Word 2007 kézikönyv Az Office 2007 részét képző szövegszerkesztő leírása

2

Tartalom 1. Bevezető .............................................................................................................................................. 6

2. Általános tudnivalók ............................................................................................................................ 6

3. A Word indítása, befejezése ................................................................................................................ 7

4. Alapvető kezelési feladatok ................................................................................................................. 7

4.1. Billentyűzetkezelési szabályok ..................................................................................................... 9

4.1.1. Alapvető tudnivalók, helyesírás ............................................................................................ 9

4.1.2. Kurzormozgatási funkciók ................................................................................................... 10

4.2. Javítási funkciók .......................................................................................................................... 11

4.2.1. A kurzor előtti karakter törlése ........................................................................................... 11

4.2.2. A kurzor által jelölt karakter törlése .................................................................................... 11

4.2.3. Váltás beszúrás és felülírás üzemmód között ..................................................................... 11

4.3. Bekezdések kezelése .................................................................................................................. 12

4.3.1. Bekezdések megtörése ........................................................................................................ 12

4.3.2. Bekezdések összevonása ..................................................................................................... 13

4.4. Üres sorok létrehozása, törlése .................................................................................................. 13

4.5. Oldaltörés beszúrása és törlése ................................................................................................. 13

4.6. Tevékenység visszaállítása, utolsó művelet ismétlése ............................................................... 13

5. Állományműveletek ........................................................................................................................... 14

5.1. Szöveg mentése .......................................................................................................................... 14

5.2. Módosított dokumentum mentése a régi megtartása mellett .................................................. 15

5.3. Dokumentum megnyitása .......................................................................................................... 16

5.4. Export, import ............................................................................................................................ 17

5.5. Új szöveg szerkesztésének megkezdése ..................................................................................... 17

6. Nyomtatás ......................................................................................................................................... 18

6.1. Nyomtatási kép megtekintése.................................................................................................... 20

7. Megjelenítési lehetőségek................................................................................................................. 20

7.1. Helyi és lebegő menük ............................................................................................................... 20

7.2. Billentyűparancsok ..................................................................................................................... 21

7.3. Nézetek ....................................................................................................................................... 21

7.4. Nagyítás ...................................................................................................................................... 22

7.5. Segédjelek kijelzése .................................................................................................................... 22

7.6. Felosztás ..................................................................................................................................... 22

7.7. Több dokumentum egyidejű kezelése........................................................................................ 23

3

8. Vágólap és blokkműveletek ............................................................................................................... 23

8.1. Szövegrész kijelölése .................................................................................................................. 23

8.2. Kijelölt szövegrész vágólapra helyezése ..................................................................................... 24

8.3. Kijelölt szövegrész vágólapra másolása ...................................................................................... 24

8.4. Vágólap tartalmának beillesztése kurzorpozícióra ..................................................................... 25

8.5. Szövegrész mozgatása ................................................................................................................ 25

8.6. Szövegrész másolása .................................................................................................................. 25

8.7. Adatok átvitele alkalmazások között .......................................................................................... 25

8.8. Vágókönyv .................................................................................................................................. 26

8.9. Formátum másolása ................................................................................................................... 27

9. Tabulátorok használata ..................................................................................................................... 27

10. Betűk jellemzőinek megváltoztatása ............................................................................................... 31

10.1. Betűtípusok módosítása ........................................................................................................... 32

10.2. A betű méretének módosítása ................................................................................................. 33

10.3. A betű helyzete és vonalvastagsága ......................................................................................... 33

10.4. Indexek ..................................................................................................................................... 34

10.5. Aláhúzások ................................................................................................................................ 34

10.6. Egyéb kiemelések ..................................................................................................................... 34

10.7. Betűjellemzők megváltoztatása a betűtípus panelen .............................................................. 35

10.8. Formázás törlése ...................................................................................................................... 36

10.9. Kis és nagybetű csere ............................................................................................................... 36

10.10. Betűszín, háttérszín ................................................................................................................ 36

11. Bekezdések jellemzőinek megváltoztatása ..................................................................................... 37

11.1. Bekezdések igazítása ................................................................................................................ 37

11.2. Behúzások és kezdősor jellemzők módosítása ......................................................................... 38

11.3. Sortávolságok és bekezdések közti térközök beállítása ........................................................... 39

11.4. A bekezdés panel funkciói ........................................................................................................ 40

11.5. Bekezdések speciális beállításai ............................................................................................... 41

11.6. Szegélyek és árnyékok .............................................................................................................. 42

11.7. Bekezdések számozása és pöttyözése...................................................................................... 45

11.8. Bekezdésjellemzők alkalmazásának problémái ........................................................................ 48

12. Dokumentumjellemzők megváltoztatása ........................................................................................ 48

12.1. Oldaljellemzők beállítása .......................................................................................................... 48

12.2. Lapszín, oldalszegélyek ............................................................................................................. 50

4

12.3. Egyszerű oldalszámozás ........................................................................................................... 51

12.4. Kezdő oldalszám beállítása ....................................................................................................... 51

12.5. Fejléc, lábléc szerkesztése, oldalszámozás ............................................................................... 52

12.6. Fedőlap készítés ....................................................................................................................... 54

12.7. Kísérő információk .................................................................................................................... 54

13. Keresési és helyettesítési funkciók .................................................................................................. 54

14. Stílusok és témák ............................................................................................................................. 57

14.1. Stílusok használata ................................................................................................................... 57

14.2. Témák használata ..................................................................................................................... 60

15. Nyelvi és szövegfunkciók ................................................................................................................. 60

15.1. Elválasztások kezelése .............................................................................................................. 60

15.2. A nyelv kiválasztása .................................................................................................................. 61

15.3. Helyesírási és nyelvi ellenőrzés ................................................................................................ 62

15.4. Helyesírási és nyelvhelyességi hiba kijelzés ............................................................................. 63

15.5. Automatikus hibajavítás ........................................................................................................... 63

15.6. Szinonima szótár....................................................................................................................... 64

15.7. Fordítás ..................................................................................................................................... 64

15.8. Gyorsszöveg, modulok ............................................................................................................. 65

15.9. Adatok sorba rendezése ........................................................................................................... 65

16. Dokumentumok tagolása ................................................................................................................ 65

16.1. Töréspontok beszúrása ............................................................................................................ 65

16.2. Hasábok .................................................................................................................................... 66

17. Hivatkozások .................................................................................................................................... 67

17.1. Címsorszámozás ....................................................................................................................... 67

17.2. Tartalomjegyzék készítés .......................................................................................................... 67

17.3. Tárgymutató készítés ............................................................................................................... 68

17.4. Lábjegyzetek, végjegyzetek ...................................................................................................... 69

17.5. Hivatkozások készítése ............................................................................................................. 69

18. Megjegyzések és korrektúra-használat ........................................................................................... 70

19. A dokumentumok védelme és az űrlapok ....................................................................................... 72

19.1. Dokumentumvédelem .............................................................................................................. 72

19.2. Űrlapok készítése...................................................................................................................... 72

20. Táblázatok készítése .................................................................................................................... 74

21. Képek, objektumok, szövegdobozok, grafikus elemek.................................................................... 78

5

21.1. Ábrák, alakzatok, diagramok beszúrása ................................................................................... 78

21.2. Képek kezelése ......................................................................................................................... 80

21.3. Alakzatok kezelése, rajzolás ..................................................................................................... 83

21.4. Szövegdobozok ......................................................................................................................... 85

21.5. WordArt .................................................................................................................................... 85

21.6. Egyenletszerkesztő ................................................................................................................... 86

21.7. Objektumok .............................................................................................................................. 87

21.8. Szimbólumok ............................................................................................................................ 87

22. Körlevél készítése ............................................................................................................................ 88

23. Sablonok használata ........................................................................................................................ 90

24. Weblapok készítése ......................................................................................................................... 91

24.1. Weblapok mentése .................................................................................................................. 91

24.2. Háttér ....................................................................................................................................... 91

24.3. Hivatkozások ............................................................................................................................. 92

24.4. Helyettesítő szöveg .................................................................................................................. 93

25. További lehetőségek........................................................................................................................ 93

25.1. Iniciálé készítése ....................................................................................................................... 93

25.2. Előkészítés ................................................................................................................................ 94

25.3 A vízjel ........................................................................................................................................ 94

25.4. Dátum beszúrása ...................................................................................................................... 95

25.5. Konvertálás ............................................................................................................................... 95

25.6. Fájlnevek rögzítése a megnyitott elemek listáján .................................................................... 95

25.7. Súgó .......................................................................................................................................... 95

26. Makrók ............................................................................................................................................ 95

27. A Word testreszabása ...................................................................................................................... 96

27.1. Beállítások ................................................................................................................................ 96

27.2. Eszköztár módosítása ............................................................................................................... 98

28. Néhány végső megjegyzés ............................................................................................................... 99

Kép és ábra jegyzék ............................................................................................................................. 101

Szószedet ............................................................................................................................................. 104

6

1. Bevezető E könyvecske segítségével megismerhetjük az Office 2007 szövegszerkesztő programjának, a Word

2007-nek kezelését. A közérthető nyelvezet miatt bátran ajánljuk akár kezdőknek is, de hasznos lehet

azok számára is, akik ECDL vagy egyéb vizsgára készülnek, vagy akik a program további lehetőségeivel

kívánnak megismerkedni.

A könyv fontos lehet azok számára is, akik egy korábbi verzióról váltanak 2007-re, mivel a program

kezelése jelentősen megváltozott. A könyvben nem tárgyaljuk az alapismereti részeket, feltételezzük,

hogy a Tisztelt Olvasó már tisztában van a Windows kezelésével, és az alapvető számítástechnikai

fogalmakkal. Ha ez mégsem így lenne, úgy ajánljuk az utolsó oldalon lévő könyvajánlóban szereplő,

illetve a kiadó weblapján lévő kezdő, illetve Windows-ról szóló könyveket.

2. Általános tudnivalók A számítógépes szövegszerkesztő programok alkalmazása rengeteg előnnyel és némi hátránnyal jár

az írógépes szöveg-előállítással szemben.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a számítógép minden területen jobb a hagyományos eszközöknél,

pedig ez messze nem igaz. Egy-egy űrlap egyedi kitöltésére, egy egyszerű gépelésre néha nem célsze-

rű számítógépet alkalmazni, mert az igazítások bonyolultak, kísérletezésre nincs lehetőségünk, és

nyomtatni sem tudunk minden méretű és fajtájú lapra.

Természetesen az esetek nagy többségében azonban messze kényelmesebb és célszerűbb a számító-

gépes szövegszerkesztők alkalmazása. Egy szövegszerkesztővel készített anyagot eltárolhatunk ké-

sőbbre, s ha utólag azt javítani kell, azt egy pillanat alatt elvégezhetjük a teljes anyag újragépelése

nélkül. Természetesen a folyamatos gépelésnél is egyszerűbbek a javítások, akár egy elütött betűről,

akár egy átszerkesztendő szövegrészről van is szó. A szövegszerkesztővel elkészített anyagunkat esz-

tétikus formára hozhatjuk, s azt tetszőleges példányban kinyomtathatjuk. A Word képes szavakat,

szótöredékeket keresni, s ha kell, azt automatikusan kicserélni. Képes automatikus elválasztást, he-

lyesírás-ellenőrzést, automatikus oldalszámozást végezni, eltérő betűtípusokat és kiemeléseket hasz-

nálni. De ami a legfontosabb, amit egyszer már számítógépre vittünk, azt még egyszer begépelni már

biztosan nem kell, ugyanis szövegszerkesztők a korábban begépelt dokumentumokból is képesek

átvenni szövegrészleteket.

A Word az egyik legelterjedtebben használt, igen sokoldalú, professzionális szövegszerkesztő prog-

ram. A program az alapvető szolgáltatásokon túlmenően támogatja a betűtípusok széleskörű haszná-

latát, az igazítási, sorkizárási lehetőségeket, az oldal-, sor-, és címszámozásokat, a stílusok kezelését,

a helyesírás ellenőrzést, az azonnali hibajavítást, a gyorsszöveg kezelést, a rendezéseket, táblázatok

szerkesztését, a többhasábos tördelést, a képek alkalmazását, a körlevélkészítést és még szinte min-

dent, amit egy szövegszerkesztőtől elvárhatunk.

A Word for Windows programnak több verziója is létezik (2.0, 6.0, 7.0, 97, 2000 és 2002-XP, 2003,

2007) Jelen anyagban csak a 2007-es verzióval foglalkozunk.

7

3. A Word indítása, befejezése A Word indítása többféle módon is történhet:

• Kiválaszthatjuk a Start menü Programok → Microsoft Office menüpontja alatt a Word alkalmazást

• Kattinthatunk duplán az asztalon lévő ikonján.

• Duplán kattintva egy .doc vagy .docx kiterjesztésű állományra is a Word indul el (illetve, ha hozzá-

rendeltük a programhoz más kiterjesztésre is, pl. .rtf).

1. ábra Az Office Word nyitó logója

A programból való kilépésre értelemszerűen az Office menü Kilépés a Wordből menüpontja

szolgál, de kattinthatunk a jobb felső sarokban lévő bezáró gombon is. Az aktuális dokumen-

tumot bezárni úgy, hogy a Wordből nem lépünk ki az Office menü Bezárás pontjával tudjuk.

4. Alapvető kezelési feladatok A program kezelése során elsősorban azokat az alapvető funkciókat célszerű ismerni, melyek a Win-

dows használatához szükségesek (kattintás, húzás, helyi menü használata, párbeszédablakok haszná-

lata, vágólap használat, gördítő sávok, stb.).

A program a többi Office 2007 programhoz hasonlóan szalagokat tartalmaz, így a különböző tevé-

kenységek kiválasztása úgy történik, hogy a képernyő felső sorában található megfelelő menüre (sza-

lagnévre) állva egyszer megnyomjuk az egér gombját, majd a megjelenő szalagról a kívánt ikonon

kattintunk. A gombok használatáról a program tájékoztatást is ad oly módon, hogy az egérkurzorral

gombra állva egy kis idő elteltével megjelenik a gomb funkciója.

8

2. ábra A Word 2007 program kezelő felülete

A szalagokon lévő gombok mérete, illetve csoportosítása követi az ablak méretét, így ha nagyobb

felbontásban, teljes képernyőn használjuk a Wordöt, nagyobb gombokkal és részletesebb kifejtéssel

találkozunk annál, mintha kisebb képfelbontással, vagy kisebb ablakmérettel dolgoznánk.

3. ábra Nagyfelbontású megjelenítés

4. ábra Kisfelbontású, szűkebb helyen történő megjelenítés

A szalagokon belül a funkciók csoportosítva vannak, s többnyire minden csoport jobb alsó sarkában

található egy jel, amire rákattintva megjeleníthető az adott csoporthoz tartozó párbeszédpanel.

Ez lényegében ugyanaz, mint amiket a korábbi verziókban a különböző menüpontok kiválasztásával

elérhettünk.)

A program számos szolgáltatása úgy működik, hogy az ikonra állva megmutatja annak leendő ered-

ményét, de azt csak a kattintással aktivizálja, így lehetőségünk van végignézni a lehetséges alternatí-

vákat és könnyebben tudunk dönteni anélkül, hogy bármilyen műveletet is végrehajtanánk. (Ez azon-

9

ban nem minden funkciónál van így, ráadásul semmi logika sincs abban, hogy melyikben működik, s

melyikben nem.)

További hasznos dolog a helyi menü, ami a jobb egérgombbal való kattintással érhető el (vagy

Shift+F10, vagy a billentyűzeten levő gomb). Itt mindig megtaláljuk az adott helyen elvégezhető leg-

fontosabb funkciókat, ezért érdemes gyakran használni. A Word 2007-es helyi menüi ráadásul jóval

több mindent tartalmaznak, mint a korábbi verziók menüi, mivel tartalomtól és pozíciótól függően a

fontosabb szolgáltatások helyi eszköztárát is megjelenítik.

A Word bizonytalan használata esetén élhetünk a súgó szolgáltatásaival, amely a többi Windowsos

programhoz hasonlóan itt is segít, ha valamit nem ismerünk. A helpet (súgót) az F1 billentyűvel, vagy

a jobb felső sarokban lévő gomb segítségével érhetjük el.

A képernyőn lévő szövegnek mindig csak azt a részét látjuk, amelyet éppen javítunk. így a további

részek nem vesztek el, csak egyszerűen a képernyő korlátozott mérete miatt nem látható. Természe-

tesen a további területekre mozdulva ezek is megtekinthetőek illetve módosíthatóak lesznek.

(Gördítősáv, PgUp, PgDn billentyűk.)

4.1. Billentyűzetkezelési szabályok

4.1.1. Alapvető tudnivalók, helyesírás

A szöveg bevitelének rengeteg olyan írott és íratlan szabálya van, amit nem szabad elfelejtenünk.

Sajnos e szabályok egy részét az írógépeken egyszerűen képtelenség volt betartani, így e rossz szoká-

sokat sokan a számítógépeken is alkalmazzák.

Mivel sajnos egyes írógépekről hiányoztak 0 és 1 számjegyek, sokan megszokták, hogy ezek helyett

valamilyen betűt gépelnek. Ez a számítógépek korában azonban mindenképpen elvetendő, hiszen ha

ezek feldolgozandó adatok, úgy a gép egyszerűen nem tud velük mit kezdeni. Mindezen túl esztéti-

kailag is kifogásolható, így fontos, hogy ne keverjük össze ezeket. Ne használjunk az 1-es szám helyett

I („nagy i”) vagy I („kis L”) betűt, illetve a nulla helyett O („nagy O”), de még inkább ne o („kis O”)

betűt. A 0 és O közti különbség igen szembetűnő, hiszen a „nagy O” jóval szélesebb, mint a 0 (nulla),

a „kis o” pedig ráadásul jóval alacsonyabb is. Mindezen túl, ha a később valamilyen automatikus javí-

tást szeretnénk a szövegben végezni, úgy e karaktereket a gép nem találja meg.

A szövegszerkesztés során rengeteg problémát okoz az írásjelek és szóközök helytelen használata.

Fontos szabály, hogy az írásjeleknek mindig az előtte álló szóhoz kell tapadniuk, tehát előtte tilos,

utána viszont kell szóközt gépelni. Ez alól kivételt képez a kezdő idézőjel és zárójel, melyek az utánuk

álló szóhoz tapadnak, így előttük kell szóközt hagyni. További kivétel a hosszú gondolatjel, amely

előtt és után is áll szóköz. Mindezek jelentősége nem csupán az esztétikában, hanem a sorváltás szó-

köznél történő megvalósításában is van, ugyanis a számítógép a sort csak elválasztási pozíción és

szóközkarakternél tudja megtörni. Ha tehát a szóközt a pont elé gépelnénk, úgy könnyen előfordul-

hatna, hogy a mondatzáró írásjel a következő sor elejére kerül.

Szintén említésre érdemes, hogy a gondolatjel nem azonos az elválasztó vagy mínuszjellel, mert

annál hosszabb. Gépelése a Ctrl gomb nyomva tartása mellett leütött numerikus billentyűzet me-

zőn lévő mínusszal történik.

10

Ugyanígy fontos, hogy zárójelek helyett soha ne gépeljünk perjeleket. Ez az írógépről maradt rossz

szokás sokat ronthat az esztétikán. A zárójelekkel kapcsolatban ne felejtsük el, hogy a nyitó zárójel

elé kell, mögé nem kell, a záró zárójel elé nem kell, mögé pedig kell szóközt tenni. A mondatzáró írás-

jelet általában zárójelen kívülre kell tenni, hiszen többnyire csak néhány szót teszünk zárójelbe (amit

általában kis betűvel kezdünk). Zárójelen belülre kell tenni az írásjelet azonban akkor, ha a zárójelben

önálló mondat áll (ekkor azt nagybetűvel kezdjük). Szintén rossz szokás az idézőjelek helyett használt

" jelek alkalmazása. A magyarban a kezdő idézőjel alul, a záró idézőjel felül helyezkedik el és azonos

formájú. Szintén hibás, ha egy helyes „ formájú kezdő idézőjeles szöveget " formájú idézőjellel zá-

runk. „Így helyes”.

További tudnivaló, hogy a címek nem önálló mondatok, így azok után nem kell pontot tennünk. A

felsorolásoknál, bajuszoknál a sorok végére vesszőt, a legutolsó felsorolási elem végére pedig pontot

szokás tenni. Természetesen a további esetekben a helyesírási szabályokat kell szem előtt tartani.

Igen fontos szabály, hogy minden esetben kerüljük a szóközök egymás mellé helyezését. Soha ne

tegyünk több szóközt egymás mellé!

Rossz szokás a sorkezdő beljebb kezdések, igazítások több szóközzel történő bevitele is. Használjunk

helyettük igazításokat, logikai margókat, tabulátorokat stb. A sorkezdő, és többszörös szóköz renge-

teg probléma forrása lehet egy későbbi változtatásnál.

4.1.2. Kurzormozgatási funkciók

A kurzorral a teljes képernyőn nem mozoghatunk tetszés szerint. Csak az érvényes, információt tar-

talmazó karakterekre léphetünk. Tetszőleges helyre szóközök vagy tabulátorok begépelésével he-

lyezhetünk szöveget, de vigyázzunk, mert ezeket a szóközöket az anyagban felejtve nem látható,

felesleges információkat készíthetünk, ami néha zavaró lehet.

A Word 2007-ben dupla kattintással lehetőségünk van tetszőleges helyre is kihelyezni a kurzort, ek-

kor a Word üres sorokat és tabulátort helyez a dokumentumba a kívánt helyre való írás eléréséhez.

A kurzort egy karakterpozícióval az adott irányba mutató kurzormozgató nyíl segítségével mozdíthat-

juk el. Amennyiben a sor első pozícióján tartózkodunk és megnyomjuk a balra mutató nyilat, úgy a

kurzor az előző sor utolsó pozíciójába ugrik. Ugyanígy a sor utolsó pozícióján tartózkodva a jobbra

mutató nyíl segítségével a következő sor első pozíciójára ugorhatunk (feltéve, hogy nem a szöveg

legvégén tartózkodunk).

• A kurzor sor elejére mozdítására a Home billentyű szolgál.

• A kurzort a sor végér e mozdítani az End billentyűvel tudjuk.

• A teljes szöveg legelső karakterére úgy tudjuk mozdítani a kurzort, hogy a Ctrl billentyű nyomva

tartása mellett megnyomjuk a Home billentyűt.

• A teljes szöveg legutolsó karakterére ugrani, a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett megnyomott

End billentyűvel lehet.

• A kurzort egy szóval jobbra mozdítani a Ctrl és jobbranyíl billentyűk egyidejű megnyomásával tud-

juk.

11

• A kurzort egy szóval balra mozdítani a Ctrl és balranyíl billentyűk egyidejű megnyomásával tudjuk.

• A képernyő legalsó sorába ugrani, illetve a képernyő alja alatti további szövegrészekre mozogni a

PgDn billentyűvel lehet.

• A képernyő legfelső sorába ugrani, illetve a képernyő teteje feletti további szövegrészekre mozogni

a PgUp billentyűvel lehet.

4.2. Javítási funkciók

4.2.1. A kurzor előtti karakter törlése

A kurzor előtti karaktert törölni az Enter feletti Backspace billentyűvel tudjuk. A sor elején állva a

felette levő sor utolsó karaktere (ami gyakran szóköz) törlődik, így a két szó egybeolvad. Bekezdés

elején megnyomott Backspace hatására, ha volt behúzás, akkor az csökken, ha nem úgy a bekezdés

az előtte lévő bekezdéssel egybeolvad (mert törli a bekezdések közötti Emter-t).

4.2.2. A kurzor által jelölt karakter törlése

A kurzor által jelölt (kurzor mögötti) karaktert törölni a Del billentyűvel tudjuk. Amennyiben a kurzor

a sor legutolsó karakterpozícióján áll, úgy a gomb megnyomásának hatására a következő sor első

karaktere törlődik, s ez lehet, hogy a sortörés pozíciójára is kihat. (Bekezdéshatár esetén – mivel a két

sort egymástól elválasztó Enter jelet töröltük le – a két bekezdés összeolvad.) Amennyiben a kurzor

egy üres soron áll, akkor a sor kitörlődik és a lejjebb lévő szövegrészek egy sorral feljebb csúsznak.

4.2.3. Váltás beszúrás és felülírás üzemmód között

A szövegszerkesztők általában két üzemmódban működhetnek. Felülírás üzemmód esetén a gép ka-

rakterbevitel esetén a kurzor mögötti karaktert átírja a begépelttel. Beszúrás üzemmód esetén a gép

a kurzor pozíciójára úgy szúrja be a begépelt karaktert, hogy az nem töröl ki a szövegből semmit,

hiszen a mögöttes betűk jobbra gördülnek. A két üzemmód közt a korábbi verziókban az Ins vagy

Insert billentyűvel válthattunk. 2007-nél azonban ez a funkció alapesetben nem működik, a Wordöt

csak beszúrás üzemmódban lehet használni. Ha mégis használni kívánjuk a váltást, úgy azt külön be

kell kapcsolni az Office menü Word beállításai/ Speciális panelen/ Felülírásos mód szabályozá-

sa... sor bekapcsolásával.

5. ábra A Word beállításai panel

12

Az aktuális állapotot azonban a 2007-es verzió már nem jelzi ki.

4.3. Bekezdések kezelése A Word a szövegszerkesztők többségéhez hasonlóan szintén bekezdés-orientált. Ez azt jelenti, hogy a

tevékenységek egy része teljes bekezdésre vonatkozó művelet. Bekezdés alatt azon tartalmilag és

formailag összefüggő szövegrészt értjük, amelyen belül teljesen mindegy az, hogy hová esik a sor

vége. A bekezdés végét követően minden esetben új sornak kell kezdődnie, tehát a következő bekez-

dés nem folytatódhat az előzővel azonos sorban. A bekezdések ennek megfelelően úgymond Entertől

Enterig tartanak, ami annyit jelent, hogy mind a bekezdés előtt, mind utána sorváltó Enter karakter-

nek kell állnia. A bekezdésen belül viszont nincs sorváltó Enter, csak a bekezdés legvégén, így a sorok

módosítása esetén folyamatosan változhatnak a sortörések pozíciója is.

A legelső használat során célszerű, ha gyakorlásképpen azt nézzük meg, hogy a gép mily módon töri

meg automatikusan a sorokat. Folyamatos gépelés esetén tapasztaljuk, hogy a sor végénél gépelés-

kor az utolsó szó átkerül a következő sorba. Több soros szöveg esetén, ha valamely sorból kitörlünk

szöveget, tapasztalhatjuk, hogy a mögötte lévő sorból fogja pótolni a gép a karaktereket. Igen gyakori

hiba, hogy folyamatos szöveg esetén is sokan a sorok végén megnyomják az Enter-t, hogy folytathas-

sák a gépelést a következő sorban. Ez a szintén írógépes hagyomány igen rossz szokás, hiszen a szá-

mítógép automatikusan vált sort, ha az adott sorba több karakter már nem fér. Ekkor a sor végén álló

szót is áthelyezi a következő sor elejére, így nem kell attól tartani, hogy a sor vége felé közeledve egy

hosszabb szó nem fog kiférni. Enter-t csak a bekezdés végén kell ütni. Akkor, amikor mindenképp

szükséges az új sor kezdése.

A tévesen beütött Enter karakterek hatására ugyanis az ilyen sorokat a gép nem tudja sorkizártan

szedni, hiszen minden sort a bekezdés utolsó sorának vél, ami köztudottan nem lehet sorkizárt.

Mindez egy későbbi javítás, áttördelés esetén is gondot okozhat, hiszen például egy betűméret növe-

lés hatására a sor hosszabbá válik. Ekkor a sor végén álló szó átkerül a következő sor elejére, de mivel

azt egy Enter is követte, rögtön utána ismét sorváltás következik. Természetesen további káros kö-

vetkezményeket is jócskán lehetne sorolni. Fontos azonban, hogy bekezdések közé viszont üssünk

Enter-t akkor is, ha ott véletlenül amúgy is sor vége lenne.

Sorkizárt szöveg esetén (ami annyit jelent, hogy a bal és jobb széle is egy vonalba esik) a bekezdés

utolsó sorára a sorkizárás nem vonatkozik, tehát annak csak a bal széle áll vonalba a többivel.

6. ábra A szerkesztéskor használható vonalzó a tabulátor jelekkel

A szöveget a gép oly módon igazítja, hogy a bekezdés bal széle a vonalzó bal oldali alsó háromszögé-

vel, jobb széle a jobboldali alsó háromszögével esik egy vonalba, ha sorkizárt szöveget szerkesztünk.

Amennyiben a bekezdés balra-, vagy jobbrazárt, úgy e háromszögeken kívülre nem enged írni a gép.

Természetesen középre igazított szöveg esetén a két háromszög közé illeszti a gép a szöveget. A fen-

tiek alól a bekezdés első sora kivételt képezhet, annak bal szélének pozícióját, illetve igazítási vonalát

a bal felső háromszög határozza meg.

4.3.1. Bekezdések megtörése

Sor megtörése esetén (azaz egy bekezdésből két bekezdés készítése esetén) álljunk a leendő törési

pontra (azaz a leendő új bekezdés első karakterére), majd nyomjuk meg az Enter billentyűt.

13

4.3.2. Bekezdések összevonása

Ha egyesíteni akarunk bekezdéseket, úgy álljunk annak a bekezdésnek a végén lévő sorzáró Enter-re,

amelyikhez akarjuk a mögött e lévőt húzni (ezt az End gombbal megtehetjük), majd nyomjuk meg a

Del billentyűt.

Ha egy új bekezdés első karaktere előtt állva megnyomjuk a Backspace billentyűt, úgy ha nem alkal-

maztunk behúzást, akkor az adott sor az előző sor végéhez fűződik.

E szolgáltatások igen fontosak, ismeretük hiányában nem leszünk képesek szöveget szerkeszteni!

4.4. Üres sorok létrehozása, törlése Üres sort csak bekezdések közé helyezhetünk. Amennyiben üres sort szeretnénk beszúrni, álljunk

arra a pozícióra, ahova az üres sort helyezni kívánjuk (tehát a leendő üres sor mögötti sorra), majd

nyomjuk meg az Enter gombot. (Amennyiben a szöveg folyamatos, tehát egy bekezdést alkot, úgy

először törjük meg a bekezdést.)

