2.az emberi szervezetaz emberi b r hasonló feladatokat lÆt el, mint amit mÆr lÆttunk: mechanikai...

TREFF – Biológia kétszint érettségi felkészít levelez tanfolyam 4/8 anyag, 9. oldal

2. Az emberi szervezet 2.1 HomeosztázisA homeosztázis a bels környezet állandóságának biztosítása. A különböz szervrend-szerek a homeosztázist megzavaró küls tényez k hatását ellensúlyozandó, és a szer-vezet m ködését biztosító folyamatokban vesznek részt.

1. Izovolémia (vízterek állandósága). 2. Izozmózis (állandó ozmotikus koncentráció). 3. Izoiónia (állandó ionösszetétel). 4. Izohidria (állandó vegyhatás). 5. Izotermia (állandó testh mérséklet

A homeosztázist föl lehet bontani a folyadékterek állandóságára (folyadékfelvétel-kiválasztás) az ozmotikus koncentráció állandósága (hiptóniás-hipertóniás) az ion-egyensúlyra a különböz életfolyamatokban fontos ionok szervezeten belüli állandó arányára (kiválasztás - felvétel), a pH állandóságra (acidózis-alkalózis), a h mérséklet állandóságára (h leadás - h termelés).

2.2 Kültakaró

2.2.1 b r

Hám: többréteg, elszarusodó hám, ereket nem tartalmaz, véd a kiszáradástól. A Nap er s sugárzása ellen pigment termeléssel védekezik. Irha: rugalmas rostos köt szövet, erekben, idegvégz désekben gazdag. Verejtékmiri-gyek, faggyúmirigyek sz rtüsz k találhatók benne. B ralja: lényegében zsírdús köt szövet. Az emberi b r hasonló feladatokat lát el, mint amit már láttunk: mechanikai védelem, a mirigyek savas váladéka véd a fert zések ellen, fontos a h szabályozásban, kiválasz-tásban, univerzális érzékszerv. 2.2.2 szabályozás Izzadás, b rerek tágulata- h leadás Sz rborzolás (musculus erector pilae- kicsiny sz rborzoló izmok a sz rtüsz höz kap-csolva) , b rerek sz külete- h megtartásB rpír, arcpír –idegi, érzelmi hatásra elpirul az arcb r

2.2.3 a b r gondozása, védelme

2.2.3.1 Mitesszerek, pattanások

A pattanás serdül kön alakul ki hormonok, a faggyú, és a b rön, valamint a sz rtü-sz kben él baktériumok együttes hatására. A b r faggyúmirigyei a serdül korban

aktívabbá válnak, és nagy mennyiség faggyút termelnek. A beszáradt faggyú, levált szarupikkelyek és a baktériumok a b r pórusaiban összegylve mitesszert (comedo) képeznek, amely elzárja a sz rtüsz b l ürül faggyú útját. Ha az elzáródás nem teljes, fekete mitesszer látható, ha teljes, akkor fehér. Az elzáródott sz rtüsz ben baktériu-mok szaporodnak el, és a faggyúban lév zsírokat lebontva tovább izgathatják a b rt.A gyulladt fekete és fehér mitesszerekb l képz dnek azok a b relváltozások, amelyeket pattanásoknak nevezünk. Ha a pattanás irritációja fokozódik és fert z dik, gennyes csomó keletkezhet. Ha az arcon mitesszerek, pattanások és gennyes hólyagok vannak – gennyes csomók nélkül –, akkor felszíni aknéról (pattanásról) beszélünk. Ha a gyulladt pattanások mé-lyen a b rbe terjednek, és gennyel teli hólyag alakulnak ki, amelyekb l megrepedve nagyobb tályog keletkezhet, akkor ezt a kórképet mély aknénak(pattanásnak) nevez-zük.Tünetek- télen gyakran romlik, nyáron pedig javul, feltehet en a nap jótékony hatására. - a diétának nincs, vagy csak csekély hatása van az aknéra, bár egyesek úgy gondol-ják, hogy bizonyos ételekre érzékenyek - fiatal nkön minden menstruációs ciklusban megjelenhet, a terhesség alatt elt nhet,vagy számotteven rosszabbodhat is - anabolikus szteroidokat fogyasztó serdül k aknéja súlyosbodhat. - egyes kozmetikumok a pórusok elzárása révén szintén súlyosbíthatják az aknét. Mély akne esetén a fert zés szétterjedhet, nagy, vörös, kiemelked, gyulladt területek, gennyel teli töml k és tályogok alakulhatnak ki; megrepedve valamennyi elváltozás heget okoz. A pattanások nyomkodása, megnyitásukkal való próbálkozás a felszíni

aknét, a fertzést, gyulladást és hegesedést ronthatja.


KezelésAz érintett területek napi többszöri lemosása az elváltozásokra alig hat, de a zsíros arcb r küllemét javíthatja. Bármilyen jó min ség szappan használható. Az antibakteriális szappanok további el nyt nem nyújtanak, a hámlasztó szappanok to-vább száríthatják a b rt, de irritálhatják is. A forró borogatás felpuhíthatja a mitessze-reket, megkönnyítve eltávolításukat. Az orvos megmutathatja a betegnek vagy család-tagjának, hogyan lehet hetente egyszer-kétszer steril t segítségével eltávolítani a mitesszereket. A pattanást csak a gennyes hólyag képz dését követ en szabad steril t vel megnyitni.

Felszíni akne A pattanások kezelésére antibiotikumot (klindamicin vagy eritromicin) lehet helyileg alkalmazni, esetleg az irritáló hatású A-vitaminsavval (tretinoin) kombinálva. A szájon át szedett antibiotikumok javíthatják vagy megel zhetik a felszíni aknét, a betegnek azonban hónapokig, esetleg évekig kell szednie a gyógyszert. A napfény javíthatja az aknét, mert szárítja a b rt, és enyhe hámlást okoz, ami gyorsítja a gyógyulást. A tretinoint használó betegeken azonban a napozás er s b rizgalmat okozhat.

Mély akneAz orvosok célja a mély akne okozta hegesedés megel zése, rendszerint szájon át szedhet antibiotikumot (tetraciklin, minociklin vagy eritromicin) rendelnek.

2.2.3.2 Anyajegyek

A következ cikkben a b rünkön található „képletek”, „növedékek” csoportosításáról olvashattok. A drasztikus cím nem véletlen, hisz a „megvadult” festéktermel sejtek a daganatos betegségek legagresszívabb formáját hozhatják létre. Az anyag célja nem az ijesztgetés hanem a pontos ismeretek megszerzése!

Az anyajegyekt l a b rrákigCsalád és egészség, 2000. 43. sz

A b rön jelenlév , különböz sejttípusból álló növedékek mér a születéskor jelen lehetnek, de kés bb gyermek- és serdül korban is kifejl dhetnek. Tzfolt; Anyaje-gyek; Laphámdaganat; Melanoma malignum A t zfoltok (naevus flammenus) nagyon változatos, meglep formájú, lapos, rózsa-szín, vörös vagy lilás növedék a b rön. Általában születést l fogva találhatók, de az is el rfordulhat, hogy csak néhány hét múlva jelennek meg. A foltok többsége keze-lés nélkül örökre megmarad, mások néhány hónapon belül elhalványodhatnak, vagy ötéves korra elt nnek. A lapos vérdaganatok szinte minden esetben ártalmalanok és nem igényelnek kezelést. A t zfoltok néha a Sturge- Weber szindróma (szellemi visszamaradáshoz vezet ritka genetikai kórkép) egyik tüneteként jelennek meg.

Anyajegyek: a köznyelvben anyajegynek nevezett növedékek (közönséges "len-cse", lentigo begnina vagy senilis) különböz nagyságúak, laposak vagy kissé ki-emelked k, felszínük sima vagy szemölcsszer , néha sz rszálak is n hetnek bel lük.Színük a világos barnától a sötét barnáig, a majdnem feketéig igen változatos lehet. Az anyajegyek b séges mennyiség melanin festéket tartalmazó sejtek szaporulatá-ból állnak. A legtöbb anyajegy ártalmatlan, eltávolításuk nem szükséges, kivéve ha, esztétikailag zavaró, vagy olyan helyen található, ahol állandó irritációnak van kitéve. Laphámdaganat: A laphámból jó és rosszindulatú daganat egyaránt kiindulhat. A daganat kialakulhat egy nem teljesen gyógyuló sérülés hegesedése nyomán. Az anyajegyek (f leg a festékes anyajegyek) nagyságának, színének megváltozása is rosszindulatú elfajulásra utalhat. Áttetsz gyöngyházfény , lassan növ majd kifeké-lyesed csomó jelenléte vagy egy sötét, kemény tapintású, felszínén fekélyes ki-emelkedés az ismert jelek, különösen az arc bizonyos területein jelennek meg (pl. alsó ajak, szem környéke) stb. Minden rosszindulatú daganatot mélyen az ép szöve-tekb l, sebészeti kimetszéssel kell kimetszeni. Melanoma malignum nagyon rosszindulatú, többnyire a b r speciális sejtjeib l(melanociták) ritkán az agyhártyából vagy a szem érhártyájából kiinduló daganat. A melanoma többnyire az ép, általban a napsugárzásnak kitett b rön jelentkez új,festékes anyajegyként kezd dik, de az esetek csaknem felében már meglév festé-kes anyajegyb l indul ki. A megnövekedett anyajegy megsötétedik vagy tarkává válik, a széle egyenetlen lesz és ha néha kifekélyesedés indul meg. Színe változó, gyakran kékesfekete. Jelenleg csak radikális terápia létezik, ami a daganat lehetleghamarabb történ eltávolításából, majd további kiegészít kezelésb l (kemoterá-pia) áll.

Az alábbiakban a kültakaró vírusos megbetegedéseir l szóló cikkben a herpeszvírusok okozta kórképekr l olvashattok! Kiegészítés: A herpesz vírus viszonylag nagyméret és összetett szerkezet , örökítanyagként DNS-t tartalmazó állati és emberi vírusok. Human papilloma vírus Az emberi szemölcsvírus, valójában mintegy 80 típusból álló csoport. Igen kis méret ,szabályos szerkezet , kett s DNS-láncot tartalmazó vírusok.

B rünk vírusai és gyógykezelési lehet ségeiGyógyszertári Practicum, 2002. 6. évf. 1. sz.

