INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Nyíregyháza, 2013. szeptember 15.

34 582 09

KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS

TANULÓI TANTÁRGYI SEGÉDLET

KÖVETELMÉNYMODUL

10216-12

Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok

Gázvezeték rendszerek

tantárgy

Készítette: Fülöp Attila

1. Egy épület utólagos gázellátásához a gázelosztó vezeték bővítésére kapott megbízást az Ön vállalko-

zása.

A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a gázelosztó vezetékkel és a leágazás kiépítésével kap-

csolatos ismereteket! Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges

jellemzők kiemelésére!

Információtartalom vázlata

- Gázelosztó vezeték engedélyezése (készítő, engedélyezők)

Vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel, vagy az elosztóvezeték tulajdonosával kötött meg-

állapodásában is alapítható. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését ebben az esetben az

engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori

engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.

A gázellátás műszaki-biztonsági felügyelete a gázelosztó vezetékekkel kapcsolatban a bányafelügyelet (Ma-

gyar Bányászati Hivatal és Bányakapitányságai) hatáskörébe tartozik.

A felügyelet kiterjed:

– a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezésére, építésfelü-

gyeletére és munkavédelmi hatósági felügyeletére, továbbá

– a gázszolgáltatóra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére, valamint

– a külön jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavar és súlyos baleset vizsgálatára.

A Műszaki Biztonsági Felügyelet (Területi Műszaki Biztonsági Felügyeletek) hatáskörébe tartozik:

– műszaki-biztonsági szempontból a fogyasztói berendezések, továbbá

– a gáz palackban vagy tartályban történő biztonságos forgalmazásának felügyelete.

(Megjegyzés: a csatlakozó vezeték hatósági felügyeletére nincsen kijelölt hatóság.)

A természetes monopolhelyzetben lévő gázszolgáltatás és a gázértékesítés engedélyezését, a fogyasztói

igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, a fogyasztóvédelmet a Magyar Energia

Hivatal látja el, melynek irányítása a kormány, felügyelete a gazdasági miniszter hatásköre.

Gázelosztó vezeték létesítése

Települések, településrészek, illetve fogyasztók gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázel-

osztó rendszerek az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett létesíthe-

tők.

A gázelosztó vezetékek tervezésénél, létesítésénél, átalakításánál, felújításánál, üzemeltetésénél, az üzemel-

tetés megszüntetésénél a fogyasztói és gázszolgáltatói érdekek és a településfejlesztési tervek, továbbá a

környezet- és természetvédelmi érdekek figyelembevételével a legkisebb költségű tervezést, üzemeltetésnél

a leggazdaságosabb biztonságos megoldást kell alkalmazni.

Gázelosztó vezetékek kiviteli tervét tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. A kiviteli tervre a

gázszolgáltató szolgáltatói nyilatkozatot ad, melyben nyilatkozik a kivitelezésre való alkalmasságról.

A gázelosztó vezeték létesítésére a területileg illetékes bányakapitányság által kiadott jogerős létesítési en-

gedély alapján (jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén szolgáltatói szakvélemény birtoká-

ban is), előzetes bejelentési kötelezettség teljesítése mellett kerülhet sor.

A megépült gázelosztó vezetéket a létesítési engedélyben előírtak teljesülése esetén, a közművek és a szak-

hatóságok üzembe helyezéshez történő hozzájáruló nyilatkozatai alapján a gázszolgáltató jogosult haszná-

latba venni saját jogon, a bányafelügyelet által jóváhagyott minőségügyi rendszerében meghatározott feltéte-

lek megléte esetén. A megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti. A területre vonatko-

zó szolgáltatási engedély kiadását megelőzően gázellátó rendszer nem létesíthető.

A csatlakozó vezetéknek a gázelosztó vezetékkel, a gázmérőnek mind a csatlakozó, mind a fogyasztói be-

rendezéssel, illetve gázmérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó vezetéknek a fogyasztói berendezéssel

való összekapcsolását, valamint a nyomásszabályozó felszerelését csak a gázszolgáltató vagy az általa meg-

bízott és arra jogosult gázszerelő végezheti.

- A gázelosztó vezeték fogalma:

Az a csővezeték, amely a gázt a gázátadó állomástól – általában közterületen – a fogyasztói körzetbe juttatja

el. A gázelosztó vezeték szerelvényei:

− gázfogadó állomás

− nyomásszabályozó

− körzeti nyomásszabályozó

− stb.

- Gázelosztó vezeték kiépítésére használható anyagok:

A gázellátásban használatos csövek ismertetése

11.1 Acél csövek

11.1.1 Anyagminőségek

Minőség: Jel: Szakító szilárdság:

kereskedelmi A 00 500 (N/mm2)

szavatolt A 35 350 – 450 (N/mm2)

fokozott A 35 K 350 – 450 (N/mm2)

11.1.2 Megnevezések

Névleges átmérő (MSz 2872)

A csővezeték egymáshoz illeszkedő elemeit jellemző érték függetlenül attól, hogy azok metrikus (mm),

vagy hüvelyk rendszerben vannak méretezve.

11.2 Varratnélküli acélcsövek

Megnevezés: Pl. Acélcső NA 100 108 x 3,6 A 35 ← anyagminőség külső átmérő↑ ↑falvastagság

11.3 Spirálhegesztésű acélcsövek

∅159 mm – ∅1016 mm külső átmérőig készül.

11.4 Kemény polietilén csövek (KPE)

A KPE csöveket a névleges üzemi nyomás alapján az alábbiak szerint csoportosítjuk.

(20 °C-os víz szállítására megengedett nyomás.)

P – 2,5

P – 3,2

P – 4,0 nyomás értékek bar-ban

P – 6,0

P – 10,0

Ha az így csoportosított KPE csövet nem 20 °C-os víz vezetésére használják a megengedett nyomás értéke-

ket a közeg minősége és a hőmérséklet függvényében csökkenteni kell.

Pl. KPE-re közömbös, veszélyes közegnél (gyúlékony, mérgező anyagok – pl. földgáz)

Jel: A gáznál megengedett nyomás: (bar)

P – 2,5 1,0

P – 3,2 1,6

P – 4,0 1,6

P – 6,0 3,0

P – 10,0 6,0

b) Réz cső és csőidom anyagok:

az alkalmazott csőanyag (présidomos vagy tokos kötésű forrasztott) feleljen meg a szabvány előírásainak,

a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél „kemény” (R 290) vagy „félkemény”(R 250),

rejtett szerelésnél „lágy” (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 22 [mm] csőátmérőig minimum 1,0

[mm], 28 [mm] csőátmérőtől legalább 1,5 [mm], 54 [mm] csőátmérőtől 2 [mm], 89 [mm] csőátmérő felett

2,5 [mm] legyen.

a tokos kötésű forrasztott vezeték szerelésénél felhasznált idomok a szabvány előírásainak feleljenek meg,

18 x 1 [mm] átmérőig helyszínen készült csőhajlítás és tokos valamint prés idomos csőkötés alkalmazható.

c) Rozsdamentes cső és csőidom: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható

a megadott nyomáshatáron belül.

d) Polietilén cső és csőidom:

Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő

felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás

szerint történhet (MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. szab-

vány sorozat).

- A gázelosztó vezeték nyomásértékei

Nyomásszintek:

~ Tervezési nyomás (pt), (DP: design pressure): A gázelosztó-vezeték szilárdsági számításai a csővezeték

tervezési nyomásán alapuljanak. A belső túlnyomáson túl az egyéb hatásokat is figyelembe kell venni (pl.

hőmérséklet, külső statikus és dinamikus terhelés) Gázelosztóvezeték tervezési nyomása legfeljebb 64 bar

lehet. Tervezési nyomást a Zrt. érvényes tanulmánytervében szereplő fogyasztási adatok, valamint forrásol-

dali nyilatkozat alapján kell meghatározni.

~ Üzemi nyomás (pü), (OP: operating pressure): normál üzemeltetés során a gázelosztóvezetékben folyama-

tosan fenntartott üzemi nyomás.

~ Megengedett üzemi nyomás (MOP: maximum operating pressure): gázelosztó-vezetékben fenntartott

üzemi nyomás maximuma, amellyel normál feltételek mellett a rendszer folyamatosan üzemeltethető.

~ Maximális veszélyes nyomás (MIP: maximum incidental pressure): nyomáshatárolóval korlátozott, leg-

nagyobb üzemzavari nyomás, amelyet a rendszer rövid ideig elvisel.

~ Bemenő nyomás (pb): a nyomásszabályozó bemenetén mérhető nyomásérték.

~ Kimenő nyomás (pk): nyomásszabályozó beszabályozással megválasztott, kimenetén mérhető nyomásér-

ték.

Tervezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy normál üzemi körülmények mellett a gázelosztó-

vezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás (OP) a rendszer egyetlen pontján se haladja meg a leg-

nagyobb üzemi nyomást (MOP).

2.3. A középnyomású gázhálózat Budapesten 0,5 – 1,0 bar nyomáshatárok között üzemel. A nyári időszak

alatt az indító nyomás 0,7 bar, a minimális nyomás azonban ekkor sem csökken 0,5 bar alá.

A középnyomású hálózatról közvetlenül ellátott felhasználóknál a készülék csatlakozási nyomása az alkal-

mazott nyomásszabályozótól függ.

A fővároson kívüli elosztási területen 3 bar indító nyomású középnyomású rendszer üzemel, itt a minimá-

lis elosztó hálózati nyomás 1 bar. A felhasználóknál felszerelt nyomásszabályozók 26-28 mbar-ra vannak

beállítva.

2.4. A kisnyomású gázelosztó hálózat maximális nyomása 33 mbar, minimális nyomása

25 mbar.

A növelt kisnyomású gázelosztó hálózat maximális nyomása 100 mbar, minimális nyomása 50 mbar. A

növelt kisnyomású gázelosztó hálózaton az ún. nyári üzemeltetési mód alatt az indító nyomás 100 mbar he-

lyett 50 mbar.

A növelt kisnyomású hálózaton közvetlenül a gázmérő elé nyomásszabályozó került felszerelésre, amely

gázhiány biztosítóval és kettős membránnal van ellátva. A mérőszabályozó 26-28 mbar kilépő nyomásra van

beállítva. Megengedett épület nyomásszabályozók alkalmazása is. Ezek szekunder nyomását a szabályozó

utáni csővezeték rendszer kiterjedése határozza meg, de a maximális szekunder nyomás – a gázelvétel nél-

küli időszakok kivételével - nem lehet nagyobb a kisnyomású gázelosztó hálózat megengedett maximális

hálózati nyomásánál (33 mbar-nál).

- Szabadkézi vázlattal mutassa be a gáz alatti vezeték PE csőre történő rákötés biztonságos és korsze-

rű módját (PE idom)

PE csővezeték ideiglenes lezárása

Műveletsor lépései:

- haszoncső átmérőjéhez tartozó idomok felhegesztése,

- záró-szerelvény felszerelése,

- fúrógép felszerelése a záró-szerelvényre,

- az összeszerelt rendszer nyomáspróbája,

- nyomócső kifúrása,

- fúrógép levétele, forgácselszívó készülék felhelyezése, forgács eltávolítása,

- vezetékzáró-berendezés felszerelése a záró-szerelvényre,

- haszoncső belső keresztmetszetének lezárása,

- leválasztott csőszakasz gázmentesítése,

- munka elvégzése a leválasztott csőszakaszon,

- zárás megszüntetése a lezárófejek kiemelésével,

- záródugó behelyezése a lezáró idomba,

- tömörségellenőrzés,

- záró-szerelvény eltávolítása,

- védősapka idomra csavarozása.

Minden berendezéscsere alkalmával a felépítmény tömörségét ellenőrizni kell. Az idomok felhegesztésének

és a felépítménynek minden esetben központosnak kell lennie.

PE csőelszorító alkalmazása

Cső elszorítására sajátos gyári célszerszám alkalmazható, amelynél a szorítópofák a kétszeres falvastagság

dn≤2 méretéig 80 %-ára, e fölött 90 %-ára közelítik meg egymást. Elszorítás helye és a legközelebbi idom

közözött legkevesebb 10xD távolságot kell tartani. Ha ismételt elszorítás szükséges, úgy a két hely között

legalább 10-szeres csőátmérőnyi távolságot kell hagyni.

Csőelszorításhoz a cső anyagának 10 < t C°-os hőmérsékletét folyamatosan biztosítani kell. Ennél alacso-

nyabb levegőhőmérsékleten a munkaárok felett elhelyezett védősátor fűtésével, vagy a cső

1 m hosszban melegvízzel, vagy hőlégfúvóval történő melegítésével biztosítható a szorítási alkalmasság. A

csőfelület hőmérsékletét tapintóhőmérővel ellenőrizni kell.

Javítási munkák idején a polietilén csövet a javítás mindkét oldalán le kell földelni a sztatikus feltöltődés

veszélyének elkerülésére.

Szorítószerszám leszerelését követően az ellapult csövet vissza kell kerekíteni, majd dn ≤ 63 méretű csőre a

szorítás helyét 0,5 méter hosszon sárga szigetelőfóliával meg kell jelölni.

63 < dn vezeték esetén a szorítási helyre javító elektrofittinget kell felhegeszteni.

Acél elosztóvezetékre történő csatlakozás PE leágazó-vezetékkel

PE leágazó-vezeték végponti kiépítése, értelemszerűen a Polietilén gázelosztó rendszerek végponti kialakí-

tása c. fejezetben foglaltaknak megfelelően készüljön. PE-acél átmeneti idom beillesztése a lehető legrövi-

debb acél leágázócsonkra (maximum 0,5 m) készüljön.

Legmegfelelőbb változat a gyárilag megfúróidommal egybeépített PE átmenetes szerelvény, amely rendel-

kezésre áll DN50-dn32 és DN65-dn63 csatlakozó méretben.

Fali csatlakozás PE vezetékre:

Szerelési tudnivalók:

A bordáscső föld alatt lévő végének vízszintesen legalább a faltól védőtávolságra kell beérnie a homokágy-

ba, a másik végét fali felállás esetén 0,30 m hosszan a védőcső végére kell felhúzni úgy, hogy a bordáscső

0,05 m-re nyúljon a talajszint fölé. Előkertes felállásoknál a házi gáznyomás-szabályozó állomás védőcsöve-

ire kell feltolni a talajszint fölé. A védőcső varratnélküli acélcsőből készülhet. Mindkét végén, belül legyen

lerézselve, lesorjázva, kívül-belül korrózió védelemmel ellátva, az összekötő részére fészek kialakítással

készüljön. D20-as PE csőnél az 1"-os védőcső végére egy PE védőkarmantyút kell elhelyezni.

