3. gyor sítók

21
3. Gyorsítók

Upload: gwen

Post on 21-Jan-2016

20 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

3. Gyor sítók. CERN (Genf) : légifelvétel. A gyorsító és a repülőtér. Gyorsító minden háznál található… (a „klasszikus” TV) és azonos elven épülnek az óriásgyorsítók is. A katód és anód közti nagy elektromos térrel gyorsítjuk fel a katódból kilépő elektronokat - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: 3. Gyor sítók

3. Gyorsítók

Page 2: 3. Gyor sítók

CERN(Genf): légifelvétel. A gyorsító és a repülőtér

Page 3: 3. Gyor sítók

Gyorsító minden háznál található… (a „klasszikus” TV)és azonos elven épülnek az óriásgyorsítók is.

A katód és anód közti nagy elektromos térrel gyorsítjuk fel a katódból kilépő elektronokat

A széttartó elektron nyalábot fokuszáló mágnesekkel keskeny nyalábbá húzzuk össze

Az eltérítő mágnesekkel szabályozzuk a nyalább útját

Page 4: 3. Gyor sítók

Nagy energiát akarunk?

Rakjunk össze sokat sorba: Lineáris gyorsítók!

Nagyon hosszúak?Takarékosabb ha körbe rakjuk őket.

Görbítsük el hát az egyenest(de vannak azért „lineárisak” is)

Page 5: 3. Gyor sítók

e+

e-

Bemenőnyalábok

Ütk

özt

etés

i po

nto

k

Vákum-cső

Nagyfrekvenciásgyorsító tér

FokuszálómágnesEltérítő

mágnes

és futassuk körbe a részecskéket sokszorígy körönként is növelhetjük az energiájuk

majd ütköztessük őket szembe (Collider = ütköztető)

Page 6: 3. Gyor sítók

Álló céltárgy vagy frontális ütközés?

Page 7: 3. Gyor sítók

CERNA Nagy Hadronütköztető

Large Hadron Collider (LHC)

Page 8: 3. Gyor sítók

27 km

Large Hadron Collider (LHC)

Lyon

Az LHC alulnézetben

Page 9: 3. Gyor sítók

18. Dezember 2009 BG5 Rainergasse 99

Az LHC 4 nagy detektora:ATLAS, CMS, LHCb és ALICE

Page 10: 3. Gyor sítók

Pillantás az alagútba

Page 11: 3. Gyor sítók

Energiák az LHC-ben

Jelenleg 1-1 proton energiája 3.5 TeV (3.5*1012 eV)A csúcs 7 TeV lesz.

Hétköznapi energiákra lefordítva1 proton energiája

annyi mint a képen látható repülő szúnyogé

DE:A gyűrűben keringő nagyszámú proton teljes energiája

annyi mint 100 db. 40 km/óra sebességgel száguldó elefántcsordáé!

Tessék még azt is elképzelni, hogy a protonnyaláb átmérője kisebb mint egy tű foka (0.03 mm!)

Page 12: 3. Gyor sítók

Vannak tehát gyors, nagy energiájúrészecskéink, ütköztetjük is öket,

de szeretnénk „látni”, MÉRNI, mi is történikegy ilyen hatalmas energiájú ütközésben

Ehhez kellenek a….

4. Detektorok

Page 13: 3. Gyor sítók

Láthatóvá és mérhetővé tenni a „láthatatlant”:Detektorokkal a részecskék „nyomában”

Sok fajtájuk vanA fejlődés gyors: újabb és újabb tipusokat fejlesztenek ki

ezért csak ajellemző funkcióik szerint

mutatom be őket.

1. Nyomdetektorok („tracker”). Az ütközési pont (vertex) közelében, erős mágneses térben helyezkednek el

és igen finom térbeli felbontást (~10 mikron, a hajszál ötöde!) tesznek lehetővé a (töltött) részecskék pályának nagyon pontos meghatározására.

