 1 000 000 1 500 000 1 000 000

Címsor:Előkészítő intézkedés — Finanszírozás, tanulás, innováció és szabadalmaztatás a kulturális és kreatív vállalkozások számára (FLIP for CCIs)


Az előirányzatok az előkészítő intézkedés elindítására, valamint az előző évekből fennmaradt fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgálnak.A kulturális sokszínűség és a megfelelő kulturális mix azonosítása stratégiai jelentőségű a kreativitás és az innováció szempontjából. A kulturális és kreatív vállalkozások több mint 12 millió munkavállalót foglalkoztatnak Európában, ami az európai munkaerő 7,5 %-ának felel meg, és különösen a kis- és mikrovállalkozásoknak köszönhetően mintegy 509 000 000 000 EUR hozzáadott értéket állítanak elő. A kulturális és kreatív vállalkozások olyan hajtóerőt képviselnek, amely versenyelőnyt eredményez Európa számára, különösen azért, mert az Ipar 4.0 termelési paradigmáinak kialakulását előmozdító termékeket és szolgáltatásokat biztosítanak.A kísérleti projekt célja, hogy meghatározza és tesztelje e vállalkozások fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges szakpolitikákat és fellépéseket, amelyek elegendő támogatással horizontális előnyöket és továbbgyűrűző hatásokat hozhatnak létre valamennyi olyan területen és ágazatban, amelyekkel ezek a vállalatok üzleti céljaik megvalósítása során kapcsolatba kerülnek.Négy terület képezi a kísérleti projekt alapját:1. A készségek elemzésének új modelljeAz európai képzési rendszerekben a készségek felismerésére általában alkalmazott modellt felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy az megfelelően magában foglalja az említett vállalkozások szervezeti modelljét, amelyeknél gyakran szerény méretű a szervezeti hierarchia, nagyobb a kockázati tolerancia, más időgazdálkodási megközelítést alkalmaznak és erős a tudományágakon belüli csere, és amelyek ezért nem kompatibilisek a hagyományos feldolgozóipari paradigmával. A STEAM (Science, Technology, Engineering/Environment, Arts, Manufacturing: természettudomány, technológia, műszaki tudományok/környezetvédelem, művészet, gyártás) területekkel összeegyeztethető készségek elemzésének és azonosításának ezen új modellje arra törekszik, hogy kiváltságos kapcsolatot hozzon létre a feddhetetlen vállalatok, a legjelentősebb bevált gyakorlatok és a sikeres tapasztalatok között annak érdekében, hogy azonosítsa és meghatározza az ilyen környezetekben dolgozó szakmai szereplők készségeit és jellemzőit. Más szóval vissza kell követni e készségek eredetét és evolúcióját – túllépve azon a szélesebb körben elterjedt paradigmán, amelyben a szakmai szereplőket analitikus-leíró munkafolyamatokon belül határozzák meg (ami a gyártással foglalkozó szervezetekre jellemző) – annak érdekében, hogy a szóban forgó vállalatok sajátos szervezeti jellemzőivel összeegyeztethető munkaköri leírásokat kapjunk.Konkrétabban a projekt az alábbi szakaszokból fog állni:– a különböző ágazatok (történelmi és művészeti örökség, tartalomipar, ikt-iparágak, anyagkultúra, beleértve a divat, a formatervezés és az ízipar makroágazatát) sajátos jellegét és az Unió regionális

78

dimenzióit elismerő készségosztályozási modell megfogalmazására irányuló vizsgálatba bevonni kívánt „bevált gyakorlatot követő” kulturális és kreatív vállalkozások kiválasztása,– a készségek felismerésére szolgáló modell kidolgozása,– a modell tesztelése a vállalkozások szélesebb körében,– a modell átadása a készségek kodifikálása és szakmai szereplőkhöz való társítása céljából a készségek európai keretének fényében.2. Ajánlások az oktatási rendszer számáraNapjainkban a kreatív és kulturális készségek fejlesztése egy olyan folyamat eredménye, amely nincs maradéktalanul strukturálva, és nem igazodik teljes mértékben a kulturális és kreatív vállalkozások közép- és hosszú távú irányításának szükségleteihez. A készségek felismerésére szolgáló modell jóvoltából elért eredmények megnyitnák az utat a készségek fejlesztésére irányuló képzési programok jellemzőivel kapcsolatos szempontok és problémák oktatási rendszerbeli azonosítása előtt. A kulturális és kreatív vállalkozások stratégiai készségeinek fejlesztése voltaképpen gyakran a szerencsén, az egyéni kezdeményezőkészségen és találékonyságon vagy informális folyamatokon múlik anélkül, hogy létezne egy pontos képzési politikát és célzott programokat előmozdító jövőképen alapuló strukturált megközelítés.A kísérleti projekt e szakaszának fő célja e készségek megőrzése a képzési rendszeren keresztül, hogy ily módon több uniós polgárt lehessen felkészíteni az eredményes munkavégzésre azokon a különféle üzleti területeken, amelyeken a kulturális és kreatív vállalkozások tevékenykednek.Az iránymutatásokat oly módon kell strukturálni, hogy az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig a nemzeti és regionális oktatási rendszerek sajátosságainak figyelembevétele legyen irányadó a képzési programok tekintetében. Erőfeszítéseket kell tenni az oktatási rendszernek a kulturális és kreatív vállalkozásokkal folytatott párbeszédre, valamint az innovatív képzési modellek (tanulólaboratóriumok, kreatív központok stb.) előmozdítására való képességének javítása érdekében. Ennek együtt kell járnia olyan iránymutatások kidolgozásával, amelyek lehetővé teszik a tanárok számára a készség alapú tanulás előmozdítását, a tantárgyak merev rendszere jelentette keretek átlépését, valamint a holisztikus és multidiszciplináris megközelítés előnyben részesítését. Az európai iparosok évszázados tapasztalatai bizonyítják a kreatív kézművesség területén mesteri címre pályázó személyek kulturális és gyakorlati képzésének lényeges részét képező, különböző műhelyekbeli tapasztalatszerzésre fordított idő értékét. Míg a régi német „Wandergeselle” vagy francia „compagnon” a tanulás önszerveződő formáinak tekinthetők, rávilágítanak a kulturális és kreatív vállalkozások nehezen megfogható készségeinek azonosítását és átadását célzó strukturált és közös európai megközelítés szükségességére.3. A kulturális és kreatív vállalkozások új pénzügyi besorolásaA finanszírozáshoz való hozzáférés a növekedés jelentős akadályát jelenti a kulturális és kreatív vállalkozások számára, amelyek általában kis méretűek és alultőkésítettek. A pénzügyi és bankrendszer lassan végzi el e vállalkozások besorolását a hagyományos rendszereken belül, miután többségüket egy prototípusra vagy egyetlen projektre hozták létre, és nagy mértékben függenek termékeiktől és szolgáltatásaiktól, az egyéni tehetségtől és a kockázatvállalástól. A technológiai ágazatokban működő vállalatoktól eltérően a kulturális és kreatív vállalkozások nehezen tudják elismertetni immateriális javaik értékét mérlegeikben, és az új tehetség és a kreatív ötletek fejlesztésére irányuló befektetéseik nem felelnek meg a K+F szokásos koncepciójának.A projekt célja olyan iránymutatások meghatározása, amelyek javítják a kulturális és kreatív vállalkozások képességét az immateriális javakhoz kapcsolódó pénzügyi értékek jobb kommunikálására, hogy méltányos hozzáférést kapjanak a kölcsönökhöz. Ez könnyebbé tenné a kulturális és kreatív vállalkozások számára a garanciarendszerekhez (pl. a Kreatív Európa program és az Európai Stratégiai Beruházási Alap [ESBA]) és más finanszírozási mechanizmusokhoz való hozzáférést. Az iránymutatások meghatározására az európai országokban már meglévő olyan eszközök (pl. az olaszországi Bancopass) összehasonlítása alapján kerül sor, amelyeket e vállalkozások már használnak a bankokkal folytatott proaktív párbeszédhez.

79

4. A kulturális és kreatív vállalkozások által előállított szellemi tulajdon értékelése és védelmeA szellemi tevékenységeiket védő vállalatok 22 %-kal termelékenyebbek (ugyanazon területet, ágazatot és méretet figyelembe véve), bevételnövekedésük pedig 2 %-kal magasabb, mint a minta átlaga. Konkrétan: a 2011–2013 között szabadalmi bejelentést tevő vállalatok esetében az export teljes bevételhez viszonyított aránya 6,5 %-kal magasabb, mint az azonos területen és ágazatban működő, azonos méretű más vállalatoké.A kulturális és kreatív vállalkozások gyakran kevéssé strukturált szervezeti felépítése miatt az általuk létrehozott újítások bejegyzése vagy szabadalmaztatása nem mindig prioritás, így csökken az újítás által előállított eredmények értéke. Ezért alapvető fontosságú annak tanulmányozása, hogy miként lehet jobban tudatosítani ezekben a vállalkozásokban – különösen a kis és közepes méretűekben – az innovatív termékeik és szolgáltatásaik bejegyzéséből vagy szabadalmaztatásából származó erőteljesebb hatás szempontjából jelentkező előnyöket, és elősegíteni hozzáférésüket ezekhez a lehetőségekhez, miután ezek a vállalkozások gyakran alultőkésítettek. A 3. pontban ismertetett bevált gyakorlatok és eszközök összehasonlításából jelentkező eredményekkel szoros összefüggésben a projekt célja az európai országokban meglévő, a vállalkozások által a bankokkal, pénzügyi szervezetekkel és intézményekkel való párbeszéd során alkalmazott eszközök továbbfejlesztése olyan konkrét elemekkel, amelyek növelhetik az innováció bejegyzésének vagy szabadalmazásának értékét.A projekt fejlesztési kereteA kezdeményezés kialakítására olyan európai partnerségek létrehozásán keresztül kerül sor, amelyek növelik a jogosult szervezetek szakértelmét a kísérleti projektet alkotó különböző szakaszok és tevékenységek során. A kísérleti projektet végrehajtó szervezeteknek a kulturális és kreatív vállalkozások fő referenciarégióit kell képviselniük, és rendelkezniük kell a projekt hatásának maximalizálásához szükséges erőforrásokkal.


