5. anyag 2006. február · 4.8.5 az immunrendszer • immunitás Értelmezze az antitest, antigén,...

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 5. anyag 2006. február

TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 5/8 anyag, 2. oldal

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam

Kedves levelező hallgatóink! Ötödik anyagunk ismét nagy témakört, témaköröket ölel fel. A követelményrendszer szerinti beosztásban következő anyagunk idegrendszer, hormonális rendszer, immun-rendszer és a szaporodás témaköreit veszi sorra. A negyedik levélre elég sokan válaszoltatok, kérlek titeket, továbbra is rendesen küld-jétek a megoldásokat! Aki nem jött el a konzultációra, annak az anyag mellé berakjuk a Próbaérettségi sort amit, ha megoldva visszaküldtök, kijavítom. Jelentkezéssel kapcsolatos kérdéseiteket (melyik egyetemet, melyik tárgyat, melyik szakot válasszam) várom a megoldások lapjára felírva vagy az e-mailcímre! Ne próbálkozzatok, döntsetek! De megalapozott, megfontold döntésre van szükség! Sokaknak adható jó tanács, hogy kedvenc tudományterületet választva (gyermek-gyógyászat, vízibolhák, állóvizek ökológiája, denevér szárnytörés csontvelőszegzéses műtéti megoldása…) az egyetemi előrehaladás is könnyebb, hiszen ismert a cél! (per-sze sokszor módosul, de valójában ez nem számít). A bejutásra koncentrálunk, pedig a bennmaradás sem lesz könnyű! Most választás alapján, jó döntéssel sokkal köny-nyebbé tehetitek a következő öt évet, ezért dolgozzatok rajta, kérdezősködjetek, sze-rezzetek információkat első kézből.

Dr. Maróti-Agóts Ákos

TARTALOMJEGYZÉK 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei..............................................................................................3 2. Idegrendszer ..........................................................................................................................................................8

2.1 információelméleti vonatkozások...................................................................................................8 2.2 sejtszintű folyamatok..........................................................................................................................8 2.3 Szinapszis ................................................................................................................................................8 2.4 az idegrendszer általános jellemzése.........................................................................................10

2.4.1 gerincvelő ..................................................................................................................................10 2.4.2 agy ................................................................................................................................................10

2.5 Érzékelés ................................................................................................................................................13 2.6 Testérző rendszerek ..........................................................................................................................13 2.7 Látás ........................................................................................................................................................13

2.7.1 Az emberi szem anatómiája...............................................................................................13 2.7.2 A látás fizikája .........................................................................................................................13 2.7.3 A látás kémiája........................................................................................................................14 2.7.4 Látási hibák ...............................................................................................................................14

2.8 Hallás és egyensúlyérzés.................................................................................................................14 2.8.1 A hallás .......................................................................................................................................14 2.8.2 Az egyensúlyérzékelés .........................................................................................................15

2.9 Kémiai érzékelés .................................................................................................................................15 2.10 Testmozgató rendszerek .................................................................................................................15 2.11 Vegetatív érző és mozgató rendszerek .....................................................................................15 2.12 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai ..........................................................16

2.12.1 a magatartás elemei ............................................................................................................16 2.12.2 öröklött elemek .......................................................................................................................16 2.12.3 tanult elemek ...........................................................................................................................16 2.12.4 emlékezés ..................................................................................................................................16 2.12.5 a társas viselkedés alapjai..................................................................................................17 2.12.6 pszichés fejlődés .....................................................................................................................17 2.12.7 Az idegrendszer egészségtana..........................................................................................17 2.12.8 drogok .........................................................................................................................................17

3. a hormonrendszer ..........................................................................................................................................18 3.1 hormonális működések ....................................................................................................................18

3.1.1 Általános jellemzés, fogalmak, negatív visszacsatolás...........................................18 3.2 belső elválasztású mirigyek ...........................................................................................................22 3.3 a hormonrendszer egészségtana .................................................................................................22

4. az immunrendszer ..........................................................................................................................................22 4.1 immunitás ..............................................................................................................................................22 4.2 vércsoportok .........................................................................................................................................24 4.3 az immunrendszer egészségtana.................................................................................................24

5. Szaporodás és egyedfejlődés ....................................................................................................................24 5.1 szaporítószervek .................................................................................................................................24

5.1.1 A férfi nemi szervek felépítése, működése ..................................................................24 5.1.2 A női nemi szervek felépítése, működése ....................................................................25 5.1.3 A közösülés, fogamzásgátlás .............................................................................................25

5.2 Egyedfejlődés .......................................................................................................................................25 5.2.1 Az ember embrionális fejlődése .......................................................................................25 5.2.2 Az ember posztembrionális fejlődése.............................................................................26 5.2.3 Az élet vége - az eutanázia meghatározása ...............................................................26

5.3 A szaporodás, fejlődés egészségtana.........................................................................................26 6. Feladatok ..............................................................................................................................................................27


1. A követelményrendszer aktuális fejezetei

4.8. A szabályozás

4.8.1. idegrendszer

• információelméleti vonatkozások

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép).

• sejtszintű folyamatok Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való tovább-adását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok kon-centrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).

Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggé-sét az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.

• szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsön-hatásával.

Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinap-szis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visz-szavételének gátlása, receptormódosítás.

• az idegrendszer általános jellemzése

Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a ge-rincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomere-detű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierar-chikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.

Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkció-ját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebessé-gével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról.

• gerincvelő Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, véde-kező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.

• agy Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agy-


(agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

kéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogal-mának segítségével.

• testérző rendszerek Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet.

Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előze-tes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóköz-pont).

• érzékelés Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.

• látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látás-élesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.

Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugár-izom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel.

• hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehető-ségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szere-pét.

Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

• kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.

• testmozgató rendszerek Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és akti-válják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerve-ződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magya-rázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következmé-nyeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.


• vegetatív érző és mozgató rendszerek Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív mű-ködés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vér-erek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következmé-nyeit.

Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrend-szer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.

4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

• a magatartás elemei

Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

• öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóref-lex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).

• tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, féle-lemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatá-sát, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.

• emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.

• a társas viselkedés alapjai Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbá-lis) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).

• pszichés fejlődés Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.

4.8.3 az idegrendszer egészségtana Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélye-it.

Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegsé-gek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásá-hoz (anorexia, bulémia).


Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, mig-rén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.

Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.

• drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselke-dési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.

4.8.4 a hormonrendszer • hormonális működések

Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormon-termelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is.

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szén-hidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium- anyagcseréjét.

• belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormo-nális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmér-sékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgát-lás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzu-lin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.

Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvese-kéreg hormonjai. Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.

• a hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendel-lenességeket, a növekedési hormon példáján.

4.8.5 az immunrendszer

• immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksej-tek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunvá-lasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, termé-szetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.

Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobu-linok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.


• vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh – összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat

• az immunrendszer egészségtana Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4.9.1 szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hím-ivarsejtet és ezek részeit.

4.9.2 egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szaka-szait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhle-pény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapo-dás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).

Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma kö-zött. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.

• a szaporodás, fejlődés egészségtana Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás elő-nyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.


2. Idegrendszer 2.1 információelméleti vonatkozások

2.2 sejtszintű folyamatok

Nyugalmi potenciál: az ingermentes élő sejt membránjának külső és belső felszíne között

kialakuló potenciálkülönbség. Potenciálkülönbség minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső ol-dala között, és csak a sejt pusztulásakor szűnik meg. Értéke általában -20 és -100 mV közé esik, emberi idegsejtekben -60 és -100 mV közötti. (Ezért szokták leegyszerűsítve -90 mV-nak említeni sokhelyütt. A "-" előjel a belső oldal negatív töltéstöbbletére utal.) Kialakulása a szintén minden élő sejt membránjában megtalálható Na+-K+-pumpára vezethető vissza. Ez egy olyan ATP-bontó fehérje, amelyet a Na+ és K+ ionok aktiválnak, s amely működése (1 ATP elbontása) során általában 3 Na+ iont távolít el a sejtből s helyette 2 K+ iont hoz be. Fontos azonban megje-gyeznünk, hogy ez a pumpa nem azért működik, hogy a potenciálkülönbséget létrehozza, ez inkább csak aktivitásának mellékterméke. Fő rendeltetése kettős: Egyrészt eltávolítja a sejt belsejéből a legtöbb sejtenzim számára bénítólag ha-tó nátriumionokat, másrészt a 3:2 ioncsere-aránnyal eléri, hogy a sejt belsejében kevesebb ozmo-tikusan aktív részecske legyen. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy a citoplazma a fehérjetartalmánál fogva túl nagy ozmotikus szívóerővel rendelkezne, ha a Na+-K+-pumpa nem csökkentené a belső iontartalmat!) A nátriumionok azonban mégsem "fogynak ki" a sejtből: a kipumpált Na+-részecskék a szelektíven csak őket átengedő csatornafehérjéken át "vissza-szivárognak", a behozott K+ ionok pedig saját csatornáikon újra "kiszöknek". Fontos momentum, hogy a káliumionokat kiengedő csatornák nagyobb át-eresztőképességűek, mint a nátriumionokat beengedők. Ez azt eredményezi, hogy időegység alatt több pozitív töltés diffundálhat ki (K+ formájában), mint amennyi be (Na+ formájában), emiatt a belső oldal egyre negatívabb lesz. Ez a folyamat azonban nem fokozódik a végtelenségig, mert a negatív sejtbelső vonzóerejével egyre jobban fékezi a K+ ionok kiáramlását, és taszításával a Na+ ionok befelé történő diffúzióját. Létrejön tehát egy olyan állapot, amelyben az ionok ki- és bevándorlásának eredője nulla. Ezt az állapotot egy többé-kevésbé állandó (a sejtre jellemző középérték körül kissé ingadozó) potenciálkülönbség (a nyugalmi potenciál) kíséri, amelyet a fent elmondottak miatt negatív belső és pozitív külső töltéstöbbletű membránoldal jellemez.

Ingerület: sejt környezeti hatásra bekövetkező anyagcsere-változása.

A sejteket folyamatosan hatások érik a külvilágból és a belső környezetből (a többi sejt felől) egyaránt. Ezek a hatások igen gyakran módosítják a sejt anyagcseréjét, ami megnyilvánulhat pl. cAMP képződésében (erre láttunk már példát a hormonhatásoknál), de intenzív ionáramlásokban - s ezáltal a nyugal-mi potenciál megváltozásában - is (ez jellemző például többek között az ideg-sejtekre). Összegezve tehát: a környezeti hatás (az inger) hatására módosult anyagcse-rét nevezzük ingerületi állapotnak, s ez nemcsak az idegsejtekre, hanem bár-mely sejtre jellemző lehet, hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos po-tenciálváltozásban nyilvánul meg.

2.3 Szinapszis

Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel, amely lehetővé teszi az ingerületi álla-pot

átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egy másik idegsejttel (ideg-ideg szinapszis), de más típusú sejttel is (pl. ideg-izom szinapszis). A szinapszisok kategorizálhatók az ingerületátadás módja szerint is: Az elektromos szinapszisokban a két sejt nagyon szorosan (2-3 nanométer) il-leszkedik és közöttük ún. konnexonfehérjék csatornái létesítenek kapcsola-

tot (az ábrán nyíllal jelölve): A konnexonokon át ionok és kis molekulák szabadon

áramolhatnak, így az ingerületátvitel nagyon gyors lehet, de mindkét irányban végbemehet, s ez nem mindig előnyös: nehezebben irányítható az ingerület útja. Az elektromos szinapszis ezért a gerinctelenekben elterjedtebb, a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus. A kémiai szinapszisban az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik, ami lassabb ugyan, de csak egy

irányban történhet (ez az elektronikából ismert egyenirányító szerepnek felel meg). A kémiai szinapszis működését ld. a tankönyvben, illetve az "akciós po-tenciál" magyarázatának végén.

Akciós potenciál: Az ideg- és izomroston kialakuló, tovaterjedő membránpotenciál-változás. A nyugalmi potenciál (NYP) minden sejtben kialakul, de csak az ún. ingerlékeny membránú sejtekben (idegsejteken, izomsejteken és érzékhámsejteken) képes megvál-tozni. A NYP-nak ez a megváltozása két, jellegzetesen eltérő módon történhet. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a NYP megváltozása mindig valamilyen ioncsatorna külső hatásra történő megnyílásával - pontosabban: áteresztőképességének megnöve-kedésével - kapcsolatos. Ha pl. inger hatására az ingerlékeny sejtek membránjában általánosan előforduló ún. lassú Na+-csatornák "nyílnak" meg, az a külső nagyobb


Na+-koncentráció miatt nátriumionok beáramlását idézi elő, s emiatt a belső oldal ne-gatív töltéstöbblete csökkenni kezd. A folytatás attól függ, hogy van-e a membránban ún. feszültségfüggő (gyors) Na+-csatorna. Az ilyen gyors nátriumcsatornák szá-mottevő mennyiségben csak az idegsejt-axonok és a harántcsíkolt izomsejtek memb-ránjában találhatók, ezért ezeken akciós potenciál (AP) jöhet létre. (Az idegsejt-testen, a sima izomsejteken és a receptorok érzékhámsejtjein csak ún. helyi potenci-ál - ld. később, a kiegészítések között - alakulhat ki.) Az AP kialakulása: amikor a lassú Na+-csatornák által beengedett nátriumionok kezdik csökkenteni a belső negatív töltéstöbbletet, és ez a csökkenés elér egy bizonyos kü-szöbértéket (ami kb. -30 és -50 mV közötti érték szokott lenni), kinyílnak a gyors Na+-csatornák, s ekkor olyan sok Na+ "zúdul be" a sejtbe, hogy az elveszíti negatív töltését (ez a depolarizáció), sőt pozitívvá is válhat ("túllövés"). Ez a töltésváltozás bezárja a gyors Na+-csatornát, de egyúttal a szintén feszültségfüggő K+-csatornák kinyílását eredményezi. A káliumionok (mivel belül nagy a koncentrációjuk) kiáramla-nak, emiatt a sejt kezd újra negatívvá válni (repolarizáció). A hatás tovaterjed, mégpe-dig azért, mert a membrán egy pontján lejátszódó potenciálváltozás a szomszédos területek feszültségfüggő Na+-csatornáit is kinyitja. Ha az AP végigfutott az axonon, végül az axonvégződésben található szinaptikus hó-lyagok exocitózisát eredményezi. A hólyagokban található ingerületátvivő anyag (pl. ha az acetilkolinról van szó) a posztszinaptikus sejt membránjának lassú Na+-csatornáihoz kötődve előidézi azok kinyílását, s ezzel újabb membránpotenciál-változást indít el.