Herpesz: A b rgyógyászat gyakorlatában igen gyakran okoznak tüneteket herpeszvírusok. E vírus az alsó és a fels ajkakon egyaránt kialakulhat. Az egyik leggyakoribb vírusbetegség. A kiváltó tényez k között szerepelhet lázas állapot, emésztési zavar, epehólyaggyulladás, menstruáció, stressz, túlzott mennyiség nap-fény, fert z betegségek stb. A jelenség általában hirtelen alakul ki. A gyulladással és fájdalommal kísért duzzadt b r felszínén akár pár óra alatt kezdetben apró hólya-


gok, majd kés bb összeolvadó, nagy hólyag képz dik.Bárányhiml : A herpeszvírus okozza a bárányhiml t is. f leg gyermekkorban a b rön apró, fillérnyi felület , gyulladt hólyagok jelennek meg, amiknek tartalma gennyessé válhat, beszáradnak, és végül nyomtalanul gyógyulnak. A betegséget felismerve, mivel alig jár magas lázzal, talán jobb és tanácsos a jelentkez tünetek szerint ápolni, kezelni. A lázat, a viszketést csillapítani és hint port alkalmazni. Övsömör: Igen komoly ideggyöki fájdalom, kezdetben csak a b rszelvény területén kialakuló idegzsába jellemzi. A vírusa a bárányhiml vírusához hasonló. Kell gyógy-szeres kezelés hiányában szöveti károsodások keletkeznek nem csak az ideggyök-ben, hanem a kialakult hólyagok alapjaiban is. A kell id ben felismert betegség szinte tünetmentesség tehet a vírusellenes, kell adagú gyógyszerrel. Molluscum contagiosum: Napjainkban igen gyakori a test bármely részén képz -d , vírus okozta kölesnyi, enyhén gyulladt közepén kissé behúzódott csomócska. Sajnos tisztes magyar neve nincs. Általában csökkent ellenálló képesség kisgyer-mekek b rén jelentkezik. A helyi kezelések hosszadalmasak, mechanikus eltávolítá-suk pici gyermekeknél alig kivitelezhet .Szemölcs: Igen elterjedt vírusféleség a humán papilloma vírus is. A közönséges szemölcs, a fiatal- és öregkori lapos szemölcs, és a szakmailag és szövettanilag is jólazonosítható növedékek is a humán papilloma vírusok közé sorolhatók. Ezeknek a vírusoknak több, mint 60 alfaját határozzák meg. Már nem csak helyi kezelésük le-hetséges, hanem a szervezet immunhátterének, védekez készségének emelése is.

2.2.3.3 égés

-Az égés okozta b rkárosodás fokozata a h hatás id tartamától és h fokától függ. Aszerint, hogy az égési károsodás okozta szövetkárosodás milyen mélysé-g rétegeket érint, az égés súlyosságának különböz fokozatait ismerjük. Els fokú égéskor csupán a hámréteg károsodik. Az ilyen égést b rpír, mérsé-kelt duzzanat, enyhébb fájdalom jellemzi és magától gyógyul. Másodfokú égés során az égési sérülés a b r mélyebb rétegeire is ráterjed. A tünetek között a b rpír, a hólyagképz dés és a duzzanat (ödema) dominál. Eny-hébb esetben 2 hét, míg mélyebb sérülések esetén kb. 3-4 hét alatt hámosodik a károsodott felület. Harmadfokú égés esetén a b r teljes rétegvastagságában elhal, s t a folyamat egész a csontig ki-, illetve leterjedhet. Negyedfokú égési sérülés során a b rön kívül az izom vagy akár a csont is elhal, illetve elszenesedik.

Els segély-El ször is állítsuk meg a további égést vízzel, vagy tegyünk törülköz t, illetve ha az nincs kéznél, akkor bármilyen nem m szálas vagy m anyag szövetet az égett testrész-re. A szoros tárgyakat (óra, gy r ) távolítsuk el, még miel tt a sérült testrész beda-gadna. Minden felforrósodott anyagot (ruha, m anyag, forró tárgyak) távolítsunk el a b rr l és gondoskodjunk a sérült miel bbi kórházba szállításáról.

-Az égett terület azonnali leh tése hideg vízzel a fájdalmon túl a szövetelhalás mélysé-gét is csökkenti.

-Az égést követ 20 percen belüli hideg folyó vízzel történ h tés 10–15 percig tartson. 40% testfelület feletti égést viszont már nem el nyös h teni. A következ teend a seb fert zésekkel szembeni védelme: steril kötés, illetve ennek hiányában tiszta, vasalt anyag is megteszi. Lényeges kiemelni, hogy a kötést csak laza pólyamenetekkel szabad rögzíteni.-Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat, tejfölt, tojást, mézet vagy más népi bölcsesség diktálta anyagot rákenni az égett felületre, és természetesen ragtapaszt se használ-junk!-Egész testre kiterjed égés esetében a ruha levételét nem kell er ltetni, hanem a beteget steril leped be kell belehelyezni. -Gyerekek és id s személyek 5%-nál, míg a feln ttek esetében 10%-nál nagyobb test-felületét érint sérülés kórházi ellátást igényel, míg az apróbb sérüléseket ambulánsan is el lehet látni: aszeptikus körülmények között fiziológiás sóoldattal történ lemosás, a sebnek minden szennyez dést l való megtisztítása, a feszül hólyagok eltávolítása, Betadinos vagy Rivanolos fert tlenítés, ezüstnitrát tartalmú ken cs (pl. Sanaderm, Dermazin) vagy Stanicid gyógyszerrel átitatott steril géz, esetleg Gentamycin ken cs helyi alkalmazása és steril fed kötés az alkalmazandó teend k (újabban hozzáférhet -ek ennél modernebb: aloe vera kivonatot, dexpanthenolt, mercurochromot stb. tartal-mazó külföldi készítmények is). A tetanusz elleni véd oltás és a megfelel fájdalomcsil-lapítás mindig kötelez !-Az égett beteg intézeti ellátása során a folyadékpótlás, a b rhiányok spontán gyógy-ulása feltételeinek a biztosítása, illetve az égett b rfelület m téti pótlása történik. A másodfokú égéseket általában konzervatívan lehet kezelni, míg a harmad- és negyed-fokú termikus sérüléseknél m tétet kell végezni (az elhalt szövetrészletek eltávolítása, b rtranszplantáció). A konzervatív kezelés lehet nyitott (kötés nélküli) és zárt (kötés alkalmazásával).

2.3 A mozgás

2.3.1 vázrendszer

A gerincesek váza csontokból, porcokból, köt szöveti szalagokból áll. A csontokat csonthártya burkolja (táplál, beidegzés), a szivacsos állományban a vér alakos elemeinek képzésében fontos vörös csontvel található. A csöves csontok belsüregét sárga csontvel tölti ki, ami adott esetben képes visszaalakulni vörös csontvel -vé.

A vázrendszer összeköttetései, az emberi váz A csontok összeköttetései lehetnek


merevek: összenövés, pl.: medence, varratos, pl.: koponya, és a viszonylag mozgé-kony porcos, pl.: a gerincoszlop. mozgékony összeköttetések bonyolult mozgások kivitelezését teszik lehet vé.

ízületes összeköttetés, melyet az ízületi szalagok rögzítenek, az ízületi üreg-ben termel d ízületi nedv pedig az ízületi felszíneket borító üvegporccal, a súrlódás csökkentésében fontos. Az egész ízületet az ízületi tok veszi körül, vé-di.

Az emberi csontváz: fejváz részei: arckoponya, agykoponya törzsváz a gerincoszlop áll: 8 nyaki, 12 háti, 5 ágyék-, 5 keresztcsonti, 3-5 farki csigolyából végtagok váza: függeszt övek (fels , alsó) szabad végtagok

A gerincoszlop alkotó csigolyák csigolyateste és íve által határolt csigolyalyukai alkotják a gerinccsatornát. Ebben, csontosan védetten húzódik a gerincvel . A csigolya nyúlvá-nyai hátul a tövisnyúlvány, oldalt a harántnyúlvány. Hasonlóan védetten, a koponyában található az agyvel .Az emberre jellemz a gerincoszlop kett s S alakú görbülete, ami a felegyenesedett testtartás, járás következménye.

A gerincoszlop oldalról (fels és alsó s alakú görbület), hátulról, és hátulról a függeszt övekkel kiegészítve

Függeszt öv: a gerincesek páros végtagjaikat a törzsvázhoz kapcsoló csontpárokból álló vázképz dmény.

2.3.1.1 csontritkulás

A Csontritkulás Világnapja MTI Hírek 2004;1

2004. október 19. (MTI) - A csontritkulás (latinul osteoporosis) világnapját 1999 óta október 20-án - tartják az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO indítványára. Korábban korábban június 24-én emlékeztek meg róla, Magyarországon 1996-ban rendezték meg el ször. A csontritkulás világszerte körülbelül 200 millió n t és férfit érint betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy harmadát, míg a 80 év felettiek kéthar-madát sújtja. A betegség a világon, Magyarországon is komoly népegészségügyigond. Minden harmadik, klimax után lev n megkapja. A világ népességének növe-kedésével és elöregedésével párhuzamosan egyre gyakoribb halálokká válik. A "né-ma járványként" is emlegetett betegség - amely csak az Egyesült Államokban évente több mint egymillió csonttörést okoz - sokáig nem jár tünetekkel, ám kés bb egyrossz mozdulatnak, jelentéktelen ütésnek is törés lehet a következménye.

A csontképzés-csontbontás egyensúlyának felbomlása már 35-40 éves életkor táján elkezd dik. A folyamat a változó korú n k körében felgyorsul a n i nemi hormon, az ösztrogén termelésének leállása miatt. A csontvesztés ütemét le lehet lassítani he-lyes táplálkozással, rendszeres testmozgással. Kerülend a "kalciumrabló" dohány-zás, a kávé és a szeszes italok fogyasztása. A kalcium a csontok f alkotója. Felszí-vódását, beépülését a D-vitamin segíti el , ami természetes módon els sorban a napfény hatására képz dik szervezetünkben. Fontos a csontozat rendszeres terhelé-se is, a napi séta, kocogás, esetleg gyógytorna el segíti a csontképzést. Genetikai tényez k is szerepet játszanak a betegség kialakulásában, azaz a csontritkulásra való hajlam örökölhet . Ma már korszer gyógyszerek állnak a betegek rendelkezésére, s a berlini klinikán alkalmazott vibrációs izomstimuláló tréning is jó eredménnyel ke-csegtet.

Magyarországon a betegség csaknem egymillió embert érint, 70 százalékban n ket.Évente közel 16 ezer combnyaktörés, 20 ezer csukló- és mintegy 30-35 ezer csigo-lyatörés fordul el osteoporosis miatt, és az elszenved k 15-20 százaléka a leggon-dosabb ellátás ellenére is fél éven belül meghal a szöv dmények következtében. Magyarországon ugyan világszínvonalú a gyógyító és kezel hálózat, de a felvilágosí-tás hiányossága miatt a rászorulóknak mindössze egyhatoda kerül ellátásra. Az 1995-ben megindult Nemzeti Osteoporosis Program irányelvei szerint több szint , az


egész ország területét behálózó ellátó rendszer jött létre, minden rászoruló számára biztosítva a sz rés, a diagnosztikus és terápiás tevékenység hozzáférhet ségét. Az ismételt törések megel zését szolgálja az az átfogó megel zési program is, amelyet az érintett szakmai szervezetek összefogásával 2003 áprilisában indítottak Magyaror-szágon.

