4 Kedd, 1979. február G.

Miről írnak É y a magyar nyelvi szovjet lapok?

A Szovjetunió februá-ri számában összetar tozunk címmel jelent meg riport a minszki hűtőgépgyárban szerzett tapasztalatokról . A lap Ír az Oszkoli EU&troko-háiszati Művek építéséről, amely Európa legnagyobb te l jes í tményű acélgyára lesz. A természetátalákí tás ered-ményekén t hozzáférhetővé vá ló ha ta lmas erő források-ról van szó A BAM tudós-tanácsa című cikkben. A délnyugat-szibériai Hakasz Autonóm Tei-ülettel ismer-te t meg a közigazgatási egy-ség tanácselnöke. Figye-l emre méltó A békés együtt-működés távlatai a ímű írás. A t iszta tengerér t cimü r i -por t aggasztó tények fel-sorolásával f igyelmeztet az óceánok elszennyeződésére. A lap bemuta t j a a moszk-vai Nagyszínház vezető ba-Jfettmesterének, J u r i j Gri-gorovicsnák munkásságát . Megismerkedhetünk a K a u -kázus hegyeiből ra j to ló sárkányrepülőkkel . Magyar t émá jú írás a Pa r tne rünk , Csepel című. A magyar és a szovjet állattenyésztési együt tműködés kihasznála t -l an tar talékaira h ív ja fel a f igyelmet egy in te r júban Magyari Andtós profesz-szor, Újszerű, közös isme-ret ter jesztő vállalkozásáról tá jékozta t a Környezetvéde-lemről a TJT-ben című kép -r iport .

A Lányok, asszonyok leg-ú j a b b számla Felelősséggel é r tük és vettik! címmel Jcöz-Ji Szűcs Istváiménak, a Ma-, gyá r Úttörők Szövetsége fő-t i tkárának ta r ta lmas í rását a gyermekek nemzetközi évéről. Idén ünnepli 30. év-forduló já t a KGST. Ez a l -kalomból a lap érdekes pub -licisztikát közöl A Szövet-ség gázvezeték az integráció térképén címmel. Egy moszkvai szülőotthon Izgal-m a s hétköznapjairól szól a Minden úgy ment , min t máskor című írás. Pavel B a -zsov meséit jól ismeri a nagyközönség. Születésének 100. évfordulóján az olva-sók ízelítőt kap tak a nagy mesemondó egyik írásából. A lapban válogatást ta lá lunk gyerekek leveleiből, ame-lyeket a szerkesztőségnek í r tak. A tudomány m a más-fél ezer örökletes betegsé-get tar t számon. ö tvene t m á r tudunk gyógyítani. Er -ről olvashatunk Az élet for-rásánál című összeállítás-

ban. Színes anyag számol be a Budapesti Operettszínház moszkvai vendégszereplé-séről. Riport m u t a t j a be Ma-ja Csiburdanidze legi f jabb sakkvi lágba jnoknőt

Edard Avetyiszov akadémi-kus tollából o lvashatunk a r -ról, hogy a rövidlátás gyó-gyítható.

A Fáklya idei harmadik száma színes képekkel il-

Családi események

A Szovjet Irodalom-ból az lusztrál t r ipor tban muta t -olvasók figyelmébe a ján l -juk Pavel Nyilin Először fér jnél című prózai alko-tását. A költészet kedve-lői előtt Makszim Tank m u -tatkozik be néhány versé-

ja be Minszket, a Belorusz SZSZK fővárosát. Buda-pest felszabadulásának 34. évfordulójá t összeállítás kö-szönti. Az AGROMAS nem-zetközi szocialista mező-

vel, ő jelenleg az egyik leg- gazdasági-gépesitési társu-ismertebb belorusz költő. A két nyelven rovatban Alek-szandr Raszkin Kutya cí-m ű elbeszélését, Vasz i l i jKa-zancev Az ú t a távoli ré t -re, va lamint Oleg Csuhon-cev Tré fán kívül című ver-sét közli a folyóirat. Egy-m á s verseinek fordítása is összefűzi a grúz Miha Kvli-vidaét és Benjámin Lász-lót. akik ezúttal eszmecse-rét folytatnak a Szovjet Iro-dalom hasábjain. Az Iro-dalomról c ímű rovatban kr i -tikai elemzést olvashatunk Valeratyin Raszputyin ne-ves, szovjet író munkásságá-ról. A Műmelléklet három közép-ázsiai szovjetköztársa-ság egy-egy festőművészét m u t a t j a be.