Előkészítő intézkedés az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 54. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Indokolás:Európa kulturális és kreatív öröksége a világon páratlan. Interdiszciplináris jellege túlnyúlik a STEM és a bölcsészettudományok hagyományos megkülönböztetésén, ehelyett a STEAM paradigmát részesíti előnyben, amely összekapcsolja a tudományt (S) és a technológiát (T) a művészetekkel (A) (vagyis a kreativitással, formatervezéssel, divattal, mesterségbeli tudással), továbbá a matematika (M) helyett a gyártást (M) veszi figyelembe. A kulturális és kreatív vállalkozások versenyképességének és növekedésének kiindulópontja a technológia, a szépség, a kultúra, a gyártás és a mesterségbeli tudás kivételes elegye.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Dan Nica, Giorgos Georgiou, Eva Kaili, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Loucas Fourlas, Jerzy Buzek, Patrizia Toia, Christian Ehler, Evžen Tošenovský, Maria Da Graça Carvalho, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

-------------------------------

80







17 03 77 30 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000Tartalék

Összesen 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Címsor:Kísérleti projekt — A mesterséges intelligencia fejlesztése a gyermekkori rákos megbetegedések diagnosztizálásához és kezeléséhez


A gyermekkori rákos megbetegedések körébe különböző ritka betegségek tartoznak, amelyeknek külön-külön mindegyike életet veszélyeztető betegség, együttesen pedig súlyos közegészségügyi problémát jelentenek. Európában évente 35 000 új megbetegedést diagnosztizálnak, a halálesetek száma pedig a gyermekek és fiatalkorúak körében meghaladja a hatezret, aminek következtében a gyermekek és serdülők esetében – a megbetegedéseket tekintve – továbbra is a gyermekrák jelenti a vezető halálozási okot. Ezenfelül a gyermekkori rákos betegséget túlélők száma Európában meghaladja a 300 ezret (2020-ra pedig közel fél millió lesz). A túlélők kétharmada él hosszú távú, a kezelések nyomán fellépő mellékhatásokkal, amelyek akár súlyosak is lehetnek, és minden második érintett esetében akár a mindennapi életvitelre is hatást gyakorolhatnak.A gépi tanuláson és a mesterséges intelligencián alapuló technológiák hatékony alkalmazása számos társadalmi kihívásra megoldással szolgálhat, többek között fejlettebb diagnosztikai és kezelési eljárásokat eredményezhet. A klinikai fenotípusokra, a diagnosztikai (többek között patológiai, genomikai, radiológiai képalkotó) vizsgálatokra, a terápiás beavatkozásokra és a klinikai eredményekre vonatkozó információkat gyűjtő, integrált egészségügyi és kutatási adatplatformok hatékony eszközként szolgálnak majd a korai és pontos diagnózisokhoz, lehetővé teszik a betegcsoportok pontos, terápiás igények szerinti alcsoportosítását, és megteremtik a hátteret újabb terápiás innovációk kifejlesztéséhez.A gyermekkori rákos megbetegedések jellemzően ritka betegségek, így ahhoz, hogy az összes tagállamban gyűjtött adatot – a bevált gyakorlatokat és az új technológiákat is ideértve – egybe lehessen vetni, illetve integrálni lehessen, együttműködésen alapuló megközelítésre van szükség a közös megoldások továbbfejlesztése érdekében. A nagy adathalmazoknak a rák kialakulásának, az eredményeknek és a kezelések hosszú távú mellékhatásainak alaposabb megismeréséhez való alkalmazása jelenleg kezdeti szakaszban jár. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás a komplex adatállományok feldolgozásának, valamint az összes európai fiatal javát szolgáló precíziós rákgyógyászat előmozdításának jövőbeli eszközei.Ahhoz, hogy a gyermekonkológiában további eredményeket lehessen elérni a diagnosztika és a kezelések terén, multinacionális, multidiszciplináris integrált egészségügyi és kutatási adatplatformokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az adatvezérelt klinikai döntéstámogató, a betegek javát közvetlen módon szolgáló alkalmazásokhoz felhasználható gépi tanuló algoritmusokkal és mesterséges intelligenciával végzett valós adatokon alapuló szimulációkat.A javasolt projektnek a mesterséges intelligencián alapuló technológiák kifejezetten gyermekkori rákos megbetegedések diagnózisára és kezelésére irányuló alkalmazásának kutatását kell támogatnia.A projektnek kétlépcsős megközelítést kell követnie:1. Multinacionális megközelítések kidolgozása a több forrásból származó adatok összegyűjtésének támogatásához. A meglévő multidiszciplináris platformokra/adatállományokra épülő integrált egészségügyi és kutatási adatplatformok kialakítása, amelyek összegyűjtik többek között például a klinikai

81

kórtörténet, a releváns diagnosztikai (patológiai, genomikai, radiológiai képalkotó) vizsgálatok, a terápiás beavatkozások és a gyermekkori rákos megbetegedések klinikai eredményei tekintetében a klinikai adatokat, és ily módon összekapcsolják a gyermekonkológia érdekelt feleinek teljes közösségét és a technológiafejlesztőket.2. A mesterséges intelligencián alapuló technológiák alkalmazásának a betegség-diagnosztika, -kezelés javítását, valamint a hatékony terápiák kidolgozását célzó fejlesztése: integrált egészségügyi és kutatási adatplatformok felhasználása a klinikailag releváns gépi tanulási, valamint mesterséges intelligencián alapuló technológiák kifejlesztéséhez. A projekt a radiológiai képalkotás, a digitális patológia, az integrált genotipizálás, továbbá az eredményelőrejelző algoritmusok és a klinikai döntéshozatal tekintetében egy vagy több alkalmazásra összpontosíthat.



Indokolás:A gyermekkori rákos megbetegedések jellemzően ritka betegségek, így ahhoz, hogy az összes tagállamban gyűjtött adatot – a bevált gyakorlatokat és az új technológiákat is ideértve – egybe lehessen vetni, illetve integrálni lehessen, együttműködésen alapuló megközelítésre van szükség a közös megoldások továbbfejlesztése érdekében. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás a komplex adatállományok feldolgozásának, valamint az összes európai fiatal javát szolgáló precíziós rákgyógyászat előmozdításának jövőbeli eszközei. A mesterséges intelligencián alapuló technológiák alkalmazási módjainak kialakítása előrelépést jelent majd mind a betegségek diagnosztizálása és kezelése, mind a hatékony terápiák kidolgozása terén.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Dan Nica, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Claudiu Manda, Lina Galvez Muñoz, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság







17 03 77 30 1 500 000 750 000 1 500 000 750 000Tartalék

Összesen 1 500 000 750 000 1 500 000 750 000

Címsor:Kísérleti projekt —Természetes cukorhelyettesítők az élelmiszeripari termékekben


A szabad cukrok fogyasztása Európában meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti szinteket. Az étkezések során bevitt szabad cukrok jelentős része feldolgozott élelmiszerekből származik, például édesipari és sütőipari termékekből, reggeli gabonapelyhekből, valamint cukros

82

italokból. A túlzott cukorbevitel növeli a súlygyarapodás és a táplálkozással összefüggő, nem fertőző megbetegedések kockázatát, és az egyik legfőbb problémát jelenti Európában az egészséges táplálkozás térnyerése szempontjából. Egyes feldolgozott termékek magas szabadcukor-tartalma, valamint az összetétel tekintetében tetten érhető jelentős – termékkategóriákon belüli és országok közötti – eltérések ugyanakkor arra utalnak, hogy tág mozgástér áll rendelkezésre a feldolgozott élelmiszerekhez hozzáadott cukor mennyiségének csökkentéséhez.A kalóriamentes édesítőszerek egyaránt lehetnek természetes és mesterséges édesítőszerek. Több olyan elemzés és tanulmány is rendelkezésre áll azonban, amely annak okát kutatja, hogy miért károsabbak a mesterséges édesítőszerek a cukornál. Ez szolgál indokként arra, hogy az élelmiszeripari termékekben lévő cukor természetes, kalóriamentes édesítőszerekkel legyen helyettesíthető.A természetes, kalóriamentes édesítőszerek ugyan édes ízhatásúak, de nem rendelkeznek tömegnövelő tulajdonsággal az élelmiszerekben és italokban.Ez a magyarázat arra, hogy e szereket tömegnövelőkkel kell vegyíteni: poliolokkal, rostokkal stb.A tömegnövelő szereknek amellett, hogy egyáltalán nincs, vagy a cukornál kisebb a kalóriatartalmuk, a relatív édességgük is alacsonyabb. Felhasználhatók a szacharóz élelmiszerekbeli, a tömeg megtartásával történő helyettesítésére. A tömegnövelők alkalmazásának megvannak a maga korlátai, mivel például a poliolok mellékhatásokkal járnak, és ezért felhasználásukat meghatározott maximális szintekhez kötötték, aminek következtében nem alkalmasak arra, hogy a tömegnövelés szempontjából teljes mértékben kiváltsák a cukrot.Ez az oka annak, hogy kiterjedt és intenzív kutatásokat kell végezni annak érdekében, hogy az élelmiszerekben könnyebben lehessen helyettesíteni cukrot és mellette a tömegnövelő szereket.A projektnek kétlépcsős megközelítést kell követnie:1. Az élelmiszerekben lévő cukor és mellette a tömegnövelő szerek helyettesítését szolgáló legjobb módszerek (különböző felhasználások esetében különböző módszerek) kutatása és kidolgozása, valamint2. Az említett élelmiszeripari termékek előállítását lehetővé tevő berendezések kifejlesztése és beszerzése.