- A PE csőhegesztés személyi feltételei:

Elektromos üzemű PE hegesztő-berendezést csak az használhat, aki érvényes munkavédelmi oktatással és a

PE hegesztéshez szükséges minősítő vizsgával rendelkezik.

A berendezés kezelője felelős a kezelési utasításban és a karbantartási utasításban előírt követelmények

megtartásáért.

Felelős hiba esetén a készülék üzemen kívül helyezéséért, a feszültség alatti készülék felügyeletéért és annak

illetéktelen személyektől való megóvásáért.

Hegesztési felelős

A hegesztési tevékenység irányítására felelős hegesztési szakembert (hegesztési felelős) kell megbízni.

Képzettsége: a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet szerint.

MII.-1.1.2 Minősített műanyaghegesztő

Képzettsége: műanyaghegesztő szakképesítés (OKJ száma: 31 5244 09) és a 6/1996. (II. 21.)

IKM rendelet szerinti minősítés.

A minősítő vizsgát a Magyar Hegesztőminősítő Testület felügyeli. Sikeres vizsga esetén a minősítési bizo-

nyítványt kiállítja. A megszerzett minősítés 2 évig érvényes, ha a hegesztési felelős

6 havonta aláírásával érvényesíti.

Az érvényesítéshez az alábbi feltételek teljesülése szükséges:

- a hegesztő az adott minősítés hatályán belüli hegesztési tevékenységet végez, legfeljebb hat havi hegesztési

szüneteltetés megengedett,

- a hegesztő üzemszerűen általában olyan műszaki körülmények között végzi a hegesztést, mint amilyen

feltételek között a minősítő vizsgát végrehajtotta,

- nincs indok a hegesztő szaktudásának és szakmai ismereteinek kétségbe vonására.

A minősítést az eredeti érvényességi tartományon túl, annak kiállítója (egy alkalommal) további 2 év időtar-

tamra meghosszabbítja, ha az első minősítésre vonatkozó összes feltétel fennáll, valamint:

- a hegesztő által üzemszerű feltételek között készített hegesztett kötések megfelelő minőségűek,

- a független vizsgálólaboratórium által kiállított anyagvizsgálati jegyzőkönyvek és egyéb dokumentációk

gyűjteménye a hegesztő minősítési bizonyítványával együtt bemutatásra kerül.

A minősítési bizonyítvány 4.-ik évet követő érvényesítését a minősítő testület végzi el.

Gázelosztó-vezetéken hegesztést csak az adott tevékenység végzésére minősített és érvényes minősítő bizo-

nyítvánnyal rendelkező olyan hegesztő végezhet, aki az alábbi feltételeknek is megfelel:

- a hegesztő folyamatosan (hat hónapnál hosszabb időtartamú megszakítás nélkül) végzi a technológiai vizs-

gának megfelelő hegesztési munkát,

- nem merült fel indok a hegesztő képességének és gyakorlati készségének kétségbe vonására,

- a munkáltató (hegesztési felelős) évenként megállapította, és írásban rögzítette, hogy a hegesztő munkájá-

nak minősége összhangban van a minősítő bizonyítvánnyal.

Munkavégzés személyi feltételei

Gázelosztó vezeték kötéseinek kialakítására csak 18 éven felüli egészségileg alkalmas, munka és tűzvédelmi

ismeretekből érvényes oktatással rendelkező, az adott részfeladat elvégzéséhez szakképesítéssel bíró férfi

munkavállaló alkalmazható.

A munkát csak józan, kipihent, egészséges állapotban szabad megkezdeni és folytatni.

Ha több gazdasági szervezet képviselői dolgoznak együtt a munkaterületen, munkájukat össze kell hangolni.

Az irányításért az építési fővállalkozó megbízottja a felelős.

Az irányításért felelős személynek ügyelnie kell a technológiai előírások kielégítésére és gondoskodnia kell

az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséről.

Gépi berendezések kezelője (árokásó gépkezelő, kompresszorkezelő, darus, stb.) felelős a kezelési, karban-

tartási és biztonsági előírások betartásáért.

Áramfejlesztő alkalmazása esetén a gép kezelésére kioktatott személy köteles a gép közelében tartózkodni,

annak működésére felügyelni.

A hideg időjárás elleni védelemről és a technológiai paraméterek betartása érdekében az építés irányítója

védősátorról köteles gondoskodni.

A munkát irányító köteles megkövetelni a védőfelszerelések használatát.

Ha bármely munkavállaló az építési munkahelyen megállapítja, hogy a használt munkaeszköz, berendezés

vagy segédszerkezet, az alkalmazott technológia, vagy a felhasznált anyag veszélyforrást jelent, ezt azonnal

jelenteni köteles a munka irányítójának és intézkedést kell kérnie.

Valamennyi építés-kivitelezési munkát úgy kell megszervezni, hogy a munkavállalóra, illetve a környezet-

ben tartózkodókra a veszélyforrások hatásukat ne tudják kifejteni.

Járművet, munkagépet vagy egyéb segédeszközt csak az a személy vezethet, illetve kezelhet, aki megfelel a

jogszabályokban előírt feltételeknek.

- Gázelosztó vezeték acélcső hegesztésének személyi feltételei:

Hegesztési felelős

A hegesztési tevékenység irányítására felelős hegesztési szakembert (hegesztési felelős) kell megbízni, aki

teljes körű szakismerettel rendelkezik a hegesztési gyártás tervezésében, kivitelezésében, felülvizsgálatában

és vizsgálatában végzendő összes feladat és felelősség tekintetében.

- független legyen a tevékenységéért felelős szervezeti egységtől,

- legalább kétéves szakmai gyakorlata legyen.

- rendelkezzen megfelelő szakirányú felsőfokú, vagy középfokú képesítéssel.

A gyártás módjától és bonyolultságától függően a hegesztési felelős lehet teljes körű szakismerettel, vagy

részleges szakismerettel rendelkező a hegesztési feladatok és felelősségek tervezésére, kivitelezésére, felü-

gyeletére és vizsgálatára.

Hegesztési felelős feladatai

- hegesztési munkarend (hegesztés-technológia) meghatározása,

- követelmények átvizsgálása és a műszaki átvizsgálás,

- alvállalkozók alkalmasságának elbírálása (auditálása), ellenőrzése,

- hegesztési utasítások minősíttetése, jóváhagyási jegyzőkönyvek (WPQR) nyilvántartása, érvényességének

ellenőrzése, irattározása,

- hegesztési utasítások (WPS) készítése, irattározása,

- hegesztők minősítésének ütemezése, munkapróbák hegesztésének lefolytatása, eredmények értékelése,

minősítések érvényesítése 2 éves hosszabbíttatása,

- minősített hegesztők, hegesztő minősítések nyilvántartása,

- hegesztő-berendezések (üzemleírásban szerepelnek) kalibrálásának ellenőrzése.

A hegesztési felelős vagy helyettese ellenőrzi a hegesztés előtt:

- az alapanyag, a hegesztési hozaganyagok minőségét,

- a varrat-előkészítést (a varratalakot és másolatokat),

- hegesztési utasítás esetleges különleges követelményeit pl. az illesztést és a fűzést,

-az üzemi feltételek alkalmasságát hegesztéshez, beleértve a környezeti feltételeket.

A hegesztés során ellenőrzi:

- a lényeges hegesztési paramétereket,

- a hegesztési varratsorok és rétegek tisztítását és alakját,

- a hegesztési sorrendet (ha szükséges)

- a hozaganyagok megfelelő alkalmazását és kezelését,

- bármely közbenső vizsgálatot, pl. méretek ellenőrzését.

A hegesztés után ellenőrzi a mértékadó átvételi feltételeknek való megfelelőséget:

- szemrevételezéses ellenőrzéssel,

- a roncsolásmentes és roncsolásos (ha szükséges) vizsgálat elvégzését

- a hegesztett szerkezet alakját, felépítését és méreteit, a terveknek megfelelően,

- a hegesztés utáni műveletek elvégzését, pl. köszörülés, tisztítás.

Nem megfelelőség esetén intézkedik. Az ellenőrzést a hegesztési naplóban dokumentálja. Az ellenőrzött és

vizsgált állapot feltüntetéséért az ellenőrzést végző személy felelős.

Hegesztő

Acél gázelosztó vezetékek és tartozékaik építése (gyártása), karbantartása, átalakítása és javítása során vég-

zendő hegesztési munka elvégzésére a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet értelmében az

MSZ EN 287-1:2007 szabvány szerint minősített ív, vagy lánghegesztő jogosult.

Gázelosztó-vezetéken hegesztést csak az adott tevékenység végzésére minősített és érvényes minősítő bizo-

nyítvánnyal rendelkező olyan hegesztő végezhet, aki az alábbi feltételeknek is megfelel:

- a hegesztő folyamatosan - hat hónapnál hosszabb időtartamú megszakítás nélkül - végzi a technológiai

vizsgának megfelelő hegesztési munkát,

- nem merült fel indok a hegesztő képességének és gyakorlati készségének kétségbe vonására,

- a munkáltató évenként megállapította, és írásban rögzítette, hogy a hegesztő munkájának minősége össz-

hangban van a minősítő bizonyítvánnyal.

A munka elkezdésével az a dolgozó bízható meg, aki alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

- a munkáltató évenként megállapította, és írásban rögzítette, hogy a hegesztő munkájának minősége össz-

hangban van a minősítő bizonyítvánnyal.

- a biztonságos munkavégzésre egészségi szempontból alkalmas,

- munka és tűzvédelmi oktatásban részesült és az ismétlődő munkavédelmi oktatásokon rendszeresen részt

vesz,

- hegesztés-technológia anyagát és a munkavégzéshez szükséges eszközök kezelését bizonyítottan elsajátí-

totta,

- adott munkához megfelelő, érvényes hegesztő minősítéssel rendelkezik,

- tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik,

- munka végzésére alkalmas állapotban van.

Hegesztő kiemelt ellenőrzési feladatai:

- cső alátámasztás módja, stabilitása,

- egytengelyűség biztosítása,

- csőfelületek fémtisztasága,

- lángvágott részek kellő mértékű lemunkálása,

- leélezés mértéke, egyenletessége,

- élszalag megléte, egyenletessége,

- gyökhézag előírt beállítása,

- fűzővarratok hossza, darabszáma,

- varratsorok lerakása utáni köszörülés, varratjelölés.

- munkakezdéskor ellenőrizze a készülékeket, szerszámokat, eszközöket, hogy alkalmasak-e a munkavég-

zésre. Hibás eszközzel tilos a munkavégzés.

- Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be az acélcső födémen történő átmenetét, a védőcső alkalma-

zási előírásait

Abban az esetben kell fal- és födémáttöréseket készíteni, ha a vezetékeknek azokon kell keresztülmenniük.

Törekedni kell arra, hogy az áttörés a szükségesnél ne legyen nagyobb, hiszen a helyreállítás sok időt vehet

el. Akár fal, akár födémáttörésről beszélünk, gondoskodni kell arról,

hogya másik helyiségben más személy ne tartózkodjon az áttörés zónájában. Ezt úgy lehet megvalósítani,

hogy:

- Egy megbízott személy felügyel a szomszédos helyiségben a művelet elvégzéséig.

- Elkerítik az a részt, ahol a faláttörés zajlik.

A födémáttörést követően gondoskodni kell arról, hogy a keletkezett nyíláson nehogy leessen valami, valaki,

ezért azt a szerelés szünetében gondosan le kell fedni. Az épületben a csőhálózat, a hőmérséklet okozta

hosszváltozás miatt, tengely irányban elmozdul.

A falszerkezet és a vezetékhálózat egymástól független. A vezetékhálózat tengely irányú elmozdulásait biz-

tosítani kell. Ezt az úgynevezett csőhüvelyekkel valósítják meg. A csőhüvelyeket

then behelyezik a falba, födémbe, ezekkel a csőhüvelyekkel biztosítják a vezetékhálózat hosszanti elmozdu-

lásait.

A csőhüvely belső átmérőjének nagyobbnak kell lennie, mint a falszerkezeten áthaladó csővezeték külső

átmérője. Csak így lehet biztositani, hogy a csővezeték a hőtágulásból eredő hosszváltozásokat felvegye. Ha

ezt nem biztosítanánk, a falszerkezetünk a csővezeték közvetlen környezetében megsérülhet ne. Éppen ebből

kifolyólag, a csővezeték, es a csőhüvely között általában két méretbeli eltérés van.

A csőhüvely anyaga lehetőleg egyezzen meg a haszoncső anyagával.

A csővezeték, és a csőhüvely között két méretbeli eltérésnek kell lennie,

Védőcsővégek gáztömör lezárása mellett 10 m-ig egyik végén, 10 m felett mindkét végén szaglócsövet kell

csatlakoztatni. 25 m-nél hosszabb egybefüggő védőcső beépítése alapesetben nem megengedett. Ettől eltérni

különös indokkal, a tervzsűri jegyzőkönyvében elfogadottan lehet.

- Védőcsőben, acél haszoncsövet 2 m-enkénti csúszógyűrűk, PE csövet központosító betétek alkalmazásával

kell elhelyezni. Központosító, támasztó gyűrűkkel, különösen a védőcső végeinél, meg kell akadályozni,

hogy a haszoncső és a védőcső egymással érintkezzen.

- Védőcső, iránytöréstől mentes legyen.

2.. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték kiépítésére kaptak felkérést. A vezeték PE csőből készül.

Az Ön feladata a PE hegesztőeljárások személyi, tárgyi és eszközigényeinek összeállítása, a helyes

technológiai sorrend alkalmazása.

A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a PE csőhegesztéssel kapcsolatos ismereteit!

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésé-

re!

Információtartalom vázlata

- A polifúziós hegesztés fogalma:

A polifúziós hegesztési varrat úgy keletkezik, hogy egyidejűleg képlékeny állapotba melegítjük fel az

idom csatlakozó tokját és a csővéget, majd ebben a plasztikus állapotban a csövet betoljuk az idomba, rög-

zítjük és hagyjuk lehűlni, aminek révén nagy szilárdságú homogén kötés jön létre.

