4. földművek szerkezeti kialakítása¶ldművek elemei...töltéstalp kialakítása 6 a terep és...

1

4. Földművekszerkezeti kialakítása

2Földművek funkciója, követelményei

•Megfelelően tömör és teherbíró legyen, hogy megakadályozza az út idő előtti leromlását.•Lehetőleg a projekt során kitermelt anyagokat használjuk földműépítésre.

•Biztosítsa az út vízszintes és függőleges vonalvezetését.

3

a terület járhatósága és a töltéstest megépíthetősége a tervezett építési időszakban lehetséges legyen,

a töltéstalp anyaga és szerkezete összhangban legyen a tervezett töltésalapozási megoldásokkal, ha azok valamelyike szükséges,

Töltéstalp kialakítása

a töltéstestet tartósan óvja meg a felszíni és a felszín alatti vizek kedvezőtlen hatásaitól,

a töltés ne csúszhasson le a terepen,

4

TALAJJAVÍTÁS


5Töltéstalp kialakítása

Tendertevekben megfelelő szakaszolással részletekbe menő tájékoztatás

a növényzetről, letermelésének vagy meghagyásának lehetőségeiről,

a talajvízről és belvízről, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról,

a terep lejtéséről, egyenetlenségeiről, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességéről,

a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.

6Töltéstalp kialakításaA terep és a feltalaj minősítésétől függően :

a kedvező minősítés esetén a szokásos módszerekkel tömöríthető a felszín olyan mértékig, hogy rajta a töltés első rétege megépíthető,

a bizonytalan terep járhatóságáról és a tömöríthetőségről célszerű próbajáratok és próbabeépítés nyomán döntést hozni vagy talajerősítést, esetleg részleges talajcserét kell alkalmazni,

kedvezőtlen terepen csak georácsos (esetleg szőtt geotextíliás) talajerősítéssel biztosítható a járhatóság és a töltés tömöríthetősége,

gyenge terepen speciális intézkedések szükségesek, melyeket az ilyen esetekben már bizonyosan felmerülő töltésalapozási megoldásokkal együtt kell megtervezni.


A tendertervekben a pusztán csak a járhatóságot biztosító megoldásokat nem kell kötelezően előírni. Elfogadható, hogy a vállalkozó az ajánlat műszaki tervében határozza meg, hogy

viszonylag kevés erősítést előirányozva kedvezőbb árral nagyobb eséllyel pályázik, viszont ezzel vállalja annak kockázatát, hogy néha nem tud dolgozni, vagy saját költségére mégis több erősítést alkalmaz,

viszonylag sok talajerősítést előirányozva biztosítja a folyamatos járhatóságot, ám ezzel magasabb árat kínálva kockáztatja a munka elnyerését.


A töltés alatti felületen (a terepen vagy a föléje épített szemcsés talajerősítésen) általában célszerű

Trr 85% tömörségi fokot és

E2 20 MPa teherbírási modulust

elérni, de ezeket a paramétereket általában nem kell minősítési, illetve továbbépítési feltételként előírni. Ilyen feltételként elegendő azt megszabni, hogy a tömörített felszínen vagy az erősített rétegen a töltés első rétege a kívánt tömörségre beépíthető legyen. Ha viszont kritikus esetben el akarják kerülni, hogy a töltésépítést a tömörítés nehézkessége és/vagy az első töltésréteg minőségének elégtelensége miatt sok helyen újra kelljen kezdeni, akkor az előbbi követelmények rendszeres ellenőrzése célszerű lehet.

9

Biztosítsa a terep és töltés kapcsolatát (pl.:lépcsőzés)

• 5%-nál kisebb terephajlás esetén speciális intézkedés nem szükséges,• 5%-10% terephajlás esetén a lehumuszolt felszín érdesítése elegendő,• 10%-25% hajlású terep esetén 0,2-0,5 m magas, 5% oldalesésű lépcsőzés,• 25% hajlás felett lejtőirányban eső, megfelelően víztelenített fogazás,

10%-25% hajlású terep 25% hajlás feletti terep



Geoműanyagok tervezése a töltéstalp kialakításához

11

Áthidalja a magasságkülönbséget a terep és út szintje között.

Töltéstest kialakítása

12

•Ne legyen erózió kár.


13

Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni:

autópályák, autóutak és főutak esetében Trr 90 %,

egyéb utak esetében Trr 88%,

alárendelt jelentőségű utak esetében Trr 86 %,

a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, ha homok talaj esetén 1,75 < dmax < 1,85 g/cm3, vagy ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén

a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%. a megadottak értékek 4 %-os növelése szükséges,

ha homok talaj esetén dmax < 1,75 g/cm3, vagy ha a 30 < IP < 40% jellemzőjű kötött talaj esetén

a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%.