A Szputnyik ű5 száma Nincs fontosabb világpoli-t ikai cél, m i n t a fegyverke-zési hajsza | mottóval szól Közli a lap azt az izgalmas publikációit , amely egy ször-nyű kataszt rófá t és a n n a k szerencsés kimenetelét ele-venít i fel. Az Aleut-szíge-tektől nyugat ra 1978. októ-be r 26-án, nyugat -amer ika i időszámítás szerint 20 óra körül a szovjet Parancs-nok-szigetek felé eső tér -ségben kigyulladt és le-zuhant az amerikai légi-erők egyik Orion-típusú négymotoros felderítő gé-pe. A pilótákat t izenkét őrán keresztül dobálta a dühön-gő tenger, mi re egy szovjet halászhajónak sikerül t fe-délzetére venni a b a j b a ju-tot takat . J ó minőségű, cá-csó gáz mindenkinek kell, nekünk, magyaroknak is. Ez az egyik ma.yanázata , hogy érdeklődésre t a r tha t számot az az írás, melynek címe: Építi a KGST. Fényből szőtt kísérlet — ez a címe egy rendkívül izgalmas írásnak.

lás munká já ró l szól a lap KGST-emblémával jelzett cikke. A Nap a földi élet táplálója, de vajon mi él-teti magá t a Napot? — ez-zel a kérdéssel foglalkozik a leghíresebb szovjet csilla-gászok véleményét is is-mer te tő r iport . Mellette t u -dományos érdekességekről szóló hírek kaptak helyet. Nóvák Gyula és Újhelyi Fe-renc is részt vet t azon a nagyszabású moszkvai v e r -senyen, amelyen a szocialis-ta országok legjobb szer-számlakatosai mér ték össze tudásukat . Erről r iport szá-mol be. Hogyan dolgoznak a moszkvai rajzf i lmstúdióban, s m á s hasonló érdekes be-

megfékezése számoló k íná l ja magát az új az olvasóhoz, számban.

HÁZASSÁG Mészáros Antal és Kiss Anna,

Szakál l E rnő Már ton és Nagy Ibolya, Hegyes L a j o s I s tván é3 Veres Kata l in J u l i a n n a . Iván I s tván J á n o s és Oláh Erzsébet , B a r n a Zol tán Pá l és Tó th Klára , Varga Andrá s és Kiss Mária , Bá-lint J á n o s és K o m á r Ágnes, Ocs-kó Fe renc J á n o s és Langbein Er ika , Vadányl S á n d o r és Te-mesvár i Ibolya, S t u m p í Mihály L ó r á n t és Banyáéi I lona házassá -got kö tö t tek .

SZÜLETÉS Meleg J á n o s n a k és Bál in t Szil-

via P i r o s k á n a k János , Mezei I m -re I s t v á n n a k és Tú r i Éva J u l i a n -n á n a k Éva Karol ina , Lele Amb-r u s n a k és Török Erzsébe tnek Enikő Erzsébet , Kirá ly Dezsőnek és Viass Rozá l iának Alexandra , Pé te r G á b o r n a k és Laka tos A n -n á n a k Szabolcs, Duna i Józse f -n e k és Tóth J u d i t n a k Éva Jud i t , Szekeres I s t vánnak és l áppa l J u -l i a n n á n a k Róbert , Szécsi Zol tán-n a k és Kirá ly I r énnek Beat r ix , Jász T i v a d a r n a k és Gál Györgyi Ka ta l i nnak Gábor , BánW-Hor -vá th Lász lónak és Fe jes É v á n a k Mihály Róber t . Ka tona I m r é n e k és Vörös I l onának B ianka Esz-ter , Koval ik M i h á l y n a k és Szél Erzsébe tnek Róber t . Skul té t i A n d r á s n a k és Lorch É v á n a k Zol-tán , Bán T a m á s I m r é n e k és Nagy Zsuzsannának T a m á s Szabolcs, Gyöngyösi I s tván T ibo rnak és Hevesi Ka ta l i nnak N o r b e r t Is t -ván , Lévai A n d r á s n a k és Pá l in -k á s É v á n a k Attila, Molnár Lász-lónak és Vörös Erzsébe tnek Lász-ló, Sza rka I s tván M i h á l y n a k és G y ö r ű Magdo lnának Zsolt , To-leodi E n d r e P é t e r n e k és Horvá th Olga M a g d o l n á n a k Olga, Ko t -hencz G y ö r g y n e k és Molnár Ibo-l y á n a k Zoltán, B o r d a S á n d o r n a k és Fo rgó I r é n n e k Zsolt, Tapasz-tó S á n d o r J ó z s e f n e k és Mmacskó M a g d o l n á n a k Magdolna, Balog S á n d o r F e r e n c n e k és S c h o r d j e

