4.thu'ubkwanshelgyimelong

Grub-mtha’ thams-cad-kyi khungs dang ‘dod-tshul ston-pa legs-bshad shel-gyi me-long 1

Sel-gji me-long

*

III. THU’U BKVAN BLO-BZANG CHOS-KYI

NYI-MA

Grub-mtha’ thams-cad-kyi khungs dang

‘dod-tshul ston-pa legs-bshad shel-gyi me-long

le'u dang-po rgya-gar 'phags-pa'i yul-du

grub-mtha’ byung-tshul

Uherkovich László fordítása

Albertirsa, 2004. július

Uherkovich László 2023.04.12. du. 5:21


Tartalom

[1] mchod-brjod dang rtsom-par dam-bca'-ba /

[2] brtsams chos spyir bshad-pa /

[3] le'u dang-po rgya-gar 'phags-pa'i yul-du grub-mtha' byung-tshul /

Első fejezet: Annak módja, ahogyan Indiában, Árjavarta országban az irányzatok

megjelentek

[4] phyi-pa mu-stegs pa'i byung-tshul /

Ahogyan a külső, eretnek irányzatok megjelentek

[5] mu-stegs-pa ji-ltar byung-ba'i lo-rgyus bshad-pa /

Annak történetének elmondása, ahogyan az eretnekek megjelentek

[6] bram-ze dang drang-song byung-tshul /

Ahogyan a brahminok és a risik megjelentek

[7] mu-stegs-byed-kyi grub-mtha' dar-tshul /

Ahogyan az eretnek irányzatok elterjedtek

[8] thams-cad-kyi thog-mar grangs-can-pa byung-tshul

Ahogyan mindenek előtt a Számkhja rendszer megjelent

[9] gcer-bu-ba byung-tshul /

Ahogyan a Digambarák (= Dzsainisták) megjelentek

[10] chad-smra rgyang-'phen-pa byung-tshul /

Ahogyan a nihilista Lókájátika (Csárvaka) megjelent

[11] rig-pa-can-pa byung-tshul /

Ahogyan a Nyája rendszer megjelent

[12] bye-brag-pa byung-tshul /

Ahogyan a Vaisésika megjelent

[13] mu-stegs-pa'i 'dod-tshul mdo-tsam bshad-pa /

Az eretnekek [tantételei] állításmódjának tömör magyarázata

[14] rtag-par smra-ba dang chad-par smra-ba gnyis-su 'du-tshul /

[Az irányzatok] állanóság tan és nihilizmus kettősségébe való összegzése

[15] rgyang-'phen-pa'i dbye-ba dang 'dod-tshul /

A Lókájátika (Csárvaka) felosztása [alirányzatokra] és [tantételeik] állatásmódja

[16] grangs-can-gyi dbye-ba dang 'dod-tshul /



A Számkhja felosztása [alirányzatokra] és állatásmódja

[17] bcing grol-gyi 'dod-tshul /

[Annak módja] ahogyan az irányzatok a kötöttségeket és a felszabadulást

tételezik

[18] tshangs-pa-ba-rnams-kyi dbye-ba dang 'dod-tshul /

Brahmá követőinek felosztása [alirányzatokra] és [tantételeik] állításmódja

[19] brda-sprod-pa'i 'dod-tshul /

A Vaijákaranamata (Nyelvtaniak) felosztása [alirányzatokra] és [a tantételeik]

állításmódja

[20] rig-byed mtha'-ba'i 'dod-tshul /

Ahogyan aVédánta [tantételeit] állítja

[21] khyab-'jug-pa'i 'dod-tshul /

Ahogyan a Vaisnavamaták (Visnú követők) tantételeiket állítják

[22] dpyod-pa-pa'i 'dod-tshul /

Ahogyan a Mimámsza követői tantételeiket állítják

[23] dbang-phyug-pa / bye-brag-pa / rig-pa-can-pa gsum-gyi 'dod-tshul /

Ahogyan a Síva követői, a Nyája és a Vaisésika tantételeiket állítják

[24] thar-lam 'dod-tshul /

Ahogyan a megszabadulás ösvényét állítják

[25] gcer-bu-ba'i 'dod-tshul /

Ahogyan a Digambarák (Dzsainisták) tantételeiket állítják

[26] mu-stegs-kyi 'dod-tshul 'gog-pa'i rigs-pa /

Az eretnekek állításmódját tagadó érvelés

[27] mu-stegs-pa bshad-pa'i dgos-pa bstan-pa /

Az eretnek nézetek elmagyarázása szükségességének bemutatása

[28] nang-ba sangs-rgyas-pa'i byung-tshul /

Ahogyan belső buddhisták megjelentek

[29] grub-mtha' smra-ba bzhi'i byung-tshul /

Ahogyan a négy buddhista irányzat megjelent

[30] nyan-thos sde gnyis-las bye-brag smra-ba /

A Hallgatók két csoportjában a Vaibhásika irányzat

[31] nyan-thos sde gnyis-las mdo-sde-pa /

A Hallgatók két csoportjából a Szautrántika irányzat

[32] theg-chen-gyi grub-mtha' byung-tshul /

Ahogyan Nagy hordozó irányzata megjelent



[33] klu-sgrub lung-bstan dang sher-phyin 'bum-pa spyan-drangs

tshul sogs /

Nágárdzsunára vonatkozó jóslatok 1 és ahogyan a százezres

Pradzsnyápáramita-szútrát [ő] [az emberi világba] hozta

[34] 'phags-pa lha /

Árjadéva

[35] thal-'gyur-ba dang rang-rgyud-pa'i byung-tshul /

Ahogyan a Prászangika-madhjamika és a Szvátantrika-madhjamika

megjelent

[36] dbu-ma-pa dang thal rang so-so'i don bshad-pa /

A Madhjamika és a Prászangika és Szvátantrika [kifejezések] egyedi

értelmének magyarázata

[37] sems-tsam-pa'i grub-mtha' byung-tshul dang 'phags-pa thogs-

med lung-bstan /

Ahogyan a Csitta-mátra irányzat megjelent és Árja Aszangára vonatkozó

jóslatok

[38] gcen thogs-med-kyis byams-pa bsgrubs-tshul /

Ahogyan a Aszanga bátty Maitréja szádhanáját gyakorolta

[39] slob-dpon dbyig-gnyen /

Vaszubandhu mester

[40] sems-tsam-gyi ming-gi don /

A Csitta-mátra elnevezés jelentése

[41] sems-tsam pa'i dbye-ba /

A Csitta-mátra [alirányzatokra való] felosztása

[42] grub-mtha' smra-ba bzhi'i lta-ba'i bzhed-tshul mdo-tsam

bstan-pa /

Ahogyan a négy [buddhista] irányzat nézeteit felvonultatja, annak tömör

bemutatása

[43] grub-mtha' smra-ba bzhi'i so-so'i lugs-kyi dgag-bya'i 'dod-

tshul /

Ahogyan négy [buddhista] irányzat egyedi rendszereiben a cáfolandó

[tanítások]-kat állítja

[44] bye-smras rdzas-btags 'jog-tshul /

1 lung-bsztan valamire vonatkozó jóslat, tanítás, vagy a megjósoltak elmondása



Ahogyan a Vaibhásikák és a Szautrántikák a szubsztanciális és egyedi

létezőt tételezik

[45] mdo-sde-pas rang-mtshan dang spyi-mtshan 'dod-tshul /

Ahogyan a Szautrántikák az önjegyű és általános jegyű jelenségeket állítja

[46] sems-tsam-pas rang spyi'i khyad-par dang phyi don med-par

'dod-tshul /

Ahogyan a Csitta-mátrinok az önjegyű és általános jegyű jelenségek

közötti különbséget állítják, és ahogyan a külső tárgyak nem létezéssét

állítják

[47] rang-rgyud-pa'i lugs-la bdag-'dzin phra rags-dang lhan-skyes

kun-btags-kyi khyad-par /

A Szvátantrika rendszerben az én fogalom (megragadás) finom és durva

és veleszületett tulajdonításá közötti különbségek

[48] thal-'gyur-bas bdag 'dod-tshul /

Ahogyan Prászangika-mádhjamika az ént állítja

[49] rang-rgyud-pas don-dam dpyod-pa'i mtshams /

A Szvátantrika-mádhjamika végső elemzésének határa2

[50] rang-rgyud-pas bden-'dzin phra-mo-dang lhan-skyes kun-btags 'dod-

tshul /

Ahogyan a Szvátantrika-mádhjamika a valódi létezés finom és a veleszületett

fogalmát állítja

[51] dbu-ma'i lugs-la dgag-bya khegs-tshul dang dgag-bya de 'gog-pa'i

rigs-pa /

Ahogyan a Mádhjamika rendszerben a tagadandókat tagadják és ama

taagadandókat tagadó érvelés

[52] thal-'gyur-ba'i lugs-la bdag-'dzin phra-mo gnyis-kyi khyad-par dang

gang-zag 'jog-tshul /

Ahogyan a Prászanghika rendszerben a két finom én megragadása (fogalma)

közötti különbséget és a személyiséget (pudgala) tételezik

[53] thal-'gyur-bas de-kho-na-nyid-la d+pyod-pa'i mtshams /

A Praászanghika-mádhjamika Olyanságra kiterjesztett végső elemzése

[54] thal-'gyur-ba'i lugs-kyi shes-sgrib 'dod-tshul / de spong-tshul / rdzas-

yod-du 'dzin-tshul /

2 don-dam dpyod-pa’i mtshams a végső elemzés határa, széle, kiterjesztésedon-dam dpyod-pa (paramārthika vicāra) a végső valóság elemzése, végső érte-lemben vett elemzés; transzcendentális gondolatok



Ahogyan a Prászanghika-mádhjamika rendszer a mindentudás-akadályát állítja /

ahogyan azt kiküszöbülik / ahogyan a szubsztanciális létezést megragadják

[55] grub-mtha' smra-ba bzhi so-sos bdag-med phra rags-kyi 'jog-tshul /

Ahogyan a négy [buddhista] irányzat egyenként (egyedien) a finom és dúrva Én-

nélküliséget tételezi

[56] sems-tsam lugs-la bdag-med phra rags 'jog-tshul /

Ahogyan a Csitta-mátra rendszerben a finom és dúrva én-nlküliséget tételezik

[57] rnal-'byor-spyod-pa'i dbu-ma-pa'i lugs-la bdag-med phra rags 'jog-

tshul /

Ahogyan a Jógácsára-mádhjamika rendszerben a finom és dúrva Én-nélküliséget

tételezik

[58] mdo-sde-spyod-pa'i dbu-ma rang-rgyud-pas bdag-med phra rags 'jog-

tshul /

Ahogyan a Szautrántika-mádhjamika-szvátantrika a finom és dúrva Én-

nélküliséget tételezi

[59] thal-'gyur-ba'i lugs-la bdag-med phra rags 'jog-tshul /

Ahogyan a Prászanghika rendszerben a finom és dúrva Én-nélküliséget tételezik

[60] grub-mtha' smra-ba bzhis rtag chad-kyi mtha' spong-tshul /

Ahogyan a négy [buddhista] irányzatban a állandóság és megsuűnés ˙nihilizmus)

végleteket kiküszöbölik

[61] grub-mtha'-la mchog dman dang snga-ma phyi-ma'i thabs-su 'gro-

tshul /

Ahogyan az irányzatok között a magasabb rendű az alacsonyabb rendűnek és a

korábbi a későbbi módszerének (eszközének) szolgál



[0a2] / / [5.1]

sa rba si ddh'a nt'a n'a m'a ka ra shats ma ta na ya k'a shi ta su bha

shi ta spha Ti k'a da nash na ma bi ha ra ta sma / /

[0a3] / / [5.2]

grub-mtha’ thams-cad-kyi khungs dang ‘dod-tshul ston-pa legs-bshad shel-

gyi me-long zhes-bya-ba bzhugs-so / / [1a1]

mnyam-pa'i bi tta 'i nang chen-yi-ge bcu-gcig-pa gsum bsngags-kyi

sdeb-spyor dbang-po rdo-rje'i char gtogs bru srar mo bdun-pa / [1a3][6] / /

[1] mchod-brjod dang rtsom-par dam-bca' ba /

# / /-pa ryay nat si ddhya nat bhe daM lo ki tw'a / du rb'a da si ddh'a nat

ma tyaM d'u shi dw'a / / [1a4]

# / / rab-'byams grub-mtha’i dbye-ba kun-gzigs-nas / / smra ngan grub-

mtha’i 'dod-pa sun phyungs-te / / [2a2]

/ / bi sh'u ddh'a si ddh'a nat ta twaM b'a di taM / mau ne ndra si ddh'a

nat yo shshri SHa THaM na mra: [2a3]

/ / rnam-dag grub-mtha’i de-nyid 'doms mdzad-pa / / thub-dbang grub-

mtha’i bdag-por ([G]-po ) phyag-'tshal-lo / / [2b1][8.1]

rgyal-ba'i gsung-gi gsang mdzod kun bzung-ste / /

grangs-med zhing-du sna-tshogs sprul-pa-yis / /

zab rgyas chos-kyi dga' ston 'gyed mdzad-pa / / [2b2]

mi pham 'jam-pa'i dbyangs-la gus phyag-'tshal / /

tshul [8.2] gnyis 'dab brgya-ba dang ku-mu-ta tshal so-sor legs

'byed-pa'i / /

nyi-zla zung cig-'char [2b3] zhes rgyal-ba rang-gis lung-bstan ji-

bzhin-du / /

gsung rab-drang nges-legs-par phye-ste dbu sems shing-rta'i srol

chen-po / / [8.3]

gsal-mdzad klu [2b4]-sgrub thogs-med ces grags ‘jig-rten mig gnyis

rgyal-gyur-cig /



'phags-lha-dpa'-po legs-ldan sangs-rgyas bskyangs / /

zla [3a1]-grags zhi-lha dbyig-gnyen seng-ge bzang / /

blo-brtan phyogs-[8.4]-glang chos-grags yon-sh'ak sogs / /

'dzam-gling [3a2] mdze- rgyan-rnams-la gus-pas 'dud / /

theg-mchog bla-na-med-pa'i khang bzang-du / /

bde stong chang-gis rab-myos gsang chen glus / /

skal [3a3] bzang grub mchog [9.1] dga' ston-la sbyor-ba / /

rnal-’byor dbang-phyug tshogs-la'ang phyag bgyi'o / /

gangs-ris bskor-kyang rmongs-pa'i [3a4] mun 'thibs-pa'i / /

ljongs 'dir dam-chos nyi-ma 'od-po che / /

thugs [9.2] bskyed rta ljang shugs-kyis 'dren mdzad-pa'i / /

lo-paN chos-[3b1]-rgyal bka'-drin dran-pas 'dud / /

tha-dad 'bab kyang rgya-mtshor [9.3] gcig-tu 'dre-ba'i chu-klung

bzhin / /

tha-dad bkral yang mthar-thug dgongs-pa gcig-tu legs ‘bab-ba'i / /

tha-dad [3b2] grub-mtha’i srol mang gangs-can ljongs 'dir dar

mdzad-pa / /

tha-dad snang yang ngo-bo gcig gyur skyes mchog yongs-la 'dud / /

dka’-ba du-mas gser-gyi gling-nas [9.4] nyer-blangs byang-chub

[3b3] sems-kyi gdams-pa dbang-gi rgyal / /

bod-yul gdul-byar brtse-bas 'phangs med stsol mdzad jo-bo chen-po

d'i ([Z] d'e ) -paM ka ra dang / /

yongs-rdzogs thub-bstan bdag-gir bzhes-te legs- [10.1] -bshad [3b4]