A polifúziós hegesztés előnyei:

egy életre szoló biztonság

rövid megmunkálási idő, pl. 20 mm csőkötési idő 8 mp

nincs várakozási idő, néhány perc után üzembe helyezhető

- A kézi tokos hegesztés technológiája, műveletei

A tokos hegesztésnél az egyazon műanyagból készült cső külső felületén és a tok belső felületén lévő mole-

kulák hőbevitel hatására megolvadnak, tehát a felületek között olvadékréteg jön létre és a hőmozgás követ-

keztében kölcsönösen egymásba diffundálnak a molekulák. Lehűlés után az olvadék megdermed, és szilárd

kötést hoz létre a felületek között. A hegesztéshez szükséges hőmennyiséget fűtőelem segítségével kell elő-

állítani, a hegesztéshez szükséges erőt pedig a csővég és az idom palástfelületeinek kúpos kialakítása, az

ömledék térfogatváltozása és az axiális erő biztosítja.

A hegesztés előkészítése

A tokoshegesztő fűtőelemet (fűtőelem+profilpárok) össze kell szerelni. A szükséges profilpárok fűtő-

elem felőli oldalát hővezető pasztával vékonyan be kell kenni, majd a fűtőelemre kell csavarozni úgy,

hogy az ívelt felületek egymással párhuzamosan álljanak.

A hőmérséklet-szabályzó automatikán be kell állítani a tokos hegesztés hőmérsékletét és fel kell fűteni

azt. A fűtőelem felfűtés befejezésének kijelzését követően 15 perc elteltével ellenőrizni kell a profilpá-

rok felszíni hőmérsékletét, majd a hőmérséklet-szabályzó automatikán az utánállítást úgy kell elvégezni,

hogy a felszíni hőmérséklet üzem közben 250 és 260 C között legyen.

A csövet merőlegesen kell elvágni a fűrésszel vagy csővágó szerszámmal, majd sorjátlanítani kell. A

csővéget le kell tisztítani, szükség szerint lemosni és szárazra törölni.

A csővégmaróval meg kell munkálni a csővéget úgy, hogy az a szerszám késeinek végével egy síkba

kerüljön. Ha a csővégmaró - a cső ovalitása vagy mérethibája miatt - nem forgácsol a teljes felületen,

úgy a csővéget le kell vágni és a megmunkálást újra el kell végezni.

A tokos idomot elő kell készíteni a hegesztésre. Az idom belső felületét meg kell tisztítani, melyhez de-

naturált szeszt vagy ehhez hasonló zsíroldó szert lehet alkalmazni, amely párolgási maradék nélkül gyor-

san szárad.

A hegesztés folyamata

Kézi hegesztés

Az üzemi állapotra felmelegített fűtőelemet meg kell támasztani vagy satuban kell rögzíteni.

Az idomot egyenletes, tengelyirányú nyomással fel kell tolni a dugós melegítő profilra.

Miután az idom homlokfelülete elérte a szerszám vállrészét, a csövet egy határozott mozdulattal kell a

melegítő hüvelybe tolni. Sem a csövet, sem az idomot nem szabad csavarni, melegítés közben ügyelni

kell azok egytengelyűségére.

A hőntartás után a csövet és a tokos idomot egyszerre le kell venni a szerszámról, majd az egytengelyű-

ségre ügyelve a csővéget a tokos idomba toljuk. A betolást olyan mélységig kell végezni, hogy a cső le-

munkált válla a tok szájrészéig érjen.

A hűlési idő befejeztéig mozdulatlanul kell tartani a kötési helyet.

Az idom másik oldali hegesztését csak a hűlési idő letelte után szabad megkezdeni.

A hegesztés technológiai paramétereit a. táblázat tartalmazza, értelmezése pedig a. sz. ábrán látható.

Kézi tokos hegesztés

A DN/OD< 63 mm csövek és idomok kézzel tartva is összehegeszthetők, csupán a kellő hőmérsékletre fel-

hevített megfelelő méretű profillal felszerelt hevítőelemre van szükség.

Tisztítás: A csővéget kb. 0,5 m hosszban tisztítsa meg a durva szennyeződéstől, majd kb. kétszeres tok-

hossznyi darabon vegyszerrel is tisztítsa meg. A vegyszeres tisztítást az idom hegesztendő belső tokos felü-

letén is hajtsa végre! A vegyszerrel szemben támasztott követelmény a zsíroldóság, illetve a tisztítást köve-

tően nem maradhat a felületen (elillan). Erre a célra a legmegfelelőbb a denaturált szesz és szálmentes törlő-

kendő alkalmazása.

Jelölés: A tisztítást követően jelölje be a csőpaláston a csőátmérőhöz tartozó tokmélységet!

(ld. 4. táblázat)

Hegesztés: Tolja fel a tokos idomot a dugós profilra tengelyirányú erővel úgy, hogy az idom homlokfelülete

a profil tövéig felfeküdjön! Ez követően tolja be a csővéget a jelölésig a hüvelybe!

hogy pontosan tartsa be ezt az időt, mert a vékony csőfal túlhevítéssel könnyen elvesztheti szilárdságát és

berogyhat!

l-

párról! Ne feszítse, ne tekerje közben! Minél rövidebb átállási idő alatt központosan tolja a csővéget az

a kihűlésig jobbra-balra, vagy kifele feszíteni, illetve csavarni a csövet és az idomot tilos, mert az az össze-

olvadás helyett a megolvadt hegesztési felület szétnyíródását okozza!

Hűlés: Tartsa a csövet és az idomot összetolt nyugalmi állapotban az előírt hűlési ideig! A hűlést külső beha-

tással (pl. hideg közeggel) gyorsítani tilos! A hűlési idő lejártával a kötés üzembe helyezhető.

- A gépi tokos hegesztés fogalma, műveletei

Gépi hegesztés

A hegesztés előkészítése és a technológiai folyamat megegyezik a kézi hegesztéssel, a táblázatban megadott

értékek betartásával. A hegesztés után csak akkor szerelhető ki a kötés a gépből, ha a hűlési idő letelt.

A hegesztett kötést 1 óráig nem lehet nyomáspróba alá vetni.

A kézi hegesztésben leírtak szerint tisztítsa meg a hegesztendő csővéget és idomot! A csővéget szükség ese-

tén vágja le merőlegesre, továbbá csővégmaróval kialakíthatja a megfelelő profilt.

Helyezze a csövet a gép csőoldali központosító szorítópofáiba, anélkül, hogy szorosan rögzítené és annyira

hagyja túlnyúlni, hogy majd az előremozgatásnál érintse a tokos idomot! Helyezze a hegesztendő tokos

idomot a gép másik oldalán található szorítópofákba! Összeérintéssel ellenőrizze a cső és idom egytengelyű-

ségét! A cső- és a tok-palást teljes kerületén egyformán illeszkedjen egymáshoz. Az idom pontos helyzete

döntő a jó hegesztéshez.

A sugár irányba szorító befogópofák a cső illetve az idom átmérőjének függvényében megfordíthatók a kü-

lönböző méretű munkadarabok befogásához. Szimmetrikus befogójú gépeknél ez az eljárás az idom és a cső

befogási oldalán azonos.

Ügyelni kell a befogópofák megfelelő szorító erejére! A túl erős szorítás a munkadarabok deformálódását

eredményezi. Az így keletkezett ovalitás hibás illeszkedést okozhat. Ismét ellenőrizze, hogy a létrehozott

cső-befogó és idom-befogó közötti távolság változatlan maradt-e!

A betolási hosszt (tokmélységet) jelölje fel a csövön - ezt azonos átmérőjű hegesztéseknél csak az elsőnél

kell elvégezni. A továbbiakban az ütköző beállítása biztosítja azonos átmérőknél a megfelelő betolási hosszt.

Helyezze be a profilos hevítőelemet a cső és az idom közé. A szánokat közelítsük egymás felé. Az előtoló

mozgás csőre és az idomra gyakorolt nyomása és sebessége legyen fokozatos és folyamatos, az anyag olva-

dása szerint. Az előtoló mozgást folytassa a megfelelő betolási hossz eléréséig: Első hegesztéskor ez a csö-

vön jelölt méret. Állítsa be az ütközőt, ha a következő hegesztése is ezen az átmérőn történik! Többszöri

azonos átmérőjű hegesztéseknél ezután az ütköző határozza meg az első hegesztéskor feljelölt betolási

hossznak megfelelő szán mozgást.

csak lehet. A táblázatban előírt átállási időt az összetolás befejezéséig ne lépje túl!

gép eléri a végütközőt, biztosítja a helyes betolási mélységet a cső és az idom között.

Mielőtt a hegesztést mechanikai erőhatásoknak, igénybevételeknek tesszük ki, tartsuk be a táblázatban sze-

replő hűlési időt, mely a két darab lehűléséhez szükséges.

Ezután oldjuk a szorítópofákból a csövet és az idomot. Ebben az esetben sem szabad a hűlést gyorsítani (hi-

deg-levegővel, hidegvízzel, stb).

- Kézi nyeregidom-hegesztés fogalma, műveletei

A leágazó idomok hegesztésének műveleti sorrendje a tokos elektrofitting hegesztésével azonos az alábbi

kiegészítésekkel:

1. Kössük össze a leágazóidom leágazását a csatlakozó vezetékkel (lehetőség szerint elektrofittinges hegesz-

téssel).

2. Fúrjuk meg a csővezetéket a nyeregidomban lévő fúró segítségével, (gázalatti rácsatlakozásnál a leágazó

vezeték sikeres nyomáspróbáját követően) és tegyük szabaddá a gáz útját a fúró visszacsavarásával. Helyez-

zük vissza a védősapkát, majd annak tömörségét ellenőrizzük habzószeres oldattal.

Kézi szerszámmal hegesztés DN 20; 32

Nyeregidom hegesztés előkészítése

1. A nyereghegesztő fűtőelemet (fűtőelem+profilpár) össze kell szerelni. A szükséges profilpár fűtőelem

felőli oldalát hővezető pasztával vékonyan be kell kenni, majd a fűtőelemre kell csavarozni úgy, hogy az

ívelt felületek egymással párhuzamosan álljanak.

2. A hőmérsékletszabályozó automatikán be kell állítani a nyereghegesztés hőmérsékletét és fel kell fűteni.

A fűtőelem-felfűtés befejezésének kijelzését követően ellenőrizni kell a profilpárok felszíni hőmérsékletét,

majd a hőmérséklet-szabályzó automatikán az utánállítást úgy kell elvégezni, hogy a felszíni hőmérséklet

üzem közben 250 - 260 C° között legyen.

3. A csőpaláston a hegesztés helyét kaparókéssel kell megtisztítani a felületi oxidrétegtől. Erősen szennye-

zett felület esetén a mechanikus tisztításon kívül oldószeres tisztítást is kell végezni.

4. A nyeregidomot elő kell készíteni a hegesztésre. Fóliás, egyedi csomagolás esetén a hegesztendő felületet

elegendő oldószerrel lemosni. Gyűjtőcsomagolás vagy csomagolás nélküli tárolás esetén a folyadékos tisztí-

tás előtt kaparókéssel mechanikus tisztítást is kell végezni. A tisztításhoz denaturált szeszt vagy ehhez ha-

sonló zsíroldó szert lehet alkalmazni, amely párolgási maradék nélkül gyorsan szárad. A nyeregidom he-

gesztendő felületének elvékonyodó részét késsel le kell faragni.

Nyeregidom kézi hegesztés elvégzése

1. A nyereghegesztő fűtőelemet távtartó szerszámmal neki kell nyomni a megtisztított csőpalástnak, ügyelve

arra, hogy teljes felületen illeszkedjen. Amikor a csőpaláston a körkörös olvadékgyűrű megjelenik, akkor a

nyeregidomot is rá kell illeszteni a domború félre, az olvadékgyűrű megjelenése után ki kell várni a

hőntartási időt. Ez alatt az idomot enyhén a profilra kell nyomni.

2. A hőntartási idő eltelte után az idomot egy gyors, hirtelen mozdulattal le kell választani a profilról, a fűtő-

elemet ki kell emelni, majd az idomot a melegítési helyre illesztve folyamatosan növekvő erővel a cső ten-

gelyére merőlegesen rá kell nyomni.

3. A nyomóerőt legalább 5 percig fenn kell tartani, majd meg kell várni, míg a hegesztés környezete (varrat)

kézmelegre lehűl.

4. A hűlési idő eltelte után szerelhető fel a palástfúró szerszám és végezhető el a csőpalást megfúrása. A

fúrószerkezetet fel kell szerelni a nyeregidom nyaktoldatára és a fúrás elvégezhető. A palást megfúrása után

a szerszámot leszereljük és a koronamaróból a csőpalást darabját eltávolítjuk.

- Gépi nyeregidom-hegesztés fogalma műveletei

Nyeregidom hegesztés előkészítése

1. A nyereghegesztő fűtőelemet (fűtőelem+profilpár) össze kell szerelni. A szükséges profilpár fűtőelem

felőli oldalát hővezető pasztával vékonyan be kell kenni, majd a fűtőelemre kell csavarozni úgy, hogy az

ívelt felületek egymással párhuzamosan álljanak.

2. A hőmérsékletszabályozó automatikán be kell állítani a nyereghegesztés hőmérsékletét és fel kell fűteni.

A fűtőelem-felfűtés befejezésének kijelzését követően ellenőrizni kell a profilpárok felszíni hőmérsékletét,

majd a hőmérséklet-szabályzó automatikán az utánállítást úgy kell elvégezni, hogy a felszíni hőmérséklet

üzem közben 250 - 260 C° között legyen.

3. A csőpaláston a hegesztés helyét kaparókéssel kell megtisztítani a felületi oxidrétegtől. Erősen szennye-

zett felület esetén a mechanikus tisztításon kívül oldószeres tisztítást is kell végezni.

4. A nyeregidomot elő kell készíteni a hegesztésre. Fóliás, egyedi csomagolás esetén a hegesztendő felületet

elegendő oldószerrel lemosni. Gyűjtőcsomagolás vagy csomagolás nélküli tárolás esetén a folyadékos tisztí-

tás előtt kaparókéssel mechanikus tisztítást is kell végezni. A tisztításhoz denaturált szeszt vagy ehhez ha-

sonló zsíroldó szert lehet alkalmazni, amely párolgási maradék nélkül gyorsan szárad. A nyeregidom he-

gesztendő felületének elvékonyodó részét késsel le kell faragni.