Ha üres sort szeretnénk törölni úgy, álljunk az üres sorra, majd nyomjuk meg a Del (vagy Backspace)

billentyűt.

4.5. Oldaltörés beszúrása és törlése Amennyiben egy bizonyos ponton minden esetben új oldalt szeretnénk kezdeni, úgy a Ctrl+Enter

billentyűk segítségével szúrjunk be egy szándékos oldaltörést.

A szándékos oldaltörés eltávolításához a lap utolsó karaktere mögött állva nyomjuk meg a Del billen-

tyűt, vagy a következő lap első karaktere előtt a Backspace billentyűt.

4.6. Tevékenység visszaállítása, utolsó művelet ismétlése Ha tévesen végeztünk el valamilyen tevékenységet, úgy lehetőségünk van az utoljára végzett művele-

tet visszavonni, azt semmissé tenni. Ehhez kattintani kell a szalagok felett található visszavonás

gombon, vagy meg kell nyomni a Ctrl+Z billentyűket.

A Word 2007 támogatja a többszintű visszavonás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy nem csak az utolsó,

hanem az az előtti műveleteket is visszavonhatjuk, ha ismételten kattintunk a visszavonás gombon.

Ha legördítjük a visszavonás gomb melletti kis nyíllal az utoljára végzett tevékenységek listáját, úgy

ott is kiválaszthatjuk, hogy meddig történjen meg a műveletek visszavonása.

Természetesen a visszavonás is „visszavonható” a visszaállítás funkció segítségével. Ezt a visz-

szaállítás gombra való kattintással tehetjük meg.1

Amennyiben egy tevékenységet (pl. formázást) más helyen is alkalmazni szeretnénk, úgy az ismétlés-

hez nyomjuk meg az ismét, F4 vagy a Ctrl+Y billentyűket.

1 A gomb csak akkor jelenik meg, ha előbb történt visszavonás!

14

5. Állományműveletek

5.1. Szöveg mentése

Szerkesztett állományt menteni a Mentés gombbal vagy az Office menü Mentés menü-

pontjával, vagy a Ctrl+S, F12 billentyűk leütésével tudunk. A mentést a gép a címkében látható állo-

mánynévvel végzi. Amennyiben először mentünk újonnan létrehozott állományt, úgy a gép megkér-

dezi, hogy milyen néven mentse el. Későbbi mentésekkor a párbeszédpanel már nem jelenik meg.

7. ábra A dokumentum mentés dialógus ablaka XP alatt (balra), és Windows 7 alatt (jobbra).

A mentéskor megjelenő panelen meg kell adnunk az állomány nevét. A név a szokásos állománynév-

vel kapcsolatos szabályoknak kell, hogy megfeleljen. (A .DOCX kiterjesztés megadás a nem szükséges,

azt a gép automatikusan generálja.)

A nevet kiválaszthatjuk a meglévő állományokat tartalmazó listáról is, de ez esetben egy régi szöveg

felülírása történhet meg. Az állománynév megadását követően értelemszerűen a Mentés gombon

kell kattintani.

A mentés panel eltéréseket mutathat Windows XP, Windows Vista, Windows 7 operációs rendszerek

esetén. Ez különösen akkor vehető észre, ha nem az alapértelmezett mappába kívánunk fájlt mente-

ni. XP alatt ekkor a jobboldali mezőben a Sajátgépre kell kattintani, majd az ablak főrészében kivá-

lasztani a kívánt meghajtót, majd mappát. Vista, vagy Windows 7 alatt a Mappák mezőt kell felgördí-

teni, ahol az intézőben megszokott módon kell kiválasztani a szükséges meghajtót és mappát.

Ha a Wordből úgy lépünk ki, hogy dokumentumunkat nem mentjük el, úgy kilépés előtt a gép bizton-

sági okból szintén rákérdez arra, hogy mentse-e az állományt. Ha azt szeretnénk, hogy a szövegünket

olyan felhasználók is olvasni tudják, akiknek csak a régebbi Word változatok vannak meg, úgy a men-

tési panelen az alsó sorban lévő fájltípusnál a Word 97-2003 verziójú dokumentum (*.doc) elemet

kell kiválasztani a legördíthető listáról. Ekkor a fájl .doc kiterjesztéssel kerül eltárolásra. A korábbi

verzió formátumában való mentés azonban bizonyos formázások és beállítások eltárolását nem teszi

lehetővé, így könnyen előfordulhat, hogy visszatöltve, a szövegünk nem lesz olyan, mint amilyenre mi

elkészítettük. Erre a Word mentéskor figyelmeztet is minket. Ekkor célszerű az Office menü

Előkészítés pontjának Kompatibilitás ellenőrzése funkcióját kiválasztani, és ellenőrizni a lehetősége-

ket.

15

Ha szükséges választhatunk eltérő fájlszerkezetet is, ha legördítjük a Fájltípus mellett i listát. A men-

tés helye az utoljára használt, vagy alapértelmezésben beállított könyvtár lesz. (Pl. Dokumentumok)

Ezt természetesen megváltoztathatjuk a panel felső sorában lévő elemekkel (hely kiválasztása, vissza-

lépés stb.), illetve az ablakban lévő könyvtárakra való dupla kattintással. A mentés értelemszerűen a

Mentés gombon való kattintással indítható.

Amennyibe n a szerkesztett állományt az eredeti nevétől eltérő néven, vagy más helyre szeretnénk

elmenteni, úgy az Office menü Mentés másként menüpontját kell választanunk. Ilyenkor a gép

minden esetben felajánlja a mentési párbeszéd panelt.

Előfordulhat, hogy az általunk szerkesztett állományt valamely más programmal szeretnénk a későb-

biekben használni. Ekkor a mentéskor megjelenő párbeszédablakon a név megadás a mellett az ablak

alsó részén megjelenő Fájltípus felirat alatt ki kell választanunk a megfelelő szövegszerkesztő prog-

ramot, amelybe a későbbiekben használni szeretnénk állományunkat.

5.2. Módosított dokumentum mentése a régi megtartása mellett Igen gyakran előfordul, hogy egy meglévő szövegünkhöz hasonló új dokumentumot kell készítenünk

úgy, hogy a régi is megmaradjon, de a régi segítségével újonnan előállított szövege t is lementhessük.

Ezen probléma megoldására az a legcélszerűbb módszer, ha a kiindulási dokumentum megnyitása és

esetleges változtatása után az Office menü Mentés másként menüpontját választjuk.

8. ábra Az Office Word 2007 Mentés másként parancsa és dialógus ablaka (jobbra fent XP alatt, lent középen Windows 7 alatt)

16

Az új állománynév megadásához a mentésnél leírtakhoz hasonló módon kell eljárni. A tevékenységet

követően a régi néven tárolt dokumentum a háttértárolón megmarad, de a módosított változat az új

néven fog tárolódni.

5.3. Dokumentum megnyitása Amennyiben nem új anyag szerkesztésébe kezdünk, úgy lehetőségünk van korábban mentett szöve-

get is betölteni az Office menü jobboldali listájában lévő állománynevekkel, vagy az Office menü

Megnyitás menüpontjával.

9. ábra A Word megnyitás menüje a már használt dokumentumokkal, és a dialógus ablak, amiben másik helyen levő dokumentumokat lehet elérni. XP operációs rendszer esetén. Illetve Windows 7 alatt a betekintő ablakkal.

A megnyitás panel eltéréseket mutathat Windows XP és Windows Vista, vagy a Windows 7 operációs

rendszer esetén. Ez különösen akkor vehető észre, ha nem az alapértelmezett mappából kívánunk

fájlt megnyitni. XP alatt ekkor a jobboldali mezőben a Sajátgépre kell kattintani, majd az ablak főré-

szében kiválasztani a kívánt meghajtót, majd mappát. Vista (és Windows 7) alatt a Mappák mezőt kell

felgördíteni, ahol az intézőben megszokott módon kell kiválasztani a szükséges meghajtót és mappát.

A megnyitás panelen a mentéshez hasonlóan a felső sorban vagy a panel bal szélén tudjuk kiválaszta-

ni azt a helyet, ahol a betölteni kívánt állomány található. Az állomány kiválasztása vagy a nevén való

dupla kattintással vagy a Fájlnév után a nevének begépelésével valósítható meg. A fájl megnyitása

során a Megnyitás gomb le is gördíthető, ekkor lehetőségünk van speciális módon megnyitni állo-

mányt, például csak olvasásra, vagy az eredeti megtartásával, egy másolat megnyitásával, stb.

17

Ha olyan dokumentumot nyitunk meg, amely korábbi verzióban készült, úgy bizonyos formázások és

beállítások nem lesznek menthetők. Ekkor célszerű az Office menü Előkészítés pontjának Kompatibili-

tás ellenőrzése funkcióját kiválasztani, és ellenőrizni a lehetőségeket. Ha csak mi használjuk a doku-

mentumot, akkor legjobb, ha a Mentés másként funkcióval .docx formátumban elmentjük.

5.4. Export, import Előfordulhat, hogy egy dokumentumba máshonnan kell adatot átvennünk, vagy esetleg fordítva, egy

dokumentum tartalmát más programban szeretnénk felhasználni. Ennek egyik - és egyben legegysze-

rűbb - módja a vágólap használata, de ha külön fájlban vannak, vagy fájlba helyezendők az adatok,

úgy az importálásra vagy exportálásra van szükség. Ez esetben importáláskor a megszokott megnyitá-

si módon járunk el, de a panel Fájltípus eleménél legördítve ki kell választanunk az importálandó szö-

veg típusát.

Egy már létező dokumentum más formátumban való mentése esetén az Office menü Mentés

másként menüpontját kell választanunk, majd a Fájltípus felirat melletti elemet legördítve ki kell vá-

lasztanunk az exportálandó állomány fajtáját.

A dokumentum Web site-on való közzétételre alkalmas formában történő mentése esetén a Weblap

(.html , .htm) formátumot kell választani.

5.5. Új szöveg szerkesztésének megkezdése

Ha új szöveg szerkesztésébe kezdünk, úgy válasszuk az Office menü Új menüpontját. A megnyí-

ló panelen alapesetben a Word egy üres lapot ajánl fel, de a baloldali listán választhatunk sablonka-

tegóriát, majd középen sablont. A panel jobb oldali részében, a kívánt sablon előnézeti képét tekint-

hetjük meg.

10. ábra Új dokumentum, sablonok panel

18

Ha letöltjük, vagy megnyitjuk a Létrehozás gombbal a kívánt sablont, úgy nem egy üres lap jelenik

meg, hanem egy adatokkal ugyan fel nem töltött (esetleg néhány mintaszöveget tartalmazó), de elő-

készített és formázott dokumentumot kapunk.

A Word a korábban szerkesztett anyagot ezzel nem felejti el, hiszen lehetőség van több állomány

egyidejű kezelése is.

Amennyiben több állományt használunk egyszerre (pl. többet nyitunk meg), úgy a megnyitott állo-

mányok közül az éppen szerkesztendőt kiválasztani a tálcán, vagy a Nézet szalag Ablakváltás gombjá-

val legördíthető listából való választással lehet.

A szövegszerkesztő programok által kezelt állományokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik cso-

portba a csak karakterekkel tartalmazó, vezérlőkódok nélküli sima ASCII kódú szöveges állományok

tartoznak, amelyek szerkesztésére egyszerűbb programok (Edit, Norton Editor, Jegyzettömb, stb.)

szolgálnak. E szövegek nem tartalmaznak semmiféle szövegformázási jellemzőt, viszont alkalmasak

forrásnyelvű anyagként, inicializációs vagy kötegelt feldolgozási állományként. Néha kiterjesztés nél-

küli fájlként is találkozhatunk vele, de gyakori a TXT kiterjesztés is. Többnyire ilyen állományok a

*.BAT, MNI , READ.ME állományok is.

A másik csoportba a formázott állományok tartoznak.

Itt a szövegben nem csak karakterek, hanem vezérlőkódok is megtalálhatók, ezért ezen állományokat

olvasni többnyire csak azzal a szövegszerkesztővel tudjuk, amelyben készültek. Ez alól kivételt csak

néhány olyan szövegszerkesztő képez, amely képes importálni más programok által készített szöve-

geket is. Ezen állományok közé sorolhatóak Word által használt .DOC kiterjesztésű fájlok is.

6. Nyomtatás Mivel a szövegszerkesztés végső és egyben legfontosabb fázisa a nyomtatás, így nem mindegy hogy

milyen készülékkel és milyen papírra végezzük.

A nyomtatás történhet önálló, vágott (általában A4 méretű) lapokra és leporellóra2 egyaránt, bár ha

szép és elegáns anyagot akarunk készíteni, leporellót lehetőleg ne használjunk. Ugyan a használt

nyomtatótípust általában pénztárcánk vastagsága határozza meg, vegyük figyelembe azt a tényt,

hogy a mátrixnyomtatók, bár többpéldányos nyomtatásra is képesek, mégis igen gyenge írásminősé-

get adnak, s Windows-os használat esetén igen lassúak. A lézernyomtatók alkalmazása drágább

ugyan, de gyors és igen szép (nyomdai minőségű) anyag előállítására alkalmasak. Színes anyag igénye

esetén legoptimálisabb döntés egy színes tintasugaras nyomtató beszerzése.

A teljes szöveget vagy a szöveg egy részét kinyomtatni az Office menü Nyomtatás menüpontjá-

val lehet. A menüpont aktivizálását követően meghatározhatjuk a példányszámot, illetve a nyomta-

tandó oldaltartományt is (Összes oldal, aktuális oldal, vagy általunk megadott számú oldalak).

2 Folytonos, szélén a továbbítás miatt lyukakkal ellátott, oldalanként perforált papírköteg.

19

11. ábra A nyomtatás dialógus ablaka.

A használni kívánt nyomtatót a Név: felirat melletti listából választhatjuk ki, ha nem felel meg az

alapértelmezésben beállított printer. Lehetőség van leválogatásra is, ekkor több példány nyomtatása

esetén először nem az első oldal nyomtatódik ki többször, majd folytatódik a többivel szintén több

példányban, hanem a teljes anyag végig kinyomtatódik, majd a nyomtatás a további példányoknál is

mindig újból, előröl kezdődik.

Amennyiben csak a páros vagy páratlan oldalakat akarjuk kinyomtatni, úgy ezt is megtehetjük, ha

kiválasztjuk ezt a Nyomtatás: felirat után. (Vigyázzunk azonban a meghatározásra, mert ez nem a

dokumentumban lévő oldalszámra, hanem az abban lévő elhelyezkedésre utal. Ha tehát a dokumen-

tumunk például a 24-es oldalszámmal kezdődik és a páros oldalak nyomtatását kérjük, úgy a 25, 27,

29, stb. számú oldalakat fogja a Word kinyomtatni!)

A nyomtatótípus melletti Tulajdonságok gomb segítségével az adott printer nyomtatási jellemzőit

(felbontás, papírforrás, minőség, stb.) állíthatjuk be.

Lehetőségünk van kicsinyítéssel több oldalt is kinyomtatni egy lapra, ha az ablak jobb alsó sarkában

lévő Nagyítás/kicsinyítés mezőben ezt beállítjuk.

A nyomtatás értelemszerűen az OK gombon való kattintással indítható.

A Word nagy hibája, hogy a nyomtató típusának megváltoztatása esetén megváltozhat a dokumen-

tum belső elrendezése is. Lehet, hogy ami eddig elfért egy sorban vagy oldalon az ezután nem fog,

illetve fordítva. Javasolt tehát már szerkesz-

téskor a végleges nyomtatótípus kiválasztása.

(Ekkor ne az OK, hanem a Bezárás gombon

kattintsunk.)

Az Office menü Nyomtatás sorának

Gyorsnyomtatás pontjával a teljes szöveget

nyomtathatjuk ki az alapértelmezett nyomta-

tóra.

12. ábra A nyomtatás és a nyomtatási kép elérése.

20

6.1. Nyomtatási kép megtekintése Amennyiben nyomtatás előtt meg szeretnénk nézni,

hogy miként fog papíron mutatni dokumentumunk,

úgy erre lehetőségünk van az Office menü

Nyomtatás soránál a Nyomtatási kép menüpont

kiválasztásával.

Nyomtatási képből visszatérni a Nyomtatási kép

bezárás a gombba tudunk.

7. Megjelenítési lehetőségek A Word 2007 képernyőjének nagy részén alapesetben a szerkesztési területet látjuk fent és baloldalt

a vonalzókkal szegélyezve. (Ha a vonalzókat nem látnánk, úgy kattintsunk a jobboldali függőleges

gördítősáv feletti jelre.) A Word ablakának jobb felső részében a Windows szabályainak megfe-

lelően a programablak méretét megváltoztató elemeket találjuk. Ez alatt helyezkedik el a menüsor,

majd alatta az aktuális menü szalagja.

Egyes funkciók bekapcsolásakor jobb oldalon látható egy munkaablak is, az alsó sorban pedig az in-

formációs sor foglal helyet.

A Word ablakának legalsó sorában egy olyan státuszsort találunk, amely megmutatja a dokumentum

legfontosabb jellemzőit. A státuszsor jobb szélén a megjelenítésre és nagyításra vonatkozóan találunk

lehetőségeket. (A munkaterület képernyő részletét lásd a 2. ábrán ITT!)

Az Office 2007 legnagyobb újdonsága a korábbi változathoz képest az, hogy nem menüpontokat és

eszköztárakat tartalmaz, hanem a menüpontokkal szalagokat hívhatunk elő, amelyekben ikonok for-

májában találjuk meg a kívánt funkciót. A megjelenő szalagok az éppen használt lehetőségtől függe-

nek és a menüpontokkal választhatók ki.

A program indulásakor a Kezdőlap szalag jelenik meg, amely az alapvető funkciókat tartalmazza.

14. ábra A Kezdőlap szalag.

7.1. Helyi és lebegő menük Egyes szövegformázások esetén a kijelölés után halványan megjelenik egy lebegő eszköztár, amely

segítségével szintén elvégezhetjük a legfontosabb formázásokat. (Bár ha ez a szalagra esik, úgy a sza-

lag parancsai érvényesülnek.) További hasznos lehetőség a jobb egérgombbal előhívható helyi menük

13. ábra A nyomtatási előnézet.

21

használata, amely tartalma mindig az adott helyen elvégezhető lehetőségektől függ, így nagy valószí-

nűséggel megtaláljuk rajta a nekünk szükséges tevékenység ikonját is.

15. ábra A jobb egérgomb hatására felugró helyi menü a legfontosabb parancsokkal.

7.2. Billentyűparancsok A Wordben a billentyűk használatával minden művelet elvégezhető egér nélkül is. Ha az Alt gombot

lenyomjuk, úgy a szalagokon megjelennek azok a betűk, amelyeket le kell ütni ahhoz, hogy az adott

funkciót érvényesítsük, vagy az adott szalagra álljunk.

16. ábra ALT gomb hatására elérhető menürészek, és miután egy „E”-t nyomtunk, átvált a „Beszúrás” szalagra

A billentyűparancsokról bővebben ITT található leírás az Office honlapján!

7.3. Nézetek A Word a szövegek szerkesztésénél többféle megjelenítést biztosít. 2007-es verziónál a Nyomtatási

elrendezés, az olvasás teljes képernyőn, a Webes elrendezés, a Vázlat és a piszkozat nézet választha-

tó.

17. ábra A nézetek kiválasztása a jobb alsó ikonokon, vagy a szalagon.

22

Ha megfelelő gépünk van úgy ezek közül legcélszerűbb a nyomtatott formát választani a Nézet szalag

Nyomtatási elrendezés ikonjának kiválasztásával, mert ekkor azt látjuk a képernyőn is, ami majd papí-

ron megjelenik.

A vázlat, vagy a piszkozat megjelenítés lassabb gépeken való szerkesztéshez ajánlható. A Webes el-

rendezést értelemszerűen weblapok készítésénél érdemes csak alkalmazni.

7.4. Nagyítás Azt, hogy a képernyőn a szövegből mennyit és milyen részletességgel lássunk, a nagyítás jobb alsó

sarokban lévő csúszkájával, vagy a Nézet szalag, nagyító ikonjával előhívható paneljén állíthatjuk be.

Célszerű a nagyítás mértékét „oldalszélesség" értékűre választani, mert ekkor pont annyi t látunk a

dokumentumunkból, ami egy oldalra vízszintesen elfér.

18. ábra A nagyító csúszka jobbra lent, illetve a Nézet szalag Nagyító eszköze.

A megjelenítési mód és a nagyítás mértékének megváltoztatására a Nézet szalag számos további

lehetőséget is kínál.

7.5. Segédjelek kijelzése Sok esetben segít, ha látjuk, hogy hol van a szövegben enter, szóköz, feltételes elválasztás, tabulátor,

vagy hasonló speciálisan kezelendő karakter. Ilyenkor bekapcsolhatjuk ezek megjelentetését a Kezdő-

lap szalag Bekezdés mezőjében lévő gombon való kattintással. Természetesen az így megjelenő

segédjelek nyomtatásban nem fognak látszani, s ha zavaróak, ugyanezen gombon való ismételt kat-

tintással ki is kapcsolhatjuk őket.

7.6. Felosztás A Word lehetőséget biztosít arra, hogy egy dokumentumnak egyszerre két egymástól távolabb eső

részét is lássuk. Ehhez a Nézet szalag Felosztás gombját kell választani, majd a kívánt felosztási helyen

kattintani. Hatására az ablak két részre oszlik, ahol mindkét ablakrészben ugyannak a dokumentum-

nak más-más (vagy éppen azonos) része helyezkedik el.

Másik lehetőség a felosztásra, ha a jobboldali függőleges gördítő sáv, és a vonalzó bekapcsolására

szolgáló gomb feletti piciny vízszintes vonalat függőlegesen lehúzzuk.

23

19. ábra A szerkesztő mező felosztó eszköz az oldalsáv felett.

A felosztási vonal a későbbiekben egyszerű húzással megváltoztatható.

A felosztás megszüntetéséhez a Nézet szalag Felosztás megszüntetése ikonját kel l választani. (Vagy

az előbb említett kis csúszkát felvinni a szerkesztő felület fölé. A szerk.)

7.7. Több dokumentum egyidejű kezelése A Word lehetőséget biztosít arra, hogy egyszerre ne csak egy, hanem több állományt is szerkeszthes-

sünk. Ha egy nyitott állomány mellett egy másikat is megnyitunk, úgy az előző nem záródik be, csu-

pán háttérbe kerül.

A megnyitott állományok közt váltani a Nézet szalag Ablakváltás ikonjának soraival tudunk. Amennyi-

ben egyszerre szeretnénk látni több megnyitott dokumentumot, úgy a Nézet szalag Mozaik ikonját

kell választani. Az így létrehozott dokumentumablakokat a későbbiekben a szokásos ablakkezelő mű-

veletekkel lehet áthelyezni, méretezni, stb.

8. Vágólap és blokkműveletek A blokkműveletek segítségével lehetőségünk van összefüggő szövegrészek gyors törlésére, mozgatá-

sára és másolására. Blokkművelet esetén először a blokk kijelölése szükséges, majd a másoláshoz,

mozgatáshoz, a már kijelölt blokkokat tudjuk felhasználni a Windows-ból már ismert vágólap segítsé-

gével.

A vágólap egy olyan átmeneti tároló, amelyre tetszőleges szövegrészeket (vagy képet, hangfájlt, stb.)

helyezhetünk, s e szövegrészek mindaddig vágólapon maradnak, amíg oda mást nem teszünk.

8.1. Szövegrész kijelölése Szövegrész blokként való kijelöléséhez először menjünk a kijelölendő szövegrész elejére vagy végére.

Most a Shift billentyű folyamatos nyomva tartása mellett mozdítsuk el a kurzort a kijelölendő terület

másik végére a kurzormozgató nyilak segítségével. Az elmozdítással párhuzamosan a gép inverz fé-

nyűvé teszi a kijelölt szövegrészt.

Egérrel történő kijelölés esetén menjünk az egérkurzorral a szövegrész egyik végéhez, nyomjuk meg

az egér bal gombját, majd annak felengedése nélkül mozdítsuk el az egeret a kijelölendő szövegrész

másik végéhez, s ott engedjük el az egér gombját. A köztes területet a gép inverzzé alakítja.

Szó kijelölése esetén a kívánt szón duplán kell kattintani.

Mondat kijelölése esetén a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk a mondaton.

Kijelölésre használhatjuk a szöveg bal széle melletti vékony területet (kiválasztó sáv) is. Ha egy sor

mellett (bal oldalt, ahol már nyíllá változik az egérkurzor) kattintunk, úgy a sor kijelölésre kerül.

24

Sor melletti dupla kattintással vagy szövegen belüli tripla kattintással a bekezdés kerül kijelölésre,

míg a sor melletti részen, gombjának nyomva tartásával függőlegesen elmozdítva az egeret, több sort

is kijelölhetünk.

A kiválasztó sávban a tripla kattintás, vagy a Ctrl billentyű nyomva tartása melletti kattintás a teljes

dokumentum kijelölését eredményezi.

További lehetőség a nem összefüggő szöveg kijelölése. Bár a Word erre lehetőséget biztosít, mégis

bánjunk vele óvatosan, mert a beillesztéseknél (pl. helyhiány miatt) problémáink adódhatnak. Tetsző-

leges terület kijelöléséhez menjünk az egérkurzorral a szövegrész egyik végéhez, nyomjuk le az Alt

billentyűt majd az egér bal gombját, majd annak felengedése nélkül mozdítsuk el az egeret a kijelö-

lendő szövegrész másik végéhez, s ott engedjük el az egér gombját, végül az Alt billentyűt.

A kijelölés megszüntetéséhez elegendő a kurzort elmozdítani, vagy az egérrel kattintani.

Ha kijelöltünk szövegrészt, s gépelésbe kezdünk, úgy a program a begépelt szövegre cseréli a kijelölt

szövegrészt.

Igen fontos, hogy a kijelölési módszereket megismerjük, mert a későbbiekben erre egyéb funkciók

használata során is szükségünk lesz (pl. betű-jellemzők megváltoztatása, stb.)

8.2. Kijelölt szövegrész vágólapra helyezése Az előző módon kijelölt szövegrészt vágólapra helyezhetjük a Shift+Del (CTRL+X) billentyűk megnyo-

másával, vagy a Kezdőlap szalag kivágás gombján való kattintással.

20. ábra A Kivágás menüpont.

A vágólapra helyezés folytán a szövegünkből a kijelölt szövegrész eltűnik.

8.3. Kijelölt szövegrész vágólapra másolása A kijelölt szövegrészt vágólapra másolhatjuk a Ctrl+C (vagy Ctrl+Ins) billentyűk megnyomásával, vagy

a Kezdőlap szalag másolás ikonjával. A vágólapra másolás folytán a szövegünkből nem

fog eltűnni a kijelölt szövegrész.

25

8.4. Vágólap tartalmának beillesztése kurzorpozícióra Amennyiben helyeztünk korábban vágólapra szövegrészt, úgy azt a kurzor pozíciójára másolhatjuk a

Kezdőlap szalag beillesztés gombján való kattintással, vagy a Shift+Ins (esetleg Ctrl-V) billentyűk

megnyomásával.

21. ábra A Beillesztés menüpont.

A vágólap tartalma beillesztés után is meg marad, így azt a későbbiekben tetszőleges mennyiségben

felhasználhatjuk. A vágólapra más programban is helyezhetünk szövegrészt, így lehetőségünk van a

programok közti szövegátemelésre is. Amennyiben a vágólapra más program segítségével ábrát, ké-

pet, stb. helyezünk, úgy természetesen azt is beszúrhatjuk szövegünkbe.

8.5. Szövegrész mozgatása Tetszőleges szövegrészt eredeti helyéről új helyre mozgatni legegyszerűbben úgy tudunk, hogy a

kijelölt szövegrészt húzzuk.

E mellett módszer az is, hogy kijelöljük azt, majd vágólapra helyezzük. Ezt követően a szöveg kurzor-

ral az új helyre megyünk, majd beillesztjük a vágólap tartalmát.

8.6. Szövegrész másolása Adott szövegrészt új helyre másolni úgy tudunk, hogy kijelöljük azt, vágólapra másoljuk, majd a szö-

vegkurzorral az új helyre megyünk, s végül beillesztjük a vágólap tartalmát.

Másolásra használható a Ctrl billentyű nyomva tartása melletti egérrel történő húzás is.

8.7. Adatok átvitele alkalmazások között Gyakran szükség van arra, hogy valamilyen szöveget, képet, vagy egyéb adatot átvigyünk egyik prog-

ramból a másikba. Ezt a feladatot többféle módon is meg lehet oldani.

Egyes esetekben lehetőség van teljes dokumentum más programból való megnyitására, illetve im-

portálására. Például Excel táblázatot felhasználhatjuk Access-ben, vagy táblázattá konvertálva Word-

ben is. Ez azonban csak teljes dokumentum esetén használható és számos jellemző elvesztésével jár.

26

A másik, és egyben leggyakoribb módszer az adatátvitelre a vágólap használata. Vágólap segítségével

bármely programból lényegében bármely programba tudunk átvinni. Az átviendő adat természetesen

nem csak egy szövegrész lehet, hanem táblázat, kép, diagram, vagy bármi más is.

A vágólapot olyankor célszerű használni, ha megnyitott programok között kijelölhető mennyiségű

adatot kívánunk átvinni.

A vágólap segítségével történő adatátvitel módja a következő:

• Jelöljük ki az átvinni szánt szövegrészt, képet, vagy bármilyen más objektumot.

• Vágjuk, vagy másoljuk a vágólapra a kijelölt részt. (Shift+Del, CTRL+C, Kezdőlap szalag menü

Kivágás és Másolás ikonjai, stb.)

• Váltsunk át arra a Programra, és menjünk a dokumentum azon helyére, ahova be kívánjuk szúrni a

kijelölt részt.

• Szúrjuk be a vágólap tartalmát (Shift+Ins, Ctrl+V, Szerkesztés menü Beillesztés menüpontja, Stb.)