gtam dang rnam-thar gtsang-ma'i ngo-mtshar-gyis / /

kun-las khyad 'phags dge-ldan srol-'byed rgyal-ba gnyis-pa sras-

dang bcas-la snying-nas 'dud / /

mgon de'i ring lugs dri-bral-yid bzhin [3b5] nor / /



bshad dang sgrub-pa'i rgyal- [10.2] -mtshan rtser bkod-de / /

'dzad med dge-legs 'dod dgu'i char 'bebs-pa'i / /

dge-ldan bstan-'dzin-rnams-la phyag bgyi'o / /

'od-dpag-med dang 'jig- [3b6] -rten dbang-phyug gnyis / /

ngur smrig gar-gyis thub-bstan snying-po [10.3] mchog / /

srid-mtha'i bar-du mi nyams-'phel mdzad-pa / /

rgyal-ba'i dbang-po yab-sras gtsug-na rgyal / /

'gro-la bu-ltar brtse- [4a1] -ba'i dbang-gyur thugs gsang 'dzad med

chos mdzod sgo-phye-nas / / legs-bshad dbyig-gi snying-po ci [10.4] 'dod

stsol mdzad yongs-'dzin-rnams dang khyad-par-du / / sangs- [4a2] -

rgyas kun dngos rol-pa'i rdo-rje mai tri'i zhabs dang ratna'i mtshan-can-te

/ /

bk-' drin mtshungs-med bla-ma-rnam gsum byang-chub-bar-du

snying dbus bzhugs / /

[10.5] de-ltar bstan-pa'i bdag-po che / / thub- [4a3]-pa sras dang

slob-mar bcas / /

dad-pa'i snyim-par bzung-ba-yi / / bstod-tshig me-tog-gis mchod-

nas / /

‘di-na grub-mtha’ mi gcig-pa / / so-so'i rnam dbye mi shes-par / /

gzhan-gyi [4a4] chos [10.6] dang gang-zag-la / / sdang zhugs dbang-

gis smod byed-cing / /

rang-gi grub-mtha’ khyad 'phags-pa'i / / rgyu-mtshan ci yang ma

nges-par / /

rmongs zhen-tsam-gyis mchog 'dzin-pa / / ‘gro-ba [4a5] bzhi-yi

dbang gyur mang / /

de-dag bag-yod- [11.1] -la 'god phyir / / 'phags bod tsi na'i yul

byung-ba'i / /

grub-mtha’i khungs dang ‘dod-tshul bcas / / mdo-tsam 'dir ni brjod-

bya-yi / /



phyogs lhung ling [4a6] thog-dang bral-ba'i / / gzu-bo'i míg-ldan 'ga'

[11.2] mchis-na / /

legs-bshad shel dkar me-long-du / / ngo-mtshar gzugs mang 'char 'di

ltos / /

[2] brtsams chos spyir bshad-pa /

de yang nam-mkha’ ltar tshad-med [4b1]-pa'i ‘jig-rten-gyi khams-

rnams-su so-so'i skye-bo rtog-ge ba-rnams-kyis rang rang-gi blos byas

[11.3]-kyis bzhag-pa'i grub-mtha’i-tshul mtha’-yas-pa dang / de-bzhin-du

thub-pa sangs-rgyas bcom-ldan- [4b2] -'das-rnams-kyi thugs-bskyed dang

'phrin-las las byung-pa'i rnam-par dag-pa'i grub-pa'i mtha' yang bgrang-

las 'das- [11.4]-pas-na / de-dag-gi byung-tshul mtha'-dag-pa su-zhig-gis

brjod-par [4b3] nus / 'dir ni 'dzam-bu'i gling-gi yul-gyi bye-brag-ba-rnams-

su grub-mtha’ mi 'dra-pa ji-ltar byung-pa dang / de-dag rang-rang-gi thun-

mong ma yin-pa'i [11.5] ‘dod-tshul-rnams mdor-bsdus-tsam zhig brjod-

[4b4]-par bya'o / /

des-na ‘di-la lnga / rgya-gar 'phags-pa'i yul-du byung-tshul / bod

gangs-can-gyi ljongs-su byung-tshul dang / ma h'a tsi na'i yul-du byung-

tshul / yul gru gzhan 'ga'- [11.6] -zhig-tu byung-tshul / grub don [4b5]

bshad-pas mjug bsdu-ba'o / /

[3] le'u dang-po rgya gar 'phags-pa'i yul-du grub-mtha’ byung-

tshul /

dang-po-la gnyis / phyi-ba mu-stegs-pa'i byung-tshul / nang-pa

sangs-rgyas-

Az első fejezetnek két része van: ahogyan a kívülálló eretnek irányzatok megjelentek /

ahogyan a belső buddhista

irányzatok

pa'i byung-tshul-lo / /

megjelentek

[4] phyi-pa mu-stegs-pa'i byung-tshul /

Ahogyan a kívülálló eretnekek megjelentek



dang-po-la gsum / mu-stegs-pa ji-ltar byung-pa'i lo-rgyus dang /

Az első szaksznak három része van: annak története, ahogyan az eretnekek megjelentek

[12.1] de- [4b6] -dag-gi ‘dod-tshul mdo-tsam bshad-pa dang / de bshad-

pa'i dgos-pa

annak tömör magyarázata, ahogyan [tantételeiket] állítják / azt elmagyarázás

szükségességének

bstan-pa'o / /

tanítása

[5] mu-stegs-pa ji-ltar byung-ba'i lo-rgyus bshad-pa /

Az eretnekek ahogyan megjelentek, annak történetének

magyarázata

dang-po ni / ‘jig-rten-gyi khams 'di thog-mar chags-nas yun- [5a1] -

ring-tsam

Első ebben a szakaszban: a világ e tartománya kezdetben nem sok idő elteltekor

song-pa'i tshe / 'dzam-bu'i gling 'dir mi-rnams ma rmos-pa'i lo-tog longs-

spyod-pa

Ebben a Dzsambúdvípában az emberek a föld művelése nélküli gazdag termést élveztek.

byung-la / [12.2] de'i tshe mi le-lo-can-gyis gsog ([G] gsogs ) 'jog byas-pas

so-nam-

Akkor a lusta emberek gyűjteni kezdtek,3 emiatt megjelent a földművelés

byed dgos [5a2]-pa byung / de-la brten-nas sred-pa-can zhig-gis ma byin-

par blangs-

szükeségessége. Arra hagyatkozva, egy bizonyos mohó4 ember a nem adottat

elvette, emiatt

pas phan-tshun ma 'cham-par zhal-lce gcod-pa'i dpon bskos ([G] bsgo [Z]

bsko )

egymás között oly összekülönbözés támadt, hogy ítélet hozó5 vezetőt választásának

szükségessége

3 Vagyis nem szedték le a termést minden nap, hanem két, három stb. napra valót szedtek le egyszerre.4 Kapzsi, falánk5 bíráskodó



dgos-pa byung-ba'i ([G]-pa'i [D] byung / ) dpon-gyi thog-ma ni mang-pos

[12.3]

merült fel. A vezetők közül a legelső a sokadalom által

bkur-ba'i rgyal-po zhes [5a3] bya-ba yin-no / /

Samittīyának nevezett király volt.



[6] bram-ze dang dran- song byung-tshul /

Ahogyan a brahminok és a risik megjelentek

de'i tshe rgyal-pos mi nyes-pa-can ‘ga’-zhig-la chad-pas tshar gcod-

pa

Akkoriban, miután némelyek látták, hogy a király némelyik bűnös embert ítéletével

kivégeztetett

mthong-nas skyo-ba skyes-te ‘ga’-zhig nags-gseb dben-par song-nas

bsdad-pas

bánat lett úrrá rajtuk, a sűrű erdőbe magányosságba mentek, és ott időztek, evvel

jelentek meg

bram-ze byung / de-las [5a4] kyang ‘ga’-zhig-gis dben-[12.4]-par 'dod

chung chog

a brahminok. Közülük is néhányan az egyedüllétben kevés vágyottal is megelégedtek, és

shes-byas-nas gcig-pur bsdad-pas lus dang sems dben-ba-la brten-nas zhi-

gnas thob /

egyedül időztek, ezáltal a test és a tudat megkülönböztetésére támaszkodva

megvalósíto

tták a

szamathát

de-la brten-nas mngon-shes dang rdzu-’phrul yod-pa byung-ba-la drang-

[5a5] –

Arra támaszkodva, a magasrendű tudást és a mágikus képességeket elérteknek a risi

srong zhes btags /

elnevezést adták.

[7] mu-stegs-byed-kyi grub-mtha’ dar-tshul /

Ahogyan az eretnek irányzatok elterjedtek

de-dag-las mngon-shes thob-pa dang rtog-ge-la byang-ba [12.5] du-

mas rang-

Közülük sok magasrendű tudást elért és a logikában tiszta szemléletű



rang-gi blos dpyad-nas thar-ba dang mtho-ris thob-byed-kyi lam-gyi rnam-

bzhag

a saját maga értelmével elemezve, a megszabadulást és a magas mennyet megvalósító

ösvény

dang / de sgrub-byed-kyi gtan-tshigs-kyi rigs-pa [5a6] bkod-pa'i gzhung

sna-tshogs

bemutató, és azt megvalósító logikai érvelést megalapozó sokféle megírt alapszövegre

brtsams-pa-la brten-nas mu-stegs-byed-kyi grub-mtha’ dar-bar ([G]-par )

gyur ([D]

támaszkodva, terjedtek el6 az eretnek irányzatok.

byas ) /

[8] thams-cad-kyi thog-mar grangs-can-pa byung-tshul

Ahogyan mindenek előtt a Számkhja rendszer megjelent

de yang thams- [12.6] -cad-kyi thog-mar byung-pa ni grangs-can-pa-

ste / tshe-

Mármost mindegyik [irányzat] közül a legelsőként jelentkező: a Számkhja rendszer.

lo tshad-med-pa'i dus-su drang-srong ser- [5b1] -skya zhes-bya-ba ral-ba

ser-skya

Mikor [még] az emberi élethossz mérhetetlen7 volt, akkor egy Kapila nevezetű risi,

akinek hajtincse

yod-pa mngon-shes lnga-dang ldan-pa zhig byung / des rang-gi skyes

stobs-kyi shes-

sárgás barna volt, az öt magasrendű tudást bírta, megjelent. Ő a veleszületett erejű

bölcsességére

rab-la brten-nas gzhung mang-po brtsams-te de'i rjes-su [13.1] ‘brang-ba-

rnams-la

támaszkodva, sok alapszöveget írt. És [mind] ezek miatt az őt

követőkere a

6 vagy: bontakoztak ki7 vagy: végtelen



grangs-can-pa'am [5b2] ser-skya-ba zhes grags-so / /

Szamkjhák vagy Kapilják elnevezés ismert.

[9] gcer-bu ba byung-tshul /

Ahogyan a Digambarák (=Dzainisták) megjelentek

tshe-lo nyi khri-ba’i dus-su drang-srong rgyas-pa zhes-bya-ba byung-

ste / de'i

Mikor [még] az [emberi] élethossz 2000 év volt, akkor egy Vjásza nevezetű risi jelent

meg. Az őt

rjes-su ‘brang-ba-rnams-la rgyas-pa'am gcer- ([G] gced ) - bu-ba zhes zer-

ro / /

követőket Vaijászáknak vagy Digambarák (Nílámbarák=Dzainisták)

nevezik

[10] chad-smra rgyang-'phen-pa byung-tshul /

Ahogyan a nihilista Lókájátika megjelent

yang drang-srong ‘jig-rten mig [5b3] ces-bya-ba rtog-ge- [13.2] -la

shin-tu

Megjelent egy bizonyos másik risi is, akit Lókáksínak hívtak, a logikában

szerfelet

byang-ba zhig byung-ste / des rang-gi bu-mo-la 'dod-pa spyod-pa'i phyir

skye-ba

tiszta [értelmű] volt, és amiatt, hogy a saját lányaval egyesült szexuálisan, a

korábbi és

snga phyi med-par smras-te dge-ba-la phan-yon dang sdig-pa-la nyes-

dmigs med-

későbbi születések nem létezését tanította,8 és írt egy az erényre észerencse és a bűnre

szerencsétlenség

par ston-pa'i gzhung [5b4] 'bum-phrag-gcig brtsams / de'i rjes 'brang-

rnams-la mu-8 vallotta



nemlétezését tanító 100.000 slókás alapszöveget. Az őt követő Lókájátika

elnevezésű

stegs rgyang-'phen-pa bya-ba'i [13.3] shin-tu tha-chad de byung-ngo / /

eretnekek rendkívüli megvetést érdemelnek meg.

[11] rig-pa-can-pa byung-tshul /

Ahogyan a Nyája rendszer megjelent

drang-srong mdzes-pa bya-ba / lha-chen-gyis u ma'i srung-ma-la

bzhag-pas /

A Gyönyörű nevezetű risít, Mahésvara [a felesége] Úma védelme alá

helyezte.

u-ma drang [5b5] srong mdzes-pa-la chags-nas mdun-du 'dug-ste /

rnam-’gyur du-

Úma a Gyönyörű risí felé erős vágyat érezve, eléje ment, és noha sok

testi pózt

ma bstan-kyang drang-srong de rkang-par mig phab-ste brtul zhugs

bsrungs ([G]

mutatott be [előtte],9 mégis az a risí lábára vetette szemét,10 és a fogadalmát

megőrizte,

bsrung ) -pas / lha-chen mnyes-nas [13.4] gzhung rtsom-pa-la dbang

bskur-pas

emiatt Mahésvara megőrvendezett, és sok megírt alapszövebe avatta be,11 ennek

folytán

drang-srong rkang-mig ces [5b6] grags / de'i rjes-su 'brang-pa-rnams-la

rkang-mig-

a risí az Aksapáda néven [vált] ismertté. És az őt követőkre az Aksapádíják elnevezés

pa'am rig-pa-can-pa zhes grags-so / /

vagy a Nyájikák elnevezés használatos.

9 rnam-’gyur du-ma bstan sokat nyilvánított ki, itt: sokat pózolt, illegette magát, mivel el akarta csábítani10 rkang-pa mig phab-ste lábára vetette szemét, vagyis nem nézett túl a lábán

(lábát nézve lesütött szemmel járt)11 vagy sok alapszöveg megírásába avatta be



[12] bye-brag-pa byung-tshul /

Ahogyan a Vaisésika megjelent

'ug-pa-la lhar ‘khrul-nas tshig-don drug rnyed-par rlom-pa'i drang-

srong 'ug-

Baglyára [tévesen] istenként tekintve, hat kategória(=szó-jelentést) elfogadásával

dicsekvő Ulúka12 risí,

pa dang / gzhan-gyis bor-ba'i [13.5] gzegs [6a1] -ma za-zhing brtul-zhugs

spyod-pa'i

és mások meghagyta (eldobta) ételmaradékot13 evett, és a fogadalmát gyakorló

drang-srong gzegs-zan gnyis-kyi rjes-su ‘brang-ba-la bye-brag-pa zhes zer-

ro / /

két gabona szemet evő risít követőket Vaisésikáknak nevezik.