Nyeregidom gépi hegesztés elvégzése

1. A csövet a hegesztés környezetében meg kell tisztítani, szükség szerint le kell mosni és szárazra törölni.

2. Fel kell szerelni a nyereghegesztő szerszámot a csőre.

3. A végleges rögzítés előtt pozícionáljuk a berendezést úgy, hogy a nyeregidom a kívánt helyzetben legyen

hegeszthető.

4. A rögzítőbilincs, vagy rögzítő heveder segítségével elmozdulás-mentesen rögzítsük a hegesztő berende-

zést.

5. A nyeregidomot helyezzük a befogószerkezetbe és a mozgató mechanizmus segítségével szorítsuk azt a

csőhöz akkora erővel, hogy a palástfelületek elmozdulás-mentesen összesimuljanak.

6. Rögzítsük a nyeregidomot a befogó szerkezetbe elmozdulás-mentesen.

7. A nyeregidomot távolítsuk el a csőtől szélső állásba.

8. Kézi palásthántolóval forgácsoljuk le a csőpalást teljes felületdarabját úgy, hogy az a nyereghegesztő fű-

tőelem által lefedett területnél körkörösen legalább 10 mm-rel legyen nagyobb kiterjedésű.

9. A tisztítás után helyezzük be nyereghegesztő fűtőelemet. Mivel a nyeregidom és a csőpalást

hőelvonó képessége különbözik, az idom és a nyereghegesztő fűtőelem közé olyan távtartót kell helyezni,

amely a felületeket nem sérti fel és nem szennyezi. Amint a csőpaláston a körkörös olvadékgyűrű megjele-

nik, a távtartót ki kell emelni és a nyeregidomot is a fűtőelemre kell nyomni. Az összenyomó erő csak a nye-

regidom fejátmérőjétől függ.

10. A hőntartási idő letelte után a nyeregidomot hátra kell húzni, a fűtőelemet egy határozott mozdulattal,

csavarás nélkül le kell választani, majd a nyeregidomot a csőpalástra kell nyomni.

Az összenyomó erőt folyamatosan kell növelni az előírt értékre úgy, hogy az olvadékgyűrűk egymással

érintkező - összeolvadt - része ne szakadjon szét, ívelt átmenet alakuljon ki.

11. A hegesztőerőt alábbi táblázatban megadott hűlési idő alatt kell fenntartani.

- Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be a tompahegesztés műveleteit (p-t diagram)

Tompahegesztés előkészítése

1. A hegesztő-berendezésre szükség esetén a megfelelő méretű befogó betéteket fel kell szerelni.

A hegesztő-berendezést sima, vízszintes helyre kell telepíteni. Tőle 2-3 m-re legalább 1-1 görgős csőtámaszt

kell elhelyezni.

2. A hegesztendő csővégeket kívül, legalább 0,5 m hosszan, belül lehetőség szerinti mélységben a szennye-

ződéstől meg kell tisztítani. A csővégek épségét szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A csővégen nem lehet

mechanikai sérülés, felszíni hullámosság, színeltérés, szemmel észlelhető ovalitás.

3. A befogópofákat az összezárás-végponttól 30-40 mm-re kell beállítani, s a csőtámasszal alátámasztott

csővégeket a pofákba kell helyezni. Szükség esetén úgy kell a csőtámasz magasságát és helyét változtatni,

hogy a csővégek belesimuljanak az alsó pofába.

4. A felső pofaíveket összezárva ellenőrizni kell a palásteltolódást. Az előírtnál nagyobb eltolódás esetén a

pofákat fellazítva a csövek forgatásával kell az optimális helyzetet beállítani. Szükség esetén a csővég levá-

gásával kell ismételten beállítani a megfelelő helyzetbe. Ha ez nem vezet eredményre, úgy a csőszálat nem

lehet beépíteni.

5. Amennyiben a végleges rögzített csővégek porosak vagy egyéb, szárazon el nem távolítható szennyező-

dés van rajtuk, úgy nedvesített, szálmentes ronggyal le kell törölni.

6. Megszáradás után be kell helyezni a csővégmarót a berendezésbe (ha olyan a szerkezeti kialakítás, akkor

rögzíteni kell), majd meg kell kezdeni a csővégek lemunkálását. Az összenyomó erőt úgy kell megválaszta-

ni, hogy a marótárcsák még könnyedén forogjanak.

Mindaddig kell forgácsolni, míg a csővégek mindkét homlokfelületéről a teljes falvastagságnak megfelelő

folyó forgács nem válik le. Ekkor az összenyomó erőt - a pofák széthúzása nélkül - fokozatosan 0-ra kell

csökkenteni.

7. A forgács leszakadása után a csöveket szét kell húzni, a csővégmarót ki kell venni és a csővégeket össze

kell érinteni. A hegesztőerővel azonos értékű erővel kell azokat összenyomni és ellenőrizni kell a rést és a

palásteltolódást. Amennyiben a palásteltolódás és a rés a maximális értéket nem lépték túl, úgy a munkafo-

lyamat folytatható.

8. A fűtőelemet meg kell tisztítani nem műszálas, szálmentes ronggyal. Naponta legalább egyszer, a munka

kezdetekor ellenőrizni kell a fűtőelem hőmérséklettartását, a felületi

hőegyenletességét.

A fűtőelem felszíni hőmérséklete 200-225 oC, vagy a csövet gyártó cég által megadott hőmérsékletű legyen.

Lehetőség szerint nagyobb falvastagságok esetén (20mm <s) az alacsonyabb hőmérsékleti érték használan-

dó.

Tompahegesztés végrehajtása

A tompahegesztés elméleti nyomás/idő diagramja az MII-2-3 sz. ábrán látható.

A csővégeket szét kell húzni olyan mértékig, hogy a fűtőelem behelyezhető legyen, majd igen

lassú összenyomással meg kell mérni, hogy a csövek vonszolásához mekkora erő ill. nyomás

(pv) kell.

1. Olvasztás a csővégek közé behelyezett, felfűtött fűtőelemre nyomásával, előírt erővel történik, amíg kör-

körös olvadékgyűrű keletkezik. Az olvadékgyűrű mérete (h) a táblázat szerinti legyen.

2. Hőntartás a megfelelő méretű olvadékgyűrű kialakulása után következik. A táblázatban megadott (csőát-

mérőtől, falvastagságtól, anyagtól, környezeti hőmérséklettől függő) ideig melegíteni kell a csővégeket,

majd az összenyomó erőt folyamatosan kell csökkenteni a megadott értékre.

3. Átállás. A hőntartási idő befejeztével a csővégeket 20-40 mm-re szét kell hirtelen húzni, majd a fűtőele-

met egy határozott mozdulattal le kell választani a csővégről (kézi leválasztás nem szükséges a letépő mec-

hanizmussal ellátott hegesztő-berendezéseknél), ki kell onnan emelni úgy, hogy a lágyult felületekhez ne

érjen. A csővégek széthúzása, majd összeérintése közti

''átállási'' idő nem lehet több a táblázatban meghatározottnál.

4. Nyomásfelépítés. Az összeérintett csővégekre ható erőt folytonosan kell növelni a vontatáshoz szükséges,

valamint a táblázatban megadott hegesztőerő összegére. Közben figyelni kell a kettős olvadékgyűrű geomet-

riai változását. A hegesztőerőt úgy kell növelni az előírt értékre, hogy ívelt átmenetű, összeolvadt kettős

gyűrű alakuljon ki. A hegesztőerőt a táblázatban megadott ideig kell fenntartani.

5. Hűlés. A hűlési idő letelte után úgy kell a gépből kiemelni az összehegesztett csöveket, hogy sem emelés

közben, sem utána a tároláskor hajlító igénybevétel ne lépjen fel. A varrat hűlését nem szabad siettetni sem

levegőráfúvással, sem vízzel való hűtéssel. Szélben, csapadékos időben, ködben, ill. -5 °C környezeti hő-

mérséklet alatt csak fűthető védősátorban végezhető hegesztés.

Figyelem! Az alkalmazott hegesztő gépeken az egyes hegesztési fázisokhoz szükséges nyomást a hegesztő-

gép gépkönyvében leírtaknak megfelelően kell beállítani (ez általában a gép hidraulikájától függő nyomást

jelent).

A hegesztő berendezés hevítő elemét csak a fogantyújánál szabad megfogni és a lehető legrövidebb időn

belül a helyére tenni.

- A PE hegesztés alkalmazásának feltételei (időjárás, személyi feltételek, berendezésekre, eszközökre

vonatkozó előírások)

Tompahegesztő gép

1. Csővégek befogása előtt ellenőrizni kell:

- hidraulikus tápegység olajszintje,

- hidraulikai tömlők csatlakoztatása, tömlők épsége,

- mozgó - csúszó elemek tisztasága.

2. Csővégek befogása és párhuzamosítása utáni ellenőrző műveletek:

- maximális nyomóerő kifejtésre alkalmas-e,

- nyomástartás,

- legnagyobb nyomóerőnél a kibillenés mértéke {v},

- hegesztendő csővégek biztonságos, csúszásmentes befogása,

- palásteltolódás mértéke (ovalitás esetén forgatás) { e}.

3. Ellenőrizni kell a hidraulikus rendszer nyomástartó képességét. A berendezésbe két csővéget kell befogni,

a csővégeket a párhuzamosítás után hegesztőerőnek megfelelő értékkel egymásnak kell szorítani, majd ma-

gára hagyva figyelni kell a nyomásesést. A nyomásesés értéke nem haladhatja meg az 5 bar/min értéket.

4. A befogópofáknak egytengelyűnek kell lenni. A legnagyobb hegeszthető csőátmérőhöz tartozó hegesztő-

erő hatására sem billenhetnek ki az előírtnál jobban

(1. sz. ábra)

5. Ellenőrizni kell a vezetőpályák simaságát, párhuzamosságát, a hidraulikus rendszer légmentességét. A

berendezés mozgópofáját előre-hátra kell mozgatni. A pofának a teljes pályán könnyedén, ugrásmentesen

kell haladni mindkét irányban. A rendszerben csak tiszta olaj lehet.

6. Palásteltolódás {e} ellenőrzése: a gépbe a hegeszthető legkisebb azonos átmérőjű SDR 17.6 PE csőmin-

tát kell befogni; a befogott minták palásteltolódása legfeljebb a falvastagság 10 %-a lehet. Az ellenőrzéshez

hézagmérőt kell használni.

7. Résméret {v} ellenőrzése: a gépbe befogható legnagyobb átmérőjű SDR 11 PE csőmintát kell befogni,

majd a befogott mintákra az ahhoz tartozó hegesztőerővel kell hatni; a keletkező résméret a falvastagság 5

%-át nem haladhatja meg. Az ellenőrzéshez szintén hézagmérőt kell használni.

8. A befogópofáknak csúszásmentesen kell megfogni a csöveket.

Csúszásmentesség ellenőrzése: a gépbe befogható legnagyobb névleges átmérőjű SDR 11 PE csövet kell

befogni és hegesztőerő nagyságú nyomást kell létrehozni; a csövek nem csúszhatnak meg.

Csővégmaró

1. A csővégmaró max. 0.25 mm vastag forgácsot választhat le.

Ellenőrzés: a berendezésbe befogott csővéget forgácsolni kell; a leváló forgács vastagsága 0.1-0.25 mm kell

legyen, a megmunkált felület nem lehet hullámos. Az ellenőrzéshez tolómérőt kell használni.

2. A csővégmarónak a homlokfelületeket párhuzamosítani kell.

Ellenőrzés: berendezésbe fogott csővégeket meg kell munkálni; a megmunkált csővégek között (azokat ösz-

szeérintve) 0.5 mm-nél nagyobb rés nem lehet. Az ellenőrzéshez hézagmérőt kell használni.

Tompahegesztő fűtőelem (hegesztő tükör)

1. A fűtőelem hőmérséklet szabályzó automatikájának stabilan kell tartania a beállított hőmérsékletet. Elle-

nőrzése 2 oC pontosságú, hitelesített tapintó hőmérővel történjen, a fűtőfelület mindkét oldalán 4-4 pont hő-

mérsékletének mérésével. A mért érték a beállított értéktől + 5 oC- al térhet el.

2. A fűtőelem felszínén levő teflonbevonat ép, szennyeződésmentes legyen. Ellenőrzése szemrevételezéssel

történjen.

3. A fűtőelem munkafelülete sík legyen, a munkafelületek pedig legyenek párhuzamosak. Az ellenőrzéshez

tolómérőt kell használni.

Csővégtámasz

1. A csőtámasz támasztóelemének egyenes tengelyűnek kell lenni, a gördülő-testnek könnyen kell forogni.

Szélben, csapadékos időben, ködben, ill. -5 °C környezeti hőmérséklet alatt csak fűthető védősátorban vé-

gezhető hegesztés.

3. Egy üzem területén lévő gáz alatti csatlakozóvezetékről leágazást kell készíteni a hőkezelő kemen-

céhez. A vezeték PE csőből készül. Az Ön feladata a gáz alatti vezeték leágazásának elkészítése bizton-

ságos és korszerű eljárással.

A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a PE csőhegesztéssel kapcsolatos ismereteit!

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésé-

re!

Információtartalom vázlata

- Az elektrofúziós hegesztés fogalma

Az elektrofúziós hegesztés PE csövek és PE-ből készült fűtőszálas idomok oldhatatlan kötését biztosítja.

Az elektrofúziós hegesztési eljárás a fűtőelemes tokos (polifúziós) és nyeregidom hegesztésektől alapvetően

abban különbözik, hogy a kötési felületek megolvasztása nem külső melegítőszerszám érintkeztetésével,

hanem a kötőidomba (elektrofittingbe) gyárilag, a kötési felület mentén elhelyezett ellenálláshuzal által biz-

tosított.

Az elektrofitting elektromos csatlakozási pontjaira kapcsolt feszültség hatására a fittingben lévő huzalban,

az ellenállásának megfelelő nagyságú elektromos áram indul, melynek hőhatása biztosítja a felületek meg-

olvadásához szükséges hőmennyiséget.

A fűtőszál melegedni kezd, növelve a fúziós szakaszon belüli polietilén anyag hőmérsékletét mindaddig,

amíg az olvadni nem kezd.

A megolvadt polietilén térfogata megnő, eléri a cső falát, és a cső külső felületét is megolvasztja.

A nyomás megnő a fúziós szakaszon belül, amint a hézag kitöltődik a megolvadt anyaggal.