(Panoráma - Baczonyi László, Sajtóadatbank)

2.3.2 izomrendszer

Vázizmaink harántcsíkolt izomszövetb l épülnek föl. Ez az izomszövet izomrostokból (sokmagvú óriássejtekb l áll). Az izomnyalábokat a harántcsíkolt vázizmokon belül, köt szöveti hüvellyel borított izomrostok csoportja izompólya tartja össze. Az izompó-lya köt szövet, melyben erek és idegek futnak.

A harántcsíkolt izom összehúzódásának mechanizmusa: • a miozin Mg2+ jelenlétében ATP-t köt • a miozin Ca2+ -ra ATP-t bont • aktomiozin • újabb ATP hatására szétválás.

Az izomm ködés alapjai A harántcsíkolt izmokban az aktin és miozinfehérjék szabályos rendezettsége alakítja ki a harántcsíkolt jelleget. A tankönyvi ábra azonban csak annyit árul el az izom m ködé-sér l, hogy az aktin és a miozin szálai valamiképpen egymásba csúsznak. Érdemes

közelebbr l is megnézni, hogy mi is történik! A figyelmesebb szemlél már az említett ábrán is megfigyelheti, hogy az aktin szálai valami mást is tartalmaznak az aktingömböcskéken kívül. Ezek a tropomiozin és a troponin nev fehérjék. Ez utóbbiak megakadályozzák, hogy a miozinmolekulák az aktinnal köt dni tudjanak:

Megfigyelhetjük, hogy a miozinmolekulák feji vége képes ATP molekulák megkötésére, de ahhoz, hogy teljesen ADP-re és foszforsavra hasítsa azt, kapcsolatba kell lépnie az aktinnal (az aktin tehát lényegében a miozin ATP-bontó hatását fokozó katalizátor!). Az

aktin-miozin kapcsolat azonban mindaddig nem jöhet létre, amíg a tropomiozin ki nem billen a helyér l. Ez akkor történik meg, amikor (idegingerület hatására) az izomrostok endoplazmatikus hálózatából az addig ott tárolódott kalciumionok felszabadulnak és a troponin köt helyére beépülve a fehérje szerkezetváltozását eredményezik (a tropomiozin lecsúszik az aktinszálban megfi-gyelhet "árokba"):

Az aktinnal való köt dés hatására (magnéziumionok jelenlétében) a miozin elhasítja az ATP-t, s emiatt a saját térszerkezete is megváltozik. A "fejecske" hajlásszöge a foszfor-sav leválásakor 90°-ról 50°-ra, majd az ADP ledisszociálásakor 50°-ról 45°-ra változik ("bólintás"), és emiatt a miozin magával húzza az aktint:

Az ábrán látható aktin-miozin kapcsolat csak egy újabb ATP molekula beköt désévelsz nik meg (ekkor ismét a legels ábrának megfelel szituáció áll be, azzal a különb-

séggel, hogy a tropomiozin mindaddig az "árokban" marad, amíg az ingerhatás tart), és a leírt folyamat többször, cikli-kusan ismétl dik (egy másodperc alatt akár több százszor is), s ez a sok pici elmozdulás végül is az izom összehúzódá-sát eredményezi. Ha azonban nincs több ATP, a miozin az utolsó ábrán látha-tó módon, stabilan a miozinhoz kötve marad és az izom

merevvé válik (ez történik pl. a hullákban, ez az ún. hullamerevség).

Hajlító-feszít izmok: az ízekb l és ízülettel kapcsolódó csontokból álló végtagok mozgatását végz , antagonista módon m köd harántcsíkolt izompór. Izmok eredése: a harántcsíkolt vázizmok azon rögzülési vége, amely közelebb van a törzshöz, vagy amelyik rögzítettebb. Izmok tapadása: a vázizmok azon vége, amelyik könnyebben mozdul el. Végtagok izmainál a hajlító tevékenységnél ez közelít az eredési ponthoz. (Ezáltal következik be a hajlítás a végtagrészen.)

Társizmok (szinergisták): olyan izmok, melyek együtt húzódnak össze vagy ernyed-nek el, s így egymás m ködését segítik, er sítik. Pl. nyakizmok, azonos végtagszakasz hajlító és feszít izmai külön-külön. Antagonista izmok: ellentétes hatású m ködést végez izmok. Pl. végtagok hajlító-feszít izmai.

Záróizmok: gy r alakban épülnek be a különböz csöves, üreges szervek falába. Összehúzódva sz kítik elzárják a lument (csatorna a csöves szervben), ellazulva sza-baddá teszik azt. Ilyet találunk: végbélnyílás, gyomorkapu, húgycs záróizma epehó-lyag záróizma stb.. Akaratlagos irányítás alatt állnak: végbél záróizom, húgycs záró-izom (tanult! )Gy r alakú izmok: záróizmok, és néhány vázizom, mimikai izom. Legérdekesebb a musculus orbicularis oris az ajkak tapadás és eredés nélküli izma (nincs kapcsolata a csontvázrendszerrel) mellyel csücsöríteni tudunk

Az izomlázról Nem tudjuk pontosan, mi okozza!


Még vitatkoznak a szaktekintélyek arról, hogy tulajdonképpen milyen folyamatok állnak e kellemetlen jelenség hátterében. Azt azonban ma már kevesen gondolják, hogy a fájdalmat pusztán az izmokban felhalmozódó tejsav okozná. Elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a túler ltetett izomrostban finom kis repedések, sérü-lések keletkeznek. E parányi réseken keresztül lassacskán víz hatol az izomszövetbe, így nagyjából egy-másfél nap elteltével ödéma, azaz vizeny , vízfelhalmozódás alakul ki az érintett területen. Az izomrost megduzzad és megnyúlik a vízt l. Ezt a tágulási fájdalmat érzékeljük izomlázként. Mégsem jó rádolgozni Sokhelyütt még most is azt ajánlják izomláz esetén, hogy folytassuk nyugodtan az edzést, az ismételt, er s igénybevétel hatására a fájdalom majd elmúlik. A gyakorlat-ban ennek éppen az ellenkez je szokott bekövetkezni: az izomláz a "rádolgozás" hatá-sára fokozódik. Ennek az a magyarázata, hogy az izomrostokon további hajszálvékony repedések keletkeznek, s a vízfelhalmozódás folytatódik. Ma már egyre inkább azon a véleményen vannak a szakemberek, hogy az izomláz kialakulás után néhány nap pihe-nés szükséges, s csak nagyon apránként szabad újra kezdeni a tornát. Így az izomszö-vet lassacskán helyrejön. Hogyan csillapítsuk a fájdalmat? Minden olyan beavatkozás segíti a gyógyulást, amely az érintett izomterület vérkerin-gését serkenti: Vegyen forró fürd t, a vízbe cseppentsen néhány csepp illóolajat. F ként a rozmaring- és ezüstfeny olaj alkalmas erre a célra. Alkalmazzon váltófürd t: zuhanyozza le a lábát el ször meleg, majd hideg vízzel. A meleg zuhany tartson három percig, a hideg csupán húsz másodpercig. A szaunázás is el nyös lehet izomláz esetén. Masszírozza lágyan az érintett testfelületet. Az a leghatásosabb, ha mandulaolajból és pár csepp rozmaringolajból masszázsolajat készítünk, és ezzel végezzük a kellemes, gyógyító m veletet. Segíthetnek a különféle sport ken csök is: ezek hatása is többnyire a vérkeringés foko-zásán alapul. Alkalmazhat különféle pakolásokat, borogatásokat is. Áldásosak a különféle enzimkészítmények, például a Bromelain és a Tripszin, melyek a növényi eredet Rutosiddal kombinálva a leghatásosabbak. Az enzimek segítenek az ödéma lelohasztásában, illetve arra is képesek, hogy a vízfelhalmozódást megakadá-lyozzák. Az anyagcsere melléktermékeket az enzimek feldarabolják, s így a véráram útján könnyebben elt nnek a fájdalmas testrészb l. A mozgásról mégsem kell lemondani! A szokványos fitnesz tornák helyett azonban kíméletesebb, egyenletes terhelést biztosí-tó mozgásformákat kell el nyben részesíteni. Különösen ajánlott a stretching, de úgy, hogy a gyakorlatokat ne kövesse rugózás. Tartsa ki hosszan a nyújtógyakorlatokat, de a mozgást csak addig folytassa, ameddig izmai engedik. A jogging és az úszás is al-kalmas arra, hogy az izmokat ellazítsa, így az izomláz kúrálásában dönt szerepet szánhatunk az uszodának és az odavezet gyalogútnak is.

Hogyan el zhetjük meg az izomlázat? Ha hosszabb ideg tartó megterhelésre számíthatunk, érdemes több, rövid szünetet is beiktatni. A mozgást ne hirtelen hagyjuk abba, hanem fokozatosan, apránként. Ne sajnáljuk az id t a levezet gyakorlatokra! Ha egy meghatározott edzési célt szeretne elérni, például 10-15 kilométer futás megállás nélkül, akkor érdemes edzési tervet ké-szíteni, amely lépésr l lépésre, napi bontásban tartalmazza a teend ket. Így lehet a teljesítményt lépésr l lépésre, kockázatok és kellemetlen tünetek nélkül emelni.

1 Villámfeladat: AZ EMBERI FELS VÉGTAG

Az alábbi ábrán az ember fels végtagjának néhány részlete látható kétféle m ködésiállapotban.

Válaszoljon röviden a következ kérdésekre!1. Mi a neve az A bet vel jelzett résznek? Válasza a kérdéses részlet funkciójára utal-jon!2. Mi a neve a C bet vel jelzett résznek? 3. Mivel kapcsolódik egymáshoz a C és D? 4. Pontosan hol találhatok azoknak az idegsejteknek a sejttestei, amelyek révén a vég-tag mozgása akaratlagosan beindítható? 5. A 2. helyzetben bemutatott mozdulatlan állásban ez a végtag egy vödör vizet tart. Hol várható a nyugalmi állapothoz képest fokozott ATP-felhasználás (bet jelzés + megnevezés)? 6. Az 5. kérdésben vázolt állapot fenntartásakor az izomban futó erek er teljes össze-nyomódása miatt romlik, csaknem megsz nik az izom oxigénellátása. Milyen folyamat biztosítja az ATP-utánpótlást? Mi lesz a folyamat végtermékének a sorsa? 7. Milyen szövet építi fel az F jelzés részt? 8. A C jelzés szervben mi hozza létre az immunrendszer sejtjeit?


2.3.3 szabályozás

Az izmok egy része vegetatív irányítás alatt áll (pl: simaizmok) de a vázizmok

akaratlagosan a nagyagykéreg mozgatómez in lokalizálva akaratlagosan m -

ködnek.