[13] mu-stegs-pa'i ‘dod-tshul mdo-tsam bshad-pa /

Annak tömör magyarázata, ahogyan az eretnekek tantételeiket állítják

gnyis-pa ni / mdo-sde-las ya-mtshan-can-gyi lta-ba dgu- [6a2] –bcu-

rtsa-drug

A második [rész]: a szútrákban 96 csodálatos nézetet

dang / lung ma bstan-gyi lta-ba bcu-bzhi / lta-ngan drug-cu-re-gnyis dang /

[13.6]

és 14 megmagyarázhattalan nézetet,14 62 helytelen nézetet és

dam-pa min-pa'i lta-ba nyer-brgyad dang / lta-ngan nyi-shu sogs bshad-la /

rtog-ge

48 nem szent nézetet15 és helytelen nézet húsz stb. magyaráznak és,

Tarkadzsválá

‘bar-ba-las / lta-ba'i dbye-ba [6a3] brgya-rtsa-bcu dang / dbu-ma rin-chen

sgron-ma-

12 Bagoly, Baglyos risí13 vagy: egyetlen gabonaszemet14 lung ma bstan-gyi lta-ba megmagyarázhatatlan, a szövegekben nem jelezett,

(semleges nézet ?)15 dam-pa min-pa’i lta-ba nem kiváló nézet, nem szent nézet, nem az igazi

Tanhoz kapcsolódó nézet



a nézetek 110 osztályát, és a Ratnanpradípa

las lta-ba'i dbye-ba sum-brgya sogs yod-tshul bshad-mod / rig-pa'i dbang-

phyug-gis

a nézetek 300 osztályának létezés módját magyarázza, mégis merthogy Nyájisvara

/ log-pa'i [14.1] lam-la mu med-phyir / / zhes gsungs-pa [6a4] ltar lam

dang lam min

szerint a hamis ösvényeknek nincs határa, az így tanítottakhoz hasonlóan, az ösvényket

és a nem

ösvényeke

t

‘byed-ba'i blo-gros-dang bral-ba ([G] nga ) -rnams-kyi lta-ngan-la 'di

'byung dang 'di

megkülönböztető értelmet hiányolóak helytelen nézeteinek ilyen e

megjelenését vagy e

mi 'byung zhes-pa'i kha-tshon gcod dka’-bas lta-ngan-gyi grub-mtha’i

grangs-la nges

meg nem jelenésének meghatározása nehéz, emiatt a helytelen nézetek irányzatának a

számát

bzung ma mchis-pas [6a5] 'dir grags che-ba 'ga' [14.2] zhig-gi ‘dod-tshul

mdo-tsam

biztosan megadni nem lehet, ezért itt mikor néhány legismertebb állaításmódot fogok

tömören

bshad-na /

elmagyarázni, akkor [következik] az

[14] rtag-par smra-ba dang chad-par smra-ba gnyis-su 'du-tshul /

Ahogyan az [irányzatokat] az állandóság tan és nihilizmus kettősségébe összegzik

phyi-rol-ba'i grub-mtha’-rnams lta-ba'i dbye-bas rtag-par smra-ba

dang /

A kívülálló16 irányzatok a nézeteik osztályozásával az állandóságot tanítók és

16 phyi-rol-ba külső, azaz nem-buddhista



chad-par smra-ba gnyis-su 'du-ste / chad-par smra-ba ni rgyang-'phen

dang / rtag-

a nihilizmust tanítók kettősségébe összegezhetjük, [így] a nihilizmust tanítók a

Lókájátika, és az

[6a6]-par smra-ba ni / grangs-can-pa / tshangs-pa-ba ([G]-pa ) / khyab

'jug-pa /

állandóság nézetet tanítókaz nyolc [csoportba] összegzését tanítják: a Szamkják, a

Brahmavádinok,

a Vaisnavák,

dpyod-pa-pa / dbang- [14.3]- phyug-pa / bye-brag-pa / rig-pa-can-pa / gcer-

bu-pa

a Mimámszá követői, a Sívát követők, a Vaisésikák, a Nyájikák, és a Nílmbarák

brgyad-du ‘du-bar gsung-so / /

[15] rgyang 'phen-pa'i dbye-ba dang ‘dod-tshul /

A Lókájátika (Csárvaka) felosztása [alirányzatokra] és [tantételeik] állatásmódja

rgyang 'phen-pa-la bsam-gtan-pa dang / [6b1] rtog-ge-ba gnyis dang

/ de re-

A Lókájátikáknak két osztálya van: a meditációt követők és a logikát követőkezek

mindegyike esetén

re-la'ang skye-ba snga phyi 'dod-kyang las-’bras mi 'dod-pa'i chad-smra

gcig dang /

egyaránt két típusa van: a korábbi és későbbi születéseket ugyan állító, de a karmát és

az eredményét nem állító

egyik fajta nihilista

nézet, és

skye-ba snga phyi dang las- [14.4] -'bras gtan-nas mi 'dod-pa'i chad-smra

gcig-ste

a korábbi és későbbi születéseket és a karmát és eredményét egyáltalán nem állító

másik

nihilista

nézet



gnyis re yod-la / [6b2] de-dag-gis log-par smra-ba'i tshul ni / nyi-ma 'char

ba dang /

Az általuk [tételezett] kifordult nézet módja: „Azt, hogy a Nap felkel, és

chu thur-du ‘bab-ba dang / sran- ([G] srad ) -ma zlum-pa dang / tsher-ma

rno-ba

a víz lefelé folyik, a borsó kerek, a tövis

hegyes

dang / rma-bya'i mdongs bkra-ba-rnams sus kyang 'bad-nas byed-pa ma

[14.5]

és a páva tarka kinézete tarka, ki is csinálta, nem látszik teremtője,

mthong-ba'i [6b3] phyir / dngos-po ‘di-dag ni rang-gi ngo-bo-nyid-las

byung-ba yin-

emiatt ezek a dolgok saját természetükből flényegükből]

keletkeztek,

gyi rgyu-med-pa'o zhes rgyu 'bras-la skur-ba 'debs-par byed-la / blo ni

lusz-la khyad-

de ok nélküliek”17 – így tagadják az ok és hatás[a] törvényét, de a tudat a testre

háromféle

par gsum-gyis brten-pa yin-te / chang dang [6b4] myos-byed-kyi nus-pa

bzhin lus-

módon támaszkodik: a sör és a bor [részeggé tevő] erejéhez hasonlóan a [tudat] testi

kyi bdag-nyid-du gyur-ba dang / [14.6] mar-me dang de'i 'od bzhin-du lus-

kyi ‘bras-

lényegűnek mutatkozik, a mécses és annak fénye hasonlatban a [tudat] test

eredményeként

bur gyur-ba dang / rtsigs-pa dang de'i ri-mo bzhin-du lus-kyi yon-tan-du

gyur-ba'i

mutatkozik, és a fal és a reá festett kép hasonlatban, a test jellemzőjeként mutatkozik,

ezekből a

sgo-nas [6b5] brten-pa'o / /

szempontokból [a testre] támaszkodó[ként határozzák meg a tudatot].

des-na mar-me glo-bur-ba-las 'od glo-bur-du grub-pa bzhin / lus glo-

bur-ba-

17 vagy: nincsen okuk



Tehát ahogyan az esetleges mécsesből esetleges fény származik, ugyanúgy az esetleges

testből egy

las sems glo-bur-du grub-pa yin-pas / [15.1] skye-ba snga-ma-nas 'dir

'ongs-pa med-

egy esetleges elme származok, emiatt a korábbi születésekből ebbe az életbe való jövés

nincsen.

do / ‘chi-ba'i tshe lus ni ‘byung-ba chen-po bzhi [6b6] dang / dbang-po ni

nam-

A meghaláskor a test a négy nagy elembe és az érzéki

képességek

mkha’i bag-la zha-bar gyur-te 'jig la / lus sems rdzas gcig-pas rtsigs-pa

'jig-na ri-mo

az éter [elem] potenciális állapotába olvadnak fel, és [így] pusztulnak el. A test és a tudat

egy szubsztancia, emiatt ha a fal lerombolódik,

akkor a kép

yang 'jig-pa bzhin / lus 'jig-na blo yang [15.2] 'jig-par 'gyur-bas tshe ‘di-

nas phyi-mar

is elpusztul. Uganígy a test pusztulásakor a tudat is elpusztol, emiatt „ebből az élétből

egy következő

‘gro-ba yang med-do zhes skye- [7a1] -ba snga phyi med-par 'dod-cing /

des-na skye-

életbe való jutás18 nincsen” – ezzel állítják, hogy nincsnek korábbi és későbbi születések.

Tehát „a

ba du-mar lam-goms-par byed-pa med-pas thams-cad mkhyen-pa med-pa

dang /

sok születésen való ösvény-gyakorlásá[nakg nincsen [értelme], ezért nincsen

mindentudás, és

sdug-bsngal sogs rgyu-med-pas de-las grol-byed-kyi lam [7a2] dang grol-

ba yang

mivel a szenvedések stb. ok nélküliek, azokból felszabadító ösvény és felszabadulás

sincsen.”

med- [15.3]-do ces thar-ba-la skur-ba 'debs-pa dang / snyoms-'jug-pa-dag-

gis / bsam-

18 vagy átvándorlás



- ezzel tagadják a felszabadulást, és a meditációt követő Lókájátikák

szerint

gtan dang gzugs-med sogs thob-pa-na rang-nyid-la dgra-bcom-pa'i 'du-

shes skye-la /

a dhjána és a formanálküli állapotok megvalósításakor önmagukra az Arhatság képzete

születik meg.

‘chi-ba'i [7a3] tshe ting-nge-'dzin-las nyams-nas 'og-mar skye-ba mthong-

ba-na /

mikor a halálkor az elélyedésből visszazuhanva, alacsonyabb szinten születnek meg

rgyu des ‘jig-rten-na dgra- [15.4] -bcom-pa med-par smra-ba dang / ‘ga’-

zhig-gis

azt tanítják, hogy „ez okból a világba nincsen arhatság” és

némelyek, akik

mngon-shes-gyis brtags-nas tshe 'dir sbyin-pa btang-ba kha-cig tshe phyi-

mar [7a4]

a magasrendő tudást megvalósították, miután meglátják, hogy ebben az életben némely

adományt adó a

következő életben

dbul-por ([G] bar ) gyur-ba mthong-nas las-’bras med-par smra-ba dang /

rang-gi

szegénnyé lesz, a karma és eredménye nem létezését tanították, és a saját magasrendű

tudásukkal

mngon-shes-kyis ma mthong-ba'i don-rnams-la skur-ba 'debs-par [15.5]

byed-do / /

nem látott dolgokat tagadták

des-na 'dis ni tshad-ma-la mngon-sum tshad-ma gcig-pus khyab-par

[7a5]

Emiatt azt állítják (tételezik), hogy a hiteles megismerés funkcióját egyedül a közvetlen

tapasztalás tölti be,

khas-blangs-nas / spyi-mtshan dang rjes-dpag sogs mi 'dod-par skye-ba

snga phyi

és az általános jegyű jelenségeket és a következtetést stb.-t nem állítva, a korábbi

és későbbi



dang / las-’bras dang / thar-pa dang / thams-cad mkhyen-pa mtha'-dag-la

skur-ba

születéseket, a karmát és eredményét, a megszabadulást és a végső19 mindentudást

tagadják

'debs-pas phyi-rol-pa'i [15.6] nang-nas kyang shin-tu [7a6] tha-chad-du

gyur-ba'o /

ezzel a kívülállók között a leginkább közönségesek.20

[16] grangs-can-gyi dbye-ba dang ‘dod-tshul /

A Számkhja felosztása [alirányzatokra] és állatásmódja

grangs-can-pa'am ser-skya-ba-la / ‘bras-bu-rnams rgyu dus-na yod-

pa rkyen-

A Szamkjáknak vagy Kápiljáknak két fajtája van: azt a nézetet fenntartók,21 hogy az ok

idejében jelenlévő

eredmények a [megfelelő]

feltétellel

gyis mngon-par gsal-bar smra-zhing / de yang gtso-bo-tsam-las ‘byung-bar

'dod-pa'i

nyilvánvalóvá válnak, és azoknak egyaránt a pradhanából való létrejövését állító

grangs-can lha-med-pa [7b1] dang / rgyu 'bras rang-bzhin [16.1] gcig

kyang rnam-

istennélküli Számkhják, valamint az ok és az eredmény öntermészetbeli

egységét is a

’gyur tha-dad-du 'gyur-ba lha-chen dbang-phyug-gis byin-gyis brlabs-par

'dod-pa'i

a Mahésvara teremtő hatalma révén létező különböző manifesztációknak állító

grangs-can lhar bcas-pa gnyis yod-la / shes-bya thams-cad nyi-shu-rtsa-

lngar [7b2]

istenes Szamkhják, Az összes megismerendő 25 meghatározott

kategóriáját

grangs nges-par 'dod-de / gtso-bo dang / [16.2] chen-po dang / nga-rgyal

dang / de-

19 mtha’-dag végső, legvégső, betetőző, véglet20 vagy: leginkább megvetésre métók; a legprimitívebbek21 az Abhivyaktivādinok meghatározása



állítják. Pradhána, mahat, ahamkárra, az

öt

tsam lnga dang / ‘byung-ba lnga dang / dbang-po bcu-gcig dang / bdag-

shes rig-gi

tanmátra, az öt mahábhúta, a tizenegy indríja és az én-tudatos

megismerő

skyes-bu-ste nyer lnga'o / /

purusa együtt 25.

de-dag-las skyes-bu [7b3] ni shes-pa dang / lhag-ma nyer-bzhi 'dus

bsags yin-

Közülük a purusa a [megismerő] tudat és ami a maradék 24 [kategóriába]

összegyűjtöttel

pas [16.3] bem-por 'dod-cing / rtsa-ba'i rang-bzhin dang / spyi dang / gtso-

bo-rnams

az anyagot álítják, a múla-prakriti, a számánja és a pradhána

don-gcig-cing khyad chos drug ldan-gyi shes-bya zhig-la 'dod / [7b4]

skyes-bu dang /

azonos jelentésű. Egy hat sajátos jellemzővel rendelekező megismerendőt állítanak. A

purusa,

bdag dang / shes-pa dang / rig-ba-rnams don-gcig / blo-dang chen-po

ming-gi [16.4]

az Én, a tudat és a megismerő azonos jelentésű. A buddhi és a mahat

névváltozatok22

rnam-grangs yin-zhing / de ni phyi-nas yul dang nang-nas skyes-bu'i

gzugs-brnyan

Azt, mint a kívülről a tárgyak a belülről a purusa felmerülő [tükör]képeit

'char-ba me-long ngos ([G] lo dngos ) [7b5] gnyis-pa lta-bu zhig-la 'dod /

blo-la bem-

[visszatükröző] kétoldalú tükörhöz hasonlatosnak állítják. A buddhit az anyag

pos khyab-pa dang / shes-pa-la bdag gcig dgos zhes zer-ro / /

22 vagy: a buddhi a mahat névváltozata



hatja át,23 és a tudat[ra]24 csupán az Én [vonatkozik] szükségszerűen, így mondják

[ebben az iskolában].