14

A tervezés alapja geológiai és hidrológia viszonyok megismerése,geotechnikai paraméterek meghatározása: Talajrétegződés, Rétegek dőlésiránya, Talaj anyaga, geotechnikai paraméterei, Vetők, más geológiai formációk, Felszíni és felszín alatti vizek.

Bevágások kialakítása

15

Alkalmazott rézsűgeometria: 0 - 6m mélység: 1:1,5; 1:2, 1:2,5; 6 m-nél mélyebb: min. 3 m széles osztópadka; Számítógépes tervezés.


16

Rézsűvédelem tervezése és kivitelezése elengedhetetlen!


17

A pályaszerkezet alatt, a bevágások alján és a töltések tetején készülő 50-100 cm vastag zónát, az ún. védőréteget, amit (teherbírás)javító- vagy fagyvédőrétegnek is szokás nevezni.

Funkciója:• a pályaszerkezet számára tartósan (a tavaszi olvadások után is) megfelelő

alátámasztást, kellő teherbírást biztosítson, • anyaga és tömörsége olyan legyen, hogy a forgalom alatti utántömörödés, a

vízfelvétel okozta duzzadás és a fagyhatás ne okozzanak olyan deformációkat, melyek károsíthatják a burkolatot,

• a beépítéskori kedvező állapot és teherbírás az eltakarásig csak minimálisan romolhasson le.

Anyaga:• Kiváló földműanyag,• Stabilizált anyag,• Általánosságban min. 60% durvaszemcsés (kő, kavics) kőváz

létrehozásához+folytonos szemeloszlás

Védőréteg kialakítása

18A földmű felső rész, a védőréteg tervezése

A védőréteg, illetve a felső földmű-rész tervezése :

• a megengedett anyagfajták meghatározása,

• a tömörség előírása,

• a teherbírás tervezése, előírása,

• a fagyvédelmi követelmények teljesülésének ellenőrzése

• a beépítési technológia meghatározása,

• a minőségszabályozás tervezése.

19Töltés felső részének kialakítása

Egyéb követelmény híján a töltéstestekre az alábbi tömörségi értékeket kell előírni: • a töltést tetején és a bevágás termett talaján (védőréteg alatt) Trρ 93 % • a tükörszinten (a védőréteg tetején) Trρ 96 % • a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, o ha a szemcsés talaj esetén 1,75 < dmax < 1,85 g/cm3, vagyo ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a

tömörítés után ℓ < 12%

A tervező a tömörségre • általában az összehasonlítható tapasztalatok alapján egyezményesen

elfogadott, pl. az ÚT2-1.222 előírásban ajánlott értékeket írjon elő, • egyedi előírás, ha így kívánja a töltéstest szükséges mechanikai jellemzőit

elérni. Egyedi tömörségi előírások akkor indokoltak, ha• az alkalmazott speciális anyagok és technológiák azt megkívánják,• a földmű felső részének, illetve a tükörszintnek a teherbírása csak így

biztosítható,• a pályaszerkezet különleges követelményeket támaszt.


A teherbírás tervezéseA teherbírási követelmény többféle módon teljesíthető:

• a pályaszerkezet tervezője egyedi előírást ad E2m értékére, s a földmű tervezésekor, illetve kivitelezésekor azt kell biztosítani,

• típus-pályaszerkezet alkalmazásakor E2m40 MPa méretezési teherbírási modulust kell a földmű tervezésekor illetve kivitelezésekor teljesíteni,

• a pályaszerkezetet azon E2m földmű-teherbíráshoz igazodva véglegesítik, amelyet a kivitelezés elején a már ismert földműanyagokkal végzett próbabeépítés alapján állapítanak meg.


A teherbírás tervezésekor és ellenőrzésekor különbséget kell tenni a következők között:

• egy talaj egy bizonyos állapotára jellemző E2 érték, melyet laboratóriumi vagy terepi méréssel lehet megállapítani, vagy tapasztalati adatok alapján fel lehet venni,

• egy talajt a várható kritikus állapotában jellemző E2d tervezési teherbírási modulus, melyet az előbbiből az állapotváltozások és hatásaik mérlegelése alapján lehet felvenni, vagy a várható változásokat szimulálva lehet a terepen közvetlenül megmérni, vagy értékét tapasztalati adatok alapján (esetleg) közvetlenül fel lehet venni,

• egy (rétegzett) földmű tetejét, a tükröt jellemző, a pályaszerkezet tervezésének alapját képező E2m méretezési teherbírási modulus, melyet az E2d értékekből a rétegződés figyelembevételével lehet számítani, vagy a tényleges rétegződésű földművön végzett mérésből az állapotromlások hatásának számításba vételével vagy szimulálásával megállapítani, vagy tapasztalati adatok alapján közvetlenül felvenni.


