1

VÁZLATOK

XXI. A szárazföldek felszíni vizei Folyóvíz: mederben (völgyben) helyezkedik el, valahonnan ered (forrás), és valahová megy (lefolyá-

sos vég torkolaton keresztül: másik folyóvíz, tó, tenger, óceán; lefolyástalan vég); hó- és jégtakaró olvadása, a csapadékvíz táplálja őket.

meder: völgyszerű mélyedés, melynek van két egymással szembeni oldala, valamint egy bejárat

és egy kijárata Állóvíz: medencében helyezkedik el, a csapadékvíz, a belé folyó folyóvizek, illetve a bennük feltö-

rő források vize táplálja.

medence: általában tál alakú mélyedés, melyet minden oldalról felszíni kiemelkedés (fal) határol.

FOLYÓVIZEK vízhálózat: egy adott terület felszíni folyóvizeinek összessége. A vízhálózat sűrűsége az adott terület éghajlattól (lehulló csapadék mennyiségétől), a domborzattól, a kő-zetminőségétől és a növényzettel borított terület nagyságától függ. vízgyűjt ő terület: -nek nevezzük azt a területet, ahonnan a főfolyó a

melléfolyóival együtt összegyűjti a vizeket. vízválasztó terület: -nek nevezzük azt a felszíni kiemelkedést (domb,

dombvidék, hegy, hegyvidék stb.), amely vízgyűj-tő területeket választ el egymástól.

lefolyásos terület: -nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó eléri a tenger vagy

óceánt. Lefolyásos folyóvíz: amely eléri a tengert vagy óceánt. lefolyástalan terület:-nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó nem éri el a tenger

vagy óceánt. Lefolyástalan folyóvíz: amely nem éri el a tengert vagy az óceánt. torkolat: az a hely, ahol a folyó eléri a tengert vagy az óceánt A folyóvizek torkolatuk szerint csoportosíthatjuk: tölcsértorkolatú deltatorkolatú

tölcsértorkolat: tölcsér alakú torkolat, mely nyílt tengerekbe, óceánokba ömlő folyók-nál figyelhető meg, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége nagyobb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl.: Szajna, Temze, Kongó)

2

deltatorkolat: zárt tengerekbe, vagy szigetekkel elzárt peremtengerekbe ömlő fo-

lyókra jellemző, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége kisebb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl.: Duna, Vol-ga, Nílus)

A folyóvizek jellemzői

vízállás: a folyó vízszintjének magasságát mutatja meg a vízmérce „0” pontjához viszonyít-

va. E szerint megkülönböztethetünk kis-, közepes- és magasvizet, illetve árvizet. A vízmérce „0” pontját a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízálláshoz határozzák meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adják meg. A „0” pont meghatározása után a folyómeder jelentő-sen átalakulhat, például meder mélyülés, aminek következménye, hogy a korábban meghatározott „0” pont alatt is lehetnek vízállások. Lehetőség lenne az „0” pont újbóli megállapítása, aminek ha-tására az adott felszíni víz korábbi adatsorát át kellene számolni, ami idő és költségigényes eljárás. A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint ma-gasságához adták meg. A módosítások elkerülésnek érdekében vezették be a „0" pont alatti vízál-lásoknál a negatív előjelet.

vízhozam: megmutatja, hogy a folyóvíz keresztmetszetén egységnyi idő alatt mennyi víz ha-

lad át. Mértékegysége: m3/sec. Vízhozam szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: ér csermely patak folyó folyam vízjárás: a folyóvíz vízszintingadozása. Vízjárásuk szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: egyenletes vízjárású folyóvizek ingadozó vízjárású folyóvizek egyenletes vízjárású folyó: melyek vízszintje az év folyamán nagyjából egyforma. Ilyen folyó-

vízzel azokon a területeken találkozhatunk, ahol a csapadék eloszlása egyenletes: forró trópusi éghajlati övezet, egyenlítői éghajlat (pl.: Kongó, Amazonas); mérsé-kelt éghajlati övezet óceáni éghajlat (Pl.: Temze)

ingadozó vízjárású folyó: melynek vízszintje az év folyamán változik. Ennek oka a vízgyűjtő

területen a csapadékban gazdag (esős) és a csapadékban szegény (száraz) időszak-ok váltakozása. A vízszint emelkedését az esőzés és a hóolvadás egyaránt eredmé-nyezheti. (pl.: Duna, Dnyeper, Mekong)

időszakos folyóvizek: azok a vízfolyások, amelyek időnként kiszáradnak. Ilyen folyóvizekkel a

félsivatagok és sivatagok területén találkozhatunk. vádi: afrikai sivatagok időszakos folyóvölgye creek: ausztráliai sivatagok folyóvölgye aszó: mérsékelt éghajlati övezet időszakos folyóvölgye

3

A folyóvizek felszínformálása A folyóvíz felszínformálása munkavégző képességéből adódik. Munkavégző képessége függ: a folyóvíz általa szállított vízmennyiségtől, a folyóvíz sebességétől, (a domborzati adottságoktól) Munkavégző képességük (szakaszjellegük) szerint a folyóvizeket három csoportba sorolhatjuk: Szakasz jelleg: A folyók útjuk során különféle domborzati viszonyok között haladnak. Ebből adódóan háromféle (felső-, középső-, alsó) szakaszjelleget különböztethetünk meg.

tulajdonságok felső középső alsó domborzati viszony hegyvidék dombvidék síkvidék esés nagy közepes kicsi sebesség nagy közepes kicsi hordalékszállítás jelentős közepes kicsi munkavégzés pusztít pusztít és épít épít mederforma V alakú kiszélesedő tál alakú