Indokolás:Számos egészségügyi probléma kialakulásának hátterében a cukorfogyasztás áll. Jóllehet a cukorfogyasztás veszélyeinek tudatosítására irányuló intenzív erőfeszítéseknek köszönhetően az emberek helyettesíteni akarják a cukrokat, a piacon elérhető egészséges alternatívák köre rendkívül szűk. Éppen ezért igen komoly erőfeszítésekre van szükség az élelmiszerekben lévő cukor helyettesítéséhez. Ez az oka annak, hogy kiterjedt és intenzív kutatásokat kell végezni annak érdekében, hogy az élelmiszerekben könnyebben lehessen helyettesíteni cukrot és mellette a tömegnövelő szereket.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

83


18 05 03 01. jogcím — Biztonságos európai társadalmak előmozdítása






18 05 03 01 176 575 555 171 687 622 195 504 220 168 549 256 176 754 220 168 549 256 18 750 000 195 504 220 168 549 256Tartalék

Összesen 176 575 555 171 687 622 195 504 220 168 549 256 176 754 220 168 549 256 18 750 000 195 504 220 168 549 256


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 01 01. jogcímcsoport — Az „Energiaügy” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






32 01 01 64 943 128 64 943 128 67 657 796 67 657 796 67 431 990 67 431 990 225 806 225 806 67 657 796 67 657 796Tartalék

Összesen 64 943 128 64 943 128 67 657 796 67 657 796 67 431 990 67 431 990 225 806 225 806 67 657 796 67 657 796


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 01 02 01 3 077 668 3 077 668 3 107 027 3 107 027 3 022 652 3 022 652 84 375 84 375 3 107 027 3 107 027Tartalék

Összesen 3 077 668 3 077 668 3 107 027 3 107 027 3 022 652 3 022 652 84 375 84 375 3 107 027 3 107 027


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

84




32 01 03. jogcímcsoport — Az „Energiaügy” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






32 01 03 4 353 841 4 353 841 4 438 193 4 438 193 4 280 128 4 280 128 158 065 158 065 4 438 193 4 438 193Tartalék

Összesen 4 353 841 4 353 841 4 438 193 4 438 193 4 280 128 4 280 128 158 065 158 065 4 438 193 4 438 193


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 01 05 01. jogcím — A kutatási és innovációs programok végrehajtó tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások – Horizont 2020






32 01 05 01 2 248 661 2 248 661 2 519 194 2 519 194 2 319 194 2 319 194 200 000 200 000 2 519 194 2 519 194Tartalék

Összesen 2 248 661 2 248 661 2 519 194 2 519 194 2 319 194 2 319 194 200 000 200 000 2 519 194 2 519 194


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

85


32 01 05 21. jogcím — A kutatási és innovációs programokat végrehajtó tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások – ITER






32 01 05 21 5 748 971 5 748 971 5 491 931 5 491 931 5 491 931 5 491 931 -5 491 931 -5 491 931 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 5 748 971 5 748 971 5 491 931 5 491 931 5 491 931 5 491 931 -5 491 931 -5 491 931 p.m. p.m.


Az előirányzat a kutatási és innovációs programokat – az ITER-programot – végrehajtó és az engedélyezett létszámtervek alapján a nukleáris és a nem nukleáris programok közvetett cselekvéseivel összefüggésben foglalkoztatott tisztviselőkre és ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó kiadások fedezésére szolgál, beleértve az uniós küldöttségeken foglalkoztatott tisztviselőket és ideiglenes alkalmazottakat is.



Indokolás:Az ITER projekt nem járul hozzá ahhoz a célkitűzéshez, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kiadásainak 25%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák. A projekt azon forrásokkal való visszaélésnek minősül, amelyeket a megújuló energiák támogatására lehetne felhasználni, hogy teljesüljön az Uniónak a megújuló energiaforrások 100%-os arányának elérésére irányuló, 2050-re kitűzött célja. Mivel a tagállamok fele nem használ nukleáris energiát, illetve fokozatosan felhagy ennek használatával, nem normális dolog, hogy az egész Unió költségvetését egy olyan energiaforrás finanszírozására használják fel, amellyel kapcsolatban nem ért egyet az összes tagállam.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 01 05 22. jogcím — A kutatási és innovációs programokat végrehajtó külső munkatársak – ITER






32 01 05 22 191 829 191 829 192 213 192 213 192 213 192 213 -192 213 -192 213 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 191 829 191 829 192 213 192 213 192 213 192 213 -192 213 -192 213 p.m. p.m.

86


Ez az előirányzat a kutatási és innovációs programokat – az ITER-programot – a nukleáris programok közvetett cselekvései vonatkozásában végrehajtó külső munkatársak igénybevételével kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál, beleértve az uniós küldöttségeken alkalmazott külső munkatársakat is.




=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 01 05 23. jogcím — A kutatási és innovációs programokkal kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások – ITER






32 01 05 23 600 000 600 000 700 000 700 000 700 000 700 000 -700 000 -700 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 600 000 600 000 700 000 700 000 700 000 700 000 -700 000 -700 000 p.m. p.m.


Ez az előirányzat a kutatási és innovációs programoknak – az ITER-programnak – a nukleáris programok közvetett cselekvései vonatkozásában végzett teljes irányítására vonatkozó egyéb igazgatási kiadások fedezésére szolgál, beleértve az uniós küldöttségeken alkalmazott munkatársakkal kapcsolatban felmerülő egyéb igazgatási kiadásokat is.


Célja továbbá, hogy fedezze a program vagy projektek meghatározásával, előkészítésével, irányításával, figyelemmel kísérésével, pénzügyi ellenőrzésével és felülvizsgálatával kapcsolatos technikai és igazgatási jellegű segítségnyújtáshoz, így például a konferenciákhoz, műhelytalálkozókhoz, szemináriumokhoz,

87

informatikai rendszerek fejlesztéséhez és karbantartásához, kiküldetésekhez, képzésekhez és reprezentációhoz kapcsolódó kiadásokat.




=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 02 01 01. jogcím — A belső energiapiac további integrációja, a villamosenergia- és a gázhálózatok határokon átnyúló átjárhatósága






32 02 01 01 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 20 000 000 13 000 000 414 706 000 144 500 000Tartalék

Összesen 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 20 000 000 13 000 000 414 706 000 144 500 000

Indokolás:A CEF – Energetika 2019. évi, 750 000 000. évi indikatív költségvetéssel rendelkező felhívása már 2,2-szeresen túljegyzett. A további előirányzatok célja legalább részben kezelni az alulfinanszírozást.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 02 01 01 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 7 000 000 401 706 000 131 500 000Tartalék

88





Összesen 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 7 000 000 401 706 000 131 500 000

Indokolás:Ahhoz, hogy 2050-ig megvalósuljon az EU éghajlatsemlegessége, növelnünk kell a megújuló energiaforrások kapacitását az EU-ban. Az időszakosan rendelkezésre álló energiaforrások növekedése megköveteli a teljes mértékben integrált belső energiapiacot, valamint a villamosenergia- és a gázhálózat határokon átnyúló, optimális átjárhatóságát, hogy ellensúlyozni tudják az energiaellátás hiányát vagy csúcsidőszakait.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Josianne Cutajar, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








32 02 01 01 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 117 216 149 511 922 149 131 500 000Tartalék

Összesen 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 117 216 149 511 922 149 131 500 000

Indokolás:Az energiaunió célkitűzéseinek – többek között az energetikai elszigeteltség megszüntetése és a megújuló energiaforrások elterjedésének fokozása – eredményei rendkívül fontosak az EU számára. A CEF- energetikával kapcsolatos, 2019. júniusban lezárult felhívás sikere miatt javasolt e költségvetési sor kötelezettségvállalásainak növelése annak érdekében, hogy a CEF- energetikával kapcsolatos átfogó kötelezettségvállalások a jelenlegi 0,648 milliárd eurós értékről 1 milliárd euróra emelkedjenek (1,183 milliárd EUR a Bizottság 2020. évi költségvetési tervezetében, mínusz a korábbi évekre már fenntartott 0,535 milliárd EUR). E költségvetési sor értékét a CEF-energetikai átfogó célkitűzés teljesítése érdekében megnövelték.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Marina Kaljurand, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








32 02 01 01 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 90 000 000 60 000 000 484 706 000 191 500 000

89





Tartalék

Összesen 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 90 000 000 60 000 000 484 706 000 191 500 000

Indokolás:Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2019. évi energetikai pályázati felhívása esetében jelentős túljelentkezés volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy a 2020. évi kötelezettségvállalási előirányzatok Bizottság által javasolt összege nem elégséges, és tekintettel az energiaunió céljainak megvalósításához elengedhetetlen, szilárd és kiforrott, határokon átnyúló projektek magas számára, az összeget meg kell emelni. A megfelelő kifizetési előirányzatokat szintén be kell állítani a költségvetésbe.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Andrius Kubilius, Jerzy Buzek, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








32 02 01 01 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 180 000 000 574 706 000 131 500 000Tartalék

Összesen 315 726 595 109 300 000 394 706 000 131 500 000 394 706 000 131 500 000 180 000 000 574 706 000 131 500 000

Indokolás:Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2019. évi energetikai pályázati felhívása esetében jelentős túljelentkezés volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy a

2020. évi kötelezettségvállalási előirányzatok Bizottság által javasolt összege nem elégséges, és tekintettel

az energiaunió céljainak megvalósításához elengedhetetlen szilárd és kiforrott határokon átnyúló projektek magas számára,

az összeget meg kell emelni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 02 01 02. jogcím — Az uniós energiaellátás biztonságának javítása






32 02 01 02 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 20 000 000 13 000 000 414 528 000 141 200 000Tartalék

90





Összesen 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 20 000 000 13 000 000 414 528 000 141 200 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 02 01 02 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 117 163 289 511 691 289 128 200 000Tartalék

Összesen 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 117 163 289 511 691 289 128 200 000

Indokolás:Az energiaunió célkitűzéseinek megvalósítása – többek között az energetikai elszigeteltség megszüntetése és a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázása – kiemelkedő jelentőséggel bír az EU számára.