Egy talaj esetében a teherbírás nagyságát és a víztartalom teherbírásra gyakorolt hatását a következő módszerekkel lehet állapítani:

• CBR-vizsgálattal az MSZ 2509-3 szerint, s egy meghatározott CBR (%) értékből az E2 (MN/m2) teherbírási modulus modulus az E2=10·CBR2/3 képlettel számítható,

• terepi tárcsás terheléssel az MSZ 2509-3 szerint próbatöltésen az E2 teherbírási modulus mérhető,

• az építés helyén (környezetében) azonos talajokkal korábban épült utak földművein végzett, dokumentált és elemzett mérések tapasztalataira is alapozható a teherbírás tervezése,

• a jellegzetes talajok tervezési teherbírási modulusára ad értékeket az ÚT-2-1-222 táblázata, figyelembe véve az út éghajlati és hidrológiai adottságait, talajvízszintjét és víztelenítését is.

25A földmű felső rész, a védőréteg tervezéseAz útpályaszerkezet fagyvédelmének tervezése

Ha a földmű felső, 1,0 m vastag zónájában fagyérzékeny vagy fagyveszélyes talaj van, akkor biztosítani kell, hogy a pályaszerkezet, illetve a hidraulikus kötőanyagú javítóréteg alatt legalább az alábbiak szerint meghatározható fagyvédelmi vastagságban (hv, cm) fagyállónak minősülő anyag legyen.

A hv vastagságot a képletből kell 5 cm-es kerekítéssel kiszámítani, ahol

• F - az éghajlati övezettől, a forgalmi terheléstől és a vizsgált zónában levő talaj fagyveszélyességétől függő,

• hi - a pályaszerkezeti rétegek és a hidraulikus kötőanyagú javítórétegek vastagsága,• fi - a pályaszerkezeti rétegek és a kezelt rétegek komplex fagyvédelmi jellemzője,

mely figyelembe veszi annak hőszigetelő képességét, hajlítószilárdságát és vízzáróságát.

i

iiv fhFh


Az útpályaszerkezet fagyvédelmének tervezése

27Általános tervezési kérdések

gyenge teherbírás, felszín közeli talajvíz fagyvédelmi és teherbírási szempontok építhetőség, gépek közlekedése

szemcsés anyagú földmű talajcsere vagy stabilizált altalaj gondos víztelenítés (oldalárok szintje!)

A feltáráskori és építési vízszint gyakori eltérése → súlyos pénzügyi kérdések !

Alacsony töltés – sekély bevágás tervezése

28A földmű további részeinek kialakítása

Rézsűsáv• a rézsűfelület építés közben és utána a lehető legkevésbé erodálódjon,• az esetleges állapotromlások miatt hámlás ne következzen be,• a rézsűsáv segítse a növényzet tartós megtelepedését, hacsak nem kap burkolatot, • szokásos fenntartással az előbbieket tartósan biztosítani lehessen.

Padka, elválasztósáv• a pályaszerkezet alatti felső földmű-rész tervezett teljesítőképességét ne rontsák, • a padka és az elválasztósáv elkorlátozatlan sávjának tömörsége és teherbírása a

nehézgépjárművek balesetmentes megállását biztosítsák, • a csapadék gyors lefolyását lehetséges legyen, • a növényzet megtelepedését tegyék lehetővé, hacsak nincsenek stabilizálva, • szokásos fenntartással az előbbiek tartósan biztosíthatók legyenek.

Hát-, elő- és rátöltések

Visszatöltések

29

A töltéstestbe csak megfelelő fajta és minőségű anyagok építhetők be. Azalkalmasság megítélésekor a következőket kell figyelembe venni:

- kielégítő nyírószilárdság és merevség,- kielégítő szemcseszilárdság,- tartós térfogatállóság,- megfelelő tömöríthetőség,- külső behatásokkal szembeni érzéketlenség,- környezetre gyakorolt hatás.

A földművek anyagainak előírásakor a következő szempontokra kell gondolni:talajfajta: szemeloszlás, szervesanyag-tartalom, plaszticitás, vegyiagresszivitás, környezetszennyező hatások, áteresztőképesség, a beépítésutáni cementálódás (pl. kohósalak esetén).romlási hajlam: mállási ellenállás, ellenállás aprózódással szemben,oldhatóság, érzékenység alacsony hőmérsékletre és fagyásra, térfogatváltozásihajlam (duzzadó és roskadó anyagok),technológiai jellemzők: tömöríthetőség, beleértve az épül földmű alatt levő talajszilárdságát is, a kitermelés, szállítás és beépítés hatásai a beépítendőanyagra.

A VASÚTI FÖLDMŰ

2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE


A kiegészítő szemcsés rétegeknek az alábbi általános követelményeket kellteljesíteniük:

- a zúzottkőágyazattal szemben megfelelő szűrési stabilitással kell rendelkezni-ük, ami azt jelenti, hogy a szemcseátmérőre igaz, hogy d85 10 mm,

- fagy- és térfogatállóak legyenek,- a dinamikus hatásokból származó mechanikai igénybevételekkel szembenellenállóak legyenek,

- környezetbarát anyagúak legyenek.