További módszer az adatátvitelre a különböző objektumok beágyazása, fájlból való beillesztése és

az OLE objektumok használata is.

8.8. Vágókönyv Az Office újabb változatai a vágólapot vágókönyvvé egészítették ki, így ide több objektum is elhelyez-

hető. Kivágáskor a vágókönyvbe úgy helyeződik az objektum, hogy az előzőleg ott lévő is megmarad.

A vágókönyv tartalma a Kezdőlap szalag Vágólap mezőjének jobb alsó sarkában lévő gombra

kattintva jeleníthető meg.

22. ábra Vágókönyv tartalma szöveggel és képpel.

27

Amennyiben a vágókönyv valamely objektumára kattintunk, úgy az bemásolódik a dokumentumunk

kurzor által jelölt helyére. További lehetőség a beillesztésre, ha a rámutatás után a legördítő elemre,

majd a Beillesztés feliratra kattintunk.

Vágókönyvből objektumot törölni úgy tudunk, hogy a rámutatás után a legördítő elemre, majd a Tör-

lés feliratra kattintunk. Természetesen a hagyományos módszerekkel és billentyűparancsokkal

ugyanúgy dolgozhatunk, de ekkor mindig csak az utolsó kivágást használhatjuk.

(A vágókönyv tipikusan az Office része, azaz azt csak a Word-Excel-Access-Powerpoint programokon

belül használhatjuk. Ha nincs elindítva Office program, akkor a Windows csak a „normál” egy elemes

vágólapot biztosítja! A szerk.)

8.9. Formátum másolása Amennyiben nem szöveget, ha nem a szövegre jellemző formázást (betűtípus, méret, stb.) szeret-

nénk másutt is alkalmazni, úgy használhatjuk a formátummásolás funkciót. Ehhez a következőket kell

tennünk:

• Kattintással, vagy egyéb módon vigyük a szövegkurzort arra a szövegre, amely formátumát máshol

is alkalmazni szeretnénk. (Forrás formátum kijelölése.)

• Kattintsunk a gombon (a kurzor mellett most egy kis ecset is megjelenik).

(Funkció kiválasztása.)

• Végül jelöljük ki azt a szövegrészt, (vagy kattintsunk azon a szón) amelyet az előbb kiválasztottal

azonossá kívánunk alakítani. (A funkció alkalmazása a cél területen.)

9. Tabulátorok használata A Word tabulátorainak használata első látásra bonyolultabbnak tűnhetnek, mégis bizonyos esetek-

ben nem lehet elkerülni használatukat. Igen rossz gyakorlat az, amikor egy dokumentumon belül úgy

igazítunk egymás alá szövegeket, hogy eléjük addig ütünk be szóközöket, amíg a szöveg a kívánt hely-

re nem kerül. Ilyet szövegszerkesztő programokban soha ne tegyünk! A tabulátorok használatával

nem csak egyszerűbben helyezhetünk szövegeket egymás alá, hanem egy esetleges változás sem lesz

hatással a mögöttes szövegekre. A tabulátorok használatának további előnye a sor egyes részeinek

eltérő igazítási lehetősége is.

Nézzünk egy példát. Az alábbi szöveg megszerkesztését tabulátorok

használata nélkül meg sem tudnánk oldani. A példában azt szeretnénk,

hogy a sor ugyan a névvel egyvonalban kezdődik, de a városok és a

jegyek is egymás alatt legyenek, függetlenül az elöltük álló szöveg

hosszától.

(Figyelem, ez kép formátum!)

28

Ezt megoldani tabulátorokkal nagyon egyszerűen lehet. Nincs más dol-

gunk, mint:

• A gépelést elkezdve a Név után nyomni egy Tab billentyűt, (amely

hatására bekapcsolt segédjelek esetén a szövegbe egy is kerül).

• A város begépelése után ismét nyomjunk Tab-ot,

• Majd gépeljük be a jegyet.

• Ez után üssünk Shift+Entert és kezdjük a következő sort.

(Shift+Enter esetén nem kezdünk új bekezdést, azaz a formázások nem

változnak meg! Pl.: sorköz távolság. A szerk.)

• Most meg kell határoznunk, hogy hol legyenek a tabulátorpozíciók

(azaz hol kezdődjenek az oszlopok).

Ehhez kattintsunk a vonalzón a kívánt pontoknál (pl. kattintsunk a 4

és a 7 cm-nél).

• Az Enter után elkezdett új sorba begépelt adatok esetén a Tab bil-

lentyűt megnyomva a kurzorunk már a kívánt tabulátorpozícióra ugrik,

így máris egymás alá gépelhetjük a kívánt szövegeket. Ha nem jól vá-

lasztottuk meg a tabulátorhelyeket utólag is megváltoztathatjuk a

tabulátorpozíciót.

Immár gépelve:

Név Város Jegy Kor Megjegyzés

Gipsz Jakab Budapest 5 32 kemény

Tóth Töhötöm Pécs 3 6,5 illatos

Víz Elek Debrecen 4 112 idős

Ha nem állítunk be tabulátorpozíciót, úgy a Word az alapértelmezett tabulátorokat használja. Ezt a

vonalzó alatti szürke vonalkákkal jelzi, általában 1,25 cm-enként. Ezek a pozíciók azonban általában

szűkek, így inkább használjunk egyéni pozíciókat és soha se több tabulátornyomással oldjuk meg a

feladatot.

Az általunk kihelyezett tabulátorpozíciók helyét utólag is megváltoztathatjuk, de ne felejtsük el azt,

hogy a Word programban a tabulátorpozíciók bekezdésre vonatkozó jellemzők. Így ha több önálló

bekezdést alkotó sorból áll a táblázatunk (tehát ha Enterrel, és nem Shift+Enterrel választottuk el)

úgy a tabulátorpozíciók megváltoztatása előtt először ki kell jelölni a „táblázat” mindazon részét,

melynek tabulátorpozícióit meg kívánjuk változtatni. A módosításhoz a vonalzón lévő kis „L”

jeleket kell odébb húzni (azaz ráállni az egérrel s az egér gombjának nyomva tartásával vízszintesen

elmozdítani).

29

23. ábra A vonalzó tabulátor jelekkel.

A felesleges tabulátorpozíciót törölni a „L” jel vonalzóból lefelé való kihúzásával lehet.

A Word támogatja a tabulátorok igazítását is, így ilyenkor a tabulátorpozícióhoz nemcsak balról, ha-

nem jobbról is illeszkedhet szöveg, sőt a tabulátorpozíció jelölheti a szöveg közepének vagy tizedes-

pontjának helyét is.

A 23. ábrán a cím balra, a nem középre, a kor tizedesre, a megjegyzés jobbra igazított tabulátor. A

különböző típusú tabulátorokat más-más szimbólum is jelöli a vonalzón. A tabulátor típusát, annak

kirakása előtt a vonalzó bal szélén lévő jelen ( Balra, Középre, Jobbra, Decimális

jegy, Függőleges jel, A bekezdés első sorának behúzása, Függő behúzás a bekezdés bal

szélére) való kattintással tudjuk megváltoztatni. A gép mindig az itt látható igazítású tabulátort helye-

zi ki. (A váltás sorban történik, a tabulátortípusok után bekezdésjellemzők beállítására van lehető-

ség.) (Ha az egér kurzort kis ideig a jel felett hagyjuk, egy kis felirat jelzi a tabulátor jel pillanatnyi álla-

potát. A szerk.)

A tabulátorokat igen sok olyan esetben is használhatjuk, ahol a kényelmesebb belső igazítások miatt

használatukkal könnyebben kivitelezhetjük a feladatot.

Például egy aláírást elkészíthetünk igazítá-

sokkal, de tabulátorokkal is. Tabulátorok

esetén a lap kétharmadának környékére he-

lyezzünk egy középre igazított tabulátorpo-

zíciót, majd az aláírás sorokat kezdjük ta-

bulátorral.

Dupla aláírás esetén helyezzünk két

középre zárt tabulátort az oldal egy-

negyede és háromnegyede környékére,

majd kezdjük az aláírás sorokat tabu-

látorral, s a két aláírás közé is üssünk tabulátort.

Vigyázat! A szöveget tartalmazó sor elejére utólag ütött tabulátor a behúzás mértékét módosítja!

A pozíciók és egyéb tabulátorjellemzők természetesen beállíthatók panelről is, bár ez a funkció igen-

csak el van rejtve.

Eléréséhez kattintsunk a Kezdőlap szalag Bekezdés mezőjének jobb alsó sarkában lévő jelre,

majd a megjelenő panelen a Tabulátorok gombra. (Másik lehetőség a tabulátorpozíción való dupla

kattintás.)

30

24. ábra A Bekezdés dialógus, és a Tabulátorok beállítása.

Panelról való tabulátorállítás esetén lehetőségünk van kitöltést is adni egy pozícióra igazításnak. Ez jól

használható például a kipontozásokhoz. (Ezt használjuk például a tartalomjegyzék készítésnél is, ahol

a jobb margó pozícióján helyezünk el egy jobbra igazított kipontozott tabulátort.)

A panelen történő tabulátorbeállításhoz gépeljük be a pozíció értékét, válasszuk ki az igazítást és

kitöltést, majd kattintsunk a Felvétel gombon.

Ha meglévő pozíciót akarunk törölni, úgy kattintsunk a listán a törlendő pozícióértéken, majd a Törlés

gombon. Az Összes törlése gomb az összes tabulátorpozíciót eltávolítja.

Ha módosítani szeretnénk egy pozíció jellemzőin, úgy kattintsunk a listán a kívánt pozícióértéken,

majd a megfelelő igazításon vagy kitöltésen.

Fontos tudni, hogy amennyiben magunk állítunk be tabulátorpozíciót, úgy a pozíció előtti automati-

kus pozíciók törlődnek.

Gyakran előfordul, hogy mivel csak utólag állítjuk be a tabulátorpozíciókat, egyes helyekre több tabu-

látort ütünk. Ez persze azt eredményezi, hogy a helyes pozíció beállításakor a szöveg mégsem lesz a

helyén. Ilyenkor a felesleges tabulátorokat könnyedén eltávolíthatjuk a Backspace vagy Del billentyűk

segítségével, hiszen ezek a tabulátorjelek is úgy viselkednek, mint bármilyen más betű.

Amit soha ne felejtsünk el, az az, hogy a tabulátor billentyű leütésének hatására a kurzor mindi g a

következő tabulátorpozícióra ugrik. A „következő” pozíció azonban az előtte álló szó hosszúságától

függően eltérő is lehet.

Ha az üres lap egy tetszőleges helyén duplán kattintunk, úgy a kurzort oly módon helyezi ki oda a

Word, hogy üres sorokat és egy tabulátort szúr be. így könnyen kezdhetünk gépelni a lap bármely

részén is.

31

A tabulátorok helytelen használata - vagy használatának elhagyása - az egyik leggyakoribb hibaforrás.

A probléma fő oka a legtöbb esetben az, hogy nem definiáljuk a tabulátorpozíciókat, hanem a gép

által automatikusan beállítottakat használjuk. Ez a legegyszerűbb esetekben jó is, de amint a szöveg

kicsit is bonyolultabbá válik, csak bosszúságforrás. Az automatikus tabulátorpozíciók ugyanis viszony-

lag közel helyezkednek el egymáshoz, így ahhoz, hogy egymás alá helyezzünk szavakat gyakran több

tabulátort is kell nyomnunk. A legtöbb esetben ráadásul nem is egyforma számút, így ha a szöveg

bármely sorában változást végzünk, a tabulátorok máshová eshetnek, ezért rögtön javítás t igényel-

nek.

Mindezt elkerülhetjük, ha beállított tabulátorpozíciókat használunk. Ekkor ugyanis bármiféle változás

következik is be, az a tabulátorokat többnyire nem érinti. (Ha a változás mértékéből adódóan netán

mégis, úgy az igen könnyen, a tabulátorpozíció odébb húzásával egyszerűen korrigálható.) Fontos

tehát, hogy minden egyes igazításhoz csak egyetlen pozíciót állítsunk be, mert különben ugyanabba a

hibába eshetünk, mint az automatikus pozíciók esetén.

10. Betűk jellemzőinek megváltoztatása Akár hagyományos, akár számítógéppel előállított szövegről is van szó, annak alap építőköve a betű.

Nem mindegy tehát, hogy milyen stílusú, alakú és méretű betűt használunk.

A Word lehetővé teszi a többféle betűtípus alkalmazását is. Ennek ellenére bánjunk óvatosan a betű-

típusokkal, mert a túl cirádás stílusú betűk használatával, illetve az egy oldalon történő sokféle típusú

betű alkalmazásával negatív hatást válthatunk ki, és ezzel elronthatjuk szövegünk esztétikáját.

Az sem mindegy, hogy milyen anyaghoz milyen típusú betűt használunk, hiszen minden betűtípusnak

sajátos hangulata van. Hivatalos, vagy műszaki anyagokhoz használhatunk egyszerű vonalvezetésű,

talpatlan betűtípusokat, hosszabb levelekhez, újságokhoz, könyvekhez inkább a talpas betűtípusok

ajánlottak, hiszen a betűtalp vezeti a szemet, így kevésbé fárasztó az olvasása.

A betűtípusokat különböző elnevezésekkel látják el, s így a komolyabb szövegszerkesztők már ezen

elnevezések alapján azonosítják őket. Például: Times, Helvetica v. Switzerland, Courier , Bang-

kok, Ottawa , University, Vouge .

A számítógépes betűtípusok egy része sajnos hibásan van magyarítva. Ez azt jelentheti, hogy egyes

betűtípusok használata esetén az ékezetes karakterek (főként az ö és ü betűk) ékezetei hibásan je-

lenhetnek meg. Pontosan e miatt a 2007-es verzió a betűtípusok mellett megjelenít egy Megjelenő

betű feliratot is, melyben látjuk, hogy a hosszú ő és ű betűk miként fognak kinézni. Ha nem kompati-

bilis betűtípust választunk, úgy, e karakterek hiányozhatnak, rosszul jelenhetnek meg, vagy esetleg

gépelésükkor betű típusváltás következhet be.

A betűk jellemzőinek utólagos megváltoztatásakor úgy kel l eljárni, hogy első lépésben jelöljük ki a

megváltoztatni kívánt szöveget, vagy álljunk a módosítandó szóra, majd utána nyomógomb vagy bil-

lentyűparancs használatával adjuk meg a kívánt jellemzőt. A visszaállítást ugyanezen gombon történő

ismételt kattintás váltja ki. A kijelölés a blokk műveleteknél megismert módon történik.

A jellemzők beállításának többségénél azonban folyamatos gépelés közben is válthatunk, így nem kell

utólag elvégezni a kijelölést.

32

Ha például egy mondatban egy szót vastag betűvel szeretnénk szedni, kezdjük el gépelni a mondatot,

majd amikor a vastag betűvel szedendő szóhoz érünk, kattintsunk a félkövér nyomógombon. Gépeljük

be a szót, majd ismét kattintsunk a félkövér nyomógombon (ezzel kikapcsoljuk) s végül fejezzük be a

mondatot.

Ezt a lehetőséget természetesen sok egyéb jellemző esetén is használhatjuk, így működik a betűtípus,

betűméret állításnál, felsorolásoknál, számozásoknál, és még sok egyéb esetben.

10.1. Betűtípusok módosítása A betűk legfontosabb jellemzője az, hogy milyen betűtípusú. A Wordben azonban mindig csak azokat

a betűtípusokat használhatjuk, melyeket a Windows operációs rendszer keretében az adott számító-

gépre telepítettek. Így könnyen előfordul, hogy egyes betűtípusok az egyik gépen használhatóak, a

másikon pedig nem. A számítógépes betűtípusokat alkotó font fájlok a Windows Fonts könyvtárában

helyezkednek el.

A Windows alatti - így a Wordben is használható - betűtípusok nagy része vektorgrafikus font. Ez azt

jelenti, hogy a betűtípus állományokban a betűt körberajzoló vonalak jellemzőit tárolják, így ezek

tetszőlegesen módosíthatók és bármilyen méretben használhatók.

25. ábra Példa egy font szerkesztő program betű tervezésére.

A számítógépes betűtípusokat azonban további szempontok szerint is csoportosíthatjuk. Az egyik, az

írógépnél is megszokott módszer, amikor minden betű ugyanakkora szélességű helyet foglal el, füg-

getlenül attól, hogy például „i”, vagy „m” betűről van-e szó. Ez a módszer ugyan egyszerűbbé teszi a

sorkizárásokat, manuális igazításokat, viszont nem ad megfelelően szép írásképet. A másik típus min-

den karakternek akkora helyet hagy, amilyen széles maga a betű. Így az egymás mellé kerülő külön-

böző szélességű karakterek is folytonos képet adnak. Ezt nevezik proporcionális írásnak. A Windows

betűtípusai egy-két kivétellel (pl . Courier) proporcionálisak.

A betű típusának megváltoztatása legegyszerűbben - a kijelölést követően - a kezdőlap szalag betűtí-

pus mezőjében a betűtípusnév keretének jobb oldalán lévő ki s nyílon majd a megfelelő fontnéven

való kattintással történhet.

33

26. ábra A betűtípus kiválasztó mező.

10.2. A betű méretének módosítása A nyomdai területeken a betű méretezésének alapja a Didot-féle mértékrendszer. A rendszer alap-

egysége a tipográfiai pont. (1 pont = 0,376mm.) A betűk méretét ezért pontban adják meg. Eszerint

például tízpontos az a betűkészlet, mely esetén a legjobban az alapvonal alá lógó betű legalsó pontjá-

tól a legmagasabb betű legfelső pontjáig terjedő távolság éppen tíz pont, azaz 3,76 mm. Vigyázzunk,

mert a méretezésnél az ékezetek nem számítanak.

A folyamatos szövegeket – az adott anyagtól függően – 9 és 13 pont közötti nagyságú betűkkel készí-

tik, míg a hozzájuk tartozó címfokozatok sokszor 14 pontosnál is nagyobbak. (A normál írógép betű-

mére 11p.)

A betű méretének megváltoztatása legegyszerűbben - a kijelölést követően - a kezdőlap szalag betű-

típus mezőjében a betűméretet jelképező keret melletti kis nyílon, majd a megfelelő értéken való

kattintással történhet.

Amennyibe n a listán nincs a kívánt érték, úgy kattintsunk a mezőre, majd gépeljük be a kívánt mére-

tet. Így lehetőségünk van félpontos lépésközzel is értéket megadni.

27. ábra A betűméret beállítására szolgáló elemek.

A Word 2007-ben a betűméret melletti gombokkal lehetőség van a betű méretet egy ponttal növelni,

illetve csökkenteni.

10.3. A betű helyzete és vonalvastagsága A betű helyzetén a függőleges tengelyhez képest történő dőlését értjük. Természetesen nem minden

betűtípus esetén van értelme dőlt betűről beszélni, hiszen az írott típusú betűk általában már eleve

döntöttek. A betű dőlése mindig jobbra történik, és általában nem haladja meg a 75 fokot.

28. ábra A betű helyzetének módosítására szolgáló gombok.

34

A dőlt betű elnevezésére gyakran használják a „kurzív” vagy „italic” kifejezést is. Alkalmazása általá-

ban kiemeléseknél, példáknál és idegen szavaknál szokásos.

Amennyiben egy szöveget dőlt, betűvel szeretnénk szedni, úgy első lépésben álljunk a módosítandó

szóra, vagy jelöljük ki a megváltoztatandó szövegrészt, majd kattintsunk az eszköztáron lévő

nyomógombon.

A betűkép vonalvastagságának megváltoztatása a normál értéktől min d pozitív, min d negatív irány-

ban lehetséges, a vékony, vagy világos betűket azonban ritkán alkalmazzák és ezt a Word sem támo-

gatja. Ezzel ellentétben a félkövér, vagy kövér (bold vagy fett) betűket előszeretettel használják fon-

tos részek kiemelésére és cím fokozatokban egyaránt. Amennyiben egy szöveget vastag betűvel sze-

retnénk szedni, úgy a kijelölést követően kattintsunk az eszköztáron lévő nyomógombon.

10.4. Indexek Sok esetben szükségünk lehet indexek használatára. Rossz szokás, amikor például a m2 (négyzetmé-

ter) jelölésére m2-t, a H2O jelölésére pedig H20-t használnak. Az ilyen karaktereket a kijelölésüket

követően az alsó index, illetve a felső index nyomógombbal indexként kell beállítani.

10.5. Aláhúzások Egyes esetekben előfordul, hogy egy szót alá kell húzni. Ekkor a kijelölést követően kattintsunk az

nyomógombon. Az aláhúzás típusát a gomb legördítésével megjelenő listáról tudjuk kiválaszta-

ni.

Ne felejtsük el azonban azt, hogy az aláhúzás használata nyomtatott anyagban tipográfiailag helyte-

len. Kiemelésekre tehát lehetőleg soha ne használjunk aláhúzásokat.

10.6. Egyéb kiemelések Bizonyos helyeken nem a betű megdöntése vagy vastágítása a legcélravezetőbb módszer.

Olyan helyeken, ahol előnyös megtartani a méretet, s az alapszöveg vastagságán sem lehet változtat-

ni, szokás a nagybetűs – más néven verzál – kiemelés, ami annyit jelent, hogy az adott szöveget csupa

nagybetűvel szedjük. A folyamatos kisbetűkből álló szöveget kurrens szövegnek is szokás nevezni.

Másik lehetőség az ún. kis kapitális szedés. Ez esetben a szövegben lévő kisbetűk mérete a kisbetűk-

kel egyezik meg, de nagybetűs formában kerülnek megjelenítésre: ENNEK MEGFELELŐEN.

Az ilyen kiemeléseket (ha nem készítettünk hozzá nyomógombot) többnyire csak panelról tudjuk

elvégezni a következő pontban leírtak alkalmazásával.

Minden anyagban szükséges lehet valamely szövegrészletet fontossága vagy jelentése szempontjából

kiemelni. Ezt elsősorban a címek esetén alkalmazzuk. A címfokozatokat nagyobb, esetleg más típusú

betűvel szedik és alatta, fölötte bizonyos nagyságú helyet hagynak. Általában a címeket ahhoz a szö-

vegrészhez kell közelebb illeszteni, ahová tartozik, tehát a cím alatt sohasem lehet nagyobb hely,

mint felette. Fontos kritérium még, hogy egy cím sohasem kerülhet lap aljára úgy, hogy ott az őt kö-

vető szövegnek legalább egy-két sora ne állna. Amennyiben a szövegben több címfokozatot is hasz-

nálunk, akkor a fontosabb, elsöbbrendűbb címeket nagyobb, jobban kiemelt betűvel szokás szedni,

35

mint az alcímeket. A címfokozatok betű méretezéseinél azonban mindig ügyeljünk a folyamatosságra,

így egy magasabb rendű cím soha ne legyen kisebb betűvel szedve egy alacsonyabb rendűnél!

Másik típusú kiemelés a szöveg közbeni kiemelés. A fontosabb részleteket lehetőleg kövér, az idegen

vagy idézett szavakat, mondatrészeket dőlt betűvel, vagy idézőjelben célszerű szedni. (Néha alkal-

maznak ritkított vagy csupa nagybetűvel történő szedést is.)

10.7. Betűjellemzők megváltoztatása a betűtípus panelen Betű méretének, típusának és jellegének megváltoztatásához a szövegrész kijelölését követően vá-

laszthatjuk a Betűtípus mező jobb alsó sarkában lévő jelre megjelenő panelt is, ahol beállíthat-

juk a megfelelő jellemzőket.

A különlegességek mező használatával az árnyékolt, körvonalas, domború és vésett betűk alkalmazá-

sára is van lehetőség, itt van lehetőségünk kiskapitálisra, és nagybetűsre állítani a szövegünket úgy,

hogy azt a későbbiekben bármikor visszaállítsuk normálra.

Felső és alsó indexek készítésére gyakran szükség van a m2, vagy H2O-hoz hasonló formulák esetében.

Ekkor gépeljük be a kívánt szöveget, majd a számokat jelöljük ki és tegyük felső, illetve alsó indexbe.

A 1500 elkészítése is hasonlóan történik, a 1500 begépelését követően a két nullát felső indexbe tet-

tük és aláhúztuk.

29. ábra A Betűtípus dialógus ablak elemei.

A panel Térköz és pozíció fülénél lehetőség van a betű szélességének torzítására is, így a Méretarány:

sor után kiválasztott érték csökkentésével keskenyebbé, növelésével szélesebbé tehetjük betűinket.

A Térköznél beállítható érték a betűk egymáshoz viszonyított távolságának megváltoztatására szolgál.

(Vigyázzunk, mert egy tized pontnyi változás is már érzékelhető!)

36

Ugyanezen a panelen megváltoztathatjuk a kijelölt betűk alapvonalhoz viszonyított helyzetét (pozí-

ció) is. (A süllyesztett vagy emelt betűk azonban megnövelik a sortávolságot is.)

A Betűpárok egalizálásával lehetőségünk van egymás mellett álló, de vizuálisan mégis távolabbnak

látszódó betűk (pl . AV ) távolságának csökkentésére.

30. ábra A betűtípus térköz és pozíció beállítása.

10.8. Formázás törlése

Ha nem felelnek meg a betűre beállított formázások, úgy lehetőség van a Formázás törlése

gombbal azokat eltávolítani. Ennek hatására minden beállított formázás törlődik, csak a csupasz,

eredeti karaktersorozat marad meg.

10.9. Kis és nagybetű csere Ha véletlenül bekapcsolva hagytuk volna a CapsLock gombot,

vagy egy tévedésből nagybetűsen gépelt szöveget kisbetűsre

kell visszaalakítani, úgy használhatjuk a Kisbetű-

Nagybetű gombot. Legördítve megjelenik egy menü, melyből

kiválaszthatjuk a kívánt átalakítást.

10.10. Betűszín, háttérszín A háttér (betűkiemelő szín) és a betű színének változtatása esetén – a korábbiakhoz hasonlóan – a

színkínálatot a színeket szimbolizáló négyzet mellett lévő lefelé mutató nyílra való kat-

tintással tudjuk előhívni. Erről a kívánt színen való kattintással választhatjuk ki a szöveg hátterének,

illetve betűinek színét.

37

11. Bekezdések jellemzőinek megváltoztatása

11.1. Bekezdések igazítása A Word képes arra, hogy a folyamatosan begépelt szöveget igényeink szerint igazítsa. Használjuk ki

ezt a szolgáltatást, hiszen egy sorkizárt anyag (mint például ez a szöveg is), sokkal esztétikusabb képet

nyújt, mit egy olyan, amelynek sorvégei össze-vissza állnak.

Sorkizárás esetén a számítógép a szavak közti szóközöket növeli meg addig, amíg a sorok végei nem

esnek egyvonalba. Balra igazított szöveg esetén a sorok bal széle, jobbra igazított szöveg esetén a

sorok jobb széle esik csak egyvonalba, míg a másik vége a szavaktól függően helyezkedik el. Középre

igazítás esetén a sor a jobb és a bal oldaltól is ugyanakkora távolságban van.

Az igazítás megváltoztatásához először mozgassuk a kurzort arra a bekezdésre, melynek igazítását

meg akarjuk változtatni. Több bekezdés jellemzőinek megváltoztatásához jelöljük ki az összes módo-

sítandó bekezdést. (Amelyik bekezdésbe a kijelölés beleér, az a bekezdés már módosul.) Ezután nincs

más dolgunk, mint a megfelelő igazítást szimbolizáló gombon kattintani.

Ne felejtsük el azonban azt, hogy az első sor bal széle külön is megváltoztatható, így az igazítás pozí-

ciója eltérő lehet a bekezdés első és az összes többi sora esetén. A Word tehát a bekezdés első sorát

mindig a vonalzón látható bal felső háromszög és a jobb alsó háromszög, összes többi sorát pedig a

bal alsó és jobb alsó háromszög közti részen helyezi el.

Ez a szöveg balra igazított.

Látható, hogy bár a szöveg bal széle

egyvonalba esik, a jobb oldala össze-

vissza áll.

Ez a szöveg jobbra igazított.

Látható, hogy bár a szöveg jobb szé-

le egyvonalba esik, a bal oldala ösz-

szevissza áll.

Ez a szöveg középre igazított.

Látható, hogy a szöveg bal közepe

esik egyvonalba, így mind a jobb,

mind a bal széle a szavak hosszúsá-

gától függően változik.

Ennek a szövegnek az igazítása sorki-

zártan került beállításra, így mind a

két széle egyvonalba esik, de a szö-

vegben lévő szóközök szélessége

változó.

Ennek a szövegnek az igazítása

sorkizárt, de az első sorra kértünk 1

cm-es behúzást.

Ennek a szövegnek az

igazítása középre zárt, de az első

sorra kért 2 cm-es behúzást benne

felejtettük.

38

11.2. Behúzások és kezdősor jellemzők módosítása A kurzor által jelölt bekezdés jobb szélének (azaz azon pontjának, mettől jobbra szöveg már nem

kerülhet) beállítása a vonalzó jobb alsó háromszög jelének megfelelő pozícióba húzásával lehet. A bal

szél beállítás ugyanilyen módon a vonalzó bal alsó háromszög jelének húzásával történik.

Az első sor kezdő pozíciójának – amely adott esetben nem csak beljebb, hanem függő behúzás esetén

kintebb is lehet, mint a bal – szélbeállítására a vonalzó bal felső háromszögének húzásával nyílik lehe-

tőségünk.

A pozíciók beállítása természetesen panelen is megvalósítható. Ehhez kattintsunk a Kezdőlap szalag

Bekezdés mezőjének jobb alsó sarkában lévő jelre.

31. ábra A bekezdés beállítások dialógus ablaka

A panelen a Behúzás rész Bal: és Jobb: felirata mellett a bal és jobb margótól való távolságot állíthat-

juk be. Az első sor behúzásának típusa többféle lehet: Nincs: ekkor az első sor egy vonalba esik a töb-

bivel, Első sor: ekkor az első sor a mértéke után megadott távolsággal beljebb kezdődik, és Függő:

ekkor az első sor a Mértéke: után megadott távolsággal kintebb kezdődik. (Függő behúzás esetén a

Ennek a szövegnek az igazítása sorki-

zárt, de az első sorra nem, ha-

nem a többire kértünk 1 cm-

es függő behúzást, tehát itt a

vonalzó bal alsó háromszöge

van beljebb.