A CEF- energetikával kapcsolatos, 2019. júniusban lezárult felhívás sikere miatt javasolt e költségvetési sor kötelezettségvállalásainak növelése annak érdekében, hogy a CEF- energetikával kapcsolatos átfogó kötelezettségvállalások a jelenlegi 0,648 milliárd eurós értékről 1 milliárd euróra emelkedjenek (1,183 milliárd EUR a Bizottság 2020. évi költségvetési tervezetében, mínusz a korábbi évekre már fenntartott 0,535 milliárd EUR). E költségvetési sor értékét a CEF-energetikai átfogó célkitűzés teljesítése érdekében megnövelték.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Marina Kaljurand, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








32 02 01 02 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 90 000 000 60 000 000 484 528 000 188 200 000Tartalék

Összesen 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 90 000 000 60 000 000 484 528 000 188 200 000

91

Indokolás:Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2019. évi energetikai pályázati felhívása esetében jelentős túljelentkezés volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy a 2020. évi kötelezettségvállalási előirányzatok Bizottság által javasolt összege nem elégséges, és tekintettel az Unión belüli energiabiztonságot növelő, szilárd és kiforrott projektek magas számára, az összegeket meg kell emelni. A megfelelő kifizetési előirányzatokat szintén be kell állítani a költségvetésbe.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Andrius Kubilius, Jerzy Buzek, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








32 02 01 02 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 180 000 000 574 528 000 128 200 000Tartalék

Összesen 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 180 000 000 574 528 000 128 200 000

Indokolás:Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2019. évi energetikai pályázati felhívása esetében jelentős túljelentkezés volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy a

2020. évi kötelezettségvállalási előirányzatok Bizottság által javasolt összege nem elégséges, és tekintettel

az Unión belüli energiabiztonságot növelő kiforrott projektek magas számára, az összeget meg kell emelni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 02 01 03. jogcím — Hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez és a környezetvédelemhez






32 02 01 03 315 724 834 108 000 000 394 498 586 128 300 000 394 498 586 128 300 000 20 000 000 13 000 000 414 498 586 141 300 000Tartalék

Összesen 315 724 834 108 000 000 394 498 586 128 300 000 394 498 586 128 300 000 20 000 000 13 000 000 414 498 586 141 300 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


92









32 02 01 03 315 724 834 108 000 000 394 498 586 128 300 000 394 498 586 128 300 000 15 000 000 409 498 586 128 300 000Tartalék

Összesen 315 724 834 108 000 000 394 498 586 128 300 000 394 498 586 128 300 000 15 000 000 409 498 586 128 300 000

Indokolás:Annak érdekében, hogy 2050-ig meg lehessen valósítani az éghajlat-semlegességet és a fenntartható fejlesztési célokat, az EU-nak fokoznia kell a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre irányuló beruházásait.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 02 01 03 315 724 834 108 000 000 394 498 586 128 300 000 394 498 586 128 300 000 117 154 554 511 653 140 128 300 000Tartalék

Összesen 315 724 834 108 000 000 394 498 586 128 300 000 394 498 586 128 300 000 117 154 554 511 653 140 128 300 000

Indokolás:Az energiaunió célkitűzéseinek megvalósítása – többek között az energetikai elszigeteltség megszüntetése és a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázása – kiemelkedő jelentőséggel bír az EU számára.

A CEF- energetikával kapcsolatos, 2019. júniusban lezárult felhívás sikere miatt javasolt e költségvetési sor kötelezettségvállalásainak növelése annak érdekében, hogy a CEF- energetikával kapcsolatos átfogó kötelezettségvállalások a jelenlegi 0,648 milliárd eurós értékről 1 milliárd euróra emelkedjenek (1,183 milliárd EUR a Bizottság 2020. évi költségvetési tervezetében, mínusz a korábbi évekre már fenntartott 0,535 milliárd EUR). E költségvetési sor értékét a CEF-energetikai átfogó célkitűzés teljesítése érdekében megnövelték.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

93


32 02 10. jogcímcsoport — Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)






32 02 10 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 177 663 4 177 663 20 455 638 20 455 638Tartalék

Összesen 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 177 663 4 177 663 20 455 638 20 455 638

Indokolás:A további előirányzatok a kért további álláshelyek finanszírozásához szükségesek.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 02 10 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 177 663 4 177 663 20 455 638 20 455 638Tartalék

Összesen 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 177 663 4 177 663 20 455 638 20 455 638

Indokolás:Annak érdekében, hogy az ACER gyorsan bővülő szerepét betölthesse és feladatait elláthassa, az energiaügyi csomag legutóbbi felülvizsgálata nyomán, és különösen az ACER-rendelet átdolgozásában az ACER-t megfelelően finanszírozni kell, biztosítva, hogy képes legyen eleget tenni jogi kötelezettségeinek.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 02 10 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 370 025 4 370 025 20 648 000 20 648 000Tartalék

Összesen 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 370 025 4 370 025 20 648 000 20 648 000

94

Indokolás:Az ACER számára engedélyezett álláshelyek számának növelésére azért van szükség, hogy az ügynökség rendelkezzen a szükséges személyzettel az 1227/2011/EU rendelet (REMIT) és a 347/2013/EU rendelet (TEN-E) végrehajtásához, valamint azért, hogy teljesítse a villamosenergia- és földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó, kiterjesztett megbízatását. Az ACER támogatásának növelésére a további álláshelyek, valamint a REMIT-tel kapcsolatos, az ACER REMIT információs rendszer biztonságos működésének fenntartásához szükséges informatikai kiadások költségeinek fedezése érdekében van szükség.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Martina Dlabajová, Christophe Grudler, Morten Petersen, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








32 02 10 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 370 025 4 370 025 20 648 000 20 648 000Tartalék

Összesen 15 853 496 15 853 496 16 277 975 16 277 975 16 277 975 16 277 975 4 370 025 4 370 025 20 648 000 20 648 000

Indokolás:Az ügynökség új fontos feladatokat kapott az uniós intézményektől. Az ügynökség tájékoztatása alapján a körülbelül 4,4 millió EUR összegű forráshiány miatt (a tiszta energiáról szóló csomaggal kapcsolatos jogalkotási folyamat során hozzáadott új feladatok kivételével) az ügynökség 30–40 teljes munkaidős egyenértékkel kevesebbel fog rendelkezni, feladatait nem lesz képes ellátni, és esetleg a jogszabály által ráruházott feladatok egy részének elhalasztására/késleltetésére fog kényszerülni. A forráshiány az ügynökség éves REMIT informatikai működési költségeire vonatkozó frissített becsléseire is kiterjed (beleértve az engedélyek költségeit is), ami 0,7 millió EUR-val magasabb a 2016-ban becsült összegnél.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 02 77 08. jogcím — Kísérleti projekt — Energiaszegénység — A válság hatásainak felmérése és az eddigi és lehetséges új intézkedések áttekintése a tagállamokban






32 02 77 08 p.m. 203 441 p.m. 325 504 p.m. 325 504 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 325 504Tartalék

Összesen p.m. 203 441 p.m. 325 504 p.m. 325 504 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 325 504

95

Indokolás:Mivel az energiaszegénység továbbra is problémát jelent, többet kell tenni uniós szinten. Ez összhangban lenne az EU Energiaszegénységi Megfigyelőközpontjának létrehozásával is.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Jens Geier, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Kathleen Van Brempt, Theresa Griffin, Dan Nica


32 02 77 12. jogcím — Előkészítő intézkedés – Átfogó támogatás létrehozása a szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó, átmeneti régiók számára






32 02 77 12 2 000 000 1 850 000 p.m. 1 250 000 p.m. 1 250 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 21 250 000Tartalék

Összesen 2 000 000 1 850 000 p.m. 1 250 000 p.m. 1 250 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 21 250 000


Az előirányzat az előkészítő intézkedés keretében .......... fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál.

A szöveg a következőképpen módosítandó:

Az Unió gazdasági válságból való kilábalását és alapvető célkitűzéseinek – többek között az Unió fenntartható újraiparosításán és gazdasági korszerűsítésén keresztül megvalósítandó fenntartható növekedés, színvonalas munkahelyekerőteljes növekedés és a globális versenyképesség – megvalósítását hosszú távú környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra kell alapozni. Az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos ambiciózus éghajlat-politikai kötelezettségvállalásainak, illetve az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásmentes gazdaságaira 2050-ig történő igazságos áttérés összefüggésében, az Európai Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című közleményében (COM (2018) 773), valamint az Európai Parlament „Éghajlatváltozás: Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról a Párizsi Megállapodással összhangban” (2019/2582 (RSP) című állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően:kötelezettségvállalásai és a körforgásos modellre alapozva,modellen alapuló, alacsony kibocsátású gazdaságra való áttérése összefüggésében az Unió szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó régióinak, ahol a szénfüggő ágazatokban dolgozók aránya magas, célzott támogatási intézkedésekre van szükségük az e stratégiai átalakításhoz való tényleges hozzájárulás érdekében.