A kiegészítő szemcsés réteg anyagának előírt tulajdonságait már az előállításhelyszínén (pl. bányában) kell létrehozni és garantálni. A tulajdonságok az építésihelyszínen már nem módosíthatók. Az építési helyszínre szállítás, a tárolás sorána szétosztályozódást meg kell gátolni.

A csak védőréteg szerepet ellátó kiegészítő szemcsés réteg minimális vastagsága20 cm lehet.

Az erősítő réteg méretezett vastagságát mindig meg kell növelni 10 cm-rel, amibiztonságot ad a rostálás esetén esetleg bekövetkező letermelés (a szükségesvastagság csökkenése) ellen.

2.6. Kiegészítő réteg szemcsés anyagból

2.6.1. Szemcsés anyagú kiegészítő rétegek V 120 km/h sebességűvágányokban

Amennyiben a lehető legkisebb vízáteresztő-képességű (kvázi-vízzáró) kiegészítőréteg kialakítása a cél (vízre érzékeny alépítmény esetén), akkor SZK1 (KG1) jelűszemcsés keverékanyagot kell - előírt értékre tömörítve - beépíteni.

Az SZK1 keverék relatíve magas finomrész tartalommal bír. Ezáltal közelvízzárónak mondható az anyag, amely ugyanakkor nagyon érzékeny az optimálisépítési víztartalom túllépésére.

Az SZK1 keverékkel szemben támasztott követelmények:- a szemeloszlási görbének adott szemeloszlási határgörbék közé kell esnie,- egyenlőtlenségi együtthatója U 15 legyen, ezzel kellően stabil módon visel-kedik a dinamikus igénybevételekkel szemben,

- a legnagyobb szemcseátmérő legalább 32 mm legyen, de a 63 mm-t nem lép-heti át,

- a törtbeton adalék tömegszázaléka max. 30%, frakciója pedig 0/16 lehet,- vízáteresztő-képességi együtthatója k 1x10-6 m/s legyen (Trr = 100% tömörí-tési foknál),

- a fagyállósági feltétel akkor teljesül, ha U 15 értéknél a d 0,02 mm-esfinomrész tartalom legfeljebb 3 tömegszázalék értékű.



Az SZK1 (KG1) jelű szemcsés keverék határgörbéi


Amennyiben nincsen különösebb vízáteresztő-képességet korlátozó követelmény,akkor SZK2 jelű, kisebb finomrész tartalmú keverék épüljön be. A vízáteresztőSZK2 keveréktől az SZK1 keverékkel megegyező teherbírási tulajdonságokvárhatók. Ott alkalmazható, ahol az alépítmény maga is vízáteresztő anyagbólépült, amelybe a felszíni vizek beszivárgása megengedhető.

Az SZK2 keverékkel szemben támasztott követelmények:- a szemeloszlási görbének adott szemeloszlási határgörbék közé kell esnie,- egyenlőtlenségi együtthatója U 15 legyen, ezzel kellően stabil módon visel-kedik a dinamikus igénybevételekkel szemben,

- a legnagyobb szemcseátmérő legalább 45 mm legyen, de a 63 mm-t nem lép-heti át, vízáteresztő-képességi együtthatója k 5x10-5 m/s legyen Trr = 100%tömörítési foknál,

- a fagyállósági feltétel akkor teljesül, ha a d 0,063 mm-es finomrész tartalomlegfeljebb 5 tömegszázalék értékű.


Az SZK2 (KG2) jelű szemcsés keverék határgörbéi


2.6.2. Szemcsés anyagú kiegészítő rétegek V 120 km/h sebességűvágányokban

V 120 km/h sebességű vágányokban lehetséges, de nem szükséges az SZK1illetve az SZK2 keverék használata. A zúzottkő ágyazat alá kis vízáteresztő-képességű kiegészítő szemcsés réteg beépítése szükséges akkor, ha a felszínivizek beszivárgását, és ezzel együtt a dinamikusan igénybevett altalaj átázásátmeg kell akadályozni. Ezt a kis áteresztőképességű kiegészítő rétegetgeotextíliával kell elválasztani az alépítménytől.

Bizonyítottan jó vízáteresztő-képességű alépítmény esetén vízáteresztő kiegészítőszemcsés réteg beépítése ajánlott annak érdekében, hogy víztelenítési költségeketcsökkenteni lehessen.

Zúzottköves felépítmény esetén a kiegészítő szemcsés rétegnek minimálisan 30cm vastagnak kell lennie, de 20 cm-nél kisebb semmilyen esetben nem lehet. Afagyállósági vagy a teherbíró-képességi megfelelőségi okból adódhat 30 cm-nélnagyobb vastagság is, s ilyenkor az alépítmény koronát a felszíni vizek behatolásaellen is védeni kell.