Filmbarátok figyelmébe Rövidesen megkezdődnek a Art Kinő az Ady téri egye-

Filmbarátok Körének máso-dik félévi előadásai. Vasár-nap délelőttönként (a Fáklya

temi épület Auditórium Ma-x imumában éveken á t „táb-lás házat' ' vonzott, így lesz

moziban fél 9, a Vörös Csil- ez bizonyára március elejé-lag moziban 9, 11 és 13 órai kezdettel), február 18-tól az érdeklődők ismét MOKÉP-

től is. Viszont idén tovább tágul a kö r : a Szegedi Or-vostudományi Egyetem és a

forgalmazásra ál talában nem Juhász Gyula Tanárképző kerülő művészfilmeket lát-hatnak — csak bérlettel, me-lyek a JATE Dugonics tér i központi épületének n . ecne-

Főiskola hallgatóinak is ren-dez a Csongrád megyei Mo-ziüzemi Vállalat az Ar t Ki-nohoz hasonló rendszeres ve-

letén vásárolhatók. Mint ren- títéseket — filmcsemegéknek desen — hagyomány —, a számító alkotásokból. Hason-vetítések előtt Graber LászM ló célt szolgál a tanárszakos beszél a bemutatásra kerülő hallgatók részére szervezett f i lm néhány történelmi, tá r - filmesztétikái kör is, szom-sadahni és esztétikai kérdé- baton délutánonként a böl-sérőL

A közeljövőben az egyete-mi hallgatóknak is a lkalmuk

csészettudományi karon. Eb-ben a fél évben a központi téma a f i lm és az irodalom

nyílik arra , hogy filmesztétí- kölcsönhatása lesz, az előadó-kat és filmtörténeti ismere- sokon fi lmadaptációkkal is-teiket bővítsék. A közkedvelt merkedhetnek meg a nézők.

J u l i a n n á n a k Éva, Zimacsek Gé-z á n a k és Peszekt Ed i tnek Márta , Pölös Mihá lynak és Kuczo ra Er-zsébe tnek Zsolt, d r . Bodrogi Ti-b o r n a k és Solymosi Éva Már iá -n a k Éva Orsolya, Kovács Józse f -n e k cs K u n o s Edi tnek Endre , N a g y M á t y á s n a k és Csonka Má-r i á n a k Ágnes, Bélteki S á n d o r -n a k és S ipka É v á n a k Csaba, J e -nei Jézsefr .ek és Szöged! Ju l i an -n á n a k Ju l ianna , Ürge Lász lónak és Beadán Évának R a j m u n d László, P e t á k K á l m á n C s a b á n a k és Nagy J u d i t n a k Ágnes, Juhász L a j o s n a k és Várad i I lonának Anet t I rén , Szél S á n d o r n a k és B r a n d u s e Jo l án Annának Zol-t á n Gábor , Tóth Sándor I s tván-n a k és T u r c s á n y i Már ia I d á n a k Sándor , S c h ö n b e r g e r P á l n a k és B á r á n y o s Erzsébe tnek Gyula , Nagy F e r e n c n e k és Bíró I loná-n a k G á b o r Fe renc , Vincze Pá l P é t e r n e k és Kopasz Erzsébe tnek Erzsébet Er ika , Vincze Sándor -n a k és Masa Már iának Anikó, Molnár I m r é n e k és Csordás Má-r ia V e r o n i k á n a k Zita, Baka i ty Józ se fnek és Ke lemen Erzsébet-n e k Emőke , dr. Pe t r i A n d r á s n a k és dr. László-Kókad Erzsébet I lo-n á n a k Georgina A n n a . Bakos G á b o r n a k és dr . Dehe lán Auré -llá Már i ának T a m á s Gábor , Csankl F e r e n c n e k és Gilicze* Er -zsébe tnek Ferenc , Lovászi J ó -z se fnek és Szlládi Anna Máriá-n a k József , dr. Rá lka i Á r p á d n a k és Fri tsl Erzsébe tnek Jolán . De-m e Lász lónak és Mécs Zsuzsanna Már i ának László, Gyur i s J ános -n a k és F o d o r Már i ának Gábor , Konez József J á n o s n a k és Fo-dor Erzsébe tnek Tamás , Rácz Zol tán I s t vánnak és Bócli Ka ta -l innak Aliz Kata l in , Tanács Jó -z s e f n e k és Masa E te lkának D a -niiéi].?.. Már ton L a j o s n a k és Boros I ldikó I d á n a k G á b o r Gyula , dr. Andó Itetvánnak és Babos Ág-n e s n e k Aron. Fu tó Fe rencnek és Renesá r J o l á n n a k Anita , Pa.pp I s t v á n n a k és P a p p Már iának Zsolt Is tván. Kuba i Gézának és Kovács Ágnesnek Zoltán, Török J e n ő n e k és Vecse rnyés Évának Jenő, Mlle I m r é n e k és Heringh I ldikó Ka ta l innak Orsolya nevű g y e r m e k ü k születet t .