A harántcsíkolt izom m ködéseAz izomválasz típusai id tartam szerint: izom rángás - összehúzódás, elernyedés tartós izomösszehúzódás

- dlinamikus (izompumpa) - statikus (anaerob körülmény: tejsav) Az izomm ködést elektromiogrammal (EMG) vizsgálják.

2.3.4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana A sportolás el nyeir l a mozgásszegény életmód veszélyeir l, az életmódbeli problé-mákról, foglalkozási ártalmakról (költöztet munkások porckorongsérve, irodai alkalma-zottak nyaki csigolyáinak meszesedése stb.) kell ebben a témakörben említést tenni.

2.4 A táplálkozás

2.4.1 táplálkozásEl bél Szájüreg : a nyelv a keverés, ízérzékelés, hangadás eszköze. A fogak felapróznak. A fogképlet: 2123.

A fog részei a korona, fognyak és a gyökér, anyaga dentin. A koronát az igen ellenálló zománc fedi, a gyökeret a kevésbé ellenálló cement.

A nyálmirigyek (nyelv alatti, állkapocs alatti és a fült mirigy, melynek vírusos eredetgyulladása a mumpsz) termelik a nyálat. Nyál: benne lév mucin a falattá alakításban, ragasztásban, az amiláz mint szénhidrát emészt enzim (a rövid tartózkodás miatt elhanyagolható bontás!) a lizozim fert tleníthatása miatt fontos. A torok- és garatmandulák a védekezés fontos eszközei. A aratóan lév gégefed nyeléskor zárja a légcsövet!, megakadályozva ezzel a táplálék légcs be jutását. Nyel cs : fels harmada harántcsíkolt-, középen kevert, az alsó harmad simaizmot tartalmaz. Perisztaltikus mozgása juttatja a falatot tovább.

Gyomor: raktároz, szakaszosan ürít, fala termeli a pepszinogént, amit a HCI aktivál és lesz fehérjebontó pepszin. Termel dik mucin, ami a gyomor nyálkahártyáját védi a sósav káros hatásaitól. Az alkohol, f szerek, aromaanyagok itt szívódnak fel.

2.4.2 emésztés Az emberi emésztés szakaszai és folyamatai Szakasz Felépítés M k désSzájüreg fogak - tejfogak

- maradó fogak harapás, rágás, aprítás nyelv kever, falattá formál, ízlelés nyálmirigyek (nyál)

- nyelv alatti - állkapocs alatti - fült mirigy

amiláz - keményít t bont - falattá ragasz - nyálkahártya védelem

garat - lágyszájpad (orrüreg felé) - gégefed (légcs felé) hat. falat továbbítása

nyel cs - falában simaizom falat továbbítása gyomor - nyálkahártya

- gyomormirigyek - pepszin - sósav

pepszin - fehérjét emészt

vékonybél - máj váladéka: epe

- hasnyálmirigy váladéka: - hasnyál - amiláz - tripszin - lipáz - vékonybélnedv - bélbolyhok (200 m2) - hajszálerek

- nyirokerek

- emulgeálja a zsírokat (epefestékek távozása)

- szénhidrát - fehérjék emésztése - lipidek - emésztés befejezése

- aktív vagy passzív transzporttal felszívódás - lipidek felszívódása

vastagbél - vakbél, féregnyúlvány - bélbaktériumok

- nyálkahártya

- cellulózbontás - B és K vitamin termelés - fert tlenítés- víz és sók felszívódása - székletté s r södés

végbél végbélnyílás bélsár összegy jtése, ürítése

Az ember emészt nedveiEmészt nedv neve

pH Emészt enzim neve

M ködése

nyál ~7,0 amiláz keményít -a diszacharid gyomornedv ~2,0 pepszin fehérjék - peptidek epe ~8,0 - zsírok emulgeálása hasnyál ~8,0 -amiláz

- tripszin -keményít diszacharid glükóz- fehérjék peptid aminosav


- lipáz - zsírok glicerin + monoglicerid vékonybélnedv ~ 7,5 - szénhidrátbontó

- fehérjebontó - zsírbontó

- szénhidrátok l - fehérjék lebontásának - zsírok befejezése

2.4.3 felszívódás lásd a fenti táblázat m ködési oszlopát

A zsírok emésztése és felszívódásaA zsírok emésztése dönt en a hasnyálmirigy által termelt lipáz enzimhez, a fel-

szívás pedig a vékonybél elüls szakaszaihoz kötött. Vegyes (nem zsírdús) táplálék esetén a csíp bél már zsírmentes. Ennek ellenére a széklet kb. 5% zsírt tartalmaz, ez azonban nem a táplálékból, hanem a bélfalról leváló sejtek törmelékéb l és a bélben él , mikroorganizmusokból származik.

A lipáz az epe - a tankönyvben is említett - emulgeáló hatására felaprózódott zsírcseppeket enzimatikusan bontja, de az egyes kötéseket nem egyforma sebesség-gel: a glicerin 1. és 3. szénatomjánál viszonylag könnyebben dolgozik, de a 2. szén-atomon lényegesen lassabban. Így tehát zömmel szabad zsírsavak és 2-monogliceridek képz dnek.

A felszívás meglehet sen összetett folyamat: el ször is az apró, emésztetlen zsírcseppeket (és a beléjük oldódott koleszterint) minden változás nélkül, egyszerendocitózissal is felveheti a bélhámsejt. Ezek a zsírcseppecskék bizonyos fehérjékkel egybeépülve, mint ún. kilomikron kerülnek a nyirokerekbe.

Az emésztett zsírmolekulák zsírsavai és 2-monogliceridjei passzív transzporttal diffundálnak be a bélhámsejtekbe (más szerves molekulák és az ionok felszívására inkább az aktív transzport jellemz !). Érdekes módon az így felszívott alkotórészekb l a bélhámsejt újraszintetizálja a zsírmolekulákat és az endoplazmatikus hálózat, valamint a Golgi közrem ködésével ezekb l is kilomikronokat formál. A kilomikronok kb. 2/3-része a nyirokerekbe, a többi a májkapuérbe továbbítódik.

A tápanyagok felszívása rendkívül gazdaságosan történik. Ha ételeinkben nem lenne emészthetetlen rost (cellulóz), akkor a felvett tápanyagokból lényegében semmi sem maradna a bélcsatorna végére. Tápanyagot ezért csak akkor ürítünk, ha túl sokat ettünk, vagy nem rágtuk meg eléggé az ételt. Egyéb esetekben a széklet túlnyomó részét a bels felszín naponta több milliónyi leváló sejtje és az elöregedett-elpusztult baktériumok tömkelege alkotja.

Színét az epével kiválasztott epesavak bomlástermékeinek, szagát pedig a szkatol nev vegyületnek "köszönheti":

Érdekes, hogy a szkatol a jázminillat egyik komponense is, igaz, csak nagyon keveset tartalmaz bel le. A szag és az illat közötti kü-

lönbség f ként az eltér koncentrációknak tulajdonítható!

A koleszterinanyagcsere A koleszterin nélkülözhetetlen összetev je a membránoknak, és kiinduló ve-

gyülete lehet a szteroidhormon-szintéziseknek. Az emberi anyagcsere sajátos vonása, hogy bár koleszterint a szervezet majd minden sejtje el tud állítani (tehát a koleszte-rinszükséglet akkor is biztosított, ha nincs is bel le a táplálékunkban!), de a kész mak-romolekula alapvázát egyik sem tudja megbontani. Ezért a túlzott koleszterin-felhalmozódás elleni védekezésnek gyakorlatilag egyetlen módja a fölös koleszterin visszajuttatása a májba, hogy ott meglegyen az esélye arra, hogy az epével (mint epe-sav) kiválasztódjék. (Kisebb részben a szteroid hormonokat termel mirigyek is fo-gyaszthatnak a fölöslegb l.)

A táplálékkal felvett koleszterin a kilomikronok közvetítésével a májba kerül. A máj a saját maga által szintetizált koleszterinnel és neutrális zsírokkal együtt a táplá-lékból származó koleszterint ún. VLDL szemcsékbe csomagolja. A VLDL szemcsékben a neutrális zsírok részaránya még magas, méretük is viszonylag nagy, 30-80 nm.

A VLDL szemcsékb l az egyes szervek (különösen az izmok és a zsírszövet) hajszálérfalaiban található enzimek révén a zsírok mintegy "kiemészt dnek", ezáltal a szemcsék koleszterintartalma relatíve megn (ekkor hívjuk IDL szemcsének). A máj az ily módon "dúsított" szemcsékb l további neutrális zsírokat von ki, és így létrehozza az ún. LDL szemcséket. A lekicsinyített (kb. 20 nm) és magas koleszterin-tartalmú LDLszemcsék a sejtek f koleszterinforrásai, noha azok maguk is képesek lennének el állí-tani a vegyületet. Ennek ellenére mégis LDL-b l (azok endocitózisával) fedezik igényü-ket, egyszer en azért, mert ezzel energiát takarítanak meg.

A fölös koleszterin kivonása céljából a máj (és a bél) egy harmadik fajta, még kisebb (kb. 10 nm) és még s r bb részecskét, a HDL-t juttatja a keringésbe. A HDLképes felhalmozni magába a perifériás sejtek koleszterinjét, és visszaszállítja azt a májba, ahol az epével kiürülhet:


A népszer sít irodalomban az LDL szemcséket "ártó", míg a HDL szemcséket "véd "koleszterinnek nevezik. Ennek az az alapja, hogy a vérben torlódó LDL képes endocitózis révén az érfal sejtjeibe bekerülni és azokban felhalmozódva érelmeszese-dés kiindulópontjává válni. A HDL viszont értelem szerint ellene hat e folyamatnak. Az érelmeszesedés rizikófaktora tehát nem egyszer en a magas koleszterinszint, hanem azon belül a magas LDL-arány.

2 Villámfeladat: A MÁJ A feladat els részében két kiegészítend mondatot olvashat. A sorszámoknak megfelel kifeje-zéseket írja le a megoldólapjára! A máj a 1. csíralemezb l fejl d 2. mirigy. Váladéka a(z) 3., amelynek hatóanyagai a(z) 4., ezen kív l sajátos összetev je még a(z) 5. Az alábbi tesztfeladatok megoldásának bet jelét a feladat sorszámának feltüntetésével írja a megoldólapra!Többszörös választás 6. A máj szerepe a szénhidrátok anyagcseréjében: 1. benne a tejsavból történ glukóz-szintézist a mellékvesevel egyik hormonja segíti 2. a vékonybél gy jt ereibe felszívódott anyagok közül glukózt vesz fel 3. a pajzsmirigyhormon hatására n a glikogéntartalma 4. éhezéskor glukózt bocsát a vérbe. 7. A máj váladékának szerepe a zsírok emésztésében: 1. a zsírsavakat a bélben bontja 2. a zsírcseppek felületét csökkenti 3. zsírbontó enzimeket tartalmaz 4. zsírbontó enzimeket aktivál Relációanalízis8. A zsirok bontásából származó termékek a bélbolyhok vérerein keresztül a májba jutnak, mert a májban történik olyan lipidek szintézise, amelyek a szervezet számára szükségesek. TáblázatA májsejtekben zajló három anyagátalakítási folyamat szerepel a táblázatban. A sorszámokkal megjelölt hiányzó fogalmakat a számok sorrendjében írje le a megoldólapra!