17] bcing grol-gyi ‘dod-tshul /

[Annak módja] ahogyan az irányzatok a kötöttségeket és a felszabadulást tételezik

bcing grol-gyi 'dod [16.5]-tshul ni / gang-gi tshe skyes-bu des yul-la

longs-

A bilincsek és a felszabadulás állításmódja [a következő]: amikor az a purusa a

tárgyakba

spyod-pa'i 'dod- [7b6]-pa skyes-pa-na / rtsa-ba'i rang-bzhin-gyis sgra-la

sogs-pa'i

gyönyörködés vágyát megteremti, a múla-prakriti hang és más modifikációt

(=megjelenést)

rnam-’gyur-rnams sprul-bar byed / de yang gtso-bo-las chen-po dang / de-

las nga-

varázsol [elé], az is a pradhánából létrejövő mahat, abból jön létre a

három[féle] ahamkára

rgyal gsum skyes-pas / mun-pa- [16.6]-can-gyi nga-rgyal-gyis nga-rgyal

[8a1] gzhan

ami által a támaszika gúnával túlsúlyban lévő ahamkára a másik

kettő

gnyis-ka 'jug-par byed / rnam-par 'gyur-ba-can-gyi nga-rgyal-las / gzugs

sgra dri ro

ahamkára hordozója.25 A radzsasszal túlsúlyban lévő ahamkárából jön létre az öt

tanmátra: a forma, illat, íz,

reg-bya-ste de-tsam lnga dang / snying-stobs-can-gyi nga-rgyal las / blo'i

dbang

és a tapintás tárgya. A szattvával túlsúlyban lévő ahamkárából jön létre a 11 indríja: az

öt buddhi-indríja

23 vagy: a buddhi az anyag kiterjedése24 vagy: tudáss25 mun-pa-can-gyi nga-rgyal-gyis nga-rgyal gzhan gnyis-ka ’jug-par byed a tāmasika gunával túlsúlyba lévő ahamkāra a másik kettő hordozója (beléptetője), illetve támasza, megnyilvánulási alapjagzhan gnyis-ka a másik kettő guna: sattva és rajas



[8a2]-po lnga dang / lus-kyi dbang-po lnga dang / [17.1] yid-kyi dbang-po-

ste dbang-

az öt karmendríja és az manasz-indríja.26

po bcu-gcig skye / de yang long-ba rkang-can lta-bu'i rang-bzhin dang /

zha-bo mig-

Az pedig a vak, de járni képes emberhez hasonló prakriti, és a

sánta, de látó

can lta-bu'i skyes-bu gnyis gcig-tu 'khrul-te / [8a3] rnam-’gyur-rnams rtsa-

ba'i rang-

emberhez hasonló purusa e kettő egyedűl eltéveszti útját, és a modifikációkat27 a múla-

prakriti

bzhin-gyis sprul-ba'i [17.2] tshul ma shes-pa'i dbang-gis ‘khor-bar ‘khor-

bar 'dod-do

varázsolja elénk, [mind] ezeknek a módjának nem tudása befolyása miatt forog a

létforgatagban, így

([G] 'adodo ) / /

állítják.

nam-zhig bla-mas nye-bar bstan-pa'i man-ngag thos-pa-la brten-nas

rnam-

Mikor a guru a közelében adott útmutatás28 meghallgatására

támaszkodva

26 blo’i dbang-po lnga az öt buddhindrīya: a megsimerés öt szervelus-kyi dbang-po lnga az öt karmendrīya: a cselekvés öt szerve

/ dbang-po bcsu-gcsig-la / lasz-kji dbang-po lnga ni / Tizenegy szerv van: a cselekvés öt szerve: ngag lag-pa / rkang-pa / rkung-pa / rkub / ’dom-gji dbang-po’o / / blo’i dbang-po a beszéd, a kéz, a láb (járás), az ürités, a nemzés szerve. Öt érzékelő?lnga ni / mig rna-ba / szna / lcse / pagsz-pa’i dbang-po’o / szerv van: a szem (látás), a fül (hallás), az orr (szaglás), a nyelv (ízlelés), a bőr (tapintás) szerve./ gnyi-ka’i bdag-nyid-csan ni jid-kji dbang-po’o / / Mindkettő lényege az értelmi megsimerés belső szerve (manasz).

LCSANG-SZKJA ROL-PA’I RDO-RDZSE: Dag-jig mkhasz-pa’i ’bjung-gnasz zsesz bja-ba-lasz grub-mtha’i szkor bzsugsz-szo27 Vagy egyszerűen: a megjelenő dolgokat28 „fülbe súgott tanítás..”



’gyur 'di- [8a4] -dag rang-bzhin-gyis sprul-ba-tsam-du zad-do zhes nges-

shes lhag-

„Ezek a megjelenések nem mások, pusztán a prakriti varázslatai.” – így mikor benne

par skyes-pa-na / [17.3] rim-gyis yul-la chags-pa-dang bral-bar gyur-ba

de'i tshe

leginkább a biztos tudás születik meg, akkor a tárgyak felé való ragaszkodástól

megszabadulás idejében

bsam-gtan-la brten-nas lha'i mig-gi mngon-shes bskyed-de / [8a5] mngon-

shes-kyis

a meditációra támaszkodva, az isteni szem magasrendű tudása létrejön, és mikor [ezzel]

a magasrendű

tudásával

gtso-bo-la bltas-pa-na gtso-bo de gzhan-kyi bud-med ltar ngo-tsha-bas

skyengs-te

a pradhánát (=prakriti) meglátjuk, akkor az a pradhána mintha más [ember] felesége

lenne, a szégyentől

elszégyeli magát,

és

rnam-’gyur [17.4]-rnams nye-bar bsdus-te / rang-bzhin yan-gar-bar gnas-

shing / de'i

a megnyilvánulásokat magához közel gyűjti,29 és a prakriti visszavonultan

marad.30 „Amikor

tshe rnal-’byor-ba'i [8a6] blo-ngor kun-rdzob-kyi snang-ba thams-cad log-

ste skyes-

a jógi tudatának az összes konvencionális megjelenés31 visszafordul, 32 és

mikor a purusa

bus yul-la longs-spyod-pa med-cing byed-pa med-par gnas-pa de'i tshe

thar-ba thob-

29 a megnyilvánulásokat (modifikációkat) magához közel gyűjti, vonja; vagy magába visszavonja30 Vagyis tovább már nem varázsol (szprul-ba) a purusa elé megnyilvánukásokat (rnam-par ’gjur-pa).31 konvencionális tárgyak tapasztalata32 vagy: eltűnik, visszatér oda, ahonnan származik; vagyis megnyilvánult állapotából a prakriti potenciális állapotába tér vissza. A meg nem nyilvánult állapota felfogható úgy is, mely magába őrzi potenciálisan az összes megnyilvánulás csíráját. A prakriti kibontakozása a purusa vágyteliségével függ össze. A meg nem nyilvánult prakriti összefüggésbe hozható a prima materiával, miden megnyilvánulás ős-szubsztanciájával.



tárgyak felé való vonzódása megszűnik, és nem-cselekvésbe fog időzni, akkor a

megszabadulás

pa [17.5] yin-no zhes 'dod-do / /

eléretik.” – így állítják

[18] tshangs-pa ba-rnams-kyi dbye-ba dang ‘dod-tshul /

Brahmá követőinek33 felosztása [alirányzatokra] és [tantételeik] állításmódja

tshangs-pa-pa ni / ston-pa tshangs-pa yin-par smra- [8b1] -zhing /

nang-gses-la

A Brahmá követői Brahmát tartják mesterüknek. És közéjük

tartoznak:

/ brda- ([G] brda' ) -sprod-pa [17.6] dang / rig-byed mtha’-ba dang / gsang-

ba-pa-

a Vaijákaranikák,34 a Védánta rendszer követői, a

Gúhjávádinok35

rnams yod-la / ‘jig-rten snod-bcud thams-cad tshangs-pas byas-pa dang /

rig-byed

33 Brahmavádinok34 „Nyelvtaniak,” „Nyelvészetiek”35 Vagy Upanisadvādinok, az Upanishad nevezetű szentiratok követői.



Úgy állítják, hogy a világ: az összes körülmény és lények 36 Brahman teremtménye,

csupán a Védák

kho-na tshad- ([G] tshang ) -mar 'dod-cing / rig-byed-kyi [8b2] sgra-rnams

ni skyes-

a hiteles megismerés forrása. és „A Védák hangjai (szavai), mivel nem egy emberi

bus ma byas-pa'i ngag yin-pas / don bden-pa kho-na ston-pa yin zer /

mtho-ris dang

személy alkotta nyelv, mutatják egyedűl a valóságot .”– így mondják. A

magas menny és

tshangs-pa sgrub-pa'i thabs ni rig-byed-kyi gzhung-las bshad-pa'i [18.1]

rta'i mchod

Brahman megvalósításának módszereként, a Véda szövegében magyarázott ló

áldozatot37

sbyin-du 'dod-do / / [8b3]

tételezik.

[19] brda-sprod-pa'i ‘dod-tshul /

A Vaijákaranamata38 (Nyelvtaniak) felosztása [alirányzatokra] és [a tantételeik]

állításmódja

36 A tibeti kifejezés: sznod-bcsud szóösszetétel szó szerint: az edény és a lé (ami benne van). A tudat nélküli körülmények (hyegyek, erdők, fák, füvek, kövek stb.) és a tudattal, vagy lélekkel rendelkező érző lényeket (emberk, állatok stb.) jelenti. snod bcud - container world and the living beings in it, the world as vessel and the

sentient beings as its content, universe and its inhabitants, material world and its inhabitants, environments & their inhabitants, world of inanimate and sentient beings, environment and inhabitants, animate and inanimate worlds, all the universe and beings, all the animate and inanimate world, vase & substance, universe, world and its beings, universe and its beings

snod bcud - worlds and inhabitants [RY]snod bcud - the inanimate and animate world as a container and its contents; world and

beings; place and its inhabitants, container and its contents, sentient beings, environment and inhabitants, the world and beings, the vessel and its contents; environment and inhabitants, the world and its inhabitants, the inanimate world and the animate beings, container and contained, structure and contents, vessel and contents, the world and its inhabitants. environment and inhabitants [RY]

snod bcud - Jamgön Kongtrül: {phyi snod kyi 'jig rten dang nang bcod kyi skye 'gro} the vessel-like external worlds and their inner contents of sentient beings [RY]

snod bcud - the universe and beings; environment and inhabitants [RY]snod bcud kyi 'jig rten - outer and inner worldsnod bcud kyi 'jig rten - the world of vessel and contents [RY]37 Aśmavedha yajńa38 Vaiyākaraņa – Nyelvtaniak, a Nyelvtant és a Nyelvet megvalósítási útnak tartók.



brda-sprod-pa-dag ni snod-bcud sna-tshogs-pa skye-ba'i gzhi dang /

de-dag-gi

A Vaijákaranák, azok, akik azt állítják, hogy a számos39 körülmény és a lény születésének

alapja

bdag-nyid-du gyur-ba'i tshangs-pa yi-ge oM zhes-bya-ba / skye 'jig med-

pas rtag-pa /

azok lényegeként funkcionáló Brahman az OM szótag formájában, mivel nem-született és

meg-nem szűnő [ez a szó]

emiatt állandó40

phyogs dang dus-kyi cha-shas med-pa / phyi nang-gi [8b4][18.2] yul-la

bden-par 'jug-

az irányok (=tér) és idő megosztása nélküli, a külső és belső tárgyakat valóságként

áthatja,

pa / gcig-pu'i rang-bzhin don-dam-par gnas-pa zhig yod-de / ma rig-pas

bslad-pa-

egyedüli abszolút öntermészetként létező. És a nem-tudás által

bemocskoltaknak

rnams-la gzung-'dzin sna-tshogs-su snang-ba yin zer / bod-kyi jo-nang-pa'i

‘dod-

mint a felfogott [tárgyak] és felfogó [tudatok] sokszerűsége jelenik meg – így mondják.

A tibeti Dzso-nang-pa

tshul [8b5] yang 'di dang nye-bar snang / [18.3] thar-ba thob-byed-kyi lam

ni phyi'i

rend tantételeinek állításmódjához ez közelinek tűnik. A megszabadulát megvalósító

ösvényeként állítják:

a külső

phyugs-kyi mchod-sbyin-gyi sbyin sreg dang / nang bud-med-kyi bha-ga'i

thab-du

áldozati háziállat égő áldozata, és a belső: a női nemi szervbe41 a

khams 'dzag-pa'i sbyin sreg-byed-pa-la 'dod-cing / thar-pa ni de [8b6] dus-

kyi stong

férfiúi szubsztancia42 becsepegtetésének égő áldozata, és a megszabadulás az akkori

kiürülő-

39 Sokszerű, multiplikált, megsokszorozott40 sanātana41 yajňa kuņda = vagina áldozat42 dhātu, semen = ndó



sangs dang bde-ba-la 'dod-do / /

megtisztulás és boldogság[érzés].

[20] rig-byed mtha’-ba'i ‘dod-tshul /

Ahogyan a Védánta [tantételeit] állítja

rig-byed mtha'- [18.4] -ba'am bram-ze mchog-rnams ni tshad-mar

gyur-ba'i

A Védánta követők vagy a Brahmavádinok legkiválóbbjai a hiteles megismerőként

rig-byed-las bshad-pa'i skyes-bu zhes-bya-ba / gcig-pu-ba nam-yang mi

nyams-pas

a Védákban magyarázott purusát, mely az egyetlen (egyedülvaló) sohasem elromló

rtag [9a1]-pa / mya-ngan-las 'das-pas tshangs-pa / skye-rgu thams-cad la

khyab-pa /

állandó, a nirvána által elért Brahman, mely minden embert áthat (betölt)

thog [18.5] mtha' med-pas ‘chi-ba med-pa / nyi-ma'i mdog-can / mun-pa'i

dkyil-

kezdet és vég nélkülisége folytán el nem pusztuló, Nap-színű, a sötétség körét

'khor-las 'das-pa [9a2] chen-por gyur-ba / gnyid log-pa-las gzhan yin-pa

skyes-bu

felülmúló hatalmasság (tūrīya), 43mely az álom állapotától különböző (más)

purusának

zhes-bya-ba zhig yod / de lha-rnams-kyi bdag-nyid yin-pa dang / [18.6]

dbang-

neveznek. Az egyaránt istenek lényege, és Mahésvara

phyug chen-po'i ngo-bo yang yin / skyes-bu de-kho-nas khams-gsum [9a3]

thams-

lényege. Pusztán a purusából jön létre mind a három

tartomány,44

cad dang / bde sdug / 'ching grol-rnams byed / 'on-kyang rang-gi ngo-bo

'gyur-ba 43 hatalmasság (tūrīya), mely más, mint az álom állapota; azaz a negyedik túl a másik

három állapoton, az ébrenlét (jāgrati), az álmodás (svapna) és a mélyalvás (susupti) állapotán

44 tridhātu



a boldogság és szenvedés, a bilincsek45 és a felszabadulások. Mégis saját természetével

együtt nincs

dang zad-pa med / bsam-gtan-la brten-nas lha'i mig-gis skyes- [19.1] -bu

de-la bltas-

szennyeződés. A meditációra támaszkodva, az isteni szemmel a purusára mikor

rátekint [az ember],

pa-na skyes-bu de-nyid gser- [9a4]-gyi mdog-can-du mthong-na dge sdig

'khor 'das

akkor magát a purusát, aranyszínűként látja meg, akkor az erény és a bűn, a

létforgatag és a

nirvána

mnyam-nyid-du gyur-nas grol-bar 'gyur zer / gsang-ba-pa- ([G] ba ) -rnams

phal-

azonossá válik,46 a felszabadulás eléretik. – így mondják. Az Gúhjavádinok47 hozzájuk

nagyrészt48

cher de-dang ‘dra-ba-la / rig-byed- [19.2]-la brten-nas bdag shes rig rtag-

[9a5]-pa

hasonlítanak. A Védára támaszkodva, a tudatos megsimerő, állandő, és részek

cha-med gcig yod-par 'dod-do /

nélküli egyetlen (egységes) Ént49 tételezik.