A növekvő nyomás az olvadékot a toldat szélei felé tolja, míg az eléri a "hideg zónát", ahol a további

hőátvitel hiányában az anyag lehűl és megdermed.

A hideg zónában lévő, megszilárdult anyag teljesen lezárja a fúziós szakaszt, és így az olvadék nyomása

eléri az összeolvadáshoz szükséges optimális nagyságot.

Ha a kívánt fűtési idő eltelt, a hegesztő automatika megszakítja az áramkört, a fúziós szakasz lehűl, és ho-

mogén kötés képződik.

A hegesztés ill. az ömledékképződés ellenőrzését szolgálják az idomban, a fűtött zóna szélén elhelyezkedő

furatok (ömledékképződést jelző csatornák). Az ömledékképződéssel járó túlnyomás hatására ezekben a

csatornában megjelenik az ömledék és jelzi, hogy a hegesztési felületen a megolvadás megtörtént.

Az elektrofúziós hegesztés a legszélesebb körben alkalmazható hegesztési eljárás: minden olyan cső és

idomméretre alkalmazható, amely a gázipari gyakorlatban használatos.

Alkalmazás tartomány:

- dn20-dn400

Az elektrofúziós hegesztés két kötési formában használatos:

- elektrofúziós tokos hegesztés,

- elektrofúziós nyereghegesztés.

- Az elektrofúziós tokos hegesztés fogalma, műveletei

Elektrofúziós hegesztés előkészítése

1. Csőtengelyre merőlegesen vágjuk le a csővégeket, és a sorját távolítsuk el. Tisztítsuk le és szárítsuk meg a

csővégeket, azaz a port és a szennyeződéseket kb. 0,5 m-es szakaszon párolgási maradék nélküli zsíroldó-

szerrel tisztítsuk le.

2. A hegesztési hossznál nagyobb szakaszon hántoljuk le a cső teljes felületét. Győződjünk meg arról, hogy

a hántolás után nem maradt lemunkálatlan rész, törmelék a cső felületén, és ügyeljünk arra, hogy a további-

akban ne nyúljunk a tisztított felülethez, arra szennyeződés ne kerülhessen.

1. Az idomot becsomagolva hagyva, illesszük a cső mellé és jelöljük be a csővégeken az illesztési mélysé-

get. Vegyük ki az idomot a csomagolásból anélkül, hogy hozzáérnénk a belső felülethez, és helyezzük a

csőre az illesztési mélységig (olyan tokos idomoknál, ahol a tokban ütköző elem, pl. perem van, az megaka-

dályozza a túlcsúszást). Ugyanezt a műveletet ismételjük meg a másik csővég elektrofittingbe történő behe-

lyezésével.

2. Rögzítsük a csővégeket az erre rendszeresített eszközzel, úgy, hogy az

idom és a cső pontosan illeszkedjen. Ez elmarad az ún. önrögzítő ido-

moknál, melyeknél külön rögzítő eszköz nem szükséges. Önrögzítő

egyenes összekötő elektrofittingen a karmantyú anyagából kialakított,

vele egységet képező bilincs végzi el a csővégek rögzítését és központo-

sítását.

3. Az áramforráshoz csatlakoztassuk és kapcsoljuk be a

hegesztőautomatikát a vonatkozó gépkönyv, illetve kezelési utasítás

alapján.

4. Csatlakoztassuk a hegesztőautomatika vezetékét

(munkakábeleit) az idomhoz. Kézi vezérlés használata esetén olvassuk le

az idomon feltüntetett paramétereket, és ezeket az értékeket tápláljuk be

a vezérlőegységbe. Automatikus készülék használata esetén a használati

utasítás szerint járjunk el.

5. A hegesztés folyamán ellenőrizzük a fúzió létrejöttét az olvadást jelző

furatoknál (vagy egyes idomoknál mutatók segítségével).

Ha a mutatók nem emelkednek, illetve az ömledék a furatnál nem jelenik

meg, az idomot ki kell vágni a vezetékből, és újat kell a helyére tenni.

Ezt az eljárást kell követni akkor is, ha a hegesztés befejezése előtt meg-

szakad az áramkör.

6. Ha a fűtési (fúziós) ciklus befejeződött, az idomon jelzett hűlési idő

végéig hagyjuk a szorítóbilincset a szerelvényen.

Mint az egyéb PE hegesztések esetében, az elektrofúziós hegesztésnél is

követelmény, hogy amíg a kötési hely kézmelegre le nem hűl. a hegesz-

tés környezetét mechanikailag terhelni tilos.

- Az elektrofúziós nyeregidom-hegesztés fogalma, műveletei

A leágazó (megfúró) idom hegesztésének műveleti sorrendje az

elektrofúziós tokos hegesztésével azonos az alábbi kiegészítésekkel:

1. Kössük össze a megfúróidom leágazását a csatlakozó vezetékkel.

2. Fúrjuk meg a csővezetéket a nyeregidomban lévő fúró segítségével,

(gázalatti rácsatlakozásnál a leágazó vezeték sikeres nyomáspróbáját

követően) és tegyük szabaddá a gáz útját a fúró visszacsavarásával. He-

lyezzük vissza a védősapkát, majd annak tömörségét ellenőrizzük

habzószeres oldattal.

- Az elektrofúziós megfúrós nyeregidom szerepe, felhasználási területe Ivóvíz hálózatok, valamint gázvezetékek esetén akár gerincvezetékről, akár házi bekötésekről legyen szó,

megbízható kötés létesítése – különösen eltérő alapanyagok esetén – rendkívül fontos különösen elágazások

készítése esetén.

Elektrofúziós megfúró idom beépítése

- leágazóvezeték kiépítése,

- megfúróidom felhegesztése és összekötése a leágazóvezetékkel,

- leágazóvezeték nyomáspróbája,

- gázvezeték megfúrása az idomban lévő fúróval, gáz alá helyezés,

- habzószeres tömörségellenőrzés,

- leágazó-vezeték légtelenítése.

- Az eletrofúziós hegesztőgép felépítése, részei, polaritás megválasztása

Hegesztő automatika

A 220 V-os tápfeszültség ingadozása legalább ± 10 %-os tartományban ne befolyásolja a hegesztőfe-

szültség értékét, és az a hegesztés folyamán ellenőrizhető legyen.

A szabályozási képességen kívül eső primer feszültség esetén a hegesztési folyamat ne legyen elindítha-

tó, illetve ha ez hegesztés közben következik be, szakítsa meg a hegesztést.

A hegesztési paraméterek (hegesztő feszültség, fűtési idő) lehetőleg manuálisan is választhatók legyenek

az esetlegesen meglévő automatikus módszerek mellett (vonalkód, mágneskártya, stb.),és rendelkezzen

környezeti hőmérséklet korrekcióval.

Az alkalmazott elektrofittinghez megadott hegesztőfeszültség beállítható legyen, lehetőség szerint a ké-

szülék legyen alkalmas 14-42 V között 1 V-os lépésekben feszültség beállításra.

A hegesztőautomatika egyéb szolgáltatásokkal is rendelkezhet (pl.: ellenőrző és azonosító (idomfelisme-

rő) program; hegesztő személyének azonosítása; elektronikus adattároló vagy printer csatlakoztatásával a

végrehajtott hegesztésekről jegyzőkönyv készíthető, stb).

- Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be az elektrofúziós tokos hegesztést (teljes metszet, karman-

tyú és a csődarab)

- A vonalkód, valamint a hegesztőgép helyszínen mért paraméterei

A hegesztő automatika kezelési utasítását szigorúan követve kell csatlakoztatni a munkakábeleket, a vezérlő

automatikán be kell állítani az adott idomhoz szükséges hegesztési paramétereket. Ez általában vonalkód

beolvasással történik, de vannak olyan automata típusok, melyeknél a hegesztési feszültség és a fűtési idő

manuálisan beállítható.

A vezérlő automatikák legtöbbje ellenőrzi az áramkör meglétét, leméri annak ellenállását és az alapján vá-

lasztja ki adatbankjából a megfelelő paramétereket. Amennyiben a csatlakozók érintkezése nem megfelelő

(nagy az átmeneti ellenállás), úgy hamis adatok alapján lesznek meghatározva a hegesztési paraméterek.

Ellenőrizze, hogy az idom adatai és a vezérlő által kijelzett ellenállás megegyezik-e.

A hegesztési folyamatot el kell indítani. Közben ellenőrizze, hogy az idomra megadott fűtési idő és a tényle-

ges idő megegyezik-e (az automatika a környezeti hőmérséklet függvényében korrigálhatja a fűtési időt, így

ezt figyelembe kell venni).

Ugyancsak folyamatosan ellenőrizni kell a tápfeszültség stabilitását, különösen áramfejlesztőről történő táp-

lálás esetén. A vezérlő automatikák gépkönyve megadja a tápfeszültség és a váltóáram frekvenciájának tűré-

sét, ezt biztosítani kell a megfelelő hegesztés érdekében.

Amennyiben a fűtési folyamat szabályszerű befejeződése előtt valamilyen hiba miatt megszakad a fűtés, úgy

az idomgyártó előírásától függően még később megismételhető a folyamat. Ennek feltétele azonban az, hogy

az idom teljes kihűléséig mozdulatlanul maradjon a cső/idom beállítás.

Csak az idomhoz előírt hűlési időtartam letelte után lehet a rögzítő szerszámot eltávolítani. Mivel fűtőszálas

hegesztés során a bevitt összes hőmennyiség jelentősen nagyobb, mint más, hevítőelemes hegesztésnél, így a

hűlési idő is – mérettől függően - többszörös is lehet. A hűlést siettetni tilos!

4. Egy iskola területén talajszint alatt 2,5 m mélységben gázvezeték kiépítésére kaptak felkérést. Az

Ön feladata a talajszint alatti vezeték kiválasztása és a kiépítés feltételeinek biztosítása.

- Talajszint alatti acél gázvezeték építésénél alkalmazott korrózióvédelmi módok

Acélból készült gázelosztó-vezetéket és a polietiléncsőből épített gázelosztó-vezeték korróziónak nem ellen-

álló fémből készült részeit el kell látni korrózió elleni védelemmel.

A gázelosztó-vezeték passzív korrózióvédelmét (tervezését és kivitelezését) úgy kell megoldani, hogy ké-

sőbb az aktív korrózióvédelem a gázelosztó-vezeték üzemeltetésének megszakítása nélkül telepíthető le-

gyen. Hegesztési varratok, szerelvények, tartozékok szigetelése a csőével egyenértékű minőséggel készül-

jön.

II.-3.3.1 Passzív korrózióvédelem

A Zrt. illetékes szervezeti egysége által elfogadott típusú szigetelőanyagok alkalmazhatóak.

Tervezési előírások

A korrózió elleni védelmet - kivéve a festéssel felújítható felület védelmét - a gázelosztó-vezeték tervezett

élettartamára kell kialakítani.

Tervezés során meg kell adni:

- elemi csőszálak passzív korrózióvédelemét biztosító külső védőbevonat típusát;

- hegesztési varratok, hibahelyek, szigetelési sérülések szigetelésére használt védőbevonat típusát;

- védőbevonatok ellenőrzésének módját.

Burkolati szigetelő héjazat követelményei:

Zrt. szolgáltatási területén DN25 csőátmérő felett, földbe fektetett vezeték céljára kizárólag sárga, vagy fe-

kete színű szigeteléssel és sárga hosszanti színjelöléssel gyártott acélcső alkalmazható. A színjelölő csíkok

mérete egyezzen meg az MSZ EN 1555-2 szabvány szerint gyártott polietilén cső méreteiével!

- elemi csőszálak szigetelése feleljen meg a DIN 30670 szabvány feltételrendszerének,

- hegesztési varratok, hibahelyek, szigetelési sérülések szigetelésére használt védőbevonat műszaki paramé-

terei (felületi tartóssága, korrózió elleni védőképessége) azonos vagy jobb legyen a gyári szigetelés paramé-

tereinél,

- villamos szigetelőképessége és átütési szilárdsága megfelelő, legalább 10 kV legyen.

Alkalmazható szigetelőanyagok

A gyári szigetelés folytonosságának megszakításait hőre zsugorodó szigetelőfóliával kell kiegészíteni (pl.:

Canusa Wrap).

Ezek a szigetelő anyagok védőcső-végek, T-idomok, leágazások, hegesztési varratok, könyökök szigetelésé-

re alkalmasak.

Elágazások, idomok, hegesztési varratok szigetelését epoxy alapozóval elő kell készíteni, ezt követően al-

kalmazható a zsugorkarmantyú.

Szerelési utasítás csőívek és hegesztési varratok utóbevonására

1. A csövet előkészítjük, gondosan megtisztítjuk rozsdától, zsírtól, szennyeződéstől.

2. A beburkolandó területet kb. 60C°-ra előmelegítjük.

3. A teljes csőívet szorosan szigetelőfóliával körültekercseljük. Az anyagnak az ív külső oldalán legalább

50%-ban átlapoltnak kell lennie önmagával.

4. A szalag végét zárószalaggal rögzítjük.

5. A csőívet a tekercselési iránnyal szemben sugárirányban és egyenletesen felmelegítjük, hogy a levegő és a

nedvesség az oldalakon kipréselődjön.

6. A szalagot kesztyűvel vagy görgővel le kell tömöríteni! A zsugorodási folyamat akkor fejeződik be, ha a

teljes szalag simán és légzárványoktól mentesen.

Sárga szalag optimális zsugorodási hőfokon narancsszínt vesz fel.

Figyelem: PE anyagnál különösen óvatosan járjunk el a lánggal, az égőt mindig tartsuk mozgásban.

Acél védőcső ne legyen fémes kapcsolatban a védett csőpalásttal, a védőcső és a szerkezet közé ne kerülhes-

sen víz, a védőcső kívül és belül is szigetelt legyen.

Térszint feletti gázelosztó-vezeték korrózióvédelmi bevonatának utolsóként felvitt rétege sárga színű legyen!

Szigetelésvizsgálat

Acél gázvezeték passzív védelmét biztosító bevonat megfelelősségét, eltakarása előtt műszeres szigetelés-

vizsgálattal ellenőrizni és minősíteni kell.

A szigetelés folytonossági hibáit a gázelosztó-vezeték betakarása előtt ki kell javítani.

A szigetelés vizsgálatát arra jogosultsággal rendelkező szakvállalkozó, üzemelő vezetéken a szakterületi

tanfolyamot végzett üzemeltető folytathatja le.