4

ÁLLÓVIZEK

tó: a földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvíz. A tavaknak nincs semmilyen

tengeri eredetű kapcsolatuk tengerrel vagy óceánnal. (tengeri eredetű kapcsolat: másik tenger, tengerszoros)

A tavak keletkezésében a külső- és a belső erők játszanak szerepet. Összterületük a Földön 2,5 millió km2 (= ¼ Európányi terület). A tavak vize a csapadékvízből és a beléjük ömlő folyóvizekből (ér, csermely, patak, folyó) és a bennük feltörő forrásokból származik. A tavak keletkezése

epirogenetikus mozgással Viktória-tó Kelet-Afrikában tektonikus mozgással vetődéssel Kelet-Afrika hosszúkás tavai, pl. Tanganyika tó;

Holt-tenger, Balaton, Velencei tó vulkanikus úton krátertó Szt. Anna tó a Csomád vulkán kráterében (Erdély)

sziklamedencés Finn-tóvidék, glint tó Öt-tó vidéke (USA-Kanada határán) gleccservölgy tó Genfi-tó, Boden-tó

jég által

végmoréna tó Pomorzei-, Mazuri tóhátság tavai szél által szikes tavak pl.: szegedi Fehér tó elgátlódással pl. hegyomlás Gyilkos tó

morotva tavak Tisza menti alföldi tavak elzáródással hegységképződés során Kaszpi-tenger (tó) dolinató karsztos tavak poljetó

Aggteleki karsztvidék tavai, Plitvicei-tavak

folyókanyar lefűződésével morotvató Szelidi-tó a tenger visszahúzódásával maradványtó Aral-tó ember által mesterséges tó IJssel-tó (Hollandia), halastavak, víztározók

5

epirogenetikus mozgás: kontinensképző mozgás. krátertó*: kialudt, vagy pihenő vulkánok kráterében meggyűlt vízből létrejött tó. sziklamedencés tó: jég által egészen az ősföld gránitjáig lecsiszolt területek mélyedése-

iben meggyűlt vízből kialakult tó. glint-tó: a glint-vonal mögött, a jég vájta mélyedésekben, a jégkorszaki jég

jegének olvadékvizéből létrejött tó. glint-vonal: különböző keménységű kőzetekből álló területek határát jelöli ki gleccservölgy* tó: egykori gleccserek völgyében, a felmelegedés következtében visz-

szahúzódó jég olvadékvizéből kialakult tó. végmoréna* tó: gleccserek hordaléka (moréna) mögött, azok visszahúzódást követő-

en az olvadékvizükből kialakult tó. elgátlódással létrejött tó: a folyó vagy patak medrébe pl. hegycsuszamlás következtében be-

kerülő törmelék (hordalék) mögött kialakult tó. A gátat képező anyag nem tudja teljesen megakadályozni a víz továbbhaladását, csak erősen lelassítja azt a keresztmetszet leszűkítésével. Így egy természetes gátat képez mely mögött a lefolyó víz fölhalmozódik.

elzáródással létrejött tó: folyóvizek mederrészének (túlfejlett kanyarulatok levágódása so-

rán), vagy hegységképződés következtében tengereknek az óceánok-tól való elzáródása során jön létre.

karsztos tavak: mészkőterületek felszíni bemélyedéseiben (dolina, polje) összegyűlt

vízből jön létre

morotva tó: folyókanyar lefűződésével (túlfejlődésével) létrejött tó maradványtó: egykori tenger-mederrészben, a tenger visszahúzódásával kialakult

sós vizű tó mesterséges tó: ember által kialakított tó

* magyarázó fogalmak

vulkáni kráter: a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut

gleccser: a hóhatár felett elhelyezkedő, „U” alakú völgyben lassan mozgó jégfolyó moréna: gleccser által épített hordalékkúp. Fajtái: oldal-, fenék- és végmoréna

Vannak tavak, melyekben az év egyes részeiben van, máskor pedig nem találunk vizet. Ezeket a tavakat időszakos tavaknak nevezzük (Csád-tó /Afrika/, Belső-Ázsia sós tavai)

6

A tavak vízutánpótlásuk szerint lehetnek: forrástavak átfolyásos tavak végtavak

forrás tó: olyan tó, mely forrásból, talajvízből táplálkozik (pl.: Hévízi-tó)

átfolyásos tó: olyan tó, melyet folyóvíz táplál, és vizét folyóvíz viszi tovább (pl.: Genfi-tó,

Bóden-tó) végtó: lefolyástalan tó (pl.: Aral-tó, Csád-tó)

A tavak pusztulása Minden állóvíz „halálra van ítélve”. A bennük felhalmozódó üledék előbb utóbb feltölti őket. Pusztulások egyik fő oka az eutrofizáció, azaz a bennük elszaporodó élőlények, azok elpusztulásából keletkezett szerves anyagfelhalmozódás, illetve a tóba kerülő növényi tápanyagok következtében bekövetkezett „túl-táplálás”. A tavak pusztulásának fázisai:

fertő állapot: az elsekélyesedő vízben az egész tó-fenéken megtelepedik a növényzet.

mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez

képest túlsúlyra jut. lápi állapot: alig marad vissza nyílt víztükör.

eutrofizáció: a tavak oxigénhiányos állapota, illetve a szénhidrogén-feldúsulása,

mely a bennük lévő állatállomány pusztulásához vezet. A tavak gazdasági jelentősége édesvizű tavak: haltenyésztés fürdőzés vízi sportok nagy kiterjedésű tavak (pl.: Öt tó vidéke /USA-Kanada/): hajózás pusztuló tavak: nád vízimadaraknak fészkelőhely lefolyástalan tavak: sótartalom gyógyhatású iszap