Az Eurostat adatai szerint jelenleg a szén- és a lignitbányászat önmagában több mint 300 000 közvetlen munkahelyet biztosít az Unióban. Ezek korlátozott számúa munkahelyek néhány régióban koncentrálódnak, ahol a helyi gazdaság és a társadalmi kohézió fő mozgatórugói.hajtóerejét jelentik. A technológiai fejlődés, a globális verseny és a szigorú, de szükségesszigorú környezetvédelmi és éghajlat-politika kihívásaival szembenéző régiók azon képessége, hogy hozzájáruljanak az Unió alacsony kibocsátású, körforgásos gazdaságra való méltányos áttéréséhez, és ebből hasznot is húzzanak, különösen fontos az Unió egészének sikere szempontjából. Az átmenetnek továbbá társadalmilag igazságosnak kell lennie, és az érintett közösségek és munkavállalók erős bevonásán/részvételén kell alapulnia annak érdekében, hogy ne csak fenntartható és színvonalas munkahelyeket hozzanak létre az érintett régiókban, például továbbképzési és

96

átképzési programok révén, hanem azért is, hogy általánosságban nagyobb jólétet teremtsenek. Ez lehetővé tenné a régiók számára, hogy lakosságuk kedvezményezett legyen, és hogy senki ne maradjon le az Európai Unió átalakulásában. Az egész társadalom ilyen fajta részvétele lehetővé tenné az Unió nagyobb elfogadottságát. Ezt elismerte a Bizottság, amely „Tiszta energia minden európainak” című közleményében vállalta, hogy „meg fogja vizsgálni, hogyan segíthető a legjobban az átmenet folyamata a szénorientált, illetve a sok szén-dioxidot kibocsátó régiókban”.

Ezen előkészítő intézkedés folytatása tovább biztosítja az említett támogató intézkedések hatékonyságát és hosszú távú fenntarthatóságát, végső soron pedig az Unió gazdaságának és társadalmának sikeres átalakítását, illetve az Unió globális vezető szerepét a meglévő platform munkájának fokozásával, amely révén a Bizottságnakbiztosítja az említett támogató intézkedések hatékonyságát és hosszú távú fenntarthatóságát, végső soron pedig az Unió egészének sikeres átalakítását és globális vezető szerepét olyan platform létrehozásával, amely révén a Bizottság képessé kell válniaválik a következőkre:


— az Unió szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó, átmenetben lévő régiói lehetőségeinek azonosítása egy igazságos átmeneti stratégiára való áttérésben annak érdekében, hogy 2050-re megvalósuljon a szén-dioxid-semlegesség, fenntartható és magas színvonalú munkahelyek álljanak rendelkezésre alkalmazottaik számára, fenntartható gazdasági növekedés és nagyobb jólét a közösségeik számára,— a platform titkársága munkájának a következőkre összpontosítása:a) az uniós szakpolitikák/programok közötti szinergiák lehetséges területeinek azonosítása a 2020 utáni, lehető leghatékonyabb pénzügyi és szakpolitikai támogatás biztosítása céljából;b) a különböző érintett főigazgatóságokkal való szoros együttműködés az ágazatközi megközelítés érdekében;c) a régiók (központi és helyi hatóságok) támogatása a fenntartható átmeneti stratégiák kidolgozásában azáltal, hogy célzottabb eszközöket biztosítanak a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos, régión belüli tapasztalatcseréhez, beleértve az alacsony kibocsátású újraiparosításra, az átképzési és továbbképzési igényekre irányuló átfogó ütemterveket;— az érdekeltek meglévő fórumai koncentrációjának átirányítása, beleértve a társadalmi párbeszédet és általában véve a civil társadalommal folytatott párbeszédet, az igazságos átmenetről és a gazdasági stratégiák kialakításáról folytatott eszmecserék felé;— a helyi szűk keresztmetszetek – például hogy a régiók nem képesek az uniós finanszírozás iránti sikeres kérelmek benyújtására – azonosítása, valamint az új fenntartható technológiákhoz és a tiszta innováció fejlesztéséhez és bevezetéséhez nyújtott támogatás ésszerűsítése a nettó zéró üvegházhatású gázt kibocsátó gazdaság 2050-ig történő megvalósításának céljával összhangban,— további pénzügyi támogatás nyújtása a meglévő finanszírozási rendszereken felül, más programok átcsoportosítása nélkül, a 2050-ig szén-dioxid-semlegességet célzó regionális/helyi méltányos átmenetre vonatkozó ütemtervek kidolgozására a leginkább érintett régiókban és közösségekben. A többletfinanszírozásnak a meglévő vagy jövőbeli területi/közösségi projekteket is támogatnia kell, amelyek az érintett munkavállalók és közösségek konzultáción és felhatalmazáson alapuló részvételén alapulnak.A következő szöveg törlése:

– az Unió szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó régiói és intelligens szakosodásuk azonosítása,

– célzott gyakorlati eszköztár létrehozása, amely a) bevált gyakorlatokon; b) a legjobb szinergiákat feltáró, meglévő támogatási eszközökön; és c) a régiókkal való és a régiók közötti információcserén alapul,

– érdekképviseleti fórumok létrehozása és a régión belüli tapasztalatcsere eszközeinek biztosítása, beleértve az átfogó, alacsony kibocsátással járó újraiparosítási ütemterveket és az átképzési igényeket,

97

– a helyi szűk keresztmetszetek azonosítása, az új technológiák és az innovációfejlesztés és -terjesztés (köztük a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás, valamint a szénelgázosítás) támogatásának egyszerűsítése,

– a bevált gyakorlatok és gyakorlati útmutatók gyűjteménye, és esetleg gyakorlati eszköztár létrehozása az Unión kívüli szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó, átmeneti régiók számára a Párizsi Megállapodás keretébe tartozó kapacitásbővítési intézkedések részeként,

– főigazgatóságok közötti csoport létrehozása, amelynek feladata a) az uniós szakpolitikák/programok közötti szinergiák lehetséges területeinek azonosítása a 2020 utáni, lehető leghatékonyabb pénzügyi és szakpolitikai támogatás biztosítása céljából; b) a régiók (központi/helyi hatóságok) támogatása az átmenetre vonatkozó fenntartható stratégiák kidolgozásában.


Előkészítő intézkedés az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) 58. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Indokolás:Ez a kifizetési előirányzat a 2019. évi költségvetésben elfogadott jelenlegi kifizetési előirányzat kismértékű módosításokkal történő kibővítése. A széntermelő és sok szén-dioxidot kibocsátó régiók számára fenntartható átmenetet kell biztosítani annak érdekében, hogy az EU képes legyen elérni éghajlat-politikai céljait. Rendkívül fontos, hogy ez az átmenet ne csak gazdasági, hanem társadalmi támogatásban is részesüljön annak biztosítása érdekében, hogy az átmenet igazságos legyen, és senki se maradjon le. Ezért az átmenet lehetővé tételéhez, valamint a fenntartható és színvonalas munkahelyek fenntartásához és megteremtéséhez uniós támogatás szükséges.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Jerzy Buzek, Adina-Ioana Vălean, Eva Maydell, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság


32 02 77 12. jogcím — Előkészítő intézkedés – Átfogó támogatás létrehozása a szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó, átmeneti régiók számára






32 02 77 12 2 000 000 1 850 000 p.m. 1 250 000 p.m. 1 250 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 21 250 000Tartalék

Összesen 2 000 000 1 850 000 p.m. 1 250 000 p.m. 1 250 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 21 250 000


Ezen előkészítő intézkedés biztosítja az említett .......... amely révén a Bizottság képessé válik a következőkre:

98

A szöveg a következőképpen módosítandó:

– az Unió szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó régiói és intelligens szakosodásuk azonosítása,

– célzott gyakorlati eszköztár létrehozása, amely a) bevált gyakorlatokon; b) a legjobb szinergiákat feltáró, meglévő támogatási eszközökön; és c) a régiókkal való és a régiók közötti információcserén alapul,

– érdekképviseleti fórumok létrehozása és a régión belüli tapasztalatcsere eszközeinek biztosítása, beleértve az átfogó, alacsony kibocsátással járó újraiparosítási ütemterveket és az átképzési igényeket,

– a helyi szűk keresztmetszetek azonosítása, az új technológiák és az innovációfejlesztés és -terjesztés (köztük a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás, valamint a szénelgázosítás) támogatásának egyszerűsítése,

– a bevált gyakorlatok és gyakorlati útmutatók gyűjteménye, és esetleg gyakorlati eszköztár létrehozása az Unión kívüli szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó, átmeneti régiók számára a Párizsi Megállapodás keretébe tartozó kapacitásbővítési intézkedések részeként,

– főigazgatóságok közötti csoport létrehozása, amelynek feladata a) az uniós szakpolitikák/programok közötti szinergiák lehetséges területeinek azonosítása a 2020 utáni, lehető leghatékonyabb pénzügyi és szakpolitikai támogatás biztosítása céljából; b) a régiók (központi/helyi hatóságok) támogatása az átmenetre vonatkozó fenntartható stratégiák kidolgozásában.

– Az uniós éghajlat-politikai célkitűzések elérése és a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – igazságos energetikai átmenet biztosítva, hogy a széntermelő régiók se maradjanak magukra – javasoljuk az előkészítő intézkedés által 2018-ban létrehozott és 2019-ben is folytatódó „Az átalakulóban lévő széntermelő régiók platformja” és annak titkárságának megerősítését azáltal, hogy 2020-ban megnöveljük az előkészítő intézkedés költségvetését, és kibővítjük az intézkedések alkalmazási körét a következőkre:

– Az Unió szénorientált és sok szén-dioxidot kibocsátó régióiban további technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés olyan területeken, mint a stratégiai előkészítés, a projektfejlesztés, a projektfinanszírozás és a magánberuházások támogatása (az uniós kezdeményezésben részt vevő kísérleti régiók száma a 2017. évi 4 régióhoz képest 2019. márciusban elérte a 20 régiót).

