27. TÉTEL

A századforduló összművészeti mozgalma: a szecesszió – az áramlat XIX. századba visszanyúló előzményei (Preraffaeliták), jelentős központjaiban (Belgium, Ausztria, Magyarország) létrejött művészcsoportosulások egyedi stílusjegyei és Antonio Gaudi egyéni útja.

Joseph Maria Olbrich: Secession épülete

- időszakos kiállítások voltak, vannak itt- az alapforma szögletes térformákból összetevődő rendszer- a lehető legideálisabb legyen belül a fényforrás ez fontos volt az előcsarnok fölött van ez a zöld kupolatűzaranyozott gömb, amin a babérfa termései vannak. Az egész gömb áttört, előtte egy síküveggel van lefedve.

- Klimt tervezte a figurális motívumokata kapuzat fölött 3 művészet allegóriája vanépítészet, festészet, szobrászat (a hajaik egybefonódnak a kapuzat fölött )- a bejárattól balra ez a felirat olvashatóVer sacrumilyen a rómaiaknál volt és azt jelentette, hogy egy évet kineveztek a szent tavasz évének és az abban az évben született fiatalok ha nmegnőttek, akkor kimehettek a városból, mert egy új várost építettek nekik addig amíg felnőttek (szerintem ez azért volt jó mert így nem lett túlnépesedés)- a homlokzat kiugró részénél egy Hevesi szöveg, idézet olvashatóa művészetnek a maga korát, a művésznek a szabadságát- kupola: naturális hűséggel idézi fel a babérfalevelet és a terméséta művészet dicsőségének a jelképe volt ez- Belső tere: - 1902-ben volt a 14. kiállítás és ennek a kiállításnak egy programhoz kellett

kapcsolódnia és ebben az évben Beethoven éve voltengelyfűzér szerűen állították ki a tárgyakatMax Klinger életnagyságú szobra, és ehhez a szoborhoz alakították ki az egész teret, mármint hogy mi hol legyen kiállítva ehhez képest- Klingernek Pheidias volt a példaképe, Pheidias krüzelefántiból csinálta a szobrát, de Klinger nem. Klinger svéd gránitot használt a színeknél, a teste karrarai márványból van, a trónuson amin ül Beethoven annak a támláján az angyalfejek elefántcsontból vannak

- szobor Beethovent, mint lángészt mutatja be- a kiállítás után a szobrot Lipcsébe szállították (itt született a művész)itt Lipcsében egy szentélyt csináltak neki - Klimt is csinált képet a kiállításraBeethoven fűzért, amit az örömóda ihletett (Richard Wágner írt értekezést az örömódáról)Beethoven fűzér: a szobor köré csinélta ateremben aképeit1.képemberiséget súlytó dolgoka gonosz hatalmak mindig jelen vannak a világban; az ember is érzi, hogy nem ez az igazi világ; a gonoszok alányomják azokat akik ki akarnak tűnni

talán ez a 2.kép de nem biztos- jó fiziognómia; bűnben kéjelgők énje; sínylődés, szenvedés

3.kép egy lovag a bűnből kiszabadítja az embereket, levegős részlet; pulzálóhol sok a motívum, hol kevésezen a képen felül van sok motívum és alul nagy levegős világos színek vannak4.kép eljutnak a lovagig és a lelkükben lévő tiszta vágyakat kiszabadítja a lovag

1

5. kép- a lovag jutalmaparadicsom világban a férfi és a nő eggyéolvad - asszír faragványok ekkor kerülnek elő és a háttérbe rak ilyen faragványokat- Emili Flogénak hívták az élettársátjó divatszalonja volt, annyira jó volt, hohy még Francia országból is idejöttek hozzá vásárolni - ez is egy szépasszonyosegocentrikus énjüket megfestette- a haj a korabeli hajviseletet tükrözi

Judit II. (Salome)

- vámpír jellege van a nőnek- a fej nyomatékosabb- síkban tartott felületű kép- mozaik jellegű- nő arca nyer finomabb plasztikát- Judit Salome-tól eltérően saját kezével oltotta ki a férfi életét- A nő görcsösebbkezei olyanok, mint egy macskakarom, oroszlán, ragadozó- a női és a férfi ivarsejteket lehet felfedezni ruháján.

Asszony 3 életkora

- nagy hatást gyakorol Egon Schilére ezekkel a képekkel- fiatal, középkor, idős: az élet folyamata

- pater noster szerű mozgása a figuráknak: öregasszony aláhull, az anya felemelkedik - a középkor óta népszerű ez a téma - erős kontrasztokra épít - a női vágy elvágásával a felfelé emelkedés érzetét kelti - a háttér fekete, továbbá van egy víztől pusztuló fal, mely az absztrakt expresszionizmus előképeként is felfogható - az öregasszony figurája felháborította az embereket - a háttérben rákos daganatok duzzadoznak - a fiatal női figurára rátelepedik a kék lepel, mely a halált szimbolizálja.