39

Tab billentyűvel a szöveg bal szélének pozíciójára ugorhatunk, ha a begépelt szöveg nem éri el a bal

szél pozícióját.)

11.3. Sortávolságok és bekezdések közti térközök beállítása A használt betűtípus mérete általában meghatározza a sortávolságot is, amely általában a betűméret

110-130%-a. Természetesen szükség esetén ettől eltérő értéket is lehet alkalmazni, attól függően,

hogy kevesebb vagy több hely kitöltése szükséges. Adott esetben azonban a túl ritka vagy sűrű szedés

negatív hatást válthat ki. Ritka szedés esetén széteshet a szöveg, sűrű szedés esetén pedig nehezen

olvasható, zsúfolt szöveget kapunk.

Lehetőségünk van a sortávolságot megváltoztatni, illetve a bekezdések előtt és után valamekkora

üres helyet is hagyni. Ehhez a módosítandó bekezdésre állás (vagy bekezdések kijelölése) után gördít-

sük le a Sorköz gombot, majd a menüből válasszuk ki a sortávolságot, vagy a beszúrandó üres

helyet.

32. ábra A sorköz távolság lehetőségei.

A sortávolság és térközök beállítása (a pozíciókhoz hasonlóan) természetesen panelen is megvalósít-

ható. Ehhez kattintsunk a Kezdőlap szalag Bekezdés mezőjének jobb alsó sarkában lévő jelre.

A panelen lehetőségünk van a sortávolság konkrét értékűre állítására is, ekkor az a betű méretétől

függetlenül mindig a megadott értékű lesz. (Ez praktikus olyan esetekben is, amikor előre meghatáro-

zott a sorok száma, vagy amikor a szövegnek el kell férni egy lapon, s csak pár sor lóg túl.) Ehhez a

Bekezdés panelen a Sorköz után a „pontosan”-t kell választani, s a mellett e lévő Érték sorba a kívánt

sortávolságot beírni. (Lásd a 31. ábrát!)

Szimpla sortávolság esetén a szöveg méretéhez igazodó normál sortávolság kerül beállításra. A más-

feles és dupla sortávolság ritka szöveget eredményez. A többszörös sorköz választása esetén az alap-

sorköz adott számú szorzata lesz a sortávolság. Ez hasznos lehet akkor, ha például csak egy kicsivel

szeretnénk kisebb, vagy nagyobb sorközt használni az alapértelmezettnél, mert ekkor beírhatjuk a 0,9

vagy 1,1-es értékeket.

A szöveg tagolása szempontjából nagyon fontosak a bekezdések előtt és után lévő üres helyek is.

Ezeket nem célszerű, vagy nem lehet Enterekkel helyettesíteni, így a legjobb megoldás a térközök

használata. A panelen a Térköz résznél az Előtte és Utána feliratok mellé értéket gépelhetünk vagy

Ebben a szövegben a bekezdés sor-

távolsága normál értékű.

Ebben a szövegben a bekezdés sor-

távolsága 1,5 sor értékű.

40

állíthatunk be. Ezen beállításokat általában csak címsorok vagy egyéb okból tagolandó szövegrészek

esetében alkalmazzuk.

Ha például egy bekezdés után beállítunk 12 pontnyi üres helyet, úgy olyan látszatot keltünk, mintha

utána egy üres sor állna. Erre az „üres sorra” persze a kurzort rámozgatni nem tudjuk, így törlése is

csak a bekezdésjellemzők megváltoztatásával történhet.

11.4. A bekezdés panel funkciói

Az alábbi ábrán a Kezdőlap szalag Bekezdés mezőjének jobb alsó sarkában lévő jelre való kat-

tintással előhívható Bekezdés panel funkcióit ismertetjük:

Ebben a szövegben a bekezdések

közt egy üres sort ütöttünk.

A bekezdésekre semmiféle térköz

beállítást nem alkalmaztunk .

Ebben a szövegben a bekezdések

közt nem ütöttünk üres sort.

Erre a bekezdésre 12 pontos térközt

állítottunk be a bekezdés elé.

Erre a bekezdésre nem állítottunk be

semmit.

Erre a bekezdésre 6-6 pontos térközt

állítottunk be a bekezdés elé és

után.

Erre a bekezdésre szintén nem állí-

tottunk be semmit.

Erre a bekezdésre sem állítottunk be

semmit.

Ebben a szövegben a bekezdések

közt nem ütöttünk üres sort.

Az első két bekezdésre 6-6 pontos

térközt állítottunk be a bekezdés elé

és után is.

Erre a bekezdésre nem állítottunk be

semmit.

41

33. ábra A Bekezdés panel elemei.

11.5. Bekezdések speciális beállításai Könyveknél, egyéb többoldalas kiadványoknál célszerű elkerülni azt, hogy a bekezdésnek csupán

egyetlen sora kerüljön a lap első vagy utolsó sorába. A lap alján önállóan álló fattyú, illetve a lap tete-

jén lévő árva sorok elkerülését kérhetjük a bekezdés panelen, melyhez kattintsunk a Kezdőlap szalag

Bekezdés mezőjének jobb alsó sarkában lévő a jelre, majd a Szövegbeosztás fülre. Itt jelöljük be

a Fattyú- és árvasorok felirat mellett négyzetet.

Ha azt szeretnénk, hogy az adott bekezdés után ne törhessen oldalt a gép (pl . címeknél) , úgy az

Együtt a következővel felirat előtti négyzetet kell bejelölni. Az Egy oldalra felirat bejelölése esetén a

bekezdésen belül nem lehet oldaltörés. Az Új oldalra kiválasztása pedig olyan főcímeknél célszerű,

ahol a bekezdés előtt minden esetben oldalváltás szükséges.

Vigyázzunk azonban ezekkel a beállításokkal, mert a folyamatos szövegre való alkalmazása komoly

problémákat is okozhat. (Például ha egy oldalnál több bekezdésre is beállítjuk az Együtt a következő-

vel kapcsolót, vagy ha egy oldalnál hosszabb bekezdésre beállítjuk az egy oldalra kapcsolót, úgy a

Word egyszerűen nem fogja ezt tudomásul venni. Ha pedig a normál szövegre kapcsoljuk be az Új

oldalra kapcsolót, úgy minden bekezdés után új oldalon fog kezdődni.)

42

11.6. Szegélyek és árnyékok A Word lehetőséget biztosít bekezdések, vagy bekezdéscsoportok keretezésére, illetve hátterének

megváltoztatására. Ehhez első lépésben jelöljük ki a keretezendő vagy árnyékolandó bekezdéseket

(ha nem jelölünk ki semmit, úgy az aktuális bekezdés fog megváltozni).

A háttér megváltoztatásához a Kezdőlap szalag Bekezdés mezőjében gördítsük le az Árnyékolás

gombot, majd a listáról válasszuk ki a kívánt színt. Szegély alkalmazásához a Szegély és mintázat

gomb legördítése, majd a kívánt szegély kiválasztása szükséges.

34. ábra Árnyékolás, szegély és mintázat.

Ha keretezni akarunk, úgy több lehetőségünk is van. Egyszerűbb esetben az ablak bal oldali hasábjá-

ból válasszuk ki a megfelelő kerettípust, majd kattintsunk az OK gombra. Egyéni keretezés esetén

válasszuk ki a megfelelő stílust, színt és vonalvastagságot.

Nem kötelező minden oldalról szegélyt kérni, ugyanis a szegélyminta megfelelő oldalán (vagy a gom-

bokon) kattintva ki - illetve bekapcsolhatjuk a szegély egy-egy oldalán lévő vonalat is. Ekkor kattint-

sunk a bal oldali mintán arra a helyre, amely részen az eredeti szövegben is alkalmazni szeretnénk a

szegélyt. Itt használhatjuk a minta melletti elemeket is. Ismételjük ezt meg minden szegélynél addig,

amíg a mintán a megfelelő keretezést nem látjuk.

43

35. ábra Szegély és mintázat elemei.

Keret törléséhez a Nincs típust válasszuk. A Beállítások gomb lehetőséget teremt a szövegtől való

távolság megadására is.

A Vízszintes vonal gombjával díszes vonalakat szúrhatunk be. A panel Hatókör elemével meghatároz-

hatjuk azt is, hogy a szegély mire vonatkozzon. Ez lehet a kijelölt szöveg, de a bekezdés is. Ha a teljes

oldalnak akarunk szegélyt adni, úgy válasszuk az Oldalszegély fület, ahol az előzőekkel azonos módon

tudunk keretezni. Itt lehetőségünk van képből álló szegélyezést is használni, ha legördítve a Kép: fel-

irat alatti listát, kiválasztjuk a keretmintát. (Egyedi képet nem tudunk megadni! A szerk.)

44

36. ábra Oldalszegély elemei.

Ha hátteret akarunk változtatni, kattintsunk a Mintázat fülön, majd válasszuk ki a megfelelő hátteret.

A háttér lehet egyszínű, vagy mintázatos is, de ne felejtsük el, hogy a különböző sávozások és rácso-

zások jelentősen rontják a felette lévő szöveg olvashatóságát.

37. ábra A kitöltő mintázat elemei.

Fontos, hogy a háttereket, árnyalatokat valóban csak kellően indokolt esetben alkalmazzuk. Mivel a

kiemelésnek ez egy igen erőteljes módja soha ne használjuk mértéktelenül.

Másik fontos tudnivaló, hogy a túl sötét háttér olvashatatlanná teheti a szöveget. Mindezt tetézi az is,

hogy egy átlagos nyomtató esetében egy világosabb háttér is viszonylag sötétnek tűnhet. Ennek meg-

felelően maximum 20-30%-os hátteret használjunk.

45

Célszerű a mintázatok kerülése a háttérben, mert a minták lényegében a betű vonalaihoz képest vi-

szonylag nagy fekete-fehér foltokból álló felületek. Emiatt sok mintán könnyedén olvashatatlanná

válhatnak a betűk.

A keretezéssel kapcsolatban a leggyakoribb hiba a vonalvastagság helytelen megválasztása. Vigyáz-

zunk, mert egy 2 pontos vonal elválasztáskor, táblázatkeretezéskor már vastagnak tűnhet. Ha csak

nem gyászjelentést készítünk, ne alkalmazzunk ennél vastagabb vonalakat. A táblázatok belső rácsai-

hoz pedig célszerű a legvékonyabb léniákat elővenni.

11.7. Bekezdések számozása és pöttyözése Amennyiben egymás utáni bekezdéseket sorszámozással akarunk ellátni, úgy jelöljük ki a számozan-

dó sorokat, majd kattintsunk a Kezdőlap szalagon lévő Számozás gombon. Ha gomb jobb szé-

lén lévő háromszögre kattintva legördítjük a listát, akkor a kiválaszthatjuk a használni kívánt szám-

formátumot is.

Felsorolás (pöttyök, bajuszok) készítéséhez szintén jelöljük k i a felsorolást tartalmazó sorokat, majd

kattintsunk a Felsorolás gombon. Ha gomb jobb szélén lévő háromszögre kattintva legördítjük

a listát, úgy a kiválaszthatjuk a használni kívánt felsorolásjel típusát is.

Többszintű felsorolás készítéséhez a Kezdőlap szalagon lévő Többszintű lista gombon kattint-

sunk. Ha gomb jobb szélén lévő háromszögre kattintva legördítjük a listát, úgy kiválaszthatjuk a hasz-

nálni kívánt lista típusát is, illetve az Új többszintű lista definiálása sor választásával lehetőségünk van

egyedi listákat is létrehozni.

Ha alpontokat akarunk készíteni, úgy könnyen megváltoztathatjuk a margótól való távolságot a

„Behúzás növelése” és „Behúzás csökkentése” gombokkal.

Ha nem találunk nekünk tetsző szimbólumot a felsoroláshoz, akkor a felsorolás gomb jobb szélén

lévő háromszögre kattintva gördítsük le a listát, majd válasszuk az Új szimbólum megadás a pontot.

38. ábra Új szimbólum kiválasztása listához, illetve a többszintű lista dialógus ablakok elemei.

46

A panelen lehetőségünk van egy karakterkészletben lévő szimbólum kiválasztására a Szimbólum

gombbal, illetve egy ábra kiválasztására a Kép gombbal. Ez esetben az Importálás gombbal bármilyen

háttértárolón lévő képet kiválaszthatunk felsorolás-szimbólumnak.

Mivel az automatikusan készített felsorolások sok esetben nem úgy kerülnek beállításra, ahogyan az

optimális lenne, ezért a felsorolásoknál a behúzás és a szövegtől való távolság mértékének megvál-

toztatásához a korábban ismertetett módon a függő behúzás megfelelő értékeit célszerű beállítani.

Számozás esetén, ha nem találunk nekünk tetsző szám formátumot, úgy a Számozás gomb jobb szé-

lén lévő háromszögre kattintva gördítsük le a listát, majd válasszuk az Új számformátum megadás a

pontot.

A panelen lehetőségünk van számozási módot, betűtípust és igazítást is váltani.

A legérdekesebb lehetőségeket azonban a többszintű felsorolások adják. Ezzel ugyanis olyan felsoro-

lásokat készíthetünk, ahol a különböző behúzási szintekhez, más-más felsorolástípus tartozik.

Ha Többszintű lista gomb jobb szélén lévő háromszögre kattintva legördítjük a listát és kiválaszthat-

juk az Új többszintű lista definiálása sort, úgy lehetőségünk van egyedi listákat is létrehozni, de a

többszintű felsorolások beállításai már jóval összetettebbek.

39. ábra Az Új többszintű lista definiálása ablak.

1. Első pont

a) Első pont első alpontja

b) Első pont második alpont-

ja

- Továbbiak

- Még továbbiak

c) Első pont harmadik al-

pontja

2. Második pont

…

47

A panelen az összes beállítási lehetőség megjelenítéséhez az gombon kell kattinta-

nunk.

Első lépésben a Módosítandó szint részénél válasszuk ki azt a szintet, amelyiket módosítani akarjuk.

Az adott szint szerkesztésére a Számformátum ablakterület funkciói szolgálnak. Ide gépelhetünk ma-

gunk is szöveget (például pontot), de be is illeszthetünk értékeket, például az előző szintből átvett

sorszámot. (Címsorszámozásoknál többnyire szükséges az átvétel.) A mezőben szürkével árnyékolt

karakterek a generált számozások, a háttér nélküliek az általunk begépelt kiegészítő karakterek. En-

nek megfelelően lényegében bármilyen elrendezésű számozási stílust kialakíthatunk, hiszen a sor-

számjeleket és egyéb karaktereket magunk szerkeszthetjük. (Az adott szintnél használt számozási

típust a Számozás ezen a szinten mezőben határozhatjuk meg, jobboldalt pedig a kezdő sorszám

megadásár a van lehetőség.) A szám helyzete, igazítása és a szöveg behúzása a számozás panelen

már megismert módon adható meg.

Miután definiáltunk egy szintet értelemszerűen válasszuk k i a következő módosítandó szint számát s

állítsuk azt is be a kívánalmainknak megfelelően. Tegyük ezt meg mindaddig, amíg minden szükséges

szint paramétereit be nem állítottuk.

A számozások esetén szükség lehet bizonyos utólagos módosításokra, a számozás felfüggesztésére,

vagy későbbi folytatására, esetleg számok kihagyására, stb. Ez esetben a legkényelmesebb a számon

jobb egérgombbal előhívott helyi menü Számozás pontjának használata.

Ha itt a Számozás értékének beállítása sort választjuk, úgy lehetőségünk van a lista kezelését, illetve

az aktuális sorszámot megválasztani.

40. ábra A számozás értékének beállítása, kijelölt sorszámozott bekezdésnél.

48

Bajuszok, felsorolások számozások eseten gyakran magunk gépeljük be a sorszámot, vagy bajuszjelet.

Ez egyrészt az igazításnál, másrészt a későbbi szerkesztéseknél problémát okozhat. Használjuk ilyen-

kor a gép felsorolás és számozás szolgáltatásait.

Gyakori, hogy a Word automatikus sorszámozásúra állít egy számmal kezdődő sort. Ekkor utólag ki

kell kapcsolni a sorszámozást és a számot ismételten be kell gépelni.

Ha egy szövegben címsorszámozást is használunk, úgy legyünk óvatosak, nehogy címsor stílusura

állítsuk a számozandó sort. A gomb ugyanis mindig az utoljára használt számozást alkalmazza

a rá való egyszerű kattintás esetén.

Számozásoknál (különösen címsorszámozásnál) előfordulhat, hogy a pont az utolsó címsorszám után

nem jelenik meg, vagy akkor is megjelenik, amikor nem kellene. Ezt a problémát úgy tudjuk megol-

dani, hogy a következő szint előtte mezőjében lévő karaktert az előző szint utána mezőjébe helyez-

zük, vagy esetleg fordítva, az előző szint utána mezőjéből a következő színt előtte mezőjébe.

11.8. Bekezdésjellemzők alkalmazásának problémái A bekezdésjellemzők sokkal többet takarnak, mint az igazítás, a sortávolság és a behúzások. Bár a

legtöbb esztétikai problémát a nem megfelelő igazítás és behúzás okozza. Folyamatos szövegnél – ha

csak nem címekről vagy nagyméretű betűkről van szó – használjunk sorkizárt igazítást. Ez sokkal

szebbé teszi szövegünket.

A bekezdések szélei lehetőleg a margókkal álljanak egy vonalba (persze az első sor kivétel). Ettől csak

ritkán térjünk el, ne használjunk túl gyakran több soron át tartó behúzásokat.

Amennyiben egyes típusú bekezdések előtt vagy után rendszeresen üres helyet kell hagyni, úgy azt

ne Enter-ekkel oldjuk meg. Félsornyi távolságokat így be sem tudunk szúrni. E célra kiváló lehetőség a

bekezdés panelen lévő térköz, ahol pontban tudjuk megadni a bekezdés előtt és után hagyható üres

helyet. Ha tehát egy szövegben üres sort látunk, ám arra mégsem lehet ráállni kurzorral, úgy ilyen

térközbeállításról lehet szó.

Másik fontos dolog, hogy lehetőleg ne engedélyezzük a fattyú és árva sorok alkalmazását. Egy lapvál-

tásnál álló bekezdésből tehát legalább két-két sor álljon mindkét lapon. Ha címsorról van szó, úgy

annál mindenképp kapcsoljuk be az „együtt a következővel” négyzetet, nehogy egy változtatás miatt

az véletlenül a lap aljára kerülhessen. Mindezt a Word Bekezdés panelének Szövegbeosztás fülénél

megtehetjük.

12. Dokumentumjellemzők megváltoztatása Az ebben a pontban leírt funkciók használatához az esetek nagy részében a Lap elrendezése szalagot

kell használnunk. Ha tehát a későbbiekben nem írjuk ki külön a szalag nevét, úgy ezt válasszuk.

12.1. Oldaljellemzők beállítása Az oldal mérete és helyzete meghatározó jellemző, hiszen egy levelet célszerű álló A4 méretű lapra

készíteni, míg például egy könyv, vagy tájékoztató anyag oldalmérete ennél kisebb is lehet. A reklám-

anyagokat készíthetjük fekvő orientációjú papírra, vagy ha a nyomtatónk engedi A4-nél nagyobb pa-

pírra is.

49

A margó a lap fizikai széle és a szövegszerkesztővel készített anyag szélső karaktere közti távolság.

Mind a túl nagy, mind a túl kicsi margó ronthatja az anyag esztétikai hatását, így ezt célszerű szim-

metrikusan, egy levélnél például 1,5 és 4 centiméter közötti értéken tartani. Kevesebb szöveg esetén

a felső, több szöveg esetén az alsó érték közelében célszerű a margóméretet meghatározni. Egy szö-

vegszerkesztő használata során soha ne tegyük azt, hogy kisebb margóérték mellett beljebb írjuk a

sorokat, mert ez kellemetlen következményekkel járhat a későbbi feldolgozást illetően.

41. ábra A margók, a tájolás és a lap méret megadása.

A Lap elrendezése szalag Oldalbeállítás ikonjával lehetősé-

günk van meghatározni a szöveget a lap szélétől elválasztó

margók méreteit, a Tájolás ikonnal a tájolást, illetve a Lap-

méret ikonnal a papírméretet.

Amennyiben nem találunk nekünk szimpatikus értéket, vagy

a beállításokat pontosan akarjuk megadni, úgy válasszuk az

Egyéni margók vagy a További Papírméretek pontokat a

legördülő listákról, esetleg kattintsunk a Lap elrendezése

szalag Oldalbeállítás mezőjének jobb alsó sarkában lévő

jelre. Itt a korábbi verziókban már megszokott panelen

van lehetőségünk az adatok pontos megadására.

Ne felejtsük el, hogy a Word a további jellemzők beállítására

füleket használ, melyeken kattintva tudjuk csak megváltoztatni az egyéb jellemző adatokat. A Margók

fülnél beállított értékeket a gép levonja a lap eredeti lapméretéből és így állítja be a vonalzón a szer-

keszthető területet (fehér színnel jelezve). Ezen értékek tehát azok, melyek elmaradnak a lap szélétől.

42. ábra Oldalbeállítás dialógus ablak.

50

Szintén itt tudjuk meghatározni azt is, hogy az oldal

álló, vagy fekvő tájolású legyen-e.

Adott esetben lehetőségünk van két kisebb oldalt is

egy lapra helyezni. Ehhez meg kell fordítani a tájolást,

majd a Több oldal listát legördíteni, s a 2 oldal lapon-

ként elemet választani.

A Papírméret fül az oldal méretének meg határozásá-

ra szolgál. A lapméretet kiválaszthatjuk listáról is, de

egyéni értékekkel (bizonyos határok közt) bármilyen

méretű lapot definiálhatunk. A Papírforrás mezőben

azt tudjuk meghatározni, hogy nyomtatáskor melyik

lapadagolóból vegye a printer a lapokat az első, illetve

az összes többi oldal nyomtatása során.

Az Elrendezés fülön lévő Páros és páratlan oldal eltérő felirat előtti négyzet bejelölésével két oldalas

dokumentumok készíthetők oly módon, hogy a szembenéz ő oldalak fejléce és esetleg margó beállí-

tásai is mások. Amennyiben címoldalunk is van úgy az Első oldal eltérő opció bekapcsolása is ajánlott,

ez külön fej- és lábléc beállítást biztosít ugyanis az első oldalhoz.

Az élőfej és élőláb távolságát szintén itt tudjuk meghatározni, ami az oldalszám elhelyezésénél válhat

fontossá. (Az élőfej és élőláb a margókban helyezkedik el, tehát a lap széle és a szöveg széle közt van.

Ennek megfelelően az élőfejhez beállított értéknek kisebbnek kell lennie a felső margóhoz beállított

értéknél. Ugyanígy az élőlábhoz beállított értéknek kisebbnek kell lennie az alsó margóhoz beállított

értéknél. A különbség mértéke legalább egy bő sornyi legyen, hogy az oldalszámot tartalmazó szöveg

elférjen.)

Speciális esetben a szöveg függőlege s igazítása is ezen a panelen változtatható meg.

A Szegélyek gombra kattintva pedig keretet adhatunk oldalunknak. (E funkció a szegélyeknél ismerte-

tett panelre visz minket, a beállítások az ott ismertetetteknek megfelelően történik.)

A panelek alján megjelenő Hatókör felirat után meghatározhatjuk, hogy az általunk megadott értékek

az egész dokumentumra, vagy csak annak egy részére legyenek-e érvényesek.

12.2. Lapszín, oldalszegélyek A lap színének megváltoztatásához gördítsük le a Lap elrendezése szalag Oldalszín ikonját, majd vá-

lasszuk ki a kívánt színt. (Ennek a dokumentumnak halvány-sárgás háttérszínt adtunk. A szerk.)

Ha szeretnénk olyan szegélyt alkalmazni, amely a teljes lapot körbefutja, úgy kattintsunk a Lap elren-

dezése szalag Oldalszegély ikonjára, majd válasszuk ki a kívánt típust, és stílust (ld. 11.6 fejezet).

43. ábra Fekvő tájolás és 2 oldal laponként

51

44. ábra A lapszín beállítás elemei.

12.3. Egyszerű oldalszámozás Ha csak oldalszámozni akarunk, úgy válasszuk a Beszúrás szalag Oldalszám ikonját, majd válasszuk ki a

kívánt elhelyezést és igazítást. (Az oldalszámot célszerűen ne tegyük belülre.)

45. ábra A lapszámozás beállítása.

Ha nem felel meg az alapértelmezésben használt számformátum, esetleg módosítani kívánunk a kez-

dő oldalszámon, úgy a legördülő listáról válasszuk a Formázás, oldalszámozás pontot, ahol egy pane-

len lehetőségünk van a számformátum, illetve a szakasz kezdő oldalszámát meghatározni.

Vigyázzunk azonban a beállításokkal, mert az oldalszámozás is szakaszonként eltérő lehet. Természe-

tesen nem csak a felajánlott lehetőségeket használhatjuk, hiszen egyrészt azok módosíthatók, más-

részt pedig készíthetünk egyedileg is oldalszámozást. Ehhez azonban fejléceket vagy lábléceket kell

használnunk.

12.4. Kezdő oldalszám beállítása A kezdő oldalszámot az előbbiekben ismertetett módon a Beszúrás szalag Oldalszám ikonjának, For-

mázás, oldalszámozás pontjának választásával megjelenő panelen állíthatjuk be.

A panelen kérhetjük az előző szakasz folytatását (ekkor az oldalszámozás folyamatos lesz, illetve a

dokumentum elején 1-el kezdődik), de megadhatunk kezdő oldalszámot is (ezt olyankor célszerű, ha

az anyagunk több külön fájlban tárolódik, vagy a számozást eltérően akarjuk kezdeni).

52

12.5. Fejléc, lábléc szerkesztése, oldalszámozás A fejlécek és láblécek segítéségével lehetőségünk van oldalszámokat, illetve minden oldalon megis-

métlődő azonos szövegeket elhelyezni anyagunkban. A fejléc a lap tetején, a lábléc a lap alján talál-

ható, a lap széle és a szöveg margókkal védett széle között.

Fejléc vagy lábléc szerkesztéséhez a Beszúrás szalag Élőfej vagy Élőláb ikonját kell legördíteni, majd az

Élőfej szerkesztése illetve Élőláb szerkesztése pontot kell választani, melynek hatására elhalványul a

szerkesztett szövegünk, s helyette a fejléc illetve a lábléc lesz szerkeszthető. (A funkció kiválasztása

helyett kattinthatunk magán a fejlécen is duplán.) Fejléc és lábléc szerkesztésekor megjelenik egy új

szalag is.

46. ábra Az Élőfej- élőláb szalag.

Itt a főszöveggel azonos lehetőségeink vannak, a szerkesztés azzal teljesen azonos módon történhet.

Alapesetben a tabulátorok a középre-, illetve a jobbra záráshoz kerültek beállításra, így a többféle

együttesen alkalmazott igazítás könnyen megvalósítható. (Elválasztó vonalat legegyszerűbben a Kez-

dőlap szalag Bekezdés mezőjében a Szegélyek ikonnal kérhetünk, ha kiválasztjuk az alsó szegélyt.)

Azt, hogy fejlécet vagy láblécet szerkesztünk a Váltás az élőlábra, illetve a Váltás az

élőfejre gombokkal határozhatjuk meg.

A kurzor ilyenkor a fejlécbe vagy láblécbe kerül, így amit most begépelünk, az lesz a

fejlécünk illetve láblécünk. Ezt a szöveget ugyanúgy szerkeszthetjük, formázhatjuk, stb., mint egy

rendes szöveget, de a képernyőn maradó ablak segítségével a Oldalszám gombon való

kattintással elhelyezhetünk lapszámozást is. Amennyiben a dokumentumunk több részből

áll, úgy az Önálló részekhez más-más fejlécet szerkeszthetünk. (Eltérő páros és páratlan

oldal beállítása esetén minkét oldal fejlécét külön meg kell szerkesztenünk.)

A léptető gombokkal (Előző szakasz, Következő szakasz) kapcsolhatunk át az olda-

lak, illetve a dokumentum egyes szakaszai között, míg az azonossá tételre szolgáló

Csatolás az előzőhöz gomb bekapcsolásával az aktuális szövegrész fejlécét az előző szakasz fejlécével

teszi azonossá. (A szöveget részekre bontani a Lap elrendezése szalag Töréspontok ikonjával létreho-

zott új szakasszal lehet. Célszerű itt a Folyamatost választani.)

A Bezárás gombbal lehetőségünk van befejezni a fejléc vagy lábléc szerkesztését.

A fejléc illetve lábléc lap szélétől való távolságát az Élőfej és Élőlábeszközök, Tervezés szalag Pozíció

mezőjében vagy a Lap elrendezése szalag Oldalbeállítás mezőjének jobb alsó sarkában lévő

jelre előhívható panel Elrendezés fülénél is beállíthatjuk. Ha az első oldalon nem akarunk fejlécet

vagy láblécet, úgy a Fájl menü oldalbeállítás menüpontjának Elrendezés fülénél jelöljük be az eltérő

első oldal melletti négyzetet. Ugyanitt állíthatjuk be azt is, hogy a páros és a páratlan oldalak eltérőek

53

legyenek-e. (Amennyiben fejléc, lábléc készítése előtt használtunk egyszerű oldalszámozást, úgy az

azt tartalmazó keretet töröljük ki.)

Természetesen nem kell mindig saját magunknak bajlódni az élőfejek megtervezésével, hiszen a

Word számos jó megjelenésű élőfejet is felajánl az oldalszámok beszúrása során. Ezeket aztán ked-

vünk szerint szerkeszthetjük, alakíthatjuk saját kívánalmainknak megfelelően.