átalakításfolyamat

mib l mivé

a termék köz-vetlenül hová kerül

- 9. karbamid 10.

- purin bázisok 11. 12.

vérplazmafehérjék szinté-zise

13. - -

2.4.4 szabályozás

Éhségközpont, jóllakottságközpont a nagyagyban a táplálékfelvétel irányításában ját-szik szerepet. Az epe ürülését a zsíros táplálék gyomorba kerülés serkenti. A gyomor és a belek perisztaltikus mozgása a bélfalban található idegelemek együtt-m ködésével rendez dik szabályossá. A végbél záróizma tanultan akaratlagos irányítás alatt áll.

2.4.5 táplálkozás egészségtana Éhezés: mennyiségi és min ségi amikor fontos tápanyagok (nem vagyunk éhesek de például csak burgonyával, vagy gyorséttermi hamburgerrel laktunk jól) hiányoznak az ételb l.

2.4.5.1 Amit a vitaminokról illik tudni A zsírban oldódók A, D, E, K. Vitaminhiány és vitamin túladagolás (zsírban oldódóknál) kialakulhat, mindkett káros következményekkel jár. A-vitaminHámvéd vitaminnak is nevezik, de megtalálható a fogakban és a csontokban is. Szür-kületi vakságnak vagy más néven farkasvakságnak nevezik azt a betegséget, amikor a szem A-vitamin hiányában nem tud a sötétséghez alkalmazkodni. A legtöbb A-vitamin a tengeri halakban található meg, de fontos A-vitamin forrás még a máj, a vaj, a tojás-sárgája és a tejszín is. Növényi táplálékokkal- káposztával, céklával, sárgarépával- a vitamin el anyagához juthat hozzá, melyet aztán a szervezete megfelel összetétel véalakít át.

B-vitaminok Több vitamin, amelyet hagyományosan egy csoportba sorolnak, mert tulajdonságaik, a természetes forrásokban való el fordulásuk és élettani hatásuk nagyjából hasonlítanak egymáshoz. Valamennyi B-vitamin vízoldékony, és mindegyik nélkülözhetetlen az anyagcsere-folyamatok el segítésében.

B1-vitamin (tiamin) Szükséges ahhoz, hogy a beriberi nev betegség megel zhet legyen. Erre a be-tegségre jellemz a többszörös ideggyulladás, általános gyengeség, fájdalmas me-revség. A tiamin a szénhidrát-anyagcserében vesz részt. Legnagyobb mennyiség-ben a gabonafélék és néhány más növény magvaiban fordul el . Az állati források közül a sertéshús az egyik leggazdagabb tiaminban.

B12-vitamin (cianokobalamin) Szerepe van a vörösvértestek fejl désében. Hiánya okozza a vészes vérszegénység néven ismert tünetegyüttest. Ezenkívül gyakran nem megfelel bélm ködés is fel-lép. Kizárólag állati eredet élelmiszerekben fordul el .


B2-vitamin (riboflavin) A szénhidrátokat és fehérjéket alkotó aminosavak oxidációjában részt vev anyag-csererendszerekben játszik szerepet. Hiányában különböz tünetek lépnek fel. Ilyen az ajkak kipirulása, szájszél berepedezése, nyelvgyulladás, a szemgolyó szemfáradással és fényérzékenységgel járó erez dése. Sok B2-vitamin van a tejsa-vóban és a tojásfehérjében. Az emberi szükséglet ebb l a vitaminból 1,2-1,7 mg.

B6-vitaminHárom kémiai formában fordul el . Ezek a piridoxin, piridoxal, piridoxamin. Szere-pük van a fehérje-anyagcserében, az adrenalin és szerotonin szintézisében. Jelen-léte megakadályozza a b r erózióját. Hiánya csecsem kön görcsöket okozhat. El -fordul a gabonafélékben, zöldségekben, húsokban. H érzékeny vegyület. A napi B6-vitamin-szükséglet 2,0-2,2 mg.

C-vitamin (aszkorbinsav) Vízben oldódó szénhidrátszer anyag. Részt vesz az emberi és állati szervezet bizonyos anyagcsere-folyamataiban. A legtöbb állati szervezet képes el állítani, az ember azon-ban nem. Hiányában skorbut alakul ki, amelyre jellemz a gyengeelméj ség, a vérkép megváltozása, szivacsos fogíny és a testszövetekben kialakuló vérzések. Nagyon való-szín , hogy a C-vitamin szerepet játszik a fert zések elleni védekezésben. A friss zöld-ség-, citrusfélék b ségesen tartalmazzák, azonban az aszkorbinsav h érzékeny vegyü-let, így f zéskor jelent s mennyisége elbomlik. A napi szükséglet kb. 60-70 mg.

D- vitamin A kalcium-anyagcserében fontos szerepet játszó zsíroldékony vitamin. A b rbe napsu-gárzás hatására alakul ki. A D-vitamint rendszerint szükségtelen a táplálékkal felvenni, de télen, szennyezett leveg j városokban, ott, ahol az UV-sugárzás gyenge, szükség lehet a D-vitamin kívülr l történ pótlására. Hiánya angolkórt, túladagolása toxikus tüneteket okoz. Adagja naponta 10 mg.

E-vitaminZsírban oldódó vitamin, a szaporodási és öregedési folyamatok fontos szabályozója. Fontos E-vitamin források a különböz növényi olajok ( napraforgó-, búzacsíra-, rozs- és kukoricaolaj) de sokféle közönséges táplálékban ( dió, tökmag, málna, spárga) is megtalálható.

K-vitaminA vér alvadásához szükséges vitamin, az emberi szervezetben jelen lév bélbaktériu-mok termelik.

2.5 A légzés

2.5.1 légcsere Fels légutak Orrüreg: melegít, tisztít, vízg zzel telít. Garat: a gégefed nyeléskor zárja a légcsövet, légvételkor a gégén át áramolhat a leveg . A gége a hangadás szerve is: a kiáramló leveg megrezegteti a hangszalago-kat. A hang jellegét befolyásolják még a szájüreg, a nyelv, az ajkak stb.

Alsó légutak Légcs : (kb. 12 cm), porcos, rugalmas cs , csillós hámja a tisztításban fontos. Két f hörg re ágazik, melyek a tüd jobb és balfelébe vezetnek (a jobb meredekebb, így idegentest könnyebben bejut). Tüd : a jobb tüd fél három-, a bal két lebenyes. A lebenyek hörg kre, hörg cskékre, majd léghólyagocskákra tagolódnak. A gázcsere a haj¬szálerekkel dúsan átsz tt léghó-lyagocskákban folyik, (melyek összfelülete eléri a 100 m2- t). A tüd a mellhártyán keresztül a mellkashoz kapcsoló¬dik. A hasüreg felé a rekeszizom teszi zárttá a mell-üreget.

Légz m ködések, teljesítményadatok A leveg ki-be áramlásának oka a mellüreg térfogat- és ezen keresztül nyomásváltozá-sai. Mivel a mellhártya két lemeze között (savós) folyadék van, a tüd követi a mellkas mozgásait (két üveglap közé cseppentett vízcsepp hatása!). Belégzés: a légz izmok aktív munkája. A borda közti izmok felemelik a mellkast, a rekeszizom összehúzódik és a hasüreg irányába mozdul el mellüreg térfogata n ,nyomás csökken a leveg beáramlik. Kilégzés: passzív folyamat, a borda közti izmok elernyednek, a mellkas a saját súlyánál fogva visszaesik, ehhez járul még a rekeszizom elernyedése, mellüregbe beboltosulása

a mellüreg térfogata csökken, nyomás n a leveg kiáramlik. A változásokat az említett ok (mellhártya lemezei közötti folyadékfilm) mi-att a tüd passzívan követi.

Légmell: (pneumothorax) a mellhártya két lemeze közé leveg vagy más anyag (vér-haemothortax...) jut és ezért a mellkas mozgásait a tüd nem követi nincs térfogat-változás a tüd ben nem történik meg a légcsere fulladás. Kezelése: a levegleszívása, a sebzés vagy egyéb ok megszüntetése helyre áll a vákuum a mellhártya két lemeze között

A légzési térfogatok: Vitálkapacitás a tüd leveg befogadóképessége. (Belégzési leveg /0,5 liter / + be-légzési tartalék/2,5 liter/ + kilégzési tartalék /1 liter) Átlagosan 4-5 liter.


Légzési térfogat a nyugodt ki- és belégzésnél, egy légvétel leveg térfogata. Belégzési tartalék nyugodt belélegzés után még maximálisan belélegezhet levegmennyisége.Kilégzési tartalék normális kilégzés után még kipréselhet leveg menynyisége. Maradék (reziduális) leveg az er ltetett kilégzés után még tüd ben maradó levegmennyisége. (1,5 liter) (Ez a születés utáni els leveg vételnél jut a tüd be és ott is marad. A reziduális leveg tartja fenn a boncoláskor a vízbe tett tüd t ezzel jelezve, hogy az els lélegzetvétel megtörtént) Légzési perctérfogat (LPTF)az egy perc alatti légcsere mennyisége átlagosan= légzési térfogat (500 ml) x légzési frekvencia (16), azaz 8 literI

2.5.2 gázcsereA gázcsere a tüd ben, és a szövetekben megy végbe. Lényege, hogy a tüd a vér által szállított légzési gázokat friss oxigénre cseréli –helyette széndioxidot kap amit kiléleg-zünk– , míg a szövetek a vérb l az oxigént felvéve széndioxidot adnak át a vérnek. Így létrejön a légzési gázok elosztása az anyagszállító rendszer (vér) segítségével

Léghólyagocskák: az eml sök tüdejében a légutak utolsó elágazó-dásainak végén található kiöblösö-dések, ezek felszínén (egyréteglaphám) megy végbe a küls gáz-csere.

Az ember küls gázcseréje a tüd lég-hólyagocskáiban zajlik:

Az ábrán jelölt I. típusú sejt képezi lényegében a léghólyagocska falát, a II. típusú sejt feladata pedig ezen túl egy felületaktív anyag (az ún. surfactant) termelése, amely felületi feszültség-csökkent hatása révén megakadályoz-za, hogy a hólyagocskák fala összeta-

padjon. A surfactant nélkül a gázcsere rendkívüli módon akadályozott lenne (sajnos ez id nkéntmeg is történik: mivel ez az anyag a magzati fejl dés második felében kezd termel dni, el for-dulhat, hogy koraszülötteknél még nincs kell mennyiségben, s ez lélegeztetés nélkül a kicsi fulladását okozhatja).