A helyi potenciál: A posztszinaptikus membránokon nem jellemzőek a gyors Na+-csatornák. Ezért ezeken (és általában az idegsejtek sejttestén) ún. helyi potenciálok (HP) jönnek létre. Ezek jellemzőit - az AP-vel összehasonlítva - a fenti táblázatban összegezzük.

Az ingerületvezetés vizsgálatakor élesen el kell választanunk egymástól a sejttest és az axon eseményeit. A sejttesten végződő nagy számú szinapszis ingerületei külön-külön gyakorlatilag sohasem okoznak küszöbérték feletti depolarizációt, hiszen a hipopolarizáció mértéke nem éri el a küszöbértéket, a hiperpolarizáció pedig egyenesen távolít tőle. A több ponton kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek a sejt-testen, és ha eredőjük eléri az axon kezdeténél (az ún. axondombon) található gyors Na+-csatornák ingerküszöbét, akkor ott AP generálódik, és végigfut az axonon. (A gátló szinapszis hiperpolarizációs hatása értelem szerint meghiúsíthatja az ingerküszöb el-érését!)

Minél jobban meghaladja az összegződött helyi potenciálok értéke az axondomb inger-küszöbét, annál rövidebb idő alatt jöhet létre rajta újabb AP. Tehát a sejttestet ért erősebb serkentő hatások sűrűbben (nagyobb frekvenciával) kialakuló AP-sorozatot váltanak ki az axonon. Az AP tehát nem kitérésének (a csúcspotenciálnak) nagyságával "kódolja" az inger erősségét, hanem az egymást követő AP-sorozatok frekvenciájával! (Ezért mondjuk az AP-re az elektronikából kölcsönzött kifejezéssel, hogy digitális jel.)

Vegetatív idegrendszer Az idegrendszernek az a része, amely a simaizmok, a miri-gyek és a

szív működését szabályozza az akarattól nagymértékben függetlenül. Az idegrendszer természetesen egységes egész, de a működésében el lehet különíteni két (egymástól egyébként korántsem független) részt: a vegetatív ("növényi jellegű") és a szomatikus idegrendszert. A szomatikus idegrendszer a vázizmok akaratlagosan is irányítható mozgatását végzi (szóma = test), míg a vegetatív - a fenti definícióból is láthatóan - a zsigerek automatikus működte-tését végzi (ezért nevezik néha "zsigeri" vagy "autonóm" idegrendszernek is). A vegetatív idegrendszer felépítési és működési szempontból két további részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre.

A szimpatikus idegrendszer készenléti, riasztási funkciókat lát el, főként stresszhelyzetekben aktivizálódik. Központjai több helyen is megtalálhatók az idegrend-szerben, de ilyen hatású idegek csak a gerincvelő háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerből. A paraszimpatikus idegrendszer képezi a szimpatikus idegrendszer ellensúlyát, leg-gyakrabban vele ellentétes hatású. Paraszimpatikus jellegű néhány agyideg (III., VII., IX., X.), és a gerincvelő keresztcsonti szakaszának idegei.


I. GRAFIKONELEMZÉS A következő grafikonon egy puhatestű állat axonján végbemenő változások láthatók: Adja meg, hogy az alábbiak az ábra mely betűjelének feleltethetők meg! (Figyelem: a felsorolásban két olyan meghatározás is van, mely az ábrán nem szere-pel, ezekhez "G" betűt írjon!):

1. A membrán nátriumion-áteresztő képességé-nek változása.

2. A membrán kloridion-áteresztő képességének változása. 3. A membrán káliumion-áteresztő képességének változása. 4. A nátrium-kálium pumpa működésének intenzitása. 5. Az ingerhatás óta eltelt idő (ms). 6. A mmol/cm2 membrán. 7. Akciós potenciál.ss 8. Feszültség (mV). 9. Melyek igazak az axonra 8 tízezred másodperccel az ingerhatás után? (Több-

szörös választás) 1. Membránjának belső oldala pozitívabb a külsőhöz képest. 2. A sejt belseje felé irányuló passzív nátriumion-transzport zajlik rajta. 3. A sejt belseje felé irányuló aktív káliumion-transzport zajlik rajta. 4. Lezajlott benne a repolarizáció.

10. Mennyiségi összehasonlítás a. a membrán külső és belső oldala között mérhető feszültség abszolút értéke 1

ezredmásodperccel az ingerhatás után b. a membrán külső és belső oldala között mérhető feszültség abszolút értéke 2 ezredmásodperccel az ingerhatás után

2.4 az idegrendszer általános jellemzése

2.4.1 gerincvelő 2.4.2 agy Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az emberi központi idegrendszer területei-nek fontosabb szomatikus és vegetatív mozgató és érző működéseit:

GERINCVELŐ

Mozgatóműködés Érzőműködés

VEGETATÍV SZOMATIKUS

szimpatikus paraszimpatikus

1. Saját reflexek

a) Izom eredetű refle-xek: - A vázizmokat nyújtás hatá-sára összehúzódásra készte-ti (ezzel alakítja ki az izom-tónust), - túlzott nyújtóhatásra vi-szont ellazítja (ezzel akadá-lyozza meg a szakadást).

b) Bőr eredetű reflexek:- Hő vagy fájdalom hatására az azonos oldali végtag behajlik, az ellenoldali meg-feszül. - A talp érintésekor a láb megfeszül.

A háti és ágyéki szakaszhoz köthe-tő.

Példa: Ha hideghatás éri a bőr nagy felületét, az reflexesen az erek szűkülését eredményezi, ami vérnyomás-emelkedéssel jár.

A keresztcsonti sza-kaszhoz köthető.

Példa: A nemi szerveket ért ingerhatásra értágu-lat következik be, ami erekciót okoz.

2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása

A nagyagyból eredő mozga-tópályák (piramis és extrapiramidális) a mellső szervi mozgatóneuronokat működtetik.

A fentiek felsőbb vegetatív központok (pl. agytörzs, hipotalamusz) utasítására is bekövetkezhetnek.

Csak továbbítja a hátulsó gyökéren befutó ingerülete-

ket, érzetek kialakí-tását nem végzi.


AGYTÖRZS


VEGETATÍV SZOMATIKUS

szimpatikus paraszimpatikus

1. Saját reflexek

Nyúltvelő és híd: a) Testtartási reflexek Pl. a fej elmozdulásának hatásá-ra a feszítőizmok tónusa növek-szik. A fej felemelése pedig ref-lexesen a hátsó végtag behajlá-sát eredményezheti. b) Nyálkahártyareflexek Pl. köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás. c) Légzési reflexek A nyúltvelői légzőközpont spon-tán ritmusban utasítja összehú-zódásra a légzőizmokat. A hídban található központok (az ún. belégzésben megállító köz-pont és az annak működését gátló központ egyensúlya) kisi-mítják, szabályossá teszik a nyúltvelői központ aktivitását. Középagy: a) Testtartási reflexek Pl. felemelkedés a test oldalát ért nyomás, vagy a nyakizmok megnyúlásának hatására. b) Mozgási reflexek Lépési mozgások szervezése, összerendezése (a kisaggyal együttműködve). c) Tekintő mozgások Pl. nyugvó háttér előtt mozgó tárgy reflexes követése tekintet-tel.

Nyúltvelő: Érszűkítő központ (ún. vazomotor régió): a légzőköz-ponthoz hasonlóan ennek is belső aktivitása van, amelyet a para-szimpatikus gátló központ "tart kor-dában".

Nyúltvelő: -Szívműködést gátló és vérnyo-mást csökkentő központ: az aorta falában található feszülésérző receptorok hatá-sára aktivizálódik és a X. agyide-gen át kifejtett hatásán túl az érszűkítő köz-pont gátlását is végzi. - Nyál és gyo-mornedv elvá-lasztás reflexes fokozása. - Pupillaszűkítő központ.

A gerincvelőből felfelé haladó érzőpályák fut-nak át rajta. A középagy a látás és a hallás pályáival is kap-csolatban áll. Önálló érzetki-alakító funkciója emberben már nincs.

2. Alsóbb központok működésének irányítása és hatása az agykéregre

Nyúltvelő és híd: Izomtónus szabá-lyozás: fokozza a gerincvelő izonmtónus-kialakító tevékeny-ségét.

- A szimpatikus központok a gerincvelő háti és ágyéki vegetatív neuronjait működtetik, a para-szimpatikus központok pedig a keresztcsonti sza-kaszéit, valamint a vegetatív hatású agyidegeket. - A nyúltvelő az agykéreg gátlását (elalvást), a középagy pedig az agykéreg aktiválását (ébredést) okozó központokat tartalmaz. (A középagyi sérülé-sek gyakori következménye kóma.)

2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása

Középagy: - Az ún. nucleus ruber a nagyagy felől érkező extrapiramidális pálya fontos átkapcsolóhelye. - Az akaratlagos tekintőmozgások kivitelezője (a nagyagykéreg tekintőközpontjából érkező ingerület hatására).

Az agykéreg és a hipotalamusz hatására is működ-het, így például: szimpatikusan: vérnyomásemelkedés érzelmi hatá-sokra, paraszimpatikusan: széklet és vizeletürítésre vo-natkozó agyi parancs továbbítása a gerincvelő számára.

HIPOTALAMUSZ Mozgatóműködés Érzőműködés

VEGETATÍV SZOMATIKUS szimpatikus paraszimpatikus

- A szomatikus mozgató rend-szerek aktivitásá-nak szabályozása (működési szint beállítás). - Izomremegés kiváltása hidegre adott válaszreak-cióként.

- Fűtőközpont: a hőleadás csökkentése (érszűkület, szőrmerevítő izmok összehúzódása), izomremegés beindítása. - Éhségközpont: az éhség szubjektív érzetének kialakítása (pl. alacsonyvércukorszint hatására). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipo-fízis számára).

- Hűtőközpont: értágulat, verejtékmiri-gyek működésének fokozása. - Jóllakottságköz-pont: a jóllakottság szubjektív érzetének kialakítása (pl. magas vércukor-szint esetén). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).

Központjai a vér bizonyos paramétere-inek hatására (cukor-szint, ozmotikus koncentráció, bizo-nyos hormonok szint-je) aktivizálódnak.


TALAMUSZ


SZOMATIKUS VEGETATÍV

- Bizonyos magcsoportjai az extrapiramidális rend-szer kiinduló pontjai (pl. a CM: centrum medianum és az IL: intralamináris magvak), illetve átkapcso-ló pontjai lehetnek (ilye-nek pl. a VA és VL jelű ventrális magvak).

- Az IL jelű magvak képesek az agykéreg serkentésére (mely-nek viszontválaszaként az agy-kéreg is serkenti a talamuszt: ez az ún. reverberációs kör). A folyamat az agykéreg nyugalmi tevékenységének szinkronizált-sága érdekében szükséges.

A szagláson kívül minden érzőreceptor ingerülete áthalad itt. A talamusz analizálja ezeket, előfeldolgozást végez, és szubjektív színezetet alakít ki velük kapcsolat-ban (pl. kellemes-kellemetlen). - A VPL és VPM jelű magvak a testfelületi és zsigeri receptorokból kapnak ingerületet, - a CGM a hallási, - a CGL pedig a látási információk feldolgozását végzi.

NAGYAGY



- Szomatikus mozgatóme-ző (az agykéreg homlokle-benyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja. - Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai. - Beszédmozgató központ (szintén a homloklebeny-ben, férfiakban csak a bal, nőkben mindkét félteké-ben).

- Limbikus rendszer (a nagy-agykéregnek a kérgestest körüli területe és néhány kéreg alatti mag): a legfelsőbb vegetatív központ és az érzelmek kialaku-lásának helye.

- Szomatikus érzőmező (a fali lebenyben): a testérzetek (hő, tapintás, fájdalom) és az ízérzékelés központja. - Látóközpont (a nyak-szirtlebenyben). - Hallóközpont (a halán-téklebenyben).

Komplex működések: - memória (több helyen az agykéregben), - asszociációs képességek, tudat, akarat.

KISAGY



- Az izomtónus gátlása.- A piramis és extrapiramidális pályák működésének össze-hangolása (mozgásko-ordináció). Alkohol ha-tására ez az egyik leg-először kieső idegi funkció.

- Az agytörzsi vegetatív funkciók ellenőrzése, regulá-lása a feladata.

- A retinából és a belső fülből is kap ingerületet, és ezek elemzésével alakítja ki a szemnek azt a tulajdonságát, hogy a fej elmozdulásakor is egy helyben marad (jellegze-tes kisagyi működésza-var a nisztagmus, a szem rezgése ide-oda).

II. A GERINCVELŐ A strand napozójában ücsörögsz és pihensz, amikor egy barátod arra sétál és a jobb térdkalácsod alá üt a kezében lévő könyv gerincével. Válaszolj a kérdésekre a betűvel és a részlet nevével (több is szerepelhet)!