HALÁLOZÁS K a t o n a Is tván, Hanság i Ferenc,

G y ő r f y Antal né G é m e s Mária, Horvá th József , Belóvai György, Kis Imre , Mészáros F e r é n c n é Du-d á s J u l i a n n a , N a g y m i h á l y Ist-v á n n é Molnár Ju l i anna , dr . Dobó I s tvánné Ba tancs P i roska Vero-n ika , Mar tonosi József , Szőke S á n d o r Mátyás , B e n e I s tván , K a -bók L a j o s n é T a k á c s Etel , Hor -v á t h Is tván, B o r P á l n é Balogh Edit , Oláh József , S i m o n Imré -né Móna Kata l in , L a v n e r J á -n o s n é Tó th -Kása Mária , Vidéki Ferenc , Kalló Antal , Lengyel Jó -zse fné Dudás Veronika , Mészá-r o s F e r e n c n é F i sche r Auguszta , Kal lós Mária Ete lka , Nacsa Ist-ván , Császár Fe renc András . De-á k i s t v á n n é Kovács P i roska Mag-dolna, Nagy An ta lné Török Má-r ia , Szabó Lajos , U r b á n Is tván, K ó n y a J ó z s e f n é Acs -Sán ta P i -roska , Légrád i J ó z s e f n é L u d á n y i Margit , Kái ty András , Révész Pál , Kiss József , Ridel Józ se fné Szabó Eszter , Balog Lajos , Nóg-r á d i Fe rencné Császár Veronika meghal t .

Hazai párbeszéd

Két ismerős találko-zik:

— Mit csinálsz mosta-nában, barátom?

— Semmit.., — Hogyhogy? Nincs

állásod? 4 — De igen, csakhogy

egy alkatrészraktárban dolgozom...

Dialektika Először is váltunk egy

jegyet — morog magá-ban az utas, nehogy el-beszélgesse, elfelejtse a dolgot, mert a buszjegy csak két forint, a bün-tetés árából pedig két hétig is lehet utazni. Es már ott van a kezében a barna érme, hogy mi-kor föllép, mindjárt megkínálja vele a nagy-étvágyú automatát. Szé-pen bele is pottyantja a pénzt a nyílásba és nyomja a gombot —

•egyszer, kétszér, három-szor, de, az nem szól vissza, s nem adja a kis cédulát.

Most mi lesz? Látták az utasok, van

tanú elegendő, de azért jobb lenne, ha most ép-pen nem erre kerülne az ellenőr, mert két fo-rintért igazán kényel-metlen magyarázkodni! Az egyik tanú le is száll, a másik is készülődik. —

Az ellenőr pedig jön, kéri a jegyet — és nin-csen. Tanú még éppen akad, de mit lehet tud-ni, van-e hitele a szó-nak ...

Mondja is az ellenőr: „Nem úgy van az ké-rem!... Mi ugyan hi-szünk az utasoknak, meg az automata tényleg pi-hen, de ilyenkor azért inkább a vezetőnek illik szólni. Mármint a so-főrnek!"

Ilyen egyszerű a do-log! Azaz, hogy egyszerű volna! Mert a vezető-fülkénél az utasra kiált egy felirat: „Menet köz-ben a vezetővel beszél-getni tilos!"