Ember és halál - a halállal szemben sodródó emberi figurák gúlákba, piramidiális rendszerbe állnak össze

- mellettük kék lepelben a halál alakja áll, türelmesen várakozik- ez az élet vége- túlzsúfolt kompozíció

2

- szerelem, anyaság, vég is helyet kap egy képben- a haláltánc művészettörténeti hagyományából táplálkozik- a magába záródó, összegömbölyödő embercsoportot feszültségteljes formai kompozícióba

állítja szembe a halállal- a kompozíció két elemét sem gesztusok, sem mozdulatok, sem tekintetek nem kötik össze

egymással- a feszültséget éppen a kommunikáció hiánya hozza létre, valamint a kép világos formai

tagolása, amely jókora üres felületet hagy szabadon az alakok között

Stoclet palota Joseph Hoffmann tervezte a Stoclet családnak(Brüsszel)

- toronyrésznél érezni a szecessziót: mértéktartó, magasba szökő egység- szellemes megoldások- Pl.: ablaktáblákat kiemeli a felső szinten a tető vonala fölé- toronytól jobbra a tető teljesen üveg- Svéd fehérgránitból: ez volt a legolcsóbb anyag?- zárt felületek és erősen áttört felületek- tornyon a művészetek allegóriái a szobrok Atlaszra emlékeztetőek; 1 figurát öntöttek le

négyszer, a szobrok bronzból készültek - sík tetőszerkezethez kapcsolódik, ezért be lehetett növényekkel ültetni: zöld tető

- kicsi félkupola: növénymotívumos, látványos és időtállóság a lényeg- Beltere a Palotának:

- a fogadóterem galériás kialakítású, szórt fényes, svéd gránittal borították, szolid világítótestek, gránit pillérek támasztják a tetőt, fémvázas kialakítású karosszékeka szecesszió megzabolázott arculatát mutatják a székek, egymásba helyezhető asztalok

- nagy műgyűjtők voltakgalériás fogadóteremsok irányból érkező mesterséges fény, a támelemek gránitból voltak, itt volt a műgyűjteményüktámogattak áruházakat és ezért kaptak onnan tárgyakat - a fürdőszoba nagyon komfortos, van benne masszázságy is, a fürdőkád pedig márványból van - vendégszobában a függönyt, szőnyeget és a kárpitot is Klimt tervezte; teljes formaösszhang; Koloman Moser tervezte a bútorokat - ebédlőben sárgás tónusú gránit van; székek verete tűaranyozott; falon lévő Klimt munka:Az élet fríze

-bal oldali képhez- a kép témájanő és férfire való várakozás +boldog beteljesülés

- Párjára várakozó nő: alapja márvány, belevésték a mintákat; drágakövek, aranylemez díszítés, elefántcsont lap beágyazás; nő szűzies állapota

jelenik meg; Keleties nőalak- Életfa motívum: spirálmotívumokalászállás, felemelkedés motívumával él, ezek ősi jelek; nem naturális; aranylemez beágyazás(az ágak) + drágakövek; bölcsesség jelképe a bagoly - Beteljesülés: nő párra találása, közös egyesüléscsókmotívum, mély tüzű színek, a szabad bőrfelület plasztikusabb

- Klimt tervezte még a textíliákat isfüggönyök, szőnyegekKolomon Moser: bútorok tervezője a Stoclet palotába

3

- kabinet szekrény: mahagóniból, intarziás, gyöngyházbeágyazással, a zár rész ezüstből és kagylóbeágyazással- szekrényke: vörös fábólmahagóniából és ébenfából készült, amik a legdrágább fafajták; a zár ezüstből; a delfinek ébenfából; nők elefántcsontból és a ruhájuk gyöngyházbeágyazással(Japán hatás)- Zeneszekrény: ébenfa, ezüst, arany, gyöngyház berakás; az élek tűzaranyozottak

Joseph Hoffmanformatervező is voltTárgykészlet

- dizájn elv alapján- sima, egyszerű formák- ezüst teáskészlet, belül tűzaranyozott, ébenfa fogóval

szamovár: elefántcsonttal készült ezüst kiöntőedény

Ez a hitvallás John Ruskinra vezethető vissza(Arts end craft): „nagy művek csak akkor születnek ha a nemzeti hagyományokat figyelembe veszik”Magyarországon: Lehner Ödön; Spanyolországban: Gaudi

GlasgowMachintosSkóciából származott, ezért az épületeinél a várépítészetet használta fel. Az építészeten kívül bútorokat is tervezett, ezeket látványos plasztikai alkotásoknak szántanem szánta őket drágánakannyira nem voltak ezek a bútorok kényelmesek.