Fontos, hogy a szövegbe soha ne gépeljünk be magunk oldalszámot, hiszen ez egy átszerkesztés ha-

tására átkerülhet egy nem kívánt helyre is. Ha az oldalszámokat magunk gépelnénk ugyanis be a szö-

vegbe – azon túl, hogy felesleges karakterként bővítik az anyagot – akár egyetlen sornyi változtatás is

kellemetlen következményekkel járhat. (Pl. rossz helyre kerülhet az oldalszámozás, így az a nem meg-

felelő oldalon lesz majd található, vagy előtte és utána is elhelyezkedhet a szöveg.) Gondoljunk csak

arra, hogy az oldalunk terjedelme valami apró kiegészítés miatt egy sorral megnő. Máris az eddig lap

alján lévő helyes oldalszámunk a következő oldal tetején, helytelen értékkel szerepel. És akkor még

nem is beszéltünk az esetleges nagyobb változtatásokról. Egy szövegrész áthelyezése teljesen felbo-

ríthatja a számozást, így aztán szedegethetjük ki, majd ismét gépelhetjük be azokat.

További gondot okoz a Word nyomtatófüggő tördelése is, így még akár az is előfordulhat, hogy egy

helyesen megszerkesztett anyag oldalszámozása egy másik nyomtatón kinyomtatva teljesen felborul.

Oldalakat tehát mindig az automatikus oldalszámozás funkciókat használva számozzunk. Erre a prog-

ramok többféle módszert is kínálnak, de minden esetben az oldalszámok a fejlécbe vagy láblécbe

kerülnek. Ez a terület minden oldalon ismétlődik, s mivel nem része a szerkesztési területnek, nem

módosul a szövegváltozástól függően. Természetesen az oldalszámon kívül a fejlécbe egyéb olyan

szövegeket is elhelyezhetünk, amelyek minden oldalon megismétlődnek, így ezeket elég egyszer be-

gépelni.

Minden hosszabb kiadványnál szükséges az oldalakat számozni. Nem mindegy tehát, hogy hol és

hogyan helyezzük el az oldalszámot. Az oldalszámnak sosem szabad nagynak, elsődlegesnek lenni,

mégis jól láthatóan kell elhelyezni az oldalon. Az oldalszámozás többnyire az oldal alján (láblécben)

vagy felső részén (fejlécben) történik. Fejlécbe többnyire akkor helyezzük, ha ott egyéb szöveg is áll.

Ekkor célszerű azt egy vékony vonallal is elválasztani a szövegtől.

Az oldalszámot célszerű jobboldalon jobb szélre, baloldalon bal szélre (vagyis kívülre) helyezni.

Egyoldalas anyagok esetén elfogadott a lap alján, középen elhelyezett oldalszámozás is. Más helyre

lehetőleg ne tegyük, mert nem esztétikus.

Gyakori az oldalszámon kívül más információt is megjeleníteni a lap felső részén lévő fejlécben, amely

általában az adott oldalon lévő fejezet címe, vagy néha a teljes könyv, újság címe.

54

12.6. Fedőlap készítés A Word 2007 lehetőséget biztosít arra, hogy a dokumentu-

munk első oldala elé egy borítólapot is készítsünk, melyhez

számos beépített mintát tartalmaz a program. Fedőlap készí-

téséhez válasszuk a Beszúrás szalag Fedőlap ikonját, majd a

listán kattintsunk a kívánt mintára. Az elkészült fedőlap ele-

mei tetszés szerint kitölthetők, mozgathatók, formázhatok,

stb. Ha netán mégsem szeretnénk fedőlapot, úgy az eltávolí-

táshoz válasszuk a Beszúrás szalag Fedőlap ikonjának Aktuális

fedőlap eltávolítása pontját.

12.7. Kísérő információk A régebbi Word verziók Fájl menü Adatlap menü-

pontjával meg lehet jeleníteni egy olyan panelt,

amellyel kísérő információkat csatolhattunk a do-

kumentumhoz, és amelyen számos további infor-

máció volt megjeleníthető. Ez a lehetőség a Word

2007-ben csak körülményesen elérhető, de az

Office menü Előkészítés sorának Tulajdonságok

pontjával megadhatók a Dokumentumra vonatko-

zó adatok (az ide bevitt szöveg nem jelenik meg a

dokumentumban, s nem is nyomtatható ki vele

együtt), a szavak és oldalak száma pedig a státusz-

sorban is megjelenik.

48. ábra A kísérő információk dialógusa.

Ha további adatokat is meg szeretnénk tudni a dokumentumról, úgy kattintsunk a Korrektura szalag

Szavak száma ikonjára, melynek hatására a megjelenő ablakban néhány statisztikai jellemzőt meg-

tudhatunk.

13. Keresési és helyettesítési funkciók A Word lehetőséget biztosít a különböző szövegek, szövegdarabok, szavak, szótöredékek vagy speciá-

lis karakterek keresésére illetve esetleges cserélésére.

47. ábra A fedőlap dialógus ablak.

55

A keresés indítása a Kezdőlap szalag Keresés ikonjának kiválasztásával (vagy a Ctrl+F, illetve az

Alt+Ctrl+Home gombbal előhívott panelon a távcső ikonra kattintva) kezdeményezhető. A keresendő

szót, szótöredéket vagy karaktersorozatot a megjelenő párbeszédablakban a Keresett szöveg felirat

utáni keretbe kell gépelni.

49. ábra Keresés és csere dialógus ablak.

A keresés indításához kattintsunk a Következő gombra. Ha megtalálható a szövegben a keresett ka-

raktersorozat, úgy a gép azt kijelöli. Amennyiben a gép nem az általunk kívánt szövegdarabot találta

meg, úgy a keresést folyathatjuk a Következő gombon való ismételt kattintással. Ez esetben a gép a

következő karaktersorozatra ugrik. Amennyiben az adott karaktersorozat már többször nem található

meg a szövegben, úgy a gép azt jelzi. A keresés befejezéséhez kattintsunk a Keresés ablak Mégse

gombján.

Amennyiben a kereséssel kapcsolatban további beállításokat kívánunk tenni, úgy kattintsunk az

gombon. (Kattintás után ez a gomb feliratúra vált.) Ha a keresés folya-

mán meg szeretnénk különböztetni a kisbetűket a nagyoktól (tehát csak a keresettel azonos formá-

tumú szöveget óhajtjuk megtaláltatni), úgy a keresési funkció aktiválása és a keresett szó beírása

után ikszeljük be a Kis és nagybetűk megkülönböztetése felirat előtti négyzetet. A csak teljes szavakra

való keresés a „Csak ha ez a teljes szó” felirat

előtti négyzet bejelölésével valósítható meg. Ha

nem csupán keresni akarunk a szövegben, ha-

nem a keresett szöveget ki is akarjuk cserélni

valami másra, úgy Kezdőlap szalag Csere ikonját

kell választani. A Keresett szöveg: felirat utáni

keretbe a keresendő, azaz a lecserélendő karak-

tersorozatot, a „Csere erre:” felirat utáni keret-

be pedig az új karaktersorozatot (azaz amire

cserélünk) kell gépelni.

(Váltásra használhatjuk a Tab billentyűt, illetve

kattinthatunk a keretekben.) A Következő gom-

bon való kattintást követően a gép kijelöli az első cserélendő karaktersorozatot, míg a Csere gombon

való kattintás valóban ki is cseréli azt . A szövegben található összes karaktersorozat automatikus

cseréjéhez Az összes cseréje gombon kell kattintanunk .

Kereshetünk (és cserélhetünk) speciális karaktereket is (bekezdés és tabulátorjelek, töréspontok,

stb.). E funkcióval igen sok javítási műveletet automatizálhatunk.

50. ábra A csere panel elemei.

56

A keresés és csere funkcióval rengeteg olyan lehetőség is kínálkozik, amire nem is gondolnánk. Ha

valami automatizálható, akkor azt többnyire ezzel a funkcióval valósíthatjuk meg. A Speciális gomb

segítségével ugyanis rákereshetünk vezérlőkarakterekre és egyéb speciális jelekre is. A speciális jelek

egy ^ jel utáni karakterként kerülnek be a keresési ablakba, de a megfelelő vezérlőjelként viselked-

nek.

Ugyanígy a formázásokra is kereshetünk, illetve a szövegek formázásai is átcserélhet ők. Ehhez a ke-

resett, vagy keresendő mezőre való kattintást követően a Formátum gombot kell használni. Termé-

szetesen a keresésnél is lehet szűrni, illetve itt is meghatározhatjuk, hogy a gép megkülönböztesse a

kis és a nagybetűket.

(A különleges karakterek és kódok kereséséhez a leírást a Word súgójában a „Kódok használata be-

tűk, formázás, mezők vagy speciális karakterek keresésére” fejezetnél lehet részletesen olvasni!)

Néhány hasznos példa tevékenységek automatizálására:

Funkció Keresett szöveg Mire cseréli Megjegyzés

Teljes szöveg egy be-kezdéssé való összeol-vasztása.

Bekezdésjel Hagyjuk üresen

Pontok előtti szóközök eltávolítása.

szóköz vagy pont pont Több szóköz esetén megismé-telendő.

Dupla szóközök eltávo-lítása.

szóköz + szóköz szóköz Addig isméte-lendő, amíg van találat.

Sorok elején lévő szó-közök eltávolítása.

A ^p „szóköz” (bekezdésjel, szóköz)

A ^p (bekezdésjel) Addig isméte-lendő, amíg van találat.

Sorok végén lévő tabu-látorok eltávolítása.

A ^t^p (tabulátorjel, bekez-désjel)

A ^p (bekezdésjel) Több tabulátor esetén ismétlen-dő

Adott betűtípusú karak-terek más betűtípusúra cserélése.

Hagyjuk üresen, de a formá-tumnál válasszuk a betűtí-pust, majd adjuk meg a kí-vánt fontot.

Hagyjuk üresen, de a formátumnál válasszuk a betűtí-pust, majd adjuk meg a kívánt fon-tot.

Önállóan álló kötőjelek gondolatjelre cserélése

szóköz + szóköz ^szóköz + szóköz

Bekezdések közti üres sorok eltávolítása

^p + ^p (2 x bekezdésjel) ^p (bekezdésjel) Addig isméte-lendő, amíg van találat.

Egynél több üres sor eltávolítása

^p + ^p + ^p (3 x bekezdés-jel)

^p + ^p (2 x bekezdésjel)

Addig isméte-lendő, amíg van találat.

A fentiek alapján természetesen más cserék is hasonló módon végezhetők. Bánjunk a cserével óvato-

san, mert például, ha például kicseréljük az összes „a” betűt „e”-re, majd utána az összes „e”-t, „a”-

57

ra, úgy nem az eredeti állapotot kapjuk, hiszen azok az „e” betűk is „a”-ra váltanak, melyek eredetileg

is „e”-k voltak.

Adott esetben előfordulhat, hogy egy folyamatot nem tudunk egy cserével végrehajtani, csak úgy,

hogy több lépésben végezzük el. Ilyen szituáció például egy oda-vissza alakítás lehet, ahol néha egy

közbülső értékre kell a cserét végrehajtani. Például, ha azt szeretnénk, hogy az össztes „+” helyett „-”,

és az összes „-” helyett pedig „+” jel legyen, úgy ez esetben a csere nem hajtható végre úgy, hogy a

plusz jeleket mínuszra, majd a mínuszokat pluszra cseréljük, mivel az első csere után mindenhol mí-

nusz lesz, és így a második cserével már az eredetileg pluszról átalakított mínuszok is visszaalakulnak.

Ehhez első lépésben a plusz jeleket egy sehol másutt nem használt karaktersorozattá kell alakítani a +

jelek pl. QXQ-ra cserélésével, majd ez után lehet csak a mínuszokat pluszra cserélni. Ekkor azonban a

harmadik lépés lesz az ideiglenes QXQ karakter-sorozatok mínuszra cserélése. Ezzel a módszerrel ter-

mészetesen bármilyen más karaktersorozatok megfordítására is lehetőség van.

14. Stílusok és témák

14.1. Stílusok használata A komolyabb szövegszerkesztők, így a Word is lehetőséget ad arra, hogy egyes szövegjellemző beállí-

tásokat automatizálva használjunk. Ez azt jelenti, hogy ha egy szövegben nagyobb mennyiségben

vannak azonos jellemzőjű bekezdések (pl. címsorok, stb.), úgy azoknak definiálhatunk egy ún. stílust.

Így a későbbiekben, ha ismét azonos jellemzőkkel rendelkező bekezdést kell használnunk, nem szük-

séges ismét egyenként beállítani az adott jellemzők sorozatát, hanem egyszerűen csak azt mondjuk

meg, hogy az milyen stílusú legyen. A megvalósítás többféle módon történhet:

a)

• Az adott bekezdéshez válasszunk egy nekünk tetsző, az elképzeléseinknek leginkább megfelelő

stílust a Kezdőlap szalag Stílusok mezőjében.

• Módosítsuk a stílus azon jellemzőit, amelyek még nem egyeznek meg az elképzeléseinkkel. Ehhez

kattintsunk a stílus nevén a jobb egérgombbal, majd a helyi menüből válasszuk a Módosítás funkciót.

A panelen a Formázás részben beállíthatjuk az alapvető szövegjellemzőket, a ritkábban használt beál-

lításokat pedig elérhetjük, ha legördítjük a Formátum gombot, majd kiválasztjuk a módosítandó jel-

lemzőcsoportot.

b)

• Első lépésben készítsünk el egy bekezdést, amely a kívánt jellemzőkkel (igazítás, térközök, betűtí-

pus, betűméret, stb.) rendelkezik.

• Most a jobb egérgombbal előhívható helyi menüből válasszuk a Stílusok pont Kijelölt rész mentése

új kész stílusként alpontját.

• A panelen írjunk be egy kitalált stílusnevet (pl. másfajta), majd zárjuk a panelt az OK gombbal,

melynek hatására a kurzor által jelölt bekezdés jellemzőit az adott nevű stílus átveszi.

Ha a későbbiekben egy olyan bekezdés t kell készítenünk, melynek jellemzői megegyeznek egy ko-

rábban definiált stílus jellemzőivel, úgy nem kell mást tenni, mint a Kezdőlap szalagon a Stílusok me-

58

zőben kiválasztani a megfelelő stílust. Ezzel a kurzor által jelölt bekezdés minden jellemzője az adott

stílusban definiált jellemzőkre módosul.

Stílusjellemzők utólagos módosításakor nem elegendő csak az adott stílusú bekezdés jellemzőjét

megváltoztatni, hiszen ekkor csak ez az egy bekezdés módosul. Ha azt szeretnénk, hogy az összes

adott stílusú bekezdés módosuljon, úgy:

• Álljunk egy olyan bekezdésre, amely a módosítandó stílusúra van formázva, majd

• A Kezdőlap szalag Stílusok mezőjében kattintsunk a stílus nevén a jobb egérgombbal, majd a helyi

menüből válasszuk a Módosítás funkciót.

51. ábra A stílus módosítás dialógus ablaka.

A megjelenő panelen lehetőségünk van megváltoztatni a stílus nevét, alapját (azt a stílust, amely a

nem módosított elemek esetében mérvadó), illetve a formázási beállításokat. Ez utóbbit a korábban

megismertek szerint tudjuk megváltoztatni. Ahol nincs kiválasztva semmi, ott a stílus nem módosítja

a bekezdést. Amennyiben olyan jellemzőt kívánunk megváltoztatni, amely a panelen nem található,

úgy kattintsunk a Formátum gombra. A legördülő listáról válasszuk ki azt az elemet, amely jellemzőt

módosítani kívánjuk. (Például ha a szöveg előtt hagyandó üres helyet kívánjuk megváltoztatni, úgy a

legördülő lista Bekezdés pontjára kattintsunk, majd a megjelenő panelen a bekezdés formázásoknál

megismert módon állítsuk be a térközt.)

Ha egy stílust tévedésből hoztunk létre, lehetőség van annak törlésére is. Ehhez a Kezdőlap szalag

Stílusok mezőjében kattintsunk a stílus nevén a jobb egérgombbal, majd a helyi menüből válasszuk az

Eltávolítás a kész stílusok gyűjteményéből funkciót.

A fentiek figyelembevételével lehetőség van arra is, hogy adott bekezdések egyes részei eltérőek

legyenek akkor is, ha azok azonos stílusúak. Hiszen ha egy jellemzőt egyedileg módosítjuk (pl. betűtí-

pus, méret stb.) úgy csak az az egy szöveg rész módosul. (Ekkor azonban vigyáznunk kell arra, hogy ha

módosítjuk a stílust, az nem bírálja felül az így utólag beállított jellemzőt.) Ha mégis azt szeretnénk,

59

hogy minden adott stílusú szöveg az aktuális formázást vegye fel, úgy erre lehetőségünk van a stílus

helyi menüjében kiválasztott „… frissítése a kijelölés formátumára” funkció használatával (a … helyén

a stílusnév áll).

A stílusok használatára igen sok esetben van szükség, hiszen például tartalomjegyzéket is csak a cím-

sor (Címsor1, Címsor2, Címsor3, stb.) stílusokból tud kigyűjteni a program.

Használjuk tehát a stílusokat, de vigyázzunk, a stílusjellemzők beállítása és a

betű-, vagy bekezdésjellemzők beállítása nem azonos. Ha tehát használunk

címsor stílusokat és meg szeretnénk változtatni azok valamely tulajdonságát

(betűméret, vastagság, igazítás, stb.) akkor azt semmiképpen se az eszköztá-

ron lévő nyomógombokkal, vagy a bekezdés és betűjellemzőkkel tegyük.

Ilyenkor minden esetben a stílus módosítását kell választani, hiszen fontos,

hogy ezen bekezdések az egész anyagban egységesek legyenek.

Ha a stílusokat rendszeresen használjuk, hasznos lehet, ha megnyitjuk a stí-

luskezelő munkaablakát a Kezdőlap szalag Stílusok mezőjének jobb alsó sar-

kában lévő jelre kattintva. A panelen számos további funkció elérhető,

így például a Beállítások feliratra kattintva meghatározhatjuk például azt,

hogy mely stílusok jelenjenek meg a listán, és melyek ne.

A stílusokhoz rendelhetünk gyorsbillentyűket is, így egyetlen gombnyomásra

pillanatok alatt megváltoztathatjuk a bekezdés jellemzőit. Ehhez a stílus mó-

dosításának paneljén kattintsunk a Formátum gombra, majd a Billentyűparancs pontra. Itt a kívánt

billentyűkombináció megnyomásával hozzárendelhetjük a gyorsbillentyűt a stílushoz, illetve ha már

foglalt kombinációt választottunk, úgy azt is kontrollálhatjuk.

53. ábra Billentyűparancs hozzárendelése egy stílushoz.

Bár nem teljesen stílusfunkció, mégis a stílusok funkciók közé sorolták a készítők azt a lehetőséget,

amely segítségével az azonosan formázott szövegeket lehet a dokumentumban kijelölni. Ez nagyon

hasznos lehet különösen akkor, ha nem használtunk stílusokat, mégis egységesen szeretnénk megvál-

toztatni bizonyos egyforma formázású szövegeket.

52. ábra A stíluskezelő munkaablaka

60

Ha tehát ki szeretnénk jelölni a dokumentumunkba n az azonosan formázott szövegeket úgy kattint-

sunk arra a jobb egérgombbal, majd válasszuk a helyi menü Stílusok pontjának Hasonló formátumú

szöveg kijelölése alpontját. A kijelölést követően már bármilyen változtatást végzünk, úgy az –mivel

minden ilyen szövegrész kijelölésre került– egységesen érvényesítve lesz.

Természetesen a stílusok kezelésének még rengeteg lehetősége létezik, melyek megismeréséhez már

nagyobb gyakorlat szükségeltetik.

14.2. Témák használata A Lap elrendezése szalag Témák ikonjával előhívható panelen

komplett stílusgyűjteményeket találunk. E témák segítségével

egyetlen gombnyomásra tetszetős formátumúvá varázsolhat-

juk dokumentumunkat. Használatukkal azonban vigyázzunk,

mert könnyedén el is veszíthetjük vele az eddig végzett formá-

zásokat. Célszerű tehát a témát még az előtt kiválasztani, mie-

lőtt bármiféle stílusformázást végeznénk.

Adott témát alkalmazni a téma ikonján való kattintással tu-

dunk, de lehetőségünk van az alsó menüpontok segítségével az

adott formázáscsoport témaként való mentésére, vagy a to-

vábbi témák keresésére is.

15. Nyelvi és szövegfunkciók

15.1. Elválasztások kezelése Bár a Word alapesetben nem választja el a szavakat a sorok végén, soha ne gépeljünk a szavakba „ – ”

jeleket, mert az egy esetleges változáskor könnyen a sor közepére kerülhet. Amennyiben szeretnénk

elválasztást használni, úgy két lehetőségünk van.

Az egyik, amikor a Ctrl+mínusz billentyűkombinációval elválasztási lehetőséget szúrunk a szóba, így

ezen, vagy ezeken a feltételes elválasztási pontokon engedélyezett az elválasztás. (Vigyázzunk, a „– ”

jelet a karakteres billentyűzetmezőn gépeljük, mert a numerikus

billentyűzetmezőn ez gondolatjelet eredményez!)

A másik lehetőség az automatikus elválasztás. Ahhoz, hogy a

dokumentumban a szavakat a Word a sor végén, szükség esetén

automatikusan elválassza, úgy gördítsük le a Lap elrendezése

szalag Oldalbeállítás mezőjében az Elválasztás ikont, majd válasz-

szuk az Automatikus sort.

Az ikon Elválasztási beállítások pontjával szintén bekapcsolhatjuk az elválasztást, ha bejelöljük az

Automatikus elválasztás felirat melletti négyzetet. (Ez esetben, ha azt akarjuk, hogy a Word egy adott

54. ábra Témák párbeszédablaka

61

szót csak az általunk megadott helyen válasszon el, úgy a kívánt helyre szintén feltételes elválasztást

(Ctrl+mínusz –t) kell beszúrni.

Ha az ikon Manuális pontját választjuk, meghatározhatjuk, hogy az adott szóban hol lehetnek az elvá-

lasztások.

Bár a programok alapesetben nem választják el a szavakat, mégis gyakran célszerű, ha használunk

elválasztásokat. Természetesen legjobb az automatikus elválasztás bekapcsolása, de magunk is he-

lyezhetünk elválasztásokat a szavakba. A legtöbb probléma azonban itt kezdődik. A szavakba –még

ha az sor végére esik is– tilos kötőjelet gépelni elválasztási célra. Ez ugyanis egy későbbi esetleges

változáskor (vagy egy másik nyomtatón történő kinyomtatáskor) más helyre kerülhet, így a sorok

közepén lévő elválasztott szavak igen kellemetlen látványt nyújtanak. Amennyiben tehát elválasztás-

ra van szükségünk, úgy használjuk a feltételes elválasztás karaktert, ez ugyanis csak akkor jelenik

meg, ha az sor végére kerül. Egy szóba természetesen többet is tehetünk, sőt, azokat a szavakat,

amelyekben ilyen jelek vannak, csak ezen jelek helyén választhatja el a Word, máshol nem. A feltéte-

les elválasztás beszúrására a Ctrl+mínusz billentyűkombináció szolgál. (Vigyázzunk, a „ – ” jelet a ka-

rakteres billentyűzetmezőn gépeljük, mert a numerikus billentyűzetmezőn ez gondolatjelet eredmé-

nyez!)

A kötőjel karakter persze nem csak elválasztási célokat szolgálhat. Olyan esetekben, amikor nem sze-

retnénk, hogy a sor végén kötőjelnél válasszon el a gép, használjuk a nem törhető kötőjel szimbólu-

mot. (Ctrl+Shift+mínusz)

Sajnos a Word hosszabb (több száz oldalas) szövegek esetén problémásán kezeli az automatikus elvá-

lasztást és nem mindig képes kihelyezni azt, ennek eredményeként a szöveg elhelyezése teljesen

véletlenszerűen alakul, ami igen kellemetlen. Ilyenkor kapcsoljuk ki az automatikus elválasztást és

azokban a szavaknál, ahol mindenképpen szükséges elválasztást alkalmazni, szúrjunk be manuális

elválasztást.

15.2. A nyelv kiválasztása Ahhoz hogy a szövegünk ellenőrzése megfelelő legyen a Wordnek tudni a kell, hogy az adott szöveg

milyen nyelvű. Ez alapesetben mindig a billentyűzet-kiosztás állapotától függően kerül beállításra, de

utólag is megváltoztatható.

Ehhez ki kel l jelölni a kívánt szövegrészt, majd a Korrektúra szalag Nyelv megadá-

sa a ikonján kell kattintani. A nyelvet a megjelenő panelen listáról választhatjuk ki.

62

55. ábra A dokumentum nyelvének kiválasztása.

15.3. Helyesírási és nyelvi ellenőrzés A szövegben lévő helyesírási hibák ellenőrzéséhez és kijavításához válasszuk a Korrektúra

szalag Helyesírás ikonját, vagy üssük le az F7 billentyűt. Az ellenőrzés kurzortól kezdődően

történik, s ha a Word hibásnak vélt szót talál, úgy megjelenik egy párbeszédablak. Itt vagy

begépeljük a helyes szót vagy a gép által felajánlottak közül választunk. Természetesen

nem kötelező javítást kérni, hiszen lehet, hogy a szó helyes csak a Word nem ismeri. A panelen ezért

többféle lehetőségünk is van:

Átugorja: A hibásnak vélt szó nem kerül javításra.

Az összes mellőzése: Az összes ilyen szó javítása mellőzésre kerül.

Felvétel a szótárba: A szó helyes, csak a Word nem ismeri (pl. szakszavaknál), így a szó a kivételszó-

tárba felvéve a későbbiekben már helyesnek lesz azo-

nosítva.

Csere: A szó a lent kiválasztottra, vagy a begépeltre

lesz cserélve a szövegben.

Az összes cseréje: A szó, és az összes későbbiekben

előforduló ilyen szó az ablak alsó részében kiválasz-

tottra, vagy a begépeltre lesz cserélve a szövegben.

Automatikus Javítás: A javítás a gép által felajánlottak

szerint automatikusan megtörténik.

További lehetőség, hogy bár a szövegben minden szó helyes, mégis valamilyen nyelvtani hibát vétet-

tünk. Ilyen lehet például a vesszőhiba, a több szóköz egymás mellé írása, a kerülendő szavak, stb. Ez

esetben a megjelenő ablak kissé módosul. Ekkor ugyanis a hibás mondat alatt az alkalmazandó nyelv-

tani szabály jelenik meg. Természetesen a javítást a felső ablakrészben manuálisan is elvégezhetjük,

de lehetőségünk van a Csere gombbal a javasolt módosítás átvezetésére, vagy az Átugorja gombbal

56. ábra A helyesírás ellenőrző ablaka.

63

annak elvetésére is. A Szabály mellőzése gomb kiválasztása esetén a Word a többi ilyen mondat ese-

tén már nem fog hibajelzést adni, így azokat is átugorja. A Következő mondat gombbal szintén fi-

gyelmen kívül hagyjuk a javítást, de ekkor az aktuális mondatban lévő többi hiba is figyelmen kívül

lesz hagyva.

Természetesen nem minden hiba valódi, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy igen sok hibátlan

mondatot is hibásnak vél a nyelvhelyesség ellenőrző, illetve sok hibás mondatot nem vesz észre.

A nyelvi ellenőrzés és hibajavítás módjának és egyéb jellemzőinek beállításához válasszuk az

Office menü Word beállításai gomb Nyelvi ellenőrzés funkcióját.

57. ábra A Word helyesírással kapcsolatos beállításai.

15.4. Helyesírási és nyelvhelyességi hiba kijelzés A helyesírási szempontból hibás szavakat a gép egy piros hullámos vonallal aláhúzva jelzi. Az ilyen

szavakra a jobb egérgombbal rákattintva egy listát kapunk, melyből választhatunk a javítás módját

illetően. Lehetőségünk van a hibás szót egy felajánlottra cserélni, vagy a kivételszótárba az adott szót

felvenni.

A Word nem csak a szavak helyesírását, hanem a mondatok nyelvi helyességét is képes ellenőrizni.

Elvileg a nyelvtanilag hibás mondatokban a hiba helyén zöld hullámos aláhúzással jelzi a gép a nyelv-

helyességi problémát. A hibák javításához kattintsunk a jobb egérgombbal a hiba helyén, vagy indít-

suk el a nyelvhelyesség ellenőrzést a Korrektúra szalag Helyesírás ikonjával, amely kiszűri a nyelvhe-

lyességi és helyesírási hibákat egyaránt.

15.5. Automatikus hibajavítás A Word a hibákat képe s már gépeléskor is kijavítani.

64

Ha meg akarjuk változtatni, hogy a Word mely szavak begépelése után végezzen hibajavítást és, hogy

mire cserélje ki a hibás szót, kattintsunk az fent említett Office menü Word beállításai gomb

Nyelvi ellenőrzés funkciójának Automatikus javítási beállítások gombján.

58. ábra Az automatikus javítás beállításai.

15.6. Szinonima szótár Ha egy szó helyett másik, rokon értelmű szót szeretnénk használni, úgy a szö-

vegkurzorral szóra állva nyomjuk meg a Shift+F7 gombokat, vagy válasszuk a

Korrektúra szalag Szinonimák ikonját. A megnyíló munkaablakon kiválaszthat-

juk a szó helyett beírandó kívánt szinonimát (amennyiben van ilyen). Hasznos

szolgáltatása ez a Word-nek a szóismétlések elkerülésére.

15.7. Fordítás A Word 2007-es verziója képes az angol szavakat németre, vagy a német sza-

vakat angolra fordítani. Ehhez álljunk a lefordítandó szóra, majd válasszuk ki a

Korrektúra szalag Fordítás ikonját. A jobb oldali munkaablakban

lehet a fordítás forrását és irányát megadni.

Ha van telepített szótárunk (tölthetünk le internetről ilyeneket), úgy további

lehetőség még a Korrektúra szalagon lévő Kutatás gomb által nyújtott szolgál-

tatások használata, ahol az elérhető helyeken, szótárakban is képes a Word

keresni, s így ez által akár fordítást is végezni, akár magyar nyelvről angolra

vagy fordítva.

59. ábra A szinonima szótár (Shift+F7)

65

15.8. Gyorsszöveg, modulok Ha a Word használata során többször kell begépelni egy szöveget, célszerű, ha felvesszük azt a szö-

vegtárba. Ehhez a kívánt szöveget jelöljük ki, majd nyomjuk meg az Alt+F3 gombokat.