Ez már azonban nem közönséges utasnak való szituáció. Ezt tudomá-y nyosan úgy hívják: dia-lektikai

I. S.

sz. SIMON ISTVÁN:

n .

Nagy vizek krónikája

^...vettem a mélyen lesújtó gyászhírt"

A kormány, amely annyiszor érzéketlen és hűvös m a -r ad t Szeged veszedelmével szemben, s amely az utolsó f i-gyelmeztetéseket és dörömböléseket is a bürokrácia labir in-tusába kénysaerítette, most m á r táviratokat kapott. Eötvös Károly a függetlenségi pár t nevében azonnal egymillió fo-rintos segély folyósítását indítványozta az állampénztárból, s bá r Tisza Kálmán miniszterelnök előbb még közadakozást hirdetett, 12-én m á r ezt foglalta le i ra tába: „Tegnap azt állí-tám, hogy Szeged még küzd. Ma éj je l vettem a minden em-berbarátot , minden hazafit mélyen lesúj tó gyászhírt, hogy a küzdelem hasztalan volt, mer t a Tisza á r ja i hajnal i két óra t á jban , minden emberi erőfeszítést legyőzve, a városba b e t ö r t e k . . . E gyászos körülmény a tegnapi fölhívásban tett sürgős kérelmem súlyát százszorosan fokozza s engem ar ra késztet, hogy az ország összes törvényhatóságait a könyör-adomány-gyűj lésre ismételve fölkérjem, s le lkükre kössem, hogy ezügyben a legnagyobb eréllyel és gyorsasággal já r -j anak ed."

És ettől kezdve le nem kerülhetet t Szeged ügye és sorsa a képviselőház napirendjéről. Sőt, bizony, Szeged most kezdte igazán keresni régebbi föliratait, panaszait, egészen odáig, hogy Bakay Nándor fölemlegette mind a kilenc fi-gyelmeztető kérvényeket , 'a percsorai társula t dolgaiban tet t észrevételeket — s nem kisebb javaslat tal állt elő, mint hogy „a Tisza-szabályozás bajainak megvizsgálása végett egy országos küldöttségnek kiküldését kéri". Ott volt m á r ez a fölirat — csak a ludt a többivel. És még most sem éb-resztgették. Talán azért, mert Tisza Kálmán m á r tudhatta, hogy ő császári fölsége, I. Ferenc József ide vonatozik a ret tenet té hírre, és személyesen fogja kihirdetni az elpusz-tul t varcs i ránt i kegyességét.

ö t nappal a pusztulás után, ha ta lmas és magas kísérő haddal őfelsége valóban föltekintette a vízveszedelmet. S a polgármester így a jánlo t ta a magas kegybe elpusztult vá -rosát : „Mindent elvesztettünk, Felséges Ür. Mezőink, há-zaink, jószágaink elvesztek, elpusztult minden vagyonunk, évtizedek véres verej tékének sze rzeménye . . . " S a király felelt : „Magam is látni óha j to t tam a szerencsétlen város bajai t , melynek üdvét nrirtdig szívemen hordtam. Azonban remélem, hogy Szeged ú j r a fel fog é p ü l n i . , . Lelkem leg-jobb reménye, hogy jobb idők is fognak jönni és hogy ezien derék város még föl fog virágozni."

Nagy volt ugyan az illendőség, de azért feltört egy-egy fá jda lmas indulat . „Magánérdekeknek estünk áldozatul" — kockáztatta meg egy szókimondó prépost, ám semmi nyoma sincs annak, hogy a király ezt megértet te vagy híven le-fordítot ták neki. Az mégis bizonyos, hogy miután a fölséges úr megtekintet te a várost sajkásaival, és „elvegyült" a föl-dönfutók között, Szeged ügye másként kezdett állni a kor-mánynál , de még Tisza Kálmánná l ls, akiben esetleg meg-szólalhatott volna a lelkiismeret Szeged korábbi panaszai-nak semmibe vevéséért is. Mégsem hiszem, hogy netalántán a királyi jóindulat lett volna ebben a változásban a leg-nagyobb vagy a leghatásosabb emelő. Ilyen helyzetben mi mást tehetet t volna a ki rá ly? Mai fej je l is jól megér t jük : politikai gesztus, okosan kihasznált alkalom volt ez „kedves magyar"- ja inak. Nyomoztam a híres királyi mondás után is. Vajon hol, s mikor mondta az uralkodó, hogy „Szeged szebb lesz, mint volt"? A polgármesteri jelentés adomá-nyozta a királyi szájnak ezt a jelmondatot, s miért is ne, amikor a kétségbeesett város úgy kóstolgatta, mintha a bécsi kincstár a j tónyi tásának jelszava lett volna. Meg ls festette a város azt a gesztust, amint a király épp ezt mon-daná, s talán a r ra is gondolt közben, hogy e r n e k kamata i ra igen-igen rá volna szorulva. Tisza Kálmán m á r mondta is a látogatás u t á n : „A Szegedet ér t csapás közvetve egyfor-m á n s ú j t j a az egész országot és f á j ér te minden magyar szíve, föl a királyig. A kormánynak nemcsak föladata, de kötelessége, hogy mindazt megtegye Szegedért, ami lehet-séges."