Charles Rennie Mackintosh (felesége Margaret Mc Donald): Glasgow-i Képzőművészeti Iskola

- várkastély hangulatú, zárt tömegkialakítás, tömbszerű- ma is művészeti rendeltetésű- homlokzatánál odafigyelt az épület rendeltetésére- minden térrész a lehető legjobban megfelel egy képzőművészeti iskola céljainak- a burkolat nyers terméskő, mely időtálló és nemes- alul voltak a tantermek, kis ablakok-kis belmagasság- fölül voltak a rajztermek és tanműhelyekaz É-i tájolás az ideális - toronynál voltak a szaktermekíves ablakoktöbb fény- kovácsoltvas korlátok bimbó fejezettel- ablakok kiugranak a síkból: jó megvilágítást biztosított- öbölszerű kapuépítmény: szélfogó funkció- tetőtér is üveglappal burkolt- a 2. emeleten dupla a belmagassággalériás is lehet

C. R. Mackintosh: Windy House(House win the air)családi ház: Helensburgh-ban van- figyelembe vette a terepadottságokataz épület követi a természetet- utcafronton nagyon kicsik az ablakok, mert itt van az uralkodó szélirány- öblös terek vannak, ahol szélvédett, ott nagyobb ablakok vannak- adott tér természeti arculata- a kertrésznél nagy ablakok vannak- teljes az átjárhatóság a belső és a külső tér között

4

- mindent maga tervezett, de a bútor kárpitokat a felesége- a belsőtér levegősemelet: hálószobák, vendégszobák- fehér szín dominál belülvilágosság- a falakon bibómotívumok vannak + a függönyt is a felsége tervezte- magas háttámlájú székekvékonykák, de nem törékenyek- karosszék: egyszerű, de kényelmes- hálószoba: igényes; fenyő bútorokat használt, mert olcsó, viszont lakkfestékkel tette látványossá; zárt fülkében van a franciaágy, Zita széke is itt van- a Zita székénél a geometrikus alakzatok hatottak rá- a vendégszoba geometrikus motívumai tágítják a teret- szekrények álltalába: festett felületek, kevés beágyazás, de azért gyöngyhátbeágyazások vannak- szekrényke: lepkemotívum, gyöngyházbeágyazás; kagylóbeágyazással a stilizált virágmotívumok; pácolt fenyőalap- a székek a védjegyei- lámpák egyszerűek, formatiszták , fontos volt, hogy a mesterséges világítás is kellemesek legyen

- teaszalon: a bútorokat is ő csinálta - az egész belső térben vannak tükröka tükrök ólomüvegesekfelesége tervei alapján

Magyarország

Lehner Ödön1845-ben született, Párizsban tanul, a ’90-es évektől itthon épít épületeket. Malonyai gyűjtőtevékenysége hatott rá: feltérképezte a magyarság népművészeti emlékeitebből kiindulva hozza létre a maga maga stílusát Lehner. Lehner Ödön: Kőbánya: Szent László templom

- Ybl Miklós vallotta, hogy középkorúnak kell lennie, de enyhén gótizáló, 1 kis historizálás is van benne, de nem koppintás- zsolnaival szoros kapcsolatban voltkülső, belső tereknél majolika burkolatos- csarnokrendszerű

Lehner Ödön: Iparművészeti múzeum

- 1896 a millenium évére készült el- eredetileg is múzeumnak épült- zárt részénél: az ipari építészet eredményeiöntöttvas vázszerkezetes tető-kupola- tágas ablakai vannakjó a megvilágítása a belső tereknek - itthon még idegen kultúrák motívumai: mozarat építészet elemeipl.:a főkupola ablakai ilyenek

- Zsolnay gyár termékeimázas, színes tetőcserepek- főhomlokzat: a cikkelyes kupola élezeténél a plasztikai megoldások jók- historizáló elemekmagyar múlt alakjai a kupolánál- a kelet művészetéből merít ihletet

5

- főbejárat: stilizált tulipán és növénymotívumok: arabeszk, a Zsolnay gyár gyártotta le a lapokat hozzá; korlátrészénél: nagy textilművészeti architektúra + stilizált tulipán motívumokKupolatér:- vas vázszerkezetes üvegkupola, ami kicsit lapos- a belső rész közösségi részkeleties, mozart - körgalériás, több árkádos kialakítású: ez is keleties- főkupolát mázas csempe borítja, zöld színűkívülről szerintem

- kupola tér: keleti, csipkézet motívumok; mértéktartás: tudta, hogy kiállító terem lesz, a műveknek kell érvényesülniük- emeleti kerengő: keleties ívezetek, jó fényviszonyok, erős fehér szína tisztaságérzetet növeli , nyitott térrész a középtengelyenitt le lehet nézni a bejárati részhez

Földtani Intézet- Népstadion környékén- központi toronyépület kupoláján 4 atlaszfigura(Glóbusztford) tart egy Föld gömböt, amin a kontinensek is rajta vannak, - bronzból készültek- Síkrakomponált impozáns

központi torony- Letisztult, leegyszerűsített sík homlokzat- nyerehtető szegélyein népi hímzésminta- zárt belső udvara van

Hold utcai Postatakarékpénztár

- összefoglalja mindazt ami a múlthoz kötődő és azt ami új- erősen síkban tartja a homlokzatot- a tetőszerkezet fantázia világi díszítésű- stilizált növényi motívumok és ornamensek- a hátsó része oromfallal kialakítottkovácsoltvas elemek, francia típusú ablakok

- Zsolnay gyár itt is közreműködik- a kiegészítők is magyarod motívumosak

Lehner iskola: Komor Marcell, Jakab Dezső

Városháza- Marosvásárhely városhatás- nemzeti hagyományokhoz kötődik- szerkezetileg középkori, de nem egy koppintás