Küls légzés (gázcsere): a légz szerv leveg , gáztartalma és a testfolyadék közötti gázcsere.

Bels légzés (gázcsere): a testfolyadék és a szövetiek sejtjei közötti gázcsere.

A gázcsere alatt leggyakrabban az oxigén felvételét és szén-dioxid leadását értjük. Meg kell azonban említeni azt is, hogy más gázok is beléphetnek a szervezetbe, így például a vérplazmában viszonylag sok az oldott nitrogén. Ennek általában nincs élettani hatá-sa, de ha nagy a küls nyomás (pl. búvároknál a víz alatt), annyira megn het a szintje, hogy módosult tudatállapotot ("mélységi mámor") eredményezhet. (Ezért használnak a búvárok nitrogénmentes gázkeveréket a légzésükhöz.)

A légzési gázok szállítása Összehasonlítási szempontok

02 C02 N2 CO

hemoglobin igen jól (reverzi-bilisen)

gyengén(reverzibilis,ha nem köt oxigént)

nem irreverzibilisen (200 -szor er -sebben, mint az oxigén)

vérplazmafizikailag oldja

kicsit jól kizárólag (kismérték-ben ~ 1 tf %

nem

vérplazmakémiailag oldja

nem igen HCO3

fomában

nem nem

vörösvérsejtekplazmája

nem igen HCO3

formában

nem nem

A vér gázszállítása az oxigén és a széndioxid szállítását jelenti. Ebben kiemelked jelen-t sége van a hemoglobinnak. (Az oxigén a hemoglobin hem részén a Fel+- hoz köt -dik, a széndioxid a hemoglobin fehérjeláncának NH2-csoportjához.) Az oxigént a tüd -ben felvéve oxihemoglobin formában szállítja. A széndioxid-szállításban szöveti és tüdszinten vizsgáljuk a kérdést. Szöveti szinten a vörösvértestbe jutó széndioxid a vízzel szénsavat alkot. A szénsav hidrogénionokra és hidrokarbonát anionokra disszociál. A hidrogénionokat a hemoglo-bin veszi fel, miközben az oxigént leadja a szöveteknek. A hidrokarbonát anionok kijut-nak a vérplazmába, ahonnan, az ionegyensúly helyreállítandó, kloridionok vándorolnak a vörösvérsejtbe. Tüd szinten a magasabb oxigénkoncentráció mellett a hidrogénionok, a plazmából visszakerült hidrokarbonát anionokkal szénsavat alkotnak, a szénsavból enzimatikusan felszabaduló széndioxid a léghólyagocskák felé diffundál.

A gázcsere hajtóereje mindig –a tüd ben és a szövetekben is– a parciális nyomások különbsége. Azaz a széndioxiddal telített vér a tüd be érkezve olyan közeggel találko-zik (friss leveg ) ahol kicsi a széndioxid koncentráció (0,003 tf%) és ezért könnyen


leadja ide a szállított széndioxidot. Az oxigénnél pont fordítva, sokkal nagyobb koncent-rációban és ennek következtében parciális nyomással van jelen a tüd ben így az köny-nyen bejut a vérbe. A szöveteknél ez a folyamat teljesen ellentétes irányú mert a vérbe széndioxid jut be és oxigént ad le.

2.5.3 hangképzés Fels légutak: a kü1s légtér és a tüd légz felülete közötti csatornarendszer kezdeti szakasza (orrüreg, garat, gége). A légz felülethez közeled leveg t felmelegíti, tisztítja és páratartalommal dúsítja. Alsó része pedig hangadó szerv. Gége (gégef ): a szárazföldi gerincesek így az ember hangadó szerve a légcs (gé-gecs ) bejáratánál. Izomzattal mozgatható porcokból áll, melyek között - eml söknél hangszalagok találhatók.

Részei: - gégefed - pajzsporc - kannaporc - gy r porc.Hangszalagok: a kanna- és pajzsporc között kifeszül nyálkahártyared k. A hangadás szervei. Hangrés: a hangszalagok között található, s a gégeizmok m ködése hatására változó (V) - alakú nyílás. A rajta kiáramló leveg ben képz dnek a hanghullámok. Hang: a tüd b l a hangrésen keresztül kiáramló leveg oszlopban képz dött longitudi-nális (=terjedési irányba es , hosszanti) hullámok.

2.5.4 szabályozás

• A légzés szabályozása Belégzés: adekvát ingere a széndioxid koncentrációjának növekedése a vérben. Ezt a nyúlvel i központ képes közvetlenül érzékelni. Hatására fokozódik a légzésszám. Ha-sonló hatása van az oxigénhiánynak is.

Centrális kemoreceptorok: agytörzsben - a belégzett leveg CO2 tartalmának növekedésére reagálnak - LPTF n (valódi stimulus: pH csökkenés, ld. szénsavanhidráz reakció) Perifériás kemoreceptorok: glomus caroticumok és aorticum(a szív ereiben lév receptorok) - a vér pO2 csökkenésére reagálnak – LPTF n

Kilégzés: adekvát ingere a léghólyagocskák feszülése. A mechanoreceptorok egyik típusa a tüd feszülését, míg egy másik az elernyedését jelzi a központnak. Az ingerü-leteket a bolygóideg vezeti a nyúltvel be ami a nyúltvel i kilégz központot aktiválja. A két központ m ködésének összehangolását a híd neuroncsoportjai végzik.

- Reflex szabályozás, Hering-Breuer reflex: tüd fal feszülése n - nervus vagus (X. agyideg) aktivitása n - gátolja a belégz központot - kilégzés/tüd fal feszü-lése csökken - vagus aktivitása csökken stb.

A légzés szabályozásában a kémiai ingerek f leg a belégzést fokozzák, a mechanikai ingerek a kilégzés kiváltásában fontosak. A magasabb szabályozást a középagy és a hipotalamusz látja el. Dönt fontosságú az agykéreg hatása, szabályozása is.

2.5.5 a légzés és a légz rendszer egészségtana (els segélynyújtás)

Els segélynyújtási útmutató: fuldoklás

A környezetünkben észlelt fulladó vagy fuldokló beteg látványa méltán kelt pánikot. A jelent s légszomj számos – els sorban belgyógyászati – kórkép jellegzetes tünete lehet. A fulladás hátterében kimutatható tüd betegség (asztma, idült hörg hurut,súlyos tüd tágulat) és/vagy szívbetegség (magas vérnyomás, szívbillenty hiba, szív-izominfarktus, egyéb szív- és érrendszeri kórképek) kritikus következményeként súlyos szöveti oxigénhiány alakulhat ki. • A beteg gyakran ül helyzetben karján támaszkodva leveg ért kapkod. B re szür-kés-sápadt szín , hideg tapintatú, nyirkos lesz. Ajkai, nyálkahártyái szederjessé, szürkévé válnak. Magatartása az oxigénhiány növekedésével egyre nyugtalanabb lesz. Az orrszárnyak a belégzéskor emelkednek, mintegy tágítva az orr bemeneti nyílását. Az elhúzódó fulladás miatt a beteg sokszor ablakot nyit, és felülve vagy féligülve küzd a leveg ért. A tüd betegség okozta fulladáskor a kilégzés nehezítettségé-r l, a szívbetegség hátteréb l kifejl d nehézlégzéskor a belégzés akadályozottságá-ról panaszkodik a beteg. A fulladó, nehézlégzésr l panaszkodó beteget ültessük fel, hozzuk félül helyzetbe. Hátát támasszuk meg. A tüd szell zése ilyenkor a legjobb. A tüd ben található vizeny ekkor foglalja el a legkisebb helyet. E testhelyzetben a légzést segít izmok hatékonyabban m ködhetnek.Minden fulladó beteghez késedelem nélkül hívjunk ment t vagy orvost! Amennyiben egy idegen test (apró játékszer, pépes vagy szilárd ételmaradék, cukor-ka, rágógumi stb.) a garat hátsó falára ragad, az elzárhatja a gégebemenetet vagy görcsös összehúzódást idézhet el a garat-, gégebemenet izomzatában. Gyakori eset, hogy a szilárd idegen test a gégebemenet feletti terület mechanikus elzáródá-sát okozza. Ritkábban el fordul, hogy a hirtelen keletkez légúti elzáródás a légcs -ben vagy a hörg rendszerben keletkezik. A “baleset” pillanatában a beteg öklendezik, fuldoklik, majd hörögni kezd és pánik-szer en a nyakához kap. A légutak teljes elzáródásakor a beteg hangot adni képtelen, légzése akadályozott lesz. A b r hirtelen kékeslilává, h vössé, nyirkossá válik. Közel egy percen belül a légzés bármikor leállhat. • A halasztást nem t r beavatkozásunk célja, hogy a leveg útjába került idegen testet azonnal eltávolítsuk. Természetesen az alábbiakban ismertetett man verrecsak akkor van szükség, ha a beteg önerejéb l, er teljes köhögéssel sem képes


megszabadulni a légúti idegen testt l. 1. Eszméletén lév feln tt embernek magyarázzuk el pár szóval, hogy mit fogunk csinálni. Majd els lépésként tekintsünk a szájba. Gy z djünk meg arról, hogy látha-tó és elérhet -e a fuldoklást okozó idegen test. A kivehet m fogsort minden körül-mények között távolítsuk el. 2. Az els lépés sikertelensége esetén hajtsuk el re a testet úgy, hogy a beteg feje alacsonyabban legyen a mellkasánál. Üssünk néhányszor (legfeljebb ötször) nyújtott tenyerünkkel a hátára, a két lapocka közé.

3. Amennyiben ez sem jár eredménnyel, úgy próbálkozzunk az ún. Heimlich-féle m fogással. A fuldokló háta mögött állva úgy öleljük át a derekát, hogy egyik ök-lünket a köldök és a szegycsont vége (kardnyúlványa) közé helyezzük. Másik kezünkkel az ökölbe szorított kezünket fogjuk át. Mindkét karunkat egyszerre, hirtelen, kissé felfelé irányuló lökésszermozdulattal rántsuk meg. Ezzel a rekesz-izom alá gyakorolt er hatással megnövel-hetjük a mellkasi nyomást. Az eljárást 2–3-szor ismételve, a tüd kb l kilök dleveg mennyiség hatására a légúti idegen test látványosan eltávozhat.Eszméletlen, hanyatt fekv feln ttnél a

beteg combjának magasságában fölötte lovaglóülésben át- vagy mellétérdelünk. Kinyújtott karral öklünket a fentiekben meghatározott területre helyezzük, majd má-sik kezünkkel ezt átfogva hirtelen lökésszer nyomást gyakorlunk az el bbihez ha-sonló módon. A csecsem t fektessük az alkarunkra, közben tenyerünkkel támasszuk meg a mellka-sát. Ezt követ en ütögessük meg a hátát a lapockák közötti területen. Természete-sen kisebb er vel tegyük ezt, mint a feln ttnél. A lábnál fogva, fejjel lefelé lógatva tartást kerüljük, mert az oxigénhiány miatti koponya ri nyomásfokozódást súlyosbít-hatjuk.A gyermeket miután leültünk, fektessük keresztbe a térdünkön és így próbáljuk a lapockák közé ütve az idegen test elmozdulását segíteni.