– Együttműködés az Energiaközösség tagjaival és megfigyelőivel a „széntermelő régiók átmenetben” témájában regionális tájékoztatási tevékenységek szervezésével, együttműködésben a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és nemzetközi partnerekkel.

– „Az átalakulóban lévő széntermelő régiók platformja” szociális dimenziójának fejlesztése a szociális innováció bevált gyakorlatainak felhasználásával: munkavállalói átképzés és továbbképzés, programok fiatalok és nyugdíjas bányászok számára.

Indokolás:Az uniós éghajlat-politikai célkitűzések elérése és a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – igazságos energetikai átmenet biztosítva, hogy a széntermelő régiók se maradjanak magukra – javasoljuk az előkészítő intézkedés által 2018-ban létrehozott és 2019-ben is folytatódó „Az átalakulóban lévő széntermelő régiók platformja” és annak titkárságának megerősítését azáltal, hogy 2020-ban megnöveljük az előkészítő intézkedés költségvetését, és kibővítjük az intézkedések alkalmazási körét a következőkre: (1) további technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés; (2) együttműködés az Energiaközösség tagjaival és megfigyelőivel; (3) a platform szociális dimenziójának fejlesztése.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

99







32 02 77 16 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000Tartalék

Összesen 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt – Az energetikai átalakulás közös kutatóközpontjának létrehozása


Az energetikai átállás közös kutatóközpontja létrehozásának, működésének és finanszírozásának módozatai vizsgálat tárgyát fogják képezni. A központ a Bizottság által rábízott, energetikai átalakulással kapcsolatos kutatási programokat fog vezetni. A központon belül képeznék ki a szakembereket, elsősorban az atomerőművek leszerelése és a radioaktív hulladék feldolgozása területén. A központot az ITER és az Euratom finanszírozásának megszüntetése révén felszabaduló forrásokból lehetne finanszírozni.



Indokolás:A javasolt központnak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban azt kell teljesítenie, amit az Euratom a nukleáris energia esetében a kutatás fejlesztése és a technikák terjesztésének biztosítása révén kívánt megvalósítani. Az Euratomnál nagyobb mértékű legitimitást biztosít a központ számára az, hogy csupán a tagállamok fele választotta energiaforrásként a nukleáris energiát, miközben a megújuló energiaforrások fejlesztése mindannyiunk közös ügye.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Judith Bunting, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Dinesh Dhamija







32 02 77 16 7 500 000 500 000 7 500 000 500 000Tartalék

Összesen 7 500 000 500 000 7 500 000 500 000

Címsor:Kísérleti projekt - BIZTONSÁGOS, FOLYAMATOS ENERGIATERMELÉS - TÁJÉKOZTATÓ KAMPÁNY

100


Aaz éghajlatváltozás olyan kérdés, amelyet senki sem hagyhat figyelmen kívül.E kísérleti projekt célja, hogy felhívja az európaiak figyelmét arra, hogy a biztonságos, stabil, tórium alapú energia milyen módon támogathatja a megújuló energiaforrásokat, és ösztönözze a biztonságos atomenergiáról folytatott beszélgetést, továbbá hogy miként járulhat hozzá az energiabiztonsághoz Európában, és hogy tudományosan a tórium üzemanyagként való felhasználása miért különbözik kategorikusan az urán felhasználásától.Az ENSZ Párizsban tartott 2015. decemberi éghajlatváltozási konferenciáján a világ országai megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést jóval 2°C alatt tartják annak érdekében, hogy megelőzzék az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait és esetlegesen a globális környezetben bekövetkező katasztrofális változásokat.Ennek eléréséhez fokoznunk kell a megújuló energia használatát Európa-szerte, ami azt jelenti, hogy meg kell egyeznünk arról is, hogyan lehet a legjobban orvosolni azokat a hiányosságokat, amikor a megújuló energiaforrások különböző időszakokban szükségszerűen nem termelnek energiát.Ennek egyik módja az energiatárolás. Egy másik az atomenergia alkalmazása, de a jelenlegi uránalapú energia jól ismert és kellemetlen hátrányokkal jár. Erre a biztonságos tórium alapú energia lehet a válasz. 2012 óta az Európai Unió az atomenergia biztonságos formájával kapcsolatosan jelentős kutatásokat finanszíroz, melyek keretében a tóriumot használják alapanyagaként. A biztonságos és stabil energiatermelés e kiváló lehetősége azonban nem igazán, illetve széles körben nem ismert. A tórium előnyeiről írt publikációk és az ezzel kapcsolatban tartott nemzetközi konferenciák ellenére a nyilvánosság továbbra is meglehetősen korlátozott ismeretekkel rendelkezik erről a témáról.A tórium az uránhoz képest kevésbé veszélyes, olcsóbb, hozzáférhetőbb és környezetbarátabb alternatívát jelent. A tóriumreaktorok tóriumnitráttal működnek, amelyből a természetben az uránnál négyszer több fordul elő. Az urániumalapú reaktoroknál sokkal több energiát termelnek, kevesebb hulladékot termelnek, nem lehet fegyverminőségű plutóniumot bennük előállítani és gyakorlatilag olvadásbiztosak.Számos konferencián és interaktív workshopon megvizsgálják és részletesen megvitatják a tórium használatának előnyeit és hátrányait. E kísérleti projekt célja a következők létrehozása:1. A zöld és megújuló energiaforrásokkal foglalkozó főiskolákon és egyetemeken konferenciák szervezése, amelyek során a tórium alapú energiatermelésről megbeszéléseket és előadásokat is tartanak. 2. Európa-szerte nyilvános oktatási kampány az energia jövőjéről Európában. Ez minden tagállamban az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviseleti irodájának segítségével valósítható meg.3. Nyomtatott kiadványok a tórium energialehetőségeiről Európa számára – a technikai tájékoztatóktól a gyermekeknek szóló újságcikkekig, rajzfilmekig. 4. Interaktív internetes fórumok és platformok a tóriummal kapcsolatos információk cseréjére. Az olyan államok, mint Kína és India számos kereskedelmi méretű tórium alapú üzemanyagciklussal kapcsolatos kutatást, fejlesztést és telepítést folytat, és kutatóreaktorokat és a kapcsolódó üzemanyagciklussal kapcsolatos infrastruktúrát is ők építik ki. Biztosítanunk kell, hogy az európai kutatást és fejlesztést ne akadályozza a nyilvánosság tájékoztatásának hiánya.


Kísérleti projekt az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i

101

966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 54. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Indokolás:Ez a kísérleti projekt több magas szintű marketingkezdeményezésből álló többéves kezdeményezésre, valamint célzott figyelemfelkeltő kampányokra szólít fel, amelyek célja a lakosság, a fiatalok és az idősek tájékoztatása arról, hogy a biztonságos és stabil tóriumenergia milyen módon támogathatja Európa megújulóenergiaforrás-ellátását és segítheti Európa energetikai jövőjét.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ignazio Corrao, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság







32 02 77 16 800 000 400 000 800 000 400 000Tartalék

Összesen 800 000 400 000 800 000 400 000

Címsor:Kísérleti projekt — A műszaki szabványok meghatározásával kapcsolatos kihívások azonosítását, a bevált gyakorlatok cseréjét és az adatvezérelt szolgáltatások térnyerésének előmozdítását szolgáló európai virtuális platform és fórum létrehozása


A projekt célja, hogy az adatvezérelt szolgáltatások – például a blokklánc, a „dolgok internete” és a mesterséges intelligencia – térnyerésének előmozdítása érdekében létrehozza a bevált gyakorlatoknak, valamint szakvéleményeknek a különböző tagállamokban és helyi közösségekben eddig felhalmozott tapasztalatokra épülő cseréjét szolgáló platformot.Gyorsan változó világunkban kulcsfontosságú lehet a különféle kezdeményezések közötti információmegosztás, harmonizáció és interoperabilitás az e technológiák elkövetkezendő években történő alkalmazására vonatkozó referenciamutatók meghatározásához, továbbá azt is figyelembe véve, hogy egyre intenzívebb az összekapcsoltság, és hogy az intelligens megoldásoknak készen kell állniuk a végrehajtásra.A virtuális platformnak valamennyi érdekelt fél képviselője számára biztosítania kell a részvételt, és nyitottnak kell lennie a potenciális felhasználók, az aktív fogyasztók és általában véve a polgárok mindenfajta közreműködésére. A platformnak elő kell segítenie egy állandó, az Európai Bizottság által nyomon követett és koordinált fórum létrehozását. Ez teret biztosíthat majd az adatvezérelt szolgáltatásokra vonatkozó kezdeményezések megvitatásához, létrehozva ezáltal egyfajta állandó konzultációs fórumot, amely elősegíti az eszmecserét azon innovátorok, fejlesztők, érdekelt felek, hagyományos szereplők és aktív polgárok közösségének egészén belül, akik Európa-szerte számos konkrét példa esetében már megkezdték a munkát.Tudván, hogy egy központi szereplő közreműködése a közös szabályok, szabványok és gyakorlatok kialakításában mindig előnyt jelent az új eszközök létrehozása és működése szempontjából, a Bizottság felhasználhatná a platformot az ágazatra vonatkozó információk megfelelőbb terjesztéséhez.