6

Komor Marcell, Jakab Dezső: Kultúrpalota

- Komor és Jakab a Gödöllői iskolával szövetkeztek- L alakú kialakítás

- nép építészetből sokat merítettek- Nagy Sándor a Gödöllői iskolából jött ide: történelmi időtengelyt vázol fel(pl.:Bethlen Gábor kora is rajta van), színes, többalakos jelenten belül; mozaik kirakással; középpontban Mátyás király- üvegablakok: 3 fő egységeKádár Kata életéből vett jelenetek??, melyet Róth Miksa kivitelezettüvegfestéses, hagyományos ólommázas; Róth Miksa: felkelő nep mozaikja- a főépület tágas és terebélyes- ablakok alatt rézdomborítás találhatómagyar népballadák

Gödöllői iskola

Nagy Sándor a hazai szecesszió vezéregyénisége, de vérszegény, ő hozta létre az iskolát.Tagjai: Körösfői Kriesch Aladár, Krisdanra, Paul VernonCéljuk: az iparosodó világban megmenteni a kézi munkákat

Nagy SándorAve Miriam

- Krisch Lauráról készült- szimbolizmus és szecesszió- a szerelem lángra lobbanásaa pillanat amikor a szűzből asszony leszliliom virág szimbóluma???Mi

- a nő tisztasága a lényeg- kettős portré

- a művésznek angyalszárnyai vannak

Kertünk- idilli közeg

- a házukat Torockai Vigand Ede tervezte- Laura és Sándor van a képen

Paraván- pergamen van kifeszítve- japánból vett stílus- magyar népmeséből vett jelent: Tündér Palkót jeleníti meg- egyszerűség és esztétika

Torockai Vigand Ede bútorai Nagy Sándornaka helybeliekkel készíttették Ülőgarnitúra- nádfonatozású

7

- a karosszékben lévő párna Nagy Sándor munkájaMellény- posztóból és nemezből készült

Colonia GüellEusébio Güell multimilliomos volt a pártfogójatextil és majolika gyárai voltak- Güell felkérésére csinálta a Güell parkottöbb hektáros területúthálózat közösségi létesítmények el is készülnek, de gazdasági válság lesz és abbamarad az építkezés- Güell luxus villát akar Gaudival építtetni- a vízellátás kitalálta- közösségi létesítményekvásárcsarnok, templom, ravatal, a vásárcsarnok tetején szabadtéri színpad- azt tervezte, hogy majd minden lakóegységhez 1 park tartozik és nem lenne a házak között kerítés- csak egy –két épület épült felgazdasági világválság volt, elszegényedtek a gazdagok a II. világháborúban, és rájöttek hogy ha az egész hektárt teleépítik akkor a természetnek annyi lesz azon a területen és ezért is abbahagyták az építkezést.

Díszlépcső:

- a bejárati résznél van- 2 karú lépcső, 1 ágba fut összevaránuszmotívum van a két lépcsőkar között

- barokk hatás, barokk elemekorganikus, mozgalmas formavilágot előtérbe helyezi- a díszlépcső egy csarnokrészbe torkollik bele és ennél a csarnokrésznél fantázialények vannak, amik beton és majolika burkolatból vannak, a majolikaburkolatok Euzébió Göell műhelyéből kerültek ki- csarnokrész:

- antikvitás hangulataa dór oszlopok miatt - a tér alatt egy óriási ciszternát vízgyűjtő medencét alakítottak ki- felül 1 méter magasságban kavicsit helyezett el és az oszlopoknál összefolyókat alakított ki, az oszlopokban is kavicsok vannak- a kavicsnak az a haszna, hogy ami átmegy a kavicson az tiszta víz lesz, mert a kavics a legjobb vízszűrő- az összes lakónak elég lett volna a víz amit összegyűjtöttek volna- a csarnokrészben a kézműipari termékeket árultak ünnepnapokkor

- a csarnokrész plafonján csontszínű majolika van és közé napkorongokat raktak, a tető úgy van kialakítva mintha hullámozna

a napkorongokból egy- a csarnokrész tetején vannak a kacskaringós padsorokvédelmet és jó pihenőhelyet is biztosít - a padsoroknál a hát és az ülőrész vonalvezetése jóbeleültette gipszbe az embereket és az alapján alakította ki a padsorokatezáltal elég kényelmesek

8

- a padokat végig mozaik burkolja és ezeknek a mozaikoknak jelképes tartalmuk vana katalánok ősi, történelmi motívumai

padsorok

Egy épület a parkban, pontosabban a kétkarú lépcsők kezdetétől kicsit balra van

- a barna színű részeknyers terméskövek, a többi színes rész az majolika burkolat, majolika mozaik- 3 szintes- alul: a közösségi rész van, az emeleten: dolgozószoba van, a padlástéren: a hálószobák vannak

Templom és ravatal: - a harangtornyot csonkán(nem biztos) hagyta Gaudi- csak nyerskőből van az egész- a spanyol népi építészethez nyúl vissza a helyben talált kőből van a templom és a ravatal, ez a kő ódon hatású- a támpillérek kifelé dőlnek- belül: folyosó vezet a kápolnához és a ravatalozórészhez

ablakok könnycsepp alakúakillik a ravatal szomorúságához- az organikus formákkal a rendeltetésre utal- ólomsínbe foglalt ablakok régi stílus- hideg színek a fájdalmat jelzik, érzékeltetik- szakreális színek, formák