2.6 4.6. Az anyagszállítás

2.6.1 a testfolyadékok Az emberi szervezet két nagy anyagszállítási rendszere a vérkeringés és a nyirokkerin-gés.

A nyirokkeringés nyílt rendszer a szöveti anyagcsere (kapillárisok szintjén) után a vérbe vissza nem jutó f ként zsír természet anyagok elszállítását végzi. Nyílt rendszer mert a nyirokkapillárisok a szövetekb l szedik össze a nyirkot és gy jtik nyirok erekbe és nyirokcsomókon keresztül a mellvezetéken át ömlik a véráramba a szív el tt.

Az emberi vér alakos elemei sszebasonlítási

szempontokVörösvérsejt Fehérvérsejt Vérlemezke

alakja - korong - piskóta

- változatos - am boid

változatos sejtplazma töredék

száma/mm3 4,5-5 millió 5-8 ezer 150-300 ezer összes szám 5x1013 3,5x1010 1,5x1012

sejtmag volt van nincsátmér je 7-8 mikrométer 5-20 mikrométer 2-S mikrométer m ködése gázszállító

(hemoglobin) bels védekezés (immunitás)

véralvadás

képz dési helye vöröscsontvel vöröscsontvelnyirokszervek

vöröscsontvel

pusztulási helye máj, lép (epefestékek)

fert zés helye érpályából kilépve

élettartama 120 nap 8-9 nap 7-14 nap típusai

-- granulociták - monociták - limfociták

-

A vér összetev iA vér zárt keringési rendszerben kering testfolyadék. Az emberi vér 56%-át alkotja a plazma, és 44%-át az alakos vagy sejtes elemek. Mennyisége kb. 5 l. Állandó pH ja: 7,4. (Minimális változása ± 0,4)

A plazma 90%-a víz. Emellett ionok: Na+, K+, CaZ+, Cl-, HC03- és kisebb szerves molekulák (glükóz, lipidek, bomlástermékek), plazmafehérjék (albumin, globulin, fibrinogén) alkotják. A vörösvérsejtek érésük során elvesztik sejtmagjukat, ezért szokás vörösvértesteknek is nevezni. Nagy magasságban a légnyomás csökken, a relatív oxigénhiány hatására számuk n . Vérszegénységr l beszélünk, ha csökken az egységnyi vértérfogat hemog-lobintartalma (a vörösvérsejtek számának vagy hemoglobin tartalmának csökkenése révén). Ha a sejtmembrán megsérül és kiszabadul a hemoglobin, hemolízisr l beszé-lünk. Ilyen hatású sok méreganyag.

A fehérvérsejteknek több típusa van: Granulocita, a vöröscsontvelóben keletkezik, élettartama néhány nap. Amóboid moz-gással képesek a kórokozóhoz jutva, azokat fagocitózissal elpusztítják. Közben a leg-


többjük elpusztul. Az elpusztult fehérvérsejtek és a szöveti maradvány alkotják a geny-nyet.Agranulociták Monocita, a vöröscsontvel ben keletkeznek. Nagy sejtek, am boidmozgással átjutva az érfalon a szövetekben a védekezés fontos eszközei. A limfociták a nyirokszervekben alakulnak ki, alapvet szerepük van az immunrend-szer m ködésében. (Két típusuk: a T limfociták, melyek a csecsem mirigyben kelet-keznek, és a B limfociták, melyek a mandulák és a tápcsatorna nyirokképz dményeiben keletkeznek. M ködésükr l b vebben az immunitásnál lesz szó.)

VércsoportokABO vércsoportrendszer (LANDSTEINER)

vércsoport vörösvértesten: kicsapható anyag antigéNimmunogénagglutinogén

plazmában:kicsapó anyag antitest agglutinin

A A anti-B B B anti-A O - anti-A, anti-B AB A és B -

Rh vércsoport (Landsteiner és Wiener) Rh pozitív az a vér, ami a Rhesus macacus majom vérében lév , D antigén jelleganyagot tartalmazza (az emberek jelent s része, 85%-a ilyen). Jelent s különbség, hogy míg az ABO rendszerben öröklötten jelen vannak az antitestek, az Rh rendszer-ben nem, azok termel dése csak utólag indukálódik. Rh összeférhetetlenségr l akkor beszélünk, ha Rh-anyának Rh+ magzatja fogamzik. (A probléma a következ terhesség esetén jelentkezne, de ma már, a szülés után közvetlenül elpusztítják az esetleg beju-tott D-antigéneket.) Hasonló, ha Rh- ember Rh+ vért kap.

Vérátömlesztésnél mindig az adó (donor) vér vörösvérsejtjeit (kicsapható anyag) és a kapó (recipiens) plazmáját (kicsapó anyag) kell nézni. Csak az alakos elemeket adják. Ma már mindig csoportazonos vért adnak, fontos a hiányzó alkotók pótlása.

A vér térfogati állandóságának fenntartása Tényez i: Az értényez : kis sérülés esetén elegend a sérült érfal izomzatának össze-húzódása. A vérlemezke tényez ennél nagyobb sérülés esetén fontos: ekkor a vérlemezkék a sérült területre csoportosulva próbálják elzárni az érfal sérülését. Ennél is nagyobb sérülés esetén a véralvadás hatásos. Lényege: Ca2+ és egy aktiváló komplex hatására a protrombinból trombin keletkezik, ami Ca2+ jelenlétében katalizál-ja a fibrinogén fibrinné alakulását. A kialakuló fibrin rácsozaton fennakadnak a vér

alakos elemei és így zárják el az utat. Id tartama 5-10 perc. Fontos a K-vitamin, ami a protrombin szintézisét segíti a májban.

3. Villámfeladat VÉRCSOPORTOK Egy fehér csempelapon 4 csepp vér van, melyet egy gyermeket váró anyától vettek vizsgálat céljára.

A vércseppekhez sorrendben a következ ket adjuk:

Az els csepphez A és Rh-negatív vér savóját. A második csepphez B, Rh-pozitív vér savóját. A harmadik csepphez 0, Rh-pozitív vér savóját. A negyedik csepphez desztillált vizet. A tapasztalat: az els és harmadik cseppnél kicsapódás történt, a többinél nem.

1. Milyen vércsoportú lehetett a vizsgált vér? (Ha több megoldás is lehet, mindet adja meg, de ügyeljen arra, hogy tévedéséért pontlevonás jár!)

2. Mi történt a negyedik cseppel? Miért? 3. Mi az oka a vizsgálat során tapasztaltaknak?

A. Az els csepphez lényegében A-ellenes immunglobulinokat adtunk. B. Rh vércsoport-ellenanyagokat általában nem tartalmaz az emberi vér. C. A vizsgált vér B-ellenes vércsoport-ellenanyagokat tartalmazott. D. A 0 vér savójában megvan ugyanaz az ellenanyag, mint az A vér savójában.

A továbbiakban megtudjuk, hogy az anyának évekkel ezel tt Rh-összeférhetetlensége volt magzatával, de megkapta a szükséges ellátást a komplikációk elkerülése érdekében.

4. Mi következik ebb l az anya vércsoportjára nézve? 5. Szükség esetén milyen vért szabadna adni az anyának?

4. Villámfeladat AZ EMBERI VÖRÖSVÉRSEJTSZÁM Az ember érrendszerében kering vörösvérsejtek száma a környezeti feltételek hatásá-ra változhat.

Sorold fel a helyes állításokat 1. Mely tényez k növelhetik az ember érrendszerében kering vörös - vérsejtek szá-mát?1. a légköri nyomás állandó alacsony szintje 2. a munkavégzés 3. huzamos magashegységi tartózkodás 4. teljes oxigénhiány


Add meg a helyes válasz bet jelét2. Mennyi az átlagos vörösvérsejtszám 1 mm3 vérben 4000 m magasban való tartózko-dás esetén? A/ kb. 2 millióB/ kb. 3 millióC/ kb. 5 millióD/ kb. 8 millió

Sorold fel a helyes állításokat 3. Mi jellemz a leveg re 4000 m magasban? 1. nagyobb a s r sége, mint a tenger szintjén 2. több benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén 3. kevesebb benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén 4. kisebb a s r sége, mint a tenger szintjén

4. Miért több a vörösvérsejtszám tartós magashegységi tartózkodás után, mint a ten-ger szintjén? 1. mert a magashegységen nagyobb a leveg nyomása, mint a tenger szintjén 2. mert a magashegységen egységnyi térfogatban kevesebb az oxigénmolekula, mint a tenger szintjén 3. mert a magashegységen egységnyi térfogatban több az oxigén- molekula, mint a tenger szintjén 4. mert a magashegységen kisebb a leveg nyomása, mint a tenger szintjén

2.6.2 a szöveti keringés A szöveti keringés a kapillárisok-hajszálerek segítségével valósul meg. Az érrendszerösszkeresztmetszete a kapillárisoknál a legnagyobb, biztosítva ezzel a vér áramlási sebességének csökkenését, a minél biztosabb anyagforgalmat és gázcserét a vér és a szövetek között. Ennek megfelel en a vér áramlási sebessége az artériáktól a kapil-lárisok felé haladva fokozatosan csökken, a kapillárisoknál a legkisebb, majd a vénáktól ismét gyorsabb, az összkeresztmetszet alakulásának megfelel en. Fontos, hogy a vér-nyomás ett l függetlenül az artériától fokozatosan csökken, legkisebb a jobb pit-varban. (A folyadék mindig a legkisebb nyomás és ellenállás felé áramlik.)

2.6.3 a szív és az erek Az emberi szív Az emberi szív négy üreg , a két pitvar és két kamra elhelyezése a testben elfoglalt helyzete alapján történik. A két szívfelet egymástól egy tökéletesen záró sövény vá-lasztja el, így az artériás és vénás vér keveredése lehetetlen (állandó testh mérséklet). A vér egyirányú áramlását a pitvarkamrai határon lév vitorlás billenty k, ínhúrokkal

kapcsolódnak a szemölcsizmokhoz, és az aortában lev zsebes billenty k biztosítják. Izomzata szívizom, melynek vérellátását a koszorúerek biztosítják. Kívülr l a szívburok, belülr l a szív belhártya határolja.