[21] khyab 'jug-pa'i ‘dod-tshul /

Ahogyan a Vaisnavamaták (Visnú követők) tantételeiket állítják

khyab 'jug-pa ni / khyab 'jug ston-par 'dzin-cing / khyab-'jug la zhi

ba dang ma

A Visnu követők (Vaisnavamaták) Visnut vezeőként fogadják el, Visnura: a nyugodt50 és

nem-

zhi-ba’i ngo-bo gnyis yod-pa'i / zhi ba ni lha-rdzas-kyi ngo-bo yod min med

min

45 vagy: megkötözöttségek46 vagy: azonossága megjelenik, feltűnik, megnyilvánul47 = Upanişadvādīnok, akik az Upanishadokat fogadják el alapvető szövegként.48 többnyire, nagyrészt49 Önvalót50 = nem-tevékeny (śānti)



nyugvó51 kettős természetűnek a nyugvó (nem-tevékeny): isteni szubsztancia sem létező,

sem nem

létező,

[19.3]-gyi [9a6] / bdag-nyid ‘chi-ba med-pa'i ngo-bo yin-la / de bsgoms-pas

thar-ba

de lényege halhatatlan öntermészet, azon52 való meditációval éretik

thob-par smra la / ma zhi ba ni / nya la sogs-pa'i khyab 'jug-gi 'jug-pa bcu

bshad la /

el a megszabadulás – így tanítják. A nem-nyugvóként (=tevékeny) stb. [tulajdonságú

Visnu]: a Matsya stb. Visnu tíz

avatáráját magyarázzák.

rtag-pa cha-med-kyi bdag khas len ([G] lin ) -pa dang / [9b1] ‘khor-ba

mtha' [19.4]-

Az állandó, osztatlan53 Átmant elfogadják, és a létforgatagot végesnek

[határoltnak],

can dang / grol-byed-kyi lam ni yi ge oM bsgom ([Z] sgom ) -pa dang /

rlung bum-

a megszabadító ösvénynek az OM szótagon való meditációt, és a fazék

alakú lékzés

pa-can54 ([G] nyan ) bsgom-pa sogs yod-par bshad / lugs 'dis ‘khor-ba zad

mtha'-can

meditációt stb. magyarázzák. E rendszer szerint a létforgatagot

pusztoló

du 'dod-cing / rig-byed-mtha' [9b2] ba-la sogs-pa mang-po zhig kyang 'di'i

rjes [19.5]

végesnek állítják, és a Védánta stb. bizonyos sok szintén ezt követőként

magyarázzák

‘brang-du bshad-do / /

[22] dpyod-pa-pa'i ‘dod-tshul / 51 = tevékeny (aśānti)52 vagyis a halhatatlan öntermészeten, mely sem létező sem nem-létező, való meditációval53 részek nélküli, multiplikáció nélküli, multiplikálatlan = meg nem sokszorozóddtt54 rlung ’bum-pa-csan / ’og-rlung jar-drangsz / sztod-rlung mar-mnan-te lte-ba’i thad-kji rlung bum-pa kha szbjor lta-bu’o / (B 2738)rlung bum can - kumbhakarlung bum can - vase-breath [RY]rlung bum pa can - vase-breath [RY]



Ahogyan a Mīmāmsā követői tantételeiket állítják

dpyod-pa-pa ni / rgyal-dpog-gi rjes-su ‘brang-ba yin-pas rgyal-dpog-

pa yang

A Mīmāmsā rendszer követői Jaiminīyát követik, emiatt Jaiminīyáknak is

zer-la / bdag ni blo'i ngo-bo sems-pa-can dang bem-po [9b3] ma yin-pa /

shes rig-gi

hívják őket. Az Ātmant: a buddhi55 tudatos56 lényege, és nem anyagi,57 tudatos

megismerő

rang-bzhin / rtag-pa'i ngo-bo / yan- [19.6] gar-ba’i rdzas-yod / cha-shas

med-pa zhig-

öntermészet, állandó lényegű, visszavonult,58 részek

nélküli egységnek

tu 'dod-do / /

állítják.

tshad-mar ‘dod-tshul snga-ma-rnams-dang 'dra / mchod-sbyin-la

Annak, a módja, ahogyan a Vedákat állítják a hiteles megismerés forrásának a korábbi

[irányzatokhoz] hasonló. [A megszabadulsá esetén]

kizárólag az áldozat

sogs [9b4]-pa ‘ba’-zhig-gis tshangs-pa lta-bu'i mtho-ris-kyi go-’phang thob-

pa yod-

stb.-n keresztül olyan menny fokozat, mint Brahmané elérését

állítják .

par 'dod-la / [20.1] de ni ngan-song-las grol-ba'i phyir thar-pa-tsam yin-

kyang / sdug-

„A megszabadulás a rossz létállapotokba születéstől való megszabadulás miatti

megszabadulás, bsngal nye-bar zhi-ba’i thar-ba ni med- [9b5]-de / dri-ma

sems-kyi rang-bzhin-la

viszont a szenvedést lecsendesítő59 megszabadulás nincs meg [náluk]. Merthogy a

szennyeződések az elme

öntermészetébe

55 értelem, intellektus56 vagy: megsimerő, tapasztaló57 azaz nem atomokból összeállt, nincs kapcsolatban az anyaggal (bem-po)58 yan-gar félrevonul, visszavonul, (tkp. nem-tevékeny), háttérbe szorul59 megnyugtatás, lenyugtatás, megbékélés (metafizikai értelemben)



zhugs-pa'i phyir dang / thams-cad mkhyen-pa yang med-de / shes-bya

mtha’-yas-

behatolnak. És mindentudás sincsen [szerintük], merthogya a megismerndő tárgyak

végtelenek.

pa'i phyir / des-na [20.2] bden-pa'i ngag kyang med-do ces smra'o / /

Tehát nincsen valóságnak megfelelő60 beszéd sincsen.” – így mondják.

tshad-ma drug 'dod-pa dang [9b6] rgyal-dpog-pa'i nang-tshan ts'a-

ra-ka-ba-

A hiteles megismerés forrásaként hatot állító, és a Jaiminīyákhoz tartozó Cārikīyák

rnams tshad-ma bcu-gcig-tu 'dod-pa dang / gzhan yang byas-shugs zhe-

brgyad-kyi

a hiteles megismerésnek 11 forrását állítják. Másrészt a 48 tett teremtette hatalom

rnam-bzhag kyang smra-ste 'dir ma bkod-do / / [20.3]

bemutatását is vallják. Itt [most ezeket] nem fogom leírni.

[23] dbang-phyug-pa / bye-brag-pa / rig-pa-can-pa gsum-gyi ‘dod-

tshul /

Ahogyan a Síva követői,61 a Nyája és a Vaisésika tantételeiket állítják

dbang-phyug-pa / bye-brag-pa dang / rig-pa [10a1]-can-pa gsum ni /

dbang-

[Ez a] három: Síva követői,62 a Nyájikák és a Vaisésikák Ísvara (=Síva)

istent

phyug ston-par 'dzin-cing / bye-rig63 gnyis-la tshangs-pa dang / khyab 'jug

ston-par

fogadják el az [univerzum] urának, és mivel a Vaisésikák és a Nyájikák számára

Brahmā

és Visnú

byed-pa yang yod-pas / de gnyis-la tshangs-pa-pa dang / khyab [10a2]

‘jug-ba'i tha-

egyaránt az [univerzum] ura, erre a kettőt a Brahmavādinok és a Vaişņavite64

60 igazságnak megfelelő, vagy egyszerűen igaz beszéd61 Śaivamata, Śīva követőiek irányzata

62 Śaivamata, Śīva követőiek irányzata

63 összevont alakban: a Vaisésikák (bje-brag-pa) és a Nyájikák (rig-pa-csan)64 Visnú isten követői



snyad [20.4]-kyis gsungs-pa'ang yod-do / /

megjelöléssel is tanítják.

bye-brag-pa-la gong-du brjod zin-pa ltar / 'ug-pa lhar 'khrul-ba

dang / gzegs

Ahogyan korábban már elmagyaráztam,65 a Baglyára istenként tekintő,66 és

Kaņāda

ma za-ba'i drang-srong-gi rjes-su 'brangs-pas / 'ug-pa-pa [10a3] dang /

gzegs zan-pa

[nevű] risít követik, emiatt az Ālūkīya és Kaņādīya

zhes kyang zer la / rig-pa-can-pa [20.5] yang sngar bshad-pa'i drang-

srong rkang-

[elnevezést] is modják [rájuk]. A Naiyāyikák is mivelhogy a korábban elmagyarázott

Akşapāda risít

mig-gi rjes 'brang yin-pas rkang-mig-pa zhes kyang zer-ro / /

követik, emiatt az Akşapādīya elnevezést is [használják] rájuk.

de-dag-gis dbang-phyug kun-mkhyen- [10a4] -du 'dod-cing / snod-

bcud

Ők Īśvarát mindettudónak állítják, minden külső körülmény és lelkes lény

thams-cad dbang-phyug-gis blo sngon-du btang-nas byas zer-la / [20.6]

bum-pa-can-

Īśvara korábbi gondolatának megfelelősen (szerint) jött létre67 - úgy mondják. „A fazék

alakú légzést

gyi rlung sbyor dang / dbang-phyug-gi lingga'i rtse-nas dbang-bskur-ba

dang / bud-

gyakorolják, és a śivaliņa abhiśeka,68 és a

nővel

med-dang sbyar-nas [10a5] khams 'dzag-pa'i bde-ba-rnams lam yin-par

smra-zhing /

65 vagy: ahogyan a korábban [általam] elmondottakat megértve66 Ālūkīya – a 67 vagy: korábbi gondolatának megteremtődése / testetöltése / szerint jött létre68 Síva péniszének csúcsából (-ba) való beavatás.Tantrikus gyakorlat, mely a szexuális közösülés rituálisvéghezvitelésből áll.



egyesülve, a sperma kifröccsenésének gyönyör érzése69 az ösvény.” – így

mondják.

khams 'dzag-pa'i bde-ba-las 'khrig bde'i ye-shes [21.1] skyes-pa thar-bar

'dod-do / /

„A sperma kifröccsenéséhez kapcsolódó gyönyör (boldogság) bölcsességének létrejötte a

megszabadulás. – így állítják.

bye-rig ni / tshig don drug-gi spyi bye-brag-gi khyad-par mang-du

[10a6]

Vaisésikák és a Nyájikák: sok általánosságot (sāmānya) és partikularitás

(megkülönböztető, viśesa) jellegzetességet

smra-bas bye-brag-pa / drang-srong rkang-mig-gis byas-pa'i rig-pa'i rjes-

su 'brangs-

vallanak, emiatt a Vaisésika elnevezés, és sz Akşapāda risí meghatározta tudás (logika)

követőit

pas-na rig-pa-can-pa zhes [21.2] grags / bye-brag-pas mngon rjes-su lung-

gi tshad-ma

esetén a Nyájika elnevezés vált ismertté. A Vaiśesikák szerint három hiteles megismerés

(van): a közvetlen tapasztalás, a következtetés és a verbális bizonyíték (szentiratok,

āgama)

gsum / rig-pa-can-pas de gsum dang dpe nyer- ([Z]-nyid ) [10b1] 'jal-gyi

tshad-ma-

A Nyájikák szerint négy hiteles megismerés van: az előbbi három és az

összehasonlítás

ste bzhi dang / gnyis-kas kyang rjes-dpag-la gsum dang / de-dag-gi rten-

du gyur-ba'i

Mindkettő [irányzat] három [fajta] következtetést, és azok támaszaként

funkcionáló

rtags yang-dag gsum dang [21.3] ltar-snang gsum 'dod-cing / rtog-ge'i

tshig don bcu-

három [fajt] tökéletes jelet70 és három hasonmás jelet71 állítanak. És azt ahogyan az

okfejtés 16

kategóriáját

drug dang / [10b2] tshig-don brgyad-rnams ‘dod-tshul 'dir mi spro'o / /

69 Vagy: kielégülés érzése, de inkább: üdvösség érzése.70 rtags érv, jegy; egy bizonyítás alaptétele, mely alapján a bizonyítás történik71 ltar-sznang hasonmás, hasonmás megjelenés, másolat; hasonló megjelenés(e valaminek, de nem maga a dolog)



és a nyolc kategóriát hogyan állítják, most itt nem fogom kifejteni.72

[24] thar-lam ‘dod-tshul /

Ahogyan a megszabadulás ösvényét állítják

thar-pa thob-byed-kyi lam ni / khrus dang / dbang-bskur-ba dang /

smyung-

A megszabadulást megvalósít ó ösvény [tisztító] fürdő,73 felavatás,

böjtölés,

par gnas-pa dang / bla-ma'i khyim-du gnas-pas tshangs- [21.4]-par spyod-

pa dang /

a guru házában lakva gyakorolnia brahmacaryat,

nags-su [10b3] gnas-pa dang / mchod-sbyin dang / sbyin-pa-la sogs-pa yin-

zhing

erdőben lakás, áldozás,74 adakozás, és

nam-zhig bla-ma'i man-ngag-las rnal-’byor bsgoms-te / bdag dbang sogs-

rnams-las

egyszer a guru utmutatása szerinti jógát gyakorolni: és mikor az Átmannak az

érzékszervek

don gzhan-du shes-nas bdag-gi de-kho-na- [10b4]-nyid [21.5] mthong-

zhing tshig-gi

stb.-től való eltérő jelentését megismeri, az Átman olyanságát75 látja és a hat kategóriát

don drug-gi rang-bzhin khong-du chud-pa-na / bdag ni khyab-pa'i rang-

bzhin yin-

teljesen megérti, akkor megérti, hogy az Átman mindent betöltő

öntermészetű,

yang byed-pa med-par shes-te / chos dang chos ma yin-pa'i las gang yang

gsog-par

mégsem tevékeny, és az erényes és nem erényes tettek ismételt felhalmozását

nem fogja

72 kibontani73 a szent folyókban (snāna) való fürdés74 áldozathozatal, ténylegesen megtett áldozat75 vagy: az Átman valóságát, tényleges természetét; azt, amilyen valójában, látni.



mi byed / las [10b5] gsar-ba ma bsags-shing [21.6] rnying-ba zad-pas

sngar blangs-

tenni. Új karmát nem halmoz fel, és a régi karmát kimeríti (lecsökkenti), ezáltal a

korábban

pa'i lus dang dbang-po dang blo dang bde sdug 'dod sdang sogs bdag-

dang bral-

megragadt testtől és érzékszervektől, buddhitól, boldogság és szenvedéstől, vágy és

utálattól

zhing / gsar-ba'i lus dang dbang-po ma blangs-pas / bud-shing zad-pa'i

[10b6] me

elválik. Új testet, valamint érzékszerveket nem ragad meg, ezáltal a felélesztett, majd

elhamvadó

bzhin-du skye-ba'i rgyun chad-de bdag ‘ba’-zhig-tu [22.1] gnas-par gyur-

ba-na thar-

tűzhöz hasonlóan, az újraszületések (életek) folytonosságát megszakítja, és egyedül az

Átman fog létezni, akkor a

megszabadulást

ba thob-pa yin zhes zer-ro / /

el fogja érni.” – így mondják.