Egy epizód mégis megkeserítette a szegediek s z á j á t Nem éppen a királyi látogatás napjaiban, hanem előtte és utána. A fővárosban ugyanis akadt néhány olyan rágalma-zás, amely a T. Házig is e l jutot t és erkölcsileg mindazt vissza akar ta pofozni, ami sérelem Szegedet ér te küzdel-meinek lenézése közben. Az egész árvízi irodalom egyönte-tűen visszautasítja azokat a vádakat, miszerint Szeged népe elhanyagolta volna védelmét vagy közömbös lett volna a

pusztulással szemben. Ennek pedig a miniszterelnök volt az egyik kútfeje, akinek ta lán egyszerűbb volt támadni, min t védekezni és magyarázkodni. „Nem akaróit rekrimiréLni, d e elmondom, hogy Szegedre nézve az 1876-iki veszély után kl lett mondva, hogy Szeged teljes biztosítására egy körtöltés szükséges . . . , de Szeged képviselete egy szerencsétlen perc-ben . . . szótöbbséggel elhatározta, hogy a töltés ne létesít-tessék . . . " — így beszélt március 19-én a par lament i ülé-sen. De miér t szavaztak így? Azért, mer t a meglevő véd-művek fenntar tására és erősítésére sem volt m á r pénz« a városnak. Évtizedek óta zuhogtak rá ú j meg ú j költségek a védelemben, sőt bizony még meglevő pénzelt is idegen érdekekért f izettették ki vele! Ehhez a vádhoz aztán t á r -sultak olyasfélék is, hogy a védekezés sem volt eléggé lel-kes és odaadó. A közmunkákba kirendelt lakosság „elszök-dösött" az éjszaka f o l y a m á n . . . Igen, igen, de akkor már gyerekeikért és asszonyaikért szaladoztak a férfiak. Akkor már nem volt erő és hatalom, amely elhár í that ta volna a vészt.

A várps nem vehette magára ezeket az igazságtalan vádakat — s ta lán még éppen Mikszáth ír ta ezt is vála-szul a Szegedi Naplóban: „Szeged népét tönkretet te a tu-datlanság, a kapzsiság, a rosszakarat és az egyes nagy csa-ládok érdekei által vezérelt Tisza-szabályozási művele t A víz ellen védte magát hősiesen, míg tönkrement pénzügyi-leg s míg elérte a végzetes nagy csapás! Szegedet az ország tet te tönkre s ú j r a is fogja teremteni — nem kételkedünk benne." Ezzel természetesen még nem fejeződött be az ügy. Még személyiségek is megnyilatkoztak. A kormány beszél, amelynek képviselője már 7-én hivatalosan kihirdette a menekülés lehetséges ú t ja i t? A város, amelynek „gyönge falait egy tenger ostromolta", hogyne gondolhatott volna a lakosság fizikai megmaradására? „Alulírottak becsületsza-vunkra á l l í t j u k . . . " — így kezdődött a tiltakozás, s raj ta volt Mikszáth kézjegye is! Nemhogy a nép, maga a váro6 is hurcolkodni kezdett. Vitték a levéltárat, a pénztárat az emeletre, és sietve ácsoltatni kezdték a deszkalépcsőket a várbástyákra, hogy a menekülők ma jd fölkapaszkodhassa-nak a víz előL Mi is, a história is — most már bizonyítot-tan — Bakay Nándornak hisz, aki úgy fogalmazott a T. Házban, hogy „Szeged népe igenis a végsőkig kitartott a föláldozó védelemben és valósággal hősies példát mutatot t a város szeretetének nagy erényéből".

(Folytatjuk.)