- beltere: öblös, egy légterű - bordás tetőszerkezetkővel burkolt betona betonnak jó a nyomószilárdsága- vékony lamellákból vannak a támbordákolyan mintha halbordák lennénekJónás meghalására és feltámadására utala vigasztaló ígéret is benne van a téralakításban

Nabis=prófétákPont Aven-i iskolából szerveződnekGougain csoportMűvészeik: - Paul Sarusier, Maurice Danis, Émile Bernard, Pierre Bonnard, Edward Vuilland ( Misia Goldetska), Felix Valloty Paul Ranson Arnstide MaillolRippl Rónait is ők karolják fel. Émile Bernard révén Ripl Rónai is bekerült a nabi csoportba. 1902-ben tér haza és 1927-ben hal meg.Francia posztimpresszionista csoportosulás. Nevük a héber próféta szóból származik, amit először Paul Sérusier alkalmazott. Elsősorban Gauguin, a trecento festészet és a japán

9

művészet hatott rájuk. A polgári normák ellen lázadtak festői eszközökkel az ezoterika és idealizmus jegyében. A csoport később erős kapcsolatba került a katolicizmushoz is. Síkszerű, derűs színkompozíciókat alkottak, kedvelt műfajuk az enteriőr. A csoport különösen sok plakátot és gobelint tervezett. Művészetük a posztimpresszionizmus zárófejezete, mely előrevetíti a szecessziót is. Egyes írók a szecessziónál trágyalják őket.

Henri de Toulose Lautrec (1864 – 1901)Grófi családból származott. Öccse csecsemőkorában meghalt. szülei első fokú unokatestvérek voltak. Toulouse-Lautrec egészen kiskamasz koráig úgy fejlődött, mint kortársai, bár betegesebb volt náluk. 14 és 15 éves korában egymás után eltörte mindkét lábát, ezután megállt a növésben, nyomorék maradt. Apja, miután megtudta, többé szinte tudomást sem vett róla. Anyja viszont végig a betegágyánál állt: ekkor alakult ki közöttük a festőt egész életén végigkísérő mély szeretet.Gyermekkorától szeretett rajzolni, ezért a szülei tanárt fogadtak mellé. Betegsége idején is rajzolással töltötte az időt, főleg lovas jeleneteket ábrázolt.átköltözött a Montmartre-ra, abba a házba, ahol példaképe, Edgar Degas is lakott. A szülők aggódtak, és nem alaptalanul: Toulouse-Lautrec életmódja egyre inkább hasonult bohém barátaiéhoz. A 19. század végén a Montmartre-on egyre több kabaré és zenés kávéház nyílt, tele félvilági és alvilági figurákkal. Toulouse-Lautrec felfedezte ezt a számára addig ismeretlen világot, és festményei, rajzai témáját egyre inkább ez a környezet adta: lóversenyek, kánkánt járó táncosnők, bohócok, akrobaták és prostituáltak keltek életre a vásznain. Álnéven szignálta alkotásait, hogy ne kompromittálja a családját. Fokozatosan lecsúszott abból a világból, amelybe született.A nyolcvanas évek közepétől Toulouse-Lautrec szinte csak éjjel élt. Állandó látogatója a kabaréknak, egy ideig első és talán egyetlen szerelmével, Suzanne Valadonnal együtt, aki előbb híres festők modellje volt, majd maga is festő lett. A szórakozóhelyeken Toulouse-Lautrec ámulva nézte a divatos kánkánt, megismerte a híres táncosnőket, énekesnőket, akikről festményeit, litográfiáit készítette. Nem kerülte el a nyilvánosházakat sem: előfordult, hogy heteket töltött ilyen intézményekben, s a lányok szerették emberségéért, gyengéd együttérzéséért.Első kiállítása törzshelyén, a Mirtilon kabaréban vo 1886-ban, majd a következő évben Toulouse-ban állított ki az Akadémia nemzetközi kiállításán, Részt vett a Függetlenek Szalonján olyan művészek társaságában, mint Seurat és Pissarro. Pierre Bonnard tanácsára megismerkedett a litográfia technikájával, és elkészítette egyik leghíresebb plakátját, A La Goulue-t. Ezzel belépett az alkotói érettség korszakába, a gyűjtők és kiadók által igen kedvelt festővé vált, s a kritika is meleg fogadtatásban részesítette.De a tíz éven át tartó éjszakázás, egészségtelen életmód nem maradt következmények nélkül. Egyre gyakrabban panaszkodott általános gyengeségre. 1898-ban egész télen át krónikus alkoholmérgezésben szenvedett, hallucinációi voltak. Végül elszánta magát az elvonókúrára, amely 1899 márciusától egy évig tartott. Mikor úgy gondolta, meggyógyult, Le Havre-ba költözött. Ekkor készült képei sötétebbek, melankolikusabbak. Visszatért Párizsba, és újra elkezdett inni. Paralitikus rohamot kapott, részben lebénult. Édesanyjához vitette magát itt halt meg, harminchét éves korában.Rövidre szabott élete ellenére törpe alakjával, figyelő, iróniát sugárzó tekintetével Henri de Toulouse-Lautrec művei által megteremtette a századvég Párizsának mítoszát.