Vizsgálat lefolytatása:

- szigetelésvizsgálathoz a vezetéket úgy kell előkészíteni, hogy a csőpalást teljes felületén a mérés elvégez-

hető legyen,

- hegesztések szigetelésének elkészítését követően a teljes csőszakaszon el kell végezni annak szemrevétele-

zéses ellenőrzését, átütési szilárdsági vizsgálatát, valamint a haszoncső és védőcsövek közötti szigeteltség

ellenőrzését,

- felvitt szigetelőanyag megfolyása, benyomódása, leválása vagy egyéb folytonossági hiánya, elégetése nem

megengedett,

- szükséges javításokat a kivitelezővel el kell végeztetni.

Eredményeket és értékelésüket szigetelésvizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Megvalósulási dokumentációhoz tartozik:

- szigetelési vizsgálatról készített jegyzőkönyv;

- műszer alkalmasságát igazoló jegyzőkönyv;

- szigetelés átütési szilárdság mérési jegyzőkönyve;

II.-3.3.2 Aktív korrózióvédelem

Aktív korrózióvédelmet kell alkalmazni, ha az acél gázelosztó-vezeték tervezett élettartama alatt - a talaj és

a talajvíz elektrokémiai tulajdonságai vagy a kóboráram miatt - meghibásodást okozó korróziós hatással kell

számolni.

Aktív védelemmel tervezett csővezeték burkolati szigetelő-bevonattal rendelkezzen.

A Zrt. gázelosztó-vezeték hálózatán alkalmazható aktív korrózióvédelem rendszerei:

- jellemzően, külső áramforrásról táplált, katódos védelem, külterületi vezetékeken kötelezően,

- eseti mérlegeléssel, szigetszerűen létesített belterületi vezetéken lokális galvánanódos védelem.

Aktív védelem kialakítását jogosult tervezőnek kell meghatároznia, amelynek létesítését, arra minősítéssel

rendelkező vállalkozás bonyolíthatja le.

Védőáram-igény tapasztalati értékei a szigetelés minőségétől függően:

- rossz szigetelésű acélcső: 2 mA/m2

- jó szigetelésű acélcső: 0,2 mA/m2

- epoxigyanta szigetelésű acélcső: 0,01 mA/m2

Aktív védelem tervezése mérésekkel megállapított paramétereken alapuljon, legalább az alábbi paraméterek

megállapításával:

- talaj fajlagos ellenállása, kémiai tulajdonságai,

- idegen védelmi rendszerek erőterei,

- kóboráram hatások,

Védendő felületnek és a védelemhez tartozó anódnak ugyanazon kiterjedt elektrolittal kell érintkeznie, e

nélkül az elektrokémiai védelem védőhatása nem alakulhat ki.

Védelem kialakítása során gondoskodni kell a védelem hatékonyságának és a környezetére való hatásának

üzemi ellenőrzési lehetőségéről. Egyéb közművek keresztezési és megközelítési távolsága tegye lehetővé a

védelmi polarizációt létrehozó tér kialakítását.

Nyomásszabályozó állomás területén aktív katódos védelmet alkalmazni nem szabad

Külső áramforrásról táplált, katódos (elektrokémiai) védelem

- A gázelosztó-vezetékek villamos berendezéseinek létesítésére (kiválasztására és telepítésére), felújítására

és bővítésére villamos tervet kell készíteni.

- A villamos tervben fel kell tüntetni a tűzveszélyességi osztály jelét, a veszélyességi övezetek kiterjedését,

valamint a gázelosztó-vezeték minősített tömítettsége, a gázkibocsátások, a robbanóképes gázközeg előfor-

dulásának gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott robbanásveszélyes zónákat és azok

kiterjedését.

- A villamos tervnek tartalmaznia kell az érintés elleni védelem, az érintésvédelem, a tűz és a robbanás elleni

védelem, a villámvédelem és (szükség esetén) a sztatikus feltöltődés elleni védelem megoldásait.

- A villamos terv alapján el kell készíteni és üzemi utasításként ki kell adni a villamos berendezések szerelé-

si és első üzembe helyezési utasítását.

- Csak olyan villamos berendezést és villamos szerkezetet szabad használatba venni, amely kielégíti az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelményeket, és megfelelősé-

gének előírt igazolása rendelkezésre áll.

Tervezési előírások:

Katódos védelem az érintett közmű-üzemeltetőkkel előzetesen egyezetve tervezhető.

A katódállomás, potenciál-mérőhely az elosztóvezeték szerelvénye, ezért a vezetékjog alapján a biztonsági

övezetben elhelyezhető és üzemeltethető. Biztonsági övezeten kívüli telepítés esetén

(általában az anód) használati jogra kötött megállapodás szükséges.

Közvetlenül földelt üzemi 1000 V-nál nagyobb feszültségű villamos vezetékrendszerek földelői, talajjal

érintkező fém tartószerkezetei csak egyedi érintésvédelmi számítás alapján közelíthetőek meg 50 méternél

kisebb távolságra.

Az előkészítési fázisban a tervezőnek meg kell határoznia:

- védelmi potenciálszint értékét,

- kóboráram korróziós hatására jellemző potenciál értéket,

- katódállomás műszaki követelményeit, terhelhetőségét,

- A feladatban megfogalmazott mélység esetén betartandó biztonsági előírások

Dúcolás

A partfal állékonyságáról gondoskodni kell.

A kiviteli tervdokumentációban a tervezőnek, helyi jellegzetességekre tekintettel meg kell határoznia,

hogy a munkaárok oldalfala rézsűs kiképzéssel vagy függőleges fallal és

dúcolattal biztosítva készítendő-e.

Amennyiben függőleges falu munkaárkot létesítenek, dúcolást kell készíteni:

- a II.-2.1 táblázat alapján a talaj szerkezetétől függően,

- nem homogén / feltöltéses / vagy laza és nagyméretű kő és törmelékdarabokat tartalmazó talajban,

- közlekedési útvonalon és annak 2,5 méteres övezetében belül, a talajadottságoktól függetlenül.

A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit talajmechanikai vizsgálati adatok és

erőtani számítások alapján kell megtervezni. Nem kell talajmechanikai vizsgálatot végezni abban az esetben,

ha a legkedvezőtlenebb (laza, szemcsés) talaj figyelembevételével történő dúcolást, illetve rézsűhajlásokat

alkalmazzák.

Dúcokon átjárni, azokat munkaállásként és anyagtárolásra használni nem szabad.

Dúcolás olyan legyen, hogy a kidúcolt földtömeg vagy építmény állékonyságát és a munkahelyeken dolgo-

zók testi épségét védje, valamint a munkaterületről a kitermelt anyag eltávolítható, és a kidúcolt munkatér-

ben a munka elvégezhető legyen. Dúcolást a talaj állékonysága és a munkaszint mélysége, továbbá a fellépő

igénybevételnek megfelelően kell kialakítani. A dúckeretek felett átvezető hidak szerkezetei a dúckerettel

nem köthetők össze.

Dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0

méterenként, nem állékony talajban legalább 0,5 méterenként a dúcolással követni kell.

Kidúcolt munkagödör (munkaárok) fenékszélessége 0,8 méternél kisebb nem lehet. Ettől eltérni abban az

esetben szabad, ha a munkaárokban emberi munkavégzés nem történik és a tervező az alkalmazott technoló-

gia és csőátmérő figyelembevételével a tervekben írja elő a biztonságos munkavégzés feltételeit.

Dúcolás mögött képződött üregeket vagy kagylósodást kitöltéssel meg kell szüntetni.

- A talajszint alatti gázvezeték-építés technológiái

Munkaárok, munkagödör készítése

Előkészítő műveletek belterületen

- munkaterületre való felvonulás, a felvonulási terület kialakítása,

- föld alatti műtárgyak és vezetékek helyének pontosítása,

- forgalmi terv megvalósítása,

- anyagkitermeléshez vezető, illetve az abból kivezető, biztonságos utak kijelölése.

- útburkolat bontása.

Előkészítő műveletek külterületen

Nyílt terepi viszonyok között az előkészületi munkálatokhoz tartozik még a fentieken túlmenően:

- nyomvonal megtisztítása erdőtől, bozóttól, nagyméretű kövektől;

- meredek kereszt és hosszanti rézsűk levágása;

- ideiglenes utak és vízelvezető árok építése;

A vezetéképítéshez szükséges munkaárkot a kitűzött nyomvonalon lehetőleg a csőfektetés előtt közvetlenül

kell kiásni és csőfektetésre előkészíteni.

Termőterületen, az árok kiásása során a felső humuszréteget gondosan el kell különíteni annak érdekében,

hogy a vezeték visszatemetése után lehetőség legyen annak visszatöltésére.

Humuszréteg nem keverhető össze az árokból kiemelt altalajjal.

A feltárt munkaárokban helyszínrajzon nem jelölt közművezeték észleléséről az illetékes munkavezető érte-

síti az érintett közmű üzemeltetőjét.

Ha a közmű üzemeltetője igényli, szakfelügyeletet kell megrendelni.

Földmunkavégzés

Közterületen végzett alépítményi munka során biztosítani kell a munkaterület megfelelő elkerítését és kivi-

lágítását:

- munkagödör körül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védő-

korlátot,

- munkaárok mellett, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t megha-

ladó mélységnél védőkorlátot,

- munkaárok mellett, lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell alkalmazni

A védőkorlátot úgy kell méretezni és kialakítani, hogy megakadályozza a ráeső tárgyak és személyek lezu-

hanását.

A gázhálózat építés számára szükséges földmunka kézi, vagy gépi erővel végezhető.

A kitermelt földet úgy kell elhelyezni, hogy a csapadékvíz elfolyása biztosítva legyen.

Csapadékvíz, felszíni víz munkaárokba való lefolyását földgáttal kell megakadályozni. Lejtős terepen a ma-

gaslat felöli részen (vízfolyás iránya) a csapadékvíz elvezetésére betongátat, csatornát kell készíteni.

A munka során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres vizsgálattal vagy kutatóárok,

illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. Kutatóakna legalább 1,80 x 0,80 m-es legyen. A kutatóár-

kot, vagy aknát kézi erővel, lépcsősen haladva kell kiemelni.

Ha az építési területen ismeretlen vagy rejtett nyomvonalú vezetéket, nem azonosítható anyagot

(veszélyes hulladékot, lőszert stb.) tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha annak beazonosítását,

veszélytelenségét - szükség esetén szakértő bevonásával – biztosítják.

Munkaároknál legalább 200 méterenként, illetve az épületek és egyéb ingatlanok bejáratai előtt építési átjá-

rókat kell létesíteni. Az átjárók szélességi mérete egyirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 0,60 m,

kétirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 1,00 m. Ha az átjáró szintje alatt

1 méternél nagyobb mélység van, akkor az átjárót korláttal kell kialakítani.

Járműközlekedés céljára ideiglenesen épített hidakon és átjárókon a terhelhetőséget fel kell tüntetni.

Csőárok alját úgy kell kialakítani, hogy a csővezeték egyenletes felfekvése és mechanikai sérülés elleni vé-

delme biztosított legyen.

Közművezeték környezetében, a közmű-üzemeltető nyilatkozata alapján a gázvezeték munkaárkát a közmű

jelzett keresztezési helye előtt és után 2 m-en belül csak kézi földmunkával szabad kiemelni.

Víztelenítés

Víztelenítést kell végezni minden olyan gázvezeték munkaárok létesítése esetén, ahol a létesítendő munka-

árok alapszintje alacsonyabb az árok nyomvonalában jelenlévő talajvíz szintjénél.

Munkaárokból az oldalfelületen és a fenék felöl beszivárgó, valamint a felülről befolyó vizet kell eltávolíta-

ni. Ez általában nyíltvíz tartással megoldható. A munkaárok víztelenítését csak olyan helyen lehet alkalmaz-

ni, ahol a talaj szerkezete ezt lehetővé teszi.

A víztelenítési mód megválasztása minden esetben a készülő létesítmény tervezőjének a feladata.

A kiviteli tervben minden esetben szerepelnie kell a víztelenítési mód meghatározásának. Ennek minden-

képpen tartalmaznia kell a talajvízszint magasságát és várható agresszivitását. A tervben meghatározott víz-

telenítési módtól eltérő eljárás alkalmazása csak a tervező előzetes hozzájárulásával lehetséges. Azokon a

területeken, ahol a kiviteli terv a magas talajvízszint miatt nyíltvíz tartásos víztelenítést ír elő, a szivattyú-

egységeket a beáramló víz mennyisége és a szivattyú szállítókapacitása figyelembe vételével kell telepíteni.

Talajvíz megjelenése után el kell készíteni a víztelenítő gödröt. Víztelenítő gödröt a munkaárok nyomvona-

lán, esetleg a nyomvonalon kívül kell mélyíteni. Mélysége legalább 0,5 m-rel mélyebb legyen a munkaárok-

nál.

A szivattyút típustól függően a szívógödör szélén, vagy a gödörben kell elhelyezni. Gödörben történő elhe-

lyezés esetén a szivattyú alá betonlapot kell elhelyezni. A szivattyú szívóvezetékébe szűrőkosarat kell fel-

szerelni. A szivattyúk nyomóvezetékeit (gumicsöveket) úttesten való átvezetés estén biztosítani kell belapu-

lás ellen. A kiszivattyúzott vizet a kiépített csatornahálózatba, vagy nyílt vízlevezető árokba kell vezetni és

megakadályozni a munkaárokba való visszaáramlást.

Ha a munkaárok mélyítésével elérik a szivattyúk által tartott vízszintet, a szivattyúk fejgödreit egyenként,

míg a többi működik, ki kell mélyíteni. A mélyítést a munkaárok teljes mélységének eléréséig kell folytatni.

Kitermelt föld rakodása, elszállítása.

Kitermelt, vissza nem tölthető földet és burkolati törmeléket a kitermelés során el kell szállítani.

Városi körülmények között, szűk utcákban történő építésnél sok esetben nincs hely a kitermelt föld árok

melletti tárolására. Gondoskodni kell a gyalogos forgalom akadálytalanságának biztosításáról, akár a kiter-

melt föld ideiglenes elszállításával. Ezt a körülményt fel kell tüntetni a kiviteli tervdokumentációban, és ki

kell jelölni azt a területet, ahová az építési munka befejezéséig a föld ideiglenesen tárolható.