Ennek ismeretében arészecske lendületére (impulzus) és töltésére következtetünk.

2. Kaloriméterek.Ezek a vertextől távolabb, a részecskék energiáját mérik.

(a vertextől távol a részecskesűrüség kisebb, térbeli felbontásuk is gyengébb lehet)

Két fő tipusuk van:a. Elektromágnes Kaloriméter (ECAL).: a fotonok és elektronok mérésére

b. Hadronikus Kaloriméter (HCAL): a hadronok (proton/neutron/pi-mezon mérésére.

Page 14: 3. Gyor sítók

Miért kell a nyomdetektorunkat erős mágneses térrel körbefogni?

A mágneses tér a töltött részecskét körpályára kényszeríti. A pálya sugarából (R) a részecske lendülete (impulzusa) és töltése

meghatározható. (nagy Rnagy impulzus; görbület irányatöltés előjele)

Az ütközési tengely körültöbb, finom felbontású

koncentrikushenger-réteget helyezünk el.

Egy-egy szilícium „lapocska” (pixel) mérete 100*100 mikron (~1 vastag hajszál!)Ezek az átfutó részecskéket elektromos impulzusok formájában jelzik

és ezt „regisztrálja” a bonyolult kiovasó elektronika..

A pixel detektorés a pályán „érintett” lapocskák.

Fontos!

Tessékmegjegyezni!

Page 15: 3. Gyor sítók

Kaloriméterek

Sűrű, szilárd anyagokban a részecskék sorozatos kölcsönhatásaik révén újabb részecskéket („lavinákat”) keltenek és végül teljes energiájukat elvesztik.

A részecske-lavinák mérhető jeleket váltanak ki a kaloriméterekben (fotonok:fény/elektromos impulzusok)

melyben a jelek nagysága/erőssége arányos a „leadott” energiával. Ezeket összegezve

a részecske energiáját kiszámíthatjuk.

Fotonok és elektronokenergiájának mérésére

Hadronok (proton, pi-mezon)…energiáját méri

Elektromágneses (ECAL) kaloriméter Hadronikus kaloriméter (HCAL)

Cellás/rétegesszerkezetük révén

az egyes részecskékjelei elkülöníthetők

egymástól

Page 16: 3. Gyor sítók

Most már mindent tudunk a detektorokról: építsünk hát egy mindent tudó kísérleti mérőrendszert !

Legyen benne:

1.Nyomdetektor:a töltött részecskékpályájáinak jelzésére

2.Kaloriméterekaz energiák mérésére2a. ECAL:foton, elektron2b. HCAL: hadronok(proton, pi-mezon, stb.)

3. És Müon-detektor.(a müon dtektor isnyomdetektor,kisebb felbontással)

Mindezeket helyezzükerős mágneses térbe (szupavezető).

Ezek a lakóháznyi óriások5-15 000 (!) tonnát nyomnak

Page 17: 3. Gyor sítók

Nézzük meg hát mosta mi CMS detektorunkat

(CMS: Compact Muon Solenoid)

ECAL

Tracker

HCAL

Magnet

Muon chambers

Adatai: súlya 12.5 tonna, hossza 21 méter, átmérője 15 méter

Page 18: 3. Gyor sítók

Toljuk most egybe az egészetés gyönyörködjünk benne

Teljes összeállítása már a föld alatt történt, ott igazi fotó készítésére már nem volt hely

Page 19: 3. Gyor sítók

Még egy utolsó pillantás kedvenc CMS detektorunkra(itt most egy szeletkét láthatunk részletesebben)

Page 20: 3. Gyor sítók

NOT

Kis türelem ésizgalmas dolgokkal fogunk még megismerkedni

Page 21: 3. Gyor sítók

Következnek a

W/Z

részecskék.

Ők lesznek a mai mérésünk tárgyaiés természetesen a CMS

detektorral fogjuk alaposan megvizgálni.