1. Az ábrán látható képletek közül melyikben kelet-kezik elsőként ingerület? 2. Melyik területen található a feszítést kiváltó neu-ron? 3. Melyik egység gátló működésű? 4. Vegetatív rostok futnak benne. 5. Az ingerület a gerincvelő felé szállítódik benne. 6. Az ingerület a agyvelő felé szállítódik benne. 7. Itt található az érzősejt sejttestje.

Döntsd el az alábbi állításokról igazak-e vagy hamisak? 8. A bal láb feszítőizmai összehúzódnak. 9. A receptor és a mozgató idegvégződés azonos típusú szövetben van. 10. A két láb ízületeiben ellentétes irányú mozgás zajlik.

III. AZ AGY Az alábbi ábrán az emberi agy egy metszeti képe látható. Add meg az egyes képletek nevét, majd válaszolj a kérdésekre a megfelelő betű (k) megadásával. Minden helyes felsorolásért és megnevezésért 1 pont jár (12+13 pont). A hibás betűkért pontlevo-nás jár!!


1. Az előagyhólyagból származik: ............ 2. A felszálló érzőpályák átkapcsoló állomása:.......... 3. Területén hormonok jutnak a véráramba:......... 4. Féltekékre tagolódik:...... 5. A piramisrendszer axonjai főleg innen erednek:........ 6. A piramispálya első átkapcsolódási helye:..... 7. Itt található a piramis:.... 8. A két félteke közötti kommunikációért felelős:.... 9. A szívizom alapvető ingerületképzéséért felel:.... 10. Hálózatos állomány van benne:..... 11. A limbikus rendszer része:....... 12. Itt alakulnak ki az érzetek:....... 13. A látókéreg itt található:......

2.5 Érzékelés

Az állatoktól az emberig, fontos változások eredményeként, reflexívek, illetve reflexkö-rök alakulnak ki. Reflexívek: receptor bevezető szár -3 központ, illetve központ kivezető szár végrehajtó szerv, effektor. A reflexkörök kialakulásának lényege, hogy a központ mind a receptorral, mind a vég-rehajtó szervvel kapcsolatban lesz: a végrehajtó szervtől kapott visszajelentés alapján pl. képes a receptor ingerküszöbét állítani, azt irányítani. Analizátor: receptor bevezető szár központ

Az érző információkat általában bipoláris neuronnk juttatják a központba. Ezek sejttestje a csigolya közti dúcban van. Az érzőműködés központja a talamusz. A szaglás kivételével valamennyi érzőpálya átkapcsolódik itt. A talamusz „irányítja" a megfelelő kérgi területre ezeket az információkat, melyek révén a specifikus érzet kialakulhat. Analizátorok: ízérzékelés: ízlelőbimbók VIL, IX., X. agyidegek talamusz fali lebeny receptorai szaglás: szaglóhám- I. agyideg limbikus rendszer környéke látás: pálcikák, csapok II. agyideg talamusz nyakszirtlebeny hallás: csiga VIII. agyideg talamusz halántéklebeny egyensúlyozás: labirintus szerv receptorai- VIII. agyideg talamusz fali lebeny bőrérzékelés: receptorok-felszálló pályák talamusz-fali lebeny 2.6 Testérző rendszerek

2.7 Látás

A látás evolúciója Az egysejtűek a fény jelenlétének érzékelésére képesek. A laposférgek a hám alatti rétegbe tömörült fényérzékelő sejtjeivel már a fény irányát, mozgását és intenzitását is képesek érzékelni. A kagylók, csigák szeme már alaklátó. A fejlábúak hólyagszeme a gerincesekhez hasonló hólyagszem (az egyetlen különbség, hogy itt az üvegtest köz-vetlenül érintkezik a retinával!). A rovarok összetett szeme sok kis egyszerű szemből áll, igen nagy látótérrel, az egymás után érkező változások gyors érzékelésével, kisebb látásélességgel rendelkezik. UV-ben is látnak. Az egyszerű szemeket egymástól pigmentsejtek határolják el, így nincsenek káros reflexiók. A fényt kitinlencse és kris-tálykúp töri meg.

2.7.1 Az emberi szem anatómiája Az evolúció során megfigyelhető, hogy az egyszerű fényérzékeny sejtektől a bonyolult felépítésű látószervekig a tendencia, hogy a fényérzékeny sejtek, receptorok olyan „berendezésekkel" egészülnek ki, amelyek a tökéletesebb érzékelést, érzéklet kialaku-lását segítik. Az emberi szem hólyag szem típusú. Kívülről befelé haladva a következő rétegek különíthetők el:

• ínhártya, elülső folytatása a szaruhártya • érhártya, elülső folytatása a szivárványhártya és a sugártest • ideghártya, ami a

fényérzékeny receptorokat tartalmazza. • A vakfolt a látóideg kilépési helye, a sárgafolt az éleslátás helye. • Az elülső és hátulsó szemcsarnok ún. csarnokvizet tartalmaz. A szemet belülről

az üvegtest tölti ki. Járulékos szervek: szemhéjak és könnymirigyek.

2.7.2 A látás fizikája Az emberi szem retinájára kicsinyített, fordított állású valódi kép kerül. Ennek kialakítá-sát a szem fénytörő közegei végzik: a szaruhártya, a szemlencse elülső és hátuisó fel-


színe. A bejutó fénymennyiséget a pupilla szabályozza. A távolsághoz a lencse dombo-rúságának változtatásával tud alkalmazkodni a szem. Ezt hívjuk a szem akkomodáció-jának. Lényege, hogy a sugártest izomzata a lencsefüggesztő rostokon keresztül képes a szemlencse domborúságát változtatni: közelre nézéskor a sugártest izomzata össze-húzódik -~ a lencsefüggesztő rostok feszülése csökken ~ a lencse domborúbb lesz. Távolra nézéskor a sugártest izomzata elernyed, a sugártest mintegy kilapul ~ a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek -~ a lencse domborúsága csökken.

2.7.3 A látás kémiája A látás kémiája azt jelenti, hogy az ingerületi folyamat kialakulásának oka, a fotoreceptorok fény hatására bekövetkező kémiai átalakulása: rodopszin + fény ~ retinal + opszin. Sötétben a folyamat fordítva megy végbe, és a visszaalakuló rodopszin újabb folyamat résztvevője lehet. Hogy a visszaalakuláshoz idő kell, bizonyít-ja, hogy ha egy erősen megvilágított (sok rodopszin bomlott el az erős fény hatására) helyről egy roszszul megvilágított helyre megyünk, idő kell míg „újra" látunk. Ezt hívjuk sötét, illetve fény adaptációnak. A pálcikák a fény-, árnyéklátás receptorai, számuk a sárgafolttól távolodva nő. Akár egy foton érzékelésére is képesek. A csapok a színlátás, éleslátás eszközei. Számuk a sárgafoltban a legnagyobb. Sokkal kevésbé érzékenyek, mint a pálcikák (7-8 foton). Az ingerületet bipoláris neuronnk veszik át és a dúcsejteknek adják tovább. Az egy dúcsejttel kapcsolatban álló csapok és pálcikák összessége a látómező. A dúcsejtek axonjai alkotják a látóideget. Látásunk, térlátásunk, színlátásunk tanulási folyamat eredményei (a színárnyalatok megítélésében igen nagy eltérések mutatkozhatnak).

2.7.4 Látási hibák A látási hibák alapvetően, a többnyire örökletes okokra visszavezethető, szem alakhi-bákra, deformitásokra vezethető vissza. Ennek következtében a szem anatómiai tenge-lye (a szem két legtávolabbi pontját összekötő szakasz) és az optikai tengelye (a fény belépési pontját és a fókuszpontját összekötő szakasz) nem esik egybe. Rövid látás: a szem anatómiai tengelye hosszabb, mint az optikai tengely, a fénysu-garak a retina előtt alkotnak képet. A hibát szórólencse korrigál j a. Távollátás: a szem anatómiai tengelye rövidebb, mint az optikai tengely, a fénysuga-rak a retina mögött alkotnának képet. A hibát gyűjtőlencse korrigálja. (A látóideg lefutására jellemző, hogy a talamusz előtt kereszteződnek belső rostjai.) Ennek eredményeként, a látóideg különböző helyeken történő sérülése, átvágása kü-lönféle látótérkieséseket okoz • bal oldali látóideg teljes sérülése a bal szem teljes vakságát okozza, • bal oldali látóideg belső rostjainak sérülése a bal szem (jobb oldali retina részének), a bal oldali látóterének kiesését okozza,

• bal oldali látóideg külső rostjainak sérülése a bal szem (bal oldali retina részének) jobb oldali látóterének kiesését okozza, • a jobb szem látótérkiesései hasonló módon értelmezhetők. (A sérülések a talamusz előtti látóidegszakaszokra értendők). A szürkehályog (katarakta) a szemlencsében kialakuló homályosság. A lencse normál állapotban tiszta, átlátszó. Ahogy a homályosság erősödése egyre jobban akadályozza a fény szembe jutását, a látás úgy gyengül. A betegség elörehaladtával csak műtéttel lehet a látást megjavítani. Manapság a mütét biztonságos és nagyon hatásos. A zöldhályog (glaukóma) a szem belső folyadékkeringésének zavara, elsősorban a szemben termelődő csarnokvíz elfolyásának akadályozottsága, amely a szem belső nyomásának fokozódására, a szem szöveteinek károsodására, valamint a látóidegfő és a látóidegrostok sorvadása következtében vakságra vezethet.

2.8 Hallás és egyensúlyérzés

2.8.1 A hallás A gerinctelenek közül csak a rovarok rendelkeznek hallóreceptorokkal. Érintkezésükben a hangadás és a hangfelvétel egyaránt fontos szerepet játszik. Az egyszerűbb gerince-sekben a hallószerv még nem különül el a labirintus szervtől. A halak és kétéltűek hallóreceptorai az egyik tömlő kiszüremkedésében találhatóak. A hüllők és madarak esetében ennek feltekeredésével alakul ki a csiga, amiben a Corti-féle szerv tartalmaz-za a hallóreceptorokat. Az emberi fül felépítése Az emberi fül három szakasza: a külső fül, középfül és a belső fül. Külső fül: lényegében a dobhártyáig tart. A fülkagyló a hangok begyűjtésében fontos. A dobhártya erősítőként működik, mert a kengyel talpához képest jóval nagyobb felület piciny rezgései is nagyobb rezgéseket idéznek elő a kengyel talpánál. Középfül: tartalmazza a hallócsontocskákat: kalapács, üllő és kengyel. Feladatuk a dobhártya által keltett rezgések továbbítása. A fülkürtön át kapcsolatban áll a garat-üreggel. (Lift, repülő, gyors nyomásváltozások hatásai). A kengyel a csigához az ovális ablakkal kapcsolódik. Belső fül: a csiga tartalmazza a hallás szervét, a Corti-féle szervet. A receptorsejtek az alaphártyán helyezkednek el, fölöttük fedőlemez van. A csiga belsejét folyadék tölti ki. A hallás folyamata A hallás érzékelésének mechanizmusát Békésy György (1899-1972) magyar származá-sú Nobel-díjas (1961) kutató dolgozta ki. (Az érzékelő működések kutatásában nagyon fontos Helmholtz (1821-1894) munkássága is!) Ennek lényege, hogy a hang, ami a


levegő longitudinális rezgése, megrezegteti a dobhártyát, a dobhártya a hallócsonto-kat. A kengyel talpának rezgései áttevődnek a csigában lévő folyadékra, abban hullá-mokat keltenek. A hullámok rezgésbe hozzák az alaphártyát, ami a receptorsejtekkel a fedőhártyához nyomódik. Ez a mechanikai hatás lesz az adekvát inger, a kialakuló in-gerületet a VIII. agyideg vezeti el a halántéklebenybe. Egy adott rezgésszámú hang mindig ugyanazon a helyen lévő receptorokat hozza ingerületbe. A csiga alapján a magas, a csúcsán mély hangokat érzékeljük.

2.8.2 Az egyensúlyérzékelés Az állatvilág egyensúlyérzékelésében általános jelleg: a helyzetérzékelő szerv speciális kristályokat (általában kalcium-karbonát) és érzéksejteket tartalmaznak, a szerv belse-jét folyadék tölti ki. Az elmozdulásra, a tehetetlenségük folytán szintén elmozduló kris-tályok ingerületet keltenek. A férgeknek, puhatestűeknek, rákoknak általában van hely-zetérzékelő szervük. A rovarokban hiányzik. Valószínű, a végtagizmok mechanoreceptorai, a látási információk alapján határozzák meg helyzetüket. A gerin-cesek helyzetérzékelő szerve a belső fülben található, ez a labirintus szerv. Részei: a három félkörös ívjárat, a tömlőcske és a zsákocska. A félkörös ívjárat folyadékot tar-talmaz. A tér három irányára merőleges három ívében a receptorsejtek a fej gyorsuló, lassuló mozgását érzékelik. A tömlőcske és a zsákocska a folyadék mellett kristályokat is tartalmaz. Mivel a gravitáció ezeket a kristályokat a mozdulatlan fej esetén is a receptorsejtekhez nyomja, a tömlőcske és a zsákocska a mozdulatlan fej térbeli hely-zetének érzékelésében fontos. (A helyzetérzékelés kutatásában kiemelkedő Hőgyes Endre (1847-1906) - aki 1881-1885 között leírta az egyensúlyérzékelés reflexívét, és Bárány Róbert (1876-1936) munkássága, aki a működés és a kórélettani kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott.) 2.9 Kémiai érzékelés

Szaglás és ízérzékelés Mindkét esetben kemoreceptorok végzik az inger ingerületté alakítását. A környezet folyékony és gáznemű anyagainak érzékelését végzik. Fontosak lehetnek a táplálko-zásban, tájékozódásban a szexuális magatartásban. A halak receptorai szaglógödörben csoportosulnak. A kétéltűeknél az orrüregben he-lyezkednek el a receptorok. A hüllők szaglása fejlett, a madaraké viszont csökevényes. A gerincesek szaglása, különösen a ragadozókéi, igen fejlett (szaglásuk tízezerszer fejlettebb, mint ízérzékelésük). Az ember szaglószerve csökevényes, a szaglóhám az orrüreg felső harmadában van. Jellemzője, hogy gyors adaptálódása miatt hamar kifá-rad. A rovaroknál igen fontos az ízérzékelés. Gerincesekben a nyelv ízlelőbimbói végzik a feladatot. A savanyú íz általában savakkal kapcsolatos, a szerves savak savanyúbb érzetet váltanak ki. A nyelv oldalán érzékeljük a sós és savanyú ízeket, az édes ízt pe-dig a nyelv hegyén, a keserűt a nyelv gyökén.