[25] gcer-bu-ba’i ‘dod-tshul /

Ahogyan a Digambarák (=Dzsainisták) tantételeiket állítják

gcer-bu-pa ni / rgyal-ba dam-pa sogs-kyi rjes-su 'brangs-pas rgyal-

ba-par

Digāmbarák a szent Jaina stb. követői, emiatt Jainákként76

grags-la / shes-bya thams-cad ([G] thaMd ) [11a1] tshig-don dgur ‘du-bar

'dod-cing /

ismertek. Minden megismerendő kilenc kategóriába77 osztályozását állítják, és azt

tartják, hogy

ljon-shing sogs sems-ldan dang / [22.2] ston-pa sangs-rgyas kun-mkhyen

ma yin-par

a fák stb. lélekkel bírók,78 és hogy a Buddha tanítónk nem mindentudó bizonyító

76 = Dzsainisták77 padārtha78 nem úgy, mint pl. a buddhisták esetében, aki szerint a fák, füvek, bokrok stb. a nem lelkes=nem tudatos létezők ( sznod-bcsud) közé tartoznak. A Dzsainisták szerint viszont az élő lélek mindent áthat.



sgrub-ba'i rig-pa sogs smra'o / /

okfejtést stb. tanítanak.

thar-ba ni lus gcer- [11a2] -bu dang / ngag mi smra-ba dang / me

lnga bsten-

A megszbadulás: a meztelen testre, a hallgatásra,79 az öt tűzre80

hagyatkozás stb.

pa-la sogs-pa'i dka'-thub-kyi spyod-pa-la brten-nas sngar byas-kyi las

thams-cad

aszkézise gyakorlására támaszkodva, a korábban81 elkövetett összes

karmát

zad-cing / las gsar-du [22.3] ma bsags-pas / ‘jig-rten thams-cad-kyi steng-

[11a3] -na

kimerítik, és új [karmát] nem halmoznak fel, ezáltal az összes világ felett

'dug-pa'i gnas ‘jig-rten 'dus-pa zhes-bya-ba gdugs dkar-bo gyen-la

bslangs-pa lta-bu

lévő „sańghāta loka,” mely felfelé fordított esernyőhöz hasonló, mely olyan fehér, mint

zho'am ([Z] zho 'am ) ku-mu-ta ltar dkar-ba / tshad dpag tshad 'bum-

phrag-zhe-lnga

a joghurt vagy kumuta virág, és 45 millió mérföldre

van82

yod-pa / srog yod-pas dngos-po [22.4] yin-cing [11a4] ‘khor-ba-las grol-bas

dngos-po

abba a jiva létezése folytán vastu és a létforgatagból való megszabadulás folytán

med-pa yang yin-pa der 'gro-ste / gnas de ni thar-ba zhes-bya-ba'o / / zhes

zer-ro / /

avastu állapotba jut. És az az álapot a „megszabadulás.” – így mondják [ebben az

irányzatban].

[26] mu-stegs-kyi ‘dod-tshul 'gog-pa'i rigs-pa /

Az eretnekek állításmódját tagadó érvelés

79 Tkp. nem-beszéd80 me lnga bsten az ötféle tűzre hagyatkoznak; a Hatha-yōgi gyakorolta tapasyā ; Paňca-tapa-sevanának is hívják; paňca-agni-sevana81 korábbi életekben82 mármint az összes világ felett



mu-stegs-kyi ‘dod-tshul de-rnams 'gog-pa'i rigs ([GZ] rig ) -pa 'jug-

pa dang /

Az eretnek tantételek ama állításmódját tagadó érvelések a Mādhyamakavatārában

dbu- [11a5] -ma snying-po rtsa 'grel / rtog-ge [22.5] ‘bar-ba / rnam-'grel

nges sogs-las

a Mādhyamika-hŗdayavŗttiben, a Tarkajvālāban, a Pramāņavārttikában,

Pramāņaviniścayában és

rgya-cher gsungs-shing / mu-stegs-kyi grub-mtha’i nang-nas grangs-can-

pa / bye-

más helyeken részletesen tanítják. Az eretnek irányzatok közül e három: a Sāmkhya, a

Vaiśeşika

brag-pa / rig-pa-can-pa gsum-gyi 'dod [11a6]-tshul cung-zad brling- ([G]

brnying ) –

és Nyāya tantételeinek állításmódját kisebb mélységben83

bas tshad-ma sde-bdun sogs-nas de 'gog-pa'i rig-pa mang- [22.6] -du

gsungs-te / 'dir

a pramāņa hét értekezése stb.-ben sok tagadó érvelést tanítanak. Ha

itt azokat

de-rnams bkod-na ha-cang mang-du dogs-nas ma bris-so / /

[mind] leírnám, attól félve, hogy fmondanivalómg túl hosszúra nyúlna, nem írom le.

[27] mu-stegs-pa bshad-pa'i dgos-pa bstan-pa /

Az eretnek nézetek elmagyarázása szükségességének (céljána) bemutatása

gsum-pa ni / gzhan sde 'di- [11b1] -dag-gis rtag-pa dang chad-par

smra-ba'i-

A harmadik rész: ezek a más (idegen) csoportok állandóság és megszűnés tanok vallása

tshul dang / de 'gog-byed-kyi rigs-pa shing-rta chen-po-rnams-kyi gzhung-

las mang-

módja, és azokat tagadó érveléseket, melyek a Mahāyāna alapszövegekbe sok helyütt

du ‘byung-ba- ([G]-pa ) [23.1]-rnams legs-par shes-na / rang-lugs-kyi

bstan-pa dang

83 vagy: kisebb megbízhatósággal = felületesebben (nem pejoratív értelemben) = kisebb részletességgel



megjelennek, helyesen ha megismerjük, akkor a saját rendszerünk84 tanítása és

ston-pa [11b2] skyon-med-du rigs- ([GZ] rig ) -pa'i lam-nas drangs-pa'i

dad-pa ldog-

tanítója (=Buddha) hibátlanul helyes85 ösvényén vezető hit [bennünk]

visszafordíthatatlanul

tu med-pa skye-bar 'gyur-bas / khyad-par 'phags bstod-las /

létre fog jönni, ezzel a Viśeşa-stava így tanítja:

mu-stegs gzhan-gyi gzhung [23.2] lugs-la / /

A más eretnekek értekezéseire

ji lta ji-ltar-rnam bsams ([G]-pasms ) -pa / /

ahogyan egyre többet gondolok

de- [11b3] -lta de-ltar mgon khyod-la / /

úgy akként Oltalmazó, te benned

bdag-gi sems 'di dad- ([G] ngang ) -par gyur / /

az én hitem [egyre] nő.

ces gsungs-so / /

gzhan yang sdug-bsngal rgyu-med dang / mi mthun-pa'i rgyu-las

'byung-par

Másrészt az ok néküli szenvedés, az eltérő okból létrejövés fogalmának és a

'dzin-pa dang / lam ma yin-pa-la [23.3] lam-du 'dzin [11b4]-pa dang / thar-

ba ma yin-

nem ösvény ösvényként való megragadás (fogalma) , a nem

megszabadulást megszabadulásként

pa-la der 'dzin-pa sogs-kyi log-rtog 'gag-par 'gyur-ba dang / skye-ba

gzhan-dag-tu

akként megragasdás stb. kifordult elképzelését megszüntetni, és a többi86

újraszületésben

rgyang 'phen sogs grub-mtha’ ngan-pa'i gzhung lugs thos-pa'i stobs-kyis

bzhag-pa'i

a Lokāyatikamara és többi irányzat rossz értekezéseit tanulmányozása folytán

megszerzett

84 vagyis a buddhista rendszerek; a gszan-szde a phji-rol-pá-val és a mu-sztegsz-szel szinoním85 itt a rigsz-pa nem a logikai érvelés értelmében, hanem a helyes, tökéletes értelmében használatos86 azaz az előző születésekben



bag [11b5] chags-kyi sa-bon [23.4] nyams smad-pa dang / skye-ba phyi-

ma-rnams-su

benyomások magjait elpusztítani, a jövőbeli újraszületésekben

log-lta mtha'-dag-las ldog-pa dang / yang-dag-pa'i lta-ba myur-du rgyud-la

skye-ba'i

a kifordult nézetek végleteitől elfordulni, és a tökéletes nézeteket gyorsan a

tudatfolytonosságba

bag chags 'jog-pa dang / der ma zad bod-du dar-ba'i [11b6] grub-mtha’

sna-tshogs

megteremtett hajlamokat megalapozni.87 És emellett88 Tibetben elterjedt eme

sokféle irányzat

'di-dag-las / ‘ga’-zhig- [23.5] -gi lta-ba'i ‘dod-tshul mu-stegs-kyi lugs dang

phyogs

közül, némelyik nézetének állításmódja, az eretnek rendszerekhez hasonlónak is

mthun-pa'ang snang-bas / de-dag-gi dbye-ba legs-par shes-nas rang-lugs-

kyi lta-ba

látszik, ezáltal azok közötti különbséget jól megismerve, a saját

rendszerünk nézete, mely

[12a1] gzhan-du drang mi nus-pa'i nges-pa brtan-po skye-ba sogs-kyi

dgos-pa chen-

nem képes félrevezetni biztosan szilárd megteremtése stb. miatt nagyon szükséges.

po yod-pas / [23.6] ‘di-dag mu-stegs-kyi rtsod-pa byung-na zlog byed-tsam

yin-gyi /

„Ezek az eretnekekkel való vitatkozáskor, pusztán az ellentétes nézetek, de

nyams-len-la [12a2] nye-bar mkho-ba ma yin-no snyam-du mi bsam-par

thar-ba

gyakorlásuknak nincsen hasznossága.”89 – ezt nem gondolva, a megszabadulásra vágyók

'dod-pa-rnams-kyis shing-rta chen-po-rnams-kyi gzhung dang / rje bla-ma

yab-sras-

a Mahájána alapszövegei és Cong-kha-pa, valamint szellemi fiai

kyi legs- [24.1] -bshad-rnams-la thos bsam lhur blangs-te shes- [12a3] -bar

bya-ba

87 vagy: megerősíteni88 der ma zad, szószerint abban [ebben] ki nem merülve = továbbá, ezen kívül89 vagy: Gyakorlásuk nem fontos dolog; gyakorlásuknak, nincsen fontossága, jelentőssége stb.



helyes magyarázatait hallgassák, róla gondolkodjanak és vegyék komolyan, ennek

szükség

szerű

tudása

gnad-du che'o / /

nagyon fontos dolog.90

smras-pa /

gang yang ‘di-na blo-gros ldan-rnams-kyis / /

Bárkinek, akik ebben bölcsek

sems-dang las-su bya-ba'i gtso-bo ni /

a tudat (elme) és cselekedetekbeli tettek közül a legfontosabbat:

srid-las grol-ba'i thabs-tshul ‘tshol-ba-ste / /

a létesülésből való megszabadulás módszerét keresik

de-lta min [12a4] na [24.2] phyugs dang bye-brag ci / /

Akik nem így tesznek, azok miben különbözbek az állatoktól?

‘jig-rten ‘di-na ston-par khas 'che zhing / /

Ebben a világban mesternek tartott

'ching grol rnam-bzhag smra-ba mang mchis-kyang / /

a bilincsek és a megszabadulást vallók sokan vannak

srid-pa'i rtsa-ba brtan-par byed-pa'i thabs / /

mégis a létesülés gyökerét

zhi-ba’i lam- [12a5] -du ston-pa sha-stag-ste / /

gang-gi bstan-pa thar- [24.3] -ba 'dod-rnams-la / /

bslu-ba med-pa'i 'jug ngogs mchog gyur-ba / /

bde-bar gshegs-pa'i bstan-pa kho-na'i phyir / /

sangs-rgyas nyag [12a6] gcig tshad-ma'i skyes-bu yin / /

gzhan sde'i ‘dod-tshul phyogs-tsam mi shes-par / / [24.4]

rang-gi bstan dang ston-pa skyon-med-du / /

ci-tsam smras-kyang ne-tso'i 'dod-pa bzhin / /

tshig-tu zad-kyi nges [12b1]-pa 'dren mi nus / /

de-phyir lta-ngan mu-la stegs 'cha'-ba’i / /

phyi-rol grub-mtha’i rnam-bzhag legs shes-nas / / 90 vagy: nagyon lényeges dolog



spong-bar [24.5] byed-pa thar-ba'i grong khyer-du / /

'jug-pa'i them skas- [12b2]-nyid ces mkhas-rnams gsungs / /

zhes-bya-ba ni bar skabs-kyi tshigs-su bcad-pa'o / /

[28] nang-ba sangs-rgyas-pa'i byung-tshul /

Ahogyan a belső buddhista irányzatok megjelentek

gnyis-pa nang-ba sangs-rgyas-pa'i byung-tshul-la gnyis / grub-mtha’

smra-ba

A második részben, az „ahogyan a belső buddhista irányzatok megjelentek két része van,

a négy

bzhi'i [12b3][24.6] byung-tshul dang / de-rnams-kyi lta-ba'i bzhed-tshul

mdo-tsam

[buddhista] irányzat megjelenési módja, és annak tömör magyarázata, ahogyan a

nézeteikt felvetik

bshad-pa'o / /

[29] grub-mtha’ smra-ba bzhi'i byung-tshul /

Ahogyan a a négy [buddhista] irányzat megjelent

dang-po ni / bskal-ba ‘di-la theg-chen ltar-na sangs-rgyas stong /

theg-dman

Ennek a szakasznak az első része: ebben a kalpában a nagy hordozó szerint 1000

Buddha, a kis hordozó

ltar-na lnga-brgya 'byung-la / de yang [12b4] 'dzam-bu gling-ba’i mi-

rnams-kyi tshe-

szerint 500 Buddha jelenik meg, de a Dzsambúdvípában az emberek élethossza

lo [25.1] dpag-med-nas bri-ste bzhi-khri-la thug-pa'i tshe sangs-rgyas

‘khor-ba 'jig

a mérhetetlenről 40.000-re csökkent le, akkor lépett fel Krakachanda Buddha

byon / sum khri'i tshe gser-thub byon / nyi khri'i tshe 'od-srung ([G]

srungs ) byon /

mikor [az emberek] élthossza 30.000 év, akkor Kanakamuni Buddha lépett fel, mikor

20.000 év, akkor

Kasjapa Buddha jött



tshe-lo [12b5] brgya-ba snyigs-ma lnga bdo-ba’i tshe bdag- [25.2] -cag-gi

ston-pa

mikor az élethossz 100 év, akkor az öt tisztátalanság kifejlődésekor, a mi mesterünk

Sákjamuni

sh'kya thub-pa ‘jig-rten-du byon-te chos-kyi 'khor-lo rim-pa gsum bskor-

zhing / bka'

jött a világba, és a három szintű tan kereket megforgatta.91 És az első

kinyilatkoztatása

dang-po bden-bzhi'i chos-'khor-gyi rjes- [12b6] -su 'brangs-te theg-pa 'og

ma'i grub-

a négy árja igazság tankerekét követők: a Hinajánának92 két irányzataban a

mtha’ smra-ba nyan-thos sde-gnyis dang / 'khor -[25.3] -lo bar-ba dang

tha-ma'i rjes-

két Srávaka csoport van és a középső Tan-kerék és utolsó Tan-kerék forgatás

su 'brangs-te theg-chen-gyi grub-mtha’ smra-ba dbu sems gnyis byung-

ngo / /

követői: a Mahájána irányzat két csoportja: a Madhjamaka és a Csitta-mátra.