60. ábra Modulok létrehozása és elérése

A korábban szövegtárba vett karaktersorozatokat a későbbiekben bármikor beszúrhatjuk a szövegbe

a Beszúrás szalag Kész modulok ikonjának legördítésével, majd a kívánt elem kiválasztásával. (Mivel

ez így sokszor körülményesebb, mint maga a begépelés, ezért a funkciót célszerű a gyorselérési esz-

köztárra helyezni.)

A Word számos gyakran használt szöveget és komplett objektumcsoportot is tárol, melyeket gépelés

nélkül könnyedén bevihetjük, ha legördítjük a Beszúrás szalag Kész modulok ikonját és kiválasztjuk az

Építőelem szervező sort.

15.9. Adatok sorba rendezése A Word lehetőséget biztosít rendezésre is, így például

egy begépelt névsort utólag is ábécébe rendezhe-

tünk. Ehhez ki kell jelölnünk a rendezendő sorokat,

majd kiválasztanunk a Kezdőlap szalag Bekezdés me-

zőjében a Sorba rendezés ikont.

A megjelenő panelen kiválaszthatjuk a rendezés alap-

ját és sorrendjét, de ha csak simán ábécébe kívánunk

rendezni, úgy elég az OK gombra kattintani.

Ha a sorba rendezendő szövegünk táblázatban van,

úgy a lehetőségeink sokkal tágabbak, ekkor ugyanis

akár Összesítéseket is készíthetünk.

16. Dokumentumok tagolása

16.1. Töréspontok beszúrása A Word a sorok (Shift+Enter) és az oldalak (Ctrl+Enter) megtörésén túl lehetőséget biztosít egyéb

töréspontok beszúrására is. A szakaszok létrehozása olyan esetekben célszerű, amikor a dokumen-

tum egyes részeinél más jellemzőket szeretnénk beállítani (pl. eltérő hasábszám vagy fejléc). Ilyen

61. ábra A szöveg rendezése dialógus.

66

esetben használjuk a Beszúrás szalag Oldaltörés ikonját,

illetve a Lap elrendezése szalag Töréspontok ikonját. Ez utóbbi

legördíthető, így kiválaszthatjuk, hogy milyen töréspontot kívá-

nunk beszúrni.

Gyakran előfordul, hogy az oldalváltást több üres sor bevitelével

valósítják meg, amely szintén egy későbbi átszerkesztésnél vagy

plusz szöveg bevitelénél okozhat gondot. Célszerű, ha az oldal-

váltásra szolgáló Ctrl+Enter jelet a bekezdések közé helyezzük,

így tehát az új bekezdés első sora elé kell beszúrni a Ctrl+Enter

karaktert.

Hasonlóan az oldalváltáshoz, szándékos sorváltásra is van lehe-

tőségünk. Ekkor Shift+Entert kell nyomni. Ez esetben a szöveget

a gép továbbra is egyetlen összefüggő bekezdésként kezeli, de a

kívánt helyen sort is tör.

Ha ezen jeleket meg akarjuk szüntetni, egy átlagos betűhöz hasonlóan egyszerűen kitörölhetjük, pél-

dául a Backspace billentyűvel.

16.2. Hasábok A Word lehetőséget biztosít arra, hogy egy oldalon több hasábot is elhelyez-

zünk (pl. újságok készítésénél).

Ha nincs kijelölt szövegrész, úgy a hasábszám-módosítás az aktuális szakasz-

ra, vagy a teljes dokumentumra vonatkozik, ha van kijelölt rész, úgy csupán

arra. (Ekkor a Word azt automatikusan szakaszokra bontja.) A hasábok készí-

téséhez a Lap elrendezése szalag Hasábok ikonját kell legördíteni, majd a

kiválasztani a hasábszámot, illetve elrendezést.

Az alapvető beállításokon túl lehetőség van egyéni hasábbeállításokat is al-

kalmazni, illetve kérhetünk elválasztó vonalat a hasábok közé. Ehhez gördít-

sük le a Lap elrendezése szalag Hasábok ikonját, majd válasszuk a További

hasábok pontot. A panelen kattinthatunk a megfelelő hasábszámot tartalma-

zó képen is, de a kívánt hasábszámot bevihetjük a Hasábok száma: utáni me-

zőbe is.

Amennyiben eltérő hasábszélességet kívánunk alkalmazni, úgy

• Kapcsoljuk ki az Azonos hasábszélesség felirat előtti négyzetet.

• Állítsuk be a kívánt hasáb szélességét.

• Állítsuk be a kívánt hasábköz (térköz) értékét.

• Állítsuk be a többi hasábszélességet és hasábközt is.

62. ábra Töréspontok választó ablaka

63. ábra Hasábok be-szúrása.

67

(Ha olyan értékeket állítunk be, amelyek nem adják ki az oldalszélességet, a többi adat automatiku-

san módosulhat.)

Amennyiben azt szeretnénk, hogy egy oldalon belül legyenek különböző hasábszámot tartalmazó

részletek, úgy jelöljük ki a szöveget, vagy szúrjunk be szakaszhatárt az eltérő hasábszámú részek ha-

tárára, majd szakaszonként állítsuk be a hasábszámot.

17. Hivatkozások

17.1. Címsorszámozás Amennyiben egy könyv, vagy hosszabb anyag készítése során azt

szeretnénk, hogy a címeket a gép automatikusan lássa el sor-

számokkal, úgy használjunk címsorszámozást. Ennek megfelelően

a későbbiekben a címsornál a Címsor1, Címsor2, stb. stílust kell

alkalmaznunk. (Valószínű, hogy ezek a stílusok alapértelmezés-

ben nem úgy néznek ki, ahogyan mi azt szeretnénk, ezért módo-

sítanunk kell azok betűtípusát, méretét és egyéb jellemzőit.)

A címsorszámozást egy címstílusú bekezdésen állva a Kezdőlap

szalagon lévő Többszintű lista címsorokat tartalmazó ele-

mén kattintva tudjuk kiválasztani.

Ha nem felel meg a címsorszámozás (mert például még egy pon-

tot akarunk tenni a címsorszám után), úgy a gomb

Új többszintű lista defini-

álása sorának választásával lehetőségünk van egyedi listákat is

definiálni. (A panelen alkalmazható beállításokat a Bekezdések számozása pontnál ismertettük.)

17.2. Tartalomjegyzék készítés Ha a szövegünkben a megfelelő stílusokat (Címsor1, Címsor2, stb.) alkalmaztuk a címekhez, úgy lehe-

tőség van tartalomjegyzék automatikus elkészítésére is a Hivatkozás szalag Tartalom ikonjának

választásával. Az ikon legördítésével a tartalomjegyzéket a gép által felajánlott formátumoknak meg-

felelően, vagy a saját ízlésünk szerint készíthetjük el.

Ha egyedileg szeretnénk meghatározni bizonyos paramétereket, például hogy a tartalomjegyzéket a

gép hányadik címfokozatig gyűjtse ki, úgy a legördülő listáról a Tartalomjegyzék beszúrása

pontot kell kiválasztani, majd a

megjelenő panelen a kívánt paramétereket meghatározni. (Pl. a Szintek: mezőnél.)

64. ábra A Többszintű lista legör-dülő menüje.

68

A tartalomjegyzék a dokumentumba külön objektumként szűrődik be, ha rákattintunk, megjelenik a

kerete, ahol a bal felső sarokban lehetőségünk van a dokumentum megváltozása esetén annak frissí-

tésére, módosítására, vagy esetleg törlésére.

65. ábra A Tartalomjegyzék kerete.

Ha a tartalomjegyzéket formázni szeretnénk, úgy a legjobb, ha a TJ1, TJ2, stb. stílusok jellemzőit mó-

dosítjuk, ezzel ugyanis egy későbbi változás esetén is a már beállított stílusú marad a jegyzék.

Lehetőség van kézi tartalomjegyzék beszúrására is, de ennek lényegében semmi értelme nincs, hi-

szen a tartalomjegyzék készítés lényege pont az, hogy a címeket a gép automatikusan gyűjti ki, az

oldalszámokat pedig automatikusan adja meg.

17.3. Tárgymutató készítés Tárgymutató készítésénél a tárgymutató bejegyzéssel megjelölt sza-

vakat a gép kigyűjti.

Tárgymutató bejegyzést a szövegben létrehozni a szó kijelölését kö-

vetően megnyomott Alt+Shift+X gombokkal, vagy a Hivatkozás szalag

Bejegyzés Tárgymutató mezőjében lévő Bejegyzés megjelö-

lése ikonnal tudunk.

Ha a megjelölések megtörténtek, elkészíthetjük a tárgymutatót. Eh-

hez álljunk a tárgymutató helyére, majd kattintsunk a Hivatkozás sza-

lag Tárgymutató mezőjében lévő Beszúrás ikonra.

67. ábra A Tárgymutató létrehozása.

66. ábra Tárgymutató-bejegyzés megadása.

69

17.4. Lábjegyzetek, végjegyzetek Amennyibe n egy szöveghez lábjegyzetet szeretnénk fűzni, úgy men-

jünk a kurzorral arra a pozícióra, ahol a lábjegyzetjelnek kell lennie,

kattintsunk a Hivatkozás szalag Lábjegyzet ikonjára, majd gépel-

jük be a lábjegyzet szövegét. Ha egyedi jelölést kívánunk alkalmazni,

úgy a Hivatkozás szalag Lábjegyzetek mezőjének jobb alsó sarkában

lévő jelre kell kattintanunk, majd a megjelenő panelen kérhetünk

egyedi jelölést, például *-ot, de maradhatunk a normál számozásnál is.

Amennyibe n beszúrtuk a lábjegyzetjelet, begépelhetjük a lábjegyzet

szövegét. (Ezt a szövegrészt utólag ugyanúgy módosíthatjuk, mint a

normál szöveget.)

A lábjegyzet elválasztást (elválasztó vonalat) piszkozat nézetben tudjuk módosítani, vagy törölni, ha a

szövegben duplán kattintunk a lábjegyzetjelölésre, majd az alsó blokkban a lábjegyzetnél legördítve

kiválasztjuk a Lábjegyzet elválasztó vonal elemet.

69. ábra A lábjegyzet beállításai piszkozat nézetben.

A végjegyzetek készítése a lábjegyzettel majdnem azonos módon történik, a különbség csupán annyi,

hogy a beszúráshoz a Végjegyzet beszúrás a gombot kell választani, illetve a jegyzetek nem a lap al-

ján, hanem a dokumentum végén lesznek.

Lábjegyzetek és végjegyzetek törlése esetén elegendő csak a jelölést törölni, a lap alján illetve a do-

kumentum végén lévő szövegek ezáltal automatikusan törlődnek.

17.5. Hivatkozások készítése Ha egy szöveget készítünk, szerkesztünk, úgy a készítés során az, hogy egy adott szöveg hányadik

oldalon lesz, még nem végleges, ezért a különböző hivatkozások elkészítésénél ez problémát okoz.

Ezt oldhatjuk fel, a kereszthivatkozások használatával.

A hely megjelöléséhez kattintsunk a Beszúrás szalag Könyvjelző ikonjára, majd gépel-

jünk be egy azonosítót. (A könyvjelző nem kezdődhet számmal, és nem tartalmazhat „szóköz”-t!)

68. ábra Láb- és végjegyzet jel-lemzői.

70

70. ábra A könyvjelző jellemzői és a Kereszthivatkozás ablakai.

Ha hivatkozni kívánunk a könyvjelzőre, úgy írjuk be a kereszthivatkozás bevezető szövegét. Például

„Bővebb felvilágosítás, lásd:”, majd kattintsunk a Beszúrás szalag Kereszthivatkozás ikonjára. A pane-

len a hivatkozástípusnál válasszunk könyvjelzőt, a Hivatkozás beszúrása: mezőben Oldalszámot, a

Melyik könyvjelzőhöz mezőben pedig kattintsunk arra az elemtípusra, amelyre hivatkozni szeretnénk.

Ugyanígy lehetőségünk van egyéb hivatkozásokat is beszúrni a dokumentumba (például a fejezet

címsora, ábra, táblázat, esetleg lábjegyzet, stb.).

18. Megjegyzések és korrektúra-használat Ha egy dokumentumot többen használnak, úgy szükség lehet olyan megjegyzések dokumentumhoz

fűzésére, amelyek olvashatóak, használhatóak, de mégsem részei a szövegnek. A korrektúra funkci-

ókkal úgy végezhetünk javításokat, hogy azokat utólag követni lehet, és így egy másik személy el-

döntheti, hogy azokat elveti vagy elfogadja-e. Mindemellett lehetőség van a dokumentumba meg-

jegyzéseket is elhelyezni.

Ha tehát ilyen jellegű munkát kívánunk végezni, úgy a Korrektúra szalagon lévő eszközökre lesz szük-

ségünk.

71. ábra A Korrektúra szalag.

Megjegyzés beszúrásához álljunk a kurzorral a kívánt pontra, majd válasszuk a Korrektúra szalag Új

megjegyzés ikonját.

72. ábra Egy megjegyzés beszúrása.

71

Ekkor a Word egy felhasználótól függő színű vonalat húz a megjegyzés helyéhez (mindenkinek más

szín), s lehetőségünk nyílik a megjegyzés begépelésére. Ha törölni szeretnénk egy megjegyzést, úgy

kattintsunk rá a jobb egérgombbal, majd a helyi menüből válasszuk a Megjegyzés törlése pontot.

(Vagy válasszuk a szalagmenü Törlés gombját. A szerk.)

Ha egy szöveget más készít el, és azt mi csak véleményezzük, úgy nem illik azt csak úgy átjavítani,

hanem úgy célszerű a módosításokat megtenni, hogy azok követhetők legyenek.

A korrektúra funkció bekapcsolásához kapcsoljuk be a Korrektúra szalag Változások követése ikonját,

vagy annak Változások követése pontját.

Ezt követően a szövegben végzett változtatások

jelölve lesznek, melyeket aztán egyesével, vagy

együtt elfogadhatunk vagy elvethetünk.

Azt, hogy miként lássuk a szöveget a Korrektúra

szalag Nyomon követés mezőjében állíthatjuk be.

Alapeset a Végleges szöveg korrektúrával, de kérhet-

jük csak az eredeti vagy végleges szöveg megjelení-

tését is.

Az egyes változásbejegyzések közt a Korrektúra szalag

Változások mezőjében az Előző és a Következő gombok-

kal lépkedhetünk, az Elfogadás gombbal a változtatás

elfogadására, az Elvetés gombbal a változtatás elvetésé-

re van lehetőség.

A korrektúrák meg is jeleníthetők, ha kattintunk a Kor-

rektúraablak gombon. A gomb legördítésével kiválaszt-

hatjuk a korrektúraablak helyét, ismételt rákattintással

pedig törölhetjük azt. A megjelenítendő korrektúrákat a

Korrektúra megjelenítése feliratú legördíthető gomb

elemeivel adhatjuk meg. További beállításokat a korrek-

túrával kapcsolatban a Korrektúra szalag Változások

követése ikon Változáskövetési beállítások módosítása

ponttal tehetünk.

73. ábra A változások követése bekapcsolása.

74. ábra Változáskövetési beállítások ablak.

72

19. A dokumentumok védelme és az űrlapok

19.1. Dokumentumvédelem Lehetőségünk van arra, hogy mások által a dokumentumban végezhető műveletek körét korlátozzuk.

Azt, hogy ki, és mit végezhet el egy dokumentumban, elég részletesen tudjuk szabályozni, a különféle

formázásoktól kezdve a szövegbeli javításokig.

Ha tehát védelmet szeretnénk beállítani egy dokumentumra, úgy kattintsunk a Korrektúra szalag

Védelem ikonjára.

A megjelenő munkaablakban jelöljük be a korlátozások típusait, illetve ha felhasználótól függően

szeretnénk védelmet, úgy adjuk meg azon felhasználókat, akik a védelem alól kivételt képeznek. Ha

ezt megtettük, kattintsunk az Igen, bekapcsolom a dokumentumvédelmet gombra, majd a megjelenő

panelen adjuk meg a jelszót.

(Ha a jelszót véletlenül elfelejtenénk, úgy a dokumentumot soha többé nem fogjuk tudni már felol-

dani, így szerkeszteni sem.) Természetesen nem kötelező megadni jelszót, de ekkor a védelmet bárki,

bármikor feloldhatja.

Védett dokumentum feloldásához kattintsunk a Korrektúra szalag Dokumentumvédelem ikonjára,

majd a megjelenő munkaablak alján lévő Dokumentumvédelem kikapcsolása gombra. Ha volt meg-

adva jelszó, úgy természetesen azt most ismét meg kell adni.

19.2. Űrlapok készítése A Wordben készíthetünk olyan dokumentumot vagy dokumentumsablont is, amelyben előre elkészí-

tünk mindent, és a végső felhasználónak csak bizonyos területekre engedélyezzük a beírást.

Ahhoz azonban, hogy űrlapokat készítsünk, szükségünk van egy olyan eszköztárra, amely alapesetben

nem jelenik meg. Ehhez be kell jelölni az Office menü Word beállításai/ Népszerű elemek panelen a

Fejlesztőeszközök lap megjelenítése a szalagon felirat előtti négyzetet.

75. ábra A dokumentum Védelem bekapcsolása

73

76. ábra A Fejlesztőeszközök lap bekapcsolása, és a vezérlő elemek.

Készítsük el tehát a dokumentumunkat, majd a kitöltendő helyeken a Fejlesztőeszközök szalagot vá-

lasztva, most már lehetőségünk van kitöltendő szövegmező beszúrására a Vezérlők mezőben.

Természetesen ezzel még nincs vége az űrlapkészítésnek, hiszen ahhoz, hogy az eredeti szöveg ne

legyen átjavítható, be kell kapcsolni a védelmet a Védelem ikonnal, mégpedig úgy, hogy ugyan kipi-

páljuk mindkét korlátozást, de a Módosítási korlátozások részben legördítve a kivétellistát kiválaszt-

juk az Űrlapok kitöltése elemet, majd bekapcsoljuk a védelmet.

74

20. Táblázatok készítése A Word program segítségével készíthetünk táblázatokat is, melyeket tetszés szerint tölthetünk fel,

keretezhetünk be, stb.

Létrehozásra a Beszúrás szalag Táblázat ikonja, szerkesztéshez a Táblázateszközök Tervezés és Elren-

dezés szalag ikonjai szolgálnak.

Megnevezés Vétel Eladás

Nettó Bruttó Nettó Bruttó

Izé 230.- 250.- 11.- 16.-

Illeszték 6.- 7.20- 4.- 6.-

Bizgentyű 1010.- 1265.- 384.- 400.5.-

77. ábra Egy táblázat többféle vonaltípussal, eltérő színekkel, összevont- és eltérő cellaformázással.

Táblázat készítésének több módja is létezik. Táblázatot tudunk létrehozni, beilleszteni, rajzolni, illetve

szöveget táblázattá alakítani. Ha egy meglévő, kijelölt szöveget alakítunk át táblázattá, úgy a kijelölést

követően a Beszúrás szalag Táblázat ikonjának Szövegből táblázat menüpontját kell választanunk.

Ha új, üres táblázatot szeretnénk létrehozni, úgy válasszuk a Beszúrás szalag Táblázat ikonját,

majd a jelöljünk ki annyi négyzetet, amennyi a létrehozandó táblázatnak megfelel.

Hasonló eredményt érünk el, ha kiválasztjuk a Beszúrás szalag Táblázat ikonjának Táblázat beszúrása

pontját. Ekkor meg kell adni, hogy hányszor hányas lesz a táblázat, de itt meghatározhatjuk a széles-

ség kiválasztás módját is.

78. ábra A táblázat beszúrása ablak.

További lehetőség a táblázat rajzolása. Ehhez válasszuk a Beszúrás szalag Táblázat ikonjának Táblázat

rajzolása pontját. A ceruza segítségével igen kényelmesen megrajzoljuk táblázatunk vonalait. Ezzel a

módszerrel természetesen meglévő táblázatainkat is módosíthatjuk. Az eltérő vonalak készítéséhez a

Tervezés szalagról rajzoláskor választhatunk vonalstílust és vastagságot is. A rajzolás befejezésekor

kapcsoljuk ki a rajzolást a táblázaton kívülre való kattintással, vagy a Táblázat rajzolása ikonnal.

75

Ha utólag szeretnénk rajzolással kiegészíteni vagy módosítani a táblázatot, úgy kattintsunk a táblázat-

ra, majd válasszuk a Tervezés szalag Táblázat rajzolása ikont. Táblázatvonal törléséhez a Tervezés

szalag Radír ikonját használhatjuk.

A táblázatok nagy előnye, hogy a cellákban lévő adatok tördelése és igazítása cellánként változtatha-

tó, így ha ki kell egészíteni egy táblázatcella tartalmát, úgy azt a többi szöveg megváltozás a nélkül

megtehetjük. (Próbáljuk meg ugyanezt tabulált szövegben!)

Táblázatok szerkesztése során figyelemmel kell lennünk arra, hogy a kijelölések vonatkozhatnak a

táblázatban lévő szövegre, és a táblázat celláira is, így kijelölhetünk cellán belüli szöveget, teljes cellát

(bekapcsolt segédjel-mutatás esetén a cellahatároló jelet is), vagy több cellát. Sor kijelölésekor a

sor mellett, oszlop kijelölésekor a kijelölendő oszlop felett kell kattintani.

Kijelölésre használható még az Elrendezés szalag Kijelölés ikonjának különböző menüpontjai is.

Sok esetben nem látjuk, hogy hol van a táblázat, mert ha nincsenek a határoló vonalaknak szegélyei,

úgy a táblázat rendszere rejtve marad.

Ezt elkerülendő célszerű kérni a táblázatok megjelenítését az Elrendezés szalag

Rácsvonalak megjelenítése gomb bekapcsolásával.

Táblázat oszlopszélességeinek módosításához az oszlopok

határvonalait kell húzni. (Ha egy vagy több teljes cella kije-

lölésre került, úgy csak azon cella határvonalai mozdulnak

el.) A táblázatok cellái azok kijelölése után össze is vonha-

tók a köztük lévő szegély kiradírozásával, vagy az Elrende-

zés szalag Cellák egyesítése ikonjával. Cellák felosztására a

kijelölést követően az Elrendezés szalag Cellák felosztása

ikonja szolgál.

Amennyiben sort, vagy oszlopot kívánunk beszúrni, úgy

válasszuk az Elrendezés szalag Sorok é s oszlopok mezőjének megfelelő ikonját.

80. ábra Cellák beszúrása, és a szegélyek alkalmazása.

79. ábra A cellák egyesítése és felosztása.

76

Sor vagy oszlop törlésekor, ha annak kijelölését követően Del billentyűt nyomunk, csak a tartalom

törlődik ki. Ahhoz, hogy maguk a cellák is eltűnjenek és a táblázat kisebb legyen – a kijelölést követő-

en – az Elrendezés szalag Törlés ikonjának megfelelő pontját kell választani.

Ha keretezni szeretnénk a táblázatot, vagy a meglévő szegélyezést szeretnénk módosítani, úgy válasz-

szuk a Tervezés szalagot. Határozzuk meg a kívánt vonaltípust, majd a ceruzával kattintsunk a kívánt

szegélyen.

Keretezéskor gyorsan készíthetünk belső rácsozást vagy külső szegélyt is az egyedi vonalakon kívül.

Ehhez válasszuk ki a kívánt vonal jellemzőket, majd gördítsük le a Szegélyek gombot és kattintsunk a

kívánt szegélyezésen.

Ha például egy táblázat belső vonalait vékony vonallal szeretnénk elválasztani, kívül vastag vonallal

kívánjuk határolni, akkor elsőként jelöljük ki a táblázatot, válasszunk egy vékony vonalat, majd a sze-

gélyeknél kattintsunk a belső szegélyen (ezt le kell gördíteni). Ezt követően válasszunk vastagabb

vonalat, majd kattintsunk a külső szegélyen. Ha mindezek mellett a fejlécet dupla vonallal óhajtjuk

elválasztani a táblázat többi részétől, úgy jelöljük ki a fejléc alsó sorát, válasszunk vékony dupla vona-

lat, majd kattintsunk az alsó szegély soron.

A cellaháttér kiválasztására ugyanitt van lehetőségünk, melyhez az Árnyékolás gombot legördítve kell

kiválasztani a kívánt hátteret.

81. ábra Előre elkészített táblázat stílusok alkalmazása.

77

Másik módszer a táblázatstílusok alkalmazása, mellyel pillanatok alatt tetszetős táblázatszegélyezé-

seket és kitöltéseket hozhatunk létre. Ehhez semmi mást nem kell tenni, mint a Tervezés szalagon

legördíteni a Táblázatstílusok elemet és kattintani a nekünk szimpatikus stíluson. (Ha esetleg már

szegélyeztük a táblázatot, úgy lehet, hogy szükség van annak törlésére, ezt a stílusok alatt lévő Törlés

sor kiválasztásával tudjuk megtenni.)

A táblázat celláin belüli szövegelhelyezést az Elrendezés sza-

lag Igazítás mezőjében tudjuk kiválasztani. Ugyanitt van lehe-

tőségünk a szövegirány és a cellák belső margóinak megvál-

toztatására is.

Ha pontosan kívánjuk meghatározni a cellák méretét, vagy

azonos oszlopszélességet, illetve sormagasságot szeretnénk

használni, úgy az Elrendezés szalag Cellaméret mezőjében

tudjuk megtenni ezen beállításokat. Az Illeszkedés gomb ele-

meivel lehetőség van a táblázatot tartalomtól függően át-

méretezni, teljes szélességűre állítani, illetve rögzített osz-

lopszélességet meghatározni.

Amennyiben pontosabb beállításokat kívánunk alkalmazni, vagy a gombokkal előhívható beállítások

nem hoznak megfelelő eredményt, úgy válasszuk az Elrendezés szalag Tulajdonságok pontját. A Táb-

lázat tulajdonságai panel különböző füleinél részletesen definiálhatunk minden táblázatjellemzőt.

84. ábra A Táblázat tulajdonságai dialógus ablaka.

Ha két egymás utáni táblázatot egyesíteni akarunk, úgy töröljük ki a köztük lévő üres sorokat. Táblá-

zat szélválasztása azonban már üres sorok beszúrásával nem oldható meg, mivel az ilyenkor az a cel-

lán belűre kerülne. Ehhez a Táblázat felosztás a gombot kell használnunk. Ha a teljes táblázatot vissza

kívánjuk alakítani szöveggé, úgy az Elrendezés szalag Szöveggé alakítás gombján kel l kattintanunk,

82. ábra Táblázat celláján belüli igazítások.

83. ábra Illeszkedés és cellaméretek megadása.

78

majd a megjelenő panelen meghatározni, hogy a cellahatároló jelek mire cserélődjenek a leendő

szövegben.

Több oldalon át húzódó táblázat esetén célszerű, ha fejléc sorát minden oldalon megismételjük. Erre

szolgál az Adatok mezőben lévő Címsor ismétlés gomb. Ha a táblázatunk adatokat tartalmaz és szük-

ségünk van például egy összesítésre a táblázat utolsó sorá-

ban, úgy ezt nem szükséges manuálisan megoldani, hiszen

az Elrendezés szalag az Adatok mezőjében lévő Képlet

gomb pont erre szolgál. A funkciótól azonban ne várjunk el

Excel szintű képleteket, de a gombra való kattintás hatására

megjelenő panelen alapértelmezésben lévő képlet az ak-

tuális cella feletti vagy előtti cellák összesítésére használha-

tó. Ez a képlet azonban nem frissül automatikusan, így min-

den változáskor újra aktualizálni szükséges.

A táblázatban lévő adatok sorba rendezésére az Elrendezés szalag az Adatok mezőiében lévő

Rendezés gomb szolgál. A megjelenő panelen kiválaszthatjuk a rendezés alapját és sorrendjét, de ha

csak simán ábécébe kívánunk rendezni, úgy elég az OK gombra kattintani.

21. Képek, objektumok, szövegdobozok, grafikus elemek

21.1. Ábrák, alakzatok, diagramok beszúrása Nagymértékben feldobhatjuk dokumentumaink kinézetének színvonalát, ha azokba különböző képe-

ket, ábrákat is beillesztünk.

Az objektumok szövegbe illesztésére többféle módszer is kínálkozik.

A legegyszerűbb a vágólapról való beillesztés, a leggyakoribb pedig a fájlból való betöltés. Fájlban

eltárolt képek, ábrák importálása esetén kattintsunk a Beszúrás szalag Ábrák mezőjében a Kép ikon-

ra, válasszuk ki a kívánt képfájlt, majd kattintsunk a Beszúrás gombon.

86. ábra Kép beszúrása fájlból.

85. ábra Képlet beszúrása a cellába.

79

A beszúrás nyomógomb tartalmaz egy legördíthető elemet, ahol

meghatározhatjuk a beszúrás módját. Ha ezt legördítve a Csatolás

fájlhoz elemet választjuk, úgy az ábra nem növeli a szövegállo-

mány méretét, s a kép esetleges módosítása esetén, a szöveges

anyagban lévő kép is követi a változást.

A Beszúrás és csatolás választása során a kép a dokumentumba is beágyazódik, így annak méretét

növeli, de a változásokat is követni fogja. A Word rendelkezik egy előre elkészített ún. ClipArt gyűj-

teménnyel, amelyben számos olyan ábrát találunk, melyet felhasználhatunk dokumentumainkban.

ClipArt beillesztéséhez kattintsunk a Beszúrás szalag Ábrák mezőjében a ClipArt ikonra, melynek ha-

tására megjelenik a jobboldal i munkaablak, ahol kereshetünk ClipArtot, kiválaszthatunk gyűjte-

ményt, vagy rendezhetjük gyűjteményeinket. A kiválasztott ClipArt jobb szélén lévő nyílra, majd a

Beszúrás sorra kattintva beilleszthetjük dokumentumunkba a kívánt ábrát.

88. ábra ClipArt keresése a munkaablakban.