Amennyiben a körülmények a föld gépi rakodásának megvalósítását nem teszik lehetővé, úgy kézi karolás-

sal kell a föld rakodását megoldani. A karolási munkákhoz szükséges létszám és védőeszközöket, a munka

irányítását végző felelős munkahelyi vezetőnek kell meghatározni.

Munkaárok visszatöltése

II.-2.1.6.1 Talajcsere

Homoktalajok kivételével a polietilén gázvezetéket az egyenletes felfekvés biztosítása érdekében

10 cm vtg. homokágyazatra kell helyezni, mindkét oldalán és felette a 10-10 cm-es homoktakarást kell ké-

szíteni.

Nem fektethető PE gázvezeték közvetlenül:

- iszapra, agyagra,

- köves, sziklás talajra.

- durva kavicsra, görgetegre,

- szerves talajra,

- feltöltésre, amelynek anyaga valamely fentebb felsorolt szervetlen talajféle, salak, építési törmelék, szemét,

ipari hulladék stb.,

- bármely fagyott talajra.

Közvetlen felfektetésre nem alkalmas talajok akár természetes fekvésben, akár feltöltésként fordulnak elő,

vagy a feltöltés anyaga salak, szerves anyagmentes építési törmelék, akkor talajcsere szükséges a munkaárok

teljes szélességében.

III.-IV. osztályba sorolt talajok esetében talajcserét a műszaki ellenőr rendeli el építési naplóbejegyzéssel!

V.-VII. osztályú talajok esetében mindig talajcserét kell alkalmazni. Szerves anyaggal kevert talajt, kőtörme-

léket visszatölteni tilos! Visszatölthető az I-II. osztályú föld.

Visszatöltés

Ha a nyíltárkos műszaki felülvizsgálat sikeres, részleges leterhelést kell elvégezni, hogy a nyomáspróba in-

dítható legyen. A munkaárok betemetését csak akkor szabad megkezdeni, ha a geodéziai nyíltárkos bemérést

elvégezték, a műszaki ellenőr az építési naplóban bejegyzéssel engedélyt adott és a nyomáspróba sikeres. A

cső tömör körültakarását 10-15 cm vastagságú rétegenként kell létrehozni, a cső feletti 30 cm-es tartomá-

nyig. Különös gonddal kell a betemetést és tömörítést végezni műtárgyak és keresztező közművek között. A

műtárgyat minden esetben homokággyal kell körülvenni. Összefagyott, nagyobb darabokból álló földet vagy

folyósan nedves földanyagot a műtárgyak betemetésénél használni nem szabad. Tömörítésnél ügyelni kell

arra, hogy a műtárgyak és keresztező közművek ütést ne kapjanak, ne sérüljenek meg, esetleg a helytelen

tömörítés miatt feszültségek ne keletkezzenek. Amennyiben a terepviszonyok és körülmények lehetővé te-

szik, úgy a betemetés tológéppel is elvégezhető. Ebben az esetben is ügyelni kell réteges tömörítéssel az

előírt talajtömörség betartására.

A szükséges tömörséget az úttest, illetve a forgalom szabja meg, melytől függően az út kezelője előírja a

talaj szükséges tömörségi értékét. Saját vagy idegen közműkeresztezések, elágazások, párhuzamos vezeté-

kek környezetében a visszatöltés tömörségére különös gondossággal kell ügyelni. Keresztezések, tartozékok,

szerelvények, védőcső beépítése esetén a vonatkozó jegyzőkönyvek kívánalmai szerint kell eljárni. Meglé-

vő, eltérő tömörségű földművekhez való csatlakozáskor a megfelelő átmenetet biztosítani kell.

Tömörítés

Az útpályaszerkezetek alatt megfelelő tömörséget kell biztosítani a helyreállítás során.

A tömörség megfelelőségét méréssel kell igazolni, a mérési eredményeket dokumentálni kell.

Főútvonalaknál és jelentős terhelésű útpályaszakaszoknál a tömörítés legalább 95%-os, egyéb helyeken az

alábbi táblázat szerinti legyen.

Acél anyagú gázelosztó-vezeték építéstechnológiája

A gázelosztó vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy járulékos terhelés (lengés, rázkódás, hajlítás, megfeszülés

vagy felmelegedés) miatt ne lépjen fel benne a megengedettnél nagyobb feszültség.

Acél anyagú gázelosztó-vezeték nem létesíthető:

- építmény és létesítmény alatt, kivéve a nyomvonalas létesítmény keresztezését,

- közúti vagy vasúti közlekedés céljára szolgáló alagútban,

- alagútban,

- lapos, ingoványos területen,

- árterületen,

- rétegmozgásos területen,

- repülőtér védett és építési tilalom alatt álló területén,

- az országos ásványvagyon-nyilvántartásban lévő ipari nyersanyagkészletet tartalmazó területen,

- idegen építmény és létesítmény védett területén vagy védőövezetében,

- tómeder alatt, halastó, víztározó partjától 5 m-en belül,

- folyami árterületen,

- tornyok, ipari kémények, 5 m-nél magasabb tartályok 20 m-es körzetében.

Csővezeték hídszerkezet alsó szerkezetére függesztve, a karbantartáshoz történő hozzáférési lehetőség bizto-

sításával elhelyezhető.

Gázvezetéket a szigetelés védelme érdekében homokágyazatra kell helyezni.

A munkaárokban a vezetéket úgy kell lefektetni, hogy az árok oldalfalát 100 mm-nél jobban ne közelíthesse

meg.

3.3. sz. ábra

Kapualjban elhelyezett középnyomású házi nyomásszabályozó

Előkertben telepíthető házi gáznyomás-szabályozó (és mérő) állomás

Előkertben elhelyezendő állomást megfelelő szilárdságú tartóoszlopra kell telepíteni, mely egyúttal biztosít-

ja a gázvezeték

stabil rögzítését

is. Az előkerti

felállás a telek-

határtól számí-

tott 1 m távolsá-

gon belül helye-

zendő el,

amennyiben a

kerítés és az

épület falsík

közötti távolság

min. 2 m.

Előkertben elhelyezett nyomásszabályozó állomás

11-A. sz. ábra

5. Egy elkészített gázfelhasználó rendszer ellenőrzésére, nyomáspróbájára kapott megbízást.

Beszéljen az ellenőrzés módszereiről!

A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a nyomáspróbára vonatkozó ismereteit!

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésé-

re!

Információ tartalom vázlata

- A szilárdsági nyomáspróba fogalma, végrehajtása (nyomásérték, közeg, időtartam)

5.2.1. Nyomáspróba

Módszere

A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték minőségének és szerelésének megfelelőségét készre szerelt állapotban

szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbával ellenőrizni kell. A csatlakozó vezeték és a felhasználói berende-

zés tömörsége, a nyomáspróba terv szerinti elvégzése, dokumentálása és értékelése a kivitelező feladata és

felelőssége. A nyomáspróba gyakorlati végrehajtását a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó képviselő-

je, vagy megbízottja jogosult ellenőrizni.

A nyomáspróba megkezdésének feltétele legalább:

a) a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték készre szerelt állapota,

b) az összes kötés legyen hozzáférhető és festéstől, takarástól mentes,

c) valamennyi beépített tartozék és kötés feleljen meg a kivitelezésre alkalmasnak minősített tervben előírt

feltételeknek,

d) a nyomáspróba időpontjában elvárható tartalmú megvalósulási dokumentáció (ld. 7.3. szakasz) kivitele-

ző által a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó részére történő átadása,

e) a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó tervtől történt eltérés esetén az eltérés jogosságának, mű-

szaki biztonsági szempontból megfelelőségének, és a kivitelezett állapothoz történt hozzájárulások doku-

mentált igazolása.

A szilárdsági és a tömörségi nyomáspróba értékét, időtartamát és a szükséges műszerezettséget a tervező

által a műszaki leírásban meghatározott módon kell biztosítani. A szilárdsági és tömörségi nyomáspróba

levegővel, vagy semleges gázzal végezhető el. A szilárdsági vizsgálat előzze meg a tömörségi vizsgálatot. A

nyomáspróba során kerülni kell minden hirtelen nyomásnövekedést a vizsgált létesítményben. Meglévő ve-

zeték rendszer bővítéseként épült csővezetékeket is szilárdsági és tömörségi nyomáspróbának kell alávetni.

A meglévő és annak bővítéseként megépült vezetékek összekötő hegesztési varratát, vagy más összekötő

elemét, szerelvényét (haszon gázzal) csak tömörségi próbának kell alávetni. A nyomáspróbáról jegyzőköny-

vet kell felvenni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a nyomáspróba helyét és időpontját,

- a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a "D" terv azonosítóját,

- a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét,

- a műszerezettségre vonatkozó adatokat,

- a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szüksé-

gesek és indokoltak,

- a nyomáspróba minősítését.

5.2.1.1. Szilárdsági nyomáspróba

Értéke nem haladhatja meg a tervezési nyomást. Szükséges és indokolt esetben a csatlakozó vezeték és/vagy

felhasználói berendezés egyes tartozékait, amelyek nem viselik el a megválasztott vizsgáló nyomást, a vizs-

gálat időtartamára ki kell szerelni, vagy ki kell szakaszolni. A szilárdsági nyomáspróba értéke a legnagyobb

üzemi nyomástól (MOP) függ az MSZ EN 12007-1 [Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomá-

sú csővezetékek - 1. Rész: Általános műszaki előírások.] szabványban, vagy azzal egyenértékű műszaki

megoldásban meghatározottak szerint (ld. 5.2. sz. táblázat).

A próbanyomás időtartama az állandósult állapot elérését követően 15 min.

5.2. sz- táblázat

Legnagyobb üzemi

nyomás (MOP)

[bar]

Szilárdsági próba-

nyomás (STP) [bar]

4,0 < MOP < 16 legalább 1,3xMOP

2 < MOP < 4 legalább 1,4xMOP

0,1 < MOP < 2

legalább

1,75xMOP, de lega-

lább 1

MOP < 0,1 legalább 1

5.2.1.2. Tömörségi nyomáspróba

0,1 bar-t meg nem haladó üzemi nyomás esetén a tömörségi próbanyomás értéke 150 mbar, 0,1 bar-t megha-

ladó üzemi nyomás esetén legyen legalább akkora, mint a legnagyobb üzemi nyomás (MOP), de ne haladja

meg annak (MOP) 150 %-át.

Nagyközép nyomású pébégáz vezeték tömörségi nyomáspróbája egyensúlyi gőznyomáson is elvégezhető,

ha annak értéke legalább 3 bar.

A tömörségvizsgálat időtartama az állandósult állapot elérését követően 10 min.

Megfelelőség értékelése és igazolása

A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakvál-

tozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli

nyomásváltozás nem következett be.

A tömörségi nyomáspróbához egycsövű vagy "U" csöves manométer, vagy olyan mérőeszköz használható,

amelyekkel 200 [cm3] -enként legalább 3 [cm3/h] tömörtelenség kimutatható.

Az egycsövű manométer használatánál az előírt méretek betartását ellenőrizni kell.

- A tömörségi nyomáspróba fogalma, végrehajtása (nyomásérték, közeg, időtartam)

- Az egyesített nyomáspróba fogalma, végrehajtása (nyomásérték, közeg, időtartam)

Egyesített regiszteres nyomáspróba.

A nagy térfogatú gázvezeték esetén a szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát regisztráltan kell elvégezni.

Rögzíteni kell a kiinduló nyomás értékét, időtartamát és a nyomáspróba közbeni hőmérséklet és nyomás

változását. Az induláskor, befejezéskor rögzített nyomáseltérést értékelni kell a tervező által megadottak

szerint

A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a nyomáspróba helyét és időpontját,

- a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a "D" terv azonosítóját,

- a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét,

- a műszerezettségre vonatkozó adatokat,

- a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szükségesek és

indokoltak,

- a nyomáspróba minősítését.

Megfelelőség értékelése és igazolása

A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakvál-

tozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli

nyomásváltozás nem következett be.

Amennyiben a regisztrált nyomásesés kisebb vagy egyenlő a fenti megengedettnél, a vezeték tömörnek mi-

nősíthető. Amennyiben a nyomáspróba valamilyen oknál fogva eredménytelen,

a hibák kijavítása után a nyomáspróbát meg kell ismételni. Az 1. sz. ábrán a nyomáspróba elvégzését lehet

nyomon követni adott típusú nyomásmérő műszerrel.

1. ábra. Nyomáspróba

A testo 312-4 nyomáspróba műszer belső érzékelőjével a tömörségi, külső 16-bar-os nagynyomás érzékelő-

jével a szilárdsági nyomáspróba végezhető. A külső nyomás érzékelő lehetőséget biztosít a hálózatok nyo-

máspróbálására is. A készülék alkalmas mérési programok meghatározására, amely segítségével a tényleges

mérés a kiegyenlítődési időt követően kezdődik. A mérés hossza szabadon definiálható. A mérési eredmé-

nyek a helyszínen kinyomtathatók a készlethez tartozó jegyzőkönyvnyomtatóval, valamint a műszer belső

memóriája révén az eredmények számítógépre áttölthetőek és a felhasználói szoftver segítségével is készít-

hető jegyzőkönyv, amely elektronikus úton is továbbítható

A 2. ábrán a tömörség vizsgálathoz szükséges nyomáspróba mérőműszer

2. ábra. U csöves manométer

- A hőmérséklet változása és a nyomásváltozás összefüggése zárt rendszerben, légnemű közeg alkal-

mazása esetén

- Az ellenőrzés dokumentálása, kiértékelése

Megfelelőség értékelése és igazolása

A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakvál-

tozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli

nyomásváltozás nem következett be.

A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a nyomáspróba helyét és időpontját,

- a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a "D" terv azonosítóját,

- a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét,

- a műszerezettségre vonatkozó adatokat,

- a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szüksé-

gesek és indokoltak,

- a nyomáspróba minősítését.

- Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be a tömörségi nyomáspróbánál használt U csöves nyomás-

mérőt (közeg, nyomásérték, időtartam vezetékre, készülékre)

Az U-csöves nyomásmérő

A nyomásmérő műszer egy állandó keresztmetszetű U alakúra hajlított üvegcső, amelynek szárai között

hosszmérésre alkalmas, általában mm beosztású skálát helyeznek el. Az U csőben mérőfolyadék van, amely

lehet víz vagy higany (esetleg más folyadék).