Moulin Rouge – ban:- a Moulin Rouge a ’80-as években nyílik meg- Lautrec kedvelt tartózkodási helye- 2 lányt kedbelt az előadásokbólLavülő-t a Kán- kánból és Jan Avli-t a boleróból- az itteni emberek maguk közé fogadták- a képen a cilinderes férfi profilban maga a művész- a mulatozó bezárta után meghitt beszélgetést látunk, oldott tere-fere- egy púpos férfi a képen a művész unokaöccse, aki orvos- a kép térszervezése olyan mint a famatszeteknekDugal: Abszint című

képe is ilyen térkialakítású

10

- pasztell technikafátyolosaz éjszakai megvilágítás fényefektusait jól vissszaadja- kivágásos technikaa nőalak kifelé haladalulról kap fényt az arcakékes színek az arcán

Kezdődik a Kán kán a Moulin Rouge- ban:

- nem köti le az embereket az előadásMonet: Csapos nő című képére hajaz- a nők csak egymást nézik, hogy kinek mennyi pénze van- Valentine volt Levoluve párja

Moulin Rouge: (plakát)

- a plakátnál az információ átadása a legfontosabb, nem az érzelemátadás

- nagy folthatások, színkontrasztokfigyelemfelkeltés- szöveg jól olvasható- a Moulin Rouge háromszor is szerepelezzel olyan lesz mint a fénylő táblák az utcákon ebben az időben jött ez létre és ezt a hatást adja vissza- litográfia- levezető motívumValentine tere- fametszetes, de mégis jó a térábrázolása

Jean Avril éppen Bolerot táncol:

- szinte rideg magány veszi körül- arca megkeseredett, tisztában van vele, hogy az előadás a semmibe hullsenki sem figyel általában- a színészek és a táncosok élete addig tart, amíg a produkció és nem lehet, hogy majd a jövőben hat valakire, mint például egy tárgy, vagy festmény- kecsesség, báj van a képen- kalligrafikus motívumjelentéstartalma vanegy nagybőgős kéz a kép jobb

sarkában- Jane Avril kánkánozik éppen a képenFernando cirkuszában:

- a Tifani átrakta üvegablakba a művet

Jules Chéret: Fulies Bergere táncosnője : La Loie Fuller (plakát)& Loutrec rajza

11

Paul SarusierTalizmán:

- Gaugain Tahitire menése után készítette ezt a képet- a benne lecsapódó lelki gondolatatit festette meg- őszi, felfokozott színek- kicsit búcsúzkodó hangvétel- a vízen minden megkettőződik

Bánat

- Gaugainhoz kötődik a művész- a képen ősi cserjék, füvek vannak- egymás mellé rendeli a színeket, síkban komponálja meg a képet- a vezérmotívumra csak véletlenül bukkan rá az ember

A hazafelé tartó Brotiguni asszony- késő nyár van- lassú megfáradt mozgása az asszonynak- jellegzetes, hogy a nő a kezét a derekára rakja

Émile Bernard Szüret

- annyira síkban csinálta ezt a képét és még másik képeit is, hogy a helyiek átültették szövésbe sok művét

Pierre Bonnard- ezt a lapot a La revueblance című újságnak csinálta (Niria Godeszka volt az egykik szerkesztője a lapnak- a kép kissé bal tengelyében egy párizsi dáma van- a jobb alsó sarokban pedig egy rikkancs található- nagy, homogén színfoltok a képena technika miattFésülködő köpeny- festény- a kert növényzete eggyé olvad a textillel- egy vékony vonal emeli ki csak a nő alakját- japános térszerkesztés

Párizsi utcajelenet

- a papír alapszínét(világosbarnás) bevonja a képbeködös, novemberi- a nézetek alapján kódolunk 3 képsíkot1. gyerekre vigyázó nő, 2. sétára induló nő, 3. konflisok sora

12

Edward Vuillard

Fekix Valloty és Misia Goldetskakettős portréja

- férj és feleség- a férfi és a nő egy dekoratív folt, mint a tárgyak iselszemélyteleníti az alakokat, pedig a barátai voltak- statikusan profilban vannakez is az elidegenedésre utalFelix Valloty

Labda

- erős rálátásos technika- egy kisgyerek önfeledt játszását örökíti meg- levegős térszerkesztésű

Maurice DenisÁprilis

- a tavasz és a fiatal szűzlányok kettőssége figyelhető meg- a látványelvűségtől elszakad- a kor nőideáljai jelennek megvékony, csontos nők

Tavasz- a tűnékenység az egész képre jellemző- átsejlő fényhatások- álomszerű- nem nagyon korabeliek az alakok- az alakok a nimfákra emlékeztetnek