Lehetőség van további egyéni alakzatokat is beszúrni a szövegbe. Használhatjuk ezt gondolatfelhők,

szalagok, nyilak készítésére is. Alakzat beszúrása esetén a Beszúrás szalag Ábrák mezőjében az Alak-

zatok ikont kell legördíteni, majd a beszúrandó formán kattintani, végül húzással az alakzat helyét és

méretét meghatározni, majd ha szükséges, begépelhetjük a szöveget is.

Ha telepítettük a megfelelő bővítményt, úgy SmartArt ábrákat is beilleszthetünk a Beszúrás szalag

Ábrák mezőjében a SmartArt ikonra való kattintással.

87. ábra Kép beszúrásának módjai.

80

89. ábra Alakzatok és SmartArt ábrák beszúrása.

Lehetőség van diagram beszúrására is, ekkor a diagram kiválasztását követően Word elindítja az Ex-

celt, melynek ablakában megadhatjuk a diagram alapjául szolgáló adatokat. Innentől kezdve minden

az Excelben megismerteknek megfelelően történik.

21.2. Képek kezelése Az importált objektumok könnyedén mozgathatók a kép

húzásával, illetve átméretezhetők a sarkainál és széleinél

lévő négyzetek húzásával.

Forgatást a kép felett lévő zöld kör húzásával tudunk meg-

valósítani. A forgatással azonban bánjunk óvatosan, mert

az elforgatott képekkel számos képműveletet már nem

tudunk elvégezni.

További lehetőségeink vannak, ha a képre a jobb egér-

gombbal kattintunk, majd a helyi menüből az Objektum

formázása vagy a Kép formázása pontot választjuk. A ké-

pek kezelése annak típusától függően eltérő lehet. Egyes

objektumként kezelt képek esetén a régi típusú formázási

lehetőségeket találjuk, ahol a panelen fülek segítségével

tudunk váltani, míg más képeknél az új formátumú panel

jelenik meg, itt a baloldali sávban lévő funkciók felelnek

meg a füleknek.

Alapesetben a Kép funkció jeleneik meg, amely a fényerő

és kontraszt módosítását teszi lehetővé. Objektum esetén

90. ábra Kép elforgatása.

8. ábra Kép formázása.

81

megjelenő régi típusú panel esetén itt van lehetőség a körbevágás mértékének megadására is.

A vonal színe funkcióval a szegély színét, vagy színeit, a Vonalstílussal annak vastagságát és típusát

állíthatjuk be. Az Árnyék funkciónál választhatunk a beépített típusok közül is, illetve magunk is meg-

határozhatjuk az árnyék jellemzőit.

A Térhatás formázása funkciónál lehetőségünk van a képnek fazettázást beállítani, illetve azt pontos

igényeink szerint módosítani. A Térbeli forgatás nevéből adódóan a kép bedöntésére és háromdi-

menziós effektusokkal való ellátására szolgál. Itt is választhatunk a beépített elforgatások, illetve az

egyéni paraméterezés közt.

További lehetőség, ha a képre kattintunk, majd az így megjelenő Képeszközök Formátum szalagját

választjuk, ahol számos képstílus közül választhatunk.

92. ábra Képstílusok és formázások.

A Képeszközök Formátum szalagján nagyszámú további képformázási lehetőséget találunk. A Kép-

formák gombbal befoglaló formát választhatunk a képnek, a Képeffektusok gombbal előhívható me-

nüben pedig számos képhatást választhatunk ki (árnyék, tükröződés, ragyogás, élsimítás, fazettázás,

térhatású forgatás).

Nagyon fontos jellemző a kép elhelyezése. A kép állhat a szöveggel egy

sorban, ekkor úgy viselkedik, mint egy karakter, így akár a betűformázó

funkciókat is érvényesíthetjük rajta. Gyakoribb azonban a körbefuttatá-

sos módszer, ekkor a kép az oldalon húzással szabadon elhelyezhető. Az

elhelyezés módját a Képeszközök Formátum szalagján az Elhelyezés

gomb legördítésével határozhatjuk meg.

A Word képes arra, hogy a képeket ké-

nyelmesen kezelje, azokat a szöveg mögé

tegye, vagy akár körbefuttassa szöveggel.

Ehhez a kép kijelölését követően a Képesz-

közök Formátum szalagjának Körbefuttatás

ikonját, majd a kívánt elrendezést kell vá-

lasztani. 93. ábra A kép elhelyezésének beállításai.

82

Ha a körbe futtatást nem négyzetesen szeretnénk elvégezni, ha-

nem az ábra formájának men- tén, úgy a Szoros elren-

dezést kell választani, majd a Befoglaló szer-

kesztése ponttal meghatározhatjuk a

körvonalat. Ekkor megjelenik egy piros

vonalból álló keret, melynek pontjait húzva

kialakíthatjuk a kép burkológörbéjét. Ha a

vonal közepét húz- zuk, új sarokpontot is ki-

alakíthatunk.

Ezen a pandát ábrázo- ló képen alkalmaztuk a soros kör-

befuttatást példaként. Jól lát- szik, hogy a szöveg körbefolyik a

kép körül (illetve azokig a pontokig tart az írás, amiket a piros vonallal kijelöltünk).

Ha több képet is helyeztünk a dokumentumba, úgy az Előrehozás és Hátraküldés gombokkal határoz-

hatjuk meg azok sorrendjét.

Itt most egy zöld karikát raktunk egy narancs ovális elé,

majd egy kéket küldtünk hátra.

Az Igazítás gombbal legördíthető listáról több kép együttes kijelölése esetén (Shift+kattintás) azokat

egymáshoz, illetve a lap különböző pontjaihoz igazíthatjuk.

A Forgatás gombot legördítve lehetőségünk van forgatások, illetve tükrözések kivá-

lasztására. A Levágás gombra való kattintás hatására megjelenő jelek húzásával lehetőségünk

van a kép széleiből levágni, illetve a képen azt túlhúzva ahhoz területet hozzáadni.

A képet pontos értékekre is méretezhetjük a Magasság és szélesség mezőknél beírt vagy kiválasztott

értékekkel.

A fényerő és kontrasztértékeket megváltoztathatjuk közvetlenül is a Képeszközök Formátum szalag-

ján, ahol az Újraszínezés gombbal még a kép színvilágát is meg tudjuk változtatni.

Itt van lehetőségünk arra is, hogy egy kép egy adott színű részét (hátterét) átlátszóvá tegyük. Ehhez

az Újraszínezés gombot legördítve az Áttetsző szín megadása sort kell választani, majd ezt követően a

pipettával a képen pontosan arra a színre kattintani, amely színű részeket átlátszóvá akarjuk alakíta-

ni.

A képjellemzők rengeteg lehetőséget kínálnak, ezek pontos hatásait megismerni csak sok-sok próbál-

gatással és gyakorlással tudjuk.

Az elérhető funkciók eltérhetnek attól függően, hogy milyen képet importáltunk, illetve mi annak

forrása, és miként lett beillesztve. Objektumok, illetve egyes képek esetén a fenti lehetőségek nem

83

érhetők el, ekkor a jobb egérgombbal a képre kattintva, majd a helyi menüből az Objektum formázá-

sa pontot választva a régi típusú objektumkezelési panellel találkozunk, ahol fülek segítségével tudjuk

meghatározni az objektum tulajdonságait és elhelyezését.

94. ábra Az objektumra jobb egérgombbal kattintásra felugró helyi menüből kiválasztott Alakzat formázása dialógus.

21.3. Alakzatok kezelése, rajzolás A korábban említett módon beszúrt alakzatok ugyanolyan könnyedén kezelhetők, mint a képek.

A kiválasztást kattintással, a mozgatást az alakzat húzásával, az átméretezést a sarkainál és széleinél

lévő négyzetek húzásával lehet megvalósítani. Forgatást az alakzat felett lévő zöld kör húzásával tu-

dunk végezni.

Ha az alakzattal bármiféle formázást vagy módosítást kívánunk végrehajtani, úgy a Rajzeszközök

Formátum szalagját kell választani. Ez egy opcionális szalag, csak akkor jelenik meg, ha alakzatra kat-

tintunk.

Ha olyan alakzatot készítettünk, amelybe szöveget is írhatunk, akkor az szövegdobozként viselkedik,

így akkor a Szövegdoboz-eszközök Formátum szalagját lehet választani, amely majdnem ugyanolyan.

95. ábra Az alakzatok formázása szalag.

A szalag első része új alakzat beszúrására, illetve meglévők szerkesztésére szolgál. Beszúráshoz gör-

dítsük le az elemeket, majd válasszuk k i a szükséges alakzatot. Ezt követően álljunk az alakzat leendő

sarokpontjának helyére, majd húzással rajzoljuk meg megfelelő méretűre az alakzatot.

A Word lehetőséget biztosít szabadkézi alakzatok és vonalak megrajzolására is, bár kétségtelenül

esztétikusabb megjelenést kapunk, ha a kész alakzatokat használjuk fel e célra. Ezen alakzatokat egy-

szerűségük miatt nem érdemes grafikai programokkal elkészíteni.

84

Az elkészített rajzelemek utólag is formázhatók, módosíthatók a rajz eszköztár elemeinek használatá-

val. Az így elkészített objektumok helye azonban a szöveg megváltoztatásával módosulhat, illetve

rajzolásnál sem tudunk teljesen pontos igazítást meghatározni. Szabadkézi alakzat rajzolásához a

Beszúrás szalag Alakzatok ikonjának Szabadkézi sokszög és a Firka elemei alkalmasak. Az

ilyen elemek esetében lehetőségünk van annak meghatározó pontjait (csomópontjait) szerkeszteni.

Ezt az alakzaton lévő kis fekete négyzetek húzásával tehetjük meg. Íves csomópont esetén a két kék

vonal az ív indulási irányát határozza meg, így az azok végén lévő fehér négyzetek húzásával az ív

irányát és erősségét tudjuk módosítani. A szerkesztés további lehetőségeit a jobb egérgombbal elő-

hívható helyi menüben találjuk.

Látványos térhatású érzetet kölcsönözhetünk alakzatainknak, ha legördítjük Alakzatstílusok mintáit,

és itt választunk a lehetőségek közül.

Ha az alakzat belsejének hátterét szeretnénk módosítani, úgy a Kitöltés funkciót kell legördíteni. Itt

választhatunk különböző színek közül, de a kitöltés lehet egy fájlban lévő kép, színátmenet vagy

anyagminta is.

Az Alakzat körvonalánál annak színét, stílusát, vastagságát és esetleges nyilazását tudjuk megváltoz-

tatni.

96. ábra Stílusminták, a Kitöltés és s Térhatás menük.

A z Árnyékok és a Térhatás funkció számos további látványos hatás elérésében segít. Itt határozhat-

juk meg az alakzat árnyékolását és térhatású forgatását. Természetesen csak azokat, amelyeket al-

kalmazni is szeretnénk.

Ha a rajzra, vagy máshova szöveget kívánunk írni, úgy készítsünk szövegdobozt. Ehhez kattintsunk a

Szöveg szerkesztése gombra, majd írjuk be a szövegünket a szövegdobozba.

Az Előrehozás és Hátraküldés gombokkal meghatározhatjuk a rajzok sorrendjét. A z Igazítás gombbal

legördíthető listáról több objektum együttes kijelölése esetén (Shift+kattintás) azokat egymáshoz

illetve az oldalhoz igazíthatjuk.

A Forgatás gombot legördítve lehetőségünk van forgatások, illetve tükrözések kiválasztására.

85

A Csoportok gombbal több objektumot tudunk egy csoportba foglalni, így ezek kezelése (mozgatása,

átméretezése, stb.) a későbbiekben együtt tud történni.

Az ábrát pontos értékekre is méretezhetjük a Méret mező a Magasság és szélesség sorainál beírt

vagy kiválasztott értékekkel.

Ha a körbefuttatást nem négyzetesen szeretnénk elvégezni, hanem az ábra formájának mentén, úgy

a Szoros elrendezést kell választani, majd a Befoglaló szerkesztése ponttal meghatározhatjuk a kör-

vonalat a képeknél leírtak szerint.

21.4. Szövegdobozok Tetszőleges helyre írhatunk szövegeket, ha elhelyezünk a dokumentumba

egy szövegdobozt.

Készíthetünk egyszerű szövegdobozt is, ehhez kattintsunk a Beszúrás sza-

lag Alakzatok gombjával legördíthető lista Szövegdoboz gombjára (vagy a

Beszúrás szalag, Szöveg csoportjában a Szövegdoboz nyomógombra), majd

álljunk az szövegdoboz leendő sarokpontjának helyére, végül húzással raj-

zoljuk meg megfelelő méretűre a dobozt. Most már beírhatjuk a szövegün-

ket a szövegdobozba. Ha netán nem férne el, úgy a szövegdoboz mérete is

módosítható a sarkain és szélein lévő jelek húzásával.

Látványos, előre definiált stílusokat tartalmazó szövegdoboz beszúrásához

kattintsunk a Beszúrás szalag Szövegdoboz ikonjára, majd a legördülő kész-

letből válasszuk ki a szimpatikust.

A szövegdobozok kezelésének egyéb funkciói (stílusok, árnyékolások, térha-

tás, stb.) megegyezik a képek és az ábrák kezelésével, így az ott leírtak a

szövegdobozokra is érvényesek.

98. ábra A szövegdoboz formázásához használható szalagmenü.

21.5. WordArt Mivel a Word alapesetben nem képes egyéni megjele-

nésű betűképeket, forgatásokat kezelni, így ilyen igé-

nyek esetén beszúrhatunk más programokkal készített

képeket, illetve használhatjuk a WordArtot.

A WordArt komolyabb effektusokkal ellátott rövidebb

szövegek készítésére szolgál. Segítségével bármely Offi-

ce alkalmazásban megjeleníthetünk elforgatott, döntött,

97. ábra Szövegdoboz be-szúrása.

99. ábra A WordArt stílus gyűjteménye

86

színezett vagy térhatású szövegeket is, bár az Excelhez képest a Wordben sokkal szolidabbak a lehe-

tőségeink.

A WordArt kezelése igen egyszerű. Első lépésben válasszuk a Beszúrás szalag WordArt ikonját, majd

kattintsunk a kívánt stíluson. A következő panelen a Saját szöveg helyére gépeljük be a kívánt szöve-

get, a legördítő elemek es nyomógombok segítségével pedig állítsuk be a betűtípust és betűméretet,

majd kattintsunk az OK gombon.

100. ábra Egy egyszerű szöveg színes betűkkel és árnyékkal

Most már a szöveg a dokumentumba kerül és a megjelenő WordArt eszközök Formátum szalagjának

segítségével formázható, illetve a szöveg sarkain és szélein lévő jelek húzásával átméretezhető.

A szöveg módosításához kattintsunk Formátum szalag Szöveg szerkesztése ikonjára, majd javítsuk át

a szöveget. Az írásirány, térköz és igazítás beállítása a Formátum szalag Szöveg mezőjében lévő iko-

nokkal valósíthatók meg. A WordArt kezelésének egyéb funkciói (stílusok, árnyékolások, térhatás,

stb.) megegyezik a képek és az ábrák kezelésével, így az ott leírtak a WordArtra is érvényesek.

101. ábra A WordArt formázó menüszalagja.

21.6. Egyenletszerkesztő A Word egyik további szolgáltatása a képletszerkesztő kiegészítés. Amennyiben a szövegbe egyenle-

tet szeretnénk beszúrni, úgy kattintsunk a Beszúrás szalag Egyenlet gombjára, majd ha a lis-

tán van olyan egyenlet, amire szükségünk van akkor arra, ha nincs, úgy az Új egyenlet beszúrás a

sorra. Ez utóbbi esetben a megjelenő szalag segítségével egy keretbe szúrhatunk be különböző ma-

tematikai szimbólumokat, formulákat. A képletszerkesztést befejezni a szöveg más részére való kat-

tintással tudjuk.

87

102. ábra Az egyenletszerkesztő menüszalag, és egy kész egyenlet.

A megjelenő keretbe gépelhetjük a képlet szövegét, illetve

a Tervezés szalagról matematikai szimbólumokat és struk-

túrákat szúrhatunk be. A struktúrák nagy része több kitöl-

tendő tagból áll, így ilyen helyekre a program üres négyze-

tet rajzol, ahová kattintással rálépve gépelhetünk adatot.

Az egyenlet szerkesztésekor figyeljünk arra, hogy az

egyenleten belüli keretek melyikébe gépelünk, mert e

szerint változhat a képlet megjelenése is. A kész képlet

természetesen utólag is módosítható, ha ráállunk a kur-

zorral.

A Tervezés szalagon lévő struktúrák csoportosítva foglal-

nak helyet. Ha rákattintunk, megjelenik a teljes „lista”,

amiről szintén kattintással szúrhatunk be szimbólumot a

kurzor pozíciójára.

21.7. Objektumok Ha a Word dokumentumba más programmal előállított

objektumot (pl. vonalkódot, stb.) kívánunk beszúrni, úgy

kattintsunk a Beszúrás szalagon lévő Objek-

tumok gombra, majd a megjelenő panelen válasszuk ki a

kívánt objektum típust. A lista, illetve a további tennivaló

a telepített programoktól, illetve a kiválasztott objektum-

tól függően eltérő.

21.8. Szimbólumok Ha valamilyen speciális karaktert kell beillesztenünk, akkor

103. ábra Egyenlet beszúrása.

104. ábra Objektum beszúrása.

88

válasszuk a Beszúrás szalag Szimbólum ikonját. Mivel itt csak néhány szimbólum található cél-

szerű a További szimbólumok sorra kattintani.

A megjelenő panelen kiválaszthatjuk a betűtípust és

a karaktert, majd a beszúrás gombbal beilleszthet-

jük azt a szövegbe. A Különleges karakterek fülnél

olyan jeleket illeszthetünk be, mint például az elté-

rő szélességű szóközök, feltételes elválasztás, sortö-

rés, stb.

A panelt a Mégsem, vagy a Bezárás gombbal hagy-

hatjuk el.

22. Körlevél készítése A körlevelek olyan majdnem azonos dokumentumok, melyek néhány részlettől eltekintve (pl. meg-

szólítás, címzés, egyéb belső adatok) tartalmukat tekintve teljesen megegyeznek egymással. A meg-

egyező rész a törzsdokumentum, melyben a kívánt helyekre nem szöveget, hanem hivatkozásokat

(adatbázismező-nevet) gépelünk. Emiatt a törzsdokumentumon túl szükségünk van egy adatbázisra,

vagy táblázatra is, amely az eltérő adatokat tartalmazza.

Ha például a cég ügyfeleinek levelet kell írni, melyben tájékoztatjuk őket a számlájuk állásáról, úgy az

adatbázisba felvehetjük a cég nevét címét, a címzett megszólítását és a kívánt összeget. A törzsdo-

kumentumba e helyekre hivatkozásokat szúrva, nem kell annyiszor külön-külön megírni a levelet,

ahány ügyfél van. (A törzsdokumentumban a változó szövegek helyére a «mezőnév» (pl. «cím») ke-

rül. A mezőnevet nyomógombbal lehet beszúrni.)

A megvalósítás során első lépésben hozzuk létre a törzsdokumentumunkat, ami lehet az éppen szer-

kesztés alatt álló szöveg is. Tehát vagy nyissunk meg egy már meglévő állományt, vagy készítsük el az

anyagot. Ha ezzel megvagyunk, úgy kiválaszthatjuk a Levelezés szalag Körlevélkészítés

indítása ikonjának kívánt pontját, (pl. Levelek).

Ezt követően nyissunk meg vagy hozzunk létre egy adatforrást, amely tartalmazza azokat az adatokat,

amelyek eltérőek a törzsdokumentumban (például név, megszólítás, összeg, stb.). Az adatforrás lehet

egy létező számolótábla, Excel táblázat, Outlook címlista, adatbázis

vagy szövegfájl, de lehet egy olyan Word-táblázat is, amelyet e célra

hoztunk létre.

Ehhez a Levelezés szalagon kattintsunk a Címzettek kiválasztása

gombra, majd a legördülő listáról válasszuk ki, hogy az adatforrást

most kívánjuk létrehozni, meg kívánjuk nyitni, vagy a címjegyzéket

kívánjuk-e használni.

105. ábra Szimbólumok beszúrása.

106. ábra Címzettek kiválasztása körlevélhez.

89

Megnyitás esetén a normál fájl-megnyitási panellel találkozunk (a fájltípus melletti listát legördítve ki

lehet választani a megfelelő típust.) A Megnyitás gombra való kattintást követően a folytatás attól

függ, hogy milyen típusú az adatforrás. Ha kell,

adjuk meg az adatokat tartalmazó lapot, vagy

tartányt. (Ha nem tartalmaz mást a táblázatunk,

úgy ez lehet a teljes számolótábla is.)

Ha szabályos lista az adatforrás, úgy nem lesz

vele különösebb gondunk. (A mezőnév a táblá-

zat első sorában lévő oszlopazonosító kell le-

gyen!)

Ha most készítjük el az adatokat is, úgy az Új

lista létrehozása funkció választását követően a

megjelenő panelen rögzítsük az adatokat.

A panel alapértelmezésben tartalmaz számos olyan mezőt, ami a körlevélkészítésnél szükséges lehet,

de előfordulhat, hogy ezek közül nem lesz mindre szükségünk, illetve újakat kell még felvenni. Szer-

kesztéshez, illetve új mező felvételéhez kattintsunk az Oszlopok testreszabása gombon, ahol új mezőt

a Hozzáadás gombbal szúrhatunk be, létező mezőt pedig a Törlés gombbal törölhetünk. Ha több me-

zőnk van, a feleslegeseket nem szükséges kitörölni. A mezőnevek sorrendjét rákattintás után a Fel-

jebb és a Lejjebb gombokkal változtathatjuk meg. Ha elkészültünk, kattintsunk az OK gombon.

Töltsük fel adatokkal az űrlapot. Új sort az Új bejegyzés gombbal hozhatunk létre, rekordot törölni a

Bejegyzés törlése gombbal lehet. Ha elkészültünk, kattintsunk az OK gombon, majd adjunk egy nevet

neki, s mentsük el. (Az adatok egy .mdb kiterjesztésű fájlban lesznek, melyet most el kell menteni.)

Akár külső adatforrást használtunk, akár saját magunk készítettük azt el, lehetőség van annak módo-

sítására a Levelezés szalag Címzettlista szerkesztése ikonjával.

A panelen lévő pipákkal a körlevél címzettéit válogathatjuk össze, nem szükséges ugyanis minden

listaelemet felhasználni a körlevélben. E célra még a Rendezés, a Szűrés és különféle keresési lehető-

ségeink is vannak.

Ha az adatokat kívánjuk módosítani, úgy a panelen az Adatforrás felirat alatt kattintsunk a fájlnévre,

majd a Szerkesztés gombra. Ezt követően már az előzőekben megismert módon szerkeszthetjük a

listát. A panelt értelemszerűen az OK gombbal zárjuk.

Ha meghatároztuk az adatforrást is, úgy most jön a körlevélkészítés legérdekesebb lépése. Be kell

szúrnunk a változó mezőket a törzsdokumentumba. Ehhez álljunk a kurzorral a változó szövegrész

helyére, kattintással gördítsük le az Adatmező beszúrás a gombot, majd kattintsunk a kívánt mezőné-

ven. Tegyük ezt meg minden szükséges mezővel. Ne ijedjünk meg, a szövegek helyett mezőnevek

lesznek. (Ha kattintunk az Eredmény megjelenítése gombon, úgy lehetőségünk van a valódi adatok-

nak megfelelően is megnézni a levelet, ekkor a jobbra-balra gombokkal lépkedhetünk a példányok

közt.

107. ábra Új címlista létrehozása körlevélhez.

90

A körlevélkészítés befejező fázisa az adatforrás egyesítése a törzsdokumentummal. Ezt az eszköztá-

ron lévő Befejezés és egyesítés gombbal tehetjük meg. (Ha nem szeretnénk minden adatot szerepel-

tetni a véglege s anyagban, úgy a Címzettlista szerkesztése gombra kattintva szűrést is végezhetünk.)

A Befejezés és egyesítés gombra kattintva kérhetünk nyomtatást a Dokumentumok nyomtatása sor-

ral, illetve ha a Dokumentumok szerkesztése Külön pontot választjuk, úgy a létrehozhatjuk a végleges

leveleket. Mindkét esetben azonban még egy utolsó panelen meg kell adnunk, hogy az összes re-

kordból készüljön a levél, vagy csak egy részük alapján.

Eredményképpen olyan dokumentumot kapunk, amely az adatforrás számosságától függő elemet

tartalmaz. Ezt külön is elmenthetjük, de ne felejtsük el, hogy ez egy másik fájl, ami nem azonos a

törzsdokumentummal, hiszen itt már a végleges adatokat tartalmazó levelünket találjuk annyi pél-

dányban, ahány sor adat szerepelt az adatforrásban.

A körlevélkészítés során lehetőségünk van varázsló segítségével is végigmenni a körlevélkészítés fo-

lyamatán, bár a tennivalóink ez esetben is lényegében ugyanazok. Ehhez a Levelezés szalag Körlevél-

készítés indítása gombjának Lépésenkénti körlevélvarázsló pontját kell választanunk, majd a jobbol-

dalt megjelenő munkaablakban leírtak szerint eljárni.

Természetesen körlevélként nem csak levelet készíthetünk, hanem borítékokat vagy címkéket is.

Lehetőség van a címterület vagy a megszólítás komplex elkészítésére is, ha nem akarjuk a mezőket

egyesével beszúrni. E célokra külön gombok vannak a Levelezés szalagon.

23. Sablonok használata Amennyiben több egymáshoz hasonló dokumentumot kell készítenünk, alkalmazhatjuk a sablonokat.

Ezek olyan előre elkészített dokumentumformák, amelyek kitöltésével a felhasználó külalakra azonos

anyagokat csinálhat. A sablonoknál lényegében az azonos részek már készen vannak, csak a hiányzó,

változó részeket kell kitölteni.

Ha az Office menü Új pontját választjuk, úgy megjelennek kiválasztható sablonkategóriák és

sablonok. A saját gépünkön az általános sablonok tárolódnak, de ha magunk is készítünk sablont, az is

kiválasztható lesz.

Ha sablont akarunk készíteni, úgy írjuk meg az anyag

állandó részét, a változó részeket pedig hagyjuk

üresen, vagy szúrjunk be mezőket, űrlapmezőket,

melyek segítségével a sablon használata során akár

legördülő listáról is kiválaszthatjuk a kívánt elemet.

Ilyen elemeket mi is elhelyezhetünk, illetve a rajtuk

való dupla kattintással testreszabhatjuk. (Ehhez

használjuk a Fejlesztőeszközök szalagot.) A sablo-

nunkat minden esetben formázzuk meg, lehetőleg stílusok haszná-108. ábra Új sablon készítése.

91

latával. Próbáljuk meg úgy készíteni az anyagot, hogy bármilyen extrém kitöltés esetén is megmarad-

jon az eredeti formája. Ha elkészültünk, akkor az Office menü Mentés másként pontjánál vá-

lasszuk a Word sablon sort, majd mentsük el a dokumentumot .dotx forrnátumban.

Készíthetünk üres sablont is, ekkor végezzük el az oldalbeállításokat, definiáljunk minden lehetséges

stílust, állítsunk be minden kívánt dokumentumjellemzőt, majd sablonként mentsük el az üres fájlt.

Így a későbbiekben ennek használatával nem kell minden anyagnál bajlódnunk a stílusokkal és az

egyéb beállításokkal.

24. Weblapok készítése A Word újabb verziói már képesek arra, hogy ne csak hagyományos szövegeket, hanem Weblapokat

is készítsünk. Ez természetesen nem csak azt jelenti, hogy az elkészített dokumentumokat HTML for-

mátumban is el tudjuk menteni, hanem azt is, hogy tehetünk hátteret a szöveg alá és használhatunk

linkeket is.

A weblapok készítésénél a korábban leirt lehetőségek természetesen használhatók, bár a weblapok-

nál néhány szolgáltatást nem vehetünk igénybe, mivel a HTML formátum nem támogat minden Word

által nyújtott lehetőséget.

Amennyiben magunk is szeretnénk lapokat kitenni az internetre, úgy azokat nem elegendő a saját

gépünkön tárolni, el kell helyezni egy interneten lévő szerveren. E célra igénybe vehetjük egy interne-

tes cég szolgáltatását, vagy valamelyik alapítvány, vagy cég által üzemeltetett szervert. (PI.

www.exra.hu, vagy www.freeweb.hu). A honlapot, és a többi állományt regisztrálás után ide kell

feltölteni. A honlapot (főoldalt) index.html néven kell elmenteni, a többi lap bármilyen nevű .html,

vagy .htm kiterjesztésű állomány lehet. Feltöltéshez használhatjuk a szolgáltató feltöltési oldalait

(feltéve, hogy van ilyen) vagy valamilyen ftp programot.

Természetesen a weblapoknál további olyan lehetőségeink is vannak, amelyek a normál oldalak ese-

tében nem létezhetnek. Vigyázzunk azonban ezen lehetőségekkel, mert a normál felhasználáskor

nem lehet minden weblapnál használt funkciót kihasználni.

Weblapok szerkesztésekor célszerű a Nézet szalagról a Webes elrendezést választani, de mentéskor

úgyis átvált erre a Word.

24.1. Weblapok mentése

Ahhoz, hogy az elkészített szöveget interneten használható módon tároljuk, első mentéskor az

Office menü Mentés másként menüpontját kell választani és a fájltípusnál weblap formátumot kell

választani. Mentéskor lehetőleg csak kisbetűs állományneveket használjunk, mert az internetre he-

lyezéskor az ottani szerverek nagy része megkülönbözteti a kis és nagybetűket, Így problémák lehet-

nek a hivatkozásokkor.

24.2. Háttér

Beállíthatunk hátteret, ha kiválasztjuk a Lap elrendezése szalag Oldalszín ikonjának

színeit, vagy Kitöltési effektusok pontját, ahol további lehetőségeink vannak: az Átmenetes fülnél

92

választhatunk egy-, két-, vagy többszínű színátmenet között. Miután meghatároztuk a színszámot és

a beállított színt, válasszuk ki az árnyékolás módját és a kívánt változatot is.

Az Anyagminta fülnél mutatós háttérképek közül válogathatunk.

109. ábra A háttérszín és az anyagminták.

