A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS A SZAKKÉPZÉSI PROGRAMOK

SZEREPE AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG ÉS A

FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN

3.5.1 központi program – zárókonferencia

dr. Szivi József, főosztályvezető-helyettesSzociális és Munkaügyi Minisztérium

A FELNŐTTKÉPZÉS FOGLALKOZTATÁSI FUNKCIÓJA

• Alapvető kérdés: a felnőttképzés a foglalkoztatás szolgálatában áll-e, elsődlegesen abban kell-e álljon?

• Önmagáért való tanulás öröme foglalkoztatási-jövedelmi szempontok

• Alacsony képzettség – alacsony tanulási hajlandóság

KÉPZETTÉG SZERINTI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, 2006

2,8

6,9

12,9

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

SZAKKÉPZETLEN SZAKKÉPZETT DIPLOMÁS

SZ

ÁZ

AL

ÉK

MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAG: 7,5%

1. ábra

KÉPZETTSÉG SZERINTI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, 2006

VÉGZETTSÉG, JÖVEDELEM - KÉPZÉS

• Minél magasabb valakinek a végzettsége, annál kevésbé válhat munkanélkülivé

• Tanul az, akinek

- alacsony a jövedelme, illetve magasabb a jövedelme és magasabb a végzettsége

• Nem tanul az, akinek alacsony a végzettsége és magas az életkora

AZ EU BIZOTTSÁG FELNŐTTOKTATÁSI CSELEKVÉSI

TERVE• A cselekvési terv (2007. szeptember) is a felnőttképzés

foglalkoztatási funkcióját hangsúlyozza• Kiemeli a következőket:

- A munkaerőhiány csökkentése az alulképzettek kompetenciáinak fejlesztése révén- Az iskolai lemorzsolódás negatív hatásainak csökkentése a felnőttkori második esély megadásával- A felnőttképzésben való részvétel növelése, különösen 34 éves kor után

Összefoglalva: a felnőttképzésnek és a szakképzésnek elsődlegesen a foglalkoztatást, a

foglalkoztathatóságot kell szolgálnia

AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL

ARÁNYAI

A képzésben résztvevő népesség aránya korcsoportok szerint, százalékban 25-34 35-44 45-54 55-64 25-64

EU-25

Mo. EU-25

Mo. EU-25

Mo. EU-25

Mo. EU-25

Mo.

2002 13,7 8,0 7,8 2,8 5,6 1,1 3,1 - 7,9 3,2 2003 15,4 12,2 9,3 6,3 7,1 3,2 3,9 1,0 9,2 6,0 2004 16,5 10,6 10,6 4,5 8,1 2,0 4,8 0,3 10,3 4,6 2005 17,4 9,9 11,3 4,0 8,6 1,6 5,3 0,3 11,0 4,2

AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL

• A Bizottság cselekvési terve megállapította: 2006-ban 9,6 %-ra csökkent a 25-64 éves korosztály részvételi aránya. Ez veszélyezteti a lisszaboni célkitűzések teljesítését (2010 – 12,5 %)

• A magyar részvételi arányok hullámzóak, de az idősebb rétegek részvételi arányai igen kedvezőtlenek

A FOGLALKOZTATÁS SZOLGÁLATÁBAN ÁLL-E A

FELNŐTTKÉPZÉS?Állítható, hogy igen, mert a gazdasági növekedés

ütemének csökkenése ellenére• a munkanélküliségi adat viszonylag kedvező

(még akkor is, ha az utóbbi fél évben növekedett; 2007-ben csekély mértékben /0,2 %-kal/, - de csökkent),

• a foglalkoztatottság nem romlottMindebben benne van a felnőttképzés hatása is –

különösen a munkahelyi képzések növekedése révén, - az összképet azonban árnyalni kell

A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK JELENTŐSÉGE

A felnőttképzés gazdasággal való kapcsolata legszorosabban a munkahelyi, illetve a munkahely által támogatott képzésekben nyilvánul meg, mert

• ez a képzési forma tud leginkább hozzájárulni a munkahely megtartásához,

• itt jelennek meg legközvetlenebbül a munkáltató igényei a munkavállalók elvárt kompetenciáival kapcsolatban

A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA I.

Hat év alatt• a képzéseket támogató vállalkozások aránya 12

%-kal 49 %-ra nőtt,• 4-szeresére nőtt a képzésben résztvevők

száma,• több mint 7-szeresére az e célra a szakképzési

hozzájárulási kötelezettség terhére felhasznált összeg (e lehetőség a „kisadók” összevonása után is meg fog maradni),

• majdnem 8-szorosára a támogatott képzések száma

Képzést támogató és nem támogató vállalkozások aránya

63%

51%

37%

49%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1999. 2005.

év

%

Képzést támogatóvállalkozások

Képzést nem támogatóvállalkozások

3. ábra

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

fő

2000

.

2001

.

2002

.

2003

.

2004

.

2005

.

2006

.

év

A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a saját munkavállalók képzésére fordítható hányada terhére szervezett képzésekben részt vevő munkavállalók számának alakulása

(2000-2006)

4. ábra

0

1 000 000

2 000 000

3 000 000

4 000 000

5 000 000

6 000 000

7 000 000

8 000 000

eFt

2000

.

2001

.

2002

.

2003

.

2004

.

2005

.