Durvaszemcsés talajokat csak abban az esetben szabad kiegészítő szemcsésrétegként felhasználni, ha az alkalmasságukat a mindenkori beépítési esetreigazolták és az anyagok szállítását is ellenőrizték.

44/24

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0,0010,010,1110100

Szemcseátmérő D [mm]

Átes

ett t

ömeg

száz

alék

S [%

]

0,00263

Mk Kavics Homok Iszap Agyag


Kiegészítő szemcsés réteg anyagának szemeloszlási határgörbéi V 120 km/h sebességű vágányokhoz

Forrás: MÁVTI KFT. 44/25

2.6.3. A szemcsés anyagú kiegészítő réteg elhagyhatósága

Üzemi- és rendező pályaudvarok új építésű vágányainál, illetve meglévő vágányokolyan fenntartási munkáinál, amelyeknél vonalsebességet nem emelnek, el lehettekinteni a kiegészítő réteg beépítésétől az alábbi esetekben:

- az alépítmény teherbírása a koronán megfelelően nagy és egyenletes,- az alépítményi korona alatt a fagyhatáron belül nincs fagyérzékeny talaj,- zúzottkő ágyazatos vágánynál az ágyazat és az alépítmény között szűrési ésrétegelválasztási gondok nem alakultak ki,

- zúzottkő ágyazatos vágánynál az alépítményi zárórétegben nem található víz-érzékeny talaj,

- az alépítményt a beszivárgó szennyeződésektől nem kell védeni.


44/26

39A VASÚTI FÖLDMŰ

A földmű előírt tömörségi értékei (tervezet):- a kiegészítő rétegben Trr = 98%,

- a földmű felső 50 cm vastag rétegében Trr = 96%,- a műtárgyak háttöltésében teljes mélységben Trr = 100%,- minden egyéb helyen (töltés fő tömege is) Trr ≥ 91%.

Tűrés minden esetben -2%.

Tömörség

A tömörség megállapítása –Proctor görbe

100max

dd

rT

40

Teherbírás Modulus

Sebesség (km/h)

V 40 40 - 80 81 - 120 121 - 160 160 - 200

Kiegészítő rétegen E2 stat(MPa)

50 60 80 100 110

Földművön 40 50 60 80 90

Kiegészítő rétegen Edin (MPa)

35 35 40 45 50

Földművön 30 35 35 40 45

Az E2 stat és Ed modulus megkövetelt értékei

Teherbírás

A vasúti teherviselő rétegrendszer

A VASÚTI FÖLDMŰ

41

5. Földműveképítése

42Földművek építése- földműépítés gépei

─ Fejtés, rakodás gépeihidraulikus és vonóvedres kotrók, homlokrakodók

─ Szállítás gépei eszközeidömperek, tehergépkocsik, nyerges vontatók

─ Bedolgozás (elterítés, tömörítés, profilozás) gépeidózerek, gréderek, hengerek

─ Többfunkciós gépekszkréperek, gréder, dózer

43A fejtés eszközei

46Szállítóeszközök

47Bedolgozás gépei – tömörítőeszközök

48Bedolgozás gépei - rézsűrendezés

49Univerzális munkagépek

50Földműépítési technológiák

fejtés kotrógéppel szállítás dömperrel elterítés dózerrel

fejtés szállítás szkréperrel elterítés

• tömörítés hengerrel• felületalakítás gréderrel• talajkezelés finiserrel• rézsűrendezés kotrógéppel

51

Bevágás készítése

nyesőládával vagy kotrókkal

alávágás ne legyen, omlasztás max. 1,2 m

túlfejtés-visszatöltés ne legyen

robbantás specialistával, kíméletesen

víztelenítés időben és összehangoltan,

folyamatos geodéziai támogatással

tükörkészítés különös figyelemmel, időzítéssel

Töltésépítés

töltéstalp kialakítása külön terv szerint

anyagválasztás a különböző töltészónákra

tömörségi előírások a különböző zónákra

próbabeépítés, terv alapján a TU és az MMT készítéséhez

felszín 2,5-4,0 % oldalesése folyamatosan

rézsűtömörség biztosítása (túltöltéssel)

folyamatos tömörségellenőrzéssel felső 0,5-1,0 m külön figyelemmel

Földműépítési technológiák

52Új fejlesztések

53

Oszcillációs henger

Új fejlesztések

54

Szintbeállító berendezések

Új fejlesztések

55Tömörítés

A tömörítés hatékonyságának növekedésével az alábbi talajfizikai jellemzők is javulnak:

• a belső súrlódási szög növekedik,• a kohézió nagysága is kedvezően változik,• a nyírószilárdság emelkedik,• az összenyomhatóság csökken,• a teherbíró-képesség emelkedik,• a vízérzékenység csökken.