102



Indokolás:A platform vagy a fórum lehetőséget teremtene a vélemények és a bevált gyakorlatok folyamatos cseréjére az adatvezérelt szolgáltatások terén, és ily módon összefogná az e technológiák térnyerésének előmozdítására legalkalmasabb, magán- és közférából származó tapasztalatokat.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ignazio Corrao, Ville Niinistö, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság







32 02 77 16 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000Tartalék

Összesen 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Címsor:Kísérleti projekt — Energiaközösségi adattár – Az Unión belüli energiaközösségek nyomon követése és támogatása


A megújulóenergia-irányelvnek (RED II.) és a villamos energiáról szóló irányelvnek a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására irányuló rendelkezései a tiszta energiáról szóló csomag leginnovatívabb rendelkezései közé tartoznak. E rendelkezések értelmében a tagállamok kötelesek létrehozni az energiaközösségeket támogató kereteket. A belső piacról szóló irányelv alapján a villamosenergia-piacokon egyenlő feltételeket kell biztosítani a „helyi energiaközösségek” számára, a megújulóenergia-irányelv szerint pedig a megújuló energia minden területén gondoskodni kell az egyenlő feltételekről, valamint az ösztönzőkről a „megújulóenergia-közösségek” tekintetében. Egyes tagállamokban már léteznek energiaközösségek, megint másokban azonban e közösségek újdonságnak számítanak.Az adattárnak két alapvető feladatot kell ellátnia: i. az Unión belüli energiaközösségek fejlődésének nyomon követése, és az e fejlődésre vonatkozó adatok gyűjtése, továbbá ii. technológiai, valamint az adminisztrációt segítő megoldások mintáinak biztosítása a közösségek számára.Egyrészt az adattár révén gyűjtött adatok igen fontos információforrást jelentenének az európai intézmények, valamint a nemzeti kormányok és a helyi önkormányzatok számára. Ezek az adatok mind a jelenlegi, mind a jövőbeli szakpolitikai törekvésekhez felhasználhatók lennének. Másként fogalmazva: megkönnyítenék a szabályozási keret végrehajtását, vagy ha szükséges, akkor annak felülvizsgálatát vagy fejlesztését.

103

Másrészt az adattár komoly szakismereti forrásként szolgálhatna az energiaközösséget létrehozni kívánó uniós polgárok és társulásaik számára, különösen azokban a tagállamokban, amelyekben még várat magára a szabályozási keret vagy a bevált gyakorlatok kialakítása. A bevált gyakorlatok körébe a következők tartozhatnak: technológiai megoldások, például a villamosenergia megosztásával, a blokklánc és megosztott könyvelési technológiák tranzakciókhoz, valamint a közösséghez tartozó forrásokból származó villamos energia eredetére vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásához történő alkalmazásával összefüggésben; a közösségek létrehozásához szükséges dokumentáció, például a társulásra irányadó szabályzatok mintái, szerződésminták az elosztórendszer-üzemeltetőkkel kötendő szerződésekhez; stb.



Indokolás:Az energiaközösségek megvalósítása számos kihívást rejt magában: a megújulóenergia-közösségek vagy a helyi energiaközösségek, továbbá a közösségi sajátfogyasztás, vagy az együttesen eljáró aktív felhasználó fogalmának alapos megértését; az ellátók nélküli villamosenergia-megosztással, a termelés egyensúlyának fenntartásáért és a termelési előrejelzésekéért felelős szervekkel, valamint az azzal kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, hogy a hagyományos ellátók kötelesek-e elfogadni fogyasztóik villamosenergia-megosztását. A bevált gyakorlat kialakítása még várat magára, és egy adattár igen fontos tényező lehet a megfelelő végrehajtás, valamint a megismételhetőség biztosításában.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 04 03 01 381 011 007 330 758 188 397 880 594 398 861 189 397 880 594 398 861 189 50 000 000 50 000 000 447 880 594 448 861 189Tartalék

Összesen 381 011 007 330 758 188 397 880 594 398 861 189 397 880 594 398 861 189 50 000 000 50 000 000 447 880 594 448 861 189

Indokolás:Az éghajlatváltozás jelentette társadalmi kihívások megválaszolása és az uniós energiapolitika végrehajtása érdekében jelentősen növelni kell a fenntartható energiára irányuló kutatást és beruházásokat. Az uniós kutatási alapoknak olyan fenntartható energiaforrások fejlesztésére és kiaknázására is kell irányulniuk, amelyek már elérhetők, vagy a belátható jövőben elérhetők lesznek, hogy teljesüljenek a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlati és energiacélok.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


104



32 05 01 01. jogcím — Az ITER létesítményeinek építése, üzemeltetése és hasznosítása – ITER európai közös vállalkozás – Fusion for Energy (F4E) – Támogatási kiadások






32 05 01 01 49 517 000 49 517 000 52 781 500 52 781 500 52 781 500 52 781 500 -52 781 500 -52 781 500 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 49 517 000 49 517 000 52 781 500 52 781 500 52 781 500 52 781 500 -52 781 500 -52 781 500 p.m. p.m.


Az előirányzat a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás („Fusion for Energy”) működési költségeinek fedezésére szolgál.

A 2020. évi uniós hozzájárulás összesen 53 845 984 EUR-t tesz ki. A többlet visszatérítéséből befolyó 1 064 484 EUR hozzáadódik a költségvetésben szereplő 52 781 500 EUR összeghez.


A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozat (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=










32 05 01 01 49 517 000 49 517 000 52 781 500 52 781 500 52 781 500 52 781 500 -52 781 500 -52 781 500 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 49 517 000 49 517 000 52 781 500 52 781 500 52 781 500 52 781 500 -52 781 500 -52 781 500 p.m. p.m.

105







=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Marisa Matias, Marc Botenga, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság








32 05 01 01 49 517 000 49 517 000 52 781 500 52 781 500 52 781 500 52 781 500 -52 781 500 -52 781 500 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 49 517 000 49 517 000 52 781 500 52 781 500 52 781 500 52 781 500 -52 781 500 -52 781 500 p.m. p.m.






106

Indokolás:A forrásokat a megújuló energiára kell fordítani.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 05 01 02. jogcím — Az ITER létesítményeinek építése, üzemeltetése és hasznosítása – ITER európai közös vállalkozás – Fusion for Energy (F4E)






32 05 01 02 351 158 200 363 196 185 305 609 356 386 300 000 305 609 356 386 300 000 -305 609 356 -386 300 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 351 158 200 363 196 185 305 609 356 386 300 000 305 609 356 386 300 000 -305 609 356 -386 300 000 p.m. p.m.


A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hozzájárulását biztosítja az ITER projekt közös megvalósításához. Az ITER elnevezésű, a magfúzió mint energiaforrás tudományos és műszaki megvalósíthatóságának demonstrálására hivatott nagyméretű kísérleti létesítmény építését egy demonstrációs fúziós erőmű, a DEMO építése fogja követni.

A közös vállalkozás feladatai a következők:

– az Euratom hozzájárulásának biztosítása az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete számára,

– az Euratom hozzájárulásának biztosítása a Japánnal a fúziós energia gyors valóra váltása érdekében a tágabb megközelítés keretében folytatott tevékenységekhez,

– a demonstrációs fúziós erőmű és a kapcsolódó létesítmények építését előkészítő munkaprogram előkészítése és koordinálása.




=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

107








32 05 01 02 351 158 200 363 196 185 305 609 356 386 300 000 305 609 356 386 300 000 -305 609 356 -386 300 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 351 158 200 363 196 185 305 609 356 386 300 000 305 609 356 386 300 000 -305 609 356 -386 300 000 p.m. p.m.










=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Marc Botenga, Marisa Matias, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

-------------------------------

108








32 05 01 02 351 158 200 363 196 185 305 609 356 386 300 000 305 609 356 386 300 000 -305 609 356 -386 300 000 p.m. p.m.Tartalék

Összesen 351 158 200 363 196 185 305 609 356 386 300 000 305 609 356 386 300 000 -305 609 356 -386 300 000 p.m. p.m.









Indokolás:A forrásokat a megújuló energiára kell fordítani.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 05 50 01. jogcím — Az (Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok (2014–2020)








109


Ez az előirányzat a kutatás és technológiafejlesztés területén indított projektekben részt vevő (az Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felektől vagy harmadik országoktól származó, további előirányzatok nyújtását biztosító bevételeknek megfelelő kiadások fedezésére szolgál a 2014–2020 közötti időszakban.



Az Európai Atomenergia-közösség és Svájc közötti együttműködési megállapodásokból származó bevételeket a bevételi kimutatás 6 0 1 1. és 6 0 1 2. jogcíme alatt kell elszámolni, és e bevételekből a költségvetési rendelet 21. cikke alapján további előirányzatok nyújthatók.


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=













Az előirányzat fedezi a további előirányzatok rendelkezésre állását eredményező jövedelemnek megfelelő ráfordítást a kutatási és technológiafejlesztési projektekben részt vevő (az Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felektől vagy harmadik országoktól a 2014 előtti időszakból.


Az Európai Atomenergia-közösség és Svájc közötti együttműködési megállapodásokból és a többoldalú Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodásból (EFDA) származó bevételeket a bevételi kimutatás 6 0 1 1. és 6 0 1 2. jogcíme alatt kell elszámolni, és e bevételekből a költségvetési rendelet 21. cikke alapján további előirányzatok nyújthatók.

110


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




32 05 51. jogcímcsoport — Az ITER európai közös vállalkozás – Fusion for Energy (F4E) kiadásainak lezárása (2007–2013)






32 05 51 p.m. 197 304 383 p.m. 193 195 500 p.m. 193 195 500 -193 195 500 p.m. p.m.Tartalék

Összesen p.m. 197 304 383 p.m. 193 195 500 p.m. 193 195 500 -193 195 500 p.m. p.m.




Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló megegyezés, valamint az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetet megillető kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodás Bizottság általi megkötéséről szóló, 2006. szeptember 25-i tanácsi határozat.

Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás és az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetet megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2006. november 17-i 2006/943/Euratom bizottsági határozat (HL L 358., 2006.12.16., 60. o.).


Az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó

111

szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.).

Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/976/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 405. o.).

A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozat (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).



Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/94/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 33. o.).


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




S 03 01 02 — Európai GNSS Ügynökség (GSA)

A megjegyzések a következőképpen módosítandók:A szöveg a következőképpen módosítandó:

Európai GNSS Ügynökség (GSA)2020 2019

Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott December 31-én ténylegesen betöltött 2018 Az uniós költségvetés keretében jóváhagyottTisztviselői besorolások

és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15AD 14 1 1 1AD 13 3 3 4AD 12 9

81 7

AD 11 119

4 8

AD 10 1916

9 17

AD 9 34 20 20

112

27AD 8 56

4632 42

AD 7 3126

35 24

AD 6 13

12 6

AD 5 13

7 6

AD Részösszeg 166142

124 135

AST 11AST 10AST 9AST 8AST 7AST 6 1 1 2AST 5 2 1 1AST 4 1 1AST 3 1AST 2AST 1

AST Részösszeg 23

4 4

AST/SC 6AST/SC 5AST/SC 4AST/SC 3AST/SC 2AST/SC 1

AST/SC RészösszegÖsszesen 168

145128 139

Mindösszesen 168145

128 139

Indokolás:További 23 ideiglenes álláshelyre van szükség a feladatok további növekedésének kezeléséhez. Ilyen például a Galileo akkreditációs akták koordinációja és előkészítése, a nagy pontosságú szolgáltatás, a felhasználóazonosítási rendszer, illetve az időzítés és szinkronizálás. Ezen kívül új tevékenységeket irányoznak elő az EGNOS számára, a biztonság és az EGNOS-nak az EU határain túlra való kiterjesztése tekintetében, amelyek tekintetében várhatóan 2019 elején sor kerül az EGNOS hasznosítására vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodás módosítására. A feladatok további kiszervezése nem választási lehetőség a biztonsági kockázatok és a lehetséges zavaró tényezők miatt.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Evžen Tošenovský, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság




Európai GNSS Ügynökség (GSA)2020 2019Tisztviselői besorolások

és fokozatokAz uniós költségvetés keretében jóváhagyott December 31-én ténylegesen betöltött 2018 Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott

113

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15AD 14 1 1 1AD 13 3 3 4AD 12 9

81 7

AD 11 119

4 8

AD 10 1816

9 17

AD 9 3327

20 20

AD 8 5446

32 42

AD 7 3026

35 24

AD 6 13

12 6

AD 5 13

7 6


124 135


AST Részösszeg 23

4 4



145128 139


128 139

Indokolás:Az ügynökség finanszírozási hiánnyal küzd a Galileo és az EGNOS biztonsága tekintetében. 2020-ra további álláshelyeket kell biztosítani e kritikus feladatok ellátására (18 ideiglenes alkalmazott + 2,43 millió EUR).

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

114




Európai GNSS Ügynökség (GSA)2020 2019


és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15AD 14 1 1 1AD 13 4

33 4

AD 12 8 1 7AD 11 10

94 8

AD 10 2016

9 17

AD 9 27 20 20AD 8 52

4632 42

AD 7 3026

35 24

AD 6 43

12 6

AD 5 43

7 6


124 135


AST Részösszeg 3 4 4AST/SC 6AST/SC 5AST/SC 4AST/SC 3AST/SC 2AST/SC 1


145128 139


128 139

Indokolás:A GSA jelentős humánerőforrás-finanszírozási hiánnyal küzd a Galileo kiberbiztonsági és kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás tekintetében, amelyet sürgősen orvosolni kell. A tanácsadó és szerződéses alkalmazottak alkalmazásának koncepciója már nem életképes, és az EU-nak saját hatásköröket kell

115

kiépítenie a Galileo-szolgáltatások biztos és biztonságos biztosítása, valamint a kritikus program késésének elkerülése érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




S 03 01 10 — Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) – Hivatal


Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) – Hivatal2020 2019


és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15AD 14 1 1 1AD 13AD 12AD 11 1 1 1AD 10 2 1 1AD 9 2 2 2AD 8 2 1 1AD 7 9

22 4

AD 6 2 3 2AD 5 1 1


11 13

AST 11AST 10AST 9AST 8AST 7AST 6 1 1AST 5 1 1 1AST 4 3

12 1

AST 3 3AST 2AST 1

AST Részösszeg 83

3 3



1614 16

Mindösszesen 2816

14 16

116

Indokolás:További 12 álláshelyre van szükség az ügynökség költségvetési igényeinek megfelelően.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Evžen Tošenovský, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság






és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15AD 14 1 1 1AD 13AD 12AD 11 1 1 1AD 10 3

21 1

AD 9 2 2 2AD 8 3

21 1

AD 7 72

2 4

AD 6 2 3 2AD 5 1 1


11 13


12 1

AST 3 3AST 2AST 1

AST Részösszeg 83

3 3



1614 16

Mindösszesen 28 14 16

117

16

Indokolás:A módosítás célja az álláshelyek számának növelése (12 ideiglenes alkalmazott, + 0,658 millió EUR) a BEREC Hivatal 2020–2022 közötti időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumával összhangban, az összes uniós decentralizált ügynökségre alkalmazandó szabályoknak való megfelelés, valamint a 2018/1971 rendelet által a BEREC Hivatalra ruházott további feladatok teljesítésének biztosítása érdekében. E feladatok közé tartozik a BEREC számára nyújtott általános támogatás, beleértve a szabályozási munkához való hozzájárulást, valamint az olyan konkrét feladatok, mint az IKT-rendszerek irányítása, a nyilvántartások vezetése és a rendszeres jelentések elkészítése.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=








és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15AD 14 1 1 1AD 13AD 12AD 11 1 1 1AD 10 2 1 1AD 9 2 2 2AD 8 2 1 1AD 7 9

22 4

AD 6 2 3 2AD 5 1 1


11 13


12 1

AST 3 3AST 2AST 1

AST Részösszeg 83

3 3

AST/SC 6AST/SC 5AST/SC 4AST/SC 3

118

AST/SC 2AST/SC 1


1614 16

Mindösszesen 2816

14 16

Indokolás:A BEREC Hivatalt 2009-ben hozták létre, de soha nem érte el egy decentralizált ügynökség minimális kritikus méretét. 2018. június 5-én politikai megállapodás született az új BEREC-rendeletről, megerősítve a BEREC Hivatal, mint uniós ügynökség szerepét, és új feladatokat rendelve hozzá, beleértve a BEREC számára nyújtott szabályozási támogatást és informatikai rendszerek és adatbázisok kiépítését a digitális egységes piac támogatása érdekében, amely az EU egyik legfontosabb prioritása. Az új feladatok új profilokat és több alkalmazottat igényelnek, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




S 03 01 14 — Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)


Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER)2020 2019


és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15 1 1 1AD 14AD 13 3 1AD 12 3 4 3AD 11 5 1 5AD 10 3 2 1AD 9 8 7 6AD 8 9

88 10

AD 7 138

6 7

AD 6 1614

13 12

AD 5 306

10 9


52 55


63 6

AST 3 9 7 3

119

3AST 2AST 1

AST Részösszeg 1912

12 12



7164 67

Mindösszesen 11071

64 67

Indokolás:További 39 álláshelyre van szükség az ügynökség költségvetési kérésének megfelelően, a közelmúltbeli jogszabályok következtében felmerülő további feladatok miatt.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




S 03 01 14 — Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)


Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER)2020 2019


és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15 1 1 1AD 14AD 13 3 1AD 12 3 4 3AD 11 5 1 5AD 10 1

32 1

AD 9 68

7 6

AD 8 98

8 10

AD 7 138

6 7

AD 6 1614

13 12

AD 5 346

10 9


52 55

AST 11AST 10AST 9

120

AST 8AST 7AST 6 1 1AST 5 2 2 2AST 4 6 3 6AST 3 3 7 3AST 2AST 1



7164 67

Mindösszesen 10371

64 67

Indokolás:Az ACER számára engedélyezett álláshelyek számának növelésére azért van szükség, hogy az ügynökség rendelkezzen a szükséges személyzettel az 1227/2011/EU rendelet (REMIT) és a 347/2013/EU rendelet (TEN-E) végrehajtásához, valamint azért, hogy teljesítse a villamosenergia- és földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó, kiterjesztett megbízatását. Az ACER támogatásának növelésére a további álláshelyek, valamint a REMIT-tel kapcsolatos, az ACER REMIT információs rendszer biztonságos működésének fenntartásához szükséges informatikai kiadások költségeinek fedezése érdekében van szükség.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=




S 03 03 — Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)


Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)2020 2019


és fokozatok

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyekAD 16AD 15AD 14 1 1AD 13AD 12 1 1AD 11 2 1AD 10 7 2 7AD 9 9 9 7AD 8 12

109 10

AD 7 7 7 9AD 6 5

310 5

AD 5

121


38 40

AST 11AST 10AST 9AST 8AST 7AST 6AST 5 3 1 2AST 4 1 3 1AST 3 1 1 2AST 2AST 1



4543 45

Mindösszesen 4945

43 45

Indokolás:Az EIT megfelelő működésének biztosítása érdekében az intézetnek több emberi és pénzügyi erőforrásra van szüksége. Az EU gazdasága és társadalma több átalakuláson – nevezetesen a digitalizáció és a dekarbonizáció – megy keresztül, ezért rendkívül fontos az innováció és a technológia. Ezért meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a tudásháromszög megfelelően működik, és megvalósul a lehető legjobb együttműködés.

2019-2024 · 2019. 8. 28. · ab\1187617hu.docx pe640.624v01-00 huegyesülve a sokféleségbenhu...

Documents