2006

. év

A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a saját munkavállalók képzésére fordítható hányada terhére elszámolt költségek alakulása

(2000-2006)

Elszámolt összes képzési költség

OKJ-s képzések elszámolt költsége

5. ábra

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

db

2000

.

2001

.

2002

.

2003

.

2004

.

2005

.

2006

.

év

A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a saját munkavállalók képzésére fordítható hányada terhére szervezett képzések számának alakulása

(2000-2006)

Összes képzés száma

OKJ-s képzések száma

6. ábra

A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA II.

A vállalkozások előnyben részesítik a nem tanfolyami (nem OKJ-s) formákat

• 2006-ra a szakképzési hozzájárulás terhére támogatott OKJ-s képzések száma visszaesett,

• a nem hagyományos képzéseket támogató vállalkozások aránya valamelyest gyorsabban nőtt, mint a tanfolyami képzéseket támogatóké.

A képzést támogató vállalkozások száma minden kategóriában nőtt, de

• a kisvállalkozások esetében csak 43 %-os,• a nagyvállalatoknál 92 %-os az arány.

Képzést támogató vállalkozások aránya a képzés típusa szerint

30

41

34

24

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1999. 2005.

év

%

Hagyományos szakmai képzések

Egyéb szakmai képzések

7. ábra

A NORMATÍV TÁMOGATÁS MEGSZŰNÉSE

• A támogatással a felnőttképzés extenzív növekedését akartuk ösztönözni

• Háttérbe szorultak a munkaerő-piaci és hatékonysági szempontok

• 2006-ban már csak fogyatékossággal élők számára, 2007-ben lényegében megszűnt

• Megszüntetésének oka: nem ösztönzött a megszerzett képzettség hasznosítására

• Helyette:- közmunka végzésének támogatása, ahhoz kapcsolódó képzés,- komplex program a fogyatékossággal élők képzettségi szintjének emelésére, foglalkoztatási rehabilitációjára és foglalkoztatására (pályázat 1 milliárd forint keretösszeggel)

A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI

• Az alacsony iskolai végzettségűek képzésbe vonásának arányát 3 év alatt alig sikerült növelni

• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a nem OKJ-s képzések vonatkozásában 20 %-ról 30 %-ra (!) emelkedett

• Az OKJ-s képzésben résztvevők több mint 50 %-a 2006-ban is a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők közül került ki

• Új módszerekre és eszközökre van szükség az alacsony végzettségű és idősebb rétegek képzésbe vonásához

Képzésben résztvevők képzettség szerinti megoszlása (2003., 2006.)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2003. OKJ-s képzés 2003. nem OKJ-sképzés

2006. OKJ-s képzés 2006. nem OKJ-sképzés

év

%

Befejezett 10 évfolyam

Gimnáziumi végzettség

Szakközépiskolai végzettség

Felsőoktatási intézménybenmegszerzett oklevél, diploma

10. ábra

A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS I.

• A kérdésnek nemcsak strukturális, hanem területi, időbeli és tartalmi dimenziói is vannak

• A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkanélkülisége bizonyítja, hogy az iskolarendszerű szakképzés szerkezete nem felel meg a gazdaság igényeinek

• Tud-e ezen a helyzeten változtatni a felnőttképzés, tudja-e oldani a feszültségeket?

Szakképesítések népszerűsége(létszámadatok tükrében)

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

10 000

11 000

12 000

13 000

képzés neve

fő

2000

2003

2006

13. ábra

Képzésben résztvevők létszáma a hiány-szakképesítésekben(2000., 2003., 2006.)

0

100

200

300

400

500

600

700

Hegesztő Kőműves Ács-állványozó Szerkezetlakatos Géplakatosképzés neve

fő

2000

2003

2006

14. ábra

A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS II.

• A 10 legnépszerűbb szakképesítés közül 6 mindhárom évben rajta volt a listán

• A változatlanság elgondolkodtató a gazdasági struktúraváltás szempontjából

• A hiányszakmákban alacsony a képzett létszám (a hegesztő esetében még ez is jelentősen csökkent)

• Levonható következtetés: a felnőttképzés a szükségesnél kisebb mértékben tudja korrigálni az iskolarendszerű szakképzés strukturális hiányosságait

A KÉPZÉSEK TARTALMÁRÓL

• Kritika a gyakorlati képzés hiányosságai miatt• Kritika a tananyagok tanulhatóságával

kapcsolatban• Az új OKJ szakmai és vizsgakövetelményei a

megszerzett tudás használhatóságára helyezik a hangsúlyt

• Az akkreditált intézményektől és különösen a regionális képző központoktól elvárható, hogy a visszajelzések alapján fejlesszék képzési programjaik tartalmát

MIBEN VÁLTOZTAT A 3.5.1?

• Megvalósította a szinergiát az új, a tudás használhatóságát előtérbe helyező OKJ-s szakmai és vizsgakövetelményekkel

• Sajátos programokat dolgozott ki a hátrányos helyzetűek számára, kiemelten kezelte a felzárkóztató képzési programok és tananyagok készítését

• A kidolgozott programok és tananyagok korszerűsége leginkább komplexitásukban ragadható meg

• A programok kísérleti kipróbálásával, a tanártovábbképzés megvalósításával a folyamatos fejlesztéshez is mintát adott

• Mindezek következtében növekszik-e a képzésben résztvevők száma, az alkalmazkodóképesség, a foglalkoztatottság (foglalkoztathatóság)?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!