Paul Rensonangol származású

Vörös ruhás nő

Aristide Maillolő is jóban volt Rippl Rónaival

Hullám

- temperával készült- a nő teltkarcsú idomai látszanakkésőbb is a művésznek ez a

nőalak lesz az ideálja

13

Élete:Rippl-Rónai József művészi pályafutása kis kanyarral indult. Kaposváron majd Budapesten gyógyszerész, müncheni Művészeti Akadémián tanult Párizsba ment, és Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott Munkácsy hatása, akinek stílusát utánozta. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett az új stílusirányzatokkal is Miután hazatért, Kaposváron telepedett le 1914-ben Párizsban elfogták és internálták, 1915-ben tért haza Kaposvárra, a Római villába, ahol élt és alkotott. Rippl-Rónai József a festészeten kívül üvegablakok tervezésével és készítésével is foglalkozott. 1912-ben ő készítette az Ernst Múzum nagyméretű üvegablakát.Munkássága: A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett. Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható, benne tarka rikító színek is megjelentek. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.

Nő kalitkával

- sötét tónusú az egész kép, de a foszforeszkáló színek kivilágítanak - gerincét meghajlító nőez a motívum majd még visszatér a munkássága során- az egész képet áthatja a csend élménye

Madam Mase portréja

- tartózkodó, visszahúzódó, filigrán nőalak- fekete tónussal megfestette és a rózsaszínes fénnyel elevenné tette- a nő vörös ajka kivilágít a képből

Szüleim 40 év házasság után (Kaposvár)

- Kaposváron- az otthonukban készült a kép- az apja sokat betegeskedett- Rippl Rónai és az apja is gyógyszerész is volt- anyja aggodalma látszika férje sokat betegeskedett- az apa eltöpreng, hogy mi lesz a feleségével, ha ő meghal- anyja tipizálásapalástolni akarja az aggodalmát mindkettő a másikért aggódik

- a kezük egymáson pihen, ami az együvé tartozást jelképezi- 3 gyerekük voltlegidősebb: Lajos, legfiatalabb: Ödön és a középső: József a festőAndrási Tivadar gróf a budai villába a villa berendezésnének megtervezését kérte a művésztőlétkészleteket, bútorokat tervezett neki. A villát a II. világháborúban lebombázták.

Rózsát tartó nő

- itt is ugyanaz a mozdultmeggörbült hátkedvelte ezt a mozdulatot

14

- szálöltéses technikával készült falikárpit lett ebből, amit a felesége Lasaren készít

Apám és Piacsek bácsi egy pohár bor mellett

- apja itt már rossz lelki állapotban van, látszik rajta, hogy nemsokára meg fog halni- a jobb oldali alak a Piacsek bácsi és ő a család barátja- idős apja szomorú gondolatokba mélyed- szavak nélkül is megértik egymást

1910-20közötti időszak: Lazarine és unokahúga, Anella kettős portréja

- Lazarine a felsége- a feleségén jól látszik, hogy érett asszony és hogy testileg és lelkileg is kiegyensúlyozott- Anellát örökbefogadták, mert a szülei meghaltak

Lazarinet és Anellát festem

- az ország legünnepeltebb festője ekkor- itthon is gyorsan elfogadják az emberek- a Róma villát Kaposváron megvette - a képen egy meleg nyári napon éppen a villában fest - kép a képbenLajos és Ödön portréja

- a két testvérét festi meg- a bal oldali a Lajos- Ödön gyógyszerész

Kesztyűs hölgy (Zorka a neve)

- ez a nő csak kihasználta a festőt- sok lírai, szerelmi vallomásos portrét készített róla- ez a kettő pasztellel van készítve

Fekete ruhás nő (=Zorka fekete ruhában)- pasztell technikával készült ez iskönnyebb vele dolgozni- a festőnek szívrohama volt és ezért volt már nehéz neki olajjal festeni, ezért pasztellel dolgozott

Babits Mihály:

- a Róma villában készítette

15

- sok művészrőlköltőkről és írókról csinált önarcképeketpl.:Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond- Babitsot a teremtó gondolat pillanatában örökíti meg - a szemlélő át tudja érezni, hogy szellemi munkát végez

Búcsúzkodó önarckép (1927)

- majdnem le van hunyva a szeme- félig elforduló testhelyzetéletből kilépni készül

Vaszary János(1867-1937-9)Münchenben tanult. Párizsban a Julian Akadémiára. A legnagyobb hatással Hollósy Simon és köre volt rá,Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek. Puvis de Chavannes hatása fedezhető fel olyan szecessziós jellegű festményein, Egy időre Raoul Dufy és Van Dongen fauvista hatása alá került.Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett. A világháború után ismét Párizsba utazott, visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei Képzőművészeti Főiskola festő tanára volt. Jó pedagógos volt, mert hagyta szabadon fejlődni a diákjait(Tót Menyhért is atanítványa volt).Végleg beérett egyéni stílusa, amelyet a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemez

Aranykor- szecessziós arculatú a kép a Müncheni tanulmányai miatt- korai munkája ez a kép- Hésziodosz görög történetíróa boldog kezdet az aranykor és később az ember az ideális létállapotot elvesztette és akkor jött a vaskor- a kép szimbólumrendszere egyszerűa szerelem kertjében vannak a szerelmesek- 3 görög szobor a kertben, az atributaumaikról felismerhető, hogy ki

kicsodaVénusz: az állása miatt, Artemisz: szarva miatt, Apollón: lantja miatt ismerhető fel könnyedén- finom kalligráfiafelfelé szálló füst( a nő kinyújtott kezénél, ha valaki nem venné észre)- izgalmas színhatások

Macskákkal játszadozó nő

- Ripl Rónainál is ilyen a nőideál- az esztétika, a formai játék fontosabb a művész számára ezen a képen, mint hogy valami mélyebb, szellemi mondanivalót közöljön a nézővel

Béreslegény- a Szolnoki iskolával kapcsolatba karül; járja az országot

16

- Fényes Adolf: Napszámos című munkájára hajaz- itt a egény büszke, öntudatos, kiegyensúlyozott létállapotban van, nem úgy mint Fényesnélnála nyomorúságosabb- Vaszary a paraszti formában az egzotikus, különös létformát látja atársadalmi kérdésekkel nem foglalkozik; a képeinek nincs valódi tartalma mondanivalója

Katonamenet- az I. világháború hat rá- vánszorgó figurák jelennek meg a képen- a létsors tragédiáját hordozzák- apokaliptikus táj- a sorsuk kilátástalanságát jól érzékelteti

Csók István(1865-1961)Festő, . A budapesti Mintarajztanodában zékely Bertalan, Lotz Károly növendéke volt. Később a müncheni akadémián majd a párizsi Julian akadémián tanult. Ezután évekig Münchenben élt, s képeivel nagy nemzetközi díjakat nyert 1896-ban csatlakozott a Hollósy Simon vezette nagybányai csop, s a nyarakat Nagybányán töltve Budapesten é1903-ban Párizsba költözött, Hazatérve 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert 1914-ben gyűjteményes kiállításon mutatta be addigi alkotásait a Műcsarnokban. Ebben az időszakban festette legszebb és legérettebb képsorozatait (a kislányáról festett Züzü-képek, 1910-15; Balatoni sorozat, 1916-31; Sokác képek, Tulipános láda 1910 után. Arcképek, Keresztapa reggelije 1911032 stb.). 1920-ban A Szinyei Társaság elnökévé választották. 1921-től 1932-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. A II. világháború kitöréséig egyenletes és fejlődő erővel dolgozott, új (Zsuzsánna, Lila fauteuil, Margit-híd bővítése, tájképek stb.) és régebbi témáin (Nirvána). A háború azonban lefékezte munkakedvét és munkabírását, amely később magas kora miatt már csak részben tért vissza. Egyike volt azon kevés számú nem olasz művésznek, akinek önarcképét az Uffizi-képtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette. Műveinek túlnyomó része a Magyar Nemzeti Galériában található.

Déli pihenő- Bastian Löpage finom naturalizmusa hat rá- apja vízimolnár- Pusztaegresen tölti a gyerekkorát- a képen látható alakok ünnepi népviseletben vannak

Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre

- úrvacsoravétel látható a képen- őszinte áhitattal vonulnak az alakok- a helyszín egy református templom, ez onnan látszik, hogy nagyon puritán és egyszerű a templom beltere- csak az oltárterítő díszes- finom naturalizmusÁrvák karácsony

- anya és lánya maga elé tekint, üres tekintet - fájdalmas halottvirrasztás- meleg ellenfény- az asztalra egy idős nő leborul a bibliára

17

Cserénynél

- a cserény egy szélfogó, amit a pásztorok szőttek- Frenczy kolorizmusa is ilyen- átmeneti időszak a festőnek Nagybánya2 nyarat is töltött itt

Feleségem- 1902-12 között kinn él Párizsban- mielőtt kiment volna itthon megnősült- kicsit ő is a szecesszió hatása alá kerül- ez a művész is sok stílusban festett, de Ő szisztematikusan építi, fejleszti maga-magát, Őt inkább zavarják az idegen hatások, nem a környezete miatt változott meg a művészete- a képen a művész felesége van- Renoiros hangulatú a kép- finom, lazúros festésmód

- finom, rózsaszínes lazúros színe van- az ajka, mögötte a korlát és a lépcső rikító vörösMűteremsarok

- a kép bal egyharmada tükör- jobb oldalon a modell a feleségekecses az íve annak, ahogyan fekszik

Tulipános láda

- ezt a ládát elvitte Párizsba- hiányzik a művésznek Magyarország, szenved a honvágytól és ezért is jönnek vissz haza és szerintem ezért is fest kinn magyaros ládikát

Züzü és Kokó- a két világháború között festette ezt a képet- a lányát Júliát hívja, becézi Züzünek, Züzükének- a Kokó a kakasul neve volt

A keresztapa reggelije- a ’30-as évek derekán festi ezt a képet- utolsó békés, bőséges reggelije a keresztapának- ekkor már 70 éves lesz kb. a mester- a keresztapa 80éves lehet az életben amikor megfesti, de ez a képen nem érezhető, fiatalabbnak tűnikAmalfi(n)

- egy hotelszobából festi ezt a képet- térszakadékok- citromok vannak a képen

18