A Mintázat fülnél különböző egyszerű kitöltések közül válogathatunk. A mintázat előtér és háttérszí-

nét külön-külön kell meghatározni.

A Kép fülnél egyéni, fájlban lévő képet szúrhatunk be háttérmintának. A képfájl megnyitásához a

Képválasztás gombon kell kattintani, majd a megnyitásnál már megismert módon kiválasztani a kí-

vánt fájlt.

A háttér kiválasztásánál azonban legyünk figyelemmel arra, hogy olyan hátteret válasszunk, amin a

felette lévő szöveg még jól olvasható. Nem alkalmasak tehát háttérnek az erős kontrasztú vagy köze-

pes sötétségű kitöltések és mintázatok.

24.3. Hivatkozások Ha hiperhivatkozást akarunk beszúrni, úgy jelöljük ki azt a szöveget, amelyre kattintva kívánjuk az

ugrást megvalósítani, majd válasszuk a Beszúrás szalag Hiperhivatkozás ikonját.

110. ábra Hiperhivatkozás beszúrása.

93

A megjelenő panelen adjuk meg vagy válasszuk ki listáról a hivatkozás címét.

Amennyiben azonos dokumentumon belül akarunk hivatkozást készíteni, úgy kattintsunk a Doku-

mentum adott pontja vagy a Könyvjelző gombon. Itt kattintással válasszuk ki a kívánt helyet vagy

valamelyik korábban beszúrt könyvjelzőt. Könyvjelző beszúrásához menjünk a dokumentum azon

pontjára, ahová hivatkozni szeretnénk, majd a Beszúrás szalag Könyvjelző ikonjával előhívható pane-

len gépeljünk be egy azonosítót (ez bármilyen általunk kitalált szó lehet *számmal nem kezdődhet, és

nem lehet benne szóköz!+), majd kattintsunk a Hozzáadás gombon.

Hivatkozásként beszúrhatunk elektronikus levélcímet is, ha a baloldali eszköztárról kiválasztjuk az E-

mail cím elemet, majd begépeljük a kívánt címet.

Amennyiben szeretnénk, hogy a hivatkozásra való rámutatáskor megjelenjen egy alternatív szöveg is,

úgy a panelen kattintsunk az Elemleírás gombra, majd gépeljük be a kívánt szöveget.

24.4. Helyettesítő szöveg Amennyiben szeretnénk, hogy a képek letöltése idején azok helyén egy helyettesítő szöveg jelenjen

meg, úgy a képen a jobb egérgombbal való kattintást követően válasszuk a helyi menüből a Kép for-

mázás a menüpontját, majd az Alternatív szöveg fülnél gépeljük be a helyettesítő szöveget.

25. További lehetőségek

25.1. Iniciálé készítése mennyiben a bekezdés első betűjét többsorossá kívánjuk tenni, úgy kattintsunk a Beszúrás

szalag Iniciálé ikonján, majd válasszuk ki az iniciálé típusát. Ha további beállításokat is

kívánunk alkalmazni, úgy válasszuk a lista Iniciálé beállításai sorát. A megjelenő panelen megadhatjuk

az iniciálé típusát, betűtípusát és egyéb adatait, majd kattintsunk az OK gombon. Iniciálé eltávolítá-

sához szinten kattintsunk a Beszúrás szalag Iniciálé ikonján, majd válasszuk ki a Nincs elemet.

111. ábra Az iniciálé beállításai.

A

94

25.2. Előkészítés

Ha kiválasztjuk az Office menü

Előkészítés sorát, számos további

lehetőségünk van a dokumentumok

használatát illetően. A Tulajdonságok

ponttal például megadhatunk olyan, a

fájlra vonatkozó adatokat, mint pél-

dául a szerző neve, cím, tárgy, kulcs-

szavak, megjegyzések, stb.

A Dokumentum vizsgálata ponttal

lehetőségünk van megjegyzések, szél-

jegyzetek, személyes adatok, egyéni

XML adatok, élőfejek, rejtett szöveg-

részek és más nem látható tartalmak

keresésére.

A Dokumentum titkosítása ponttal jelszóval védhetjük az állományunkat .

A Digitális aláírás hozzáadása, a Megjelölés véglegesként és a Kompatibilitás ellenőrzése sorok a ne-

vükben leírt funkciót hajtják végre.

Az Office menü Mentés másként pontja is tartogat újdonságokat, hiszen legördítve speciális

formátumokban menthetők, illetve exportálhatók dokumentumaink. A Küldés pont egy E-mail mel-

lékleteként csatolja be az aktuális Word fájlt, amit a levelezőszoftverrel el tudunk küldeni egy meg-

adott e-mail címre. Ha van fax-szolgáltatás telepítve, úgy itt van lehetőségünk faxként is továbbítani a

szöveget . A Közzététel pont funkcióival a dokumentum webes használata válik lehetővé.

Internetes oldalak készítése esetén az Office menü Mentés másként funkciójánál le kell gördí-

teni a Fájltípus listáját, majd abból a Weblap sort kell választani.

25.3 A vízjel Készíthetünk az oldal hátterében lévő halvány feliratot, úgynevezett vízje-

let is, ha legördítjük a Lap elrendezése szalag Vízjel ikonját. Itt választha-

tunk a felajánlottak közül, de készíthetünk egyéni vízjelet is az Egyéni vízjel

sor kiválasztásával. A vízjel szöveg és kép is lehet.

112. ábra Az Előkészítés menü.

113. ábra Vízjel készítése.

95

25.4. Dátum beszúrása Ha úgy szeretnénk dátumot megjeleníteni a dokumentumban, hogy az mindig az aktuális dátumot

adja, úgy válasszuk a Beszúrás szalag Dátum és Idő pontját, majd a megjelenő pane-

len, válasszuk ki a szükséges formátumot, az Automatikus frissítés felirat előtti négyzetet pedig jelöl-

jük be. Az OK gombbal így a dátum úgy kerül a dokumentumba, hogy az folyamatosan követi a számí-

tógép belső óráját.

25.5. Konvertálás

Régebbi formátumú anyagokat Word 2007-es formátumra alakíthatunk, ha kiválasztjuk az

Office menü Konvertálás pontját.

25.6. Fájlnevek rögzítése a megnyitott elemek listáján

Ha bizonyos állományokra gyakran szükségünk van, akkor lehetőségünk van arra, hogy az Offi-

ce menü legutóbbi dokumentumai közt annak állandó megjelenését biztosítsuk. Ehhez kattintsunk a

fájlnév mellett jelre. Az így megjelölt sorok akkor is

megmaradnak, ha később sok más állományt nyi-

tunk meg. A szürke elemek nem rögzítettek, a zöld

leszúrt ikonnal jelzettek nem tűnnek el a listáról,

míg a „leszúrt” állapotot fel nem oldjuk.

25.7. Súgó Természetesen a program számos egyéb szolgáltatással is rendelkezik, melyek használatához na-

gyobb szakértelem szükségeltetik. Aki ezeket a funkciókat óhajtja alkalmazni, használja a segítségké-

rést, melyből megismerheti e lehetőségek alkalmazásának módját. A súgót (helpet) az F1 billentyűvel,

vagy a jobb felső sarokban lévő gomb segítségével érhetjük el.

26. Makrók Az Office programcsomagban lehetőség van arra, hogy úgynevezett makrókat rögzítsünk, amelyekkel

bizonyos feladatokat automatikussá tehetünk. Ezt megtehetjük egy gyakran végzett műveletsor au-

tomatizálása miatt, vagy egy gombhoz, legördülő listához, vagy egyéb űrlapelemhez rendelt funkció

végrehajtása miatt is. A makró lényegében nem más, mint egy Visual Basic modulban tárolt program,

vagy parancssorozat, azaz előre rögzített tevékenységek sora.

A makrók a dokumentumhoz kapcsolódva tárolódnak, azok részét képezik (ezért vírusok esetén ve-

szélyt is jelenthetnek).

A makrók készítésének több módja is van, de a program kezelésének ismerete alapfeltétel. Egy mak-

rót írhatunk Visual Basic nyelven is, de ehhez ismerni kell a nyelv szintaxisát. Az egyszerűbb megoldás

a makró rögzítése, amikor lényegében felveszünk egy tevékenységsorozatot. Ekkor az Office lépésen-

ként eltárolja az egyes parancsok végrehajtásának adatait.

114. ábra Fájlnév rögzítése a megnyitott elemek között.

96

A rögzítést a Fejlesztőeszközök szalagról, vagy a Nézet szalag Makrók

ikon Makró rögzítése funkciójával indíthatjuk. Miután megadtuk a mak-

ró nevét, a tevékenységek rögzítése mindaddig megtörténik, amíg azt

az információs sávon lévő gombbal, vagy a Nézet szalag Makrók

ikon Rögzítés vége funkciójával le nem állítjuk.

Makró rögzítésre lehetőség van egy űrlapvezérlő (pl. nyomógomb) megrajzolásakor, vagy annak helyi

menüjéből a Makróhozzárendelés pont kiválasztásakor is, ha a Rögzítés gombra kattintunk. A rögzítés

befejeztével természetesen a makrót utólag is módosíthatjuk, s abban Visual Basic nyelven módosí-

tásokat is végezhetünk. A rögzített makró szerkesztéséhez kattintsunk a vezérlő helyi menüjének

Makróhozzárendelés pontján, vagy a Nézet szalag Makrók ikon Makrók megjelenítése során. A meg-

jelenő listából válasszuk ki a szerkesztendő makrót, majd kattintsunk a Szerkeszt gombra. Ha nem

szerkeszteni kívánjuk a makrót, hanem gyorsbillentyűt kívánunk hozzá rendelni, úgy az Egyebek

gombra kell kattintanunk. (Ez csak szalagról való választással működik, helyi menünél nem.)

A szerkesztés a Visual Basic nyelv használatával történik, de néhány makró rögzítése, majd a létreho-

zott kódok tanulmányozásával, az alapfunkciókra hamar rá lehet jönni a nyelv elsajátítása nélkül is,

bár egy ki s programozási alapismeret azért nem árt.

Korábban rögzített makró futtatásának legegyszerűbb módja, ha a hozzárendelt gyorsbillentyű kom-

binációt leütjük, esetleg a csatolt űrlapvezérlőn kattintunk. Ha ilyet nem definiáltunk, úgy az előbbi

panel Indítás gombját is használhatjuk.

A makrók alkalmazásának használata a Wordben nem annyira jellemző, viszont igen hasznos és lát-

ványos lehet Excelben, amikor például az Excel táblázatban létrehozunk űrlapelemeket, gombokat,

stb., majd ezekhez makrókat rendelünk.

27. A Word testreszabása

27.1. Beállítások

A Word működésmódjának és további speciális lehetőségeinek beállítására az Office menü

alsó-középső részén található A Word Beállításai gombnál lehívható panel

funkciói szolgálnak.

115. ábra A makrók rögzítése.

97

116. ábra A Word beállításai panel.

A beállítások részletes ismertetésére azok speciális volta miatt nem érdemes kitérni, mivel a panele-

ken lévő feliratok egyértelműen adják magukat, külön magyarázatot nem igényelnek, így aki már a

korábbi funkciókat megismerte, annak a panelen található lehetőségek is érthetőek.

Megemlítendő azonban, hogy egyes szolgáltatások nem kerülnek telepítésre csak akkor, ha ezt külön

igényeljük. E célra a Bővítmények funkció szolgál.

Szintén fontosak az Adatvédelmi központ beállításai, mert a biztonság érdekében a Word letilthat

bizonyos funkciókat. Ilyen például a makrók használata, ami az űrlap-vezérlőelemeknél, és a folyama-

tok automatizálásánál szükséges lehet. Bár biztonsági szempontból nem javasolt, de egyes makrók

futtatásakor rákényszerülhetünk arra, hogy az Adatvédelmi központ panel Az adatvédelmi központ

beállításai gombjára kattintva kiválasszuk a Makróbeállítások funkciót, majd ott bejelöljük Az összes

makró engedélyezését.

117. ábra A makróbeállítások panel.

98

Fontos lehet még olyan egyéb jellemzők megtanítása a programmal, mint például, hogy melyik

könyvtárból kezdjen el betölteni egy állományt, hány percenként történjen automatikus mentés,

hány állomány jelenjen meg az Office menüben, stb. Ezen adatok beállításához az Office menü

alsó-középső részén található A Word Beállításai gombnál lehívható panel Mentés funkcióját kell

választani.

27.2. Eszköztár módosítása A korábbi verziókkal ellentétben a Word 2007 nem ad lehetőségek a szalagokon található ikonok

felhasználók által történő módosítására. Itt egyedül a

gyorselérési eszköztár módosítható, ami

alapesetben az ablak címkéjében foglal helyet.

Amennyiben a Word által felajánlott nyomógombok nem felelnek

meg, új funkciójú gombokat szeretnénk elhelyezni, úgy kattintsunk a

címkében a ' gombra, majd jelöljük ki a listán, hogy mely elemek le-

gyenek láthatók, és melyek ne a gyorselérési eszköztárban. Természe-

tesen a További parancsok sorra kattintva új gombokat is fel tudunk

venni ide, hiszen sok esetben erre rá is kényszerülünk amiatt, mert

egyes funkciók alapesetben nem érhetők el sehonnan, így csak akkor

lesznek használhatók, ha létrehozzuk a szükséges gombokat.

Kattintsunk tehát a További parancsok sorra. A panel középső részén

két listát látunk. A jobboldali a meglévő eszköztár elemeket, a baloldali az arra felvehető egyéb ele-

meket tartalmazza. A baloldali lista felett van egy legördíthető elem is, melyből kiválaszthatjuk azon

gombok csoportját, amiből válogatni kívánunk. (Pl. minden parancs, vagy a szalagokon nem szereplő

parancsok, stb.)

119. ábra A gyorselérési eszköztár további parancsai.

118. ábra A gyorselérési eszköz-tár testreszabása.

99

Gomb felvételéhez kattintsunk a baloldali listán a felveendő gomb nevére, majd a középen lévő Fel-

vétel gombra. Ha az Elválasztó elemet választjuk, úgy az eszköztárra egy kis függőleges elválasztó

vonal kerül.

Természetesen törölni is tudunk elemet az eszköztárról, ehhez a jobboldali listán kattintsunk a nevé-

re, majd a középen lévő Eltávolítás gombra.

A sorrend a baloldali listán, a néven, majd a gombon való kattintással módosítható.

28. Néhány végső megjegyzés A fenti ismertetés természetesen korántsem teljes, hiszen a Word rengeteg további szolgáltatást

kínál, de aki a fentieket már ismeri, annak nem hinnénk, hogy gondot okozhatna e további lehetősé-

gek megismerés e sem.

A Worddel való ismerkedés elején javasolt, hogy először próbaként kezdjünk el gépelni, kísérletez-

zünk vele, próbáljuk ki a szolgáltatásokat, majd vonjuk azokat vissza. Így nem kerülhetünk olyan hely-

zetbe, hogy egy új szolgáltatást fontos anyagon kell először alkalmaznunk. Bátran próbálkozzunk és

kísérletezzünk. A legtöbbet tanulni abból tudunk, ha magunk nézzük meg, hogy mi hogyan működik.

A jellemzők beállításának többségénél a folyamatos gépelés közben is válthatunk, így nem kell utólag

elvégezni a kijelölést. Ha például egy mondatban egy szót vastag betűvel szeretnénk szedni, úgy kezd-

jük el gépelni a mondatot, majd amikor a vastag betűvel szedendő szóhoz érünk, kattintsunk a félkö-

vér nyomógombon. Gépeljük be a szót, majd ismét kattintsunk a félkövér nyomógombon (ezzel ki-

kapcsoljuk) s végül fejezzük be a mondatot. Ezt a lehetőséget természetesen sok egyéb jellemző ese-

tén is használhatjuk, így működik a betűtípus, betűméret állításnál, felsorolásoknál, számozásoknál,

és még sok egyéb esetben.

Ha bekapcsoljuk a segédjel-kijelzést, úgy a Word a szövegben jelzi a speciális karaktereket, így például

a bekezdés végeket (az Enter karaktereket) egy jellel. Ez ne zavarjon minket, nyomtatásban nem

látszik, viszont szerkesztésnél, hibakeresésnél segíthet.

Mentsünk gyakran, ne csak a szöveg szerkesztésének befejeztével (vagy válasszunk elég sűrű auto-

matikus mentési időt).

Ne felejtsük el, hogy mely jellemzők vonatkoznak betűre, melyek bekezdésre, s melyek a teljes do-

kumentumra.

A Word újabb verziói nem teljesen kompatibilisek egyes korábbi verziókkal, amely különösen a képek

és a weblapok kezelésében mutatkozik meg. Ennek következtében a szövegben lévő képeket gyakran

át kell méretezni, helyezni, melyeket egyes esetekben nem tudunk elmenteni sem.

Figyeljünk arra, hogy milyen nyomtató van beállítva alapnyomtatóként és az milyen üzemmódban

van. Sajnos a Word képes áttördelni az anyagot, ha átállítjuk a nyomtatótípust. Ez gondot okozhat

egy anyag egyik gépről másikra vitele során is.

100

Rengeteg érdekes rajzot és grafikus motívumot találunk a ClipArt-gyüjteményben. Ha szükséges,

használjuk ezeket.

Ha a szalagra mutatunk az egérrel úgy a görgető-gomb használatával lépkedhetünk a szalagok között.

Vigyázzunk a normal.dot sablonfájlt érintő változtatásokkal. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy

ilyen változás számos más, háttértárolón tárolt és eddig tökéletes dokumentumunkra is hatással lesz,

mivel azok is e sablonon alapulnak.

101

Kép és ábra jegyzék 1. ábra Az Office Word nyitó logója ........................................................................................................ 7

2. ábra A Word 2007 program kezelő felülete ........................................................................................ 8

3. ábra Nagyfelbontású megjelenítés ...................................................................................................... 8

4. ábra Kisfelbontású, szűkebb helyen történő megjelenítés ................................................................. 8

5. ábra A Word beállításai panel ........................................................................................................... 11

6. ábra A szerkesztéskor használható vonalzó a tabulátor jelekkel ...................................................... 12

7. ábra A dokumentum mentés dialógus ablaka XP alatt (balra), és Windows 7 alatt (jobbra). .......... 14

8. ábra Az Office Word 2007 Mentés másként parancsa és dialógus ablaka (jobbra fent XP alatt, lent

középen Windows 7 alatt) ..................................................................................................................... 15

9. ábra A Word megnyitás menüje a már használt dokumentumokkal, és a dialógus ablak, amiben

másik helyen levő dokumentumokat lehet elérni. XP operációs rendszer esetén. Illetve Windows 7

alatt a betekintő ablakkal. ..................................................................................................................... 16

10. ábra Új dokumentum, sablonok panel ............................................................................................ 17

11. ábra A nyomtatás dialógus ablaka. ................................................................................................. 19

12. ábra A nyomtatás és a nyomtatási kép elérése. ............................................................................. 19

13. ábra A nyomtatási előnézet............................................................................................................. 20

14. ábra A Kezdőlap szalag. ................................................................................................................... 20

15. ábra A jobb egérgomb hatására felugró helyi menü a legfontosabb parancsokkal........................ 21

16. ábra ALT gomb hatására elérhető menürészek, és miután egy „E”-t nyomtunk, átvált a „Beszúrás”

szalagra .................................................................................................................................................. 21

17. ábra A nézetek kiválasztása a jobb alsó ikonokon, vagy a szalagon................................................ 21

18. ábra A nagyító csúszka jobbra lent, illetve a Nézet szalag Nagyító eszköze. .................................. 22

19. ábra A szerkesztő mező felosztó eszköz az oldalsáv felett. ............................................................ 23

20. ábra A Kivágás menüpont. ............................................................................................................... 24

21. ábra A Beillesztés menüpont. .......................................................................................................... 25

22. ábra Vágókönyv tartalma szöveggel és képpel. .............................................................................. 26

23. ábra A vonalzó tabulátor jelekkel. ................................................................................................... 29

24. ábra A Bekezdés dialógus, és a Tabulátorok beállítása. .................................................................. 30

25. ábra Példa egy font szerkesztő program betű tervezésére. ............................................................ 32

26. ábra A betűtípus kiválasztó mező.................................................................................................... 33

27. ábra A betűméret beállítására szolgáló elemek. ............................................................................. 33

28. ábra A betű helyzetének módosítására szolgáló gombok. .............................................................. 33

29. ábra A Betűtípus dialógus ablak elemei. ......................................................................................... 35

30. ábra A betűtípus térköz és pozíció beállítása. ................................................................................. 36

31. ábra A bekezdés beállítások dialógus ablaka .................................................................................. 38

32. ábra A sorköz távolság lehetőségei. ................................................................................................ 39

33. ábra A Bekezdés panel elemei. ........................................................................................................ 41

34. ábra Árnyékolás, szegély és mintázat. ............................................................................................. 42

35. ábra Szegély és mintázat elemei. .................................................................................................... 43

36. ábra Oldalszegély elemei. ................................................................................................................ 44

37. ábra A kitöltő mintázat elemei. ....................................................................................................... 44

38. ábra Új szimbólum kiválasztása listához, illetve a többszintű lista dialógus ablakok elemei. ........ 45

39. ábra Az Új többszintű lista definiálása ablak. .................................................................................. 46

40. ábra A számozás értékének beállítása, kijelölt sorszámozott bekezdésnél. ................................... 47

102

41. ábra A margók, a tájolás és a lap méret megadása. ........................................................................ 49

42. ábra Oldalbeállítás dialógus ablak. .................................................................................................. 49

43. ábra Fekvő tájolás és 2 oldal laponként .......................................................................................... 50

44. ábra A lapszín beállítás elemei. ....................................................................................................... 51

45. ábra A lapszámozás beállítása. ........................................................................................................ 51

46. ábra Az Élőfej- élőláb szalag. ........................................................................................................... 52

47. ábra A fedőlap dialógus ablak. ....................................................................................................... 54

48. ábra A kísérő információk dialógusa. .............................................................................................. 54

49. ábra Keresés és csere dialógus ablak. ............................................................................................. 55

50. ábra A csere panel elemei. .............................................................................................................. 55

51. ábra A stílus módosítás dialógus ablaka. ......................................................................................... 58

52. ábra A stíluskezelő munkaablaka .................................................................................................... 59

53. ábra Billentyűparancs hozzárendelése egy stílushoz. ..................................................................... 59

54. ábra Témák párbeszédablaka .......................................................................................................... 60

55. ábra A dokumentum nyelvének kiválasztása. ................................................................................. 62

56. ábra A helyesírás ellenőrző ablaka. ................................................................................................. 62

57. ábra A Word helyesírással kapcsolatos beállításai. ......................................................................... 63

58. ábra Az automatikus javítás beállításai. .......................................................................................... 64

59. ábra A szinonima szótár (Shift+F7) .................................................................................................. 64

60. ábra Modulok létrehozása és elérése ............................................................................................. 65

61. ábra A szöveg rendezése dialógus. .................................................................................................. 65

62. ábra Töréspontok választó ablaka ................................................................................................... 66

63. ábra Hasábok beszúrása. ................................................................................................................. 66

64. ábra A Többszintű lista legördülő menüje. ...................................................................................... 67

65. ábra A Tartalomjegyzék kerete. ...................................................................................................... 68

66. ábra Tárgymutató-bejegyzés megadása. ........................................................................................ 68

67. ábra A Tárgymutató létrehozása. .................................................................................................... 68

68. ábra Láb- és végjegyzet jellemzői. ................................................................................................... 69

69. ábra A lábjegyzet beállításai piszkozat nézetben. ........................................................................... 69

70. ábra A könyvjelző jellemzői és a Kereszthivatkozás ablakai. ........................................................... 70

71. ábra A Korrektúra szalag. ................................................................................................................ 70

72. ábra Egy megjegyzés beszúrása. ..................................................................................................... 70

73. ábra A változások követése bekapcsolása. ...................................................................................... 71

74. ábra Változáskövetési beállítások ablak. ......................................................................................... 71

75. ábra A dokumentum Védelem bekapcsolása .................................................................................. 72

76. ábra A Fejlesztőeszközök lap bekapcsolása, és a vezérlő elemek. .................................................. 73

77. ábra Egy táblázat többféle vonaltípussal, eltérő színekkel, összevont- és eltérő cellaformázással.

............................................................................................................................................................... 74

78. ábra A táblázat beszúrása ablak. ..................................................................................................... 74

79. ábra A cellák egyesítése és felosztása. ............................................................................................ 75

80. ábra Cellák beszúrása, és a szegélyek alkalmazása. ........................................................................ 75

81. ábra Előre elkészített táblázat stílusok alkalmazása. ...................................................................... 76

82. ábra Táblázat celláján belüli igazítások. .......................................................................................... 77

83. ábra Illeszkedés és cellaméretek megadása. ................................................................................... 77

84. ábra A Táblázat tulajdonságai dialógus ablaka................................................................................ 77

103

85. ábra Képlet beszúrása a cellába. ..................................................................................................... 78

86. ábra Kép beszúrása fájlból. .............................................................................................................. 78

87. ábra Kép beszúrásának módjai. ....................................................................................................... 79

88. ábra ClipArt keresése a munkaablakban. ........................................................................................ 79

89. ábra Alakzatok és SmartArt ábrák beszúrása. ................................................................................. 80

90. ábra Kép elforgatása. ....................................................................................................................... 80

91. ábra Kép formázása. ........................................................................................................................ 80

92. ábra Képstílusok és formázások. ..................................................................................................... 81

93. ábra A kép elhelyezésének beállításai. ............................................................................................ 81

94. ábra Az objektumra jobb egérgombbal kattintásra felugró helyi menüből kiválasztott Alakzat

formázása dialógus. ............................................................................................................................... 83

95. ábra Az alakzatok formázása szalag. ............................................................................................... 83

96. ábra Stílusminták, a Kitöltés és s Térhatás menük. ......................................................................... 84

97. ábra Szövegdoboz beszúrása. .......................................................................................................... 85

98. ábra A szövegdoboz formázásához használható szalagmenü. ........................................................ 85

99. ábra A WordArt stílus gyűjteménye ................................................................................................ 85

100. ábra Egy egyszerű szöveg színes betűkkel és árnyékkal ................................................................ 86

101. ábra A WordArt formázó menüszalagja. ....................................................................................... 86

102. ábra Az egyenletszerkesztő menüszalag, és egy kész egyenlet. ................................................... 87

103. ábra Egyenlet beszúrása. ............................................................................................................... 87

104. ábra Objektum beszúrása. ............................................................................................................. 87

105. ábra Szimbólumok beszúrása. ....................................................................................................... 88

106. ábra Címzettek kiválasztása körlevélhez. ...................................................................................... 88

107. ábra Új címlista létrehozása körlevélhez. ...................................................................................... 89

108. ábra Új sablon készítése. ............................................................................................................... 90

109. ábra A háttérszín és az anyagminták. ............................................................................................ 92

110. ábra Hiperhivatkozás beszúrása. ................................................................................................... 92

111. ábra Az iniciálé beállításai. ............................................................................................................ 93

112. ábra Az Előkészítés menü. ............................................................................................................. 94

113. ábra Vízjel készítése. ..................................................................................................................... 94

114. ábra Fájlnév rögzítése a megnyitott elemek között. ..................................................................... 95

115. ábra A makrók rögzítése. ............................................................................................................... 96

116. ábra A Word beállításai panel. ...................................................................................................... 97

117. ábra A makróbeállítások panel. ..................................................................................................... 97

118. ábra A gyorselérési eszköztár testreszabása. ................................................................................ 98

119. ábra A gyorselérési eszköztár további parancsai. ......................................................................... 98

104

Szószedet

A,Á

állomány: Egy gépen tárolt adathalom. Sokféle formája

lehet. · 14

B

betűtípusok: A képernyőn és nyomtatásban megjelenő

eltérő betűformák · 6

Cs

csoport: Azon funkciók együttese, amelyek logikailag egy

feladat elvégzéséhez használhatók. · 8

E,É

ECDL: Európai Számítógép-használói Jogosítvány · 6

exportálás: A Word-ből más programba, vagy mád típusú

fájlba történő mentés. · 17

F

formázott állomány: Valamely szabály szerint tagolt

szöveg. · 18

H

help: A program belső-, vagy internetes forrásból

nyújtott helyzetérzékeny súgója. · 9

I,Í

importálás: Behozatal - más programból, fájlból történő

felhasználás. · 17

K

kiterjesztés: A pc-s fájl nevében a pont után álló tag, a

fájl típusa · 7

O,Ó

Office 2007: A Microsoft cég irodai alkalmazás csomagja.

· 6

P

páros vagy páratlan oldalak: A nyomdai könyvek fűzése

miatt kialakult kezelés. A két oldal egymás tükörképe

a margókat illetően. A függőlegesen tükrözött

lapokból könyvet-füzetet, míg a vízszintesen

tükrözöttekből pl. fali naptárat készíthetünk. · 19; A

nyomdai könyvek fűzése miatt kialakult kezelés. A két

oldal egymás tükörképe a margókat illetően. A

függőlegesen tükrözött lapokból könyvet-füzetet, míg

a vízszintesen tükrözöttekből pl. feli naptárat

készíthetünk. · Lásd Tájolás

S

sablon: Olyan "féligkész" dokumentum, amely

formázásokat, betűtípusokat tartalmaz, de a lényegi

szöveget még nem írták bele. Általában egy meglévő

szövegrész az alapja. · 17

Sz

szalagokat: A menüsort kiváltó ikonokkal teli vezérlő · 7

szövegszerkesztő: Szöveget, képet, ábrát tartalmazó

dokumentum módosítására képes program · 6

T

Tabulátor: Előre beállított pozíció, ahová akkor ugrik a

kurzor, ha gépelés közben TAB billentyűt nyomunk.

Formázást is tartalmazhat. · 27

Tájolás: A lap álló, vagy fekvő kinézete. · Lásd Páros-

páratlan oldalak

V

visszavonás: Egy művelet (gépelés, formázás)

visszavonása, az előző állapotra visszaállás. · 13

105

W Weblap: Internetes tartalom, amit böngészővel

olvashatunk. · 17

Windows: Operációs rendszer, amely a pc-n futtatja a

programokat · 6