[30] nyan-thos sde gnyis-las bye-brag smra-ba /

A Hallgatók két csoportjában a Vaibhásika irányzat

nyan-thos sde- [13a1] -gnyis-las bye-brag smra-ba ni / bye-brag

bshad

A Hallgatók két csoportjában a Vaibhásika: a Bje-brag bsad-mcho vagy

mtsho'am / bye-brag-tu bshad-pa chen-po zhes-bya-ba'i gzhung-gi rjes-su

[25.4]

a Mahávibhása nevezetű alapszöveget követők, és

'brangs-pa dang / dus gsum rdzas-kyi bye-brag-tu smra-bas [13a2] bye-

brag-tu smra-

91 vagy: három szinten forgatta meg a Tan kerekét92 = alsóbb, vagy kezdeti hordozó



a három időben fenálló szubsztanciában való kölönbségét93 vallják, emiatt úgy ismertek,

mint Vaibhásikák (=

Osztályozók)

bar grags-la / dbye-na rtsa-ba'i sde bzhi / gyes-pa bco-brgyad yod-do / /

Ha felosztjuk [ezt az irányzatot], akkor négy fő irányzat, és 18 alirányzat van.

rtsa-ba'i sde bzhi ni / mkhan-po dgra bcom-pa 'od srung ([G]

srungs ) chen-po-

A négy fő irányzat: Mahākaśyapa bölcstől származó94

nas brgyud-pa phal- [25.5] -chen sde-pa / sgra gcan zin-nas brgyud-

[13a3] -ba gzhi

Mahāsánghika, a Rāhulától hagyományozott

thams-cad yod-par smra-ba / k'a-ty'a- ([GZ] tya )-ya-na-nas brgyud-pa

gnas-brtan-

Sarvāstivāda, Kātyāyanától hagyományozott

Sthaviravāda

pa'i sde-ba / nye-bar 'khor-nas brgyud-pa mang-bkur-ba'i sde-pa-rnams-

so / /

az Upālitól hagyományozott Mahāsammatīya irányzat.

gyes-pa bco-brgyad ni / phal- [25.6] -chen-pa- [13a4] -las gyes-pa

lnga-ste /

A 18 alirányzat [a következő]: Mahāsānghika irányzatból öt alirányzata (jött létre).

slob-dpon dul-ba lhas /

Ahogyan Vinītadeva mondja:

shar nub ri dang gangs-rir gnas / /

„A Pūrvaśaila, Aparsaila, Hemavata

‘jig-rten 'das-par smra-ba dang / /

Lokottarvāda („Világ feletti”)

btags-par smra-ba'i sde-rnams ni / /

Prajnaptivāda („Akik a tudásban meggyökerezettek”)

lnga tshan dge-’dun phal [13a5]-pa'i sde / /

a Mahāsānghika irányzat ötös csoportja.”

93 vagy: a három időben a szubsztancialitás eltérő jellemzőt tanítják; a három időben fennállló különböző szubsztanciai-modalitások: 1. szkje-ba keletkezés, felmerülés 2. gnasz-pa fennállás, fennmaradás 3. ’dzsig-pa megszűnés, pusztulás94 vagy inkább: Mahākaśyapa bölcstől hagyományozódott(=



zhes-pa ltar ro / /

gzhi [26.1] thams-cad yod-par smra-ba-las gyes-pa bdun-te /

A Sarvāstivādából hét alirányzat jött létre

gzhi kun yod dang 'od-srung sde / /

„A Sarvastivāda, Kāśyapīya (“Amit Kāśyapa feljlesztett ki”)

sa-srung sde dang chos-srung sde / /

Mahīśāsaka (“Mely a földet uralja”), Dharmaguptika (“Mely a törvényt

őrzi”)

mang thos gos-dmar slob-mar bcas [13a6] / /

Bahuśrutīya (“Mely sok fejű”), Tamrasatiyas [???]

phye-ste smra-ba'i sde-rnams ni / /

Vaibhajayavāda (“Az analitikus nézőpontú”)

gzhi kun yod-par smra-ba yin / /

csoportok [mind] a Sarvāstivādinok.”

zhes-so / /

gnas-brtan- [26.2] -pa-las gyes-pa gsum-ste /

Sthaviravāda irányzatból három alirányzat (jött létre):

gyal-byed tshal gnas 'jigs med gnas / /

Jaitavanīya (“Az melyet a Jaitavana ligetben adtak elő”),95

Abhayagirīvāsīya ( “Az Abhayagirī hegyen tartózkodók”)96

gtsug-lag-khang gnas gnas- [13b1] -brtan-pa / /

Mahāvihāravāsīya (“Akik nagy viharákban tartózkodtak”)97”

zhes-so / /

mang-bkur-ba-las gyes-pa gsum-ste /

Mahāsammitīya irányzatból három alirányzat (jöttlétre):

sa-sgrog-ri dang srung-ba-pa ([G] ba ) / /

95 Bővebb nevük: - - -rgyal byed chal na gnas pa96 - - -Bővebb nevük: ‘jigs med ri la gnas pa97 Bővebb nevük: - - - -gtsug lag khang chen na gnas pa



„ A Kaurukullaka (“A Kuru klán Kirāta törzsének nézetét fenntartók”),98

Āvantaka (“Avantipura város közelében élők”)

gnas-ma-bu-pa'i sde-rnams ni / / [26.3]

Vātsīputrīya (“Melyet egy brāhman śudra feleségétől született leánya és fia

nyilvánított ki”) csoportok a

mang-pos bkur-ba'i sde-pa ([G] ba ) yin / /

Mahāsammatīya csoportjai.”

zhes-so / /

de-dag kyang [13b2] gang-gi rjes-su ‘brang-ba'i slob-dpon dang /

gnas-pa'i yul

Ezek, annak megfelelően, hogy milyen a mestert köbvetnek, milyen az

elhelyezkedésük,99

dang / grub-mtha’i ‘dod-tshul ci-rigs-kyis dbye-ba bco-brgyad-du gyur-ba-

ste /

milyen a tantételeik állításmódja mindenféle módon 18 különböző osztály,

yul don slob-dpon bye-brag-gis / /

„A hely, tárgy és mester különbségei által

tha- [26.4] -dad ([G] dang ) sde-pa ([G] ba ) [13b3] bco-brgyad-

do / /

18 különböző csoport van.”

zhes-so / /

sde-pa ([G] ba ) bco-brgyad-du gyes-tshul-la bshad-pa mi mthun-pa

gzhan

A 18 csoportként való alirányzatokba osztásnak sok más [ettől] eltérő magyarázara

yang yod-do / /

is van.

de yang ston-pa mya-ngan-las 'das-nas lo-brgya dang bcu-drug lon-

pa-na

A Mester nirvánába távozása után 116 évvel

grong-khyer me-tog-gis [13b4] rgyas-pa zhes-bya-bar dge-’dun-gyi gnas-

[26.5] –

98 - - -sa srog ri la gnas pa99 mármint területi elhelyezkedésük, egy-egy területen más-más irányzat volt az uralkodó



“Pātaliputra (Patna) városában lakók elterjesztette” nevezetű szerzetesrend öregjei100

brtan bzhi skad rigs mi mthun-pa bzhis lung 'don-par brten slob-ma-

rnams mi

négy eltérő nyelven az ágamák recitációjára támaszkodva, a tanítványok között

különbségek

mthun-par gyur-te rtsa-ba'i sde bzhir gyes / de-dag kyang nang-gses-kyis

bco [13b5]

jötek létre, és az alap irányzat négy részre vált szét, azok ismét felosztásával

brgyad-du gyur-te phan-tshun rtsod-par ([G]-pa ) gyur-to / /

lett 18 alirányzat, melyek egymással vitatkoztak.

nam-zhig-na rgyal-po kri-kri'i rmis [26.6] ltas lung-bstan-pa'i mdo

rnyed-nas

„Egy napon101 Krikī (Krpna) király álom látásában jósló szútrát kapott, majd

bltas-pas sde-pa ([G] ba ) bco-brgyad-du gyur-kyang rnam-par grol-ba'i

‘bras-bu

látva, hogy a [buddhista] rendszer noha 18 [alirányzattá] vált, mégis meglátván, hogy a

[azok] a megszabadulás

gyümölcsének

nyams-pa med-par gsungs- [13b6] -pa mthong-nas phan-tshun mthun-par

gyur-pa-

nem ártó tanítások, ezáltal azokat kölcsönösen elfogadta.” -

([G] ba ) -ste bshad-tshul gzhan yang yod-do / /

[mindennek a történetnek] van más magyarázat módja is.

bye-brag smra-ba'i slob- [27.1] -dpon ni / dbyig-bshes dang / chos-

skyob dang

A Vaibhásikák mesterének Vasumitrát ,

Dharmatrātāt,

/ sangs-rgyas lha dang / 'dus-bzang ([G]-pa zad ) sogs yin-par grags-so / /

[14a1]

Buddhadevát és Sanghabhadrát és másokat ismerjük.

100 szthavira101 egyszer, egykoron



[31] nyan-thos sde gnyis-las mdo-sde-pa /

A Hallgatók két csoportjából a Szautrántika irányzat

mdo-sde-pa'am dpe-ston sde-pa ni / mdo-sde'i rjes-su 'brangs-nas

grub-mtha’

A - Sautrāntika, vagy Dŗşţāntika irányzat: a Sūtra pitakát követő irányzat

'jog-pa [27.2] dang / chos thams-cad dpe'i sgo-nas ston-pa-la mkhas-pas

de-ltar

vagy minden dharmát a példákkal / példák segítségével való tanításban jártasak,

ígí ekként

grags-la / dbye- [14a2] -na mdo-sde-las ji-ltar ‘byung-ba sgra ji bzhin-du

khas-len-pa-

ismertek. Ha osztályozzuk,102 annak értelmében,103 hogy ahogyan pusztán a szútrákban

megjelenő [tanítások] szó szerinti

tsam-gyi sgo-nas grub-pa'i mtha' smra-bas lung-gi rjes-'brangs dang /

tshad-ma sde-

magyarázatát fogadják el, vannak a Szentszövegeket követők,104 és az által, hogy azt a

logikát követik,

bdun-nas bshad- [27.3] -pa ltar-gyi rig-pa'i105 rjes-su 'brangs- [14a3] -pas

rigs ([Z] rig ) mint ahogyan a Chad-ma hét értekezésében106 kifejtik, a

Logikát követők -

pa'i rjes-'brang gnyis yod / slob-dpon ni ku-ma-ra-ta dang / shi-ri-ra-ta

dang / btsun-

- így kettő van. Mestereikként Kumārarata,107 Śrīrata,108 Bhadantarata109

pa ra-ta sogs yin-par grags-so / /

ismertek.

102 vagy: alirányzatokra osztjuk fel…103 a szgo-nasz jelentését adtuk így meg; ennek további jelentései: szempontjából, miatt, következtében stb.104 Āgamānuyāyī, az āgamák, azaz a szentszövegek követői105 a rig-pa, mint itt is, gyakran a rigsz-pa rövidítésére használatos.106 Dharmakirti hét értekezését: tshad-ma sde-bdun = a pramāna hét értekezése Saptavargīya Pramānaśāstra:(1) Pramānavārtika (2) Pramānaviniścaya (3) Nyāyabindhu (4) Santānāntarasiddhi (5) Sambandhaparīksā (6) Vādanaya (7) Hetubindhu107 Kumāralāta vagy Kumāralabdha108 Śrīlāta vagy Śrīlabdha109 Bhadantalabdha



[32] theg-chen-gyi grub-mtha’ byung-tshul /

Ahogyan Nagy hordozó irányzata megjelent

theg-chen-gyi grub-mtha’ byung-tshul ni / ston-pa mya-ngan-las

'das-

Ahogyan a Nagy hordozó irányzata megjelent: úgy magyarázzák, hogy a Mester

nirvánába

távozását

követően

[14a4][27.4] -nas theg-chen-gyi bstan-pa lha dang klu'i yul-du shin-tu dar-

([G] dad )

a Nagy hordozó tanítása az istenek és nágák birodalmában igen elterjedt

–zhing / gling gzhan-du'ang yod-par bshad-la / 'dzam-bu'i gling 'dir ni sa-

la gnas-pa'i

és más kontinenseken is létezett, viszont ebben a Jambudvīpában a bódhiszattva

szinteken tartózkodó

byang-chub sems-dpa' dang / gsang-sngags-kyi rnal- [14a5] -‘byor-ba

sbas-pa'i brtul-

bódhiszattvák, és titkos fogadalmukat megtartó sok tantrikus jógi

zhugs [27.5] 'dzin-pa mang-pos rang-gis nyams-su len-pa dang / slak-ldan-

rnams-la

akik saját maguk felismerésre jutottak, és a szerencséseknek

[adott]

'chad-pa sogs-kyis theg-chen-gyi bstan-pa 'dzin spel cung-zad yod mod-

kyang /

magyarázatukkal, stb.-vel a Nagy hordozó tanításának megtartása és gyarapodása

kicsike volt bár,

nyan-thos sde-ba dar rgyas-che-ba'i dbang-gis theg-chen-gyi sde-snod

nub-pa lta-

a Hallgatók csoportja széleskörű elterjedtségének köszönhetően a Nagy hordozó

pitakája szunnyadó

[27.6] -bur gyur-te yun-ring-zhig lon / skabs shig bram-ze chen-po sa-ra-

ha byon-nas



állapotában110 maradt. És hosszú idő elteltével egy alkalommal jött a nagy brahmin