2.10 Testmozgató rendszerek

A szervezet izmait működtető rendszer. Hatását közvetetten, ideg-izom szinapszisokon (neuromuszkuláris funkció) keresztül fejti ki. (A délamerikai indiánok kuráre nevű mé-reganyaga pontosan ezt a kémiai szinapszist blokkolja.) Alapvető különbség, hogy a szomatikus reflexek mozgató ága átkapcsolás nélkül jut el a célszervhez, a vegetatív reflexek a vegetatív dúcban átkapcsolódnak. Gerincvelői reflexek A gerincvelői vegetatív reflexek a belső szervek működésének szabályozásában fonto-sak. A vegetatív dúcban átkapcsolódnak. A vázizom reflexek átkapcsolás nélkül, közvetlenül jutnak el a célsejtekig. Jellemző, hogy a választ mindig a vázizmok adják. A bőreredetű reflexek receptorai a bőrben vannak. Általában a hajlító-feszítő izmokkal a testhelyzet, egyensúly megtartásában fontosak (zsúfolt villamoson, ha egy tűsarkú cipővel a lábunkra lépnek, ennek a reflex-nek a működését tapasztaljuk) az izomrost megnyúlására reagáló mechanoreceptor. Ilyen jellegű például a térdreflex (térdkalács-patella reflex).

Az agyi területek mozgásirányítása Extrapiramidális rendszer Piramidális rendszer ősibb rendszer fiatalabb rendszer

eredés: agykéreg piramis sejtjei agykéreg piramis sejtjei

lefutása: sokszoros átkapcsolással átkapcsolás nélkül

nyúltagyban: részben átkeresztezés nagy rész átkeresztezése

neuronok száma: sok egy

működés: durvább mozgások betanult, automatikus mozgások izomtónust gátol

finomabb mozgások mozgáskombináció tanulása izomtónust serkenti

2.11 Vegetatív érző és mozgató rendszerek

A vegetatív központok emeletszerűen helyezkednek el a központi idegrendszerben. Alapvetően az önfenntartás működésének szabályozását végzi. Legfelső irányító a limbikus rendszer. Gátolja, szabályozza a dühközpontot, az érzelmi, szomjúság és sze-xualitás központjait. Fontos központok a hipotalamusz, az agytörzs. A hipotalamuszban éhségjóllakottság központ, fűtő-hűtő központok, vízforgalmat szabályzó központok vannak. Szimpatikus idegrendszer A gerincvelő háti, ágyéki szakaszából kilépő rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása általában a hasüregi szimpatikus dúcokban történik. Általában hosszabb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. A szervezet vészhelyzetben mozgósító rendszere. Szoros kap-


csolatban van az adrenalintermeléssel szimpatiko-adrenális rendszer (adrenalin él-vezők). A Cannonféle vészreakció tünetegyüttese lényegében ennek a rendszernek a hatása. Vészhelyzetben mozgósít, a lebontó folyamatok túlsúlya jellemzi. Hatása álta-lános. ( Selye János stressz) Paraszimpatikus idegrendszer E rendszert az agytörzsi és a keresztcsonti szakaszból kilépő rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása vagy a szerv falában, vagy annak közelében van. Általában rövidebb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. Általában tartalékolásra késztet. Hatására visszaáll az eredeti működés (szívfrekvencia, légzés), a felépítő folyamatok túlsúlya jellemzi. Hatá-sa lokális, csak bizonyos szervekre hat.

Szerv szimpatikus hatás paraszimpatikus hatás szív működése gyorsul működése lassul

vázizmok erei tágulnak erei szűkülnek

hörgőcskék tágulnak szűkülnek

bélcsatorna perisztaltika lassul perisztaltika gyorsul

pupilla tágul szűkül

anyagcsere lebontó folyamatok serkentődnek

építő folyamatok serkentődnek

2.12 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

2.12.1 a magatartás elemei Az emberi tudat az agykérgi működésekhez kapcsolható. Nagyon fontos szerepe van az asszociációs neuronoknak, az asszociációs kéregnek, mely révén minden mindennel összefügg. Az emléknyomok rögzítése a limbikus rendszer belső körének működése. A limbikus rendszer külső köre a vegetatív idegrendszer legfelső irányítója, a hipotalamuszon keresztül a hormonális rendszert is szabályozza. Ezen kívül fontos az érzelmi reakciók szabályozásában is. A magasabb rendű agyi tevékenységek részévé kialakuló modell a külső környezet leglényegesebb vonásait tartalmazza. Az éntudat csak az emberszabásúakra és az em-berre jellemző. Az ember a szocializációval biológiai lényből társadalmi lénnyé fejlődik. Jellemző a szándékos szerszám, eszközhasználat. A gondolatok, tapasztalatok cseréje kommuni-káció útján valósul meg, melynek eszköze a nyelv. A hangképzésben a homloklebeny, a beszédértésben a halántéklebeny működése fontos. Mindezek az embert alkalmassá teszik a társas együttélésre, szociális beilleszkedésre. A nyelv révén kialakuló jelrend-szer alkalmas a gondolatok kifejezésére. Az írás ennek rögzítésére. Az elvont fogalmi gondolkodás révén az ember rendelkezik a fogalomalkotás, elvonatkoztatás, általánosí-tás képességeivel. A második jelzőrendszer kialakulása révén nem szükséges az adott

dolog tárgyi jelenléte. Az ember az öröklött tulajdonságokat az egyedi tapasztalatokkal bővíti, és ezeket a tapasztatotokat, az állatokkal ellentétben, képes át is adni az utóda-inak. Így az emberi kultúra nemzedékről nemzedékre gyarapodó ismeretek tárháza. 2.12.2 öröklött elemek lásd: etológia 2.12.3 tanult elemek 2.12.4 emlékezés I. Az emlékezés az a pszichikus-lélektani funkció, amikor valamilyen tárgy, dolog, jelenség, észleleti élmény reprodukciója történik az eredeti inger hiányában. Jelentős-sége: központi szerepe van az ember életében, hiszen az információk tárolását és ké-sőbbi felhasználását jelenti. A folyamatos én élmény létrejöttében segít. Egészleges személy létrejötte. II. Az emlékezés folyamat és alapfogalmai 1. kódolás 2. tárolás 3. dekódolás 1. Kódolás: a személy az információt átteszi egy olyan reprezentációba, amit a memó-riája be tud fogadni saját jelrendszerünkre bontva, információk, ismeretek rögzítése A kiindulópontja az emléknyom (engram), ami az észleleti élményt követő ideg rendszeri lenyomat. - vizuális kódolás (képiség dominál) - akkusztikus kódolás (hallott elemek dominálnak) - szemantikus kódolás (fogalmi kódolás, a jelentés a lényeges) 2. Tárolás: a rögzített információk megőrzését jelenti, nagy szerepe van az asszociáci-ónak 3. Dekódolás: az információk, ismeretek előhívását jelenti, lehet felismeréssel, felidé-zéssel (támpontok segítik), felejtéssel (reprodukcióra vonatkozó erőfesztítés ered-ménytelen) III. Az emlékezés típusai (A következő táblázatban a típusok alatt a tevékenységek melyek hatására átkerül az információ) Információ SzT STM LTM Dekódolás Figyelem Személyiség Eddigi ismeret pl. tanulás ismétlés ismételgetés


SzT - szenzoros tár STM - rövid idejű emlékezet LTM - hosszú idejű emlékezés Az információk közül a figyelem segítéségével kiválasztunk néhányat, feldolgozzuk, végbemegy az észlelés. 1. Szenzoros tár - nagyon rövid idejű (ikonikus) emlékezés 0,5 - 2 másodpercig tart - Nagyon érzékletes, a kódolás is szenzoros elemekkel történik (fények, képek, hangok) - Tárolás itt nincs - Nagy a kapacitása, sok elem elfér benne. - Az előhívás valamilyen mintaelem beazonosítása. Információ továbbhalad a rövid idejű emlékezetbe Ez függ a személyiségtől Amit tud az ember, számít az eddigi ismeret. 2. STM - 15 - 30 másodpercig áll rendelkezésre STM - Kódolás vizuális vagy akusztikus 7 + - 2 - Szabályozórendszer hangolja össze ezeket. Pl. telefonszámok megjegyzése - akusztikus arcképek megjegyzése - vizuális - Kapacitása korlátozott 7 + - 2 egység fér el benne. - A kapacitást tömbösítéssel lehet növelni. Előhívás: szériális előhívás, fontos az éberségi szint Használható: - munkamemória - problémák megoldásánál a fontos elemeket kiemeljük és itt tartjuk a hosszú idejű memóriából előkeresem a szükséges információkat - szerepe van a beszéd követésében - olvasás értése A hosszú idejű emlékezet előszobája. Idegrendszeri háttere: asszociációs kapcsolatok lépnek működésbe, alapja az öningerlő neuron- körök működése Átvitel függ a pedagógus módszereitől, a tanulási módszerektől, és az ismételgetéstől. 3. LTM - 1 - 2 perctől életünk végéig is tarthat. - Kódolás elsősorban szemantikus, leginkább a jelentés számít, jelentés mélyebb fel-dolgozása - Értelmes kapcsolatok kialakítása - Előhívást befolyásolják különböző előhívási hibák.

- A régebben tanult anyagok az új felidézését gátolja és fordítva - interferencia: ki-küszöbölése: kevésbé hasonló dolgok megtanulása, ugyanolyan témakörben hasonlóságok, kü-lönbségek tudatosítása - Keresési és aktivációs modellek: szorongás, feszültség - előhívási blokk (proaktív - reproaktív) előre - - vissza érvényesül hasonló anyagoknál - Az aktivitási szint befolyásolja az előhívást. - Az előhívást célzott tréningekkel lehet segíteni. - Tárolás lényege az elraktározás, megszilárdítás, (konszolidáció) ezt segíti a rendsze-rezés. - Függ a tanulástól és a tapasztalatszerzéstől - Nagy egyéni különbségek vannak. - A tárolást segíti a hippokampusz és az amygdala. - Működtetésekor (LTM) szerkezeti változások és biokémiai folyamatok zajlanak. - sok mozgatás, működtetés hatására megvastagszanak - ha nincs gyakorlás lecsökken, de utána már kevesebb gyakorlás kell 2.12.5 a társas viselkedés alapjai 2.12.6 pszichés fejlődés 2.12.7 Az idegrendszer egészségtana 2.12.8 drogok A drogok és a szinapszisműködés

A legtöbb tudatmódosító szer hatása azon alapszik, hogy megzavarják az idegi szinapszisok működését. Az ún. pszichostimulánsok (élénkítő szerek), mint pl. a kokain és az amfetamin-származékok a szimpatikus idegrendszer szinapszisaiban felszabaduló noradrenalin és dopamin anyagcseréjére hatnak. Az amfetaminok fokozzák a szinaptikus hólyagok kiürülését, a kokain pedig gátolja, hogy a kiürült noradrenalin visszaépüljön

az axonvégbunkóba, így az tovább marad a szinaptikus résben (mindez általános iz-galmi állapotot okoz a szervezetben): Ezzel szemben a nyugtatók (depresszánsok) és részben az alkohol is gátolják az inge-rületátvivők ürülését, illetve képesek bekötődni a gátló szinapszisokban ható gamma-amino vajsav kötőhelyéhez, emiatt tovább nyitva maradnak a kloridion csatornák, to-vább fennáll a hiperpolarizáció, fokozódik az idegrendszeri gátlás.


3. a hormonrendszer 3.1 hormonális működések

3.1.1 Általános jellemzés, fogalmak, negatív visszacsatolás

Az állatok jelentős részében a szabályozást neuroendokrin rendszer végzi. Ez a gyors idegi szabályozást és a lassú, de tartós hormonális szabályozást foglalja magába. A hormonok (általában) belső elválasztású mirigyek váladékai. Az állatokban a hormonok a növekedésre, fejlődésre, a belső környezetre, a szervi, szöveti differenciálódásra, a szexuális működésre, magatartásra hatnak. Az irányításnak két formája alakult ki: a vezérlés és a szabályozás. A vezérlés egyirá-nyú kapcsolatot jelent a központ és az irányított rendszer között: a központi a paran-csok kidolgozásánál nem veszi figyelembe a rendszer pillanatnyi állapotát. Alacsonyabb szintű irányítást jelent. A szabályozásnál a központ parancsát a rendszer pillanatnyi állapotának figyelembe vételével dolgozza ki. Lehet pozitív és negatív visszacsatolás. A negatív visszacsatolás lényege, hogy a központ a hibajellel ellentétes előjelű paran-csot ad ki:

Van érték: a rendszer pilla-natnyi állapota Kell érték: amennyinek lennie kell (értéke változhat) Hibajel: a van érték és a kell érték különbsége A negatív visszacsatolás igen gyakori szabályozási forma. Ez valósul meg például a tiroxin termelésének szabá-lyozásánál a pajzsmirigy, a

hipotala-musz és a hipofízis között. Alap a vér pillanatnyi tiroxin mennyisége. Ha ez alacsony, a hipotalamusz a hipofizis pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül fokozza a pajzsmirigy jódfelvételét és tiroxin szintézisét. Pozitív visszacsatolás a nemi mirigyek szabályzóköreiben figyelhető meg. A hormonok hatásmechanizmusa A hormonhatás egyik lehetséges módja a közvetlen hatás. Ekkor a véráramba került hormon közvetlenül a célsejtre hát. Közvetett a hatás, ha a célsejt választevékenységét valamilyen folyamaton keresztül szabályozza, mint például az adrenalin a májsejtek glikogén bontását: az adrenalin a célsejthez kapcsolódva megváltoztatja annak térszer-kezetét, ezáltal aktiválja az ATP-t cAMP-vé alakító enzimet. A cAMP aktiválja a glikogén bontó enzimet.