56

Tömörítés

A tömörítés tervezése a következők meghatározását jelenti: • tömörítési mód, hatás (statikus vagy dinamikus),• a tömörítő-eszköz jellemzői (tömeg, terhelés, tömörítő felület kiképzése,

amplitudó, frekvencia, sebesség),• járatszám,• rétegvastagság,• víztartalom.

A tömörítés tervezésekor figyelembe kell venni • a tömörítendő talajfajtát, annak változékonyságát, • az elérendő tömörség meghatározott értékeit, • a tömörítés körülményeit (az időjárást, a rendelkezésre álló helyet, stb.)

A földműépítés egyes technológiai részfeladatai

57

A tömörítési víztartalom hatása a talajfajtától nagyban, a tapasztalat szerint a következő módon függ:

• a finom szemcséjű talajok esetében a víztartalom korábbiakban megadott határai között kb. 90 % tömörségi fok elérhető,

• az iszapok csak szűk víztartalmi határok közt tömöríthetők, víztartalmuk néhány nap alatt módosulhat,

• az agyagok valamelyest tágabb víztartalmi határok közt tömöríthetők, de víztartalmuk alig módosítható,

• a kavics- és homoktalajok tág víztartalmi határok között jól tömöríthetők, illetve víztartalmuk viszonylag gyorsan módosítható.

A tömörítési víztartalom függ a tömörítés módjától és a tömörítési munkától is, ezért a víztartalom hatásáról a módosított Proctor-vizsgálat csak áttételesen tájékoztathat. A módosított Proctor-vizsgálattal megállapított optimális víztartalomnál 3…5 %-kal nagyobb a terepi tömörítés optimális víztartalma.


58Tömörítés

Tömörítő gépek kiválasztása, a kiválasztás szempontjai

• tömörítendő talaj: minden talajhoz az optimális tömörítő eszközt kell megkeresni,• elérendő tömörség: az optimális tömörítő munkát kell biztosítania a kívánt célhoz,• beépíthető vastagság: a tömöríthető vastagság az anyagtól és a géptől függ, de

van korlát,• meglevő gépi adottságok: azzal kell „főznünk” amink van, de a lehető legjobban,

59

hát-töltés

vissza- töltés

vona- las

A H J A H J A H J A H J A A A

…7 t + 20...30 4...8 + 20...30 4...8 x 20...30 4...8 + +7...12 t + 30...50 4...8 + 30...40 4...8 x 20...30 4...8 + 20...50 4...6 9) +12...20 t + 30...60 4...8 + 40...50 4...8 + 20...40 4...8 + 30...60 4...6 9) +20 t... x 40...80 4...8 + 40...80 4...8 x 30...60 4...8 + 40...80 6...8 9) +

<12 t + 20...30 4...6 + +>12 t + 30...40 4...6 x 20...40 5...8 + +

<400 kg + 20...30 4...6 x 10...20 4...6 + +>400 kg + 30...40 4...6 x 20...40 4...6 x 20...30 6...8 + +

sta- ti-

kus

di- na- mi- kus

vibro-henger

7,8)

tandem-hengervibro-

lap

9) a hatékonyságot minden esetben vizsgálni kell

1) tömörített rétegvastagság 3) az optimális haladási sebesség 2,0...3,5 km/h 5) a max. szemnagyság a rétegvastagság 2/3-a lehet 7) a szemcsés talajok kivételével célszerűen juhlábhenger

+ +10...20 2...4

+

döngölő50...80 kg x 20...30 3...7 x 20 – 30 3...7 x

50...80 3...5 +

+

ejtősúly 6)

2,0 m – 2,5 t

20...30 t x 10...20 6...10

+

gumihenger + 10...20 6...10 + 10...20 6...10

4...8 x 10...20 4...8 simahenger<12 t x 10...20

tömörítőeszköz típus és tömeg

földműtípus

szemcsés talajok 3) vegyes talajok 4) kötött talajok 4) kőzettörmelékek 4,5)

alkalmasság (A) – rétegvastagság (H cm) 1) – járatszám (J) 2)

talajfajta szerint

2) 1 járat = 1...1 áthaladás oda- és visszmenetben4) az optimális haladási sebesség 1,5...2,5 km/h6) a járatszám itt pontonkénti ütésszámot jelent az ejtősúly

x 10...20 4...8

8) kötött talajok esetén a nagyobb amplitudó hatékony, szemcsés talajoknál az optimális amplitudó vizsgálandó

+ ajánlott

x általában megfelel

Az ajánlások akkor érvényesek, ha a víztartalom kevéssé tér el az egyszerű Proctor-vizsgálattal kapott optimális víztartalomtól, mely kb. 3-6 %-kal nagyobb a módosított Proctor-vizsgálattal megállapítható optimális víztartalomnál.