Ha a nyomás a két ágban azonos nagyságú (p1 = p2), az U cső mindkét ágában azonos szinten áll a folya-

dék. Abban az esetben viszont, ha a p1 nyomás nagyobb, mint a p2 nyomás, a folyadékszint kitér alaphely-

zetéből. A nyomások különbségével az U csőben lévő mérőfolyadék hidrosztatikai nyomása tart egyensúlyt

Az U-csöves nyomásmérővel mért nyomáskülönbség nagysága:

ahol p1 a cső egyik szárához kapcsolt tér nyomása (jelen esetben a nagyobb nyomás), a p2 az üvegcső másik

szárához kapcsolt tér nyomása (a kisebb nyomás), p a nyomáskülönbség, h a mérőfolyadék szintkülönb-

sége a két ágban, (rhó) a mérőfolyadék sűrűsége, g a nehézségi gyorsulás értéke. Ha az értékeket SI alap-

egységekben helyettesítjük be, a nyomás mértékegysége Pa.

A fenti összefüggés abban az esetben ad helyes eredményt, ha a mérőfolyadék felett lévő közeg hidrosztati-

kai nyomása elhanyagolható. A közeg hidrosztatikai nyomása elhanyagolható, ha a mért közeg és a mérőfo-

lyadék sűrűségének különbsége nagy. Ilyen eset pl. ha a mért közeg levegő és a mérőfolyadék víz vagy hi-

gany.

Nem hanyagolható el a két közeg sűrűségkülönbsége abban az esetben, ha víz nyomáskülönbségét mérjük

higany mérőfolyadékkal. Ebben az esetben a higany fölött lévő víz hidrosztatikai nyomását is figyelembe

kell venni.

- Nyomáspróbához használt műszerek, eszközök, szerszámok (hitelesítésük)

A gázelosztó vezetékek – mint veszélyes közeget szállító, nyomvonalas létesítmények – létesítésének, üze-

meltetésének szakterülete igen részletes jogi, műszaki előírásokkal szabályozott. Ezek a vezetékek ugyan az

összes gázvezetékeknek csak egy részét teszik ki, de mivel legnagyobb részük lakott területen (de épülete-

ken kívül) helyezkedik el, élet- és vagyonvédelmi szempontból ez indokolt is. Ma már történelem, hogy az e

csőrendszerekkel kapcsolatos műszaki tevékenységet egy tröszt (az OKGT) összefogta szakmailag, egysé-

gesítette a technológiáit, de a felügyeleti szerv – a Magyar Bányászati Hivatal – ma is részletes szabályozá-

sokban határozza meg a követelményeket.

A csőrendszerek létesítése elviekben két szakaszra tagolható: tervezési és létesítési szakaszra. A tervező

feladata mindazon igények, feltételek összegyűjtése, melyek alapján engedélyezési, megvalósítási részlete-

zéssel rögzíti azokat az elvárásokat, melyek a megvalósítandó létesítmény biztonságos, tartós üzemelését

biztosítják. A kivitelező feladata, hogy megvalósítsa mindazt, amit a tervező megfogalmazott, biztosítsa a

létesítés anyagi, személyi és jogi feltételeit. A ´80-as évekig még az volt a jellemző, hogy e vezetékek kivite-

lezői maguk a gázszolgáltató vállalatok voltak, és mindez állami finanszírozással történt. A gazdasági élet

változásai profiltisztítást eredményeztek (ez egyben a pénzügyi feltételek megteremtésében is változást ho-

zott), egyre több – kivitelezésre szakosodott – cég kezdett foglalkozni gázelosztó vezetékek létesítésével.

Ehhez párosult még több külső tényező is. Új csőanyag hódított teret, a polietilén, amelynek számtalan elő-

nyös tulajdonsága közé tartozott a termelékeny vezetéképítés, ez a pénzügyi lehetőségek bővülésével páro-

sulva a korábbi acélvezeték-építés fajlagos mennyiségét többszörösére növelte. Az első üzemszerű gázelosz-

tó vezeték 1973 közepén lett üzembe helyezve, de 5 év múlva a gázszolgáltatói hatáskörben megépült veze-

tékeknek már a 85%-a polietilénből létesült, ilyen rövid idő alatt történt meg a technológia váltása. Termé-

szetesen az új csőanyag nem minden cső-szakmai területen honosodott meg, viszont épp a gázipar – veszé-

lyessége miatt – preferálta ezt a korrózióálló, könnyen szerelhető– hegeszthető technológiai rendszert.

Látható, hogy különvált az építő és az üzemeltető, így a használatra átvételre kerülő vezetékkel szembeni

elvárások megkövetelésére is egyre nagyobb hangsúly került. Egy elemekből összeszerelt (hegesztett) cső-

rendszerrel szemben az egyik legfontosabb elvárás, hogy szivárgásmentesen szállítsa a vezetett közeget,

ellenállva annak nyomásának, vagyis megfelelően tömör és szilárd legyen. Éppen ezeknek a feltételeknek

való megfelelést vizsgálják a nyomáspróbák, melyek az építő/üzemeltető közti átadás–átvételi eljárás egyik

legfontosabb műszaki szakasza. Napjainkban már szabványban is rögzített az az irányelv, hogy az elvégzett

tevékenység, illetve az ahhoz felhasznált, alkalmazott anyagok, eszközök sorsa nyomon követhető legyen

dokumentált módon. Ezt összefoglalóan minőségbiztosítási rendszernek nevezzük, de mivel ennek gondola-

tisága nem más, mint a józanész követelménye, mindig is működött. Így magától értetődő volt, hogy a létesí-

tés e befejező, a megfelelő minőséget méréssel megállapító folyamata – a nyomáspróba – műszaki paramé-

terei regisztrálásra kerüljenek.

A cél tehát az volt, hogy egy jól meghatározható nyomás- és térfogattartományban rögzítésre kerüljenek a

megépített csőrendszer nyomásállóságát biztosító vizsgálat paraméterei. Természetes, hogy mint minden

műszaki tevékenységre, erre is hatott a folyamatos műszaki fejlődés. Eleinte a legfontosabb fizikai paramé-

tereket, mint a vizsgáló közeg (amely leginkább levegő volt) nyomását és hőmérsékletét lefutó szalagos re-

gisztrálókkal rögzítették. (Aki még emlékszik a jó öreg NDK gyártmányú műszerekre, regényt tudna írni

tapasztalatairól.) Az egyre korszerűbb, elérhető technikai megoldások felkínálták, hogy a mechanikus mű-

ködésű műszereket megbízhatóbb, egyszerűbben kezelhető, egyben pontosabb elektronikus berendezésekkel

cseréljük le. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy egy-egy ilyen vizsgáló műszercsoportot országosan

aránylag kisszámú vállalkozás igényel, így hiába volt meg a fejlődés iránti igény, mint minden sorozatgyár-

tásnál, a kis darabszám kielégítésére nehéz fejlesztőt, gyártót találni.

Az első ilyen célműszer kialakítása és kissorozatú gyártása éppen egy gázszolgáltató – a Délalföldi Gázszol-

gáltató Vállalat – műszaki fejlesztési tevékenységén keresztül valósult meg. Az első típusok, melyek közül

nem egy még ma is használatban van, a PTT nevet kapták, ami utalt a mérésre és regisztrálásra kerülő vizs-

gált fizikai mennyiségekre, nevezetesen a nyomáspróba-közeg nyomására, hőmérsékletére, továbbá a csőre

ható környezeti hőmérsékletre. E berendezésnek több változata került piacra, a felhasználók megelégedett-

ségével, hiszen az elektronikus adatrögzítés kiküszöbölte a korábban használt regisztrálók papír-tinta rémsé-

geit.

A műszaki fejlesztővel szemben – sok más szemponton kívül – elvárás, hogy az általa megvalósult berende-

zés ne csak az elvárt műszaki paramétereknek feleljen meg, hanem a felhasználó igényeit is kielégítse. Ez

általában a megbízhatóságot, a könnyű kezelhetőséget, a strapabírást jelenti. Az elektromos árammal műkö-

dő berendezéseknek még ma is az egyik leggyengébb pontja a tápfeszültség biztosítása – a szükséges telje-

sítményigény mellett. A régi, lefutószalagos regisztrálók óraműves kialakításuk miatt ilyen problémát nem

jelentettek. Az újabb, elektronikus regisztráló a hozzá kapcsolt akkumulátorral biztosította mind a működés-

hez, mind a helyszínen történő adatnyomtatáshoz a szükséges áramot. Ez nem csak a már említett műszerre

igaz, hanem a vele hasonló módon működő, eredetileg telepített kivitelre tervezett regisztrálókra is. A közel

táskarádió méretű műszerek akkumulátorral kiegészítve állványon kerültek elhelyezésre. Mivel a nyomás-

próba általában közterületen folyik, időtartama 24 órában volt meghatározva, így annak elhelyezéséről, va-

gyonvédelméről is gondoskodnia kellett használójának, ami nem kis problémákat okozott. Mivel a vizsgált

közeg nyomása flexibilis tömlőn keresztül kerül kapcsolatba a regisztrálóval, meglehetősen korlátozottak a

műszer és a vezeték közti távolságok, biztonságos elhe-lyezésére bizony nem mindig lehetett könnyen meg-

felelő helyet találni. Ezt a problémát az tudja igazán bizonyítani, akinek a nyomáspróba ideje közben a köz-

területre állított regisztrálóját éjszaka ellopták, pedig le volt lakatolva a műszerdoboz. Ennyi mindenre kell

tehát a fejlesztőnek gondolnia, ha a felhasználói igényeket ki akarja elégíteni.

Napjainkra sok változást éltünk meg. Ezeket a műszaki fejlődés tapasztalatait alkalmazó előírások módosu-

lása is tükrözi. 2005. október 11-én jelent meg a 80/2005. (X. 11.) GKM Rendelet, melynek melléklete a

Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata (GVBSZ). Ebben részletes és merőben új előírások jelentek

meg, többek között a gázelosztó vezetékek nyomáspróbájára. Mivel a változások igen lényegesek, nem hiá-

bavaló ezek rövid, kivonatos áttekintése (csak a műszaki, a kivitelezésre vonatkozó részei, kiegészítve né-

hány megjegyzéssel).

Még nem lett visszavonva az MSZ 11413/5:1981 Gáztömörség és vizsgálata. Gázelosztó vezetékek című

szabvány!

„VI. fejezet 1.3.3. Létesítményenként roncsolásmentes (röntgen- vagy ultrahang-) vizsgálattal kell ellenőriz-

ni a DN>160, az SDR 17,6 névleges méretű gázelosztó vezeték minden tompahegesztéssel készült varratát,

kivéve, ha a varrat a hegesztési paramétereket automatikusan rögzítő és a hegesztés megfelelőségéről bizo-

nyítványt kiadó géppel készült.

„2.1.4. A nyomáspróbát végrehajtó köteles gondoskodni arról, hogy a nyomáspróba időtartama alatt a gázel-

osztó vezeték biztonsági övezetén belül az oda beosztottakon kívül más személyek ne léphessenek be.”

A korábbi szabályozás szerint tárgyi közterületi gázelosztó vezeték nyomáspróbájának időtartama általában

24 óra volt, ez idő alatt a kívülállók távoltartása meglehetősen körülményes. Mint később látható, a vizsgálat

időtartama jelentősen csökkent, amivel ez a probléma feloldható.

„2.1.6. A nyomáspróba során használt mérőműszerek kalibráltak legyenek.”

A korábbi előírások hitelesített nyomás- és hőmérsékletregisztrálót követeltek meg. A megújult Mérésügyi

Törvény jelentősen lecsökkentette a kötelezően hitelesített mérőeszközök körét, így többek közt az ilyen

célra alkalmazott regisztrálók is átkerültek a kalibrált kategóriába. Mivel hitelesítést Magyarországon csak

az OMH végezhet, kalibrálást viszont akkreditálhat más cég is, a mérési feltételek könnyebben elérhetővé

váltak.

„2.1.7. …A nyomáspróba során a barometrikus nyomást is mérni kell.”

Egy előírt képességű és minőségű műszer üzemben tartása nem kis figyelmet (sőt költséget) követel tulajdo-

nosától, jelen esetben a kivitelezőtől. Ma már akár internetről is igénybe vehető az Országos Meteorológiai

Szolgálat, mely kellő pontosságú műszereivel az e pontban megkövetelt mérési adatokat egyszerűen tudja

szolgáltatni.

„2.2.1. A szilárdsági nyomáspróba értéke legalább: Pp=1,25× DP [bar], időtartama: Tp= 6 óra legyen.”

Látható, hogy a korszerű, nagy pontosságú műszerek lehetővé tették, hogy a vizsgált vezetéket feleslegesen

ne terheljük a tervezési nyomás 1,5-szeresével, 24 órán keresztül, csak azért, mert a korábbi műszerek az

esetleges hibát csak ilyen paraméterek mellett voltak képesek kimutatni.

A nyomáspróba időtartamának 24-ről 6 órára való csökkentése a már előbb felvetett problémára is ad meg-

oldást (l. vagyonvédelem).

Felhasznált irodalom:

1. EDD-MK-19-01-v01Gázelosztó-vezeték tervezése, kivitelezése, üzemeltetése Készítette: Nagy József, Üzemeltetés-

technológia Szakterület vezető

elérés:

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CC8QFjAB&url=http%3A%2F%2Fe-

iroda.eon-gaz-

deldunantul.com%2Fdownload.php%3Furl%3Ddownload%2FEDD_MK_19_01_v01.pdf&ei=oFHrUrGNF4zQsgaGi

4GYDw&usg=AFQjCNGBMduEPp7ZwLbOoFXdZbimJYKjvw&bvm=bv.60444564,d.Yms

2. GMBSZ- http://gmbsz.hu/?q=node/108

elérés: http://gmbsz.hu/sites/default/files/u18/gmbsz/GMBSZ_11-2013_ngm_rendelet.pdf

3. http://projects.aft.hist.no/files/5/2/HU-FUTOSZALAS_HEGESZTES_JEGYZET.pdf

4. http://vorsas.hu/files/dokumentumok/tokos_hegesztes.pdf

5. http://www.fgf.hu/storage/file/FGF_Polietilen_csovek_hegesztese.pdf

6. http://epgepjegyzet.hu/Abra_PDF/2.pdf

7. http://www.vizgep.bme.hu/letoltesek/targyak/BMEGEVGAM01/H8_nyomas.pdf

8. http://www.bgk.uni-obuda.hu/ggyt/targyak/seged/bagme16knk/2_ea.pdf