A hormonok lehetnek aminosav szárma-zékok (tiroxin), peptid típusúak (inzulin, gasztrin - [a gyomor - béltraktus bizonyos szakaszai a gyomornedv-elválasztást sza-bályzó hormon]), szteránvázasok (nemi hormonok). Hormon: jelhordozó molekula, amely információt tartalmaz az őt termelő sejt állapotáról, és amely befolyásolni képes más sejtek működését. Régebben csak azokat a kémiai anyago-kat tekintették hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsej-tekig. Mára már felismerték, hogy gyakor-latilag minden sejt képes előállítani olyan molekulákat, amelyekkel befolyásolni képes más sejtek működését. Az már kevésbé lényeges, hogy a befolyásolni kívánt sejt közel van-e vagy távolabb. Ilyen értelemben az idegsejtek szinapszi-saiban ható ingerületátvivő anyag éppúgy

hormon ("neurohormon"), mint például a klasszikus értelemben is hormonnak tekintett inzulin. Az sem törvényszerű, hogy hormon csak belső elválasztású mirigyben jöhet lét-re. Egészen más alapfunkciójú sejtek is termelhetnek hormonokat. A vékonybél sejtjei például - mikor érintkezésbe kerülnek a gyomortartalommal - egy kolecisztokinin (CCK) nevű hormont választanak el, és ezzel hatnak az epehó-lyagra (előidézik annak kiürülését) és a hasnyálmirigyre (fokozzák annak en-zimtermelését). Tovább bonyolítja a képet, hogy a CCK-t már az agyban is ki-mutatták, mint ingerületátvivő anyagot (pontosabb szerepe egyelőre ismeret-len)!

Hormonreceptorok: jelhordozó molekulák felfogására (megkötésére) specializálódott fehérjék.

Érdekes ellentmondás, hogy jóval több hormonhatást ismerünk, mint ahány hormont. Ennek oka az, hogy egy adott hormon hatására bekövetkező ún. jel-átvitel nem csak magától a hormontól függ, hanem inkább (sőt: a leginkább) az őt felfogó receptortól.


Bár kémiai szempontból a hormonok nagyon változatosak lehetnek, a jelátvitel módja szerint mindössze két nagy csoportba sorolhatók:

APOLÁRIS (HIDROFÓB) HORMONOK Ide tartoznak a lipid természetű szteroidhormonok (a mellékve-sekéreg és az ivarmirigyek hormonjai), valamint az apoláris oldal-láncú aminosavszármazék, a tiroxin. Ezek az anyagok könnyedén átdiffundálnak a sejtmembránokon, s ezt követően a citoplazmában (vagy a magplazmában) szaba-don úszó receptorhoz kötődnek. A receptofehérjék a hormon megkötése után a sejtmag DNS-ének meghatározott szakaszain fehérjeszintézist indítanak be (vagyis géneket aktiválnak), hatá-suk egyszerűen ezen alapszik:

POLÁRIS (HIDROFIL) HORMONOK

Jellegzetes képviselőik a fehérje- és aminosavszármazék hormonok (tehát az 1. pontban felsoroltak kivételével az összes többi hormon). Mivel ezek nem tudnak áthatolni a vastag apoláris réte-get tartalmazó sejtmembránon, receptoruknak a sejthár-tya felszínén kell lennie. Maga a hormon be sem jut a sejtbe, hanem a receptor indít el olyan változásokat a membrán belső oldalán, amelyek a hormonhatást közve-

títik. Ennek a folyamatnak egy egyszerűsített ábrázolása található a Biológia IV. tan-könyv 11. oldalán az adrenalin hatása kapcsán. (A valóságban a folyamat egy kissé bonyolultabb: a receptor és a cAMP-t előállító enzim - az adenilát cikláz - között egy ún. G-fehérje közvetíti a hatást): Nem minden ebbe a típusba tartozó hormon esetén cAMP a "belső jel", más anyagok is képződhetnek. Az is előfordul, hogy a hormonbekötődés hatására egyszerűen csak egy ioncsatorna megnyílása történik, és az emiatt az ionmegoszlásban bekövetkező válto-zás eredményezi a közvetlen hatást. A lényeg azonban az, hogy mindig egy külső membránreceptorból indul ki a folyamat.

Az ember hormonális szabályozása A legfontosabb belső elválasztású mirigyeink:

• agyalapi mirigy (hipofízis)

• pajzsmirigy • mellékpajzsmirigy • mellékvese • hasnyálmirigy • ivarmirigyek

Jellemzői: különböző hormonokat termelnek, melyeket közvetlenül a vérbe juttatnak, így fejtve ki hatásukat az adott célszervben. Az agyalapi mirigy elülső és hátulsó lebenyre osztható. A legfontosabb belső elválasztású mirigy: az "ezermester mirigy", amely a többi belső elválasztású mirigy működését is szabályozza - az.: agyalapi mirigy (hypofízis).

Jellemzői: babszem nagyságú, a koponya ékcsontjának üregében helyezkedik el. Szoros kapcsolatban áll a felette lévő agyterülettel, a hypotahalamussal. He-lyesebb hypotalamo-hypofizeális rendszerről beszélni. E rendszerben kapcsoló-dik össze a legszorosabban az idegrendszer és a hormonális rendszer működé-se.

Az elülső lebenyben termelődnek :

• növekedési (SomatoTtrop hormon STH) • pajzsmirigy serkentő hormon (Tyreoidát Stimuláló hormon TSH) • mellékvesekéreg serkentő hormon (Adreno Cortiko Trop ACTH hormon) • tüsző serkentő (Follikulus Stimuláló hormon, FSH) • sárgatest serkentő (Luteinizáló LH hormon) • tejelválasztást serkentő (LactoTrop LTH hormon)

A hátulsó lebenyben termelődnek: • vízvisszaszívást serkentő hormon (Anti Diuretikus hormon ADH) • símaizom összehúzódást serkerntő hormon (Oxytocin).

A hypofízis hormonjai: összetett fehérjék, vagy polipeptidek. A mellékvese az agyalapi mirigy által irányítja. Emberben, a bab alakú vesék csúcsán piramis alakban helyezkednek el. Kéreg és velőállományból áll. A mellékvesekéreg hormonjai:

• só- és vízháztartásra ható hormonok • szénhidrátanyagcserét befolyásoló hormonok • nemi hormonok (szexuálsteroidok) amelyek mindkét nemben főleg hím nemi

hormonokat - de kisebb mennyiségben - női nemi hormonokat is termelnek. Mellékvese velőállománya. Termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja termeli. A bőr és a tápcsatorna ereit szűkíti. Emeli a vércukor és a zsírsav szintjét. Valamint a noradrenalint, ami csak a szív koronáriáit tágítja, a többit szűkíti termeli.


A mellékvesekéreg hormonokat tartalmazó un. hormontabletták szedése napjainkban elterjedt a sportolók körében. Való igaz, hogy az intenzív edzések hatására a hormon-tartalmú tabletták növelik a sportolók izomzatát. Szedésük mind a férfiakban, mind a nőkben rendkívül veszélyes nem kívánt mellékhatásaik miatt (májkárosodás, izületi sérülések) léphetnek fel. A nemi működésben, az ivarsejtek termelésében potenciazavarok, frigiditás léphetnek fel. Pajzsmirigy A gégénél, a pajzsporc előtt helyezkedik el. Többféle hormont is termel, de 90 % a Tiroxin, ami a szervezet legáltalánosabb hatású hormonja az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. (Pl. serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak, az agyszövet fejlődésének). A tiroxin termelést az agyalapi mirigy pajzsmirigy serkentő hormonja szabályozza. A pajzsmirigy Kalcitonin nevű hormonja a vér kalcium anyagcseréjét szabályozza. Mellékpajzsmirigy A pajzsmirigy mögötti kötőszövetbe ágyazva négy rizsszem nagyságú testecskéből áll. A parathormont termeli, amely a szervezet kalcium anyagcseréjét biztosítja. Ha kevés parathormon termelődik, un. tetániás görcsök léphetnek fel a szervezetben. Túlzott termelődésekor a csontok felritkulnak, "lágyulnak", a zsigerek meszesedésnek indul-nak. Hasnyálmirigy A patkóbél és a gyomor között helyezkedik el .Belső elválasztású mirigyei termelik az inzulint (insula=sziget) ami 51 aminosavból álló polipeptid. Hiányában a vércukorszint megnő és kialakul a cukorbetegség, amely lehet veleszületett és szerzett. Insulin hatá-sára a vércukorszint csökken. Termeli még a glukagont ami emeli a vércukorszintet (működése ellentétes az inzulin-nal). A máj e két hormon segítségével (inzulin és glukagon) alakítja ki a vércukorszintet. A vércukorszint szabályozásában résztvevő hormonok hatását az idegrendszer hangolja össze. A belső elválasztású mirigyrendszer működésének szabályozását főleg a tobozmirigy (epifízis) és az agyalapi mirigy (hipofízis) látja el. A tobozmirigy a köztiagy része, ami az : - egyedfejlődésre - az ivarszervek működésére is ható hormonokat termel

- de ezek a hormonok hatnak a hipotalamusz és az agyalapi mirigy valamint a többi belső elválasztású mirigy működésére is. legfőbb jellemzője, hogy ritmusosan működik, a fényviszonyokhoz , a Naphoz és az évszakokhoz igazodva . Nemi mirigyek A hipofízis elülső lebenyében termelődő hormonok:

• tüsző serkentő (FSH) • sárgatest serkentő (LH) • tejelválasztást serkentő (LTH) hormonok.

Szerepük a leányok életében jelentős. A serdülés , az anyaság, a szoptatás ezen hor-monok nélkül elképzelhetetlen. A serdülőkori változás valószínűleg attól indul meg, hogy a hipotalamusz szexuális köz-pontjának érzékenysége csökken a tüszőhormonnal szemben - ezért a szexuális köz-pontban egy speciális szabályozó hormon az un. gonadotrop felszabadító faktor terme-lődik, aminek következménye - a lányok életében a menstruációs ciklus beindulása. Ezen folyamat hatására fokozódik az FSH hormon termelődése. A ciklus kezdete, a menstruáció első napja. Közvetlen kiváltója, a petefészekben terme-lődő FSH és LH hormonok szintjének megváltozása. A fokozott FSH termelődés vissza-hat a hipofízisre, aminek hatására megnő az LH hormon termelődése. Ennek követ-kezménye a tüszőrepedés (ovuláció). A megrepedt tüsző ágya átalakul sárgatestté (LH) és az általa termelt sárgatest hormon (progeszteron) készíti fel a méh nyálkahártyáját a petesejt befogadására. Ha a petesejt nem termékenyült meg, nincs mit befogadni, ekkor a méh nyálkahártyája (az esedékes menstruációs időben) - általában az előző menzesztől számított 28. na-pon vérzés közepette leválik. Ez a folyamat a menstruáció, vagy havi vérzés.

A cukorbetegség

Ha a cukorbetegségről hallunk vagy beszélünk, leggyakrabban az idegen szóval diabetes mellitus-nak nevezett betegségcsoportra gondolunk. Ezek a betegsé-gek az inzulinhatás csökkenését jelentik, aminek hátterében számos külön-böző kórok állhat. A tünetei általában a magas vércukorszint, azaz a vér magas glükózkoncentrációja, a fokozott vizeletelválasztás, a cukorvizelés, azaz a glü-kóz vizeletben megjelenése (hiszen normálisan a vesében a szűrletből a glükóz teljes mennyisége visszaszívásra kerül), a fokozott szomjúság és éhségérzet. A betegek egy része csak külső inzulin bevitelével kezelhető, ezt nevezzük in-zulin-dependens (~függő) diabetes mellitusnak (IDDM). Az ilyen betegek számára a vércukorszint mérése és az inzulininjekciók beadása a napi rutin ré-szévé válik. A gyógyszertudomány egyik nagy kihívása mind a mai napig, olyan


megoldás kifejlesztése, amely a vércukorszintnek megfelelően adagolná a vér-keringésbe az inzulint és hosszabb ideig képes lenne "működni". Más betegeknél a szigorú diéta képes lehet a tünetek megszüntetésére, ezek az úgynevezett nem inzulin-dependens diabetes mellitusok (NIDDM).

A betegség kialakulása szempontjából vannak korai megjelenésű esetek, ilyenkor a hasnyálmirigy szigeteiben elhelyezkedő inzulintermelő sejtek gyors pusztulása következik be. Általában 20 éves kor előtt megjelenik (erre utal az elnevezés), inzulin-dependens és a szervezetben kialakuló autoimmun folyamat eredménye: az immunrendszer bizonyos sejtjei idegenként kezdik kezelni eze-ket a sejteket és elpusztítják őket.