60

A cél annak megállapítása, hogy a földmű egészét vagy egyrészét

az adott körülmények között, a tervezett anyagokból,

a tervezett technológiával és eszközökkel, az elvárt minőségben el lehet-e készíteni,

illetve a tervezett minőségeta tervezett mérési eljárásokkal lehet-e ellenőrizni és igazolni.

Több változat esetén a próbabeépítés célja a legalkalmasabbváltozat kiválasztása is lehet, illetve a próbabeépítés keretébenmegoldást lehet keresni olyan részletekre is, melyekrőlelőzetesen csak bizonytalan elképzelések lehettek.

Földművek építése- próbabeépítés

61

A próbabeépítés célja lehet a beépítésre tervezett anyagok bármely minősítésének pontosítása, a töltéses szakaszokon a terep és a feltalaj járhatóságának megítélése, a töltéstalp kialakítására tervezett technológiák alkalmasságának

megítélése, a beépítésre tervezett földanyagok optimális tömörítési

technológiájának meghatározása, a földmű felső részének kialakítására készített terv(ek)

alkalmasságának ellenőrzése, a speciális anyagok beépíthetőségének elbírálása, illetve a megfelelő

technológia megállapítása, a tervezett talajkezelési technológiák alkalmasságának ellenőrzése, a

technológiák véglegesítése, a tömörség és a teherbírás ellenőrzésére tervezett módszerek

ellenőrzése, kalibrálása, bármely speciális részfeladat optimális megoldásának megtalálása.

Földművek építése- próbabeépítés

62Próbabeépítés - előkészítés

A próbabeépítések előtt minden szóbajövő földműanyag alkalmassági vizsgálatát el kell végezni. Ez foglalja magába legalább

• az azonosító jellemzők (szemeloszlás és konzisztenciahatárok) vizsgálatát, a természetes víztartalmak megállapítását, a Proctor-vizsgálatot,

• kőanyagok esetében még az aprózódási, mállási és fagyállósági vizsgálatokat,

• a felső földmű-részre irányuló munka esetén a laboratóriumi teherbírási vizsgálatokat.

Amennyiben a próbabeépítés keretében speciális anyagokat, illetve talajkezelési technológiákat is vizsgálnak, akkor azok valamennyi olyan előzetes vizsgálatát el kell végezni, amely a beépítés feltétele lehet, illetve a szóbajövő anyagok tulajdonságait jellemzi.

Ha a próbabeépítés keretében geoműanyagokkal kialakítandó szerkezeteket is vizsgálni kell, akkor be kell szerezni a beszállítótól a tervezett termékeknek mindazon, a gyártó által hitelesen kiadott paramétereit, amelyek az adott alkalmazás szempontjából lényegesek.

63

1 : 10

Lh Lh Lh Lh Lh LhLv Lv Lv

Próbabeépítés rendje, programja

64

1 : 10

Lh Lh Lh Lh Lh LhLv Lv Lv

Próbabeépítés rendje, programja

65Próbabeépítés értékelése

A próbabeépítési jelentés tartalmazza: • a próbabeépítés tervének rövid áttekintését, különösen a célok

megismétlését,• a próbabeépítés körülményeinek és lefolytatásának ismertetését,• a mérési eredmények jegyzőkönyveit,• a különböző technológiai megoldások és a hozzájuk kapcsolódó

eredmények összefüggéseit mutató táblázatokat, diagramokat és ezek elemzését,

• a különböző módon végzett mérések eredményeinek összefüggéseit, • a próbabeépítés általános értékelését, a belőlük levonható

következtetéseket,• az alkalmazandó technológiákra és ellenőrzési módszerekre

vonatkozó javaslatokat.

66

A próbabeépítés egy szűkebb változata, melynek célja a beépítésre tervezett földműanyagok optimális tömörítési technológiájának meghatározása.

Földművek építése- próbatömörítés

tömörítőeszköz, az eszköz paraméterei, ha érdemben változtathatók, rétegvastagság, járatszám, víztartalom, ha ténylegesen módosítható.

Próbatömörítés

Próbatömörítésekhez vezető lépések

67Földművek építése- Technológiai Utasítás(TU)

Célja Az aktuális, a tervekkel, előírásokkal harmonizált kivitelezési technológia részletes, teljes körű ismertetése