Szaraha,

theg-pa chen-po gsang-sngags-kyi [14b1] bstan-pa gtso-bor spel / de-nas

rgyal-ba

és főleg a Nagy hordozó tantrikus tanítását terjesztett el, azután úgy ahogyan maga a

Buddha

rang-nyid-kyis lung-bstan-pa bzhin sangs-rgyas gnyis-pa klu-sgrub dang

thogs-

megjövendőlte, ketten: a második Buddha Nágárdzsuna

[28.1] -med gnyis byon-nas / bcom-ldan-’das-nyid-kyi bka'-la brten-nas

[14b2] gsung

és Aszanga lépett fel. Majd magára a Győzedelmesen-felülemelkedett kinyilatkoztatására

támaszkodva

rab-la drang nges phye-ste theg-pa chen-po'i zab rgyas-kyi lam nyams-su

len-tshul

a [Buddha] tanításaiban az átmeneti és a végleges jelentést111 megkülönböztették, és a

Nagy hordozó

yongs-su rdzogs-pa nyin-mo ltar gsal-bar mdzad-pas shing-rta chen-po

gnyis-su

ösvényének gyakorlásának tökéletessé tett módját olyan tisztává tették, mint a Nap

[fénye], ezáltal

[28.2] grags-shing / de-nas [14b3] brtsams-te theg-chen-gyi bstan-pa dar

zhing rgyas-

a két Nagy kocsis-ként váltak ismertté. Attól fogva, a Nagy hordozó tanítása elterjedt és

par gyur-to / /

gazdagodott.112

[33] klu-sgrub lung-bstan dang sher-phyin 'bum-pa spyan-drangs-

tshul sogs /

Nágárdzsunára vonatkozó jóslatok113 és ahogyan [ő] a százezres Pradzsnyápáramita-

szútrát [az emberi világba] hozta

110 elsüllyedéshez vált hasonlóvá, vagy: a lenyugodott Naphoz vált hasonlóvá111 vagy: átmeneti és végleges jelentést kifejtő tanításokat megkülönböztették112 növekedett, bűvült113 lung-bsztan valamire vonatkozó jóslat, tanítás, vagy a megjósoltak elmondása



de yang mgon-po klu-sgrub ni / theg-pa chen-po spyi'i shing-rta'i

srol 'byed

Most pedig az oltalmazó Nágárdzsuna: a Nagy hordozó későbbi szekere módszerének

feltárója

yin-la / lang-kar gshegs-pa'i mdo-las /

A Lankávatára-szútra ezt mondja:

lho-phyogs be- [14b4] -ta'i ([G] da'i ) yul-du ni / / [28.3]

„[Indiai] déli vidékén, Véta tartományban114

dge-slong dpal-ldan cher grags-pa / /

Dpal-ldan-cshe115 néven ismert szerzetes

de ming klu zhes 'bod-pa-ste / /

Kit nevén „Klu”-nak fognak sszólítani,

yod dang med-pa'i phyogs 'jig-pa / /

- - a lét és nem lét közötti különbségtevést (a lét és nem lét irányzatai) le

fogja rombolni

nga-yi theg-pa ‘jig-rten-du / /

az én hordozómat a világban

bla-med theg-pa rab bshad-nas / /

felülmúlhatatlan hordozóként fogja magyarázni.

rab- [14b5] -tu dga'-ba’i sa bsgrubs-te / /

a Teljesörömű116 bódhiszattva szintet megvalósítja, és

bde-ba-can-du de 'gro'o / / [28.4]

Sukhāvatīvyūhába117 fog menni.”

zhes dang / gzhan yang 'jam-dpal rtsa-rgyud dang / rnga-bo che'i mdo

sogs mang-

[így mondja a Lankávatára szútra], és másrészt sok szútra: a - Manjusrī mūlatantra, és a

-Mahābherī sūtra stb.

po-las rgyal-ba rang-nyid-kyis gsal-bar lung-bstan-pa-ste / [14b6] sangs-

rgyas mya-

szerint maga a Győzedelmes világosan megjósolta, hogy a Buddha nirvánába távozásától

114 -Veta (Vidarbha) tartomány Dél Indiában.115 Nágárdzsuna korábbi neve, mielőtt a nágák birodalmába ment. Jelentése: „Nagy dicsőségű.”116 Paramuditābhūmī117 Amitābha Buddha Nyugati paradicsoma



ngan-las 'das-nas lo bzhi-brgya lon-pa-na lho-phyogs be-darbha'i yul-du

[28.5] bram-

400 év elmúltával, Dél-India Vidarbha tartományában

ze'i rigs-su 'khrungs / bram-ze chen-po sa-ra-has rjes-su bzung-ste rab-tu

byung /

a brahminok kasztjában fog megszületni, a nagy Szaraha-páda veszi oltalma alá, és

szerzetessé lesz

sku-tshe zhag bdun-las med-pa bsrings-te ([G omits] bsrings-te ) [15a1]

gsang-

életidejét, mely hét napnál nem több118 meghosszabbítja, és sok mantrára tanítja őt

sngags-kyi gdams-pa119 mang-du stsal / n'a-lendra 'i mkhan-po sgra-gcan

'dzin

Rāhulabhadra nálandai bölcstől

bzang-po-las bsnyen- [28.6] -par rdzogs-te dge-slong dpal-ldan zhes

grags / n'a-

nyeri el a szerzetesi felavatást, és nyeri el a „Dpal-ldan szerzetes” nevet.

lendra 'i dge-’dun-gyi zhal-ta-ba [15a2] mdzad-de gser 'gyur byas-nas

dge-’dun-gyi

A nálandai szerzetesrend tanácsadója lesz, és a [fémek] arannyá változtatásának

módszerét 120megtaláva,121 a szerzetesrend

gdugs-tshod ([G] ched ) sbyar / nyan-thos sde-pa ([G] ba ) dge-slong bde-

byed zhes-

déli étkezését szerizi be (???), a Srávakákhoz tartozó Śamkara nevű szerzetes

bya-bas rig-pa'i rgyan zhes-bya-ba'i gzhung [29.1] 'bum-phrag-bcu-gnyis-

pa byas-nas

által írt Yuktibūşana című alapszövegében, mely 1 millió 2 0 0 ezer stanzából áll,

kimutatja

theg-chen sun [15a3] phyung-ba ([GZ] phyungs-pa ) slob-dpon 'dis tshar-

bcad-pa

118 vagyis már csak egy hete van vissza az életéből119 gūhyamantra mantrák magyarázata, útmutatása, mantrikus útmutatás120 rasajāta vidhi121 - gser ‘gyur byas nas - - a fémek arannyá változ tatásának mód szerét megteremtette,

azaz felfedezte, megtalálta



a Nagy hordozóval szembeni ellenvetéseit122 ez a mestert123 legyőzi

sogs chos-sgra chen-po lan gsum-du bsgrags / klu yul-du byon-nas klu

mang-po-la

stb. a nagy Dharma (Tan) szavait háromszor nyilvánítja ki, a nágák birodalmába megy,

majd a

chos bstan-cing klu'i 'dam mang-po [29.2] dang sher-phyin 'bum-pa sogs

'dzam-

sok nágának a tant tanítja és a nágákra bízott [tanokat], valamint a

100.000 slókás

gling- [15a4] -du nub-pa'i mdo-sde mang-po mi yul-du spyan-drangs-pas

klu-sgrub-

Prajňāpāramitāt stb.-t Jambudvīpában sok eltűnt szútrát az emberek birodalmába hozza,

ezáltal [nyeri el]

tu grags / li-kha-ra shing 'phel dang / sa- ([G] ba ) -Ta sogs yul mang-por

'gro don

a Nágárdzsuna nevet. Punduravaradhanába,124 Satāveśá ba és sok más vidéken az

embereknek

mdzad / byang-gi sgra mi snyan-du byon-pa sogs rdzu-’phrul [29.3] dang

[15a5] chos

hasznára tesz. Uttarakaurāvāban125 menve stb. csoda tételekkel és a

Tan

ston-pa sogs-kyis 'gro don mtha’-yas-pa mdzad / mchod-rten dang lha-

khang mang-

tanításával, és mással az embereknek határtalan hasznot hajt. Sok sztúpát és templomot

po bzhengs-pa dang / rdo-rje gdan-la rdo-rje'i ([Z] rdo'i ) dra mig-gi ra-bas

bskor-ba

állít 126 fel, és a Vajrāsana templomot127 gyémánt hálószemes128 kerí t éséssel kerí t t et i

körbe,

122 vagy: szembeszegül a Mahájánával…123 mármint Nágárdzsuna124 “föld ahol bőségesen nő a cukornád125 -a Meru hegy északi oldalán elterülő kon tinens126 vagy: állíttat, alapít127 Templom Bódhagájában128 vagyis olyan hálókerítéssel, melynek szemeiben gyémántok vannak



dang / dpal-ldan 'bras spungs-kyi mchod- [15a6] -rten-gyi bkod-pa

bzhengs-pa sogs

és megalapítja a Śrīdhānyakataka sztúpát, és más

mdzad-pa [29.4] phyag- rjes kyang bstan-pa-la phan-pa dpag-med mdzad /

keze nyomát örző tevékenysége egyaránt a [Tan] tanítás[á]nak mérhetetlen hasznára

tesz.

khyad-par-du zab-mo dbu-ma'i lam nges-don mthar-thug-pa lung-gis

bsgrub-

A különösen mélységes [értelmű] mādhjamika ösvény végleges jelentésének

tökéletesítésére írta az ágamák

pa-la mdo kun- [15b1] -las btus-pa dang / rigs- ([GZ] rig ) -pas bsgrub-pa-

la rtsa shes

alapján a Sūtrasamuccayát, és a logika általi bizonyításukra írta Mūlamādhyamika-

kārikāt és az

sogs rigs-pa'i tshogs drug dang / gzhan [29.5] yang chos-dbyings bstod-pa

sogs

öt értekezést129 stb. hat gyűjteményt,130 valamint emellett írta a a Dharmadhātustavát és

a többi

bstod-pa'i tshogs dang / byang-chub-sems 'grel dang [15b2] rim-pa lnga-

pa sogs

magasztalás gyűjteményét, és a Bodhicittavŗttit, valamint a Pancakrama-tantrát és más,

a

gsang-sngags-kyi skor-te mdo dang rgyud-sde'i dgongs-'grel mang-po

mdzad-cing /

mantra-körhöz, szútrákhoz és tantracsoporthoz sok kommentárt írt.

rig-pa'i stobs-kyis smra-ba ngan-pa-rnams tshar- [29.6] -bcad / theg-pa

chen-po'i

Az érvelése erejével a rossz nézetű eretnekeket legyőzte, és az elveszett Nagy hordozó

bstan-pa nub-pa [15b3] gzhi-nas gsos-shing rgyal-ba'i bstan-pa-la rgyal-

ba-nyid-dang

tanítását alapjaiból131 helyreállította, és a Győzedelmes tanítását a Győzedelmessel

azonos módon

129 (1) Yuktisastikā (2) Śūnyatāsaptati (3) Vaidalyasūtra (4) Vigrahavyāvartanī (5) Ratnāvali130 Satyayuktisańgraha131 vagy: alapjaiban



mtshungs-par bka' drin-gyis khyab-par mdzad-do / /

kegyelmével132 teljesen áthatotta.

mi yul-du lo drug-brgya'i bar-du bzhugs / rgyal-po bde-spyod bzang-

po'i bu

Az emberek birodalmában hatszáz évig tartózkodott, Sātavāhana király fia,

gzhon [30.1] nu- [15b4] -nus ldan bya-bas dbu bslangs-pas gnang-ste / ral-

gris ma

Śaktimāna herceg [Nágárdszuna] fejét akarta megkapni, a [a király ehhezg hozzájárult,

és minthogy

chod- ([G] mchod ) -pa-la rtsa ku-shas srog-chags-kyi srog-bcad-pa'i rnam-

smin yod-

pallossal a fejét nem [tudták] levágni, erre „a kusa fűvel az élet elvétele karmja

beteljesül, emiatt

pas ku-shas chod gsungs-nas bcad-de / dbu khyer phyin-pa gnod- [15b5] –

sbyin-mos

kusa fűvel vegyük el az életét” – ezt mondva, [fejét a testéről] levágták. A fejet magához

véve egy

yaksinī

'phrogs-te dpag-tshad-du [30.2] -dor / dbu dang sku-lus gnyis mi nyams-la

lo re

elrabolta, és messzire133 elhajította. A kettő: a fej és a test nem pusztult el

és

bzhin nye-bar song-nas mthar 'byar-nas slar yang bstan 'gro'i don mdzad

ces grags /

évenként [egyre] közelebb került egymáshoz, végül összetapadt,134 és [Nágárdzsuna]

újra tanított az emberek

hasznára.” – így modják.

rnga-bo che'i mdo-las slob-dpon [15b6] 'di sa ([GZD] 'dis ) bdun-pa bar

bshad / sgron

- Mahābherī sūtra úgy magyarázza, hogy ez a tanmester a hetedig bódhiszattva szintet érte

el,135 és a

gsal-las sku-tshe 'dir [30.3] mchog-gi dngos grub brnyes-par bshad-do / /

132 vagy: kedvességével133 vagy: mérföldekre elhajította134 vagy: összefort135 sapta-bhūmi-prāpta a hetedik bodhiszattva szint megvalósítója



Pradīpoddyotana úgy magyarázza, hogy a legmagasabb rendű állapotot136 valósította

meg.

slob-ma yang 'arya de-ba dang / dpa'-bo dang / legs-ldan-'byed

dang / sangs-

[Tanítványi közül] sok olyan tanult vele egyező137 [ácsárja] következett,138 mint Āryadeva,

Āryaśura, Bhāvaviveka,

rgyas-bskyangs dang / [16a1] zla-ba grags-pa-la sogs-pa zla-bral-gyi

mkhas-pa mang-

Buddhapālita és Candrakīrti és mások

du byon / rtsa-ba shes-rab-kyi sgo- [30.4] -nas dbu-ma-pa'i ([Z] ma-ba’i [D]

ma'i )

a Mūlamādhyamika-kārikāra és az öt értekezés139 szempontjából a Mādhyamika

shing-rta'i srol phye-ba-la brten-nas klu-sgrub-kyi rjes-'brang-rnams-la

dbu-ma-pa

„kocsi” rendszerezőjére140 támaszkodva, a Nágárdzsuna követőire a Mādhjamaka és a

dang [16a2] ngo-bo-nyid med-par smra-ba zhes zer-ro / /

Nihsvabhāvavādī elnevezés használatos. – így mondjuk.

136 uttama-gati vagy siddhī137 zla-bral138 vagy: jött139 lásd korábban140 Mādhyamika-mahārathī-niyama a Mādhyamika „kocsi” rendszerezője, a Mādhyamika

„kocsi” útjának meg-nyitója



Itt a vége a részleges fordításnak, mely 2004. júliusában készült, és átszerkeszettem 2005. április 17-án

Lalitavajra

[Az átírás néhol kevert, és a szanszkrit kifejezések használata sem következetes!!!]


4.thu'ubkwanshelgyimelong

Documents