A késői megjelenésű esetek az összes cukorbetegség mintegy 90 százalékat adják. Általában 40 éves kor fölött jelenik meg és jobbára nem inzulin-függő. A betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, de más fak-torok, pl a kóros elhízás, is hajlamosíthatnak. Az inzulinhatás csökkenése kiala-kulhat az inzulin termelésének zavara miatt, de gyakran a célsejtek nem rea-gálnak az inzulinra cukorfelvétellel, ami a vércukorszint csökkentésének egyet-len lehetősége.

A női nemi ciklus hormonális szabályozása A petefészekben két fő hormontípus termelődik, az ösztrogének és a progeszteron. Az "ösztrogén" szó tehát valójában egy gyűjtőnév: az e csoport-ba tartozó hormonok közül a legerősebb hatású az ösztradiol, nála gyengéb-bek az ösztron és az ösztriol. Érdekes, hogy az ösztradiol férfi nemi hormonokból képződik: a tüsző külső sejtjei (az ún. theca-sejtek) először koleszterinból kiindulva a hipofízis sárgatestserkentő hormonjának (LH) hatására férfi nemi hormonokat (androgéneket) állítanak elő. Az androgén hormonokat a tüsző belső sejtjei (az ún. granulosa-sejtek) felveszik és a tüszőserkentő hormon (FSH) hatásá-ra ösztradiollá alakítják. Ugyanezen sejtek a koleszterinből a progeszteron egyik származékát, a 17-OH-progeszteront képesek előállítani. A ciklus első felében (0-14. nap) a termelődő androgének nem csak az ösztradiol, hanem a 17-OH-progeszteron szintézisét is fokozzák (az előbbi a Bi-ológia IV. tankönyv 23. oldalának grafikonján is megfigyelhető: a 13. napig egyre növekvő ösztrogénszintet látunk! A 17-OH-progeszteron mennyisége ezen az ábrán nincs feltüntetve.). Az ösztradiol alacsony koncentrációban negatív visszacsatolással hat a hi-pofízis FSH és LH termelésére (tehát visszaszorítja azt), de egy bizonyos hor-monszint fölött (ami a 10. nap tájékán következik be) ez a hatás pozitív visz-szacsatolásba fordul át. Ennek következménye az lesz, hogy az LH (és némi-leg az FSH) mennyisége jelentősen megnő a 14. napon (ld. ismét a tankönyvi

grafikont!), s ez még több androgén termelésére készteti a theca-sejteket, majd ennek következtében jelentősen megugrik a 17-OH-progeszteron produk-ciója is. Ez utóbbi hormon aktiválja a plazmin nevű enzimet, s ez az enzim fe-lel majd közvetlenül a tüszőrepedésért.

Hormonális fogamzásgátlás

A fogamzásgátló tabletták a hormonális szabályozás alapvető mechanizmusát használják ki a negatív visszacsatolást. A szervezetbe juttatott mesterséges tü-sző- és sárgatesthormonok magas szintje megakadályozza, hogy az agyalapi mirigyben a tüszőserkentő hormon és sárgatestserkentő hormon nagy mennyi-ségben választódjon el. Ez megakadályozza az ovulációt - az érett petesejt kilőködését - és így a megtermékenyítés lehetőségét. Ezt az állapotot gyakran nevezik álterhességnek, hiszen a terhesség alatt hasonló mechanizmus akadá-lyozza meg az újabb fogamzást. A korai fogamzásgátló tabletták csak egy hatóanyagot tartalmaztak nagy mennyiségben, a korszerű tabletták több komponensűek és összeségében sok-kal kevesebb hormont tartalmaznak. Ennek ellenére a tablettával védekezők-nek tudniuk kell, hogy még ma sem kap(hat)tunk teljes képet a hosszútávú mellékhatásokról, hiszen a legkorábbi fiatalkori tablettafogyasztók sem időseb-bek 50 évnél. Éppen ezért serdülőkorban érdemes fontolóra venni más mód-szereket, figyelembe véve azt is, hogy ez a módszer a nemi úton terjedő be-tegségek ellen semmiféle védettséget sem nyújt.

IV. AZ EMBERI HORMONOK

Töltsd ki a táblázatot, a termelés helye rovatban a név mellett add meg a megfelelő betűjelet is!!


Hormon neve Szerkezete Termelés

helye A szerv eredete

A hormon terme-lését fokozza

1. jódot tar-talmaz 2. - 3.

4. 5. 6. 7. mellékvesekéreg serkentő hormon

ösztrogén 8. 9. 10. 11.

12. 13. 14. 15. folyadékmegvonás

16. 17. 18. endoderma 19.

V. NŐI NEMI MŰKÖDÉSEK

A fenti ábra egy egészséges, 28 napos ciklusú nő szervezetében lezajló folya-matokat szemlélteti. (A "+" jel serkentő, a "-" jel gátló hatást szimbolizál.): 1. Nevezze meg az A és D képleteket valamint a B, C, E és F jelű hormonokat! 2. Mely betűjelű hormon(ok) anyaga fehérje? 3. Az "A" képlet melyik része termeli a "B" hormont? 4. A bejelölt dátum alapján adja meg, hányadikán várható a nő ovulációja! Relációanalízis

5. Az érő tüszőben a petesejt meiózisának második osztódása (főszakasza) zajlik, mert a petesejt meiózisának első osztódása (főszakasza) még a magzati korban meg-kezdődik.

6. Ha megtermékenyítés történik, a "D" jelű képlet még 3-4 hónapig aktív marad, mert a magzatburok hormonja életben tartja a "D" jelű képletet.

3.2 belső elválasztású mirigyek

3.3 a hormonrendszer egészségtana

4. az immunrendszer 4.1 immunitás

1. Antigén: Olyan struktúra (sejt vagy molekula), amelyet az érett immunrendszer ké-pes felismerni. 2. Immunogén: Az olyan antigén, amely immunreakciót (antigén-megsemmisítési re-akciót) vált ki a szervezetből. A szervezet immunválaszát kivitelező szereplők (az immunrendszer) fejlődése, érése során kezdetben olyan sejtek is keletkeznek, amelyek a szervezet saját sejtjeit, anya-gait képesek tönkretenni. Sajátos mechanizmusok biztosítják, hogy ezek még időben elpusztuljanak vagy megbénuljanak, és csak olyan sejtek maradjanak aktívak, amelyek a nem-saját anyagokat képesek felismerni és eliminálni. Ez a folyamat a születés körüli időszakig (a szülést megelőző és az azt követő három hónapban) meg is történik, és azt eredményezi, hogy a saját anyagokkal szemben tolerancia alakul ki. Azok az anyagok viszont, amelyekkel az érése során az immunrendszer nem találko-zott, értelem szerint immunreakciót fognak kiváltani (feltéve, ha elég nagy méretűek). Tipikusan erős immunogének tehát a

• vírusok, • az idegen sejtek (baktériumok, idegen szövetek, parazita gombák), • a nagy molekulájú (kb. 10 000 g/mol-nál nagyobb moláris tömegű) idegen fe-

hérjék, szénhidrátok, esetenként lipidek. A kisebb molekulájú idegen anyagok (amelyeket hapténnek neveznek) önmagukban általában nem váltanak ki immunválaszt, ha azonban valamilyen hordozómolekulához (pl. fehérjéhez) kapcsolódnak, immunogénné válhatnak. A haptén tehát olyan antigén, mely önmagában nem immunogén. 3. Természetes (nem specifikus) immunválasz: Olyan immunválasz, ami az antigén hatására azonnal beindul, de nem specifikus: válogatás nélkül képes különböző kór-okozók leküzdésére. Ismételt fertőzés hatására hatásfoka nem javul, mert nincs memóriája, nem képes az antigén szerkezetének megjegyzésére.


A természetes immunválaszban részt vesznek sejtek és oldott természetű anyagok (vérplazmafehérjék) is. Az előbbiek reakcióját nevezik sejthez kötött immunválasznak, míg az utóbbiakét ellenanyaghoz kötött immunválasznak. (Tehát ezek az elnevezések sajnos hibásan szerepelnek a tankönyvben: a "sejtes" és "ellenanyaghoz kötött" im-munválasz nem az antigén milyenségéről kapta a nevét, hanem az immunválasz mód-járól (sejt végzi-e vagy ellenanyag)!) A celluláris - sejthez kötött - immunválasz szereplői és feladatuk:

Név GRANULOCITÁK MONOCITÁK NK-SEJTEK

Jellemzőik A csontvelőből a kerin-gésbe kerülnek, ahol kb. 6-8 órát tartózkodnak. Ezután kilépnek a szöve-tekbe, s ott még 3-5 napig élnek.

A keringésben 15-30 órát töltenek, majd a szöve-tekbe távoznak, ahol nagyobbak, enzimdúsab-bak lesznek (ilyenkor már makrofágnak nevezzük őket), s így még néhány hétig, hónapig élnek.

(NK = natural killer, azaz természetes ölősejtek) A limfociták egy speciális csoportja, amelyek társaikkal (a T és B-limfocitákkal) ellentétben nem célzottan ismerik fel az antigéneket.

Működésük

Kemotaxissal közelítik meg a kórokozókat (különösen a baktériumfehérje speciális, csak prokariótákban előforduló aminosava, a formil-metionin vonzza őket), majd bekebelezik azokat (különösen ha opszonizálva vannak - ld. később). A granulociták főként hidrogén-peroxid (H2O2) segítségével, a monociták pedig lizoszómális enzimeikkel bontják le az antigént. A granulociták maguk is elpusztulva a genny alkotóivá válnak.

A szervezet megvál-tozott felszínű (pl. vírussal fertőzött vagy daganatos) saját sejtjeit támad-ják meg és egy perforin nevezetű anyag kibocsátásával egyszerűen feloldják.

Az ún. humorális - ellenanyaghoz kötött - immunválasz résztvevőit össze-foglaló néven KOMPLEMENT-RENDSZERnek nevezzük. A komplement rendszer a vérplazma globulinfehérjéinek olyan csoportját jelenti, amelynek tagjai különösen a mikróbák poliszacharidjainak hatására, mint kezdőlökésre láncreakciószerűen átalakulnak olyan termékekké, amelyek egyrészt odavonzzák a granulocitákat illetve a makrofágokat, másrészt a baktériumok membránjába csatorna-szerűen beékelődnek és ezáltal kilyukasztják azt. (Ez utóbbi csak a vékonyabb falú, ún. Gram-negatív baktériumok esetén hatásos.) 4. Adaptív (specifikus) immunválasz: Olyan immunválasz, amely csak napok, hetek múlva aktivizálódik, de akkor specifikusan, csak egy meghatározott antigénre irányulóan. Ismételt antigén-hatásra erősödik, mert van memóriája. A specifikus immunválasz is lehet sejthez, illetve ellenanyaghoz kötött.

A sejtek (az. ún. celluláris - sejthez kötött - immunválasz szereplői): MONOCITÁK A monociták nemcsak a természetes immuni-tásban játszanak szerepet, hanem az adaptív immunválasz kiinduló szereplői is azáltal, hogy a bekebelezett és lebontott kórokozók antigéntermészetű részeit egy speciális hordo-zófehérjéhez (MHC II) kapcsolva a saját felszí-nükre kihelyezik (ez az ún. antigén-prezentálás):

patogén: kórokozó citokinek: a monocita által termelt anyagok gyűjtőneve, amelyek az immunválasz más szereplőit serkenteni képesek T-LIMFOCITÁK Ezek a sejtek nem képesek eredeti formájukban felismerni az antigéneket, csak ha azok MHC-molekulákhoz kötve prezentálódnak, és ha a prezentáló sejt egyúttal speciá-lis kémiai anyagokkal (citokinekkel) stimulálja is őket. A Tc jelű ölő-T-sejtek közül csak azok tudnak kapcsolatba lépni az MHC-antigén komplexszel, amelyeknek a receptora (TCR) illeszkedni tud vele: APC: antigén-prezentáló sejt. IL-2: interleukin-2, egy serkentő hatású citokin. IL-2R: az IL-2 megkötésére képes receptor. Érdekes, és az ábrán is megfigyelhető jelenség, hogy a kötődés a sejtmagban olyan citokinek termelését is beindítja, amelyekkel a T-sejt saját magát képes stimulálni! A Tc sejt receptora (TCR), igen sokféle szerkezetű lehet. Genetikai mechanizmusok biztosítják, hogy minél többféle variációban jöjjön létre (pontosabban: hogy minél többféle Tc-sejt keletkezzen, mivel egy adott sejtnek csak egyféle TCR-je van). A sok-féle Tc sejt receptorai a továbbiakban mintegy tolvajkulcs-készletként funkcionálnak: valamelyik közülük előbb-utóbb illeszkedni tud majd a prezentált antigénnel. Ezek a bekötődött Tc sejtek (és csakis ezek!) a kötődés hatására aktiválódnak: osztódnak és így számbelileg felszaporodnak (ezt hívjuk klónszelekciónak, hiszen egy adott típus sokszorozódik meg általa). A Tc sejtek feladata, hogy a szervezet azon saját sejtjeit elpusztítsák (perforinnal feloldják) amelyeket vírus vagy baktérium fertőzött meg (ezek felszínén ugyanis meg-