Tartalmi követelményei• Rögzíteni kell a TU hatályát, meg kell határozni hol, milyen munkafázisra, és kikre vonatkozik.• Tartalmaznia kell a beépítés előfeltételeit, mikor, milyen feltételek megléte esetén kezdhető meg

az építés. Meg kell határozni a beépítendő anyag előírt tulajdonságait.• Az általános előírásokban, az előírt, elérendő műszaki követelmények (tömörség, teherbírás,

tűrések, stb.) kerülnek megfogalmazásra.• A kivitelezés munkafázisainak leírásában ki kell térni a kitűzés, a próbatömörítés, a szállítás, a

beépítés, tömörítés munkafázisainak részletes ismertetésére.• Külön-külön fejezetben kell ismertetni az esetleges utókezelésre, a víztelenítésre, vonatkozókat.• A beépítő géplánc a személyzet ismertetése szintén meghatározandó a dokumentumban.• Végül természetesen nem maradhat ki a munkavédelemmel, tűzvédelemmel, és

környezetvédelemmel foglalkozó fejezet sem a TU készítéséből.• Amennyiben előírják, mellékletként csatolhatóak további dokumentumok. Pl.: alkalmassági

vizsgálat, organizációs terv stb.

SzerepeEz alapján győződik meg az építtető a kivitelezői csapat felkészültségéről, a tervezett építési módszer megfelelőségéről.

68Földművek építése- próbabeépítés

74

Előkészítő munkák kitűzés (alapvonalak létesítése, főpontok kitűzése, kibiztosításaok) növényzeteltávolítás (humuszleszedés, bozót és faeltávolítás) bontások (épületmaradványok, természetes akadályok) felvonulás (géptelep, raktárterület berendezése, felvonulási utak)

Fő munkák fejtés-felrakás (bevágásban, anyagnyerőn, csatornában) szállítás (az építés helyén és szállító utakon) beépítés (elterítés, kezelés, tömörítés, felületalakítás)

Speciális munkák töltésalapozás (lejtős terepen vagy gyenge altalajon) víztelenítés (a felszín alatt és a felszínen) lejtőstabilizálások támszerkezetekkel

Utómunkák felületrendezés (rézsűn, padkán, tükörben) burkolások (növényzet, textília, fólia, kőszórás, betonburkolat) átadás-átvétel (mennyiségfelvétel, minősítés, pótlások, javítások)

Földművek építése- kivitelezés

75

• Fakivágás• Lőszermentesítés• Régészet• Talajfeltárás, humuszgazdálkodási terv

Mit jelent a humuszvastagság?A kivitelezőnekA talajvédelmi hatóságnak (humuszgazdálkodási terv)A régésznek

• Geodézia• Anyagnyerő helyek biztosítása• Próbatömörítés


Előkészítő munkák

76Földművek építése- kivitelezés

77

FöldműépítésMunkakezdés feltételei

• Aktuális engedélyek megléte,• Aktuális MMT-k, TU-k, benyújtása, jóváhagyása• Humuszgazdálkodási Terv elfogadása• Próbatömörítések elvégzése, jóváhagyása, organizációs

terv és ütemterv benyújtása, elfogadása• Az anyagbiztosításra tervezett bányák, célkitermelők

engedélyezési dokumentációjának bemutatása az anyagvizsgálatokkal együtt.


78

Földműépítés

Töltéstalp kialakításJárhatósági feltételek vizsgálataEgy tipp (nagytömegű altalaj profilozás)

Töltéstest kialakításAnyagok származása: bevágásból

anyagnyerőhelyrőlAnyagok kitermelése: réteges (szkréper)

átkeveréses (kotró)piskótázás (kotró)


80

SzállításMunkaterületen kívül:Organizációs tervSzállító utakEgyeztetés önkormányzatokkalÁllapotfelvételPortalanítás

Munkaterületen:Útvonal karbantartásVáltozó keréknyomon való haladás biztosítása


81

Elterítés, tömörítés, profilozás

Billentés, elterítés:Laza rétegvastagság biztosítása- irányító személyzet feladata

Tömörítés:A próbatömörítés eredményei alapján optimalizált TU szerint

Víztelenítés


84

FöldműépítésBevágás kialakítása

Kitermelés, szállítás:A gépeket a távolság és anyagminőség függvényében kell kiválasztani

Utolsó 50 cm-es réteg kitermelése

Víztelenítés


85

Minőségszabályozás-tervezés célja, menete

A minőségszabályozás megtervezéséhez az alábbiak ismeretére van szükség:• Beépítendő talaj tulajdonságainak ismerete (tömöríthetőség (rdmax, wopt),

szemmegoszlás, szemnagyság, stb.).• Beépítéshez rendelkezésre álló berendezések ismerete és a beépítendő

talajra vonatkozó hatékonyságuk (rétegvastagság, járatszám, stb.).• Beépítéshez rendelkezésre álló időkeret.• Rendelkezésre álló és a Megrendelő számára is elfogadható

mérési/vizsgálati módszerek.

Ezek ismeretében az optimális minőségszabályozási terv az e-UT 06.02.11 (ÚT 2-1.222) ajánlásait szem előtt tartva elkészíthető.


4. földművek szerkezeti kialakítása¶ldművek elemei...töltéstalp kialakítása 6 a terep és...

Documents