Szívm ködés A m ködés alapja a szív ritmikus összehúzódása. A szív legfontosabb autonóm (önálló, független) ingerképz szerve a jobb pitvar falában lév szinusz csomó (a vénás öbölb l- sinus venosus). Az ingerület innen a pitvar-kamrai csomóra, a His kötegeken át a Purkinje rostokra terjed. A m ködés fontos jellemz je, hogy elébb a pitvarok, majd a kamrák húzódnak össze. A ingerelt szívizomrész egyszerre, teljes tömegében összehú-zódik, az összehúzódása közben ingerelhetetlen, a szívizom nem tetanizálható! A szív elektromos potenciálváltozásait az elektrokardiogrammal (EKG) jellemezhetjük. A pitvarok összehúzódásakor a vitorlásbillenty k kinyílnak, a vér a kamrákba áramlik. A kamrák összehúzódásakor a vér hatására a pitvarok irányába elmozduló billenty kátcsapódását a szemölcsizmok az ínhúrokon keresztül megakadályozzák, a vér csak az artériák irányába haladhat. A kamrai elernyedés miatti visszaáramlást, a zsebes billen-ty k záródása akadályozza meg. Így a billenty k m ködtetését végül is maga az áram-ló vér biztosítja. Mivel a kamrai elernyedést követ en az aorta az t ért tágító hatásra, izmos falával, mintegy rápumpál a rendszerre, (és ez továbbadódik) a szív szakaszos m ködése ellenére a vér folyamatosan áramlik az erekben. A kamrai összehúzódást szisztolénak, elernyedését diasztolénak nevezzük. A kett együtt ad egy szívciklust.

Teljesítményadatok A keringési perctérfogat a percenkénti szívverés, pulzusszám = 72/perc és az egy alka-lommal kilökött vér mennyisége, pulzustérfogat = 70 - 80 ml szorzata adja (kb. 5 l, vagyis egy perc alatt a teljes vérmennyiség megfordul a keringésben)

Összehasonlítási szempontok

Ver erek Gy jt erek Hajszálerek

szinonim neve artéria, üt ér véna, visszér kapillárisok vérszállításiránya

szívt l szív felé - ver eres (szívt l)- gy jt eres (szív felé)

milyen vért szállít oxigéndúsat (kivéve: tüd -ver ér)

szén-dioxid dúsat (kivéve: tüdgy jt ér)

is-is

szövettanifelépítése

- bels egyréteghám- simaizom (vastagabb)- rostos köt -szövet

- bels egyréteghám- simaizom (vékonyabb)- rostos köt szövet

- egyréteg hám - rugalmas köt szövet(valódi kapillárisok tövén simaizomgy r )

falvastagság vastagabb vékonyabb legvékonyabb bels átmér kisebb nagyobb legkisebb


összkereszt-metszet legkisebb közepes legnagyobbvéráramlássebessége csökken növekv lassúvéráramlás sebes- sége egymáshoz viszonyítva

leggyorsabb közepes leglassúbb

vérnyomás legnagyobb legkisebb közepes vérnyomásingadozása

periódusos periódusos - ver eres: nagyobb - gy jt eres: kisebb

pulzáló mozgás van nincs nincs billenty nincs van nincs

2.6.4 szabályozás A keringés szabályozása a szívfrekvencia, a vérnyomás és a véreloszlás szabályozá-sát jelenti. A szabályzóközpont a nyúltvel ben helyezkedik el. A szívfrekvenciát a szimpatikus idegrendszer és az adrenalin serkenti, a paraszimpati-kus gátol, illetve visszaállít. A paraszimpatikus hatást a bolygóideg, a szimpatikus ha-tást a gerincvel i szimpatikus rostok közvetítik.

A vérnyomás szabályozása: az aorta és a nyaki ver ér falában található mechanoreceptorok (baroreceptorok) érzékelik a pillanatnyi vérnyomást. A nyúltvel iérsz kít - és értágító központok az erek falának sz kítésével vagy tágításával vérnyo-másváltozást idéznek el . Hasonló a hatása a vér széndioxid-tartalom a növekedésé-nek, illetve az oxigéntartalom csökkenésének. Ennek érzékelését kemoreceptorok vég-zikA véreloszlás receptorai az erek falában lév kemoreceptorok, melyek a vér széndioxid- és oxigéntartalmát érzékelik. A nyúltvel i központ az erek sz kítésével vagy tágításával a vérnyomást, ezen keresztül a vér áramlási sebességét is megváltoztatja.

2.6.5 a keringési rendszer egészségtana, els segélynyújtásA felkaron, ül helyzetben mérve 135/85 Hgmm alatti vérnyomás tekinthet normális-nak. A vérnyomás els értéke (135 Hgmm, szisztolés nyomás) a bal kamra összehúzó-dásakor, a második értéke (85 Hgmm diasztolés nyomás) a kamra elernyedésekor mérhet nyomás. A vérnyomás a testhelyzettel is változik. A nehézségi er hatására, álló helyzetben a szív feletti erekben (pl. a fejben) alacsonyabb, a szív alatti erekben (pl. lábban) magasabb. Fekv testhelyzetben ez a nyomáskülönbség kiegyenlít dik.Akkor áll fenn magas vérnyomás betegség, ha legalább három különböz napon vég-zett méréssel normál érték feletti vérnyomást mérünk. A betegség súlyosbodását jelen-t sen fokozzák a kockázati tényez k: életkor, pulzusszám, koszorúserek állapota, test-

súly, dohányzás, koleszterinszint, vércukorszint, stressz, mozgásszegény életmód, al-koholfogyasztás, genetikai (örökletes) tényez k.

Els fokú hipertónia: A szisztolés vérnyomás érték 140-159 Hgmm, a diasztolés vérnyomás értéke 90-99 Hgmm. Nem állapítható meg egyéb szervkárosodás, nincsenek más szív-érrendszeri betegségek. Elegend az életmódváltoztatás, gyógyszeres kezelés még nem szüksé-ges.Másodfokú hipertónia:A vérnyomásértékek hasonlóak vagy magasabbak mint az I. fokú hipertóniában, szív-érrendszeri betegség kimutatható, de nincs még szervkárosodás. Az életmód változta-tás mellett rendszeres gyógyszerszedés és orvosi ellen rzés szükséges

A vérparaméterek közül a koleszterinszint amely az érelmeszesedés okozója érdemel kiemelt figyelmet az egészséges életmód szempontjából.

2.7 A kiválasztás

2.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer m ködése A vese felépítése Az emberi vese a hasüreg fels harmadában elhelyezked páros szerv. Kéregállományában találhatók a vesetestecskék (a két vesében mintegy kétmillió).

A vesetestecske (nefron) az érgomolyagból és az azt körülvev ún. Bowman-féle tokból áll.

A vel állományt az elvezet kanyarulatos csatornák, és a vesemedence alkot-ják.Az elvezet csatornákból a kialakuló vizeletet a húgyvezeték juttatja a húgyhó-lyagba, ami ideiglenes tároló. A vizelet majd a húgycsövön keresztül távozik.

A vese m ködése, adatok, szabályozás Mivel a vesetestecskében a belép ér vastagabb mint a kilép , így filtrációs nyomás jön létre, ami a sz rletképzés legfontosabb tényez je. A sz rlet a Bowman-tokból a kanya-rulatos csatornákba jut. Az elvezet csatorna kezdeti szakaszán a sz rlet 80-85 %-a szívódik fel. A víz passzív diffúzióval, a nátriumionok aktív transzporttal. A cukorvissza-szívásnak fels határa van, normális esetben az összes cukor visszaszívódik. Ide törté-nik a kiválasztás is. A folyamatokat a vér térfogata és sótartalma nem befolyásolja. A távoli szakaszon a sz rlet 15-20%-a szívódik vissza. A sz rlet napi mennyisége 180 liter. Egy alkalommal a plazma 20%-a sz r dik át. A vér pH-értéke 7,4 körül ingadozik. ± 0,4 változás esetén a szervezet elpusztul!

A vesetestecske felépítése és m ködésének jellemz i

é á é á á


Összehasonlí-tásiszempontok

Vesetestecske Elvezet csatorna szakaszaa Henle-kacsig

Elvezet csatorna szakaszaHenle-kacstól

elhelyezkedése vesekéreg kéregvel vel -kéregszöveti felépítése egyréteg hám egyréteg hám egyréteg hám vérellátása hajszálér

gomolyag- belépés ver eres- kilépés

- hajszálérként körülhálózza

hajszálérkéntkörülhálózza

m ködése sz r m ködés - visszaszívódás - kiválasztás

- visszaszívódás - kiválasztás

glükóz átsz r dik teljes mennyisége visszaszívódik(aktív transzport)

nincs

Na+, sók átsz r dik - jórészt vissza- szlvódik (aktív transzport)- elvezet csatorná- ba is jut tovább

visszaszívódik

(hormonhatásra)

karbamid átsz r dik - bizonyos mennyi- sége visszaszí- vódik (passzív transzport)- elvezet csator- nába is jut tovább

van

víz átsz r dik jórészt vissza- szívódik (pssz- szív transzport)

vízkiválasztás és visszaszívás (hormonhatásra)

folyadék mennyisége kb.1801 kb.181 kb.l-1,51 termék neve sz rlet átalakuló sz rlet- vizelet

2.7.2 szabályozás A víz és a nátriumionok visszaszívása hormonális szabályozás alatt áll. A távoli szakasz visszaszívásának szabályozása a vér ozmotikus koncentrációja alapján történik.

Ha a vér ozmotikus koncentrációja magas, az agyalapi mirigy hátsó lebenyéb lvazopresszin (ADH) kerül a vérbe, ami a vízvisszaszívás fokozásával a vér oz-motikus koncentrációját csökkenti. Ha a vér ozmotikus koncentrációja alacsony, a mellékvesekéreg aldoszteronja a nátriumionok visszaszívásának fokozásával növelik azt.

2.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana

Sok n nek okoz gondot a felfázás más néven a hólyagfert zés (cystitis). A fert zésektöbb mint fele a fels húgyutakat, a vesét is érinti, és maradandó károsodást okozhat. A hólyagpanaszok többségét baktériumok okozzák, de a vizeletb l való baktériumte-nyésztés nem mindig vezet eredményre. A húgyúti fert zés tipikus tüneteit mutató n k40%-ánál ugyanis nem mutatható ki számottev mennyiség baktérium a vizeletben. Ha viszont találnak kórokozót a vizeletben, tíz esetb l kilencben az Escerichia coli a felel s. Az orvosok leggyakrabban antibiotikumot írnak fel a kezelésére, de sikerrel alkalmazható a medvesz l gyógytea is. A fert zés felszálló tehát a hüvely fel l a vesék irányába terjed baktériumos fert zés.

Megel zéséhez az altesti hideghatások (hiszen ezért fel-fázás) kiküszöbölése és a higi-énia betartása a legfontosabb, de fontos az is, hogy legalább napi 2 liter vizet igyunk meg, ami fokozza a vizelet átáramlását, átöblíti a vesét, a húgyvezetéket, a hólyagot és a húgycsövet.

2.az emberi szervezetaz emberi b r hasonló feladatokat lÆt el, mint amit mÆr lÆttunk: mechanikai...

Documents