jelennek a kórokozók idegen fehérjéi). Ezzel a fertőzés tovaterjedésének megakadályo-zásában játszanak szerepet, nem pedig a kórokozó közvetlen elpusztításában. Léteznek TH jelű segítő-T-sejtek is, melyek a fentiekhez hasonlóan képesek aktivá-lódni, de szerepük nem ölés, hanem citokin-termelés, aminek révén stimulálni tudják a Tc sejteket, és az ún. B-limfocitákat is. B-LIMFOCITÁK Míg a T-limfociták csak a csecsemőmirigyben (thymus), addig a B-limfociták még a képződési helyükön, a csontvelőben megérnek és kifejlődnek. (Régebben azt gondol-ták, hogy érési folyamatuk a tápcsatorna nyirokképződményeiben történik - a tan-könyvben is így szerepel még -, mára azonban kiderült, hogy a lép, nyiroktüszők, stb. csak állomáshelyek, ahol ezek a sejtek már kifejletten megtelepednek.) A B-limfociták is képesek az antigének bekebelezésére és prezentálására, de a TH sej-tek citokinjei nélkül általában nem aktivizálódnak. A TH sejtek hatására azonban na-gyobb méretű ún. plazmasejtekké híznak azok (és csak azok) a B-limfociták, amelyek receptora meg tudta kötni az antigént (tehát itt is klónszelekció történik). A plazmasejt a receptorfehérjéit nagy tömegben termelni kezdi, és mint immunglobulinokat (ellen-anyagokat) kibocsátja magából. A B-limfociták tehát nemcsak az oldott antigéneket ismerik fel (ahogy azt a tankönyv szövege alapján gondolnánk), hanem a sejtes szerkezetűeket is, de ellenük immunglo-bulin-termeléssel és nem sejtfeloldással küzdenek, vagyis ilyen értelemben valóban az ellenanyaghoz kötött immunválasz fontos szereplői. Az ellenanyaghoz kötött - humorális - immunitás: A B-limfociták ellenanyagai értelemszerűen rá tudnak kapcsolódni az adott antigénre, megszüntetik ezáltal annak fertőzőképességét, ráadásul vonzóvá is teszik a bekebele-zésre váró makrofágok és granulociták számára (ez a jelenség az opszonizálás). Mind a T-, mind a B-limfocitáknak léteznek több évig (akár évtizedekig) élő alakjaik (a memóriasejtek), melyekből kiindulva egy újabb antigén-találkozás esetén sokkal rövi-debb idő alatt felfuthat a klónszelekció (lévén, hogy ezek több példányban is már a megfelelő receptorral rendelkeznek, kevesebb idő kell tehát ahhoz, hogy a bekötődés megtörténjen). V.KÍSÉRLETELEMZÉS Az alábbiakban három egyszerű kísérlet (A,B,C) leírását olvashatja, ezekkel kapcsolatos feladatokat kell megoldania, és a feladat sorszámának feltünteté-sével a megoldólapra leírnia!

A. Vízszintes üvegfelületre emberi vért cseppentünk. Pár perc elteltével az üveglapot függőlegesre állítjuk. A vér nem folyik le, mert kocsonyás állagúvá vált. 1. A vérnek melyik sejtes eleme vett részt aktívan a lezajlott átalakulásban? Jellemezze néhány szóban ezeknek a sejtes elemeknek a felépítését! 2. Nevezze meg a vér állagának megváltozását közvetlenül előidéző anyagot és határozza meg a kémiai jellegét! Milyen szerkezeti átalakuláson megy át és mivé alakul? B. Az üveglapot kevés desztillált vízbe merítjük, majd pár perc múlva kiemel-jük a vízből. A korábbi csepp színtelenné vált, a víz pedig piros lett. 3. Jellemezze egy mondatban a piros színanyag kémiai összetételét! 4. Mi a színanyag szerepe a vérkeringési rendszeren belül? 5. Mi a neve annak a folyamatnak, amelynek során a kísérletben a színanyag a vér megfelelő alkotójából kijut? 6. A kísérlet során milyen folyamat következménye a sejthártya sérülése? C. A vérből újabb cseppeket cseppentünk A vércsoportú személyből származó vér plazmájához, illetve B vércsoportú vér plazmájához. Mindkét esetben vér-rögök kicsapódását észleljük. 7. Milyen vércsoportú a vizsgált vér? 8. Milyen vércsoportúak biztosan nem lehettek annak a személynek a szülei, akinek a vérét vizsgáltuk?

4.2 vércsoportok

4.3 az immunrendszer egészségtana

5. Szaporodás és egyedfejlődés 5.1 szaporítószervek

5.1.1 A férfi nemi szervek felépítése, működése Központi szerepe van a páros heréknek. A kötőszövetes állománya termeli a tesztoszteront, aminek szerepe van a másodlagos nemi jellegek kialakításában. A ka-nyarulatos herecsatornákban termelődnek (meiózissal) az ivarsejtek. Feji részük tar-talmazza az örökítő anyagot, nyaki részben az energiatermelő mitokondriumok, a farki részben összehúzékony fehérjerostok találhatóak. Ezek egy érés során a mellékherék-ben tárolódnak. Innét az ondóvezetékbe kerül. Az ondóvezeték a húgycsőbe nyílik (közös húgy-ivarvezeték), melyhez járulékos mirigyek ondóhólyag dülmirigy/prosztata csatlakoznak. Külső nemi szerv a hímvessző. Barlangos testeinek vérrel telítődése idézi elő az erekciót, válik alkalmassá a női hüvelybe behatolásra, a spermiumok bejuttatására. Az


ejakuláció, a hímivarsejtek nemi szervből való távozása. Jellemző az ivarérettségtől az ivarsejtek folyamatos termelése.

5.1.2 A női nemi szervek felépítése, működése A páros petefészek szintén kettős szereppel bír. A magzati élet során az összes pete-sejtkezdemény kialakul. Megindul a meiózis első osztódása, azonban csak a serdülő-korban, női nemi működés beindulásával folytatódik. A tüszőrepedés idejére fejeződik be az első osztódás, és csak a spermium hatására játszódik le a második. A női nemi működésre jellemző, hogy ciklikus. A ciklus közepe táján a petefészekben megért tü-szőből kilökődik a petesejt (ovuláció), a hasüregen át, (méhen kívüli terhesség veszé-lye) a petevezetéken keresztül a méhbe jut. Ha nincs megtermékenyülés, a méh nyál-kahártyája vérzés kíséretében leválik (menstruáció), és újabb ciklus indulhat el. Ez a ciklus, időlegesen a terhesség, véglegesen a klimax idején szűnik meg. A ciklust a tűszöserkentő hormon (FSH) indítja be, az ovulációt a sárgatestserkentö hormon (LH) váltja ki. A progeszteron a méhnyálkahártya elékészítésében, a terhesség fenntartásá-ban fontos. Külső nemi szervek: nagy ajkak, kis ajkak, csikló.

5.1.3 A közösülés, fogamzásgátlás Közösüléskor a mellékherékben tárolt spermiumokat az ondóvezeték ritmikus összehú-zódása a húgycsőbe juttatja. Eközben a prosztata és az ondóvezeték váladéka is ide jut, együtt képezik az ondót. A lúgos kémhatás, és a fruktóz indítja meg a hímivarsej-tek mozgását. A nemi izgalom hatására megmerevedett hímvessző hüvelybe jutását a női nemi szerv mirigyeinek nedvtermelése segíti. Az ejakuláció során kilövellt 23 ml ondó mintegy 200 millió spermiumot tartalmaz. A petesejt 24 óráig, a hímivarsejtek 48 óráig életképesek. A méhizomzat ritmikus összehúzódása segíti a hímivarsejtek bejutá-sát, amelyek a méhen át a petevezetőbe kerülnek. Itt történik a megtermékenyítés. A megtermékenyített petesejt már itt elkezd osztódni, és hólyagcsíra állapotban ágyazó-dik be a méh nyálkahártyájába. Fogamzásgátlás Míg az állatok esetében a közösülés célja kizárólag utódok létrehozása, (emlősöknél az ovulációt maga a közösülés váltja ki), embernél az örömszerzés egyik lehetséges for-mája. Fontos, hogy az utódlétrehozást előzze meg a családtervezés. Mindezek lényege a születésszabályozás. A terhesség megszakítása rendkívül kockázatos, az a leggondo-sabb eljárások ellenére az anyai szervezet súlyos károsodásával járhat. A nem kívánt terhesség megelőzésére a fogamzásgátlás alkalmazható. Ennek lényege, hogy meg-akadályozzuk az ivarsejtek találkozását, a megtermékenyülést.

• Kifejezetten az ivarsejtek találkozásának megakadályozását idézik elő: meg-szakított közösülés, pesszárium, kondom (védelem a nemi betegségek ellen), kémiai anyagok, naptármódszer, sterilizálás. Nincsen kockázatuk! • A megtermékenyített petesejt beágyazódását akadályozzák meg: spirál, hu-rok, alkalmi tabletta, ezeket a módszereket tekinthetjük tulajdonképpen abor-tusznak is, hiszen a megtermékenyítés után hatnak • Az ovuláció megakadályozásának lényege, hogy hormonálisan álterhességet, a terhességre jellemző hormonszintet alakítunk ki. Ezt az orális fogamzásgát-lókkal érhetjük el. (Fontos: ez utóbbi két eset csak orvosi ellenőrzés, felügyelet mellett alkalmazható.)

Rövid közbevetés: Arról soha ne feledkezzünk meg, hogy a gyógyszercégek elsődleges célja mindig a lehető legtöbb tabletta eladása!

5.2 Egyedfejlődés

szakaszai: • embrionális fejlődése • posztembrionális fejlődése

5.2.1 Az ember embrionális fejlődése Időtartalma 280 nap, 10 holdhónap. A petevezetőben megtermékenyíttet petesejt ba-rázdálódása már itt megkezdődik. A szedercsíra-állapot a harmadik nap körül alakul ki. A beágyazódás (hólyagcsíra állapotban) az 5. naptól a 12. napig zajlik. A beágyazódó hólyagcsírából alakul ki az embrió. A hólyagcsíra külső sejtrétegéből alakul ki a külső magzatburok, ami bolyhos felszínével közvetett kapcsolatot teremt a méhlepénnyel. A belső sejtcsoportjából a belső magzat-burok, (ami a magzatvizet termeli), és az embriócsomó alakul ki. Az embriócsomó hoz-za létre az amnionüreget, (amiben fejlődik a magzat), a szikhólyagot, (ami addig táp-lálja az embriót, míg ki nem alakul a köldökzsinóron keresztül a kapcsolat az anyai szervezettel (4. hónap) és az embriópajzsot. Az embriópajzsból differenciálódnak a csíralemezek, alakulnak ki a szervtelepek, szervek. A 21. napon a magzat szíve már működik! 1. holdhónap: a szervek megjelenése 2. holdhónap: kialakulnak a végtagok, aránytalanul nagy fej 3. holdhónap: teljesen ember formájú magzat, ujjakon köröm, kéz, láb teljesen kiala-kul. 4. holdhónap: teljesen kialakul a méhlepény, köldökzsinór, kialakulnak a magzatbur-kok, megállapítható a nem 5. holdhónap:a szívhangok jól hallhatók, érezhetőek a magzatmozgások 6.,7.,8. hold-hónapok alatt további növekedés, fejlődés 9. holdhónap: a magzat már teljesen az éretthez hasonló


A sárgatest progeszteronja megakadályozza az újabb tüszőérést. Ennek fenntartásában fontos a magzatburok hormontermelése. A harmadik hónap táján a méhlepény átveszi a sárgatest hormontermelését, a termelt progeszteron és ösztrogének fontosak az emlő tejmirigyeinek a szoptatási időszakra történő előkészítésében. A szülés megindítá-sában fontos szerepe van az oxitocinnak. Ha a terhesség a 28. hét előtt szakad meg, vetélésről beszélünk. A 28-36 hét között koraszülés. A normális szülés a 40. hét körül indul meg. Az újszülött megszületése után az anya megszüli a méhlepényt is. Fontosak a megfelelő higiéniás körülmények. Sem-melweis Ignác (1818-1865), az anyák megmentője, elsőként vezette be a fertőzése-ket megelőző fertőtlenítési módszereket.

5.2.2 Az ember posztembrionális fejlődése A születéstől a halálig tartó folyamat. Fontos szakaszai: 1 éves korig - csecsemőkor 1-6 éves korig - kisgyermekkor 6-12 éves korig - kisiskolás kor 12-16 éves korig - serdülő-kor 20 év fölött - felnőtt kor (60 év fölött idős korról, 90 év fölött aggastyán korról beszélhetünk) Az akceleráció a felgyorsult fejlődést, a korábban bekövetkező nemi érést, a magasabb testmagasságot jelenti.

5.2.3 Az élet vége - az eutanázia meghatározása A klinikai, biológiai halál A klinikai halál a szív és a légzés leállását jelenti, míg a biológiai halál az ún. agyhalál, amikor a szövetek bomlási folyamata megindul. Míg a klinikai halál - meghatározott időbeli korlátok között és meghatározott feltételek mellett - visszafordítható folyamat, addig a biológiai halál az élet végleges megszűntét jelenti. A passzív eutanázia A passzív eutanázia az ún. halni hagyás. Lényege, hogy az elkövető passzív magatar-tást tanúsít, nem teszi meg azokat az intézkedéseket, beavatkozásokat, amelyekkel a sértett élete mesterségesen meghosszabbítható lenne, hanem hagyja, hogy annak betegsége, fejlődési rendellenessége a beteg halálát okozza. tartozó döntésnek, ezért büntetőjogi szempontból sem értékelhető. Az aktív eutanázia Az aktív eutanázia az ún. halálba segítés. Ebben az esetben az elkövető részéről egy tevőleges, aktív magatartás jelenik meg, amelynek célja, hogy mesterségesen felgyor-sítja a halálos eredményt kiváltó folyamatokat, azaz lerövidíti a sértett számára jelentős fájdalommal járó időszakot. 5.3 A szaporodás, fejlődés egészségtana

A villámfeladatok megoldásai I. GRAFIKONELEMZÉS

1. C 2. G 3. D 4. G 5. F 6. A 7. B 8. E 9. A 10. B

II. A GERINCVELŐ

1. G - az érző neuron perifériás nyúl-ványa

2. C -a gerincvelő mellső szarvában 3. A - gátló interneuron 4. H - a afferens (érző) gerincvelői ideg 5. G és H 6. E - a fehérállomány hátsó kötege

(része) 7. D - (csigolyaközti) dúc 8. hamis 9. igaz 10. hamis

IV. AZ EMBERI HORMONOK

1. tiroxin 2. pajzsmirigy 3. pajzsmirigyserkentő hormon 4. glükokortikoidok, a mellékvese-kéreg szénhidrátanyagcserét befolyá-soló hormonjai 5. szteránvázas 6. mellékvesekéreg 7. mezoderma, középső csíralemez 8. szteránvázas 9. petefészek, tüsző 10. mezoderma, középső csíralemez 11. tüszőserkentő hormon 12. vazopresszin 13. peptid 14. köztiagy 15. ektoderma, külső csíralemez 16. inzulin (esetleg glukagon) 17. peptid 18. hasnyálmirigy 19. magas vércukorszint (a táplálko-zásból származó ingerek)

V. NŐI NEMI MŰKÖDÉSEK

1. A - hipofízis B - tüszőserkentő hormon C - sárgatestserkentő hormon D - sárgatest E - ösztrogén F - progeszteron

2. B, C 3. elülső lebeny 4. február 14. (a ciklus a menstruációval

kezdődik, és a menstruáció 5 napig tart, ezért február 5-től még 9 nap)

5. D 6. A

III. AZ AGY

A. híd B. agyalapi mirigy C. középagy D. hipotalamusz E. talamusz F. kérges test G. homloklebeny H. fali lebeny I. nyakszirtlebeny J. kisagy K. nyúltvelő L. gerincvelő

1. E, D, G, H, I. 2. E 3. B 4. J, G 5. G 6. L (elfogadható még A és K) 7. K 8. F 9. egyik sem 10. K, A, C 11. E, D, G, H, I 12. G


6. Feladatok I. VÉRCSOPORTOK Egy fehér csempelapon 4 csepp vér van, melyet egy gyermeket váró anyától vettek vizsgálat céljára. A vércseppekhez sorrendben a következőket adjuk:

• Az első csepphez A és Rh-negatív vér savóját. • A második csepphez B, Rh-pozitív vér savóját. • A harmadik csepphez 0, Rh-pozitív vér savóját. • A negyedik csepphez desztillált vizet. • A tapasztalat: az első és harmadik cseppnél kicsapódás történt, a többinél

nem. 1. Milyen vércsoportú lehetett a vizsgált vér? (Ha több megoldás is lehet, mindet

adja meg, de ügyeljen arra, hogy tévedéséért pontlevonás jár!) 2. Mi történt a negyedik cseppel? Miért? 3. Mi az oka a vizsgálat során tapasztaltaknak? (Többszörös választás)

A. Az első csepphez lényegében A-ellenes immunglobulinokat adtunk. B. Rh vércsoport-ellenanyagokat általában nem tartalmaz az emberi vér. C. A vizsgált vér B-ellenes vércsoport-ellenanyagokat tartalmazott. D. A 0 vér savójában megvan ugyanaz az ellenanyag, mint az A vér savójában. A továbbiakban megtudjuk, hogy az anyának évekkel ezelőtt Rh-összeférhetetlensége volt magzatával, de megkapta a szükséges ellátást a komplikációk elkerülése érdekében.

4. Mi következik ebből az anya vércsoportjára nézve? 5. Szükség esetén milyen vért szabadna adni az anyának? 6. Mi történt volna, ha AB, Rh-pozitív vér savójával cseppentettük volna meg a

levett vért? II. AZ AGY MŰKÖDÉSE 1. Az agy, mely területét jelöli az ábrán szürkén jelzett terület (A és B együtt)? 2. Mely agyterületek tartoznak ebbe az idegrendszeri egységbe? (Többszö-rös választás)

1. A nagyagykéreg egyes részei. 2. A köztiagy bizonyos területei. 3. Egyes kéreg alatti neuroncsoportok. 4. Az agytörzs egyes részei.

3. Mi a neve az A-val illetve B-vel jelölt részleteknek? 4. Néhány mondatban fogalmazza meg, milyen tünetek lépnek fel a "B" terület sérülé-sekor! III. IDEGÉLETTANI FOGALMAK

1. Mit jelent a következő meghatározás? A vázizmok állandó, kisfokú megfeszítettsége, mely a normális testtartáshoz szükséges.

2. Hol találhatók olyan központok, melyek serkentik az 1. kérdésben kö-rülírt fogalmat? (Többszörös választás) 1. A nagyagyban. 2. A köztiagyban. 3. A kisagyban. 4. Az agytörzsben.

3. Mit jelent a következő meghatározás? Olyan, idegsejtek közötti kapcsolat, melynek működése során az egyik idegsej-ten fokozódik a negatív töltéstöbblet.

4. Melyik kémiai anyag okozza a 3. kérdésben leírt jelenséget? 5. Mi a velőshüvely és mi a biológiai szerepe? 6.

IV. IDEGJELENSÉGEK A) nyugalmi potenciál B) akciós potenciál C) mindkettő D) egyik sem

1. Minden élő sejtre jellemző. 2. Maximális értéke kb. 20-30 mV. 3. Acetilkolin hatására értéke nő. 4. A Na-K pumpa alakítja ki. 5. Időtartama alatt passzívan nátrium-ionok áramlanak be a sejtbe.


6. A csupasz axonon ugrálva terjed. 7. Izomsejtre jellemző lehet.

V. A SZINAPSZIS

1. Nevezze meg, mit jelöl az ábrán az "A", a "C" és a "D" betű! 2. Mekkora a valóságban az F-fel jelölt távolság? 3. Milyen vegyület "D", ha

a. "G" egy harántcsíkolt izomrost? b. "E" egy paraszimpatikus hatású vegetatív mozgató neuron? c. hatására "G" felületén kloridion csatornák nyílnak meg? d. "G" egy szimpatikus dúc idegsejtje?

4. Melyik igaz az ábrán látható szinapszisra? (Többszörös választás) a. Csak gerinctelenekben található. b. A csigolyaközti dúcban is megtalálható. c. Biztos, hogy serkentő szinapszis. d. Exocitózis történik benne.

V. Vércsoportok (esszé max 15 sor) 10p Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh – összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. VI. Akceleráció 12p A következő rövid szöveg elolvasása után a felsorolt szempontok alapján írjon rö-vid(max 15 sor) esszét a témával kapcsolatban

„Gyenis Gyula – Joubert Kálmán Óriások leszünk? A felnőttkori testmagasság szekuláris trendje Akceleráció Az iskolás gyermekek testi fejlettségét az 1870-es évektől vizsgálták rendszeresen a fejlett országokban, de a növekedés gyorsulását csak 1920 után írták le, és „akcelerá-ció”-nak nevezték el. Ötven év múlva vált általánossá az a nézet, hogy komplex jelen-ségről van szó, amely a testméretek többségénél jelentkezik és a korai érés is fontos jellemzője. A jelenség a „szekuláristrend” nevet kapta, amelyről az is kiderült, hogy a testméretek egy népességben adott időszakban nemcsak növekedhetnek, hanem csök-kenhetnek is, ilyenkor az érés időpontja is későbbre tolódik. A szekuláris trend komplex jelenség, amely a különböző testméretek és testi jellegek méretbeli és fejlődési ütem-beli egy irányú változásaiban jelentkezik egy adott földrajzi és társadalmi egységben élő népesség egymást követő nemzedékeiben. Magyarországon Véli György kaposvári gyermekorvos írta le először az „akceleráció” jelenségét 1954-ben. Az 1852–1927 között született 20 éves Somogy megyei sorköte-lesek adatait elemezve megállapította, hogy azok a vizsgált időszakban 10 évenként 7,88 mm-rel lettek magasabbak. A következő időszakra vonatkozó adatai még akcele-rációt mutatnak: az 1927–1943 között születetteknél a dekádonkénti növekedés üteme 17,88 mm volt. Az 1944–1958 között születetteknél azonban már nem talált változást a testmagasságban, ezért úgy vélte, hogy Magyarországon megállt a növekedés gyorsu-lása... „ Mi lehet az oka az egymást követő generációk testmagasság növekedésének? Lehetséges a testmagasság csökkenés a generációk során, ha igen mi az oka? Napjainkban szerinted milyen folyamatot lehetne kimutatni? Károsnak vagy előnyösnek mondható a napjainkben tapasztalható tendencia? Mi okozhatja napjaink testmagasságváltozását ? Van-e olyan intézkedés amellyel befolyásolni lehetne a testmagasság változás befolyá-solható kialakító okait? VII. HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS (20 pont)

Add meg az egyes képletek nevét, majd válaszolj a kérdésekre a megfe-lelő betű(k) megadásával. Minden helyes felsorolás és elnevezés egy pontot ér (10+8), minden hibás betű-ért pontlevonás jár!!


1. A hallási ingerület keletkezési helye 2. Az egyensúlyérzékelésben részt vesz 3. Két részlet, amely összenőtt 4. Mészkristályokat tartalmaz 5. Folyadék van benne 6. Folyadék veszi körül 7. A mély hangok az alapján keltenek ingerületet 8. Benne rezgésbe jövő fedőlemez adja a mechanikai ingert 9. Két ízesülést visel 10. Hártyával lezárt rés Válaszolj a kérdésre: 11. Melyik csíralemezből képződött a bevonalkázott részlet és pontosan melyik szervda-rabot jelöli? (2 pont) VIII. A NŐI NEMI CIKLUS SZABÁLYOZÁSA (18 pont) Add meg a sorszámokhoz tartozó kifejezéseket, minden helyes megoldásért fél pont jár. A 14. és 37. pontoknál egy néhány szavas mondatrészlet a helyes megoldás!!! A ..1.. napos ciklus első ..2.. napjában zajlik a menstruációs vérzés. Ezalatt a(z) ..3..ban/ben termelödő ..4... hormon hatására a petefészekben megindul a ..5...folyamata és a ..6... hormon termelése. Ez a hormon a méhben a(z) ...7... folya-matát serkenti. A ciklus ...dik napján a(z) ..8..,..9.. és ..10.. hormonok szintje maxi-mumot ér el. A petefészekben ekkor következik be a(z)..11.. A petefészekben vissza-maradó sejtekből ..12.. képződik, amelyben ..13.. hormon termelődik. Ennek a hormo-nok a hatására a méh ...14... Amennyiben nincs ...15..., akkor a 12 műkődése befeje-ződik és a(z) ..16.., ..17.. hormonok csökkenő szintje miatt a(z) ..18..ban/ben (a) ..19.. hormon újra elválasztódhat. Ha a(z) ...20...ban/ben a petesejt és a(z) ..21.. találkoznak, akkor a(z) ..22.. osztódás-ba kezd. A(z) ..23.. folyamata során kialakul a(z) ...24..., amely kb. a(z) ..25...dik na-pon beágyazódik a(z) ..26.... A terhesség alatti hormonális szabályozás részeként kezdetben az első ..27.. hónapban a(z) ..28..ban/ben képzödő ..29.. biztosítja, hogy ne induljon meg újabb ..30.. Ezt a folyamatot a(z) ...31... által termelt hormon szabályozza, amely alkalmas a terhesség kimutatására, mert a terhesség ..32.. hetében már megjelenik a(z) ..33..ban/ben. Ké-sőbb a terhesség ...dik hónapjától a(z) ..34.. átveszi a hormontermelés szerepét, és ..35..-t és ..36..-t termel, amely például előkészíti a(z) ..37...

IX. A SZEM MŰKÖDÉSE (11 pont) Az "A" jelű ábrán egy egészséges, a "B" jelű ábrán egy hibás látásélességű szem fény-törési viszonyai láthatók:

1. Milyen típusú szemüveglencsé-

vel korrigálható a "B" ábrán áb-rázolt látásprobléma?

2. Mi történik az egészséges szemben, ha a tárgyat távolít-juk? (Igaz Hamis) 1. A lencsefüggesztő rostok megfe-szülnek. 2. A sugárizom összehúzódik. 3. A szemlencse laposabb lesz.

4. A pupilla kitágul. 3. Melyik agyrészletben található a 3. kérdésben szereplő válaszreakci-

ót irányító reflexközpont? 4. 5. Mi történik, ha az egészséges szembe jutó fényerősség szürkületi

szintre csökken? (Igaz Hamis) 1. A pálcikák aktivitása megszűnik. 2. A csapok aktivitása csökken. 3. Egyre több rodopszin bomlik el. 4. A pupilla kitágul.

6. 7. A következő hatások közül melyek eredményezik az 5. kérdésben fel-

sorolt válaszlehetőségek között szereplő jelenségek valamelyikét? (Igaz Hamis) 1. Szimpatikus idegrendszeri hatás. 2. Adrenalin-szint emelkedés a vérben. 3. A-vitamin hiány. 4. A kérgestest átmetszése.

8. Egészítse ki az alábbi mondatokat a számokkal jelzett helyeken! A retinában keletkező ingerület a ......7....... számú agyidegen keresztül hagyja el a szemet. Ez az agyideg az agy alapján csak részlegesen ......8......... át, ezért a bal szem .......9......... oldali retinafelének ingerülete a .........10.........ban történő átkap-csolódás után a bal agyféltekébe kerül, a .......11........ lebenyben található látóköz-pontba.

5. anyag 2006. február · 4.8.5 az immunrendszer • immunitás Értelmezze az antitest, antigén,...

Documents